1

Az év végi jegy megszerzésének feltétele

1. Dolgozat a médiáról tanultakból

2. Esszé írása valamilyen médiával kapcsolatos tetszőleges témában (órán)

3. Kötelező filmek megtekintése (írásbeli ellenőrzés)

4. Tetszőleges film elemzése (beadandó)

5. Prezentáció készítése és előadása adott témában

6. Dolgozat a kép és mozgóképről tanultakból

7. Gyakorlati feladat beadása félévenként (adott témát feldolgozó képsorozat, film,

prezentáció, plakát, újságcikk kiadványterv elkészítése, stb.)

8. Órai munka értékelése félévenként

9. Egyéb munkák értékelése

Írásbeli beadandók küldése:

egrif2@index.hu

Az írásbeli beadandók formai követelményei:

Minimum 1,5 oldal (fedlap nélkül)

A fedlapon legyen feltüntetve:

o Az írás címe

o Név, esetleg jelige

o Osztály

o Év

Betűtípus: Times New Roman

Betűméret: 12 pt

Margó: 2,5 cm

Sorköz: 1,5 sor

Térköz: 6 pt

Az írásbeli beadandókról

Az írásbeli beadandók formai követelményei:

Az értékelés szempontjai:

Tartalom (terjedelem, cím, összefüggő, tagolt, eredetiség)

Stílus (helyesírás, nyelvhelyesség, szókincs, külalak)

Meggyőző erő

Ugyanarról a témáról az évfolyamon legfeljebb két dolgozatot lehet beadni!

2

Ötletek az írásbeli beadandóhoz

Csak gondolatébresztőnek, bármilyen médiával kapcsolatos téma megfelelő!

1. A média, médium szavak nyelvi gyökerei

2. A média mint a tájékoztatás eszköze

3. A média mint a szórakoztatás eszköze

4. Hogyan befolyásol a média?

5. A hatékony és a minél szélesebb tömegek felé történő információ közvetítés

ellentmondása

6. A média előnye a tapasztalatszerzéssel szemben

7. Részletek kiemelése a médiában

8. A valóság torzítása a médiában

9. Időtállóság a médiában

10. Sulykolás a médiában

11. Szubjektivitás megjelenése a média felületein

12. A média tetszetősége a valósággal szemben

13. A médiumok csoportosítása az érzékszervekre hatás szerint.

14. A médiumok csoportosítása térbeliség és időtállóság szerint

15. Különböző interaktivitás a médiumoknál

16. Analóg és digitális létrehozás a médiában

17. Analóg és digitális közvetítés a médiában

18. Egyéni és közösségi megszólítás a médiában

19. Printmédia sajátosságai

20. Kép és szöveg kapcsolata az újságokban

21. Sajtótermékek rendszerezése, sajátosságai

22. Hogyan írjunk cikket?

23. Elektronikus média eszközei, speciális tulajdonságai

24. Online média

25. Mobil média

26. Kereskedelmi és közszolgálati csatornák műsorszerkesztésének összehasonlítása

27. Az elektronikus média térhódításának okai

28. Közösségi médiák jellemzői

29. Reklámtípusok és sajátságaik

3

30. A reklám pozitív és negatív hatása

31. A médiumok pozitív és negatív hatása

32. Komplex és hibrid tulajdonság a médiumoknál

33. A média társadalmi-kulturális kölcsönhatása

34. A médiumok technikai szerkezeti átalakulása

35. A tartalmak változása a ma médiájában

36. Változás a média társadalmi-kulturális szerepében

37. Változás a felhasználók médium használatában

38. Változás a felhasználók médiához való viszonyában

39. Felhasználók a médiatartalmak értékelésében

40. Felhasználók a médiatartalmak létrehozásában

41. Felhasználók a médiafelületek üzemeltetésében

42. Tartalmak keveredése a ma médiájában

43. A médiumok különböző aktivitási szintjei

4

Kötelező és ajánlott filmek listája:

Kötelező film

Elsősorban ajánlott (valamilyen szempontból fontos hogy lássuk)

Másodsorban ajánlott (nem árt látni, mert jó film)

1. Utazás a Holdba 1902

2. Patyomkin páncélos 1925

https://www.youtube.com/watch?v=kkxB65SkiCQ

3. Aranyláz 1925

https://www.youtube.com/watch?v=nt-_DXC-aik

4. A generális 1926

https://www.youtube.com/watch?v=ilPk-SCHv30

5. Modern idők 1936

https://www.youtube.com/watch?v=2BMci5E1HqA

6. Hófehérke 1937

7. Elfújta a szél 1939

8. A hét tenger ördöge 1940

9. A diktátor 1940

10. Casablanca 1942

11. A beszélő köntös 1941

12. Valahol Európában 1947

13. Ludas Matyi 1949

14. Királylány a feleségem 1952

15. Gyöngyvirágtól lombhullásig

16. Liliomfi 1954

17. Körhinta 1955

http://videa.hu/videok/film-animacio/korhinta-1955-AzBrYYJG71mob9es

18. Szállnak a darvak 1957

19. Horgász a pácban 1958

20. A megbilincseltek 1958

21. Ben Hur 1959

22. A púpos 1959

23. Pszycho 1960

24. Madarak 1963

25. Cartouche 1962

26. A fekete tulipán 1964

27. Csendőr filmek 1964-1982 6 film

5

28. Fantomas trilógia 1964-1967

29. A tizedes meg a többiek 1965

30. A Jó a Rossz és a Csúf 1966

31. Egy magyar nábob 1966

32. A koppányi aga testamentuma 1967

33. A piszkos tizenkettő 1967

34. Feketeszakáll szelleme 1968

35. Szigorúan ellenőrzött vonatok 1966

36. Rómeó és Júlia 1968

37. Volt egyszer egy Vadnyugat 1968

38. A nagy zsákmány 1969

39. Kelly hősei 1970

40. Borsalino 1970

41. A keresztapa 1972

42. Magas szőke férfi felemás cipőben 1972

43. Kabaré 1972

44. Csendesek a hajnalok 1972

45. Jákob Rabbi kalandjai 1973

46. Gyaloggalopp 1975

47. Rocky 1976

48. Csillagok háborúja 1977

49. Abigél 1978

50. Indul a bakterház 1979

51. Hair 1979

52. A tanú 1979

53. Éretlenek 1980

54. Indiana Jones sorozat 1981-2008

55. A tűz háborúja 1981

56. A profi 1981

57. Mephisto 1981

58. Te rongyos élet 1983

59. Vuk 1981

60. Macskafogó 1987

61. Schindler listája 1993

62. Jöttünk, láttunk visszamennénk 1993

6

63. Forrest Gump 1994

64. Ponyvaregény 1994

65. A remény rabjai 1994

66. Az ötödik elem 1997

67. Macskajaj 1997

68. Titanic 1997

69. Mátrix 1999

70. A miniszter félrelép 1997

71. Amerikai história X

72. A napfény íze 1999

73. Final Fantasy 2001

74. Üvegtigris és folytatásai (2001-2010)

75. A gyűrük ura 2002

76. Argo 2004

77. Hideghegy 2003

78. Van Helsing 2004

79. A passió 2004

80. Véres gyémánt 2006

81. Szabadság, szerelem 2006

82. Apocalypto 2006

83. Ready Player One 2018

7

Kérdések a médiával kapcsolatban

Álló betű: törzsanyag

Dölt betű: kiegészítő anyag

A zárójelben lévő szám a kérdésekre kapható pontszámot jelöli

1. Mi a medium, média szavak eredeti jelentése? (2)

2. Mióta használatos a média szó a mai felfogágás szerint?(1)

3. Ismertesd a média fogalmát! (2)

4. Ismertesd a médium fogalmát! (1)

5. Ismertesd a kommunikáció fogalmát! (1)

6. Ismertesd a média hármas funkcióját! (3)

7. Melyek a média világának szereplői? (3)

8. Mi a kommunikátor feladata? (2)

9. Mi a médiaszemélyzet feladata? (5)

10. Kik alkotják a közönséget? (1)

11. Mire törekszik a media? (2)

12. Sorold fel milyen okok miatt tud erősebb lenni a média a valóságnál (7)

13. Mely gondolkodó mikor, milyen című művében, milyen tanulsággal írt a média

híradásai által okozott változásokról?

14. Ismertesd a média megvalósulás szerinti felosztását! (3)

15. Mit értünk printmédián? Írj rá példát! (2)

16. Mit értünk elektronikus médian? Írj rá példát! (2)

17. Mit értünk online médian? Írj rá példát! (2)

18. Írj le különféle szempontokat a média csoportosítására! ((7)

19. Melyek a sajtó jellemzői? (3)

20. Ismertesd a sajtó feladatát! (5)

21. Sorolj fel sajtótermékeket! (3)

22. Ismertesd a szerkesztőségi munkafolyamat lépéseit! (8)

23. Sorolj fel tulajdonságokat amelyek a jó újságírót jellemzik! (8)

24. Melyek a HÍR jellemzői? (6)

25. Melyek egy cikk megírásának alapkérdései? (5)

26. Jellemezd a kereskedelmi médiát, írj rá példát! (4)

27. Jellemezd a közszolgálati médiát, mondj rá példát! (4)

28. Mit értünk mobil médián? (2)

29. Mi a közösségi média, írj rá példát! (4)

30. Mely okokra vezethető vissza a nyomtatott sajtó visszavonulása? (5)

8

31. Mi a reklám? (4)

32. Melyek a reklámfilm jellemzői? (5)

33. Sorold fel a reklámpiac szereplőit! (6)

34. Milyen hatással van a reklám a gyerekekre? (4)

35. Mennyi időt töltenek el átlagosan naponta TV nézéssel, számítógépezéssel a mai

fiatalok? (2)

36. Mondj példát a televízió mely okból milyen veszélyforrást jelenthet a gyerekekre (2)

37. Írj példát a médiumok pozitív hatására!(2)

38. Mely médiatartalmaknak lehet negatív hatása? (3)

39. Mi jellemző a késő-modern médiakörnyezet médiumaira, írj rá példát! (3)

40. Mi jellemző a késő-modern médiakörnyezet médiatartalmára? (4)

41. Ismertesd a média kölcsönhatásának mibenlétét! (3)

42. Miben jelentkezik a ma média környezetének folyamatos változása? (5)

43. Hogyan változott napjainkban a média befogadójának szerepe? (2)

44. Jellemezd a ma média használójának magatartását! (4)

45. Mely magatartásmódért, kiknek a tulajdonságait egyesíti magában a ma

médiahasználója? (6)

46. Ismertesd a ma mediájának használója milyen módon vesz részt a a médiakörnyezet

alakításában? (6)

47. Írj példát a késő-modern kori médiakörnyezet változásaira! (12)

48. Mondj példát a médiatartalmak keveredésére! (2)

49. Mondj példát a médiumok eltérő aktivítási szintjére! (2)

50. Ismertesd a késő-modern médiakörnyezet fogalmát! (10)

Számonkérés a mozgóképismeret tárgyból

Tesztlap az elméleti anyag ismereti alapján

Példa:

1. Egészítsd ki!

A fénykép tartalmi elrendezése többek között a következő kompozíciós elvek

szerint történhet: k………..…… komponálás, alacsony ……………….,

………….…...élesség állítás, ……….………szög, ha…………………...

Kiemelten fontos elv az ……………………….…

2. Mi az open matte képarány-átalakítás lényege?

.............................................................................................................

.............................................................................................................

7 p

3 p

9

Elméleti ismeretek a médiáról

Álló betűs folyamatos szöveg: Törzsanyag

Dölt betűs folyamatos szöveg: Kiegészítő anyag, magyarázatok

Általában a médiáról

A medium, média szavak nyelvi eredete és mai jelentése

A latin medium szó jelentése: valaminek a közepe; köz; közjó; közvagyon, többes száma

media.

Innen alakulhatott ki a köztes állapot jelzésére, hogy régebben a különböző spiritiszta

szeánszokon a másvilág és az emberek világa között lévő transzcendens közvetítő személyt

médiumnak nevezték. Később a médium szó jelentésében egyre inkább hangsúlyt kapott az

emberek és a szellemek világa közötti , közvetitő közeg értelmezés.

Az 1970-es években az elektronikus sajtó megjelenésével alakult ki az igény arra, hogy a sajtó

fogalmát tágabb értelemben használják, hiszen a sajtó szó inkább csak a nyomtatott sajtót

jelentette. Ekkor kezdték használni a média szót összefoglaló kifejezésként, a nyomtatott és

elektronikus sajtó jelzésére

1970-es évektől használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy különböző típusú

tömegkommunikációs eszközök

A szavak jelentéséről, helyes használatáról a nyelvészek a mai napig vitát folytatnak.

Alapfogalmak

MÉDIA: Információs, tömegtájékoztatási eszközök összessége és ezek egész világra kiterjedő

hálózata, intézménye

Ide soroljuk a nyomtatott és az elektronikus (rádiót, a televíziót, a mozit, a videót, tévét stb.)

változataikat. Nem telik el úgy egy rádió, vagy tévé műsor, vagy nem jelenik meg úgy egy lap,

hogy ne tűnne fel valamelyik egy @ jel (e-mail cím) vagy pedig a http://formula, azaz egy

World Wide Web dokumentum lelőhelyének címe. Manapság az Internet teljes jogú

médiummá vált. A fenti konkrét példák alapján a média összefoglaló értelmezése az

alábbiakban kibővítve adható meg:

„Médiának tekintünk minden olyan kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egy

társadalom betöltse három létfontosságú funkcióját: a megőrzést, az üzenetek és a különböző

tudásformák távolsági kommunikációját és végül a különböző politikai és kulturális

tudástartalmak reaktualizálását. … Összefoglalóan elmondhatjuk médiának tekinthetünk

minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúrát, sőt a definíciót kiterjesztve,

médiának nevezzük e struktúrák hordozóit.”

MÉDIUM: Az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszköz

Például ezek a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a mozdulatok, a zaj és a zene.

Végeredményben minden médium, ami közvetíti, rögzíti, elviszi az üzenetet egyik embertől a

másikig. Ily módon a rajzszén is médium, bár a magyar nyelvben inkább a technikai

10

médiumokra használjuk ezt a kifejezést. Tulajdonképpen az ember valamely szervének

meghosszabbítása révén kialakított technikai eszköz amely a használójának valamely

érzékszervére esetleg többre is hat.

KOMMUNIKÁCIÓ: Információ közvetítése egyik helyről a másikra, a médiában is

kommunikáció zajlik

A tömegkommunikációs eszközök fejlődésével, a média mindennapi életünk részévé vált, ami

jótékony hatásai mellett sok káros tulajdonsággal is rendelkezik.

A tömegkommunikáció ismérve, fontossága, tulajdonságai:

A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző

szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális kommunikációs ipar

hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat

kapcsolatainkra és viselkedésünkre.

A tömegkommunikáció ismérve, hogy technikai közvetítők segítségével nagy tömeghez, nagy

tömegű információ jut el. Az információ útja ma még egyirányú, a visszajelzés késleltetett.

Ilyen tömegkommunikációs funkciót lát el a modern média, az elektronika közvetítésével.

Miért is fontos a tömegkommunikáció és mennyiben más, mint a személyes vagy

csoportkommunikáció? A tömegkommunikáció fő jellemzői, melyek egy úttal a különbséget is

magyarázzák:

Mérete – „Azonos időben, azonos információ tömegméretekben, technikai eszközök

közvetítésével jut el a befogadóig.”

Egyoldalú – „melyben nincs: feed back (visszajelentés); face to face (szemtől szembeni)

kapcsolat adó-vevő között; amelyben csak a képzelőerő jeleníti meg a nem verbális

kommunikációt; direkt közlésre nem érkezhet direkt válasz.”[3]

Közvetett kapcsolat – technikai eszközök útján terjed az információ.

A rádió még csak akusztikus jeleket sugároz (beszéd, zene), a televízió feltalálásával egy új

kultúra korszaka kezdődött meg, az audiovizuális kultúráé. Az információtovábbítás oldaláról

nézve pedig „a rádió és televízió feltalálásával az embernek sikerült legyőznie az időt, s

részben a teret is. A tér végleges legyőzése a hírközlő mesterséges holdakkal sikerült.”

A média tájékoztat, szórakoztat, befolyásol. A média hatalom!

A média világának szereplői:

Kommunikátor

Professzionális módon az információ továbbítását vállalja a közlői oldalon

Nem feltétlenül kell, hogy tagja legyen a média szervezetének. Például szóvivő, pr. szakember.

Médiaszemélyzet - kapuőr

Az információt eljuttatja a vevői oldalra (a közönséghez).

A média személyzete (kommunikátorok) nem önkényesen dönti el, hogy milyen információ jut

el a közönséghez, mi kerül bele a híradásokba.

11

A média gyűjti, értékeli és szelektálja az információkat, hogy feldolgozás után eljuttassa

azokat a közönséghez.

Közönség

Azon polgárok csoportja, akikhez eljut az információ.

A közönség érdek orientáltan hallgatja a híreket, várja az információkat.

Feladat: minél szélesebb tömeg felé, az információ hatékony közvetítése.

A két cél sok esetben ellentmond. Kompromisszumok kötése

A média virtuális valósága erősebb lehet mint az igazi valóság!

Órán mondott példák: Milka csoki (bocik színezése), Műcsarnok kiállítás (nem kiállított tárgy

brossúrában való megjelenése), Szovátáról szóló dokumentum film (Egyszerre történő

forgatás, mégis a múlt és jelen szembeállítása), Történelmi filmekben a mai kor

szellemiségének, esztétikumának megjelenése), Lopnak (megmondta a TV)

Okok:

Bizonyos dolgokról egyszerűbben szerzünk információt, illetve vannak olyanok,

amelyekről csak a médián keresztül tudunk tájékozódni

Időtállóság

Részletkiemelés

Dolgok torzítása, jelentőségének felerősítése

Szubjektív elemek objektív beépülése

Ismétlés, sulykolás

Tetszetősebb

Jean Baudrillard vizsgálta a médiumok, televízió, rádió térhódításával a híradások okozta

változások hatását.

A hiperrealitásról szóló műve: „Az Öbölháború nem történt meg .” (1991)

Végkövetkeztetése: A közvetítés csak egy színes kalandfilm.

A média csoportosításai:

Megvalósulás szerint:

PRINTMÉDIA: nyomtatással létrehozott média: ÚJSÁG

ELEKTRONIKUS MÉDIA: valamely elektronikus eszköz felhasználásával működő média:

pl RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ.

ONLINE MÉDIA: Interneten és számítógépeken megjelenő média – egyre fontosabb az

internetes közösségi média: Facebook, Twitter stb.

Érzékszervekre való hatás, szerint

Legfontosabb: hang, kép (állókép), mozgókép (hang és kép együtt) egyéb érzékszervek (4 d

hatás)

Interaktivitás szerint

Mennyire passzív, illetve aktív a közönség

12

Célközönség szerint

korosztály, politikai meggyőződés, nem, valamilyen közösségi elem.

A megszólítás térbelisége és időbelisége szerint

Híradó, reklám, plakát különbözősége

Egyéni vagy közösségi megszólítás szerint

Analóg, digitális létrehozás szerint

Analóg, digitális megszólítás szerint

Ma már majdnem 100 %-ban digitális előállítással valósul meg minden médiában közvetített

tartalom, illetve ezek közvetítése is túlnyomó részben digitális formában történik .

Rengeteg szoftver segíti ezek létrehozását, digitális eszközök segítik ezek közvetítését.

És még sorolhatnánk…

13

A printmédia, online-, mobil-, és elektronikus média

PRINTMÉDIA

Printmédia=nyomtatott média=SAJTÓ: újságok, napilapok...

Rövid sajtótörténet

Ókor és középkor: Az első rendszertelen időközönként megjelenő írásos tájékoztatót Rómában

adták ki, amely a szenátusi, főpapi határozatokat ismertette. A város fórumán függesztették ki

a kézzel írt lapot, az Acta Diurnát. A könyvnyomtatás előtt megjelent az információtovábbítás

sajátos módja, a középkori újságlevél, amelyet kézzel írtak, a gazdag polgároknak vagy

arisztokratáknak, de a tömegekhez is eljuthatott. Az újságlevelek nyilvános felolvasása

szigorúan vállalkozási tevékenység volt. A városi kikiáltót egy gazeta lefizetése ellenében

lehetett meghallgatni. (A gazeta később az újságok egyik kedvelt névtípusa lett.) A következő

lépés az újságíró irodák létrejötte. Elsőként Németországból ismeretesek ilyen hivatalok,

amikor elegendő igény gyűlt össze a rendszeres újságlevelekre. Megszületett a hivatásos

újságíró, aki már az információk gyűjtéséből és lejegyzéséből tartja fenn magát és családját.

A sajtó jellemzői időszerűség, időszakosság, nyilvánosság.

Sajtó feladata, funkciói

- informál, tájékoztat, befolyásol, hat, közvéleményt formál, szórakoztat

- nyilvánosság erejével társadalmi kontrollt jelent a demokráciában

Ez azonban sok esetben megkérdőjelezhető. Ennek oka, hogy különböző csoportok

érdekorientáltan befolyásolják azt, hogy miről, illetve milyen tálalásban történjen a tömegek

tájékoztatása. Szerencsére vannak olyan újságok, is amelyek független szemléletüknek, vagy

csak kis mértékű befolyásoltságuknak köszönhetik nagyszámú olvasótáborukat.

Sajtótermékek: napilapok, hetilapok, havilapok, időszakos kiadványok stb.

Szerkesztőségi munkafolyamatok

A szerkesztőségek önállóan dolgoznak, tervszerű tevékenység amely hozzávetőlegesen a

következő lépésekből áll:

1. témák kiosztása, újságírók adott témákkal foglalkoznak

2. információ begyűjtése és ellenőrzése

3. cikkek megírása

4. fotók elkésztése,

5. lap megtervezése szerkesztése

6. cikkek elhelyezése az oldalakon, tördelés és korrektúra

7. hirdetések felvétele

8. lapzárta…

Az újságíró: ma népszerű szakma az ÚJSÁGÍRÓ=„univerzális zseni” Munkája: 80% a téma

a hír felderítése, 20% annak megírása…

Ismérve: Idegennyelvek, számítógépes ismeretek, fogalmazási készség=tömör lényegre törő

írásmód, amit mindenki megért, kíváncsiság, talpraesettség, rámenősség, empatikus-beleérző

készség, bátorság, igazság kiderítése iránti vágy stb.

14

HÍR

aktuális, jelentős, hiteles, valósághű, hihető, érdekes információ- amit érdemes megírni és

amit meg kell írni…

Érthető és objektív módon legyen közvetítve a közönség felé.

Egy cikk elolvasáskor kielégítő információt kell kapni az olvasónak az adott témában.

A következő alapkérdésekre kell választ kapnia:

Ki? Mi? Hol? Mikor? Hogyan? stb.

A tényszerűség mellett helyett kaphat a cikkben a hír kommentálása, értékelése, hatásának

vizsgálata, időbeli kihatásai, stb.

AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA = TV, RÁDIÓ, STB

Az elektronikus média közvetítésére szolgál például a mobiltelefon is, mert a mai modern

világban már a mobiltelefonokon is meg lehet nyitni az internetet, vagy rádiót is lehet

hallgatni. Elektronikus médiának számít a televízió is, mert a filmektől kezdve a sorozatokon

át zenét is lehet hallgatni ugyanúgy, mint az interneten.

Tv és rádió estén az információ közvetítése csatornákon keresztül történik. Az internet esetén

pedig szervereken elhelyezett aadathalmazokból tölthetjük le a médiatartalmakat. A

médiumok lehetőséget adnak az azok közötti választásra.

Közszolgálati és kereskedelmi média

Kereskedelmi médiában, csatornákon első a nézettség, mert ez hozza a csatornának a

bevételt. A műsor tehát a profittermelésnek van alárendelve, a nézők igényeit igyekeznek

maximálisan kiszolgálni…pl. igénytelen valóságshow-k…

Kereskedelmi csatorna pl.: TV2, RTL KLUB

A közszolgálati médiák, csatornák zömében közpénzekből (adók) működnek és

kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, felelős hírszolgáltatást és tájékoztatást kell

végezniük, valódi értékeket kell felmutatniuk, még ha az kevesebb nézőt is vonz.

Közszolgálati csatorna pl.: MTV 1, Duna TV, stb. a legprofibb külföldi közszolgálati TV

csatorna a BBC.

Fontos a közszolgálati csatornák aktuális politikai hatalomtól való függetlensége is!

Érdemes azon elgondolkodni, hogy ez mennyire biztosított a hazai médiában. Hazánkban

miden televíziónak kell fő-műsoridőben híradót készítenie-sugároznia (min. 20 percben)…

A televíziós és rádiós hírműsorok készítése komoly csapatmunkát igényel. Fontos szerepe van

a szerkesztő-riportereknek…

A legnagyobb kihívást mindig az élő adásban adott műsorok jelentik.

15

AZ ONLINE MÉDIA

Az Interneten=számítógépes világhálózat megjelenő, rohamosan fejlődő, időnként felszínes

média, gyors reagálás jellemző rá, gyakorlatilag önálló médium, valamennyi más médiumot

integrálja.

A Földön ma már több mint 2 milliárd ember internetezhet! A mai fiatalok már „digitális

bennszülöttek”

Mobil média

Hordozható vezeték nélküli eszközökön, pl. mobiltelefonokon megjelenő média…

MOBILTELEFON

A mobiltelefon (röviden mobil) korunk talán legtipikusabb hordozható elektronikus,

telekommunikációs, multimédiás eszköze. Gyakorlatilag az internettel együtt formálta át

társadalmi-gazdasági életünket. A telefonáláson kívül fotózhatunk vele, TV-t nézhetünk rajta,

vagy kapcsolódhatunk a világhálóhoz is…

Elterjedése tömeges.

2008-ban a világon kb. 3 milliárd mobiltelefon volt, Ma már a Föld lakosságának kb. 50%-a

rendelkezhet mobiltelefonnal…

Magyarországon 1999-ben 1 millió, 2008-ban már több mint 10 millió mobiltelefon volt.

A jelen és a jövő:

Okostelefonok tömeges elterjedése (számítógép, TV készülék, fényképezőgép, GPS készülék és

hagyományos mobiltelefonok egy készülékben, érintőképernyővel) Mindig online, azaz

elérhető vagy és mindez egy ún. „felhő” segítségével valósul meg.

Közösségi média

(pl.: Facebook, Twitter) Az online médián belül egy médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi

interakciókon keresztül szórják szét.

A közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki, elősegíti a

tudás-demokráciát, tartalom befogadókból tartalom szerkesztővé alakítja az embereket.

Pozitív hatásai mellett azonban nagyfokú veszélyforrás is, a személyes különböző jellegű

információk közzététele, illetve illetéktelen felhasználása miatt.

Az elektronikus és a nyomtatott sajtó viszonya

Az internet megjelenése óta a nyomtatott sajtó példányszáma, olvasottsága folyamatosan esik,

mert több szempontból is hátrányban van az elektronikus sajtóhoz képest. Egyik nagy

hátrányuk az idő. A nyomtatott sajtó hírei képtelenek versenyezni a portálokkal, mivel reggeli

híreik tegnapi információkat tartalmaznak, amiket az az interneten elolvashatóak. Ezen

16

hátrány kiküszöbölésére a papír alapú újságok próbálnak az elemzések, vélemények felé

elmenni. Ennek ellenére az elektronikus sajtót manapság már többen olvassák.

A térhódításnak mindemellett oka, hogy jóval olcsóbban, kényelmesebben jutunk sokkal

bővebb információhoz.

Eleinte még az írott sajtó határozta meg, hogy milyen legyen az elektronikus, abból átvett

sémákat használták. Manapság azonban már az elektronikus sajtó van nagyobb hatással az

írott sajtóra. Sőt már azon belül is az internet fejlődése miatt a portálokon újabb és újabb

multimédiás funkciók jelennek meg, és így már a televízióval kezdenek el konkurálni.

Nézettségben már most megelőzik a televíziós csatornákat (a főbb országos televíziók

kivételével)

Reklám

A média kommunikáció egyik megvalósulási területe a reklámpiac Ez a médiában

megjelenő termékek vagy szolgáltatások vásárlására, fogyasztására ösztönző eszköz,

alkotás. ami befolyásolja vásárlási szokásainkat. Azért készítik, hogy az emberekben

megnöveljék a szükségletek szintjét, fogyasztásra csábítsák őket. A reklámfilmeket a rövidség,

tömörség a harsány színek, a dinamikus hangzás jellemzi. Előszeretettel szerepeltetnek

reklámfilmekben gyerekeket, sztárokat. A reklámok hatása alól elég nehezen tudunk

szabadulni.

Szereplői a következők:

Fogyasztó

Hirdető

Reklámügynökség

Reklámszolgáltató

Média tulajdonos

Intézményi szereplők (pl. szabályozás, egyesületek)

A reklámok gyakran hazudnak. Természetesen valamennyi médiumban megjelennek reklámok.

A reklámok és a gyerekek

A reklámok a fiatalok körében igen hatásosak, hiszen a legbefolyásolhatóbb életkorukban

vannak. A gyerekek négy-öt éves korukban nem tudják megkülönböztetni a reklámokat a

különböző műsoroktól, csak öt éves kor felett érzik a különbséget közöttük. Ennek ellenére

ebben a korban is csak azt érzékelik, hogy a reklámok rövidebbek a műsoroknál.

Mivel a gyerekek egy részét meggyőzik a reklámok, rajtuk keresztül szüleik is

befolyásoltakká válnak.

A reklámok másik hatása hogy téves, nem valódi értékítélet alakul ki a fiatalokban.

Ilyen például a férfi-női szerepek felcserélése, a divat, az emberi testkép megítélése, negatív

testkép kialakulása. Ezek a hatások egyszerűen kivédhetőek, ha a szülők tudatosan

odafigyelnek a gyermekük és a média kapcsolatára.

A fiatalok és a média

17

A média mindennapjaink nélkülözhetetlen eleme, és elengedhetetlen az emberek világgal való

kapcsolatához. Így van ez a fiatal generációval is. A tizenévesek és a gyerekek között nincs

olyan, aki ne hallgatna rádiót, olvasna újságot, ne nézne tévét vagy ne használná az

internetet.

Ezt az is mutatja hogy a fiatalok körében az internethasználat a 2000-es 4 százalékról 2010-re

65 százalékra nőtt, de bővült 6 százalékponttal a TV nézés is

Ma már közel öt órát töltenek számítógépezéssel és a televízió nézésével a fiatalok.

A televízió és a gyerekek

A gyerekek 4 és 12 éves koruk között, átlagosan napi 4-5 órát töltenek televíziónézéssel. Ez azt

is jelenti, hogy nagyon sok gyermek kicsi korától kezdve könnyen olyan műsorokat láthat,

amelyek nem az értelmi-érzelmi fejlettségi szintjének megfelelők.

Manapság a televíziót sok családban modern babysitterként használják, és a szülők nem

vesznek részt közös televíziózásban, ahol el tudnák magyarázni a gyereknek a látottakat.

Egyre több gyereknek van saját televíziója a szobájában.

A televízióban sugárzott műsorok mind tartalmuk, mind szerkesztésük tekintetében hosszú

távú hatást gyakorolnak a gyerekek lelki és értelmi fejlődésére, fantáziavilágára, valamint

társas, illetve szociális viselkedésére. A televízió általános és rendkívül eleven információk

forrása lehet.

A gyerekek sokat tanulhatnak a televízióból, de sajnálatos módon, a képernyőn látható

erőszak, több kutatás szerint agresszivitáshoz is vezethet.

A média, mint szocializáló tényező

A szocializáció legfontosabb intézménye a család: a gyermekek elsősorban szüleiktől, továbbá

testvéreiktől és más rokonaiktól sajátítják el a normákat, értékeket. A modern társadalmakban

a szocializáció más színterei egyre nagyobb szerepet kapnak: ilyen például az iskola, a

kortársak csoportja és a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is nagy

szerepet kapnak a fiatalok szocializációjában.

Tény, hogy a gyerekek, fiatalok életében olyan mértékben van jelen a média, hogy szerepet

játszik szocializációjukban. A média hatását jelentősen meghatározza, hogy a gyermekek mit

miért és mennyit használnak a médiából., illetve, hogy miként értelmezik a média üzeneteit.

A gyermekek a saját értelmi szintjüknek, ismereteiknek megfelelően tudják csak értelmezni az

őket ért hatásokat, a média üzeneteit. Amikor egy gyermek és egy felnőtt ugyanazt a televíziós

műsort vagy reklámot nézi, más-más üzenet jut el hozzájuk. De nem csak gyermek és felnőtt

között van különbség, egyénenként is eltérő hatása van a médiatartalmaknak.

A médiumok pozitív és negatív hatása

Minden tömegkommunikációs eszköznek vannak pozitív illetve negatív hatásai is.

A médiumok kedvező hatásai például az információáramlás, szórakozás stb.

Negatív hatása lehet a gyermekek számára: a félelmet kiváltó tartalmaknak illetve az

agresszív, szexuális tartalmaknak is.

Mivel a mai fiatalok túlzottan sok időt töltenek valamilyen „médium” rabságában a

mozgásszegény életmód egészségbeli problémákat okoz.

18

A késő-modern médiakörnyezet fogalma és jellemzői

Mára szinte mindennapossá vált, hogy egy felhasználó mobiltelefonnal készített felvételét

hírműsorokban, hírportálokon egy eseményt dokumentáló képi anyagként látjuk viszont. A

Twitteren, Facebookon keresztül a felhasználóknak köszönhetően pillanatokon belül

értesülhetünk természeti katasztrófák – például földrengések, hurrikánok – megtörténtéről.

Egy politikus bakija a YouTube-ra feltöltve, majd a Facebookon, a Twitteren megosztva

milliókhoz azonnal eljutó és általuk különböző fórumokon kommentálható tartalommá válik.

A késő-modern médiakörnyezet jellemzői

A médium eredetileg eszközt, közeget, hordozót és közvetítőt jelent (rádió, televízió,

nyomtatott sajtó, internet…) Mára azonban a médiatartalom mellett a hordozó média határai

is összemosódnak, hibrid jegyeket hordoz mindkettő. (Pl.: videoblog egy internetes újságban,

amit egy telefonon, vagy okostévén nézünk.)

Eddig jellemző volt kutatásokban és elemzésekben a médiatípusok szerinti kategorizálás, ma

már értelmetlenné válik. (Újságot olvasunk a telefonunkon, tévézünk, rádiót hallgatunk az

interneten.)

Elmondható hogy a késő-modern médiakörnyezet hibrid és komplex médiumok hálózatából

áll. Az azokon megjeleníthető tartalmakra jellemző, hogy viszonylag szabadon vándorolnak

az eltérő platformok között. Mindeközben a tartlamak igazodnak a platform technikai

lehetőségeihez illetve a használó igényeihez

A ma médiája a társadalmi és kulturális környezet részeként, azzal együtt, folyamatosan

változik, miközben maga is jelentősen alakítja azt.

A folyamatos változékonyság megjelenik

a médiumok technológiai, szerkezeti átalakulásaiban

a folyamatosan változó médiatartalmakban

a média társadalmi, kulturális szerepében

befogadók médiahasználatában,

illetve a befogadók médiához való viszonyulásában

Befogadóból szabad felhasználó

A kommunikáció egy feladó és egy befogadó közötti információátadásként írható le. Korábban

a média közösége PASSZIV befogadókból állt, mára azonban egyre inkább AKTÍV

felhasználókból áll.

A mai „felhasználó” gyűjtögető módjára „garázdálkodik” az új médiakörnyezet különféle

hibrid médiumai között, és kedve szerint válogat az őt érdeklő tartalmakból. Emellett maga is

aktívan részt vesz – vagy legalább is egyre nagyobb lehetősége van részt venni – a

médiakörnyezet alakításában

A mai médiahasználója a rá jellemző válogató, szelektáló és alakító magatartás miatt a

detektív, a turista és az újságíró tulajdonságait egyesíti magában

19

A ma médiahasználója a médiakörnyezet alakításában

A ma médiahasználója a követkőképpen vesz részt, illetve van lehetősége részt venni a

médiakörnyezet alakításában.

A médiakörnyezetben egyre inkább alkalmazható a folyamatos interakció.

A szabadon vándorló tartalmak egy részét médiatudatos, aktív „befogadók” hozzák

létre.

Az internetes szolgáltatások lehetőséget biztosítanak médiafelületek egyéni

üzemeltetésére.(magunk is könnyedén létrehozhatjuk saját videocsatornánkat vagy

akár rádióállomásunkat is.)

Összefoglalva elmondható, hogy a mai médiakörnyezet „befogadójára” a passzív csengésű

befogadó helyett megfelelőbb aktivitást kifejező médiahasználó vagy felhasználó elnevezés.

A médiumok eltérő aktivitási szintje

A felhasználói aktivitást a médiumok eltérő aktivitási szintje befolyásolja., mivel a médiumok

különböző mértékben teszik lehetővé a befogadói visszacsatolást, a médiatartalomhoz

kapcsolódó interakciót.

Egy kereskedelmi televízión vetített szappanopera megtekintése inkább a klasszikus

befogadást igényel.

Egy YouTube-video megtekintése és a Facebookon ismerősök körében történő megvitatása

nagyobb, a tartalomhoz kapcsolódó közvetlen visszacsatolásra ad lehetőséget hozzászólások,

kommentek és újramegosztás révén.

A késő-modern médiakörnyezetet érintő VÁLTOZÁSOK:

A médiakörnyezetben egyre inkább alkalmazható a folyamatos interakció.

A szabadon vándorló tartalmak egy részét médiatudatos, aktív „befogadók” hozzák

létre.

Az internetes szolgáltatások lehetőséget biztosítanak médiafelületek egyéni

üzemeltetésére.(magunk is könnyedén létrehozhatjuk saját videocsatornánkat vagy

akár rádióállomásunkat is.)

A felhasználók maguk döntik el, hogy a rájuk áradó médiatartalmak közül, melyeknek

lesznek befogadói

Az óriási kínálat miatt egyre erőszakosabb a közönség megszólítása

Egyre több nem valós, a jó ízlés határát átlépő, az alapvető etikai normákat nélkülöző

tartalmat közvetítenek a médiumok

Médiatartalmak jutnak el befogadókhoz, amelyek károsak lehetnek a személyiségre.

Például a gyerekek nem korosztályuknak megfelelő filmeket néznek

A mindenütt jelenlevő médiakörnyezet egyre nagyobb időt vesz el életünkből.

Nyomtatott sajtó visszaszorul – internetes változat, blogok, kommentek (szubjektív

visszacsatolása lehet pl. a híreknek, véleménynyilvánítás)

A televízió még mindig meghatározó elem, de bővült: + webtévé, + digitális, youtube

20

Tartalmak keveredése

A közszolgálati média gyakran a kereskedelmi médiára jellemző kereskedelmi

tartalmakat közvetít, míg a kereskedelmi médiában szintén fellelhetők kötelezően előírt

közszolgálati tartalmak.

Specializálódás

A rendkívül nagyszámú médiafelület, illetve azok viszonylag olcsó üzemeltetése

lehetővé tette, hogy azok különböző témákra specializálódjanak, bizonyos

célközönséget célozzanak meg tartalmukkal.

HírTV, National Geographic, Viasat History, Eurosport

A késő-modern médiakörnyezet fogalma

A minket körülvevő, egymással összekapcsolódó, komplex és hibrid médiumok hálózatát jelöli,

amely a társadalmi és kulturális környezettel kölcsönhatásban a tapasztalatok egyfajta

táraként működik, kulcsszereplője pedig a jelentés- és identitáskonstruáló médiahasználó.

21

A médiumok csoportosítása a kommunikációs feladatuk szerint

Az IT (információ technológia) alkalmazásának folyamatos fejlődése jelentős mértékben

befolyásolja ezeknek a médiumoknak együttes, egymást kiegészítő alkalmazását.

Tulajdonképpen ezek a médiumok a kommunikációs folyamat lépcsőit jelentik.

Médiumok az IT alkalmazások következtében a kommunikációs folyamat során a következők

szerint csoportosíthatók:

1. A felfogás médiuma elsősorban a hallásra és a látásra támaszkodik. Tehát ennek

megfelelően a vizuális médiumokhoz soroljuk a nyomtatott szöveget, az ábrát és a

mozgóképet, a hallási médiumhoz pedig a zenét, a beszédet és a zajt.

2. A képviselet médium az információ különböző számítógépes ábrázolásával jellemezhető. Itt

az alkalmazott kódolás a lényeges, az egyes médiumok által képviselt információk különféle

kódolásáról van szó. Például egy számítógépes oktatóprogram esetén a következő kódolási

módok alkalmazhatók:

egy szöveg betűit ASCII kódban kódolhatják

egy grafikát CEPT vagy CAPTAIN videotext szabvány szerint kódolhatnak

egy audio médium PCM kódban

egy kép JPEG kódban adható meg.

3. A bemutatás médium arra vonatkozik, hogy a számítógép milyen médiumokkal olvassa be,

vagy adja ki az információkat. Itt elsősorban a bevitel és a kivitel közötti különbségeken van a

hangsúly. Így például a papír, a képernyő és a hangszóró kiviteli médiumok, a billentyű, a

kamera és a mikrofon pedig beviteli médiumok.

4. A tárolási médium esetén különböző adattárolókat kell megkülönböztetni. Az adattárolás

ugyanis nemcsak a számítógépen rendelkezésre álló eszközökre mint floppy, merevlemez, CD-

ROM korlátozódik, hanem jelentősen túllép rajtuk. Különösen igaz ez az Internet

használatával, mert a WWW (világháló: World Wide Web)bekapcsolásával távoli országok,

földrészek számítógépeire is pillanatok alatt kapcsolódhatunk a megadott hivatkozások

segítségével.

5. Az átvitel-médium, az információk folyamatos továbbítását teszi lehetővé. Ennél a

médiumnál a hangsúly azon van, hogy „min” keresztül történik az információ átvitele. Ennek

megfelelőn szorosan kapcsolódik a tárolási médiumhoz.

6. Az információcserélő médiumhoz tartozik minden, ami az információ továbbításához

használatos adathordozó. Ez az összes tároló és átviteli média. Az információcsere közbülső

tárolón keresztül is bekövetkezhet. Ezt a médiumot az információval együtt szállítják egyik

helyről a másikra. Erre a célra használható a távoktatás esetében például egy CD, vagy egy

DVD, de mint említettem, az Internet segítségével közvetlenül, például optikai kábeleken

keresztül is történhet.

22

Iconic turn

A képi információközlés egyre jelentősebb szerepet tölt be a médiában. A képi fordulat az 1990-es

évek óta diskurzus tárgya. Két professzor is felfedezte a humántudományok képi fordulatát: Mitchell és

Boehm.

Képi fordulat: Rengeteg kép jelenik meg a világban. Képekkel kezdenek el gondolkodni az emberek.

Nem a szó a legfontosabb, hanem a kép → képi gondolkodás

Mitchell: Világunkat és identitásunkat egyre inkább alakítják a bennünket körülvevő képek. A képi

fordulattal a hétköznapi emberek is szembesülnek, pl.: holográfia, számítógépes animációk, repülés

szimulátorok, műholdas térképek. Ezekkel a képalkotó eszközökkel dolgozik a filmgyártás,

orvostudomány, hadiipar. Ikonok (képek) veszik át a szó szerepét (pl.:repülőtér-mindent ikonok

jelölnek). Szerinte a képi fordulat totalitása: a médialátványosságként megrendezett Öböl-háború

Boehm: tette ismerté a képi fordulatot (ikonok a telefonok kijelzőin), amellett érvel, hogy

tulajdonítsunk végre nagyobb jelentőséget az ismeretelméletünket meghatározó képiségnek. Digitális

forradalomról beszél.

Iconic-turn: A képi diskurzus ennek köszönhetően valódi kihívássá lett!

minden médiumban ahol álló vagy mozgó képek jelennek meg, módszertanilag finomítani kell

a képelemző módszereket.

Ki kell dolgozni a képek logikáját

a képek elemezhetőségének a problémáját a jelenkor kritikai filozófiájának a középpontjába

állítani (Wittgenstein)

A képek a művészeten kívül is pótolhatatlanok (pl.: tudományos kutatások)

23

Fotózási alapok

Kép és jel

Ha a különböző, világunkban megjelenő képeket tekintjük akkor azokat a következőképpen

tudjuk besorolni élőbeliség és mozgásbeliség alapján.

élő mozgó kép

élő álló kép

élettelen mozgó

élettelen álló

Ezek egymás felett mintegy piramis szintjei helyezkednek el.

A kép értelmezésében fontos, hogy a befogadót is bevonjuk az aktív képolvasásba.

Problémát az okozza, hogy a képekhez nem tartozik alfabetikus kodifikált jel, ami

egyértelművé tenné az értelmezést. A kép nem verbális alkotás.

Az értelmezést nagyban meghatározza milyen kulturális alapokkal rendelkezünk. Azonos

kulturából érkező emberek esetén viszonylag meghatározottak, hogy a különböző képi

megjelenítések értelmezése.

Ennek oka, hogy életünkben mindenki számára meghatározott jelek mentén haladunk. Már az

óvodában találkozunk ezzel, például mindenkinek van egy meghatározott jele. De

gondolhatunk akár a közlekedés jelrendszerére, vagy a napjainkat egyre jobban meghatározó

számítógépes jelrendszerre.

A forma mellett, fontos a szín is, a különböző színekhez különböző érzelmi állapotok

rendelhetők.

Színek és érzelmek

“A színek, mint emberi tulajdonságaink, érzelmeink változását tükrözik.” Pablo Picasso

Fehér

Tisztaságot, ártatlanságot jelképez, nyugtató hatású. Érzelmi távolságtartásra is serkenthet.

Semleges, könnyed szín. A fehérre festett szobák nagynak, de üresnek és barátságtalannak

hatnak. A fehér szín az összes többi színnel jól mutat.

Fekete

Leggyakrabban a gonosszal és a halállal hozzák összefüggésbe. Szomorúságot,

távolságtartást sugall. Öltözködésben klasszikus, visszafogott megjelenést közvetít, ezért évek

óta divatos szín. Kifejezhet komolyságot, lázadást is.

24

Piros

A vörös érzelmeinkre intenzíven ható szín. Ösztönzi a szívműködést, emeli a vérnyomást és hőt

generál. Magabiztosságot, energiát és biztonságot nyújt. Mivel a vörös a szerelem, és

szexualitás jelképe is, a libidóra pozitívan hat. Ha hosszú ideig tartózkodunk egy vörösre

festett szobában, izgatottá válunk, és hőérzetünk is nő.

Rózsaszín

A béke és a szeretet érzését közvetíti. Nyugtató hatású szín. Az USA-ban a rózsaszín a lányok

színe, bár 1920 előtt fiús színként tartották számon. Versenyző csapatoknál előfordul, hogy

rózsaszínre festik az ellenfél öltözőjét, így tartva az ellenfél tagjait higgadtan. Hasonló célból

a börtönök falait is szokás rózsaszínűre festeni.

Narancssárga

Izgatottságot, lelkesedést, melegséget közvetít. Erősíti az önbizalmat, vidámmá varázsolja a

hangulatot. Tevékeny cselekvésre ösztönöz, és arra, hogy ismerjünk meg még többet a

világból.

Sárga

Vidámságot, kellemes és bizalommal teli hangulatot ébreszt. Hatásos depresszió ellen. Erősen

figyelemfelkeltő szín, de idegesítő és frusztráló hatású is. Egy sárga szobában hamarabb

elveszítjük türelmünket, a gyermekek pedig hamarabb elsírják magukat.

Kék

Nyugtató hatással van a testre, csökkenti a pulzusszámot és a testhőmérsékletet. Hatékonyan

dolgozunk egy világoskék szobában. Ha kék ruhában mész állásinterjúra, ezzel hűséget és

előkelőséget üzensz partnerednek. A kék a legkevésbé étvágygerjesztő szín, ezért fogyókúrás

tanácsadók időnként javasolják, hogy kék színű tányérból fogyasszuk ételeinket.

Zöld

Erősen csökkenti a stresszt, nyugalmat és relaxáltságot teremt. Akik zöld színű környezetben

dolgoznak, ritkán panaszkodnak ideges hasfájásra. Ha áttetsző zöld színű fólián keresztül

olvasunk, növekszik az olvasás sebessége és hatékonysága.

Lila

A luxus, és a misztikumok iránti vonzódás színe. Nőies, romantikus szín. Segíti a tehetség

kibontakozását. Erőteljes lila szín viselése nagy felületen természetellenesnek hat.

25

Barna

Melegséget, békét, kényelmességet idéz. Segíti az érzelmek mélyebb megélését. Ha szomorúak

vagyunk, a barna ezt az érzést is elmélyíti.

A fénykép megkomponálása

Kompozíciós elvek (a kép tartalmi elrendezése):

aranymetszés

harmadolás

Diagonál (átló)

Háromszög

Keretbe foglalás

Magas horizontvonal

Alacsony horizontvonal

Középre komponálás

Mélységélesség állítása

Egy-egy kép több kompozíciós elvet is tartalmazhat

Aranymetszés

Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben

is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.

Szokták úgy is emlegetni, hogy "divina proportione", azaz az "isteni arány".

Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz

képzőművészeti alkotásokon. Az ókori püthagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a

valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét

vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen

vagy csigák mészvázán).

Lényege, hogy két és b, a>b) tekintve a kisebbik rész (b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a)

mint ahogy a nagyobbik rész aránylik az összeghez.

Vagyis másképpen aranymetszésről beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy adott

szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a

nagyobbik rész az egészhez.

b:a = a:(a+b)

Értéke megközelitőleg: 0,618

Illetve felírhatjuk fordítva is:

a:b=(a+b):a

26

Ekkor értéke megközelitőleg 1,618

Az arány szemléltetése rajzban:

Több neves művész, illetve műalkotás épít az aranymetszés szabályaira, például a magyar

Szent Korona, Bartók Béla bizonyos zeneművei, Dante Isteni színjáték-a, Kassák Lajos A ló

meghal… kezdetű költeménye, Leonardo da Vinci és Michelangelo festményei.

A tipográfiában – avagy a betűk művészetében – is alkalmazzák az aranymetszést: a címek,

alcímek és a szövegtörzs betűméretének viszonyát általában az aranyarányban szokás

megállapítani.

Fibonacci számsorozat

A Fibonacci számsorozatban minden szám – az első kettő után – az azt megelőző kettő

összege. Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233… stb.

Ez is megjelenik a természetben, számos példa van a Fibonacci sorozat számaira:

A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám (3, 5, 8, stb darab szirom). Persze itt bőven

akadnak kivételek.

Másik példa a napraforgó, melynek magjai Fibonacci-spirálokba rendeződnek (ami az arany

spirálnak felel meg). A balra és jobbra hajló spirálok száma mindig a Fibonacci sorozat

tagjai közül valók. A lenti virágon 55 darab spirál helyezkedik el az óramutató járásával

egyezően, és 89 óramutató járásával ellentétesen.

27

És hogy mi köze a Fibonacci számsornak az aranymetszéshez? Ha bármely tagot elosztjuk az

előzővel, akkor ez a hányados a már említett 1,618-hoz közelít.

Például:

5/3 = 1,666

8/5 = 1,6

13/8 = 1,625

21/13 = 1,615

És így tovább: ahogy a számok nőnek, úgy közelít a hányados 1,618-hoz.

A példák a Fibonacci-spirál alkalmazását mutatják be. A bal oldalon lévő homályos láb és

potroh adja meg az ívét a spirálnak, amely a „modell” arcán ér véget. Itt is megfigyelhető a

kép kisebb és nagyobb részre osztása, jelen esetben az élesség – vagyis életlenség –

használatával. Jobb oldali képünkön pedig egy igazi modellen ugyanez a szabály.

A szabályok görcsös alkalmazása viszont a képet sok esetben merevvé teheti, az ember

megrekedhet e két szabály alkalmazásánál. Ennek a két szabálynak alkalmazása a nyugati

ember harmóniaérzetét fejezi ki, mivel balról jobbra olvassa a képet. Egy keleti nézőben

azonban más érzéseket váltana ki ugyanaz a fotó, mert ő nem balról jobbra olvasná a képet.

Harmadolás

Az aranymetszésből ered az ún. harmadolási szabály is, hiszen a 61,8% nagyon közel áll a

kétharmadhoz (66,7%).

A harmadolás többféle módon is alkalmazható:

portréfotónál az alany szemei kerülhetnek a felső harmadba

tájképnél a horizont ráilleszthető a felső vagy alsó harmadoló vonalra

ha egy apró tárgy a téma, függőleges és vízszintes szempontból is a harmadoló

vonalra, azaz metszéspontra helyezhető

nagyobb (a fotót jobban kitöltő) tárgy is közelíthet inkább valamelyik harmadoló

vonalhoz

28

a legtöbb hétköznapi fotónál elsüthető oly módon, hogy a téma a jobb, vagy baloldali

függőleges harmadoló vonalhoz kerüljön közel

Diagonal, átló

A kép megkomponálása a kép téglalap keretének átlója mentén történik.

Háromszög kompozíció

A kép elemei nagyjából szabályos háromszög oldalai mentén helyezkednek el. Több

háromszög is lehet a képen

Magas horizontvonal

Az előtér ne legyen üres, vagy ha igen akkor annak legyen kompozíciós mondanivalója

Alacsony horizontvonal

Az ég a hangsúlyos a szárazföld kevésbé

Középre komponálás

A középre helyezett motívum túlhangsúlyozása. Ez a kapcsolat a fotós és a fotózott között egy

szuggesztív hatást kelt. Nyugalmat sugároz.

Mélységélesség állítás

Az élességgel hangsúlyozunk a képen valamit.

Portréfotózásnál az élességet a modell szemére állítjuk.

Vágás

Élőlényeknél ne keltse csonkítás hatását. Ne vágjunk ízületbe, vagy végtagot hosszában.

A fej erős megvágása sokszor segítheti a szuggesztív megformálást.

29

A látvány mozgóképi megszervezése, a mozgókép kifejezőeszközei

Állókép és mozgókép értelmezésbeli összehasonlítása

Állókép: Megértése időbeli folyamat. A kép mindig a maga teljes egészében, közvetlenül

adott a tekintet számára. Az első megpillantáskor nem lehet azonnal megérteni az egész

látványt.

Mozgókép: Mindig időtartamkép, soha nincs jelen egyszerre a maga egészében, mint a fotó.

Mindig átmeneti, töredékes. A film egésze csak az emlékezetben létezik, vagyis a mozgókép,

mint értelmes, befejezett egész, mindig láthatatlan marad.

A film újdonsága az állóképhez, hogy ki tudott törni az időtlenségből és mozdulatlanságból.

Többségükben a közérthetőségre törekszik. Ennek oka, hogy a mozgókép a tömegek

szórakoztatása céljából jött létre, a tömegfilmek alkalmazkodnak a tömegek ízlésvilágához,

tartalmilag, formailag, nyelvezetben is törekszenek a közérthetőségre, át tudják lépni a

földrajzi határokat. Fontos szempont a széles tömegek megszólítása, hiszen előállítás

költséges. Alapvető cél, hogy a bevétel felülmúlja a kiadásokat. Külön kategóriát képeznek a

művészfilmek, ezekre finanszírozási problémák miatt igaz a viszonylag kis költségvetés és

anyagi támogatás.

A mozgókép kompozíciója

Kerete fekvő téglalapforma, ez a képkivágás határolja el a valóságtól a filmképet

Tartalma dinamikus

Elrendezése a szereplők és a kamera mozgása révén állandóan változik

A képek elrendezése megkomponált, beleilleszkedik a mű egészének

jelentéstartamába

Tartalmának elrendezése gyakran túlmutat az egyszerű térbeliségen

Alá-, fölérendeltségi viszonyokat, összetartozást, elkülönülést is érzékeltet

Az egyes filmkép nemcsak a valóság részlete, hanem azok céltudatosan

megszerkesztett összerendezett, értelemmel bíró kompozíciója

A film építőelemei

Beállítás (snitt): egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány, a filmnyelv legkisebb

építőeleme. Ha megváltoztatjuk a felvétel feltételeit (pl.: objektívet cserélünk, v. arrébb

tesszük a kamerát), akkor ez már egy új beállítás.

Kép: A kép egy adott helyszínen játszódó jelenetet határoz meg. A kép tehát nem

dramaturgiai egység, a térnek és az időnek is megszakítás nélkülinek kell lennie.

Jelenet: A jelenet viszont valóban dramaturgiai egységet jelöl, amelyen belül a szereplők

száma nem változik.

A képi ábrázolás eszköztára

30

A következő technikai eszköztár, megoldások alkalmazása áll rendelkezésre a film

készítőinek.

1. Képformátum

2. Plánok (képsíkok) alkalmazása

3. Kameramagasság

4. Az objektív látószöge

5. A beállítás típusa

6. A kameramozgás fajtái

7. A gépmozgás jellege

8. Megvilágítás, fény-árnyék viszonyok

9. Szinek

10. Vágás

1. A képformátum változása

A hagyományosan vetített kép oldalainak aránya 4 : 3

A szélesvásznú képformátum megközelítőleg 5 : 2, elnyújtott képmező

Több látszik a háttérből, a környezetből, a mozgásból, ez már megközelítette a természetes

látómezőt. Hatására feloldódni látszik a képkeret, elmosódnak a képhatárok, fokozódik a

közvetlen azonosulás lehetősége, olyan, mintha a néző közelebbről látná az eseményeket

Röviden a képarányokról

Bizonyára mindenki, aki tévézik, tudja, hogy létezik 4:3-as és 16:9-es, vagy más néven

szélesvásznú képarány. Még, ha nagy általánosságban ez így helytálló is, a valóság, mint

mindig, ennél azért sokkal árnyaltabb. A hőskor CRT technológiával készült tévéi

többségében valóban 4:3-as képarányúak (de azért van néhány 16:9-es típus is), az LCD-

tévékre és plazmatévékre használt szélesvásznú kifejezés azonban több mindent is takarhat.

Egyrészt az előbb már említett 16:9-es (1,78:1) osztást, másrészt a régebbi LCD-monitorok

16:10-es képarányát is, és, nem utolsó sorban, a CinemaScope eljárásból származtatott, a mai

mozifilmek többségénél is használt, 2,35:1-es képarányt is. Egyes filmstúdiók adott esetben

módosítottak kicsit a képarányon, így a 16:9 egyes filmstúdióknál valójában 1,85:1-es

képarányt jelent, míg mások 2:35:1 helyett 2,39:1 osztást használnak. Emellett nem vettük

figyelembe a CinemaScope eljárásnál az 1960-as évek előtt használt 2,66:1 illetve 2,55:1-es

képarányokat sem.

31

Többféle elmélet is létezik, amely megmagyarázza, hogy miért alakult ki a tévék esetében a

4:3-as képarány, de a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egyszerűen felmérések eredménye

alapján választották ezt ki. Elég, ha csak a festészetre gondolunk, ahol az ábrázolt téma adja

milyen vásznat használjunk. Ugyanígy többféle módon magyarázható, hogy a mozikban végül

miért a szélesvásznú formátum lett a nyerő – itt a legelfogadhatóbbnak az a magyarázat tűnik,

amely szerint a filmstúdiók a teljes látómezőt betöltő képpel akartak plusz élményt adni a tévé

képi világához képest. Nézetem szerint viszont ezt az befolyásolja, hogy szobakép esetén

szemlélésnél inkább a 4:3 kép érvényes, míg tájat ábrázoló képeknél, minél távlatibb annál

szélesebb látómező szükséges. Így tulajdonképpen mozgóképnél a közeli illetve távoli

ábrázolások mennyiségi viszonya adja azt, hogy melyikben érdemesebb leforgatni az adott

filmet.

Az okok viszont mellékesek, a lényeg az, hogy amíg a moziban 16:9-es vagy még ennél is

szélesebb képarányban néztük a filmeket, addig a tévék esetében a 90-es évek végéig a világ

minden pontján a 4:3-as képarány volt elterjedt. A plazmatévék és LCD-tévék megjelenése

változtatott a helyzeten, és az USA-ban a 2000-res évekre már majd minden, direkt a tévébe

szánt sorozatot 16:9-es képaránnyal rögzítettek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy így is

kerültek a sorozatok adásba, ugyanis a műsorszolgáltatóknak meg kellett oldani, hogy az

epizódokat minden tévén torzításmentesen lehessen nézni. Bár technológiailag megvalósítható

lett volna, a műsorszolgáltatók úgy gondolták, hogy a szélesvásznú filmek esetén a képernyő

felső és alsó részén lévő fekete csík pazarlás, ezért alternatív módokat kerestek arra, hogy a

4:3-as tévék képernyőjét is teljesen ki tudják tölteni. Nyilván ugyanezt volt a helyzet a

filmekkel is. A két hazai kereskedelmi adó is ugyanezt a gyakorlatot követte, ezért a mostani,

16:9-es képarányra való váltás, bár megkésett, jelentős változásokat hoz.

Kép a dobozban – így tévéztünk eddig

Bármilyen képaránnyal is készült egy sorozat vagy film, az RTL Klub és a TV2 is a 4:3-as

képarányt preferálta eddig, ami azt jelenti, hogy amit csak lehetett, így mutattak be. Voltak

persze üdítő kivételek, a vészhelyzet az RTL Klubon például szélesvásznú volt (felül és alul

fekete csíkkal), de az általános helyzet a CRT-s tévék tulajdonosainak kedvezett – persze csak

akkor, ha a képernyő teljes kitöltését tekintjük elsődleges szempontnak.

Hogy egy adott film vagy sorozat milyen képaránnyal készül, az már a gyártásnál eldől, és

mondanunk sem kell, hogy az optimális eset az, ha az alkotásokat úgy nézzük, ahogyan azt a

rendező láttatni szerette volna. A 16:9-es vagy 2,35:1-es képaránnyal rögzített filmeket

többféle módon lehet 4:3-as képernyőre hozni, ám majdnem mindegyik megoldás

kompromisszumokkal jár. A helyzetet kicsit megbolondítja, hogy a végeredményt nemcsak a

tévészolgáltató határozza meg, hanem a felhasználók is beleszólhatnak a tévé beállításának

segítségével.

Hogy megértsük, miért volt szükség az átállásra, vegyük először az alapesetet: az átállás előtt

vagyunk, az RTL Klub és a TV2 műsora is 4:3-as formátumú, és az adást 4:3-as tévén nézzük.

Azokkal a filmekkel és sorozatokkal nincs is gond, amelyeket így rögzítettek, a 16:9-es és

2,35:1-es adásokat azonban át kell alakítani. Erre többféle megoldás is létezik.

Képarányátalakítások

Letterbox

32

Az átalakítás legegyszerűbb módja az un. letterbox eljárás, amely során a kép alsó és felső

részéhez fekete csíkot toldanak, hogy az ily módon kiegészített kép képaránya 4:3- legyen. Az

információtartalom elvileg megmarad, hiszen „minden” látszik, azonban kisebb területen, így

a kép részletessége csökken. Az ily módon átalakított filmeket egy lapostévén ki lehet húzni

teljes képernyősre torzítás nélkül, azonban az eredményen a részletesség csökkenése jól

látszik: a kép homályosabb lesz valamivel.

Pan & Scan

A második, a gyakorlatban a legtöbbet alkalmazott módszer a Pan & Scan, ebben az esetben a

4:3-as képarányú kópia elkészítéséhez egyszerűen egy 4:3-as képarányú keretet helyeznek a

szélesvásznú eredeti képanyagra. A 16:9-es képaránnyal készült filmeknél durván a kép

negyede ugrik a kukába, míg a 2,35:1-es filmek esetében a csonkítás sokkal durvább, kb.

43%-os. Mivel a fontos történések nem mindig a képernyő közepén történnek, ezért a keretet

folyamatosan mozgatják az utómunkálatos során, hogy a faramuci helyzetből a legtöbbet

lehessen kihozni. Nyilván így is vannak érdekességek, és rengetegszer fordul elő, hogy értékes

részletek esnek a vágás áldozatául. Az egyik legnagyobb klasszikus a Doktor House-ból való,

de a Mátrix egyik nyitójelenete is jó példa: amikor a kép bal oldalán Trinity fut felfelé a

tűzlépcsőn, jobb oldalt pedig egy ügynök figyeli ezt, megoldhatatlan, hogy a 4:3-as képben

mindketten látsszanak.

Fent a 4:3-as kép, ez ment le a tévében, lent a 16:9-es, eredeti felvétel (forrás: doktorhouse.hu)

33

Torzítás

A harmadik módszer a részletesség szempontjából az egyik legjobb alternatíva, praktikussági

alapon viszont a legrosszabb: az eredeti tartalom megtartása mellett a képet egyszerűen

összenyomják, így a sugárzás torz – a végeredményt pedig a tévén kell méretre állítani,

feltéve, hogy lehetséges. Lapostévék esetében nyilván nincs gond, hiszen a kép kihúzása

minden tévé esetében rendelkezésre áll, a probléma itt az, hogy rengeteg olyan CRT-s tévé

van, amelyiken nincsen a képet összenyomó, 16:9-es üzemmód, ami kényszerűen torz képet

eredményezne.

Open matte

A modern technikának hála létezik egy hibrid megoldás is, amelynek neve open matte: ebben

az esetben maga a felvételkészítés 4:3-as képaránnyal készül úgy, hogy a rögzítés során a

rendező a szélesvásznon megjelenő képet látja egy keretben. A filmfelvétel alapvetően úgy

történik, hogy a szélesvásznú képre optimalizál a rendező, mégis, ez esetben a 4:3-as kópia az

összes fontos infót tartalmazza, sőt, annál még többet is; így eshetett meg például az, hogy

akik moziban látták a Terminator 3-at, azok lemaradtak Kristanna Loken melleiről, akik

viszont a tévében nézték meg a filmet, azok nem. Sajnos nem minden film gyártása során

használják az open matte technikát, a sorozatok esetében pedig egyáltalán nem jellemző ez.

Open matte felvétel

34

panoráma nagyítás funkció

Amint korábban már említettük, sokan irritálónak találják a szélesvásznú tévé oldalán a 4:3-

as képarányú adások esetén megjelenő két vastag fekete csíkot, ezért, bár az adás eddig 4:3-as

képaránnyal jött, kihúzták 16:9-esre. Ez persze mindenképpen torz adást eredményez, viszont

számos lapostévén van panoráma nagyítás funkció, ami úgy húzza szét a képet, hogy az

arányok a kép középső részén csak minimális mértékben torzulnak.

2. Plánok

Plán: A különböző képsíkokat plánoknak nevezzük. A képméretben megjelenített tartalom, a

valóságnak részlete amely egy adott időpontban megjelenítésre kerül a vásznon. A plánok

szerepe rendkívül fontos. Ezzel irányít a rendező. Megválasztásakor egyrészt eldönti mit

lásson a néző, másrészt az is kifejezésre kerül benne, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a

bemutatott valóságrészletnek.

Fajtái:

Nagytotál: Bemutatja a környezet egészét, ahol a cselekmény játszódik; lényege, hogy a

cselekmény elemeinek és az azt körülvevő környezetnek a viszonyáról ad áttekintést.

Legtöbbször megalapozó beállításnak használják, de fontos szerepe van az atmoszféra

megteremtésében. A nagytotálok hossza többnyire meghatározó eleme a film egész

ritmusának. Kicsit úgy működik, mint a zenében a szünet, lélegzethez juttathatja a nézőt. Pl.:

légifelvétel, vagy egy szoba képe.

Totál: A jelenet szempontjából lényeges összes elemet tartalmazza és egymáshoz viszonyított

helyzetüket mutatja be.

A kistotáltól a szekondig: az a távolságtartomány, amelyet a legtermészetesebbnek érzünk. Az

életben is ebből a távolságból éljük meg az interakcióinkat.

Kistotál: A totál egy részlete, a jelenet résztvevőinek egy részét tartalmazza.

Egész alakos beállítás: Egy álló szereplő teljes alakban való ábrázolása.

35

Olasz beállítás: lábszárközépnél vág

Amerikai beállítás: Körülbelül a térd fölött vágja el a szereplőt.

Félalakos beállítás: Deréktájt vág, vagyis csak felsőtestét mutatja a szereplőknek.

Félközeli:( szekond) Nagyjából mell alatt vágja el a szereplőt.

Közeli: Funkciója, hogy a kép tárgyát környezetéből leválassza, kiemelje. Közeli készítése

egyaránt szakmai kihívás az operatőrnek, rendezőnek, színésznek .

Szuperközeli: Továbbszűkítése a közelinek, amely már csak valaminek a részletet mutatja

meg.

36

3. Kameramagasság

Normál szemmagasság: A szereplő szemmagassága. A kamera egy magasságban van a kép

tárgyával és vízszintesen előre néz.

Felső gépállás: Alkalmazásánál a jelenség kicsivé válik fizikailag és áttételesen is.

Kívülállást, rálátást, objektivitást biztosít a néző számára.

Alsó gépállás: Megnöveli a kép tárgyának méretét, hatalmassá, félelmetessé válhat.

Megkönnyíti a néző számára az érzelmi azonosulást.

4. Az objektív látószöge

Onnan ahol van, milyen széles szögben lásson a kamera. Az objektívválasztással

behatároljuk, hogy a jelenet mögött mennyit fogunk látni a háttérből, hogy milyen erős legyen

a térperspektíva, hogy mennyire legyen éles a környezet. Alapesetben a tágabb beállításokat,

azaz a totálokat nagylátószögű objektívekkel veszik fel, a közelieket pedig telékkel.

Nagylátószögű objektív: kb. 30 mm-es gyújtótávolság alatt, nagy mélységélesség, a kamera

közvetlen előterének erős hangsúlyozása. Jellemzőjük a mélységi perspektíva megnövelése,

erős háromdimenziós térérzet, nagy mélységélesség, az optikai tengellyel párhuzamos

tárgymozgás felgyorsítása.

Normál objektív: 30-60 mm közötti gyújtótávolsággal rendelkezik. Nagyjából optikailag a

szemnek felel meg.

37

Teleobjektív: 60 mm felett. Szűk látószög, kis mélységélesség, az optikai tengellyel

párhuzamos tárgymozgás lelassítása.

Mélységélesség: az a tartomány a kép mélységében, ahol a képet élesnek látjuk. Ha beállítjuk

az élességet 2 méterre, akkor kb. 1-3m-ig éles lesz a kép. Ami ez előtt vagy mögött van, az

életlen marad.

5. A beállítás típusa

Objektív szemszög: Egy láthatatlan külső megfigyelő nézőpontjába helyezi a nézőt. A filmek

beállításainak döntő többsége ilyen.

Szubjektív szemszög:Akkor beszélünk erről, amikor a kamera valakinek a szemszögét

képviseli, a nézőt belehelyezi a jelenetbe, így a néző számára átélhetőbb a történet, könnyebb

az azonosulás. Pl.: küzdelem, zuhanás, száguldás.

6. A kameramozgás fajtái

A kamera kezelése, mozgatása az alkotó egyéni fogalmazásmódjának, stílusának része,

befolyásolja a film belső ritmusát is.

Kétdimenziós kameramozgásoknál a kamera helye a térben változatlan marad.

Schwenk (svenk): A kamera egyszerűen elfordul. Követhet egy mozgó szereplőt, de

végigpásztázhat egy mozdulatlan tájon is.

Zoom: Azáltal, hogy megváltozik az objektív gyújtótávolsága, azt az érzetet kelti, mintha

közeledne, illetve távolodna a téma.

Háromdimenziós kameramozgásoknál a kamera ténylegesen helyet változtat a térben.

Fahrt (fárt): A kamera vízszintes irányban helyet változtat, elmozdul a térben oldalra, előre

vagy bármilyen irányban. Pl.: sínfárt, autófárt, helikopterfárt, stb.

Krahn (krán): a kamerát egy daruszerű szerkezet segítségével függőlegesen mozgatjuk.

Összetett kameramozgás: a fárt, krán, svenk, és zoom közül bármelyik bármelyikkel

kombinálva előfordulhat, időben egymás után vagy akár egyszerre.

Speciális kameramozgatók

Steadicam: ez a szerkezet az emberi kart modellezve sikeresen egyesítette a kézikamera

mozgásszabadságát a hagyományos kameramozgató eszközök képstabilitásával.

Louma, krahn távirányított kamerával: Szemben a hagyományos krahn-nal, ahol az operatőr

is a darun ült, itt csak a kamera van felszerelve, ezáltal sokkal könnyebb, gyorsabb,

mozgékonyabb a szerkezet. Az operatőr monitoron látja a kamera képét, és azt távirányítóval

vezérli.

38

Flying cam: a kamerát távirányítható helikoptermodellre szerelik rá.

Skycam: Kameramozgató rendszer (pl. focimeccs)

Virtuális kameramozgás: a kamerával csak bizonyos kulcspozíciókból készítenek felvételeket

a színészekről, a kameramozgásokat fel sem veszik, számítógépen készítik el hozzá.

7. A gépmozgás jellege

4 alaptípus van, ill. ezek kombinációja

Lekövető: Mozog a szereplő, mozog a kamera is.

Átkötő: Ha a kamera két fix kompozíciót egy gépmozgással köt össze (átsvenkelhet,

átfártolhat)

Leíró: Az átkötő ellentéte. A kezdő és befejező kép közötti mozgás középső szakasza a

lényeges, a kamera lassú mozgással igazít végig azon, amit bemutat.

Dinamikus: Egyetlen funkciója magának a mozgásnak az érzékeltetése.

8. Megvilágítás, fény-árnyék viszonyok:

Láthatóvá teszi az ábrázolandó jelenséget

Hangulatot érzékeltetnek, atmoszférát teremtenek

Érzelmi hatást kölcsönöznek a témának

Szerepük van az értelmezésben

9. Színek

Az 1950-es évekig fekete-fehér filmek, ma színesek

Ma akkor fekete-fehérek, ha a mondanivaló indokolja: korfestés, múltidézés, archiválás

A színes filmek is különböző színezésűek. Egy film színezetét két dolog határozza meg. A

gyártás technikai gondossága, illetve milyen szerepet tölt be a film hangulatának

megteremtésében.

10. Vágás

Döntően befolyásolja a film kompozícióját. Meghatározza az előző technikai megoldásokkal

létrehozott filmképekből melyek kerüljenek felhasználásra, mekkora legyen azok időbeli

hossza, milyen legyen egymásutáni elrendezésük. Alapvetően hat arra, hogy a létrehozott

filmnek milyen a ritmusa, illetve hangulata. Régebbi filmeknél a vágást teljesen más

39

felfogásban készítették mint manapság. Főleg ez az oka annak, hogy a ma nézője számára a

régebben készült alkotások lassúnak és unalmasnak tűnnek.

A mozgókép kettős természete: reprodukció, dokumentáció. A filmek

rendszerezése

1895. december 28. – a mozi születése

- Louis Jean és Auguste Lumiere a párizsi Grand Café indiai szalonjában egy átalakított alagsori

biliárdteremben fizető közönség (33 fő) előtt megtartották az első nyilvános mozielőadást.

- 20 perc, 11 egy-két perces film

- Rövidfilmjeik a mindennapi életből ellesett jelenetek: A kisbaba reggelije, A munkaidő vége,

A vonat érkezése, A megöntözött öntöző

A Lumiere testvérek rövidfilmjeikben azt a környezetet fényképezték le, amely körülvette őket, a

valóságot rögzítették, dokumentálták.

Más funkciójúak Georges Mélies művei, melyek többsége varázslatos attrakciót, trükköt, színházi

jelenetet, mesét ábrázolt, fantasztikus és bizarr történeteket vitt filmre.

A film már megjelenésekor hordozta azt a kétarcúságot, amely további fejlődése alapjául szolgált. A

mozgóképek születésüktől fogva alapvetően két nagy halmazra bomlanak a valósághoz való viszonyuk

alapján.

• 1. Reprodukáló, dokumentatív célzatú filmek – a valóság megjelenítése a céljuk.

• 2. Fikcióra épülő játékfilmek – céljuk egy nem létező teremtett világ megidézése,

megjelenítése, ábrázolása.

Eredendő kétarcúsága nyomán az összes létező mozgóképes szöveg besorolható egyik vagy másik

csoportba az alapján, hogy melyik szemlélet az erőteljesebb benne.

Dokumentumfilmek

A filmművészet és film határán helyezkedik el

Szándéka szerint rögzítő-tényfeltáró, az alkotó nem avatkozik bele a felveendő látványba.

Objektivitás, spontaneitás, természetesség, közvetlenség, hitelesség

Ez a filmtípus a valóságban – a film készítőitől és a film készítésétől függetlenül – létező

folyamatokat, személyiségeket rögzíti azok életének saját törvényszerűségei szerint.

Megtörtént eseményekről, valóságos személyekről, közösségek életéről, problémáiról

tudósít objektív szándékkal, tényszerűen, pontosan, törekedve a valósághűségre.

Nem avatkozik bele a valóság lefényképezendő folyamataiba, azt ábrázolja, ami éppen

akkor történik.

Célja, hogy feltárja a felvett jelenségek nem látható, belső összefüggéseit.

Szereplői nem hivatásos színészek, hanem „civil” emberek, akik saját szerepüket, életüket

mutatják a kamera előtt.

Vegytiszta dokumentumfilm nem létezik, hiszen már az befolyásolja a látványt, hogy hová

és hogyan teszik le a film készítői a kamerát.

A dokumentumfilm a valóság alkotó feldolgozására és bemutatására törekszik, ezt nem

szolgálhatja sem a teljes véletlenszerűség, sem a valóság „megrendezettsége”.

40

Egyes rendezők a jelenséget megismételhetetlenségében, egyszeriségében, a történés

pillanatában veszik fel, így a jelenség független a rendező akaratától

Fajtái: schnitt-film(leforgatott dokumentumfelvételek). riportfilm (egyestől halad az

általános felé), cinema direct film (többség)

Formai sajátosságai

• A kamera látószöge legtöbbször szemmagasságban helyezkedik el – a szemlélődő ember

látószöge

• Gyakoriak a hosszú beállítások – követi a látottakat, nem akar ítéletet alkotni

• Belső montázs – megmutatja a kiválasztott jelenség folytonosságát, mozgását

• Montázs – a kronológiai, oksági rend megteremtéséhez

• Képkompozíciói – kevésbé megrendezettek

• Premier plánok – a közlő emberi arc megnyilvánulásainak tükrözésére

• A hang- és képanyag egyidejű rögzítése – a hitelesség érdekében

Áldokumentumfilmek

• A dokumentumfilmek formanyelvét felhasználva az 1990-es években jó néhány olyan

alkotás is készült, amelynek témája a fantázia szüleménye volt, mégis hitelesnek tűntek a

látottak, pedig semmilyen trükköt nem használtak benne.

• A filmekben megszólalók köztiszteletben álló személyeknek látszottak, beszédük

megrendezetlennek, spontánnak hatott.

• Az idegen nyelvű szövegeket hangalámondással szinkronizálták.

• A kamera esetlenül mozgott.

• A hangfelvétel és a megvilágítás tökéletlensége is a tárgy igazságát, fontosságát erősítette.

• Ezek torzítva tükrözték a valóságot, eszközeik, előadásmódjuk miatt mégis hitelesnek

hatottak, csak a záró képsorban leplezték le magukat.

• Ezek a filmek arra hívják fel a figyelmünket, hogy az oknyomozó-tényfeltáró riportok

kliséire alapozva a média jelenlegi eszközkészletével bármi elhitethető, akármilyen messze

is van a valóságtól, ha elég meggyőzően adják elő. Elgondolkodtatnak azon, hogy milyen

bonyolult a kép és a valóság viszonya, mennyire reális a média által bemutatott világ.

• 1994: Az igazi Mao

• 1995: Kocsis Tibor: Wapra-jelentés

• 1997: Szolnoki József: Leptinotarsa

Játékfilmek

• Fikción alapuló eseményeket mesél el. Írásban rögzítik a történetet, jellemeket, kort,

környezetet, ez a forgatókönyv.

• Megjelenítője a színészi játék, amatőr vagy professzionista színészek által.

• Mi és hogyan zajlik, a rendező akaratától függ

• A bemutatott eseménye, szituációk különféle dramaturgiai eljárások nyomán

szerveződnek egésszé.

(dramaturgiai eljárás: az a tevékenység, amellyel megtervezik a cselekmény megjelenítését,

felépítik az a történet információinak adagolását, megtervezik a konfliktusok ábrázolását)

Animációs műfaj (rajzfilm, bábfilm)

fikción alapul, a rendező maga alakítja ki a felveendő valóságot

alig-alig szerepelnek benne személyek, minden a rendezőtől függ

41

Híradófilmek

Nem tartoznak a filmművészet körébe. A televízió elterjedésével gyártásuk háttérbe

szorult.

Népszerű-tudományos filmek

Nem tartoznak a filmművészet körébe ezek sem, mert a valóságban a tudomány és

művészet két különböző dolog.

A filmalkotásokat feloszthatjuk műnemi hovatartozásuk szerint:

1. epikai: rendezőik szinte a megfigyelő szerepét töltik be, beszámolnak az eseményekről, a

műtől távoli pontot foglalva el. Előttünk pörög le a cselekmény.

2. drámai: a cselekedetekben bomlik ki a hősök jelleme. Múlt felé nyitottak.

3. lírai: teljes életet, a világ egészét akarja megmutatni. Fokozott érzelmi telítettséggel, a

rendező érzelmi világával közvetlen találkozunk.

A filmművészet mindhárom műnemben képes teljes értékűt létrehozni, de hogy melyiket részesíti

előnyben az függ a kortól, a filmművészet helyzetétől. Ritkán találkozunk „tiszta” alkotásokkal,

gyakori a műnemek egymásbajátszása.

Filmek csoportosítása:

konfliktustípusok szerint: krimi, horror, melodráma, burleszk

a történelmi idő, hely szerint: western, háborús, sci-fi

események jellege szerint: musical, karate, porno

tömegfilmek: tömegesen gyártják, nagy tömegű közönség fogyasztja

művészfilmek: közönsége egy szűk elit