Upload
kaya
View
49
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
BABITS MIHÁLY. 1883. Szekszárd – 1941. Budapest. Karinthy: Babits Bihály – „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” Klasszikus hagyományok, műveltség, újklasszicizmus Keresztény és európai értékek, humanizmus. A kezdetek. Magyar, francia, latin szakok - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
BABITS MIHÁLY
1883. Szekszárd – 1941. Budapest Karinthy: Babits Bihály –
„Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”
Klasszikus hagyományok, műveltség, újklasszicizmus
Keresztény és európai értékek, humanizmus
A kezdetek
Magyar, francia, latin szakok Négyesy-szeminárium (Kosztolányi, Juhász) Fogarason tanár „Kérem, azonnal
küldje el összes
verseit!” Osvát Újpesten tanár Nyugat, szervezés
Felesége: Tanner Ilona (Török Sophie – Szabó Lőrinc barátnője is volt)
(Babits maga
Csinszkával is flörtölt – ?)
Esztergom – nyarak Örökbe fogadott kislány
„Más érdekli, mint általában a költőket” Kevés életrajzi elem Stílusjátékok – impressz., szecesszió
(Fekete ország, Mozgófénykép) Filozófiai, ontológiai kérdésfelvetés
(Esti kérdés) Tárgyiasság – „a mindenséget vágyom
versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam”
Távolságtartás, „elitizmus”
„Gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg!”
Messze, messze…
Új leoninusok Az örök folyosó Fekete ország A lírikus
epilógja Esti kérdés
„Ne mondj le semmiről, Minden lemondás
Egy kis halál. Ne mondj le semmiről.
Minden halál gyilkosság (lélekontás):
Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,
Isten művét rongálja bármi rontás,Meghalni bűn, ne mondj le
semmiről:Minden vágyad az Isten szava
bennedMutatva, hogy merre rendelte
menned.”
„mert semmi vagy, ha nem vagy
ellenállás” I. vh. alatt-után: feladja elkülönülését Etikai látószög (vs. Kosztolányi: esztétikai) „Az írástudók árulása” – mi az értelmiség
felelőssége? „…vétkesek közt cinkos,
aki néma”
Egyszerűbb hang, „konkrétabb” Erősödő klasszicizálás (a forma mint
megtartó erő) – újklasszicizmus A kultúra értékei, az európaiság hagyománya Költői szerep keresése: közvetítő, próféta
Fortissimo Húsvét előtt Zsoltár
gyermekhangra Zsoltár
férfihangra
… Ember, Te züllött, véres, rossz
kártyás, éji veszettJátékodból a réten
ocsudva, -- hogy fogszA vadvirágok
szemeibe nézni?
„Hozzám már hűtlen lettek a szavak”
Gégerák – a halállal való szembenézés Erősödő személyesség Elégikus, (ön)ironikus hang Beszélgetőfüzetek
Balázsolás Ősz és tavasz között Jónás könyve Jónás imája
Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak,Kérdezd a szőnyeget, mely dupla lábadNehezét únja s rímét ismeri:
Maradt-e rajta valami magadból,
Vagy csak az utcán cipődre ragadt por
Amit emlékül továbbadsz neki? (…)
Életed gyenge szál amellyel szőnek
A tájak s mult dob hurkot jövőnek:
Amit hoztál, csak annyira tied
Mint a por mit lábad a szőnyegen hagy.
Nem magad nyomát veted: csupa nyom vagy
Magad is, kit a holtak lépte vet.
Nemcsak költő…
Regények (Timár Virgil fia, A gólyakalifa), novellák
Dante-fordítás Az európai irodalom története Esszék, tanulmányok
Irodalomszervező
A Nyugat (1908—1941) főmunkatársa, szerkesztője, főszerkesztője
– az ő halálával szűnik meg
Baumgarten-alapítvány
(díjak kiosztása – konfliktusok)
Az autogram-fal Esztergomban
„Apa-kép”
„Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly / árván maradtunk most a Művel itt. / Nagysága példa. És magasság. / És szédület. Szívet dobogtató. // Ki nézi most tollat fogó kezünket, / ha betegen, fáradtan is, de mégis... / ki lesz az élő Mérték most nekünk?” (Radnóti)
„Apa-kép”
„Magad emésztő, szikár alak! / Én megbántottalak. // Botot faragtál, ábrákkal tele, / beszélt a nyele, / aztán meguntad. Igy volt? / S eldobtad, ahogy az égbolt / az unt csillagot ejti le. / Én fölvettem és rádhuztam vele. // Igy volt? / Sajnálom, kár volt. // Világomon, mint üvegen át / hallgattam uj álmod madara dalát. / Azt hittem, annyi az ének, / amennyi a magány üvegének / vastag tábláin átszüremlik.” (József A.)
„Apa-kép”
Mit láttam benned? Magam végzetét. / Mit láttál bennem? Egy út kezdetét. / Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat. / Mit bennem te? Dacot és szitkokat. / Aztán mit én? Jövőm rémálmait. / S te? Egy torzonborz állat vágyait. / Én? Istent, akit meg kell váltani. / Te? Hogy jönnek a pokol zászlai. (…) / S a legvégén te? Így rendeltetett. / S én, ma s mindig? Nincs senkim kívüled. (Szabó Lőrinc)