NYÍREGYHÁZI FŐISKOLATERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARMATEMATIKA ÉS INFORMATIKA INTÉZET

KÖNYVTÁR ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKA CSOPORT

OKTATÁSI SEGÉDANYAG KÉSZÍTÉSE HTML FORMÁTUMBAN A MULTIMÉDIA

TÁRGYHOZ

Konzulens: Készítette: Dr. Boda István Károly Molnár Imre egyetemi adjunktus informatikus könyvtáros szakos hallgató

NYÍREGYHÁZA, 2006

TARTALOMJEGYZÉK_______________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................... 2

BEVEZETÉS ................................................................................................ 4

1. A MULTIMÉDIA ..................................................................................... 5

1.1 A multimédia fogalma ......................................................................... 5

1.2. A multimédia alkalmazások főbb típusai,

felhasználási területük .......................................................................... 7

1.3. A multimédia alkalmazások alkotóelemei .......................................... 9

1.4. A multimédia alkalmazás megjelenítésének

hardveres követelményei ..................................................................... 11

2. A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁS SZÖVEGES RÉSZE ...................... 25

2.1. A szöveges rész elkészítésének menete .............................................. 25

2.2. Betűtípus, színek, stílusok ................................................................... 28

2.3. Hipertext - Hipermédia ....................................................................... 28

3. KÉPTECHNIKA ....................................................................................... 30

3.1. A grafikus elemek lehetőségei ............................................................ 30

3.1.1. Vektorgrafika ............................................................................. 30

3.1.2. Bittérképes grafika ..................................................................... 32

3.1.3. Metafájlok .................................................................................. 33

3.2. A grafikus elemek jellemzői ............................................................... 34

3.3. Képtömörítés ....................................................................................... 34

3.4. Képek digitalizálása ............................................................................ 37

3.5. Animáció ............................................................................................. 39

4. HANGTECHNIKA ................................................................................... 44

4.1. A hang fizikai jellemzői ...................................................................... 44

4.2. Hangok analóg rögzítése, lejátszása ................................................... 45

4.3. A hang digitális rögzítése, lejátszása .................................................. 45

4.4. Hangállományok tömörítése  - Hangformátumok .............................. 47

4. 5. MIDI .................................................................................................. 50

5. MOZGÓKÉP-TECHNIKA ....................................................................... 53

5. 1. A mozgókép-technika alapjai ............................................................ 53

5.2. A videoanyag feldolgozásának lehetőségei ........................................ 53

2

5.3. A digitalizált videóanyag jellemzői .................................................... 55

5.4. Video tömörítési eljárások .................................................................. 56

5.4.1. Kodekek ..................................................................................... 56

5.4.2. Videofájl formátumok ................................................................ 57

5.5. Digitális képrögzítés ........................................................................... 59

5.6. Videó tároló eszközök ......................................................................... 59

6. A MULTIMÉDIA ALAPELEMEI: CD, DVD ......................................... 61

6.1. A CD ................................................................................................... 61

6.2. A CD-ROM meghajtó ......................................................................... 62

6.3. Állománykezelés a CD-n .................................................................... 64

6.4. A CD lemezek formátumai ................................................................. 65

6.5. DVD .................................................................................................... 66

6.6. DVD-ROM meghajtó .......................................................................... 68

6.7. Állománykezelés a DVD lemezeken .................................................. 69

7. EGY MULTIMÉDIA SZOFTVER TERMÉK

LÉTREHOZÁSA ....................................................................................... 72

7.1. Célok definiálása ................................................................................. 72

7.2. Tervezés .............................................................................................. 72

7.3. Az alkalmazás elkészítése ................................................................... 73

7.4. Az elkészült termék tesztelése ............................................................ 76

7.5. Terjesztés ............................................................................................ 76

ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................... 78

IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................... 79

KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK........................................................................... 81

MELLÉKLETEK .......................................................................................... 82

BEVEZETÉS

3

______________________________________________________

A továbbiakban bemutatásra kerülő oktatási segédanyag a felsőoktatási

képzések keretein belül oktatott Multimédia tantárgy hallgatói számára készült,

célja az egyéni tanulás megkönnyítése moduláris szerkezeti felépítés

segítségével, valamint az út- és iránymutatás az egyes témakörök részletesebb

tárgyalásai felé.

A segédanyag bizonyos alapfokú számítástechnikai ismeretek meglétét

feltételezi, így nem tér ki többek között az információelmélet, vagy a

kommunikációelmélet kérdéseire.

A multimédia bemutatásának eszközei az egyes modulokon belül:

- a tárgyalt témakörrel kapcsolatos legfontosabb információk definiálása

- hivatkozások (link formájában) kiegészítő, illetve magyarázó

információforrásokra

- hivatkozások (link formájában) a segédanyagban felsorolt hardver-, illetve

szoftver termékekre (gyártók, leírások, ismertetők, letöltések)

- hivatkozások (link formájában) a tárgyalt témakörrel kapcsolatos ajánlott

információforrásokra

Az oktatási segédanyag szerkezeti felépítésével egy multimédia prezentáció

elkészítésének lépéseit követi, nélkülözvén az alkalmazás elkészítéséhez

szükséges szoftverek kezelésének bemutatását, hiszen némelyik program

felhasználói kézikönyvének terjedelme többszöröse a szakdolgozat formai

követelményeiben meghatározott terjedelemnek. A segédletben természetesen

a teljesség igénye nélkül kerülnek konkrét felsorolásra az egyes hardverelemek

és szoftvertermékek. Számos olyan ingyenesen letölthető, teljes verziós

program honlapja érhető el a segédleten keresztül, melyhez magyar nyelvű

felhasználói felület is készült.

 

4

1. A MULTIMÉDIA_______________________________________________________________

1.1. A multimédia fogalma

A multimédia a hang, a kép, valamint a felhasználó - interaktív kezelői

felületen keresztül megvalósuló - jelenlétének kapcsolata, mely kapcsolaton

belül a szöveg, hang, kép és mozgókép fogalmak széleskörűen értelmezendők.

A multimédia pontos jelentését illetően a számítástechnikai szakemberek

véleménye igen eltérő, közös nézetük annyiban áll, hogy a fogalomra jelenleg

nincs egységes definíció.

Christian Spanik és Hannes Rügheimer „A multimédia alapjai” című

könyvükben a definiálási nehézségekért a számítógép gyártó vállalatokat

okolják, véleményük szerint minden gyártó saját belátása szerint formálta és

alakította a fogalmat annak érdekében, hogy saját termékeit a multimédia szó

égisze alatt piacra bocsáthassa. (Spanik, Rügheimer [1995] 9. old)

Andreas Holzinger, a grazi egyetem lektora szerint a multimédia a

leggyakrabban rosszul használt szavak egyike. (Holzinger [2004] 1. old.)

Ralf Steinmetz, a mannheimi és frankfurti egyetemek tanárának multimédia

megfogalmazása:

„ A multimédia rendszert független

információk számítógép-vezérelt, integrált

előállítása, célorientált feldolgozása,

bemutatása, tárolása és továbbítása határozza

meg, melyek legalább egy folyamatos

(időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen)

médiumban jelennek meg.” (Steinmetz [1995]

27. old.)

A multimédia fogalom a multus (sok, több) és medium (latin jelentése

közbülső helyen található, ma inkább információközvetítő közeg értelemben

használatos) szavakból áll össze, fordítása „sok médium”-ot jelent. A média

egy olyan közvetítő közeg, amely információt továbbít (pl.: televízió, rádió,

1. ábra: Ralf Steinmetz

5

könyvek és folyóiratok), de médiának nevezzük a tájékoztatási eszközök

információhordozóit (szöveg, hang, beszéd, álló- és mozgókép) is.

Minden médium rendelkezik tér- és időbeli dimenzióval. A multimédia

megvalósulásához több, egymástól független médiumra van szükség, mégpedig

egy időfüggő és egy időfüggetlen médiumtípusra.

Időfüggetlen médium ( diszkrét médium - az információ időben korlátlanul

feldolgozható)

- szöveg, hipertext

- állókép (grafika, fénykép)

Időfüggő médium ( folyamatos, időben végbemenő médium - az idő

múlásával változik)

- hang (zene, beszéd, effektusok)

- mozgókép (animáció, videó)

Bizonyos információk esetében, a szöveges közlés túl hosszú és bonyolult

megfogalmazást eredményezne, viszont ugyanez az információ egy jól

megszerkesztett ábra, vagy egy mozgóképbejátszás segítségével már

könnyebben megmagyarázható. A multimédia alkalmazások alapelve, hogy az

információt mindig az információtípus szempontjából legmegfelelőbb

csatornán keresztül kell közvetíteni a felhasználó felé.

A számítógép szerepe ezen elv megvalósításában kap nagy szerepet. A

számítógép a hang és képmegjelenítésen túl alkalmas eszköz a felhasználó

parancsainak végrehajtására, így valósul meg a multimédiás programok

legfontosabb ismérve, az interaktivitás.

Az interaktív multimédiával szembeni fontos követelmény, hogy az egyes

elemek, jelentésük szerinti összefüggések mentén relációs kapcsolatot

építsenek fel. A felhasználó az így létrejövő kereszthivatkozások segítségével

navigál a multimédiás alkalmazásban. Ezt a nemlineáris információláncolást

nevezzük hipertextnek, bizonyos esetekben hipermédiának.

A multimédia alkalmazásokat olyan számítógéprendszeren  -

multimédiarendszeren - lehet futtatni, ami képes legalább egy diszkrét és egy

folyamatos médium független kezelésére.

6

A multimédiarendszerekre - mint minden információs rendszerre - az

információfeldolgozás szabályai érvényesek.

Ajánlott linkek:

- A Dunaújvárosi Főiskola Mérnöktanár Műszaki Informatikus Szakának

„Oktatástechnológia” című távoktatási modulja (Dr. Kadocsa László,

Szakács István, Purecse Gabriella)

(http://indy.poliod.hu/program/oktatastech/multimedia.htm)

- Tószegi Zsuzsanna: Dokumentumok, információhordozók (Könyvtárosok

kézikönyve, I. kötet, 3. fejezet)

(http://www.neumann-haz.hu/tei/tanulmanyok_digitkvt/kezikonyv/

kezikonyv5.html)

1.2. A multimédia alkalmazások főbb típusai, felhasználási területük

Ismeretterjesztés (prezentáció visszacsatolással)

Az ilyen típusú multimédia alkalmazásokban sokféle média használatával, az

interaktivitás alacsony foka mellett, a megmutatáson van a hangsúly. Tartalma

leginkább navigáció és hipertext. Az alkalmazás elkészítésénél nagy

alapossággal válogatják össze a felhasználni kívánt külső fájlokat, ügyelnek a

tartalom kiváló kidolgozására.

2. ábra: Az Informania Kft.

„Az emberi test 1.” című

multimédia DVD-je

7

Multimédiás adatbázisok (kioszk rendszerek)

Adatbázis kezelő rendszerek adatbázis-szerű lekérdezésekkel, de számos

multimédia jellegű kiegészítéssel. A lekérdezett elemek ábrázolásában,

valamint a lekérdezési dialógusokban megjelenik a multimédia. A legtöbb

esetben grafikus struktúrainformációt tartalmaz az adatbázisról.

Interaktív konstruáló (komponáló) programok

Elkészítésükkor bármelyik multimédiaszerkesztő program felhasználható, a

kész mű célja valamilyen alkotás létrehozása.

Interaktív szimulációk

Valamilyen konkrét jelenség (gazdasági, műszaki) számítógépes szimulációját

valósítják meg úgy, hogy a felhasználó rendelkezik a beavatkozás

lehetőségével. Lényege, hogy a multimédia rendszer segítségével felépítenek

egy számítástechnikai modellt – ez maga a szimuláció –, majd egy külön

programrész állítja elő a látványelemeket.

Interaktív oktatási rendszerek

A multimédia alkalmazások legsokoldalúbb változatai, minőségi szempontból

új lehetőséget mutatnak fel a tanulási környezet kialakításában. Az interaktív

oktatási rendszerek eszköze lehet az információ közlése, a tanultak

visszakérdezése, a tudástartalom játékos formában történő közlése,

nyelvoktatás esetén a kiejtésvizsgálat megvalósítása.

Reklámok, játékok

Megvalósításukban megegyeznek bármelyik fent említett alkalmazástípussal,

megalkotásuk erősen üzleti motiváltságból történik.

Ajánlott link:

- Magyar CD-ROM diszkográfia

(http://www.neumann-haz.hu/cdrom_diszkografia/cdrom_hu.html?abc=1)

8

1.3. A multimédia alkalmazások alkotóelemei

Szöveg

Az alkalmazás információtartalmának legelemibb megjelenítési formája.

Bizonyos információk közlésére a leghatékonyabb eszköz a grafika-, hang- és

videó elemekkel szemben. Szöveges formátumban közöljük alkalmazásunk

címét, a lényegi információkat, magyarázatokat, de a multimédián belüli

navigáció egyik eszközeként is felhasználhatunk szöveges elemeket.

A megjeleníteni kívánt szöveg forrása többféle lehet:

 - rövidebb szövegek esetén azokat begépeljük

- a szöveg valamilyen szöveges állomány formájában számítógépes

tárolóegységen rendelkezésünkre áll (pl.: Internetről letöltött elektronikus

dokumentum)

- nagyobb terjedelmű, csak nyomtatott formában rendelkezésre álló

szövegrész esetén szkenner használatával digitalizáljuk azt.

A szöveges részek szerkesztésével részletesen „A multimédia alkalmazás

szöveges része” című fejezet foglalkozik.

Grafika

A felhasználó figyelmét igazán felkeltő eszköz egy multimédia alkalmazáson

belül, a képernyőn megjelenő kép, vagy grafika. Mindamellett, hogy a grafikus

objektumokkal színesebbé tehetjük alkalmazásunkat, olyan információkat is

közölhetünk segítségükkel, melyeket szöveges formában csak nagy

terjedelemben és bonyolult leírással tehetnénk.

Multimédia prezentációnkban felhasználni kívánt grafikus elemeket a

számtalan rajzolóprogram segítségével megalkothatjuk magunk, vagy

válogathatunk a világháló digitális képgyűjteményeiből. Készíthetünk

hagyományos fotóeljárással fényképet, melyet szkenner segítségével digitális

képállományba mentünk. Digitális fényképezőgép használata megkönnyíti

munkánkat, már egy megszerkesztett fotót tudunk áttölteni számítógépünkre.

Tárolási eljárásaik szempontjából több grafikus állománytípust különböztetünk

meg, ezek képminőségben, valamint állomány-méretükben eltérnek egymástól.

Az állókép állományok fontos jellemzője a képernyőpont méretük, valamint a

képben felhasznált színek száma - ezen jellemzők is befolyásolják a képfájl

9

méretét, tehát alkalmazásunk elkészítése során figyelembe kell vennünk

grafikáink formátumait, paramétereit.

A képállományok formátumait, szerkesztésük menetét a „Képtechnika” fejezet

tárgyalja.

Hang

Írott szöveget és képeket tartalmazó multimédiás programjainkat a

hangtechnika segítségével egyértelműen az információhordozók következő

szintjére emelhetjük. A multimédia mű keretén belül megszólaltatott hang, zaj,

zene segítségével a már felhasznált elemek hatását és jelentését mélyíthetjük,

emberi beszéd felhasználásával azokat magyarázhatjuk. Hangfájlokat

készíthetünk analóg hanghordozók (hanglemez, kazetta) jeleiből, vagy más

analóg akusztikus jelekből digitalizálással, de használhatunk közvetlen digitális

forrásból származó hangállományokat. A hanganyagok digitalizálása során

különböző mintavételezési eljárással és rögzítési rátával dolgozhatunk (ezen

eljárásokat a „Hangtechnika” fejezet részletesen tárgyalja), mely paraméterek

nagyban befolyásolják a hangminőséget és a hangfájl méretét.

Mozgókép

Multimédia bemutatók leghatásosabb eszközei az alkalmazásban megjelenített

mozgókép elemek (film, animáció), főként, ha ezeket hangállományokkal is

összekapcsoljuk. A legtöbb esetben a mozgókép anyag a képernyő egy

bizonyos részét foglalja el, helyet biztosítva a szükséges szöveges és grafikai

elemeknek. Nyers videó anyagaink gyűjtésekor használhatunk analóg

videojeleket (videó szalag, videokamera), melyek feldolgozásához

számítógépünkbe digitalizáló kártya beépítése szükségeltetik, vagy

dolgozhatunk digitális kamerával készített felvételekkel. A digitalizált videó

állományok különböző tömörítési eljárásaik folytán eltérő minőséget

eredményeznek. A már digitalizált videó elem képernyőn történő

megjelenítésével járó nagy számítási folyamatok számottevő részét, a

számítógépbe épített grafikus bővítőkártya végzi el.

Mozgókép állományok elkészítésével, szerkesztésével a „Mozgókép-technika”

fejezet foglalkozik.

10

Interaktív elemek

A multimédia prezentációk legfontosabb ismérve az interaktivitás, melynek

során a felhasználó szabja meg - egyetlen egérkattintással, vagy

kurzormozgatással - az alkalmazás által megjeleníteni kívánt események

sorrendjét. A navigációt szolgáló elem lehet szövegrész, kép, animáció, vagy a

képernyő bizonyos területei, melyeket jól látható formában megkülönböztetünk

a felhasználó számára. Az interaktív elemeket navigációs szereppel a

multimédia alkalmazás elkészítése során látjuk el.

1.4. A multimédia alkalmazás megjelenítésének hardveres követelményei

Egy multimédia szerzői mű értékei és céljai csak abban az esetben valósulnak

meg teljes mértékben, ha a felhasználó számítógépe rendelkezik az alkalmazás

lejátszásához szükséges hardveres és szoftveres komponensekkel. A

számítástechnika minden részterületén tapasztalható rohamos fejlődés ellenére

léteznek időtálló alapismeretek, a következőkben ezekről esik szó.

MPC (Multimedia Personal Computer) specifikációk

A multimédia alkalmazások szabványosításának ötlete már az 1980-as évek

végén megszületett a különböző hardver és szoftvergyártók kezdeményezésére.

A Multimedia PC Marketing Council elnevezésű bizottság által kidolgozott

szabványok és normák tartalmazzák a személyi számítógépek minimális

specifikációit, mely konfigurációk képesek lefuttatni a multimédiás

alkalmazásokat. Természetesen a szabvány így a CD-ROM-ok elkészítésére is

vonatkoztatható. Az 1989-ben bevezetett MPC Level 1 szabvány

megfogalmazta az alapfokú multimédiás feladatok ellátására alkalmas

számítógép konfigurációját:

11

I. táblázat: MPC Level 1

Processzor 80386 SX 16 MHzRAM memória mérete 2 MBFloppy meghajtó 3,5"; 1,44 MBMerevlemez 30 MBCD-ROM meghajtó 150 kilobájt/másodperc átviteli sebesség; maximum.

1 másodperc hozzáférési idő; 64 kilobájt RAM

Képernyőfelbontás 640 × 480 képpontGrafikus kártya VGA 16/256 színHangkártya 8 bites A/D átalakító,; 11,025/22,05 kHz

mintavételezési frekvencia; szintetizátor 4/9 hanggal; MIDI interfész

Billentyűzet 101 gombosEgér 2 gombosOperációs rendszer DOS/Windows A fenti szabványnak eleget tevő személyi számítógépek már viselhették az

MPC védjegyet.

A sokrétű műszaki újítások következtében az MPC szabvány elévült, ezért

kidolgozásra, 1993-ban pedig bevezetésre került MPC Level 2 szabvány:

II. táblázat: MPC Level 2

Processzor 80486 SX 25MHzRAM memória mérete 4 MbájtFloppymeghajtó 3,5"; 1,44 MbájtMerevlemez 160 MBCD-ROM meghajtó 300 kilobájt/másodperc átviteli sebesség, maximum

400 msec hozzáférési idő; 64 kilobájt RAM; multisession olvasási képesség

Képernyőfelbontás 640 × 480 képpontGrafikus kártya SVGA 65536 színHangkártya 16 bites A/D átalakítóBillentyűzet 101 gombosEgér 2 gombosOperációs rendszer DOS/Windows

A legújabb igényeket egy multimédiás számítógéppel szemben az 1996-ban

megjelent MPC 3 specifikáció írja le:

12

III. táblázat: MPC Level 3

Processzor 75 MHz-es Pentium vagy 100 MHz-es Pentium 256 kbájt gyorsítótárral

RAM memória mérete min. 8 MbájtFloppymeghajtó 3,5"; 1,44 MbájtMerevlemez min. 540 Mbájt, ebből 500 Mbájt szabad területCD-ROM meghajtó min. 4 × sebességGrafikus kártya PCI interfész; legalább 15 bites színkódHangrendszer 8, 11,025, 16, 22,05, 44,1 kHz mintavételi frekvencia;

8, 16 bit kvantálási hossz; sztereó; OPL3 szintetizátor; Audio CD lejátszási lehetőség; 2 db hangszóró.

Videó támogatás közvetlen hozzáférés a képkocka pufferhez; MPEG1 fájlok lejátszása

Soros port 28 kbit/sec átviteli sebesség; MIDI portOperációs rendszer Windows95 További MPC specifikációk nem ismeretesek. Észrevehető, hogy a fenti

szabványok bármelyikének eleget tevő számítógépes konfiguráció jóval a

jelenlegi hardveres fejlettségi szint alatt marad. A fent ismertetett szabványok

ma már nem használatosak sem komplett számítógép-konfigurációk

kereskedelmi forgalmazásakor, sem multimédia szoftverek megjelentetésekor.

Megismerésük azonban annyiból hasznos lehet, hogy segítségükkel bemutató

képet kapunk arról, hogyan viszonyult a multimédia megjelenítés a

számítástechnika fejlődéséhez.

A következőkben a multimédiás számítógép egyes hardverelemei kerülnek

megvizsgálásra:

Monitor

Képvisszaadásra szolgáló, elsődlegesen adatkiviteli (output) periféria, a

felhasználó és a számítógép közötti leglényegesebb kapcsolattartó eszköz. A

képernyőn megjelenő kép több ezer, négyszöges rácsba rendeződő színes

pontból (pixelből) épül fel.

Monitortípusok a képmegjelenítés elve szerint:

- katódsugárcsöves monitor (CRT - Cathode Ray Tube)

- folyadékkristályos monitor (LCD - Liquid Crystal Display) - Üveglapok

közé zárt folyadékkristály feszültségimpulzusok

13

váltakozására megváltoztatja kristályszerkezetét és színét,

így eredményezve az optikai jelenséget.

- plazmaképernyő - Két üveglap világító neon vagy argongázt zár közre.

Az első lapot vékony, átlátszó és vízszintes elrendezésű

elektródasorok borítják, a hátsó lapon pedig függőleges

elrendezésű elektródák találhatók. Közöttük állandó

villamos feszültség van, a gáz világítani kezd.

- TFT monitor - Hordozható számítógépek kijelzőjeként terjed legfőképp,

a monitor felületét kis színes világítótranzisztorokkal

alkotják.

- elektrolumineszcens monitor (ELD) - Felépítése a plazmaképernyőhöz

hasonlít, de a világító gázréteg itt átlátszó foszforréteg.

Feszültségimpulzus hatására két elektróda metszéspontjában

a foszfor világítani kezd. A fényelnyelő hátlap a világító

pontokat fekete háttérben tünteti fel.

- LED képernyő – A kijelző minden képpontja három színes (piros, kék,

zöld) és egy fehér LED-ből áll. A fehér LED az adott

képpont fényességéért felel.

- érintőképernyő (Touchscreen) – Többféle technológiát használhatnak:

infravörös fény segítéségével, fénysorompóként működve; a

képernyő szélein elhelyezett ultrahang-adók és vevők

felhasználásával hanghatáson alapulva; nyomás hatására

történő áramkör lezárással.

Monitortípusok a megjelenített kép típusa szerint:

- alfanumerikus /csak karakter

- grafikus

Monitortípusok színkezelés szerint:

- monochrom / egyszínű, pl. fehér, zöld

- color / színes

Napjainkban a legelterjedtebb monitortípus a katódsugárcsöves monitor,

melyek a televíziókészülékhez hasonló elven működnek. A katódsugárcső egy

légmentesen lezárt, kúpos üvegcső, csúcsosabb részében az elektronágyúval.

14

Az elektronágyú katódjából – fűtőszálas melegítést követően – gyorsuló

elektronok haladnak az anód felé, ezeket a gyorsuló elektronokat nevezzük

elektronsugárnak, elektronnyalábnak. Az elektronsugarak irányítására és

fókuszálására bizonyos képcsövek esetében árnyékmaszk-csöveket, résmaszk-

csöveket, vagy Trinitron rendszert használnak. A megfelelően irányított és

gyorsított pásztázó elektronsugár a katódsugárcső belső homlokfelületébe

csapódik, és a foszforszemcséket világításra ösztönzi. Minél erősebb a

foszforrétegbe csapódó elektronsugár, a foszfor annál erősebb fényt bocsát ki.

A belső lapos felület több millió képpontból is állhat, ezek a képpontok a

három alapszínnek megfelelően egy zöld, egy piros és egy kék pontot foglalnak

magukba. A három színhez három külön elektronnyaláb tartozik, ezen színek

keveréséből bármilyen szín megjeleníthető. Azt követően, hogy az

elektronsugár már elhagyta a foszforréteget, a foszfor még bizonyos ideig

világít, ezt a jelenséget nevezzük utánvilágításnak. Az elektronsugarak

hajlásszögeit mágneses elven működő eltérítő egység alakítja, így a sugár a

képernyő teljes részét folyamatosan befutja. A sugár egyszeri képernyő

átfutásával megrajzol egy képkockát (félképet), majd a képcső bal felső

sarkába visszatérve jobbra és lefelé haladva újra elkezdi a következő képkocka

kirajzolását.

A képernyő végigpásztázásában kétféle eljárás alkalmazható:

- egymást követő, folytonos soronkénti pásztázás (non-interlacing).

Gyakoribb képfelfrissítést kevésbé finom felbontás mellett.

- csak minden második soronkénti pásztázás, váltott soros pásztázás

(interlacing). Alacsonyabb frissítési frekvenciával működik, finomabb

felbontást eredményez. (Collin [1995] 48. old.)

A monitorok jellemzői:

Felbontás

A képernyő felbontását a képernyő egy sorában ábrázolható képpontok

(pixelek) számának és a lehetséges sorok számának együttese alkotja (pl.: 1024

x 768 képpont felbontású monitor). Kisebb képpontokból több fér el a

képernyő egy-egy sorában, így eredményül sokkal élesebb kapunk. Jelenleg a

monitoroknál a két egymás melletti képpont távolsága 0,22 – 0,28 mm.

15

Képismétlési frekvencia

Ez az érték adja meg, hogy a képernyő egy másodperc alatt hányszor építi fel

újra a képet. Ha képismétlési frekvencia értéke túl alacsony, a kép vibrálni fog,

ez pedig huzamos használat esetén a szemet fárasztja, látásromlást is okozhat.

Minimális értéknek a 75 Hz-et tekintjük.

Vízszintes eltérési frekvencia (sorfrekvencia)

Számszerű értéke megadja, hogy az elektronsugár egy másodpercnyi idő alatt

hány sort tud végigpásztázni. Ha a képfelbontás értékéből vett sorok számát

megszorozzuk a képismétlési frekvenciával, megkapjuk a sorfrekvencia

értékét, mely legalább 70 kHz kell legyen.

Képpont frekvencia

A monitor videóerősítőjének sávszélessége, megmutatja, hogy az elektronsugár

egy másodpercnyi idő alatt hány képpontot tud kiválasztani, vezérelni.

Hozzávetőleges értéke a vízszintes felbontás és a sorfrekvencia szorzataként

meghatározató.

Árnyékmaszk távolság

Az elektronsugarak irányítását végző árnyékmaszk két nyílása közötti távolság.

Minél kisebb az árnyékmaszk-távolság értéke, annál nagyobb a felbontás.

Különböző képcsövekben eltérő maszkokat használnak, ennek megfelelően az

érték mértékegysége is más-más. (Árnyékmaszk-csövek esetén ponttávolságot

(dot pitch), résmaszkcső esetén réstávolságot (slot pitch) mérünk, Trinitron

képcsöveknél pedig vonaltávolságról (line pitch) beszélünk.)

3. ábra: Samsung CRT monitor

16

Gyártó cégek modelljei:

- LG monitorok

(http://www.lg.hu/proddivergent.do?

actType=search&categoryId=0401&modelCategoryId=&parentId=04&categ

ory_level=)

- Viewsonic monitorok (http://www.dvm.hu/viewsonic/index.html)

- Samsung monitorok

(http://www.samsung.com/hu/products/monitors/index.asp)

- HP monitorok

(http://www.hp.com/country/us/en/prodserv/computer-monitors.html)

- Hyundai monitorok (http://www.hyundaiq.com/pro.asp)

- AOC monitorok (http://www.aoc-europe.com/monitors.html)

- Fujitsu-Siemens monitorok

(http://www.fujitsu-siemens.hu/products/displays_projectors/index.html)

- ProView monitorok (http://www.proview.net/index.html)

Grafikus vezérlő

A grafikus vezérlő kártya fogadja azokat a digitális jeleket, melyek egy adott

programtól, vagy az operációs rendszertől érkeznek, majd ezeket átalakítja a

monitor által megjeleníthető jelekké. Annak érdekében, hogy az újabb

fejlesztésű programok megfelelő módon egy régebbi hardveres rendszeren is

képesek legyenek működni, a legújabb grafikus kártyák is támogatják a régebbi

grafikai szabványokat. (Collin [1995] 46. old.) A grafikus vezérlők egyik

típusa analóg módon vezérli a monitort. A fogadott digitális jeleket egy

digitális-analóg átalakító (DAC – Digital Analog Converter) segítségével

átalakítja analóg jelekké. Digitális kimenettel ellátott grafikus kártyákat

használnak a közvetlenül digitálisan vezérelhető sík képcsöves képernyők

esetében. A grafikus kártya teljesítménye mindenképpen a rajta elhelyezkedő

processzortól függ, valamint a kártyához mellékelt szoftvermeghajtótól.

A grafikus kártyák jellemzői:

Színmélység

A színmélység kifejezi, hogy az adott grafikus kártya hány különböző színt tud

a monitoron megjeleníteni. Tudnunk kell, hogy a megjelenített képpontok

17

információt hordoznak a színükkel kapcsolatban. A képpontok színével

kapcsolatos információt a grafikus kártya memóriája tárolja, tehát nagyobb

memória esetén garantált a nagyobb színmélység. 16 bites színmélység 64.000

ábrázolható színt jelent (High Color), 24 bites színmélység már 16.777.216

különböző színt tud ábrázolni (True Color).

Felbontás

A videókártya felbontóképessége – a grafikai tárolóhely és az alkalmazott

színmélység függvényében – a képernyőn függőleges és vízszintes irányban

megjeleníthető képpontok száma.

Az alábbi táblázat a grafikus kártyák szabványait mutatja be:

IV. táblázat: Grafikus kártyák szabványai

Szabvány Felbontás Maximális színmélységHercules 720x348 2 (monokróm)CGA (Color Graphics Adapter

320x200640x200

42

EGA (Enhanced Graphics Adapter

320x200640x200640x350

161616

VGA (Video Graphics Array)

320x200640x200640x350640x480

16161616

SVGA (Super VGA) 640x480800x6001024x768

16 millió,Nagyobb felbontás esetén  a kártyán található memóriától függ.

Manapság már minden számítógép konfigurációban olyan grafikus kártya

található, melyek a képadatok kiszámításával járó nagy számításigényes

feladatok alól tehermentesítik a számítógép processzorát. Ezeket a kártyákat

gyorsító kártyáknak (Accelerator Card) nevezzük, a rajtuk dolgozó 3D-s

gyorsító processzor a GPU (Graphical Processing Unit). A 3D-s kártya

működése összetettebb, az egyik kép megjelenítése közben már dolgozik a

következő képen, tehát memóriájában két kép helyezkedik el egy időben. A

3D-s grafikus ábrázolást, a textúrák megjelenítését ezek a kártyák különböző

technikákkal dolgozzák ki, másodpercenként több millió poligont képesek

18

kirajzolni. Néhány a 3D-s kártyák rengeteg funkciói közül: bi- és trilineár

filter, antialiasing, Z-Buffer, blúrozás, 3D texture mapping, árnyékolások.

Videókártya-fejlesztő cégek és termékeik:

- 3Dlabs (http://www.3dlabs.com/products/category.asp?cate=1)

- Abit (http://www.abit.com.tw/page/uk/vga/vga.php)

- ASUS (http://uk.asus.com/products1.aspx?l1=2)

- ATI (http://www.ati.com/products/home-office.html)

- GigaByte (http://tw.giga-byte.com/Products/VGA/Default.aspx)

- InnoVision (http://www.inno3d.com/index.html)

- Matrox (http://www.matrox.com/mga/products/home.cfm)

- nVIDIA (http://www.nvidia.com/page/desktop.html)

Központi vezérlőegység

A számítógép központi vezérlőegysége (CPU – Central Process Unit) a

számítógép memóriájában tárolt programutasításokat értelmezi és végrehajtja,

elvégzi a számítási és logikai műveleteket, valamint összehangolja és vezérli a

gép különböző részegységeit. A processzor az alaplapon helyezkedik el, annak

legfontosabb része. Működési elve az integrált áramkörökön alapszik. Egy

adott processzor megnevezése mellett egy frekvencia értéket látunk (például

egy régebbi processzortípus esetén: Pentium II. 400 MHz), mely órajel

frekvencia érték megmutatja, hogy a CPU egy másodperc alatt mennyi

műveletet képes elvégezni. A processzorok technikai fejlődése rohamos, ma

már több Gigahertz órajel frekvenciájú modellek kerülnek forgalomba.

A számítógépen belüli, perifériák közötti hatalmas adatforgalom a számítógép

belső buszrendszerén keresztül történik. A belső busz párhuzamos áramköri

vonalakból áll, ezek kapcsolódnak az alaplapon található bővítőkártyákkal. Az

így megvalósuló adattovábbítás sebességét meghatározza a buszrendszer

órajelének frekvenciája (az adatok haladásának gyorsasága), valamint a busz

szélessége (az egyszerre továbbítható adatok mennyisége bitekben számolva).

Processzor termékek:

- AMD

(http://www.amd.com/us-en/Processors/ProductInformation/

0,,30_118,00.html)

19

- IBM PowerPC

(http://www-306.ibm.com/chips/techlib/techlib.nsf/productfamilies/

PowerPC)

- Intel (http://www.intel.com/products/processor/index.htm)

- VIA (http://www.via.com.tw/en/products/processors)

Memória

A memória a számítógép fő adat és program tárolóeszköze. Működése integrált

memória-áramkörökön alapszik. Megkülönböztetünk ROM memóriákat (Read

Only Memory - csak olvasható memória), melyek gyárilag „beégetett”

programokat és adatokat tartalmaznak, valamint RAM memóriákat (Random

Access Memory - írható - olvasható memória). Utóbbi memóriatípus a

processzor által elvégzendő feladatokhoz szükséges adatokat és programokat

átmenetileg tárolja. A memóriára jellemző a tárolókapacitása (pl.: 32, 64, 128,

256, 512 MB), valamint a hozzáférési idő. A hozzáférési idő a memóriában

tárolt 1 byte adat kiolvasásához szükséges időt adja meg (pl.: 70

nanoszekundum).

A memória áramkörök működése alapján többféle RAM memória létezik.

(DRAM – dinamikus RAM; SRAM – statikus RAM, gyorsabb a DRAM-nál,

de költségesebb előállítású; FPM RAM, EDO RAM,) A legelterjedtebb

memóriatípus az SDRAM (Synchronous Dinamic Random Access Memory),

melyek általában a processzor buszsebességével működnek. Pentium 4

processzorokhoz az Intel cég az RDRAM-ot (Rambus Dynamic RAM)

javasolja, melynek adatátviteli sávszélessége eléri a 3,3 GB/s-ot. 

Videókártyákon található memóriák közül a DDR RAM az uralkodó típus.

Memória gyártók termékei:

- Dataram (http://www.dataram.com/Home.asp)

- Kingmax (http://www.kingmax.com/semiconductor/index.htm)

- Kingston (http://www.kingston.com/tools/default.asp)

- Nexus (http://www.busboards.com/products/memory/ddr/index.html)

- Rambus (http://www.rambus.com/index.aspx)

20

- SIS (http://www.sis.com/support/support_memory_index.htm)

 Hangkártya

A PC-k egy részében alaplapra integrált hangkártya található, de külön

bővítőkártya formájában is beszerezhető. A hangkártyák több kimeneti és

bementi felülettel rendelkeznek, ezek közül az egyikhez csatlakoztatható a

multimédia számítógépek elengedhetetlen kelléke, a hangszóró. A további

csatlakozók feladatai:

Line In: külső eszközök csatlakoztatására szolgál, melyek által megszólaltatott

hangot egy adott segédprogram segítségével digitális formában

merevlemezünkre menthetünk.

Microphone: mikrofon csatlakoztatási pontja, így rögzített beszédhangot

tárolhatunk később digitális formában.

MIDI: (Musical Instrument Digital Interface) Számítógépünkhöz MIDI

billentyűzetet, vagy szintetizátort csatlakoztathatunk, segítségével saját

zenét komponálhatunk, melyet megfelelő szoftver segítségével le is

kottázhatunk.

A hangkártyák két fő típusa:

- FM szintézeres (frekvencia-moduláció szintézis): ennél az eljárásnál a

hang több rezgés átfedéséből tevődik össze. A hangkártyán található

szintetizátorchip a hangot különböző hangtónusok összevonásával alkotja

újra, gyengébb minőséget eredményezve, mint a hullámtáblás

hangkártyák.

- Hullámtáblás: a hangok eredeti, akusztikus hangszerek hangjának

felvételeiből származnak, így élethűbb hanganyagot állíthatunk elő.

(Spanik, Rügheimer [1995] 105. old)

Hang rögzítésekor a hangkártya mintavételezést végez egy bizonyos

frekvencián (ez lehet 11, 22, vagy 44 kHz), természetesen a mintavételezési

frekvencia növelésével jobb minőségű hanganyagot tudunk rögzíteni és

visszajátszani.

Hangkártya gyártók termékei:

- Antex – Studiocard (http://www.antex.com/products/prof_audio_dv.html)

21

- Creative Labs - SoundBlaster

(http://www.soundblaster.com/welcome.asp?reg=2)

Hangkártyák tekintetében a legelterjedtebb a Creative Labs cég által

gyártott SoundBlaster hangkártya-család. A SoundBlaster szabvánnyal

lehetővé vált számítógépeken a hangok digitális felvétele, tárolása,

szerkesztése és kezelése. A kártyákon 11,025, 22,05 és 44,1 kHz-es

mintavételezési frekvenciával 16 bites kvantálási hosszal dolgozó ADC

(Analog-Digital Converter) található. A SoundBlaster kártyákon Yamaha

OPL3 szintetizátor is található, ami a szintetikus hangokat állít elő.

Típusok: SB 16, SB AWE32, SB AWE64, SB PCI128, SB Live!, SB Live!

Value.

- Genius - Soundmaker

(http://www.geniusnet.com.tw/product/productlist.asp?pline=F18)

- Terratec - Aureon (http://sounden.terratec.net/#Aureon 7.1 FireWire)

- Diamond - XtremeSound (http://www.diamondmm.com/xtremesound.php)

Videó mintavételező egység

Bővítőkártyák formájában a videó mintavételező és lejátszó egységeket a

számítógép belső buszára csatlakoztatva, digitalizálhatjuk (tömöríthetjük) és

tárolhatjuk a videó jeleket, vagy segítségükkel a már digitalizált anyagainkat

tudjuk lejátszatni. A mozgóképet – nagy méretéből adódóan – komoly

tömörítés hiányában nem tudjuk megfelelően tárolni. Kezdetben a tömörítő

kártyák az MPEG-1 tömörítési eljárást alkalmazták, de eredményül nem túl jó

minőségű hang és kép született. A DVD lemezeknél használt MPEG-2

szabvány már jobb minőséget szavatol (CD minőségű hangzás és S-VHS-nél

jobb képminőség).

A tömörítési eljárásokról és a digitalizálás menetéről a „Mozgókép-technika”

fejezetben részletesen foglalkozunk.

TV/Digitalizáló kártya termékek:

- Pinnacle

(http://www.pinnaclesys.com/PublicSite/uk/Products/Consumer+Products/

Products+List.htm)

- LeadTech (http://www.leadtech21.com/k-product.php)

22

- Prolink - Pixel View

(http://www.pixelview.com.br/produtos_tv_fm_captura.asp

CD-ROM   - DVD-ROM meghajtó

A multimédiás számítógép nélkülözhetetlen része a CD-ROM. A CD-n

megvásárolható multimédiás művek megtekintéséhez szükséges meghajtó

egységet igénybe vehetjük adataink feldolgozásakor, szerkesztésekor,

biztonságos tárolásakor. A CD-ROM meghajtók technikai működése a CD-

lejátszók elvén alapszik, viszont a más típusú adatok tárolása bizonyos

módosításokat követelt a berendezésekben. A CD-ROM meghajtók

legfontosabb paraméterei a következők:

Adatátviteli sebesség

Az egy másodperc alatt beolvasható információ mennyisége. Az első CD-ROM

egységek adatátviteli sebessége 150 kB/s volt, ezeket nevezték egyszeres

sebességű (1x) meghajtóknak. (Collin [1995] 34. old.) A CD-ROM-ok

fejlődésével egyre gyorsabb olvasók kerültek forgalomba, ma már 52x olvasási

sebességű CD-ROM meghajtót is vásárolhatunk. DVD-ROM meghajtók

egységnyi adatátviteli sebessége 1250 kB/s.

Átlagos elérési idő

Az átlagos elérési idő értéke megmutatja, hogy a CD-ROM meghajtó

olvasófeje mennyi idő alatt ér azon lemezterület fölé, ahonnan az adatokat be

kell olvasnia. A merevlemez elérési idejéhez (10-15 ms) hasonlítva a CD-ROM

meghajtó lassúnak nevezhető, a régebbi meghajtóknál ez az érték 300-400 ms.

Gyorsítótár

A CD-ROM meghajtókba az adatok átmeneti tárolására egy gyorsítómemóriát

(cache) építenek. A számítástechnikai szaküzletek kínálatában egyre ritkábban

szerepel a csak CD-ROM-ok kezelésére szolgáló meghajtó egység, a

legsikeresebb berendezések az olyan „kombó” egységek, melyek alkalmasak

DVD lemezek olvasására - írására is. Ezek a meghajtók akár 2 MB méretű

belső cache memóriával is rendelkezhetnek.

23

Létezik belső, illetve speciálisan csatlakoztatott külső CD-ROM meghajtó,

valamint lemezbetöltő mechanikai működésükben is eltérhetnek egymástól az

egyes meghajtók.

A CD lemezek kapacitása nem bizonyult elegendőnek, amikor megjelent az

igény mozifilmek számítógépen történő lejátszására. A kifejlesztett új optikai

tároló a DVD nevet kapta, majd megjelentek a DVD lemez olvasására képes

DVD-ROM meghajtók.

A CD- és DVD-ROM meghajtók optikai rendszerével, a lemezformátumokkal,

az optikai elven történő adattárolással „A multimdédia alapelemei: CD, DVD”

című fejezet részletesen foglalkozik.

24

2. A MULTIMÉDIA ALKALMAZÁS SZÖVEGES RÉSZE______________________________________________________

2.1. A szöveges rész elkészítésének menete

A multimédia alkalmazás szöveges részének elkészítésekor nem kell másként

eljárnunk, mint abban az esetben, amikor egy cikket, vagy könyvet kívánunk

megalkotni. A feladat azok számára még könnyebb, akik jártasak valamilyen

szöveg-, illetve kiadványszerkesztő program kezelésében. Az elektronikus

formátum elkészítésének módszere nagyban függ attól, hogy az alkalmazásba

építendő szövegrész milyen formában áll rendelkezésünkre:

- Ha olyan szöveget kívánunk az alkalmazásban felhasználni, ami teljesen

új és nem áll rendelkezésünkre semmilyen nyomtatott vagy elektronikus

formában, akkor azt egy sok kimeneti formátummal rendelkező

szövegszerkesztő program segítségével egyszerűen begépeljük.

Következő lépésben ellátjuk a megfelelő formai jegyekkel, stílust

helyezünk a szövegre, majd átadjuk az alkalmazás részére. Egy

közvetlenebb megoldás, amikor a multimédia mű szerkesztésekor az

adott oldalakra gépeljük be a szövegrészt és ott formázzuk meg.

Kétségtelen, hogy egy hosszabb szöveg megalkotása és elhelyezése az

alkalmazásban több feladatot jelent, azonban így saját elképzeléseink

szerint formázhatjuk a szöveget, ellenőrizhetjük annak tartalmát.

- Ha elektronikus változat nélküli, rövid nyomtatott szöveganyag áll

rendelkezésünkre, a szöveg újbóli begépelését tudjuk elvégezni.

Hosszabb szövegrészek esetén érdemesebb lapolvasó (scanner)

használatát igénybe venni. Ehhez a művelethez szükségeltetik egy

számítógép, egy lapolvasó, valamint a szöveg további szerkeszthetősége

érdekében valamilyen szövegfelismerő program (OCR – Optical

Character Recognition), ellenkező esetben a beolvasott lapot kizárólag

mint képet tudjuk kezelni. A lapolvasó elkészíti a lap bittérképét, majd az

OCR szoftver ebből a bittérképből állítja elő a betűket, majd a szöveget.

Sérült, hiányos, szennyezett, a berendezésbe nem egyenesen helyezett lap

esetén a szoftver nem képes a szöveget megfelelő formában előállítani,

esetleg csak hiányosan. Szkenner használata esetén figyelembe kell

vennünk az OCR szoftverek hiányosságait is. A szoftverek csak az

25

általános betűtípusokat ismerik fel, ha a szövegben néhány speciális

karakter, szimbólum szerepel, azokat nem tudja értelmezni. Bizonyos

szövegfelismerő szoftverek jellemzője, hogy a nyomtatásban szereplő

döntött betűket ugyan felismerik és értelmezik, de megjeleníteni már csak

normál betűtípusként képesek.

4. ábra: Trust 240TH Direct WebscanGold (szkenner)

 - A már elektronikusan rendelkezésünkre álló szöveges állományokat át

kell konvertálnunk a multimédia alkalmazás által használható

formátumra. A művelet nem bonyolult, hiszen a megjelenő kiadványok

legtöbbjét a ma használatos szövegszerkesztő, illetve kiadványszerkesztő

programok segítségével készítik, ezek a programok pedig lehetőséget

biztosítanak különböző állományok közötti konverzióra. Állományunkat

legcélszerűbb Rich Text (.rtf), vagy ASCII (.txt) formátumba konvertálni,

begépelés esetén ilyen kiterjesztéssel elmenteni a háttértárolóra.Tudnunk

kell, hogy az ASCII formátum elhagyja a szöveg összes formátum

bejegyzését, csak a sortörés és a tabulátor bejegyzések maradnak meg.

Rich Text formátumnál mind a szövegelemek, mind a bekezdések

formátum-bejegyzései megmaradnak. (Valentinyi, 36. old.)

A felhasználásra kerülő szöveg forrásainak kiválasztásakor, szerkesztésekor

törekedjünk a tömör és lényegre törő fogalmazásra, hiszen nem célunk, hogy

az alkalmazás többi fontos elemét háttérbe szorítsuk. A szöveg képernyőn

történő megjelenítésekor ne lépjük túl az ablak méretének 25 %-át. (Bizonyos

multimédia művek – lexikális, enciklopédikus kiadványok – esetében viszont a

26

leghatékonyabban a részletes szöveges leírásokkal tudunk széleskörűen

tájékoztatni). Az alkalmazáson belüli szövegterület elhelyezésekor vegyük

figyelembe, hogy a képernyőn megjelenő szöveg olvasása nehezebb, mint a

nyomtatott szövegé.

A közlésre szánt szöveget tagoljuk, tegyük jól átláthatóvá, a felhasználó

számára megkönnyítjük a lokalizálást és megértését, ha a szöveg területét

grafikusan kiemeljük. Alkalmazásunk megtervezése során nyilvánvalóvá fog

válni, hogy célravezetőbb egy olyan szerkezet felépítése, amely lehetővé teszi a

különböző elemek képernyőről képernyőre történő újrafelhasználását, ezért a

képernyőnek mindig ugyanazt a területét tartsuk fenn a szöveg

megjelenítéséhez. A szövegtesten belül kerülendők a rövidítések, betűszavak,

lehetőség szerint az elválasztás jelek.

Ajánlott linkek:

- Szuhaj Mihály „Optikai karakterfelismerés”-ről készült írása

(http://izzo.inf.elte.hu/~hehe/tavoktatas/szuhaj/szuhaj_keret.htm)

- A Prohardver.hu „Lapolvasók tesztje” című cikksorozata

(http://prohardver.hu/c.php?mod=20&id=304)

Szövegszerkesztő programok:

- Microsoft Office XP (http://www.microsoft.com/hun/officexp/default.mspx)

- Corel WordPerfect Office

(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/

Display&pfid=1047024671338)

- OpenOffice - letölthető ingyenes magyar nyelvű irodai programcsomag

(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/ooo_200_win32hu.html)

- AbiWord v2.4.2 - letölhető ingyenes, magyar nyelvű kezelőfelülettel

rendelkező szövegszerkesztő

(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/abiword-install.html)

- PDF2 Word PDF2RTF v1.2 - PDF állományok átalakítása Word formátumra

(letölthető shareware verziójú program)

(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/pdf2word.html)

- RoboPDF v2.0 - letölthető shareware PDF-szerkesztő program

(http://www.origo.hu/szoftverbazis/seged/texteditor/robopdfhome.html)

27

2.2. Betűtípus, színek, stílusok

A szöveges rész elemeit figyelemfelkeltés céljából elláthatjuk különböző

kiemelésekkel, ez segíti a felhasználót a fontosabb információk felismerésében.

Figyelemfelkeltő eszközök a szín- és méretkülönbségek, a szöveg körüli keret,

a betűtípusváltás, az aláhúzás. Az alkalmazás külső megjelenésének

szempontjából fontos egy olyan szövegstílus kiválasztása, amely jól hat a

képernyőn. Az olvasás sebessége erősen függ a használt karakterek típusától. A

talpatlan betűtípusok (Arial) jól használhatóak címeknél, címsoroknál, míg a

serif talpas típusok (Courier New, Times New Roman) a szövegtörzs

számára alkalmasak. A félkövér vagy kövér betűtípus növeli az információ

megértését. A dőlt betűstílus nyomtatásban kitűnően olvasható, képernyőn

viszont nem. Alkalmazhatunk eltérő szövegnagyságot a szövegblokkon belül,

de ügyelnünk kell arra, hogy karaktereink megjelenése eltérhet különböző

képernyő-felbontások alkalmazásakor. A betűtípus megváltoztatása a

figyelemfelkeltés szolgálja, de egyidejűleg ne használjunk két-három

betűtípusnál többet, különben értelmezhetetlenné válik az oldalon megjelenő

szöveg.

A megjelenített szöveg színének kiválasztásakor ügyelnünk kell a háttér

színére. Egyes színpárok alkalmazásakor szövegünk olvashatatlanná válik.

Ha bizonyos szövegelemeket alkalmazásunk oldalai közötti navigációs

eszközként kívánunk használni, egyértelműen jelezzük ezt a szerepét (eltérő

betűszín, betűméret, betűtípus).

2.3. Hipertext - Hipermédia

Alkalmazásunkban előfordulhat olyan információ, melynek tökéletes

megértéséhez a magyarázatokra van szüksége a felhasználónak. Megoldást

jelenthetne e problémára, hogy a szövegünkben részletesen kifejtenénk minden

szükséges információt, viszont ebben a megnövekedett magyarázó részben is

előfordulhatnak újabb kiegészítésre szoruló elemek. Az így kezelhetetlenné

vált helyzet elkerülése érdekében kell a hipertext rendszert alkalmaznunk. A

hipertextet - mint minden természetes szöveget - lehet írni, olvasni,

szerkeszteni, a különbség csak annyi a normál lineáris szöveghez képest, hogy

28

az egyes szavak összekötőként (link) szolgálnak egy másik

információegységhez, amely az előző információval logikailag kapcsolódva

további információkat jelenít meg. Másnéven az adott szövegelem a magyarázó

szövegrész helyett annak „elérési címét” tartalmazza, így létrehozván egy

komplex struktúrát. Természetesen az említett logikai kapcsolatok egymásba

ágyazódhatnak, így egy nemlineáris információláncot kapunk. A hipertextet

olvasó dönt az olvasás útvonaláról, nincs konkrét olvasási sorrend. A hipertext

struktúrája csomópontokból (ezek az információegységek), valamint élekből

(az információegységek közötti kapcsolatok) épül fel. A hivatakozás (link) nem

más, mint egy irányított, a kapcsolatra vonatkozó információtartalommal

rendelkező él. (Steinmetz [1995] 270. old.)

A hipertext lényegéhez hasonlóan a hipermédia is az olvasott szöveg

megértését szolgáló magyarázatok könnyű elérésére szolgáltatott, de itt a

szövegegységek mellé más típusú információegységek is társulnak (kép, hang,

mozgókép), tehát információk nemlineáris kapcsolata, melyek legalább egy

folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre.

Ajánlott linkek:

- Józsa Péter: Irodalom a digitális közegben v1.0.

(http://www.hipertext.info/szakd/szakd1.htm)

- Szűts Zoltán: A hypertext (http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/tszz.html)

- Boda István Károly – Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása a szövegek

értelmezésében - a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról Word és PDF

formátumban letölthető könyv (http://mek.oszk.hu/01200/01234/01234.pdf)

- Netorika - Az Erdélyi Terasz rovata a hipertextről

(http://irok.terasz.hu/erdelyi.irok/index.php?id=375)

- Dr. Vass László: A hipermédium néhány retorikai szabályszerűsége

(http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/szemm092.htm)

3. KÉPTECHNIKA

29

______________________________________________________

3.1. A grafikus elemek lehetőségei

A multimédia alkalmazásunkba illesztett grafikus elemek segítségével

illusztrálhatunk, magyarázattal láthatjuk el szöveges részeinket, vagy

megalkothatjuk az interaktivitást szolgáló eszközöket (pl.: nyomógombok).

5. ábra: Photoshop programmal

készült nyomógomb A digitális számítógépes képeknek két típusa létezik:

- Vektorgrafikák

- Bittérképes grafikák

A grafikák multimédia alkalmazásban történő elhelyezésekor a két különböző

képtípus előnyeit és hátrányait mérlegelve kell döntenünk felhasználásukról.

Ajánlott link:

- Bevezetés a képformátumok témakörébe

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/25218/index.html)

- Színformátumok és színmodellek

(http://www.akg.hu/grafika/szinek/index.html)

3.1.1. Vektorgrafika

A vektorgrafika egyszerű, matematikailag pontosan meghatározott formákból

(görbék, négyszögek, sokszögek, körök, ellipszisek és egyenesek) állnak. Egy

egyenes (vektor) pontos meghatározásához három adat szükséges:

- a kiindulópont koordinátái

- a végpont koordinátái

- vonalvastagság

30

Egy kör megrajzolásakor a középpont koordinátáira, sugarára és a vonal

vastagságára van szükségünk. A vektorgrafikával készül rajzok létrehozásakor

a rajzolóprogram egy láthatatlan hálóra rajzolja ki az alakzatokat, majd a

program a kész grafikát utasítások halmazaként raktározza el. Ezek az

utasítások írják le az egyes alakzatok pozícióit, méreteit, alakját és egyéb

jellemzőit. A vektorgrafika előnyei abból az elvből származnak, hogy a grafika

minden egyes része külön van tárolva, ezért a grafikus képpel egyszerűbb a

különböző műveletek végrehajtása. A méretarány megtartása mellett

nagyíthatóak, kicsinyíthetőek és elforgathatóak. A vektorgrafikák függetlenek

a felbontástól, tehát ugyanazt az ábrát kapjuk eltérő felbontású nyomtatók és

monitorok esetén is. A létrejött vektorgrafikus állományok kisebb méretűek

mint a bitképek, hiszen nem tartalmaznak minden egyes képpontról

információkat.

A vektorgrafikák hátrányai:

- nem alkalmasak fényképminőségű kép ábrázolására

- megjelenésük erősen függ az alkalmazott programtól

„Vektorgrafikát érdemes használnunk olyan képek esetében, amelyek

vonalakon alapuló információt vagy elemek tartalmaznak, vagy könnyen

átalakíthatók vonal alapú információkká (ilyen például a szöveg).” (Holzinger

[2004] 133. old.)

Vektorgrafikus formátumok:

EPS - (Encapsulated Postcript) Az Adobe Systems Inc. 1984-ben kifejlesztett,

kiadványszerkesztés területén használatos fájlformátuma. A

képadatok PostScript oldalleíró nyelven tárolódnak a fájlban. Az EPS

fájlok alkalmasak számítógéprendszerek közötti grafikus

adatátvitelre, ugyanis a PostScript formátum szabványosított. Színek:

1/4/8/24 bit

CDR, CDT - (CorelDRAW, CorelDRAW Template) A CorelDRAW program

vektoros fájlformátumai, tartalmazhatnak beillesztett bittérképes

objektumokat is.

AI - Az Adobe Illustrator program vektoros fájlformátuma

31

PDF - (Portable Data Format) Az Adobe Acrobat család fájlformátuma.

Elsősorban szöveges vektoros fájlformátum. Tartalmazhat tömörített és

tömörítetlen bittérképes elemeket is. Maximum 800 %-ig nagyítható.

DXG, DWG, DXF - AutoCAD rajzolóprogram fájlformátumai. Színek:

legfeljebb 8 bit (Multimédia alapfogalmak)

Ajánlott linkek:

- Vektorgrafika kezdőknek I.

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/25278/index.html)

- Vektorgrafika kezdőknek II.

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26114/index.html)

- Vektorgrafika kezdőknek III.

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26684/index.html)

- Vektorgrafikus szerkesztés a CorelDraw 5-tel

(http://www.akg.hu/grafika/coreldraw/index.html)

- A bitképes és a vektorgrafikus szerkesztés

(http://www.akg.hu/grafika/szerk.html)

3.1.2. Bittérképes grafika

A bittérképes grafika a képet függőleges és vízszintes irányban rácsszerűen

pontokra osztja fel, majd minden képpontról tárolja annak szín és fényerősség

információit. A bittérképes grafikus fájl mérete a benne lévő színinformációk

mennyiségétől függ. Mivel a bitképek képpont csoportokkal dolgoznak,

megjelenésük függ a felbontástól. Ha egy kis felbontású bitképet nagyítunk, a

kapott kép életlen lesz, veszít részletességéből.

A bitképek előnyei:

- a képpontok egyesével, vagy csoportosan könnyen módosíthatóak

- valósághű képek ábrázolása

A bitképek hátrányai:

- nagy fájlméret

- görbéket csak törten, szakaszosan képesek ábrázolni

- foltszerű ábrák

- kicsinyítéskor, nagyításkor torzítás lép fel

32

Bitképformátumok:

BMP - A Microsoft Windows saját tömörítetlen bittérképes fájlformátuma.

Maximum 24 bites színmélységet tárol.

DIB - (Device-Independent Bitmap) A BMP továbbfejlesztett verziója.

PCX - A Paint, vagy más egyszerű rajzolóprogrammal készített, tömörítetlen

vagy RLE tömörítést használó fájlformátum. Maximum 24 bit/pixel

színmélységet használ.

TIF, TIFF - (Tagged Image File Format) Az Aldus cég által definiált

képformátum, főként a scannerrel bevitt képek tárolására

használják. Maximum 24 bit színmélységet támogat. (Multimédia

alapfogalmak)

Ajánlott linkek:

- Bitkép szerkesztési feladatok (http://www.akg.hu/grafika/paint.html)

- Bitképes szerkesztés Corel PhotoPaint 5-tel

(http://www.akg.hu/grafika/corelpaint/index.html)

3.1.3. Metafájlok

A metagrafikai állományok egyidejűleg tartalmaznak vektoradatokat és

rácsadatokat, így egyesítve a két képfájl formátum előnyeit.

Metafájl formátumok:

WMF - (Windows Meta File) A Windows belső adatformátuma. A Windows

metafájlok függetlenek az alkalmazott grafikus kártyától, a

képadatokat mindig abban a felbontásban és színmélységben

tartalmazzák, amelyben a Windows a fájl létrehozásakor éppen

működött.

EMF - (Enhanced (továbbfejlesztett) Windows Metafile) (Multimédia

alapfogalmak)

3.2. A grafikus elemek jellemzői

33

A grafikus elemekre jellemző tulajdonság a fájlméret, valamint a megjelenítés

minősége. A megjelenítés minősége a színmélységtől és felbontástól függ.

A képek lehetnek:

- fekete-fehér képek, a képpontok 1 bit információtartalommal bírnak (fehér

vagy fekete)

- szürkeskálás (féltónusú) képek. A képpontok 4 bit információtartalommal

16 lehetséges értéket vehetnek fel, vagy 8 bit információtartalommal 256

értéket

- színes képek. A piros, a zöld és a kék színeknek megfelelő képpontok 8-8

bit, összesen 24 bit információtartalommal 16,7 millió lehetséges értéket

vehetnek fel.

Színes képek esetén további jellemzőkről kell említést tennünk:

- A fény hullámhosszát árnyalatnak nevezzük (hue)

- A világosság (brightness) értéke megadja, hogy a szín milyen közel van a

fehérhez, illetve a feketéhez

- Az adott szín erőssége a fényerő (chroma)

A grafikus kép minden képpontjához hozzárendelhető színek számát nevezzük

a kép színmélységének.

Azon képpontok (pixelek) mennyisége adja meg a felbontást, melyek egy

adott területen a kép ábrázolásához rendelkezésre állnak. A felbontást a

különböző kimeneti egységek más-más módon fejezik ki. Monitor esetében az

egy hüvelynyi egységen belüli képpontok számát (pixel per inch – ppi) veszik

figyelembe, míg nyomtató esetében a felbontás ugyanekkora területen a

nyomott pontok számát jelenti (dots per inch – dpi).

3.3. Képtömörítés

Grafikus állományaink tárolásához viszonylag nagy tárolókapacitás

szükségeltetik, képekkel történő munkánk során nagy mennyiségű

adatfeldolgozást kell végeznünk. A megfelelő tárolás és adatátvitel érdekében

adattömörítést, képtömörítést kell alkalmaznunk, főleg bitképek esetében

fontos az információmennyiség csökkentése. Ugyanaz az információ

előfordulhat különböző fajtájú és mennyiségű adatokon belül. Ezt az

34

adathalmazt nevezzük redundánsnak, ha mennyisége nem a lehető legkisebb.

Képek tömörítésénél a redundanciát kihasználva csökkentik az ugyanazon

információt hordozó adatcsoportok számát. Adattömörítésnél fontos szempont,

hogy a tömörítési arány (a tömörített és az eredeti adathalmaz mennyiségének

hányadosa) a lehető legkisebb legyen. Képek tömörítésekor megengedhető az

információveszteség, azonban fontos, hogy a látványkép ne romoljon.

A tömörítési eljárás lehet

- veszteségmentes és

- veszteséges tömörítési eljárás.

Veszteségmentes eljárások:

Veszteségmentes képtömörítés esetén a bemenő és kimenő kép teljesen azonos.

- Run Length Encoding (RLE): A futamhossz kódolás az egyik legelterjedtebb

tömörítési technika, statisztikai eljáráson alapul. Adatpárokkal (egy

jel, valamint annak mennyisége) ábrázolja az egyes adatok azonos

bájtsorozatait. Olyan fájlok tömörítésére alkalmas, melyek azonos

jelek hosszú sorait tartalmazzák (pl.: fekete-fehér képek)

- LZW: Az eljárás alapja, hogy ismétlődő, többször előforduló jelsorozatokat

egy hivatkozásra cserél, majd egy hozzárendelési táblázatban

megadja, hogy ezek a hivatkozások melyik korábbi jelsorozatra

utalnak.

- Huffman kódolás: lényege, hogy az egyes adatokhoz rendelt kód hossza

fordítottan arányos előfordulásuk gyakoriságával.

Veszteséges tömörítési eljárások:

Veszteséges képtömörítési eljárásokkal viszonylag nagy tömörítés érhető el,

azonban a módszer következtében az eredeti kép maradéktalan helyreállítása

nem lehetséges.

- JPEG: A tömörítési eljárás neve utal még egy grafikai formátumra és egy

szabványosító szervezetre is. Az eljárás alapja, hogy az emberi

szem sokkal érzékenyebb a színek fényességére, mint azok

árnyalataira, így a képből sok színérték elhagyató. A tényleges

tömörítés a kép 8x8 képpontos egységekre történő bontásakor

történik, ebben a lépésben a képadatokat görbékké alakítja az

35

eljárás. A fényesség és színárnyalat értékekkel ellátott képelemek

egy mátrixba kerülnek, majd az az eljárás az egész mátrixot egy

speciális algoritmussal tömöríti. 1:35 tömörítési arány mellett

elfogadható a kép minősége.

- Fraktális tömörítés: A módszer alapja, hogy a természetes képződmények

nem olyan konkrétan meghatározott vonalakból állnak és sima

felületekből épülnek fel, mint amivel a geometria tudománya

foglalkozik, így az adott képeken található hasonlóságok

felhasználhatóak a tömörítési eljáráshoz.

- Hullámtörés: A JPEG tömörítési eljáráshoz hasonlóan itt is a kép nem

észlelhető részletei kerülnek eltávolításra. A eredeti kép szerkezetét

több lépésben egyszerűsítik, hullám-együtthatók megalkotásával

írják le a kép egyszerűsített másolatait.

Tömörített fájlformátumok:

JPG, JPEG - Joint Photographic Expert Group. által kifejlesztett adatvesztő

tömörítési eljárást használó formátum. A tömörítési arány 5:1 és

20:1 közötti. Fényképek és fényképszerű grafikák tömörített

formátumaként használatos. A kitömörítéshez nincs szükség

segédprogramra, a megjelenítést végző program a megnyitáskor

elvégzi azt. A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes

kezelni. Az Internet elterjedt képfájl formátuma.

GIF - (Graphics Interchange Format) A Compuserve on-line szolgáltatásokat

kínáló cég fejlesztette ki annak érdekében, hogy grafikus adatokat

lehessen kereskedelmi szolgáltatásokon belül különböző

számítógéprendszerekre átvinni. Maximum 256 színű képek tárolására

alkalmas. A GIF formátum két verziója: GIF87a, GIF89a (animált

GIF). Vonalas rajzok és egyszerű ábrák tömörített formátumaként

használjuk.

„A JPEG mellett a GIF az egyetlen képformátum, amelyet a

hagyományos web-böngészók minden további nélkül meg tudnak

jeleníteni, ezáltal az internetes multimédia-rendszerek szempontjából

meghatározó fontosságú.” (Holzinger [2004] 151. old.)

36

PNG - (Portable Network Graphics) Egy másik fontos internetes képfájl

formátum, kifejezetten az Internet számára fejlesztették ki, a GIF

formátum leváltására hivatott. Szabad felhasználású, nem licencelt.

(Multimédia alapfogalmak)

Az alábbi két kép felbontása és mérete megegyező, a különbség csak a két

képfájl formátumában áll. A tömörített és tömörítetlen képfájlok méretbeli

különbségét érdemes megvizsgálni e két állomány segítségével. A képek

merevlemezre történő mentését követően az IrfanView képállomány-kezelő

programmal beolvastatjuk a képeket, majd a program Image/Information

menüpontjának segítségével a képfájlok minden lényeges tulajdonságát

előhívhatjuk.

- Star Wars - Tatooine (.bmp)

- Star Wars - Tatooine (.jpg)

Ajánlott link:

- Számítógépes képfeldolgozás, képtömörítés

(http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/html/grafika.htm)

 

3.4. Képek digitalizálása

Ha egy rendelkezésünkre álló papírképet szeretnénk integrálni multimédia

alkalmazásunkba, az analóg képből digitális képet lapolvasó segítségével

készíthetünk. A scanner digitalizálja a képet és egy BMP típusú állományt állít

elő a számítógép memóriájában, ezt pedig valamilyen tömörítési rátával egy

adott típusú grafikus állományba menthetjük.

A lapolvasók két fő típusa:

- asztali (síkágyas) lapolvasók

- kézi lapolvasók

(Használatos még lapáthúzós, állványos és dob szkenner is.)

A lapolvasók működési elve: a képről visszaverődő fény hatásait vizsgálva

képzik le a digitális képet. A különböző szkenner felépítése közel azonos,

tartalmaznak érzékelő-, optikai-, megvilágító egységet, valamint mozgató

mechanikát. Lényeges tulajdonságuk a maximális felbontás, az egy hüvelyken

kezelhető pixelek száma (DPI – dot per inch). Az asztali lapolvasók korábban

37

lényegesen drágább berendezéseknek számítottak mint a kézi szkennerek, de

használatuk egyszerűbbnek és megbízhatóbbnak bizonyult. Manapság kézi

lapolvasóval csak elvétve találkozhatunk, nagy hátrányuk volt, hogy a képeket

emberi kéz által vezérelve, megszabott sebességgel kellett csíkokban

végigpásztázni. Ha gyorsabban, vagy lassabban mozgott a felhasználó keze, a

kapott kép bizonytalan minőségben jelent meg. A síkágyas lapolvasók kezelése

egyszerűbb, kényelmesebb. A szkennerek mellé a gyártó cég egy olyan

programot is biztosít, melynek segítségével a lapolvasó működtethető. Ezen

szoftverek szolgáltatásai egészen széleskörűek lehetnek: képméret növelés-

csökkentés, szabályozható fényesség, kontraszt, felbontás, valamint

beállíthatjuk a kimeneti típust (fájlba mentés, közvetlenül nyomtatóra történő

küldés). (Máté, 29. old.)

A lapolvasóban beállítható

- a fényerősség és kontraszt,

- a beolvasásra kerülő képméret,

- a felbontás,

- a használt színmélység

Felbontás

A kép vízszintes és függőleges méretétől, valamint a lapolvasó felbontásától

függ a képállományba kerülő képpontok száma. A képernyőn megjelenő kép

képpontjainak száma az alábbiak szerint állítandó be (1 inch = 25,4 mm):

Vízszintes képpontszám = Képszélesség (inch) x Lapolvasó felbontása (dpi)

Függőleges képpontszám = Képmagasság (inch) x Lapolvasó felbontása (dpi)

Ha egy 14 × 10 cm-es (5,5” x 3,9”) fényképet, 200 dpi felbontással

digitalizálunk be, a kapott kép

5,5 x 200 = 1100 és 3,9 x 200 = 780

képpontból fog állni. Egy ilyen felbontású kép egy 1024 x 768 képpont

felbontású képernyőn nem jeleníthető meg.

Ha a lapolvasó felbontását 120 dpi értékre csökkentjük és a fenti képet

digitalizáljuk, eredményül

5,5 x 120 = 660 és 3,9 x 120 = 468

38

képpontból álló képet kapunk.

80 – 120 dpi felbontás mellett a beolvasott kép még jó minőséget eredményez.

Kvantálás - mintavételezés

A lapolvasóban a fényerősség és a színmélység beállításával meg lehet adni a

mintavételezett képelemek színkódjainak értékét. A színmélység meghatározza

a kvantálási hosszt, a képfájl méretét.

A digitalizálni kívánt képet célszerű nagyobb színmélységgel beolvastatni (24 -

32 bit), később lehetőségünk van csökkenteni ezt a színinformációt.

Digitális fényképezés

A valós világ adatait közvetlenül digitális formában rögzíteni tudjuk a digitális

fényképezőgép segítségével. A hagyományos fényképezőgépek elején található

az objektív, hátuljában pedig maga a film. Az objektív lencséi a filmre

fókuszálják a fényt, a fényképezőgép zárszerkezete pedig egészen a kép

elkészítéséig védi a nyersanyagot a fénytől. A film továbbtekerését, a

zárszerkezet oldását és az exponálás idejét a fényképezőgép mechanikája teszi

lehetővé.

A digitális fényképezőgépben is megtalálhatóak a hagyományos kamerák

alapvető berendezései, de itt a film helyén egy töltéscsatolt áramkör (CCD)

található, amely pixelek sokaságaként érzékeli a képet. A gép elektronikája

megvizsgálja a pixelek színét, a kapott értékeket elraktározza memóriájában.

Alapvetően minden digitális fényképezőgépbe bizonyos nagyságú memória be

van huzalozva, de külön helyet is biztosítanak a kivehető memóriakártyáknak.

A különböző típusok minőségi szempontból eltérő funkciókkal rendelkeznek:

többféle tömörítési módozatok, különböző keresők alkalmazása, mozgókép

felvétel, közvetlenül a berendezésben történő képszerkesztés.

A jelenleg forgalomban található digitális fényképezőgépekről USB

csatlakozón keresztül áttölthetjük képeinket a számítógépre.

3.5. Animáció

A multimédia alkalmazás animációt tartalmazó oldalai látványosabbak,

figyelemfelkeltőbbek. Alkalmazásukkal több információ közölhető, mint az

állóképek megjelenítésével. Az animáció a mozgás érzetét állóképek

39

sorozatának összerakásával kelti. Maga a videofilm is a folyamatos mozgás

egy pillanatát rögzítő állóképek sorozatából épül fel. Az animációk két részből

állnak, ezek a háttér és az előtér. Az animáció háttere előtti térben valósulnak

meg az animációs események.

Az alkalmazásba építendő animáció elkészítését kétféle módon valósíthatjuk

meg.

- Animáció szerkesztő program segítségével. Ebben az esetben az

animációs képsorok külön állományban kapnak helyet. Az animáció

szerkesztő programok az állandó előterű, vagy állandó hátterű animációk

elkészítésében vannak segítségünkre. A kapott állomány a multimédia

alkalmazásban, vagy külön is lejátszható.

- Objektum animáció segítségével. Az animáció egy vagy több elem

képernyőn történő mozgatásával valósul meg. Az animációs állományt a

multimédia alkalmazás tartalmazza, azt csak az alkalmazásban lehet

használni.

Az animáció típusától függ a lejátszási sebesség. Mozgóképek esetén

másodpercenként 28- 30 kép kerül lejátszásra, így valósul meg a mozgás

illúziója, animációk esetén ez a sebesség 12-16 kép másodpercenként.

Animáció típusok:

- Állandó előtérrel készülő animáció

- Állandó háttérrel készülő animáció

- Objektum animáció 

Állandó előtérrel készülő animáció

Ebben az animáció típusban az egyes képek háttere képről-képre kevés

változásokon esik túl, miközben az előtér változatlan marad. A háttér változó

részeit képenként külön – külön kell megszerkeszteni, az képkockák előterében

lévő változatlan képet elég egyszer megalkotni, át lehet másolni a következő

képkockára.

Állandó háttérrel készülő animáció

Az animációs állományban az egyes képek háttere állandó, minden egyes

képkocka tartalmazza, erre rajzolják rá képkockánként a változó előteret. Az

40

állandó háttérrel készülő animációt könnyebben és gyorsabban meg lehet

alkotni, hiszen a kép nagy területét a háttér teszi ki. Az előtérben található

objektumokat részekre bontva rajzolják rá az állandó háttérre. Az animáció

tervezője a mozgás kezdő és végső állapotát adja meg a programnak, a

számítógép számolja ki és rajzolja meg a közbenső állapotot ábrázoló képet.

Objektum animáció

Ennél az animációs módszernél egy grafikus objektumot hoznak létre, melynek

képernyőn történő mozgatását egy program végzi el. A grafikus objektum

kicsinyítése, nagyítása, elforgatása közben maga az objektum nem változik.

Megváltoztathatja alakját, de az alakváltozáshoz szükséges objektumokat előre

meg kell alkotni. (Tóth [1997] 48. old.)

Az animáció készítő szoftverek eszközei:

- Objektum mozgatás: Az objektum megrajzolását követően egy előre

definiált bejárandó pályán megmozgatjuk azt. A bejárandó pálya leírása

történhet függvények kapcsolatával, egyes szerkesztő programok esetén

kurzormozgatással.

- Fázisrajzolás (tweening): Az animáció tervezője csak a kulcsrajzokat

készíti el, a mozgást megjelenítő közbenső rajzokat a program végzi el.

- Képúsztatás: Az egyik kép néhány képváltás alatt egy másikba tűnik át. A

tervező megrajzolja a változás első és utolsó képét, a képek bizonyos

pontjai között párosítást végez az egymásba olvasztás érdekében. Utolsó

lépésként meg kell adni, hogy az átalakulás hány kép alatt játszódjon le.

- Animáció hangosítás: Az animáció készítő programok képesek a

képsorozatokat és a hozzájuk rendelt hangot szinkronba helyezve egy

állományba elmenteni. (Collin [1995] 94. old.)

6. ábra: Animált GIF állomány

 

41

Az animációs programokhoz létezik egy, az elkészült animációs képsort

lejátszani képes program, legtöbbször a lejátszót a kész állományhoz

mellékelik.

Ajánlott linkek:

- Digitális fotók és animációkészítés

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/26213/index.html)

- Oktatási jellegű animációk készítése

(http://edutech.elte.hu/multiped/okttech_10/okttech10_2_01.html)

- Animáció szerkesztése CorelMove 5-tel

(http://www.akg.hu/grafika/corelmove/index.html)

Kép és animáció szerkesztő/kezelő szoftverek:

- IrfanView - ingyenes, könnyen kezelhető képnézegető-képszerkesztő

program (http://www.irfanview.com/main_download_engl.htm)

- XnView

(http://perso.wanadoo.fr/pierre.g/xnview/uk_pocket_download.html)

- Corel Move - kétdimenziós animáció-szerkesztő

(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/

Display)

- Corel Motion - 3D háromdimenziós animáicó-szerkesztő

(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/

Display)

- Corel PhotoPaint

(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/

Display)

- CorelDraw

(http://www.corel.co.uk/servlet/Satellite?pagename=Corel3Uk/Products/

Display)

- Unfreez - ingyenes animált GIF készítő program

(http://www.whitsoftdev.com/unfreez)

- Ulead GIF Animator (http://www.ulead.com/ga/runme.htm)

- Aldus PhotoStyler

(http://www.webdevelopersjournal.com/software/photosty.html)

42

- Adobe Illustrator - professzionális vektoros rajzolóprogram

(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=11)

- Adobe Photoshop - professzionális képszerkesztő program

(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=15)

43

4. HANGTECHNIKA______________________________________________________

4.1. A hang fizikai jellemzői

A hang (audio, latinul audire = hallani) anyagi közegben, hosszanti

hullámokban terjedő mechanikus rezgés. A hangrezgéseket frekvenciájukkal,

hangszínükkel, burkológörbéjükkel, hangerejükkel és terjedési sebességükkel

jellemezhetőek.

A hangjelek (audiojelek) azok az akusztikus jelek, melyek az emberi fül

számára hallhatóak, melyeket az ember észlel.

A hangok frekvenciaterületi felosztása:

- 0 – 20 Hz – infrahang

- 20 Hz – 20 kHz – hallható hangok

- beszédhangok (80 Hz ... 1300 Hz)

- zenei hangok (30 Hz ... 3000 Hz)

- 20 kHz – 1 GHz – ultrahang

- 1 GHz – 10 THz - hiperhang

Hangszín

Tiszta hangnak, vagy részhangnak nevezzük azt a hangot, melyet a hangforrás

egyetlen frekvencián sugároz. A természetes hangok több frekvenciájú és

hangerejű (amplitúdójú) részhangból állnak. A legmélyebb részhangot

nevezzük alaphangnak, a további részhangok (felhangok) frekvenciái az

alaphang frekvenciájának egészszámú többszörösei. A hang hangszínét a

felhangok összetétele és hangereje határozza meg.

Hangérzékelés

A hallás az embert körülvevő közegben bekövetkezett nyomásingadozások

érzékelése. A kisebb rezgésszámú hangokat mélyebb, a nagyobb rezgésszámú

hangokat magasabb hangként érzékeljük. A hallható hangok határa

életkoronként változhat. A hallásküszöb értéke megadja, hogy az adott ember

adott frekvencián milyen hangnyomás szintet képes még meghallani. A

hallásküszöb függ az egy időben hallott hangoktól, ezt a jelenséget

(hangelfedés) hasznosítják a digitális hangállományok tömörítésénél.

44

 

Hangerő

A hangnyomás kifejezi a hangrezgés amplitúdóját, ez a hangerő, melynek

értékét akusztikus decibelben szokás megadni.

Ajánlott linkek:

- Akusztikai alapok (http://bishop.underworld.hu/audio/alap/index.html)

- Audio tankönyv (http://indy.poliod.hu/program/audio/tankonyv.htm)

4.2. Hangok analóg rögzítése, lejátszása

A hangjelek rögzítésekor célunk az, hogy egy adott információhordozóról

később az eredetihez hasonló minőségben vissza tudjuk adni a hanganyagot.

Első lépésben a hangjelek hangnyomását analóg módon rögzíthető elektromos

jellé alakítják át, majd rögzítik. Lejátszáskor a rögzített jeleket elektromos

jelekké alakítják, felerősítik, majd hangszórókon keresztül, hangnyomás

formájában az eredeti hangjelhez hasonló alakban kerülnek visszaadásra.

Napjainkban hanganyagok analóg rögzítésére két eljárást alkalmaznak. Egyre

szűkebb felhasználói körben az elektromechanikai hangrögzítést (hanglemezek

esetén), valamint jellemzően a mágneses hangrögzítést (hangszalagok). (Tóth

[1997] 55. old.)

Ajánlott link:

- Hangfeldolgozás (http://itl7.elte.hu/hlabdb/hangfeld/hangf.html)

4.3. A hang digitális rögzítése, lejátszása

A digitális hangrögzítés az analóg rögzítés folyamatán alapul, a különbség a

rögzített állomány típusában mutatkozik meg. „Az analóg jelek egy

folyamatos(an változó) eseményt folyamatosan ábrázolnak. A digitális jelek

csak (kódolt) szakaszos elemekből állnak.” (Holzinger [2004] 45. old.) Tehát

az analóg jelek időben és értékben folyamatosak, viszont a digitális jelek

időben és értékben elkülönülnek, diszkrét mintákból állnak. Az egyes

mintákhoz bináris kódok tartoznak, melyek digitális áramkörök segítségével

alakulnak át analóg jellé. (PCM technika - PulseCode-Modulation)

45

A PCM jel előállításának folyamatábráját a következő ábra mutatja:

7. ábra: A PCM jel előállítása

Digitális hangrögzítéskor az analóg rögzítéshez hasonlóan elektromos jelekké

alakul át a hangjel, melyből mintavételezéssel és kvantálással rögzíthető

digitális jelsorozatot kapunk.

A digitalizált hangállományból az eredeti hangállományt csak bizonyos hibával

lehet visszaállítani. A hiba mértékétől függően beszélünk a digitalizálás

minőségéről.

Hangok digitalizálásakor három fontos tényezőt kell figyelembe venni, mely

paraméterek befolyásolják a hangállomány méretét és minőségét:

- a mintavételi frekvencia

- a kvantálási hossz

- a hangcsatornák száma (mono vagy sztereo)

Mintavételezés

„Mintavételezés: a jelből azonos időszakonként mintát vesznek.” (Holzinger

[2004] 50. old.) A mintavételezési frekvencia értéke a rögzíteni kívánt

hangfrekvenciás jel frekvenciatartományát határozza meg. Ha ez az érték az

analóg jelben előforduló legnagyobb frekvencia kétszerese, akkor a

visszaállított hanganyag hangfrekvenciák szempontjából hibamentes lesz.

Annak érdekében, hogy az egyes eszközökön elkészített digitális hanganyagok

más berendezéseken is megszólaltathatóak legyenek, három szabványos

mintavételezési frekvencia létezik: 11,025 kHz, 22,05 kHz és 44,1 kHz.

(Spanik, Rügheimer [1995] 111. old) A zenei CD lemezeken található

hanganyagok 44,1 kHz-cel lettek mintavételezve.

Kvantálás

Kvantálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor mintavételezett

impulzussorozat amplitúdó értékeit meghatározott számú bit felhasználásával

46

bináris számokká alakítják át. A rendelkezésre álló bitek száma a kvantálási

hossz. Minél több amplitúdó értéket lehet megkülönböztetni, annál

pontosabban lehet visszajátszáskor a digitális jelsorozatból visszaállítani az

eredeti analóg jelet. A kvantálás általában 16 biten történik, mely eljárás ebben

az esetben 65.536 különböző kvantálási szintjével Hi-Fi minőséget

eredményez.

Sztereo hanganyag rögzítésekor két csatorna jelét (bal- és jobboldali)

digitalizáljuk, kétszer annyi információt tárolva, mint mono hanganyag egy

csatornájú jelének rögzítésekor.

V. táblázat: A hangfájlok méretei (Holzinger [2004] 84. old.)

Minőség Kvantálás (byte)

Csatornák száma

Mintavételi sebesség

(kHz)

1 percnyi anyag

fájlméreteStúdió 2 4 48,00 23 MBCD 2 2 44,10 10,5 MBMagas minőségű beszéd

2 1 44,10 5,25 MB

PC minőség 1 2 44,10 5,25 MBMM szabvány 2 2 22,05 5,25 MBAlacsony minőségű zene

1 2 11,00 1,3 MB

Alacsony minőségű beszéd

1 1 11,00 650 kB

Ajánlott link:

- Hangrögzítés II. - A digitális korszak

(http://audiodigital.fw.hu/mag_0511_hangrogzites_ii.html)

 

4.4. Hangállományok tömörítése  - Hangformátumok

A digitális hangállományok tárolásához méretükből fakadóan sok helyre van

szükségünk. Egy 16 bit kvantálási hosszal és 44,1 KHz mintavételezési

frekvenciával felvett hangállomány hossza csatornánként és percenként:

44.100 Hz x 16 bit x 60 sec ÷ 8 = 5.292.000 bájt = 5.168 kbájt = 5,05 Mbájt

47

Tömörítési eljárások:

A digitális hangállományok méretét olyan tömörítési eljárással lehet

csökkenteni (pszichoakusztikus kódolás), melynek alapja a hangelfedés

jelensége.

A tömörítésnél a hangállományt egy kódoló dinamikusan elemzi, majd sávokra

bontja. A különböző tömörítési eljárások más-más elemzési módszert

használnak és a sávok száma is eltérő lehet. A tömörítések közti

különbségekből származó minőségi eltérések alig érzékelhetőek.

Ismertebb tömörítési eljárások:

- MPEG Audio

 -Dolby Digital AC-3

- MPEG2 Advanced Audio Coding (AAC)

MPEG Audio

Előnye más hangkódolási formátumokkal szemben, kifinomult tömörítési

elvének köszönhetően az MPEG állományok sokkal kisebbek.

Eredményességét az érzékelthang-kódolás segítségével éri el, az emberi fül

számára nem hallható elemeket szűrik ki.

- Mintavételezési frekvencia: 32, 44,1, illetve 48 KHz

- Kvantálási hossz: 8, 16, vagy 20 bit

- Egy vagy két hangcsatornát kezel

- Tömörítési elve: érzékelésen alapuló részsáv kódolás

- Csatornánkénti bitsebesség: 32 kbit/sec – 224 kbit/sec közötti állítható

érték

- Az MPEG hangformátumok növekvő hatékonyságú és tömörítési arányú

rétegei:

- Layer 1: Egyszerű eljárás

- Layer 2: Közepes bonyolultságú eljárás

- Layer 3: Bonyolult eljárás (MP3)

MPEG Audio Layer III – MP3

A hangfájlok tömörítését elenyésző minőségcsökkenéssel teszi lehetővé, a

tömörítési eljárás a nem hallható hanginformációk kiszűrésén alapul. Az MP3

48

fájlok további előnye, hogy az állomány bármely részéből kiemelt kisebb

darabot is le tudjuk játszani. 128 kbit/s mintavételezés mellett már CD

minőségű hangzást lehet elérni. (Holzinger [2004] 243. old.)

Dolby Digital AC-3

A Dolby Laboratories cég fejlesztette ki az analóg Dolby Stereo hangrendszert,

melyet a filmtechnika aknázott ki. A Dolby Stereo hangrendszer öt hangszóró

(bal, középső, jobb és két környezeti) segítségével térhatású hangot állít elő. A

Dolby Stereo digitális továbbfejlesztett változata az 5.1 csatornás Dolby Stereo

Digital, melyben alkalmazásra került a mélysugárzó, és a két környezeti

hangszórót külön csatornák kezelnek. A használt mintavételezési frekvenciák

32, 44,1 vagy 48 KHz, a kvantálási hossz 8, 16 vagy 20 bit.

A Dolby Digital (AC-3) a DVD lemezek számára módosított Dolby Stereo

Digital hangrendszer. A hangállományt érzékelésen alapuló részsáv kódolási

technika használatával tömörítik. A hallható hangtartományt 32 különböző

szélességű frekvenciasávra bontja fel a kódoló, az egyes sávokból kiszűrésre

kerülnek a zajelemek. A hangfelvételhez 6 mikrofont használnak, a 6 bemenő

jelből állít elő a Dolby Digital kódoló egyetlen folytonos bitfolyamot. A

bitfolyamot a Dolby Digital dekódoló szétbontja, és előállítja a hangszórók

számára a vezérlést. (Valentinyi, 70. old.)

 

MPEG2 Advanced Audio Coding (AAC)

Az MPEG2 AAC kódolás a környezeti hangteret 5 hangszóróval valósítja meg.

Az MP3 kódolás továbbfejlesztésének tekinthető. A kódolásnál a mintavételi

frekvencia 8 KHz és 96 KHz között lehet, a kvantálás hossza 8 és 24 bit között

van, míg a részsávok száma 1 és 48 között változhat.

 

Egyszerű hangformátumok:

Számos hangfájl formátumot dolgoztak ki a különböző számítógéprendszerek

számára, ám ezek közül csak néhány terjedt el.

49

RAW

A legalapvetőbb fájlformátum. Kizárólag a digitalizált hangot tartalmazza,

információkat a fájl tartalmával kapcsolatban nem.

WAV

Wavelet fájltípus. Az IBM és a Microsoft mintavételi formátuma, digitális

hanghullámokat tartalmaz. Mintavételezése 11,025 kHz-től 44,1 kHz-ig, mono

vagy sztereo minőségben. A WAV rugalmas felépítése lehetővé teszi, hogy

fájlban rögzítsünk különböző, a tartalommal kapcsolatos adatokat (pl.: a

hangminta szerzőjének neve).

A fájl a hangfelvétel közben érzékelhető hangnyomás „digitális változata”,

tehát tetszőleges hangesemény tárolására alkalmas, a MIDI állományokkal

szemben nem csupán a zenére korlátozódik. (Holzinger [2004] 91. old.)

 

4. 5. MIDI (Musical Instrument Digital Interface)

A MIDI szabványos adatformátumot elektromos hangszerek és zenei hatásokat

létrehozó eszközök vezérlésére hozták létre, lehetővé teszi a számítógép és az

elektromos hangszerek közötti zenei jelátvitelt. A MIDI egyidejűleg jelent a

szabványnak megfelelő hardvert és ugyanennek a szabványnak megfelelő zenét

is. A MIDI szabvány 128 különféle hangszert határoz meg, az egyes

hangszerekhez számokat rendel. A szabvány a beszédet nem kezeli. (Collin

[1995] 70. old.)

A MIDI hangszerre vonatkozó ábrázolásmódot alkalmaz, kódolása három

adatot ír le:

- hangerő

- alapfrekvencia

- a hangszer megnevezése.

A MIDI segítségével 10 oktávnyi hang, azaz 128 hangjegy kódolása

megoldható. Egy adott MIDI állományban levő utasításokat a hangkártyán

elhelyezkedő szintetizátor vagy a hangkártya MIDI portjára csatlakoztatott

külső szintetizátor értelmezi és szólaltatja meg. A szintetizátor hangszerei

közül egyidejűleg több – készüléktől függően - is megszólaltatható, ugyanis a

MIDI utasítások átvitele több csatornán történik. A MIDI állományokat egy

50

sorrendvezérlő program segítségével készíthetünk. A program rögzíti,

szerkeszti és vissza is játssza a MIDI utasításokat. Az elektronikus

hangszereket a hangkártya MIDI portjára kell csatlakoztatni, a kívánt dallam

lejátszását követően a sorrendvezérlő feljegyzi és meg is jeleníti az elvégzett

műveletet. A megjelenített hangjegyeket módosíthatjuk, változtathatunk a

lejátszás sebességén, módosítható az állomány hangneme. (Steinmetz [1995]

38. old)

Hangszerkesztő programok:

- Adobe Audition (http://www.adobe.com/products/audition/main.html)

- Audacity (http://audacity.sourceforge.net/index.html)

- Goldwave (http://www.goldwave.com/release.php)

- Sony SoundForge

(http://www.sonymediasoftware.com/products/soundforgefamily.asp)

Zeneszerkesztő programok:

- Fruity Loops Studio - szoftveres szintetizátorprogram

(http://www.flstudio.com/English/frames.html)

- Orion - szoftveres szintetizátorprogram

(http://www.synapse-audio.com/demo.php)

- Sony Acid (http://www.sonymediasoftware.com/products/acidfamily.asp)

- Ejay (http://www.ejay.com/software/search.asp)

Lejátszó programok:

- Winamp - a legismertebb MP3 lejátszó

(http://www.winamp.com/player/index.php)

- Quintessential Player (http://www.quinnware.com/downloads.php)

- Sonique (http://www.addmusic.it/p_d/sonique.htm)

- CoolPlayer (http://coolplayer.sourceforge.net/download)

Veszteséges hangtömörítő programok:

- Lame - ingyenes MP3 tömörítő (http://www.mitiok.cjb.net/index.html)

- MAD (MPEG Audio Decoder) - kiváló minőségű MP3 dekóder

(http://www.underbit.com/products/mad)

51

- OGG Vorbis - ingyenes, nyilt forráskódú veszteséges hangtömörítő eljárás

(http://www.vorbis.com/setup_windows)

Veszteségmentes hangtömörítő programok:

- FLAC (http://flac.sourceforge.net/download.html)

- Lossless Audio (http://www.lossless-audio.com/download.htm)

- Monkey’s Audio (http://www.monkeysaudio.com/download.html)

- WinRK (http://www.msoftware.co.nz/downloads_page.php)

- WavPack (http://www.wavpack.com/downloads.html)

5. MOZGÓKÉP-TECHNIKA______________________________________________________

5. 1. A mozgókép-technika alapjai

52

Videotechnikának nevezzük a mozgókép-és a hozzá párosuló hanginformáció

rögzítését, tárolását, a visszaadás eljárását. A videó kifejezés alatt a

mozgóképek minden típusát értjük.

Az emberi szem érzékelése lassú. A szemet érintő gyors, egymást követő

ingerek közötti különbséget nem észleljük. Ha több különálló képet egymás

után levetítünk, szemünk mozgásként érzékeli, de a folyamatos mozgás

érzetéhez másodpercenként 16 – 25 képből álló sorozatra van szükségünk.

(Holzinger [2004] 177. old.)

A videó technológia a hagyományos televízió közvetítés technikáján alapul. A

televíziós műsorszórás világszerte valamilyen átviteli szabvány szerint történik.

Az adó egyetlen jelet sugároz, mely különböző vivőfrekvenciákon tartalmazza

a képi jelet és a hangot. A színes képjel egy csatornán kezeli a világosság- és

színkódot. A TV készülék a kapott videojelet szétbontja, a képjelet dekódolja.

A különböző TV rendszerek más-más módon hozzák létre a dekódolt képjelből

világosság- és színkódokat, de ebben az esetben a vivőfrekvencia és a

sávszélesség is különbözik.

VI. táblázat: Átviteli szabványok (Holzinger [2004] 182. old.)

Rendszer Képkocka/s Sor/Képkocka Sorfrekvencia (Hz)

Felbontás(képpont)

Oldalarány

PAL 25 625 15625 425x290 4:3SECAM 25 625 15625 465x290 4:3NTSC 30 525 15734 330x242 4:3HDTV 50 1250 - 700x700 16:9

Ajánlott link:

- Szakács István: Mozgókép készítési alapismeretek

(http://indy.poliod.hu/program/video/1.html)

 

5.2. A videoanyag feldolgozásának lehetőségei

Egy adott multimédia alkalmazásban videoanyagot megjelentetni kétféle

módszerrel tudunk:

- analóg videót digitalizáljuk, tároljuk, majd átadjuk az alkalmazás részére

- videó overlay folyamat segítségével. Ebben az esetben az analóg

videojelet a lejátszó egységről a számítógép speciális bővítőkártyáján

keresztül vezetjük be a számítógépbe. A videójel ebben az esetben nem

53

kerül rögzítésre és tárolásra, hanem közvetlenül - a számítógép egyéb

részeinek igénybevétele nélkül - a videókártyára kerül. (Tóth [1997] 76.

old.)

Videók digitalizálása során a digitalizáló kártya segítségével az analóg

videóképek sorozatát digitális képállománnyá konvertáljuk, mely állomány a

képkockák képpontjainak digitális adatait tartalmazza. Az analóg videojel

egyaránt tartalmaz kép- és hangjeleket, ezek a digitalizálás első szakaszában

szűrők segítségével szétbontódnak, a hangjeleket a hangkártya digitalizálja

tovább. Lejátszáskor adott visszajátszási sebesség mellett a számítógép

megjeleníti az egymást követő digitalizált képkockákat a videóhoz tartozó

hanggal együtt.

Analóg képjelek digitalizálásakor három fontos műveletet kell megemlítenünk:

- leképzés – kétdimenziós képfüggvény megalkotása az analóg

videójelekből, a képfüggvényben minden pont világosság- és színkódja

megvizsgálásra kerül

- mintavételezés – a képkockát a mintavételezési frekvencia által

megszabott képelemre bontják. Az egyes képelemeket a világosság- és

színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határoz meg. Minél több

képelem kerül megvizsgálásra, annál jobb minőségű képet kapunk.

A mintavételezési frekvenciát úgy kell meghatározni, hogy a képelemek

vízszintes és függőleges irányú száma, megegyezzen vízszintesen a

digitális kép soraiban található pixelek számával, függőlegesen a sorok

számával.

- kvantálás – megadott számú biten jelenítik meg a mintavételezett jel

értékét

A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben:

- az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét

- a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama végtelen

- a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik

- különböző segédprogramok használatával a digitális képen alakíthatunk,

bizonyos hatásokat eszközölhetünk

54

A digitális videó legnagyobb hátránya, hogy a mintavételezés gyakorisága

miatt az adatátviteli sebesség és az igényelt tárhely nagy, feltétlen szükséges

valamilyen tömörítési eljárás használata.

 

5.3. A digitalizált videóanyag jellemzői

A digitalizált videó állományok méreteit befolyásolja a:

- Képméret: minél kisebb a képpontokban számolt képméret, annál

kevesebb helyet igényel

- Képváltási sebesség: a másodpercenkénti képek száma, angolul frame per

second = fps. Minél kevesebb képpel ábrázoljuk a mozgást, annál kisebb

lesz a fájl mérete. Az értéket túlzottan csökkenteni nem szabad, mert a

látott mozgás darabossá válik. Általában az animációs állományok

alkalmaznak 15 fps-t.

- Színmélység: a digitalizált videóanyagon belüli színek száma. Ha

csökkenteni szeretnénk az állomány méretét, kevesebb színt kell

alkalmaznunk.

- Hangminőség: a hangmélység változtatásával csökkenthetjük a fájl

méretét

- Kódolási eljárás: a használt adattömörítő eljárás, vagy kódolóprogram

(kodek) típusától is függ az állomány mérete (Valentinyi, 126. old.)

Egy 320 × 240 képméretű, képpontonként 24 bit színinformációt tartalmazó

videofájl mérete 25 kép/sec képváltási sebesség esetén:

Képkocka méret:

320 x 240 x 24 ÷ 8 = 230.400 bájt = 225 kbájt

1 sec hosszú videófájl mérete:

225 kbájt × 25 kép/sec = 5.625 kbájt

1 perc hosszú videófájl mérete:

5.625 kbájt × 60 sec = 337.500 kbájt = 329,6 Mbájt

 

Ajánlott linkek:

- Digitális alapfogalmak

55

(http://www.greenfoto.hu/index.php?menu=4&item=47)

- Sikeres digitalizálás lépésről lépésre 1.2

(http://mek.oszk.hu/minerva/html/dok/goodpractice_hun.htm)

5.4. Video tömörítési eljárások

5.4.1. Kodekek

A mozgóképeket tömörítő és kicsomagoló szoftver, illetve hardver (codec,

coder-decoder). A kodekek között meg kell különböztetnünk a szoftver-,

valamint hardverkodekeket. A kodekek aszimmetrikus működésűek, a

tömörítési folyamat nagy időt vesz igénybe, míg a kicsomagolás – megjelenítés

– rendkívül gyors.

A videó állomány fájlformátuma nem tévesztendő össze a kodekkel, valamint

nem határozza meg egyértelműen az adott állomány kódolási eljárását. A kész

videóállomány lejátszásának feltétele, hogy a felhasználó számítógépén

telepítve legyen a kódolási eljárásnak megfelelő kodek.

Hardveres és szoftveres kodekek:

- Cinepak - (24 bites színmélység, 7:1 tömörítési arány) Használt

fájlformátum: mov, avi. Jó képminőséget és megfelelő színvisszaadást

eredményez, de hosszú a kiszámítási ideje

- Indeo - Használt fájlformátum: mov, avi. Főként olyan felvételek

esetében érdemes használni, melyek kevés mozgást tartalmaznak. Nagy

felületek esetében remegő képet ad.

- RLE (Run Length Encoding) - Használt fájlformátum: avi.

Veszteségmentes és gyors tömörítést eredményez, viszont színmélysége

csak 8 bitre korlátozódik

- Microsoft Video 1 - Alkalmazott fájlformátum: mov, avi. Nagy

adatsebességgel dolgozó kódolási eljárás, rövid kiszámítási idő mellett

jó képminőséget eredményez

- MPEG-1 - Alkalmazott fájlformátum: mpeg. Hosszú kiszámítási idő

mellett TV minőséget eredményez

56

- DivX - A legjobb hatásfokú tömörítést a DivX-szel lehet elérni. Mpeg4

alapú kodek. Nagyon népszerű a nyílt forráskódú XviD is, de ennek

legújabb változatai már eltértek az Mpeg4 szabványtól.

Multimédia-architektúrának nevezzük a mozgókép állományok előállításához,

visszaadásához és tárolásához szükséges szoftverösszetevők keretrendszerét,

amely tartalmazza és meghatározza a fájlformátumokat, az alkalmazható

kodekeket. (Holzinger [2004] 184. old.)

Ajánlott linkek:

- Bob Doyle: Versenyfutás az idővel – a digitális videóért

(http://teamlabor.inf.elte.hu/_teamfiles/orak/kun/digvideo.htm)

- Digitális kép- és videotömörítő technikák

(http://mail.borland.hu/~lori/fotoelmelet/digitformatumok.txt)

- NLE - MJPEG – DV (http://www.gaia.hu/load.php?oldal=hd.htm)

5.4.2. Videofájl formátumok

M-JPEG

Az állomány minden képkockája JPEG tömörítési eljárás alatt áll. Az állomány

kiterjesztése lehet AVI, Quicktime architektúra esetén MOV. 25-szörös

tömörítési arányra is képes. A nem széleskörű elterjedés oka, hogy az

állományok képi és hangi összetevőinek párosítására nincs szabványos

módszer.

MPEG

Moving Picture Experts Group által kidolgozott mozgókép, hanganyag és ezek

együttesének kidolgozott szabványai. (Poldermann)

MPEG szabványok:

MPEG-1/ISO 11172: Mozgókép és hang szoftveres dekódolása 1,5 Mbit/s

adatsebesség mellett (ebből 1,25 MBit a képi adatok számára van fenntartva).

Másodpercenkénti 25 kép esetén a felbontás 366 x 288 (Európai szabvány) 30

fps mellett 352 x 240 (USA). A kódolási eljárás lényege: a mozgókép két

egymást követő filmkockáján található kép alig tér el egymástól. A képeket

nem teljes képként kódolja, hanem csak a megváltozott képrészleteket (a

57

különbséget) dolgozza fel tömörítésnél. Egy MPEG-1 állományon belül 9 vagy

15 képből álló képcsoportok találhatóak. Egy képcsoport három képkocka-

típusból áll:

- I-kockák (Intra Frame): ez a képkocka a teljes képinformációt tartalmazza

- B-kockák (Bidirectional Predicted Frame): csak az előző képkockától

eltérő különbséget tárolja

- P-kockák (Predicted Frame): azt a módszert tárolja, mely alapján a

képtartalom az előző képek alapján kiszámítható

 

8. ábra: Képcsoport az MPEG-1 állományban

 MPEG-2

Hardveres és szoftveres kódolás 720 x 480, vagy 1280 x 720 képpont

felbontással. CD-minőségű hangot tartalmaz.

Működési elve az MPEG-1 eljáráson alapszik, de alaposabban vizsgálja a

videójel tulajdonságait. Digitális televíziójelek és a DVD tömörítési eljárása.

MPEG-4

Az MPEG-4 szabvány kis bitsebességet és képkockákat (176 x 144) használó

alkalmazások számára lett kifejlesztve, de nagyobb képpel és képváltási

frekvenciával működő alkalmazások esetén is használható. Az MPEG-4

fontossága éppen abban rejlik, hogy az összes MPEG szabvány nyújtotta

lehetőségeket kihasználhatja. Az eljárás az objektumokat önállóan tudja

tömöríteni és kibontani.

 

58

AVI

Audio Video Interleaved – A Microsoft Windows 3.1 multimédiás

bővítéseként jelent meg, rövid videók lejátszására. AVI állományok általában

tömörítettek különböző kodekek alkalmazásával, a hangadat és a mozgókép

együtt tárolódik.

MOV

Az Apple Computer által létrehozott QuickTime fájlformátum multimédiás

állományok létrehozásához, szerkesztéséhez, közzétételéhez és

megtekintéséhez. A formátum tartalmazhat videót, animációt, képet. Az

állományok lejátszásához megfelelő Apple QuickTime Player lejátszószoftver

szükséges.

 

5.5. Digitális képrögzítés

A digitális kamerák előnye, hogy a képet a felvétel során digitalizálják,

tömörítik és így rögzítik. Az állományok számítógépre történő átvitele

FireWire, vagy USB (Universal Serial Bus) csatlakozón keresztül történik.

Ajánlott link:

- Digitális fényképezés (http://digitalisfenykepezes.fw.hu/index.html)

 

5.6. Videó tároló eszközök

Biztonságos és nagy tömegű adattárolás hosszú távon az optikai lemezek

tudják biztosítani, az információt optikai úton tárolják és olvassák le. A

mágneses elven működő adattároló rendszerekkel ellentétben az optikai

adattároló rendszerben az olvasófej mechanikus úton nem érintkezik sem a

lemezzel, sem a rajta lévő adatokkal, a letapogatás lézersugárral történik.

Videó szerkesztő/lejátszó programok:

- VirtualDub - AVI állományok szerkesztőprogramja

(http://www.virtualdub.org/download)

- TMPGEnc - MPEG fájlok kezelője

(http://tmpgenc.pegasys-inc.com/en/download/index.html)

59

- BSplayer - DIVX-es állományok lejátszója

(http://www.bsplayer.org/index.php?

p=download&PHPSESSID=4b89542b2290a87e0f7756d4302888eb)

- ZoomPlayer - videóállományok lejátszó programja

(http://www.inmatrix.com/files/zoomplayer_download.shtml)

- Vobsub - feliratszerkesztő program

(http://www.divx-digest.com/software/vobsub.html) 

- GSpot - a számítógépre telepített kódekeket listázhatjuk ki a program

segítségével (http://www.headbands.com/gspot/download.html)

- Cyberlink PowerDVD - DVD lejátszó program

(http://www.cyberlink.com/multi/products/main_1_ENU.html)

- ATI DVD Player - DVD lejátszó program

(http://www.softpedia.com/get/Multimedia/Video/Video-Players/ATI-DVD-

Player.shtml)

- Intervideo WinDVD - DVD lejátszó program

(http://www.intervideo.com/jsp/WinDVD_Profile.jsp)

- Adobe Premiere - digitális videó szerkesztő program

(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=18)

- Adobe After Effects - vizuális utómunkálatok programja

(http://www.szoftver.hu/product.asp?id=93)

60

6. A MULTIMÉDIA ALAPELEMEI: CD, DVD_______________________________________________________________

Optikai adattárolás eszköze a CD és a DVD lemez, műszaki adataikat az alábbi

táblázat foglalja össze:

VII. táblázat: CD és DVD lemez műszaki adatai

  CD DVDKülső átmérő 120 mm 120 mmBelső átmérő 46 mm 46 mmLemez vastagsága 1,2 mm 2 x 0,6 mmLyukak hossza 0,83 m 0,4 – 0,44 mTárolókapacitás 740 Mbájt 4,7 – 17 Gbájt

6.1. A CD 

9. ábra: CD lemez keresztmetszeti képe  A CD lemez szerkezete

A CD lemezek négy rétegből épülnek fel, a lemez fizikai felépítésére

szabványok vonatkoznak:

- meghatározott sűrűséggel rendelkező, egyenletes felületű műanyag

réteg. A műanyag réteg fénytörési tulajdonságait felhasználják a

lézersugár fókuszálására. Ebbe rétegbe sajtolják bele a piteket, az

adatokat tároló lyukacskákat.

- 40 nm vastagságú tükröző alumínium réteg

- 6 µm vastag védőréteg

- a negyedik réteg a lemez címkéje

61

Ajánlott link:

- Optikai tárolók (http://ecdlweb.uw.hu/m1-12.html)

 

6.2. A CD-ROM meghajtó

Az eltérő forrású szabványos méretű lemezeket fogadó CD-meghajtó a lemezt

állandó lineáris, vagy állandó szögsebességgel forgatja. A meghajtó fókuszált

lézerfeje nagy pontossággal követi a lemezre írt spirális sávot. A lemezt egy

motorikusan mozgatható tálca húzza a hordozókereten belül található optikai

rendszer fölé. (Ismerünk még kazettás lemezadagolási módot is, valamint

léteznek egyszerre több lemez fogadására alkalmas meghajtók is.) Az optikai

rendszer elsődleges feladata a CD-n tárolt lyuk információ digitális jelekké

alakítása. Legalább ennyire fontos, hogy a fej a spirális kanyarodó felírást

pontosan kövesse. Az adatok kiolvasása az 1,2 mm vastagságú polikarbonát

hordozóréteg felöl történik, lézerdióda fókuszált fényének segítségével,

belülről kifelé haladó spirálvonal mentén. A spirálvonal 0,5 m, két

nyomvonal közötti terület 1,6 m. A digitális adatokat a pitek és a köztük

helyezkedő sík területek, a landok adják meg. A lemez letapogatása a

fényinterferencia jelenségén alapul. A lézerdióda állandó hullámhosszúságú

fénye letapogatja a tükröző bevonattal ellátott pitrendszert. A letapogató nyaláb

a land-ról visszaverődik, ez digitálisan 1 jelet jelent. A fénynyaláb

visszaverődése a pit-ről már ellenkező fázisban történik, a visszavert fény

intenzitása alacsonyabb, ez lesz a digitális 0 jel. Az információ letapogatása az

óramutató járásával ellentétes irányban történik, a cimkézett oldallal szembeni

oldalról. A cd fordulatszáma változik az olvasás helyétől függően, hogy a

letapogatás és az információ sebessége állandó maradjon. A cd felületén való

tájékozódásra három sugárnyalábot használnak – a lézerdióda fényét egy

optikai rácson vezetik keresztül- egy olvas és fókuszál, kettő pedig az

információs sávon belül tart.

CD-lejátszási módok:

62

- CAV (Constant Angular Velocity): állandó szögsebességű lejátszás. A lemez

különböző területein az adatsebesség eltér, mert a CD forgási sebessége

állandó.

- CLV (Constant Linear Velocity): állandó lineáris sebességű lejátszás. A CD

forgási sebessége a csigavonalban kifelé tekeredő barázdákhoz

igazodva folyamatosan változik, állandó adatsebességet eredményezve.

(Holzinger [2004] 199. old.)

A fordulatszám szabályozása miatt az CD átlagos elérési ideje – a merevlemez

elérési idejéhez képest – lassú. CD lemezek esetében az információ kiolvasása

azonos mechanizmus alapján történik, a különbség az egyes CD típusok

kódolási algoritmusában fordulhat elő.

10. ábra: A CD-ROM meghajtó optikája 

Ajánlott linkek:

- Minden, amit a CD meghajtókról tudni kell

(http://www.sg.hu/cikk.php?cid=11152)

CD-ROM meghajtókat gyártó cégek:

- ASUS (http://hu.asus.com/products1.aspx?l1=6)

- LG

63

(http://www.lg.hu/proddivergent.do?

actType=search&categoryId=0402&modelCategoryId=&parentId=04&categ

ory_level=)

- Samsung (http://www.samsung.com/hu/products/opticaldrivers/index.asp)

- TEAC (http://www.teac.com/DSPD/desktopcd-rom_drive.html)

- Plextor

(http://www.plextor-europe.com/products/all/optical_drives.asp?

choice=Opticals)

- Pioneer

(http://www.pioneerelectronics.com/pna/home/0,,2076_2128,00.html)

- NEC (http://www.nec.com/cgi-bin/products/products.cgi?cat_id=PC0011)

 

6.3. Állománykezelés a CD-n

Az CD lemez állománykezelése a merevlemezekéhez hasonlóan történik, a CD

lemez belső sajátosságainak figyelembevételével (a fájl elérése a

tartalomjegyzéken keresztül).

A CD lemezeken történő adattárolás szabványosításra került a CD meghajtók

támogatása érdekében.

A CD-ROM lemez fizikai tulajdonságait az ISO/IEC 10149 szabvány

határozza meg:

- lemezre vonatkozó előírások

- az optikai rendszer és vezérlése

- modulációs rendszer és hibajavítás 1. szint

- alcsatorna-rendszer

A lemezt geometriailag meghatározható részekre osztották fel, az egyes

területek feladatai:

- Lead In (Bevezetés): a lemez adatai (sávok száma, sávok kezdetének,

végének a címe)

- Table Of Content (TOC) (Tartalomjegyzék): A CD-n található fájlok

adatai, a lemez „térképe” (kezdőcím, méret, stb.)

- Programterület: Felhasználói adatok

- Lead Out (Kivezetés): Lemez és szekció végjel

64

A lemezen található adatok kódolása négy szinten zajlik. Az adattárolási

hierarchia legalján található a fizikai kódolás (ami mikroszkopikus méretű

lyukakkal és a köztük lévő ép felületekkel kerül megvalósításra), ezt követi a

lemez sávszervezése. A harmadik szinten a sávokra épülő állománykezelő

rendszer található, és végül az alkalmazói program következik.

A CD-ROM és az Audio CD rendszer is szektorokra osztja a lemez felületét.

Audio CD esetén a szektorok tartalmának nincs jelentősége, míg a CD-ROM-

nál felhasználói és egyéb (vezérlő és hibajavító) adatok találhatók benne. A

CD-ROM szektorfelépítése meghatározott, többféle szektortagolással

értelmezhető.

A CD-ROM lemez található adatok legkisebb egysége a blokk, melyben 24

adatbájt található. 98 adatblokkból áll egy szektort, egy szektorban 2352

adatbájt fér el. Minden lemez legfeljebb 333000 szektort tartalmazhat. A CD

747 Mbájt kapacitása és 74 perc játékideje úgy lenne elérhető, ha az adatok

tárolására az összes szektor minden bájtját felhasználnánk. Az Audio CD az

összes bájtot használja hangadatainak tárolására, a CD-ROM a szektorok egyes

bájtjait a szektor azonosítására, fejlécek, szektormódok, időadatok

azonosítására használ fel.

Ajánlott linkek:

- Egyéb információk a CD-ről (http://delfin.klte.hu/~nagysz/cd/cd.html)

- Írható CD GYIK (http://delfin.klte.hu/~nagysz/cdrgyik/index.html)

 

6.4. A CD lemezek formátumai

A CD lemezek felhasználási területétől függ a rögzítéskor alkalmazott

adatformátum. A különböző adatformátummal alkotott lemezek korábban más-

más CD-olvasó berendezést követeltek, a ma forgalomba kerülő CD meghajtók

ezen formátumok mindegyikét kezelni tudják.

A különböző CD-formátumokat tartalmazó adattárolóra vonatkozó

szabványokat az úgynevezett „színes könyvek” írják le.

65

VIII. táblázat: CD lemez formátumok és a „Színes könyvek”

Adathordozó Szabvány A szabványosítás éveCD-AUDIO (CD-A) Red Book 1982CD-SINGLE (CD-S) Red Book 1982CD+GRAPHIC (CD+G) Red Book 1982CD-VIDEO (CD-V) Red Book 1982CD-READ ONLY MEMORY (CD-ROM)

Yellow Book 1984

CD-ROM XA (eXtended Architecture)

Yellow Book 1988

CD-INTERACTIVE (CD-I)

Green Book 1987

CD-RECORDABLE (CD-R)

Orange Book 1990

MINI DISC (MD) Rainbow Book 1990PHOTO CD Yellow Book 1991PHOTO CD PORTFOLIO

Yellow Book 1991

VIDEO CD White Book 1993HIGH DENSITY CD (HDCD)

New Red Book 1994

SUPER DENSITY CD (SDCD)

  1995

CD-EXTRA Blue Book 1995CD-ERASABLE (CD-E) Orange Book III 1995

Ajánlott linkek:

- A CD szabványokról

(http://www.vtcd.hu/magyar/_frames.jsp?menu=tech&page=T_CD_P)

- CD lemezformátumok, szabványleírások

(http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/segedlet/cd-rom/index.html)

 

6.5. DVD

A CD lemez kapacitása szűkösnek bizonyult, amikor a felhasználók

mozgóképes állományokkal kezdtek dolgozni. A mozifilmek számítógépes

lejátszásakor felmerült problémát – egy átlagos film nem fért el egy CD

lemezen – egy jobb minőségű és hosszabb játékidejű média kifejlesztésével

próbálták orvosolni.

Az új adathordozóval szemben a Hollywood Advisory Group az alábbi

követelményeket állította fel 1994-ben:

66

- a teljes film egy lemezen férjen el

- a képminőség más fogyasztói rendszereknél jobb legyen

- jó minőségű (Surround) hangrendszerekkel kompatibilis legyen

- a képet több nyelvű feliratozás kísérhesse

- a lemez másolásvédelme megoldható legyen

- alkalmazzon több méretarányt

- a lemez tartalma több változatban elérhető legyen

- a film megnézése legyen korhatárhoz köthető

 

A Hitachi, Matsushita, Mitsubishi, Philips, Pioneer, Sony, Thomson, Time

Warner, Toshiba és JVC cégek 1995-ben konzorciumot alkottak és lefektették

az új optikai tároló alapvető műszaki paramétereit, melyet DVD-nek neveztek

el. A DVD fantázianév alatt kezdetben Digital Video Disc-et értettek, később a

Digital Versatile Disc (sokoldalú digitális lemez) megnevezést használták.

DVD rendszer kompatíbilis a CD-lemezekkel, olvasásukat kettős fókuszú

optikai rendszerrel, vagy külön olvasólézerrel oldják meg. DVD lemez

megjelenési formája hasonlít a CD-lemezéhez, azonban tárolási kapacitása - az

oldalak és tárolási rétegek számától függően – a CD kapacitásának 7-25-

szöröse.

A DVD-lemez  két 0,6 mm vastagságú lemez összeragasztásával készül,

mindkét oldalon két felvételi réteg kialakításával tárolhatóak adatokat. A DVD

lemez CD lemezzel szembeni nagyobb kapacitásának okai:

- két oldal és a két réteg bevezetése

- csökkent a lyukak mérete

- spirális sávok sűrűségének növelése

- a hasznos lemezfelület növelése

- finomabban fókuszálható lézer

- merevebb lemez

DVD lemezek típusai:

- Egyrétegű, egyoldalas (DVD-5) SS-SL (Single Slide, Single Layer)

- Kétrétegű, egyoldalas (DVD-9) SS-DL (Single Side, Dual Layer)

- Kétrétegű, egyoldalas SS-RSDL (Single Side, Reverse-Spiral Dual

Layer)

67

- Egyrétegű, kétoldalas (DVD-10) DS-SL (Dual Side, Single Layer)

- Kétrétegű, kétoldalas (DVD-17) DS-DL (Dual Side, Dual Layer)

- Kétrétegű, kétoldalas DS-RSDL (Dual Side, Reverse-Spiral Dual Layer)

(Porázik)

Ajánlott linkek:

- Pölöskey István: Játékfilm vagy filmjáték. Mi a DVD?

(http://www.sulinet.hu/media/dvd-1.htm)

- DVD /Digital Versatile Disc/

(http://www.cab.u-szeged.hu/local/archi/1998II/h534271.htm)

- Gyakran Ismételt Kérdések (és válaszok) a DVD-ről

(http://dvd.index.hu/dvdfaq.html)

 

6.6. DVD-ROM meghajtó

11. ábra: A DVD-ROM meghajtó optikája  A DVD lemezeken kisebb méretű lyukak és közök találhatóak, valamint a

spirális sávok távolsága is kisebb, így a lézerhullámhosszt csökkentve kisebb

fényfoltra történik a főkuszálás. A DVD-CD kompatibilitás jegyében a DVD

meghajtó egységek két különböző lencserendszert használnak a két különböző

optikai tároló olvasásához. A holografikus lencsefelület közepén található

bevágások hosszabb, a lencse széle – ahol nincsenek bevágások – rövidebb

fókuszt eredményeznek. Egyes meghajtók ikerlencsés megoldással olvassák a

CD-t és a DVD-t.

68

Ajánlott linkek:

- DVD meghajtók tesztje (http://prohardver.hu/c.php?mod=20&id=30)

DVD meghajtókat gyártó cégek:

- ASUS (http://hu.asus.com/products1.aspx?l1=6)

- LG

(http://www.lg.hu/proddivergent.do?

actType=search&categoryId=0402&modelCategoryId=&parentId=04&categ

ory_level=)

- Pioneer

(http://www.pioneerelectronics.com/pna/bsc/category/two/

0,,2076_17221,00.html)

- Samsung (http://www.samsung.com/hu/products/opticaldrivers/index.asp)

 - Toshiba

(http://www.toshibadirect.com/td/b2c/toshibadirect.to?

page=ces06_hddvd&seg=HHO&location=learn_about)

6.7. Állománykezelés a DVD lemezeken

A DVD-lemezen lévő adatok formázása a megváltozott szektorformátum és

állománykezelő rendszer miatt eltér a CD-lemezétől.

Szektorformátum

A szektorok 2064 bájt méretűek, ebből 2048 a felhasználói adatbájt. Egy teljes

szektor 12 sorra tagolódik, minden sorban 172 bájttal. Az első sor 12 bájt

fejléccel kezdődik, az utolsó sor végén pedig négy bájt hibaérzékelő kódmező

található. A fejléc végén 6 bájt méretű, különböző célokra fenntartott mező

található.

Állománykezelő rendszer

A DVD lemezek egyedi belső szerkezete miatt új állománykezelő rendszert

alkalmaznak: UDF/ISO 9660 hídforma (ISO 9660 és az UDF - Universal Disc

Format keresztezéséből)

Jellemzői:

69

- nincs 8.3 név konvenció (8 karakter az állomány neve, 3 karakter a

kiterjesztés)

- a név 256 karakter hosszú lehet

- a névben keverhető a kis- és nagybetű

- tiltott karakterek nincsenek

- használhatók a nemzeti karakterek

- az állomány több különálló részben tárolható

A DVD lemezen két fajta információ található:

- navigációs információ: a lemez állományaira mutat, (a FAT tábla

bejegyzéseihez hasonló feladatokat lát el)

- megjelenítési információ: maguk az adatok.

A DVD szabványait továbbra is a különböző Book-okban írják le, azokat ABC

betűvel látják el:

IX. táblázat: DVD szabványkönyvek

DVD lemezDVD

szabványkönyvDVD-ROM "A" könyv

DVD-Video "B" könyv

DVD-Audio "C" könyv

DVD-R "D" könyv

DVD-RAM "E" könyv

„A” könyv (DVD-ROM)

- Számítógépes és multimédiás információk tárolása

- Másolás ellen védett lemez

- UDF/ISO 9660 hídformátumú állománykezelő rendszer

- Egyszerű, gyors adatátvitel

- Kompatibilitás a CD-ROM lemezekkel

- Olcsó meghajtó eszközök és lemezek

- Nagy tárolókapacitás

- Megbízható adattárolás

„B” könyv (DVD-Video)

70

- Másolás ellen védett

- Állománykezelő-rendszer: UDF/ISO 9660 hídformátum

- Korhatárhoz kötött lejátszás

- Különleges hatások lejátszáskor (kimerevítés, léptetés előre, stb.)

- Menük, beavatkozási lehetőségek

- Többfajta kimenet: videó, RF, digitális audió

- Video CD és Laserdisc kompatibilitás

- Hatcsatornás audiokimenet belső audiodekóderről

- Visszafelé léptetés képkockánként

Ajánlott linkek:

 - A DVD szabványokról

(http://www.vtcd.hu/magyar/_frames.jsp?menu=tech&page=T_CD_P)

- DVD lemezformátumok, szabványleírások

(http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/segedlet/cd-rom/index.html)

71

7. EGY MULTIMÉDIA SZOFTVER TERMÉK LÉTREHOZÁSA_______________________________________________________________ 

A multimédia prezentáció elkészítésének fázisai:

1. A célok definiálása

2. Tervezés, szinopszis készítés

3. Az alkalmazás elkészítése

4. Tesztelés

5. Terjesztés

 

7.1. Célok definiálása

A multimédiás termék céljának és felhasználói körének meghatározása. A cél

lehet szórakoztatás, oktatás, egy adott esemény bemutatása, magyarázata. Már

ebben a munkafolyamatban figyelembe kell venni a felhasználni kívánt

elemeket, azok mennyiségét és a közölni kívánt információval történő teljes

összhangjukat.

 

7.2. Tervezés

Az alkalmazás fejlesztésének legfontosabb lépése egy részletes, minden

munkafolyamatra kiterjedő tervezet, szinopszis készítése, mely az alábbi

elemeket tartalmazza (Máté, 25. old.):

- a témaválasztás oka, az alkalmazás célja

- a célközönség megnevezése

- az alkalmazási környezet meghatározása (a felhasználó milyen

körülmények között fogja használni a terméket)

- az alkalmazás költségtervezete

- az alkalmazás elkészítésének ideje

- erőforrások (humánerőforrás) megnevezése

- az alkalmazás elkészítéséhez szükséges számítástechnikai eszközök

felsorolása

72

- forrásanyagok megnevezése (vázolt felsorolás a felhasználni kívánt

anyagokról)

- az alkalmazás szerkezete, bejárási fa (az alkalmazás felépítésének

bemutatása, navigációs térkép, képernyőtervek, továbblépési lehetőségek)

- hardver és szoftverkövetelmények megadása (minimum és optimális

igények)

- tervezett terjesztési eszközök

 

7.3. Az alkalmazás elkészítése

Anyaggyűjtés

Lehetőség szerint minél több saját forrásból származó anyag kerüljön a

multimédia alkalmazásba, így munkánk költségkímélőbb, valamint

elkerülhetőek a szerzői jogi problémák. Bizonyos alkotóelemek felhasználása

esetén licencdíjat kell fizetni, vagy meg kell azt vásárolni. Érdemes figyelembe

venni, hogy a multimédia szerzői rendszerek tartalmaznak számos építőelemet,

melyek szabadon beilleszthetőek az alkalmazásba. Ebben a munkafázisban

történik a szövegek, grafikák, mozgóképek digitalizálása.

A nyersanyagok feldolgozása

Az előző munkafolyamat során összegyűjtött anyagainkat úgy alakítjuk át,

hogy a multimédia alkalmazás részére átadható legyen. Ez a fázis a

prezentációs elemek editoraival történő munkavégzés.

A formai és tartalmi elemek megvalósítása

A korábban elkészített szinopszis alapján, multimédia fejlesztői környezet

segítségével elkészítjük az alkalmazást.

A fejlesztői környezet egy olyan rendszer, amely megvalósítja a

multimédiaelemek (szöveg, kép, hang, animáció, videó) és a felhasználó

párbeszédes kapcsolatát, a multimédiaelemeket futás közben és valós időben

módosítja. A fejlesztői környezet célja, a multimédia szerzői mű létrehozása és

működtetése.

A multimédia szerkesztő programok fő típusai az alkalmazás megjelenítésének

szempontjából:

73

- a szerzői rendszer egyéni fájlformátumú anyagát valamilyen lejátszó

program segítségével jeleníti meg

- a szerzői rendszer egy futtatható (.exe) állományként valósítja meg a

multimédia alkalmazást.

Szerzői rendszerek típusai:

- Lap alapú szerkesztő programok: A multimédia elemek egymáshoz

kapcsolódása egy könyv lapjainak megjelenéséhez hasonlítható, az

egyes „oldalak” között a szerző által definiált kapcsolatok

felhasználásával lehet mozogni.

Lap alapú szerkesztő programok: Asymetrix Toolbook, Plus, Windowcraft

- Ikon alapú szerkesztő programok: Az alapelemek különböző funkciókat

ellátó ikonok formájában található a programon belül, mely ikonok

segítségével a szerző az előre megtervezett sorrendnek megfelelően

elhelyezve egy folyamatábrát épít fel.

Ikon alapú szerkesztő programok: IconAuthor, Macromedia Authorware

- Idő alapú szerkesztő programok: A program alapeleme az időfüggés. A

multimédia elemek egy forgatókönyv, vagy  eseményorientált

programozás (LINGO programnyelv) segítségével megalkotott

idővonalon helyezkednek el, kerülnek lejátszásra.

Idő alapú szerkesztői programok: Action!, Animation Works Interactive,

Macromedia Director, MediaBlitz! (Prajczer)

A szerzői rendszerek alapvetően két részből állnak:

- konstrukciós rész: feladata az alkalmazás elkészítése

- lejátszó-értelmező rész: az alkalmazás értelmezése és lejátszása egy

adott gép operációs rendszerének megfelelően.

A szerzői rendszerektől függetlenül létrejött külső médiafájlok kapcsolódása a

szerzői műhöz:

- link: a szerzői műben egy referencia mutat a külső fájlra

- import: az adott fájl beágyazódik az alkalmazásba

A multimédia fejlesztő környezet elemei:

- Menük (statikus-környezetfüggetlen, dinamikus, grafikus)

- Gombok (navigációs szerep) nyomógombok, rádiógomb (checkbox)

74

- Szövegbírások (mezők és párbeszéddobozok, kombinált dobozok)

- Hipertext

A fejlesztői programok további tulajdonsága, hogy szinte mindegyik

rendelkezik valamilyen szinten médiumszerkesztő (képszerkesztő,

szövegszerkesztő, hangszerkesztő) modullal.

A képernyőkép kialakítása

Legfontosabb szempontok a képernyőkép kialakításánál: áttekinthetőség,

érthetőség, egyszerűség. A képernyőkép háttérből és előtérből áll, az egyszer

kialakított háttér módosítható. A háttér a képernyő legfontosabb eleme,

előkészíti a várható információt, tehát nagyon fontos a megfelelő hatás

kialakítása. Az egymást követő képernyőképek folytonosan vezessék a

felhasználót az egymáshoz kapcsolódó gondolatok között. Egy adott

képernyőoldalon ne használjunk túl sok színt, kerüljük a telített színek

használatát. A képernyőoldalon csak jó minőségű fényképeket szabad

felhasználni. Az alkalmazás képernyőoldalainak váltásánál átúsztatásokat

alkalmazhatunk, figyelemmel arra, hogy a felhasználónak elég ideje legyen a

szövegek elolvasására. Az átúsztatások a figyelemfelkeltés eszközei, a haladás

érzetét keltik, de egy oldalon belül kerüljük a több effektus használatát. A

képernyőképen megjelenő hang és képi elemek minden esetben szinkronban

legyenek.

75

12. ábra: A Lucasarts Behind The Magic című multimédiás adatbázisának kezdőképernyője

7.4. Az elkészült termék tesztelése

Az alkalmazás elkészítésével egy prototípust kapunk, ezt a terméket a

terjesztési előkészületeket megelőzően ellenőrizni, tesztelni kell. A tesztelés

során kerül vizsgálat alá a szöveges rész tartalma (helyesírás, nyelvtani

problémák kiküszöbölése), a navigációban résztvevő elemek működése,

valamint az alkalmazás specifikációnak történő megfelelése. A felszínre került

hibák kijavításra kerülnek, a szükséges módosításokat végrehajtják, majd a

termék újbóli tesztelési folyamaton megy keresztül. A vizsgálat arra is kiterjed,

hogy az alkalmazás megfelelően működik-e a különböző

hardverkonfigurációkon. Ha az alkalmazás nem módosítható a konfigurációs

elemeknek megfelelően, a termék dokumentációjában leírásra kerülnek az

ajánlott és optimális hardver összetevők. (Tóth [1997] 128. old.)

Ajánlott link:

- Multimédiás oktatóanyagok értékelése

(http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kacj/0/28024/index.html)

7.5. Terjesztés

Az elkészült alkalmazás egy CD-R lemezre, az úgynevezett mesterlemezre

kerül, mely az alkalmazás összes állományát tartalmazza a megfelelő

76

könyvtárszerkezetben. A sokszorosító műhelyben készítik el a mesterlemez

felhasználásával a terjesztésre szánt CD-ROM lemezeket.

Az optikai tárolók gyártástechnológiájának lépései:

Premastering (Előkészítés)

Ebben a munkafázisban a tárolandó információt a lemez típusának megfelelően

alakítják ki. Előállítják a digitális információt, azt elemzik, esetlegesen

hibajavításokat végeznek. A kapott információt előbb lemezformátumnak

megfelelő adathordozóra írják, majd tesztelik.

Mastering (Mesterlemez készítés)

Az a folyamat, melyben a pre-master CD-n lévő anyag sokszorosításához

szükséges nyomólemez (stamper) elkészül. Az adatokat digitális jellel vezérelt

lézerrel átírják egy fényérzékeny réteggel ellátott üveglemezre (glass-master).

Ebbe a fényérzékeny rétegbe kerülnek beégetésre az eredeti lemezen található

adatok, a vevő és a gyártó neve, a tételszám. A lemezre az adatok spirál

alakban kerülnek fel a belső gyűrűtől kifelé haladva.

Electroforming (Galvanizálás)

A lézerfénnyel megvilágított helyekről eltávolítják a fotolakk-réteget, így jön

létre a bemélyedésekből (pitekből) álló struktúra. Ezt követően a

mesterlemezre néhány mikronnyi ezüstréteget gőzölnek. Az így előkészített

lemez még nem alkalmas a magas hőmérsékleten végzett fröccsöntésnek, ezért

a lemez a galvanizálóba kerül, ahol a lemez ezüstözött adat-oldalára egy

rendkívül kemény és ellenálló nikkel-réteg kerül. A mastert és a nikkel lemezt

szétválasztják, ez utóbbiból – a megfelelő ellenőrzéseket követően – lesz a

nyomólemez (stamper). Ha a gyártási folyamat több gépen egyszerre történik,

az első pozitív nyomólemezről elkészül egy negatív, erről készülnek a további

pozitív stamperek.

CD préselés

A fröccsöntő gép 300 °C-os polykarbonátból fröccsönti az ekkor még átlátszó

lemezt, amely az adatokat már tartalmazza. A fröccsöntőből a lemez a

fémezőbe kerül, ahol vékony alumínium réteget gőzölögtetnek rá. A fizikai

77

hatások ellen védelemként az alumínium rétegre egy védőlakk réteg kerül,

mely réteget UV fény alatt szárítják.

DVD lemezek gyártásánál két vékony lemez kerül összeragasztásra úgy, hogy

azok ugyanazon oldalról legyenek olvashatóak. Az eljárást a fényvisszaverő és

félig-fényáteresztő rétegek használatával oldják meg.

Csomagolás

Az elkészült lemezeket gépi vagy kézi úton csomagolják. A CD tok elő- és

hátlapjának behelyezését, a tálca bepattintását, celofánozást, fóliázást

munkafolyamata modern gépsorokon történik. A betétlapok és matricák

elhelyezését, valamint a rendhagyó csomagolást igénylő anyagokat

változatosságuk miatt kézi csomagolással végezik.

Ajánlott link:

- Hogyan készül a Compact Disc?

(http://studioworks.hu/magyar/ismeretek.htm)

ÖSSZEFOGLALÁS_______________________________________________________________

A multimédia rendszerek legnagyobb erénye, hogy egyesítik azokat a hatékony

eszközöket, melyek a felhasználó és a számítógép közötti kapcsolatot

mélyíthetik, tartalmasabbá tehetik. Gyakorlati alkalmazásuk segíti az embert

mindennapi munkájában, kikapcsolódásában, tudásának gyarapításában.

A szakdolgozat formai követelményeiben meghatározott terjedelem sajnos nem

biztosít lehetőséget egy - a multimédiával kapcsolatos - teljes ismeretanyagot

átfogó segédlet elkészítéséhez, a bemutatott oktatási segédanyag egyes

moduljai önálló szakdolgozati témát érdemelnek. Ez okból használtam

szakdolgozatomban - adott témakör legfontosabb információnak megemlítése

mellett – a link-ajánló rendszert, mely segítségével a felhasználó egy

komplexebb képet kaphat a tárgyalt ismeretekkel kapcsolatban. A segédletben

szereplő hivatkozások bizonyos része a témához kapcsolódó szoftver- és

hardvertermékekre, azok gyártóira, esetenként forgalmazóira mutat. A

hivatkozott oldalak kiválasztásakor arra törekedtem, hogy olyan összetett,

naprakész információt nyújtó honlapok kerüljenek a segédletbe, melyek

78

hosszútávon elérhetőek a világhálón, tartalmuk pedig folyamatosan frissítésre

kerül.

Az informatika rendkívül gyors fejlődése és a multimédia szakterültén

megjelenő újítások okán a szakdolgozat anyaga folyamatos bővítést és

aktualizálást kíván, elég csak az adattárolási technika területén születendő új

szabványokra gondolnunk a megjelenő HD DVD és a Blu-ray adattárolókkal

kapcsolatban.

A multimédia tantárgy oktatási segédanyaga HTML formátumban készült, a

hallgató a segédletet - jelenleg a www.molnarimre.atw.hu címen elérve - az

Interneten keresztül felhasználhatja tanulmányaihoz. Terveim között szerepel a

tananyag frissítése, a honlap ellenőrzése és karbantartása.

IRODALOMJEGYZÉK______________________________________________________

Könyvek:

COLLIN, Simon: Így működik a számítógépes multimédia – Az első

lépésektől a mindennapi munkáig, Park Kiadó, 1995.

HOLZINGER, Andreas: A multimédia alapjai, Kiskapu Kiadó, 2004.

SPANIK, Christian; RÜGHEIMER, Hannes: A multimédia alapjai, Kossuth

Könyvkiadó, 1995.

STEINMETZ, Ralf: Multimédia bevezetés és alapok, Springer Hungarica,

1995.

TÓTH Dezső: Multimédia mikroszámítógépes környezetben (Nyitott

rendszerű – Távoktatás – Oktatási segédlete Felsőoktatási

Tankönyv), LSI OMAK, 1997.

Elektronikus irodalom:

79

MÁTÉ István: A multimédia alapjai és feltételrendszere PC környezetben

(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/multi

med/mate)

MPlayer – The Movie Player

(http://www.mplayerhq.hu/DOCS/HTML/hu/index.html)

Multimédia alapfogalmak

(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/

multimed/mm-alap.hun)

POLDERMANN Béla: Digitális kép- és videotömörítő technikák

(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/

multimed/picforms.hun)

PORÁZIK Péter: Video formátumok

(http://www.trainex.hu/video/kezdooldal.html)

PRAJCZER Tamás: Térinformatika és multimédia

(http://gisfigyelo.geocentrum.hu/ncgia/ncgia_86.html)

VALENTINYI András: Multimédia (A Tessedik Sámuel Főiskola és a

Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ

az Európai Közösség pénzügyi támogatásának segítségével a

Phare2000 HU 0008-02-01-0031 program keretében indított

Informatikai reklámgrafikus, webtervező tanfolyam

tananyaga)

(http://www.ebookz.hu/ebook.php?azon=add217)

Videopraktika Online: Az MPEG gyakorlata I-XIII.

(http://www.videopraktika.hu/digivid/mpeg1.htm)

Az oktatási segédanyag, valamint a felhasznált irodalom hivatkozásain

keresztül elérhető honlapok tartalmának utolsó ellenőrzése: 2006. április 22.

80

KÉP- ÉS ÁBRAJEGYZÉK_______________________________________________________________

1. ábra: Ralf Steinmetz

2. ábra: Az Informania Kft. „Az emberi test 1.” című multimédia DVD-

je

3. ábra: Samsung CRT monitor

4. ábra: Trust 240TH Direct Webscan Gold (szkenner)

5. ábra: Photoshop programmal készült nyomógomb

6. ábra: Animált GIF állomány

7. ábra: A PCM jel előállítása

8. ábra: Képcsoport az MPEG-1 állományban

9. ábra: CD lemez keresztmetszeti képe

10. ábra: A CD-ROM meghajtó optikája

11. ábra: A DVD-ROM meghajtó optikája

12. ábra: A Lucasarts „Behind The Magic” című multimédiás

adatbázisának kezdőképernyője

81

I. táblázat: MPC Level 1

II. táblázat: MPC Level 2

III. táblázat: MPC Level 3

IV. táblázat: Grafikus kártyák szabványai

V. táblázat: A hangfájlok méretei

VI. táblázat: Átviteli szabványok

VII. táblázat: CD és DVD lemez műszaki adatai

VIII. táblázat: CD lemez formátumok és a „Színes könyvek”

IX. táblázat: DVD szabványkönyvek

MELLÉKLETEK______________________________________________________

82

Star Wars - Tatooine (.bmp)

Star Wars - Tatooine (.jpg)

83