Az Ön szociális biztonsági jogaiec.europa.eu/employment_social/empl_portal/SSRinEU... · Tartós ápolás-gondozás A tartós ápolást-gondozást nem egyetlen rendszer biztosítja,

a Cseh Köztársaságban

Az Ön szociális biztonsági jogai

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás Az Ön szociális biztonsági a Cseh Köztársaságban

2012. július 2

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös

tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros

együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról

további tájékoztatás olvasható a következő címen:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815

A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális

biztonsági előírásokat. .Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban

talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a

tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is.

Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget

az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért.

© Európai Unió, 2012

Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=815


2012. július 3

TARTALOMJEGYZÉK

I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ..................................... 5 Általános tudnivalók ........................................................................................ 5 A szociális védelem szerkezete ......................................................................... 5 Finanszírozás ................................................................................................. 7

II. fejezet: Egészségügyi ellátások ....................................................................... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ........................................................... 8 Finanszírozott ellátások ................................................................................... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele ........................................................... 9

III. fejezet: Táppénz .........................................................................................10 Mikor jogosult táppénzre? ...............................................................................10 Finanszírozott ellátások ..................................................................................10 A táppénz igénybevétele .................................................................................11

IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ...........................................................12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? .............................................12 Finanszírozott ellátások ..................................................................................12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele .............................................13

V. fejezet: Rokkantsági ellátások ........................................................................14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? ............................................................14 Finanszírozott ellátások ..................................................................................14 A rokkantsági ellátások igénybevétele ..............................................................15

VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások .........................................................16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra? .................................................................16 Finanszírozott ellátások ..................................................................................16 Az öregségi ellátások igénybevétele .................................................................17

VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások ...........................................................19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? .................................................19 Finanszírozott ellátások ..................................................................................19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele ............................................................20

VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott

ellátások .........................................................................................................21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében

nyújtott ellátásokra? ......................................................................................21 Finanszírozott ellátások ..................................................................................21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások

igénybevétele ................................................................................................23 IX. fejezet: Családi ellátások ..............................................................................24

Mikor jogosult családi ellátásokra? ...................................................................24 Finanszírozott ellátások ..................................................................................25 A családi ellátások igénybevétele .....................................................................25

X. fejezet: Munkanélküliség ...............................................................................26 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? ..........................................................26 Finanszírozott ellátások ..................................................................................26 A munkanélküli-ellátások igénybevétele ............................................................27

XI. fejezet: Minimumjövedelem ..........................................................................28 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? .........................28 Finanszírozott ellátások ..................................................................................28 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ..............................28

XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás ...................................................................30 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?..........................................................30 Finanszírozott ellátások ..................................................................................30


2012. július 4

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele ..............................................................30 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...................31


2012. július 5

I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás

Általános tudnivalók

A Cseh Köztársaság szociális biztonsági rendszere magában foglalja a

nyugdíjbiztosítási, a betegbiztosítási és az egészségbiztosítási rendszereket, valamint

a nemzeti foglalkoztatáspolitikai rendszert és a nem járulékalapú szociális ellátási

rendszert. Az egészségbiztosítási rendszer finanszírozása az egészségbiztosítási

pénztárakon keresztül történik. A rendszer más elemeit az állami költségvetésből

finanszírozzák. A járulékokat a munkáltatók és a munkavállalók, illetve az önálló

vállalkozók fizetik. Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a nemzeti

foglalkoztatáspolitikai rendszer minden keresőtevékenységet folytató személy számára

kötelező; a betegbiztosítási rendszer a munkavállalók számára kötelező, az önálló

vállalkozók számára pedig önkéntes. Ezenkívül bizonyos személyek díjfizetési

kötelezettség nélkül biztosítottnak számítanak (a diákok, a szülési szabadságon lévő

nők stb.), ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A betegbiztosítás valamennyi, az országban állandó lakóhellyel rendelkező, ill. a Cseh

Köztársaságban székhellyel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott személy

számára kötelező. Az Európai Unió Cseh Köztársaságban munkavállalóként és önálló

vállalkozóként dolgozó polgárai szintén biztosítottak. Bizonyos személyek, például az

anyagi forrásokkal nem rendelkező gyermekek (26 éves korig), a nyugdíjasok, a

családi támogatások kedvezményezettjei, a szülési szabadságon lévő nők, a

munkakeresők stb. vonatkozásában a biztosítási díjakat az állam fizeti.

A munkanélküli-biztosítás járulékokból finanszírozott, kötelező társadalombiztosítási

rendszer, amely a keresőtevékenységet folytató népesség (köztük az önálló

vállalkozók) számára nyújt biztosítási fedezetet és jövedelemfüggő ellátásokat.

Az állami szociális támogatási rendszer egy nem járulékalapú rendszer, amelyet az

állami költségvetésből finanszíroznak és igazgatása a kijelölt állami szervek feladata.

Az állami szociális támogatási rendszeren keresztül az állam különösen azokat a

gyermekeket eltartó családokat támogatja, amelyek olyan szociális helyzetben

vannak, amelyet a család saját forrásaiból és erejéből nem képes megoldani.

Az adókból finanszírozott szociális segélyezési ellátások a szociális szolgáltatási

rendszer mellett magukban foglalnak bizonyos, a fogyatékkal élőknek nyújtott

egyszeri ellátásokat és felölelik az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatások

rendszerét. Ez utóbbi rendszer az elégtelen jövedelemmel rendelkezők számára

kiépített rendszer. Alapvető célja az alapvető megélhetési és lakhatási szükségletek

kielégítése. A fő feltétel az alacsony jövedelem és az, hogy annak javulása saját

erőből (munkavégzés, vagyon és más lehetőségek felhasználása) lehetetlen.

A szociális védelem szerkezete

Egészségügyi ellátások

Az állami egészségügyi ellátás igazgatását ellátó központi hatóság az Egészségügyi

Minisztérium (Ministerstvo zdravotnictví), amely többek között az e területre

vonatkozó jogszabályi keretet készíti elő. Az egészségbiztosítás minden csehországi

állandó lakóhellyel rendelkező vagy a Cseh Köztársaság területén bejegyzett


2012. július 6

székhellyel rendelkező munkáltató által foglalkoztatott, valamint az európai uniós

szabályozások vagy kétoldalú megállapodások alá tartozó személy számára kötelező.

A biztosítást nyolc egészségbiztosító társaság nyújtja, amelyek független jogalanyok.

A jogosultak szabadon választhatnak az egészségbiztosító társaságok és a saját

egészségbiztosító társaságukkal szerződésben álló egészségügyi szolgáltatatók közül.

A törvény garantálja a szerződéses szabályokat, valamint az egészségügyi

ellátásokhoz való hozzáférést és azok minőségét.

Öregségi, rokkantsági, túlélő hozzátartozói pénzbeli ellátások és táppénz

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (MOLSA) (Ministerstvo práce a sociálních věcí)

a szociális biztonság minden területére (az egészségbiztosítás kivételével) kidolgozza

a jogi szabályozást. Az igazgatási feladatok nagy részét a minisztérium felügyelete alá

tartozó Cseh Szociális Biztonsági Igazgatási Központ (Česká správa sociálního

zabezpečení, CSSZ) területi hivatalai végzik. A Cseh Szociális Biztonsági Igazgatási

Központ (Ústředí České správy sociálního zabezpečení, CSSZ) 76 Helyi Szociális

Biztonsági Igazgatási Hivatalt (Okresní správa sociálního zabezpečení, OSSZ) felügyel.

A CSSZ fő feladata a nyugdíjbiztosítás alaprendszerébe, a betegbiztosítási rendszerbe

és a foglalkoztatási politika rendszerébe (munkanélküli-biztosítás és a

foglalkoztatáspolitikára vonatkozó programok) fizetendő járulékok beszedése. A CSSZ

feladata továbbá az öregségi nyugdíjak és a betegbiztosítási juttatások megállapítása

és folyósítása, valamint a biztosított személyek adatainak kezelése (a nemzeti

foglalkoztatáspolitikai rendszer kivételével).

Munkanélküliség

Az egyes régiókban 14 Regionális Munkaügyi Hivatal (Úřad práce) és azok

kontaktpontjai működnek, amelyek a Cseh Köztársaság Munkaügyi Hivatalának (DG)

felügyelete alá tartoznak, amelyet a MOLSA Munkaerő-piaci Részlege (Sekce trhu

práce) irányít. Főként a munkanélküli-ellátás folyósításával, a munkakeresők

nyilvántartásával, valamint a foglalkoztatási lehetőségek elősegítésével és

létrehozásával foglalkoznak. Ezenkívül foglalkoztatási programokat állítanak össze és

szerveznek (munkaközvetítés, pályaorientáció, szakmai újrabeilleszkedés stb.).

Család

Az állami szociális támogatási rendszerek, amelyek magukban foglalják a családi

ellátásokat és a temetési támogatást, a Regionális Munkaügyi Hivatalok (Úřad práce)

és azok kontaktpontjai igazgatása alá tartoznak. Ezek a kontaktpontok és hivatalok

felelnek az állami szociális támogatási ellátások igazgatásához kapcsolódó valamennyi

tevékenységért, különösen az igénylések begyűjtéséért, az igénylők nyilvántartásba

vételéért, a szükséges adatok összeállításáért, az országos információs rendszer

működtetéséért, az ellátásokat érintő döntéshozatalért és a hivatalos határozatok

kibocsátásáért.

Szociális segély

Az állami költségvetésből (általános adókból) finanszírozott egyszeri és az ismétlődő

ellátásokat a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai nyújtják. Ezek

kötelező vagy választható ellátások a különleges támogatások, lakásátalakításra,

gépjármű vásárlására, speciális átalakítására és üzemeltetésére, egyéni szállítás

megszerzésére és a vakvezető kutya etetésére.


2012. július 7

Az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatások rendszere alapján a következő

ismétlődő vagy egyszeri ellátásokat nyújtják: megélhetési támogatás, lakhatási pótlék

és azonnali rendkívüli segítségnyújtás. Az ellátások alacsony jövedelemmel rendelkező

személyek rendelkezésére állnak vagy szükséghelyzet fennállása esetére nyújthatók.

Az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatást a központi költségvetés (az

általános adók) terhére a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai

biztosítják.

A szociális szolgálatok segítséget és támogatást nyújtanak a hátrányos szociális

helyzetben lévő személyeknek, valamint ápolási támogatást biztosítanak. Ez utóbbi

egy ismétlődő, havi támogatás a tartósan rossz egészségi állapotuk miatt egy

harmadik személy segítségére szoruló személyek számára. Az ápolási támogatást a

központi költségvetés (az általános adók) terhére a Regionális Munkaügyi Hivatalok és

azok kontaktpontjai biztosítják.

Tartós ápolás-gondozás

A tartós ápolást-gondozást nem egyetlen rendszer biztosítja, hanem részben az

Egészségügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó egészségügyi rendszer, részben

a Munkaügyi és Szociális Minisztérium által működtetett szociális szolgáltatási

rendszer alá tartozik.

Finanszírozás

A társadalombiztosítási rendszert és a munkanélküli-ellátásokat a munkavállalók és a

munkáltatók által fizetett járulékokból finanszírozzák. Az egészségügyi rendszert a

járulékokból és az adókból finanszírozzák. A családi ellátások és a szociális segélyek

finanszírozása az adókból történik.


2012. július 8

II. fejezet: Egészségügyi ellátások

Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?

Minden csehországi állandó lakóhellyel rendelkező személy, a Cseh Köztársaság

területén bejegyzett székhellyel rendelkező vállalat munkavállalói és a cseh jog

hatálya alá tartozó önálló vállalkozók kötelező egészségbiztosítással rendelkeznek, és

jogosultak állami egészségügyi ellátásra.

Finanszírozott ellátások

A biztosítottak szabadon választhatnak egy, a saját biztosítótársaságukkal

szerződésben álló elsődleges egészségügyi ellátást nyújtó orvost. Új orvost

háromhavonta választhatnak. Egészségügyi szolgáltatót a beteg korlátozás nélkül,

szabadon választhat.

Általános orvosnál, szakorvosnál vagy fogorvosnál történő klinikai vizsgálatért 30 CZK-

t (1,16 EUR), segélyhívó szolgálatnál praktizáló orvos által végzett vizsgálatért 90

CZK-t (3,49 EUR) kell fizetni. Korházi tartózkodásért (intézményi gondozásért és

átfogó balneológiai kezelésért) díjat kell fizetni. A díj napi 100 CZK (3,88 EUR). Az

előírt költségek megfizetése alól az alábbi kategóriákba tartozó személyek

mentesülnek:

gyermekotthonokban elhelyezett személyek;

nevelőotthonban elhelyezett gyermekek;

fogyatékkal élők vagy idősek otthonában elhelyezett személyek, ha (a más jogi

rendelkezésekben meghatározottak szerinti) maradék minimumjövedelmük

kevesebb, mint 800 CZK (31 EUR);

azok a személyek, akikre vonatkozóan a bíróság védett bánásmódot írt elő;

akikről megállapították, hogy anyagilag rászorulók;

fertőző megbetegedések miatt kezelésre kötelezett személyek.

Ezeket a költségeket nem kell továbbá megfizetni a megelőzést szolgáló vizsgálatok,

bizonyos betegek (köztük terhes nők) számára nyújtott klinikai ellátások, hemodialízis,

laboratóriumi vagy diagnosztikai vizsgálatok, vérátömlesztést végző orvos által

végzett vizsgálat, valamint 18 év alatti gyermekek esetében.

A járóbeteg-ellátás költségei a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök

vonatkozásában fizetett önrészt jelentik. Jogszabályi előírás szerint minden orvosi

rendelvény után 30 CZK-t (1,16 EUR) kell fizetni. Az ezen költségek alóli kivételek a

fentiekkel megegyezőek.

A fogászati szolgáltatásokat egy meghatározott árlista alapján térítik meg, a betegnek

pedig nem magának kell viselnie a költségeket, amennyiben a törvény másképp nem

rendelkezik.


2012. július 9

Az egészségügyi ellátások igénybevétele

A betegek az egészségügyi ellátást közvetlenül igénybe vehetik, és ezt nem korlátozza

„szűrőrendszer”. Az egyetlen korlátozás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a

betegek egy nem sürgős kezelést az állami egészségbiztosítás terhére kívánnak

igénybe venni: a szolgáltatónak szerződéses viszonyban kell állnia az érintett személy

egészségbiztosító társaságával. Az elsődleges orvos vagy egy szakorvos beutalójával

rendelkező beteg a szerződött kórházak közül szabadon választhat.


2012. július 10

III. fejezet: Táppénz

Mikor jogosult táppénzre?

A betegbiztosítás a munkavállalók kötelező társadalombiztosítási rendszerének része,

amely alapján a munkavállalók jövedelmük arányában nyújtott ellátásokban

részesülnek. Az önálló vállalkozók számára ez a biztosítási rendszer önkéntes alapon

elérhető.

A havi 2000 cseh koronánál (78 EUR) kevesebbet kereső vagy a havi 14 egymás

követő napnál kevesebbet dolgozó munkavállalók számára nem kötelező a biztosítás

megkötése. A munkavállalók betegbiztosítási rendszere négyféle juttatást határoz

meg:

táppénz;

családtagok ápolása esetén nyújtott ellátások;

terhességi és anyasági ellátás;

anyasági ellátás.

Az önálló vállalkozók számára a betegbiztosítás önkéntes, és betegbiztosítási

ellátásokat és anyasági ellátásokat nyújt.

Betegbiztosítási ellátásokat az igénylő (orvos által igazolt) munkaképtelensége esetén

a betegség huszonkettedik naptári napjától fizetnek. A negyedik munkanaptól a

huszonegyedik munkanapig a munkáltató a betegség miatt kieső minden munkanapra

bérkompenzációt fizet. Nincs szükség munkában töltött időre vagy jogosultságot

nyújtó időszakra. Az ellátásra való jogosultsághoz az önkéntes biztosítással

rendelkező, és a fizetendő betegbiztosítási járulékok összegét kiválasztó önálló

vállalkozóknak az ideiglenes munkaképtelenség bekövetkezését megelőzően legalább

három hónapig egy önálló vállalkozóknak szóló betegbiztosítási rendszer tagjának

kellett lenniük.

A családtag ápolása esetén nyújtott ellátás pénzügyi támogatást biztosít a beteg

gyermeket vagy beteg családtagot gondozó munkavállalók számára. Feltételek: a

beteg a munkavállalóval közös háztartásban él (a tíz évesnél fiatalabb gyermekek

kivételével), senki más nem tudja az ápolást biztosítani és nincs lehetőség kórházi

ápolásra.


A megállapított ellátás összege az utolsó 12 havi bruttó jövedelem alapján számított

napi referenciaösszegen (számítási alap) alapul, az alábbiak figyelembevételével:

825 CZK-ig (32 EUR): 90%;

825 CZK-tól (32 EUR) 1 237 CZK-ig (48 EUR): 60%;

1 237 CZK-tól (48 EUR) 2 474 CZK-ig (96 EUR): 30%.

2 474 CZK (96 EUR) felett: nem veszik számításba.

A betegbiztosítási juttatásokat a napi referenciaösszegből a következő százalékos

arányok alapján számítják ki:


2012. július 11

családtagok ápolása esetén nyújtott ellátások; a napi referenciaösszeg 60%-a;

táppénz: a tizenötödik naptári naptól a napi referenciaösszeg 60%-a.

Ezeket a juttatásokat naptári napra biztosítják. E juttatásokat a munkaképtelenség

végéig, illetve a teljes vagy részleges rokkantság megállapításáig, de legfeljebb a

munkaképtelenség kezdetétől számított egy éven keresztül folyósítják.

Foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset okozta munkaképtelenség esetén

az öregségi nyugdíjasoknak és a teljes rokkantsági nyugdíj kedvezményezettjeinek a

munkaképtelenség idejére folyósítják. Egy naptári éven belül legfeljebb 70 napra,

vagy ha a munkaképtelenség két naptári évre esik, akkor 70 napos időszakra

biztosítható. A napi referenciaösszeget a havi bruttó átlagjövedelem alapján számítják

ki;

A családtagok ápolása esetén nyújtott ellátásokat legfeljebb az első kilenc naptári

napra nyújtják, vagy legfeljebb tizenhat naptári napra, ha a munkavállaló egyedül él

és a kötelező iskoláit még be nem fejezett gyermeket nevel, aki e nélkül egyedül

lenne;

A táppénz igénybevétele

A betegbiztosítási ellátás iránti igényléseket az orvos által hitelesített

formanyomtatványon kell benyújtani a betegség első napjától. A munkavállalók

igényléseiket munkáltatójukon, az önálló vállalkozók a szociális biztonsági kérdésekkel

foglalkozó körzeti igazgatáson keresztül nyújtják be.

Minden munkavállaló, akinek megszűnik a munkaviszonya, de akit még véd az

úgynevezett oltalmi idő, juttatásokra jogosult. Az oltalmi idő a munkaviszony

megszűnésétől számított 7 napig tart. Amennyiben a munkavállaló az előző

munkahelyén ennél rövidebb ideig dolgozott, az oltalmi idő csak a ténylegesen

ledolgozott napok számával megegyező.


2012. július 12

IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások

Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?

A szülés előtti és a szülés utáni ellátáson felül, beleértve az ingyenes szülést és a

kórházi ellátást, a szociális biztonsági rendszer anyasági és apasági pénzbeli

ellátásokat nyújt.

Az anyasági ellátásra való jogosultsághoz a munkavállalóknak a gyermek születését

megelőző két évben a betegbiztosítás számára legalább 270 napra vonatkozó

járulékfizetést kellett teljesíteniük. Az önálló vállalkozóknak a gyermek születését

megelőző egy évben legalább 180 napon át betegbiztosítási díjat és az önálló

vállalkozók betegbiztosításának járulékot kellett fizetniük.

Anyasági kompenzációs támogatásban részesül a terhes munkavállaló, vagy a szülést

követő kilencedik hónapig az anya, ha terhessége miatt egy másik, kevésbé jól fizetett

állásba helyezték.


Az anyasági ellátás a referenciaösszeg 70%-a.

Az anyasági támogatást legfeljebb 28 hétre, vagy ikerszülés esetén, ha az anya

legalább két gyermekét neveli, vagy nem házas, özvegy, elvált vagy más jelentős ok

miatt egyedülálló, vagy élettárssal nem él együtt, akkor 37 hétre biztosítják. Az

anyasági támogatást legfeljebb 22 hétre, vagy a gyermek nyolchónapos koráig

kivételesen 31 hétre biztosítják, ha az illetékes szervezet határozata alapján tartós

gondozásba vesznek egy gyermeket, vagy egy olyan gyermeket vesznek gondozásba,

akinek az anyja elhalálozott, vagy egy olyan nőnek a férje gondozásába adott

gyermeket vesznek gondozásba, aki egészségügyi okokból nem gondoskodhat vagy

nem képes gondoskodni a gyermekről, és aki nem részesül pénzbeli anyasági

támogatásban;

A támogatás összege az áthelyezés előtti munkahelyen kapott napi átlagkereset és az

új munkahelyen fizetett napi jövedelem különbözete.

A napi referenciaösszeget a havi bruttó jövedelem alapján számítják ki, az alábbiak

szerint:

825 CZK-ig (32 EUR): 100%;

825 CZK-tól (32 EUR) 1 237 CZK-ig (48 EUR): 60%;

1 237 CZK-tól (48 EUR) 2 474 CZK-ig (96 EUR): 30%;

2 474 CZK (96 EUR) felett: nem veszik számításba.

Az anyasági kompenzációs támogatásokat legfeljebb a szülési szabadság kezdetéig,

majd ez utóbbit követően a szülés utáni kilencedik hónap végéig biztosítják. Az oltalmi

idő továbbra is hat hónap azoknak a nőknek az esetében, akiknek a munkaviszonya

terhességük alatt szűnt meg. Ugyanez vonatkozik az önálló vállalkozókra is.


2012. július 13

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele

Az anyasági ellátás igényléséhez a terhesség orvos általi igazolása szükséges. A szülői

gondoskodás átvételével gyermeket örökbefogadó nőknek anyasági támogatás iránti

igénylésüket írásban kell benyújtaniuk.


2012. július 14

V. fejezet: Rokkantsági ellátások

Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?

Három rokkantsági fokot ismernek el. A harmadfokú rokkantság azt jelenti, hogy a

keresőtevékenység végzésére való képesség legalább 70%-kal csökkent. A másodfokú

rokkantsági esetében a keresőtevékenység végzésére való képesség 50-69%-kal

csökkent, az elsőfokú rokkantság esetében pedig 35-49%-kal. Az elsőfokú rokkantság

jelenti a keresőképtelenség minimális szintjét, amely ellátásra való jogosultságot

biztosít.

A juttatás igénybevételéhez szükséges minimális biztosítási idő attól függ, hogy a

fogyatékosság milyen életkorban jelentkezett:

20 év alatt: egy évnél rövidebb biztosítási idő elegendő;

20 és 22 éves kor között: egy év;

22 és 24 éves kor között: két év;

24 és 26 éves kor között: három év;

26 és 28 éves kor között: négy év;

28 és 38 éves kor között: öt év.

38 éves kor felett: öt év (az utolsó tíz évben) vagy tíz év (az utolsó 20 évben)

Ha a biztosított 28 és 38 év közötti, a biztosítási évek minimális számát a rokkantság

bekövetkezését megelőző tíz éves referencia-időszakban vizsgálják. Ha a biztosított 38

év feletti, a referencia-időszak tíz vagy húsz év (lásd fent).

Harmadik fokú rokkantsági nyugdíjban részesülnek azok a személyek, akiknél a

fogyatékosság 18 éves koruk előtt jelentkezett („gyermekkoruktól fogyatékkal élő

személyek”).


A biztosítási fedezet a rokkantság bekövetkezésétől a felépülésig vagy 65 éves korig

tart. Ha a fogyatékkal élő eléri a nyugdíjkorhatárt, öregségi nyugdíjat igényelhet,

amelyet akkor folyósítanak, ha ennek összege magasabb.

A juttatás összegét meghatározó tényezők az átlagjövedelem és a biztosítási idő.

Minden nyugdíj két részből áll: egy havi 2 230 CZK (87 EUR) összegű átalány és a

jövedelem százalékában meghatározott összeg, amelyet az egyéni számítási alap és a

biztosítási járulékfizetési évek alapján állapítanak meg. A százalékban meghatározott

legkisebb összeg 770 CZK (30 EUR). Az egyéni számítási alap a rokkantság

bekövetkezését megelőző tíz év bruttó átlagjövedelmén alapul. Ez a referencia-időszak

eredetileg tíz év volt, de a 30 naptári év eléréséig évente egy évvel megnövelik.

Jelenleg 1985-től minden jövedelmet tartalmaz.

A képlet nyugdíjtípusonként eltérő. A harmadfokú rokkantsági nyugdíj esetében

biztosítással fedezett évenként az egyéni számítási alap 1,5%-a. A másodfokú és az

elsőfokú rokkantsági nyugdíj esetében biztosítással fedezett évenként az egyéni

számítási alap 0,75%-a, illetve 0,5%-a. A gyermekkoruktól fogyatékkal élő személyek

esetében a százalékos arány az éves általános számítási alap 45%-a, amelyet a havi


2012. július 15

nemzeti átlagbér alapján, a nyugdíj biztosítását megelőző évre vonatkozó egyéni

számítási alapra megállapított levonások alkalmazásával határoznak meg. Ezt a

képletet alkalmazzák a legalább 15 éves (a jóváírt járulékfizetési időt nem tartalmazó)

biztosítási időt igazoló személyek esetében, akiknek a nyugdíja különben alacsonyabb

lenne.

Különleges előírások

A járulékfizetés nélküli időszakokat (általában a nyugdíjakra vonatkozóan) a következő

személyeknek írják jóvá:

középfokú iskolában vagy egyetemen nappali képzésben részt vevő diákok a 2010.

január 1. előtt folytatott tanulmányi időszak tekintetében (18 éves kor után

legfeljebb hat év);

a Munkaügyi Hivatalnál regisztrált álláskeresők a munkanélküli-ellátás

folyósításának idejére (legfeljebb három év az 55 évesnél idősebbek és legfeljebb

egy év az 55 évnél fiatalabbak esetében);

képzésben részt vevő csökkent munkaképességű személyek;

polgári vagy katonai szolgálatot teljesítők;

legfeljebb négyéves gyermeket (ha a gyermek különleges gondozást igénylő, tartós,

súlyos fogyatékkal él, akkor legfeljebb tízéves gyermeket) nevelő személyek;

fogyatékkal élő személyt gondozó személyek;

harmadfokú rokkantsági nyugdíjban részesülők a nyugdíjkorhatár eléréséig.

A többféle nyugdíj igénylésére jogosult személyek:

öregségi és rokkantsági nyugdíjak: csak egy, azaz a magasabb összegű nyugdíjat

kaphatják;

öregségi, bármilyen fokú rokkantsági nyugdíj, valamint özvegyi vagy árvasági

nyugdíj: a magasabb összegű teljes nyugdíjban és a másik nyugdíj felében

részesülnek.

A családi ellátások a rokkantsági nyugdíjjal halmozhatók. A munkanélküli-ellátás az

elsőfokú és a másodfokú rokkantsági nyugdíjjal halmozható. A rokkantsági nyugdíj és

a keresőtevékenységből származó jövedelem halmozása tekintetében nincs

korlátozás.

Rehabilitáció

A rehabilitáció az egészségügyről szóló jogszabályok alapján történik. Ide tartozhatnak

az orvosi szűrővizsgálatok, a különleges kezelések (gyógyfürdőkben), ambuláns

kezelések gyógyfürdőkben, különleges kezelések igénybevételére szóló utalványok,

kötelező különleges kezelések, szakorvos által javasolt rehabilitációs kezelések.

Az ápolási juttatás azoknak a személyeknek is jár, akik naponta, személyesen és

rendszeresen gondoznak egy részlegesen, meghatározó mértékben vagy teljesen

fogyatékos családtagot vagy egy másik személyt. A támogatást a szociális támogatási

rendszer alapján nyújtják.

A rokkantsági ellátások igénybevétele

A Cseh Szociális Biztonsági Igazgatás által kijelölt orvos dönt az egyes betegek

munkaképtelenségének szintjéről.


2012. július 16

VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások

Mikor jogosult öregségi ellátásokra?

A minimális járulékfizetési idő 17 év, ha az igénylő már elérte a férfiakra vonatkozó

törvényes nyugdíjkorhatárnál öt évvel idősebb kort. A nyugdíj törvényes

nyugdíjkorhatár elérésekor történő igénybevételéhez legalább 28 év biztosítási idő

szükséges, amennyiben az igénylő a nyugdíjkorhatárt 2012-ben elérte. A szükséges

biztosítási idő minimuma 2018-tól kezdődően folyamatosan nő 35 évre. A

nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők tekintetében eltérő. A férfiak 62 év és négy

hónapos korukban vonulhatnak nyugdíjba, míg a nőknél a nyugdíjkorhatár az általuk

nevelt gyermekek számától függ:

nincs gyermek: 60 év és nyolc hónap;

egy gyermek: 59 év és nyolc hónap;

két gyermek; 58 év és nyolc hónap;

három vagy négy gyermek: 57 év és nyolc hónap;

legalább 5 gyermek: 56 év és nyolc hónap.

A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében évente két hónappal, a nők esetében évente

négy hónappal fokozatosan, a férfiak, valamint a gyermektelen és az egygyermekes

nők esetében 65 éves korig, a kétgyermekes vagy többgyermekes nők esetében 62

éves korról 64 éves korig emelik.


Összegek

A nyugdíj összegét meghatározó tényezők az átlagjövedelem és a biztosítási idő. A

nyugdíj számítási módszere, illetve képlete a következő két elemet tartalmazza: egy

havi 2 230 CZK (87 EUR) alapösszeg és a jövedelemtől függő százalékos összeg,

amelyet az egyéni számítási alap és a biztosítási járulékfizetési évek alapján

állapítanak meg (biztosítással fedezett évenként az egyéni számítási alap 1,5%-a). A

százalékban meghatározott legkisebb összeg havi 770 CZK (30 EUR).

Az egyéni számítási alap a nyugdíjba vonulást megelőző tíz év bruttó átlagjövedelmén

alapul. Ez az időszak eredetileg tíz év volt, de a 30 naptári év eléréséig évente egy

évvel megnövelik. Jelenleg ez az időszak az 1985 óta szerzett jövedelmeket öleli fel.

Valamennyi figyelembe vett jövedelmet az átlagbérre vonatkoztatva indexálják. Az

egyéni számítási alapot ezekből a bruttó jövedelmekből állapítják meg, a következő

képlet alkalmazásával:

11 000 CZK-ig (427 EUR): 100%-ban veszik figyelembe;

11 000 CZK-tól (427 EUR) 28 200 cseh koronáig (1095 EUR): 30%-ban veszik

figyelembe;

28 200 CZK (1095 EUR) felett: 10%-ban veszik figyelembe.


2012. július 17

Kiigazítás

A nyugdíjakat minden év januárjában rendszeresen, legalább az (előző év júliusát

megelőző 12 hónapra vonatkozó) áremelkedés mértékével megegyezően és az (előző

év január 1-jét megelőző 12 hónapra vonatkozó) reálbér-növekedés legalább

egyharmadával valorizálják.

A nyugdíjak kormányhatározattal valorizálhatók a jogi eljárás felgyorsítása, valamint

annak érdekében, hogy összegük folyamatosan tükrözze az árak és a bérek

növekedését. A meglévő és az újonnan biztosított nyugdíjak, valamint a nyugdíjak és

a jövedelmek közötti arány megőrzése érdekében az egyéni számítási alapra

vonatkozó küszöbértékeket rendszeresen valorizálják. Nincs jövedelemkorlát;

bármilyen jövedelem megengedett.

Korengedményes és halasztott nyugdíj

A jövedelemfüggő nyugdíjak összegét minden (még a nem teljes) 90 napos

időszakokra vonatkozóan 0,9%-kal csökkentik, ha a nyugdíj folyósítása a rendes

nyugdíjkorhatárt megelőző 720 napos referencia-időszakban történik, az ezt a

referencia-időszakot megelőző, legfeljebb további három évben pedig minden 90

napos, nyugdíj-folyósítási időszakra vonatkozóan 1,5%-kal csökkentik.

A rendes nyugdíjkorhatár után legalább 90 nappal igénybevett nyugdíj halasztott

nyugdíjnak tekintendő. Az öregségi nyugdíj elhalasztása alatti, minden egyes 90 napos

keresőtevékenységgel töltött időszak a számítási alap 1,5%-os növekedését

eredményezi.

Mindaddig, amíg az öregségi nyugdíj kedvezményezettje keresőtevékenységet folytat

(és csak nyugdíja felét kapja), nyugdíja minden 180 naptári napos időszakra

vonatkozóan 1,5%-kal emelkedik, illetve minden 360 napos időszakra 0,4%-kal

emelkedik, ha a kedvezményezett keresőtevékenységet folytat és teljes nyugdíjban

részesül.

Az öregségi ellátások igénybevétele

A Cseh Köztársaságban a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból finanszírozott

kötelező társadalombiztosítási rendszer van érvényben, amely a biztosítási idő

függvényében a keresethez kapcsolódó ellátásokat garantál. A nyugdíjakat általában a

társadalombiztosítási rendszeren keresztül nyújtják. Ez a biztosítás a biztosítási idő

függvényében a keresethez kapcsolódó ellátásokat garantál. A biztosítás a

munkavállalók és a hasonló helyzetűnek minősülő személyek (például a középfokú

iskolai vagy egyetemi képzésben részt vevő diákok a 2010. január 1. előtt folytatott

tanulmányi időszakok tekintetében, a munkanélküliek, a gyermekeket/fogyatékkal élő

személyeket gondozók, a katonai szolgálatra behívottak stb.), valamint az önálló

vállalkozók számára kötelező. A nyugdíjbiztosításról szóló törvényben felsorolt és az

abban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek kötelesek járulékot fizetni

ebbe a biztosítási rendszerbe. A járulékfizetők nagy része a törvény alapján, külön

biztosításkötés nélkül fizeti a járulékokat a biztosítónak. Kivételt képeznek azok a

személyek, akik az I-IV. szintű gondozásra szorultsági körbe tartozó, (tíz évesnél

fiatalabb) gyermekről vagy a II-IV. szintű gondozásra szorultsági körbe tartozó,

időskorú személyről személyesen gondoskodnak, feltéve, hogy velük közös

háztartásban élnek (közeli rokonok esetében a közös háztartásra vonatkozó

feltételnek nem kell megfelelni). Ebben az esetben az érintett személy valamely


2012. július 18

nyugdíj iránti kérelmével kapcsolatban az ápolási időszak után vagy alatt az ápolási

időszak megállapítására vonatkozó igénylés benyújtásával csatlakozhat a

nyugdíjbiztosítási rendszerhez. A kérelmeket a gondozást ellátó személy állandó

lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatáshoz kell benyújtani.

Önálló vállalkozók

Az önálló vállalkozóknak az állandó lakóhelyük szerinti körzeti szociális biztonsági

igazgatást (vagy ha a Cseh Köztársaságban nem rendelkeznek állandó lakóhellyel,

akkor az önálló tevékenység gyakorlásának helye szerinti körzeti szociális biztonsági

igazgatást) tájékoztatniuk kell az önálló tevékenység megindításáról vagy

újraindításáról, vagy az önálló vállalkozói jogállás megszüntetéséről, a bejelentési

kötelezettséggel járó esemény bekövetkezésének havát követő hónap nyolcadik

napján belül.

Önkéntes biztosítás

A 18 év feletti személyek önkéntes alapon, a biztosítóhoz benyújtott kérelmet

követően járulékot fizethetnek a nyugdíjbiztosításnak, ha a járulékfizetés azokra az

időszakokra vonatkozik, amikor:

munkanélküli-ellátásra nem jogosult munkakeresőként nyilvántartottak,

amennyiben ez az időszak meghaladja a törvényben meghatározott egy (három)

évet;

középfokú, felsőfokú vagy egyetemi képzésben vesznek részt és a törvény hatálya

alá tartoznak, a 18 éves kort követő első hat év kivételével (amennyiben 2010.

január 1. előtt a törvény erről rendelkezett);

a Cseh Köztársaság diplomáciai szolgálatánál dolgozó személy házastársaként

külföldön tartózkodók;

külföldön jövedelemszerző tevékenységet folytatnak;

az önkéntes szolgálatra vonatkozó törvény alapján a kiküldetést elrendelő

szervezettel kötött megállapodás alapján önkéntes munkát végeznek.

A három említett esetben a biztosításnak történő járulékfizetési kérelem a

nyugdíjigénylés benyújtását megelőzően bármikor benyújtható és a díjak fizethetők. A

külföldön jövedelemszerző tevékenységet folytató vagy önkéntes szolgálatot teljesítő

személy a díjakat visszamenőlegesen legfeljebb a biztosítási kérelem benyújtását

megelőző kétéves időszakra fizetheti.

Minden 18 év feletti személy önkéntes alapon járulékot fizethet egy

nyugdíjbiztosítónak, de visszamenőlegesen legfeljebb a biztosítónak történő

járulékfizetésre vonatkozó kérelem benyújtását megelőző egy évre. Összesen így

legfeljebb 10 év nyugdíjbiztosítási idő szerezhető. A kérelmeket a kérelmező állandó

lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági igazgatáshoz kell benyújtani. A

nyugdíjbiztosítás a következő nyugdíjakat nyújtja:

öregségi nyugdíj;

rokkantsági nyugdíj;

özvegyi nyugdíj és árvasági nyugdíj.


2012. július 19

VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások

Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?

Túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak az özvegyek és az árvák. A túlélő

hozzátartozói nyugdíjjogosultság feltételei akkor teljesülnek, ha az elhunyt biztosított

öregségi nyugdíj vagy rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje vagy jogosultja volt,

vagy ha munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el.

Az árvák jogosultak túlélő (árvasági) nyugdíjra, amennyiben az elhalálozott szülő

elérte a rokkantsági nugdíjjogosultsághoz szükséges évek számának legalább a felét

(vagyis 2 év és 6 hónapot az elmúlt tíz évben, vagy 5 évet az elmúlt 20 évben).

Ezenfelül eltartottnak kell lenniük, és 26 évnél fiatalabbnak, ha tanulmányokat

folytatnak vagy szakmai képzésre járnak.


Összegek

Túlélő hozzátartozói nyugdíj:

alapösszeg: havi 2 230 CZK (87 EUR) meghatározott összegű juttatás;

százalékban meghatározott összeg: annak az alapösszegnek az 50%-a, amelyre az

elhunyt biztosított jogosult volt vagy jogosult lett volna.

Újraházasodás esetén a nyugdíj megszűnik, és 12 havi nyugdíjnak megfelelő

átalányösszeget folyósítanak.

Árvák:

alapösszeg: havi 2 230 CZK (87 EUR) meghatározott összegű juttatás;

százalékban meghatározott összeg:

Egyik szülőt elvesztő árvák: százalékban meghatározott összeg: annak az

alapösszegnek az 40%-a, amelyre az elhunyt biztosított jogosult volt vagy

jogosult lett volna.

Mindkét szülőt elvesztő árvák: a szülők nyugdíjának 40%-át kapja.

Minimálnyugdíj:

alapösszeg: átalányösszegű ellátás: havi 2 230 CZK (87 EUR);

százalékban meghatározott összeg:

Özvegy(ek): havi 385 CZK (15 EUR);

Egyik szülőt elvesztő gyermekek és árvák: havi 308 CZK (12 EUR).

Özvegyi nyugdíjat mindig a házastárs halálától számított egy évig biztosítanak. Ezen

időszak után is tovább folyósítják, ha a túlélő házastárs:

elérte a nyugdíjkorhatárt;

életkora tekintetében kevesebb mint négy év van hátra a férfiakra vonatkozó

nyugdíjkorhatár eléréséig;

rokkantsága harmadfokú;

eltartott gyermeket lát el vagy


2012. július 20

gyermeket nevel vagy elhunyt házastársa vele egy háztartásban élő, I-IV.

gondozásra szorultsági szintű szülőjéről gondoskodik.

A hozzátartozói ellátások igénybevétele

A kérelmeket a kérelmező állandó lakóhelye szerinti körzeti szociális biztonsági

igazgatási irodához kell benyújtani.


2012. július 21

VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások

Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?

A jogszabályok alapján minden, legalább egy munkavállalót foglalkoztató munkáltató

biztosított a munkavállalónak munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés

esetén okozott kárviselési kötelezettség ellen. Ez a biztosítás kivétel nélkül minden

munkavállalónak és családtagjainak, valamint bizonyos személyek csoportjainak

(például nyugdíjasoknak és diákoknak) számos előnyt nyújt. A munkavállalóknak a

keresőtevékenységük gyakorlása következtében kialakuló vagy ahhoz közvetlenül

kapcsolódó sérülések, betegségek vagy haláleset elleni biztosítása érdekében minden

vállalkozás és szervezet köteles a kötelező biztosítás számára járulékot fizetni. A

foglalkozási megbetegedések tekintetében a vállalkozások egy betegségeket

tartalmazó lista alapján kidolgozott vegyes rendszer alá tartoznak. Bizonyos szakmák

vagy bizonyos környezeti kockázatok tekintetében az ipari higiéniai szolgálat illetékes

szervezete meghatározta az expozíció felső határértékeit. Ahhoz, hogy az ellátásokat

az érintettek igénybe vehessék, nem határoztak meg minimális időtartamot a

veszélyes körülményeknek, vegyi anyagoknak vagy zajnak való expozíció tekintetében

.


Ideiglenes munkaképtelenség

Ideiglenes keresőképtelenség esetén a vállalkozás egészségügyi központja által

biztosított szűrővizsgálatok kivételével a munkavállalók orvosukat szabadon

megválaszthatják. Az egészségügyi kezelések költségei, az úgynevezett „megfelelő

kiadások” (amelyet a törvény határoz meg) a munkáltatót terhelik. A juttatások

időtartama korlátlan. A munkaképtelenségből eredő jövedelemkiesés ellentételezését

65 éves korig folyósítják. A munkáltató, amennyiben a felelősség alól teljesen vagy

részben nem mentesült, korlátlan kártérítési felelősséggel tartozik. A juttatás összege

a munkavállaló baleset előtti vagy a foglalkozási megbetegedés megjelenése előtti

átlagjövedelme és a betegbiztosítási ellátások teljes összege közötti különbözetnek

felel meg.

Tartós keresőképtelenség

Tartós munkaképtelenség esetén a Cseh Szociális Biztonsági Igazgatás által külön

kijelölt orvos határozza meg a beteg munkaképtelenségének mértékét. Ha ez a

mérték eléri a 66%-ot, az adott személy teljesen rokkantnak tekintendő. Részleges

rokkantság 33%-os munkaképesség-csökkenésnek felel meg. (Ezekben az esetekben

az egyén rokkantsági nyugdíjban részesül).

A járadék (juttatás) kiszámítása az előző jövedelmek alapján, azaz a

munkaképtelenséget megelőző három hónap bruttó átlagjövedelme alapján történik. A

juttatás garantálja, hogy a biztosított jövedelme a baleset vagy a betegség után

megegyezik a káresemény bekövetkezése előtti átlagbérével, valamint figyelembe

veszi a baleset vagy a betegség miatt esetlegesen folyósított rokkantsági ellátásokat.


2012. július 22

A munkáltató ezt az ellentételezést negyedévente, de legfeljebb annak a naptári

hónapnak a végéig fizeti, amelyben a kedvezményezett betölti a 65. életévét. Az

önellátásra képtelenek számára vagy egy másik személy segítségnyújtása esetére

pótlékot nem határoztak meg. A juttatás az új keresőtevékenységből származó

jövedelemmel halmozható, mivel a jövedelemkiesés ellentételezése a munkahelyi

baleset után kapott jövedelem összegére vonatkozik. Más nyugdíjakkal való halmozás

szintén lehetséges.

Egyéb ellátások

A kár ellentételezését és a társadalmi tevékenységek csökkenését az orvos által

megállapított pontrendszer alapján számítják ki.

Az anyagi károk, azaz a munkahelyi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés által

okozott, az előzőekben említett ellentételezés által nem fedezett valamennyi kár

(otthoni feladatok ellátására való képtelenség, amely egy fizetett segítség

igénybevételét követeli meg) ellentételezése.

A kezeléshez kapcsolódó „megfelelő kiadások” ellentételezését az orvosi kezelést

fizető személynek folyósítják.

A védett műhelyek és a védett munkahelyek a szabad munkaerőpiacra történő

belépésre képtelen személyek számára munkahelyhez jutási lehetőséget nyújtanak. A

védett műhelyekben a munkaerő több mint 60%-a csökkent munkaképességű

személy. A védett munkahely nem éri el ezt az arányt, de úgy alakítják ki, hogy egy

vagy több fogyatékkal élő személy számára alkalmas legyen; otthon dolgozó

fogyatékkal élők igényeit is kielégítheti. Ezeket a programokat a munkáltató, a

rokkant személy vagy egy képviseletet ellátó szervezet igénylése alapján az Állami

Munkaügyi Hivatal finanszírozza.

A rehabilitáció igazgatását általában a képzési költségeket, és amennyiben ez a

lakóhelytől távol esik, akkor az étkezési, a szállás és a közlekedési költségeket is

finanszírozó állami munkaügyi szolgálatok végzik. A képzési programok általában nem

haladják meg a három hónapot.

A munkáltatók kötelesek a munkahelyet a fogyatékkal élők igényeinek megfelelően

átalakítani és számukra szakmai képzést biztosítani. A több mint 20 munkavállalót

foglalkoztató munkáltatók kötelesek az álláshelyek legalább 4,5%-át fogyatékkal élő

személyeknek és 0,5%-át súlyos fogyatékossággal élő személyeknek fenntartani. A

regionális munkaügyi kirendeltségek segítik a fogyatékkal élőket a helyzetüknek

megfelelő munkahely keresésében. A kirendeltségek a munkáltatókkal közvetlenül

kapcsolatban álló szaktanácsadókkal rendelkeznek.

Halál esetén

Az érintett személy halála esetén:

túlélő hozzátartozónak nyújtott gondozási költség-hozzájárulás, amelyet az elhunyt

biztosított által eltartott vagy általa gondozott túlélő hozzátartozónak folyósítanak;

a túlélőknek nyújtott egyszeri átalányjuttatás:

házastárs: 240 000 CZK (9317 EUR);

árva: (eltartott gyermek): 240 000 CZK (9317 EUR);

az elhunyt szülője (szülei) (vele halála előtt közös háztartásban élő):

240 000 CZK (9317 EUR);


2012. július 23

Kollektív szerződések vagy a munkáltató által elfogadott belső szabályozások

keretében ennél magasabb összegek is meghatározhatók;

amennyiben a családon belül nincs más jövedelem, a munkavállalói havi

átlagkereset 50%-áig (illetve 80%-áig) terjedő keresetkompenzáció;

a túlélő hozzátartozók megélhetési költségeinek megtérítése. Az elhunyt

tekintetében jogosultság megszerzésére előírt határidő vagy kor, a házastárs

foglalkoztatási jogállása stb. nincs előírva;

a temetési költségeket viselő személy számára a költségek megtérítése. Az állami

szociális támogatási rendszer által valamennyi túlélő hozzátartozó számára

biztosított kötelező temetési juttatásokat ebből az összegből vonják le;

az árvák túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

A haláleseti (temetési) juttatás összege 5 000 CZK (194 EUR). Minden olyan

személynek jár, aki egy másik, a halála napján a Cseh Köztársaságban állandó

lakóhellyel rendelkező, és eltartott gyermekkel rendelkező személy temetését

szervezi. A haláleseti juttatást az állami szociális támogatási rendszer finanszírozza.

Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele

Az ellátásért az a szervezet a felelős, amelynél a munkavállaló betegségét közvetlenül

megelőzően dolgozott. Az első tünetek megjelenését követően meghatározott

határidőn belül kell a bejelentést megtenni.


2012. július 24

IX. fejezet: Családi ellátások

Mikor jogosult családi ellátásokra?

Családi támogatás

A gyermek utáni támogatás (Přídavek na dítě) egy adókból finanszírozott egyetemes

védelmi rendszer, amely jövedelemhez kötődő, rászorultságtól függő juttatásokat

garantál valamennyi, a Cseh Köztársaságban lakóhellyel rendelkező személy számára,

akinek a gyermekei is ott élnek.

A támogatásra jogosult személyek az állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek. A

támogatás az iskolakötelezettség végéig (általában 15 éves kor) folyósítható, de 26

éves korig meghosszabbítható, ha a gyermek felsőfokú tanulmányokat folytat vagy

szakmai képzésben vesz részt vagy súlyos egészségügyi problémák miatt

keresőtevékenység folytatására vagy továbbképzésben való részvételre nem képes.

Gyermek utáni támogatásra csak a családi létminimum (Životní minimum) 2,4-

szeresénél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok jogosultak.

Szülői támogatás

A gyermekgondozási szülői támogatás azoknak a szülőknek jár, akik teljes időben

személyesen kisgyermeket nevelnek. Ez egy olyan adókból finanszírozott egyetemes

védelmi rendszer, amely a cseh jog hatálya alá tartozó vagy a Cseh Köztársaságban

lakóhellyel rendelkező személynek meghatározott összegű ellátási jogosultságot

biztosít, akinek a gyermeke is a Cseh Köztársaságban rendelkezik lakóhellyel. A szülők

abban az esetben jogosultak szülői támogatásra, ha személyesen és teljes időben

gondoskodnak a család legfiatalabb gyermekéről.

Anyasági támogatás

Ez a támogatás az alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak nyújtott egyszeri

ellátás, amelynek célja a családok támogatása az első gyermekük megszületésével

kapcsolatos kiadások fedezésében. A családok abban az esetben jogosultak anyasági

támogatásra, ha a család jövedelme a gyermek születését megelőző naptári

negyedévben nem haladta meg a családi létminimum 2,4-szeresét.

Egyéb ellátások

Az egyéb családi ellátások közé tartoznak a következők:

nevelt gyermek után járó szülői támogatás

nevelőszülők javadalmazása (támogatás)

nevelt gyermek után járó ellátás;

motoros járműre nyújtott támogatás


2012. július 25


Családi támogatás

A gyermek utáni támogatás összege a gyermek életkorától függő, rögzített összeg.

Ennek mértéke a következő:

hat év alatti gyermekek esetében 500 CZK (19 EUR);

15 év alatti gyermekek esetében 610 CZK (24 EUR);

15 év és 26 év közötti gyermekek esetében 700 CZK (27 EUR).

Szülői támogatás

Szülői támogatás a maximális 220 000 CZK (8541 EUR) összeg folyósításáig, de

legfeljebb a gyermek négy éves koráig nyújtható.

Amennyiben legalább az egyik szülő rendelkezik betegbiztosítással, a szülő (bizonyos

keretek között) megválaszthatja a szülői támogatás összegét, és így annak folyósítási

időszakát is.

A szülői ellátás összegének kiszámításánál a betegségbiztosítási ellátás kiszámításához

használt napi számítási alapot tekintik referenciának.

A támogatás nem rászoltságtól függ; a szülő akkor sem veszíti el jogosultságát a

szülői támogatásra, ha foglalkozási tevékenységet folytat. A szülőnek azonban

biztosítania kell a gyermek másik felnőtt általi felügyeletét, amikor ő maga dolgozik.

További részletekért keresse a MISSOC táblázatokat.

Anyasági támogatás

A szülési támogatás összege az első élve született gyermek után 13 000 CZK

(505 EUR). Ikrek (vagy többes ikrek születése) esetén az összeg 19 000 CZK (757

EUR).

A családi ellátások igénybevétele

A családi ellátásokat a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai kezelik.

http://www.missoc.org/MISSOC/comparativeTables


2012. július 26

X. fejezet: Munkanélküliség

Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?

A cseh társadalombiztosítási rendszer legfeljebb öt hónapra (50 és 55 év közöttiek

esetében nyolc hónapra, 55 év felettiek esetében 11 hónapra) jövedelemmel arányos

munkanélküli-ellátást határoz meg. A cseh és az európai uniós polgárok jogosultak

erre az ellátásra, amennyiben megfelelnek a következő feltételeknek:

a kedvezményezettek nem végezhetnek keresőtevékenységet vagy nem

folytathatnak tanulmányokat;

a Regionális Munkaügyi Hivatalnál munkakeresőként nyilvántartott és nem felel

meg az öregségi ellátásokra való jogosultságra vonatkozó feltételeknek.

az elmúlt két évben 12 havi alap-nyugdíjbiztosítással kellett rendelkezniük, amelyet

foglalkoztatás vagy más keresőtevékenység (vagy helyettesítő szolgálati idő –

például gyermek személyes gondozása) címén szereztek.

Azt a munkakeresőt, aki bizonyos feltételeket nem tart be (főként a Munkaügyi

Hivatallal való együttműködés tekintetében), a Regionális Munkaügyi Hivatalnál való

nyilvántartását felfüggesztik, és csak hat hónap elteltével vetetheti ismét

nyilvántartásba magát. Ezenkívül minden jogosulatlanul nyújtott juttatást vissza kell

fizetnie.

Munkanélküli-ellátás a végkielégítésre való jogosultság időszakára nem jár. A

végkielégítés kifizetésének lejárta (például 3 hónap) után munkanélküli-ellátást

folyósítanak.

Halmozás

A munkanélküli-ellátás a családi támogatásokkal, az anyagi rászorultság esetén

nyújtott ellátásokkal (Dávky pomoci v hmotné nouzi) és a fogyatékkal élők szociális

segélyezési ellátásaival halmozható. A munkanélküli-ellátás a munkából származó

jövedelmekkel nem halmozható.

Az igénylők legfeljebb három hónapig tartó, rövid idejű foglalkoztatásban vehetnek

részt, ha olyan foglalkoztatást fogadnak el, amely képesítésük és tapasztalatuk

tekintetében nem megfelelő és a nyugdíjbiztosítási rendszerbe való járulékfizetési

kötelezettségüket teljesítik.


A munkanélküli-járadék összegét meghatározó tényezők az előző jövedelem és a

munkanélküliség időtartama. A munkanélküli-járadékot az előző negyedévre

vonatkozó havi nettó jövedelem alapján számítják ki. Arra a személyre, aki az előzetes

foglalkoztatásra vonatkozó feltételnek helyettesítő foglalkoztatási időszakok

teljesítésével felelt meg, vagy aki nem tudja igazolni a havi nettó átlagjövedelem

összegét, vagy akire vonatkozóan ez az összeg nem állapítható meg, más

referenciaösszeg, azaz az ellátás iránti igény benyújtását megelőző naptári év első

negyedévétől a harmadik negyedévéig tartó időszakra vonatkozó országos

átlagjövedelem vonatkozik.


2012. július 27

A munkanélküli-ellátás összege az idő előrehaladtával csökken, a következők szerint:

az első két hónapban a referenciajövedelem 65%-a;

a következő két hónapban a referenciajövedelem 50%-a;

a támogatási időszak hátralévő részében a referenciajövedelem 45%-a;

az átképzés alatt a referenciajövedelem 60%-a;

amennyiben az adott személy munkaviszonyát maga mondta fel vagy az

munkáltatójával közös megegyezés alapján szűnt meg, a támogatás teljes ideje

alatt a referenciajövedelem 45%-a.

az ellátás iránti igény benyújtását megelőző naptári év első negyedévétől a harmadik

negyedévéig tartó időszakra vonatkozó országos átlagjövedelem 0,58-szorosa (az

átképzés alatt 0,65-szorosa).

A munkanélküli-ellátások igénybevétele

Az igénylőknek a Munkaügyi Hivatalnál regisztrált álláskeresőnek kell lenniük, a

munkanélküli-ellátás iránti igénylést kell benyújtaniuk, és meg kell felelniük az előírt

feltételeknek.


2012. július 28

XI. fejezet: Minimumjövedelem

Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?

Anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatás

Az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatási rendszer (SAMN, Systém pomoci v

hmotné nouzi) garantált minimális támogatást nyújt. A SAMN az elégtelen

jövedelemmel rendelkezők számára kiépített rendszer. Célja az alapvető megélhetési

és lakhatási szükségletek kielégítése. A fő feltétel az alacsony jövedelem, amelynek

saját erőből (munkavégzés, vagyon és más lehetőségek felhasználása) történő

javítására kevés az esély. A SAMN alapján nyújtott ellátások jövedelemfüggőek.



E rendszer keretében három ellátást nyújtanak:

a megélhetési támogatást (Příspěvek na živobytí) az alapvető szükségletek (kivéve

a lakhatással összefüggő szükségletek) kielégítéséhez elégtelen jövedelemmel

rendelkező személy vagy család számára nyújtják. Összege az érintett személy

vagy család „megélhetési költségei” és az érintett személy vagy család jövedelme

közötti különbség, amelyből levonják az ésszerű lakhatási költségeket (ésszerű

lakhatási költségnek tekintendő az adott személy vagy család jövedelmének

legfeljebb 30%-át, Prágában annak 35%-át kitevő lakhatási költség). A megélhetési

költségeket eseti alapon állapítják meg, az érintett személy vagy család

jövedelmének, erőfeszítéseinek és lehetőségeinek figyelembevételével;

a lakhatási támogatást (Doplatek na bydlení) az indokolt lakhatási költségek

fedezéséhez elégtelen jövedelemmel rendelkező személy vagy család számára

nyújtják. Úgy állapítják meg, hogy összege fedezze az indokolt lakhatási költségek

kifizetése és a megélhetési költségek közötti különbözetet. Indokolt lakhatási

költségnek tekintendő a bérleti díj, a lakhatással összefüggő szolgáltatások díja és

az energiaköltségek;

az azonnali rendkívüli segély (Mimořádná okamžitá pomoc) a jogszabály által

meghatározottak szerinti vészhelyzetben lévő személyek számára nyújtott egyszeri

ellátás. Az összeg attól függ, hogy milyen helyzet megoldására szánják.

A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele


A szociális segélyezést központilag szervezik, de az ellátásokat az egész országban

egyenlő feltételek alapján a Regionális Munkaügyi Hivatalok és azok kontaktpontjai

folyósítják. A Munkaügyi Hivatal kontaktpontjai értékelik a rászoruló személy

helyzetét, annak kérelmére. Az ellátás biztosításáról az ellátás iránti igény előírt

formában történő benyújtása után határoznak.


2012. július 29

A munkavégzésre való hajlandóság alapvető feltétele annak, hogy az érintettet

anyagilag rászorulóként kezeljék. A kedvezményezettek, hacsak nem állnak

munkaviszonyban vagy ahhoz hasonló helyzetben, kötelesek:

álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magukat a munkaügyi hivatalnál;

aktívan állást keresni;

bármilyen állást elfogadni (rövid ideig tartó vagy kevésbé megfizetett állást is);

részt venni az aktív foglalkoztatási programokban, közmunkákban, közszolgálatban

stb.

Az életkoruk, egészségi állapotuk vagy családi helyzetük miatt bizonyos személyek

(például a legalább 68 éves személyek, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők, a

kisgyermekekről gondoskodó szülők, az ápolásra szoruló személyeket ápolók, az

eltartott gyermekek és az ideiglenesen betegek) kizártak a keresőtevékenység

folytatásából.

Az ellátások biztosítását megelőzően az érintettekkel és a családokkal szociális

munkások foglalkoznak. A szociális helyzet felmérése és az érintettek otthonában tett

látogatások az anyagi rászorultság esetén nyújtott támogatások rendszerének

keretében végzett értékelés szerves részei.


2012. július 30

XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás

Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?

A tartós ápolás-gondozás célcsoportjába azok az időskorúak, fogyatékkal élők és

krónikus betegségben szenvedők tartoznak, akiknek önellátási képessége és

függetlensége korlátozott (eszközöket igénylő mindennapi tevékenységek

(Instrumental Activities of Daily Living (IADL) kritériumai: segítség a házimunkában,

ételkészítés, bevásárlás, közlekedés, társasági tevékenységek stb.); ide tartoznak a

magasabb szintű gondozást igénylő személyek is (mindennapi tevékenységek (ADL)

kritériumai: személyi higiénia, öltözködés, táplálkozás, az ágyba és a székbe való

beszállás, az onnan való kiszállás, mozgás és a közvetlen környezetben való orientáció

stb.).


Az intézményi szolgáltatások kiterjednek a szociális gondozásra (az önellátáshoz

szükséges tevékenységekben való segítségnyújtás) és a tartós ápolás-gondozás

keretében nyújtott egészségügyi ellátásra (betegápolásra). Az informálisan ápolással

foglalkozó személyek (családtagok, barátok és más önkéntesek) hozzájárulnak az

önellátásra képtelen személyek otthoni környezetben történő gondozásához.

A szociális gondozási szolgáltatások terén a fő ellátás az ápolási támogatás, amely az

ápolásra szoruló személyek számára a szükséges gondozás vagy szolgáltatások

megszervezéséhez folyósított ellátás. Az ápolási támogatás összege a

kedvezményezettek életkorától (18 év alattiak vagy felettiek) és az önellátásra való

képtelenség fokától (az önellátási képességek értékelése alapján (ADL, IADL)) függ, és

havonta 800 CZK (31 EUR) és 12 000 CZK (466 EUR) között lehet. Az államtól kapott

ápolási támogatásból a kedvezményezettek fizetnek a gondozásért.

A gondozásra szoruló személy nem választhat a természetbeni ellátások és a pénzbeli

ellátás között, de a pénzbeli ellátást (ápolási támogatást) professzionális vagy

informális ápolásra használhatja.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele

A polgárok tartós ápolását-gondozását nem egyetlen rendszer biztosítja, hanem

részben az egészségügyi rendszer és a Munkaügyi és Szociális Minisztérium által

működtetett szociális szolgáltatási rendszer alá tartozik.

A szociális szolgáltatási rendszerben az ápolási támogatásra jogosult személyek

gondozásra szorultságát (a szociális rászorultság tekintetében) a Regionális Munkaügyi

Hivatal által foglalkoztatott szociális munkás és (az egészségi állapot miatti

rászorultságot) egy orvos állapítja meg. Felülvizsgálatra kerül sor, ha az önellátásra

képtelen személy eléri a 18. életévét, vagy ha az orvosi vélemény érvényessége az

egészségi állapotban bekövetkezett változás miatt lejár.

Az önellátásra képtelen személyeket a professzionális szolgáltatók intézményekben

vagy otthon ápolják, informálisan ápolással foglalkozók részvételével (különösen

otthoni környezetben).


2012. július 31

Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok

Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós

országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által

fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban:

http://ec.europa.eu/social-security-directory.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium (MOLSA):

Ministerstvo Práce a Sociálních Věcí

Na Poricnim pravu 1

128 01 Praha 2

E-mail: [email protected]

http://www.mpsv.cz

MOLSA

Munkaerő-piaci Részleg

sekce trhu práce

Na Poricnim pravu 1

128 01 Praha 2

E-mail: [email protected], [email protected]

http://www.mpsv.cz

Cseh Szociális Biztonsági Igazgatás:

Česká Správa Sociálního Zabezpečení

Krizova 25

225 08 Praha 5


http://www.cssz.cz

Egészségügyi Minisztérium:

Ministerstvo Zdravotnictví

Palackeho namesti 4

128 00 Praha 2


http://www.mzcr.cz

Nemzetközi Visszatérítések Központja

Centrum mezistátních úhrad

nám. W. Churchilla 2

113 59 Praha 3


http://www.cmu.cz

A Cseh Köztársaság Munkaügyi Hivatala - Főigazgatóság

Úřad práce České republiky- Generální ředitelství

Karlovo náměstí 1

128 01 Praha 2


http://Portal.mpsv.cz/upcr

http://ec.europa.eu/social-security-directory

mailto:[email protected]

http://www.mpsv.cz/



http://www.mpsv.cz/


http://www.cssz.cz/


http://www.mzcr.cz/


http://www.cmu.cz/


http://portal.mpsv.cz/upcr

Documents

Az Ön szociális biztonsági jogaiec.europa.eu/employment_social/empl_portal/SSRinEU... · Tartós ápolás-gondozás A tartós ápolást-gondozást nem egyetlen rendszer biztosítja,