Fonetikus lejegyzés

Átírás vs. lejegyzés

•Cél: A beszéd megjelenítése fonetikus jelsorozatokkal.

•Hagyományosan: „fonetikus átírás” = „transzkripció”.

• „Átírás” implicite = helyesírási formában rögzített alak transzformálása a kiejtésnek megfelelően fonetikus jelekké. NEM! helyette „LEJEGYZÉS” terminus!

• Lejegyzés ≠ Átírás ≠Transzliteráció

• Transzliteráció = átbetűzés: a nem latin betűs írásmódú szövegeknek meghatározott szabályok szerint történő latin betűkre konvertálása (pl МоскваMoszkva).

https://www.internationalphoneticassociation.org/content/full-ipa-chart

IPA Help: szoftver, amely megtanít észlelni, jelölni és képezni az IPA hangjait:

http://www.sil.org/computing/speechtools/ipahelp.htm

ill. University of York:

http://www.yorku.ca/earmstro/ipa/

A nemzetközi fonetikus ábécé

• IPA: Nemzetközi Fonetikai Társaság (International Phonetic Association)

• 1886-os megalapítása óta

• szükségesnek tartotta egy olyan jól használható szimbólumkészlet kialakítását, amely eléggé átfogó ahhoz, hogy lefedje a világ nyelveiben található hangokat,

• ezt a nyelvvel foglalkozók lehető legnagyobb körében kívánta elterjeszteni.

A létrejött jelkészlet angol neve International Phonetic Alphabet, rövidítése szintén IPA.

(Mind a társaság, mind az ábécé nevének francia rövidítése is sok helyütt előfordul: APhI, illetve API – Association Phonétique Internationale, illetve AlphabetPhonétique Internationale)

IPA• Alapja a latin betűs ábécé, de más forrásokból is tartalmaz jeleket.

• Alap- és mellékjelek (diakritikus jelek).

• Fonetikus vs. fonem(at)ikus jelölés is lehetséges ~ ezzel kvázi ekvivalens a finomabb vs. durvább lejegyzés (kontinuum végpontjai!)pl [mɛɲː] vs. /mɛnj/

[iŋɡ] vs. /inɡ/

1. Fonemikus/durvább:• Cél a nyelvileg releváns jegyek rögzítése – de az, hogy valami nyelvileg releváns-e,

nem mindig egyértelmű.

• Ehhez előzetes tudás szükséges a nyelv fonológiájáról!

2. Fonetikus/finomabb vállfajai:• Allofónikus: a fonémák kontextusfüggő realizációinak jelölése a háziban ezt

kérem!!!

• Impresszionisztikus vagy általános fonetikus lejegyzés: minden fonetikai részletre kiterjed

pl. nyelv első leírása (terepmunka), patológiás beszéd/beszédzavar leírása; részletek, pl. [fuːj] vs. [fWuːj]

• Szóhatár (blank space): az olvashatóság könnyítése miatt konvenció, de teoretikusan problémás…

IPA

• Nemcsak lejegyzési konvenció, egyfajta fonetikaelmélet is (a beszédről és arról, hogy hogyan lehet a beszédet a legsikeresebben elemezni).

• Vannak nyelvileg releváns és nem releváns jegyek (utóbbira példák: egyéni hangszínezet, rekedtes zönge)

• A beszéd legalábbis részben diszkrét hangokra, szegmensekre bonható

• A szegmenseknek két fő kategóriája van: magánhangzók és mássalhangzók

• Ezek fonetikai leírása lehetséges úgy, hogy az ejtésükre(artikuláció) és akusztikai jellemzőikre hivatkozunk

• A szegmenseken kívül és azoktól függetlenül(!) a beszéd szupraszegmentális aspektusait is tudnunk kell rögzíteni (pl. hangsúly, dallam).

Jelölések

• Összefüggő szövegrészek szögletes zárójelek [ ] között

• Szóhatár: konvencionálisan szóközzel, de ez csak olvasáskönnyítés

• Tagolás: […….. | ……. ∥] -- elvben ott, ahol a vesszőket és mondatvégi írásjeleket kellene kitenni a helyesírásban (lásd idézet), de ez persze leegyszerűsítő!!! (pláne hogy a spontán beszédben nincsenek mondatok…)

• Az IPÁ-ban nincsenek írásjelek!!!!!

1. Beszéd: szünetek, hanglejtés tagolás

2. Helyesírás: központozás

3. IPA: tagolójelek

a királynőt megölni nem kell

félnetek jó lesz ha mindenki

egyetért én nem ellenzem

További lejegyzési konvenciók

• Magyar egyezményes: elsősorban a dialektuskutatás céljára

• Elv: ahol lehet megtartja a helyesírás jelöléseit (így létezik betűkapcsolat egy hang jelölésére, pl. ty, hosszú C-ra pl. gg)

• Finnugrisztikai: A finnugor nyelvek tudományos rögzítésére szolgáló egységes hangjelölési rendszer bevezetését Emil Nestor Setäläjavasolta (Finnisch-ugrische Forschungen 1. 1901.)

• Az egyes nyelvek tanulmányozása + többségében cirill betűs irodalmi írásbeliség kialakulása és rögzülése többféle jelölésrendszer a finnugor nyelvtudományban.

• A Setälä által javasolt jelölés egyszerűsödött, de a latin betűs finnugrisztikailejegyzések többé-kevésbé megőrizték az általa felállított elveket.

A beszédhangok kapcsolódásainak

szabályszerűségei a magyarban

Fonotaktika és fonológiai szabályok

• Fonotaktika = hangsorépítés: Nyelvi szabályok, megszorítások arra nézve,

hogy milyen hangalakúak lehetnek egy nyelv szavai.

• Pl. Hawaii csak nyílt szótagok

• Fonológiai szabályok (hasonulási, illeszkedési szabályok): (legalábbis egy

részük) a nyelv fonotaktikai megszorításait szolgálja ki (úgy változtatja meg a

hangalakot, hogy a hangsor ne sértse a fonotaktikai szabályokat).

• Koartikuláció?

• kisebb mértékű illeszkedés: nem másik allofón vagy fonéma jelenik meg, csak

egy képzési mozzanat változik (pl. ajakműködés az [f] esetében: fél, fúj)

illeszkedés (fonológia): a célkonfiguráció (egy „teljes” képzési jegy) más

másik allofón vagy fonéma

• csak a finomabb fonetikus lejegyzésben jelenik meg durvábban is

• nem nyelvspecifikus (fiziológiai – kiejtéshez kötődik) nyelvspecifikus

(nyelvtanhoz kötődik)

példák

Néhány fonológiai és fonotaktikai szabály a magyarban

MAGÁNHANGZÓK:

1. Hiátustöltéspl. dió [dijoː], mai [mɒji]

MÁSSALHANGZÓK:

2. Zöngésségi hasonuláspl. vágtál [k], kútgém [d] -(regresszív)

v csak zöngétlenedik h csak zöngésítl, j,m,n nem vesz részt

MAGÁNHANGZÓK --TOLDALÉKOLÁS

2. Illeszkedés

MAGÁNHANGZÓK:

1. Hiátus kerülése (bizonyos esetekben) pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː]

MÁSSALHANGZÓK:

2. Csak zöngésségben egyező obstruensek állhatnak egymás mellett

MAGÁNHANGZÓK –TOLDALÉKOLÁS

2. Magánhangzó-harmónia

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

1. Hiátustöltés:

• Hiátus(helyzet):

• két V kapcsolata, a két V két közvetlenül szomszédos szótagmagot alkot

(≠ diftongus!!!)

• Fonotaktikai szabály: a magyar nyelvben (is) kerülni kell a hiátust

• Kivétel: ha mindkét V alsó vagy kerek!

Pl. Bea [bɛɒ] fáraó [faːrɒoː]• Bár beszélőtől/nyelvváltozattól függően ezek is elkerülendők

lehetnek, lásd pl. [tɛjɒ] [oːtoː], [ɒːɡustuʃ]

• Fonológiai folyamat: pl. hiátustöltés – a VV kapcsolatba beékelődik egy C

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

1. Hiátustöltés:

• A magyarban a beékelődő C ez egy hiátustöltő [j]

→ V + i, i + V – pl. diéta, mai, kiállítás, mi az;

→ olykor é esetén is: poén, Noémi

→ további lehetőségek is vannak a feloldásra, pl. ótó, agusztus

• Az angolban pl. r:

”a car-I bought” [kɑː] [kɑːr] (UK)

"I saw-r-a film today, oh boy”

(Beatles: A Day in the Life)

"supernova-r-in the sky”

(Oasis: Champagne Supernova)

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

2. Zöngésségi hasonulás

Probléma: nehéz két eltérő zöngésségű C ejtése, pl. fogkefe

Fonotaktikai szabály:

a magyarban nem állhat egymás mellett

két eltérő zöngésségű obstruens.

Lásd pl.: sport, pitypang, labda

Feloldási lehetőségek – fonológiai szabály(ok)

• magyarban: regresszív (visszafelé ható) zöngésségi hasonulás pl. fogkefe [fokːɛfɛ]

• angolban: progresszív (előrefelé ható) zgésségi has. pl. frogs [froɡz] vs. rocks [roks]

locked [kt] vs. logged [ɡd] ( nem alakul ki homonímia!)

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

A magyarban a zöngésségi hasonulás …

• regresszív (visszafelé ható) -- fogkefe [fokːɛfɛ]

• iteratív (újra és újra lefut) -- pl. lisztből [zdb]

• morféma-, összetételi és szóhatáron is érvényesül --melegtől [kt], rabszolga [ps], nagy kalap [ck]

• szabálya alól kivételt képez a

• /l, j,m,n/ szonoránsok nem vesznek részt: topmodell [pm], átló [tl]

• /v/ zöngétlenedik, de nem zöngésít (mert szótagkezdetben szonoránsként viselkedik): [ʋ] hívtál [ft], de /v/ hatvan [tv]

• /h/ csak zöngétlenít (nem zöngésedik csak „erősödik” (kísérletek?)): adhat [th], de pechből [xb]

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

3. Illeszkedés• Ha egy toldaléknak több alakja van, illeszkedik a tőhöz

• Fonotaktikai szabály: magánhangzó-harmónia: a tőszavak általában

vagy csak palatális vagy csak veláris V-kat tartalmaznak

• nem „mély” és „magas” hangrend! helyette: elölségi harmónia, pl.

siker, madár (finnugor örökség)

Nyelvspecifikus fonológiai szabályok

3. Illeszkedés• Fonológiai szabály(ok):

1. Elölségi harmónia:

• A szó utolsó magánhangzója számít

• A toldalék illeszkedik,

pl. ház + ban/ben, kép + ban/ben, vitrin-ben,

abigél + lal/lel, matiné + ra/re, farmer + ban/ben

2. Kerekségi harmónia:

• A szó utolsó magánhangzója számít

• Csak bizonyos (háromalakú) toldalékok esetében,

pl. hatvannégy- -szor, szer, -ször;

autókiállítás- -hoz, -hez, -höz

Házi feladat

• 10 mondat lejegyzése hallás alapján

• Tetszőleges (web)helyről (pl. youtube…) link elküldése emailben!

• Allofónikus lejegyzés! Fonológiai szabályok!

• Kritériumok:

• Minden mondat legalább 3 tartalmas (alapszófajú) szót tartalmazzon!

• Kézírással érdemes (lejegyzési feladat a ZH-ban is lesz).

• Figyeljenek az allofónokra és az alkalmazandó fonológiai szabályokra (allofonikus lejegyzés)! – de főleg arra, amit hallanak!

• IRODALOM: Szöveggyűjtemény… 96–105 !!!!

„Részleges” vagy „teljes” hasonulás?• Deme László (1961: 99-100):

„Részleges hasonulásnak nevezzük azt a formát, amelyben a mássalhangzó a vele szomszédos mássalhangzóhoz csak egy képzőmozzanat tekintetében alkalmazkodik, de nem vagy csak (rokonságánál fogva) véletlenül(??) válik teljesen azonossá vele.

Teljes hasonulásnak nevezzük a hasonulásnak azt a formáját, amelyben az egymástól eredetileg több képzőmozzanatban is eltérő hangok egyike teljesen azonossá válik a másikkal.”

hagytuk

• [hɒctuk] – csak egy jegy, a zöngésség változik

vázszerelő

• [vaːsːɛrɛløː] – csak egy jegy, a zöngésség változik – de egybeesnek az ennek eredményeképp előállt hangok!

kézcsók

• [keːʃtʃo͜ːk] – több képzési jegy (zöngésség és képzéshely) változik – de nincs egybeesés

Ha a képzőmozzanatok száma számít, és nem a „teljes átalakulás”, miért teljes hasonulás a terminus? a „részleges” és „teljes” terminusok jelentése nem egyértelmű kerüljük!

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1253/125310.htm

Kiegészítő irodalom a fonetika és fonológia kapcsolatáról, a fonológiai és fonotaktikai szabályokról

• Kálmán László – Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba (második, bővített kiadás). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. 86-99. http://budling.hu/~kalman/course/bevezetes/kalmanTron.pdf

• Valamint: https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6724/file/Hangtan%20II_%20jegyzet.PDF