8/4/2019 Balzac - Goriot ap

1/7

:!t

HONORE DE BALZACGoriot apoFobb szereplok:

Eugene de Rastignac - foghallgatoGoriot apo - egykori tesztagyarosAnastasie de Restaud grofne - Goriot apo lanya

Maxime Taillefer - Anastasie szeretojeRestaud grof - Anastasie ferje

Delphine Nucingen barone - Gorit apo mdsik tanyaNucingen bdro - Delphine ferje

Beauseant vikomtne - Rastignac nagynenjeAjuda-Pinto marki - Beauseant vikomtne szeretoje

Vauquer-ne - a penzio tulajdonosaa penzio lakoi:

Michonneau kisasszonyPoiret ur

Victorine Taillefer kisasszonyCouture-ne, hadbiztos ozvegyeVautrin (Jacques Collin szokou fegyenc) - nagykereskedo

alkalmazottak:Christophe - a kifuto inasSylvie - a kover szakacsno

Gobseck - uzsorasHorace Bianchon - orvostanhallgato, Rastignac baratja

Vauquer-ne, leanyneven de Conflans, idos asszonysag,negyven eve tart fenn polgari penzi6t Parizsban, a Diakne-gyed es a Saint-Marceau negyed kozt huzodo Neuve-Sainte-Genevieve utcaban. A Vauquer-haz neven ismert penzi6szallast ad ferfiaknak es noknek, fiataloknak es oregeknek,anelktil, hogy yalaha is ganes erte volna a tisztes intezmenyerkolcseit. lS19-et irunk tortenetunk kezdeten.Az epulet haromemeletes, a foldszint kivaloan megfe-

lel a polgari penzi6k celjanak: elsa nagy szobajat a ket ut-69

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

2/7

eai ablak vilagitja meg, ebbol a szalonb61 nyilik az ebed-10, ezt a lepcsohaz valasztja el a konyhatol, Nines szorno-rubb latvany, mint ez a szalon, iilobutorain fako es fen yescsikozasu a Ioszervaszon huzat. Kozepen kerek asztal,Szent Anna-marvanyb61 faragott fedolapjan kopott arany-ciradas, feher porcelan keszlet diszlik. A kokandallo min-dig tiszta ttizhelye tanusitja, hogy csak kiveteles alkal-makkor raknak benne tuzet. Parkanyan ket cserep ocskarnuvirag raboskodik, egy roppantul izlestelen, kek szfnfirnarvany inga6ra szomszedsagaban. Ebben az elso szoba-ban olyan illat terjeng, amelyre nines szo a koznyelvben,penzi6illatnak kellene nevezni. A doh, a penesz, az avas-sag erzodik benne, fazol tole, De akarmilyen ronda esutalatos ez a szalon, a szornszedos ebedldhoz kepest megmindig elegansnak es illatosnak rnondhato, akar egy bu-dear, A falak men ten koros-korul szutykos poharszekekenkicsorbult, fenye vesztett kancsok, kerek badogtalak, fe-nye vesztett kancsok.A szoba teljes fenyeben ragyog, amikor reggel hetkorbesompolyog Vauquer-ne rnacskaja, megelozve urnojet,

felugral a poharszekekre, szaglassza a tejet a tanyerral le-fodott esuprokban. Csakhamar megjelenik az ozvegy, cif-ra tull fOkotOje alol kifityeg kajlan felrakott vendeghaja-nak egy tincse, csoszogva lepked fancsali papucsaban.Venecske, koverkes az area, zslrparnas keze, templomja-ro nenikekre emlekezteto tornzsi alakja, tulsagosan telt,rengo keble osszhangban van ezzeI a teremmeI, arnelybencsak ugy buzlik a balsors.A penzi6nak het allando vendege volt tortenetunk ele-jen, s tobb kulsd kosztos fizetett elo csak az ebedre, Az el-so emeleten volt a haz ket Iegszebb szobaja. Vauquer-ne

foglalta el a kisebbet, a masikban Couture-ne, franciakoztarsasagi hadbiztos ozvegye lakott. Egy ifju hajadonelt vele, Victorine Taill e fer, akinek anyja helyett anyjavolt. A masodik emelet ket szobaja koziil az egyiket egyPoiret nevii oregember lakta. A masikat egy negyven evkoruli ferfi, aki fekete parokat viselt, pofaszakallat festet-te, volt nagykereskedonek mondta rnagat, es Vautrin ne-yen mutatkozott be. A harmadik emelet negy szobabol alit,70

kozuluk ketto volt kiadva: az egyik egy venlanynak, akitMichonneau kisasszonynak hivtak, a masikat egy volt me-teltteszta-, makaroni- es kemenyitogyaros berelte, akiGoriot ap6nak szolittatta rnagat. Tovabbi ket szoba affelevandorrnadaraknak volt fenntartva, ehenkorasz diakok-nak. Az egyikben egy fiatalernber lakott. Angouleme kor-nyekerol jott Parizsba, jogot hallgatni, Eugene de Rasti-gnae volt a neve. A harmadik ernelet folott ruhaszaritopadlas volt es ket manzardszoba, ezekben lakott Chris-tophe, a kifutoinas es Sylvie, a kover szakacsno. A hetbennIak6n kivul Vauquer-ne evente atlagban nyole jogasztes medikust kosztolt. A tulajdonosno csillagaszati pontos-saggal merte ki nekik gondoskodasat es figyelmesseget,aszerint, hogy ki mennyit fizetett az ellatasert,Egy ilyen kozossegen belul kicsiben az egesz tarsadalomelemei follelhetok, a tizennyolc asztaltars kozt, akarcsak akollegiumokban es a nagyvilagban, akadt egy szegeny,

megvetett, tildozott istentererntese, akire csak ugy zaporoz-tak a rovasara faragott elcek. Goriot ap6 hatvankilenc eves,18I 3-ban hagyott fel az iizlettel, s koltozott be Vauquer-nepenziojaba. Eleinte Couture-ne kesobbi Iakosztalya.t berel-.te, oltozetebol a tulajdonosno arra kovetkeztetett, hogy gaz-dag, s hazassagi terveket kezdett szovogetni . Ennek erdeke-ben elegansan oltozkodott, s mindent megtett , hogy magaravonja Goriot ur figyelrnet, mert ekkor meg igy szolitotta, deaz idos ur nem vett tudornast a holgyrol, s Igy Vauquer-nerettenetesen megsertodott. Az els6 evben meg sokat etkezetthazen klvul, a masodik ev vegen kerte, hogy haziasszonyakoltoztesse a masodik erneletre, mivel az kevesebbe kerul.Gyonyoru, isteni oltozekti, ifju holgyek kerestek fel azoregurat szobajaban, Hiaba magyarazta, hogy azok a lanyai ,Vauquer-ne nem hitte el , csunyan gunyolodott. Kesobb marnem jottek latogatoba, s az ides ur a harmadik emeletre ke-riilt. 1819 novemberenek vegen, dramai esernenyek kirob-banasa idejen a penzio minden egyes lakojanak megvolt amaga kialakult nezete a szegeny aggastyanrol. Sohasemvolt annak se felesege, se lanya, a tulhajtott elvezetek tettekcsigabigava, a sapkaviselok osztalyaba sorolando ember-szabasu puhannya,

" ,

71

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

3/7

Eugene Rastignac tulesett azon a kezdo korszakon, ami-kor zsebeben a bolcseszeti es jogi bakkalaureatussal szun-idore hazautazott. Addigra elttintek gyermeki illuzioi, vi-dekies nezetei, Megvaltozott eszjarasa, nekilendult bees-vagya felnyitotta szemet. Raj ott, hogy mekkora befolya-suk van a noknek a tarsadalmi eletre, es egyszerre tarsa-sagban akart forgolodni, hogy ott ndi partfogokra tegyenszert: miert is ne sikerulhetne ez egy ruzes es szellemes if-junak, akinek szellemesseget, tuzet csak fokozza az ele-gans megjelenes es az a fajta ideges szepseg, arnelynekszivesen esnek rabul a nok? Par nappal azutan, hogy visz-szatert Parizsba, nagynenje, Marcillacne leveler eljuttattaBeauseant-nenak, A vikorntne masnapra szolo bali meg-hivoval valaszolt,Eugene ejfel utan kettokor kerult haza Beauseant

vikorntne baljarol, A vikomtneban Parizs egyik divatki-ralynojet ismerte meg, akinek palotajat a Saint-Germainnegyed egyik legkellemesebb hazanak emlegettek. A holgymind szarmazasa, mind vagyona reven a forangu tarsasagcsucsan tundokolt, A szegeny diak nagynenjere, Marcil-lacnera vale tekintettel szlves fogadtatasra talalt. E meg-hivassal jogot szerzett, hogy barhova belephessen. Elkap-razva a ragyogo gyulekezettol, alig par szot valtott avikomtneval. Beerte azzal, hogy az estely sokadalmabannyuzsgo parizsi istenndk kozu! kiszernelt egyet: a magas,delceg Anastasie de Restaud grofnet. Hodolatat rogton kiis fejezte, s egy meghlvasnak ertekelheto valasszal terthaza, s immar ket palotaba lett bejaratos. Aznap este ketkulonos eset szem- es fiiltanuja lett: Goriot apot latta akulcslyukon keresztul, ahogy egy aranyozott ezust leve-sestalfelet lapitott ossze, s a diak fejeben rcgton az a gon-dolat fordult meg, hogy az oregur netalan orgazda, vagytolvaj. De ez nem tiint valoszlnunek, mivel szornoruannezte rnuvet, s szemebol konnyek peregtek, , ,- Szegenygyermekernl" - mondta fennhangon Goriot ape. A rnasikkuldnos dolog a rnasodik emeleten zajIott, ket ferfi lato-gatta meg Vautrin urat, majd aranycsenges utotte megRastignac fillet. Milyen kulonos dolgok tortennek ilyen-kor - csodalkozott el Eugene.72

Masnap reggel Christophe es Sylvie Vautrin urrol be-szelgettek, majd elokeszitettek a reggelit. Vautrin ur azzala hirrel ert haza, hogy latta Ooriot apot elobb az eksze-resznel, majd Gobsecknel, az uzsorasnal, Majd azt ismegjegyezte, hogy az oreg amilyen szamar, tonkre fogjatenni magat, annyira szereti azokat a lanyokat, de a mon-datot mar nem tudta befejezni, mert az idos ur megjelent,s rogton el is kuldte egy levellel Christophe-ot Anastasiede Restaud grofne omeltosagahoz. Vautrin szemermetlenmedon belelesett a boritekba, s egy kiegyenlitett valtot la-tott benne. Victorine es oltalmazoja ekozben nagy kiilde-tesre keszultek a konyortelen Taillefer urhoz, hogy meg-lagyltsak a szivet lanya irant. Szegeny Victorine szeme-bol mar most konnyek potyogtak, annyira felt apjatol.A reggelinel Rastignac elragadtatottan mesel az elozonapi bali elmenyeirol, s hogy reggel latta a fenseges hol-gyet, Restaud grofnot, amint a Ores utcaban Gobseckhez,az uzsorashoz tert be. Eddig a pillanatig Goriot apo gepi-esen evett, de a nevre felkapta a fejet, s egy nagy sohaj ki-sereteben igy szolt: - Christophe keson erkezett, igy hat 0rnegis elment oda. - Mindnyajan azt hittek, hogy a grof-ne kifosztja Ooriot apot, s eli vila gat. Rastignac nem tud-ja elhinni, s ugy dont, hogy a hornalyos ugy vegere jar.Vautrin semmin sem csodalkozik. Ha valakit, szerencset-lensegere, rajtakapnak, hogy barmi csekelyseget eltulaj-donit, ujjal mutogatnak f l . a torvenyszek elott, ha egy mil-liot lop, akkor az ereny hosekent tmneplik a szalo.nokb~n.E.s harmincmillionkba kerul a csendorseg es az igazsag-szolgaltatas, hogy ervenyben tartsuk ezt az erkolcsot. .Victorine ez alkalommal sem jart szerencsevel, apjadurvan elutasitja kozeledeset, s kijelenti, hogy mivel any-janak nem volt hozomanya, ne tartson igenyt se hozo-manyra, se oroksegre, s egyebkent se zaklassa oket olyangyakran a jelenletevel.Masnap Eugene val6ban felkeresi a Restaud-reziden-ciat a Helder utcaban. Oltozeke es viselkedese rogton el-arulja, hogy mennyire jaratlan ezekben a korokben. Ve-letlenul szerntanuja lesz, amikor Ooriot apo a palotaboltavozik, s gyenged csokkal bucsuzik a gyonyorU asszony-

J

73

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

4/7

t61. Maxime de Trailles grofot talalja a szepasszonynal,akivel mely erzelrni kapcsolatban van, s a holgy udvarlo-jilt lathatoan zavarja a diak jelerilete. A ferj, Restaud grofszamara viszont nem okoz problernat ifju felesege udvar-loja, s Rastignac latogatasa sem, sot amikor kiderul, hogyRasignac dedapja ismerte Restaud dedapjat, mivel egyuttszolgaltak a tengereszetnel, akkor szirnpatia tam ad agrofban az ifju irant. De Eugene rrrindent elront azzal,hogy mindenaron ki akarja deriteni, hogy milyen kapcso-lat van Goriot es a grofne kozt, s ezzel diszkreten, de veg-ervenyesen kitiltjak a Restaud-palotabol.Rastignac csalodottsagaban a Beauseant-palotat keresifel, hogy rokonatol nyerjen vigasztalast a kudarc utan, s

tanacsot kerjen a tovabbiakra, Nem a legalkalmasabb ide-ben erkezik, a vikomtne szeretoje, a portugal marki, Aju-da-Pinto eppen szakitani keszul az asszonnya1 egy e16-nyos hazassag rernenyeben. A vikorntne elkeseredettsege-ben kioktatja Rastignac-ot, hogyan boldogulhat a tarsa-sagban. Azt is rokonatol tudja meg, hogy Restaud grofneGoriot apo, ex-tesztagyaros lanya, s a masik lanya Del-phine Nucingen barone, akinek ferje ugyan gazdag, denem igazi arisztokrata.A forradalorn alat t gazdagodott meg Goriot, amikor

hatalmas volt a gabonahiany, s a joleti bizottsaggal to-merdek penzt keresett. A vagyont, amit ekkor szerzett,teljes mertekben a lanyaira koltotte, nevelesukre, ke-nyeztetesukre, vegul azt tartotta a legfontosabbnak, hogy

. jol hazasitsa ki oket, elOkelO korokbe keruljenek, Szinteminden penzet felemesztette, hogy arisztokrata ferjeketszerezzen lanyainak, ezert koltozott 01es6 penzioba,hogy minel tobbet adhasson a lanyainak. A ferjek nemtiirik meg aposukat a hazukban, a lanyok szegyellik ap-jukat, ezert csak tit okban latogatjak egyrnast. Goriot mega mai napig is tamogatja lanyai eszte1en koltekezeset, amult ejjel eppen ezt tapasztalta a diak, amikor utolso er-tekeit tette penzze tanya kedveert. Az oreg megozvegyu-lese ota imadja ilyen betegesen lanyait. Restaud grofne-nal mar bakot lott Eugene, a vikorntne azt javasolja,hogy probalkozzon Delphine-riel, Goriot masik lanyanal,74

majd Rastignac bevezeti a vikorntne szalonjaba, s ezert aholgy roppant hulas lesz. Raadasul a holgy most eppenkihasznalhatc erzelmi valsagban van, az 0 reven sikeriilmajd felkuzdenie magat a jobb tarsasag kedvencei koze.Nevemet Ariadne-fonalkent adorn, hogy elindulhassonebben az utvesztoben." Rastignac orornmel vag ennek alabirintusnak.Hirtelen maskepp latja Goriot-t, megvedi a penzi6bcli-ek elcelodeseitol, megszereti s tiszteli. Nagyra toro terve-ihez azonban sok penzre van szuksege, ezert harem leve-let ir, s kicsalja az otthoniak utols6 megtakaritott penzetis, majd rogton ruhakat vesz, hiszen ha elokelo holgy~ktarsasagaban forog, adnia kell magara. Mikozben OltOZlk,rettenetes lelkiismeret-furdalas gyotri az otthoniak miatt,de tervei megvalositasahoz csak igy kerillhet kozelebb.

Vautrin is eszreveszi, hogy Rastignac milyen valtoza-son megy keresztul. Beauseant vjkorntne utan 0 vilagosit-ja fol, hogyan csinalhat karriert Parizsban. "Tudja, ho-gyan lehet itt utat torni? A langesz erejevel vagy a korr~p-cio ugyessegevel. Csapjon bele az embertomegbe, mintaz agyugolyo, vagy lopakodjek koze, mint dogvesz" -hue a teendo. Ezutan beavatja sotet tervebe, melynek le-nyege, hogy Rastignac csabltsa el Victorine ki~asszony:,aki egyebkent is titokban gyenged erzelmeket taplal a di-ak irant, rna meg szegeny, hiszen az oreg Taillefer mindenvagyonat fianak tartogatja, de rogton megvaltozna ~hely-zet, ha az ifju orokos jobbletre szenderiilne. Vautnn egyparbajnak alcazott gyilkossaggal rogton megoldana e.~t.akis akadalyt, s akkor a kisasszony lenne az egyetlen oro-kos, akinek jovendobelije ugyanugy milliomos lenne.Vautrin csak annyi penzt szeretne kerni Eugene-tol, ami-bol egy ultetvenyt vasarolhatna Amerikaban es hozza ne-ger rabszolgakat- Dobbenettel hallgatja az ifju ezt az aj~n-latot, s ket het gondolkodasi idot ker, de magaban eldon-totte, hogy nem akarja, hiszen teljesen mas tervei vannak.

Rastignac egyre jobb kapcsolatba kerul Goriot-val,gyakran beszelgetnek, s az oreg arrol gyoz~o.di a diakot,hogy lanyai nagyon szeretik ot, csak a vejei rosszak,. sazok tartjak tavol tole. Arra keri az ifjut, hogy figyelje

75

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

5/7

oket, s minden apro reszletrol szamoljon be veluk kapcso-latban,Eugene hozzalat nagyra tOto tervei kivitelezesehez,

felkeresi Beauseant vikomtnet, s elviszi az Olasz Opera-ba, ahol sikerul megismerkednie Delphine-riel. Igyekszikelbtivolni az asszonyt, sot meg a Restaud grofnovel tor-tent kudarcat is bevallja, s eloadja, bogy nenjenel sokkalnemesebb leleknek gondolja, A holgy nagyon elegedett,de ekozben ex-szeretojenek viselkedeset figyeli. Vegulengedelyt kap, hogy meglatogassa ferje jelenleteben aNucingen-palotaban. Rastignac az este vegere szerelrnes-nek erzi magat. Meg aznap este felkeresi Goriot apot is,hogy hiven beszarnoljon a tortentekrol, melyen megrazza,hogy az ides ur milyen szegenysegben el, Az oreg ugy er-zi, a diak ujabb kapocs lanya es kozte, hiszen lelke me-lyen retteg attol, hogy elveszitheti. Rastignac es Goriotosszebaratkoznak.Masnap egy meghivoval a kezeben erkezik ifju barat-

jahoz: Delphine vacsorara hivja es utana operaba. A baro-ne igen osszetort, s Rastignac hiaba faggatja, nem hajlan-do elarulni, hogy mi a baj. Vegul a Palais-Royalba men-nek, s a holgy utolso szaz frankjat nyUjtja at a fiunak,jatsszon, s nyerjen hatezer frankot, akkor hajlando be-avatni szornorusaga titkaba. A diak rulettezik, s a sziiz kezmegteszi hatasat, hetezer frankot nyer. A holgy bevallja,hogy hatezer frankkal tartozik egykori szeretojenek, Mar-say grofnak. Ferje csak a haztartas, a fogat es ruhai kolt-seget hajlando fedezni, s apjat mar nines szive sanyargat-ni tovabb, Annyira halas Rastignac-nak, hogy mindenoperanapra rneghivja vacsorazni, s utana a paholyaba, sota hetfoi balra is. A szereto apa alig varja az ifjut, hogy be-szamoljon az esterol. Eugene annyira megszanja az ore-get, hogy nekiadja az ezer frankjat,A balon beigazolodik Rastignac szamara, hogy meny-

nyire fontosak a kapcsolatok, Beauseant vikomtne revensikeriil elfogadtatni magat Delphine rajongojakent. Ezen-lUIrendszeresen Nucingeneknel ebedel, s a parizsi eloke-16korok befogadjak, nagyban jatszik, hoI nyer, hoi veszit,de sikeriil visszafizetnie hugai penzet is. De hiaba be, kell76

latnia, hogy szuksege van valamilyen a~lando p.enzforras-ra, s igy atmenetileg udvarolni kezd Taillefer ~lsassz,on~-nak de ekozben rettenetes lelkiismeret-furdalas emeszti.Vautrin nem akarja, hogy a diak anyagi szorultsagabandontson, ezert inkabb harornezer frankot kolcsonoz neki,s egyeves lejaratu valtot irat ala vele. A sors csakhamarkegyes Rastignachoz, s visszanyeri a ~~rom~zer ~rankot,s azonnal kiegyenliti adossagat, nem birja elviselni a gon-dolatot, hogy egy aljas terv reszeseve valjon. .Nehany nap mulva Poiret ur es Michonneau klsasSz~nyszokasos setajuk soran, a Fiiveszkertben egy nyomozovaltalalkoznak, aki egy bizonyos Jacques Collin" mas nevenVasfejii szokott fegyenc utan nyomoz. A render arra gya-nakszik, hogy a penzio furcsa lakoja, Vaut:in ur azonosezzel a veszedelmes btinozdvel, de fel attol, hogy ha agyanuja megsem igazolodna be, akkor botrany tor ki,ezert probal szovetsegeseket szerezni e ket lak6ban. A:z"aterve, hogy egy olyan szert ad a kisasszonyna~ es ,az,~dosumak, amelyet egy ovatlan pillanatban Vautrm kavejabacsempeszve vertolulashoz hasonlo ti.inet~~et ~ro~ukal, smikozben segiteni probalnak, meg tudjak nezm, hogyelotunnek-e a fegyenceket jelolo betfik, lgy minden feltti-nes nelkul biztosan leleplezheto a felelmetes biinozo.

Victorine kivirul a boldogsagtol, hogy Rastignac eszre-vette s lelkesen udvarol neki, Vautrin kozli a diakkal, hogyelerkezett tervenek megvalositasa, masnap fog sor keriilniarra a parbajra, amelyben megolik az ifju Ta~lle~ert. A fiutnagyon bantja, s ugy dont, hogy figyelmezteti Tallle~ert, ~eVautrin sejti szandekat, s altatot tesz az italaba. Gonot fel-rehivja, es boldogan kozli vele, hogy Delphine-neq~o~os.~nkiszemeltek egy kis lakast a diaknak, s hamarosan atkol-tozhet oda a penziobol, sot meg egy orat is kap a bar6n~t61ajandekba. Rastignac felkeresi Taillefere~et, de nem sike-rul tennie semmit az ifjabb grofert, elalszlk.

Masnap Michonneau kisasszony Vautrin po~anib~. ontia szert. Rastignac tizenegy ora tajban ebred, zugo feJJel,.segy iizenetet kap Nueingen baronetol, hogy elozo este rm-ert nem kereste fel, pedig keso ejszakaig varta, A szalon-ban megtudja, hogy az ifjabb Taillefer grof parbajban ha-

77

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

6/7

lalosan megsebesiilt, kijelenti, hogy nem veszi el Victo-rine-t, s Delphine-nek azt iizeni, hogy felkeresi. Vautrinhirtelen rosszul lesz, a vertolulas tunetei jelentkeznek mi-la, Michonneau kisasszony azon a jogcirnen, hogy segit,felkiseri szobajaba, s meggyozodik rola, hogy Vautrinnem mas mint Jacques Collin bunozo, akit az alvilagbancsak Vasfejfinek emJegetnek.Rastignacot egesz nap ketsegek gyotrik, hogy mit te-

gyen, szive Nucingen baronehoz koti, de ott a konnyuboldogulas lehetosege a masik oldalon. A vacsora min-dent eldont, a renddrseg letart6ztatja Vautrint, JacquesCollin fegyencet, aki nagyon atkozodik, mindennek el-mondja a venkisasszonyt, aki kozremiikodott a lelepleze-seben, Rastignactol is elbucsuzik, emlekezteti baratjara,aki az ifju groffal parbajozott, A penzio hirtelen kiuriil, aket besugot, Michonneau kisasszonyt es Poiret urat elul-dozik, Victorine kisasszony imrnar milliornoskent uj ott-hont teremt maganak, Goriot egy kellemes legenylakastrendezett be lanya szeretojenek eletjaradeka utolso mor-zsaibol, ahova a diakkal egyiitt 0 mag a is elkoltozik, an-nak padlasszobajaba,Rastignac es Goriot boldogan tervezgetnek, s utolso ej-

szakajukat toltik a penzioban. Vauquert-ne egyszeruenkeptelen feldolgozni a tortenteket, A vikorntne vegre el-kuldi a varva vart meghlvot, amivel Eugene bevezethetiszive holgyet a nernesi korokbe, rohan kedvesehez, hogyminel eldbb atadja.Masnap Goriot orornmel varja a hordart, hogy atkol-

tozzon, amikor feldultan Delphine erkezik, s elpanaszol-ja: ferje.elfogadja, hogy hazassagon kiviili kapcsolatai le-gyenek, de ki akarja forgatni hozornanyabol, s arnikor ap-ja figyelmezteti, hogy erre nines joga, akkor bevallja,hogy ferjenek nem a legtisztabb telekugyletei vannak, smindent lehetrola feltetelezni, csak azt nem, hogy penz-ugyi teren korrekt lesz.Varatlanul Restaud grofne jelenik meg Goriotnal, s ki-derul, hogy igen nagy bajban van, kiegyenlitette Maxime

szazezres tartozasat, hitelt .vett fel, s elzalogositotta Res-taud csaladi ekszereit, hogy a kolcsont rendezze. A grof78

megtudta, visszavasarolta oket, de kotelezte feleseget,hogy egyezzen bele vagyona eladasaba. Raadasul meg ti-zenketezer frank is hianyzik, Goriot-nak nines tobb penze,eletjaradeka utolso krajcarait koltotte a legenylakasra, samikor ez kidertil, a .ket lany csunyan osszeveazik. Apjukszive majd megszakad, nem tud tobbe segiteni, s latniakell, hogy ket lanya meg egyrnassal sem tud kijonni.

Rastignac fiiltanuja e csaladi csetepatenak, nern kepestovabb hallgatni, inkabb kiallit egy tizenketezer frankosvaltot, a grofne sertodotten tavozik. A diak hazakiseriDelphine-t. Ekozben Goriot rosszul lesz, mire Eugenevisszater, Bianchon orvostanhallgato baratja arrol szamolbe, hogy az oreg ur valoszlnuleg vertolulast kapott. Esteaggodva kozli Delphine-riel, bogy mi tortent apjaval, deaz nern veszi kornolyan.

Goriot egyre sulyosabb allapotba kerul, masnap Arias-tasie felkeresi apjat, sezer frankot ker, hogy a szaboszam-lajat kiegyenlitse, az oreg utolso penzet adja oda. Rastignacbaratjaval felvaltva virraszt Goriot betegagyanal , Estere le-velet kap Delphine-tdl, melyben balra hlvja, az aznapiszenzacio, hogy Ajuda marki ez alkalommal kesziil beje-lenteni hazassagi szandekat, s Beauseant vikorntnenak ezta megalaztatast a sajat baljan kell elviselnie. Nucingen ba-rone ragaszkodik hozza, bogy ebb61 az alkalombol jelen le-gyen, semmi penzert sem hagyna ki. Keri Eugene-t, hogytartson vele, de a diak visszauzeni, hogy orvost var, s attolteszi fiiggove, hogy elrnegy-e. A doktor sernrni j6val semkecsegteti, igy nehez szivvel siet szive holgyehez, akit egy-altalan nem izgatja apja allapota, csak akkor csordulnak kia konnyei, amikor megtudja, hogy nenje latogatasa hozza-jarult apja allapotanak romlasahoz,

A bal rettenetes megalaztatas a vikomtne szarnara, arrakeri unokaoccset, bogy Ajuda rnarkitol hozza el leveleit.Rastignac teljesiti, s nagynenjevel marad hajnalig, aki el-bucsuzik ismeroseitol, s Normandiaban rejt6zik el a vilaggunyolodasa e16t. Eugene a balon megcsodalta Restaudgrofnet a csaladi ekszerekben.

Goriot apo a halalan van, Bianchon szerint ez mar azutolso fazis, a gyogykezeles nagyon koltseges, Rastignac

I ~

79

8/4/2019 Balzac - Goriot ap

7/7

szenved a fenytizd pompa es a nyomaszto szegenyseg el-lentete lattan. Mar csak percekre ter magahoz az oregur,iJyenkor is a lanyait sz6longatja, de hiaba, s meg ezek el-lenere ugyanolyan rajongassal szereti oketoA diak a Res-taud-palotaba es a Nucingen-rezidenciaba hajtat, hogymagaval vigye a grofnet es a baronet Goriot kivansagaszerint. A gr6f durvan elutasitja, Delphine pedig nem ve-szi komolyan apja sulyos allapotat,Vegul Goriot apo meghal, Rastignac vallalja magara a

temetes elokeszitesenek koltsegeit, kifizeti Vauquertnenaka gyertya es a szemfbdel arat. Delphine szolgaloja esRestaud grofne mar keson erkeznek, nem tudjak Goriot faj-dalmait enyhiteni. A diak gondoskodik a temetesrol, aPere-Lachaise temetcben helyezik orok nyugalornra Ras-tignac oreg baratjat. Orvosbaratjaval kiserik utolso utjara ahalottat, ket iires hinto kiseri meg a koporsot, az egyiknekRestaud-chner, a masiknak Nucingen-cimer disziti oldalat.Rastignac osszetort lelekkel tekint a Szajna tul partjara,ahol a pornpas Parizs mulat, elvezi az eletet, s hirtelen ugyerzi, elveszitette ifjusaga]. - Most mirajtunk a sor! -ATar-sadalom arcaba vagott meresz kihivas elsd tettekent Ras-tignac elment vacsorazni Nucingen baronehoz.

81