Bács-Kiskun 2020 · 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a ... és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni

Bács-Kiskun 2020

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

2014-2020

Cím Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja

Verzió 4.0

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület: Bács-Kiskun megye

Az ITP teljes 7 éves forráskerete

63,23 Mrd Ft

ITP felelős szervezet: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

[email protected], 30/2154244

ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.

Kecskemét, 2016. november

70/2016. (XI.25.) Kgy. sz. határozat melléklete

mailto:[email protected]

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0

2

Tartalom

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3

2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI

KRITÉRIUMOK ...................................................................................................................... 6

2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK ............................................... 6

2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 8

3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ..................................................... 13

3.1. AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ ... 13

3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ......... 17

4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ................................................................................. 25

4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA ................................................................. 32

4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ

EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL .......................................................................................... 34

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ........... 38

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés .................................. 41

4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken .................................................................................................................. 43

4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés

erősítése ...................................................................................................................... 44

4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és

társadalmi együttműködés .......................................................................................... 46

5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI .............................................................................. 49

5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ................................................................................ 49

5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ..................................................................... 51

6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 52

7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 54


3

1. Bevezetés

2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a

TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei

decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív

forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun

megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre.

A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és

Területfejlesztési Koncepcióról

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési

program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük,

kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési

források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával

összefüggő aktuális feladatokról

1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési

források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások

teljesítésével összefüggő feladatokról

1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési

források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását

támogató intézményrendszer felállításának módjáról

1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok

lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az

európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és

hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól

2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív

programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról,

valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről

1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által

vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról

1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott

feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről

1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és

Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív

programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok

önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról

A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a

Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól,

az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú


4

városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a

2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.

8.) Korm. határozat módosításáról.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata

„Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és

megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.)

272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes

európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.

Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok

a következők:

Elfogadott dokumentum Közgyűlési

határozatszám

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési

Koncepciója – I. Helyzetelemzési fázis

60/2013. (XI.29.)

Kgy.


Koncepciója – II. Javaslattevő fázis

60/2013. (XI.29.)

Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 54/2014. (IX.26.)

Kgy.


Programjának stratégiai környezeti vizsgálata

56/2014. (IX.26.)

Kgy.


Programjának Natura 2000 vizsgálata

55/2014. (IX.26.)

Kgy.

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi

Programja 1.0

57/2014. (IX.26.)

Kgy.


Programjának egyeztetési változata

17/2015. (III.27.)

Kgy.


Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el)

25/2015. (IV.30.)

Kgy.


Program 1. számú módosítása

47/2015. (IX.25.)

Kgy.



55/2016. (IX.30.)

Kgy



…/2016. (XI.25.)

Kgy

Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő

beavatkozási irányai:

Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek

biztosítása


5

A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban

iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések

terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos

fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a

kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is.

A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az

országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve

bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő

születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul

hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten

egyaránt.

Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az

életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek

biztosítása

A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és

szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás

racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid

kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány

járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen

kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt

képviselnek.

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek

megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A

tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési

megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű

tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia –

energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács-

Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP

dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el.

A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a

megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a

véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt,

de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus

munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a

tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor

lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz.


6

2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok

Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra

vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret

felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi

igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium

Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós

alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet

57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat

tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a

projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező

kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott

elvárások.

2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok

Sorszám Kritérium

megnevezése Tartalmi magyarázat

I.1. Illeszkedés a TOP

céljaihoz

A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való

szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.

I.2.

Szakmai

indokoltság, igény

és kihasználtság

A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai

alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.

I.3. Megalapozottság

A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége,

megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló

információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont

ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek

teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.

I.4. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen

kockázatokat hordoz.

I.5. Projekt

komplexitása

A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni

működőképes rendszerek létrehozásához.

I.6. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy

milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.

I.7. Integrált

megközelítés

Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek

projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való

illeszkedése, szinergikus hatása.


7

I.8. Fenntarthatóság

Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum

társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforrás-

hatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a

környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági

szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb

környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett

fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje,

lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt

megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások

rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek.

I.9. Esélyegyenlőség

A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az

semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára

sem.

I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel

tervezett.

I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez.


8

2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok

Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat

II.1.

Illeszkedés a megyei

területfejlesztési

programhoz és a

vonatkozó indikátoraihoz

A kiválasztás kritériuma, a

megye területfejlesztési

programjához és az adott

témában megjelenített

indikátorokhoz való

hozzájárulás.

Alaphelyzet:

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun

Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon

egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva

foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz

biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját.

Illeszkedő megyei program célok:

A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben

inkluzív növekedés révén (átfogó cél)

Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél)

Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél)

Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél)

Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével

(Tem1)

Élhető és életképes vidék (Tem2)

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális

fejlesztések (Tem3)

A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a

klímaváltozásra (Ter1)

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia

megvalósítása (Ter2)

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3)

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

(Ter4)

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő

fejlesztések (Ter5)


9


II.3. Hozzájárulás a belső

területi kiegyenlítődéshez

A kritérium bevezetése az

adott földrajzi területen

belüli bárminemű

egyensúlytalanságot hivatott

kiküszöbölni.

Alaphelyzet:

Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a

társadalmi mutatók – a megyén belüli helyzettől függően – is meglehetősen eltérőek. A

megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is

viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek

köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a

fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a

megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében „kedvezményezettnek” számít,

közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások „komplex programmal fejlesztendőnek”, míg a

Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások „fejlesztendőnek” minősülnek.





II.6. Hozzájárulás a

munkahelyteremtéshez

A kritérium bevezetése a

foglalkoztatottsági helyzet

javulását támogatja.

Alaphelyzet:

Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző

fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében

megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és

kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az

adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még

mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a

hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő

térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak.






10



(Tem1)


II.7.

Hozzájárulás a külső

természeti hatásokkal

szembeni ellenálló

képesség erősítéséhez

A kritérium bevezetésével

szemponttá válik a

beavatkozások hozzájárulása

az ellenálló képesség

növekedéséhez.

Alaphelyzet:

A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése

(viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai

egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős

terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul – a prognózisok szerint – a

jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog.

A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből

adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál

fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és

ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek.




(Tem1)




II.8.

Egyéb:

Hozzájárulás integrált

fejlesztési programok

megvalósításához

Több szakmai és/vagy

földrajzi terület fejlesztési

rendszerébe illeszkedő

kezdeményezések.

Alaphelyzet:

Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás

hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a

beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű

partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program

is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést.

Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes

felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási


11


paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult

gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt

fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben,

hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges

települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási

területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével.

Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium

lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy

nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét

képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki

fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I

támogatáshoz.








(Tem1)






Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia

megvalósítása (Ter2)

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3)

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések


12


(Ter4)

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő

fejlesztések (Ter5)


13

3. Az ITP célrendszere és integráltsága

3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz

1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere

A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból

támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív

gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi

gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek

turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési

környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz

kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A

településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a

„Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok

megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus

célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a

határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból

is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései

másképpen tudják szolgálni.


14

2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere

Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program

stratégiai célkitűzéseihez

A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás

növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve

szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint:

Inkluzív

növekedés

A megye

társadalmi-

gazdasági

súlyának

növelése

Az emberek és a

környezet

harmonikus

együttélésének

megteremtése

A megyén belüli

jelentős térségi

különbségek

csökkentése

Egészséges és

megújuló

társadalom

Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a

KKV-szektor erősítésével

Élhető és életképes vidék

Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok

fejlesztése

A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját

szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a

Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának

kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és

térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő

offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása

Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása

és működtetése

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet

kialakítása

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Helyi identitás és kohézió erősítése


15

ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó

gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett

gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató

tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások

hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése

hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő

kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése

további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások

munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyi-

térségi feltételek javításával.

A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a

munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy

a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli

fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok

elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé

tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során

tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül

gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség.

A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a

óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog – elsősorban – a nők

munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást.

ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja

mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom

növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további

kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás

arányát.

ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása

A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági

funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai

funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A

gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi

környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket

biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a

települést az aktív munkavállalók számára.


16

A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb

településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó

környezetvédelmi szemléletformálási akciók.

ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése

A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb

kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a

gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott

szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár

közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás

lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő

visszatérésre.

ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta

éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző

táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az

éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság

élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami

akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként

fokozzák az éghajlatváltozást.

ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja

A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy

az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a

munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket.

A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is.

ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése

A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a

többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A

gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az

eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum

előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális

fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a

fejlesztések sikerességét.


17

ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése

Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A

gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a

megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből

mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a

projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi

együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva.

Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő

marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok

megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek

partnerségével.

3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

Tematikus célok

Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1)

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2)

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3)

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4)

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5)

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6)

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

(TC7)

(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)

TC1

TC2

TC3

TC4

TC5

TC6

TC7

SC1

SC2

SC3


18


SC4

SC5

SC6

Specifikus célok

Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1)

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2)

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3)

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4)

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5)

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6)

Bács-Kiskun 2020 ITP célok

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1)

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2)

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3)

Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4)

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5)

Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6)

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7)

Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8)

ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása

A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért

az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén

vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél

aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát.

ITP1 – ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a

fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a

diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés.

ITP1 – ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció

szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia

hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a

városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen

fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket.

ITP1 – ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre


19

fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások

iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a

lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a

munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével

pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni

betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző

hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon.

ITP1 – ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1

cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő

technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott

üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését

erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi

kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett

hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén

megvalósított fejlesztések sikeréhez.

ITP1 – ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az

életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem

tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk

kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb

lehet a város rehabilitációval érintett településeken.

ITP1 – ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet

sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A

foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon

végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések

illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét.

ITP1 – ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg

sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak

eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a

projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi

együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság

eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing

akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok

megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek

partnerségével.


20

3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer

EU 2020 Bács-Kiskun 2020

KKV-k versenyképességének növelése, valamint a

mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok

fejlesztése

Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése

Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való

befektetés

A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati

sebesség, minőség emelése

Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a

kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása

Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való

elmozdulás támogatása

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés

és menedzsment elősegítése

Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése

Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása

Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció

elősegítése

EU 2020

Fenntartható

növekedés

Intelligens

növekedés

Inkluzív

növekedés

Bács-Kiskun 2020 ITP Nemzeti fejlesztés 2030

Értékteremtő,

foglalkoztatást

biztosító

gazdasági

fejlődés

Népesedési

fordulat,

egészséges és

megújuló

társadalom

Természeti erőforrásaink

fenntartható használata,

értékeink megőrzése és

környezetünk védelme

Térségi

potenciálokra

alapozott,

fenntartható

térszerkezet

Versenyképes, innovatív gazdaság

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és

sportgazdaság

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás

Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I

Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom

Jó állam: szolgáltató állam és biztonság

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és

környezetünk védelme

Az ország makroregionális szerepének erősítése

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat

Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és

gazdaságösztönzés

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása

Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása

Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet

kialakítása

Települési közszolgáltatások fejlesztése

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása

és működtetése

Helyi identitás és kohézió erősítése

Leromlott városi területek rehabilitációja

Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése


21

Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása

Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai:

- A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség

megtartó város kialakítása (ITPc1)

- Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2)

- A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3)

- Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom

kialakításának elősegítése (ITPc4)

ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8

ITPc1 X X X X X

ITPc2 X X

ITPc3 X X

ITPc4 X X X

A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában

megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak

Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési

elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a

foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára

vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése.

Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival

Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a

szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A

Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak

számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló

fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a

Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Duna-

stratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja

egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a

határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a

gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia

közt.

Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által

meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye

„Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése” (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye

Bács-Kiskun

Megye ITP

céljai:

KMJV településfejlesztési céljai


22

esetében a „Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” (ITP1) célok szolgálják.

A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász-

Nagykun-Szolnok megye „Térségi turizmusfejlesztés” (JNSZM2), Bács-Kiskun megye

„Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” (ITP2) amihez kapcsolódik még

Csongrád megye „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a

Homokhátságon és a Tisza térségben” (T2).

A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács-

Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest

megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti

összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya

megyében az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, Tolna megyében a „Fenntartható gazdaság-

és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés”, Fejér megyében a „Helyi és térségi

gazdaságfejlesztés” célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a

közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a

legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen

illeszkednek.

A táblázatban használt színkódok magyarázata:

Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Csongrád megye

T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka

városhálózati csomópont felépítése

T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a

Homokhátságon és a Tisza térségben

T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi

megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon

S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a

tudásrégió felépítése

S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra

épülő megerősítése

S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció

alapjainak kiszélesítése

S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre

épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl.


23

Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja


Jász-Nagykun-Szolnok megye

JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése

JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés

JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet

JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok

JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom

Pest megye

Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében

Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése

Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése

A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság

életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja

Fejér megye

Helyi és térségi gazdaságfejlesztés

A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a

települési környezet fenntartható megújítása

Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának

elősegítése

A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a

népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében

A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és

közösségi programok révén

Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása

Tolna megye

Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés

Közlekedésfejlesztés

A környezeti fenntarthatóság elősegítése

Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások)

színvonalának növelése

Élhető települések

Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése

Baranya megye

Helyi gazdaságok fejlesztése

Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése

Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés

Társadalmi felzárkózás elősegítése

Stratégiai erőforrások fenntartható használata

Elérhetőség és mobilitás javítása

Nagytérségi csomóponttá válás


24

Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat

Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi

kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA

II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők

szerint alakul.

A magyar-szerb IPA II határon

átnyúló együttműködési program

prioritása

ITP kapcsolódás

A környezet védelme és

klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,

kockázat megelőzés és menedzsment

Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik

legfontosabb eleme a megújuló energiával és

energiahatékonysággal kapcsolatos

intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a

Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és

így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik

legfontosabb térsége.

A fenntartható közlekedés támogatása és

a közinfrastruktúra fejlesztése

A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú

alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a

kerékpárút fejlesztések összehangolása

megtörténik mindkét programban.

A turizmus és a kulturális, természeti

örökség erősítése

Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a

kulturális, illetve természeti értékek vannak.

Az üzleti környezet

versenyképességének erősítése, kis- és

középvállalkozások, kereskedelem és

befektetések fejlesztése

Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős

része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad

vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet

tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához.


25

4. Az ITP forrásallokációja

Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus

munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a

Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések

figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere

A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló,

évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk.


26

TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése

a foglalkoztatás elősegítésére

2.

Vállalkozásbarát,

népességmegtartó

településfejlesztés

3. Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való

áttérés kiemelten a

városi területeken

4. A helyi közösségi

szolgáltatások fejlesztése és a

társadalmi együttműködés

erősítése

5. Megyei és helyi emberi

erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és


TOP prioritások

intézkedései

1.1

. H

ely

i g

azd

aság

i

infr

astr

uktú

ra f

ejle

szté

se

1.2

. T

ársa

dal

mi

és k

örn

yez

eti

szem

po

ntb

ól

fenn

tart

hat

ó

turi

zmu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jles

ztés

t és

a m

un

kae

rő m

ob

ilit

ás

ösz

tön

zésé

t sz

olg

áló

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

1.4

. A

fo

gla

lko

ztat

ás s

egít

ése

és a

z él

etm

inő

ség

jav

ítás

a

csal

ádb

arát

, m

un

káb

a ál

lást

seg

ítő

in

tézm

ény

ek,

kö

zszo

lgál

tatá

sok

fejl

eszt

ésév

el

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s

nép

essé

gm

egta

rtó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

3.2

. Ö

nk

orm

ány

zato

k

ener

gia

hat

ékon

ysá

gán

ak é

s a

meg

úju

ló e

ner

gia

-

felh

aszn

álás

ará

ny

ának

nö

vel

ése

4.1

. E

gés

zség

üg

yi

alap

ellá

tás

infr

astr

uktu

ráli

s fe

jles

ztés

e

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

uktú

rájá

nak

bő

vít

ése,

fejl

eszt

ése

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k r

ehab

ilit

áció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás

-nö

vel

ést

célz

ó m

egy

ei é

s h

ely

i

fog

lalk

ozt

atás

i

egy

ütt

mű

kö

dés

ek (

pak

tum

ok

)

5.2

. A

tár

sad

alm

i

egy

ütt

mű

kö

dés

erő

síté

sét

szo

lgál

ó h

ely

i sz

intű

ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

ely

i kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egv

aló

sítá

sa

Ellenőrzés

Forrást biztosító

Strukturális Alap

megnevezése

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA

TOP prioritások

közötti

forrásmegosztás

(Mrd Ft)

298,450 147,785 200,986 61,769 89,691 798,68

A megye

forráskeretének

megoszlása TOP

prioritások között

(Mrd Ft)

23,626 11,699 15,910 4,890 7,100 63,23


27



2.


népességmegtartó


3. Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való






erősítése





TOP prioritások

intézkedései

1.1

. H

ely

i g

azd

aság

i

infr

astr

uktú

ra f

ejle

szté

se

1.2

. T

ársa

dal

mi

és k

örn

yez

eti

szem

po

ntb

ól

fenn

tart

hat

ó

turi

zmu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jles

ztés

t és

a m

un

kae

rő m

ob

ilit

ás

ösz

tön

zésé

t sz

olg

áló

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

1.4

. A

fo

gla

lko

ztat

ás s

egít

ése

és a

z él

etm

inő

ség

jav

ítás

a

csal

ádb

arát

, m

un

káb

a ál

lást

seg

ítő

in

tézm

ény

ek,

kö

zszo

lgál

tatá

sok

fejl

eszt

ésév

el

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s

nép

essé

gm

egta

rtó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

3.2

. Ö

nk

orm

ány

zato

k

ener

gia

hat

ékon

ysá

gán

ak é

s a

meg

úju

ló e

ner

gia

-

felh

aszn

álás

ará

ny

ának

nö

vel

ése

4.1

. E

gés

zség

üg

yi

alap

ellá

tás

infr

astr

uktu

ráli

s fe

jles

ztés

e

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

uktú

rájá

nak

bő

vít

ése,

fejl

eszt

ése

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k r

ehab

ilit

áció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás

-nö

vel

ést

célz

ó m

egy

ei é

s h

ely

i

fog

lalk

ozt

atás

i

egy

ütt

mű

kö

dés

ek (

pak

tum

ok

)

5.2

. A

tár

sad

alm

i

egy

ütt

mű

kö

dés

erő

síté

sét

szo

lgál

ó h

ely

i sz

intű

ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

ely

i kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egv

aló

sítá

sa

Ellenőrzés

Az egyes TOP

prioritásokon belüli

intézkedések

közötti

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

114,354 71,328 51,126 61,642 147,785 75,276 125,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 798,68

A megye TOP

forráskeretének

megosztása

prioritásonként és

intézkedésenként a

TOP belső arányok

szerint (Mrd Ft)

9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,23


28



2.


népességmegtartó


3. Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való






erősítése





TOP prioritások

intézkedései

1.1

. H

ely

i g

azd

aság

i

infr

astr

uktú

ra f

ejle

szté

se

1.2

. T

ársa

dal

mi

és k

örn

yez

eti

szem

po

ntb

ól

fenn

tart

hat

ó

turi

zmu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jles

ztés

t és

a m

un

kae

rő m

ob

ilit

ás

ösz

tön

zésé

t sz

olg

áló

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

1.4

. A

fo

gla

lko

ztat

ás s

egít

ése

és a

z él

etm

inő

ség

jav

ítás

a

csal

ádb

arát

, m

un

káb

a ál

lást

seg

ítő

in

tézm

ény

ek,

kö

zszo

lgál

tatá

sok

fejl

eszt

ésév

el

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s

nép

essé

gm

egta

rtó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

3.2

. Ö

nk

orm

ány

zato

k

ener

gia

hat

ékon

ysá

gán

ak é

s a

meg

úju

ló e

ner

gia

-

felh

aszn

álás

ará

ny

ának

nö

vel

ése

4.1

. E

gés

zség

üg

yi

alap

ellá

tás

infr

astr

uktu

ráli

s fe

jles

ztés

e

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

uktú

rájá

nak

bő

vít

ése,

fejl

eszt

ése

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k r

ehab

ilit

áció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás

-nö

vel

ést

célz

ó m

egy

ei é

s h

ely

i

fog

lalk

ozt

atás

i

egy

ütt

mű

kö

dés

ek (

pak

tum

ok

)

5.2

. A

tár

sad

alm

i

egy

ütt

mű

kö

dés

erő

síté

sét

szo

lgál

ó h

ely

i sz

intű

ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

ely

i kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egv

aló

sítá

sa

Ellenőrzés

Az egyes TOP

prioritások közötti

saját igényeken

alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

23,611 11,699 15,848 5,057 7,011 63,23

Az egyes TOP

prioritásokon belül

az intézkedések

közötti saját

igényeken alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23

2015-ben

meghirdetett

források

(Mrd Ft)

2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223


29



2.


népességmegtartó


3. Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való






erősítése





TOP prioritások

intézkedései

1.1

. H

ely

i g

azd

aság

i

infr

astr

uktú

ra f

ejle

szté

se

1.2

. T

ársa

dal

mi

és k

örn

yez

eti

szem

po

ntb

ól

fenn

tart

hat

ó

turi

zmu

sfej

lesz

tés

1.3

. A

gaz

das

ágfe

jles

ztés

t és

a m

un

kae

rő m

ob

ilit

ás

ösz

tön

zésé

t sz

olg

áló

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

1.4

. A

fo

gla

lko

ztat

ás s

egít

ése

és a

z él

etm

inő

ség

jav

ítás

a

csal

ádb

arát

, m

un

káb

a ál

lást

seg

ítő

in

tézm

ény

ek,

kö

zszo

lgál

tatá

sok

fejl

eszt

ésév

el

2.1

. G

azd

aság

élén

kít

ő é

s

nép

essé

gm

egta

rtó

tele

pü

lésf

ejle

szté

s

3.1

. F

enn

tart

hat

ó t

elep

ülé

si

kö

zlek

edés

fejl

eszt

és

3.2

. Ö

nk

orm

ány

zato

k

ener

gia

hat

ékon

ysá

gán

ak é

s a

meg

úju

ló e

ner

gia

-

felh

aszn

álás

ará

ny

ának

nö

vel

ése

4.1

. E

gés

zség

üg

yi

alap

ellá

tás

infr

astr

uktu

ráli

s fe

jles

ztés

e

4.2

. A

szo

ciál

is

alap

szo

lgál

tatá

sok

infr

astr

uktú

rájá

nak

bő

vít

ése,

fejl

eszt

ése

4.3

. L

ero

mlo

tt v

áro

si

terü

lete

k r

ehab

ilit

áció

ja

5.1

. F

og

lalk

ozt

atás

-nö

vel

ést

célz

ó m

egy

ei é

s h

ely

i

fog

lalk

ozt

atás

i

egy

ütt

mű

kö

dés

ek (

pak

tum

ok

)

5.2

. A

tár

sad

alm

i

egy

ütt

mű

kö

dés

erő

síté

sét

szo

lgál

ó h

ely

i sz

intű

ko

mp

lex

pro

gra

mo

k

5.3

. H

ely

i kö

zöss

égi

pro

gra

mo

k m

egv

aló

sítá

sa

Ellenőrzés

2016-ban

meghirdetésre

kerülő források

(Mrd Ft)

6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003

2017-ben

meghirdetésre

kerülő források

(Mrd Ft)

0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Ellenőrzés 9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226

0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0


30

A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége

szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van

a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének

megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A forrásarányos keretek

és az ITP-ben szereplő keretek eltérésének okait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Intézkedések Eltérés magyarázata

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése

Települési önkormányzatok üzleti

környezet fejlesztési elképzelései nem

haladták meg a forrásarányos

kalkulációt, ezért kértük a különbözet

átcsoportosítását.

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból

fenntartható turizmusfejlesztés

Ezen intézkedés segíti a települési

önkormányzatok turisztikai célú

kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei

kerékpárhálózat komplex és átfogó

fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást

kértünk.

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő

mobilitás ösztönzését szolgáló

közlekedésfejlesztés

-

1.4. A foglalkoztatás segítése és az

életminőség javítása családbarát, munkába

állást segítő intézmények, közszolgáltatások

fejlesztésével

-

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó

településfejlesztés -

3.1. Fenntartható települési


Ezen intézkedés keretében megvalósítható

fejlesztések kevesebb forrásból is

megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a

forrás egy részének átcsoportosítását.

3.2. Önkormányzatok

energiahatékonyságának és a megújuló

energia-felhasználás arányának növelése

A települési önkormányzatok az

önkormányzati feladatainak ellátása

érdekében intézményeket üzemeltetnek. Az

épületek energetikai korszerűsítése szinte

azonnali hatással van az önkormányzatok

költségvetésére, ezért ezen intézkedés

kiemelt az önkormányzatok körében.


31

Intézkedések Eltérés magyarázata

4.1. Egészségügyi alapellátás

infrastrukturális fejlesztése

Az egészségügyi alapellátás önkormányzati

feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az

elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért

lehetőség szerint forrásátcsoportosítást

kértünk.

4.2. A szociális alapszolgáltatások

infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások

önkormányzati feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az

elérhető és magas színvonalú szolgáltatás,

ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást

kértünk.

4.3. Leromlott városi területek

rehabilitációja -

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és

helyi foglalkoztatási együttműködések

(paktumok)

Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet

fejlesztésére alacsonyabb igény

mutatkozott, mint amit az arányosított

forrásallokáció előirányozott, indokolt volt

ezen intézkedés forrásainak arányos

csökkentése.

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex programok -

5.3. Helyi közösségi programok

megvalósítása -


32

4.1. A megyei keret tematikus felosztása

TOP intézkedés Megyei keret

(Mrd Ft)

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés 5,666

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését

szolgáló közlekedésfejlesztés 4,047

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása

családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások

fejlesztésével

4,880

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,699

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló

energia-felhasználás arányának növelése 10,954

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése,

fejlesztése 1,429

4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,834

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási

együttműködések (paktumok) 5,157

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok 0,683

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171

Mindösszesen 63,23


33

5. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint


34

6. ábra: Bács-Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként

4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az

egyes intézkedéseken belül

Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és

megvalósításához”(2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló

támogatási keretet a következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a

kedvezményezettekhez:

a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési

programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten

fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes

intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi)

terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai

célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáitól

függően.

a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési

programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten

fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi területhez,

hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére

jellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes


35

intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra

/tematikára fordítani.

kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott

intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye

előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg

erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.

megyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok

a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP

tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten

értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat,

hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi

formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt.

egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott

intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető

keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes

intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult

szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási

mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.

Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező.

Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye

területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a

27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.

1. térkép: A Homokhátság területe


36

Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs,

Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza,

Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás,

Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel,

Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom,

Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás,

Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld,

Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós,

Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma,

Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér.

A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás,

Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza,

Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc,

Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát,

Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza, Rém

2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe

A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az

általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül, és amelyet a két földrajzi


37

területen belül nem kíván tovább megosztani. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a

gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel

összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés 1 Mrd

Ft, 1.2. intézkedés 1,5 Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft), valamint 1 milliárd Ft ESZA

típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) két intézkedés keretében

saját projektet kíván megvalósítani.

A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés)

200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül

támogatási kérelem. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye

fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének

és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi

turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és

egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai marketing adta lehetőségek és eszközök

maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően

fontos.

A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő

turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-

adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai

honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész

információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész

területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai

fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más

desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni,

hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus

piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat

és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus

megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb

hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása,

melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok

szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet

különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával,

csomagokba foglalásával és kiajánlásával.

A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai

valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus,

horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket

összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A

tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges

infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő

minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására

táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták

útbaigazítását az adott területen.

A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján,


38

néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető

termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív

termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel

hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek

megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása

valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők,

szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása

biztosítja a sikeres piacra jutást.

Az 5.3. intézkedés keretében a helyi identitás, a Bács-Kiskun megyei tudat, a

lokálpatriotizmus erősítése érdekében kíván saját projektet benyújtani 300 millió forint

értékben. A helyi identitás erősítése kiváló eszköze a térség lakosságának helyben tartásának,

támogatja a többi intézkedés célkitűzéseit a népesség megtartásával. A projekt keretet ad

azoknak a kistelepülési fejlesztéseknek is, melyek önállóan nem valósulhatnának meg

megfelelő kapacitás és tapasztalat hiányában.

Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra vonatkozó keretek nem kerülnek

meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a

kedvezményezetteknek odaítélni. Kiemelt kedvezményezettként pedig kizárólag a Bács-

Kiskun Megyei Önkormányzat jelenik meg a fent említett TOP-5.1.1 felhívás kapcsán, mint

konzorciumvezető szervezet.

4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

1. Térségi gazdasági

környezet fejlesztése a

foglalkoztatás

elősegítésére

1.1. Helyi

gazdasági

infrastrukt

úra

fejlesztése

1.2.

Társadalmi és

környezeti

szempontból

fenntartható

turizmusfejles

ztés

1.3. A

gazdaságfejlesz

tést és a

munkaerő

mobilitás

ösztönzését

szolgáló

közlekedésfejle

sztés

1.4. A

foglalkoztatás

segítése és az

életminőség

javítása

családbarát,

munkába

állást segítő

intézmények,

közszolgáltat

ások

fejlesztésével

Prioritáson belüli

intézkedésenkénti

forrásmegosztás (Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880

Forrásker

et

felhasznál

ási módok

Megyei

Önkormányza

t saját projekt

0,000 0,200 0,000 0,000


39



foglalkoztatás

elősegítésére

1.1. Helyi

gazdasági

infrastrukt

úra

fejlesztése

1.2.

Társadalmi és

környezeti

szempontból

fenntartható

turizmusfejles

ztés

1.3. A

gazdaságfejlesz

tést és a

munkaerő

mobilitás

ösztönzését

szolgáló

közlekedésfejle

sztés

1.4. A

foglalkoztatás

segítése és az

életminőség

javítása

családbarát,

munkába

állást segítő

intézmények,

közszolgáltat

ások

fejlesztésével

Földrajzi

célterület 1,000 1,500 1,500 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezménye

zetti csoport 0,000 0,000 0,000 0,000

Minden

megyén belüli

jogosult

számára

igényelhető

8,018 3,966 2,547 4,880

1. táblázat: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

7. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek


40

felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad

vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség

általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak

jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az

éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági

termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat,

valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk

támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület

elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának

diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás

elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg.

A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények

igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés

szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad

vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és

gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további

településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések

besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. §

e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté

válhatnak.

Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település

rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel

a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák

gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun

megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ

mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti

települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus

fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának

pozitív irányban történő elmozdításához.

A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés)

200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a Bács-

Kiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei

turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak

létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása. A turizmus fejlesztése kiemelt

szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a

megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait

kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex

turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai


41

marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a

turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos.

A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő

turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-

adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai

honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész

információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész

területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai

fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más

desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni,

hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus

piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat

és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus

megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb

hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása,

melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok

szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet

különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával,

csomagokba foglalásával és kiajánlásával.

A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai

valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus,

horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket

összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A

tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges

infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő

minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására

táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták

útbaigazítását az adott területen.

A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján,

néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető

termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív

termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel

hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek

megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása

valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők,

szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása

biztosítja a sikeres piacra jutást.

4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a

megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely

potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési

célok szűkítése sem volt indokolt.


42

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó


2.1. Gazdaságélénkítő és

népességmegtartó


Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás

(Mrd Ft) 11,699

Forráskeret

felhasználási módok

Megyei Önkormányzat saját

projekt 0,000

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000

Kedvezményezetti csoport 0,000

Minden megyén belüli jogosult

számára igényelhető 11,699

2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek

felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)

8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási

mód szerinti forrásmegoszlása (%)


43

4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a

területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos

intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a

forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet

igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális

kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor

elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása

pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói

zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs

létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális

szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés kiemelten a


3.1.

Fenntartható

települési

közlekedés-

fejlesztés


energiahatékonyságának és a

megújuló energia-felhasználás

arányának növelése

Prioritáson belüli intézkedésenkénti

forrásmegosztás (Mrd Ft) 4,894 10,954

Forráskeret

felhasználási

módok

Megyei

Önkormányzat saját

projekt

0,000 0,000

Földrajzi célterület 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport 0,000 0,000

Minden megyén

belüli jogosult

számára igényelhető

4,894 10,954

3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


44

A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a

forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO2-kibocsátás csökkenés elérése a

rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi

projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális

figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül.

9. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés

erősítése

A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun megye nagyon sok településén

igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők

földrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűkítését nem tartjuk

indokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető pályázati rendszer az rugalmas

forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi

szolgáltatásokat illetően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos helyzetű térség, illetve

település kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési

igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem

kategorizálhatók, földrajzi célterületként nem különíthetők el.

A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő

0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft

Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető

Kedvezményezetti csoport

Fejlesztési cél

Földrajzi célterület

Megyei Önkormányzat saját projekt


45

pályázatban végezhető tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek szűkítést

automatikusan elvégezni.




erősítése

4.1. Egészségügyi

alapellátás

infrastrukturális

fejlesztése

4.2. A szociális

alapszolgáltatások

infrastruktúrájának

bővítése, fejlesztése

4.3. Leromlott

városi területek

rehabilitációja




1,794 1,429 1,834

Forráskeret

felhasználási

módok

Megyei

Önkormányzat

saját projekt

0,000 0,000 0,000

Földrajzi

célterület 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport 0,000 0,000 0,000

Minden megyén

belüli jogosult

számára

igényelhető

1,794 1,429 1,834

4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása

10. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” prioritás

intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása


46

4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és






5.1.

Foglalkoztatás-

növelést célzó

megyei és helyi

foglalkoztatási

együttműködések

(paktumok)

5.2. A

társadalmi

együttműködés

erősítését

szolgáló helyi

szintű komplex

programok

5.3. Helyi

közösségi

programok

megvalósítása




5,157 0,683 1,171

Forráskeret

felhasználási

módok

Megyei

Önkormányzat

saját projekt

0 0,000 0,300

Földrajzi

célterület 1,000 0,000 0,000


Kedvezményezetti

csoport 2,500 0,000 0,000

Minden, megyén

belüli jogosult

számára

igényelhető

1,657 0,683 0,871

5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)


47

11. ábra: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés”

prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)

A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című

fejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó

fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi

célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet ki a hiányzó

infrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő eszközök fejlesztésében. A gazdaság

fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás

fejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt

földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási

együttműködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek.

A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi stratégiát kell alkalmazni,

mely stratégia kidolgozását a megyei szintű együttműködés keretében tervezzük

megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási

együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a

megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében. A Bács-Kiskun Megyei

Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd

forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta

legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési

megállapodások (paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten

létrejött többszereplős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának

fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése.

Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása

megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat

legjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil

szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös

mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac

fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb

0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000


együttműködések (paktumok)


megvalósítása


Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető


Fejlesztési cél




48

megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési

önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját

(ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási

területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási

szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a

vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi

összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé

teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és

foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység

kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez,

elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.

Az 5.3. intézkedés keretében a helyi identitás, a Bács-Kiskun megyei tudat, a

lokálpatriotizmus erősítése érdekében kíván saját projektet benyújtani 300 millió forint

értékben. A helyi identitás erősítése kiváló eszköze a térség lakosságának helyben tartásának,

támogatja a többi intézkedés célkitűzéseit a népesség megtartásával. A projekt keretet ad

azoknak a kistelepülési fejlesztéseknek is, melyek önállóan nem valósulhatnának meg

megfelelő kapacitás és tapasztalat hiányában.


49

5. Az ITP indikátorvállalásai

5.1. A megye indikátorvállalásai

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

TOP

Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

A megye

által

vállalt

célérték

(2018)

TOP

Célértéke

(2023)

Forrásarányos

célérték (2023)

A megye

által vállalt

célérték

(2023)



foglalkoztatás

elősegítésére

A fejlesztett vagy újonnan

létesített iparterületek és

ipari parkok területe

ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A felújított vagy

korszerűsített utak teljes

hossza

km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

Fejlesztett, 0-3 éves

gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek száma

db 2500 198 198 12500 990 990

2. Vállalkozásbarát,

népességmegtartó


Városi területeken

létrehozott vagy

helyreállított nyitott terek

m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00

3. Alacsony

széndioxid

kibocsátású

gazdaságra való



Kialakított

kerékpárforgalmi

létesítmények hossza

km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

Üvegházhatású gázok

becsült éves csökkenése

tonna CO2

egyenérték 37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00


50

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

TOP

Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

A megye

által

vállalt

célérték

(2018)

TOP

Célértéke

(2023)

Forrásarányos

célérték (2023)

A megye

által vállalt

célérték

(2023)


szolgáltatások

fejlesztése és a

társadalmi

együttműködés

erősítése

Fejlesztéssel érintett

egészségügyi alapellátást

nyújtó szolgálatok (benne:

háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi,

védőnői szolgálat és

kapcsolódó ügyeleti

ellátás, iskola-

egészségügyi ellátás)

száma

db 185 16 29 925 78 78

Helyreállított

lakóegységek városi

területeken

lakóegység 232 19 20 1160 92 92

5. Megyei és helyi

emberi erőforrás

fejlesztések,

foglalkoztatás-

ösztönzés és

társadalmi

együttműködés

A foglalkoztatási

paktumok keretében

munkaerőpiaci

programokban résztvevők

száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

Helyi társadalmi

akciókban résztvevők

száma

fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525


51

5.2. Az indikátorvállalások indoklása

Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett

igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a

partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket

frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális

pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési

stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások

bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl.

energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az

iparterületeknél, stb.).

A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret

forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van

a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól

kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a

garancia a hatékony működtetésre.


52

6. Az ITP ütemezése

Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

A kötelezettségvállalás várható időpontját, azaz a támogatói döntés várható idejét

terveztük az adott időszakra.

Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk.

A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat

egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok.

Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a

pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a

potenciális pályázókat.

2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó

kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben.


53


54

7. Mellékletek

ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok,

ütemezések)

Megye neve:

Megyei ITP neve:

A megye

forráskeretét az

1702/2014. (XII. 3.)

Kormányhatározat

alapján, 2

tizedesjegyig kérjük

megadni!

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23

Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata

TOP prioritások 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztéseTelepülési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták

meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.

TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúra fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti

szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés



állást segítő intézmények,

közszolgáltatások fejlesztésével

2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés



3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése



4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának


4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó

megyei és helyi foglalkoztatási


5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok


megvalósítása

Ellenőrzés 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat

fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás

átcsoportosítást kértünk.

Forrást biztosító Strukturális

Alap megnevezéseERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló

közlekedésfejlesztés-

TOP prioritások közötti

forrásmegosztás (Mrd Ft) 147,785 798,68

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát,

munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével-

A megye forráskeretének

megoszlása TOP prioritások

között (Mrd Ft) 11,699 63,23


népességmegtartó


2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés -

Az egyes TOP prioritásokon

belüli intézkedések közötti

forrásmegoszlás (Mrd Ft) 114,354 71,328 51,126 61,642 147,785 75,276 125,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 798,68

3. Alacsony széndioxid

kibocsátású gazdaságra

való áttérés kiemelten a


3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztésEzen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is

megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.

A megye TOP forráskeretének

megosztása prioritásonként és

intézkedésenként a TOP belső

arányok szerint (Mrd Ft)

9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,233.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-

felhasználás arányának növelése

A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében

inzézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali

hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az

önkormányzatok körében.

Az egyes TOP prioritások

közötti saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

11,699 63,23


szolgáltatások

fejlesztése és a

társadalmi

együttműködés

erősítése

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért

lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

A forrásokat 3

tizedesjegyig kérjük

megadni!

Az egyes TOP prioritásokon

belül az intézkedések közötti

saját igényeken alapuló

forrásmegoszlás

(Mrd Ft)

9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A

népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás,

ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.

2015-ben meghirdetett

források

(Mrd Ft)2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja -

2016-ban meghirdetésre kerülő

források

(Mrd Ft)6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003

5. Megyei és helyi

emberi erőforrás

fejlesztések,

foglalkoztatás ösztönzés

és társadalmi

együttműködés



Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény

mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt

ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.

2017-ben meghirdetésre kerülő

források

(Mrd Ft)0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex

programok -

9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása -

0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0

TOP prioritások intézkedései

1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra

fejlesztése

1.2. Társadalmi és környezeti

szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés




állást segítő intézmények,





3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán

ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése






5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó

megyei és helyi foglalkoztatási


5.2. A társadalmi együttműködés

erősítését szolgáló helyi szintű

komplex programok


megvalósítása

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a

foglalkoztatás elősegítésére

23,611

TOP szerint 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

11,699

Saját igények szerint 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171

3. Alacsony széndioxid kibocsátású

gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

15,848

4. A helyi közösségi szolgáltatások

fejlesztése és a társadalmi

együttműködés erősítése

5,057

5. Megyei és helyi emberi erőforrás

fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és


7,011

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

23,611 15,848 5,057 7,011

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása

prioritásonként (Mrd Ft)



foglalkoztatás

elősegítésére

Bács-Kiskun megye

298,450 61,769

Bács-Kiskun Megye Integrált Területi

Programja

4,890 7,100

89,691

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése é s a társadalmi együttm űködés er ősítése

5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttm űködés

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken

Ellenőrzés

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a fogla lkoztatás el ősegítésére

200,986

15,91023,626

0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000

A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)

TOP szerint

Saját igények szerint

37%

19%

25%

8%

11%

A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére


3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés

kiemelten a városi területeken

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a

társadalmi együttműködés erősítése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,

foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

1. oldal, összesen: 1

Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23


1.2. Társadalmi és környezeti szempontból

fenntartható turizmusfejlesztés



családbarát, munkába állást segítő intézmények,


Ellenőrzés

9,018 5,666 4,047 4,880 23,611

Megyei Önkormányzat

saját projekt0,000 0,200 0,000 0,000 0,200

Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0,000 4,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000 0,000 0,000

Minden megyén belüli

jogosult számára

igényelhető

8,018 3,966 2,547 4,880 19,411

Ellenőrzés: 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A megye területi fejlettsége

jelentős különbségeket

mutat településenként,

járásonként is. E fejlettség

kiegyenlítése érdekében 1

milliárd forintot kívánunk a

szabad vállalkoási zóna ás a

homokhátság

településeinek biztosítani.

A forrás maradék része

mindenki számára

igényelhető, aki a TOP

jogosultsági feltételeknek

eleget tesz.

A Bács-Kiskun Megyei

Önkormányzat a térség

turisztikai

termékcsomagjainak

kialakítására 200 millió

forint összegű saját

fejlesztést tervez. A

forrásokból 1,5 milliárd

forintot a Homokhátság és

a szabad vállalkozási zónák

célterületen kívánja

hasznosítani. A forrás

maradék része mindenki

számára igényelhető, aki a

TOP jogosultsági

feltételeknek eleget tesz.

A forrás mindenki számára



eleget tesz.




eleget tesz.

Bács-Kiskun megye

esetében két kiemelt

fejlesztési célterület létezik,

melyek a megye


programjában is

megtalálhatók. Az egyik a

Homokhátság, a másik a

27/2013. (II. 12.) Korm.

rendelet szerinti szabad

vállalkozói zónába tartozó

települések. A

forrásfelhasználási módok a

megye települései közötti

egyenlőtlenségek

csökkentését szolgálják.

A megyében nem létezik

térségi TDM szervezet, aki a

szolgáltatásokat és az

attrakciókat hálózatba,

csomagba szervezné. A

BKMÖ 100%-os nonprofit

cége vállalta fel azt a

hiánypótló feladatot,

melynek során egységes

turisztikai arculatot alakít ki a

térségnek, az egyes

vonzerőket rendszerbe

szervezi, ez együttműködések

körét szélesíti. Bács-Kiskun

megye esetében két kiemelt


melyek a megye


programjában is



27/2013. (II. 12.) Korm.



települések. A



egyenlőtlenségek


A területi egyenlőtlenségek

kiegyenlítése érdekében a

forrás felhasználási módját

nem kívánjuk cél, célterület,

kedvezményezett szint

megbontani.






megbontani.

Forráskeret felhasználási

módok


Kérjük, a fenti táblával összhangban

sorolja fel a konkrét

célterületet/célt/kedvezményezetti

csoportot és választását indokolja

is!

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a

foglalkoztatás elősegítésére

A forráskeret felhasználási módok részletezése

1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

A forráskeret felhasználási módok indoklása

Intézkedés kódszáma

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.

Bács-Kiskun megye





0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

5,000

6,000

7,000

8,000

9,000

10,000

1.1. Helyi gazdasági

infrastruktúrafejlesztése

1.2. Társadalmi és

környezetiszempontból

fenntarthatóturizmusfejlesztés

1.3. A

gazdaságfejlesztéstés a munkaerő

mobilitásösztönzését szolgáló


1.4. A foglalkoztatás

segítése és azéletminőség javítása

családbarát,munkába állást

segítő intézmények,

közszolgáltatásokfejlesztésével

Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft)



Fejlesztési cél






11,699


saját projekt0,000

Földrajzi célterület 0,000

Fejlesztési cél 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000


jogosult számára

igényelhető

11,699

Elenőrzés 11,699

2.1.




eleget tesz.






megbontani.

3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés

3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának

növelése

Ellenőrzés

4,894 10,954 15,848


saját projekt0,000 0,000 0,000

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000


Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000


jogosult számára

igényelhető

4,894 10,954 15,848

Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848

3.1. 3.2.

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken








módok


módok

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfej lesztés








is!



0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000






Fejlesztési cél



0,000

2,000

4,000

6,000

8,000

10,000

12,000


közlekedés-fejlesztés


energiahatékonyságának és amegújuló energia-felhasználás

arányának növelése




Fejlesztési cél








eleget tesz.




eleget tesz.






megbontani.

A területi

egyenlőtlenségek


forrás felhasználási

módját nem kívánjuk cél,

célterület,


megbontani.






Ellenőrzés

1,794 1,429 1,834 5,057


saját projekt0,000 0,000 0,000 0,000

Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport0,000 0,000 0,000 0,000


jogosult számára

igényelhető

1,794 1,429 1,834 5,057

Ellenőrzés: 1,794 1,429 1,834 5,057

4.1. 4.2. 4.3.




eleget tesz.




eleget tesz.




eleget tesz.






megbontani.

A területi

egyenlőtlenségek




célterület,


megbontani.






megbontani.

5.1. Foglalkoztatás-növelést

célzó megyei és helyi

foglalkoztatási


5.2. A társadalmi

együttműködés erősítését

szolgáló helyi szintű komplex

programok


megvalósításaEllenőrzés

5,157 0,683 1,171 7,011


saját projekt0,000 0,000 0,300 0,300


4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi

együttm űködés


módok










4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése é s a társadalmi együttm űködés er ősítése





is!





is!

0,000

0,200

0,400

0,600

0,800

1,000

1,200

1,400

1,600

1,800

2,000

4.1. Egészségügyi

alapellátásinfrastrukturális

fejlesztése

4.2. A szociális

alapszolgáltatásokinfrastruktúrájának


4.3. Leromlott városi

területekrehabilitációja




Fejlesztési cél



3,000

4,000

5,000

6,000


Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető


Fejlesztési cél



Földrajzi célterület 1,000 0,000 0,000 1,000

Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000

Kedvezményezetti

csoport2,500 0,000 0,000 2,500

Minden, megyén belüli

jogosult számára

igényelhető

1,657 0,683 0,871 3,211

Ellenőrzés: 5,157 0,683 1,171 7,011

5.1. 5.2. 5.3.

A megye területi fejlettsége

jelentős különbségeket

mutat településenként,

járásonként is. E fejlettség

kiegyenlítése érdekében 1

milliárd forintot kívánunk a

szabad vállalkoási zóna ás a

homokhátság

településeinek biztosítani.

A forrás maradék része

mindenki számára



eleget tesz.




eleget tesz.

Az 5.3. intézkedés keretében a

helyi identitás, a Bács-Kiskun

megyei tudat, a

lokálpatriotizmus erősítése

érdekében kíván saját

projektet benyújtani 300 millió

forint értékben. A helyi

identitás erősítése kiváló

eszköze a térség lakosságának

helyben tartásának, támogatja

a többi intézkedés célkitűzéseit

a népesség megtartásával. A

projekt keretet ad azoknak a

kistelepülési fejlesztéseknek is,

melyek önállóan nem

valósulhatnának meg

megfelelő kapacitás és

tapasztalat hiányában.A forrás

maradék része mindenki

számára igényelhető, aki a TOP


eleget tesz.

Bács-Kiskun megye

esetében két kiemelt


melyek a megye


programjában is



27/2013. (II. 12.) Korm.



települések. A



egyenlőtlenségek


A területi

egyenlőtlenségek




célterület,


megbontani.






megbontani.



módok








is!

0,000

1,000

2,000

5.1. Foglalkoztatás-

növelést célzó megyei éshelyi foglalkoztatási

együttműködések(paktumok)

5.2. A társadalmi

együttműködés erősítésétszolgáló helyi szintű

komplex programok

5.3. Helyi közösségi

programok megvalósítása

Fejlesztési cél





3.) Megye_ITP_4. fejezet

INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK

Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23

Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23

Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd

Ft)798,68

Részesedés aránya: 7,92%

TOP prioritás Kimeneti indikátor neve MértékegységeTOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

A megye által

vállalt célérték

(2018)

TOP Célértéke

(2023)

Forrásarányos

célérték (2023)

A megye által

vállalt célérték

(2023)

Megjegyzés

A fejlesztett vagy újonnan létesített

iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28

A felújított vagy korszerűsített utak teljes

hosszakm 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek számadb 2500 198 198 12500 990 990


népességmegtartó


Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények

hosszakm 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2

egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást

nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és

kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi

ellátás) száma

db 185 16 29 925 78 78

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92

A foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

fő 8580 668 708 42900 3339 3339

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525

Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun Megye Integrált

Területi Programja





1. Térségi gazdasági környezet

fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére


kibocsátású gazdaságra való

áttérés kiemelten a városi

területeken




erősítése



TOP

prioritás/egyedi célkitűzés

Kimeneti indikátor neve Mértékegysége

Arány a megye

intézkedé-

senkénti

választott

forráskeretei

alapján

TOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)

TOP forrás-

arányos

indkátorértékek

Forrásarányos

célérték (2023)

Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő

vállalkozások számadb 189 15 15

A nem pénzügyi támogatásban részesülő

vállalkozások számadb 8000 634 631

A fejlesztett vagy újonnan létesített

iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 1373 108,69 108,28

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 504 39,90 39,75

1.B

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve

látványosságnak minősülő támogatott

helyszíneken tett látogatások várható

számának növekedése

látogatás/év 7,94% 1116000 88345 88651

1.CA felújított vagy korszerűsített utak teljes

hosszakm 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,92


biztosító férőhelyek számadb 2500 198 12500 990 990

Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek

elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 11000 871 871

Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek

elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 2000 159 159


biztosító férőhelyek számadb 14750 1168 1168


helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont

területek lakosságaszemély 1240000 98161 98162

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények

hosszam 558000 44172,27 44172,57

A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 19 1,51 1,51



2.A

Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek

forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!

7,89%1.A

1.D 7,92%

7,92%



TOP



Arány a megye

intézkedé-

senkénti

választott

forráskeretei

alapján

TOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)

TOP forrás-

arányos

indkátorértékek

Forrásarányos

célérték (2023)

Városi területeken épített vagy renovált köz-

vagy kereskedelmi épületekm2 168000 13299,18 13299,27

Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület

nagyságam2 1468000 116209,48 116210,26

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy

településrészek számadb 21 2 2

Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított

települések számadb 80 7 6

Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek

számadb 29 3 2

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények

hosszakm 240 15,61 686 54 44,60

A középületek éves primerenergia-

fogyasztásának csökkenésekWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44

A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2

egyenérték37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,32

Energiahatékonysági fejlesztések által elért

primer energia felhasználás csökkenésPJ/év 0,63 0,05 0,06

A megújuló energiaforrásból előállított

energiamennyiségPJ/év 3,12 0,25 0,28

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő

lakosságfő 370000 29290 30860

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást

nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi

gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és

kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi

ellátás) száma

db 185 16 925 74 78

Újonnan épített vagy felújított rendelők,

tanácsadók számadb 617 49 52

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális

alapszolgáltatások számadb 8,36% 244 20 21

8,34%

3.A

3.B

4.A

6,50%



8,71%



TOP



Arány a megye

intézkedé-

senkénti

választott

forráskeretei

alapján

TOP Célértéke

(2018)

Forrásarányos

célérték (2018)

TOP Célértéke

(2023)

TOP forrás-

arányos

indkátorértékek

Forrásarányos

célérték (2023)

Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92

Városi területeken épített vagy renovált köz-

vagy kereskedelmi épületekm2 9000 712,46 712,39


helyreállított nyitott terekm2 139000 11003,49 11002,42

Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont

területek lakosságafő 1564000 123810 123797

Szociális célú városrehabilitációval érintett

akcióterületen élő lakosság számafő 267000 21137 21135

5.A

A foglalkoztatási paktumok keretében

munkaerőpiaci programokban résztvevők

száma

szám 7,78% 8580 668 42900 3397 3339

Szociális városrehabilitációs programmal elért

hátrányos helyzetű lakosság számafő 7,92% 106800 8455 8461

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525

4.B

5.B/5.C


7,92%


Megye neve:

Megyei ITP neve:

Megye forráskerete

(Mrd Ft):63,23

Minden adat automatikusan

megjelenik az 1. munkalapról

Prioritás intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé

9,018 2,028 6,999,018 0,000

5,666 3,026 2,645,666 0,000

4,0474,047

4,047 0,000

4,880

3,304 1,576

4,88 0,000


népességmegtartó

településfejlesztés 11,699

9,394 2,305

11,699 0,000

4,8941,394 3,5

4,894 0,000

10,954

5,1 5,854

10,954 0,000

1,7940,978 0,816

1,794 0,000

1,4290,935 0,494

1,429 0,000

1,8341,834

1,834 0,000

5,1572,5 2,657

5,157 0,000

0,6830,683

0,683 0,000

1,171

1,171

1,171 0,000

63,226 0 0 0 0 0 0 0 35,223 0 18,673 9,33 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226 0,000

Összes

forrásEll.

1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás

ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

2019 2020 2021 2022 20232016



5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi

foglalkoztatási együttműködések (paktumok)


családbarát, munkába állást segítő intézmények,




3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a

megújuló energia-felhasználás arányának növelése

5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi

szintű komplex programok

Intékedések

Bács-Kiskun megye


ÜTEMEZÉS

1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható

turizmusfejlesztés

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

2017 2018








erősítése

1. Térségi gazdasági környezet

fejlesztése a foglalkoztatás

elősegítésére


kibocsátású gazdaságra való

áttérés kiemelten a városi

területeken



2015


Documents

Bács-Kiskun 2020 · 2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a ... és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni