Az új Nemzeti alaptanterv

Kaposi József

Alapelvek

Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is

érvényesíteni szükséges.

A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat

szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,

tehetséggondozásnak.

A Nat, mint jogszabály

A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó

műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az

oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének

korlátozására.

A tantervi szabályozás szintjei

Tantestület

Miniszteri rendelet

Kormányrendelet NAT

Kerettanterv

Helyi tanterv

Helyi tanterv

Kerettanterv

Helyi tanterv

A NAT helye a tantervi szabályozásban

Helyi tantervek:a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv

NATa minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv

Erre épülnek aTANKÖNYVEK

A NAT és a tartalom kiterjedtsége

Tankönyvek szintje

Kerettanterv:

NAT:

• Részletezettebb témák

• Pl.: fogalmak, nevek, időpontok

• Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)

Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt

Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon)

NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája.

Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén.A piramisok.Tudomány és művészet

Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel.

Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok isteneiA piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek

A Nat szerkezete, alapelvei

A NAT struktúrájaI. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei

A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek 

A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó

szabályok

II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek

A Nat műveltségi területeinek felépítése

III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A köznevelés feladata és értékei

Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.

Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges

készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,

a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás

megerősítése.

Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

Erkölcsi nevelés

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A testi és lelki egészségre nevelés

A családi életre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás

kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás

kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János

Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

Műveltségi területek

Példák

A műveltségi területek

1. Magyar nyelv és irodalom

2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet

6. Földünk – környezetünk

7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel)

(kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú

fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való

belépéshez szükséges képességek és ismeretek;

az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a

kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk

gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő

szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és

szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a

beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.

Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai

nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;

továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);

kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf.

Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály,

Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;

kortárs magyar lírai alkotások.

A dráma és a színház világa: egy dráma.

 

Idegen nyelv

Minimumszintek 4. évf. 6. évf. 8. évf. 12. évf.

Első idegen nyelv

KER-szintben nem

megadhatóA1 A2 B1

Második idegen nyelv

– – – A2

Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10.

évf.12. évf.

Első idegen nyelv

KER-szintben nem

megadhatóA1 A2-B1 B1-B2 B2-C1

Második idegen nyelv

– – A1 A2 B1-B2

Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

MatematikaAlapelvek, célok

1-4. évfolyam• Fejben történő műveletvégzés;• Egyszerűbb mértékegység átváltások;• A mindennapi életben előforduló problémák;• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;

5-8. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság;

9-12. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság

Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan!

Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

MatematikaKözműveltségi tartalom 5-8. évf.

Statisztika, valószínűség:

Statisztika

Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Számtani közép kiszámítása.

A valószínűség-számítás elemei

Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése.

Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.

Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-

történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);

az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba;

a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

Ember és társadalom

Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem

5–8. évfolyam 9–12. évfolyamTársadalmi helyzet, életmód, életviszonyok

— Gyermekek nevelése, oktatása— Család, lakóhely— Falvak és városok, urbanizáció— Hétköznapok és ünnepek— Öltözködés, divat— Betegségek, járványok►►

— Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák— Szegények és gazdagok világa— Egyenlőség, emancipáció— Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda— Népesség, demográfia (vándorlás, migráció)

Társadalom és állam— Uralkodók és államférfiak— Birodalmak— Kisebbség, többség, nemzetiségek►►

— Államformák, államszervezet— A hatalommegosztás formái, szintjei— Forradalom, reform és kompromisszum

Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok— Békék, háborúk, hadviselés— Egyezmények, szövetségek►►

— Függetlenség és alávetettség— Kisállamok, nagyhatalmak

Természet és technika kölcsönhatása— A földrajzi környezet— A természetformálás és -átalakítás hatásai— Közlekedés, úthálózat, hírközlés— Felfedezők, feltalálók ►►

— Erőforrások és termelési kultúrák— A technikai fejlődés feltételei és következményei— Fölzárkózás, lemaradás

Kultúrák, vallások és eszmék— Hasonlóságok és különbségek— Népek és vallások egymásra hatása, együttélése — A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók— Történelemformáló eszmék►►

— Korok, korstílusok — Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai — Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika— A fanatizmus jellemzői és formái

1. Az őskor és az ókori Kelet

2. Az antikvitás

3. A középkori Európa

4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába

5. A világ és Európa a kora újkorban

6. Magyarország a XVI-XVIII. században

7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

8. A nemzetállamok kora

9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében

10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében

11. A globalizálódó világ és Magyarország

Témakörök - Történelem

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVI-XVIII. században

1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek.

2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések.

3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.

4. Zrínyi Miklós, a hadvezér.5. A Rákóczi-szabadságharc

hősei.6. Magyarország újjáépítése a

Habsburg Biro dalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok

1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.

2. Az Erdélyi Fejedelemség.3. A török kiűzése és a Rákóczi-

szabad ságharc.4. Népesedési, társadalmi és

gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban.

5. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

6. téma felosztása - Történelem

Ember és természetIntegrált szemlélet

Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés

kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és

egészsége; Környezet és fenntarthatóság.

Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek:

Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

Szükségszerű a:• tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív

tanulás lehetőségének biztosítása; • a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális

számának előírása; • az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés

gyakorlatának elsajátítása.

Ember és természetTevékenykedtető, cselekvő szerep

Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)

• Évente legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése.

• Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Véleményezésonline felületen keresztül

A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni.

A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget.

A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket.

Az adatfelvétel teljesen anonim.

Véleményezés

Matematika Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok"

fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok"

fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Közműveltségi

tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos

egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!

Véleményezéspélda

Az online véleményezéseredményei számokban

Általános é

szrevétel

Bevezető

Magyar nyelv és ir

odalom

Idegen nyelv

Matematika

Ember és t

ársadalom

Ember és t

ermésze

t

Földünk – környeze

tünk

Művészetek

Informatika

Életvitel é

s gyakorla

t

Testnevelés é

s sport

Záró észr

evételek0

100

200

300

400403

88

390

41 41

166138

3369 83 63

31

105

648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

A szöveghez érkezettonline vélemények aránya

Bevezető8%

Magyar nyelv és irodalom

34%

Idegen nyelv4%

Matematika4%

Ember és társadalom

15%

Ember és természet

12%

Földünk – környezetünk

3%

Művészetek6%

Informatika7%

Életvitel és gyakorlat 6%

Testnevelés és sport3%

Beérkezett vélemények(e-mail/levél) számadatai

Általános

Magyar nyelv és ir

odalom

Idegen nyelv

Matematika

Ember és t

ársadalom

Ember és t

ermésze

t

Földünk és körn

yezetünk

Művészetek

Informatika

Életvitel é

s gyakorla

t

Testnevelés é

s sport

0

4

8

12

16

20 19 18

2 2

79

4

7

4

15

5

14

42 2

6 74 5

2

8

4

ÖSSZES Intézmények

Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68*

* nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)

Néhány azonosított probléma I.

Magyar nyelv és irodalom

Az irodalmi kánon kérdéseiMemoriter szerepeÉletkori sajátosság figyelembevétele

Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémáiMatematika A mindennapok és a matematika

viszonyának kérdéseiEmber és társadalom

Nemzeti identitás erősítésének problematikájaA nemzetiségek szerepének megerősítése

Ember és természet

Az integratív szemlélet körül kialakult vitákGyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

Földünk – környezetünk

Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése

Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése

Informatika 10 ujjas vakon gépelésÉletvitel és gyakorlat

Túl sokféle tartalom - tisztább profil igényeGyakorlat előtérbe helyezése

Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés)Néptánc beemelése

Néhány azonosított probléma II.

A közigazgatási egyeztetés eredménye

A közigazgatási egyeztetés során többek között az alábbi kéréseket érvényesítették a bizottságok (csak példák): A fenntarthatóság és környezettudatosság erőteljesebb

érvényesítése (Alapvető Jogok Biztosa); Képesség/készség/kompetencia fogalmainak pontosítása (MTA); Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi

elemeinek átgondolása (MTA, Magyar Rektori Konferencia); A biztonságos internethasználat témájának erősítése

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium); Nemzetiségi tartalmak, valamint a tolerancia és az együttélés

témájának jobb kibontása (több nemzetiségi szervezet kérésére);

Honvédelmi nevelés megjelenítése (Honvédelmi minisztérium); Élelmiszerbiztonság, valamint az állatvédelem és a

környezetgondozás (Vidékfejlesztési Minisztérium);

Kiemelt kérdések és megoldások I.

Irodalmi kánon és a kötelező művek mennyiségének kérdései: A nemzeti konzervatív írók (Wass Albert, Nyirő

József, Szabó Dezső) bekerültek a szövegbe. A kötelezően feldolgozandó művek számának

csökkent – nagyobb szabadságot biztosítva a művek kiválasztásánál

Kiemelt kérdések és megoldások II.

Az Ember és természet kérdései: Az Ember és természet integratív szemléletű anyaga

komoly kritikákat kapott mind az MTA mind a Magyar Rektori Konferencia (MRK) képviselőitől. (Az MTA és az MRK ragaszkodott a hagyományos tudományos diszciplinák szerint felépülő tartalmakhoz.)

Az egyeztetések során a szöveget egy, a biológia, fizika és kémia közműveltségi tartalmait hagyományos, diszciplináris szerkezetben tárgyaló kiegészítéssel látta el a bizottság – így a kétfajta szemlélet egyszerre jelenik meg az anyagban.

A módosított tervezetet az Akadémia elfogadta.

Kiemelt kérdések és megoldások III.

Az Ember és társadalom területét érintő két kérdés:

1. Több magánszemély, szervezet is felhívta figyelmünket a nemzetiségi tartalmak hiányosságaira,

2. de sok észrevétel érkezett a Pénzügyi és gazdasági ismeretek bővítésével kapcsolatban is.

A felülvizsgálat során (köszönhetően a lezajlott egyeztetéseknek) mindkét területen pótoltuk a hiányosságokat.

Nemzetközi kitekintés - tendenciák

Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)

A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)

Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba

kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és

kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg.

Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).

A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.