Embed Size (px)
Citation preview
BELGRÁD rövidített
Fleischer Tamás
Erő Zoltán
Kovács Éva
SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL,
GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)
Fleischer Tamás
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/
Világvárosok
BME Urbanisztika Tanszék
Budapest, 2011. november 3.
„Nyugat-Balkán”
Balkán földrajz
Szerbia – közigazgatás
Szerb történelem
Térszerkezet és gazdaság
Közlekedés
Belgrád waterfront
Képek – kapuk
SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL,
GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)
A Balkán
és
környezete
Mettől-
meddig
Balkán?
Van-e
kapuja?
A Balkán
és
környezete
Mettől-
meddig
Balkán?
Van-e
kapuja?
A Balkán
és
környezete
Mettől-
meddig
Balkán?
Van-e
kapuja?
http://www.stockmapagency.com/Phy
sical_Map_Serbia_C-Serb-2007-
Phys.php
http://www.worldmapsinfo.com/map-
of-serbia-europe.html
Szerbia hegy- és vízrajzi térképe
Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői
Forrás: Nagy Imre — Radmila Miletiú — Marina Todorovic (2009) Szerbia
regionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3.
szám, pp. 173-184.
Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országra
Szerbia 2007 Magyarország 2011
Népesség
Terület
7 498 001
77 474 km2
9 965 000
93 030 km2
Közigazgatás
Főváros
4718 település 165 község
1 700 000… …1 182 000 WIKI
3154 település
1 733 685
Vajdaság 2 031 992 lakos, 467 település,
45 község
http://geology.com/world/serbia-
satellite-image.shtml
Szerbia térszerkezete
Egyben a 2007-12
időszakra készült
területfejlesztési terv
javasolt NUTs-2
területi beosztása:
Belgrád, Vajdaság,
Közép-Szerbia, (Kelet-
Nyugat-…Központi- Déli-)
Koszovo.
Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig* http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf * Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében.
A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. században indult meg.
A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagolt domborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammá szervezése csak a 12. század végére sikerült.
1217 – királyság lesz az államforma
1219 – függetlenné válik a szerb ortodox egyház.
A királyság fénykora Dusán cár (1331 – 1355) idejére esik. A birodalom határai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak.
Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett.
1371 – oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát.
1389 – rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik. 1459 – Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba.
15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok még viszonylag jól elkülönültek egymástól.
Szerbia a történelemben 1/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig
Belgrád kapujában
Európa kapujában
Szerbia a történelemben 2/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig
A török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeres
átalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció ment
végbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait.
A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak,
helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre
(Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek.
1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb család
hagyta el otthonát és költözött Magyarország területére.
18. század – A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb,
szlovák, román, stb.) régió kialakulása.
1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašanin
nevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerb
külpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušan
cár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerette
volna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Porta
fennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is
Szerbia a történelemben 3/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig
1859 – Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a terület
etnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió.
19. század első fele – sorozatos szerb felkelések. 1830 – a szultán elismerte
Belgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját.
1878 – Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a él
Szerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása és
összefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig.
Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót,
Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia
1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerb
etnikum egy országban összpontosul.
Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jött
létre. Tömegesen telepítettek szerbeket az „etnikailag labilis” térségekbe,
Koszovóba és a Vajdaságba.
1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságra
osztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.
http://tamop412a
.ttk.pte.hu/files/f
oldrajz7/geopolit
ikai_foldrajz/ww
w/ch04s38.html
Jugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%)
http://tamop
412a.ttk.pte.
hu/files/fold
rajz7/geopol
itikai_foldra
jz/www/ch0
4s47.html
Szerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%)
Szerbia a történelemben 4/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig
1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 „Hideg napok”, 3500 halott,
30 000 betelepülő Vajdaságba.
1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Tito
az állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel.
Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetek
egyenjogúságát.
Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbek
bevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében.
Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %)
Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó és
Macedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámú
román-vlah kisebbség.
1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlott
Jugoszlávia.
2006 – Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésre
szavazott. 2008 – Koszovó de jure is független
Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és
társadalmi háttere
Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása
Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált a
különböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugat
irányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltak
meghatározóvá (Morava-folyó völgye).
A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot.
A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz,
csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után.
A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmus
színrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionális
különbségek növekedni kezdenek.
A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova-
Pozsarevác , egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengely
mentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.
Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és
társadalmi háttere
Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató)
Szerbia regionális különbségeinek változása
Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatív
gazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. „Az ország
éléskamrája.” Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származik
a tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhez
képest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportból
származó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kal
haladja meg az országos átlagot.
A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területein
találhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek
Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását,
a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Több
mint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) és
Bosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.
AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI
A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ
0
20
40
60
80
100
120
140
160
0 20 40 60 80 100 120 140
lakosszám [millió fő]
PP
S a
rán
y [
GD
P/f
ő]
EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100
NL B D* A
CZ* SK HU CR
SR* RO BG +MO + UKR
GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)
Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010
A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.
AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA
A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ
0
20
40
60
80
100
120
140
160
0 20 40 60 80 100 120 140
lakosszám [millió fő]
PP
S a
rán
y [
GD
P/f
ő]
EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100
NL B D* A
CZ* SK HU CR
SR* RO BG +MO + UKR
GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)
Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010
A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.
AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA
DUNA
A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben
TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése
TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans
2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO
BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal,
A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva
TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése
TIRS – A közúti kapacitások kimerülése
TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése
BME – URBANISZTIKA -
ÚTIBESZÁMOLÓK
2011. 11. 03.
Erő Zoltán
PALATIUM Stúdió Kft.
BELGRÁD -
VÁROSTÖRTÉNET
LIMES ERŐD:
SINGIDUNUM
BELGRÁD
NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD
1456
NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD
1456
OSZMÁN BIRODALOM
1521 – 1688
1717 – A BELGRÁDI CSATA - SAVOYAI JENŐ
1789 – SZERB KIVÁNDORLÁS (Rácok Mo.-n)
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1806 – SZERB FELKELÉS
1817 – SZERB HERCEGSÉG
1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS
KNJAZ MILOS OBRENOVIC
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1806 – SZERB FELKELÉS
1817 – SZERB HERCEGSÉG
1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS
KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1806 – SZERB FELKELÉS
1817 – SZERB HERCEGSÉG
1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS
KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1806 – SZERB FELKELÉS
1817 – SZERB HERCEGSÉG
1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS
KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
1884 – BUDAPEST – ZIMONY –
BELGRÁD VASÚT
ÖNÁLLÓ SZERBIA
1867 – A TÖRÖK KIVONUL
1882 – SZERB KIRÁLYSÁG
JUGOSZLÁVIA
1912 – BALKÁNI HÁBORÚK
1914-18 – I. vh.
1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG
1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG
BELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE – 230 ezer fő
BELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA
JUGOSZLÁVIA
1912 – BALKÁNI HÁBORÚK
1914-18 – I. vh.
1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG
1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG
BELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE
– 230 ezer fő
BELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA
JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG
1941 – II. vh. BOMBÁZÁS
1944. okt. – FELSZABADÍTÁS
1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)
JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG
1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)
JUGOSZLÁVIA
1948 – ÚJ BELGRÁD
JUGOSZLÁVIA
ÚJ BELGRÁD
JUGOSZLÁVIA
BELGRÁD
- BELVÁROS
A TEN(Trans-European Networks), azaz transzeurópai hálózatok célja,
hogy a közlekedési, energiaszállítási és távközlési hálózatok
koordinációja révén segítse a gazdaság működését.
Az egykori Jugoszláviát érintő fő korridorok:
-nyugat-keleti irányú, E70-es – a nyugattal való kapcsolatok, a főváros
kiemelt szerepe miatt először kiépült az1970-es évekre :
(Grác)- Maribor- Ljubljana- Zágráb- Belgrád,majd tovább Nis- Leskovac
-észak-déli irányú, E75-ös
-Belgrád- Újvidék- Topolya félpályás autópálya az 1980-as évekre,
-Topolya- Szabadka- Horgos a polgárháború első éveiben,
-Belgrád-Újvidék között 2x2 sávra bővítés a háború után,
-megkezdődött a Belgrád elkerülő kiépítése.
Tervek és valóság:
1998-ra terveztek: 420km autópálya és 220 km félautópálya Ehelyett ma: E 70 483km /387km megépült, E 75 280 km/ 55 km megépült E 80 107 km/ 23 km megépült Belgrád körgyűrű 69 km/ 0 km Távlati tervek: -IV-es folyosó: Nis és a bolgár határ között, -a Dimitrovgrádig terjedő 80 km-es -a Leskovac–macedón határ közötti 25 km-es szakasz, -Belgrád-Montenegró szakasz, -a Délvidéket átszelő Szabadka-Pozsega pálya.
