BERTHA DUDDE

FÜZETEK 1-7-ig

1 - es füzet 1A kérdés: Ki az Isten? 1

Isten kinyilatkoztatásainak megokolása 6848 A kérdés:Ki az Isten? 1Az isteni ígéret teljesülése igazság Bevezetés a szellemi tudásba

77678341

A kérdés:Ki az Isten?A kérdés:Ki az Isten?

11

A felismerés jelentősége 8034 A kérdés:Ki az Isten? 1A tudás és felismerés különbözősége. 8025 A kérdés:Ki az Isten? 1A helyes Isten-fogalom 7816 A kérdés:Ki az Isten? 1Minden dolog kezdete én vagyok 750 A kérdés:Ki az Isten? 1Isten kifürkészhetetlen 8275 A kérdés:Ki az Isten? 1Isten egy lény 8622 A kérdés:Ki az Isten? 1Bizonyítható Isten léte? 8265 A kérdés:Ki az Isten? 1Isten szellem, aki Jézus Krisztusban .. 7828 A kérdés:Ki az Isten? 1A Jézus Krisztusban való istenhit 8541 A kérdés:Ki az Isten? 1Az istentagadó 5744 A kérdés:Ki az Isten? 1Különféle Isten-bizonyíték 7624 A kérdés:Ki az Isten? 1Istenhit - világbölcsesség 4541 A kérdés:Ki az Isten? 1Isten létét nem szabad bizonyítani 7665 A kérdés:Ki az Isten? 1Torzkép Istenről - tévtanítások 8035 A kérdés:Ki az Isten? 1A Szentháromság 4484 A kérdés:Ki az Isten? 1A vakhit értéktelen 7834 A kérdés:Ki az Isten? 1Az igazság utáni vágy garantálja az igazságot 7629 A kérdés:Ki az Isten? 1Mi az emberélet célja? 7797 A kérdés:Ki az Isten? 1Jézus Krisztus Megváltó Műve 7881 A kérdés:Ki az Isten? 1Vizsgáljátok meg a szellemeket 8228 A kérdés:Ki az Isten? 1A szellemhatás megértése 8254 A kérdés:Ki az Isten? 1Ébredés az életre 7597 A kérdés:Ki az Isten? 1Az élet üresjárata 7533 A kérdés:Ki az Isten? 1Isten akarata 4932 A kérdés:Ki az Isten? 1Ki volt Bertha Dudde? A kérdés:Ki az Isten? 1

2 es füzet 2Krisztus probléma 2

Az ősbűn, és a megváltó mű jelentősége 7136 Krisztus probléma 2Jézus Krisztus Megváltó Művének ismerete 8445 Krisztus probléma 2"És az ige testté lett ..." 8141 Krisztus probléma 2Jézus mérhetetlenül szenvedett 8463 Krisztus probléma 2Az ember Jézus irgalmának műve 7083 Krisztus probléma 2"Istenem, istenem, miért hagytál el engem?" 8201 Krisztus probléma 2Kisztus vére, bűnadósság 5478 Krisztus probléma 2Alászállás a pokolra, Lucifer ellenségessége 6531 Krisztus probléma 2Húsvét szombatja 6233 Krisztus probléma 2Jézus feltámadása 8158 Krisztus probléma 2A keresztáldozat bemutatása minden időkre, és az örökkévalóságra szól

7019 Krisztus probléma 2

Csak Jézus Krisztus által van megváltás 7034 Krisztus probléma 2Ne legyen hiábavaló a keresztáldozat! 6938 Krisztus probléma 2Krisztus mennybemenetele 8189 Krisztus probléma 2"Senki sem mehet az atyához..." 6579 Krisztus probléma 2Jézus Krisztus nélkül nincs szabadulás 6860 Krisztus probléma 2

Jézus úgy jött, mint aki a szükségben megmentő 6951 Krisztus probléma 2"Minden hatalom nekem adatott a Mennyben és a Földön"

7031 Krisztus probléma 2

Az ember Jézus szellemi missziója 6985 Krisztus probléma 2Jézus Krisztus földi bizonyítéka 7250 Krisztus probléma 2Isten és Jézus egy, Isten emberré válása 8250 Krisztus probléma 2Jézus Megváltó Művéhez való helyes beállítottság 7024 Krisztus probléma 2Jézus nevének megváltó ereje 7066 Krisztus probléma 2Az embereknek megmutatják a helyes utat 6958 Krisztus probléma 2Az örökélettel ne tréfáljatok 7096 Krisztus probléma 2Terjesszétek az evangéliumot a világban 7055 Krisztus probléma 2A Jézus Krisztusba vetett hit veszélyben van 6969 Krisztus probléma 2

3 - as füzet 3Isten megváltó terve 3

Ismeret Isten megváltó tervéről 8760 Isten megv. terve 3Lucifer, és az őslények 5612 Isten megv. terve 3A bukott őslények teremtéssé való átváltoztatása 8216 Isten megv. terve 3A teremtett világ keletkezése: FÖLD 7942 Isten megv. terve 3A szellemi fejlődési menete a teremtésben, visszavezetés

7699 Isten megv. terve 3

Az ember teremtése, a bünbeesés 5800 Isten megv. terve 3Hogyan kell érteni az első ember bünbeesését? 9005 Isten megv. terve 3A megváltás művének megértéséhez szükséges, hogy tudjatok az ősbűnről

8806 Isten megv. terve 3

Jézus Krisztus nélkül nincs szabadulás 6860 Isten megv. terve 3A földi élet út, de nem cél 5897 Isten megv. terve 3Mit kell érteni az eredeti bűn alatt? 5967 Isten megv. terve 3Miért lett elvéve az embertől a visszaemlékezés? 7127 Isten megv. terve 3A szellemi és a földi világ 3593 Isten megv. terve 3Miért nem ismert általánosan a visszavezetés folyamata?

8465 Isten megv. terve 3

A Megváltó terv végbevitele 7728 Isten megv. terve 34 - es füzet 4Az igazi ima 4

Isten áldását ki kell imádkozni 7603 Az igazi ima 4Az ima kegyelmi eszköz 6321 Az igazi ima 4Szükségben hívjatok, A hit mélysége 3681 Az igazi ima 4Tanuljátok meg bennem felismerni az Atyát 5480 Az igazi ima 4A gyermek imája 5720 Az igazi ima 4Imameghallgatás 8073 Az igazi ima 4Milyen legyen az ima, mely meghallgatásra talál? 8738 Az igazi ima 4I. Ima szellemben és igazságban 4872 Az igazi ima 4ll. Ima szellemben és igazságban 5069 Az igazi ima 4Hangos, vagy csendes ima? 6012 Az igazi ima 4A bensőséges ima megerősíti a hitet 3778 Az igazi ima 4Egyszerű imaforma 3734 Az igazi ima 4Bocsásd meg a mi vétkeinket 5428 Az igazi ima 4Könyörgés az Istentől távol élő emberekért 2172 Az igazi ima 4Ima a túlvilági lelkekért, akik a foldön nem tudtak szeretni

2165 Az igazi ima 4

A hivő ima, és könyörgés 1862 Az igazi ima 4A fénylények hívása, kapcsolat Istennel 5675 Az igazi ima 4Imameghallgatás, hit 6569 Az igazi ima 4Ima kegyelemért és erőért 3714 Az igazi ima 4Az alázatos ima 3682 Az igazi ima 4A helyes ima: Legyen meg a te akaratod 4372 Az igazi ima 4

A gonosz munkálkodása ellen csak az ima nyujt védelmet

8955 Az igazi ima 4

Isten segitségül hívása 5805 Az igazi ima 45 ös füzet 5

Szeretet a legfőbb parancs 5A biblia: a szeretet tana 4000 Szeretet a legfőbb 5Szeretet 4128 Szeretet a legfőbb 5Isten mint szerető Atya 7648 Szeretet a legfőbb 5Az énszeretet felebaráti szeretetté változik 8032 Szeretet a legfőbb 5Isten és emberszeretet 4961 Szeretet a legfőbb 5" Aki megmarad a szeretetben..." 5863 Szeretet a legfőbb 5A helyes felebaráti szeretet 6121 Szeretet a legfőbb 5Az Isten iránti szeretetet az emberek iránti szeretet tanusítja

8584 Szeretet a legfőbb 5

Szeressétek egymást 8711 Szeretet a legfőbb 5Küzdelem az önzés ellen 7294 Szeretet a legfőbb 5Szeretet kettesben - könnyű földi út 1021 Szeretet a legfőbb 5Érzéki szeretet 873 Szeretet a legfőbb 5Szociális szolgáltatás - felebaráti szeretet 6360 Szeretet a legfőbb 5A földi élet értelme: szeretetből cselekedni 8576 Szeretet a legfőbb 5Elég a kötelességteljesítés? 1829 Szeretet a legfőbb 5Jézus követése - szeretetben élni 5927 Szeretet a legfőbb 5A szeretet parancsát teljesíteni kell 8678 Szeretet a legfőbb 5A földi feladat a szeretet-parancs teljesítése 6086 Szeretet a legfőbb 5A szeretet és hit hiányzik az emberekből 8626 Szeretet a legfőbb 5Felebaráti szeretet ha szavamat továbbadjátok 7708 Szeretet a legfőbb 5Isten szeretete - végidő 7709 Szeretet a legfőbb 5

6 os füzet 6Az ember: titok 6

Kezdetben volt a szó 6852 Az ember: titok 6A földi élet oka és célja 8020 Az ember: titok 6A földi élet céljának ismerete 7100 Az ember: titok 6A lények megteremtése Istentől való eltávolodás 8566 Az ember: titok 6A teremtés létrehozásának oka 7770 Az ember: titok 6A teremtés Isten műve 8613 Az ember: titok 6Mi az anyag? 2494 Az ember: titok 6A teremtésben nincs értelmetlen és céltalan dolog 7098 Az ember: titok 6Fejlődés a Földön 7800 Az ember: titok 6Inkarnáció 2775 Az ember: titok 6Az ember fejlődés eredménye, vagy új teremtmény?

8235 Az ember: titok 6

Mi a lélek? 6647 Az ember: titok 6Az ős-szellem éntudata 7569 Az ember: titok 6A lélek - a Teremtés dolgainak hordozója 2344 Az ember: titok 6A lelken végzett munka 3661 Az ember: titok 6A lélek azt aratja, amit vetett 7656 Az ember: titok 6A lélek halhatatlansága 1874 Az ember: titok 6Mikrokozmosz 716 Az ember: titok 6Test - lélek - szellem 4757 Az ember: titok 6Lélek és szellem-szikra az emberben 1618 Az ember: titok 6A lelkiismeret szava 7698 Az ember: titok 6A szabad akarat 7837 Az ember: titok 6Az akarati döntés - földi feladat. 5557 Az ember: titok 6Akarat és tett - az felelősség 2489 Az ember: titok 6Jó és rossz - öröktől való törvény 3901 Az ember: titok 6A bűnök kiengesztelődése Jézus Krisztus által 6513 Az ember: titok 6

Az anyag legyőzése 5594 Az ember: titok 6Az anyagias beállítottság 7505 Az ember: titok 6Az Istentől megáldott házasság 4357 Az ember: titok 6Utódok - várakozó lelkek Az ember: titok 6Az ember rendeltetése 6100 Az ember: titok 6Az ember igazi hazája 9009 Az ember: titok 6A Föld átalakulása a szellmi mélypont miatt van. 7581 Az ember: titok 6Isten szeretet-bilincsei 5961 Az ember: titok 6Mindenkor szavaimhoz tartsátok magatokat Az ember: titok 6

7 es füzet 7Test lélek szellem 7

A világosság az emberek között 8658 Test lélek szellem 7Magyarázat az ős-szellemekről, és a bukásukról 8459 Test lélek szellem 7Magyarázat az emberi "lét"-ről 8945 Test lélek szellem 7A földi lét jelentősége az embernek 8414 Test lélek szellem 7Mi volt az ember az őskezdetben? 8401 Test lélek szellem 7Az ember nem a teremtő hatalom mellékproduktuma

8943 Test lélek szellem 7

A lélekrészecskék menete az anyagban a tudatos lelki munka

5198 Test lélek szellem 7

A visszavezetés folyamata 8564 Test lélek szellem 7Az éntudat stádiuma 7413 Test lélek szellem 7Az anyag, és az anyag feladatának magyarázata 8575 Test lélek szellem 7A test és lélek átszellemítése 8573 Test lélek szellem 7Feltámadás - a test enyészete 7262 Test lélek szellem 7A lélek összetétele 4845 Test lélek szellem 7További magyarázat a lélekről 8012 Test lélek szellem 7Minden lélek ős-szellem akár elbukott - akár nem 8008 Test lélek szellem 7Az egyedi lélek I. 5063 Test lélek szellem 7Az egyedi lélek II. 8117 Test lélek szellem 7A lélek a földi életet tudatosan kezdi 7265 Test lélek szellem 7Az ember lelkét a szeretet és fájdalom teszi salakmentessé

7732 Test lélek szellem 7

Az emberi lélek maradandó 8790 Test lélek szellem 7Az ember munkálkodjon a saját lelkén 7153 Test lélek szellem 7Isten ajándéka: a szeretet szikra 6941 Test lélek szellem 7Isten szeretet-szikrája az emberben 7726 Test lélek szellem 7A szellem-szikrára szükség van 7984 Test lélek szellem 7A lélek egyesül szellemével 8327 Test lélek szellem 7Szellemem hatása az emberben: világosság 7798 Test lélek szellem 7A szellem-szikra egyesülése az Atya-szellemmel 6575 Test lélek szellem 7Isten gondoskodik az emberről 7540 Test lélek szellem 7

   A kérdés: KI AZ ISTEN?  

  Önmaga nyilvánítja ki magát nekünk  Téves tanítások  A Szentháromság      János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye. Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001   TARTALOMJEGYZÉK Isten kinyilatkoztatásainak megokolásaAz isteni ígéret teljesülése igazságBevezetés a szellemi tudásbaA felismerés jelentőségeA tudás és felismerés különbözősége.A helyes Isten-fogalomMinden dolog kezdete én vagyokIsten kifürkészhetetlenIsten egy lényBizonyítható Isten léte?Isten szellem, aki Jézus Krisztusban lett láthatóA Jézus Krisztusban való istenhitAz  istentagadóKülönféle Isten-bizonyítékIstenhit - világbölcsességIsten létét nem szabad bizonyítaniTorzkép Istenről – téves tanításokA SzentháromságA vakhit értéktelenAz igazság utáni vágy garantálja az igazságotMi az emberélet célja?Jézus Krisztus Megváltó MűveVizsgáljátok meg a szellemeketA szellemhatás megértéseÉbredés az életreAz élet üresjárataIsten akarata Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.2005. 

B.D.Nr.6848                                                                                                            1957. 06. 09.Isten kinyilatkoztatásainak megokolásaMindenkinek kinyilvánítom magamat aki meghallgat, mint a szeretet, a bölcsesség és a mindenhatóság Istene. Kinyilatkoztatásaim megértéséhez csak nyitott szív és készséges fül szükséges, amely figyel amint hangom felhangzik. A kinyilatkoztatás állandóan szeretetem jele, mert úgy beszélek hozzátok, mint Atya gyermekéhez: figyelmeztetően, tanítva, vigasztalóan és szeretetet ígérőn. Meg akarom érinteni mindenkinek a szívét, aki meghallgat. Boldoggá akarlak tenni beszédemmel, adni akarok valamit ami arra segít, hogy fölfelé jussatok: világosságot és erőt. Erre minden lénynek szüksége van, ha közelebb akar jutni hozzám. Ezért szólítalak meg ismételten. De lényemet is fel akarom tárni. Azt akarom, hogy felismerjetek mint a szeretet, bölcsesség és mindenhatóság Istenét. És miután megismertetek, lássátok bennem Atyátokat, és mint gyermekeim törekedjetek hozzám. Ha hiszitek szeretetemet, bölcsességemet és mindenhatóságomat, akkor szeretetben és alázatban magatokat is átadjátok nekem, és megszűnik minden ellenállástok, amely még elválaszt tőlem. Ezért nyilatkoztatom ki magamat. Tudja meg mindenki, hogy Teremtőtök és Atyátok határtalan szeretettel át akar ölelni - de az ellenállást nem tűri. Azért beszélek, hogy ellenállástok megtörjön, de nem kényszerítelek, hogy meghallgassatok. Amint felhangzik hangom érezzétek szeretetemet, érintsen erőáram, amely igazolja, hogy én vagyok az aki szól hozzátok. De az erőáram azonnal elveszti hatását, ha ellenállástokban továbbra is meg maradtok. Viszont hatása állandóan fokozódik, amikor készek vagytok elfogadni szavaimat. Világosságot akarok hozni mindenkinek, akinek szelleme még elsötétült állapotban van. Fel akarlak készíteni, hogy a világosság szférája magába fogadhasson. De ez csak úgy lehetséges, ha belém vetett hittel a szeretetből induló cselekedetekre határozzátok el magatokat. Amikor engem szerettek - akkor benső ösztönzésből teszitek a szeretet cselekedeteit. És hogy engem megtanuljatok szeretni - azért kinyilatkoztatom magamat nektek. Ti, földi emberek, egy Istenről beszéltek, akitől féltek, mert hatalma van fölöttetek, ki vagytok szolgáltatva neki, aki elpusztíthat és elítélhet - ha egyáltalán még hiszitek a létét. De ti szeretetet nem adtok Istennek - pedig szeretné, ha kapna tőletek. Azt akarom, hogy szeressetek, mert az sokkal jobb viszonyt teremt, mint amit a félelem hoz létre. Szeretetet akarok kapni tőletek, és megállás nélkül dolgozom ezért a szeretetért. De csak azt a lényt tudjátok szeretni akinek a tökéletességét felismertétek, akinek a szeretetéről, bölcsességéről és mindenhatóságáról meggyőződtetek. Amikor beszélhetek hozzátok, akkor hamarosan arra a meggyőződésre juttok, hogy szeretetem irántatok végtelen, bölcsességem felülmúlhatatlan, és mindenhatóságom határtalan. És majd azzal a kéréssel adjátok át magatokat, hogy örökre egyesülhessetek velem. Ezért hangzanak fel ismételten szavaim, és keresnek szívetekbe bejáratot, és aki készségesen megnyílik, azt megszólításommal boldogítom, és kinyítom neki az üdvösség kapuját. Mert beszédem világosságot hoz, és amint ez felragyog neki - minden sötétsége eltűnik. Akkor mint Örök Világosságot felismer, teljes bensőségességgel szeret, és már nálam is marad.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7767                                                                                                             1960. 12. 09. Az isteni ígéret teljesülése igazságAz igazságba Szellemem által kaptok bevezetést. Ha ezeket a szavakat Földön jártomban magam mondtam, akkor biztos lehetséges hogy ti az igazságban mozogjatok, tehát nem mondhatjátok: senki nem tudja hol van és mi az igazság. Csak komolyan meg kell vitatni, hogyan juthattok el az igazságra. Van igazság: az ami belőlem az "Örök Igazságból" indul, ami megtámadhatatlan, és soha meg nem változik. Magatoknak kell az igazságnak ezt az ősforrását megközelítenetek. Onnan akarjatok igazságot, ahol az eredete van - TŐLEM! Én mindent tudok, ismerek minden összefüggést, nekem semmi sincs elrejtve - és azt akarom, hogy ugyanabban a világosságban éljetek mint én, hogy tudjátok honnan indultatok, és célotokat is ismerjétek. De embertársatok ezt nem tudja megmondani - hacsak nem tőlem kapta az ismeretet. Sokan akarnak tudók lenni, akik arról akarják meggyőzni embertársukat, amit értelmük használatával szereztek. De ezek az értelmi eredmények nem felelnek meg az igazságnak, amíg hozzám nem fordulnak, hogy gondolkodásukat világosítsam meg. Mert míg csak az értelmük tevékeny, addig joggal lehet mondani: egy ember sem tudja, hol van és mi az igazság. De én, a ti Istenetek, tudom. És tudja az az ember is, akinek én megmondom. Megmondtam nektek, hogy Szellemem majd bevezet minden igazságba, szavam pedig igaz - és az is marad. De szavaimat alig veszitek figyelembe, nem ismeritek föl, milyen nagy ígéreteket adtam általuk az embereknek. Az emberekben nincs is kívánság az igazság megismerésére. Amit eléjük terjesztenek, azt gondolkodás nélkül elfogadják igazságnak. Vagy alapvetően visszautasítanak mindent, ami számukra hihetetlennek tűnik. Mindkét eset szellemi visszafejlődést jelent, mert minden embernek kell, hogy legyen szellemi ismerete. Ezért mindenkinek akarnia kell, hogy a helyes szellemi ismeret birtokába jusson. Már maga ez a helyes ismeretre vágyódó akarat is közelebb viszi az igazsághoz, mert a világosságra vágyódó embert nem hagyom hogy

sötétségben élje le életét. Magam lépek közbe, és gondolatait úgy kormányzom, hogy keresésbe kezd, és útját az igazi forrás felé irányítja. Magam nyújtom neki az igazságot, ha nem is közvetlenül, de követeim útján - akiket ő is követeimnek tekint. Mert én csak az igazság utáni vágyat kérem tőletek, hogy már osszam is az igazságot. Azt akarom, hogy az emberek az igazságban éljenek, és amennyire jóakaratúak, annyira kapnak tanítást Szellemem által. Az ember ekkor már nem kételkedik annak igazságában amit Szellemem közvetít neki. És szavaimra is gondol: "Elküldöm a Vigasztalót, az igazság Szellemét, az bevezet minden igazságba, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek". Van tehát egy próbakövetek, amennyiben ugyanazokat a szavakat halljátok a Szellemen keresztül, mint amelyeket a Földön mondtam az embereknek, amikor köztetek vándoroltam. És erről felismerhetitek ki az, aki szól hozzátok. És meggyőződéssel hihetitek hogy én vagyok az, aki ígéreteit teljesíti, aki Szellemén keresztül tanít - és eszetekbe jut jó néhány szavam, amelyeket az embereknek mondtam. Ekkor fontoljátok meg komolyan minden egyes szavamat, mert azok ISTEN-SZAVAK, amelyek soha el nem múlnak, habár az ég és Föld elmúlik. És amikor meggyőződéssel hisztek szavaimnak, akkor mindjobban behatoltok az igazságba, mert akkor szerintük éltek - és érzitek a kihatását is. Ekkor szavaimnak nem csak hallói, hanem cselekvői is lesztek. A szeretet kihatásait is érzitek amit folyton prédikálok, és ami helyes világosságot ad. Ezzel fokozódik felismerésetek - és ismét eléritek azt a tudást, amit egykor elvesztettetek. Ismét teljes egészében az igazságban éltek, mert most már magam vezetlek, ahogyan megígértem.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8341                                                                                                             1962. 11. 28. Bevezetés a szellemi tudásbaKönnyen felfogható tanítást akarok adni az emberek számára. Ha még teljesen ismeretek nélkül vannak, és a helyes magyarázatot elfogadják - a legegyszerűbb módon kapnak felvilágosítást. Gondolhatjátok, hogy az embereket nem ilyennek teremtettem, mint amilyenek most ti vagytok. Sok hiányosság van az emberek körében. És ha erről gondolkodtok, kétségesnek látszik, hogy egy tökéletes lény - akit ti Istennek mondatok - ilyen tökéletlen emberiséget teremtett volna. De mert sem ti magatok, sem a körülöttetek észlelhető teremtmények nem hozták létre önmagukat, azt kell feltételeznetek, hogy egy "erő" hozott létre, aki megköveteli, hogy ti ezt elhiggyétek. Kell hogy legyen egy Isten, mindennek a Teremtője, aki titeket is megteremtett. És ez a Teremtő tökéletes - erre a földi életben sok bizonyságot találtok. Tehát titeket embereket is ő teremtett - de nem ebben az állapotban, amiben most vagytok. Ti is tökéletesek voltatok. A legnagyobb teremtő erő produktumai vagytok. Ez a teremtő-erő egy gondolkodásra képes lény - hasonló hozzátok - csak hogy a legvégtelenebb tökéletesség. Tehát tökéletesnek lettetek teremtve, de nem maradtatok tökéletesek. Van szabad akaratotok, amely kibontakozhat minden irányban. És épp ezért - minden tökéletességet odaadva - az ellenkezőjére is fordulhat. És ti ezt megtettétek. Elhagytátok az Atyai Házat, eltávoztatok tőlem, Istenetektől és Teremtőtöktől. Visszautasítottátok atyai szeretetemet, és ezzel szerencsétlen teremtményekké lettetek, mert a boldogsághoz hozzátartozik az én határtalan szeretetem is. De szeretetem végtelen, abba a mélységbe is követ, ahova szabad akaratból törekedtetek. Szeretetem egyszer majd eléri, hogy visszatértek hozzám, ezért nem hagy meg boldogtalan állapototokban. Segít, hogy a mélyből újra a magasba léphessetek, hogy a Sötétség Birodalmából újra a Világosság Birodalmába jussatok, és visszanyerjétek egykori boldogságotokat. Mert a szeretet mindig boldogítani akar. Ezért szeretetem nem nyugszik addig, míg be nem fejeztétek a hozzám való visszatérés útját. Ennek a visszatérésnek egy egészen rövid állomása a földi élet. Értelmesek vagytok, van értelmetek és szabad akaratotok. Tudtok gondolkodni, érezni és akarni, és ezeknek megfelelően cselekedni. Ha helyes irányú a gondolkodástok és akaratotok, akkor az mindig a szeretet körében mozog. A szeretet határozza meg a gondolkodást és akaratot, mert a helyes irányú akarat engedi, hogy én irányítsam a szeretetből kiinduló tettekre. És a szeretetből kiinduló munkálkodás egyet jelent a hozzám való közeledéssel - aki az örök Szeretet vagyok. Ez azt jelenti, hogy visszájára fordult lényetek megint visszaváltozhat azzá az ős-lénnyé, aki egykor teljes tökéletességben indult ki tőlem. Ezek alapján nektek, földi embereknek egyetlenegy feladatotok van, az, hogy szeretetből induló tetteitek legyenek! Ezzel véghezviszitek földi célotokat, mert csatlakoztok az örök Szeretethez. És az örök Szeretet  teljesen boldoggá tehet, újra üdvözült lények lesztek - ahogyan kezdetben is azok voltatok. Ez az egyetlen cél, amire itt a Földön törekedni kell. És hogy idáig  eljussatok, magam tanítalak a lelkiismeret szaván át, a Szellem hangján át, amely mint szikra izzik minden ember szívében - és amelyet csak a szeretetből induló tettek lobbanthatnak lángra. És ha lángra lobbant a szellemetek, mindent megmond mit tegyetek, mit hagyjatok el - és mindig újabb szeretet-tettre ad indítást. Lényetek ősszubsztanciája a szeretet. Ha tökéletessé akartok válni - és abban meg is akartok maradni,  akkor kell hogy a szeretet teljesen betöltsön. Ha a szeretet tetteit elhanyagoljátok, megmaradtok tökéletlen lényeknek, egy olyan nemzedéknek, mint amilyenek most is körülvesznek benneteket. Szeretet nélküli, csak önmagukat szerető emberek, akik csak magukra gondolnak - de az embertársra, aki ott él szükségben mellettük, arra nem.

Hiányos szeretet - hiányos boldogságot jelent. Elsötétült szellemet, ismerethiányt, gyengeséget - a saját gyengeségben való fogva tartottságot. Mert ilyen állapotban az ember engem, Teremtőjét sem ismeri föl, és nem lép rá a hozzám vezető útra. Pedig a boldogságot csak a velem való újbóli egyesülés hozhatja meg. És ezért vagytok a Földön, hogy velem egyesüljetek. Hogy szeretetté váljatok. Tökéletességeteket újból el kell érnetek, mert egykor szabad akaratból adtátok oda. Újból szeretetté kell válnotok, mert ez az ősszubsztanciátok, és ezzel a változástokkal újból helyreállíthatjátok a velem való egyesülést. Akkor magatok adtok szeretet, és határtalan szeretetet kaphattok érte. Bemehettek az örökéletre, amely az egyedüli igazi élet, tökéletesek és határtalanul boldogok lesztek.                                                                                        AmenB.D.Nr.8034                                                                                                            1961. 11. 06.A felismerés jelentőségeGyermekeim, újból és újból megszólítalak, mert tudom, szavaimra szükség van, hogy erőt adjon az életúton. Mindig legyetek tudatában: én jelenlévő vagyok amint részetekről csak egy gondolat is érint, és kívánjátok, hogy kapcsolatban legyek veletek. És amikor én nálatok jelen vagyok - akkor erőm is átáramlik rátok. Lelketeknek erre az erőre szüksége van, hogy kiérlelődhessen. Ezért haladásnak minősíthetitek, amikor engeditek, hogy beszélhessek hozzátok. Ilyenkor világosságtok mindig tisztul, és ez mélyebb megismerést jelent. Jelenti a fokozódó tudást, a világos gondolkodást, és a helyes irányú akaratot. Veletek való beszédem ezeket garantálja nektek - mert a hozzátok átáramló erő hatóképes, tehát fokozódó bölcsességben jelentkezik. Nektek embereknek a legnagyobb világosságra kell vágyódnotok, meneküljetek a szellem sötétségétől, és kérjétek tőlem a szellemi tudást. Mert milyen tudatlan állapotban kezditek a földi életet? És ha értelmetek tevékenykedni is kezd - be tudtok-e hatolni vele a szellemi területekre? Sűrű sötétség marad bennetek. Minden szellemi fogalom tisztázatlan és megoldatlan számotokra, amíg vágyat nem éreztek magatokban, hogy szeretnétek magyarázatot róla. Ugyanakkor ismeretlen előttetek a földi élet célja is - halottak vagytok szellemben, habár éltek a Földön. Lehettek-e elégedettek a világosság nélküli földi lét csak a Földre irányuló céljaival? A világosság nélküliség nem boldog állapot, hiányát magatok is felismeritek, és belső világosság megszerzésére törekedtek. Mert a hiányos állapot csak akkor változik meg, amikor már érzitek a belső boldogságot, amikor az ismeret megnyílik, és fölvilágosítást kaptok földi életetek céljáról. Kívánkozzatok az ilyen világosságra, és megszólításaimra is figyeljetek, amelyeket követeimen keresztül kaptok, ha magatok még nem vagytok képesek, hogy közvetlenül meghallhassatok. Szellemi tudásotokat igyekezzetek kibővíteni, mert ez az ismeret az a világosság, amely hiányzott a testet öltésetek kezdetén, de amit fel lehet lobbantani, és akkor fényesen világít szívetekben. Mert a kicsi szeretet-szikrának a világosságot Szellemem sugározza. Az mint az én részem nyugszik bennetek, és nektek a szeretet gyakorlásával kell fellobbantani. Tehát szívetek szeretete feltétlenül tudást hoz számotokra. A mélyebb tudás elérése kimondottan a szeretetben való élet megcáfolhatatlan hatása, mert a szeretet tüze a bölcsesség világosságát sugározza magából. A szellemi állapototoknak meg kell világosodni. A szellemi sötétségnek el kell tűnni, és képessé kell válnotok, a szellemi összefüggések felismerésére. Meg kell értenetek engem - a kormányzásomat, munkálkodásomat. Ekkor képesek lesztek magyarázatok adására, mert most már én vagyok aki cselekszik bennetek - tehát ti az én akaratom szerint gondolkodtok, beszéltek és cselekedtek. A megismerés foka meghatározza a lelki érettség fokát. Mert én nem halott ismeretekről beszélek nektek, amely iskolaszerűen átvivődik rátok. Eleven, élő ismeretről beszélek, és a FELISMERÉS fogalma alatt egyedül ezt kell érteni. Én a magamból, az istenetekből való bölcsességből beszélek - amely nem érhető el semmi mással, csak SZERETETTEL, amely csak szellemi hatással jut a Földre, és amit csak olyan szív képes felfogni, amelyik a fényt is engedi magába sugározni, mert maga is tele van szeretettel. Ezt csak a szeretet adja - és a szeretet fogadja be, míg ugyanez az ismeret halott tudás marad annál, akiben nincs szeretet. Igyekezzetek valamennyien, hogy felragyogjon a FELISMERÉS világossága bennetek, mert csak ekkor közeledtek újból a legvilágosabb fény állapotához, amely kezdetben boldoggá tett - és hogy boldogok lehessetek, újból el kell érnetek.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8025                                                                                                            1961. 1o. 24.A tudás és felismerés különbözősége. A felismerés foka megfelel a lelki érettség fokának. A felismerést nem cserélhetitek össze a tudással, mert az utóbbit az értelmetekkel is elérhetitek. Ez a tudás az igazságnak is megfelelhet, ha azoktól veszitek át, akik már felismerésre jutottak - de ez nem jelent felismerést a számotokra. Csak amikor a magatok szeretetét egy bizonyos pontig felerősítitek, csak akkor hatoltok be a "megértésbe" és így az eleven lesz a számotokra is. Ez belső fényt közvetít - és ezzel visszanyeritek azt az állapotot, amit szabad akaratból odaadtatok. Mert egykor elcseréltétek a fényt a sötétséggel, és elvesztettetek minden világosságot, és minden felismerést.

Tehát nem elég a rólam, lényemről, az ember földi életének az okáról, és a bukott szellemek visszavezetését célzó Megváltó Tervemről való iskolaszerűen megszerzett tudás, mert mindezt addig nem értitek meg, amíg a szeretet bizonyos fokát el nem értétek. Ugyanis az garantálja a belső világosságot, és Szent Szellemem bennetek való működését. A felismerés annak jele, hogy az isteni tulajdonságok - amelyek míg szeretet nélkül vagytok, be vannak temetve bennetek - újból előtörtek. A felismerés az a világosság, amit vissza kell nyernetek, hogy boldogok lehessetek feltéve, hogy a földi élet alatt magatok is világosságra törekedtek. Mert lehetséges, hogy szeretetben eltöltött életet éltek - de nincs bennetek tudásszomj. A felismerés világossága így majd akkor áraszt el benneteket, amikor leteszitek a földi testet, és bementek a túlvilági Birodalomba. A szellemben felébredt ember különbséget tud tenni a felismerés és a tudás között. Az értelmi tudást nem azonosítja a felismeréssel, és tudja, hogy a helyes felismerés magas fokú szeretetet kíván. Mindez azt bizonyítja, hogy ti emberek sikert értetek el, ha a szeretet által mélyebb "megértésre" jutottatok, és általa "felismerést" kaptok. Mert ez már az ős-állapotba való visszajutást jelenti, abba, amikor még átsugárzott rajtatok a szeretet és világosság, amikor még nem buktatok bele a sötétségbe - abba a sötétségbe amelyben mint emberek mindaddig benne maradtok, amíg lelketek éretlen, azaz szellemetek még nem ébredt fel. Addig soha nem boldogíthatom az embert a felismerés világosságával, amíg nem teljesítette azt a feltételt, amely megengedi, hogy Szellemem benne munkálkodjon. Mert Szellemem, tehát egy részem az, amely az embereknek a felismerést közvetíti. Olyan tudást nyit amit megértetek, ami boldogít, ami világossá teszi szellemi állapototokat, ami világosan felismerteti az összefüggéseket - és amit ezek alapján az előrehaladt lelki érettség bizonyítékának lehet nevezni. Az igazi felismerés mindig boldogító, és soha nem téveszthető össze az ismeret tömegével, amit még nem értettek meg, ha Szellemem még nem tevékenykedhet bennetek, bár az értelem az ismeretet fölvette magába. Ez halott tudás valamiről, amely a lelki kiérlelődés szempontjából értéktelen. Igen - az ilyen ismeret megszerzésétől csak óvni lehet, mert hogy a tudás elevenné válhasson, előtte szeretetben eltöltött életútra van szükség. Szeretetre van szükség, mert az emberben a szellemet ez ébreszti életre, és az igazi világosságot majd csak ez gyújtja meg. A tudásból majd ekkor lesz felismerés, a lélek csak ekkor éri el azt a fokú érettséget, amely a szellemi sötétséget megszünteti. Csak ekkor lehet olyan világosságról beszélni, ami az embert belülről világosítja meg, és felismerést nyújt minden szellemi folyamatról, az ős-kezdettől minden létező végcéljáig, és a Földön töltött emberi lét okáról és értelméről. Amint ez az ismeret megvan az emberben, mindent meg tud érteni, megérti a lényemet is, teljes megértést tanúsít örök Megváltó Tervem iránt, mert most ismeri csak föl az összefüggéseket - mindent tisztán és világosan lát. Nincs más célja, mint hogy ős-állapotát újra elérje, mert akkor boldog volt. Minden érzékszervével a velem való egyesülés felé törekszik - oda ahonnan egykor elindult.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7816.                                                                                                            1961. 02. 04.A helyes Isten-fogalomSzellemem kinyilatkoztatja nektek, hogy csak egy Isten van, és hogy én - a ti Istenetek - Jézus Krisztusban testet öltöttem, mert szellem vagyok. Mint egy lehatárolt lény, nem voltam látható az általam teremtett lényeknek - de Jézus Krisztusban minden lény számára látható Isten lettem. Ezek alapján nem beszélhettek külön Jézus Krisztusról, és az Atyáról, mert én azonos vagyok vele. Ha tehát Jézus Krisztusról beszéltek - rólam, Istenetekről és Teremtőtökről, öröktől fogva Atyátokról beszéltek. Szellemem már benne volt a kicsi Jézusban, és születése után hamarosan szokatlan dolgokat vittem végbe benne, hogy az embereknek és környezetének felismerhetővé tegyem: Szellemem ebben a gyermekben van. Az ember Jézus a kereszten kilehelte lelkét, de Jézus  teste át volt szellemülve, és feltámadt a halálból, mert minden kis szubsztanciája egyesült velem. Szellemem testét és lelkét teljesen átjárta, tehát már nem volt benne semmi emberi. Én - az örök Atya-szellem voltam az, aki harmadnapra feltámadtam. Tehát az az Isten, akinek látására az emberek vágyódtak, és aki Jézus Krisztus formájában manifesztálódott. Most Jézus Krisztus az Istenetek, mert én SZELLEM vagyok, és Jézus Krisztus emberi formájában lettem minden lényem számára látható. Tehát nem lehet rólam más elképzelésetek, mint Jézus Krisztus, az Isteni Megváltó. És ha engem hívtok, ha kapcsolatot akartok teremteni velem, úgy Jézus Krisztust kell hívnotok, vele kell párbeszédet folytatnotok, őt kell elismernetek öröktől való Atyátoknak - és akkor helyes Isten-fogalmatok lesz. De ez a fogalom nem lesz helyes, ha külön imádkoztok hozzám mint "Istenhez", és külön Jézus Krisztushoz, mint az "Isten Fiához". Az ember Jézusban egy olyan lélek foglalt helyet, aki az én "fiam" volt. Egy általam teremtett, és magas fokon tökéletes lény, aki megmaradt nálam, amikor a szellemek nagy bukása végbement. És ez az "Isten fia" tette nekem lehetővé, hogy magamra öltsem az emberi burkot. Így volt lehetséges, hogy az öröktől létező Atya-szellem egyesüljön Jézus Krisztussal. Utána viszont már nincs két különálló lény - hanem csak EGY ISTEN. Mert az

én őslényem, az isteni Szellem egészen és teljesen átsugározta, és átszellemítette ezt az emberi burkot. Következésképpen: isteni Szellem volt az a Szellem, aki az egész végtelenséget átsugározta, és az emberek egyikében látható formában is testet öltött. Így elképzelésük lehet az embereknek, ki az a lény akihez kapcsolódnak, mert a szellemek egykori eltávolodásának, szabad elválásuknak az volt az oka, hogy nem láthattak engem. Így megint lehetőséget teremtettem, hogy szabad akaratból hozzám kapcsolódhassanak - az által, hogy Jézus Krisztusban láthatóvá tettem magamat. Tehát sohasem szabad "Jézus Krisztust" és "az Atyát" egymástól szétválasztanotok. Mert ő és én egy vagyunk. Aki beszél vele - az velem beszél; aki Jézust látja - az engem lát; aki vagyok, öröktől fogva voltam, és mindörökké leszek.                                                                                        Amen. B.D.Nr.75o                                                                                                               1939. 01. 21.Minden dolog kezdete én vagyokMinden dolog kezdete én vagyok. Jól jegyezzétek ezt meg - ha netán a leghalványabb kétely felmerülne arról, ki teremtette mindazt, ami körülöttetek és fölöttetek van. Ha tehát nekem hatalmam van, hogy önmagamból hívjak életre mindent, milyen fajta erő lehetne az, amely ugyanolyan pusztító hatalmat tudna szembeállítani teremtő akaratommal? Akkor mellettem létezni kellene egy második Istenségnek, amelynek az ereje ellenkezik az enyémmel. Aki az Istenséget tökéletlen lénynek képzeli el, az valóban még sok Istent csatolhatna az egy Istenség oldala mellé - viszont az egy igaz Istenségről nincs helyes elképzelése, mert az minden fölött uralkodik, mert mindent ő teremtett. Aki engem fel akar ismerni, annak hinni kell, és mint teremtmény rendelje alá magát nekem, a teremtőnek - és majd  világosságot kap, és ebben a világosságban engem, mint a Mindenség Uralkodóját lát. Akkor felismeri, hogy ellenerő - amely ott pusztítana ahol én teremtek - nem tud cselekedni ellenem. Csak a Föld materiális átformálását engedtem át az ember szabad akaratának, hogy az emberek teremtő ösztöne munkálkodhasson - mert azt szintén a szívükbe helyeztem. Cselekedhetnek a saját döntéseik szerint, de folyton fel kell majd ismerniük elégtelenségüket, így mindig rá lesznek utalva a Teremtő mindenhatóságára, és a természeti erők munkálkodására. Mindennek önhatalmúan nem tudnak ellenállni. Semmi sem érthetőbb, mint hogy a mindenható Teremtőt ki akarják kutatni - viszont ennél semmi sem lehetetlenebb. Az emberi értelem messzemenőn nem elég arra, hogy teljes őserőmben felfogjon engem. És még kevésbé sikerül, hogy engem specializáljanak, azaz hogy valamilyen forma szerint lényemet és létemet kialakítsák, amely az emberi értelem számára teljesen elfogadhatónak tűnik. Reménytelen ügy, amely soha nem hoz kielégítő eredményt. Kivételt Jézus Krisztusban való létem képez. Mert én voltam, vagyok, és örökké kikutathatatlan SZELLEM leszek, akiben mindaz benne rejlik amit az össz-univerzum felmutat, és akinek alá van rendelve minden ami teremtve lett, mert minden belőle indult, aki minden dolgok kezdete és vége - a mindöröktől-örökké létező SZERETET-SZELLEM.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8275                                                                                                             1962. 09. 17.Isten kifürkészhetetlenSoha nem válik lehetővé, hogy engem ti - a teremtmények - kikutassatok, még akkor sem, ha mint a legtökéletesebb gyermekeim, mellettem teremthettek és munkálkodhattok. Ti örök teremtő-erőm által jöttetek létre. Én viszont az erő-forrása vagyok, amely kimeríthetetlen, amely nem ismer határokat, amely erő-folyamait megállás nélkül a végtelenségbe önti. De én lény is vagyok, azaz a legmagasabb bölcsességgel gondolkodó Szellem, aki felfoghatatlanul mély szeretetében a maga akarata szerint munkálkodik, és végtelenül boldoggá tesz mindent amit teremt. Gondolkodó lény vagyok, aki állandóan új teremtést hoz létre, mert a belőle áradó erő nem maradhat tétlen - mert élet, és életet hoz létre. Amikor ti, teremtményeim a legmagasabb tökéletességet szabad akarattal eléritek - hogy mint gyermekeim teremthessetek és munkálkodhassatok mellettem - akkor biztos, hogy már behatoltatok a legmélyebb bölcsességbe. Ekkor magatok is rendelkeztek világossággal és erővel - ami mértéktelenül boldoggá tesz, és korlátlanul felhasználhatjátok, hogy saját boldogságtokra alkotó módon tevékenykedjetek. Ez az erő az örökkévalóság ős-forrásából folyton árad felétek, de ő maga kifürkészhetetlen marad. De a legnagyobb boldogsága a tudat, hogy állandóan táplál benneteket. Ezért majd szerettek, az irántam való szeretetetek folyton növekszik, vágyakoztok utánam, majd állandóan a közeletekben éreztek, és Jézus Krisztusban láthattok is engem. Ennek ellenére is titok maradok a számotokra. Mert a teremtett lény számára nem lehetséges, hogy lényemet maradéktalanul kikutassa. Mert ő csak egy kis szikra, amely szeretetem tűz-tengeréből szikrázott ki. Én viszont öröktől fogva vagyok, és megmaradok minden örökkévalóságokon át. De mert a teremtett lény tudja, hogy szeretetem ereje örökké táplálja, tudja, hogy kapcsolatban áll velem, tudja, hogy velem mindig úgy viselkedhet, mint gyermek az atyjával, hogy beszélhet, velem boldog közösségben munkálkodhat - ez boldogságát állandóan növeli, és ezáltal szeretete mindig mélyebb lesz irányomban. A szeretet boldogság, a szeretet

világosság, a szeretet erő, a szeretet az isteni, amely minden lényt Istenné tesz - mert a szeretet mindig nagyobb tökéletességet hoz. És hogy mindennek nincs határa - az egy nem sejtett boldogság, amit teremtményeimnek készítek. Mindezt csak a tökéletesség állapotában lehet fölfogni, amikor a tőlem kisugárzott lény istenivé válik és gyermekemmé lesz. Akkor azt is tudja már, hogy én kifürkészhetetlen vagyok mindörökké. De ennek ellenére feltartóztathatatlanul törekszik hozzám, mert érzi a hozzám közelebb jutás boldogságát. Boldog, hogy viszonozhatja szeretetemet. Ezt ti emberek még nem értitek meg tökéletlenségetek miatt. De azért csak alakuljon ki bennetek is az örökkévalóság fogalma, mert egykor számotokra is érthető lesz. Azért már ma tudjatok róla, hogy ez a magasan tökéletes lény egykor eléri célját, és mindent amit teremtett végtelenül boldoggá tesz. Lelkesítsen ez, és feltartóztathatatlanul készítsétek tökéletességeteket, mert az majd mérhetetlen boldogságokat jelent. Mindezek ellenére érthetetlen lesz és az is marad számotokra, hogy ennyire lehajlok teremtményeimhez, hogy megszólítalak, hogy beszélek veletek. Örökké elérhetetlen vagyok, és maradok, mégis a legmélyebb szeretetben átölelek és magamhoz vonok minden teremtményt. Keresem a lehetőséget, hogy magamat és lényemet érthetővé tegyem, hogy megnyerjem szereteteteket - mert én csak a szeretettel kapcsolódhatok össze, a szeretet kapcsolatra pedig szükség van, hogy majdan boldogok lehessetek. A legtökéletesebb lény, a végtelenség legnagyobb Szelleme, az örök erő és fény forrása maga keresi veletek, a teremtményeivel a kapcsolatot, és ezért megszólít benneteket. Lehajol a legkisebbhez, hogy a magasba segítse. És ez a nagy Szellem nem más mint én, a ti Mennyei Atyátok. Meg tudjátok érteni a szeretetet? És az én szeretetem soha nem lesz kisebb, mert a szeretet nem ismer határokat, és mert boldoggá akarok tenni mindenkit, aki egykor belőlem indult.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8622                                                                                                            1963. 09. 21.Isten egy lényHiggyétek el emberek, hogy lényemet örökké nem tudjátok kikutatni. Hogy ősi tulajdonképpeniségemben ki vagyok, az nektek nem fogható fel, nem lehet felfoghatóvá tenni. A ti gondolkodástoknak határa van, és ezért a határ nélkülit nem tudjátok megérteni. A SZELLEM - akinek ti az Isten nevet adtátok - viszont határok nélküli. Hogy ez a Szellem önmagában mi, megint nem magyarázható meg, mert nincs benne semmi ami forma - nektek pedig minden csak formában képzelhető el, különösen ha az lény, tehát gondolkodó, akarata van. Mint ős-szellem én létező vagyok - de semmiféle formában nem lehet elgondolni. Erő vagyok amely határtalan, és határtalan a hatóképességem is. És ez az erő betölti az egész világmindenséget. Betölt minden anyagi és szellemi teremtményt - és mindig és örökké a törvényes Rend alapján cselekszik, mert ezt a szellemi erőt tervszerűen, bölcsen és szeretettel gondolkodó akarat kormányozza. Ez a "gondolkodó akarat" arra jogosít, hogy egy LÉNYT képzeljetek el - de ennek a lénynek nem adhattok formát. Úgy kell elgondolnotok, hogy szereteterőm - a Szellemem - betölt minden látható és minden szellemi teremtményt, és velük gondolati kapcsolatba léphettek, mert én magam gondolkodó lény vagyok. Minden azonos: a lényem, a Szellemem, a szeretetem, az erőm. A mindent betöltő erő: Isten; a szeretet önmagában Isten; a Szellemem: Isten. Ennek ellenére ez az Isten egy LÉNY, mert gondolkodó akarat határozza meg, hogy a szeretet, az erő, a Szellem hogyan nyilvánuljon meg, minden kormányzásomat és munkálkodásomat az végzi. És ha szeretet-erőm szét is szóródik számtalan kis szikrába, minden kis szikra ismét ugyanaz mint én magam: egy szellem. És ugyanazzal a minőséggel, mint én, csak a legminimálisabbra lekicsinyítve. Ennek ellenére erőteljes, mert ugyanúgy az örök Istenség hordozója - különben nem tudna fönn maradni, ha szeretet-erőmmel nem lenne átitatva. Az ember el tud képzelni engem mint hozzá hasonlót, mert mind az én képmásaim vagytok. Ennek ellenére, lehatárolt lények vagytok még, csak egy rész belőlem, amelyet addig kell lehatároltnak látni, amíg még tökéletlenek vagytok. Ha ismét tökéletesek lesztek - mint kezdetben voltatok - újból összeolvadtok velem, és akkor hamarabb rájöttök, hogy mit jelent az Istenség fogalma. Bár fennmarad a tény, hogy legmélyebb lényemben kifürkészhetetlen vagyok, és maradok számotokra. De akkor már nem lesznek lehatárolt mértékeitek, ahogyan az embereknek, és amiért gyakran téves a gondolkodásuk. Szellem vagyok - és ez azt jelenti, hogy az emberi érzékszervek számára nem észlelhető lény, amely azonban mégis létezik. És azért LÉNY, mert mindenben amit megengedtem hogy létrejöhessen, felismeritek annak értelmét és rendeltetését - tehát gondolkodó és akaró hatalomra következtethettek. Tehát lépjetek kapcsolatba ezzel a hatalommal, amelyet nem tudtok letagadni. Mert a kapcsolat, és még inkább az egyesülés felismerteti veletek, hogy ős-szubsztanciátokban ti is ugyanazok vagytok. És amikor most ez a hatalom szólít benneteket, úgy nem a külső hüvelyhez - a testhez -  beszél, hanem ahhoz, ami ebben a burkolatban van, ami megjelöl benneteket mint Isten hasonmását, és ez a SZELLEMETEK - aki tőlem társult hozzátok, aki az én részem, akit egykor visszautasítottatok, de aki mint parányi szikra ismét belétek lett rejtve emberlétetek miatt. Vagy más szavakkal kifejezve: a bennetek örökké meg nem szűnőhöz

beszélek - ahhoz, aki bennetek az enyém, és ami mint tőlem kisugárzott kis szikra most emberi testetekben van elrejtve. Ez újból azt igazolja, hogy magamat a teremtményeimben újra meg akarom találni, ezért maradtok elválaszthatatlan kapcsolatban velem. Szellemem oszthatatlan. Szeretet-erőm fennmaradásotokat biztosítja, és soha meg nem szűnhettek, mert tőlem kisugárzott erő vagytok, és az örök törvény szerint vissza kell térnetek az erő forrásához. Mindezt majd csak a tökéletesség állapotában értitek meg jobban. Akkor már nem gondolkodtok szűk határok között, és akkor már azt is tudjátok, hogy egy LÉNY vagyok, akinek odaadtátok nagy szereteteteket. Tudjátok, hogy én a SZERETET vagyok - és hogy mindezt az emberek miért nem tudják megérteni. Mindaddig, amíg nem vagytok tökéletesek, én, tehát Szellemem és szeretetem nem tud teljesen tulajdonába venni, addig nem tudlak úgy átitatni, hogy a legtisztább világosság legyen bennetek. Ennek ellenére amennyire csak lehet munkálkodom bennetek - ahogyan azt érettségi állapototok megengedi. Mindig több világosságot ajándékozok, hogy egyszer eljussatok a tökéletességre.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8265                                                                                                            1962. 09. 06.Bizonyítható Isten léte?Létemet bizonyító okokkal soha nem lehet alátámasztani, mert az hitbeli kényszert jelentene az emberek számára - de szabad akaratból jussatok el a felismerésre és világosságra, mert az lehetséges. Erről a dologról csak gondolkodnotok kell - mert Isten, a Teremtő létére minden bizonyíték, ami körülvesz benneteket. Ha kezdetben még meg is próbáljátok tagadni Istent mint ISTENLÉNYT, de el kell ismernetek az ERŐT, amely az egész teremtésben megnyilvánul. Ezt az erőt tehát nem tagadhatjátok le, de nem tagadhatjátok le a törvényszerűségeket sem, a titeket körülvevő teremtett dolgok célszerűségét sem. Ezek pedig egy akarattól irányított erőt bizonyítnak - amely viszont gondolkodó lényre enged következtetni. Ezen a Földön az a célotok, hogy kapcsolatot hozzatok létre ezzel a gondolkodó lénnyel. E cél nélkül mindegy volna léte, és úgy is jelölhetnétek Istent, mint egy általatok is elismert erőt. Mégis - egy "erőt" nem fogtok megszólítani, hogy kapcsolatot teremtsetek vele. De amint komolyan és erős akarattal azon vagytok, hogy az igazságot megtudjátok, kinyilatkoztatom nektek magamat mint lény, aki Istenetek és Teremtőtök. De ha közömbös nektek, hogy mint ember kinek köszönhetitek az életet, akkor a komoly akarat hiányos, és akarat nélkül a belső világosságra sohasem juttok el. Ezenkívül a saját ember-lényetek is gondolkodásra indíthatna. Mert senki sem képes gondolkodó képességgel, én-tudattal és szabad akarattal ellátott lény teremtésére, tehát magatoknak is egy ilyen lényből kellett elindulnotok - aki veletek ellentétben azonban a legnagyobb tökéletességgel bír. De akkor ennek a lénynek is kell hogy akarata, én-tudata, és gondolkodó képessége legyen - ezenkívül ez a "LÉNY" szeretettel, felülmúlhatatlan bölcsességben és hatalomban munkálkodik. Tehát soha nem tekinthetitek magatokat egy erő véletlen eredményének, mert akkor ezt az erőt nem kormányozná akarat, akkor állandóan elementárisan, azaz pusztító módon nyilvánulna meg, és soha nem építő módon. Ezt pedig megcáfolja a teremtésben megnyilvánuló törvényszerűség és célszerűség. Létemet nem lehet bizonyítani, de maga a teremtés minden gondolkodó ember számára egy mindenható LÉNYRE utaló meggyőző bizonyíték - még ha ezt a lényt nem is tudjátok elképzelni, nem is tudtok helyes fogalmat alkotni magatoknak róla. Ez a mélybe zuhanástok következménye, ami elrabolt tőletek minden világosságot, és a teljesen elsötétült szellemetek messze távol van még tőlem. Ha most egy ilyen embernek ismereteket adtok rólam - hogy a Végtelenség legmagasabb és legtökéletesebb szelleme vagyok - úgy kitör belőle az irántam való ellenállása, és tagadni akarja létemet, ahogy valamikor is tette, amikor szeretet-fényemet visszautasította, és szelleme elsötétült. Viszont a földi életben menekülni kell a sötétségtől. Erősen akarnia kell, hogy önmagáról és kiindulási helyzetéről tiszta képet kapjon. Jóindulatú engedelmességgel a helyeset kell tennie, tehát el kell fogadnia, hogy azoktól kapjon tanítást, akik képesek világosságot adni. A teljesen elsötétült szellemnél az akarat is hiányzik, hogy elismerje az igazságot, ezért minden felvilágosítást visszautasít. Mégpedig abból az érzésből kifolyólag, hogy mindig bűntudatot idéz föl benne, amint Istenéről és Teremtőjéről hall - és ez ellen tiltakozik. Ezért csak akkor van értelme, hogy egy embert a hatalommal teli Isten létéről meggyőzzenek, ha ezt maga kéri, és szeretne valamit megtudni róla. Kár erőt pazarolni arra az emberre, aki Isten létét állandóan tagadni akarja, és ezért taníthatatlan - mert a saját akarata a döntő, hogy a sötétből valamikor kitaláljon. Az ember Istene és Teremtője ismeretére bizonyíték nélkül is eljuthat, ha azon fáradozik, hogy szeretetben éljen. Mert ekkor a szereteten keresztül már van velem kapcsolata, és majd az igazság utáni vágy is megérkezik. Gondolkodása irányt kap - azaz a világosság ama lényei, akiknek át van adva tanításra majd gondolatilag befolyásolják, és ellenállása lassan eltűnik. Ehhez a folyamathoz az emberek részéről hozzásegíthet az ima-könyörgés, mert ennek hatása a fokozódó akaraterő által mérhető le.                                                                                        Amen.

B.D.Nr.7828                                                                                                            1961. 02. 17.Isten szellem, aki Jézus Krisztusban lett láthatóIsteneteket és Teremtőtöket nem képzelhetitek el szűk határok között, ne próbáljatok valamilyen formát adni neki, mert az hamis elképzelés lenne. Lényemnek - amely maga a legmagasabb tökéletesség - lehatárolt forma sohasem felelne meg, így én határok nélküli SZELLEM vagyok, amely mindent betölt, és mindent átsugároz. Teremtményeim számára lényem örökké kikutathatatlan marad. Habár a legnagyobb tökéletességgel kerültek ki belőlem - hisz örök szeretetem tűztengeréből kisugárzott szeretet-szikrák ezek az egyedi lények - de mégis, ha teljes világosságommal mutatkoznék nekik, nem bírnák nézni az öröktől való fény és erő-forrását, mert a rájuk ható fény hatására elpusztulnának. Viszont nektek embereknek nem is szükséges más képet formálni rólam, mint Jézus Krisztust - az Isteni Megváltót. Benne én "látható Isten" lettem számotokra. Benne az örök, végtelen Szellem manifesztálódott, benne én vagyok, és szemtől szembe láthattok és nézhettek. Tehát magam adtam magamnak formát - a számotokra. Ezt a formát szeretetemből és erőmből bocsátottam el magamból - mint teremtményeimet. Az egész végtelenséget betöltő örök Szellem sugározta át ezt a formát, és így látható Isten lett számotokra. Az egész végtelenségben én kormányzok és dolgozok, ezért nem is tudnék egy lehatárolt lény lenni. Számotokra, akik még lehatároltak vagytok, akik a legnagyobb tökéletességet még nem értétek el, Jézus formájában egy elképzelhető fogalom lettem, mert állapototokhoz mérten kell gondoskodnom rólatok, akik még messze vagytok a beteljesedéstől. De kifürkészhetetlen vagyok a legmagasabb tökéletességre jutott szellem számára is, és az is maradok. Ez egy magasabb fokú boldogság okává lesz, amikor gyermekeim állandóan törekednek felém, és én állandóan boldogíthatom őket, mert vágyukat teljesíthetem, de engem örökké el nem érnek - viszont Jézus Krisztusban mégis szemtől-szembe láthatnak. Nektek ez is misztérium marad, és majd csak a fény állapotában kezditek megérteni - de lényemet örökké mégsem kutatjátok ki. Végtelen távolságban jelenek meg - és mégis, annyira közel vagyok, mint apa a gyermekéhez. Ez a tudat boldoggá tesz bennetek, szeretetetek állandóan fokozódik, és egyúttal boldogságtok oka is, mert szeretetetek állandó teljesülésre talál. Bennetek a szeretet mindig forróbban lángoljon Jézus Krisztus iránt, akiben örök Atyátokat ismerhetitek meg, és akiben mértéktelen boldogságot készítek nektek. Most benne közel lehetek gyermekeimhez, ha nem is vagyok formához kötve lényemmel - amely kifürkészhetetlen, és az is marad - és az egész végtelenséget betöltöm erőmmel és fényemmel. Ti, teremtményeim pedig keressetek és találjatok meg Jézus Krisztusban, mert őt mint formát választottam hogy magába fogadjon. És ez az egykori emberi forma teljesen szellemi lett, mégis látható maradt minden lelki érettséget elért lény számára, hogy engem szellemben láthasson. Tehát amikor Jézus Krisztust szemlélitek - öröktől való Szellememet látjátok. Mert Ő és ÉN egy vagyunk. Amikor őt szemlélitek, az Atyát látjátok, mert teremtett lényeim számára látható akartam lenni, hogy teljes szeretetüket elnyerjem. De teljes értékű erőmben és világosságomban soha nem láthattak volna anélkül, hogy el ne pusztuljanak. Én gyermekeimmel együtt akarok teremteni és munkálkodni - és meg akarom mutatni magamat nekik, hogy boldogságukat megemeljem. Magam is meg akarom szeretetüket tapasztalni, és ezért állandóan a közelükben akarok lenni.                                                                                       Amen. B.D.Nr.8541                                                                                                             1963.6.26.A Jézus Krisztusban való istenhitEgyre van csak szükségetek: hogy higgyetek bennem, és amikor szükségben vagytok, felém vegyétek utatokat. Hogy mint egy gyermek meneküljetek Atyátokhoz, aki - mert rábíztátok magatokat - minden szellemi és földi szükségben megvéd. Folyton azt hangsúlyozom: kapcsolódjatok hozzám gondolattal, imával, szeretetből jövő cselekedetekkel. És valóban - már nem veszhettek el, mert segítségem garantálja hogy kapcsolatban álltok velem, hogy megszabaduljatok ellenfelemtől, hogy újból visszatérjetek hozzám, akiből kiindultatok. Bár Isten és a Teremtő léte nem bizonyítható, de higgyétek, hogy van - és ha hiszitek, akkor mindabban ami körülvesz magatoktól is meglátjátok az engem tanúsító bizonyítékokat. És ha ezeken elgondolkodtok, eljuthattok a belém vetett hithez. Egyedül azt akarom, hogy ne menjetek át az életen minden gondolkodás nélkül, hogy ne csak a világra figyeljetek, és ne higgyétek, hogy a földi élet öncélú. Mindig tegyétek föl magatoknak a kérdést: MIÉRT, MI CÉLBÓL VAGYOK A VILÁGON? - Hogy aztán megragadjátok a gondolatot Istenről, a TEREMTŐRŐL, mert ezek a gondolatok mint hullámok köröznek mellettetek. Mert a földi élet oka és célja az hogy megismerjétek az egy Istent és Teremtőt - és kívánjatok kapcsolatot teremteni vele. Akkor ez az egy Isten és Teremtő is megragad, hogy már el se engedjen. Elvezeti hozzátok a Megváltóról, Jézus Krisztusról való ismeretet. Mert el kell találnotok hozzá, hogy megszabaduljatok gyengeségeitektől, hogy felemelkedésetek biztosítva legyen. Mert ha engem el is ismertek, az akaraterőtök mégis kevés lesz, hogy komolyan tudjatok törekedni felém. Erre gyengék vagytok az egykori bűn miatt - hogy tőlem eltávoztatok. És hogy

akaratotok megerősödjön - az ember Jézus meghalt a kereszten, hogy megszerezze nektek az erős akarat kegyelmét. Nagy szellemi szükségetekben - ami az ősbűn következménye volt - magam jöttem segítségetekre. A Megváltás Művét magam vittem végbe az ember Jézusban, hogy bűneiteket eltöröljem. Most már lehetséges hogy hozzám visszatérjetek ha Jézus Krisztustól erőt kértek hozzá, ha bűn-adósságotokat leteszitek lábaihoz, és komoly akarattal vissza akartok az Atyához térni, aki lakást vett Jézus Krisztusban, és mindörökre egyesült vele. Ha hisztek Istenben, akár mint aki megteremtett, vagy aki megváltott - soha nem lehet Istent Jézus Krisztustól szétválasztva elgondolnotok. Mert ISTEN ÉS JÉZUS - EGY. Isten egy emberi külső burkot vett igénybe, akit ti "Jézusnak" neveztek, de aki minden teljességemmel engem zár magában. Mindent én teremtettem. Belőlem jött elő Jézus emberi formája is - akit magam választottam mint burkot, hogy az az emberek között tartózkodhassak. Ti emberek is az én akaratomból léptetek elő, de egykor szabad akaratból elváltatok tőlem. Mert velem csak a szeretet tud kapcsolatot teremteni - és azt ti egykor szabadon elhagytátok. Viszont az ember Jézus át és át volt sugározva szeretettel, tehát az ős-szubsztanciám - a szeretet - benne volt. Tehát lényét tekintve Isten volt - csak a külső burok volt emberi. Míg aztán ezt is átszellemítette, a test csatlakozott isteni lelkéhez, és így már semmi emberi nem maradt vissza benne, amikor Jézus a Megváltás Művét végbevitte. Tehát aki engem fölismer Jézusban, az kimenekült a sötétségből - mert most már "maga a Világosság" vonja föl a magasba. A Világosság én MAGAM vagyok, és mert ez teljes egészében betöltötte az ember Jézust - rajta keresztül a Világosság a Földre sugárzott. Ezt a fénysugarat akarom odaadni mindenkinek de, előtte szíveteknek meg kell nyílni felém.  Ahhoz kell irányítanotok gondolataitokat, aki megteremtett, és ezt az akaratot önmagatoktól kell létrehoznotok - utána irgalmas szeretetem megragad és minden megtörténik, hogy Jézus Krisztusról helyes ismeretet szerezzetek. És amikor elismeritek őt mint ISTEN FIÁT és mint A VILÁG MEGVÁLTÓJÁT, aki EGGYÉ VÁLT VELEM - akkor már soha el nem veszhettek.                                                                                       Amen. B.D.Nr.5744                                                                                                             1953. 08. 11.Az  istentagadóAzokhoz akarok most beszélni, akik még nem tudtak úgy igaziból dönteni, akik ugyan nem ellenkeznek a gondolattal hogy higgyenek - de nem tudnak meggyőződéssel elfogadni. Azokhoz, akiknek értelmi tudásuk még ellenáll annak az ismeretnek, amit földi képviselőim szeretnének megismertetni velük. Azokhoz, akik úgy gondolják, először mindent látni akarnak, éles logikus gondolkodással bizonyítani, az értelemmel mindent megmagyarázni - vagy mindent visszautasítani. De az ő tudományuk megöli a szellemet, mert minden, ami mint magasabb igazság kap jelölést, az földi szinten nem bizonyítható - mert a FÖLDI ÉLETBEN HITRE KÉNYSZERÍTÉS NEM LÉTEZHET, azt tudományosan sem lehet megmagyarázni, és az ember éles értelmi tudása nem garantálja szellemi területen a helyes gondolkodást. Emberek - elétek teszem a kérdést, hogy a Teremtés művének melyik kategóriájába soroljátok magatokat? Nem ismeritek föl, egyedül ti vagytok gondolkodó és következtetést levonó lények - míg a Teremtés többi tagja nem mutat ilyen képességet? Már ebből is arra következtethettetek volna, hogy olyan hatalom teremtett, aki szintén gondolkodóképes - azonkívül felfoghatatlan mértékben hatalmas. Ti magatok gondolkodó képességetek ellenére sem tudtok gondolkodó képességgel ellátott alkotást létrehozni. Utódaitokat nem állíthatjátok oda mint bizonyíték, hogy őket teremtettétek, mert nem alkottátok őket, hanem egy fennálló természeti törvénynek engedelmeskedtetek. Ez megint azt bizonyítja, hogy a törvénynek törvényhozója van. Gondoljátok meg továbbá: a természeterő gondolkodóképes? Létrehozhat gondolkodóképes lényeket, melyeknek a szervezete a legmagasabb bölcsességet bizonyítja? Nem kell-e magát a természeterőt mint LÉNYT felismerni és elismerni, amely a legmagasabb bölcsességgel gondolkodik és akar - tehát a célnak megfelelő formát teremt, amit meg is elevenít? Így nézve, a teremtés műve nem elég bizonyíték-e még a legélesebben gondolkodó számára is - vagy talán be tudjátok bizonyítani, hogy ilyen mindenható lény nincs? Vagy csak megközelítő hasonlattal tudtok-e olyant bizonyítani, hogy egy "erő" rendezett teremtményt hoz létre? Hacsak ez az erő nem talál mesterére egy ember akaratában. Hagyjatok csak egy erőt minden fegyelmezettség nélkül tevékenykedni - rettenetes dolgokat tapasztaltok, ahelyett hogy olyan alkotásokat hozna létre, amilyeneket ti célszerűségük, és a felismert rendjük miatt megcsodáltok!Tehát értelmetek erejével már felismerhettek egy magasan álló lényt, akit öröktől való Teremtőnek kell látnotok. Valóban nem szolgál megtiszteltetésetekre, ha ezt a lényt tagadjátok, ha a teremtésben látható munkálkodását egy kormányzás nélküli erő kihatásának tüntetitek fel - tehát ha a teremtés keletkezését egy vak, öntudatlan valamire alapozzátok. Az ilyen magyarázat valóban nem bizonyítja a helyesen használt értelmet. Sokkal inkább egy dacos kiút, amit azért kerestek, mert Istent nem akarjátok elismerni. Mert ahol a legcsekélyebb akarat is létezik, ott mérlegelik mindkét lehetőséget. Utána az ember többnyire inkább elfogadja, és nem utasítja vissza a gondolatot, hogy lény-szerű erő az, amely a Teremtés művében hírt ad magáról. Ha ti emberek tudnátok hogy visszautasításotoknak - a lényszerű Istenség tagadásának - milyen súlyos kihatása van a lelketekre, akkor megértenétek, miért akarok felvilágosítást adni,

hogy ti magatok adjatok helyes irányt téves gondolataitoknak, és el tudjátok hinni, ami elfogadhatatlannak tűnik. Mert amíg egyoldalúan ítélkeztek, amíg azt hiszitek, értelmetek ki tudja nyomozni az igazságot - addig nem hisztek. Pedig szükséges, hogy az egy Istenben és Teremtőben higgyetek, hogy vele kapcsolatba lépjetek. A földi élet tulajdonképpeni oka és célja, hogy Istennel kapcsolatot létesítsetek. E nélkül valóban nem szabadna testbe öltöznötök a Földön. Mert a Föld azért lett teremtve, hogy rajta az ember újból visszaállítsa egyesülését Istennel, mert azt egykor szabad akaratból feladta. Ha Isten létét tagadjátok, az a legmesszebbre való eltávolodást jelenti tőlem. A túlvilágon ez rettenetes sorsot jelent, sőt lehet, hogy magával hozza az anyagba való száműzetést, amint a Föld-periódus vége bekövetkezik. Azért akarlak megszólítani és elgondolkodásra indítani - mielőtt késő lenne. Akármekkora is a földi tudományotok, garantáltan sokkal mélyebb ismeretekbe hatolhattok, ha rábízzátok magatokat arra, aki megteremtett. Ismerjetek el Isteneteknek és Teremtőtöknek, hogy segítőkészen mellettetek állhassak.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7624                                                                                                            196o. 06. 17.Különféle Isten-bizonyítékA magam részéről könnyűvé teszem hogy higgyetek, csak váljatok engedelmessé - és teljesen nyilvánvaló bizonyítékokat adok magamról és tevékenységemről, hogy felismerhessetek, és hitetek meggyőződéses hit legyen. Bizonyítom magamat a Teremtés művével, mindennel ami körülvesz benneteket. Magamat bizonyítom amikor beszélek hozzátok a föntről felhangzó szavaimmal, ami elkerül minden emberhez, aki kész hinni. Elsősorban akarat kell - és akkor az ember tud hinni. A jóakarat kinyitja a szemét, fülét és szívét, és akkor bizonyítékot bizonyíték után vesz észre létemről, lát, hall és érez - mert a jóindulatú embernek kinyilvánítom magamat, közeledem hozzá, és felismertetem magamat. Tehát majd egy ember sem mondhatja, neki lehetetlen hogy higgyen, mert nem hiányzik más belőle, csak a jóindulatú készség - kényszerítve pedig egy ember sem lesz. Az ő akarata még teljes egészében ellenáll nekem. Mert az Istenség tagadása annak bizonyítéka, hogy az illető még teljesen az ős-bűn kényszere alatt áll, egykori ellenállását még mindig nem adta föl, és ezért akaratát nem kell erőszakkal megtörni. Ennek ellenére megállás nélkül arra törekszem, hogy még a Földön megszerezzem akaratát. Ezért mindig újra és újra a legkülönfélébb módon nyilvánulok meg neki. Tehát bármikor felismerhetne - csak akaratát meg kellene változtatni. Minden ember elnyerhetné a bennem való hitet, hiszen ott áll a Teremtés közepén, és a Teremtés dolgai minduntalan megszólítják - neki csak el kellene gondolkodni ezeken. Bár a tőlem elfordult akarata mindig talál magyarázatot magának a Teremtés csodáira - és nem fordul az örök lényszerű Teremtőhöz. De ha a saját akarata visszalépne, más gondolatok is felszállhatnának benne. Ezek által lehetségesnek tarthatná, hogy mindennek egy magasan álló hatalom az előidézője és kormányzója. Én pedig majd mindig úgy hatok erre az emberre, hogy eljusson erre a belátásra. A vég előtti utolsó időben majdnem kiveszett a hit az emberekből, és Új-kinyilatkoztatásom sem hoz sok eredményt éppen az emberek akarata miatt, amelyet nem lehet kényszeríteni. Ennek ellenére nem tágítok, hogy az embereket fölülről megszólítsam. Mert szavaimnak olyan ereje van, hogy ha hatni engedik magukban - megváltoztatja az emberek gondolkodását. Mert az is előfordul, hogy egy teljesen hitetlen, aki szavaimat hallja, vagy olvassa - érintve érzi magát. De ez ritka eset. Viszont nekem minden lélek fontos, és azért nem tágítok hogy megszerezzem. És aki nem akar hinni, sorsszerűen is az útjába lépek, amennyiben szükséghelyzetbe hozom, ahol természetfeletti lényhez kell fordulnia segítségért. Mégis, akaratuk szabadságát meg kell hagynom, csak hatást próbálhatok gyakorolni rá, amit szeretetem és irgalmam megállás nélkül meg is tesz, amíg az ember a Földön él.                                                                                        AmenB.D.Nr.4541                                                                                                             1949. 01. 15.Istenhit - világbölcsességA világ tudósainak nehezükre esik olykor, hogy higgyenek az Istenségben, mert tudásuk alapján értelmük más következtetéseket von le. De ez az igazságnak nem felel meg egészen. Egy téves nézet a Föld fejlődésére vonatkozóan a továbbiakban már téves elképzeléseket von maga után. Ilyenkor nehéz egy örök Teremtőt érvényre juttatni - azt a lényt, akit az embereknek ismerniük kellene már erő-megnyilvánulásai miatt is. De az emberek többnyire nem akarják ezt az elismerést. A tudomány mindent bizonyítani akar, és ahol erre képtelen, ott nem vallja be, hanem egyszerűen tagadja a létét amit nem tud megközelíteni. Tehát hamis nézetekre épít, és végül már az örök Istenséghez nehéz megtalálni az utat - még akkor is, ha megvan hozzá az akarat. Minden kutatásnak azzal kellene kezdődni, hogy tisztázzák Isten létét. Ezt ugyan bizonyítékokkal nem lehet alátámasztani, de mégis lehet benne hinni, és pedig teljes meggyőződéssel. Ezután már minden kutatás gyors és sikeres lesz. De hogy az ember eljusson erre a meggyőződéses hitre, elsősorban az éles értelmét kell kikapcsolni, és át kell adni magát a szív érzéseinek. Minden tudományt mellőzni kell, és egy gyermekhez hasonlóan hagyni kell, hogy belülről tanítsák. Azaz -

elfogadja igazságnak, amit érzése szerint elképzel vagy kíván. Bizonyos mértékben ébren kell álmodni. Akkor majd mindig olyan ISTENSÉG lebeg szemei előtt, aki mindent kormányoz és vezet - és akiről tudja, hogy őt is hordozza. Az ember legbensőbb kívánsága mindig az - és az is marad - hogy Isten erős hatalmat gyakoroljon fölötte. Csak a világi értelem próbálja elfojtani ezt a kívánságot, mert ő is beszél az ember értelméhez, az Istenséget ki akarja szorítani onnan. De az emberek szívéhez nem tud szólni - és ezért akarja az ember értelmét befolyásolni. A szíven keresztül Isten nyilvánul meg, az értelmen keresztül az ellenfele - hacsak a szív nem lesz erősebb, és az értelmet a maga oldalára vonja. Ez utóbbi esetben lehetséges, hogy valaki Istent az értelmén keresztül ismeri föl. Ekkor a szív és az értelem közösen törekedik az örök Istenség felé, és a tudomány is más alapokra épít. Más következtetéseket von le, amelyek már valóban nem lesznek hibás következtetések. Mert amikor a kutatás az egy Istenségben való hittel kezdődik, nem marad eredmény nélkül, és mindegy hogy milyen területen, de megközelíti az igazságot. Akkor már nem lesz ellentétben egymással a hit és a tudomány, hanem kiegészítik egymást. Mert a tudomány csak akkor mentes a tévedésektől, amikor harmóniában van az Istenbe vetett hittel. Isten mindenható, bölcs és szeretetteljes lény, aki az élén áll mindannak, ami igaz, és mindörökké létezik.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7665                                                                                                             196o. 08. 04.Isten létét nem szabad bizonyítaniSzeretet-erőm belefolyik minden emberszívbe - ha az megnyílik hogy befogadja. Szeretet-erőm hatására fellobban az emberben lévő szellem-szikra, majd lángra lobban irántam, az örök Atya-szellem iránt. És ekkor szabaddá lett az út hozzám. Az utat egyedül az akarat teszi szabaddá, hogy szeretetem ereje rásugározhasson. Vagy másképpen: akinek irántam pozitív beállítottsága van, aki hisz bennem, és kapcsolatba akar lépni velem - az meg is kapja isteni szeretet-erőmet, és fejlődése ezután már felfelé ível. Tehát az embernek először hinni kell az egy Istenben és Teremtőben, és magáról el kell ismernie hogy teremtmény. Csak ezután ébredhet föl benne a kívánság, hogy velem kapcsolatba lépjen, és megnyíljon nekem, hogy szeretet-erőmet rásugározzam. Csak a készség kell hozzá, hogy ezek végbemenjenek. Nehéz, sőt majdnem lehetetlen, hogy szeretetem sugara olyan embert érjen, aki nem hisz bennem, aki magát csak a természeterő produktumának tekinti, ezért soha nem teremt velem kapcsolatot, mert nem ismer el olyan lényt aki őt teremtette volna. Hogy a belém vetett hitet mégis elnyerje, azt valami szokatlan történés hozhatja létre. De ezzel sem szabad soha kényszerítően hatni, mert a kényszer hatására hite értéktelen. Létemre vonatkozóan minden bizonyíték kényszerítő hatású. Így kényszerítő bizonyíték lenne szavam is, ha közvetlenül a magasból szólítanám meg az embereket. Kénytelen volna hinni bennem, hiszen szavamat mindenki hallotta. De ennek a hitnek nincs értéke. Ennek ellenére az emberek megkapják megszólításomat, csak éppen egy emberi formát választok hozzá, akin keresztül közvetve beszélhetek. Megadom minden embernek a szabad döntés lehetőségét, hogy hiszi-e szavaimat vagy nem, hiszi- e hogy ez a beszéd a legtökéletesebb lénytől származik. Mindig a szabad akarat a döntő, és a hitet soha nem lehet kikényszeríteni. Ezen - a közvetlen szó útján - a legmélyebb bölcsesség is hozzáférhetővé válik az emberek számára. De ezek sem indítják az embert a bennem való hitre, ha az ember ellenáll és nem akarja. Ugyanakkor egy másik ember számára elégséges bizonyság, hogy létezem. Igen, szavam által az ember meggyőződéses hitet kaphat, amit a pokol semmiféle hatalma sem tud elvenni tőle. Mert szavam szeretetem sugárzása, amely megérinti az emberek szívét, és képes szeretetet kiváltani belőlük, és képes megadni nekik a megvilágosulást. Ekkor a SZERETET szeretetre ösztönöz, világosság gyullad a szívekben, és ebben a sugárzásban felolvad minden sötétség. Ez olyan világosság amely elűzi a sötétséget, és az embernek eleven hitet ad. Ez a hit megtámadhatatlan, ellenáll minden megrázkódtatásnak, amelyek az ellenséges oldalról ismételten megjelennek. Mindig az emberen múlik, hogy engedi-e érinteni magát szeretetem sugárzásától. Mert hogy magát nekem megnyissa, annak szabad akaratból kell megtörténnie. Neki magának kell akarni, hogy velem, Istenével és Teremtőjével kapcsolatba lépjen. Hinnie kell, hogy egy tökéletes lény kezeiből került ki, és hogy ezzel a lénnyel való egyűvé tartozását nem tudja feloldani. Ekkor ismer el engem, és csak ezután kezd el keresni - és én egész biztos hogy engedem megtalálni magamat.                                                                                        AmenB.D.Nr.8o35                                                                                                             1961. 11. 07.Torzkép Istenről – téves tanításokMicsoda torzképet kaptok lényemről, amikor úgy állítanak szemetek elé mint a harag és bosszúállás Istenét, mint irgalmat nem ismerő szigorú bírót, aki mindig csak büntet és elítél - de kegyelmet nem gyakorol. Az ilyen Istentől csak féltek, és félelemből engedelmeskedtek neki, parancsait csak a büntetéstől való félelemből teljesítitek - de soha nem szeretitek úgy, ahogyan akarja hogy szeressétek. Tehát amíg ilyen képet alkottok rólam - nem jártok az igazságban. Még a szellem sötétjében vagytok, célotokat nehezen éritek el, és nem találjátok meg az egyesülést

velem. Egyesülést csak a szeretet tud létrehozni, és aligha éreztek szeretetet az iránt, akit ilyennek állítanak elétek. Pedig én a szereteteteket, a legteljesebb bizalmatokat akarom megnyerni. Azt akarom, hogy hűséges Atyátoknak ismerjetek meg, aki a szeretet által akar szoros kapcsolatban lenni gyermekeivel. És ezért helyes képet kell kapnotok rólam. Lényemről az igazságot kell megtudnotok - azt, hogy önmagamban vagyok a szeretet, a bölcsesség és hatalom. Magam a legnagyobb tökéletesség vagyok, és amikor érzitek hogy szeretetem - ami teljesen a tietek - átölel, akkor szeretni is tudtok. Féltek attól az Istentől aki büntet benneteket amikor vétkeztek ellene - de szeretni nem tudjátok. Én viszont nem büntetek, hanem mindig csak segítek, hogy kikerüljetek a magatok bűnös állapotából. Adok erőt és kegyelmet hogy meg tudjátok tenni. Soha nem taszítom a mélységbe, soha nem küldöm kárhozatra aki vétkezett és bűnös lett, sőt, azon próbálkozom, hogy felhúzzam a mélyből. Szánom - mert maga vette útját a mélység felé. Szeretetem tanúbizonysága minden eszköz, amit arra használok, hogy a bukottat, a bűnössé váltat a magasba emeljem. De ez sohasem büntetési akció. Az szeretetemmel összeegyezhetetlen lenne. Ne adjatok soha az olyan tanításnak hitelt, amely engem bosszúálló és büntető Istennek állít elétek. Ezért, mint téves tanítást visszautasíthatjátok az örök kárhozatról szóló tanítást. Teremtményeimet nem én vetem kárhozatra, a maga szabad akaratából törekszik a mélységbe. Én mindig a szabadulásán dolgozom. De igazságosságomat nem lehet félretenni. Ez annyit jelent, hogy az örök boldogsággal nem ajándékozhatom meg azt, aki eközben szabad akaratból eltávozik tőlem, és a mélység felé törekszik. Reám gondolva csak jóságos és nagyon szeretetteljes Atyát képzeljetek el, aki mindig kész hogy szeretetét nektek adja, de aki - mert tökéletes - nem teheti meg hogy az örök Rendet ne vegye figyelembe. A hozzám vezető út minden időben és mindenki számára nyitva áll. Még a legmélyebbre zuhant bűnösnek sem kell mást tenni, mint hogy karjait kérőn felém nyújtja. Én kezeit azonnal megragadom, és a magasba húzom. Szeretetem és irgalmam annyira nagy, hogy minden bűnétől eltekintek, ha a lény szabad akaratból odaadja magát nekem. Akkor eltörölhetem minden vétkét, mert az ember Jézusban ezért ontottam véremet. Tehát a bűnadósság eltörlődött, ahogyan azt az igazságosság megköveteli. Most a legnagyobb őszinteséggel bemutattam lényemet, nektek sem eshet nehezetekre, hogy szabad akarattal vegyétek felém utatokat. Kevés szeretetet ajándékoztok annak az Istennek, akitől félnetek kell, ezért az embereknek meg kell tudni az egész igazságot. Olyan szellemi ismeretet kell kapnotok, amely tiszta értesülést ad Istenetekről és Teremtőtökről - aki ATYÁTOK AKAR LENNI, mert a téves tanítások nem vezetnek el az üdvösségre. Ezeket meg kell bélyegezni, mert ellenfelemtől indulnak ki - aki sötétségben akar tartani benneteket. Mindent megtesz, nehogy megtaláljátok a hozzám vezető utat. Az irántam való félelmet ő plántálja az emberek szívébe, nehogy felnőjön az a szeretet, amely a gyermeket összekapcsolja Atyjával. Én viszont el akarom nyerni ezt a szeretetet, ezért elvezetlek bennetek az igazsághoz.                                                                                        Amen. B.D.Nr.4484                                                                                                            1948. 11. 11.A SzentháromságKépességetek van, hogy értelmeteket használjátok. És csak használjátok ezt a képességeteket! Földi viszonylatban rákényszerít az élet, és ti minden ellenállás nélkül helyt adtok ennek. Magától értetendő, hogy amivel találkoztok, arról gondolkodjatok, hogy kutassátok, fontolgassátok. Ezáltal értelem szerint gazdagodtok. De értelmeteket egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevéssé használjátok hogy belső ösztönzésből szellemi ismeretet szerezzetek vele. Viszont hagyjátok, hogy kívülről érkezzen hozzátok. Gyakran el is fogadjátok, de többnyire anélkül, hogy az értelmeteket használnátok, anélkül hogy vizsgálnátok, vagy elgondolkodnátok róla. Értelmetekkel nem dolgozzátok föl - tehát nem használjátok hozzá, vagy visszaéltek vele, mert arra használjátok, hogy teljesen hamis következtetéseket vonjatok le. Hiszen már előzőleg is elfogadtátok a szellemi javakat anélkül, hogy kivizsgáltátok volna.  Aki az értelmet adta - az számadást is kér róla, hogyan használtátok. Hatalmas embertömeg vándorol tévedések között, mert nem gondolkodnak a tanításon, amit kaptak. Pedig azok okot adhatnak a vizsgálatra, mert egyszerűen elfogadhatatlanok úgy, ahogyan adják. Minden vizsgálódást azzal utasítotok vissza, hogy ti emberek nem vagytok képesek a helyes ítélet alkotásra, és annyiban igazatok is van, hogy egyedül az értelem nem elég hozzá. Ezzel az érvvel mindenkor szembeállítható, hogy a Szellem általi megvilágosulást kérni lehet - és kérni is kell - hogy a súlyos probléma az igazságnak megfelelő megoldást kapjon. Isten soha nem tagadja meg támogatását attól, aki komolyan kér. Az ember számára ily módon lehetséges, hogy olyan kérdésekre is magyarázatot kapjon, amelyre az értelem egyedül nem képes választ adni. Az isteni támogatást annál jobban kell kérni, minél jobban érzi az ember, hogy képtelen megítélni valamit. Tanácsosabb így eljárni, mint olyan tanítást elfogadni, ami nehezen elfogadhatónak tűnik. Mert az ember csak úgy képviselhet valamit mint igazságot, ha annak magyarázatát teljes egészében megkapta. Ezért érkeznek a Földre folyamatosan föntről tanítások, hogy a szellem sötétjébe

világosságot vigyenek. És sötétség van még mindenhol, ahol az igazságot elnyomják vagy elködösítik, ahol téves tanítások terjednek, és az emberek azt mint igazságot képviselik. Ezt a sötétséget kell a világosságnak áttörni, az igazság szorítsa ki helyéről a tévedést és hazugságot! Fel kell tárni, mely pontokon kaptak az emberek téves tanítást, mert az örök élethez csak az igazság vezet. Csak az igazság isteni - a téves tanítás pedig istenellenes. Ezek alapján meg kell világítani a tanítást, amit a lelkek ellensége teljesen eltorzított és zavarossá tett. De létre tudta hozni, hogy az emberek elfogadják - és pedig azért, mert az emberek nem használták értelmi képességüket, hanem minden vizsgálat nélkül elfogadták, amit nekik nyújtottak: és ez a Szentháromság tana. Ez a tanítás teljesen érthetetlen - illetve értelem szerint nem fogható föl, nem érthető meg. Ennek kellene az örök Istenség magyarázatának lenni, de elfogadhatatlan, mert képtelenség. Tehát az az ember, aki a tanítást magáénak vallja, az már nem gondolkodik rajta - vagy ha elgondolkodik, már nem vallja magáénak. Az emberi tökéletlenség jele, ha elfogadja a tanítást, hogy az örök Istenség bezárható egy szorosan lehatárolt formába. Isten lénye határtalan - mert valami egészen tökéletes, és az egészen tökéletes nem osztható szét, mert a tökéletesség egy szellemi állapot, és valami szellemi soha nem osztható három részre. Tehát soha nem lehet szó "háromszemélyű Istenségről", mert az egy elképzelhetetlen fogalom, és teljesen téves nézetet ad az Istenség lényéről. Atyaisten, Fiúisten, Szentlélek-isten - ezek a fogalmak arra a feltételezésre utalnak, hogy az örök Istenséget ez a három személy alkotja. Összezárkóznak, és a három egy Istent képez. De ez téves elképzelés! Ha Isten lényét ennek a három fogalomnak kell az emberek számára érthetővé tenni, akkor ez csak úgy történhet, ha az Atya mint a szeretet, a Fiú mint a bölcsesség, és a Szent Szellem mint erő kap magyarázatot. Ez egyúttal az egyetlen helyes magyarázat, amely ennek a tanításnak az alapját képezi. De mindenképpen azoknak a félreértését jelzi, akik utána téves magyarázattal téves tanítást hoztak létre azt állítva, hogy az Istenség három személyt tartalmazna. Isten szelleme - Isten lényének összessége - soha nem személyesíthető meg. Nem önthető formába - mert az emberi fogalmat adna. Ő a FÉNY és ERŐ végtelen teljessége, amit szerető akarat kormányoz és használ. A FÉNY azaz Világosság - ISTEN, az ERŐ - ISTEN, és a SZERETETNYILVÁNÍTÁS - ISTEN, egyik nincs a másik nélkül. Ez a háromság minden istenit magába zár, és ez a háromság egyúttal a tökéletesség jele. Ezért az Istentől teremtett lény is szeretetet, bölcsességet és erőt kapott, ami által Isten KÉPMÁSA lett. Viszont Isten csak lény, és nem forma! Valami szellemi, aminek nincs szüksége formára ahhoz hogy létezzen. És minden formát szétrobbantana a találkozáskor, ha azok előtte szellemivé nem tették volna magukat azáltal, hogy a szeretetet, bölcsességet és erőt a maga teljességében magukba zárták. Jézus Krisztus - akit Isten kiválasztott - emberi mivoltában ilyen forma volt. A szeretet, bölcsesség és erő egész teljességét hordozta magában, hogy az embereknek mint elképzelhető istenség szolgáljon, hogy hinni tudjanak egy LÉNYBEN, aki maga a legnagyobb tökéletesség - és mégis összefüggésben van a tökéletlen teremtménnyel, az emberrel. De ez csak egy földi forma volt! Bizonyos mértékben csak a testi szemekkel nézőknek szolgált vele - mert a szellemnek nincs formára szüksége hogy szellemit lásson. Megtévesztő az az elképzelés, hogy  ATYA,  FIÚ és SZENT SZELLEM mint három szétválasztott lény létezik. Akkor is ha mellé kerül hogy "EGY ISTEN". Az emberek abba a veszélybe jutnak, hogy szétválasszák őket, amennyiben külön szólítják az egyes személyeket, és ezzel megerősítik magukban a három-személy tudatot. Viszont elvesztik az igazságnak megfelelő igazi érzésüket az EGY ISTEN iránt - holott egyedül hozzá kell fordulniuk minden földi és szellemi szükségben. Az ember Jézus volt az egyedüli lény a Földön, aki Istent a maga teljességében magába fogadta, mert eggyé vált Istennel - ezt mennybemenetele igazolja. Teste teljesen átszellemült, minden szubsztanciájával csatlakozni tudott az örök Istenséghez, így már nem két különálló lény létezett akik tökéletesek voltak, hanem csak EGY ISTENSÉG, aki a legteljesebb tökéletességben SZERETET, BÖLCSESSÉG ÉS ERŐ, az ATYA-ISTEN, A FIÚ-ISTEN és SZELLEME. A Szellem betölti az egész végtelenséget, és általa jut kivitelezésre minden, amit az akarat meghatároz. Amit ezek a fogalmak: ATYA, FIÚ, Szent SZELLEM jeleznek, az az örök Istenség lénye. A Bölcsesség a "A Fiú" az Atyától indul, aki a Szeretet. A mindent átjáró „Erő” abban tevékeny, amit az Atya és Fiú elhatároz. Vagy más szavakkal: Isten mindenható, fölöttébb bölcs és szeretetreméltó. Ez érthető, és a legegyszerűbb módon megoldja az Istenség problémáját. Ezt az egyszerű fogalmazást csak a szellemben vakok nem tudják megérteni és elismerni - mert szellemben vak vezetők félrevezették, még nincsenek megvilágosulva, és tanítani sem engedik magukat.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7834                                                                                                             1961. 02. 23. A vakhit értéktelen Az embereknek hinni kell - de ez ne legyen vakhit. Az ember gondolatban állást foglalhat mindenben, amit elé állítanak mint hit-tételt. Majd döntsön a szíve, hogy elfogad, vagy visszautasít valamit. Ezt követelem az emberektől, és nem elégszem meg a vakhittel, mert az akarati kényszerítést jelent - pedig tőlem eredően az emberi akarat szabad. Mindig gondoljatok

arra, hogy az embernek szabad akarata van. Ekkor felismeritek, hogy valamilyen tanításnak nálam van-e az eredete. Mert tőlem eredően a legnagyobb szabadságban vagytok. Tőlem eredően - kivéve az egyetlen szeretetparancsot - nincs semmiféle parancs. De annak teljesítése is a szabad elhatározástól függ. És mert üdvösségre akarlak vezetni benneteket - azért adom ismételten szavaimat. Oktatlak, és közel hozom a szellemi javakat. De mindig szabadságtokban áll, hogy hiszitek-e vagy nem. Ezekben magatoknak kell állást foglalnotok, gondolkodni kell rajta, és legyen jóakarat bennetek, hogy a helyeset elismerjétek és elfogadjátok. Azt sem kérem, hogy vakon elhiggyétek amit szavaim közvetítenek. Viszont arra kérlek, hogy mielőtt visszautasítanátok - először vizsgáljátok meg. És ha komolyan kivizsgáltátok, és elfogadjátok igazságnak, akkor már nem a vakhit dolgozik bennetek. Sok-sok embert nem tudok felmenteni, mert kivizsgálás nélkül fogadott el szellemi javakat és most ragaszkodik hozzá. Holott ha komolyan megfontolja, felismeri, hogy az nem lehet igaz. Sok embernek elég, hogy mint hagyományt közvetítenek neki valamit. Sőt, jogtalannak tartja hogy gondolkodjon rajta - mert ezt így tanították neki. De hogyan adnak majd egykor számot róla? Tőlem minden ember mint adományt, gondolkodó-képességet kapott. De használja? Miért vizsgálja meg a földi dolgokat, hogy mit érnek? És a szellemi javaknál ezt miért hanyagolja el?  Az egyes embernek miért jelent olyan keveset a lelki üdve, hogy aggódva meg sem kérdezi ráhagyatkozhat-e a neki mondottakra - amikor azt mint igazságot elé tárják? Miért annyira közömbös neki az igazság?Mert valóban, aki a világosság után vágyódik az nem jár majd sötétségben. És a közöny állapotát mindig ott lehet megtalálni, ahol gondolkodás és kivizsgálás nélkül fogadják el a szellemi javakat. Ezt is csak azért, mert egy bizonyos forrásból érkezik. De ezt a forrást nem én tártam föl, különben az ember az igazságban élne. Mert amint állást foglalna vele kapcsolatban, világosan felismerné a tévedéseket. Ti viszont minden gondolkodás nélkül, vakon mindent elhisztek. Ezzel csak annak hatalmát erősítitek, aki az ellenfelem, aki bele akar kényszeríteni a sötétségbe, vagy meg akar benne tartani. Ti egy szervezetnek kötelezitek el magatokat - de nem nekem, aki valóban a világosságra akar vezetni. De az akaratotok szabad, és ezért nem is léptem föl soha erőszakkal, hanem rátok bíztam a döntést. Viszont ha teljes komolysággal kerestek engem - akkor engedem, hogy megtaláljatok, és fényt gyújtok, amely megvilágítja ellenfelem tevékenységét. Ebbe a világosságba minden ember bejuthat, mindenki, aki a világosságra vágyódik. De hozzá tartozik a komoly akarat, hogy ellenfelemtől megszabaduljon - és ez megköveteli, hogy szoros kapcsolatban álljon velem. Azért ti, akik vakon hisztek - ahogyan azt előírták - kérdezzétek meg, valóban én vagyok-e akinek szükségét érzitek?Senki se ment még el üres kézzel, aki szoros kapcsolatot keresett velem! Mert kinyilvánítom magamat mindenkinek, és megajándékozom világossággal a további útját. Mert ha engem keres, akkor szeretet van benne, és az hamarosan megadja a helyes ismeretet. Ezzel képes lesz elválasztani a tévedést az igazságtól, és többé már nem hisz vakon. A velem való kapcsolata megszabadítja ellenfelemtől, és az már nem tudja sötétségben tartani. Mert akinek felvillan a világosság, és az boldoggá tette, annak már csak növekszik a világosság utáni vágya. Ez az ember majd megszabadítja magát azok befolyásától, akik a Földön "igaz képviselőimnek" mondják magukat, de nem állnak az igazságban, azért nem is képesek azt kiosztani. Szellemi kényszert gyakorolnak követőikre - az pedig soha nem az én akaratom. Mert a Földön az ember szabad akaratú döntése a fontos - azt pedig minden oldalról elnyomják.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7629                                                                                                            1960. 06. 22. Az igazság utáni vágy garantálja az igazságotÉrtsétek meg: hogy megkaphassátok az igazságot, erős akaratú vágyra van szükség. De ritka az ilyen irányú komoly akarat, holott minden ember azt feltételezi, hogy ő maga az igazságra törekszik. De ez csak amolyan szólás-mondás, anélkül hogy komolyan gondolnák. Az igazság utáni vágynak a szív mélyében kell felébredni, hogy az embert már soha el ne eressze. Semmitől sem fél már annyira, mint hogy a tévedésbe el ne bukjon, és ezért szívében hozzám fordulva kell kérnie, hogy az igazságot megkaphassa. És akkor elvezetik hozzá azt. Amikor az ember ragaszkodik kívülről jött ismeretéhez, anélkül hogy maga kivizsgálta volna annak igazságértékét - akkor nehéz elvinni az igazságra, különösen ha az nem egyezik a saját ismereteivel. Ha nem hajlandó ismeretéről lemondani, és tiszta igazságra becserélni azt - akkor tiltakozik ellene. Ilyenkor hiányzik belőle a tiszta igazság utáni vágy, és képtelen lesz a kivizsgálására is, mert nem lép kapcsolatba velem, nem kéri szelleme megvilágosulását, hogy helyesen tudjon ítélni. Ezért a tiszta igazság Földre vezetése nem mindig lehetséges. Így aztán sok szellemi dolgot igazságnak tartanak - holott nincs rá joguk. Ennek ellenére úgy tartják számon mint igazságot - különösen ha szellemi területről érkezik - mert feltételezik, hogy onnan a tiszta igazságot kapják. De mert az igazság közvetítésének  feltétele a kérő igazság utáni komoly vágya, ezért nem garantáltan igazság minden, aminek "az eredete a Szellemi Birodalomban van". Itt még inkább szükséges a komoly kivizsgálás, és azt az én támogatásommal kell végbevinni. Mert a Szellemi

Birodalomban is vannak sötétséghez tartozó lények. Vagy - mint még tökéletlen lények - erősen ragaszkodnak a téves nézeteikhez, amit a Földről vittek magukkal. Ezt a túlvilágon épp oly buzgón képviselik, mint tették a Földön. Mert amit az ember szeret, attól nem akar  megválni a túlvilágon sem. A tévedés az örökkévalóságban kihat a lélek fejlődésére, mert mérhetetlen hosszú ideig eltarthat, amíg megszabadul tőlük, és kezdi felfogni az igazságot. De a Föld embereire is káros hatást gyakorol a túlvilág, amikor a maga sötétségét gondolati átvitellel átadja az engedelmes embereknek, vagy mediális képességű emberek tudatos kapcsolatba lépnek a szellem-világgal. Az ilyen túlvilági kapcsolat csak akkor lehet és lesz áldásos, ha az emberben komoly vágy van az igazságra, és folyamatosan Isten Szent Szellemének segítségét kéri hozzá. Akkor nincs veszély, akkor az ember erős falat épít magának, amelyet az ismeret nélküli lény nem lépheti át. Ilyenkor csak a világosság lényeinek van bejárásuk hozzá - mert azok az én megbízásomból tevékenyek, és az én akaratom hogy oktatást kapjatok a tiszta igazságból. Végezze el magán mindenki az önvizsgálatot, mennyi az igazság utáni vágya. Féljen a tévedésektől, és mindig kérje védelmemet. Kérése meghallgatásra talál, mert akarom, hogy az igazságban éljetek. Tehát lehetőséget teremtek rá - de mindig azzal a feltétellel, hogy ti komolyan akarjátok az igazságot, és abban meg is maradtok. Ez adja meg a biztos védelmet a téves szellemi javak, a téves gondolkodás, és a nektek nyújtott eszmék hamis magyarázata ellen. Az igazság után vágyódó embernek helyes ítélőképessége is lesz, mert az igazsággal együtt ezt is megkapja tőlem, így képes lesz, hogy a hozzá érkező szellemi javakat azok értékére vonatkozóan kivizsgálja. ÉN MAGAM VAGYOK AZ IGAZSÁG. Teremtményeimmel kapcsolatba akarok lépni, és ezért akarom azt, hogy teremtményeim is az igazság talaján álljanak. A tévedést terjesztő lények befolyásától akarom megvédeni őket, akik a világosság lényének mutatják magukat, hogy az embereket megtévesszék. A velem szoros kapcsolatban való együttélés garantálja a helyes gondolkodást, garantálja hogy igazi oktatást - és a Szellem által igazságot kapjon. Mert a bennetek lévő szellem-szikra az én részem, és valóban helyesen tanít benneteket. Mindenkinek arra kellene törekedni, hogy saját szellemetek tanítson, és ne legyetek rászorulva a szellem-világból érkező közvetítésekre. Azt nem tudjátok ellenőrizni, mert előttetek ismeretlen azok szellemi állapota, akik a közvetítést mediális úton kapták. Fennáll a veszély, hogy hiányos ismerettel bíró lények  kapcsolódnak be a közvetítésbe. Viszont, ahol a Szellem dolgozik, ott tudjátok hogy magam beszélek, hogy valóban csak a tiszta igazat kapjátok - mert az az akaratom, hogy teremtményeim a Földön az igazságban éljenek. Hozzám - és így az örök boldogságukhoz is - csak  az igazság által juthatnak el.                                                                                        AmenB.D.Nr.7797                                                                                                             1961. 01. 14.Mi az emberélet célja?Ha azt akarjátok hogy földi tartózkodástok eredményes legyen, ha azt akarjátok hogy célhoz érjetek, ha újra azok akartok lenni akik kezdetben voltatok - akkor tudnotok kell a földi élet céljáról. Egykor mint magas tökéletességű lényt a képmásomra teremtettelek, és felruháztalak minden isteni tulajdonsággal bennetek. Erővel és világossággal teljesek voltatok. Ezt Istenetektől és Teremtőtöktől folyamatosan kaptátok, és általa kimondhatatlan boldogok voltatok. De a lény tökéletességéhez hozzá tartozik, hogy szabadon rendelkezzen akaratával - mert e nélkül nem isteni teremtmény. A szabad akarat két lehetőséget zárt magában: vagy megmaradtok abban a tökéletességben, amelyben teremtve lettetek - vagy lemondotok a tökéletességről, és lényeteket az ellenkezőjére fordítjátok. Tehát ISTENSÉGETEKET bizonyítani kellett. Akaratotok teljesen olyan mint az enyém, ezért teljesen beleolvad az enyémbe - akkor is, ha tökéletesen szabad. De mert szabad, képes az ellentétes viselkedésre is. Tehát a szabad akarat jeleként el is távolodhat tőlem - ha akarata az enyémmel ellentétes irányú. Ezt az akarati döntést kívántam meg az elsőként teremtett lénytől, a Fény-szellemétől. Őt túlságosan nagy szeretetem teremtette, és mint képmásomnak kellett volna mellettem és velem teremteni, és munkálkodnia a Szellemi Birodalomban. A legnagyobb tökéletességben helyeztem ki magamból, a képmásom volt. Egy különbség mégis volt köztünk: ő az erejét tőlem kapta - én viszont maga az erőforrás vagyok. Ezt ő is tudta, mert a legmagasabb ismeretek birtokában volt. Ezért akarati próbát kellett tennie. Ez abban állt, hogy elismerjen engem mint az erő forrását, amelyből ő is folytonosan táplálkozott. Időközben az ő akarata és az én erőm következtében megszámlálhatatlan lény keletkezett, amelyek mind magasan tökéletesek voltak, szabad akarattal és minden képességgel felruházva, ami mind istenségüket igazolta. De az elsőnek teremtett lényt - a Fényhordozót - gőgössé tette az a tudat, hogy ennek a sok lénynek ő a létrehozója, és gőgjében ellenem támadt. Tehát a próbát nem állta meg. Akarata az volt, hogy elválik tőlem. Ez valóságosan soha nem mehetett végbe, mert akkor elpusztult volna minden teremtett lényszerű. Hiszen nélkülem - az erőm nélkül - nem maradhatott fönn semmi. De a Fényhordozó - Lucifer - ezt az elszakadást akaratával megtette, és azért a mélységbe zuhant. A teremtett lények nagy számát vitte magával, akik úgy döntöttek mint ő, és így elváltak tőlem.

Ez az esemény, ami a Szellemi Birodalomban ment végbe, lett az oka az anyagi VILÁG TEREMTÉSÉNEK. Az anyagi világot azért teremtettem, hogy legyen szellemi visszaútja a legkülönlegesebb fajtájú lényeknek. Hogy visszavezethessem őket magamhoz, mert csak akkor lehet boldog, ha megint kapcsolatban van velem, míg a tőlem való távolság a legnagyobb boldogtalanság állapota. Mindig megpróbálom, hogy ezt az emberek megtudják, hiszen ti vagytok azok a bukott szellemek, akik visszaúton vagytok felém, és már röviddel a cél elérése előtt álltok. Az egykori tökéletes lényeteket az ellentétesre fordítottátok, és tökéletlenné váltatok. Még mint ember is tökéletlenek vagytok - de a földi lét alatt tökéletessé válhattok. Csak akaratomat kell teljesíteni, és alkalmazkodni kell isteni törvényemhez. Csak éljetek szeretetben, lényeteket változtassátok vissza újból szeretetté - ahogyan kezdetben volt. A szeretet újból egyesít velem. De MAGATOKTÓL KELL MEGNYÍLNOTOK SZÁMOMRA! Ne tiltakozzatok amikor rátok sugárzom szeretetemet! Mindent meg kell tennetek, hogy a földi feladatot teljesítsétek. Ez csak annyi, hogy akaratotok felém fordul, hogy átadjátok magatokat, és szeretetből törekedtek felém. Akkor a mélyebb tudás is megnyílik, és eltávozik a sötétség. Világos ismereteket nyertek, megértitek az összefüggéseket, és kiléptek a boldogtalanság állapotából. Összekapcsolódtok velem, és ebben a kapcsolatban ráismertek egykori boldogságtokra, amit szabadon odaadtatok. A boldogság minden lény része, aki egykor mint sugárzó képmásom indult ki belőlem. És visszavonhatatlanul ismét azzá kell válnia, mert teremtésekor ez volt vele a célom: hogy gyermekeket képezzek magamnak, akik a legnagyobb boldogságban teremtenek és munkálkodnak velem.                                                                                        AmenB.D.Nr.7781                                                                                                             196o. 12. 25.Jézus Krisztus Megváltó MűveMegváltó munkám lehetővé tette a visszatéréseteket. Egyszer majd nálam tartózkodhat minden szellem, egyszer majd minden tőlem kiindult lényt ismét átsugároz szeretetem - amint kezdetben volt. Mert áldozati halálom a kereszten hidat épített a világosság és boldogság honába. Kereszthalálommal eltörlődött a nagy bűn-adósság, amely elválasztotta tőlem azokat, akik ellenfelemet követték a mélybe. Földre jövetelem előtt áthidalhatatlan szakadék állt köztem és az emberek között. A szakadékot maguk teremtették, de áthidalni már nem tudták, mert gyengék voltak, a bűn terhe a földre nyomta őket, és ellenfelem megakadályozta, hogy bármit is kezdeményezzenek. Ezért én építettem meg a hidat azáltal, hogy leszálltam a Földre, és adósságukat eltöröltem. Vállaimra vettem a bűnök terhét, és ezzel tettem meg az utat a keresztig. És ami eddig lehetetlen volt - most lehetővé vált: hogy hozzám csatlakozzanak a jóindulatú emberek, és megjárják a keresztutat, hogy csak hozzám igazodjanak, és már soha el ne engedjenek, hogy azokhoz akarjanak tartozni akikért meghaltam a kereszten - és akik most megkapják minden bűnük bocsánatát, és újból visszatérhetnek hozzám a Világosság Birodalmába.Szükségükben az embereket nem hagytam magukra, segítségükre siettem. Emberi burokba takaróztam, és az ember Jézusban végbevittem a Megváltás munkáját - megmutatva az utat amely a mélyből a magasba vezet. Földi utam egészen halálomig a szeretetben való élés példája volt - mert az emberekből hiányzott a szeretet, és ezért éltem így előttük. Mert egyedül a szeretet tud megváltást létrehozni. A szeretet az örök Rend törvénye, és aki vissza akar térni hozzám, annak lényét visszavonhatatlanul át kell változtatnia szeretetté, hogy velem egyesülni tudjon, aki magam vagyok a szeretet. Tehát amikor leszálltam az emberekhez, felépült a Világosság Birodalmából a híd a Földre, és minden embernek ezen az úton kell járni, hogy hozzám jusson. Eddig bűnötök miatt elérhetetlen voltam. De szeretetem nagyobb a bűnötöknél. Szeretetem kiutat keresett. Szeretetem igyekezett visszaállítani a megszakított kapcsolatot köztem és köztetek. És megtaláltam a kiutat: Maga a szeretetem törölte el a bűnt, és tette szabaddá hozzám az utat. Létrejött a kapcsolat a Világosság Birodalmából a Földre, mert a világosságból egy lélek leszállt a Földre, és benne testet ölthettem. Ez a lélek izom-testet öltött, megszületett az ember Jézus, aki megjárta azt az utat, amelyen járva ti is eléritek a Világosság Birodalmát, és ezzel végbemegy a visszatérésetek. Szeretetem építette ezt a hidat, szeretetem vette magára az emberi burkot, és járta végig értetek az utat a keresztig. Azaz eltörölte a mérhetetlen bűnt, amit a tőlem való elpártolásotok okozott, és amely áthidalhatatlan szakadékot képezett a fény-birodalom és a sötétség között. Az irántatok érzett szeretetem nem ismer határt, és újra vissza akar nyerni benneteket, teremtményeimet. De igazságosságom nem engedi, hogy a bűnök eltörlése nélkül visszafogadjalak, ezért magamra vettem a bűnök eltörlését. Az engesztelő áldozat egy "ember" volt, és ebben az emberben ÉN MAGAM éltem. Ami lehetetlen volt kereszthalálom előtt - az most lehetővé vált. Ti újból közeledhettek, és visszatérhettek eredeti hazátokba, a Világosság honába. Ott újból fényben, erőben és szabadságban munkálkodhattok - úgy ahogyan kezdetben volt. Szabad lett az út felém, bűneiteket visszahagyhatjátok a kereszt alatt. Átadhatjátok magatokat Jézus szeretetének és kegyelmének. Ő a Megváltótok, mert a boldogság kapuját ő nyitja meg nektek, hogy bemehessetek Birodalmamba.

De ez a megváltás is függ a szabad akaratotoktól. Ha nem így lenne, már minden szellemi ismét a Világosságban lehetne. Ugyanakkor viszont nem éretem volna el célomat, hogy kiképezzelek GYERMEKEIMMÉ. Szabad akaratból kell a kereszt felé venni az utat, szabad akaratból kell bűneitek bocsánatát kérni, szabad akaratból kell a megváltásra vágyódnotok, és Jézus Krisztusban hozzám fordulnotok. Ekkor megkapjátok megváltásotokat, visszatértek, és én örömmel fogadlak - én, az Atyátok, aki maga ment le a Földre, hogy megváltson.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8228                                                                                                            1962. 07. 3o.Vizsgáljátok meg a szellemeketEmberek - higgyétek el, hogy Jézus Krisztusról és megváltó munkájáról mindig és ismételten csak a valóságnak megfelelő ismeretet engedtem eljutni hozzátok. Mert őt - az Isteni Megváltót - fel kell ismernetek, és el kell ismernetek, hogy ő az Isten Fia, és a világ Megváltója, akiben ÉN tartózkodtam. De bizonyítani, hogy a Földön mi volt a missziója - nem lehet. Szellemem által én vezetem hozzátok róla a helyes ismereteket. Az pedig tanúbizonyság. És amit történelmileg nem lehet bizonyítani, arról Szellemem oktat benneteket. Tehát tudjátok, magam vagyok az, aki ezeket kinyilatkoztatja - tehát hogy a "szellemeket" meg tudjátok vizsgálni. Mert ha Jézus Krisztusról és Megváltó Művéről magyarázatot kaptok, akkor az Istenből való Szellem az, aki nektek ezt az igazságot közvetíti. Jogotok van rá, hogy a szellemi javak eredetét megvizsgáljátok. Ehhez magam adtam meg a próbakövet - mert egy ellentétes szellem soha nem hirdeti nektek, hogy JÉZUS KRISZTUSBAN ISTEN JÖTT EL MEGVÁLTÁSTOKRA. Amikor így igazolást teremtettetek magatoknak - hogy bennetek Isten "Szelleme" tevékeny - akkor mindent igazságnak tekinthettek, amit ez a Szellem közöl veletek. Az emberben való munkálkodásomat - amely annyira határozottan jut kifejezésre amikor hozzátok vezetem szavaimat - nem lehet úgy magyarázni, vagy kijelenteni róla, hogy az az ember gondolkodó tevékenységének az eredménye. Még kevésbé lehet kijelenteni róla, hogy ellenfelem munkálkodása, mert ezzel az ember azt bizonyítja, hogy nem tudja felismerni Atyja szavát - hogy nem tartozik az enyémek közé, akik átadták magukat nekem. Gondolatilag még másfelé tevékeny - különben megérezné, hogy örök Atyja szólította meg. Mert az emberszívbe vezetett szavam nem téveszti el hatását - jusson az közvetlenül, vagy küldöttem által hozzá. Amint a szív kinyílik, és kész hogy meghallgasson - szavam megérinti a szívet. Ennek következménye, hogy az ember előítélet nélkül hallgat rám, tehát kész hogy szellemem - ezzel szeretetem - világossága átsugározhasson rajta. De ha az ember az általam közvetített szellemi javak vizsgálatához tisztán ÉRTELEM SZERINT közelít, akkor aligha ismeri fel benne Atyja hangját, mert az így nem érinti meg szívét - pedig vizsgálatra egyedül a szív képes. Ne higgyetek vakon, ne fogadjatok el semmit amit bensőtök visszautasít. Amikor eljut hozzátok kinyilatkoztatásom, soha nem lesz visszautasító érzés bennetek. Feltéve, ha volt bennetek vágy, hogy megszólítsalak. Sőt, szavaim annyira érintenek, hogy többé már nem akarjátok nélkülözni - és az igazságról teljes meggyőződést szereztek, mert megéreztek benne engem. Az isteni kinyilatkoztatások mindig Isten Jézusban való emberré válását, és megváltó munkáját tartalmazzák. Az igazságra mindig ez a legtisztább bizonyíték. Mert ellenfelem soha nem ismertetné meg veletek, hogy Jézus Krisztus értetek áldozta fel magát a kereszten, és benne én MAGAM vittem végbe a megváltó munkát. Ellenfelem soha nem törekszik arra, hogy terjessze a Jézusba vetett hitet. És szeretetet sem fog soha prédikálni nektek, pedig az szintén folyamatos tartalma kinyilatkoztatásaimnak. Egyedül a szeretet kapcsol eggyé velem - ő pedig mindent meg akar akadályozni, ami ezt létrehozhatná. Ismernetek kell lényét. Az csupa gyűlölet, ami titeket akar elpusztítani. Arról is felismerhetitek munkálkodását, hogy megtesz mindent az isteni kinyilatkoztatások lealacsonyítására, szellemetek elsötétítésére, nehogy felismerjetek engem. Nektek elég ha hozzám fordultok, hogy szellemetek megvilágosuljon - és valóban, mellétek állok, hogy amit nem láttok tisztán, az a legvilágosabb ismeretté váljon. Csak a kívánságtok legyen komoly! Ellenfelem folyton zűrzavart kíván terjeszteni, de sikere csak ott lesz, ahol a lélekben nem uralkodik a tiszta igazság utáni vágy. De ahol ez megvan, minden hatalmát elvesztette. Mert a világosságot magam sugárzom, és az mindenkit jólesően érint, aki akar is a világosságban élni.                                                                                       AmenB.D.Nr.8254                                                                                                            1962. 08. 27.A szellemhatás megértéseAz erre kiválasztott eszközön keresztül belőlem, az örök Igazságból indul ki az az ismeret, amit az emberek kapnak - ezért kell, hogy az az IGAZSÁG legyen. Ezt a jóindulatú akarat fel is ismeri, mint tőlem való közvetlen kinyilatkoztatást. Mert szellemi javaknak ekkora terjedelemben való közvetítése szokatlan képességekre utal. Olyanra, amiket ember képtelen megszerezni. Ezért olyan hatalom munkálkodásáról árulkodik, akinek mindez a sajátja, és ezt képes eljuttatni az emberekhez is. Az Istenből való Szellem az, aki az embert megszólítja, azaz, az embert a benne lévő szellem oktatja, aki az ATYA-SZELLEMMEL állandó kapcsolatban áll. A tanítás tehát nem embertől emberhez történik, hanem kinyilatkozatás a magam részéről - ahogy az embereknek a Földön

jártamban megígértem. Egyetlen ember sem állíthatja magáról, hogy az igazságba értelemszerűen be tud hatolni, ezért meg is kérdőjelezik a tőlem érkezett szellemi javakat. És amíg az ember szelleme nem ébredt fel - addig nincs megértése az olyan szellemhatás iránt, ami engem bizonyítana. Azért nyilatkoztatom ki magamat, hogy tiszta igazságot adjak. Csak maga az örök igazság lehet az igazság adója. És csak rajtatok, embereken múlik, hogy kivizsgáljátok: Istenből való igazság-e a tartalma szellemi javaknak. Hogy mennyi szellemi ismerete van valakinek, azt nem lehet bebizonyítani. De ha az ember belülről kap oktatást, nincs szüksége külső segédeszközre, nincs szüksége az embertárs oktatására - egyedül a belső tanítás által mégis világos fényt kap. Az ismeretet amit így kap felismeri mint igazságot. Mert minden eszközöm, akin keresztül igazságot akarok közvetíteni a Földre, megkapja az ítélőképességet is, és teljes megértést minden iránt, ami belenyúlik a szellemi területbe, tehát amit földi módon sem megmagyarázni, sem bizonyítani nem lehet. Tehát amit hinni kell - és ami el is hihető - mert bölcsességet, és ezzel világos felismerést sugároz. Egyúttal azt, aki ezeket a kinyilatkoztatásokat magába befogadja, átfogó ismerettel is megajándékozza. Amikor emberek kicserélik egymással nézeteiket, nincsenek megvédve a tévedésektől, mert ahol emberi értelem tevékenykedik, ott az ellenfél hatása folytán tévedés is beférkőzhet, és ezeknél az embereknél mindig hiányos lesz az igazságról való teljes meggyőződés. Én pedig azt akarom, hogy az emberek az igazság talaján mozogjanak, mert csak az igazság által lesznek boldogok. De hogy az igazság eljusson hozzátok, ahhoz egy szolgálatomba álló földi gyermekre van szükségem, aki szabad akaratból edényemmé válik, amelybe Szellemem beléömölhet. Ekkor ti emberek biztosak lehettek, hogy az örök Igazság beszél hozzátok, és terjedelmes tudást ad. Ezt  másképpen soha nem kaphatjátok meg, csak Szellemem munkálkodásával. Hogy ebben ismételten kételkednek, hogy valóban én vagyok-e aki megnyilatkozik, az csak azt bizonyítja, hogy az emberek még nagyon távol tartják tőlem magukat, hogy nincs kapcsolatuk velem, és szellemük még elsötétült. Ellenfelem akarja őket ebben az állapotban tartani, nehogy felismerjenek, és útjukat felém irányítsák. Én viszont tudom, hogy az embereknek nagy szükségük van az igazságra, tudom, hogy téves úton járnak mindaddig, amíg nem magam oktatom őket, aki minden tudományban oktatást adhatok, és megmagyarázhatom nekik földi életük értelmét és célját. És mert vágyódom a hozzám való visszatérésükre, arra az útra vezetem őket, amely visszavezet hozzám, és amely által kivezethetem őket az éjszaka sötétjéből a nappal világosságába. Az igazság csak tőlem, Istenetektől indulhat. Az igazságot kérnetek kell, mert akkor tevékeny lesz a szabad akarat, kívánja az igazságot, és ezzel engem kíván. Nincs egyetlen ember, akitől megvonnám magamat, egyetlen egytől sem vonom meg az igazságot, senkitől sem aki komolyan vágyódik rá. Amint az emberek ki akarnak jutni a sötétségből, amint szeretnének az igazság talaján állni - azt is felismerik amikor kinyilvánítom magamat nekik. És akkor már azt is tudják, hogy én csakis a tiszta igazságot viszem hozzájuk.                                                                                        AmenB.D.Nr.7597                                                                                                             1960. 05. 08.Ébredés az életreAz ember igazi élete akkor kezd ébredezni, amikor tudatosan kapcsolatba lép Istennel. Amikor elismer maga fölött egy magasabb lényt, amikor ebben a lényben hisz, és keresi, hogyan csatlakozzon hozzá - azaz érzi, hogy van kapcsolat közte és a magasabb lény között, és ezt a kapcsolatot fönn akarja tartani. Ekkor életre ébred benne a szellem-szikra, és belülről arra igyekszik befolyásolni, hogy az örök Atya-szellem felé törekedjen. Így belülről folyton szeretet gyakorlására érez késztetést, még ha ez kezdetben csak abból áll, hogy jó a többi emberhez. De a szeretet mindig felismerhető, különben nem ébredt volna föl benne az élet. És most kezd észrevehetővé válni ez az élet. Ez mintegy második élet benne, amely független a tulajdonképpeni testi élettől, amelyben az ember él ugyan, de a szellem-szikra még csak nyugszik benne - tehát szellemben még halott. És ez a második élet adja meg az embernek az igazi kielégülést, mert Istennel beszél a feléje irányított gondolataival és imájával. Ez az ember Istenét többé már nem felejti el, mert Isten az aki megtartja, és megakadályozza, hogy az illető ember újból a szellem halálába bukjon. Az Istenről MEGTANULT ISMERET és a vele való ELEVEN TALÁLKOZÁS közt meg kell tenni a különbséget. Mert amit valaki megtanult, azt újra elfelejtheti, vagy később visszautasíthatja. Ez a lelket még nem keltette életre. Viszont a megtanult hit is eljuthat az eleven hitre, ha az emberben jóakarat van - és ő sem veszti el az életet, ha az egyszer felébredt benne. És ez az élet már felébredhet benne attól az időponttól, hogy gondolkodásra képes. És mihelyt szeretet-készség van benne, gondolkodását is helyesen irányítják, és keresi a kapcsolatot Istennel, egy lénnyel, akinek bizalommal átadhatja magát. Az ember érzi, hogy maga hiányos, hogy vezetőre és oltalmazóra van szüksége. És mert gyenge, KERES egy lényt, akitől élete minden helyzetében segítséget remél. Kezdetben öntudatlan vágy ez, de boldog lesz amikor hinni tud, és kapcsolatot teremtett ezzel a lénnyel. Ez az egyszerű, sima hit, amit elnyerhet minden kisgyermek. Ez az a hit, ami a tanítás hatására eleven, amit a gyermek elfogadott - de benső meggyőződést nem ajándékozott neki. Mert a meggyőződéses hithez hozzá tartozik, hogy szeretni akarjon, mert a szellem-szikrát ez

kelti életre benne. Minden továbbit most már a szellem-szikra visz végbe, ismételten felkelti vágyát az Atya-szellem iránt - míg aztán az ember egyszer egész tudatosan, bensőséges imával felveszi vele a kapcsolatot. Ez egyúttal a legbiztosabb mód arra, hogy az Atya elfogadja gyermekét, és többé nem engedi visszasüllyedni a szellemi vakságba - a szellemi halálba. Ezért nem elég csak a hit tanítása. Habár nem kell elutasítani, de "életet" még nem ajándékoz. Igazi életet csak a szeretet hoz létre, és a gyermeket arra készteti, hogy gondolkodjon a hit tanításain. Csak ekkor keresi az ATYÁT, aki aztán engedi magát megtalálni. Az embert a szellem-szikra mindjobban az Atyához hajtja, benső késztetést érez a vele való kapcsolatra, belülről valami a szeretetből való cselekvésre, és az imára hajtja. Ez a kettő eredményezi az egyesülést - és ez az ember földi életének a célja és oka. Ez a kettő ébreszti az embert arra az életre, amely örökké tart, életre, amely már nem veszhet el, mert az már szellemi élet - aminek a földi élettel semmi közössége nincs. Az ember ekkor megtalálta Istenét, a gyermek megtalálta ATYJÁT, és örökre átadta magát neki. És az ilyen ember már nem halhat meg - mert örökké él.                                                                                        AmenB.D.Nr.7533                                                                                                             1960. 02. 27.Az élet üresjárataÚgy léptek a Földre, hogy a földi élet céljáról tájékozatlanok vagytok. Csak lassan juttok el a magatok megismerésére, létetek értelméről és céljáról oktatni kell benneteket. De ezt az oktatást legtöbbször csak a testi jólét elérésére kapjátok. Nagyon sokáig eltarthat amíg rájöttök, hogy van szellemi élet is. Tehát amikor rádöbbentek, hogy lelketeknek is vannak igényei. Ha helyes oktatást kaptatok, azaz a szellemi életre is ráirányították tekinteteteket, akkor lelketek is rááll, és megvalósítja lelki kívánságait. A tisztán testi élet mellett lehet szellemi életet is élni, és az szellemi nyereséget hoz a léleknek. De aki csak a földi életére figyel, az kevés szellemi sikert könyvelhet el. Csak testi igényeit elégíti ki, és nem figyel a lelkére. Csak ha rájön, hogy a földi élet célja más is lehetne, nem csak a testi jóérzés elérése - csak akkor lehet a szellemi élet kezdetéről beszélni. Előtte a földi élete üresjárat volt. Élete minden haszon nélküli a lélek és szellem fejlődése szempontjából. Minden embernek van alkalma, hogy felvilágosítást szerezzen az élet céljáról és okáról, csak éppen nem hiszi el ezeket a felvilágosításokat. Ez lelkének igen hátrányos, és olykor igen sokáig tart, amíg kezdi belátni, mennyire értéktelenek a földi törekvések. Ekkor kezd más cél felé törekedni. Viszont szabadságában áll, hogy gondolata és akarata milyen irányba fordul. De oktatást mindig kap, és rajta múlik ezek az oktatások segítik-e a felismerésben - hogy hasznot húz-e a hozzá vezetett ismeretekből. Az ismeretet szabad akaratból kell sajátjává tenni egyszerűen AKARNI kell, hogy betöltse az élet igazi célját. Ekkor saját elhatározásból fordul támogatásért a fölötte álló hatalomhoz. Ekkor meg is kapja a segítséget, hogy eljusson a helyes felismerésre, és a földi életet már tudatosan élje. Mert az ember értelmet kapott és gondolkodhat, gondolkodásával ellene mondhat valaminek - vagy állást foglalhat mellette. Tehát döntést tesz. És egyedül ettől a döntéstől függ, hogy csak a földi életet kívánja-e, vagy szellemileg is törekszik. Tehát a saját akaratától függ, hogy helyesen gondolkodik-e. De ismételten kap lehetőséget, hogy helyes ismeretekhez jusson. Nem marad támogatás nélkül, és mindig lesz lehetősége, hogy megtalálja a helyes utat. Nem szükséges, hogy élete a Földön üresjárat legyen. Teljes szellemi fejlettséget szerezhet magának. De végső soron mindig a maga akarata lesz a döntő, mert az szabad, irányát senki, semmiféle módon nem szabja meg. Viszont Isten részéről minden megtörténik, hogy akarata Isten felé forduljon. És a támogatást is megkapja, hogy elérje az igazi célt.                                                                                        Amen. B.D.Nr.4932                                                                                                            1950. 07. 12.Isten akarataAz embereknek elsősorban tisztában kell lenni  az akaratommal, hogy aszerint tudjanak élni, és üdvözülhessenek. Elétek kell állítanom akaratomat. Azért kell szavaimat meghallgatnotok, hogy akaratomat tisztán és világosan lássátok. Szavam megismertet a szeretet-paranccsal, velem és embertársatokkal szemben minden kötelességgel. Szavam megvilágítja a köztünk lévő távolságot, és azt nektek kell csökkentenetek. Szavaim megismertetnek szeretetemmel, kegyelmemmel és irgalmammal, bölcsességemmel és mindenhatóságommal. Ezáltal felgyulladhat bennetek irántam a szeretet lángja - ha szerető szívetek van. Szavam embertársatokat mint az én gyermekeimet állítja elétek, akikkel ezért testvérként kell viselkednetek, ha akaratomat teljesíteni akarjátok - és szeretettel kell megajándékoznotok őket. Szavam figyelmeztet és óv. Előre figyelmeztet a visszájára fordított élet következményeire - a szeretet nélküli, a parancsaimat figyelembe nem vevő élet következményeire. Tehát a boldogság eléréséhez figyelembe kell vennetek szavaimat. Hogy aztán szavam milyen formában ér el hozzátok - az az én gondom lesz. Bennetek legyen meg a jóindulat, hogy amikor felajánlom - elfogadjátok. Akaratomat csak szavaim által ismerhetitek meg, és csak azok teljesítésével lehettek boldogok.                                                                                        Amen.

   KRISZTUSPROBLÉMA   Isten maga  nyilatkoztatja  kiA  GOLGOTA  titkát!  Csak  Jézus  Krisztus  által van  megváltás!   János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA  DUDDE  Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésének egyedüli oka, hogy a Ján. Ev. 14, 21 ígérete alapján Isten szavát közölje, hogy a mai időkben mit mond nekünk. Ján.14,21: Aki ismeri, és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. S én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki. Német eredetiből fordította, és közreadja: G. Szieger Magda 1913 - 2001 TARTALOMJEGYZÉK  AZ ŐSBŰN, ÉS A MEGVÁLTÓ MŰ JELENTŐSÉGEJÉZUS KRISZTUS MEGVÁLTÓ MŰVÉNEK ISMERETE"ÉS AZ IGE TESTTÉ LETT ..."JÉZUS MÉRHETETLENÜL SZENVEDETTAZ EMBER JÉZUS IRGALMÁNAK MŰVE"ISTENEM, ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?"KRISZTUS VÉRE, BŰNADÓSSÁGALÁSZÁLLÁS A POKOLRA    -   LUCIFER ELLENSÉGESSÉGEHÚSVÉT SZOMBATJAJÉZUS FELTÁMADÁSAA KERESZTÁLDOZAT BEMUTATÁSA MINDEN IDŐKRE,  ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRA SZÓLCSAK JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL VAN MEGVÁLTÁSNE LEGYEN HIÁBAVALÓ A KERESZTÁLDOZAT!KRISZTUS MENNYBEMENETELE"SENKI SEM MEHET AZ ATYÁHOZ..."JÉZUS KRISZTUS NÉLKÜL NINCS SZABADULÁSJÉZUS ÚGY JÖTT, MINT AKI A SZÜKSÉGBEN MEGMENTŐ"MINDEN HATALOM NEKEM ADATOTT A MENNYBEN ÉS A FÖLDÖN"AZ EMBER JÉZUS SZELLEMI MISSZIÓJAJÉZUS KRISZTUS FÖLDI BIZONYÍTÉKAISTEN ÉS JÉZUS EGY, ISTEN EMBERRÉ VÁLÁSAJÉZUS MEGVÁLTÓ MŰVÉHEZ VALÓ HELYES BEÁLLÍTOTTSÁGJÉZUS NEVÉNEK MEGVÁLTÓ EREJEAZ EMBEREKNEK MEGMUTATJÁK A HELYES UTATAZ ÖRÖKÉLETTEL NE TRÉFÁLJATOKTERJESSZÉTEK AZ EVANGÉLIUMOT A VILÁGBANA JÉZUS KRISZTUSBA VETETT HIT VESZÉLYBEN VAN

  Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.   B.D.Nr.7136                                                                                                             1958.6.1.AZ ŐSBŰN, ÉS A MEGVÁLTÓ MŰ JELENTŐSÉGEÁllandóan figyelmeztetlek, és arra emlékeztetlek, hogy én meghaltam a kereszten. Ha erről nem volna tudomástok, akkor a Földön az embereknek, a túlvilágon a még megváltatlan szellemeknek ismételten és mindig, az emlékezetébe idézem - vagy ismeretet vezetek hozzájuk - mert nem szabad ismeret nélkül maradni annak, aki egykor boldogságra akar jutni. Mi a haszna ha tudtok is az "ember Jézus" létezéséről, aki földi létét kereszthalállal fejezte be, ha kereszthalála SZELLEMI JELENTŐSÉGÉRŐL nem tudtok. Ha nem tudtok arról a misszióról, amit a bűnös emberek, miatt vitt végbe.És mi haszna, ha nektek meg is mondják: az emberiséget megváltotta a bűntől - de ti nem jöttök rá az összefüggésére, és számotokra csak szavak maradnak, amelynek értelmét nem fogtátok föl. És amíg nem ismeritek az okát, hogy miért van emberi élet a földön - addig azt sem tudjátok megérteni, miért nevezik bűnösnek az emberiséget - holott köztetek nincs senki, aki bűntelen lenne. De a Krisztusi Megváltó Mű jelentősége akkor növekszik, amikor tudtok az ŐSBŰNRŐL, mert ez a bűn az oka a földi életnek. Ez a bűn NAGYSÁGÁBAN nem hasonlítható az emberek bűnösségéhez, még akkor sem ha tudjátok, hogy a bűnösség az ősbűn következménye. De a bűnöket, amiket az ember a földön elkövet, már a földön, vagy a túlvilágon kiengesztelheti, bármennyi időre volna szüksége hozzá. De az ŐSBŰNT lehetetlen hogy ki tudnátok engesztelni, sem a földi, sem a túlvilági életben. Mert az ősbűn nem abból állt, hogy a már önmagában tökéletlen ember megszegett valamit. EZT A LEGNAGYOBB TÖKÉLETESSÉGBEN ÁLLÓ LÉNYEK KÖVETTÉK EL. Nekik nem volt világosságban és ismeretben hiányuk, őket az a gondolat uralta, hogy túltesznek rajtam - tehát akiket a világosság és erő gőgössé tett. Ez OLYAN MÉRHETETLENÜL NAGY BŰN, hogy ezt a lény képtelen kiengesztelni. Örökkévalóságok sem lennének elegek erre. Ezzel a bűnnel a lények a mélységbe zuhantak: azaz, elvesztették világosságukat és erejüket. Egyúttal átfordultak mindennek az ellenkezőjére, és elvesztettek minden isteni tulajdonságot, helyette magukba fogadtak minden rossz tulajdonságot és ösztönt. Ellenfeleim lettek, míg végül szellemi szubsztanciájuk teljesen meg nem keményedett, és már önmaguk létének sem voltak tudatában. Ezt az elkeményedett szellemit száműztem a formákba. Illetve: feloldtam őket számtalan szellemi részecskére. Ezeket belenemzettem a teremtett számtalan formába, amelyeket szeretem, bölcsességem és hatalmam azért hozott létre, hogy újra vissza vezesse hozzám ezeket a bukott szellemieket. Mert boldogság a rendeltetésük, és ezt a boldogságot csak nálam találhatják meg. Bár a teremtésen való áthaladás a mérhetetlen nagy bűn kiengesztelése miatt van, de muszáj-állapotban teszik meg, akaratuk meg van kötve - ezért nem értékelhető úgy mint az ősbűn kiengesztelése. Tehát a lénynek egyszer megint abba a helyzetbe kell kerülnie, amikor ettől a bűntől szabad akaratból akar megszabadulni. Ekkor megadható neki az ismeret, hogy bár súlyosan félrelépett, de van olyan út, amely nagy vétkétől megszabadítja. És ez a kereszthez vezető út, és az ősbűntől való megszabadulást csak az ISTENI MEGVÁLTÓ, és a MEGVÁLTÁS művének elismerése hozhatja meg. Ezt a kereszthez vezető utat a földi élet idején kell megjárni, hogy aztán a testi halál után ismét felvételt kapjon a Világosság Birodalmába, ami az ember tulajdonképpeni hazája. Igaz, a lelkek a túlvilágon is tudnak a Megváltás Művéről, és a hozzám vezető útra ott is ráléphetnek, viszont a tökéletességnek azt a magas fokát már nem érhetik el, amit a földön elérhettek volna - ha elismerik Jézust, mint Isten Fiát, és a Világ Megváltóját, AKIBEN ÉN MAGAM TESTESÜLTEM MEG, hogy megnyerjem azt az elismerést, amit egykor megtagadtak tőlem. Nektek embereknek tudnotok kell a MEGVÁLTÁS ilyen nagy jelentőségéről! Jézus Nevét nem említhetitek úgy, mint egy olyan embert, aki magas etikai célokkal élt egykor a világon. Igen nagy jelentősége volt a missziónak, amiért a földre jött. És ha ez még tisztázatlan elöttetek, akkor kutatnotok kell a magyarázata után. Mert a saját ismereteitektől és jóakaratotoktól függ, hogy földi utatok eredményes lesz-e. Hogy befogad-e a Birodalom, amely a hazátok volt.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8445                                                                                                            1963.3.22.JÉZUS KRISZTUS MEGVÁLTÓ MŰVÉNEK ISMERETEA legnagyobb misztérium - Jézus Krisztusban való emberré válásom - azért ment végbe, hogy megváltsak mindenkit, aki egykor elbukott, és megsemmisítsem a tőlem való elpártolás

mérhetetlenül nagy ősbűnét. De amíg az embereket nem oktatják minden igazságban, és maguk sem kívánják, hogy az igazságot megismerjék, ez mindaddig titok marad. Ti emberek nem akarjátok elhinni, hogy az a sötétség amiben vagytok - épp ennek az ősbűnnek a következménye, és ha ez megszűnik, csak akkor lehet világosság bennetek. Viszont akkor már visszavonhatatlanul érthető lesz számotokra minden, és tovább már nem kételkedtek. A tiszta igazságot azonban csak MAGA AZ ÖRÖK IGAZSÁG adhatja meg, aki meg is akar tanítani, mert mint ÖRÖK VILÁGOSSÁG azt akarja, hogy teremtményei is világosságban éljenek. A magatok szabad akarata dönti el, hogy az igazságot elfogadjátok-e, és arra is képesek vagytok, hogy felismerjétek, az igazságnak megfelelően oktatnak-e. Előfeltétele csak egy van. Az, hogy szeretetben éljetek. Mert a szeretet az tűz, ami a bölcsesség világosságát sugározza magából. Mint isteni rész, belétek van helyezve a szeretetnek egy szikrája, amely velem - az Örök Szeretettel - áll kapcsolatban. Amint valaki szabad akarattal ezt a szikrát lángra lobbantja, az az ősfény felé törekszik, amiből a legmélyebb bölcsesség formájában sugárzik vissza a világosság. Tudók lesztek, az ismeretek világossága világossá tesz benneteket, gondolkodástok helyes lesz, és az igazságban mozog. Ezt az igazságot akarom hozzátok vezetni, hogy felismerjétek és teljesítsétek a földi feladatot. Ezért kell tudnotok a magatok ősbűnéről, és az én öröktől való Megváltó Tervemről, és a legfontosabb, hogy megismerkedjetek a Jézus Krisztus által végbevitt megváltástokkal. Ez az én benne való emberré-válásom. És mindenekelőtt arról kapjatok tanítást - ha valamikor el akarjátok érni az örökéletet - nem mehettek el Jézus Krisztus mellett. Jézus lement a földre, hogy az embereknek a szeretet Evangéliumát tanítsa - hogy a helyes élet-utat élje előttük - hogy a helyes útra terelje őket, amely elvezet az örökéletre. Az ősbűnnel terhelt emberek nem érték volna el soha céljukat, ha ezt az ősbűnt el nem veszik róluk. Jézus Krisztus Megváltó Műve - halála a kereszten - ezt hozta meg. Mert a mérhetetlen adósság kiegyenlítéséhez az engesztelés munkáját ő vitte végbe. És ezt csak mint ember tehette - mert én MAGAM voltam benne, mert az én ősszubszatnciám a SZERETET. A szeretet nemcsak lényemnek e tulajdonsága, hanem ÉN MAGAM A SZERETET VAGYOK. Ennek felfogására addig képtelenek vagytok, amíg a földön éltek. Viszont Jézusban való emberré válásomat csak ez a magyarázat teszi érthetővé. És így már az "eggyé válás" sem lesz kétséges előttetek. Lényemet nem lehet személyessé /perszonifikálni/ tenni - de most mindent átfogó Szellemem Jézusban valami elképzelhetővé formálódott. Jézus hiánytalan összeolvadása velem akkor ment végbe, miután a Megváltás Művét végbevitte. Ezért Jézus földi útja alatt beszélhetett "a rajta kívüli Atyáról" - de az egyesülésre is ismételten rámutatott! Jézus földi vándorlása alatt elsötétült állapotban, és elsötétült világosságban voltak. Ez azt jelenti, hogy a Megváltás Művéről világos ismerete csak keveseknek volt. És azok tudatosan a kereszt alá álltak. Ők azt kívánták, hogy a megváltottakhoz tartozzanak, tehát szabad akarattal odaadták magukat Jézusnak, és bűneik bocsánatát kérték tőle. Tehát az emberek sötét szellemi állapota megmaradt, és a Megváltás végbevitelét - Isten szeretetének ezt a legnagyobb irgalmi tettét - figyelmen kívül hagyták, Jézus csak mint ember maradt fogalom, és végbevitt missziójától megfosztották. Ezért az emberiségen megmaradt az ősbűn terhe, megmaradt elsötétült szelleme. És ha a világosság sugárzik is olykor, akkor sem ismeri föl, mert becsukja szemét, nehogy meglássa. De a fönti világosság már nem engedi kioltani magát. Mindig lesznek emberek, akik lángra lobbantják magukban a Szellem-szikrát, és képesek öröktől való Atyjuktól közvetlen tanítást is felfogni. Ez a világosság egyszer majd tisztán sugárzik, és amikor akaratom megfelelőnek találja rá az időt - teljesen elsöpri a sötétséget. Ti emberek most egy megváltó-periódus végén vagytok, és kezdődik egy új. Abban már világos fény lesz, mert hosszú időre száműzetésbe kerül az, aki sötétséget hozott a világnak. Ebben az eljövendő világban Jézus Krisztus megváltását az emberek elfogadják, tehát elvétetik tőlük az ősbűn. Annyira hallatlanul nagy jelentősége van a Jézus Krisztusról, Megváltó Művéről, a benne emberré-válásomról való ismeretnek, hogy valóban megteszek mindent, hogy ezt elvezessem az emberekhez. Viszont az emberek akaratán múlik, hogy elfogadják-e az utat a kereszthez, hogy az EGYNEK átadják-e bűnadósságukat, mert egyedül ő szabadíthatja meg őket, és meg is szabadítja - ha megkérik rá. Mert az emberek bűn-adósságáért halt meg a kereszten, a nagy bűnt kiengesztelte, és eleget tett az Isteni Igazságosságnak. Mert Isten szeretete megszánta az egykor elpártoltakat. MAGA A SZERETET hozta meg az áldozatot. Jézusban MAGA AZ ISTEN váltotta meg a bűntől az embereket, és szabad lett az út a boldogság felé.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8141                                                                                                              1962.4.1."ÉS AZ IGE TESTTÉ LETT ...""És az ige testté lett, és miköztünk lakozék". Én magam az Örök SZÓ leszálltam a földre, és testet vettem magamra. Ez a túlságosan is nagy szeretet és irgalom cselekedete volt. Arra késztetett, hogy kapcsolatba lépjek a tőlem irdatlan messzeségbe eltávolodott emberiséggel, akik már képtelenek voltak hangomat meghallani, szavaimat sem értették már, és így semmiféle kapcsolatuk nem volt az örökkévalóság szavaival.

Ezt a nagy távolságot maguk hozták létre. Saját erőből már soha nem lettek volna képesek, hogy közelebb jussanak hozzám, hogy hangomat úgy hallják, ahogyan kezdetben hallották, amikor még szavak által gondolatot cserélhettem minden tőlem életbe hívott teremtménnyel. Szeretetem ezért áthidalta a nagy távolságot. Magam mentem a földre. Testet öltöttem, és teremtményeimmel kapcsolatba akartam lépni, hogy újból megszólítsam, és olyan hidat építsek, amely visszavezet hozzám a világosság és üdvösség hazájába. Magam vagyok az öröktől való SZÓ, de egyetlen embert sem tudtam volna a magasból úgy megszólítani, hogy az egykor szabad teremtmények, akik belőlem indultak - most ne jussanak a kényszerítő körülmények állapotába. A hozzám vezető hidra a legteljesebb akarati szabadsággal kellett lépni, és azt csak a velük való beszélgetéssel érhettem el. De nem volt szabad, hogy szokatlan legyen a hang, hanem csak olyan, mint amikor ember beszél az emberrel. Ezért öltöttem testet. Jézus volt a burok amit igénybe vettem, és onnan beszéltem az emberekhez. De ami elhangzott AZ AZ ÉN SZAVAM VOLT, és a szavak által ÉN MUTATTAM UTAT az embereknek. Én tanítottam, és közöltem velük akaratomat. Az Evangéliumot - ezt az isteni szeretet-tant én hirdettem, és az lelküket abba az állapotba tudta helyezni - ha komoly volt az akaratuk - ismét minden ember hallhatta önmagában szavaimat. Viszont előtte az embereket meg kellett váltani a bűntől és haláltól, előtte el kellett törölni a tőlem elpártoltak nagy bűnadósságát, hogy utána Szent Szellemem kiáradásával a velem való kapcsolatot meg lehessen koronázni - hogy ezután az ember önmagában meghallhassa hangomat, ahogyan az kezdetben is volt. "És az IGE testté lett, és miköztünk lakozott!" Milyen kevesen értik ezeknek a szavaknak az értelmét! Maga az Örök Szó lépett a földre, mert az emberiség igen nagy szükséghelyzetben volt, és nyomorúságáról semmit sem tudott. Nem tudta, hogy szellemi sötétségben éli életét, és nincs világos látásmódja. Tőlem félreeső messzeségben volt, és nem tett semmit, hogy csökkentse a távolságot. Csak az igazság tanításával lehetett segíteni rajtuk. Meg kellett ismerniük Istenük akaratát, és ezt magamnak kellett meghirdetnem. Nekem kellet megszólítani őket - és ezt csak ember által tehettem. Ezért öltöztem emberi testbe, mert csak így taníthattam őket igazságban, figyelmeztethettem őket fordított életvitelükre, közölhettem akaratomat - és olyan életet élhettem előttük, amilyent nekik is élni kell, hogy szellemi sötétségükből kikerüljenek, azon az úton járjanak amit mutattam, hogy így újból az örökéletre jussanak. Ellenfelem befolyása alatt álltak, és az állandóan a szeretet-nélküli életvitelre indította őket. Ebben az életvitelben a felemelkedésükhöz nem kaptak semmit, és erőtlenek maradtak ahhoz, hogy hozzákezdjenek. Én bebizonyítottam nekik, hogy a szeretet az erő, és mint erő hatékony. Betegeket gyógyítottam, és egyéb csodákat tettem, amiket csak a szeretet ereje képes létrehozni. A szeretet-nélküli életvitel következményeiről is oktatást adtam, mert azt is meg kellett mondanom, hogy miért vannak testi és szellemi szükséghelyzetben. Meg kellett mondanom, hogy állapotuk egyáltalán nem nevezhető boldognak - és mit tegyenek, hogy a boldogságot elérjék. És mindezt Isten szájából hallhatták. És mert nagy szükség volt rá, hogy szavaimat hallják, MAGA A SZÓ szállt le a földre, és vett magára testet. Az ősállapotban minden egyes lényben fölhangzott szavam, és mérhetetlen boldogságot okozott. És ezt a boldogságot is odaadták, mert szabadon eltávolodtak tőlem. Tehát szavaimat már nem hallották, mert szavam direkt szeretet-sugárzás volt, és a lények visszautasították. Az a túlságosan is nagy szükség, amiben lelkük volt, megindította szeretetemet és irgalmamat, hogy SZAVAM elleni védekezésük ellenére magam közeledjek hozzájuk. És aki csak egy szikrányi kis szeretetet is gyújtott már magában, az felismerte ISTENSÉGEMET, és követett. De a legtöbb csak az embert látta bennem, tehát szavaimat is csak mint emberi szót értékelte. Ott voltam köztük - és nem ismertek föl. Ennek ellenére meghirdettem a Szeretet Evangéliumát, ismételten szemük elé állítottam a szeretet hatalmát, kiképeztem tanítványaimat, hogy aztán az Evangélium hirdetésének feladatával kiküldjem őket a világba, és tanúskodjanak rólam. MAGA A SZÓ jött le a földre, és az emberiség áldására testet vett magára. Amikor valahol felhangzik szavam, mindig végtelen szeretetem és irgalmam hajol le az emberekhez, és azokba az emberekbe sugározza szeretetét, akik szavaimat jóindulattal fogadják, akik meghallgatják, és felismerik benne ATYJUK SZAVÁT, akik hálásak ezért a nagy kegyelmi adományért. Mert az örökkévalóság szava én magam vagyok, és aki ENGEM meghallgat, az a legszorosabb kapcsolatba lép velem. Az utolsó földi célt is eléri, megtalálja velem a teljes egyesülést - velem, Istenével - és Atyjával - akihez most végérvényesen visszatért és örökké boldog lesz.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8463                                                                                                            1963.4.9.JÉZUS MÉRHETETLENÜL SZENVEDETT Újra és újra gondoljatok rá - mit szenvedett az ember Jézus azért, mert szeretetével segítségtekre sietett, hogy a Sátán bilincseiből megszabadulhassatok. Magára vette minden bűnötöket, és emberfeletti szenvedéseket viselt a bűnök kiengeszteléséért. A bűnök adósságát végül a legkínosabb kereszthalállal fizette meg.

Habár szenvedéseinek és áldozatának mérhetetlen nagyságát ismételten szemetek elé állítják, ti érzelmileg képtelenek vagytok ennek a szenvedésnek az utánérzésére - ennek ellenére sokszor gondoljatok rá, hogy túlságosan is nagy szeretetét felmérhessétek, amely arra indította hogy teljesítse a Megváltás Művét. Szeplőtelen és tiszta lelke a világosság legfelsőbb szférájából jött le a bűnös világba. Eljött ahhoz az emberiséghez aki az Istentől való elpártolás bűnében volt, aki földi életében is folyton vétkezett, mert az ellenfél befolyása alatt állva állandóan a szeretetlenségre kapott indíttatást, és képtelen volt ellenállásra, mert az ősbűn terhe teljesen gyengévé tette. Az emberek maguk is sűrű sötétségben voltak, azért nem tudták átlátni az ellenség lelkületét. A legmélyebb szellemi szükségben voltak, ahonnan saját erőből soha ki nem lábolnak. Jézus szánalommal viseltetett irántuk - az ő bukott testvérei voltak akik örökre elválva maradtak volna az Atyától, és ezért segítséget akart nyújtani nekik. Meg akarta mutatni nekik a visszautat az ATYAI HÁZBA. Az engesztelésre szabadon ajánlkozott. Ezt ti felfogni nem tudjátok mit jelentett. Egyaránt szenvedett testben és lélekben, mert az emberek, akik ellenfelemet követték, megtettek mindent amit csak lehetett, hogy kínokat és szenvedést okozzanak neki. A Megváltás Művét minden erővel meg akarták akadályozni. Számotokra az is felfoghatatlan, hogy lelke mit tűrt  el a Sötétség Fejedelmének birodalmában, amikor ki volt szolgáltatva a Sátán segítőinek - és a segítők segítőinek. Jézus világossággal telített szférából jött, és Isten ellenfelének a területére, a pokolba érkezett. Ott sötétség volt, és ettől lelke mérhetetlen kínokat állt ki, mert kínosan érintette minden, ami rossz és bűnös, és minden rossz a lelkébe akart kapaszkodni, hogy magával húzza a mélységbe. De ő ellenállt. Igénybe vette Isten erejét. Lelke tele volt szeretettel, és ez a szeretet volt az ereje. Ez tette lehetővé, hogy végbevigye a Megváltás Művét. Jézus látta az emberek szerencsétlen földi állapotát, látta tehetetlenségüket és vakságukat. Szeretetével felvette a harcot azzal, aki boldogtalanságba taszította őket, és mindenáron meg akarja akadályozni, hogy kiútra találjanak. Szeretetét szegezte szembe az ellenfél gyűlöletével, és annak gonosz hatásával. És ez a szeretet erősebb volt, mint a gyűlölet, legyőzte ellenfelét. A szeretet embertársaiért feláldozta magát, és a szeretet megvásárolta kereszthalálával az embereket - és megszabadította őket attól, aki fogságban tartotta őket. 4. hó 10-én:Az ár nagyon magas volt. Hogy az emberek bűnbocsánatot kaphassanak, feláldozta önmagát. Bebizonyította, hogy a szeretet erősebb a gyűlöletnél, hogy a szeretet mindent végbe tud vinni, és még a haláltól sem riad vissza, ha ezáltal a fogságba lévőket megajándékozhatja a szabadsággal, a halottakat életre kelti, a foglyot kicsavarhatja a börtönőr kezeiből. Az ember Jézusnak semmi sem volt túl sok ahhoz, hogy a Megváltás Művét végbevigye. A bűnös iránt az irgalma olyan mély, hogy már nem riasztotta vissza semmi, engedelmesen és megadóan megy a halálba, és előtte emberfölötti kínokat szenved. Ha ezeket átgondoljátok, forró szeretettel forduljatok feléje, siessetek a kereszthez, hogy azokhoz tartozzatok, akikért az ember Jézus vére kiömlött. Szeretetének hatalma annyira járjon át, hogy szívetek legmélyéből tudjátok viszonozni, és teljesen átadjátok magatokat neki, hogy mindörökké az övé legyetek, és azok is maradjatok. Halálát és szenvedéseit nem tudjátok eleget szemlélni, akkor kerültök közelebb hozzá, ha eltölt a gondolat - ő viselte azokat a szenvedéseket, amiket nektek kellett volna hordanotok, hogy a nagy bűnt kiengeszteljétek. És ettől váltott meg benneteket. Mindez a benne élő nagy szeretet által volt lehetséges, és ez a nagy szeretet MAGA AZ ISTEN VOLT - aki teljesen átjárta az ember Jézust, erőt adott, és irgalma művét befejezve legyőzte ellenfelét. Mert a SZERETET volt az az erő, ami Isten ellenfelét legyőzte. Ezért kell eltávoznia azoktól a lelkektől, akik útjukat a kereszt felé veszik - akik Jézus Krisztust ELISMERIK MINT ISTENI MEGVÁLTÓT, és bűneik bocsánatát kérik tőle.                                                                                         Amen. B.D.Nr.7083                                                                                                            1958.4.4.AZ EMBER JÉZUS IRGALMÁNAK MŰVEMindig emlékezzetek hozzátok való szeretetem végtelenségére, amely arra indított, hogy a Megváltás Művét végbevigyem értetek. Amit az ember Jézus a földön eltűrt és átélt, azt embertársai iránti szeretetből tette. Tudta róluk, hogy a legnagyobb szellemi nyomorúságban vannak. Mint ember tudta és ismerte a nagy bűnadósságot, és a kilátástalanságot, hogy segítség nélkül megszabadulhassanak tőle, ez az ismeret, a szeretetben töltött életének a kihatása volt, ezért szánta az emberiséget, és akart segíteni rajtuk. Szeretete következményeként ismerte fel azt is, hogy neki egy missziója van - hogy MAGAM küldtem le a földre, hogy mint földi burok szolgáljon nekem. Tehát így benne a nagy bűnadósság eltörlésére magam tudtam végbevinni a megváltást. Földi útja ennek a missziónak megfelelően alakult: a mérhetetlen szenvedések útja, amely megérlelte, és ezt jelentette a bűnös emberek között való tartózkodása is. Mert lelke a világosság honából érkezett a sötétségbe. De azt a földi burkot, amely a lelkét takarta, egy állandó küzdelemben, szenvedések és szükségek által kellett megtisztítani a rátapadó vágyaktól és szenvedélyektől - hogy az én

részemre méltó felvevő edény legyen, Én őt egészen és teljesen betöltöttem, és így EGGYÉ LETTEM VELE. Most következett a tulajdonképpeni missziója: hogy világosságot vigyen az embereknek, hirdesse az igazságot, és a szeretet Evangéliumát. Tehát előttük élje és megmutassa az utat amin járni kell, ha haláluk után be akarnak menni a világosság és üdvösség hazájába. Földi útját az irgalom gyakorlásának semmivel össze nem hasonlítható tettével zárta le: a szenvedés keserű útjával - és mint az emberiség bűneinek áldozata - a fájdalmas kereszthalállal. Bár ezt a missziót ember vitte végbe, de ebben az emberben én voltam, az Örök Szeretet volt benne, és a szeretet, tehát magam vittem végbe a megváltást. Mert egyedül a szeretet képes egy ilyen áldozat meghozatalára, csak a szeretet tudta a keresztút kínjait elviselni, és a szeretetnek volt ereje, hogy a legteljesebb tudatossággal, türelmesen kitartson haláláig. Ha az ember Jézusból a kereszten ki is szakadtak, a szavak: "Istenem, Istenem miért hagytál el engem?" úgy ez a kiáltás csak egy vallomás volt arra nézve, hogy a cselekvés végbevitelére őt az Istenség nem készítette fel, hanem az ember Jézus embertársaiért a legszabadabb akarattal hozta meg az áldozatot, és a benne lévő szeretet indította kivitelezésre - de ez gondolkodását és cselekvését nem tartotta fogságban. Az ember Jézus vállaira vette az egész emberiség bűnadósságát, a kereszthez ment vele. Ember nem tudja ennek a kijelentésnek a mélységét felfogni. Az irgalom tettét én hajtottam végbe, mert szeretet nélkül az ember Jézus sem lett volna képes magára venni a szenvedésnek és kínoknak ezt a tengerét. De az "Istenség" nem tudott szenvedni. Ezért az ilyen nagy méretű szenvedést és fájdalmat egy szenvedésre képes léleknek kellett elviselni, egy embernek, mert teste érzékeny a szenvedésre, és aki mintegy kiengeszteli, amit az egész emberiség Isten ellen vétkezett. És akinek a lelke is mérhetetlenül szenved, mert a világosság honából érkezve, már a földi sötétség is leírhatatlan kínokat okoz. Az ember Jézus az "ÉN FIAM" volt, akiben tetszésem volt. Minden érzékével felém fordult, a bűnös emberiség között,  meghajolt előttem. Lelke folyton engem keresett, Istenét, öröktől való Atyját. Szeretete arra késztetett, hogy megállás nélkül beléje ömöljek, és így létre tudott jönni az egyesülés. Tehát egyesült egymással EMBER ÉS ISTEN, vagyis a legteljesebb Rendnek megfelelően létrejött az "ISTEN EMBERRÉ VÁLÁSA"Én soha nem választhattam magamnak olyan ember-burkot tartózkodásul, amely ne lett volna tisztán csak szeretet, hiszen magam semmi tisztátalanhoz nem kapcsolódhattam. És az ember Jézusban szenvedései által minden éretlen szubsztancia már átszellemült. Ugyanakkor eltörölte az össz-emberiség bűnének adósságát, mert volt EGY, aki embertársaiért feláldozta magát. Halála által az ember Jézus megdicsőített engem, és én megdicsőítettem őt. Mindörökre ÖNMAGAM látható burkára választottam, mert benne én magam LÁTHATÓ ISTENSÉGGÉ lettem minden teremtett lény számára - aki méltóvá teszi magát, hogy "Isten színelátására jusson." Földi tartózkodástok alatt, állítsátok sokszor szemetek elé végtelen szeretetemet, amellyel szabadságra segítettelek benneteket. De irgalmam nagyságát csak akkor értitek meg egész mélységében, amikor magatok is bementek a Világosság Birodalmába, és átjár a felismerés világossága - mint valamikor. Akkor magatok is részt-vesztek, azaz úgy élitek át, mint aki maga is jelen van. És megértitek azt a VÉGTELEN SZERETETET, amely mindent megtett, hogy visszanyerje az egykor elpártolt gyermekeit.                                                                                        AmenB.D.Nr.8201                                                                                                             1962.6.27"ISTENEM, ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?"Halálom és szenvedésem a kereszten mondhatatlanul fájdalmas volt. A szenvedés bármilyen ábrázolása mind csak gyönge hasonlata szenvedésemnek. Előre láttam Megváltó Művem minden fázisát. Tudtam, mi a végső feladatom, és nem volt semmi vigaszom, amivel fájdalmamat csökkenthettem volna. Az utolsó órákat CSAK MINT EMBER kellett végigszenvednem. Bár minden erő a birtokomban volt - Örök Atyám szeretetereje a végső pillanatokig átjárt volna - de én akaratom által már nem engedtem szeretet-erejét hozzám áramlani, mert nem akartam, hogy hatása legyen rám, és segítsége enyhítse vagy megszüntesse a fájdalmakat. A Megváltás Műve így nem lett volna tökéletes. Hogy az emberiség igen nagy bűne megszűnhessen, az a szenvedés legnagyobb mértékét követelte. A bennem levő Istenség tudott akaratomról és megengedte. És mert én így akartam, ő visszavonta magát, és az én emberek iránti szeretetem a legmagasabb fokra küzdhette magát. Ez a tett ismét Atyámnak szólt, akire ebben a nagy szükségemben és szenvedésemben - különösen testi életem utolsó perceiben - erősen VÁGYÓDTAM. És mert nem vettem igénybe szeretet-erejének a hatását - ez a vágyakozásom csak növekedett. És ebben az Örök Atyám utáni vágyakozásomban kiáltottam ki magamból a szavakat: "Istenem, Istenem, mért hagytál el engem?" A magam akarata volt, hogy mint ember vigyem végső kifejlődésre a bűnös emberiségért a Megváltó Irgalom művét. A legnagyobb szeretet kifejezése amit Atyámnak adhattam az volt, hogy MAGAMAT HAGYTAM HELYETTE A KERESZTRE SZÖGEZNI. Hiszen ő szállt a földre, és vett bennem lakást, mert gyermekeiért MAGA AKARTA VÉGBEVINNI a megváltást. De mint Isten, nem szenvedhetett, ezért vettem át tőle minden szenvedést, és mindvégig elviseltem.

Akárhányszor, és akármilyen érthetően akarom megmagyarázni ezt nektek, amíg nem kerültök a Szellemi Birodalomba, teljes egészében nem tudjátok megérteni. És ezért mindig a legegyszerűbb szóval magyarázom: JÉZUS ÉS AZ ATYA EGY VOLT. És mivel ez a teljes egység megvolt, azért mondhattam: "BETELJESEDETT" Az "ember" Jézus odaadta életét, szenvedett mint ember, és mondhatatlan kínjai voltak amíg meghalt. De ugyanakkor egyesülve volt az Örök Istenséggel is, mert Jézusban mindvégig szeretet volt - enélkül nem mondhatta volna: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!Arra viszont szükség volt, hogy a szeretet csendben maradjon, és a Megváltás Műve befejeződhessen, hogy a környezet minden embere előtt a halál bekövetkeztét meg lehessen állapítani, hogy testét sírba tehessék, amelyből harmadnap majd feltámad. Az emberekben Jézus halálát illetően kételyt hagyott volna hátra az Istenség Szellemének bármilyen megnyilvánulása. Az Istenséggel való kapcsolata felismerhetővé lett volna, ennek pedig a megváltásba vetett hit lett volna kényszerítő következménye. Holott annak szabad akaratú döntésnek kellett maradnia. Még ezt sem vagytok képesek helyesen megérteni, de amint Szellemetek az Örök Atyaszellemmel egyesül, világos lesz bennetek, és megértitek szavaimat. Szavam mindig magyarázatot kíván adni, hogy ti, szereteteteknek és érettségteknek foka szerint meg is értsétek. Épp a Megváltás Művéről legyen tiszta igazság és megértés bennetek, akkor szeretetem nagyságát is fel tudjátok fogni. Mert értetek emberekért, a ti vétkeitekért a SZERETET leszállt a földre, és végbevitte a MEGVÁLTÁST, hogy az út az Atyához szabaddá váljon, hogy a vétkek nagy adósságát kiengesztelje - mert az örökre elzárta volna az utat az Atyai Házba.                                                                                        Amen. B.D.Nr.5478                                                                                                             1957.9.2.KRISZTUS VÉRE, BŰNADÓSSÁGFöldi gyermekeim, értetek ontottam ki véremet, értetek megjártam a legnehezebb utat, mert ki akartalak emelni a mélységből, amelyet saját erőből nem tudtatok volna elhagyni. Tehát meghaltam értetek a kereszten. Isten Atyámnak akartam áldozatot hozni, és ő elfogadta. Így lett az megváltás számotokra. Amit az Atyánál kikönyörögtem, annak nyereségét ti viszitek el. Váljon az áldozat hasznotokra, mert abban az állapotban, amelyben Földre szállásom idején voltatok, nagy szükségtek volt rá. Azt is tudtam, hogy az ember Földre szállásom idején voltak nagy ínségben, tudtam, hogy amíg fennáll a föld, az emberek nem tudják teljesíteni rajta földi feladatukat, mert gyengék hozzá. Szántam az egész emberiséget a múltbelieket és a jövőbelieket is. Minden embert bevontam a megváltásba, minden embernek mérték nélküli kegyelmeket szereztem - csak igénybe kell vennetek, hogy a földön elérjétek célotokat. Áldozati halálom a legnagyobb irgalom tette volt. A szenvedést szabad akarattal, és teljes tudatossággal vettem magamra - de az isteni szeretet-erő nélkül nem tudtam volna elviselni. Viszont szánakozással töltött el az emberiség borzasztó szellemi ínsége, és mindent magamra vettem, ami csak lehetséges volt, hogy segítsek rajtatok. Jól tudtam, hogy Megváltó Művemet megkoronázza lényem teljes átistenítése - de nem e célból tettem. Egyedül szeretetből tettem a szenvedő és Istentől elpártolt szellemiekért, akik annyira távol voltak, és annyira boldogtalanok. A szeretet olyan nagy erővel töltött el, hogy erőt tudtam meríteni belőle ehhez az irgalmas cselekedethez, hogy nagy kínok között szenvedjek és meghaljak az emberiségért. A kereszten életemet odaadtam szerencsétlen testvéreimért, akik akár csak én, Istenből indultak, de elhagyták az utat, ami nekik volt rendelve. Ismertem az Istenhez való közelség boldogságát, és megszántam a szerencsétleneket, akik elbuktak. De ismertem Isten szeretetét is, amellyel az elbukottakhoz kötődött, és a szabad akarattal eltávozottakat vissza akartam hozni. Szeretetem hatalmas volt Istenhez, és mindenhez ami belőle vette kezdetét. Isten áldozatomat egyedül a szeretetem miatt fogadta el. És az elbukottakra tapadó vétekért szeretetem kérte a bocsánatot - ezt másképpen eltávolítani nem lehetett, mert vétkük a szeretetlenség volt. Tehát az áldozatot csak a szeretet hozhatta meg - tehát nem önmagában a kereszthalál - hanem ezzel a halállal bebizonyított szeretet hozta meg a megváltást az embereknek, és Isten elfogadta mint kiengesztelődést. Véremet ontottam értetek, emberek, tehát engesztelést adtam azért amit tettetek. Bűneiteket magamra vettem, és megbűnhődtem értük. De az embereknek hozzá kell járulni a maguk részével is, és akarotok kell, hogy számotokra is érvényes legyen a kegyelem, fel kell használnotok a kegyelmeket, hogy kereszthalálom által megkapjátok a megváltást, amennyiben elismertek ENGEM és Megváltó tettemet is, tudatos akarattal azok közé sorakoztok, akikért a kereszten meghaltam. Eme elismerés és akarati elhatározás nélkül még benne vagytok e bűnadósságokban, és benne is maradtok, ahhoz láncolva, aki elbuktatott benneteket. Bár a megváltást MINDENKIÉRT végbevittem - de a saját akarat dönti el, hogy hatóképes legyen nálatok is. A bűntől, amit szabad akarattal követtetek el, már többé soha nem lehet bennetek megváltani. Most már Jézus keresztje alá kell állnotok, és el kell ismernetek őt Megváltótoknak. Engem kell hívnotok, nekem kell bűneiteket megvallani, és, kérnetek kell, hogy hordozzam én, és véremmel töröljem el - és az én szeretetem által minden bűnötök bocsánatot nyer.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6531                                                                                                             1956.4.25.

ALÁSZÁLLÁS A POKOLRA    -   LUCIFER ELLENSÉGESSÉGEHelyes az az ismeret, hogy kereszthalálom után alászálltam a poklokra, és megváltást vittem azoknak is, akik még nem mehettek be az örök boldogság kapuján, mert ezt a kaput csak kereszthalálom nyitotta meg. Megszámlálhatatlan sokaság várt ott megváltására. És én, mint ember Jézus jelentem meg nekik. Szemük elé állítottam szenvedésemet és halálomat. Nekik szabadon arról kellett dönteniük, hogy elfogadnak-e Isten Fiának, és a világ Megváltójának. Azok ismertek el, akik előzőleg szépen és jól éltek a földön. Nem utasított vissza mindenki - de sokan tiltakoztak és visszautasították megváltásom kegyelmi ajándékát. Ellenfelem befolyása olyan erős volt ezekre a lelkekre, hogy csak az embert látták bennem, aki a földi hatalom birtokosaival szembeszáll, és ezért halálra ítélték. Szabad akarati döntését meg kell hagyni minden léleknek, ezért nem jelenhettem meg hatalomban és dicsőségben előttük. Úgy kellett közéjük lépnem, ahogyan a Földön vándoroltam az emberek között. Tehát emberként, aki csak szavak által próbálja meggyőzni őket missziójáról, és a Megváltásuk végbeviteléről. Ellenfelem nem akarta a lelkeket átadni. Ez volt az első alkalom, hogy látta a megváltás hatását. Ugyanis azokat, akik hozzám tartozónak vallották magukat, nem tudta visszatartani. Ezek szabad akarattal követtek át a kapun, amit megnyitottam számukra. Kikerültek ellenfelem hatalma alól, és felpattantak bilincseik, mert kaptak hozzá erőt, mert én meg nyitottam bilincseiket. Ellenfelem dühöngött követői között, és csak most kezdődött el igazán a küzdelem a sötétség és világosság között. És azóta meg nem állt, és így dühöng még most is a földön, és a Szellemi Birodalomban. Alászálltam a poklokra, hogy megváltást vigyek mindenkinek, akik már földre szállásom? előtt befejezték földi életüket, mindazoknak, akik a földi helyes életvitelük ellenére még mindig annak hatalmában voltak,/ innét tipikus német ismétlő, szájbarágó körmondat!!!/  aki mint ellenfelem, engem is megkísértett, és a földön ellene vívtam a küzdelmet azokért, akiket még megkötve tartott. És követőinek nagy részét elvesztette. Habár én MINDEN lélekért meghaltam, és MINDENKI megszabadulhatott volna tőle. Határtalan volt a dühe, amikor látta, hogy követői elhagyják, és neki fel kellett ismernie, hogy győzelmet vívtam ki magamnak, és ezt a szeretet hozta létre. Ő is megadhatta volna magát a szeretetnek, de még igen nagy volt a hatalma és birodalma. A szeretet-erőm ellen tiltakozott, azért nem tudott hatást gyakorolni rá. De mégis elérkezett a pillanat, amikor fel kellett ismernie, hogy megtört a hatalma. Be kellett látnia, hogy Jézus Krisztusban urára akadt, akinek szeretete elérte az Atyával való egyesülést. Gyűlölete még nagyobb lett, mert Jézus Krisztusban, az Isteni Megváltóban, erős ellenfele támadt, aki képes volt szeretete erejével kicsavarni kezéből a követőit. Mivel a szabad akaratnak minden lénynél erős befolyása van, ebben most előnyös megoldásra talált, és folyton azon fáradozik, hogy áldozatainak akaratára hatást tudjon gyakorolni, legyen az a földön, vagy a túlvilágon. Én viszont kereszthalálom után alászálltam a poklokra, és ismételten is alászállok, hogy megváltást vigyek mindenkinek, akik meg akarnak szabadulni tőle. Ebben nem tud megakadályozni. Erőszakkal soha nem tarthatja vissza a lelkeket, akik követni akarnak. Kereszthalálom által hatalma megtört, de az ő ellenállását még a kereszthalál sem tudta megtörni. Az akarata és gyűlölete hajlíthatatlan. A munka amit végez alapjaiban rossz, és lényéből teljesen hiányzik a szeretet. Ezért hiányzik belőle az erő, hogy életet adjon a megholtaknak. Megmaradt erejét csak negatív munkálkodásra használja, és a pozitív erőt ezért kell bevetni ellene. Önmagának a szeretetnek kell győzedelmeskedni, vonjon magához minden élettelent, hogy aztán újból életre támassza. Poklokra való alászállásommal megkezdődött az egykor elbukottak hozzám visszavezetése, megkezdődött a halottak életre keltése, mert a szeretet bebizonyította, hogy erősebb a gyűlöletnél. A szeretet a kereszten meg tudta szüntetni a bűnök adósságát amely a lényeknek a halált hozta. Tehát megvásároltam az életüket, és legyőztem azt, aki a lényszerűeket a halál állapotába helyezte.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6233                                                                                                             1955.4.9. HÚSVÉT SZOMBATJASzenvedésemet és kereszthalálomat nem lehetett elkerülni, a kelyhet ki kellett inni az aljáig. Ha az emberekért a Megváltás Művét végbe akartam vinni, akkor mindent magamra kellett vennem. Erre az áldozathozatalra egyedül az a szánalmat keltő helyzet indított, amiben voltatok. Szívem tele volt szeretettel irántatok, és ez a szeretet meg akart szabadítani attól a rettenetes sorstól, ami a testi halál után várt rátok. Én ismertem ezt a rettenetes sorsot. Szemeim előtt el tudtam vonultatni a Világosság Birodalmának a boldogságait épp úgy, mint a Sötétség Birodalmának a kínjait. És mert elbukott testvéreim iránt igen nagy szeretetet éreztem, megkerestem az egyetlen utat, ami ezt a rettenetes sorsot megváltoztatná. Magamra vettem minden vétketeket, és megjártam vele a kereszt útját.

Amit a földön velem az emberek tettek, az mintegy annak a szimbóluma, amit nekem az egész bűn-adósság jelentett: mérhetetlenül nyomasztó, fájó, és földredobó teher, amely ismételten ledöntött, de amit túl nagy szeretetemmel mégis hordoztam. Amit testem fájdalomban kibírt, azt mind magamra vettem. Mert értetek vittem a bűnök terhét, és engesztelni akartam értük. Mert mindezt visszavonhatatlanul nektek kellett volna hordoznotok - és erre örökkévalóságokon keresztül sem lettetek volna képesek. Szenvedtem és küzdöttem, valóban vért izzadtam. Belenéztem a pokol minden mélységébe, és lelkem a félelem és borzalom tépte. Mindent eltűrtem, amit nektek kellett volna elszenvedni. A hozzátok való szeretetem adta rá az erőt, hogy kitartsak a halál órájáig. Szenvedésemet semmivel sem lehet összehasonlítani, és ilyen mértékű szenvedést ember nem bírt volna ki. Viszont én szabad akarattal ajánlottam föl magamat, mert tudtam, csak így lesz ez megváltás a sátán bilincseiből. Előtte is tudtam, mi vár rám, és ezzel a teherrel éltem napjaimat. Tudatosan jártam azt az utat, amelynek a végén a kereszt állt - de ez ismeret miatt mondhatatlanul szenvedtem, és soha nem tudtam vidám lenni az enyémek között. Láttam a lelkek fölött a csapásokat, láttam hogy eredménytelen az életük, ha én kudarcot vallok, és nem hozok megváltást a bűnből. Ez felerősítette akaratomat, és ellenállás nélkül megadtam magamat sorsomnak. Ez a sors volt földi életem oka és célja. Mindvégig küzdenem kellett, a teher mindvégig elém tornyosodott. Tűnni éreztem erőimet, és mint ember kiáltottam Istenhez, hogy vegye el tőlem a kelyhet. Szeretetem ereje nagyobb volt emberi gyöngeségemnél. A kereszten elviselt mondhatatlan szenvedés, és halálom az embereknek a minden bűnüktől való megváltás napja lett. Mindezt tudtam - azért vettem türelmesem mindent magamra, és a végén így kiálthattam: "Beteljesedett!" Lelkem visszamehetett oda, ahonnan jött, és halálom által az Örök Atyával létrejött teljes egyesülésem.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8158                                                                                                             1962.4.22-23JÉZUS FELTÁMADÁSAHarmadnap testem feltámadt. Ez az embereknek valami hihetetlen, mert nincs rá semmi bizonyíték. Ennek ellenére - Szellemem által folyton hirdetem, hogy valóban feltámadtam halálomból. Mert Megváltó Művemmel a halált legyőztem. A halált ellenfelem saját mélybe-bukásával hozta a világba. De feltámadásommal bebizonyítottam, hogy az átszellemítet lény számára nem létezik halál. Tehát az egykori ősi-lénnyé való visszaváltozás, amit szeretetben való éléssel - ahogyan én éltem az emberek előtt - lehet eléri, tehát ez az állapot kizár minden tehetetlenséget, erőtlenséget, minden halál állapotot, és a lélek bemehet az örökéletbe, amint a földön ezt a változást végbevitte magán. Keresztáldozatom legyőzte a halált, általa megszűnt az ősbűn, és a lénynek megadatott a lehetőség, hogy régi énjére visszaváltozzon - ami már örökéletet ad neki. Bizonyítékot akartam szolgáltatni, hogy a húsból való test is át tud szellemülni, és a haláltól nem kellene félni, ha az embereknek már a földön sikerülne átszellemíteni testüket. Én, mint az ember Jézus, azzal, hogy mindig szeretetben éltem, szellemivé tettem testem minden, még át nem szellemített szubsztanciáját. Ezzel kiérlelődtek. A bennem lévő szeretet megszelídített mindent, ami még nem volt szellemi, és rábírta, hogy egyesüljön a lelkemmel. Így lelkemmel együtt a testem is csatlakozhatott az örök Isten-szellemhez, és megtörtént ezek teljes összeolvadása.És egy teljesen szellemivé vált lény már nem kerülhet  a halál hatalmába, mert a halál a teljes erőtlenség állapota. De a szellemi lényben, a világosság és erő teljessége van, és szabad minden megkötöttségtől. Ez a folyamat lett látható az emberek előtt feltámadásommal - tudva lévő, hogy síromat üresen találták. Érthető, hogy a hitetlenek el akarták hitetni a többiekkel, hogy testemet elrabolták - de bizonyítani nem tudták. Mindig a hívő lelkek azok, akik feltámadásomat igaznak tartják, azok, akik szeretetükkel, jóakaratukkal nagyon bensőségesen kapcsolódnak hozzám, mert igaz módon akarnak élni előttem. Hogy feltámadásom végbement, az igaz. Ezzel teljesültek azok az ígéretek, amiket az emberek a próféták és látnokok által kaptak . Feltámadásom az ellenfél számára nagy vereség volt, mert bebizonyítottam, a szeretet erősebb a gyűlöletnél, és követőit nem tudja mindörökre a halál állapotában tartani, mert én legyőztem a halált. Tehát életet adhatok mindenkinek, aki elismeri a Megváltás Művét, és igénybe veszi a kereszten szerzett kegyelmeket. Tehát ellenfelem számára feltámadásom vereséget jelentett. Ezért akarta megtéveszteni az embereket, és kétségesnek állította be a feltámadásomat. Ennek ellenére sem akadályozhatja meg azok feltámadását, akik hisznek bennem, és akiket - ahogy ígértem - megajándékozok az örökélettel. Ellenfelem követői mindig kevesebben lesznek. És mert én a halált legyőztem, mindig lesznek akik feltámadnak az örökéletre. Nem terhelheti meg örökké azoknak a lényét, akiknek az az akarata, hogy visszatérjenek hozzám, ezért keresztem alá menekülnek, hogy ellenfelemtől megszabaduljanak. A halált számukra is legyőztem, és az életre való feltámadásuk biztos.

4.23.: A tanítványok sem akarták elhinni, hogy a halálból feltámadtam - pedig már előre megmondtam nekik. De én megerősítettem hitüket, és amikor elmentem hozzájuk, felismertek. Ez bizonyíték volt nekik, hogy legyőztem a halált. Nekik teljes meggyőződéssel kellett hirdetniük engem. Nekik halálomat a kereszten, és a halálból való feltámadásomat kellett hirdetniük. Az embereknek erről tudni kell, mert hinni kell bennem, és a kereszthez vezető útra kell lépniük. Megváltásuk csak akkor van, ha vétkeiket elhozzák hozzám, a kereszt alá. De az irgalomnak ez a legnagyobb tette is hamarosan feledésbe merült volna, ha Szellemem nem dolgozott volna azokban az emberekben, akik magukat teljesen átadták nekem. Ezeket, mint már megváltottakat, betöltöttem Szellememmel, és az belülről tanította őket, és megmagyarázta nekik Jézus Krisztus Megváltó munkáját. Amit az emberek mint hagyományt vettek át, nem maradt meg sokáig az igazságban. Ahol csak az emberi értelem munkálkodott, ott téves nézetek keletkeztek. De mint "hagyományt" ezeket is továbbadták - de ezek már nem garantálták a tiszta igazságot. De ahol Szellemem munkálkodhat az emberben, ott a tiszta igazság ismét felszínre kerül, szenvedésem és kereszthalálomról éppúgy, mint feltámadásomról. Mert erre az ismeretre feltétlenül szükség van, akkor is, ha az embereket el kell tölteni a hitnek. És Szellemem újra és újra azokban az emberekben tevékeny, akik magukat nekem átadják, hogy tiszta igazságot kaphassanak. Az emberek ismételten kapnak hírt és igazi magyarázatot, és azért meggyőződéssel hihetnek feltámadásomban, és hogy legyőztem a halált. Nem kell hogy a halál létezzen számotokra, ha már az én oldalamra álltatok, ha magatok kívánjátok, bár értetek is meghaltam volna? ha elevenen hisztek Megváltó Művembe, amit maga az ember Jézus vitt végbe. Én feltámadtam a halálból, és ezért a testi halál után ti is feltámadtok az örök-életre. És amint ellenfelemtől - lelketek ellenségétől - megszabadultatok, már nem kell a haláltól félnetek, csak engedjétek, hogy én megváltsalak. Akkor már nem létezik számotokra halál, akkor bennem és velem éltek, és ezt az életet már többé nem vesztitek el.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7019                                                                                                             1958.1.17.A KERESZTÁLDOZAT BEMUTATÁSA MINDEN IDŐKRE, ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRA SZÓLA Megváltás meghozatala szól minden időre. Amíg az egykor elpártolt szellemi visszavezetése be nem fejeződött, egyszer ezeknek a szellemieknek is eljön az idejük, hogy mint ember járjanak a földön. És ebben az időben rá van utalva a segítségemre, amit Jézus Krisztus Megváltó Műve szerzett meg számára. A kereszten megszerzett kegyelmeket kell igénybe venni ebben az időben, ha az ember végérvényesen szabadságra akar jutni, ha meg akar szabadulni a bilincsektől, amelyeket a mélységbe bukás hozott, és ellenfelem tett rá. De rátehette, mert a lény szabad akarattal követte. Tehát az egykor elbukott szellemi számára mindig lesz egy egészen rövid időszak, amikor csak az Isteni Megváltó, Jézus Krisztus felé kell fordulnia,  és ezzel az odafordulással elismer ENGEM Jézus Krisztusban. Ez az időszak az, amikor mint ember megy át a földön.  Ott a lény újból visszakapja szabad akaratát, és most dönteni kell. Ezt a döntést nélkülem, a segítségem nélkül nem tudja megtenni, mert ellenfelem béklyókban tartja. De Megváltó Művem segítségével ez a döntés lehetővé válik, mert csak igénybe kell venni az általa megszerzett kegyelmeket. Ezek segítségével ellenáll az ellenfél erejének, és megszabadul tőle. Mindaddig, amíg a föld a szellemi kiérlelődés állomása, amíg a Földön emberek laknak, addig, Jézus Krisztus keresztáldozata az egyetlen garancia, hogy bilincseitől megszabadulhat, mert a megváltás minden időkre és az örökkévalóságra szól. Hatása soha nem szól csak a jelenre. Ezen a Földön minden eljövendő megváltó periódus a kereszt jele alatt lesz eredményes, a Földön megtestesült lelkek számára. Jézus megváltó ereje a túlvilágon szintén felhasználható - az Isteni Megváltót ott is segítségül kell hívni, mert még akkor is el lehet ismerni keresztáldozatomat, és ezzel ENGEM Jézus Krisztusban. És csak ez jelenti, hogy elváltatok ellenfelemtől. Ha a lény boldogságra akar jutni, ennek egyszer be kell következni. A Megváltás Művét mint földi ember vittem végbe, és nagyon áldott volt a földnek ez a periódusa, amelyben igen sok egykor elbukott szellem ráléphetett volna a hozzám visszavezető útra. De akaratuk nem lesz kényszerítve a jövőben sem, amiért aztán még számtalan teremtményt kell megalkotni - illetve végtelen sok teremtési periódusnak kell következnie, és azok mind a Megváltás Művének jegyében állnak - mert Jézus Krisztus nélkül nincs megváltás. Irgalmas szeretetem így mindig megadja az embereknek, hogy tudjanak a keresztáldozatról, és a kereszten megszerzett kegyelmi kincsről. Mindig lesznek megvilágosult emberek, akiket Szellememen keresztül tanítok. Ezek ismételten képesek lesznek az összefüggések felismerésére - tehát embertársaiknak az igazságnak megfelelő magyarázatot adnak Jézus Krisztus Megváltó Művéről, az én Földön való emberré

válásom értelméről. Ezt a tudást a Föld egyik periódusa átveszi a másiktól, és így már soha többé nem mehet feledésbe. Mert az irgalom műve minden emberért végbement, a múlt, a jelen és a jövő emberéért. És hozzám egyetlen bukott lény sem térhet vissza, aki szabad akaratból meg nem engedi, hogy Jézus Krisztus megváltsa.                                                                                        Amen. B.D.Nr.7034                                                                                                            1958.2.2.CSAK JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL VAN MEGVÁLTÁSJézus Krisztus megváltása nélkül soha nem juthattok el a szabadságra. Ezt ismételten meg kell mondanom. És azt is tudnotok kell, hogy nem vagytok szabad emberek. Még mindig hozzá vagytok kötve ellenfelemhez. Ezzel mint emberek nem vagytok tisztában, mert más létet nem ismertek. A szabadságban, világosságban és erőben élt élet teljesen idegen számotokra. De ez volt kezdeti létetek, egykor szabadok voltatok, erőben és világosságban dolgozhattatok, és nagy volt a boldogságtok. De mint ember hiányzik belőletek ez a visszaemlékezés - és amikor megismertetnek vele, vagy hiszitek, vagy nem. És ha hitetlenek vagytok, nem is keresitek, hogy kijussatok fogságtokból - mert ennek feltétele, hogy higgyetek Jézus Krisztusban, az Isteni Megváltóban, és segítségül hívjátok. Azt minden ember elismeri, hogy nem boldog a maga emberi létében, hogy hiányzik belőle az erő, nem tud mindent kivitelezni, hiányoznak az ismeretei, a bölcsesség, a korlátlan tudás. Ezért lenne szükség arra, hogy minden ember kívánkozzon a szabadság, világosság és erő állapotára. Amíg az ember földi léte alatt el van választva Atyja Isteni Szellemétől, addig tökéletlen teremtmény. Ezt a szétválást egykor a lény maga hozta létre azzal, hogy ellenfelemhez kapcsolódott. Ellenfelem volt az első, aki azzal vált el tőlem, hogy velem ellentétes felfogása volt. És ellenfelem most a lényeket fogságban tartja, hogy többé ne akarjanak elszakadni tőle. Segíteni kell a lényeken, mert egyedül túl gyengék ahhoz, hogy a szétszakadást végbevigyék. Erre egyedül Jézus Krisztus a segítség!Ha tehát ti emberek szabaddá akartok válni - és ez a földi lét alatt mindenképpen lehetséges - akkor Jézus Krisztust segítségül kell hívnotok. El kell ismernetek, hogy ellenfele fölött győztes lett, el kell ismernetek, hogy ő volt a földi edény, amelyben tartózkodtam, hogy megvívjam ellenfelemmel a küzdelmet. És ez csak földi ruhában, egy ember formájában volt lehetséges, aki hozzátok hasonlóan gyönge volt, és isteni erőre volt szüksége. Az tette képessé, hogy győzzön az ellenfél fölött. És ez az erő a szeretet volt, az én ős-szubsztanciám, a megváltást a szeretet - tehát ÉN MAGAM vittem végbe. És ahogyan az ember Jézus mindenhez tőlem kapta az erőt, AKI ŐT TELJESEN BETÖLTÖTTEM - épp úgy nektek is tőlem kell erőt kérnetek, mert ezt Jézus, az ember szerezte meg kereszthalálával. Tehát ehhez az elszakadást végbevivő erőhöz csak Jézuson át juthattok. Másképp kifejezve: JÉZUSBAN ENGEM KELL KÉRNETEK, hogy ismét adjam meg nektek az erőt, amit egykor visszautasítottatok. Az elpártolásnak a nagy bűnét a keresztáldozat törölte el. Ezért a Megváltás munkájának az elismerése nélkül nem fordulhattok felém, mert csak ezzel az elismeréssel kaphattok bocsánatot az egykori óriási vétekért, az elpártolásért. Akiben van jóakarat, annak nem nehéz, hogy ezt megértse, de aki nem akarja, az nem érti meg az összefüggést, és nem hisz. Ennek ellenére ne legyen elutasító a problémával szemben, jobb ha ismerethiányát alázatosan bevallja, hogy még nem jutott el a helyes felismerésre. Aki azt akarja, hogy az igazságnak megfelelő magyarázatot kaphasson, és a megértése kinyíljon - annak szívére kellene venni az állandó figyelmeztető szót, hogy Jézus Krisztus nélkül senki sem üdvözülhet. Bensőségesen kívánni kell, hogy még a Földön megszűnjön kötött állapota, és szabadságra jusson. Mert egyszer minden emberben tudatos lesz, hogy nem szabad. A Földön egy ember sem boldog hiánytalanul, és gyengeségi állapotoknak minden ember alá van vetve. Mert minden ember meg van terhelve az ősbűnnel, és azt csak az Isteni Megváltó, Jézus Krisztus semmisítheti meg.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6938                                                                                                            1957.l0.7.NE LEGYEN HIÁBAVALÓ A KERESZTÁLDOZAT!Megtörténhet, hogy szenvedésem és kereszthalálom hiábavaló volt az emberek számára. Hiába hoztam meg ÉRTETEK, akikre kereszthalálom semmi benyomást nem tesz, akik nem ismeritek el az ISTENI MEGVÁLTÓT, Jézus Krisztust, csak az "ember Jézust" ismeritek. De nem ismeritek el isteni szellemi misszióját, és ezzel kívül helyezitek magatokat, nem tartoztok azokhoz, akikért a Megváltás Műve végbement. Mert ha a megváltás kegyelmeiből részesedni akartok, akkor TUDATOSAN KELL FELÉJE FORDULNI. A "megváltás" tőletek, magatoktól is függ. Akkor is, ha én MINDEN emberért meghaltam a kereszten. De ti emberek nem tudjátok, hogy bilincsekbe vagytok verve. Hogy Jézus Krisztus megváltása nélkül nem örvendezhettek a világosság és erő szabadságának, hanem béklyóban maradtok - még ha eközben örökkévalóságok múlnak is el. Ti nem tudjátok, hogy a bebörtönzöttséget,

sötétséget és erőtlenséget más úton soha nem lehet megváltoztatni, CSAK A GOLGOTÁN ÁTVEZETŐ ÚTON. És ha az Isteni Megváltót vissza is utasítjátok, ha munkáját figyelmen kívül hagyjátok - mégis EGYEDÜL Ő A MÉRTÉKADÓ ABBAN, hogy meddig maradtok boldogtalan állapotban. Bár nektek nem tűnik annyira boldogtalannak az ember-lét. Ezért nem is keresitek azt az EGYET, aki ennél boldogabb sorsot teremthet számotokra. De létetek a földön nem tart sokáig, és csak utána  tudatosul bennetek a megbilincselt állapot kínja, amikor elvétetik tőletek az életerő - amit mint ember birtokoltatok. Sőt, juthattok kemény anyagba is, és a kötött állapot kínjait abban kell éreznetek. De amíg ezen a földön, vagy a túlvilági Birodalomban megvan bennetek az én tudat, ADDIG MÉG MINDIG VAN RÁ LEHETŐSÉG, hogy szabad akarattal kiáltsatok Jézus Krisztus, a Megváltótok után - hacsak nem a legnagyobb sötétség fogad magába. Szeretetem ezért folyton azon fáradozik, hogy gondolataitokat ARRA irányítsa, AKIBEN MEGTESTESÜLTEM, HOGY MEGVÁLTSALAK BENNETEKET!Mindig és újból szemetek elé állítom Jézus tettét, mindig van rá gondom, hogy megemlítsem művét, hogy emberek nektek, akik még teljesen távol álltok a kereszttől, megadjam az ismeretet, amely Jézus Krisztussal áll összefüggésben - és amelynek ti semmi, vagy nagyon kevés jelentőséget tulajdonítotok. Egyszer közületek mindenki, minden egyes kap megszólítást tőle, vagy utalást rá. Gondolatban mindenki megvitathatja magában azt, amit Jézus Krisztusról, és a megváltásról hallott. Ezek alapján akarata szerint mindenki kialakíthatja beállítottságát. Hogy aztán ez a BEÁLLÍTOTTSÁGA MILYEN - az MEGHATÁROZZA a végtelen időket, vagy az egész örökkévalóságot. Mert döntése alapján végtelen időket eltölthet megkötöttségben és kínok között - vagy már örökké megszabadul, és Isteni Megváltójának erőben és világosságban mondhat köszönetet az irgalmas szeretet ama tettéért, amellyel szabadságát megvásárolta, és amely visszaadta ős-állapotát, amelyben boldog volt. E döntés alól egy ember sem kivétel, és minden ember MAGA készíti jövendő sorsát. Szeretetem megállás nélkül segíti, hogy helyesen döntsön, és ismételten utalásokat teszek. Ezért egy ember sem mondhatja, nem volt róla ismerete, hogy mi segíthetné a megváltottságra. De, AKARATOTOKKAL nem rendelkezhetem. AZ ÁLDATLAN ÁLLAPOTOT SZABADON VÁLASZTOTTÁTOK, és ebből az állapotból SZABADON KELL A MEGVÁLTÁSRA TÖREKEDNETEK! Jézus Krisztus megváltásának feltétele a szabad akarati döntés. Ha nem így lenne, valóban, már az egész világ meg lenne váltva, és már nem lenne senki gyengeségben és a bűn fogságában, mert a Megváltás Műve mindenkinek szól. Az AKARAT AKKOR HASZNÁLTA FÖL A MEGVÁLTÁS KEGYELMÉT, HA AHHOZ TARTOZÓNAK VALLJÁTOK MAGATOKAT, AKI A KERESZTEN MEGHALT ÉRTETEK, AMIKOR JÉZUS KRISZTUSBAN ENGEM MEGVALLOTOK, ÉS KÍVÁNJÁTOK, BÁR ÉRTETEK IS MEGHALTAM VOLNA. Ekkor valóban megszabadultok a kötöttség állapotából, és a földről megváltottan távoztok. Bemehettek a Birodalomba, ahol korlátlan erőben, és világosságban dolgozhattok, és boldogok lesztek általa.                                                                                        Amen. B.D.Nr:8189                                                                                                             1962.5.31.KRISZTUS MENNYBEMENETELEMisszióm befejezése után felmentem a Mennybe. Megváltottam a világot a bűntől és haláltól, feltámadtam és megjelentem apostolaimnak, hogy megerősítsem őket az Evangélium hirdetésére. Magamat is átjárt a világosság és erő, elhagyhattam a földet, hogy ismét bemenjek a Birodalomba, ahonnan érkeztem, a Világosság és Boldogság Birodalmába.Testem átmagasztosult, szellem-ruhámat már nem kötötték a természeti törvények, a test ott tartózkodhatott ahol akart, ahova akaratom irányította. Mert szellem, mint Atyám örök Szelleme, amelyet szintén nem kötött forma, hanem betöltötte az egész mindenséget. Tehát engem is, az ember Jézust, akit az örök Istenség felvett önmagába, hogy magának EMBERI BURKOT adjon. Erre azért volt szüksége, mert az emberek között akart tartózkodni. Azok azonban alá voltak vetve a természet törvényeinek, és magas érettségre kellett eljutni, hogy az örök Istenséget felvehessék magukba. Misszióm befejeződött, és Mennybemenetelemről bizonyítékot kellett adnom. Mert ez tevékenységem megkoronázása volt, ez volt az emberek számára a bizonyíték arra, hogy átalakító munkát végeztem magamon, ami látható, és így bizonyítható is volt. Mert amikor a Mennybe felmentem, figyelmen kívül hagytam minden természeti törvényt, dicsőségbe voltam burkolva, és mégis látható voltam tanítványaim számára. Erőt adtam nekik látásomra, mert enélkül elpusztultak volna. De csak azok láthattak, akik szeretetükkel bensőségesen hozzám kapcsolódtak, tehát már olyan érettségi fokon voltak, ami az ilyen látást lehetővé teszi. Vannak lelkek, akik ugyanilyen állapotban térnek vissza a földről, és ők is láthatnak fényben és dicsőségben, mert szellemi érettségük megengedi a szellemi látást. Már számukra sincs korlát, és fel lesznek ruházva minden dicsőséggel. Szemtől-szembe láthatják Istent, és már őselemükben érezhetik magukat. Ez a szeretet, ami egyúttal világosság és erő is.

Ez a szellemi ruha amit minden lélek magára vehet a Föld elhagyásakor, mert éretten megy a túlvilági Birodalomba. Mindezt higgyétek el. Ne kételkedjetek Istenetek és Atyátok szeretetében, aki mindannyitoknak boldogságot készít, olyanokat, amelyek elképzelhetetlenek addig, amíg a Földön tartózkodtok. De példát mutattam, hogy önzetlen szeretetével mit érhet el az ember, és milyen lesz a sorsa, ha a Földön mindig akaratomnak megfelelően él. Akkor életvitelének az lesz a következménye, hogy lénye a szeretet irányába megváltozik. Ez azonos Isten ős-lényével, és ezért teljes fénnyel és dicsőséggel sugárzást ad önmagából, ami látható mindazoknak, akik hasonló érettségi fokon vannak. Ők már egyesültek velem, aki erő és fény-sugárzó lény vagyok, és mindörökké az maradok. Mennybemenetelem valóságosan végbement. Az ember Jézus a Földön istensége utolsó tunúbizonyságát adta, amikor sugárzó fény-teljességben hagyta el a földet, hogy a Birodalom felé forduljon, ahonnan lelke elindult. Mert a Világosság Birodalmából érkezett. Istennél volt, és visszatért Istenhez, akinek a gyermeke volt, és az is maradt. Teljesen összeolvadt vele. Tehát mennybemenetelem arra bizonyíték, hogy nem a földről való vagyok, hanem ide leszálltam. A dicsőség és világosság honából szálltam alá - és most újból az volt a cél. És a ti célotok is örökké ez lesz és marad - mert nektek is vissza kell térnetek a világosságba. A velem való egyesüléssel megkapjátok az én világosságomat és erőmet, tehát fel is támadtok, és felmehettek a Mennybe, az igazi hazátokba.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6579                                                                                                             1956.6.21."SENKI SEM MEHET AZ ATYÁHOZ...""Senki sem mehet az Atyához ha csak nem általam. . "Hogy mennyire fontosak ezek a szavak azt a szükség is megmagyarázza, hogy az embereket el kell vezetni a Jézus Krisztusban való hitre. Hitre vezetni azokat, akik még nem hisznek, vagy az ELEVEN hitre figyelmeztetni azokat, akik már tudnak Jézus Krisztusról. Mert hozzám senki el nem jut, aki Jézus Krisztusban nem ismer föl ENGEM. Vannak emberek, akik így gondolják, ők hisznek az egy Istenben - hiszen önmagát igazolja mindennel, ami az embereket körülveszi. De Jézus Krisztust nem ismerik el "Isten Fiának" és a "Világ Megváltójának" - viszont ezért nem tekintik hitetleneknek magukat. Az ilyen emberek még nagyon távol vannak Istenük és Teremtűjüktől. Még nem léptek velem szorosabb kapcsolatba, és azért gondolkodásukat nem lehetett világossá tenni. Az egykori elpártolás bűne még terheli őket, és ez a bűn ellenfelemhez láncolja őket. És Jézus Krisztus nélkül nem szabadulnak meg tőle. De erről a régi bűnről nagyon kevesen tudnak, és ezért nem tudatos bennük, mi a jelentősége Jézus Krisztusnak és Megváltó Művének. Ha az emberek ismerik az Evangélium tanítását, és ismerik Jézus szavait amiket a Földön mondott - akkor jó volna ha elgondolkodnának a szavakon: "Senki sem mehet az Atyához, hacsak nem általam. . " És ha lenne komoly vágyuk, hogy magyarázatot kapjanak róla - meg is kapnák. Utána már soha nem távoznának tőlük a gondolatok, amiket ez a mondat kifejez. Csak egy út vezet hozzám: Jézus Krisztuson keresztül. Mert a bűnadósság eltörlésének meg kell előznie azt, hogy én egyáltalán elfogadhassam. Jézus Krisztustól kapott megváltás nélkül egy lény sem közeledhet hozzám, mert a maga akaratából bűnös lett. Ez a törvény, és ezt végtelen szeretetem sem tudja fölborítani. Jézus Krisztus nélkül az ember nem érez biztonságot Istennel szemben. Elismeri, de inkább csak szavakkal, vagy felszínes gondolatokkal. És ha ezen komolyan elgondolkodik, az érzelmileg megmondja neki, hogy öröktől való Atyja és Teremtőjével szemben nem igazi a viszonya. Soha nem bízza rám magát, ahogyan egy gyermek rábízza magát édesapjára, csak hiszi hogy van Isten - de szoros kapcsolatot nem létesít vele, mert ahhoz szeretet kell. Mert a szeretet megvilágosítaná Szellemét, a szeretet élessé tenné szellemi pillantását, a szeretet kérdéseket tenne, és nem lennének téves kijelentései. Minden emberen halk rossz-érzés vesz erőt, aki szellemi gondolatoknak adja át magát, de Jézus Krisztushoz még nem talált el. Viszont nem marad ismeretlen előtte Jézus szenvedésének útja és kereszthalála. Embertársaival ismételten beszél róla, vagy azok emlékeztetik Jézusra. Mert gondolatait ismételten Jézus Krisztusra irányítom, az emberre, aki a Földön járt, és kínos halált halt. Ha még nem is vallja magát Jézushoz tartozónak, de ismert előtte földi élete - és én Jézusban magam hozom emlékezetébe magamat. Hogy Jézust elfogadja-e, vagy visszautasítja, azon múlik, hogy a szeretet-létra milyen fokán áll. De ahol van szeretet, ott magam fogom meg a kezét, és ellenállása folyton kevesebb lesz. Végül Jézus egy teljesen más megvilágításban áll előtte, mint kezdetben, amikor még teljes volt benne a visszautasítás. De ha taníthatatlan, ha akarata még a halál órájában is ellentétes beállítottságú, akkor a szellemi világban nem várhat boldogságot: akkor korrekt életvitele ellenére is csak abban a világba kaphat felvételt, ahol az istentagadók tartózkodnak. Mert Jézus Krisztusnak nem engedte meg a Földön, hogy megváltsa - most ellenfelemhez kötötten megy be a túlvilági Birodalomba.

De még ott is megtalálhatja isteni Megváltóját és Üdvözítőjét. És egy nagy kegyelem tőlem, hogy még a szellemi világban is elismerhetik azt, akit eddig elutasítottak. Kegyelem, hogy meghallok minden kiáltást, amit hozzám, mint a Megváltóhoz intéznek. És kézen fogom azt aki kiáltott, és abból a térségből átvezetem az én mezőimre. Mert ha elismernek, ha egy lélek eltalált Jézus Krisztushoz - akit a Földön visszautasított - még a mélységből is vissza vezetem, mert enélkül nem juthat el hozzám. A Világosság Birodalmának kapuja minden lélek számára zárva van addig, amíg Jézus Krisztus ki nem nyitja neki a kaput. Ez pedig azzal kezdődik: hogy elismeri Isten Fiának, és a Világ Megváltójának, AKIBEN maga AZ ÖRÖK ISTENSÉG testesült meg, hogy az ellenség hatalmából kiszabadítsa az embereket. Az ember túl gyenge, hogy magát meg tudná szabadítani. Szüksége van Jézus Krisztus segítségére. A segítséget meg úgy tapasztalhatja meg, ha hozzá magához fordul. Ez feltételezi, hogy ENGEM is elismer benne. Azért mondta az ember Jézus: "Senki sem mehet az Atyához, hacsak nem általam... " Mert az ember Jézuson keresztül én beszéltem hozzájuk, benne én akartam, hogy elismerjenek, mert földi vándorlásom alatt, ő csak a testi hüvelyt szolgáltatta. Ezt én a Szellemi Birodalomban is megtartottam, hogy ott minden teremtményem számára látható Isten legyek, mert én SZELLEM voltam, és vagyok örökkévalóságtól örökkévalóságig, akit a teremtett lények nem láthattak. Hogy az emberek számára LÁTHATÓ Isten lehessek, FORMÁT VÁLASZTOTTAM magamnak, és ebben a formában vittem végbe a Megváltás Művét. Tehát nektek a FORMÁT is el kell ismernetek, amelybe rejtőztem. És akkor már elindultatok a helyes úton, amely hozzám, öröktől való Atyátokhoz vezet. Jézus Krisztus nélkül ellenfelem nem enged szabadon benneteket, mert akaratotok által még hozzá tartoztok.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6860                                                                                                            1957.6.29.JÉZUS KRISZTUS NÉLKÜL NINCS SZABADULÁSHa meg akartok szabadulni ellenfelemtől - szükségetek van rám. Saját erőből nem tudjátok lerázni. Segítségre van szükség, és ezt csak egy valaki, Jézus Krisztus hozhatja, mert kereszthalála által ellenfelemet legyőzte. Benne én voltam, és ő és ÉN EGGYÉ váltunk - tehát Jézus Krisztusban tőlem kértek és valóban kaptok is segítséget. Amikor elismeritek az Istent - de Jézus Krisztust nem,  tehát Jézus Krisztust nem tudjátok összeegyeztetni Istennel, akkor Isten elismerése még nem meggyőződéses bennetek. Szátokkal csak kimondtok valamit, anélkül hogy legmélyebb bensőtökben meggyőződés lenne. A földi utat ilyenkor nálam nélkül járjátok, és nem szabadultok meg attól ami szembeáll velem, még ural benneteket, és hatalmát egyedül nem vagytok képesek megtörni. Meg kell mondanom, hogy szükségetek van rám, vagy nem teljesítitek a földi feladatot, tehát nem tudtok elválni attól, akit egykor szabadon követtetek. És nem tudtok hozzám fordulni, Istenetekhez és örök Atyátokhoz. Én mindenkor kész vagyok, hogy ebben az elszakadásban segítselek - de ezt kérnetek kell. Azért kell kérnetek, mert az akarat a döntő abban, hogy megsegíthesselek. Mindaddig joga van rátok, amíg akaratotok azonos az övével. Az pedig a tőlem való elfordulás. Tudom, hogy elbukástok miatt lényetek gyenge. De szeretetből és irgalomból meghalt egy ember értetek a kereszten, aki ismerte gyengeségeteket, és azt is tudta, bilincseiteket egymagatok széttörni nem tudjátok, mert azt ellenfelem rakta rátok. Az ember Jézusban én testesültem meg, megszántam gyönge, tehetetlen és megkínzott állapototokat, és lehetőséget akartam adni, hogy újból visszatérjetek hozzám, újra abba az állapotba kerülve amely szabadságot és boldogságot jelent. Tehát - mint ember hoztam meg értetek az engesztelő áldozatot. Az ember Jézusban magam hordtam le az egykori elpártolás vétkének hegyét, és ellenfelemnek váltságdíjul ajánlottam, hogy engedje szabadon azt, aki ezt maga kívánja. És ezt a kívánságot ki is kell jelentenetek, akarnotok kell, hogy hozzám jussatok akarnotok kell, hogy azokhoz tartozzatok, akiknek a lelkét tőle kiváltottam. Igénybe kell vennetek Jézus Krisztus segítségét Jézus Krisztusban HOZZÁM kell kiáltanotok. Ezt meg tudjátok tenni, ha hisztek a megváltó tevékenységben, és az én benne emberré válásomban. Hitetek csak ekkor lesz meggyőződéses, én csak ekkor válok bennetek elevenné. Ekkor a földi utat már nem járjátok nélkülem, és a célt is biztosan eléritek. Állítsátok egyszer komolyan szemetek elé a kérdést, mi az oka és célja földi léteteknek, és mi a tulajdonképpeni földi feladatotok! És csak az a komoly vágy töltsön el - nehogy kudarc érjen az élet végén. És ha ez a vágy megvan bennetek, akkor kérjétek az EGY segítségét, azt aki egyedül segíthet: Jézus Krisztust - mert ő és én EGY vagyunk. Azért, amikor őt hívjátok - engem hívtok, és kiáltástok meghallgatásra talál. Mert aki komolyan el akarja érni a földi élet célját, annak a gondolatait hamarosan helyes irányba terelik, és ezáltal felismeri, hogy nincs megváltás Jézus Krisztus nélkül. De a legbensőbb kívánságot, a legbensőbb akaratot én nem tudom, nem szabad meghatároznom. Én csak óvlak és figyelmeztetlek. Ismételten gondolkodásra indítalak. Nektek kell benső

kívánságtoknak megfelelően tennetek. És az érettségi állapot is ennek megfelelő lesz, amikor elhagyjátok a földet.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6951                                                                                                             1957.lo.21.JÉZUS ÚGY JÖTT, MINT AKI A SZÜKSÉGBEN MEGMENTŐA nagy szellemi ínség miatt jöttem a Földre. Mert szántam a bilincsek közt tartott embereket, akik képtelenek az ellenállásra, és ezért megmentőért kiáltottak Istenükhöz. A Messiás eljövetelében kevesen hittek szilárdan és redíthetetlenül. De ez a kevés vágyakozással tele kívánta azt, aki kimenti mélységes szorongatottságából és ínségéből.  Miattuk szálltam a Földre, segélykiáltásuk fülemhez, ért és nem akartam hogy hitükben csalódjanak. Hozzájárult ehhez, hogy elérkezett az ember Jézus missziójának az ideje. Az egész emberiséget ki akartam menteni az ellenfél bilincseiből. Megváltást akartam vinni azoknak is, akik már eltávoztak az élők sorából, de még nem mehettek be Birodalmamba, mert a bűnadósság még nem lett eltörölve, amely okozta hogy emberek élnek a Földön. Az ember Jézusban magam léptem a Földre, hogy megváltást hozzak minden embernek, megszabadítsam őket a már örök idő óta terhelő bilincsektől. Szabaddá akartam tenni az utat Birodalmamba - az örök béke és boldogság hazájába. Amikor leszálltam a Földre, csak kevés ember volt készséges az én befogadásomra. Azaz, kevesen ismertek föl, csak azok, akik szeretetben élték életüket. Ezért nem volt nagy követőim serege, bár folyton azon fáradoztam, hogy követőimet szeretetre buzdítsam. Ennek következtében felismerhettek volna mint Istenüket és örök Atyjukat. Nagy ínségük abban állt, hagy kevés volt a szeretet az emberek között. Már teljesen annak a bandájába tartoztak akiből minden szeretet hiányzott. Ellenségként állt velem szemben, és én harcot indítottam, hogy győzelmem által kiszakítsam a lelkeket bilincseikből. Azért éltem szeretettel telített életet az emberek előtt, mert a szeretet volt a fegyver, amit ellenfelemmel szemben használni akartam, és az embereknek erőt ad, hogy ellenállást gyakoroljanak. Mivel nem volt szeretetük, teljesen a kezeibe kerültek. De a szeretettel szemben tehetetlen ez az egyetlen, fegyver ellene. Földre lépésem idején kevés szeretet volt az emberek között. Pedig a szeretet az egyetlen kapcsolat velem, Istenükkel és örök Atyjukkal. Ezt a szeretetet helyre kellett állítani, ha szavaimat érteni akarták. De szavam már nem hangzott fel bennük, mert hiányos szeretetük miatt már hitük sem volt az egy Istenben, aki beszélni akarna velük. Ezért jöttem magam a Földre, hogy beszélhessek velük, hogy újra megmondjam akaratomat, hogy újra megadjam szeretet-parancsomat, hogy hirdessem az Evangéliumot az isteni tanítást, amely üdvösségre vezeti őket. De egy másik nagy segítséget is kellett adnom nekik: meg akartam szabadítani őket a hatalomtól, amely fogságban tartja őket, gyöngíti akaratukat, és hátráltatja hogy akaratomat teljesítsék. Ki akartam váltani őket a hatalmából. Ehhez választottam MAGAMNAK az ember Jézus formáját, hogy végbevigyem benne az igalom és szeretet munkáját, ami megszabadítja őket minden szükségüktől. Viszont az én oldalamra kell állni mindenkinek, aki kínzójától meg akar szabadulni. Aki szabad akarattal megmarad nála, annak nem hozhatok szabadulást. Viszont akik felém fordulnak, azok megkapják tőlem az erőt, hogy ledobhassák bilincseiket. Ennek a Megváltó munkának is az emberi keretek között kellett végbemenni, mert az emberek akaratát nem lehet kényszeríteni. Teljesen tetszésükre legyen bízva, hogy az ember Jézus Megváltó Művét - akiben MAGAM testesültem meg - elismerik és elfogadják-e, vagy visszautasítják. Ezért mentem az ember Jézus formájában át a Földön. Felkészítettem az embereket a megváltás nagy áldozatára, amely a nagy bűnadósságot eltörli, ami miatt a Földön vándorolnak. De csak kevesen ismertek föl, és látták meg bennem megmentőjüket, a MESSIÁST, akit a látnokok és próféták  állandóan hirdettek. Amikor Földre szálltam, már túlságosan is nagy volt a szellemi ínségük. De mert szeretetem is túl nagy volt, a Megváltás Művét végbevittem, a szeretet eltörölte a bűnök adósságát, amennyiben feláldozta magát a kereszten. Ez a szeretet újból és újból azt keresi, hogyan vihetne segítséget azoknak, akik még eddig nem találtak el a megváltásra. Akik nem használják fel Megváltó munkám kegyelmeit, és ezért még ellenfelem hálójában senyvednek. Akik segítség nélkül soha nem tudnak megszabadulni - de akiket én soha fel nem adok, hanem ismételten útjukba állok, és az ember Jézus Megváltó Művére utalok, aki "mint ember" szeretete erejével felismerte embertársai ínségét, szeretete erejével meghozta áldozatát, és mérhetetlen kínok között meghalt a kereszten. Szavaimmal is ismételten elmegyek az emberekhez, közlést adok Jézus irgalmas szeretetének művéről. Jézus ENGEM MAGAMAT fogadott be önmagába, és szeretete által teljesen EGYESÜLT velem, és így lett Megmentő, és Megváltótok minden bűntől, és a haláltól.                                                                                        Amen. B.D.Nr:7031                                                                                                             1958.2.2."MINDEN HATALOM NEKEM ADATOTT A MENNYBEN ÉS A FÖLDÖN"Valóban - ezeket a szavakat jogosan mondtam földi vándorlásom alatt, mert Atyám - aki bennem volt - nekem adta ezt a hatalmat. EGGYÉ lettem vele, és ezért teljesen átjárt engem, maga

tevékenykedett bennem és általam. Ez a hatalmam földi életem után is megmaradt. Mennybemenetelem előtt csak a földi burok, amiben voltam, volt valami emberi. Minden más ISTEN volt bennem, AKI JÉZUS KRISZTUSBAN MINDENKI SZÁMÁRA LÁTHATÓVÁ TETTE MAGÁT. Ezért az "ember" Jézus valóban mondhatta: "Minden hatalom nekem adatott... Hiszen a benne mint emberben lévő Istenség rendelkezett minden hatalommal. Tehát úgy jellemezhettem magamat, mint akiben égen és Földön minden hatalom megvan, mert az Örök Teremtő nem választható szét az engem magába fogadó Istentől. És magamon kívül egy lény számára sem mondok le erről a hatalomról mert ez ŐSLÉNYEM - mert én önmagában vagyok a SZERETET, BÖLCSESSÉG, és MINDENHATÓSÁG. Aki ezt tudja, azt is tudja, hogy egyedül az én akaratom kormányozhat, és csak AKARATOMMAL MEGBÍZOTTAK - vagy AKARATOMMAL ELLENKEZŐ lények vannak. Az elsők, mintegy velem kormányoznak, míg az utóbbiakat kormányozni kell! Habár az egész örökkévalóságon át nem csökken hatalmam és akaratom ereje - mégsem alkalmazom mindig. Megengedem olykor, hogy ellenfelem akarata is hatást gyakorolhasson - de mindig csak egy bizonyos határig. Mindezt azért, hogy érezhetővé tegyem, kinek határtalan a hatalma. Az én hatalmam a fennállást és fejlődést biztosítja, és beteljesedésre ad lehetőséget. Míg ha ellenfelem működését kellő időben le nem állítanám, a vége teljes pusztulás lenne. Tehát a hatalom nekem adatott! Legyen ez utalás nektek - hogy kihez kell fordulnotok. Ki adhat meg mindent, kire bízhatjátok rá magatokat, amikor hatalommal teljes védelmezőre és segítségre van szükségetek. A segítséget nem egy távolban lévő Isten adja meg, hanem egyedül Jézus Krisztus, aki mint Isteni Megváltó, teljes hatalommal bír. Mert benne AZ "ÖRÖK ISTENSÉG", a végtelenség szelleme testesült meg. Ti mint Istennel, először Jézus Krisztussal léptek kapcsolatba, mert ENGEM MAGAMAT akkor ismertek el, amikor Jézus Krisztusban ENGEM hívtok. Mert Jézus Krisztuson kívül nincs más Isten, aki nálánál hatalmasabb lenne! Ezért csak EGY Isten van, aki az egész Univerzumot kormányozza, akinek hatalma alatt áll minden teremtett világ, akinek MEGBÍZÁSÁBÓL megszámlálhatatlan lény gondozza ezeket a világokat, és aki örök Megváltó Tervem alapján intéz mindent. Az utasításokat TŐLEM MAGAMTÓL veszik át, én ruházom fel őket a tevékenységükhöz szükséges erővel, és én vezetek úgy mindent, ahogyan szeretetemnek és bölcsességemnek megfelel. És soha egy lény sem tesz semmit akaratom ellenére, akiket a teremtett világ gondozásával és fenntartásával megbíztam. És mert tökéletes lények, akaratom teljesen átjárja őket. Izzik bennük az akaratom, átsugározza őket bölcsességem, és betölti őket erőm, és ezzel teljesen akaratom kivitelezői. Ahol akaratom visszalép, ott éretlen, tőlem elpártolt lények nyomulnak előre - és valóban ellenemre dolgoznak. De az ÉN ELLENŐRZÉSEM ALATT ÁLLNAK, így amikor jónak látom, akaratom megfékezi őket. Mert EGY az, aki Égen-földön kormányoz, és csak ennek az EGYNEK áll rendelkezésére minden hatalom. Előtte meg kell hajolni a világosság és sötétség minden lényének, mert hatalmam határtalan és mindörökké az marad!                                                                                       AmenB.D.Nr.6985                                                                                                            1957.12.5.AZ EMBER JÉZUS SZELLEMI MISSZIÓJAAmikor felismertétek az ember Jézus magas fokú szellemi misszióját, megértitek, miért kell folyton az Isteni Megváltót említeni. Mert csak amikor az ember megszabadult ősbűnétől, akkor biztosított számára, hogy világos magasságokba is beléphet. Az embereknek fogalmuk sincs ősbűnükről. Nem is tudják, mit jelent a megváltás. Nem találnak összefüggést, az ember Jézus - akiben talán hisznek - kereszthalála, és a maguk üdvözült állapota között. Azért utasítják olyan sokan vissza - mert a Megváltás Művét hirdetik ugyan, de nem "okolják" meg!  Másrészről - ilyen megokolást csak az kaphat, aki ezt komolyan kéri, és azok mindig kevesen lesznek. Mert akik egy pillantást sem vetnek a szellemi világba, akik csak az anyagi-földi világot ismerik el, és mindig csak azt ami látható és bizonyítható nekik - azoknak a legvilágosabb magyarázat is érthetetlen lesz. És az ember Jézus missziója nemcsak földi ügy volt, akkor sem ha látható módon ment végbe az emberek szeme előtt. Mélyen szellemi dolog az oka. És amíg az emberek erről nem tudnak, addig nem állnak úgy Jézus Krisztus, az Isteni Megváltó előtt, mint egy bűnökkel terhelt testvér, aki őt terheli meg bűneivel, és azok megszüntetését kéri. És mégis, ha megváltást akarnak, ez a kérés az első és legfontosabb. Ezért kell tudniuk a nagy adósságról, az Isten ellen elkövetett nagy bűnről, amely által bűnössé lettek, és amit nem lehetett másképpen megsemmisíteni, csak az ember Jézus keresztáldozata árán. Amíg az emberek nem érzik, hogy bűnnel terheltek, nem lépnek a hozzá vezető útra, bűnükkel nem mennek el a kereszthez, és így az ISTENI MEGVÁLTÓT SEM ISMERIK EL. Csak amikor már tudnak a maguk létének ősi kezdetéről, az egykori lényükről, Isten iránti ellenállásukról - ami az ősbűn - akkor értik meg Jézus megváltó tettét, hogy mint ember úgy élt,

aki képes volt MAGÁT ISTENT befogadni magába. Ezáltal az ÖRÖK SZERETET végbevihette a Megváltás Művét - mert teremtményeit meg akarta szabadítani az ellenfél fogságából. Az ilyen Jézus-bemutatás hihetőbb lesz az embereknek, mint amikor csak a földi létben elkövetett bűnökről ejtenek szót. Ezek olykor csekélynek tűnnek az emberek előtt ahhoz, hogy eltörlésükre akkora megváltói tettre volna szükség. Bár minden bűn vétek a szeretet ellen - tehát Isten ellen - mégis az egykori ősbűn, az Istentől való elpártolás bűne olyan nagy, hogy a lény egymaga nem képes annak kiengesztelésére, még ha örökkévalóságokig tartott volna is az engesztelés. Ezt az embereknek nehéz megérteni. De az óriási vétek óriási engesztelést követel. Igaz - az engesztelést ember vitte végbe, de csak azért tudta végbevinni, mert ez az ember "Isten" volt - Istent rejtette magában. Tehát isteni erő tette képessé, és ez az erő "csak" a szeretet volt - Isten ősszubsztanciája. Az ember, aki egykor mint ősi-lény már élt, Istennek ezt a szereteterejét visszautasította, és ezáltal minden erő nélkül maradt. Viszont az ember Jézus Isten szeretetének erejét tudatosan igénybe vette - és bukott testvéreiért, azok vétkének engeszteléséért, az irgalmasság cselekedetének végbevivésére használta. Az emberek azt sem tudják, hogy a Földön az emberi élet is ennek AZ ŐSBŰNNEK A KÖVETKEZMÉNYE. És hogy egyszer majd újra visszatérhetnek ősi állapotukba. De ezt nem tehetik meg anélkül, hogy el ne ismernék Jézust, aki túl nagy szeretetével eltörölte ezt a vétket. Az Istentől való elpártolás egy tudatos "Istentől elfordulás" volt - és ezt most egy "tudatos hozzá fordulásnak" kell követnie, hogy újra beléphessen az Istennel való ősi viszonyába. Hallatlan kegyelem, amikor egy ember megkapja ezt az ismeretet. Ezt mindenkinek ki kell értékelnie, azaz gondolatban foglalkozik vele, majd amit így Istentől kap - elfogadja igazságnak. Utána már csak az, ember Jézushoz kell fordulnia, hogy beszéljen vele. És ő majd mint Isten válaszol rá. Megsegíti, hogy a vétkeit fölismerje, és ha megbánja leveszi róla, mert segítségét kérte. A fölismerésre minden ember eljuthat, hogy ő tökéletlen, gyönge és tudatlan lény. És ha gondolkodik rajta rájön, hogy vétkezett is - most keresse ennek az okát. Egyetlen kérdés sem marad válasz nélkül, amit az ember bensejében feltesz. Csak először tegye föl a kérdést, és várja a választ. És ezt, a választ mulasztja el a legtöbb ember. Amikor az Isteni Megváltóra figyelmezteti valaki, az emberek minden aggály nélkül visszautasítják őt is, és nagy szellemi misszióját is. De Isten minduntalan rámutat az Isteni Megváltóra, Jézus Krisztusra. Ezt teszik szolgái is, akik érte tevékenykednek, nagy buzgalommal hirdetik Nevét, és Evangéliumát. Hogy aki hallgat rá, nagy vétkétől megszabaduljon, ha Jézussal bensőséges kapcsolatba lép. Benne maga Isten lett emberré, hogy megváltsa és eloldjon mindenkit, akit ellenfele még megkötve tart.                                                                                         AmenB.D.Nr.7250                                                                                                            1959.1.9.JÉZUS KRISZTUS FÖLDI BIZONYÍTÉKAMinden embernek adva van a lehetőség, hogy Isten EMBERRÉ VÁLÁSÁNAK titkára rájöjjön. Akkor minden ember kezébe lesz bizonyíték Jézus földi egzisztenciájára, aki mint "Isten Fia" és a "Világ Megváltója" megnyilvánul neki, és azért fölöslegessé válik minden más bizonyíték. Aki egyszer ISTEN EMBERRÉ VÁLÁSÁT MEGÉRTETTE, azt is tudja, hogy hinni kell, és miért kell hinni. A bizonyítékokat nem kell szaporítani, mert a lélek kiérlelődésének folyamatára azok inkább hátrányosak. Pedig az ember e célból él a Földön. Hogy ISTEN MAGA ÖLTÖTT TESTET JÉZUS KRISZTUSBAN, az ember Jézusban, az hihetetlen, és az is marad azoknak az embereknek, akiknek nincs semmi szellemi kapcsolatuk, és a szellemi törekvés idegen számukra. "Szellemi törekvés" alatt a lélek fejlődési folyamatát kell érteni. A földi életet a lélek nem öncélból kapta, hanem mint eszközt a cél eléréséhez. Tehát akiben még nincs szellemi törekvés, az még nem ébredt föl. Azaz gondolkodása könnyebben rááll a tévedésre, mint az igazságra. Inkább elfogadja a tévedést, mintsem az igazságot érvényesítse. A tiszta igazság neki elfogadhatatlannak tűnik, épp azért, mert SZELLEME még ELSÖTÉTÜLT. Ezalatt nem az értelmet kell érteni, hanem az emberekben lévő SZIKRÁT, amely Isten része. Tehát ez az ember nem enged tiszta szellemi okokat érvényesülni, azért érthetetlen lesz számára annak a "szellemi oknak" a "kihatása" - amely arra késztette Istent, hogy emberré legyen. De EZ VÉGBEMENT! Isten belenemződött egy emberbe! És ez az ember Jézus volt - Mária fia - AKI ISTEN SZELLEMÉTŐL FOGANT. De az embereket semmi nem kényszerítheti. Ezért Jézus születése emberi törvénynek volt alávetve. DE A NEMZÉSE - NEM! Az ember nem merhet kételkedni ebben, ha megfontolja, hogy minden teremtett lény, és a Teremtés minden egyes dolga ISTEN EREJÉBŐL KELETKEZETT, tehát ez az erő-valóban képes, hogy AKARATÁVAL létrehozzon egy emberi lényt. De ennek a nemzés nélküli születésnek is megvan a maga szellemi oka, amely a felébredt Szellem számára mindenképpen könnyen érthető. Tehát az embernek tudni kell, hogy a Teremtés egész Művének SZELLEMI OKA VAN, amelynek az ős-teremtésű szellemlények szabad akarata az alapja. Ennek a szabad akaratnak nagy szerepe van az ember életében. Így az először

teremtett ős-szellemek szabad akaratának igen nagy kihatása volt, és ez a magyarázata, hogy "Jézus létezésének" nincs, vagy nagyon kevés kézzelfogható bizonyítéka van. Semmi kényszer nem hathat az emberre, hogy pozitív, vagy negatív legyen Jézus iránti beállítottsága. Beállítottságát csak a legteljesebb akarati szabadság határozhatja meg. Mert ettől függ egyedül, hogy visszaalakul-e ősteremtésű lénnyé. Földi vándorlásának pedig ez a célja. Ami bizonyítható, az döntésre kényszerítő. Arra a döntésre pedig egy ember sem kényszeríthető, hogy érje el újból az egykori tökéletességét, akkor sem, ha az egész teremtésnek ez az oka és célja. Tehát az embernek ismerni kell az őskezdetet, és mindannak a célját, ami létezik. Tudni kell a Teremtésről, és minden teremtett lény létének okáról és értelméről. Viszont ennek ismeretét soha és semmikor sem kaphatja meg könyvekből, Isten Szelleme közvetíti ezeket neki, aki önmagában az "ÖRÖK IGAZSÁG" - ennek viszont követelményei vannak, amit azonban minden ember képes teljesíteni. De a legkevesebben akarják teljesíteni! De ISTEN SZELLEME CSAK ott nyilvánulhat meg, ahol megvannak a feltételek, mint az Istenben való eleven hit, és az "csak" a szeretet által válik elevenné - és az "Istenből való igazság" tudatos kérése - abban a belévetett hitben, hogy az igazságot megkapja tőle. És most az ember megkapja, mert ISTEN SZELLEME az emberben lévő SZELLEM SZIKRÁVAL - mert az isteni rész benne - kapcsolatba lép, és az ember tanítást kap a SZELLEMTŐL. Aki ezt nem tudja, vagy nem akarja elhinni, AZ SOHA NEM JUT EL BÖLCSESSÉGRE, világosságra, megismerésre. De aki hiszi - a legcsodálatosabb kinyilatkoztatásokat kapja, és mert tisztán és világosan megérti azt, ami a másik embernek felfoghatatlan. Megérti az összefüggéseket, és számára egy csodálatos módon megoldott probléma lesz, hogy Isten Jézusban EMBERRÉ LETT. Már semmi más bizonyítékra nincs szüksége. És ő biztosabban látja az egészet, és átfogóbban, mint amit egy éles értelem hozna létre. A felébredt Szellem számára már semmit sem jelent, mekkora távolság van Jézus földi élete, és a jelenkor között. Mert Jézus földi élete nem szólt egy bizonyos emberi körnek, hanem szólt a múlt minden emberének, a jelennek és a jövőnek. Jézus földi életútjáról minden ember tudomást szerez, és AMINT SZELLEME FELÉBRED, már semmi bizonyítékot nem igényel. Viszont ha a SZELLEME még nem ébredt föl, a legélesebb bizonyíték is eredménytelen, hogy lelki érlelődését elősegítse, mert nem hit az a hit - amely bizonyítékokon alapszik. A hit szabad akaratot jelent, és egyedül ezt értékeli. Az ember értelmének semmi, vagy nagyon kevés köze van a "Szellem felébresztéséhez". A Szellem ébredése a szeretetből fakadó cselekedetek eredménye, és az önzetlen felebaráti szeretetben eltöltött életé. Ezért a legmélyebb titkok kikutatása nem az eleven értelmi tevékenység privilégiuma, hanem egyedül azoknak az előjoga, akik megtartják amit Jézus tanított a Földön: "Istent mindenek fölött szeresd, embertársadat pedig mint önmagadat!Ezeknek a parancsolatoknak a teljesítése Jézus létére a legbiztosabb és legtisztább bizonyíték, mert hatásukra az "Istenből való Szellem" bevezeti az embert minden igazságba, és minden szellemi összefüggést megad - amit az értelem soha meg nem adhat.                                                                                        Amen. B.D.Nr.8250                                                                                                            1962.8.24.ISTEN ÉS JÉZUS EGY, ISTEN EMBERRÉ VÁLÁSAHogy az emberek szellemi állapota mindig jobban elsötétül, abból is észrevehető, hogy nem képesek helyesen  érteni Jézus és Isten "eggyé válását" és ezért Isten  "emberré válására" sincs igazi megértésük. A háromszemélyű Istenség tanítása által hamis gondolkodásra jutottak. De ismételten meg kell mondani, hogy az Örök Istenséget nem lehet personifikálni, tehát nem képzelhető el másképpen, mint erő, amely betölti az egész végtelenséget. Ezt az erőt nem lehet határok közé szorítani, tehát "formának" sem lehet elgondolni viszont egy formát teljesen átjárhat. Az ember Jézusnál az isteni erővel való teljes átsugárzás folyamata ment végbe. Teljesen betöltötte a szeretet, és a SZERETET az örök Istenség ŐSSZUBSZTANCIÁJA, ami megállás nélkül sugárzik a végtelenségbe. Mindent létrehoz, és mindent fenntart. Jézus emberi formáját ez az isteni szereteterő teljesen átsugározta. Tehát Isten benne manifesztálódott. Jézus Isten őslényének a tartózkodási helye lett, tehát ISTEN "ember" lett. És mert Jézust teljesen betöltötte Isten ősszubsztanciája, Jézus "ISTEN" lett. Mert kereszthalála után, még emberi külső burka is egyesülhetett Istennel, annyira átszellemítette a testét. Jézus ezzel az emberek számára elképzelhető Istenség lett, és az ember nem képzelheti el másképpen Istent, mint Jézusban. De két “személyről" soha nem lehet szó. Az ember Jézus a Földön elérte célját, a teljes megistenülést. És ezt minden teremtett lénynek el kell érni. Mert Isten a saját képmásait akarta megteremteni, akiknek szabad akaratból kell elérniük végső tökéletességüket. Ezt a megistenülést az ember Jézus nem csak azzal érte el, hogy szeretetben élt, hanem a Megváltás Műve által az emberiség bűnadósságát is megszüntette. Isten szeretet-erejét vette igénybe, enélkü1 nem lett volna képes elfogadni a rettenetes kereszthalált. A szeretet-erő Isten őseleme - tehát a Megváltás Művét a maga teljességében Isten vitte végbe az ember Jézusban. Viszont, amikor az emberek háromszemélyű Istenről beszélnek, az tévedésre vezető fogalom. Mert az Örök Istenséget nem lehet megszemélyesíteni, az csak tiszta szeretet, és ez a szeretet Jézusban manifesztálódott, most az

örök Isten-Szellem működött Jézusban, és az Isten-Szellem minden lény számára csak Jézusban képzelhető el. Mert az egykor teremtett lények azért távolodtak el Istentől, mert nem láthatták. Most Jézusban látható Isten lett. De Jézus nem egy második lény, akit oda kell gondolni Isten mellé. Ő ISTEN, mert Isten szereteterő, amely át és átsugározta a teljesen átszellemített formát. Tehát az már csak isteni ősszubsztanciákból állt, és ezért csak azoknak a lényeknek látható, akik szintén átszellemítették magukat, hogy szellemben láthassanak. Amikor ATYA, FIÚ, SZENT SZELLEMRŐL ESIK SZÓ - az Isten lényének a jelölésére érvényes, amikor az ATYÁT mint szeretetet, a FIÚT mint bölcsességet, a Szent SZELLEMET mint erőt, vagy akaratot, vagy mint Isten hatalmát említik. Mert Isten lénye szeretet, bölcsesség és hatalom. A cél, amit Isten a lények teremtésével maga elé tűzött - tehát a lények szabad elhatározásból kiinduló megistenülését - amint elérik, magyarázatot ad Istennek Jézusban való emberré válására is, tehát Jézusban, a látható Istenségbe. Viszont a "háromszemélyű" Istenségnek nincs a valóságnak megfelelő magyarázata. Az emberek fogalmakat teremtettek maguknak, amelyek hátrányosak a szellemi érlelődésre. Mert csak EGY Istenhez lehet imádkozni, és nem háromhoz. Isten azt akarja, hogy Jézusban ŐT MAGÁT ismerjék fel, ezért csak Jézusban lehet őt imádni. Ezt az elismerést megköveteli minden embertől. Elsősorban azért, mert egykor megtagadták tőle, másodszor, mert a Megváltás Művét is el kell ismerni. Mert Jézus Krisztus nélkül egy ember sem kaphatna bocsánatot ősbűnére. Ezért kell az embernek megvallani, hogy HOZZÁ tartozik, és hiszi, hogy MAGA Isten tett lépéseket az ember érdekében, és Jézusban végbevitte a Megváltás Művét.                                                                                        Amen. B.D.Nr:7024                                                                                                            1958.1.24.JÉZUS MEGVÁLTÓ MŰVÉHEZ VALÓ HELYES BEÁLLÍTOTTSÁGA földi élet EREDMÉNYESSÉGÉRE döntő, hogy Jézus Megváltó Művéhez hogyan viszonyultok. A kegyelmet, hogy mint ember testet ölthessetek - ajándékba kaptátok. De ha az életet Jézus bűnbocsánata nélkül fejezitek be, akkor nem értetek el semmit. Mert ha az ősbűnötöktől még nem vagytok megváltva, úgy tilos hogy a világosság honába menjetek. Oda a kaput csak Jézus Krisztus, az Isteni Megváltó nyithatja meg. Ennek feltétele, hogy bűneiteket megbocsátotta - tehát Megváltó tevékenységének az elismerése. Ha végig gondoljátok, a földi életet úgy is le lehet élni, hogy annak a földi lét végén - mindegy hogy örömet, vagy szenvedést hozott - a lélekre vonatkozóan mégis ÉRTELMETLEN élet volt, akkor mégis csak meg kellene próbálni, hogy valami értelmet adjatok neki. Jobban kellene törekedni, hogy a halál után - ha egyáltalán hiszitek, hogy van élet a testi halál után - szebbé alakuljon az élet, a sorsotok. Akik közömbösen élnek, akik nem hisznek Jézus Krisztusban és a Megváltás Művében, azokból a halál utáni továbbélés hite is hiányzik. Ennek ellenére közelebb kell vinni hozzájuk Jézus Krisztust, hogy hatást gyakoroljon gondolkodásukra, hogy többször kapjanak ösztönzést, és keressék, és megtalálják a HOZZÁ TARTOZÁS kapcsolatát. Jézus már a legcsekélyebb készséget is támogatja. Eléje megy az embernek, és megkönnyíti neki, hogy higgyen benne. De az ember akarata szabad marad, mert hogy megváltása végbe mehessen, neki magának kell meghozni a döntést, hogy Jézus Krisztust választotta. Az emberek nem fogják föl, mekkora jelentőségű az, hogy eltaláltak hozzá. Mert a földi élet rövid ideig tart, ez alatt a kevés idő alatt a lélek megszabadulhat minden bilincsétől, olyannyira, hogy a halála órájában a lélek mint a világosság egy szelleme lendülhet a magasba. És a lélek TUDATOSAN elfogadta, hogy testet öltsön mint ember, mert előtte megmutatták neki földi életét, és a célt, hogy mit érhet el vele. Tehát az emberi testet öltésre nem kényszerítették. Viszont - amikor elérte azt a fejlődési fokot, ami az emberi testbe öltözést lehetővé teszi, minden lélekben megvan a kívánság, hogy az anyagi buroktól megszabaduljon. Azt is tudja, hogy ezt a lehetőséget a földi, az emberi élet adja meg. De ezt az ismeretét elveszti, amint belenemződik az emberi burokba. Ezért van akkora jelentősége a lélek számára, hogy Jézus Krisztushoz tartozzon. A Megváltás Művével ő tette lehetővé, hogy bilincseitől megszabadulhasson. És az ősbűn eltörlése nélkül nincs eloldódás Isten ellenfelétől. És ezt el kellene mondani minden embernek. Minden embert az igazságnak megfelelően kellene felvilágosítani - hogy alapjaiban mit jelent Jézus Krisztus, és Megváltó Műve. Azonkívül minden embernek sokkal többet kellene azon gondolkodnia, mi a célja az emberi életnek - és hogy e célnak MEGFELELŐEN ÉLI-E AZ ÉLETÉT? Aki erről agyában komoly gondolatokat forgat, az a szellemi világtól helyes gondolati tanítást kap. Maga Isten tanítja, aki az ember Jézusban a megváltást végbevitte, hogy eltörölhesse a nagy ősvétket, és lehetővé tegye az embereknek a kapun átjutva bemenni a Világosság Birodalmába. Jézus Krisztus nélkül a kapu zárva marad, Jézus nélkül egy ember sem jut üdvösségre, és Jézus nélkül az ellenfél hatalmába marad, és az soha nem engedi szabadon.                                                                                        Amen B.D.Nr.7066                                                                                                            1958.3.14.JÉZUS NEVÉNEK MEGVÁLTÓ EREJE

Az emberek az ÉN NEVEMBEN keressék az üdvösséget. Azt kell tudni, hogy üdvösséget máshol nem találtok, csak nálam. Tehát Jézusban feltétlenül ENGEM kell elismernetek, hinnetek kell az Isteni Megváltóban és irgalma nagy Művében. Az ember Jézusban MAGAM jöttem a Földre, száján keresztül MAGAM tanítottam, az én ERŐM nyilvánult meg benne, ÁLTALA tettem csodákat, támasztottam föl halottakat, gyógyítottam betegeket, és az embereket földi ínségükben segítettem. MAGAM HALTAM MEG BENNE a kereszten, mert az ember Jézus teljesen felvett magába, átalakult szeretetté. Így lett alkalmas burok számomra, akiben a Megváltás munkáját végbevihettem, hogy eltöröljem az egész emberiség bűnadósságát. Tehát a Jézus név ÖRÖK ISTENETEKNEK ÉS ATYÁTOKNAK a neve. Azért kell az e névben összegyűlnötök, és lehetővé tenni, hogy köztetek tartózkodhassak - ha az üdvösségre akartok jutni. Az üdvösség egyszer kimondhatatlanul boldoggá tesz, de ez még hiányzik, amíg a Földön tartózkodtok. Ezért nem elég "csak" Istenben hinni. Bár az Istenben való hit elismeri a Teremtőt, aki mindent - így benneteket is - megteremtett. De ez a hit nem vezet vissza hozzá. A Megváltót is el kell ismernetek, azt aki először tette járhatóvá a vissza-utat. És "Atyátokhoz" csak ezen az úton érhettek el. Tehát hitetek csak akkor helyes, ha hisztek Jézus Krisztusban, és Megváltó Művében, és a hit csak ekkor vezet el az üdvösségre. Azaz, lelketek csak ekkor juthat vissza az egykori állapotba. Mert Jézus Krisztus segítségére szükség volt, és segítsége nélkül a célt soha el nem éritek. Tehát az üdvösséget EBBEN a nevemben kell keresnetek, és most így azt is megértitek, miért nem kell Isten létét megokolni, vagy bizonyítani. Mert a hitre eljuthat minden ember, aki kinyitja a szemét, és maga körül tekintve, elgondolkodik a teremtésen és keletkezésén. A lényeg viszont Jézus nevének megváltó erejében van. Először a Megváltás Művének a jelentőségét kell ismernetek, hogy aztán odaálljatok Jézus keresztje alá, és lelketek üdvösségéért Jézus nevét kiáltsátok mint Isteneteknek és Atyátoknak a nevét. Mert Jézus Földre szállásával egy új korszak kezdődött, elérkezett az idő, hogy kereszthalála megnyissa a Világosság Birodalmának kapuját - és az első teljesen megváltott lelkek visszatérhessenek az Atyához. Mert az üdvösség kapuja előtt sokan álltak akiknek először az ősbűn vétkétől kellett megszabadulniok, hogy aztán mint üdvözült szellemlények, ismét ott tartózkodhassanak, ahonnan az ős-kezdetben kiindultak. Jézus az Isteni Megváltó lehetővé tette nekik, hogy végérvényesen visszatérhettek az ATYAI HÁZBA. Ezért minden embernek el kell ismerni őt, aki az ős-állapotba vissza akar térni. Jézus Krisztus a Mennyország kapuja. Neve mindenütt felhangzik a Világosság szféráiban, mert BENNE ÉN VAGYOK, és Ő és ÉN UGYANAZ AZ EGY VAGYUNK. Aki mély áhítattal Jézus nevét kiejti, azzal ENGEM szólít, és én valóban megviszem neki az üdvösséget. Azért semmiképpen nem hibáztok, amikor Jézus nevét, teljes hittel kiejtitek, és ily módon hozzátok elém ügyeiteket. Amikor BENNE, és Megváltó Művében HISZTEK, MEGSZABADULTOK a titeket terhelő ŐSBŰNTŐL, és bebizonyosodik rajtatok szeretetem. Ha nevemet gyermeki módon szólítjátok, biztos, hogy meghallom, és teljesítem kéréseiteket. Mindig és örökké Istenetek és Teremtőtök vagyok. De ATYÁTOK csak a Megváltás Műve által lettem, mert csak most kaptátok meg azt az erőt, hogy szabad akarattal tökéletes lénnyé változhattok, a "teremtményből" csak most válhattok "gyermekemmé" - amikor a szabad akaratot a hozzám való visszatérésre használjátok. A szabad akarat csak kereszthalálommal erősödött meg, ezért egyedül NEVEMBEN van üdvösség számotokra. És emberek csak akkor vannak a visszatérés útján, ha Jézus Krisztus felé tartó útra lépnek. Mert hozzá, az ATYAI HÁZBA egyedül ez az út vezet.                                                                                        Amen. B.D.Nr.6958                                                                                                            1957.l0.3AZ EMBEREKNEK MEGMUTATJÁK A HELYES UTATÉn csak annyit tehetek, hogy meggyújtom a világosságot, és ezzel megvilágítom az utat. De menni szabad elhatározással magatoknak kell rajta. Kíséretemet felajánlom, de soha nem kényszerítem rátok, épp azért, mert nem kényszerítek senkit. Nektek kell hozzám csatlakoznotok, és kérni, hogy legyek mindig oldalatok mellett mint kísérő az úton. Akkor nem tévedtek el. Valóban - részemről minden megtörténik, hogy magasabbra léphessetek, de szabadságtok megmaradjon, hogy úgy cselekedjetek, ahogy jónak látjátok. Annyi és annyi ember azért vall kudarcot, mert visszaélnek a szabad akaratukkal, és a mindennel ellenkező akaratukat nem törik meg. Ti a Földön engedelmességre kényszeríthetitek az embereket - hatalmat használhattok ott, ahol azt hiszitek, jogtalanul használnak ellenállást veletek szemben. De az én Örök Megváltó Tervemben nincs szó olyan hatalmi gyakorlatról, ahol a szellemiek visszanyeréséről volna szó. Mert amit mint végső célt el akarok érni - azt a lény csak szabad akarattal viheti végbe. Szeretetem ezt a célt követi, és mindig megtalálja rá a helyes eszközt, hogy a szellemi akarata feléje forduljon, és szabad akarattal járja azt az utat, amely az ATYAI HÁZBA visszavezet.

Szeretettel sokmindent el lehet érni, és az a befolyás, amit egy szerető lény gyakorol a még HATÁROZATLAN szellemire - eredményes lesz. Viszont ha a lény ellenfelem felé hajlik, nehéz lesz áttörni. Az ember akaratát mindig figyelembe veszik, viszont állandó verseny folyik érte. Másképpen kifejezve: mindig mutatnak neki egy utat, tehát meggyullad egy világosság. ? Szavaimat újból közelebb viszik az emberhez, amely mint föntről való fény, határozottan és tisztán az ember szeme elé állítja földi feladatát, és világos sugaraiban megpillantható az Isteni Megváltó keresztje. És ha az ember tekintete egyszer rá tud hullani erre a megvilágított útra, akkor az akarat is dönthet már, hogy rálép-e erre az útra, és a kereszt irányába megy. Ezt az utat minden ember egyedül járja. Annak semmi haszna, ha látja az utat, de nem lép rá. Tehát annak semmi haszna, ha a Megváltás Művét vagy szavaimat csak tudomásul veszi. Az út megtételére van szükség, amely a Golgota keresztje mellett megy el. Élni kell a szavaimat, ahogyan az ember Jézus élte a Földön - és utána menni kell azon az úton, amely a világos fényben előttetek kirajzolódik. Ezért egy ember se higgye, mindegy, hogy milyen úton jár. Egy ember se higgye, hogy mellékúton is ugyanahhoz a célhoz jut, azt se higgye, hogy útját igazi vezetés nélkül is járhatja, mert az elkerülhetetlenül a mélységbe viszi, tehát ismét oda, ahonnan jött, ahonnan szeretetem egyszer már kisegítette. Énrám kell bízni magát, vezetésemet kell kérnie. A világosság fényénél egyszer meg kell szemlélnie az utat, amit maga előtt lát, és ne riadjon vissza, amikor a keresztet is meglátja az úton, amely azt mutatja, hogy szenvedéseken kell átmennie. Mindig a csodálatos célra gondoljon, amit csak ezen az úton érhet el. És ha így rálép az útra, tőlem erőt kell kérni hozzá, és vezetésemre kell bízni magát. Valóban - meg tudja járni az utat, mert én mindig úgy vezetem, hogy minden veszélyes zátony mellett elmegy, minden akadályt könnyen átlép, és fáradtság nélkül eléri a magasságot. Mert én mindig ellátom erővel, és nem kell elfáradnia akármilyen magasnak és meredeknek látja is az utat. De nálam nélkül nem ér célba. Mert amint egyedül megy, egy másvalaki társul hozzá, aki nagyon gyorsan és könnyedén eltereli a helyes útról - a mélység felé. De szeretetem követi most is, mert szeretetem soha nem adja föl egyetlen teremtményét sem.                                                                                        Amen, B.D.Nr.7096                                                                                                            1958.4.18.AZ ÖRÖKÉLETTEL NE TRÉFÁLJATOKNe tékozoljátok el az örökéletre való lehetőséget. Igaz, egyszer mindenkinek ez lesz a sorsa, viszont addig öröknek látszó idők múlhatnak el. Végtelen kínok, és sötétségben eltöltött idők, amikor az erőtlenség és sötétség amiatt, mintha a halál állapotában lennétek. Végtelen hosszúra megnyújthatjátok a magatok számára ezt a kínos időt, hogy akár "örök kárhozatnak" is nevezhetnétek - de amit nem én teszek rátok, hanem a magatok szabad akaratával teremtitek meg magatoknak. És ismételten megteremtitek, amikor a földi emberi életet nem használjátok ki, és nem szerzitek meg magatoknak az örökéletet.Örökké nem hagylak veszendőben benneteket, mert teremtményeim vagytok, akiket kezdet óta szeretek, és mindig szeretni fogok - és nem hagyom abba, hogy szeresselek benneteket. De nem adhatom meg előre az életet, amikor ti a halál állapotát részesítitek előnybe, és kezeimből nem fogadjátok el az életet. Pedig könnyen megszerezhetnétek, mert csak ARRA kellene rábízni magatokat, aki öröktől fogva maga az élet. Ehhez kaptátok a földi életet. Ott az értelem és szabad akarat birtokában vagytok, ott tanításokat kaptok a földi élet feladatáról, tehát csak akarni kellene, hogy kikerüljetek a halál állapotából. Nagyon rövid a földi élet ideje, és azért amit ajándékba kaptok, ha helyesen használjátok az akaratot - nem kérnek nagy áldozatot érte. És az ember életideje rövid, de elég, hogy a célt elérhesse. Viszont az előfejlődés, hogy az emberi állomást elérjétek, végtelen hosszú ideig tartott. És éppilyen végtelen ideig tart, míg megint megkapjátok a kegyelmet, hogy az akarati döntést megismételhessétek. Ezek örökkévalóságok, melyeknek időtartamáról fogalmatok sincs. A ti gondolkodástok - mert még tökéletlen - le van határolva. És ahogyan nem tudtok az itt eltöltött idők kínjairól, mert a földi élet idejére elvétetett tőletek a VISSZAEMLÉKEZÉS arra az időre, amit ez az előfejlődés magába zárt, éppúgy azokról a kimondhatatlan "boldogságokról" sem tudtok, amit az "örökélet" fogalma zár magába. Nem tudtok a dicsőséges dolgokról, amelyek birodalmamban rátok várnak, ha a végérvényes visszatérésre határozzátok el magatokat. És nem lehet bizonyítani, sem az egyik - sem a másikról való ismeretet, mert a szabad akarati döntés akkor lehetetlenné válna. De higgyétek el bizonyítás nélkül is. És ennek megfelelően éljétek a földi életet. Ne játsszátok el a Birodalmamban folytatott élet boldogságát. Ezeket a lehetőségeket vonjátok be értelmi gondolkodástokba, akkor is, ha még hihetetlennek tűnik. Éljetek úgy, hogy ne kelljen szemrehányást tenni magatoknak, ha egyszer elérkezik az óra, hogy búcsút vesztek a Földtől. Hallgassátok meg azokat is, akik ilyesmikről beszélnek, olyan dolgokról, amelyeknek a materiális világhoz semmi közük. És gondolkodjatok róla, képzeljétek el, vajon miképpen állnátok ott, ha azoknak lenne igazuk!

Túl nagy tét áll a játszmán az emberek számára. Nem az évek számáról van szó, mint pld. a földi lét évei - hanem az örökéletről. A legnagyobb boldogság soha véget nem érő állapotáról van szó. Egy világossággal, és erővel betöltött állapotról, amelynek kezdetben birtokában voltatok. Csak egy "pillanatra", egy nagyon rövid időre kellene lemondani a földi, teljesen értéktelen dolgokról. Ti azonban ezeket a dolgokat igen nagyra értékelitek. És ezért eltékozoljátok az igazi életet - és megint örökkévalóságokig a halálban maradtok. Minden amit én tehetek annyi, hogy elküldöm hírnökeimet, akik benneteket embereket az én megbízásomból óvnak, és figyelmeztetnek. Legalább annyi hatásuk lehetne rátok, hogy megpróbálnátok eljutni az igazságra. Majd ők utalnak rá, hogy én vagyok az EGYEDÜLI IGAZSÁG, és megvilágosítom gondolkodástokat. Azt a tanácsot adják, hogy velem lépjetek kapcsolatba - hogy aztán én megfogjalak, és magamhoz vonjalak. De az első lépést nektek kell megtenni, mert én nem kényszeríthetlek az üdvösségre. De a leggyengébb akaratot is támogatom és megerősítem, ha hozzám fordul.Mert az egész teremtést azért hoztam létre, hogy életet adjak nektek. Azt akarom hogy éljetek, és már ki kerüljetek a szinte örökké tartó halotti állapotból. Újból meg akarlak ajándékozni szeretetemmel, mindenkinek csodálatos sorsot akarok készíteni, amely örökké nem fejeződik be. De megakadályozni nem tudom, ha ismét a mélység felé veszitek utatokat, ha megint szabadon követitek azt, aki egyszer már elvette tőletek az életet, és kiszolgáltatott a halálnak. Ismételten és újból csak azt kiáltom felétek: "Ne játsszátok el az örökéletet!" Szabad akarattal kövessétek ezt a felszólítást. Az örökéletet keresnetek kell, hogy még azalatt elérjétek, míg a Földön vagytok! És én hozzásegítelek - mert valóban szeretlek benneteket!                                                                                       Amen. B.D.Nr.7055                                                                                                             1958.3.4.TERJESSZÉTEK AZ EVANGÉLIUMOT A VILÁGBANAmikor a világeseményekre irányítjátok tekinteteteket, ismerjétek fel azt a folyamatot, amit már ezelőtt régen mondtam: ismerjétek fel benne a közeli vég jeleit. /Máté 24/14/ És ha szellemetek már felébredt, azt is tudjátok, hogy ti melyik időszakban éltek. És minden úgy érkezik, ahogyan a próféták és látnokok meghirdették.  Az emberek között sok bánat lesz, a szeretet elhidegül, olyan lesz a helyzet, mint volt a vízözön előtt: bűn és hitetlenség, és az élet fokozott élvezete. Minden úgy megy végbe, hogy az emberek nem látnak benne semmi szokatlant, magától értetendőnek érzik, mert szemléletük és gondolkodásuk csak a világra irányul. Én figyelmeztettelek, jelekről ismeritek fel, hogy közel a vég. Ezért figyelnetek kellene a jelekre.Igaz, azzal érveltek majd, a Föld már sokszor átélt ilyen jeleket, és az említetteket minden korszakban várni lehetett. Utaltok majd nagyobb hitetlenségek idejére is, és az emberek átkos cselekedeteire. De egyről megfeledkeztetek. Azt mondtam: az Evangéliumot "az egész világon" terjeszteni kell - mielőtt a Földön az utolsó osztályozás végbemegy. Viszont nem tudjátok, tulajdonképpen mit kell érteni az alatt, "az Evangéliumot hirdetni". Ti úgy gondoljátok, ezt csak az emberek vihetik végbe, és csak olyan formában, hogy Isten Szeretet-tanának és a Megváltás Művének az ismeretét elviszik mindenhova, ahova eddig még nem jutott el. Valóban, Evangéliumom ilyen terjesztése is hozzá tartozik. De MAGAM is gondoskodom, hogy az ismeret eljusson oda is, ahol az embereket még nem érte el a hír Jézus Krisztusról, és Megváltó Művéről. De ennek ismeretét, én közvetlenül közvetítem. Így dolgozom ott, ahol az emberek belső ösztönzésük folytán egymással szeretetben élnek. És ez a "direkt munkálkodás" hatalmas terjedelmű, és az eredmény gyakran nagyobb, mint akiknek Jézus Krisztusról már régóta ismeretük van - mégsem lehet "keresztényeknek" nevezni őket. Az Evangéliumnak először el kell terjedni, és el is terjed. Világosságom küldöttei elviszik mindenhova. Az utóbbi időben különösen buzgólkodnak, és emiatt a világon mindenütt testben vannak, hogy alkalmas edények legyenek számomra, akikbe Szellememet önthetem. Tehát akik kapcsolatot hoznak létre köztem, és azok között, akiknek az Evangéliumot még meg kell hirdetni. Valóban - rossz helyzetben lenne az emberiség, ha egyedül az embereken múlna, mikor és hogyan "hirdetik az Evangéliumot", és terméketlen lenne a fáradozásuk, ha Szellemem nem lenne olymódon hatékony, hogy előtte végbe megy a szellemi ébresztés, amely részemre is lehetővé teszi a közvetlen munkálkodást. De gondolok azokra is, akiket az "Evangélium hirdetői" nem érnek el. Szavammal mindenütt alászállok a Földre, hogy teremtményeimen segítsek. Közvetlen behatás ilyen terjedelemben eddig még soha nem volt. És még azt sem ismerték el soha, hogy az arra alkalmas edényt MAGAM töltöm be SZELLEMEMMEL. Ellenfelem mindig igyekezett a világosságot kioltani, és az emberek ezt mindig meg is szívlelték. De az akkor még nem volt az utolsó idő, most ellenfelem szokatlanul dühöng - ezért én is szokatlanul munkálkodom, hogy az embereket megmentsem. Ezért prédikálják mindenhol a szeretetet, és a nép között szellemi ébresztés megy végbe. De nem egyedül a "hirdetőkön" keresztül, hanem szeretetem és világosságom küldöttei által, akik elsősorban azokkal törődnek, akiknél hiányzik az ismeret Jézus Krisztusról és Megváltó Művéről. Ezek között az emberek között mindig lesz valaki, aki tanítja őket, aki Szellemtől eltelve beszél, és arról ad hírt, amit lelki üdvük érdekében tudni kell nekik.

Krisztus Szelleme - aki a küldötteken keresztül szól hozzájuk - mindent megmond, és figyelmezteti őket a szeretetben eltöltött életvitelre. Így ezekben is világosság keletkezik. Viszont ehhez is meg kellett érlelődni az időnek, és ezért minden szellemi sötétség és ínség ellenére sem lehet az utolsó órákat hamarabb várni. De az emberek figyeljék, hogy mi játszódik le a Földön, és könnyen felismerik, hogy melyik korban élnek. Egyszer a jövő is jelenné lesz, egyszer beteljesedik, amit sok idővel ezelőtt meghirdettem, egyszer beérik az aratás, és a gabonát csűrökbe kell gyűjteni. És egyszer a tisztogatásnak is végbe kell menni, vissza kell állítani a régi rendet, a földet alkalmassá kell tenni, hogy ismét betöltse hivatását, és éretté tegye az emberek lelkét.                                                                                        Amen B.D.Nr.6969                                                                                                            1957.11.15.A JÉZUS KRISZTUSBA VETETT HIT VESZÉLYBEN VANMinél inkább közeledik a vég, a Jézus Krisztusba vetett hit annál inkább csökken. Isten ellenfelének a tevékenysége csak arra irányul, hogy távol tartsa Jézus Krisztustól az embereket. Meg akarja akadályozni, hogy az emberek az Isteni Megváltó segítségét kérjék. Fél, hogy elveszti jogát a lélekre, mert Jézus közéje, és a közé az ember közé áll, aki a segítségét kérte. Az utolsó időben egész határozottan észlelhető, hogy minden oldalról ismételten azon dolgoznak, hogy a Jézus Krisztusba vetett hitet gyöngítsék. Mindent megtesznek, hogy a róla, és a Megváltás Művéről minden hír terjedését megakadályozzák. Ez nem sikerül teljesen, mert Isten munkálkodását is egész határozottan fel lehet ismerni. Mert Isten újra és újra "szavával" hírt ad Jézus Krisztusról. Isten ellenfele mégis sok rosszat tesz az emberek között, és semmi eszközt nem szégyell, hogy célját elérje. És Isten ellenfelének könnyű kipusztítani a Jézus Krisztusba vetett hitet, mert az emberek kevés szeretetet gyakorolnak, és a szeretet elhidegült az emberek között. Ahol a hit gyenge, ott nem elég eleven még arra, hogy az ellenfél kísértéseit felkészülten várja. És a szeretet nélküli emberek elbuknak, szellemük még sötét, és az ellenfélnek könnyű a dolga. De az eszközei tisztességtelenek. Túllépi a neki kiszabott jogkört. Bár mindent megtesz az emberek elbuktatására anélkül, hogy az emberek szabad akarata végett Isten ebben megakadályozná,  de nincs joga meg akadályozni, hogy az Istenről szóló ismeretek eljussanak az emberekhez. Isten a Földön Jézus Krisztusban megtestesült, hogy az embereket MEGVÁLTSA. És ahol két ellenfél küzd egymással, azaz, ahol az embereknek szabadon kell dönteni, vagy az egyik, vagy a másik mellett - ott a két hatalom mibenlétét is ismerniük kell, tudniuk kell munkálkodásukról, céljaikról, mert a szabad döntés enélkül lehetetlen. Isten ellenfele ezért már nem garázdálkodhat a Földön. És mert hatalmi körét túllépte, a hatalmasabb - akinek a menny és Föld minden lénye engedelmeskedik - megálljt mond neki. Ezért fontos, hogy még az utolsó időben mindenki tudjon az Isteni Megváltóról.  Mindenki tekintse sürgősnek a feladatot, aki még kíván szolgálni, és vigyék meg a hírt, KIHEZ kell fordulni, ha nem akarnak az ellenfél pusztító kezébe kerülni.  Az embereket ő nem boldogítani akarja hanem elhódítani, mert ha elveszti őket - elveszik a hatalma is. Vigasztalan a helyzet a világban. Eleven hittel kevesen hisznek az Isteni Megváltóban. Legtöbben minden szellem és elevenség nélküli, halott szavakat mondanak, amikor mint keresztények állnak embertársaik elé. De eleven kapcsolatuk nincs Istennel, azért megváltva sincsenek. Ha valami komolyabb döntést kell tenniük - Krisztus mellett, vagy ellene - az ellenfél áldozatai lesznek. Ezt a döntést pedig kikövetelik tőlük, mert az ellenfél létre tudja hozni, hogy a hozzá tartozók úgy intézkedjenek, amivel eljárhatnak mindenki ellen, aki Istenben hisz. Akkor meg kell nyíltan vallani a világ előtt, milyen viszonyban vannak Megváltójukkal. Más választásuk nem lesz, és csak kevés lesz az állhatatos, aki eleven hittel magához Istenhez fordul segítségért. De minden ember magára vessen, ha ebben a végső döntésben kudarcot vall. Mert Jézus Krisztusról mindenhova eljut az ismeret, és a SZERETET tanítása sem ismeretlen az emberek előtt. És ha csak azt elfogadják, hogy szeretetben élnek - akkor már felébred hitük, vagy a meglévő hit megerősödne, és nem állnának ott erőtlenül, minden  ellenállásra képtelenül. De szabad akarata van mindenkinek, és a szabad akarat maga után vonja a megfelelő következményeket.                                                                                        Amen 

   ISTEN MEGVÁLTÓ TERVE   A szellemi és anyagi teremtés. Sátán honnan van? Ki teremtette? Jézus Krisztus miért a Megváltónk?     János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye. Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001   TARTALOMJEGYZÉK Ismeret Isten Megváltó TervérőlLucifer és az őslények teremtéseA bukott őslények teremtéssé való átváltoztatásaA teremtett világ keletkezése: FÖLDA szellemi fejlődés menete a teremtésben, visszavezetésAz ember teremtése, a bűnbeesésHogyan kell érteni az első ember bűnbeesését?A megváltás művének megértéséhez szükséges, hogy tudjatok az ősbűnrőlJézus Krisztus nélkül nincs szabadulásA földi élet út, de nem célMit kell az eredeti bűn alatt érteni?Miért lett elvéve az embertől az emlékezés?A szellemi és a földi világMiért nem ismert általánosan a visszavezetés FOLYAMATA?A Megváltó Terv végbevitele Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.2005. B.D.Nr.9760                                                                                                            1964. 02. 22. Ismeret Isten Megváltó TervérőlAzt akarom, hogy ti emberek, egy kis betekintést kapjatok öröktől való Megváltó Tervembe. Megpróbálom ezért, hogy érettségi fokotoknak megfelelő ismeretet adjak róla. A tudást Szellemem által közlöm, hogy a legteljesebb igazságban mozoghassatok, és magatok is biztosak lehessetek, hogy igazságot kaptatok. Mert tiszta igazságot csak a Szellem utján lehet elvezetni

hozzátok. Épp ezért tudjatok mindenről, hogy a tévtanítások ellen felléphessetek, mert ezek megnehezítik a hozzám való visszatérést - holott Megváltó Tervem által ezt el kell érnetek.Tudnotok kell, hogy honnan jöttetek. Mi vitt rá, hogy tőlem elfordultatok. Tudnotok kell, mi az a sors, amit tőlem való távozástokkal magatok teremtettetek meg magatoknak. Azt is tudnotok kell, hogy lassú visszavezetéstekre tervet készítettem, és hogy ezt miért készítettem.Mikor már van ismeretetek erről a tervről, csak akkor értitek meg emberi léteteket a Földön, és ekkor már céltudatosan élhetitek az életeteket. Felismeritek, és megtanuljátok szeretni AZT, aki boldogságotok miatt hozta létre az egész Teremtést. Aki mérhetetlen szeretetében és bölcsességében hatalmát arra használta, hogy csodálatos fajtájú teremtéseket hívjon életbe, melyek mind megfelelnek a számukra meghatározott célnak, és valamennyi csak arra szolgál, hogy a bukott szellemeket befogadja, hogy aztán így vigye el őket az utolsó érlelődésre. Hogy egyszer visszatérjen hozzám az, akinek a kiindulása én voltam. Teremtett lényeimmel örökké kapcsolatban maradok, mert szeretem őket.Nektek embereknek tudnotok kell, hogy szeretetem végtelen irántatok. Ez mindennek a magyarázata. Enélkül újból elpusztíthattam volna mindent, amit teremtettem, mikor ellenem felkeltetek. De szeretetem ebben meggátolt. Szeretetem a bukott lényeket is boldogítani akarja, mert a szeretet nem tud másképpen tenni, csak boldogítani tud. Ezért feltétlenül végbemegy a tőlem elszakadtak visszatérése. Erre irányul örök Megváltó Tervem, ez a célja. Hogy most ilyen kimerítő ismeretet adok minderről, annak ez az utolsó idő az oka, mert ez számotokra egy utolsó segítségnyújtást követel. Tudnotok kell miért van e dolog: már nincs sok időtök, hogy a hozzám való visszatérést végbevigyétek. Ne éljetek csak úgy gondolat nélkül bele a világba! Próbáljatok velem szoros kapcsolatot teremteni, hogy aztán én vezethesselek keresztül a káoszon, mely elérkezik hozzátok emberekhez még a vég előtt, és melyről megkapjátok az igazságnak megfelelő magyarázatot. Ha tévedésben hagylak benneteket, ti állandóan abban reménykednétek, hogy újból felvirágzik minden, hogy földi felemelkedés érkezik. Ha nem tudtok a titeket érintő történések értelméről és céljáról, úgy fölöslegesen éltetek. Lelketek - mely a legsajátabb énetek, amely nem tűnhet el a testi halállal - semmi hasznot nem szerzett belőle. Szeretnélek megkímélni benneteket attól a sorstól, ami az ilyen lelket várja. Én boldogságokat akarok nektek készíteni, mert szeretlek benneteket. Ezért vezetem ismételten az igazságot a Földre, amit nektek csak el kellene fogadnotok, és máris meg lennétek mentve az újbóli száműzetés rettenetes sorsától /mely az új Föld világainak teremtésekor megy végbe./Aki örök Megváltó Tervemet ismeri, az már bizonyos boldogító tudattal megy át a földi életen, mert felismerte az élet értelmét és célját. Most tudatosan él, és igyekszik mindig teljesíteni akaratomat. Akinek idegen ez a gondolat, az nem ismeri a lét célját, és folyton csak a földi dolgokat értékeli, a szellemi célokat nem engedi érvényesülni, mert idegen számára. Másrészt Megváltó Tervemet az érti meg, aki szeretetből fakadó tettei által létrehozta a kapcsolatot velem. Az ő szelleme már felébredt az életre. Akiből hiányzik minden belém vetett hit, az szeretetlenül gondolkodik és cselekszik, és soha nem érdekli az efféle tudás. Az tehát sűrű sötétségben, szellemi sötétségben járja életét, és vakságában az útra sem talál rá. Viszont én mindenki elé oda akarom tárni a tudást: egykor tőlem, belőlem indultatok ki, szabad akaratból elfordultatok tőlem, és a mélybe buktatok. E bukottakat kellett szeretetemnek újra a magasba segíteni, mert szeretetem túl nagy minden teremtményemhez, és ez a szeretet soha meg nem változik. Ezért nem nyugszom előbb, míg újból vissza nem nyertem a tőlem eltávozottakat, míg újból szabad akaratból nem fordultok felém. E célból mentek át minden teremtésen, miket egykor e visszatérés miatt hoztam létre. Ezt a tudást folyvást, ismételve közlöm az emberrel, aki hozzám kapcsolódva tudni akarja az igazságot, mi az oka, értelme és célja földi életének. A teljes igazságban lesztek oktatva, mert csak az igazság tesz szabaddá, és végérvényesen visszavezet hozzám.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.5612                                                                                                             1953. 02. 28Lucifer és az őslények teremtéseMint ember, az értelmetek csak bizonyos fokig fogja fel a mély igazságokat, mert a tiszta szellemit csak szellemileg lehet megmagyarázni. Ezt a magyarázatot a bennetek lévő szellem fogadja be, és bár a lélek elvezeti az értelemhez, az túlságosan terhelt anyaggal, ezért a szellemi tudás nem képes annyira mélyen beléje hatolni, hogy minden világos legyen előtte. Ettől eltekintve Szellemem közli magát a szellemi szikrán keresztül, és akiben van szeretet, az fel is fogja az értelmét annak amit közlök. Túl nagy volt alakító akaratom, erőm kiapadhatatlan, és boldogságomat terveim és gondolataim megvalósításában találtam meg. Ez a boldogság közölni szerette volna magát, szeretetem szét akarta magát ajándékozni. Azt akartam, hogy rajtam kívül még egy lény legyen, és örüljön mindannak, ami engem boldoggá tett. Egyedüllétemet mankónak tekintettem, mit bármikor félretehetek amikor csak akarom. Egy másik lényben akartam újra megtalálni magamat, egy lényben, aki velem a legszorosabb kapcsolatban van, akit önmagam tükrének, mint képmásomat akartam kiformálni. Azt akartam, hogy neki határtalan boldogságokat készíthessek, és így a magam boldogságát is megnöveljem. Ilyen lényt akartam teremteni, és ez az akarat elég volt hozzá, mert akaratom erő, és állandóan szeretetben és bölcsességben munkálkodik.

A belőlem kiinduló lény igaz hogy a képmásom volt, de ENGEM NEM LÁTHATOTT, mert amint meglátott volna, a boldogságtól szétoszlott volna. Látásomat egy lény sem képes elviselni. Minden lény, még önmagam legtökéletesebb képmása is csak szereteterőm terméke - míg én a szereteterő vagyok, aki összehasonlíthatatlan erővel sugárzok át mindent, ezért nem vagyok látható a belőlem kihelyezett lények számára. Viszont ebben a lényben olyan edényt teremtettem magamnak, melybe szereteterőm megállás nélkül ömölhetett. Tehát egy olyan lényt, aki azzal hogy erőm állandóan folyt belé, mértéken túl kapta alakító akaratomat, erőmet, bölcsességemet és szeretetemet. Képes volt ugyanazt a boldogságot érezni amit én, ereje szerint kifejezhette akaratát, teremtő módon munkálkodhatott a maga boldogságára. Boldogságát állandóan növelhette, mert erőm a lényt erre képessé tette, és én örültem a boldogságának.Ebből a lényből megszámlálhatatlan hasonló lény indult ki. Valamennyi szeretetem gyermeke volt, nagy világosságban és sugárzó fényben. Mert a magam képmásából, és végtelen szeretetemből mindig csak a legtökéletesebb lény kerülhetett ki. Kettőnk akarata ugyanaz volt, és kettőnk szeretete újra ugyanaz volt a teremtett lényekben. Mert addig, amíg szeretetem és akaratom munkálkodott az első megteremtett lényben, nem volt semmi ami tökéletlen lett volna. Fénnyel telített Szellemvilág volt, nagyszámú ősteremtésű szellemmel. Belőlem akadálytalanul ömlött az erőm a lények felé, kiket a fény és erő hordozóinak választottam. Maga a lény is túl boldog volt. Én még ezt a boldogságot is növelni akartam. Azt akartam, ne legyen kötve akaratomhoz, hanem saját akaratából munkálkodjon - mely ha a lény tökéletes, és az is marad, egyben az én akaratom is. Azt akartam hogy szabadon tevékenykedjen, mert az isteni lénynek ez az ismertető jegye. Akkora legyen benne a szeretet, mely meghatározza, hogy akarata is már azonos legyen az enyémmel. EZT A SZERETETET akartam megkapni az első teremtett lénytől, mely egyúttal a lény számára a legmagasabb tökéletességet is jelentette volna, úgy, hogy már ne mint teremtett lény munkálkodjon, hanem határtalan boldogságokat érezve akaratomat szeretetből teljesítse.Hogy ezt az akarat és szeretetpróbát megtegye, teljes akarati szabadságban kellett lennie. Engem nem látott, de ismert, mert a világosságban állt. Látta a megszámlálhatatlan lényt, kiket akarata hozott létre. Úgy érezte, ő maga hozta létre mindezeket, habár tudta, hogy az erőt tőlem vette. De ez a lény megirigyelte ezt az erőt. Maga látható volt az általa teremtett lények előtt, de tudatában volt, hogy azok tőlem indultak ki. A maga számára vette igénybe az uralkodó-jogot eme teremtmények fölött, amennyiben önmagát állította eléjük erő-forrásként, és egyedüli teremteni képes hatalomként. Ugyanekkor hogy uralkodhasson, elfordult az én szeretet-erőmtől. Nektek embereknek érthetetlen folyamat ez, hogy egy maga is világosan felismerő lény hogyan tudott eltévedni egy teljesen hamis gondolkodásban. Viszont a szabad akarat megmagyarázza ezt, mert terve kivitelezéséhez dönthetett negatív módon is - de erre nem késztette senki. A világosság és erő hordozója látta az általa vezetett erő BIZONYÍTÉKAIT, viszont nem látta MAGÁT AZ ERŐFORRÁST. Magát emelte fel uralkodónak a teremtett szellemek fölé, és megpróbált engem mint nem létezőt beállítani. A tőlem elfordult akaratát megpróbálta azokra is átvinni.Ekkor azok számára is elérkezett a DÖNTÉS pillanata, akiket erőm felhasználásával hozott létre a Világosság hordozója. Mindezekben a lényekben benne volt erőm, világossággal voltak telítve, és izzottak az irántam való szeretetben. Engem ugyan nem láttak, de felismertek. De szeretettel fordultak nemzőjük felé is, mert az őket teremtő szereteterő az első teremtményen átömölve alkotta őket. Most a bennük lévő szeretetnek döntenie kellett - és ekkor szétváltak. Boldogtalan zűrzavar keletkezett a szellemek közt, kik érezték, hogy döntésre kényszerülnek. De ez is érthető volt, mert szereteterőm mint világosság hatott. Az erő ősforrásához való szeretet sok lénynél erősebb volt, és így nagyobb erővel hozzám törekedtek. A bennük lévő világosság az az ismeret volt, hogy a szeretet öröktől fogva én vagyok. Minden lénynek volt ismerete, és volt szabad akarata. Ezt a szabad akaratot nem kötötte meg az ismeret, mert akkor nem lett volna szabad. Így széthasadt a szellemi világ.Volt a belőlem kihelyezett első lényt követő sereg, és volt nekem is seregem, holott én nem voltam szemlélhető. De a belőlem jövő erő olyan nagy volt hatásában, hogy sokan elfordultak azoktól, kik ellenem szegültek. Ezek akarata tehát megmaradt a helyes irányban, míg a Világossághordozó és seregének az akarata fordított irányú volt. Tehát akaratilag váltak el tőlem, ez pedig a mélységbe zuhanást jelentette. Tehát a Világossághordozó - az első belőlem kihelyezett lény - ellenfelem lett. A belőle kiindult lények - kiket mindkettőnk szeretetakarata teremtett - részben hozzám, részben feléje fordultak, mindegyik az őt eltöltő szeretet izzása szerint.Mert a Világossághordozó elválásának pillanatában a lényekben egy meghatározhatatlan kívánság lépett fel egy szilárd pólus felé. Kezdett kibontakozni a szabad akarat, sem én, sem ellenfelem nem kényszerítettünk senkit befolyásolással. Csak saját erőnket sugároztuk rájuk, mit minden lény szeretett volna magának megnyerni. Az én erősugaram a szeretet volt, és ez olyan erőteljesen érintette a lényeket, hogy felismertek engem anélkül, hogy láttak volna. De az elsőként teremtett lény akarati változását is felismerték. Azzal, hogy azt a lényt szemlélni tudták, sokan követték, azaz, alárendelték magukat az akaratának, tehát tőlem elfelé törekedtek. Viszont épp így éreztek az ősteremtésű lények is, mint gyermekeim, de ezek szabad akaratból hűségesek maradtak hozzám - csak ezek száma kevés volt. Ezek az elsőként teremtett lények voltak.

Világossághordozóm első, legboldogabb alakító-akarata, és a tőlem mérhetetlenül áradó szereteterő folytán jöttek létre. Ez a szereteterő nekik is a tulajdonukba jutott, ezért folytonosan hozzám nyomultak, mert nemzőjük mostani akaratát fordítottnak ismerték fel, és ezért eltávolodtak tőle. Ez a felismerés a többi lény számára is lehetséges lett volna, de nem, ők vakon követték azt akit láttak. Akaratukat tiszteletben tartottam, semmiféle módon nem gyakorolt rájuk hatást senki. Mert az akarati döntésnek meg kellett történni, hogy a megteremtettek önállóan jussanak tökéletességre. Az engem elhagyó lény nagy seregével levonult a mélybe. Mert tőlem elválni annyit jelent: a mélység felé törekedni, egy teljesen ellentétes állapot irányába törekedni - tehát sötétséget, tehetetlenséget, ismerethiányt és erőhiányt jelent. Ezzel szemben az én gyermekeim megmaradtak a legragyogóbb világosságban, mérhetetlen erőben és boldogságban. Lucifernek, a Világossághordozónak a bukása után megtört az ereje. Többé már nem volt képes teremtő és alakító munkásságra. Habár nem vontam meg tőle minden erőmet, mert a teremtményem ő is.Ereje és hatalma a követőiből áll, akik felett uralkodik, mint a SÖTÉTSÉG FEJEDELME. Viszont azok, akik követték, az én szeretetemnek is a termékei, és akiket nem hagyok meg örökre az ellenfelemnél. Amíg ezek a lények magukban az ő akaratát hordozzák, addig az övéi. De amint nekem sikerül felém fordítani az akaratukat, úgy ő elvesztette őket. Ereje megfelelő mértékben csökken, amint követőit megváltom, kiket magáénak akar megtartani. Ennek pedig mindenkor az illető lény szabad akarati döntése a feltétele. Öröktől fogva meglévő Megváltó Tervemnek ez a célja! A legnagyobb szeretettel támogatnak ebben a Világosság Birodalmának a lakói, angyalok, arkangyalok, ők valamennyien együtt munkálkodnak velem, azon fáradoznak, hogy a bukott testvéreknek visszaadhassák a boldogságot, amit egyszer eljátszottak. Egyszer ez a megszabadító terv végbemegy, még ha örökkétartó időket kíván is, amíg az utolsó, valamikor elbukott visszatér hozzám, amíg az ELSŐ LÉNY, aki szeretetemből lett, újra közeledik hozzám, hogy szeretetemet kérje, és ő is bűnbánattal vissza nem tér az Atyai Házba, amit egykor szabad akaratból elhagyott.                                                                                         Ámen.B.D.Nr.8216                                                                                                             1962. 07. 16 A bukott őslények teremtéssé való átváltoztatásaSzavam hozzon világosságot, adjon választ kérdésekre, és oldjon meg problémákat, miket érthető módon magatok nem tudtok megoldani. Legyetek tudók - ha tudásra vágytok. Legyetek az igazságban oktatva. Én világosságot akarok adni, szellemeteket felvilágosítani, hogy ne járjatok a sötétségben, és lelketeket ne érje kár. Mert örök időkre akarom megmenteni. Túlságosan is nagy szeretetem mindig csak a lelkek üdvét akarja, mert vágyódom visszatéréstekre, a veletek való egyesülésre - de ennek feltétele, hogy tökéletessé váljatok. Valamikor a legnagyobb tökéletességben mentetek ki belőlem, mert mint képmásomat alkottalak bennetek, önmagam miniatűrjeit ugyanabban a minőségben - mert a ti őselemetek a szeretet volt. Az ŐSSZERETETBŐL keletkeztetek, aki magának edényeket teremtett, hogy önmagát önthesse ezekbe az edényekbe, hogy megállás nélkül áradhasson a szereteterő, amit ti, a teremtett lények felfogtatok. Ezek a lények - az én képmásaim - tiszta szeretet voltak. A belőlem kisugárzott szereteterő voltak, és mégis lények, kik egymást kölcsönösen észlelhették és nézhették, de akik engem - akiből kijöttek - nem láttak, mert én a SZERETETERŐ ŐSTELJESSÉGE vagyok, és ezt nem nézhették, mert akkor megsemmisültek volna. Mert őket, mint parányi kis szikrát, mint önálló lényeket állítottam ki, ahogyan már többször elmondtam nektek. De ez, mint tisztán szellemi folyamat, számotokra a Földön soha nem lesz teljesen érthető. Ezek a lények önálló, szabad akarattal felruházott teremtmények voltak, kik erővel és világossággal rendelkeztek, mert szereteterőm állandóan átjárta őket. De meggátolni mégsem tudtam, hogy szabad akaratukat ne használják fel rosszra. Amikor akaratpróba elé kerültek, hogy engem ismerjenek el Istenüknek és Teremtőjüknek, akkor ezt az elismerést megtagadták. Az általam először teremtett lény, Lucifer felé fordultak, akit láthattak, és aki teljes szépségében és világos fényében sugárzott. Szereteterőm kisugárzását visszautasították, ami azt jelentette, hogy állandóan távolodtak tőlem, a fény és erő forrásától. Ezt a folyamatot is már többször megmagyaráztam, amennyire érthetővé lehet tenni nektek embereknek. Most viszont tudjátok meg, ezek az általam kihelyezett teremtmények, bár lényükben ellentétesre fordulhattak, de többé már nem semmisülhettek meg, hanem fennmaradtak, és örökké megmaradnak. A lények ős-szubsztanciája a szeretet volt, tehát erő, melynek az öröktől való törvény szerint hatásosnak kell lennie, tehát nem maradhat soha tevékenység nélkül.Szeretetsugárzásom visszautasításának a következménye volt, hogy mindig nagyobb lett a távolságuk tőlem, mely által a teremtett őslények szellemi szubsztanciája megkeményedett, tehát ezek a lények képtelenek voltak már teremteni és hatni.Épp ezért feloldottam az ősszellemeket, tehát az egykor mint lényt kisugárzott erőt átváltoztattam, és ebből keletkezett a materiális teremtés. Ebben az erő újból cselekvő lett, tehát akaratom szerint hatóképessé lehetett. Így joggal mondhatjátok: az egész Teremtés az akaratom

által átformált ősszellemekből áll. Ugyanaz az erő, amit én, mint "éntudattal bíró lényt" sugároztam ki, most más formákra változott át, a teremtés világainak mindenféle fajtájává lett. A Teremtés művében mindennek megadtam a maga rendeltetését, és most a "részecskékre" feloldott ősszellem átmegy minden teremtésen, és eközben muszájtörvénnyel szolgál nekem! Így akaratom szerint az erő tevékeny lesz, mert az "erőnek az őstörvény alapján hatékonynak kell lenni." Gondoljátok meg ismételten: a szellemi őslények valójában nem mások, mint belőlem kisugárzott erő. Most fel vannak oldva, de majd végtelen hosszú idő multán újból összezárkóznak. Tehát az ősszellem nem semmisül meg, hanem egyszer ismét visszatér hozzám. Akkor viszont megint ugyanaz a lény lesz, aki valaha belőlem indult. A hozzám visszatérés útján már átment minden teremtésen, utolsóként az ember formájában, mint annak a lelke. Ez az utolsó, rövid útszakasz, ahol újból elérheti a velem való egyesülést, ha szeretetsugárzásomat tudatosan újból elfogadja. Szabad akaratból újból visszatérni hozzám abból áll, hogy az ősszellemnek fel kell adnia ellenérzését szereteterőm kisugárzása ellen. Akkor ismét az Istenhez hasonló a lény, parányi képmásom, az egykor elbukott ősszellem ismét minden tökéletességgel megalkotott teremtmény. Teljesen szabad akarattal újból elérte a tökéletességet, és ezért velem újból egyesülhet, és velem örökké kapcsolatban marad.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.7942                                                                                                            1961. 07. 15.A teremtett világ keletkezése: FÖLDÖrökkévalóságokra nyúlik vissza a szellemi lények fejlődési menete a Földön, mert maga a szellemi lény lett az anyag, amiből a Föld, és minden teremtés lett. A megkeményedett szellemi szubsztancia anyag lett Isten akarata folytán. Tehát az egész teremtett világ, az egész Univerzum, és benne a Föld, valamikor Istenből kisugárzott szellemi erő volt, mely mint "lény" sugárzott ki belőle, de önmagában annyira visszájára fordult, hogy végül csak mint megkeményedett szellemi szubsztancia létezett, amely új formába öntve, mindenféle teremtésként kapott felhasználást. Ehhez végtelen hosszú idő kellett, mert ez az "átalakulás" is törvényes rend szerint ment végbe, és ez a fejlődés látható most, mint "lakott Föld." Mindez számtalan fejlődési fázisban történt, nem Isten teremtő hatalmából hirtelen létrehozott mű volt, mert a lassú fejlődés is lehet célratörő. A feloldott szellemi részecskéket mindig újra befogták, és átalakították. Elképzelhetetlenül hosszú volt a keletkezési idő, míg a Föld annyira kialakult, hogy a mindig érettebbé váló szelleminek lakóhelyet és természetes életformát adhatott. De a folyamat így volt elgondolva Isten örök Megváltó Tervében.Ugyanúgy végtelenül hosszú időt vett igénybe, míg a szellemi elérte rajta azt a fokot, hogy mint EMBER járhatott a Földön. Az ember megjelenése a Földön csak az utolsó pillanatokban ment végbe, ahhoz viszonyítva, hogy a kialakulása mennyi időt vett igénybe. Bár Isten számára minden kész forma megteremtése csak egy szempillantásnyi idő - mert akarata és ereje folytán magából minden gondolatot mint kész, fennálló művet állít ki - de az idő hosszúságát az anyagi formában való fejlődésben az egykori bukott szellemek ellenállása határozta meg. Isten nem kényszerítette ezeket a neki ellenálló szellemieket, hanem szeretetereje addig tartotta fogva őket, míg ellenállásuk gyöngülni nem kezdett. Ezután terve szerint beburkolta őket, majd valamilyen formát kaptak, melyben bizonyos tevékenységet végeztek, de ez minimális volt. Megint örök idők mentek el, míg ezek a formák is feloldódtak lassan, és újból változtatni lehetett rajtuk. A Föld kialakulásához tehát végtelen sok idő kellett, hogy élőlények lakhassanak rajta, ezek szintén végtelen sok idő alatt alkalmassá tették, hogy az emberek számára mint utolsó kiképzőhely szolgálhasson. De az EMBERI LÉLEK minden részecskéjével keresztül ment ezeken a teremtéseken. Mert a mélybe bukás a legnagyobb magasságból olyan végtelenül nagy volt, hogy végtelen idők kellettek, hogy ebből a mélységből újból feljuthasson. Ekkor újra éntudatot lehetett adni a lénynek, mert csak ez teszi lehetővé a végső tökéletességet, az utolsó menetet a magasba. Tehát az anyagi teremtés keletkezett elsőként, és itt vannak azok a bukott szellemek, kiknek a száma végtelen. Akiknek Istenhez való visszatérése szintén végtelen hosszú időket vesz igénybe, és ezért a teremtés végét még nem lehet előrelátni. Mindig újabb szellemi részecskékkel élénkül. Azok külső formájuk állandó változásával mindig magasabbra fejlődnek, és ezért az anyagi teremtés állandó keletkezése és elmúlása van kilátásban. Ílymódon újulnak meg ismételten a teremtett művek, és a bennük rejlő szellemi kiérlelődését szolgálják. De ugyanígy az ember továbbfejlődését is szolgálják, mert lehetővé teszik neki a Földön a testi életet. Amíg a teremtésekbe bezárt szellemi lénytől a szabad akarat el van véve, továbbfejlődésüknek Istentől akart menete van. A kötött szellemi lény valamiféle formában szolgálatot teljesít, és ezáltal lassan kiérlelődik. De amint a szellemi lény az ember formába jutva a Földön ismét szabad akarata birtokában van, ekkor a felfelé irányuló törekvés helyett lefelé is haladhat - vagyis fejlődés nélkül maradhat.Fejlődési menete utolsó idejében csődöt is mondhat, és ez a visszalépés oda is vezethet, hogy az ember lelke - az egykor elbukott ősszellem - szellemi szubsztanciájában újra elkeményedhet, mint valamikor régen. Ennek szükségszerű következménye a lélek újra feloldása

megszámlálhatatlan részecskére, ami pedig azt jelenti, hogy minden kezdetben teremtett világot újból fel kell oldani, és át kell alakítani.Ezt nevezhetjük egy Föld-korszak befejezésének, és egy új kezdésének. Ti emberek próbáljátok érthetővé tenni magatoknak, hogy az Istennél megállapított időszakokban ilyen erőteljes változások mennek végbe a teremtett Földön. E változásoknak mindig Isten szeretete és bölcsessége az alapja, és ezek mindig az egykor elbukott szellemi megváltását szolgáljak. Az ilyen közbelépésekkel mindig számolnotok kell, mikor az ember már nem ismeri fel léte igazi célját. Ha földi életét már nem úgy irányítja, hogy általa lelkét éretté tegye a végső tökéletességre. Minden teremtett világnak /teremtett műnek/ az egyetlen célja, hogy az ember lelkét érlelődésre segítse. Hogy hozzásegítse: újra az legyen, aki kezdetben volt, magasan tökéletes lény, aki Isten szeretetéből keletkezett, de szabad akaratból eltávozott tőle. Vissza kell térniük hozzá. Maga Isten teremtette meg a visszatérés útját azzal, hogy a lélek áthalad a Föld minden teremtett világán.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.7699                                                                                                            1960. 09. 14 A szellemi fejlődés menete a teremtésben, visszavezetésKeresztülmentetek minden teremtésen. Igen nagy kijelentés ez, mely csak akkor válik érthetővé, mikor ismeritek már tervemet a visszavezetésre, ismeritek minden éretlen szellemi átszellemítésének a tervét, amikor ismeritek az összefüggéseket amely megokolja, miért kell átmennetek a teremtett világokon.Csak mint emberek vagytok megint azok a lények, akik egykor voltatok, akiket magamból kihelyeztem és megteremtettem. A legnagyobb mélységbe való zuhanástok következménye, hogy feloldódtatok. A teremtett világokon való keresztülmenéstek számtalan egyes szubsztancián át történt. A teremtett művek valamennyit bekebelezték, és rendeltetésüknek úgy tettek eleget, hogy a fölfelé fejlődést lassan elérték. Öröktől való Megváltó Tervem így hozza létre a szellemi visszavezetését, tehát a lények megváltozását. A teremtés minden művének /világnak: kőzet, növény, stb./ megvan a maga feladata, mely szolgáló rendeltetésből áll. A muszájtörvényben való állandó szolgálat által most a szellem ismételten elveszti külső formáját, és egy új külső formába testesülhet meg. Ezt addig folytatja, míg el nem éri azt az érettséget, ami szükséges, hogy mint ember testesülhessen meg. Ez a fejlődési menet, mely a Föld teremtett világain át vezet, visszavonhatatlanul elvezet az érettségre, mert a muszajtörvény keretében megy végbe. Ezt akaratom határozza meg, és akaratomnak megfelelően minden törvényeim szerint rendeződik. Az érettséget is ezért hozza létre, még ha végtelen sok időt követel is, míg egy bizonyos fokot elér. Itt ismét összegyűlnek az egyes szubsztanciák, és most mint ember, az őslélek utolsó földi menetét járja, hogy átszellemülését beteljesítse.A teremtett világokon való keresztülmenést nem lehet önkényesen kikapcsolni, vagy más folyamattal helyettesíteni. Minden lénynek meg kell járnia, aki újból vissza akar jutni mindahhoz, ahogy kezdetben volt. Az anyagi teremtést akaratom hozta létre, mert benne láttam az utat, melyen át teremtményeim – kiket mélységes mély szakadék választott el tőlem - újból közelebb tudnak jönni hozzám. Maga a teremtés a bukott szellemi, mely szellemi szubsztanciává keményedett. Akaratom alakította át különféle formákká, melyek megkapták rendeltetésüket és céljukat: szellemben lassan megérlelődni, és a szellemi számára mindig újabb formákat nyújtani, hogy a magasabb érettséget elérjék. Végül, mint ember megtestesülve, mint éntudatú lény, törekedhessenek a végső célra: tudatosan keresni, majd megtalálni a velem való egyesülést, és így végbevinni a végérvényes visszatérést hozzám.A teremtés minden művének egyedül ez a célja, hogy szellemi rejtőzködjön benne, melynek elő van írva a hozzám való felemelkedés. Akaratom által el is éri ezt a lassú felfelé fejlődést, mert szolgál - még ha muszájtörvény alapján is - és a szolgálat által mindig megváltódik az adott a formából. De örökkévalóságok múlnak még el, míg az utolsó szellemi lény is összegyűjti minden szellemi részecskéjét. Akkor ellenszellemem, Lucifer is szabad akaratból újra hozzám fordul - mert teljesen erőtlen lesz, mert szabad akarattal minden teremtett lélek elhagyja, mert hozzám törekszenek mind, és bennem felismerik Urukat és Teremtőjüket. Ellenfelem csak ekkor ismeri fel teljes tehetetlenségét, és ekkor vágyódik újból rá, hogy ereje és világossága legyen. Ismét szeretetemre vágyódik, mely valamikor boldoggá tette, és így kinyílik szeretetsugárzásomra, és mint fiam szabad akaratból visszatér hozzám.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5800                                                                                                            1953. 10. 31.Az ember teremtése, a bűnbeesésA bukott szelleminek végtelenül hosszú időre volt szüksége, hogy felfelé fejlődjön. Az egyes teremtett világoknak hasonló hosszú fejlődési időre volt szükségük, hogy a benne lekötött szellemi is mindig érettebb szellemit tudjon befogadni. Ismételten újabb formák lettek teremtve, és ezek a formák ismételten újabb rendeltetést kaptak. Tehát a Föld mint teremtmény nem egy pillanat alatt jött létre, hanem végtelen hosszú korszakok múltak el, míg a szellemi összes érettségi fokán megtalálta a neki szükséges külső formát, mert a folyton fokozódó érlelődésnek mindig újabb teremtményekre volt szüksége. Tehát amíg a

szellemi a muszáj-törvényben járt, teremtő tevékenységem abban állt, hogy megteremtettem a Földet, mint a túlságosan is mélyre zuhant szellemi érlelődési állomását. A Földön olyan érettséget kell elérnie, mely által a kötött szellemi a szabad akaratát - amit egykor rosszul használt - visszakaphassa.A kiérlelődött szellemi számára külső formát kellett teremteni, hogy ebben a formában KIPRÓBÁLHASSA szabad akaratát. Ez a teremtett mű az ember volt, mely mindenekelőtt abban különbözött az előző teremtményektől, hogy a szabad akarat mellett értelemmel, és okossággal is fel lett ruházva. Gondolkodóképességgel, éntudattal, és azzal a képességgel, hogy embertársaival gondolatot cserélhessen - ez adta meg az együttélés által az akarata kipróbálásához szükséges feltételeket. Az ember külső formája már adott volt a muszájtörvény utolsó szakaszában, és lehetővé tette számtalan érett lélekrészecske felvételét. De ezek az élőlények még a muszáj-törvény alapján cselekedtek, ahogy a természeti törvény követelte, így tetteikért nem voltak felelősségre vonhatók. Csekély mértékű volt a gondolkodóképességük. Gyűjtőmedencék voltak a végtelen hosszú idő alatt kiérlelt szellemi számára. Olyan teremtmények, melyeket bölcsességem és szeretetem formált a szellemi számára.De embernek csak azokat az lényeket lehet mondani, akik szabad akarattal, értelemmel és éntudattal rendelkeznek. Tehát most elkezdődött ezeknek a teremtményeknek az átszellemítési terve. Ez a terv azt követelte, hogy ezek az emberek tőlem tanítást kapjanak: a kifejlődő gondolkodóképességüket, értelmüket és szabad akaratukat tanításomnak megfelelően használják. Akaratuk erejével teremthetnek és élhetnek ezen a Földön. Isten-gyermekeimmé alakíthatják magukat - de tanításommal és akaratommal teljesen ellentétesen is cselekedhetnek. De ekkor ismét vissza kell térniük a mélységbe, amiből épp kiemelkedtek. Megteremtettem az embert. Egy bizonyos érettségi fokon álló szellemivel adtam meg külső formáját, mely forma megfelelt szeretetemnek, és bölcsességemnek. Feladatot adtam neki, amit mint embernek teljesítenie kell. A külső formából csak akkor vált eleven lény, mikor a szellemi már benne tartózkodott. A megszámlálhatatlan részecske egyesítése most mint "lélek" adta meg az élet formáját. A szellemi az állandóan ható erő. Bár a végtelen hosszú fejlődési idő alatt kötve volt ez az erő, és ezzel akadálytalan cselekvésre is képtelen. Viszont újra cselekvővé vált az utolsó külső formában, az emberben. Most saját erőit újra kibontakoztathatja, és korlátlanul megnövelheti, ha velem egyesül. Az első ember számára erőm korlátlanul rendelkezésre állt. Szokatlan módon el volt látva mindennel, mert a földi a próbaéletnek arra kellett elvezetnie, hogy teljesen szellemivé válva tegye le földi burkát, és mint igaz gyermek térjen vissza az ATYAI HÁZBA.Viszont akarati próbát kellett tennie, és ezt minden teremtett lénytől megkövetelem. Ha az első ember kiállja ezt a próbát, ez minden utána következő ember számára könnyebbé tette volna a végső cél elérését. Az első emberekben olyan lényeket teremtettem magamnak, akik minden elégtelenségük, azaz hiányos tökéletességük ellenére eljuthattak volna a Teremtőjük felismerésére, amennyiben magukat teremtményeknek ismerik el. Ugyanis gondolkodóképességükkel, és szabad akaratukkal FELISMERHETTÉK ÉS TELJESÍTHETTÉK VOLNA AKARATOMAT. Olyan lényeket teremtettem magamnak, kikkel a köztünk lévő különbség ellenére is megértethettem magamat, ami előzőleg, kötött állapotukban lehetetlen volt. Tehát az ember volt az első földi teremtett mű, amely bukott szellemi lényt hordozott magában azzal a céllal, hogy segítse visszajutni eredeti állapotába. Vagyis ismét mint szabad szellemiség velem örök egyesülésben teremthessen. Ez volt az első teremtett ember feladata, és megmarad minden ember feladatának, egészen addig, amíg hiánytalanul minden bukott lény szellemivé nem válik. Az akarati próba nem volt túl nehéz, amit az első embernek meg kellett volna állnia. Viszont ehhez a próbához engedélyt kellett adnom Ellenfelemnek is, hogy hatást gyakorolhasson. Eme behatásra az ember másodszor is elbukott. Másodszor is hűtlen lett. Ez volt a Földön az első bűnbeesés - az a bűnbeesés, amiről az emberiségnek tudomása van, mert nem tud semmit az egykori bukásáról. Viszont az magyaráz meg mindent! Mert az első ember nem bukhatott volna el, ha megmarad az első lényszerű teremtésnek, ha eredeti erejében és világosságában állhatott volna - mert belőlem mint tökéletes került ki. Akkor ellenerő nem hathatott volna rá. Tehát újabb bukásának okát a szellemi bukásában kell keresni. Az ember még nem érlelődött ki lelkében, amely ugyan igaznak tűnt, de nem kellett, hogy az is legyen. Az embernek szabad akarata és értelme volt, ezért felelőséget kellett viselnie lelkéért, tehát bűnéért el kellett viselnie a büntetést. Ellenfelem, Lucifer megtartotta hatalmát az embernek öltözött szellemi fölött. Ez minden embernek fáradtságos, küzdelemmel és szenvedéssel teli földi életet jelentett, mégpedig azzal a céllal, hogy ebből a hatalomból kiszakítsa magát. Ez olyan cél, amit az ember már képes elérni, mert Jézus Krisztus a segítségére sietett az Ádám bűnbeesése által meggyengített emberi nemnek. Tehát a megváltást biztosítja minden ember számára, AKI ELISMERI ŐT, MINT AZ ISTEN FIA ÉS A VILÁG MEGVÁLTÓJA, ÉS ENGEDELMESEN KÖVETI. Az első ember megépíthette volna azt a hidat, melyen minden utóda elérhetett volna hozzám. De elbukott, és az emberiségnek még sokáig a Sátán szolgaságában kellett maradni. Míg el nem jött a MEGVÁLTÓ, míg Jézus Krisztus le nem szállt a Földre, hogy hidat verjen a szellemi világ felé. Tette mindezt szenvedése, halála, a kereszten elszenvedett halála által.

Első teremtményemtől, Lucifertől kívánt akarati döntést semmiképpen sem lehet parancsnak tekinteni. Az első lénynek teljesen szabadon a tetszésére lett bízva, hogy akaratával valamilyen irány felé forduljon. Sajnos, akarata az egyeduralomra, és a hatalomra irányult. Nagyon jól tudta, hogy belőlem keletkezett, de mert engem nem látott, azt hitte, egyedül ő uralkodik. Felismerte, hogy eredete én vagyok, de nem akart mégsem elismerni. Ezt az akaratot nem én helyeztem az első lénybe, e lény maga változtatta meg így az akaratát. Ez a különbség az ELSŐ BUKÁS, és az ember BŰNBEESÉSE között. Az első ember még magába hordta a visszájára fordult akaratot. Ezért parancsot adtam neki, amit nem kellett volna megszegnie. Olyan parancsot kapott, amit könnyen megtarthatott volna, ha az ellenszellem nem gyakorolt volna hatást reá. De mert alapjába véve az ember még az ő része, erős befolyása van az emberre. Az ember lelke még nem nyerte vissza a tökéletességet - ami lehetetlenné tette volna a bukást. A tökéletesre teremtett ember nem bukhatott volna el, azaz nem lett volna képes, hogy ezt a parancsot megszegje, mert a benne lévő tökéletes szellemi visszatartotta volna minden istenellenes cselekedettől. Viszont az ember megteremtése épp Lucifer és követői bukásának a következménye volt. Enélkül nekem nem lett volna szükségem rá, hogy az általam életre hívott szelleminek takarásképpen külső formát adjak. Az emberi forma a bukott szellemit rejti magában. Az első ember már meg volt terhelve ezzel az első bűnnel. Ádám is. De ezt ledobhatta volna magáról, ha a parancsomat megtartja. Tehát neki lehetőségében állt, hogy az öröklött bűnt megsemmisítse. Az ő bukása most végtelen időkre késlelteti a bukott szellemi visszatérését hozzám. Hogy ez mégis lehetővé vált, az az ember Jézus Megváltó Művének köszönhető. Ő minden parancs nélkül megtette azt, amit az ember Ádámnak kellett volna megtennie: teljesen magáévá tette akaratomat, és szeretetből fakadó életével velem eggyévált, hogy így a világosság és erő teljes birtokába jusson.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.9005                                                                                                            1965. 06. 30 Hogyan kell érteni az első ember bűnbeesését?Válaszolok minden szellemi kérdésre amit hozzám intéztek. Mégis, legelőször tudnotok kell azt, hogy nem az én akaratom volt benneteket ilyen nagyonis súlyos földi élettel sújtani. Hogy valóban elégséges volt számomra az az idő, amit megkötött akarattal a muszájtörvényben eltöltöttetek. Az az idő annyira rettenetesen hosszú volt, valóban elég lett volna arra hogy velem újra egyesülhessetek. De akaratotokat végső próbára kellett tennem - mint ember, mint éntudatú lény. Szabad elhatározásból kellett volna magatokat nekem átadni, és az egykori bukás nagy bűnét megszüntettem volna. Szereteteteket kellett volna bizonyítani nektek, kik egykor tiltakoztatok szeretetem sugárzása ellen. Az első emberek jónak voltak megteremtve, szeretetet tanúsítottak, és mindennel elláttam őket. A tulajdonukba adtam a Földet, mindent alájuk rendeltem, ismertek engem mint Istenüket és Teremtőjüket. Teremtő hatalmam által csodálatos dolgok vették körül őket. Mindennek örülhettek, minden azért volt, hogy hálát és magasztalást énekeljenek nekem, hogy forró szeretettel szeressenek. Gonosz gondolat nem is volt bennük. De a szabad akaratot az első embereknek éppúgy meg kellett adnom, ahogyan megkapták mint ősszellemek, mikor belőlem kiindultak. De mert egyszer eltávoztak tőlem, és szabad elhatározásból ellenfelemmel a mélybe zuhantak, ezért neki is hasonló joga volt, hogy hatást gyakorolhasson rájuk. Ugyanis most is az akaratnak kellett eldönteni, hogy őt vagy engem akarnak-e követni. De nem állták meg az akarati próbát, mely pedig nem lett volna nehéz számukra. Ezáltal újra felébredt bennük minden gonosz ösztönük - miket pedig egyszer már legyőztek, mielőtt mint ember megtestesültek.Az ősszülők fajbeli lényüket átvitték az őket követő nemzedékre. Ezeknek mindig nehezebbé vált, hogy az ellenfél bilincseiből kiszabaduljanak. Ha az ősszülők megállták volna az akaratpróbát - mely nem volt nehéz - úgy nekem elég lett volna kiengesztelésül az a végtelen hosszú út, amit előzőleg megtettek, és az utánuk következő emberek szabadon adták volna nekem szeretetüket. Akkor csak azért éltek volna a Földön, hogy örüljenek a rajta lévő teremtéseknek, minden teremtésre csak jó hatást gyakoroltak volna, így azok is gyorsabban jutottak volna az emberi fokra, és a földi élet csak az örökélet elő-lépcsője lett volna. Az ellenfél hatalma megtört volna miután az első ember tudatosan magát nekem átadta - és az ellenfelet teljesen kikapcsolta volna. Hatalmát már nem tudta volna használni, és hamarosan átadta volna magát is szeretetsugárzásomnak. Tehát az első embertől csak azt kértem, hogy szabad döntéssel hagyja, hogy újból rásugározzam szeretetemet, és az ősbűn megszűnt volna. Mert ezt a bűnt csak a szeretet engesztelhette ki. Most pedig megismétlődött a bűnbeesés. Az egész emberiségre ismét kiterjedt az, ami már csak a teremtésbe megkötött szellemire vonatkozott. Amit az első emberek könnyedén elérhettek volna - ha akaratuk helyes irányú - az most végtelen nehéz lett. Az emberben most szilárdan megült minden sátáni tulajdonság, és annak leküzdésére igen nagy erő vált szükségessé. Ezt az erőt emberi akarat nem volt képes létrehozni. Tehát szükségessé vált Jézus Krisztus Megváltó Műve, a Világosság Szelleméé, aki szabadon ajánlotta fel magát, mikor az első ember kudarcot

vallott. MAGÁT FELAJÁNLOTTA, HOGY SZERETETBŐL SZENVED, ÉS MEGHAL A KERESZTEN, hogy ezt - a most már kétszeres - bűnt kiengesztelje. Bár kezdettől fogva tudtam, hogy ez a második bűnbeesés megtörténik, és nem akartam, hogy az emberek ilyen kínzó utat járjanak - de az ember akaratát nem köthettem meg. És mert tudom, hogy egyszer majd minden lényt visszakapok - mert előttem ezer év mint egy nap, mert boldogságban eltöltött örökéletről van szó, amit egyszer ti is megismertek - ezért ne legyen semmiféle megfontolástok. Majd mikor megszabadultatok minden kíntól, akkor már magas fokon tökéletesek lesztek, akkor majd élvezitek azokat a dicsőségeket, amelyek kiegyenlítik minden elmúlt idő szenvedését - és melyeket földi fogalmakkal nem lehet felmérni. Mindig legyetek tudatában, hogy nem én vagyok az oka annak a mondhatatlan szenvedésnek, miket az emberek a bűnbeesés óta teremtettek maguknak. Hogy az első embernek valóban megadtam minden lehetőséget, hogy könnyűvé tegyem neki a szabad akarati döntést, hogy csak könnyű parancsot kaptak, amit tudtak volna teljesítení - ha szeretetük akkora lett volna, hogy egyedül az határozza meg létüket, ha teljesen átadták volna nekem magukat. Utána ez a bensőséges szeretet benne lett volna minden utánuk következő emberben, ezáltal azok is ellen tudtak volna állni ellenfelemnek minden kisértésben.Így viszont létrejött a második bukás. Ez megterhelt újból minden még eljövendő embert, amíg a Földre nem szállt az isteni MEGVÁLTÓ, JÉZUS KRISZTUS, hogy nyílt harcot kezdjen ellenfelemmel. Mert ő visszaélt a hatalmával, amennyiben egyre nagyobb szeretetlenségre ösztönözte az embereket, akaratukat pedig folyton gyengítette. Ezért az emberek a Megváltás Műve nélkül már csak mindig mélyebbre süllyedhettek a sötétségbe, és már nem tudtak volna megszabadulni tőle. Ennek a működésnek magam vetettem véget, amikor Fiamat küldtem a Földre, hogy mentse meg az embereket, azokat, akik engedik magukat. Mert ismét csak a szabad akaratnak kell döntenie, hogy elfogadják a megváltás kegyelmét. Mert még a mentési munkát sem lehet végbevinni az ember akarata ellenére. Eredetileg ugyan a teremtéseken való átmenetel elég lett volna, hogy az ember megállja az akarati próbát, mert a muszájtörvény kínjai által már minden egyes lélek kiérlelődött annyira, hogy a kisértéseknek könnyen ellen tudott volna állni. Viszont az első ember bukása az ellenfélnek megint hatalmat adott a lélek fölött, amit ijesztő módon ki is használt. Első embernek épp azért lett egy ősszellem választva, mert minden képessége megvolt, hogy ellenfelemnek ellen tudjon állni - de kényszeríteni nem lehetett, hogy hogyan döntsön. Gondolkodásban és cselekvésben szabadnak kellett lennie. De ellenfelem gondoskodott róla, hogy maga felé fordítsa ezt a szabad akaratot - aminek következménye az újabb bukás volt. Ezáltal megismétlődött a szellemek eltávozásának a bűne. Viszont ellenfelemtől nem vehettem el ezt a jogot, mert az első bukás is szabadakaratilag történt. Azt sem állíthatjátok, hogy én akartam az ismételt bukást, hogy benneteket a legnagyobb kínok állapotába helyezzelek. Nem tudtam megakadályozni, mert ez is szabad akarati döntés következménye volt. Ez a szabad akarat egyszer majd újra felém fordul, tehát biztos hogy egyszer kikerültök ebből a nyomorúságos helyzetből - mert titeket MAGAM, AZ ÉN SZERETETEM VÁLTOTT MEG. Megtestesült az ember Jézusban, hogy harcba szálljon az ellenféllel, hogy kicsavarja a kezéből az összes lelket, akik vissza akarnak térni az ATYAI HÁZBA, a ti igazi hazátokba, amit egyszer elhagytatok a magatok akaratából. Mert szeretetem éppúgy most is a tietek, mint eddig, és vége lesz minden szenvedésnek, amint szabadulni akartok attól, aki bilincsekben tart benneteket, amint utánam kívánkoztok, és jogot adtok, hogy újból tulajdonomba vegyelek bennetek, és aztán már örökké el ne engedjelek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8806                                                                                                            1964. 05. 26. A megváltás művének megértéséhez szükséges, hogy tudjatok az ősbűnről Az emberekből hiányzik az ősbűnbeesésről való ismeret, és ezért a Megváltás Művét csak a magatok emberi bűneiért hozott engesztelésnek tartjátok. Igen, még azt is elvitatjátok, hogy "megváltó mű" lenne, mert úgy hiszitek, úgyis fillérre megfizet mindenki a bűneiért. Ha csak a ti vétkeitekről volna szó - amit mint emberek vettetek magatokra - akkor érthető lenne ez a nézet. Viszont itt a nagy ősbűnről van szó, a szellemek elbukásáról, ami olyan bűn, amit ti sohasem lennétek képesek kiengesztelni. Pedig ezt a bűnt nem lehet letagadni, mert az egész anyagi teremtésnek ez az oka, és az ÖRÖK SZERETETEM Jézusban való emberré válásának magyarázata. A szellemek elbukásának oka, hogy a teremtett lények engem nem láthattak - ezért Jézus Krisztusban láthatóvá tettem magamat. Aki csak az első emberpár bűnbeesését veszi tekintetbe, annak hihetetlennek tűnhet, hogy ezekért a bűnökért egy MEGVÁLTÓRA lenne szükség. Folyton ahhoz tartja majd magát, hogy nem lehet az embereket olyan bűnért büntetni, amit nem maguk követtek el. A világosság nélküli állapotukban ezek az emberek nem ismerik fel, hogy a bűnök - miket az emberek a szeretetem ellen követnek el - olyan bűnök, amelyek a nagy ős-bűn következményei. Ez az ősbűn viszont mindent megmagyaráz, és amíg az emberek ezt az eseményt - a szellemek bukását - nem ismerik, addig nehezen hisznek egy ISTENI MEGVÁLTÓBAN, aki e miatt a bűn

miatt halt meg a legnagyobb kínok közt a kereszten, aki önként vette ezt magára, hogy nekem engesztelő áldozatként bemutassa. Ezért minden tanítás, amely tagadja az Isteni Megváltót, tehát tagadja a megváltás elvét, mint tévtanítást kell visszautasítani, még akkor is, ha az Jézus tevékenységét, mint az isteni szeretettan terjesztőjét ki is emeli. MERT ITT AZ ŐSBŰNTŐL VALÓ MEGVÁLTÁSRÓL VAN SZÓ, AMIT CSAK ÉN MAGAM VIHETTEM VÉGBE JÉZUS KRISZTUSBAN. Számotokra így világos lesz emberréválásom is, mert magam olyan lény vagyok, akit teremtményeim nem szemlélhetnek anélkül, hogy maguk meg ne haljanak. Ha tehát azt akarom, hogy engem is láthatónak képzeljetek el, úgy az csak hozzátok hasonló lény formájában történhet meg, és ez számotokra az ember Jézus. Tehát elsősorban szükséges megismerni a szellemek elbukásának eseményét, hogy meg lehessen érteni a látható világ megteremtésének a folyamatát. Továbbra is fennállt a küzdelem a világosság és a sötétség között, amíg aztán fellépett az emberiség MEGMENTŐJE - JÉZUS KRISZTUSBAN. Egy el nem bukott ősszellemben - ami szintén érthető - AKIBEN MAGAM TESTESÜLTEM MEG, mert ti a mindent megteremtő erőről nem tudtatok magatoknak semmiféle elképzelést alkotni. Ezért kell elismernetek a Megváltót, aki valóban minden bűnért halt meg a kereszten, és az emberek számára a bűnök bocsánatát kérte. Ami azonban nem pottyan magától az öletekbe, hanem nektek magatoknak kell kérni, mert a bukás is szabad akaratból történt - és a hozzám való visszatérésnek is szabad akaratból kell megtörténnie! Hogy a tökéletességre törekvő embernek az ősbűn mellett azok a bűnei is bocsánatot nyernek, miket mint ember követett el, abban nem kell kételkedni, mert minden bűn eltörlődik, tehát a bocsánat biztosítva van. De mert Jézust ritkán ismerik el Megváltónak, mert a sok téves tanítás őt csak mint embert és feltámadt Mestert látja, és nem akarja elismerni benne való emberré válásomat, ezért nem is kérik tőlem minden bűnök bocsánatát. Pedig csak EGY az AKI megszabadíthat a bűnöktől, EGYNEK van csak hatalma, hogy a bűnöket a homokba írja - és ez JÉZUS KRISZTUS, AKIBEN MAGAM LETTEM EMBERRÉ.                                                                                        ÁmenB.D.Nr.6860                                                                                                            1957. 06. 29.Jézus Krisztus nélkül nincs szabadulásRám van szükségetek, ha a valódi ellenségetektől, a Sátántól akartok megszabadulni. Saját erőtökből nem tudtok tőle megszabadulni, segítségre van szükségtek. Ezt csak egyvalaki adhatja meg nektek: JÉZUS KRISZTUS, aki az ellenségeteket legyőzte kereszthalála által. Benne ÉN voltam, Ő és ÉN egy vagyunk! Tehát Jézus Krisztusban engem kell segítségül hívnotok, és valóban megtapasztaljátok a segítséget.Ha az egy Istent elismeritek - de anélkül, hogy Jézus Krisztust, az Isteni Megváltót ezzel az Istennel összeegyeztetnétek - akkor még nem meggyőző bennetek Isten elismerése. Akkor ugyan a szátokkal valamit mondtok, de anélkül, hogy erről bensőtökben is meg lennétek győződve. földi utatok akkor még NÉLKÜLEM telik el, így nem birtok megszabadulni attól, aki szemben áll velem és uralkodik rajtatok, akinek a hatalmát magatok nem tudjátok megtörni.Szükségtek van RÁM! Ezt meg kell mondanom. Másképpen nem teljesítitek a földi életetek célját: hogy elváltok attól, akit egyszer szabadon követtetek, és visszafordultok hozzám, az ISTENETEKHEZ, és Örök Atyátokhoz. Én mindig kész vagyok, hogy segítsek megszabadulni tőle. De ezt a segítséget kérnetek kell. Az akarat kinyilvánítása egyúttal azt is jelenti, hogy én megszabadítalak bennetek, mert ellenfelemnek addig van joga rátok, amíg vele egyforma felfogásban vagytok - az pedig elfordulást jelent tőlem. Viszont gyengeségeteket is számításba vettem, ezért szeretetből és irgalomból a kereszten egy ember meghalt értetek. Az, aki ismerte gyengeségeteket, így azt is tudta, nektek lehetetlen volna elszakítani bilincseiteket, miket magatokra engedtetek rakni saját bűneitek miatt. Az ember Jézusban MAGAM testesültem meg, mert megszántam gyenge, tehetetlen, megkínzott állapototokat. Mert lehetőséget akartam adni, hogy visszatérjetek az ősi állapotba, mely szabadság és boldogság volt. Mint ember engesztelő áldozatot hoztam értetek: magamra vettem a tőlem való elszakadástok egykori bűnét, és váltságdíjat fizettem értetek, hogy szabaddá legyetek, amikor magatok ezt kívánjátok. De kívánságtokat ki is kell fejeznetek: akarnotok kell, hogy hozzám jussatok, azokhoz akarjatok tartozni, kiknek lelkéért váltságdíjat fizettem. Jézus Krisztus segítségét kell igénybe vennetek, Jézus Krisztusban hozzám kell kiáltanotok! Képesek lesztek rá, ha hisztek benne, hisztek MEGVÁLTÓ MŰVÉBEN, A BENNE VALÓ EMBERRÉVÁLÁSOMBAN. Csak ekkor hisztek bennem meggyőződéssel, csak ekkor leszek eleven bennetek, és akkor már földi utatokat sem járjátok nélkülem, és igazi célotokat is biztosan eléritek. Ezért egyszer tegyétek fel komolyan magatoknak a kérdést: mi az oka és célja földi életeteknek? Mi a tulajdonképpeni feladatotok, amit teljesíteni kell? Csak erős akarat legyen bennetek, hogy ennek a földi életnek a végén ne kelljen kudarcot vallani! Ha ez az akarat megvan bennetek, akkor kérjétek az EGY segítségét. Azt kérjétek, aki egyedül képes segíteni: Jézus Krisztust! Mert Ő és ÉN egy vagyunk! Ha őt hívjátok, úgy engem hívtok! Kiáltástok nem lesz hiábavaló. Mert aki komolyan el akarja érni földi élete célját, annak a gondolkodása hamarosan helyes irányba terelődik, és felismeri, hogy JÉZUS KRISZTUS NÉLKÜL NINCS MEGVÁLTÁS.

De legbensőbb kívánságtokat, legbensőbb akaratotokat én nem határozhatom meg. Az szabad! Én ismételten óvhatlak, figyelmeztethetlek, valamiről való gondolkodásra indíthatlak - de benső kívánságtok szerint CSELEKEDNI NEKTEK KELL! Persze ennek megfelelő lesz érettségi állapototok is, mikor ezt a Földet elhagyjátok.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5897                                                                                                             1954. 03. 07. A földi élet út, de nem célA világot akaratotok kipróbálására kaptátok. Ez annyit jelent, hogy beálltok egy tevékenységi területre, mely arra ösztönöz, hogy akaratotokat egy irányba használjátok. A világot kikerülni nem lehet. Annak az embernek, aki célhoz akar jutni, azt le kell győznie. A lelketeknek, a szelleminek bennetek feltétlenül szüksége van ezen a Földön erre az utolsó, emberként való megtestesülésre. Általa nyílik alkalom, hogy használjátok szabad akaratotokat, mert azelőtt az kötött volt a valamikori bukástok miatt. Az a lélek, aki szeretné elkerülni ezt a testet öltést, nem juthat a szabad akarat birtokába, mert az ellenem érzett nagy ellenállása nem engedi ezt. Majd mikor kész lesz, hogy a Földön a szolgáló szeretet útját járja, akkor részesül a testet öltés kegyelmében. Ugyanis ez a készsége jelzi azt az érettséget, melyre szükség van, hogy letegye ezt az utolsó akaratpróbát. Minden lélek kész erre az utolsó menetre, mert meghozhatja neki, hogy végképp megszabadul az addigi formától. Viszont időlegesen elveszíti emlékezetét, és ismeret nélkül lép a Földre, hogy ott lassú fejlődésen menjen át. Megtanulja használni az akaratát, környezete is neveli, azonkívül tőlem minden tekintetben segítséget kap, hogy a helyes és jó megismerésére jusson, és szabad akarattal tegye ami helyes és jó. Részemről megtörténik minden, ami támogatja a helyes akarati döntést. Ennek ellenére az embernek megmarad a szabad akarata. Az egész földi élet hatást gyakorol rá, egy választott, ill. nem választott tantárgyhoz hasonló módon. Mert az ember MENJEN VÉGIG MINDENEN, hogy aztán hozzám, a Birodalmamba jusson. De ne ragadjon meg sehol, nehogy újabb börtön fogságába jusson, hiszen örökérvényű szabadság integet feléje.A földi élet egy út, melyen járnia kell - de ez nem maga a cél! Ha tekintete a magasságot érinti, akkor tévedés nélkül, szilárd elhatározással járja az útját. De ha szemei megakadnak a Földön, akkor csak azt látja ami körülötte van és történik. Akkor veszélybe jut, hogy a Földön marad, és nem tud onnan elszakadni. Kell, hogy annyi ereje és akarata legyen, hogy elszakadjon attól, ami a Földön értéknek tűnik. Akkor győztes lesz. Mint fejlődésének utolsó, szükséges fázisát tekinti akkor a földi utat, és megállja az akarati próbát. Felém forduló akarata megmarad ellenfelem minden csábító művészete ellenére, aki szintén a lelkéért és az akaratáért küzd. Ekkor ennek a világnak a legyőzője, és a Birodalmam várományosa lesz - mely Birodalom nem e világból való.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5967                                                                                                             1954. 05. 28 Mit kell az eredeti bűn alatt érteni?Ismételten kérdések merülnek fel bennetek, melyekre választ szeretnétek. Viszont felvilágosítani csak akkor tudlak benneteket, ha összeköttetésbe léptek velem, ha bensőséges ima után halljátok, hogy mit mondok. Ha nem közvetlen a szellem szava által szólítalak meg, akkor az ima után felmerülő gondolatokat válaszomnak tekinthetitek. Kívánságtok, és a hozzám intézett kérés a helyes gondolkodást biztosítja. Nélkülem nem álltok az igazság talaján, nélkülem hiábavaló a magyarázatra való törekvéstek. Nélkülem csak téves gondolatanyag tölt el benneteket, miket az alulról jövő erők közvetítenek - azért mert engem elhagytatok - pedig csak én vagyok aki az igazságot adja. Ezért a következőket mondom: Amíg nem vagytok tökéletesek, csak képszerű magyarázatot kaphattok. A végtelen, mély isteni bölcsességet soha nem vagytok képesek megérteni. Soha nem vagytok képesek megérteni kormányzásomat, munkálkodásomat, mert tökéletlenségtek hiányos megismerő erőt is jelent. Tehát értelmetek erejével nem tudtok magyarázatot találni, viszont villámgyorsan megkaphatjátok, amint a Szellemi Birodalomban szeretetem világossága átjárt. Tehát a Földön képszerű magyarázatot kaptok, csak felfogó képességteknek megfelelően ábrázolhatók a folyamatok, amelyek teremtésemben végbemennek. Ezért az első ember szívében végbemenő folyamatokat is csak földi fogalmakkal lehet érthetővé tenni. Ez önmagában igen gyenge hasonlat, de magatok is még gyenge szellemmel vagytok. Az embereket természeti törvények kötik. A teljes szabadságot eljátszottátok egykori bukástokkal, ezt kell újra megszerezni a földi élet által. Az első embereknek ezért akarati próbát adtam. Azt akartam ezzel a próbával kifejezni, hogy ismerjék fel: egy "hatalomnak" vannak alávetve, ennek a hatalomnak kell szabad akaratukat újra alárendelni ahhoz, hogy a szabadságot végképp megszerezzék. Először nem akartak elismerni, és ez volt az első bűnük - a szembeszegülés velem akiből kiindultak. Ezt az első bűnt csak az szüntetheti meg, ha szabad akarattal újból elismernek. Ezt az elismerést akartam elérni, amikor létrehoztam a Teremtést. Az első emberek tehát ezért úgy voltak megteremtve, hogy igenis elismerhettek - de erre nem lettek kényszerítve. Ezért kellett a szabad akaratnak döntést tenni, ami azután újra egy "kisértésben" lett kipróbálva. Ezért kellett az ember szemét olyan valamire irányítani, amire

vágyódott. Egyszerre kellett érkezni a tilalomnak és a csábításnak, hogy az akarati döntés végbemenjen. Érthető módon a csábításhoz egy ígéret kapcsolódott, és ennek kellett ellenállnia. A tilalom és a csábítás két oldalról érkezett, mert arról volt szó, hogy vagy visszatér hozzám, vagy megmarad ellenfelemnél. Az általam teremtett vagy eléri a célját - vagy visszaesik a mélybe. Következésképpen vágyakozást kellett kelteni az emberben, mely lehetőséget adott neki, hogy ezt a vágyát kielégítse - vagy legyőzze a magasabb cél érdekében. A magasabb cél az örök boldogság nálam, mely ezerszeresen több, mint a földi beteljesülés. A tőlem elvált szellemlények visszaszerzése köztem és ellenfelem közt küzdelmet jelentett, ezért neki is lehetőséget kellett adni, hogy a lények akaratára befolyást gyakorolhasson. Viszont ő látszat javakat és látszat boldogságot ígért, hogy az emberek az örökélet boldogságát eljátsszák. Én ismertem ezt a kísértést, és ezért az első embereknek a parancs mellé az örök halálra utalással figyelmeztetést is adtam. Ez a figyelmeztetés elég kellett volna hogy legyen a vágyódás elfojtására - nehogy életét elveszítse. Ellenfelem viszont figyelmeztetésem ellenkezőjéről győzte meg őket. Az ÉLETET ígérte nekik. Azok engem elismertek mint a legnagyobb hatalmat - és mégis a hazugságot követték, ezzel hozták be a HALÁLT a világba. Mi volt az, ami olyan hatalmasra gerjesztette vágyukat, hogy ebbe belebuktak? A Paradicsomban boldog életet éltek, minden teremtett dolog urai voltak. Akaratuknak minden alá volt rendelve, boldogok voltak erejük és hatalmuk birtokában. Az elsőnek teremtett embereket bensőséges szeretet kapcsolta egymáshoz, és ennek a szeretetnek az erejével megválthatták volna magukat ellenfelem bilincseiből. Míg ez a szeretet reám és a partnerre irányult, nem is volt semmi veszély, hogy az akarati próbát ne állnák meg. Viszont ellenfelem képes volt arra, hogy rossz irányt adjon ennek a szeretetnek. ÖNSZERETETRE fordította, amennyiben hamis ígéretet tett, és fellángoltatta a vágyat, hogy maguk teremtsenek maguknak boldogságokat. Szeretetük megkívánó, egoista  és alacsonyfokú szeretetté vált. Ezzel újra annak a hatalmába adták magukat, akitől szabadulni kellett volna. Ezt meg is tehették volna, ha parancsomat magasabbra helyezik saját vágyuknál. Emberek értsétek meg, még nem érkezett el az az idő, amikor az első emberpárt meg akartam áldani a tovább-nemzéssel. Nem lehet semmi sem bűn, ami törvényes renden belül megy végbe - és a nemzés soha nem lehet az Istentől akart Rend elleni folyamat. Viszont az érzékek kielégítése olyan akarat nélkül, hogy életet szüljön, nem a szeretet aktusa, nem isteni!Az ellenfelem által lángralobbantott önszeretet lehúzza az embert, és teljesen az ő hatalmába hajtja. Ennek a hamis szeretetnek lettek áldozatai az első emberek. Ez a hamis szeretet volt az a bűn, mely újra az ősbűnre figyelmeztetett. A gőgre, amely nem akarta magát szétosztani, hanem mindent maga akart birtokolni, és ezt nemzőjüktől, a Sátántól örökölték. Ennek az isteni szeretettel semmi közös vonása nincs. Az isteni szeretet mint szikra nyugszik szívetekben, és magas lángra lobbanhat. Viszont ellenfelem célja az volt - és most is az - hogy visszájára fordítsa ezt a szikrát, és ez sikerült is neki. A tiszta istenit beszennyezték, és önzéssé változtatták, mely már nem érdemli meg hogy "szeretetnek" nevezzék. Csak érzékiségnek, önzésnek, önszeretetnek lehet nevezni, amely mindenre képes, amit csak ellenfelem kér tőletek. És így lett a továbbnemzés aktusa is eszköz ellenfelem kezében, mellyel megszámlálhatatlan lelket fordított maga felé. Ez már nem lett volna lehetséges, ha akkor az én áldásom alatt lett volna az ember. Akkor a boldogítás és odaadás isteni szeretete lett volna az új élet keletkezésének a megkoronázása. A bűnbeesés tehát odaadta a tiszta isteni szeretetet a tisztátalan önző szeretetért. Sátáni behatásra kialudt az isteni szikra az emberben, helyette olyan tüzet gyújtott, melynek minden nemes és tiszta áldozatul esett. Minden érzék felizgult és mohóságra hajtott - ami már nem felelt meg az ÉN teremtő aktusomnak. Viszont ellenfelem akarati szabadsága, és teremtményeim miatt nem akadályoztam meg, hiszen még mindig az egyes ember akaratától függ, hogy ellenálljon a Sátán eme kísértésének. Tehát nem a nemzési aktus a bűnbeesés, hanem a Sátán által indított, szabad akaratilag felgyújtott visszás és bűnös szeretet. Az isteni értelmezés szerint boldogító teremtési aktust sárba vonták, és tisztátalan szellemek játékává tették. Ellenfelemnek olyan aktushoz adtak belépést, ahol magam akartam áldásommal jelen lenni, hogy az embereknél megerősítsem a tiszta, isteni szeretetet. Ez átment volna a nemzett lényre, és olyan emberi nemzedék keletkezett volna, akik az állandóan világosodó szeretet világánál minden szenvedés és kín nélkül visszataláltak volna hozzám. Akiket ez a szeretet rövid idő alatt megváltott volna, mert felismertek volna engem, ahonnan a szeretet sugárzott.Ezt az akarati próbát az emberek megállhatták volna. Viszont én is, az ellenfelem is az emberek lelkéért küzdött, és ezért nem akadályozhattam meg, hogy ezt az eszközt használja a győzelem biztosítására, mert arról volt szó, hogy teljesen szabad akaratból térnek hozzám vissza teremtményeim - de csődöt mondtak. Ez az egész emberi nemet olyan sorsra ítélte, melyből magától már képtelen volt megszabadulni. Míg egy ember ezután tiszta, isteni szeretetből létre nem hozta azt a művet, mely az egész emberiség helyett kiengesztelte Istent, és ezzel szabaddá tette az utat fölfelé. Mert a győzelem a szereteté, és a szeretet nem nyugszik addig, míg az utolsó elbukott is vissza nem tér hozzám.

                                                                                       Ámen. B.D.Nr.7127                                                                                                             1958. 05. 22.  Miért lett elvéve az embertől az emlékezés?Ha ti emberek a földi életet úgy néznétek, mint egy végtelen időkig tartó fejlődési folyamat utolsó szakasza, akkor nagy buzgósággal tennétek meg ezt a rövid szakaszt, nem sajnálnátok semmi fáradtságot, hogy ebben a rövid életszakaszban a fölfelé való fejlődésteket sikeresen befejezzétek. De minden visszaemlékezéstek hiányzik, csak annyit tudtok biztosan, hogy ez a földi élet rövid, ezért nincs bennetek különlegesen nagy buzgóság. Inkább közömbösek vagytok aziránt, hogy mi van még előttetek. Kevés gondotok van rá, mi lesz a földi élet után. Viszont a földi utat minden visszaemlékezés nélkül kell megtennetek, nehogy az határozza meg, mit akartok, gondoltok és tesztek. Ha csak csekély visszapillantástok lehetne - a rémülettől már nem lennétek életképesek. Vagy hajtana a nagy félelem, hogy mindent megtegyetek amit tőletek követelnek, csakhogy elkerülhessétek borzalmas sorsotokat, és megszabaduljatok minden anyagi formától.Tehát nekem meglenne a hatalmam, hogy egy olyan életútra kényszerítselek bennetek, amely megfelelne az akaratomnak - ha engedélyeznék egy visszapillantást. De hozzátok való szeretetem nagyobb, és korlátlan boldogságot akar készíteni - az pedig nem engedi meg az akarat kényszerítését. Ahhoz, hogy határtalanul boldogok lehessetek, teljes akarati szabadságban kell élnetek. Olyan szabadságban, amely az én akaratomnak, azaz örök Rendemnek megfelel.Értsétek hát meg, hogy az irgalom és a szeretet műve az, hogy elveszem a visszaemlékezésteket. Egyrészt azzal, hogy nem tudtok egy legyőzött földi életről, másrészt azzal, hogy olyan lehetőséget teremt, melyen átmenve határtalan boldogsághoz juthattok. Tudás nélkül azért nem hagylak benneteket, de az ilyen tudást bizonyítani nem lehet. Tehát van tudomástok egy előző állapotról, de ez nem terhel meg benneteket, mert már legyőztétek. Viszont ez az ismeret nagyobb szellemi törekvésre hajt bennetek, ez mindig a legnagyobb szabad akarattal megy végbe, és így áldást hoz számotokra. Ezért mindig csak azt mondom nektek: ne utasítsatok vissza semmit, inkább mindent mérlegeljetek, amit elétek tárnak földi életetek okáról és céljáról. Gondoljátok át ezt az ismeretet, ami "testetöltéstekről" oktat.Gondoljátok meg, és földi életeteket mindig úgy éljetek, hogy felelősséget érezzetek érte, és ezt a felelősséget előttem se kelljen szégyenletek. Higgyétek, nem hiábavaló a földi létetek, és más célja van, nem csak a test fenntartása és kielégítése. A test mulandó, és a földi élet hosszúságát sem tudjátok. Ha nem vagytok hajlandók másfajta ismeretet elfogadni, ha azt, ami "nem bizonyítható" nem akarjátok elfogadni, úgy legalább tartsátok magatokat "Isten szavához". Ha azt hívő komolysággal hallgatjátok, az is felgyújthat bennetek egy kis világosságot, és némely dolog hihető és érthető lesz számotokra - pedig azt sem lehet bizonyítani. Valamely formában keressetek kapcsolatot a Szellemi Birodalommal. Legyen az egy gondolat amit a Teremtőhöz küldtök, vagy akár a szeretet tetteivel, mely egész biztos kapcsolatot jelent velem. Így majd olyan titkok birtokába juttok, amik önmaguk vonják el magukról a fátylat, hogy segítséget kapjatok eme utolsó rövid út eredményes megtevéséhez. Ne legyetek részvétlenek, ne csak testi kívánságaitok uralják egész gondolatvilágtokat, mert sokmindent teremtettem nektek, ami megfontolásokra indíthatna. Körül vagytok véve csodák minden fajtájával. Ezek mind szeretetem és hatalmam termékei, melyek engem tanúsítanak. Majd velem is próbáljatok kapcsolatba kerülni, mert a teremtésben nyilatkoztatom ki magamat. Ez majd megóv a rettenetes sorstól, hogy magatoknak újra át kelljen menni rajta. Majd megszabadultok a formátoktól, és újra bemehettek a szellemek boldog birodalmába, ahol szabadságban, világosságban és erőben, örök boldogságban éltek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.3593                                                                                                             1945. 11. 03.A szellemi és a földi világA földi világ és a Szellemi Birodalom egymással ellentétben áll, ezért annyira ellentétesek az ember iránti követelmények. Az ember soha nem tud eleget tenni mindkettő igényének. Minden feltétel nélkül csakis az egyik követelményeihez kell alkalmazkodnia.Érthető módon a Szellemi Birodalom csak szellemi javakat oszt, és ezt olyan feltételek mellett, mely ellentmond a világ kívánságainak. A világ földi kincseket kínál azoknak az embereknek, akik kívánságait teljesítik. A világ kívánsága - amit az ember elé állít - ellentétes a Szellemi Birodalom követelményeivel. Ugyanis testi élvezeteket és testi jólétet állít előtérbe, és megnehezíti a lélek szellemi javak utáni törekvését - talán teljesen lehetetlenné is teszi. Pedig a Szellemi Birodalom követelményeinek kell eleget tenni, a testet is ugyanarra kell hajlamossá tenni amit a lélek akar - ez viszont a földi vágyak feladását jelenti. Így áll szembe egymással két világ - és az ember választás előtt áll, hogy melyik világ javára döntsön. Az egyik világ mindig követelni fogja a másik feladását. Vagy a test, vagy a lélek beszél majd, azaz a léleknek kell megtenni a döntést, hogy fontosabb-e a maga kialakulása, vagy a test jóléte a fontosabb az ember földi élete tartamára. A Szellemi Birodalom pazar adományokat ad, melyeket mint ember nem tud értékében felmérni, de amelyek ELMÚLHATATLANOK, és a lélek számára olyan gazdagságot jelentenek, melyet a Szellemi Birodalomban saját boldogságára

használhat. A világ a testnek nyújt jólétet és kincseket, de ezek mulandók, és nem viheti magával a túlvilágba, a Szellemi Birodalomba. Ezek mulandók, ahogy a test is mulandó amint elhagyja a lélek, és a földi világból átmegy a Szellemi Birodalomba. Ha a lélek mindig csak a földi birodalomra gondol, a szellemi világban nagyon szegényesen fog állni. De a földi javakról való szabad akaratú lemondás feltétlenül szellemi javak birtoklását hozza magával, mert csak akkor mond le, ha a SZERETET MUNKÁLKODIK BENNE. Enélkül uralkodóvá válik benne a földi javak utáni vágy. De ahol felébredt a szeretet, ott a lélek törekszik - sokszor öntudatlanul is - szellemi javakra, és figyelmen kívül hagyja a földi javakat. Tehát a földi élet alatt az ember lelke választás előtt áll, hogy a földi vagy szellemi világ felé törekedjen-e. Döntése szerint alakul sorsa a szellemi világban, melybe átmegy, mikor letelt a földi próbaidő. Gazdagság vagy szegénység? Boldogság, vagy sajnálatos állapot? Az igazi boldogság azt követeli, hogy le kell győzni mindent ami földi - tehát a mulandót.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8465                                                                                                            1953. 04. 12.Miért nem ismert általánosan a visszavezetés FOLYAMATA?Csak mindig felém irányítsátok utatokat, és akkor segítséget kaptok minden szükségben és szorongattatásban, legyen az földi vagy szellemi. Majd rájöttök, milyen hasznos volt lelketeknek, mert a tiszta igazság mindig áldásos. Nem állítottam számotokra határt, és ha szellemi tudástokat bővíteni akarjátok, úgy mindig kész vagyok rá, és tanítalak benneteket. Felvetitek a kérdést, miért most kap magyarázatot az a tudás, melyről eddig semmi, vagy nagyon kevés ismeret volt. Íme megmagyarázom:Ismételten voltak olyan emberek, akiknek a szellemi állapota megengedte, hogy bevezetést kaphassanak a teremtés mélyebb titkaiba. Ezeknek tudomásuk volt a teremtmények őskezdetéről, az elbukásról, és öröktől való Megváltó Tervemről is. De ezt a tudást soha nem lehetett a többi emberre átvinni, ha azok még alacsonyabb szellemi állapotban voltak, mint aki tőlem kapta. Mélységében soha nem értette volna meg, és ha a másik csak a szavak szerint vette volna azt, akkor értelme tiltakozott volna, agyrémnek nevezve visszautasította volna - mert egy még fel nem ébredt szellem nem képes megérteni. Épp ilyen volt Földön jártamban az emberiség is, nagyon alacsony szellemi fokon állt, mert még teljesen ellenfelem hatalma alatt volt. A nagy szellemi sötétségnek ez volt az oka, és ezért nagyon kevés volt a száma azoknak, kiket meg tudtam tanítani a teremtésre vonatkozó titkokra. Még ezek is nehezen értették meg, mert még terheltek voltak az ős-bűnnel - és ez hiányos ismeretet is jelent. Igaz, többször megkérdeztek, de én csak kereszthalálom utáni megvilágosulásukra tudtam utalni. Majd ha végbement a Megváltás Műve, majd az elveszi a sűrű sötétséget azokról, akik engem szeretnek. Tehát ezek lassan megértették mindazt, amit nekik tanítottam. De tudásukat épp ez ok miatt, hogy embertársaik szelleme még nem ébredt fel, nem tudták továbbadni - mert nem értették volna meg őket. A tudás tehát a felébredt szellem tudása, a helyes életvitel eredménye - a szeretet eredménye. Magam is elsősorban ezt hirdettem, ezért az embereket arra kellett indítani, hogy szeretetparancsomat teljesítsék. Továbbá azt is tudnotok kell, hogy bár tanítványaim az utókor számára leírták amire megbízást adtam nekik, viszont ők maguk sem tudták felfogni még a mély bölcsességeket. Ezért csak mint rájuk bízott feladatot teljesítették, hogy hírt adjanak mit mondtam az embereknek akik követtek, akik bennem prófétát láttak, tőlem csodákat vártak, vagy mindenfajta betegségből való gyógyulásukat kértek. Akik szavaimból erőt és vigaszt merítettek, és akikben - mert volt bennük jóindulat - én meg tudtam erősíteni az egyistenben való hitet. Nagyon kevesen voltak, akik mélyebbre akartak volna hatolni. Ezeket is inkább az értelmük késztette, és nem a szívük, hogy olyan dolgokról érdeklődjenek, mikre tőlem választ kaphatnak. Elfogadták ugyan a magyarázatokat, de az nem hatolt mélyebbre - kivéve egyeseket, kiknek szerető szívük volt, akik engem felismertek Istenüknek és Teremtőjüknek. Nem kell különösebben magyaráznom, hogy bevezettem őket a tudásba, és ők nagyon boldogok voltak. De ez a tudás mindig csak azok számára maradt boldogító szellemi kincs, akiket magam vezettem rá, tehát a követőimnek. De embertársaikra nem vivődött át, sem utódaikra, mert nem volt elég megértés bennük, és ezért ezek a beszélgetések nem kaptak említést tanítványaim leírásában.Azonkívül az őskezdet, és minden teremtett végcéljának az ismerete nem volt az akkori emberek számára szükséges, sőt, nem is lett volna előnyös. Ha mint tananyagot adtam volna nekik, bizonyos tekintetben kényszerítően hathatott volna az emberek akaratára. Irtózattal gondoltak volna vissza fejlődésükre, és nem tudtak volna szabadon érezni, vagy szeretetet érezni Istenük iránt. Tervem teljesen érthetetlen lett volna számukra. Amint azonban isteni kinyilatkoztatásokat vezethettem a Földre, az emberek számára ez az ismeret is megnyílt.A közeli vég megmagyarázza azt is, hogy miért kaptok mindig tisztább magyarázatot. Azért, mert nem lehet az embernek soha elég behatóan szeme elé állítani felelősségét, mert most az ÚJRASZÁMŰZETÉS tényéről van szó, mely csak EGY MEGVÁLTÓ KORSZAK VÉGÉN LÉP FEL, és amely nagyon jelentős minden emelkedőben lévő lélek számára.

Ezt megelőzően a lelkeknek - akik a Földön nem érték el érettségüket - megvolt a lehetőségük, hogy a túlvilágon kiérlelődjenek. Viszont egy megváltási korszak végén nincs meg már ez a lehetőség, mert akkor minden lélek, aki a földi próbaidőben kudarcot vallott, újból egyes részecskére oldódik, és a kemény anyagba lesz száműzve. Mi lenne hát érthetőbb, mint hogy erről nektek embereknek ismeretet adok, hogy mi vár rátok, ha csődöt mondtok? Földi életpróbátokat meg tudnátok állni minden ismeret nélkül is, DE CSAK AKKOR, HA SZERETETBEN ÉLTEK. De mikor a szeretet annyira elhidegül, hogy a kudarc elkerülhetetlen, és amikor lepecsételődik a lélek száműzetése és sorsa - akkor előtte minden eszközt bevetek, hogy az emberiséget felrázzam! Arról is gondoskodom, hogy az emberiség ismeretet kapjon nagy teremtő tervemről. Még akkor is, ha ennek eredménye nem sokkal több, mint hogy az emberek hitetlenül meghallgatják ezt az ismeretet, és inkább visszautasítják, mint elfogadják! Viszont én ismerem az egyes ember akaratát, és ezért azt is tudom, hogy ki zárkózik el előle, és ki vonja le belőle a helyes következtetést. Valóban, az ismeretet elvezetem ezekhez teljes igazságban, a legmélyebb szellemi tudásban, ahogyan ezt minden időben megtettem azokkal, kiknek szíve magyarázatot kért, akiknek élete szeretetben telik el, és akik ezáltal befogadóképesek. Mert a SZERETET, BÖLCSESSÉG ÉS HATALOM ISTENÉT ismerjétek fel bennem, és minden eseményben, amit majd átéltek. Bízzatok bennem, és mindig vegyétek igénybe segítségemet - mert a vég előtt még nagy szükségállapot lesz. Viszont aki bízik bennem, és kitart egész a végig, az üdvözül.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.7728                                                                                                             196o. 1o. 21. A Megváltó Terv végbeviteleMegváltó Tervemet olyan világosan tárom elétek, hogy abból végtelen szeretetemet is kiolvashatjátok. Hogy nem kell kételkednetek a szeretet Istenében még akkor sem, ha bele kell vonnom a Megváltás Tervébe a Földön az utolsó megsemmisítő munkát is. Tehetnék-e valami mást, mint aminek nem a szeretet az indítója? Viszont ti emberek nem tudtok mindent áttekinteni. Mégis, öröktől való Megváltó Tervem megmagyarázza, amit értelmetek tétovázva akar csak elfogadni. Csakis végtelen szeretetem visz rá, hogy Megváltó Tervemet kivitelezzem, mert bölcsességem helyesnek ismerte el, és mindenhatóságom a megállapított időben végbe is viszi. Ne higgyétek emberek, hogy rávehettek egy másik tervre, mert most már nem egyedül az emberek megmentéséről van szó, hanem az EGÉSZ SZELLEMI FEJLŐDÉSRŐL, mely ismét újból kezdődik - és amit egy ÚJ MEGVÁLTÓ PERIÓDUS vezet be. Minden szelleminek újabb besorolásáról van szó, és a SZELLEMEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRŐL, akik már az én-tudat stádiumában vannak, és akiket annak megfelelően kell elhelyezni, ahova érettségük szerint valók. Egy megváltó korszak alatt ismételten voltak kisebb szakaszok, ahol az ítélet különféle formájával kellett közbenyúlnom. Az embereket ismételten figyelmeztettem, és intettem - és visszatérési szándékuknak megfelelően az ítélet kitolódott, vagy megszűnt. Szeretetem ismételten közbelépett, hogy megpróbálja az embereket a helyes útra terelni, mielőtt igazságosságom vette volna át a szót. Egy megváltó korszak szakaszai lehatároltak, de elég lett volna, hogy meghozza valamennyi léleknek a megváltást, ha az emberek akarata erre használta volna. De egyszer ezek az idők is lefutnak, és ismét gondolni kell a teremtésben megkötött szellemire, mert azoknak is ugyanazt a fejlődést kell megtenniük - és meg is akarják tenni, mert egyszer azoknak is szabaddá kell válniuk formájuktól. MERT SZERETETEM A MÉG NEM ÉRETT SZELLEMI SZÁMÁRA IS ÉRVÉNYES. Megváltó Tervem magába ölel minden valamikor tőlem eltávozott szellemit. Erre emberek nektek is gondolnotok kell, amikor Megváltó Tervem érthetetlennek, és szeretetemmel összeférhetetlennek látszik.SZÜKSÉGESSÉ VÁLT MINDEN SZELLEMI ÚJBÓLI BESOROLÁSA, DE AZ EMBERISÉG IS OLYAN SZELLEMI MÉLYPONTON ÁLL, AMELY FELTÉTELEZI A VÉGET. Szükség van a teremtés és azon emberek feloldására is, akik nem találtak hozzám, és már nem is fognak hozzám eltalálni.Higgyétek el, ezt bölcsességemben felismerem, és öröktől fogva felismertem. Az utolsó idők embereinek akaratáról és érettségi fokának milyenségéről tudok. Megváltó Tervemet ennek az akaratnak megfelelően állítottam fel, és melyet valóban végbeviszek, mikor eljön az ideje. Minden nap kegyelem, mert még felhasználható a hozzám való visszatérésre, hozzám, Atyátokhoz. A lelket minden új nap még érlelődésre segítheti, és ezért minden napot ismerjetek el kegyelmi ajándéknak, és legyetek hálásak szeretetemért, mely szeretet biztosan elkísér a végig - míg az utolsó nap el nem érkezik. De megérkezik, az biztos és igaz, MERT AZ ÉN SZAVAM IGAZSÁG, ÉS ÖRÖKKÉ AZ MARAD.                                                                                        Ámen.

   ISTEN MEGVÁLTÓ TERVE   A szellemi és anyagi teremtés. Sátán honnan van? Ki teremtette? Jézus Krisztus miért a Megváltónk?     János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye. Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001   TARTALOMJEGYZÉK Ismeret Isten Megváltó TervérőlLucifer és az őslények teremtéseA bukott őslények teremtéssé való átváltoztatásaA teremtett világ keletkezése: FÖLDA szellemi fejlődés menete a teremtésben, visszavezetésAz ember teremtése, a bűnbeesésHogyan kell érteni az első ember bűnbeesését?A megváltás művének megértéséhez szükséges, hogy tudjatok az ősbűnrőlJézus Krisztus nélkül nincs szabadulásA földi élet út, de nem célMit kell az eredeti bűn alatt érteni?Miért lett elvéve az embertől az emlékezés?A szellemi és a földi világMiért nem ismert általánosan a visszavezetés FOLYAMATA?A Megváltó Terv végbevitele Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.2005. B.D.Nr.9760                                                                                                            1964. 02. 22. Ismeret Isten Megváltó TervérőlAzt akarom, hogy ti emberek, egy kis betekintést kapjatok öröktől való Megváltó Tervembe. Megpróbálom ezért, hogy érettségi fokotoknak megfelelő ismeretet adjak róla. A tudást Szellemem által közlöm, hogy a legteljesebb igazságban mozoghassatok, és magatok is biztosak lehessetek, hogy igazságot kaptatok. Mert tiszta igazságot csak a Szellem utján lehet elvezetni

hozzátok. Épp ezért tudjatok mindenről, hogy a tévtanítások ellen felléphessetek, mert ezek megnehezítik a hozzám való visszatérést - holott Megváltó Tervem által ezt el kell érnetek.Tudnotok kell, hogy honnan jöttetek. Mi vitt rá, hogy tőlem elfordultatok. Tudnotok kell, mi az a sors, amit tőlem való távozástokkal magatok teremtettetek meg magatoknak. Azt is tudnotok kell, hogy lassú visszavezetéstekre tervet készítettem, és hogy ezt miért készítettem.Mikor már van ismeretetek erről a tervről, csak akkor értitek meg emberi léteteket a Földön, és ekkor már céltudatosan élhetitek az életeteket. Felismeritek, és megtanuljátok szeretni AZT, aki boldogságotok miatt hozta létre az egész Teremtést. Aki mérhetetlen szeretetében és bölcsességében hatalmát arra használta, hogy csodálatos fajtájú teremtéseket hívjon életbe, melyek mind megfelelnek a számukra meghatározott célnak, és valamennyi csak arra szolgál, hogy a bukott szellemeket befogadja, hogy aztán így vigye el őket az utolsó érlelődésre. Hogy egyszer visszatérjen hozzám az, akinek a kiindulása én voltam. Teremtett lényeimmel örökké kapcsolatban maradok, mert szeretem őket.Nektek embereknek tudnotok kell, hogy szeretetem végtelen irántatok. Ez mindennek a magyarázata. Enélkül újból elpusztíthattam volna mindent, amit teremtettem, mikor ellenem felkeltetek. De szeretetem ebben meggátolt. Szeretetem a bukott lényeket is boldogítani akarja, mert a szeretet nem tud másképpen tenni, csak boldogítani tud. Ezért feltétlenül végbemegy a tőlem elszakadtak visszatérése. Erre irányul örök Megváltó Tervem, ez a célja. Hogy most ilyen kimerítő ismeretet adok minderről, annak ez az utolsó idő az oka, mert ez számotokra egy utolsó segítségnyújtást követel. Tudnotok kell miért van e dolog: már nincs sok időtök, hogy a hozzám való visszatérést végbevigyétek. Ne éljetek csak úgy gondolat nélkül bele a világba! Próbáljatok velem szoros kapcsolatot teremteni, hogy aztán én vezethesselek keresztül a káoszon, mely elérkezik hozzátok emberekhez még a vég előtt, és melyről megkapjátok az igazságnak megfelelő magyarázatot. Ha tévedésben hagylak benneteket, ti állandóan abban reménykednétek, hogy újból felvirágzik minden, hogy földi felemelkedés érkezik. Ha nem tudtok a titeket érintő történések értelméről és céljáról, úgy fölöslegesen éltetek. Lelketek - mely a legsajátabb énetek, amely nem tűnhet el a testi halállal - semmi hasznot nem szerzett belőle. Szeretnélek megkímélni benneteket attól a sorstól, ami az ilyen lelket várja. Én boldogságokat akarok nektek készíteni, mert szeretlek benneteket. Ezért vezetem ismételten az igazságot a Földre, amit nektek csak el kellene fogadnotok, és máris meg lennétek mentve az újbóli száműzetés rettenetes sorsától /mely az új Föld világainak teremtésekor megy végbe./Aki örök Megváltó Tervemet ismeri, az már bizonyos boldogító tudattal megy át a földi életen, mert felismerte az élet értelmét és célját. Most tudatosan él, és igyekszik mindig teljesíteni akaratomat. Akinek idegen ez a gondolat, az nem ismeri a lét célját, és folyton csak a földi dolgokat értékeli, a szellemi célokat nem engedi érvényesülni, mert idegen számára. Másrészt Megváltó Tervemet az érti meg, aki szeretetből fakadó tettei által létrehozta a kapcsolatot velem. Az ő szelleme már felébredt az életre. Akiből hiányzik minden belém vetett hit, az szeretetlenül gondolkodik és cselekszik, és soha nem érdekli az efféle tudás. Az tehát sűrű sötétségben, szellemi sötétségben járja életét, és vakságában az útra sem talál rá. Viszont én mindenki elé oda akarom tárni a tudást: egykor tőlem, belőlem indultatok ki, szabad akaratból elfordultatok tőlem, és a mélybe buktatok. E bukottakat kellett szeretetemnek újra a magasba segíteni, mert szeretetem túl nagy minden teremtményemhez, és ez a szeretet soha meg nem változik. Ezért nem nyugszom előbb, míg újból vissza nem nyertem a tőlem eltávozottakat, míg újból szabad akaratból nem fordultok felém. E célból mentek át minden teremtésen, miket egykor e visszatérés miatt hoztam létre. Ezt a tudást folyvást, ismételve közlöm az emberrel, aki hozzám kapcsolódva tudni akarja az igazságot, mi az oka, értelme és célja földi életének. A teljes igazságban lesztek oktatva, mert csak az igazság tesz szabaddá, és végérvényesen visszavezet hozzám.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.5612                                                                                                             1953. 02. 28Lucifer és az őslények teremtéseMint ember, az értelmetek csak bizonyos fokig fogja fel a mély igazságokat, mert a tiszta szellemit csak szellemileg lehet megmagyarázni. Ezt a magyarázatot a bennetek lévő szellem fogadja be, és bár a lélek elvezeti az értelemhez, az túlságosan terhelt anyaggal, ezért a szellemi tudás nem képes annyira mélyen beléje hatolni, hogy minden világos legyen előtte. Ettől eltekintve Szellemem közli magát a szellemi szikrán keresztül, és akiben van szeretet, az fel is fogja az értelmét annak amit közlök. Túl nagy volt alakító akaratom, erőm kiapadhatatlan, és boldogságomat terveim és gondolataim megvalósításában találtam meg. Ez a boldogság közölni szerette volna magát, szeretetem szét akarta magát ajándékozni. Azt akartam, hogy rajtam kívül még egy lény legyen, és örüljön mindannak, ami engem boldoggá tett. Egyedüllétemet mankónak tekintettem, mit bármikor félretehetek amikor csak akarom. Egy másik lényben akartam újra megtalálni magamat, egy lényben, aki velem a legszorosabb kapcsolatban van, akit önmagam tükrének, mint képmásomat akartam kiformálni. Azt akartam, hogy neki határtalan boldogságokat készíthessek, és így a magam boldogságát is megnöveljem. Ilyen lényt akartam teremteni, és ez az akarat elég volt hozzá, mert akaratom erő, és állandóan szeretetben és bölcsességben munkálkodik.

A belőlem kiinduló lény igaz hogy a képmásom volt, de ENGEM NEM LÁTHATOTT, mert amint meglátott volna, a boldogságtól szétoszlott volna. Látásomat egy lény sem képes elviselni. Minden lény, még önmagam legtökéletesebb képmása is csak szereteterőm terméke - míg én a szereteterő vagyok, aki összehasonlíthatatlan erővel sugárzok át mindent, ezért nem vagyok látható a belőlem kihelyezett lények számára. Viszont ebben a lényben olyan edényt teremtettem magamnak, melybe szereteterőm megállás nélkül ömölhetett. Tehát egy olyan lényt, aki azzal hogy erőm állandóan folyt belé, mértéken túl kapta alakító akaratomat, erőmet, bölcsességemet és szeretetemet. Képes volt ugyanazt a boldogságot érezni amit én, ereje szerint kifejezhette akaratát, teremtő módon munkálkodhatott a maga boldogságára. Boldogságát állandóan növelhette, mert erőm a lényt erre képessé tette, és én örültem a boldogságának.Ebből a lényből megszámlálhatatlan hasonló lény indult ki. Valamennyi szeretetem gyermeke volt, nagy világosságban és sugárzó fényben. Mert a magam képmásából, és végtelen szeretetemből mindig csak a legtökéletesebb lény kerülhetett ki. Kettőnk akarata ugyanaz volt, és kettőnk szeretete újra ugyanaz volt a teremtett lényekben. Mert addig, amíg szeretetem és akaratom munkálkodott az első megteremtett lényben, nem volt semmi ami tökéletlen lett volna. Fénnyel telített Szellemvilág volt, nagyszámú ősteremtésű szellemmel. Belőlem akadálytalanul ömlött az erőm a lények felé, kiket a fény és erő hordozóinak választottam. Maga a lény is túl boldog volt. Én még ezt a boldogságot is növelni akartam. Azt akartam, ne legyen kötve akaratomhoz, hanem saját akaratából munkálkodjon - mely ha a lény tökéletes, és az is marad, egyben az én akaratom is. Azt akartam hogy szabadon tevékenykedjen, mert az isteni lénynek ez az ismertető jegye. Akkora legyen benne a szeretet, mely meghatározza, hogy akarata is már azonos legyen az enyémmel. EZT A SZERETETET akartam megkapni az első teremtett lénytől, mely egyúttal a lény számára a legmagasabb tökéletességet is jelentette volna, úgy, hogy már ne mint teremtett lény munkálkodjon, hanem határtalan boldogságokat érezve akaratomat szeretetből teljesítse.Hogy ezt az akarat és szeretetpróbát megtegye, teljes akarati szabadságban kellett lennie. Engem nem látott, de ismert, mert a világosságban állt. Látta a megszámlálhatatlan lényt, kiket akarata hozott létre. Úgy érezte, ő maga hozta létre mindezeket, habár tudta, hogy az erőt tőlem vette. De ez a lény megirigyelte ezt az erőt. Maga látható volt az általa teremtett lények előtt, de tudatában volt, hogy azok tőlem indultak ki. A maga számára vette igénybe az uralkodó-jogot eme teremtmények fölött, amennyiben önmagát állította eléjük erő-forrásként, és egyedüli teremteni képes hatalomként. Ugyanekkor hogy uralkodhasson, elfordult az én szeretet-erőmtől. Nektek embereknek érthetetlen folyamat ez, hogy egy maga is világosan felismerő lény hogyan tudott eltévedni egy teljesen hamis gondolkodásban. Viszont a szabad akarat megmagyarázza ezt, mert terve kivitelezéséhez dönthetett negatív módon is - de erre nem késztette senki. A világosság és erő hordozója látta az általa vezetett erő BIZONYÍTÉKAIT, viszont nem látta MAGÁT AZ ERŐFORRÁST. Magát emelte fel uralkodónak a teremtett szellemek fölé, és megpróbált engem mint nem létezőt beállítani. A tőlem elfordult akaratát megpróbálta azokra is átvinni.Ekkor azok számára is elérkezett a DÖNTÉS pillanata, akiket erőm felhasználásával hozott létre a Világosság hordozója. Mindezekben a lényekben benne volt erőm, világossággal voltak telítve, és izzottak az irántam való szeretetben. Engem ugyan nem láttak, de felismertek. De szeretettel fordultak nemzőjük felé is, mert az őket teremtő szereteterő az első teremtményen átömölve alkotta őket. Most a bennük lévő szeretetnek döntenie kellett - és ekkor szétváltak. Boldogtalan zűrzavar keletkezett a szellemek közt, kik érezték, hogy döntésre kényszerülnek. De ez is érthető volt, mert szereteterőm mint világosság hatott. Az erő ősforrásához való szeretet sok lénynél erősebb volt, és így nagyobb erővel hozzám törekedtek. A bennük lévő világosság az az ismeret volt, hogy a szeretet öröktől fogva én vagyok. Minden lénynek volt ismerete, és volt szabad akarata. Ezt a szabad akaratot nem kötötte meg az ismeret, mert akkor nem lett volna szabad. Így széthasadt a szellemi világ.Volt a belőlem kihelyezett első lényt követő sereg, és volt nekem is seregem, holott én nem voltam szemlélhető. De a belőlem jövő erő olyan nagy volt hatásában, hogy sokan elfordultak azoktól, kik ellenem szegültek. Ezek akarata tehát megmaradt a helyes irányban, míg a Világossághordozó és seregének az akarata fordított irányú volt. Tehát akaratilag váltak el tőlem, ez pedig a mélységbe zuhanást jelentette. Tehát a Világossághordozó - az első belőlem kihelyezett lény - ellenfelem lett. A belőle kiindult lények - kiket mindkettőnk szeretetakarata teremtett - részben hozzám, részben feléje fordultak, mindegyik az őt eltöltő szeretet izzása szerint.Mert a Világossághordozó elválásának pillanatában a lényekben egy meghatározhatatlan kívánság lépett fel egy szilárd pólus felé. Kezdett kibontakozni a szabad akarat, sem én, sem ellenfelem nem kényszerítettünk senkit befolyásolással. Csak saját erőnket sugároztuk rájuk, mit minden lény szeretett volna magának megnyerni. Az én erősugaram a szeretet volt, és ez olyan erőteljesen érintette a lényeket, hogy felismertek engem anélkül, hogy láttak volna. De az elsőként teremtett lény akarati változását is felismerték. Azzal, hogy azt a lényt szemlélni tudták, sokan követték, azaz, alárendelték magukat az akaratának, tehát tőlem elfelé törekedtek. Viszont épp így éreztek az ősteremtésű lények is, mint gyermekeim, de ezek szabad akaratból hűségesek maradtak hozzám - csak ezek száma kevés volt. Ezek az elsőként teremtett lények voltak.

Világossághordozóm első, legboldogabb alakító-akarata, és a tőlem mérhetetlenül áradó szereteterő folytán jöttek létre. Ez a szereteterő nekik is a tulajdonukba jutott, ezért folytonosan hozzám nyomultak, mert nemzőjük mostani akaratát fordítottnak ismerték fel, és ezért eltávolodtak tőle. Ez a felismerés a többi lény számára is lehetséges lett volna, de nem, ők vakon követték azt akit láttak. Akaratukat tiszteletben tartottam, semmiféle módon nem gyakorolt rájuk hatást senki. Mert az akarati döntésnek meg kellett történni, hogy a megteremtettek önállóan jussanak tökéletességre. Az engem elhagyó lény nagy seregével levonult a mélybe. Mert tőlem elválni annyit jelent: a mélység felé törekedni, egy teljesen ellentétes állapot irányába törekedni - tehát sötétséget, tehetetlenséget, ismerethiányt és erőhiányt jelent. Ezzel szemben az én gyermekeim megmaradtak a legragyogóbb világosságban, mérhetetlen erőben és boldogságban. Lucifernek, a Világossághordozónak a bukása után megtört az ereje. Többé már nem volt képes teremtő és alakító munkásságra. Habár nem vontam meg tőle minden erőmet, mert a teremtményem ő is.Ereje és hatalma a követőiből áll, akik felett uralkodik, mint a SÖTÉTSÉG FEJEDELME. Viszont azok, akik követték, az én szeretetemnek is a termékei, és akiket nem hagyok meg örökre az ellenfelemnél. Amíg ezek a lények magukban az ő akaratát hordozzák, addig az övéi. De amint nekem sikerül felém fordítani az akaratukat, úgy ő elvesztette őket. Ereje megfelelő mértékben csökken, amint követőit megváltom, kiket magáénak akar megtartani. Ennek pedig mindenkor az illető lény szabad akarati döntése a feltétele. Öröktől fogva meglévő Megváltó Tervemnek ez a célja! A legnagyobb szeretettel támogatnak ebben a Világosság Birodalmának a lakói, angyalok, arkangyalok, ők valamennyien együtt munkálkodnak velem, azon fáradoznak, hogy a bukott testvéreknek visszaadhassák a boldogságot, amit egyszer eljátszottak. Egyszer ez a megszabadító terv végbemegy, még ha örökkétartó időket kíván is, amíg az utolsó, valamikor elbukott visszatér hozzám, amíg az ELSŐ LÉNY, aki szeretetemből lett, újra közeledik hozzám, hogy szeretetemet kérje, és ő is bűnbánattal vissza nem tér az Atyai Házba, amit egykor szabad akaratból elhagyott.                                                                                         Ámen.B.D.Nr.8216                                                                                                             1962. 07. 16 A bukott őslények teremtéssé való átváltoztatásaSzavam hozzon világosságot, adjon választ kérdésekre, és oldjon meg problémákat, miket érthető módon magatok nem tudtok megoldani. Legyetek tudók - ha tudásra vágytok. Legyetek az igazságban oktatva. Én világosságot akarok adni, szellemeteket felvilágosítani, hogy ne járjatok a sötétségben, és lelketeket ne érje kár. Mert örök időkre akarom megmenteni. Túlságosan is nagy szeretetem mindig csak a lelkek üdvét akarja, mert vágyódom visszatéréstekre, a veletek való egyesülésre - de ennek feltétele, hogy tökéletessé váljatok. Valamikor a legnagyobb tökéletességben mentetek ki belőlem, mert mint képmásomat alkottalak bennetek, önmagam miniatűrjeit ugyanabban a minőségben - mert a ti őselemetek a szeretet volt. Az ŐSSZERETETBŐL keletkeztetek, aki magának edényeket teremtett, hogy önmagát önthesse ezekbe az edényekbe, hogy megállás nélkül áradhasson a szereteterő, amit ti, a teremtett lények felfogtatok. Ezek a lények - az én képmásaim - tiszta szeretet voltak. A belőlem kisugárzott szereteterő voltak, és mégis lények, kik egymást kölcsönösen észlelhették és nézhették, de akik engem - akiből kijöttek - nem láttak, mert én a SZERETETERŐ ŐSTELJESSÉGE vagyok, és ezt nem nézhették, mert akkor megsemmisültek volna. Mert őket, mint parányi kis szikrát, mint önálló lényeket állítottam ki, ahogyan már többször elmondtam nektek. De ez, mint tisztán szellemi folyamat, számotokra a Földön soha nem lesz teljesen érthető. Ezek a lények önálló, szabad akarattal felruházott teremtmények voltak, kik erővel és világossággal rendelkeztek, mert szereteterőm állandóan átjárta őket. De meggátolni mégsem tudtam, hogy szabad akaratukat ne használják fel rosszra. Amikor akaratpróba elé kerültek, hogy engem ismerjenek el Istenüknek és Teremtőjüknek, akkor ezt az elismerést megtagadták. Az általam először teremtett lény, Lucifer felé fordultak, akit láthattak, és aki teljes szépségében és világos fényében sugárzott. Szereteterőm kisugárzását visszautasították, ami azt jelentette, hogy állandóan távolodtak tőlem, a fény és erő forrásától. Ezt a folyamatot is már többször megmagyaráztam, amennyire érthetővé lehet tenni nektek embereknek. Most viszont tudjátok meg, ezek az általam kihelyezett teremtmények, bár lényükben ellentétesre fordulhattak, de többé már nem semmisülhettek meg, hanem fennmaradtak, és örökké megmaradnak. A lények ős-szubsztanciája a szeretet volt, tehát erő, melynek az öröktől való törvény szerint hatásosnak kell lennie, tehát nem maradhat soha tevékenység nélkül.Szeretetsugárzásom visszautasításának a következménye volt, hogy mindig nagyobb lett a távolságuk tőlem, mely által a teremtett őslények szellemi szubsztanciája megkeményedett, tehát ezek a lények képtelenek voltak már teremteni és hatni.Épp ezért feloldottam az ősszellemeket, tehát az egykor mint lényt kisugárzott erőt átváltoztattam, és ebből keletkezett a materiális teremtés. Ebben az erő újból cselekvő lett, tehát akaratom szerint hatóképessé lehetett. Így joggal mondhatjátok: az egész Teremtés az akaratom

által átformált ősszellemekből áll. Ugyanaz az erő, amit én, mint "éntudattal bíró lényt" sugároztam ki, most más formákra változott át, a teremtés világainak mindenféle fajtájává lett. A Teremtés művében mindennek megadtam a maga rendeltetését, és most a "részecskékre" feloldott ősszellem átmegy minden teremtésen, és eközben muszájtörvénnyel szolgál nekem! Így akaratom szerint az erő tevékeny lesz, mert az "erőnek az őstörvény alapján hatékonynak kell lenni." Gondoljátok meg ismételten: a szellemi őslények valójában nem mások, mint belőlem kisugárzott erő. Most fel vannak oldva, de majd végtelen hosszú idő multán újból összezárkóznak. Tehát az ősszellem nem semmisül meg, hanem egyszer ismét visszatér hozzám. Akkor viszont megint ugyanaz a lény lesz, aki valaha belőlem indult. A hozzám visszatérés útján már átment minden teremtésen, utolsóként az ember formájában, mint annak a lelke. Ez az utolsó, rövid útszakasz, ahol újból elérheti a velem való egyesülést, ha szeretetsugárzásomat tudatosan újból elfogadja. Szabad akaratból újból visszatérni hozzám abból áll, hogy az ősszellemnek fel kell adnia ellenérzését szereteterőm kisugárzása ellen. Akkor ismét az Istenhez hasonló a lény, parányi képmásom, az egykor elbukott ősszellem ismét minden tökéletességgel megalkotott teremtmény. Teljesen szabad akarattal újból elérte a tökéletességet, és ezért velem újból egyesülhet, és velem örökké kapcsolatban marad.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.7942                                                                                                            1961. 07. 15.A teremtett világ keletkezése: FÖLDÖrökkévalóságokra nyúlik vissza a szellemi lények fejlődési menete a Földön, mert maga a szellemi lény lett az anyag, amiből a Föld, és minden teremtés lett. A megkeményedett szellemi szubsztancia anyag lett Isten akarata folytán. Tehát az egész teremtett világ, az egész Univerzum, és benne a Föld, valamikor Istenből kisugárzott szellemi erő volt, mely mint "lény" sugárzott ki belőle, de önmagában annyira visszájára fordult, hogy végül csak mint megkeményedett szellemi szubsztancia létezett, amely új formába öntve, mindenféle teremtésként kapott felhasználást. Ehhez végtelen hosszú idő kellett, mert ez az "átalakulás" is törvényes rend szerint ment végbe, és ez a fejlődés látható most, mint "lakott Föld." Mindez számtalan fejlődési fázisban történt, nem Isten teremtő hatalmából hirtelen létrehozott mű volt, mert a lassú fejlődés is lehet célratörő. A feloldott szellemi részecskéket mindig újra befogták, és átalakították. Elképzelhetetlenül hosszú volt a keletkezési idő, míg a Föld annyira kialakult, hogy a mindig érettebbé váló szelleminek lakóhelyet és természetes életformát adhatott. De a folyamat így volt elgondolva Isten örök Megváltó Tervében.Ugyanúgy végtelenül hosszú időt vett igénybe, míg a szellemi elérte rajta azt a fokot, hogy mint EMBER járhatott a Földön. Az ember megjelenése a Földön csak az utolsó pillanatokban ment végbe, ahhoz viszonyítva, hogy a kialakulása mennyi időt vett igénybe. Bár Isten számára minden kész forma megteremtése csak egy szempillantásnyi idő - mert akarata és ereje folytán magából minden gondolatot mint kész, fennálló művet állít ki - de az idő hosszúságát az anyagi formában való fejlődésben az egykori bukott szellemek ellenállása határozta meg. Isten nem kényszerítette ezeket a neki ellenálló szellemieket, hanem szeretetereje addig tartotta fogva őket, míg ellenállásuk gyöngülni nem kezdett. Ezután terve szerint beburkolta őket, majd valamilyen formát kaptak, melyben bizonyos tevékenységet végeztek, de ez minimális volt. Megint örök idők mentek el, míg ezek a formák is feloldódtak lassan, és újból változtatni lehetett rajtuk. A Föld kialakulásához tehát végtelen sok idő kellett, hogy élőlények lakhassanak rajta, ezek szintén végtelen sok idő alatt alkalmassá tették, hogy az emberek számára mint utolsó kiképzőhely szolgálhasson. De az EMBERI LÉLEK minden részecskéjével keresztül ment ezeken a teremtéseken. Mert a mélybe bukás a legnagyobb magasságból olyan végtelenül nagy volt, hogy végtelen idők kellettek, hogy ebből a mélységből újból feljuthasson. Ekkor újra éntudatot lehetett adni a lénynek, mert csak ez teszi lehetővé a végső tökéletességet, az utolsó menetet a magasba. Tehát az anyagi teremtés keletkezett elsőként, és itt vannak azok a bukott szellemek, kiknek a száma végtelen. Akiknek Istenhez való visszatérése szintén végtelen hosszú időket vesz igénybe, és ezért a teremtés végét még nem lehet előrelátni. Mindig újabb szellemi részecskékkel élénkül. Azok külső formájuk állandó változásával mindig magasabbra fejlődnek, és ezért az anyagi teremtés állandó keletkezése és elmúlása van kilátásban. Ílymódon újulnak meg ismételten a teremtett művek, és a bennük rejlő szellemi kiérlelődését szolgálják. De ugyanígy az ember továbbfejlődését is szolgálják, mert lehetővé teszik neki a Földön a testi életet. Amíg a teremtésekbe bezárt szellemi lénytől a szabad akarat el van véve, továbbfejlődésüknek Istentől akart menete van. A kötött szellemi lény valamiféle formában szolgálatot teljesít, és ezáltal lassan kiérlelődik. De amint a szellemi lény az ember formába jutva a Földön ismét szabad akarata birtokában van, ekkor a felfelé irányuló törekvés helyett lefelé is haladhat - vagyis fejlődés nélkül maradhat.Fejlődési menete utolsó idejében csődöt is mondhat, és ez a visszalépés oda is vezethet, hogy az ember lelke - az egykor elbukott ősszellem - szellemi szubsztanciájában újra elkeményedhet, mint valamikor régen. Ennek szükségszerű következménye a lélek újra feloldása

megszámlálhatatlan részecskére, ami pedig azt jelenti, hogy minden kezdetben teremtett világot újból fel kell oldani, és át kell alakítani.Ezt nevezhetjük egy Föld-korszak befejezésének, és egy új kezdésének. Ti emberek próbáljátok érthetővé tenni magatoknak, hogy az Istennél megállapított időszakokban ilyen erőteljes változások mennek végbe a teremtett Földön. E változásoknak mindig Isten szeretete és bölcsessége az alapja, és ezek mindig az egykor elbukott szellemi megváltását szolgáljak. Az ilyen közbelépésekkel mindig számolnotok kell, mikor az ember már nem ismeri fel léte igazi célját. Ha földi életét már nem úgy irányítja, hogy általa lelkét éretté tegye a végső tökéletességre. Minden teremtett világnak /teremtett műnek/ az egyetlen célja, hogy az ember lelkét érlelődésre segítse. Hogy hozzásegítse: újra az legyen, aki kezdetben volt, magasan tökéletes lény, aki Isten szeretetéből keletkezett, de szabad akaratból eltávozott tőle. Vissza kell térniük hozzá. Maga Isten teremtette meg a visszatérés útját azzal, hogy a lélek áthalad a Föld minden teremtett világán.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.7699                                                                                                            1960. 09. 14 A szellemi fejlődés menete a teremtésben, visszavezetésKeresztülmentetek minden teremtésen. Igen nagy kijelentés ez, mely csak akkor válik érthetővé, mikor ismeritek már tervemet a visszavezetésre, ismeritek minden éretlen szellemi átszellemítésének a tervét, amikor ismeritek az összefüggéseket amely megokolja, miért kell átmennetek a teremtett világokon.Csak mint emberek vagytok megint azok a lények, akik egykor voltatok, akiket magamból kihelyeztem és megteremtettem. A legnagyobb mélységbe való zuhanástok következménye, hogy feloldódtatok. A teremtett világokon való keresztülmenéstek számtalan egyes szubsztancián át történt. A teremtett művek valamennyit bekebelezték, és rendeltetésüknek úgy tettek eleget, hogy a fölfelé fejlődést lassan elérték. Öröktől való Megváltó Tervem így hozza létre a szellemi visszavezetését, tehát a lények megváltozását. A teremtés minden művének /világnak: kőzet, növény, stb./ megvan a maga feladata, mely szolgáló rendeltetésből áll. A muszájtörvényben való állandó szolgálat által most a szellem ismételten elveszti külső formáját, és egy új külső formába testesülhet meg. Ezt addig folytatja, míg el nem éri azt az érettséget, ami szükséges, hogy mint ember testesülhessen meg. Ez a fejlődési menet, mely a Föld teremtett világain át vezet, visszavonhatatlanul elvezet az érettségre, mert a muszajtörvény keretében megy végbe. Ezt akaratom határozza meg, és akaratomnak megfelelően minden törvényeim szerint rendeződik. Az érettséget is ezért hozza létre, még ha végtelen sok időt követel is, míg egy bizonyos fokot elér. Itt ismét összegyűlnek az egyes szubsztanciák, és most mint ember, az őslélek utolsó földi menetét járja, hogy átszellemülését beteljesítse.A teremtett világokon való keresztülmenést nem lehet önkényesen kikapcsolni, vagy más folyamattal helyettesíteni. Minden lénynek meg kell járnia, aki újból vissza akar jutni mindahhoz, ahogy kezdetben volt. Az anyagi teremtést akaratom hozta létre, mert benne láttam az utat, melyen át teremtményeim – kiket mélységes mély szakadék választott el tőlem - újból közelebb tudnak jönni hozzám. Maga a teremtés a bukott szellemi, mely szellemi szubsztanciává keményedett. Akaratom alakította át különféle formákká, melyek megkapták rendeltetésüket és céljukat: szellemben lassan megérlelődni, és a szellemi számára mindig újabb formákat nyújtani, hogy a magasabb érettséget elérjék. Végül, mint ember megtestesülve, mint éntudatú lény, törekedhessenek a végső célra: tudatosan keresni, majd megtalálni a velem való egyesülést, és így végbevinni a végérvényes visszatérést hozzám.A teremtés minden művének egyedül ez a célja, hogy szellemi rejtőzködjön benne, melynek elő van írva a hozzám való felemelkedés. Akaratom által el is éri ezt a lassú felfelé fejlődést, mert szolgál - még ha muszájtörvény alapján is - és a szolgálat által mindig megváltódik az adott a formából. De örökkévalóságok múlnak még el, míg az utolsó szellemi lény is összegyűjti minden szellemi részecskéjét. Akkor ellenszellemem, Lucifer is szabad akaratból újra hozzám fordul - mert teljesen erőtlen lesz, mert szabad akarattal minden teremtett lélek elhagyja, mert hozzám törekszenek mind, és bennem felismerik Urukat és Teremtőjüket. Ellenfelem csak ekkor ismeri fel teljes tehetetlenségét, és ekkor vágyódik újból rá, hogy ereje és világossága legyen. Ismét szeretetemre vágyódik, mely valamikor boldoggá tette, és így kinyílik szeretetsugárzásomra, és mint fiam szabad akaratból visszatér hozzám.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5800                                                                                                            1953. 10. 31.Az ember teremtése, a bűnbeesésA bukott szelleminek végtelenül hosszú időre volt szüksége, hogy felfelé fejlődjön. Az egyes teremtett világoknak hasonló hosszú fejlődési időre volt szükségük, hogy a benne lekötött szellemi is mindig érettebb szellemit tudjon befogadni. Ismételten újabb formák lettek teremtve, és ezek a formák ismételten újabb rendeltetést kaptak. Tehát a Föld mint teremtmény nem egy pillanat alatt jött létre, hanem végtelen hosszú korszakok múltak el, míg a szellemi összes érettségi fokán megtalálta a neki szükséges külső formát, mert a folyton fokozódó érlelődésnek mindig újabb teremtményekre volt szüksége. Tehát amíg a

szellemi a muszáj-törvényben járt, teremtő tevékenységem abban állt, hogy megteremtettem a Földet, mint a túlságosan is mélyre zuhant szellemi érlelődési állomását. A Földön olyan érettséget kell elérnie, mely által a kötött szellemi a szabad akaratát - amit egykor rosszul használt - visszakaphassa.A kiérlelődött szellemi számára külső formát kellett teremteni, hogy ebben a formában KIPRÓBÁLHASSA szabad akaratát. Ez a teremtett mű az ember volt, mely mindenekelőtt abban különbözött az előző teremtményektől, hogy a szabad akarat mellett értelemmel, és okossággal is fel lett ruházva. Gondolkodóképességgel, éntudattal, és azzal a képességgel, hogy embertársaival gondolatot cserélhessen - ez adta meg az együttélés által az akarata kipróbálásához szükséges feltételeket. Az ember külső formája már adott volt a muszájtörvény utolsó szakaszában, és lehetővé tette számtalan érett lélekrészecske felvételét. De ezek az élőlények még a muszáj-törvény alapján cselekedtek, ahogy a természeti törvény követelte, így tetteikért nem voltak felelősségre vonhatók. Csekély mértékű volt a gondolkodóképességük. Gyűjtőmedencék voltak a végtelen hosszú idő alatt kiérlelt szellemi számára. Olyan teremtmények, melyeket bölcsességem és szeretetem formált a szellemi számára.De embernek csak azokat az lényeket lehet mondani, akik szabad akarattal, értelemmel és éntudattal rendelkeznek. Tehát most elkezdődött ezeknek a teremtményeknek az átszellemítési terve. Ez a terv azt követelte, hogy ezek az emberek tőlem tanítást kapjanak: a kifejlődő gondolkodóképességüket, értelmüket és szabad akaratukat tanításomnak megfelelően használják. Akaratuk erejével teremthetnek és élhetnek ezen a Földön. Isten-gyermekeimmé alakíthatják magukat - de tanításommal és akaratommal teljesen ellentétesen is cselekedhetnek. De ekkor ismét vissza kell térniük a mélységbe, amiből épp kiemelkedtek. Megteremtettem az embert. Egy bizonyos érettségi fokon álló szellemivel adtam meg külső formáját, mely forma megfelelt szeretetemnek, és bölcsességemnek. Feladatot adtam neki, amit mint embernek teljesítenie kell. A külső formából csak akkor vált eleven lény, mikor a szellemi már benne tartózkodott. A megszámlálhatatlan részecske egyesítése most mint "lélek" adta meg az élet formáját. A szellemi az állandóan ható erő. Bár a végtelen hosszú fejlődési idő alatt kötve volt ez az erő, és ezzel akadálytalan cselekvésre is képtelen. Viszont újra cselekvővé vált az utolsó külső formában, az emberben. Most saját erőit újra kibontakoztathatja, és korlátlanul megnövelheti, ha velem egyesül. Az első ember számára erőm korlátlanul rendelkezésre állt. Szokatlan módon el volt látva mindennel, mert a földi a próbaéletnek arra kellett elvezetnie, hogy teljesen szellemivé válva tegye le földi burkát, és mint igaz gyermek térjen vissza az ATYAI HÁZBA.Viszont akarati próbát kellett tennie, és ezt minden teremtett lénytől megkövetelem. Ha az első ember kiállja ezt a próbát, ez minden utána következő ember számára könnyebbé tette volna a végső cél elérését. Az első emberekben olyan lényeket teremtettem magamnak, akik minden elégtelenségük, azaz hiányos tökéletességük ellenére eljuthattak volna a Teremtőjük felismerésére, amennyiben magukat teremtményeknek ismerik el. Ugyanis gondolkodóképességükkel, és szabad akaratukkal FELISMERHETTÉK ÉS TELJESÍTHETTÉK VOLNA AKARATOMAT. Olyan lényeket teremtettem magamnak, kikkel a köztünk lévő különbség ellenére is megértethettem magamat, ami előzőleg, kötött állapotukban lehetetlen volt. Tehát az ember volt az első földi teremtett mű, amely bukott szellemi lényt hordozott magában azzal a céllal, hogy segítse visszajutni eredeti állapotába. Vagyis ismét mint szabad szellemiség velem örök egyesülésben teremthessen. Ez volt az első teremtett ember feladata, és megmarad minden ember feladatának, egészen addig, amíg hiánytalanul minden bukott lény szellemivé nem válik. Az akarati próba nem volt túl nehéz, amit az első embernek meg kellett volna állnia. Viszont ehhez a próbához engedélyt kellett adnom Ellenfelemnek is, hogy hatást gyakorolhasson. Eme behatásra az ember másodszor is elbukott. Másodszor is hűtlen lett. Ez volt a Földön az első bűnbeesés - az a bűnbeesés, amiről az emberiségnek tudomása van, mert nem tud semmit az egykori bukásáról. Viszont az magyaráz meg mindent! Mert az első ember nem bukhatott volna el, ha megmarad az első lényszerű teremtésnek, ha eredeti erejében és világosságában állhatott volna - mert belőlem mint tökéletes került ki. Akkor ellenerő nem hathatott volna rá. Tehát újabb bukásának okát a szellemi bukásában kell keresni. Az ember még nem érlelődött ki lelkében, amely ugyan igaznak tűnt, de nem kellett, hogy az is legyen. Az embernek szabad akarata és értelme volt, ezért felelőséget kellett viselnie lelkéért, tehát bűnéért el kellett viselnie a büntetést. Ellenfelem, Lucifer megtartotta hatalmát az embernek öltözött szellemi fölött. Ez minden embernek fáradtságos, küzdelemmel és szenvedéssel teli földi életet jelentett, mégpedig azzal a céllal, hogy ebből a hatalomból kiszakítsa magát. Ez olyan cél, amit az ember már képes elérni, mert Jézus Krisztus a segítségére sietett az Ádám bűnbeesése által meggyengített emberi nemnek. Tehát a megváltást biztosítja minden ember számára, AKI ELISMERI ŐT, MINT AZ ISTEN FIA ÉS A VILÁG MEGVÁLTÓJA, ÉS ENGEDELMESEN KÖVETI. Az első ember megépíthette volna azt a hidat, melyen minden utóda elérhetett volna hozzám. De elbukott, és az emberiségnek még sokáig a Sátán szolgaságában kellett maradni. Míg el nem jött a MEGVÁLTÓ, míg Jézus Krisztus le nem szállt a Földre, hogy hidat verjen a szellemi világ felé. Tette mindezt szenvedése, halála, a kereszten elszenvedett halála által.

Első teremtményemtől, Lucifertől kívánt akarati döntést semmiképpen sem lehet parancsnak tekinteni. Az első lénynek teljesen szabadon a tetszésére lett bízva, hogy akaratával valamilyen irány felé forduljon. Sajnos, akarata az egyeduralomra, és a hatalomra irányult. Nagyon jól tudta, hogy belőlem keletkezett, de mert engem nem látott, azt hitte, egyedül ő uralkodik. Felismerte, hogy eredete én vagyok, de nem akart mégsem elismerni. Ezt az akaratot nem én helyeztem az első lénybe, e lény maga változtatta meg így az akaratát. Ez a különbség az ELSŐ BUKÁS, és az ember BŰNBEESÉSE között. Az első ember még magába hordta a visszájára fordult akaratot. Ezért parancsot adtam neki, amit nem kellett volna megszegnie. Olyan parancsot kapott, amit könnyen megtarthatott volna, ha az ellenszellem nem gyakorolt volna hatást reá. De mert alapjába véve az ember még az ő része, erős befolyása van az emberre. Az ember lelke még nem nyerte vissza a tökéletességet - ami lehetetlenné tette volna a bukást. A tökéletesre teremtett ember nem bukhatott volna el, azaz nem lett volna képes, hogy ezt a parancsot megszegje, mert a benne lévő tökéletes szellemi visszatartotta volna minden istenellenes cselekedettől. Viszont az ember megteremtése épp Lucifer és követői bukásának a következménye volt. Enélkül nekem nem lett volna szükségem rá, hogy az általam életre hívott szelleminek takarásképpen külső formát adjak. Az emberi forma a bukott szellemit rejti magában. Az első ember már meg volt terhelve ezzel az első bűnnel. Ádám is. De ezt ledobhatta volna magáról, ha a parancsomat megtartja. Tehát neki lehetőségében állt, hogy az öröklött bűnt megsemmisítse. Az ő bukása most végtelen időkre késlelteti a bukott szellemi visszatérését hozzám. Hogy ez mégis lehetővé vált, az az ember Jézus Megváltó Művének köszönhető. Ő minden parancs nélkül megtette azt, amit az ember Ádámnak kellett volna megtennie: teljesen magáévá tette akaratomat, és szeretetből fakadó életével velem eggyévált, hogy így a világosság és erő teljes birtokába jusson.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.9005                                                                                                            1965. 06. 30 Hogyan kell érteni az első ember bűnbeesését?Válaszolok minden szellemi kérdésre amit hozzám intéztek. Mégis, legelőször tudnotok kell azt, hogy nem az én akaratom volt benneteket ilyen nagyonis súlyos földi élettel sújtani. Hogy valóban elégséges volt számomra az az idő, amit megkötött akarattal a muszájtörvényben eltöltöttetek. Az az idő annyira rettenetesen hosszú volt, valóban elég lett volna arra hogy velem újra egyesülhessetek. De akaratotokat végső próbára kellett tennem - mint ember, mint éntudatú lény. Szabad elhatározásból kellett volna magatokat nekem átadni, és az egykori bukás nagy bűnét megszüntettem volna. Szereteteteket kellett volna bizonyítani nektek, kik egykor tiltakoztatok szeretetem sugárzása ellen. Az első emberek jónak voltak megteremtve, szeretetet tanúsítottak, és mindennel elláttam őket. A tulajdonukba adtam a Földet, mindent alájuk rendeltem, ismertek engem mint Istenüket és Teremtőjüket. Teremtő hatalmam által csodálatos dolgok vették körül őket. Mindennek örülhettek, minden azért volt, hogy hálát és magasztalást énekeljenek nekem, hogy forró szeretettel szeressenek. Gonosz gondolat nem is volt bennük. De a szabad akaratot az első embereknek éppúgy meg kellett adnom, ahogyan megkapták mint ősszellemek, mikor belőlem kiindultak. De mert egyszer eltávoztak tőlem, és szabad elhatározásból ellenfelemmel a mélybe zuhantak, ezért neki is hasonló joga volt, hogy hatást gyakorolhasson rájuk. Ugyanis most is az akaratnak kellett eldönteni, hogy őt vagy engem akarnak-e követni. De nem állták meg az akarati próbát, mely pedig nem lett volna nehéz számukra. Ezáltal újra felébredt bennük minden gonosz ösztönük - miket pedig egyszer már legyőztek, mielőtt mint ember megtestesültek.Az ősszülők fajbeli lényüket átvitték az őket követő nemzedékre. Ezeknek mindig nehezebbé vált, hogy az ellenfél bilincseiből kiszabaduljanak. Ha az ősszülők megállták volna az akaratpróbát - mely nem volt nehéz - úgy nekem elég lett volna kiengesztelésül az a végtelen hosszú út, amit előzőleg megtettek, és az utánuk következő emberek szabadon adták volna nekem szeretetüket. Akkor csak azért éltek volna a Földön, hogy örüljenek a rajta lévő teremtéseknek, minden teremtésre csak jó hatást gyakoroltak volna, így azok is gyorsabban jutottak volna az emberi fokra, és a földi élet csak az örökélet elő-lépcsője lett volna. Az ellenfél hatalma megtört volna miután az első ember tudatosan magát nekem átadta - és az ellenfelet teljesen kikapcsolta volna. Hatalmát már nem tudta volna használni, és hamarosan átadta volna magát is szeretetsugárzásomnak. Tehát az első embertől csak azt kértem, hogy szabad döntéssel hagyja, hogy újból rásugározzam szeretetemet, és az ősbűn megszűnt volna. Mert ezt a bűnt csak a szeretet engesztelhette ki. Most pedig megismétlődött a bűnbeesés. Az egész emberiségre ismét kiterjedt az, ami már csak a teremtésbe megkötött szellemire vonatkozott. Amit az első emberek könnyedén elérhettek volna - ha akaratuk helyes irányú - az most végtelen nehéz lett. Az emberben most szilárdan megült minden sátáni tulajdonság, és annak leküzdésére igen nagy erő vált szükségessé. Ezt az erőt emberi akarat nem volt képes létrehozni. Tehát szükségessé vált Jézus Krisztus Megváltó Műve, a Világosság Szelleméé, aki szabadon ajánlotta fel magát, mikor az első ember kudarcot

vallott. MAGÁT FELAJÁNLOTTA, HOGY SZERETETBŐL SZENVED, ÉS MEGHAL A KERESZTEN, hogy ezt - a most már kétszeres - bűnt kiengesztelje. Bár kezdettől fogva tudtam, hogy ez a második bűnbeesés megtörténik, és nem akartam, hogy az emberek ilyen kínzó utat járjanak - de az ember akaratát nem köthettem meg. És mert tudom, hogy egyszer majd minden lényt visszakapok - mert előttem ezer év mint egy nap, mert boldogságban eltöltött örökéletről van szó, amit egyszer ti is megismertek - ezért ne legyen semmiféle megfontolástok. Majd mikor megszabadultatok minden kíntól, akkor már magas fokon tökéletesek lesztek, akkor majd élvezitek azokat a dicsőségeket, amelyek kiegyenlítik minden elmúlt idő szenvedését - és melyeket földi fogalmakkal nem lehet felmérni. Mindig legyetek tudatában, hogy nem én vagyok az oka annak a mondhatatlan szenvedésnek, miket az emberek a bűnbeesés óta teremtettek maguknak. Hogy az első embernek valóban megadtam minden lehetőséget, hogy könnyűvé tegyem neki a szabad akarati döntést, hogy csak könnyű parancsot kaptak, amit tudtak volna teljesítení - ha szeretetük akkora lett volna, hogy egyedül az határozza meg létüket, ha teljesen átadták volna nekem magukat. Utána ez a bensőséges szeretet benne lett volna minden utánuk következő emberben, ezáltal azok is ellen tudtak volna állni ellenfelemnek minden kisértésben.Így viszont létrejött a második bukás. Ez megterhelt újból minden még eljövendő embert, amíg a Földre nem szállt az isteni MEGVÁLTÓ, JÉZUS KRISZTUS, hogy nyílt harcot kezdjen ellenfelemmel. Mert ő visszaélt a hatalmával, amennyiben egyre nagyobb szeretetlenségre ösztönözte az embereket, akaratukat pedig folyton gyengítette. Ezért az emberek a Megváltás Műve nélkül már csak mindig mélyebbre süllyedhettek a sötétségbe, és már nem tudtak volna megszabadulni tőle. Ennek a működésnek magam vetettem véget, amikor Fiamat küldtem a Földre, hogy mentse meg az embereket, azokat, akik engedik magukat. Mert ismét csak a szabad akaratnak kell döntenie, hogy elfogadják a megváltás kegyelmét. Mert még a mentési munkát sem lehet végbevinni az ember akarata ellenére. Eredetileg ugyan a teremtéseken való átmenetel elég lett volna, hogy az ember megállja az akarati próbát, mert a muszájtörvény kínjai által már minden egyes lélek kiérlelődött annyira, hogy a kisértéseknek könnyen ellen tudott volna állni. Viszont az első ember bukása az ellenfélnek megint hatalmat adott a lélek fölött, amit ijesztő módon ki is használt. Első embernek épp azért lett egy ősszellem választva, mert minden képessége megvolt, hogy ellenfelemnek ellen tudjon állni - de kényszeríteni nem lehetett, hogy hogyan döntsön. Gondolkodásban és cselekvésben szabadnak kellett lennie. De ellenfelem gondoskodott róla, hogy maga felé fordítsa ezt a szabad akaratot - aminek következménye az újabb bukás volt. Ezáltal megismétlődött a szellemek eltávozásának a bűne. Viszont ellenfelemtől nem vehettem el ezt a jogot, mert az első bukás is szabadakaratilag történt. Azt sem állíthatjátok, hogy én akartam az ismételt bukást, hogy benneteket a legnagyobb kínok állapotába helyezzelek. Nem tudtam megakadályozni, mert ez is szabad akarati döntés következménye volt. Ez a szabad akarat egyszer majd újra felém fordul, tehát biztos hogy egyszer kikerültök ebből a nyomorúságos helyzetből - mert titeket MAGAM, AZ ÉN SZERETETEM VÁLTOTT MEG. Megtestesült az ember Jézusban, hogy harcba szálljon az ellenféllel, hogy kicsavarja a kezéből az összes lelket, akik vissza akarnak térni az ATYAI HÁZBA, a ti igazi hazátokba, amit egyszer elhagytatok a magatok akaratából. Mert szeretetem éppúgy most is a tietek, mint eddig, és vége lesz minden szenvedésnek, amint szabadulni akartok attól, aki bilincsekben tart benneteket, amint utánam kívánkoztok, és jogot adtok, hogy újból tulajdonomba vegyelek bennetek, és aztán már örökké el ne engedjelek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8806                                                                                                            1964. 05. 26. A megváltás művének megértéséhez szükséges, hogy tudjatok az ősbűnről Az emberekből hiányzik az ősbűnbeesésről való ismeret, és ezért a Megváltás Művét csak a magatok emberi bűneiért hozott engesztelésnek tartjátok. Igen, még azt is elvitatjátok, hogy "megváltó mű" lenne, mert úgy hiszitek, úgyis fillérre megfizet mindenki a bűneiért. Ha csak a ti vétkeitekről volna szó - amit mint emberek vettetek magatokra - akkor érthető lenne ez a nézet. Viszont itt a nagy ősbűnről van szó, a szellemek elbukásáról, ami olyan bűn, amit ti sohasem lennétek képesek kiengesztelni. Pedig ezt a bűnt nem lehet letagadni, mert az egész anyagi teremtésnek ez az oka, és az ÖRÖK SZERETETEM Jézusban való emberré válásának magyarázata. A szellemek elbukásának oka, hogy a teremtett lények engem nem láthattak - ezért Jézus Krisztusban láthatóvá tettem magamat. Aki csak az első emberpár bűnbeesését veszi tekintetbe, annak hihetetlennek tűnhet, hogy ezekért a bűnökért egy MEGVÁLTÓRA lenne szükség. Folyton ahhoz tartja majd magát, hogy nem lehet az embereket olyan bűnért büntetni, amit nem maguk követtek el. A világosság nélküli állapotukban ezek az emberek nem ismerik fel, hogy a bűnök - miket az emberek a szeretetem ellen követnek el - olyan bűnök, amelyek a nagy ős-bűn következményei. Ez az ősbűn viszont mindent megmagyaráz, és amíg az emberek ezt az eseményt - a szellemek bukását - nem ismerik, addig nehezen hisznek egy ISTENI MEGVÁLTÓBAN, aki e miatt a bűn

miatt halt meg a legnagyobb kínok közt a kereszten, aki önként vette ezt magára, hogy nekem engesztelő áldozatként bemutassa. Ezért minden tanítás, amely tagadja az Isteni Megváltót, tehát tagadja a megváltás elvét, mint tévtanítást kell visszautasítani, még akkor is, ha az Jézus tevékenységét, mint az isteni szeretettan terjesztőjét ki is emeli. MERT ITT AZ ŐSBŰNTŐL VALÓ MEGVÁLTÁSRÓL VAN SZÓ, AMIT CSAK ÉN MAGAM VIHETTEM VÉGBE JÉZUS KRISZTUSBAN. Számotokra így világos lesz emberréválásom is, mert magam olyan lény vagyok, akit teremtményeim nem szemlélhetnek anélkül, hogy maguk meg ne haljanak. Ha tehát azt akarom, hogy engem is láthatónak képzeljetek el, úgy az csak hozzátok hasonló lény formájában történhet meg, és ez számotokra az ember Jézus. Tehát elsősorban szükséges megismerni a szellemek elbukásának eseményét, hogy meg lehessen érteni a látható világ megteremtésének a folyamatát. Továbbra is fennállt a küzdelem a világosság és a sötétség között, amíg aztán fellépett az emberiség MEGMENTŐJE - JÉZUS KRISZTUSBAN. Egy el nem bukott ősszellemben - ami szintén érthető - AKIBEN MAGAM TESTESÜLTEM MEG, mert ti a mindent megteremtő erőről nem tudtatok magatoknak semmiféle elképzelést alkotni. Ezért kell elismernetek a Megváltót, aki valóban minden bűnért halt meg a kereszten, és az emberek számára a bűnök bocsánatát kérte. Ami azonban nem pottyan magától az öletekbe, hanem nektek magatoknak kell kérni, mert a bukás is szabad akaratból történt - és a hozzám való visszatérésnek is szabad akaratból kell megtörténnie! Hogy a tökéletességre törekvő embernek az ősbűn mellett azok a bűnei is bocsánatot nyernek, miket mint ember követett el, abban nem kell kételkedni, mert minden bűn eltörlődik, tehát a bocsánat biztosítva van. De mert Jézust ritkán ismerik el Megváltónak, mert a sok téves tanítás őt csak mint embert és feltámadt Mestert látja, és nem akarja elismerni benne való emberré válásomat, ezért nem is kérik tőlem minden bűnök bocsánatát. Pedig csak EGY az AKI megszabadíthat a bűnöktől, EGYNEK van csak hatalma, hogy a bűnöket a homokba írja - és ez JÉZUS KRISZTUS, AKIBEN MAGAM LETTEM EMBERRÉ.                                                                                        ÁmenB.D.Nr.6860                                                                                                            1957. 06. 29.Jézus Krisztus nélkül nincs szabadulásRám van szükségetek, ha a valódi ellenségetektől, a Sátántól akartok megszabadulni. Saját erőtökből nem tudtok tőle megszabadulni, segítségre van szükségtek. Ezt csak egyvalaki adhatja meg nektek: JÉZUS KRISZTUS, aki az ellenségeteket legyőzte kereszthalála által. Benne ÉN voltam, Ő és ÉN egy vagyunk! Tehát Jézus Krisztusban engem kell segítségül hívnotok, és valóban megtapasztaljátok a segítséget.Ha az egy Istent elismeritek - de anélkül, hogy Jézus Krisztust, az Isteni Megváltót ezzel az Istennel összeegyeztetnétek - akkor még nem meggyőző bennetek Isten elismerése. Akkor ugyan a szátokkal valamit mondtok, de anélkül, hogy erről bensőtökben is meg lennétek győződve. földi utatok akkor még NÉLKÜLEM telik el, így nem birtok megszabadulni attól, aki szemben áll velem és uralkodik rajtatok, akinek a hatalmát magatok nem tudjátok megtörni.Szükségtek van RÁM! Ezt meg kell mondanom. Másképpen nem teljesítitek a földi életetek célját: hogy elváltok attól, akit egyszer szabadon követtetek, és visszafordultok hozzám, az ISTENETEKHEZ, és Örök Atyátokhoz. Én mindig kész vagyok, hogy segítsek megszabadulni tőle. De ezt a segítséget kérnetek kell. Az akarat kinyilvánítása egyúttal azt is jelenti, hogy én megszabadítalak bennetek, mert ellenfelemnek addig van joga rátok, amíg vele egyforma felfogásban vagytok - az pedig elfordulást jelent tőlem. Viszont gyengeségeteket is számításba vettem, ezért szeretetből és irgalomból a kereszten egy ember meghalt értetek. Az, aki ismerte gyengeségeteket, így azt is tudta, nektek lehetetlen volna elszakítani bilincseiteket, miket magatokra engedtetek rakni saját bűneitek miatt. Az ember Jézusban MAGAM testesültem meg, mert megszántam gyenge, tehetetlen, megkínzott állapototokat. Mert lehetőséget akartam adni, hogy visszatérjetek az ősi állapotba, mely szabadság és boldogság volt. Mint ember engesztelő áldozatot hoztam értetek: magamra vettem a tőlem való elszakadástok egykori bűnét, és váltságdíjat fizettem értetek, hogy szabaddá legyetek, amikor magatok ezt kívánjátok. De kívánságtokat ki is kell fejeznetek: akarnotok kell, hogy hozzám jussatok, azokhoz akarjatok tartozni, kiknek lelkéért váltságdíjat fizettem. Jézus Krisztus segítségét kell igénybe vennetek, Jézus Krisztusban hozzám kell kiáltanotok! Képesek lesztek rá, ha hisztek benne, hisztek MEGVÁLTÓ MŰVÉBEN, A BENNE VALÓ EMBERRÉVÁLÁSOMBAN. Csak ekkor hisztek bennem meggyőződéssel, csak ekkor leszek eleven bennetek, és akkor már földi utatokat sem járjátok nélkülem, és igazi célotokat is biztosan eléritek. Ezért egyszer tegyétek fel komolyan magatoknak a kérdést: mi az oka és célja földi életeteknek? Mi a tulajdonképpeni feladatotok, amit teljesíteni kell? Csak erős akarat legyen bennetek, hogy ennek a földi életnek a végén ne kelljen kudarcot vallani! Ha ez az akarat megvan bennetek, akkor kérjétek az EGY segítségét. Azt kérjétek, aki egyedül képes segíteni: Jézus Krisztust! Mert Ő és ÉN egy vagyunk! Ha őt hívjátok, úgy engem hívtok! Kiáltástok nem lesz hiábavaló. Mert aki komolyan el akarja érni földi élete célját, annak a gondolkodása hamarosan helyes irányba terelődik, és felismeri, hogy JÉZUS KRISZTUS NÉLKÜL NINCS MEGVÁLTÁS.

De legbensőbb kívánságtokat, legbensőbb akaratotokat én nem határozhatom meg. Az szabad! Én ismételten óvhatlak, figyelmeztethetlek, valamiről való gondolkodásra indíthatlak - de benső kívánságtok szerint CSELEKEDNI NEKTEK KELL! Persze ennek megfelelő lesz érettségi állapototok is, mikor ezt a Földet elhagyjátok.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5897                                                                                                             1954. 03. 07. A földi élet út, de nem célA világot akaratotok kipróbálására kaptátok. Ez annyit jelent, hogy beálltok egy tevékenységi területre, mely arra ösztönöz, hogy akaratotokat egy irányba használjátok. A világot kikerülni nem lehet. Annak az embernek, aki célhoz akar jutni, azt le kell győznie. A lelketeknek, a szelleminek bennetek feltétlenül szüksége van ezen a Földön erre az utolsó, emberként való megtestesülésre. Általa nyílik alkalom, hogy használjátok szabad akaratotokat, mert azelőtt az kötött volt a valamikori bukástok miatt. Az a lélek, aki szeretné elkerülni ezt a testet öltést, nem juthat a szabad akarat birtokába, mert az ellenem érzett nagy ellenállása nem engedi ezt. Majd mikor kész lesz, hogy a Földön a szolgáló szeretet útját járja, akkor részesül a testet öltés kegyelmében. Ugyanis ez a készsége jelzi azt az érettséget, melyre szükség van, hogy letegye ezt az utolsó akaratpróbát. Minden lélek kész erre az utolsó menetre, mert meghozhatja neki, hogy végképp megszabadul az addigi formától. Viszont időlegesen elveszíti emlékezetét, és ismeret nélkül lép a Földre, hogy ott lassú fejlődésen menjen át. Megtanulja használni az akaratát, környezete is neveli, azonkívül tőlem minden tekintetben segítséget kap, hogy a helyes és jó megismerésére jusson, és szabad akarattal tegye ami helyes és jó. Részemről megtörténik minden, ami támogatja a helyes akarati döntést. Ennek ellenére az embernek megmarad a szabad akarata. Az egész földi élet hatást gyakorol rá, egy választott, ill. nem választott tantárgyhoz hasonló módon. Mert az ember MENJEN VÉGIG MINDENEN, hogy aztán hozzám, a Birodalmamba jusson. De ne ragadjon meg sehol, nehogy újabb börtön fogságába jusson, hiszen örökérvényű szabadság integet feléje.A földi élet egy út, melyen járnia kell - de ez nem maga a cél! Ha tekintete a magasságot érinti, akkor tévedés nélkül, szilárd elhatározással járja az útját. De ha szemei megakadnak a Földön, akkor csak azt látja ami körülötte van és történik. Akkor veszélybe jut, hogy a Földön marad, és nem tud onnan elszakadni. Kell, hogy annyi ereje és akarata legyen, hogy elszakadjon attól, ami a Földön értéknek tűnik. Akkor győztes lesz. Mint fejlődésének utolsó, szükséges fázisát tekinti akkor a földi utat, és megállja az akarati próbát. Felém forduló akarata megmarad ellenfelem minden csábító művészete ellenére, aki szintén a lelkéért és az akaratáért küzd. Ekkor ennek a világnak a legyőzője, és a Birodalmam várományosa lesz - mely Birodalom nem e világból való.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5967                                                                                                             1954. 05. 28 Mit kell az eredeti bűn alatt érteni?Ismételten kérdések merülnek fel bennetek, melyekre választ szeretnétek. Viszont felvilágosítani csak akkor tudlak benneteket, ha összeköttetésbe léptek velem, ha bensőséges ima után halljátok, hogy mit mondok. Ha nem közvetlen a szellem szava által szólítalak meg, akkor az ima után felmerülő gondolatokat válaszomnak tekinthetitek. Kívánságtok, és a hozzám intézett kérés a helyes gondolkodást biztosítja. Nélkülem nem álltok az igazság talaján, nélkülem hiábavaló a magyarázatra való törekvéstek. Nélkülem csak téves gondolatanyag tölt el benneteket, miket az alulról jövő erők közvetítenek - azért mert engem elhagytatok - pedig csak én vagyok aki az igazságot adja. Ezért a következőket mondom: Amíg nem vagytok tökéletesek, csak képszerű magyarázatot kaphattok. A végtelen, mély isteni bölcsességet soha nem vagytok képesek megérteni. Soha nem vagytok képesek megérteni kormányzásomat, munkálkodásomat, mert tökéletlenségtek hiányos megismerő erőt is jelent. Tehát értelmetek erejével nem tudtok magyarázatot találni, viszont villámgyorsan megkaphatjátok, amint a Szellemi Birodalomban szeretetem világossága átjárt. Tehát a Földön képszerű magyarázatot kaptok, csak felfogó képességteknek megfelelően ábrázolhatók a folyamatok, amelyek teremtésemben végbemennek. Ezért az első ember szívében végbemenő folyamatokat is csak földi fogalmakkal lehet érthetővé tenni. Ez önmagában igen gyenge hasonlat, de magatok is még gyenge szellemmel vagytok. Az embereket természeti törvények kötik. A teljes szabadságot eljátszottátok egykori bukástokkal, ezt kell újra megszerezni a földi élet által. Az első embereknek ezért akarati próbát adtam. Azt akartam ezzel a próbával kifejezni, hogy ismerjék fel: egy "hatalomnak" vannak alávetve, ennek a hatalomnak kell szabad akaratukat újra alárendelni ahhoz, hogy a szabadságot végképp megszerezzék. Először nem akartak elismerni, és ez volt az első bűnük - a szembeszegülés velem akiből kiindultak. Ezt az első bűnt csak az szüntetheti meg, ha szabad akarattal újból elismernek. Ezt az elismerést akartam elérni, amikor létrehoztam a Teremtést. Az első emberek tehát ezért úgy voltak megteremtve, hogy igenis elismerhettek - de erre nem lettek kényszerítve. Ezért kellett a szabad akaratnak döntést tenni, ami azután újra egy "kisértésben" lett kipróbálva. Ezért kellett az ember szemét olyan valamire irányítani, amire

vágyódott. Egyszerre kellett érkezni a tilalomnak és a csábításnak, hogy az akarati döntés végbemenjen. Érthető módon a csábításhoz egy ígéret kapcsolódott, és ennek kellett ellenállnia. A tilalom és a csábítás két oldalról érkezett, mert arról volt szó, hogy vagy visszatér hozzám, vagy megmarad ellenfelemnél. Az általam teremtett vagy eléri a célját - vagy visszaesik a mélybe. Következésképpen vágyakozást kellett kelteni az emberben, mely lehetőséget adott neki, hogy ezt a vágyát kielégítse - vagy legyőzze a magasabb cél érdekében. A magasabb cél az örök boldogság nálam, mely ezerszeresen több, mint a földi beteljesülés. A tőlem elvált szellemlények visszaszerzése köztem és ellenfelem közt küzdelmet jelentett, ezért neki is lehetőséget kellett adni, hogy a lények akaratára befolyást gyakorolhasson. Viszont ő látszat javakat és látszat boldogságot ígért, hogy az emberek az örökélet boldogságát eljátsszák. Én ismertem ezt a kísértést, és ezért az első embereknek a parancs mellé az örök halálra utalással figyelmeztetést is adtam. Ez a figyelmeztetés elég kellett volna hogy legyen a vágyódás elfojtására - nehogy életét elveszítse. Ellenfelem viszont figyelmeztetésem ellenkezőjéről győzte meg őket. Az ÉLETET ígérte nekik. Azok engem elismertek mint a legnagyobb hatalmat - és mégis a hazugságot követték, ezzel hozták be a HALÁLT a világba. Mi volt az, ami olyan hatalmasra gerjesztette vágyukat, hogy ebbe belebuktak? A Paradicsomban boldog életet éltek, minden teremtett dolog urai voltak. Akaratuknak minden alá volt rendelve, boldogok voltak erejük és hatalmuk birtokában. Az elsőnek teremtett embereket bensőséges szeretet kapcsolta egymáshoz, és ennek a szeretetnek az erejével megválthatták volna magukat ellenfelem bilincseiből. Míg ez a szeretet reám és a partnerre irányult, nem is volt semmi veszély, hogy az akarati próbát ne állnák meg. Viszont ellenfelem képes volt arra, hogy rossz irányt adjon ennek a szeretetnek. ÖNSZERETETRE fordította, amennyiben hamis ígéretet tett, és fellángoltatta a vágyat, hogy maguk teremtsenek maguknak boldogságokat. Szeretetük megkívánó, egoista  és alacsonyfokú szeretetté vált. Ezzel újra annak a hatalmába adták magukat, akitől szabadulni kellett volna. Ezt meg is tehették volna, ha parancsomat magasabbra helyezik saját vágyuknál. Emberek értsétek meg, még nem érkezett el az az idő, amikor az első emberpárt meg akartam áldani a tovább-nemzéssel. Nem lehet semmi sem bűn, ami törvényes renden belül megy végbe - és a nemzés soha nem lehet az Istentől akart Rend elleni folyamat. Viszont az érzékek kielégítése olyan akarat nélkül, hogy életet szüljön, nem a szeretet aktusa, nem isteni!Az ellenfelem által lángralobbantott önszeretet lehúzza az embert, és teljesen az ő hatalmába hajtja. Ennek a hamis szeretetnek lettek áldozatai az első emberek. Ez a hamis szeretet volt az a bűn, mely újra az ősbűnre figyelmeztetett. A gőgre, amely nem akarta magát szétosztani, hanem mindent maga akart birtokolni, és ezt nemzőjüktől, a Sátántól örökölték. Ennek az isteni szeretettel semmi közös vonása nincs. Az isteni szeretet mint szikra nyugszik szívetekben, és magas lángra lobbanhat. Viszont ellenfelem célja az volt - és most is az - hogy visszájára fordítsa ezt a szikrát, és ez sikerült is neki. A tiszta istenit beszennyezték, és önzéssé változtatták, mely már nem érdemli meg hogy "szeretetnek" nevezzék. Csak érzékiségnek, önzésnek, önszeretetnek lehet nevezni, amely mindenre képes, amit csak ellenfelem kér tőletek. És így lett a továbbnemzés aktusa is eszköz ellenfelem kezében, mellyel megszámlálhatatlan lelket fordított maga felé. Ez már nem lett volna lehetséges, ha akkor az én áldásom alatt lett volna az ember. Akkor a boldogítás és odaadás isteni szeretete lett volna az új élet keletkezésének a megkoronázása. A bűnbeesés tehát odaadta a tiszta isteni szeretetet a tisztátalan önző szeretetért. Sátáni behatásra kialudt az isteni szikra az emberben, helyette olyan tüzet gyújtott, melynek minden nemes és tiszta áldozatul esett. Minden érzék felizgult és mohóságra hajtott - ami már nem felelt meg az ÉN teremtő aktusomnak. Viszont ellenfelem akarati szabadsága, és teremtményeim miatt nem akadályoztam meg, hiszen még mindig az egyes ember akaratától függ, hogy ellenálljon a Sátán eme kísértésének. Tehát nem a nemzési aktus a bűnbeesés, hanem a Sátán által indított, szabad akaratilag felgyújtott visszás és bűnös szeretet. Az isteni értelmezés szerint boldogító teremtési aktust sárba vonták, és tisztátalan szellemek játékává tették. Ellenfelemnek olyan aktushoz adtak belépést, ahol magam akartam áldásommal jelen lenni, hogy az embereknél megerősítsem a tiszta, isteni szeretetet. Ez átment volna a nemzett lényre, és olyan emberi nemzedék keletkezett volna, akik az állandóan világosodó szeretet világánál minden szenvedés és kín nélkül visszataláltak volna hozzám. Akiket ez a szeretet rövid idő alatt megváltott volna, mert felismertek volna engem, ahonnan a szeretet sugárzott.Ezt az akarati próbát az emberek megállhatták volna. Viszont én is, az ellenfelem is az emberek lelkéért küzdött, és ezért nem akadályozhattam meg, hogy ezt az eszközt használja a győzelem biztosítására, mert arról volt szó, hogy teljesen szabad akaratból térnek hozzám vissza teremtményeim - de csődöt mondtak. Ez az egész emberi nemet olyan sorsra ítélte, melyből magától már képtelen volt megszabadulni. Míg egy ember ezután tiszta, isteni szeretetből létre nem hozta azt a művet, mely az egész emberiség helyett kiengesztelte Istent, és ezzel szabaddá tette az utat fölfelé. Mert a győzelem a szereteté, és a szeretet nem nyugszik addig, míg az utolsó elbukott is vissza nem tér hozzám.

                                                                                       Ámen. B.D.Nr.7127                                                                                                             1958. 05. 22.  Miért lett elvéve az embertől az emlékezés?Ha ti emberek a földi életet úgy néznétek, mint egy végtelen időkig tartó fejlődési folyamat utolsó szakasza, akkor nagy buzgósággal tennétek meg ezt a rövid szakaszt, nem sajnálnátok semmi fáradtságot, hogy ebben a rövid életszakaszban a fölfelé való fejlődésteket sikeresen befejezzétek. De minden visszaemlékezéstek hiányzik, csak annyit tudtok biztosan, hogy ez a földi élet rövid, ezért nincs bennetek különlegesen nagy buzgóság. Inkább közömbösek vagytok aziránt, hogy mi van még előttetek. Kevés gondotok van rá, mi lesz a földi élet után. Viszont a földi utat minden visszaemlékezés nélkül kell megtennetek, nehogy az határozza meg, mit akartok, gondoltok és tesztek. Ha csak csekély visszapillantástok lehetne - a rémülettől már nem lennétek életképesek. Vagy hajtana a nagy félelem, hogy mindent megtegyetek amit tőletek követelnek, csakhogy elkerülhessétek borzalmas sorsotokat, és megszabaduljatok minden anyagi formától.Tehát nekem meglenne a hatalmam, hogy egy olyan életútra kényszerítselek bennetek, amely megfelelne az akaratomnak - ha engedélyeznék egy visszapillantást. De hozzátok való szeretetem nagyobb, és korlátlan boldogságot akar készíteni - az pedig nem engedi meg az akarat kényszerítését. Ahhoz, hogy határtalanul boldogok lehessetek, teljes akarati szabadságban kell élnetek. Olyan szabadságban, amely az én akaratomnak, azaz örök Rendemnek megfelel.Értsétek hát meg, hogy az irgalom és a szeretet műve az, hogy elveszem a visszaemlékezésteket. Egyrészt azzal, hogy nem tudtok egy legyőzött földi életről, másrészt azzal, hogy olyan lehetőséget teremt, melyen átmenve határtalan boldogsághoz juthattok. Tudás nélkül azért nem hagylak benneteket, de az ilyen tudást bizonyítani nem lehet. Tehát van tudomástok egy előző állapotról, de ez nem terhel meg benneteket, mert már legyőztétek. Viszont ez az ismeret nagyobb szellemi törekvésre hajt bennetek, ez mindig a legnagyobb szabad akarattal megy végbe, és így áldást hoz számotokra. Ezért mindig csak azt mondom nektek: ne utasítsatok vissza semmit, inkább mindent mérlegeljetek, amit elétek tárnak földi életetek okáról és céljáról. Gondoljátok át ezt az ismeretet, ami "testetöltéstekről" oktat.Gondoljátok meg, és földi életeteket mindig úgy éljetek, hogy felelősséget érezzetek érte, és ezt a felelősséget előttem se kelljen szégyenletek. Higgyétek, nem hiábavaló a földi létetek, és más célja van, nem csak a test fenntartása és kielégítése. A test mulandó, és a földi élet hosszúságát sem tudjátok. Ha nem vagytok hajlandók másfajta ismeretet elfogadni, ha azt, ami "nem bizonyítható" nem akarjátok elfogadni, úgy legalább tartsátok magatokat "Isten szavához". Ha azt hívő komolysággal hallgatjátok, az is felgyújthat bennetek egy kis világosságot, és némely dolog hihető és érthető lesz számotokra - pedig azt sem lehet bizonyítani. Valamely formában keressetek kapcsolatot a Szellemi Birodalommal. Legyen az egy gondolat amit a Teremtőhöz küldtök, vagy akár a szeretet tetteivel, mely egész biztos kapcsolatot jelent velem. Így majd olyan titkok birtokába juttok, amik önmaguk vonják el magukról a fátylat, hogy segítséget kapjatok eme utolsó rövid út eredményes megtevéséhez. Ne legyetek részvétlenek, ne csak testi kívánságaitok uralják egész gondolatvilágtokat, mert sokmindent teremtettem nektek, ami megfontolásokra indíthatna. Körül vagytok véve csodák minden fajtájával. Ezek mind szeretetem és hatalmam termékei, melyek engem tanúsítanak. Majd velem is próbáljatok kapcsolatba kerülni, mert a teremtésben nyilatkoztatom ki magamat. Ez majd megóv a rettenetes sorstól, hogy magatoknak újra át kelljen menni rajta. Majd megszabadultok a formátoktól, és újra bemehettek a szellemek boldog birodalmába, ahol szabadságban, világosságban és erőben, örök boldogságban éltek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.3593                                                                                                             1945. 11. 03.A szellemi és a földi világA földi világ és a Szellemi Birodalom egymással ellentétben áll, ezért annyira ellentétesek az ember iránti követelmények. Az ember soha nem tud eleget tenni mindkettő igényének. Minden feltétel nélkül csakis az egyik követelményeihez kell alkalmazkodnia.Érthető módon a Szellemi Birodalom csak szellemi javakat oszt, és ezt olyan feltételek mellett, mely ellentmond a világ kívánságainak. A világ földi kincseket kínál azoknak az embereknek, akik kívánságait teljesítik. A világ kívánsága - amit az ember elé állít - ellentétes a Szellemi Birodalom követelményeivel. Ugyanis testi élvezeteket és testi jólétet állít előtérbe, és megnehezíti a lélek szellemi javak utáni törekvését - talán teljesen lehetetlenné is teszi. Pedig a Szellemi Birodalom követelményeinek kell eleget tenni, a testet is ugyanarra kell hajlamossá tenni amit a lélek akar - ez viszont a földi vágyak feladását jelenti. Így áll szembe egymással két világ - és az ember választás előtt áll, hogy melyik világ javára döntsön. Az egyik világ mindig követelni fogja a másik feladását. Vagy a test, vagy a lélek beszél majd, azaz a léleknek kell megtenni a döntést, hogy fontosabb-e a maga kialakulása, vagy a test jóléte a fontosabb az ember földi élete tartamára. A Szellemi Birodalom pazar adományokat ad, melyeket mint ember nem tud értékében felmérni, de amelyek ELMÚLHATATLANOK, és a lélek számára olyan gazdagságot jelentenek, melyet a Szellemi Birodalomban saját boldogságára

használhat. A világ a testnek nyújt jólétet és kincseket, de ezek mulandók, és nem viheti magával a túlvilágba, a Szellemi Birodalomba. Ezek mulandók, ahogy a test is mulandó amint elhagyja a lélek, és a földi világból átmegy a Szellemi Birodalomba. Ha a lélek mindig csak a földi birodalomra gondol, a szellemi világban nagyon szegényesen fog állni. De a földi javakról való szabad akaratú lemondás feltétlenül szellemi javak birtoklását hozza magával, mert csak akkor mond le, ha a SZERETET MUNKÁLKODIK BENNE. Enélkül uralkodóvá válik benne a földi javak utáni vágy. De ahol felébredt a szeretet, ott a lélek törekszik - sokszor öntudatlanul is - szellemi javakra, és figyelmen kívül hagyja a földi javakat. Tehát a földi élet alatt az ember lelke választás előtt áll, hogy a földi vagy szellemi világ felé törekedjen-e. Döntése szerint alakul sorsa a szellemi világban, melybe átmegy, mikor letelt a földi próbaidő. Gazdagság vagy szegénység? Boldogság, vagy sajnálatos állapot? Az igazi boldogság azt követeli, hogy le kell győzni mindent ami földi - tehát a mulandót.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8465                                                                                                            1953. 04. 12.Miért nem ismert általánosan a visszavezetés FOLYAMATA?Csak mindig felém irányítsátok utatokat, és akkor segítséget kaptok minden szükségben és szorongattatásban, legyen az földi vagy szellemi. Majd rájöttök, milyen hasznos volt lelketeknek, mert a tiszta igazság mindig áldásos. Nem állítottam számotokra határt, és ha szellemi tudástokat bővíteni akarjátok, úgy mindig kész vagyok rá, és tanítalak benneteket. Felvetitek a kérdést, miért most kap magyarázatot az a tudás, melyről eddig semmi, vagy nagyon kevés ismeret volt. Íme megmagyarázom:Ismételten voltak olyan emberek, akiknek a szellemi állapota megengedte, hogy bevezetést kaphassanak a teremtés mélyebb titkaiba. Ezeknek tudomásuk volt a teremtmények őskezdetéről, az elbukásról, és öröktől való Megváltó Tervemről is. De ezt a tudást soha nem lehetett a többi emberre átvinni, ha azok még alacsonyabb szellemi állapotban voltak, mint aki tőlem kapta. Mélységében soha nem értette volna meg, és ha a másik csak a szavak szerint vette volna azt, akkor értelme tiltakozott volna, agyrémnek nevezve visszautasította volna - mert egy még fel nem ébredt szellem nem képes megérteni. Épp ilyen volt Földön jártamban az emberiség is, nagyon alacsony szellemi fokon állt, mert még teljesen ellenfelem hatalma alatt volt. A nagy szellemi sötétségnek ez volt az oka, és ezért nagyon kevés volt a száma azoknak, kiket meg tudtam tanítani a teremtésre vonatkozó titkokra. Még ezek is nehezen értették meg, mert még terheltek voltak az ős-bűnnel - és ez hiányos ismeretet is jelent. Igaz, többször megkérdeztek, de én csak kereszthalálom utáni megvilágosulásukra tudtam utalni. Majd ha végbement a Megváltás Műve, majd az elveszi a sűrű sötétséget azokról, akik engem szeretnek. Tehát ezek lassan megértették mindazt, amit nekik tanítottam. De tudásukat épp ez ok miatt, hogy embertársaik szelleme még nem ébredt fel, nem tudták továbbadni - mert nem értették volna meg őket. A tudás tehát a felébredt szellem tudása, a helyes életvitel eredménye - a szeretet eredménye. Magam is elsősorban ezt hirdettem, ezért az embereket arra kellett indítani, hogy szeretetparancsomat teljesítsék. Továbbá azt is tudnotok kell, hogy bár tanítványaim az utókor számára leírták amire megbízást adtam nekik, viszont ők maguk sem tudták felfogni még a mély bölcsességeket. Ezért csak mint rájuk bízott feladatot teljesítették, hogy hírt adjanak mit mondtam az embereknek akik követtek, akik bennem prófétát láttak, tőlem csodákat vártak, vagy mindenfajta betegségből való gyógyulásukat kértek. Akik szavaimból erőt és vigaszt merítettek, és akikben - mert volt bennük jóindulat - én meg tudtam erősíteni az egyistenben való hitet. Nagyon kevesen voltak, akik mélyebbre akartak volna hatolni. Ezeket is inkább az értelmük késztette, és nem a szívük, hogy olyan dolgokról érdeklődjenek, mikre tőlem választ kaphatnak. Elfogadták ugyan a magyarázatokat, de az nem hatolt mélyebbre - kivéve egyeseket, kiknek szerető szívük volt, akik engem felismertek Istenüknek és Teremtőjüknek. Nem kell különösebben magyaráznom, hogy bevezettem őket a tudásba, és ők nagyon boldogok voltak. De ez a tudás mindig csak azok számára maradt boldogító szellemi kincs, akiket magam vezettem rá, tehát a követőimnek. De embertársaikra nem vivődött át, sem utódaikra, mert nem volt elég megértés bennük, és ezért ezek a beszélgetések nem kaptak említést tanítványaim leírásában.Azonkívül az őskezdet, és minden teremtett végcéljának az ismerete nem volt az akkori emberek számára szükséges, sőt, nem is lett volna előnyös. Ha mint tananyagot adtam volna nekik, bizonyos tekintetben kényszerítően hathatott volna az emberek akaratára. Irtózattal gondoltak volna vissza fejlődésükre, és nem tudtak volna szabadon érezni, vagy szeretetet érezni Istenük iránt. Tervem teljesen érthetetlen lett volna számukra. Amint azonban isteni kinyilatkoztatásokat vezethettem a Földre, az emberek számára ez az ismeret is megnyílt.A közeli vég megmagyarázza azt is, hogy miért kaptok mindig tisztább magyarázatot. Azért, mert nem lehet az embernek soha elég behatóan szeme elé állítani felelősségét, mert most az ÚJRASZÁMŰZETÉS tényéről van szó, mely csak EGY MEGVÁLTÓ KORSZAK VÉGÉN LÉP FEL, és amely nagyon jelentős minden emelkedőben lévő lélek számára.

Ezt megelőzően a lelkeknek - akik a Földön nem érték el érettségüket - megvolt a lehetőségük, hogy a túlvilágon kiérlelődjenek. Viszont egy megváltási korszak végén nincs meg már ez a lehetőség, mert akkor minden lélek, aki a földi próbaidőben kudarcot vallott, újból egyes részecskére oldódik, és a kemény anyagba lesz száműzve. Mi lenne hát érthetőbb, mint hogy erről nektek embereknek ismeretet adok, hogy mi vár rátok, ha csődöt mondtok? Földi életpróbátokat meg tudnátok állni minden ismeret nélkül is, DE CSAK AKKOR, HA SZERETETBEN ÉLTEK. De mikor a szeretet annyira elhidegül, hogy a kudarc elkerülhetetlen, és amikor lepecsételődik a lélek száműzetése és sorsa - akkor előtte minden eszközt bevetek, hogy az emberiséget felrázzam! Arról is gondoskodom, hogy az emberiség ismeretet kapjon nagy teremtő tervemről. Még akkor is, ha ennek eredménye nem sokkal több, mint hogy az emberek hitetlenül meghallgatják ezt az ismeretet, és inkább visszautasítják, mint elfogadják! Viszont én ismerem az egyes ember akaratát, és ezért azt is tudom, hogy ki zárkózik el előle, és ki vonja le belőle a helyes következtetést. Valóban, az ismeretet elvezetem ezekhez teljes igazságban, a legmélyebb szellemi tudásban, ahogyan ezt minden időben megtettem azokkal, kiknek szíve magyarázatot kért, akiknek élete szeretetben telik el, és akik ezáltal befogadóképesek. Mert a SZERETET, BÖLCSESSÉG ÉS HATALOM ISTENÉT ismerjétek fel bennem, és minden eseményben, amit majd átéltek. Bízzatok bennem, és mindig vegyétek igénybe segítségemet - mert a vég előtt még nagy szükségállapot lesz. Viszont aki bízik bennem, és kitart egész a végig, az üdvözül.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.7728                                                                                                             196o. 1o. 21. A Megváltó Terv végbeviteleMegváltó Tervemet olyan világosan tárom elétek, hogy abból végtelen szeretetemet is kiolvashatjátok. Hogy nem kell kételkednetek a szeretet Istenében még akkor sem, ha bele kell vonnom a Megváltás Tervébe a Földön az utolsó megsemmisítő munkát is. Tehetnék-e valami mást, mint aminek nem a szeretet az indítója? Viszont ti emberek nem tudtok mindent áttekinteni. Mégis, öröktől való Megváltó Tervem megmagyarázza, amit értelmetek tétovázva akar csak elfogadni. Csakis végtelen szeretetem visz rá, hogy Megváltó Tervemet kivitelezzem, mert bölcsességem helyesnek ismerte el, és mindenhatóságom a megállapított időben végbe is viszi. Ne higgyétek emberek, hogy rávehettek egy másik tervre, mert most már nem egyedül az emberek megmentéséről van szó, hanem az EGÉSZ SZELLEMI FEJLŐDÉSRŐL, mely ismét újból kezdődik - és amit egy ÚJ MEGVÁLTÓ PERIÓDUS vezet be. Minden szelleminek újabb besorolásáról van szó, és a SZELLEMEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉRŐL, akik már az én-tudat stádiumában vannak, és akiket annak megfelelően kell elhelyezni, ahova érettségük szerint valók. Egy megváltó korszak alatt ismételten voltak kisebb szakaszok, ahol az ítélet különféle formájával kellett közbenyúlnom. Az embereket ismételten figyelmeztettem, és intettem - és visszatérési szándékuknak megfelelően az ítélet kitolódott, vagy megszűnt. Szeretetem ismételten közbelépett, hogy megpróbálja az embereket a helyes útra terelni, mielőtt igazságosságom vette volna át a szót. Egy megváltó korszak szakaszai lehatároltak, de elég lett volna, hogy meghozza valamennyi léleknek a megváltást, ha az emberek akarata erre használta volna. De egyszer ezek az idők is lefutnak, és ismét gondolni kell a teremtésben megkötött szellemire, mert azoknak is ugyanazt a fejlődést kell megtenniük - és meg is akarják tenni, mert egyszer azoknak is szabaddá kell válniuk formájuktól. MERT SZERETETEM A MÉG NEM ÉRETT SZELLEMI SZÁMÁRA IS ÉRVÉNYES. Megváltó Tervem magába ölel minden valamikor tőlem eltávozott szellemit. Erre emberek nektek is gondolnotok kell, amikor Megváltó Tervem érthetetlennek, és szeretetemmel összeférhetetlennek látszik.SZÜKSÉGESSÉ VÁLT MINDEN SZELLEMI ÚJBÓLI BESOROLÁSA, DE AZ EMBERISÉG IS OLYAN SZELLEMI MÉLYPONTON ÁLL, AMELY FELTÉTELEZI A VÉGET. Szükség van a teremtés és azon emberek feloldására is, akik nem találtak hozzám, és már nem is fognak hozzám eltalálni.Higgyétek el, ezt bölcsességemben felismerem, és öröktől fogva felismertem. Az utolsó idők embereinek akaratáról és érettségi fokának milyenségéről tudok. Megváltó Tervemet ennek az akaratnak megfelelően állítottam fel, és melyet valóban végbeviszek, mikor eljön az ideje. Minden nap kegyelem, mert még felhasználható a hozzám való visszatérésre, hozzám, Atyátokhoz. A lelket minden új nap még érlelődésre segítheti, és ezért minden napot ismerjetek el kegyelmi ajándéknak, és legyetek hálásak szeretetemért, mely szeretet biztosan elkísér a végig - míg az utolsó nap el nem érkezik. De megérkezik, az biztos és igaz, MERT AZ ÉN SZAVAM IGAZSÁG, ÉS ÖRÖKKÉ AZ MARAD.                                                                                        Ámen.

   AZ IGAZI IMA    Milyen legyen a meghallgatásra találó ima? Hangosan vagy csendesen imádkozzunk? Az ima   -   kegyelmi eszköz     János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye. Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001   TARTALOMJEGYZÉK Isten áldását ki kell imádkozniAz ima kegyelmi eszközSzükségben hívjatok  A hit mélységeTanuljátok meg bennem felismerni az AtyátA gyermek imájaImameghallgatás....Milyen legyen az ima, mely meghallgatásra talál?Ima szellemben és igazságban  I.Ima szellemben és igazságban  II.Hangos, vagy csendes ima?A bensőséges ima megerősíti a hitetEgyszerű imaformaBocsásd meg a mi vétkeinketKönyörgés az Istentől távol élő emberekértIma a túlvilági lelkekért, akik a földön nem tudtak szeretniA hívő ima, és könyörgésA világosság-beli lények hívása,  kapcsolat IstennelImameghallgatás, hitIma kegyelemért és erőértAz alázatos imaA helyes ima: "Legyen meg a Te akaratod"A gonosz munkálkodása ellen csak az  ima nyújt védelmetIsten segítségül hívása Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.

2005. B.D.Nr.7603                                                                                                            l960. 05. 20.Isten áldását ki kell imádkozniMikor valamihez hozzákezdtek, el ne mulasszátok, hogy kérjétek hozzá segítségemet és áldásomat. Ezzel azt bizonyítjátok, hogy vezetőtöknek engem választottatok, hogy nálam nélkül nem akartok semmit tenni, tehát, hogy velem kapcsolatban akartok lenni. Ez biztosítja minden utatokon áldásomat és vezetésemet.Azt is higgyétek, nem kell semmi hibától tartanotok, ha előtte áldásomért imádkoztatok, hogy a kérés valóban megóv a kudarctól. Mert amit talán kudarcnak néztek, a valóságban lelketek előnyére válik. Állandóan reám gondoljatok, többet nem kívánok tőletek. De gondolataitokból sokszor kikapcsoltok, és ilyenkor mindig abban a veszélyben vagytok, hogy ellenfelem nyomakszik oda, és rossz irányba befolyásol benneteket. Ettől pedig óvni szeretnélek bennetek, mert ez megnehezíti földi utatokat. Az utat sokkal könnyebben megteszitek, ha én vagyok útitársatok, és az is maradok. De támogatásomat ismételten, és mindig újból kérnetek kell. Szükségetek van a velem való kapcsolatra, hogy ellenfelemtől megóvhassalak, aki nem hagyja abba, hogy szorongasson benneteket. Ebben az utolsó időben nagy a hatalma, amit csak ti magatok tudtok megnyirbálni. A vele való küzdelemben erős pajzsot jelent akaratotok és felém fordított gondolatvilágotok. Ez a legjobb fegyver, amit ellene használni tudtok, ekkor ugyanis engem hívtok a magatok közelébe, amitől ő menekül, és rólatok is lemond. Sok zűrzavart kever az enyémek közt, mert aki hozzá tartozott azt ostromolja. Ostromlásai akképpen folynak, hogy egymás ellen heccel, majd maga nyomul közéjük. Ekkor csak a velem való kapcsolat lehet a menekülésetek, így megszabadultok tőle. Mert az akaratotok, és ezáltal magatok adjátok meg a döntést, hogy a tulajdonába kerültök-e. Azért nem kell félnetek tőle, teljesen tehetetlen, ha akaratotokat átadjátok nekem, ha teljes bizalommal nekem Jézus Krisztusnak adjátok át magatokat, és védelmet tőlem kértek. De nagy hatalmat gyakorol fölöttetek, ha a földi utat egyedül teszitek, nélkülem, és szeretetteljes vezetésem nélkül. Azért ismételten mondom: ne kezdjetek hozzá semmihez, amíg áldásomat ki nem könyörögtétek rá, amivel bizonyítjátok, akaratotok az enyémhez kapcsolódik, és ti a napszámot tényleg áldásom segítségével viszitek végbe, és az eredményes lesz. Nyugalomban és belső békében jártok utatokon, az ellenfélnek nem nyújtotok már támadási felületet és célt, mert oldalatok mellett lépkedek - tőlem pedig menekül, mert világosságomat nem képes elviselni, melynek világos fényében akkor ti is benne vagytok.                                                                                        Ámen. B.D. Nr.632l                                                                                                             l955. 07. 29. Az ima kegyelmi eszközKevéssé használjátok ki a kegyelmeket, melyek hozzátok folynak, állandóan kegyelmi adományokkal lépek elétek. Felajánlom, de ti elmentek mellette. Mikor szükségben vagytok miért nem hívtok, miért nem használjátok az imát? És fületeket miért zárjátok el szavaim elől, miket földi szolgáim föntről vezetnek hozzátok? Higgyétek, hogy minden szükség egy tőlem felhasznált eszköz, mely segít nektek, tehát részemről kegyelem. Higgyétek, hogy az ima is egy meg nem érdemelt kegyelem, melyet meghallgatok, amikor mondjátok. Az ima után a szívetekben felhangzó szavam is a legértékesebb kegyelmi adomány, mert számotokra az a legnagyobb segítség, amikor meghallgattok hogy mi a mondanivalóm, és az az örök boldogságra segít benneteket.Minden eszköz kegyelmi ajándék melyet arra használok, hogy segítselek a mélyből a világosságra jutni - habár visszautasító magatartástok nem érdemli meg, hogy szeretetem állandóan ápolgasson. Az utolsó időben valóban mértéken túl ömlenek felétek a kegyelmi adományok, senkinek sem kell üresen maradni, mindenki annyit kérhet belőle, amennyit csak kíván, és csak akarnia kell, hogy szellemi szükségében segítséget kapjon.Viszont semmiféle kegyelmi adomány nem hat, ha nincs bennetek készség, hogy értékeljétek. Azért én nem változtathatlak meg benneteket - ezt magatoknak kell megtennetek. A ti akaratotok törekedjen szellemi emelkedésre, és mindenfelé láthatók lesznek a segítőkészség rügyei, melyek felhasználhatók az emelkedéshez. Nektek embereknek a "kegyelem" szóról hamis fogalmatok van. Azt hiszitek, hogy ezen "eszköz" által már erő és lelki érettség van birtokotokban. Azt hiszitek, hogy a formális szokások már kegyelmi eszközök, és nem tudjátok, hogy tulajdonképpen mit kell érteni a kegyelem alatt. Minden esetre szeretem azokat is, akik még távol vannak tőlem. Én minden embert a magasba akarok vinni. Gondoskodásom elsősorban azoknak szól, kiknek semmiféle kapcsolatuk nincs még hozzám - hogy elsősorban kapcsolatba jussanak velem. Ezért olyan élethelyzetbe juttatom őket, ahol szükségben és szenvedésben hozzám kiáltanak, mert a hozzám való kiáltásnak eredményes hatása van. Így hát szeretetem állandóan új eszközt gondol és talál ki, hogy a tőlem elváltakat újból hozzám fordítsa. Mindazok az eszközök, melyek alkalmasak rá, hogy helyreállítsák a kapcsolatot köztem és az ember között, kegyelmi eszközök, mert meg nem érdemelt adományok. Amint az ember az imához menekül, kiköveteli kegyelmemet, és utána korlátlanul meg is kapja.

Életében annyira nyilvánvalóan megjelenek, hogy meggyőződéses hitet kap, mert imájával igazolta, kész, hogy kegyelmeimet felhasználja. Ezért korlátlanul folyhatnak hozzá a kegyelmek, és hatásossá válhatnak, de ez mindig feltételezi az ember szabad akaratból való tevékenységét. Az utolsó időben egész nyilvánvaló utalást kapnak Istenükre és Teremtőjükre, Kormányzójukra és Segítőjükre. Saját ösztönzésből fordulhat mindenki Istenhez, a segítőjéhez. Mindenki maga léphet kapcsolatba velem, és hallatlan hasznot húzhat ebből a kapcsolatból. Viszont készségesnek és szófogadónak kell lennie, különben hatástalan marad minden kegyelmi adomány, akkor viszont az ember is menthetetlenül elvész mikor az utolsó nap elérkezik.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.368l                                                                                                              1946. 02. 09. Szükségben hívjatok A hit mélységeA szükség órájában csak kiáltsatok hozzám bizalommal, és közelebb vagyok hozzátok, mint bármikor máskor. Minden gondolati kapcsolat a közelembe hoz, mert én szellem vagyok, melyet a legkisebb egységben magatokban hordoztok. Ezért, ha szívetek mélyéből hozzám kiáltatok, az a szellemi szikra hangja bennetek, mely hozzám, az örök Atya-szellemhez törekszik, mely elválaszthatatlan tőlem — és aki így von magához engem. Mindig közel vagyok hozzátok, de csak akkor érezhető, mikor akaratotok tudatosan tör felém, és jelenlétemet kéri. Úgy éreztek engem, hogy bensőtökből kiindulva nyugalom áraszt el, melynek alapja a bennem és segítségemben való szilárd hit. Szükségben kiáltsatok hozzám, és meghallgatlak benneteket. Ha hiszitek, hogy én létezem, hogy szeretlek benneteket, hogy hatalmam és akaratom számára semmi sem lehetetlen, akkor kiáltástok is szívből érkezik. Minden kételkedés nélkül várjatok segítségemre, mert kérésteket teljesítem, és segítséget kaptok. Viszont minden kételkedés gyengíti a hit erejét, és ekkor lehetetlenné teszitek, hogy a szellem bennetek működhessen — magatok gátoljátok magatokat, hogy az Atya-szellemhez törekedjetek. Ilyenkor nem is közvetíthető az erő, mely tőlem a szellemi szikra által átömlene hozzátok. A valóban hívő gyermekeket a magaménak mondom, ők korlátlanul bíznak az Atya szavában: átadják magukat minden szükségben és veszélyben, nem aggódnak, és nem kicsinyhitűek, mert a szerető Atya védelmében levőnek tudják magukat. A hitnek ilyen mélysége igen erőssé tesz szellemben benneteket, minden földi és szellemi szükségnek gátat vet. A rendíthetetlen hit lehetővé teszi az állandó, érezhető jelenlétemet, és akadálytalan munkálkodásomat. Akkor nyilvánvaló lehet a működésem, létrehozhatom a lehetetlent, mert a mély hit az erő olyan teljességét hozza magával, mely által az ember maga, vagy a szellemi erő legyőz mindent, ami gondot okoz. Higgyetek a segítségemben, és mindig megkapjátok a segítséget, hitetek által engedjétek magatokba ömleni erőmet, hogy a bennetek lévő szellem nyugalmat és biztonságot adhasson. Mert a ti megszaporodott erőtök tőlem van, a lényemből folyik, így tehát hitetek ereje és kiáltástok bensőségessége szerint vagyok bennetek és nálatok. Soha nem értitek meg a Földön, hogy én vagyok ez a szellemi szikra bennetek, a szeretet, erő, világosság. Mindez egy, tehát én folyton jelenlevő vagyok, ahol bennetek a szellem működni tud, ahol szeretetet gyakoroltok, és én mint erő és világosság felismerhető vagyok. Mert ha mindezt megértenétek, már nem tudnátok kételkedni. Azért fáradozzatok, hogy megértsétek: kérjétek ki a bennetek levő szellem tanácsát, hogy oktasson és magyarázatot adjon dolgokról, melyek még nem világosak, amit nem értetek. A bennetek lévő szellem megtanít titeket. Újra csak én vagyok aki tanít, aki magához akar vonni benneteket, és az igazságot hozza, hogy hozzám találjatok, hogy érzékszerveiteket a szellemire irányítsátok, és vágyakozzatok rá, hogy kapcsolatot teremtsetek az Atya-szellemmel. Ekkor hitetek mindig mélyebb és erősebb lesz, állandóan és folyton felismertek, állandó jelenlétemet érzitek, és teljes nyugalommal átengeditek magatokat nekem és vezetésemnek. Ekkor valóban helyes vezetést kaptok ezen a Földön, a helyes úton jártok majd, mely elvezet az örök hazához, és célotokat biztosan eléritek.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5480                                                                                                            l952. 09. 06. Tanuljátok meg bennem felismerni az AtyátNe engedjétek, hogy számotokra a távoli Isten legyek, akit csak bizonyos időközben hívtok segítségül — ahogyan az emberek adta előírások követelik. Minden időben hívjatok magatokhoz, engedjétek, hogy folyton a közeletekben lehessek. Az Atyát lássátok bennem, aki bensőséges szeretettel kívánkozik gyermekeihez, és úgy beszéljetek hozzá, ahogyan egy gyerek beszél az édesapjával: félelem nélkül, bizakodva és egyszerűen, hogy a szívem örvendhessen dadogástokon. Csak amikor már nem a távolban kerestek, csak amikor már közelségemet érzitek, akkor állt helyre az igazi kapcsolat velem, mely azután magával hozza következményeit is: szeretetem hatást gyakorol rátok, gyermekeimre. Használjátok fel ezt a gyermekséget, és akkor már nem vándoroltok magánosan ezen a Földön, akkor a legdrágább barát és segítő lesz már oldalatok mellett, akkor megtanuljátok a helyes gondolkodásmódot, és földi léteteket is jól kihasználjátok. Mert utasításokat adok, melyeket gondolatilag felfogtok, szerinte cselekedtek, mert az igazi jó gyerek megteszi amit Atyja kér tőle.

Csak az Atyát tanuljátok felismerni bennem. Mert én azt akarom, hogy szeressetek, és ne féljetek tőlem mint Istentől. Akkor imátok is olyan lesz, hogy meghallgathatom, mert hit és szeretet fejeződik ki benne. Ha Istenhez nem beszéltek olyan bensőségesen és bizalmasan, ahogy édesapátokhoz beszéltek, akkor csak úgy beszéltek, ahogyan a hagyománynak megfelelően megtanítottak, ahogy az egyház hite előírja. Ez igen könnyen csak formális marad, olyan ima, melyet nem lélekben és igazságban küldenek felém. Nem hallgatok az ajakimára, azt akarom, hogy a gyermekeim mint atyjukat szólítsanak meg és beszéljenek hozzám. A szív beszédét akarom hallani, melyhez szeretettel odahajlok, és engedélyezem a kérést. Igaz, hogy nektek embereknek először el kell ismernetek az örökkévaló Istent és Teremtőt, hogy felébredjen bennetek a hit, de utána ennek a hitnek meg kell elevenedni a szeretet által. Istent mint Atyátokat kell megtanulnotok szeretni, és akkor már nem lesz köztünk csak halott, formális viszony. Akkor bensőséges viszonyt hoztok létre velem, amit kívánok hogy megtegyetek, mert akkor teljes szeretettel átölelhetlek benneteket. Ezzel nagy lépést tettetek a tökéletesedésetek felé, ekkor én már nem engedlek el, és hűségesen szorgoskodó atyai szívem a célotok felé vezet. Mint igazi gyermekeim vonultok be az örök hazába, az Atyai Házba, tulajdonotokba veszitek atyátok örökségét, hozzám és akaratomhoz hasonlóan tudtok majd teremteni és alkotni, és leírhatatlanul boldogok lesztek.                                                                                        Ámen.  B.D. Nr.5720                                                                                                           l953. 07. lo. A gyermek imájaHiggyétek el emberek, nálam mindent elértek, ha helyes módon imádkoztok hozzám. A földi atya sem zárkózik el gyermeke elől, amikor az bizakodva kér valamit tőle. A földi atya sem tud gyermekétől semmit megtagadni, mert az bensőségesen kéri, és a gyermek szeretetét meg akarja tartani. De a földi apa ember, kinek gyengéi és hibái vannak a Mennyei Atyához mérve. A Mennyei Atya szeretete messzemenőn mélyebb gyermekeihez, kiknek szeretetére kezdet óta vágyódik. Gyermekeimet az akaratuk választja el tőlem, ezt az akaratot kívánom én, ami egykor az ellenfelem felé fordult. Ezt az akaratot akkor ismerem el hogy nekem szóló, mikor egy ember imában engem hív. Az ima igaz, ha igazolja, hogy a gyermek atyja után kiált. Ekkor az ember a hozzám való visszatérés útján van, akkor újra megkaptam gyermekemet, és szeretetem mindenre képes, hogy a gyermek szeretetét megnyerjem, hogy most már mindörökké el ne forduljon tőlem. De az emberek imái ritkán olyanok, amilyennek lenniük kellene. Talán még Istenükhöz imádkoznak, de Atyjukhoz nem, imájuknak nincs ereje, mert hiányzik belőle a gyermeki bizakodás és a hit, hogy meghallgatom. Így ez nem alkalmas rá, hogy a helyes gyermeki viszonyt jelezze. Még túl távol állnak tőlem, még csak próbálkoznak, hogy aztán annál hitetlenebbek legyenek, ha imájuk hiábavaló volt. Tanuljátok meg először, hogy bennem az Atyát lássátok, és beszéljetek hozzám, majd magatok is megtapasztaljátok, mennyivel hatásosabb lesz imátok. Szükségetekben legyen tudatossá, hogy saját erőből semmire sem mentek, és tehetetlenségetekben ahhoz kell mennetek, és ahhoz mehettek, aki hatalmas. Aki mindnyájatok Atyja. Aki tud, és akar is segíteni, mert szeret benneteket. Ebben a tudatban magatok is gyermekének érzitek magatokat, aki alázatosan és bensőségesen eléje tartja szükséghelyzetét. Ő ígéretéhez hűségesen segíteni fog: „Kérjetek, és adatik nektek, kopogjatok, és ajtót nyitnak nektek!"                                                                                        Ámen.B.D. Nr.8073                                                                                                           l962. 01. 06.Imameghallgatás....Ó, hát ismerjétek fel Atyátok szeretetét! Aki a legjobbat akarja veletek. Engedjétek meg neki, hogy visszatartson azon az úton, mely a pusztulásba vezet. Hallgassatok pásztorotok csalogató szavára, és forduljatok feléje. Térjetek vissza hozzám, engedjétek általam vezetni magatokat, mert ha távol tartjátok tőlem magatokat, akkor ki vagytok szolgáltatva az ellenségnek, aki irgalom nélkül leránt a mélybe. Ő szétkergeti a nyájamat, és könnyedén hajtja a maga területére, ha nem állnak a védelmem alatt, mert oda nem követhetem őket. Nektek embereknek tudnotok kell, hogy állandóan kémkedik körülöttetek, hogy egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy hálójába vonjon. Sok sikere van, mert ti a saját erőtökre hagyatkoztok, holott győzni csak támogatásommal tudtok. Látom sorsotokat, látom a veszélyt melyben vagytok. Ha segíteni akarok — nem fogadjátok el. Elfordultok tőlem, mert akaratotok még nem irányul rám. Kényszerrel nem lehet gondolkodásotokat megváltoztatni, mert szabad akarattal kell felém fordulnotok, csak akkor foghatlak kézen, nyilvánvalóan csak akkor tapasztalhatjátok meg segítségemet.Hogy elérhessem ezt a szabad akaratból való hozzámfordulást, valamilyen szükségbe kell juttatnom benneteket — de ekkor újra nehezetekre esik hogy elhiggyétek: az Isten a szeretet. De a szükség arra indítson benneteket, hogy az utat felém vegyétek, és engem kérjetek, hogy segítsek. Csak ennyit akarok elérni vele, hogy hozzám találjatok, hogy hallgassátok pásztorotok csalogató szavát, hogy hozzám meneküljetek, mikor szükségben vagytok. Valóban segítséget kaptok, csak kiáltástok szívből fakadjon.

Sokszor csodálkoztok, hogy semmi imameghallgatásban nem részesedtek. De arról nem adtok számot magatoknak, milyen ez az ima, amit hozzám küldtök. Ha nem érzem benne a bensőséges kérést, amit szellemben és igazságban küldtök felém, nem hallak benneteket, mert ilyen ima naponta ezrével száll fel, de lélektelenül van elmondva, és nem igazolják a velem való kapcsolatot, a kérő gyermek kapcsolatát Atyjával, aki valóban segít bármi legyen is az. Mert nálam semmi sem lehetetlen. Ha a bensőségesség hiányzik az imából, nem éri el fülemet, és teljesítés nélkül marad. De sohasem azért mert belőlem hiányozna a szeretet — hanem mert belőletek hiányzik a gyermeki bizakodás irántam, mely pedig biztos szavatosságot ad mindenféle dolog teljesülésére. Csak tudnátok hinni a hozzátok való mérhetetlen szeretetemben, mely folyton szétosztani akarná magát, és amely nem akarja hogy szenvedjetek. Viszont viselkedésetek arra kényszerít, hogy olyan eszközöket használjak, mely arra késztet bennetek, hogy kételkedjetek szeretetemben. Ennek ellenére mégis csak segíteni akarok.Boldog, aki ezt a végső segédeszközt igénybe veszi a maga számára, aki megtalálja hozzám az utat, és szükségében felém kiált. Mert valóban megtapasztalja segítségemet, nyilvánvaló módon átélhet engem, és hisz bennem, és nem veszik el.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.8738                                                                                                             l964. 0l. 28. Milyen legyen az ima, mely meghallgatásra talál?Számotokra mindig jelen vagyok, bármikor is hívtok. Minden bensőséges, kérő gondolat eljut hozzám. Minden hangot hallok, mit szívetek mond ki, és mindig felétek fordulok, mert a gyermek hangja keresztüljut mindenen, és eléri az Atya fülét. Segítségre is mindig készen vagyok, mikor szükségtek van rá, szellemi erővel látlak el, ha erre kértek. Felétek hajlok és hagyom, hogy elém terjesszétek kéréseteket, mert nekem az a boldogság, ha teremtményeimet boldogíthatom. Ha megadhatom gyerekeimnek amit kérnek, vagy kívánnak tőlem. Soha nem megy el a fülem mellett, és nem marad meghallgatatlan a kiáltás, mit lélekben és igazságban küldenek felém. Minden hozzám intézett bensőséges ima áldást hoz nektek, és lelketek megérlelődik rajta. Csak a kiáltástok ne legyen pusztán ajakima. Épp ez a feltétel hiányzik olyan gyakran, mert az embereket olyanfajta imára tanították, mely soha nem hatolhat el fülemig. Sokszor imádkoznak közösen, és szavakat mondanak maguk elé, miket megtanultak — de amelyek soha nem fejezik ki lelkük érzelmeit! Üres szavak, és azok is maradnak — jobb lenne ha nem ejtenék ki őket! A bensőséges ima a szívből emelkedik föl, és a velem való bensőséges kapcsolat eredménye, és akkor ez a gyermek úgy beszél velem, mint az atyjával. Ha csak dadogni tud, és nem használ helyénvaló szavakat, mégis megértem ezt a dadogását, és úgy értékelem, mint a gyermek szeretetből induló kiáltását atyjához, és meghallgatom, és válaszolok rá. Az ima egy híd mire minden pillanatban ráléphettek. Mégis, kevésbe használt út ez nálatok, mert "az imából" csak a forma maradt meg, szavak ledarálása, melynek értelme nincs átgondolva, és mely többnyire megnehezíti a felém fordulás bensőséges gondolatát és áhítatát. Ilyenkor az ember önmagát nagy kegyelemtől fosztja meg, mert az ima erejét nem használja fel, mert nem ömölhet erő feléje, ha nem találta meg a bensőséges kontaktust hozzám. Pedig nincs sok szóra szükség, hanem csak egy számomra teljesen megnyílt szívre. Szívetek ajtaja legyen teljesen kitárva amikor imádkoztok, hogy beléphessek, hogy világossággal és kegyelemmel betölthesselek. Ezért gondolataitok a legteljesebb szeretettel legyenek nálam. A szív maradjon szabad minden más gondolattól, és ekkor halk párbeszédet folytassatok velem. Mondjátok el minden gondotokat és kívánságotokat — vagy ha nem gondjaitokkal jöttök hozzám, akkor mutassátok ki szereteteteket. Ehhez valóban nincs szükségetek ima-rendezvényekre, általános akciókra, tömegimára. Hacsak nem az a helyzet, hogy valami különleges kérelem indít több embert arra, hogy közösen kérjenek segítséget tőlem. De akkor ez is csöndben, és magatokba mélyedten menjen végbe, mert a bensőséges kapcsolatot minden hangos megnyilvánulás megzavarja. A zajban az ember nem képes annyira elmerülni, hogy engem egészen, jelenlétemmel érezzen. Mindig újból megismétlem és utalok rá, hogy szokásos imáitokkal nem értek el sokat nálam. Én csak arra figyelek, hogy a szív mit érez, nem arra hogy mit mond a száj. Pedig sok ember vesz részt az ilyen imákban, és ez mindig is borzalom lesz nekem, mert csak azt bizonyítja, mennyire nem veszitek komolyan, hogy Mennyei Atyátokkal beszéltek. Még segítséget is reméltek az ilyen imától — amit viszont soha meg nem tapasztaltok. Ti meg erre újból elkeseredtek, kételkedni kezdtek Istenetek hatalmában és szeretetében, mert segítséget nem tapasztaltok. Pedig a csendes, komoly, szívből feltörő imával sokat elérhetnétek, mert az ilyen imát soha el nem engedem magam mellett. Inkább örülök neki és mindig kész vagyok válaszolni. Ezzel igazolom, hogy Atyátok szeret, boldogítani akar, és van hozzá hatalma. Bensőséges odaadásotokat semmi sem bizonyítja jobban, mint a halk párbeszéd, amit szívetek folytat velem, mert ezt gondolkodás nélküli formasággal nem végezhetitek el. Ekkor minden felém irányított szó gyermekien és bizalmasan hangzik. Ekkor valóban helyreállítjátok a gyermek viszonyát az apához, és a gyermek mindent elér, mert az Atya szeretete nem vonja vissza magát, és a gyermeket megállás nélkül boldogítani akarja.

De míg az emberek azt hiszik, hogy forma-imákkal meghatározhatják hogyan segítsek rajtuk, addig kevés eredményt könyvelhetnek el, és ezért kételkednek ismételten abban az Istenben, akinek szeretete állandóan kész segíteni, és hatalma is meglenne hozzá. Pedig ez a hit előfeltétel, hogy minden ember fölé kiöntsem bőségszarumat. Ez a hit megköveteli az eleven kapcsolatot velem, azt, hogy mindig csak szeressen — ezért ér el mindent nálam a szeretőszívű ember.                                                                                         Ámen.  B.D.Nr.4872                                                                                                            l950. 04. 0l. Ima szellemben és igazságban  I.Szellemben és igazságban kellene imádkoznotok. Ez feltételezi az igaz hitet irántam, akit imában hívtok, és aki majd segít. Tehát hinnetek kell, hogy ÉN VAGYOK. Hogy hatalmam van segíteni, és szeretetem akar segíteni rajtatok. Ez a szilárd hit megtaláltatja veletek a helyes szavakat vagy gondolatokat, amivel kapcsolatba léphettek velem. Ti aztán szívetek szerint beszéltek hozzám, ez nem ajakima, ez az igazi párbeszéd velem, mert rám bízzátok gondjaitokat és szükségleteiteket, és tettben várjátok a választ. Tehát bíztok benne, hogy meghallgatlak. Mikor a bizalomnak ezt az állapotát létrehoztátok, hogy biztosan segítek rajtatok, akkor nem is tehettek mást, mint szellemben és igazságban imádkoztok — és én hallgatlak titeket.Hogyan imádkozhat azonban egy ember szellemben és igazságban, aki a megtanult szavakat használja? Akik közösségben a többiekkel hosszú imákat végeznek, akik sem bensőségességet, sem áhítatot nem jeleznek, mert a szív nem is veszi észre hogy mit mond a száj. Hogyan is várhatnátok ti emberek, hogy az ilyen ima tetszésemre legyen, mely minden más, csak éppen nem a gyermek bizalmas beszélgetése az atyjával! Mint egy gyermek szava, olyan egyszerű és szerény legyen az imátok, hogy jelenvaló lehessek nálatok, és megérezzétek kegyelmemet. Aki így beszél hozzám, azt hallom és meghallgatom, mert azt az ígéretet adtam: kérjetek és adatik nektek, kopogtassatok, és ajtót nyitnak nektek. De nekem nincs tetszésemre az ajak tisztelet, egyedül a szívet nézem, mit senki sem rejthet el előlem. Ahol a szív néma, onnan elmegyek, és sem szeretetem, sem hatalmam nem ad neki bizonyítékot arra, hogy hallottam. Elfordulok azoktól kik folyton imádkoznak, de gondolataikkal egy részét sem érintik mindannak, amit mondanak. Akik így imádkoznak, azok nem ismernek fel engem, mert ha felismernének akkor elnémulnának, tiszteletteljessé válnának, és mély alázatukban bensőséges szavakat dadognának. Ezeket jól megértem, mert a szív mondja ki, a szív, mely a kapcsolatot tartja, és amely mindig vonzást gyakorol rám. Szellemben és igazságban végzett ima csak ritkán száll hozzám, és ezért ritkán tudom a kéréseket teljesíteni — holott sok a kérő és szükségben lévő ember a Földön. Igazi gyermekeim a szívükkel imádkoznak, és ezért eredményes is az imájuk, mert az igazi hit biztosítja számukra a kérés teljesítését. Az igazi hitet soha nem hagyom, hogy megszégyenüljön.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.5O69                                                                                                            l95l. 02. 22. Ima szellemben és igazságban  II.A buzgó külsőségekre nem figyelek, nem más mint a külső pompa ruhája, arra hivatott hogy eltakarja a betekintést a szívbe. Aki valóban bensőségesen gondol rám, és egyszerű, dísztelen szavakkal beszél, annak idegen minden ceremónia, minden külső mozgás és taglejtés. A szívnek nincs ilyesmire szüksége, egyenes úton fordul felém, és elmondja szükségét, vagy talán szeretetét és tiszteletét. Én megértem és felfogom gondolatait, amely a szívéből felém száll. Ahol egy belső érzésnek kifelé is meg kell mutatkoznia, ott nagy súlyt helyeznek az embertársak véleményére. Nekem viszont nincs szükségem ilyen igazolásra, ezek nélkül is nyitott előttem az emberek szíve. Ti tehát csak embertársaitokat akarjátok meggyőzni egy látszólagosan Istenhez való bizalmas viszonyról, és ezért nem jöttök hozzá osztatlan felfogással, hanem sokat adtok az embertársak ítéletére. Ehhez járul, hogy imátok eközben veszít bensőségességéből, mert a velem való bensőséges kapcsolat esetén mindent elfelejtenétek magatok körül, és a külső megnyilvánulásokat is értelmetlennek, és lenézésre méltónak tartanátok.Tehát amíg még kifelé mutatjátok azt, ami bensőleg kellene hogy megmozgasson, addig még nem találtátok meg a gondolati bensőséges kapcsolatot, mely nem enged meg külsőségeket. Akkor annyira át vagytok hatva tőlem, hogy magatok körül elfelejtitek a világot. Akkor Atyátoknak annyira igaz gyermekei vagytok, hogy iránta való szeretetek semmi másnak nem hagy teret. Embertársatokat nem szabad elfelejtenetek, és mindenkor legyen nyitott szívetek és fületek szüksége számára. Nem mehettek el figyelmetlenül mellette, mikor tele szenvedéssel jön hozzátok. Ne nézzetek keresztül rajta, vagy nehogy gőgösek legyetek vele szemben, hanem alázattal, türelemmel és irgalommal álljatok oldala mellé, erőtök szerint szolgáljátok szeretettel. De amikor velem akartok bensőséges kapcsolatba jutni, gondolatotok csak az enyém legyen, és semmi külső ne zavarja, és ne jelezze ezt a bensőséges kapcsolatot.

Szellemben és igazságban akarom hogy imádjatok, és ez a csendes kamrácskában menjen végbe, ahol senki ne legyen tanúja az Atya és gyermek párbeszédének. Hulljon le minden rólatok, ami látszat, mert én az örök Igazság vagyok, és a teljes igazságban akarom, hogy beszéljetek velem.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.6Ol2                                                                                                             l954. 07. 30. Hangos, vagy csendes ima?Akik imádnak, tegyék azt lélekben és igazságban. Tetszésemre egyedül az van, ami a szív legmélyebb alapjaiból érkezik, ez a füleimet is eléri. Tehát én csak az emberek szívét nézem, és nem figyelek a szavakra amit a száj mond, ha a szív nem részesedik azok rezgésében. Ha teljesen el tudtok zárkózni a világtól, hogy velem bensőséges párbeszédet folytassatok, akkor szavak nélkül csak akaratotokkal is már magasztaltok. Akkor gondolattal már néma imát végeztek, igazi imádást, mely bő áldást hoz lelketeknek — mert a velem való kapcsolat erőhöz és kegyelemhez juttat, amit a lélek mint az érlelődéséhez nyújtott segítséget érez. Ez a bensőséges imamód a helyes ima, mely nekem tetszik, mert ilyenkor ti magatok léptek közelebb hozzám, olyan közel, hogy megérinthet szeretetem ereje, és az mindig bensőségesebben von majd hozzám. Ha velem beszélni akartok, valóban fölöslegesek a szavak miket a száj mond, mert az könnyen el akar rejteni valamit, vagy látszatot akar kelteni. Bár ezt én felismerem, de az embertársnál nem biztos, hogy ez nyilvánvalóvá válik, és így könnyű elvakítani azt, aki a maga részéről is felhasználja ugyanezt az imaformát. Ha imádkozni akartok, menjetek kamrátokba. Vonuljatok vissza a legnagyobb csöndbe. Ott majd könnyen megtaláltok engem, és beszélhettek velem, ahogy gyermek beszél az apjával. Félelem nélkül mindent elmondhattok nekem gyermeki bizalmatokban. Kérésetek meghallgatásra talál, imátok eljut fülemig, mert ezt biztosítottam nektek ezekkel a szavakkal: "Jöjjetek hozzám, kik fáradtak és terheltek vagytok, és én felüdítelek titeket!" Aki tehát hozzám jön, annál beteljesítem ígéretemet, és ezt annál nyilvánvalóbban, minél bizalmasabban közeledik, minél bensőségesebben csatlakozik, és bensőséges, csöndes beszélgetésben bízza rám magát. A száj beszéde szolgáljon az egymás közötti megértésre. De nekem nincs szükségem szavakra, én mindent tudok, belenézek szívetekbe, és olvasom gondolataitokat. Tehát engem nem tudtok megtéveszteni mégolyan szép szavakkal sem. Éppígy nincs szavakra szükség akkor sem, ha magasztalni és dicsőíteni akartok engem.Egy csendes köszönöm, egy alázatos szó, egy akaratom szerinti élet, egy a szeretet által megelevenedett és belém vetett hit valóban megörvendeztet, és magasztalást és dicsőítést zár magába. Viszont embertestvéreitek előtt szátokkal valljatok meg engem. Ha arról van szó, hogy milyen beállítottságúak vagytok, szabadon és nyíltan valljátok meg hozzámtartozástokat, és ne féljetek vallomástok következményeitől.Ez a vallomás legyen biztatás a hitben gyenge embertárs felé. Ez egyúttal azt is igazolja, hogy kiálltok az igazság mellé, hogy nem akartok olyan látszatot kelteni kifelé, ami belső gondolkodástokkal nem összeegyeztethető. Állandóan igazak legyetek, engem és nevemet minden fölé helyezzetek, ha tőletek ilyen vallomást követelnek. De amit nekem akartok mondani, azt csöndben és titokban terjesszétek elém. A szív hangját akarom hallani, nem csak a szavakat miket a száj mond, mikor nincs része a szív érzelmeiben. Viszont óriási erejű az olyan ima, mely egyesülten hangzik, mikor emberek azért találkoznak össze, hogy bizonyos ügyüket közösen terjesszék elém. Mikor szívük mélyéből valamennyien ugyanazt kérik, mikor ugyanazt a kérést küldik felém — mégha csak egy rövid kérés is az. Meghallom, és meghallgatást kapnak amennyiben szellemben és igazságban kértek.                                                                                        Ámen. B.Nr.3778                                                                                                                 l946. 05. 23. A bensőséges ima megerősíti a hitetA bensőséges ima növeli a felvevő-képességeteket, hogy szavaimat magatokévá tudjátok tenni. Minden időben erő és kegyelem jut hozzátok, ha szellemben és igazságban imádkoztok. Ha a világ gyakran szétválasztó módon akar közénk állni, nem lesz képes a kapcsolatot feloldani közöttünk. Engem sem akadályozhat meg soha, hogy szavaimmal közel lépjek hozzátok, amíg ti magatok segítségül hívtok. A hozzám szóló imát addig kell megkövetelnem tőletek, míg hitetek annyira meg nem erősödik, hogy még a legerősebb világi veszély se legyen képes jelenlétem tudatát gyengíteni bennetek. Ekkor vagytok elszakíthatatlanul hozzám kötve. A gyenge hit lazítja a köteléket, és az imával ezt kell ismét összekapcsolni. Mégis, biztosítalak benneteket, hogy sohasem szakad meg a kapcsolat, mert ismerem enyéimet, és magamhoz vonom őket, míg örökre elválaszthatatlanul nem kapcsolódnak hozzám. Ami még bekövetkezik a Földön, az annyira hatalmas, hogy erős hitet követel, ha az ember lelke károsodás nélkül akarja átélni. Minden földi szükséghelyzet előkészület erre az időre, mely visszavonhatatlanul, bejelentésemnek megfelelően megérkezik. Az emberiségre nagy terheket rakok, hogy hordozza sok szenvedést megengedek. De azt is tudom, hogy ezeknek mi a kihatása, és csak az emberek lelki üdvösségére gondolok, kiknek lelki szükségén segíteni akarok. Viszont nyugalom és béke árad szét bennetek, ha mély a hitetek, és a legnagyobb szükség sem ijeszt meg már, és nem tesz gyengehitűvé. Próbáljátok elérni ezt a

hitet, próbáljatok állandóan és folytonosan fenntartani velem a kapcsolatot. Ne legyetek annyira tekintettel a világ követeléseire, hanem mindig jobban és jobban merüljetek bele szavaimba.Szavaim által közvetlenül tőlem vegyetek erőt, engedjétek hogy etesselek és itassalak benneteket, hogy az erő átjárjon, hogy ne ismerjetek többé félelmet. A jelenlétem tudatában éljetek, és magatokat gondtalanul ajánljátok szeretetembe és kegyelmembe. Ismerem szükségeiteket, ismerem lelketek elkeseredettségét, szívetek félelmét, és akaratotok alapján értékelek mindent, hogy mindez mennyire vonatkozik rám. Minden történést aszerint kormányzok, hogy lelketek javát szolgálja. Soha el ne felejtsétek, hogy az ima bensőséges legyen, keressetek a szükségben és veszélyben, és én meghallom hívásotokat és segítek. Mert szívetek minden rostjával enyémnek kell lennetek, bensőséges egyesülésre kell törekednetek, hogy hitetek elérje azt az erősséget, mely már nem fél semmitől, akármi is következik.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.3734                                                                                                             l946. 0l. 03. Egyszerű imaformaAz egyszerű ima van tetszésemre. Mikor valaki művészien összeállított szavakkal és mondatokkal beszél velem, nem képes a bensőségesség mélységét létrehozni, mely pedig az egyedüli út, hogy az ima a szívemhez jusson. De ha az ima szívből jövő, azonos a legbensőbb érzelmekkel. Az egyszerűségében nem téveszti el hatását, mert az ilyen imát mindenkor meghallgatom, és el is intézem. A gyermek bizalmas imáját kérem, mely kendőzetlen és dísztelen, és ami az Atyát így örvendezteti meg. A díszes beszéd inkább az értelmi gondolkodásból fakad, és kevésbé a szívből, és nem befolyásolja az apa-gyermek viszonyt. Az áhítatos ima alázatból és szeretetből kifolyó csendes párbeszéd, mely bízik mindenkori támogatásomban, és szeretetteljes válaszra vár. Az ilyen imában kedvemet találom. A formális imákra nem vagyok tekintettel, azok nem a ti szívetekből fakadtak, és ezért nem is érzitek úgy át, mint a saját imát. Az ima hosszúsága nem emeli meg hatásosságát, csak a bensőséges mivolta. Bár megállás nélkül imádkozni akarnátok! De ez nem úgy értelmezendő, hogy hosszú formai imákat gyakoroljatok, melyeknek előttem a legkisebb értéke sincs. Ezzel szemben megállás nélkül gondoljatok rám, és folytassatok párbeszédet velem. Ez tetszésemre lesz, mert mérhetetlen kegyelmeket merítetek belőle, mert a tartós kapcsolat megnyit benneteket kegyelmeim befogadására. Ezért kezdjétek napi munkátokat velem, minden tevékenységnél kérjétek ki tanácsomat, így ezzel a kívánságtokkal — amit gondolatilag tanúsítotok — állandóan közeletekben engedtek tartózkodnom, így mindig újból imával kapcsolódtok hozzám. A szíveteknek tevékenynek kell lennie, amikor magam akarok tevékenykedni rajtatok és bennetek. Viszont az ajakimával semmiféle hatást nem értek el, akármennyi időt is áldoztok rá. Akkor ugyanis nem gyermekem hangját hallom ki belőle, aki egyedül Atyjától akarja elérni amit kíván. Ahogyan gyermekeimnek érzitek magatokat, úgy lesz imátok is gyermeki, és nem lesz formaimákra szükségtek. Az nem ad nektek erőt és vigasztalást, magatoknak is úgy tűnik, hogy üres beszéd. Mert a hozzám való igazi viszony, igazi szavakra is késztet benneteket, amilyeneket a gyermek mond Atyjának, és akkor tetszésemre lesz imátok.                                                                                       Ámen. B.D.Nr.5428                                                                                                            l952. 07. 04. Bocsásd meg a mi vétkeinketBocsássatok meg egymásnak, ahogy én is megbocsátok nektek. Ti emberek még nagyon gyakran hagyjátok, hogy ellenségeskedés uralkodjék köztetek. Ellenségeiteknek még nem tudtok szeretetet adni, megbocsátani, még tele vagytok haraggal irántuk. Nem kívántok nekik semmi jót, mégha tartózkodtok is a gonosz kívánságok kimondásától. Nem gyakoroltok elég türelmet, és felfortyantok amint sértés ér. Így még messze vagytok, hogy Jézus követésében éljetek. A szeretet még nem vált olyan hatalmassá bennetek, hogy már nem enged teret ellenséges gondolatoknak. Embertársatokban még nem látjátok a testvért, mert különben megbocsátanátok, és nem esne annyira nehezetekre, ha megbántanak. Én viszont bocsássam meg bűneiteket, pedig ellenségesek vagytok velem szemben, és úgy is cselekszetek, különben nem volna bűnötök. Szeretetem igen nagy irántatok, és ha bűneitek miatt komolyan bocsánatot kértek, elveszem adósságotokat. Ennek ellenére egy feltételt kell hozzá kötnöm: nektek is meg kell bocsátanotok, ha bocsánatomat el akarjátok érni. Ezt azért kell megtennem, mert nektek szilárd elhatározást kell tennetek, hogy a bűnt többé nem követitek el, és ebben benne foglaltatik az is, hogy szeretet van bennetek embertársatok iránt, aki ellenetek vétkezett. Úgy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, ne hordozz neheztelést magadban, mert egyetlen ellenséges gondolat sem alkalmas, hogy szeretetet ébresszen. Ezzel szemben az a szeretet, amit ellenséged iránt mutatsz, benne is érzelmeket kelt, miket pozitívan kell értékelni. Az embertárs iránt érzett minden rossz gondolatot átveszik a gonosz erők, és továbbítják neki. Ennek nem lehet jó kihatása, mert gonoszság gonoszságot szül, ezért állandóan gonoszság lökődik vissza, ami a gonosz erejét gyorsan megszaporítja, és ezért hat annyira negatív módon. Jót állítsatok szembe a gonosszal, hogy elgyengíthessétek, és ami rossz, az jóra változzon. Ezért csak jó gondolatokat sugározzatok magatokból, és ellenségeiteknek is csak jót kívánjatok, mert a gonosz erőket ezzel kergetitek el. A jó gondolatok megváltóan hatnak, tehát szelídítik a haragot

és gyűlöletet, ismét jó érzelmeket keltenek és ébresztenek az emberben, sőt képesek baráttá változtatni az ellenséget, mert a szeretet erejének állandóan jó a kihatása. Azért kell, hogy csak akkor kapjatok megbocsátást tőlem, ha ti is megbocsátotok az ellenetek vétőknek. Mert hogyan lehetek én enyhe hozzátok — kik még szigorúan ítéltek, és ellenségeitek vannak — ha magatok tartjátok fenn ezt az ellenséges állapotot! Ha szeretetem megbocsátja bűneiteket, akkor uralkodjon bennetek is a szeretet és elnézés, jóindulattal gondoljatok ellenségeitekre, bocsássatok meg azoknak, akik megsértettek.Mindig a szeretet ítélkezzen bennetek, és az biztos hogy bocsánatot akar adni, mert ahol szeretet van, ott nem állhat fenn a gyűlölet és bosszúállás. Magam vagyok ott, ahol szeretet van, és én valóban nem ítélek szeretetlenül. Megbocsátom bűneiteket, ha ti is bocsánatot gyakoroltok, ahogyan ti megbocsátotok az ellenetek vétkezőknek.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.2172                                                                                                             1941. 02. 02. Könyörgés az Istentől távol élő emberekértIstentől legtávolabb azok az emberek vannak, kik fölötte állónak képzelik magukat, hogy Istent segítségül hívják, kik nem tudnak hinni a hatalomban, amely segítőkész és mindenható. Az imában nem látnak hidat, mely az örök Istenséghez vezet, ezért nem is kapcsolódnak Istenhez. Teljesen egyedül állnak, mikor valami nehézség éri őket, mikor földi segítség már nem létezik. Mikor az ember ilyen szükségben sem talál Istenhez, az arra bizonyság, hogy nyersen ellenáll Istennek. A földi élet még nem hozott neki szellemi fejlődést, és ennek következtében nagyon szegényes állapotban lesz, mikor a földi életet el kell hagynia. Tudatosan még semmit sem javított önmagán, hogy magasabb lépcsőfokra jusson. Az erő is hiányzik, mert imában még nem kérte. Mégis, érezzék ezek az emberek is az ima áldását, mert lényükön észlelhető engedékenységet tapasztalnak, ha egy embertársuk könyörög érettük. Ez a könyörgés sokra képes, és az emberiség nagy része meg lenne váltva, ha az egyik ember Istenhez könyörögne a másikért, számukra szeretetet és kegyelmet kérve. A visszautasításuk már nem lenne olyan nagy, mert Isten meghallgatná a kérést. Önzetlenséget árul el, ha valaki embertársa számára a megismerés kegyelméért imádkozik. Isten végtelen szeretete azonnal kész, hogy az ilyen imát teljesítse, mert az embertárs iránti szeretet bizonyítéka. Az Istentől való távolságot csak a szeretet képes csökkenteni. Mikor maga a személy kudarcot vall ezen a Földön, a könyörgés még segíthet rajta, hogy az igazi utat megtalálja. Minél távolabb van egy ember Istentől, annál kevésbé tudja felfogni, hogy segítségre van szüksége. Azért is nem fordul imában Istenhez. De mert a gondolkodás megváltoztatását csak bensőséges imával lehet elérni, az ember ne mulassza el az alkalmat, hogy az embertársáért — aki még gyenge a hitében — bensőségesen imádkozzon. Az ima ereje hatalmas, és az ember mindent elérhet, ha erős hittel imádkozik. Különösen a szellemi állapotra van jó hatással, azaz az illető ember feladja ellenállását minden szellemi dologgal szemben. Elkezd gondolkodni a dolgokon, és átgondolja azt amit eddig állandóan elutasított, majd más eredményre jut. Annak az embernek, aki embertársáért, annak szellemi megvilágosulásáért imádkozott, rendkívüli befolyása lesz az illetőre. Ez abban nyilvánul meg, hogy az illető engedelmesen meghallgatja amit közöl vele, akkor is, ha kezdetben ellenálló beállítottsága van. Később majd újból tudatába jut, átgondolja, és szívesen, örömmel elfogadja. Ezzel csökken az Istentől való távolság. A bensőséges imának nagy az ereje, és ez azon az embertárson mutatkozik meg, akiért a könyörgés szólt. Nem lehet elveszettnek tekinteni az Istentől távol élő embert, ha van valaki, aki felismeri a nagy lelki szükséghelyzetét, és szeretné abból kiszabadítani. Ilyenkor hatásos és kéznél levő eszköz: bensőséges könyörgés Istenhez. Az előtte még taníthatatlan ember ezt jólesően érzi, és nem tud elzárkózni eme szeretet elől. Így terelődik a helyes útra, és ha hosszú idő múlva is, mégiscsak felismerésre jut. Nincs reménytelenül kiszolgáltatva az ellenség befolyásának, a jóért küzdő lények viszik el a győzelmi pálmát, és segítenek az embert megváltani az Istentől távol élő állapotából.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.2165                                                                                                             1941. 11. 24. Ima a túlvilági lelkekért, akik a földön nem tudtak szeretniAz emberek számára leírhatatlan az a szenvedésteli út, amit egy megváltatlan léleknek meg kell tenni, ezért tudniok kell, mennyire elképzelhetetlenül vigasztalan ez az állapot. Ösztönözze ez a tudás az embereket, hogy segítőkész módon álljanak az ilyen lelkek mellé. Azért is kapnak annyi figyelmeztetést, ne feledkezzenek meg ezekről a lelkekről. Ezerszeresen megköszönik ezt annak az embernek, aki kínjaik közepette imával segítségükre siet. Azok a túlvilági lelkek, akik távozásukkor olyan embereket hagynak vissza a Földön, aki szerette őket — és ők is viszont — nagy előnyben vannak azokkal szemben, akik a Földön nem szereztek szeretetet maguknak. Az előzőket szerető gondolatok és buzgó kívánságok — talán bensőséges imák kísérik. A lelkek erőt kapnak általa, és helyzetük jócskán javul. A lélek minden szerető gondolatot jólesően érez, és ez újból szeretetet ébreszt benne, mely megnyilvánul a hozzá hasonló szenvedő lelkek iránt, akik egykor a Földön szeretet nélkül éltek. Ezeket gyorsan

elfelejtették, vagy csak szeretetlenül gondolnak rájuk, és ez rettenetes kihatással van a túlvilági állapotukra. A földi ember minden túlvilágra küldött jóindulatú gondolata enyhíti a kínjaikat, minden rossz gondolat emeli azt! A lelkek maguk nem képesek védekezni ellene, és nem képesek kikényszeríteni az emberek szeretetét. Tehát a szeretet, vagy szeretetlenség érezhető hatást gyakorol rájuk, és vagy megkönnyíti a túlvilági lélek küzdelmét, hogy magasabbra jusson, vagy megnehezíti.Azok a lelkek, akik teljes egészében nélkülözik az emberek szeretetét, egyedül vannak a sötét környezetben, önmagukra utalva és mondhatatlanul nagy a szükséghelyzetük. A Földön egész különösen sokat kellene gondolni ezekre imával, hogy ők is érezzék a könyörgés áldásait, hogy magukon érezzék a szeretet erejét, és ezáltal változás menjen bennük végbe. Mert amint az ilyen magános lelkeket szerető gondolat érinti, felkapják fejüket, és a gondolat kiinduló helye felé fordulnak. Azon ember közelébe jönnek, aki irgalommal gondolt rájuk, megfigyelik lényét, cselekvéseit, és gondolatmenetét.Soha nem gyötrik meg azt az embert, aki jót tesz velük, még ha maguk csak kevés jó érzelemmel bírnak is. Agyuk azon gondolkodik, miért enyhül szenvedésük az illető ember közelében, és a küzdő lélekért mondott könyörgés miért hoz érezhető megkönnyebbülést. Felismerik, hogy a szeretet az egyetlen eszköz, ami helyzetükön segít. Amint a lélek megkapta ezt a felismerést, meglágyul, segítőkész lesz a többi lélekkel szemben — és ezzel már el is múlt fölüle a legkeservesebb szükség. A földi ember végtelen sok lelket megválthat szükségéből, ha megpróbálja elképzelni azok tehetetlenségét. Mert ha csak egy szikra szeretet is van bennük, kell hogy szívüket érintse a nagy szenvedés, és megindítja akaratukat is, hogy segítsenek rajtuk. Zárjátok imáitokba ezeket a szegény lelkeket, kikből hiányzik az erő, hogy önmagukon segíteni tudjanak. Kérjétek Isten irgalmát és kegyelmét rájuk, forduljatok szeretettel feléjük. Soha sem gondoljatok szeretetlenül egy meghalt emberre, nehogy növeljétek kínjait. Mert a lélek abba a veszélybe kerülhet ilyenkor, hogy teljesen elkeményül, és meghal benne minden jó érzelem. Pedig a lelkeknek odaát is megváltást kell kapniok, és ehhez mondhatatlanul sokat tehetnek az emberek a Földön.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.1862                                                                                                             1941. 03. 24. A hívő ima, és könyörgésAki teljes hittel rám bízza magát, annak imáját meghallgatom. Küzdelem nélkül az élet nem hozza létre a lélek érettségét, az embernek küzdenie kell, és a küzdelem csak akkor maradhat el, ha saját ösztönzéséből kifolyólag egész életét kezeimbe helyezi. Mikor magát rám bízza, és hittel épít segítségemre, ekkor olyanná lett, amilyennek gyermekeimet akarom. Elismer Atyjának, kinek akkora a szeretete és mindenhatósága, hogy gyermekét nem engedi szükségben élni. Ezután már soha nem járja az életét egyedül, engem hív állandóan oldala mellé. Nem aggódik, nem kételkedik, hanem tele van bizakodással. Nem fél hanem hisz, és a hívőnek nem okozok csalódást. Aki hisz bennem, az nem küld téves kéréseket felém. Melléje állok, reményeit teljesítem, mely által hite folytonosan mélyül, rendíthetetlen lesz. Béke lakik benne, mert már semmitől sem fél, tudja, hogy soha nincs egyedül, és nincs elhagyva. Az ima erejét az érzi meg, akiért mondják. Szellemi világosságot, és a hit erősségét hozza magával. Az emberek érzik, hogy erő ömlik beléjük, és a szellem tekintetét felfelé irányítja. Magam küldöm a felismerés villámfényét azok szívébe, akikért gyermekeim imádkoznak. Amit ők kérnek, arra engedélyt adok, és szeretetem fog őrködni a gyengék és segélyre szorulók felett, nehogy elessenek vagy tévútra jussanak. Mert akik a Földön imádkoznak kedveseikért, könyörögnek azok lelki üdvéért, átviszik az ima erejét rájuk, tehát kaphatnak a kegyelemből. Mert a másokért való könyörgés a felebaráti szeretet munkája. Leghatásosabb eszköz, hogy segítséget kapjanak. Szellemem keresi a velük való egyesülést, és az ismeret felé kormányozza őket. Amit az ember saját erejéből nem tud megtenni, azt megteszi az érte hozzám küldött hívő ima. Különösen gondot viselek ezekre a lelkekre, nem hagyom tudatlanságban őket. Beárnyékolom őket kegyelmeimmel, szellememmel, mert az embergyermek szeretete nem hiába könyörög a támogatásomért. Ezért ne legyen gondotok, mindenki azon az úton jár, melyen járnia kell, hogy tökéletessé váljon. Ahogy a dolgok adódnak, úgy lesz helyes a lelki továbbfejlődéséhez. Ha hívő lélekkel bíztok bennem, minden szükségen átvezetlek az örök haza felé.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5675                                                                                                             1953. 05. 13. A világosság-beli lények hívása, kapcsolat IstennelLépjetek kapcsolatba a szellemvilág minden jó erejével, kérjétek oltalmukat, gondoskodásukat és segítségüket minden földi szükségetekben. Szeretettel vannak irántatok, és mindig segíteni akarnak — de kötve vannak az örök Rend törvényeihez. Ezért nem segíthetnek addig, míg ti magatok nem hívjátok őket, mert a ti akaratotok határozza meg a jó, vagy gonosz erők beleszólását. Tehát minden gondolkodás nélkül fordulhattok a szellemi világosság világa felé — csak egyet nem felejthettek el: EMGEM. Szívetekben én akarok a király lenni, azt akarom, hogy

velem tartsátok a kapcsolatot, hogy engem kérjetek, hogy küldjem segítőimet nektek, hogy áldásomat adjam, hogy akaratom nélkül semmi ne történjen. Földi életetek célja, hogy hozzám kapcsolódjatok. Tehát ha engem kikapcsoltok, és kizárólag a Világosság-beli lénynek adjátok át magatokat, úgy célotokat nehezen éritek el. Egyvalami hiányozni fog ugyanis, a gyermeki bizalom az Atyához, mely egyenesen megtaláltatja az utat hozzám. Én  akarom megszerezni szereteteteket, a gyermek szeretetét az Atyjához, és ez a szeretet hiányzik akkor, mikor nem engem hívtok segítségül minden testi és lelki szükségben. Ha engem szerettek, akkor a szívetek felém hajt. Ezért a szeretetet leginkább az egyenesen felém irányított út igazolja. Minden angyal, minden küldött a Világosságból, minden segítőm örül nektek, mikor szereteteteket kimutatjátok irántam, és megbízatásomból értetek és rajtatok munkálkodnak. Ezért ha gondolatban átadjátok magatokat gondoskodásuknak, az erőáram soha nem marad hatás nélkül. Bizalommal rájuk bízhatjátok magatokat — de ezt állandóan meg kell hogy előzze a velem való kapcsolat, mert kiáltásotokat akarom hallani, mielőtt utasítom erőimet, hogy segítséget vigyenek. Ők mind az Úr akaratának a teljesítői, és ez a saját akaratuk is. Az Úr cselekvő tevékenységgel bízza meg őket, de kell, hogy akiknek segítségére sietnek, azok maguk is kérjék. Ahol pedig egy gyermek szeretete kéri az Atya segítségét, az Atya a Menny összes erőit megmozgatja, hogy megadják a gyermeknek, amit kér. Mert a szeretet mindent elér, és ezt a szeretetet akarom megkapni gyermekeimtől.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.6569                                                                                                            1956. 06. 11. Imameghallgatás, hitHitetek ereje létrehozza kérésetek teljesedését. Mert állom szavamat: Kérjetek, és adatik nektek, kopogjatok, és ajtót nyitnak. Mindig gondoljatok rá, hogy szavam az igazság, hogy nem teszek ígéretet anélkül, hogy ne teljesíteném. Azt is gondoljátok át, hogy kérésetek teljesítése számomra mindig lehetséges, és szeretetem szívesen meg is teszi. De azt is gondoljátok át, csak akkor lehet a teljesülésre számítani, ha szilárd a hitetek, ha nem merül fel bennetek kétely szeretetem, vagy hatalmam felől. A legkisebb kétely már meggátol, hogy igazoljam előttetek hatalmamat és szeretetemet, mert akkor még nem kapcsolódtok olyan szorosan hozzám, akkor még nem az Atyát látjátok bennem, hanem még mindig a távoli Istent. Azt, aki a háttérben marad mindaddig, amíg a gyermeki szeretetetek magához nem vonja. Ezt viszont a szilárd hit teszi. Ezért marad földi gyermekeim sok imája teljesülés nélkül, és ez még erősíti kételkedésüket az ima erejében. A hit erejének a hiánya okozza, hogy hiába vártok a teljesedésre. Mint gyermek jöjjetek Atyátokhoz, és igazi alázattal és gyermeki szeretettel beszéljetek. Ügyeteket a meghallgattatás szilárd bizonyosságával tárjátok elém. Szükségeteket meghallom, megértem, és elfordítom tőletek. Akkor meggyőződhettek majd, hogy fülemet nem zárom el, és engedek kéresteknek. Mert mindig szilárdabban akarlak magamhoz vonni benneteket, és nem hagyom, hogy a szilárd hit megszégyenüljön. Az igazi gyermek csak olyan dolgot kér, ami nem okozza lelke kárát, az igazi gyermek reám bízza magát, és én úgy irányítom gondolatait, hogy ismerete legyen, és minden kívánság ellen tiltakozzon, mely szellemi fejlődését gátolná. Az igazi gyermeki viszony garantálja a megvilágosult szellemet. Azt akarom, hogy a test és lélek minden szükségében reám bízzátok magatokat, és én segítelek benneteket ahogyan megígértem — ha hitetek eleven. De az eleven hitet nem adhatom meg, azt magatoknak kell megszereznetek a szeretet által. Ezért azt is tudhatjátok, miért marad teljesítetlen olyan sok ima: mert a hiányos szeretet gyenge hitre utal, és mert soha nem várhatja tőlem szeretetem teljes megnyilvánulását az, akinek magának kevés a szeretete, és így meggátolja az én szeretetem munkálkodását. A szavam igazság, de ígéreteim kikötik az előzetes feltételek teljesítését. Akkor beteljesedik rajtatok minden ígéretem. Ezért igyekezzetek hiteteket megszilárdítani, hogy szeretetből fakadó tettek által elevenen maradjon. Akkor a hit ereje is bennetek lesz, és nyilvánvaló lesz előttetek szeretetem és hatalmam.                                                                                        Ámen.  B.D.Nr.3714                                                                                                             1946. 03. l5. Ima kegyelemért és erőértMikor bensőségesen fordultok hozzám kegyelemért és erőért, mértéktelenül sokat kaptok. De mint ilyent nem ismeritek fel azonnal, mert a kegyelem és erő inkább a lelket érinti, mint a testet. Ilyenkor szorongattatásoknak is ki lehet téve az ember, de a lélek ezt nem érzi annyira keménynek, és ezért az ember nyugodt és meggondolt marad, mert lelke erős, viszont le kell győzni a testi bajokat. Tehát ezeket nem veszem el mindig az emberről, de megadom az erőt annak hordozásához, amit rátettem. Nem érzi olyan súlyosnak, mint aki nem kéri az erőt, akinek nincs hite. Nem a szerencsétlenség nagysága adja meg a súlyosságot, hanem az ember állapota, aki ha erőtlen, minden szükséget kétszeresen nehéznek érez. Kegyelmem és erőm mindig rendelkezésetekre áll. Ha igénybe veszitek, a legnehezebb földi élet is elviselhetővé válik, és lelketeknek is mindig használ. Mert a lélek burka lassan feloldódik, és ezt erőm és kegyelmem teszi. Ahogy az ember hozzám csatlakozik, ahogy kegyelemért és erőért való imával kapcsolatot teremt velem, erő formájában magam is közölhetem magamat vele. Amilyen mértékben

csökkennek materiális törekvései, olyan mértékben tevékeny lehetek a lelkében. Mert kegyelmi erőm a lelket a benne lévő szellem irányába készteti, és mindig elfelé az anyagi javaktól, a földi kívánságoktól. Kegyelmem és erőm abban jut kifejezésre, hogy az embert belülről megszilárdítja, hogy eloldja a külvilágtól, és a benne lévő szellemmel keres érintkezést. Mikor földi szükségben van a lélek, akkor szellemi erőt keres magának — kegyelmem és erőm támogatásával. Az ilyen kérés soha nem marad meghallgatatlanul, az ember soha nem megy el üres kézzel, ha ilyen kéréssel közeledik. Állandóan fel is ismeri, hogy a hozzám küldött bensőséges ima után mennyivel erőteljesebb, habár a testi szükséglete még nem múlt el. Ennek egyrészt az a célja, hogy az ember elismerje gyengeségét és erőtlenséget, és ahhoz forduljon, aki képes ezt megszüntetni, másrészt erősíti a hitet mikor nyilvánvaló, hogy a bensőséges kérés után megérkezik a segítség. Egy felém törekvő lélek mindig szellemi hasznot húz a testi szükséghelyzetből, mert állandóan hozzám menekül. Minden bensőséges ima erőt és kegyelmet hoz számára, mely érettségi foka szerint jut kifejezésre. Vagy érezhető és látható a testen, vagy csak a lélek érzi — ahogyan szeretetem jónak ítéli. Nem hagyok senkit erő nélkül, aki kéri tőlem. Mert meghallgatok minden imát, mely szellemi javakat kér, és ha áldást hoz nektek, úgy a földi segítségre vonatkozót is. Így aztán a legnagyobb szükségben is megérezhettek, nem kell elbátortalanodnotok és elkeserednetek, ha magatokat bizalommal szeretetembe és kegyelmembe ajánljátok, ha bensőséges imával erőmet kéritek. Tehát ismerem szükségeiteket, gyengéiteket, kételyeiteket. De azt akarom, hogy ezt imában fejezzétek ki előttem, és akkor is egyek legyetek velem, ha szeretetem, erőm, és kegyelmem által ezek megszűnnek. Hogy mindenben felismerjetek engem, ami érint benneteket. A szükséghelyzet által beszélek hozzátok, majd a segítségem által magamat felismerhetővé teszem! Ha bensőséges kapcsolatba maradtok velem, nem tud semmiféle szükség megijeszteni, ha mégakkorának tűnik is, mert szeretetem által az erő minden mértéke rendelkezésetekre áll. Életetek végéig testileg, lelkileg gondozlak benneteket. Ha ezt minden kételkedés nélkül hiszitek, eltűnik belőletek minden nagy szerencsétlenségtől való félelmetek, mert kegyelmemmel és erőmmel minden időben le tudjátok azt győzni.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.3682                                                                                                            1946. 02. 10. Az alázatos imaAz igazi imához hozzátartozik a szív alázata, csak ekkor van tetszésemre. Az irántam való alázat is a hozzám való szeretet bizonyítéka, mert a szeretet soha nem akar uralkodni, hanem szolgálni. Tehát aki szívében szeretettel lép elém kérésével, az alázattal lép elém, és én viszonzom szeretetét, kegyelmemet adom neki. Akiből az igazi alázat hiányzik, annak az imája a félelem kiáltása. Szívében elismer, de nem szeret, mert maga még nem vált tiszta szeretetté. Maga nem visz szeretetet felebarátja felé, ezért tőlem sem kaphat szeretetet és kegyelmet. Gyakori oka ez annak, hogy az ima nem kap meghallgattatást. Mert a szív alázatát kérem tőletek, ez a hozzám való szeretet bizonyítéka. A szív alázata kikapcsol minden gőgös gondolatot, szeretetlen cselekedetet, mert a szeretet és alázat egymás mellett van, és nem egymással szemben. Azért van tetszésemre az alázatos szív, és elárasztom kegyelemmel és szeretettel. A mély alázat azonban nem használ semmi külső megjelenítési formát, az mindenkor gyűlölt előttem. Az irántam érzett alázat az imában jut kifejezésre, azonkívül a felebaráti szeretetben, tehát alázat az embertárs iránt.A külső jelzések csak színlelik az alázatot, miközben a szív nem érez ilyesmit. Én a lélek mélyére látok. A látszat engem nem téveszt meg. Azért kegyelmem jelét ritkán látjátok ott ahol külső látszat van, ahol az embertársaknak ezt taglejtésben, viselkedésben, vagy alázatosan hangzó szavakban kellene észlelni. Csak a szív alázatára vagyok tekintettel. Ezekre az emberekre gondot viselek, akkor is ha kifelé érvényesülnek, és semmiféle alávetettséget nem mutatnak. Aki szolgáló felebaráti szeretetben tevékenykedik, az nem lesz gőgös. Mindenkor az Úr szolgája marad, mert parancsomat teljesíti, azt teszi amit az Úr ajánlott, akaratomnak rendeli alá magát anélkül, hogy erre kényszerítenék. Tehát ha hozzám imádkozik, az ugyancsak az Úr szolgájának az imája lesz, vagy a gyermek imája Atyjához, akinek a gyermek alárendeli magát. Alázatban tárja elé gondjait, nem követel, hanem kér, ami az alázat jele. Elismeri, hogy aki kérését teljesíti, annak elismeri hatalmát és szeretetét, és kérése nem marad meghallgatás nélkül. Helyesen imádkozzatok, és mindenkor teljesülést kaptok. Kérjetek, de ne követeljetek. Szívetekben maradjatok mélyen alázatosak, hogy kegyelmem eláraszthasson. Nekem soha nincs szükségem külső jelre, nekem a külső jelek soha nincsenek tetszésemre. Mert az könnyen csak fedőkabátka azok számára, kik szívük mélyéből nem őszinték, akik megtéveszteni akarnak, és akiknek a szíve másképpen érez, mint ahogyan látszik. Ezért ne is figyeljetek rájuk, és ne igyekezzetek követni őket, helyette szeretettel szolgáljátok embertársaitokat, és az igazi alázat díszíti majd szíveteket, amely megnyeri tetszésemet, és amit gazdag kegyelemmel megjutalmazhatok.                                                                                       Ámen. B.D.Nr.4372                                                                                                             1948. 07. 11. A helyes ima: "Legyen meg a Te akaratod"

Egyetlen ima sem hiábavaló, mely segítségemben való teljes bizakodással száll fel hozzám. Mert ez a bizalom a szeretetem és hatalmamba vetett hitet tanúsítja. Az ilyen ima által az ember helyreállította a hozzám való helyes viszonyt, úgy közeledik hozzám, mint gyermek az Atyjához.Egy atya soha nem tagad meg semmit gyermekétől — kivéve, ha a gyermek valami nem neki való dolgot kér. Ilyenkor az apa megóvja és meg is tanítja a helyesre, nehogy a gyermek csalódjon a belé vetett bizalomban. A tanítás oly módon történik, hogy magában az emberben jöjjön fel a gondolat, vajon imája helyénvaló volt-e? Hogy maga kételkedik, van-e joga ilyen kérést kimondani. Azonkívül az igazi gyermek állandóan hozzáfűzi: Atyám legyen meg a te akaratod! Én engedélyezem neki ami megfelelő a számára, és kérését más formában is teljesítem, mert szeretetem teljesíteni és boldogítani akar, ha helyes módon szóltok hozzám. Ezért igyekezzetek állandóan emelni hitetek szilárdságát, mert akkor minden kéréseteket teljesítem. Az erős hitnek magas fokú szeretet a kísérőjelensége, a magas fokú szeretet magasabb fokú tudást biztosít. Így az ember már tudásban és igazságban él, és nem kér semmi olyant, ami ártalmára van, és ezért állandóan teljesedésre talál, mert hisz. Tudnotok kell azt is, hogy nem lehet másképp: helyes gondolatkörben éltek ha a szeretet által igaz hittel rendelkeztek, és ebben az állapotban küldtök imát felém. Gondoljatok ígéretemre: Kérjetek, és adatik nektek, kopogjatok, és ajtót nyitnak. Ezért minden időben elém tárhatjátok ügyeteket, és igazi gyermekeim hite soha nem fog megszégyenülni.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.8955                                                                                                             1965. 03. 15. A gonosz munkálkodása ellen csak az ima nyújt védelmetMinél inkább közeledünk a véghez, annál hevesebb lesz ellenfelem munkálkodása. Ezt valamennyien érzitek majd, mert nem lesz nap, hogy ne hozzon valami nyugtalanítót, vagy másképpen éreztek valami alattomosságot. Nem segít más, csak az, ha imádkoztok. Ha velem léptek kapcsolatba, aki a gonosz felett is Úr, aki legyőzte a kereszthalál által. A bensőséges ima újra visszaadja benső békéteket, amitől meg akar rabolni.Ilyenkor forduljatok hozzám, és akkor hatalma megtörik, akármennyire fáradozik is, hogy nyugtalanságba taszítson. Mindig hevesebbek lesznek a küzdelmek vele, mert nem hagyja abba, hogy szorongasson benneteket, és ismételten csak azt tudom mondani, hogy egyedül az ima véd meg tőle. Mert az imával azt tanúsítjátok, hogy engem kerestek, és tőle meg akartok szabadulni. Ekkor hatalmamat felhasználhatom ellene, megakadályozhatom, hogy folytassa szorongattatásotokat, mert akaratotok kinyilvánításával nekem erre jogot adtok. Az utolsó időben dühöngése mindig erősebb lesz, de az enyémeknél mégsem lesz eredménye — azoknál, kik bensőségesen hívnak, és oltalmamat kérik. Kiket védenék meg szívesebben, mint az enyémeket, kik mindig velem akarnak kapcsolatban lenni, és akik felajánlották szolgálataikat? Csak hinnetek kell, nekem fölötte is hatalmam van. Nem vagytok védelem nélkül kiszolgáltatva neki, és lesz erőtök hogy támadását mindig kivédjétek. Ezt az erőt szavaimból szerezzétek meg magatoknak, folyton mélyedjetek el szavaimban, és világosság lesz körülöttetek, mitől ő menekül, és ti megszabadultok tőle. Többé ne engedjétek, hogy a világ fogságába jussatok, mert akkor nyílást talál, ahol be tud férkőzni, és a saját javaival csalogat. Akkor bizonyos hatalma is van fölöttetek, de ti ezt nem ismeritek fel, mert elámít benneteket. Én pedig ekkor nem jöhetek segítségetekre, mert magatok adtátok kezébe magatokat, és engem elfeledtetek. Ekkor már küzdenetek kell a benső kapcsolatért, csak ekkor tapasztaljátok majd meg, mit jelent ha valaki eloldódik tőlem, mert ő szilárdan megtartja ami egyszer tulajdonába került. Mégse ejtek el senkit aki komolyan kívánkozik utánam, csak erős küzdelme lesz majd, hogy újra elérje azt a fokot, ahol már egyszer állt. Elővigyázatosak legyetek, hogy az ellenfél ne kaphasson hatalmat fölöttetek, hívjatok mikor szükséghelyzetben vagytok, mert én mindig kész vagyok segíteni, ha ez a kérés szívetekből érkezik. Csak ne engedjétek, hogy a világ úrrá legyen fölöttetek, mert akkor az szolgál ki benneteket, aki ennek a világnak az ura, és én már csak arra várhatok, amíg ti újra megtaláljátok visszafelé az utat hozzám.                                                                                        Ámen. B.D.Nr.5805                                                                                                            1953. 11. 13. Isten segítségül hívásaAki nálam keres menedéket, az nem jár téves úton, állandóan segítem, még ha maga nem is ismeri fel ezt a segítséget úgy, mint ahogyan szeretné. Aki nálam keres menedéket, az az igazi helyre érkezett, mert egyedül én tudok és akarok segíteni neki ott, ahol az emberi segítség már lehetetlennek látszik. Aki nálam keres menedéket, az gyermekemnek érzi magát, és teljes bizalommal várhatja Atyja megértését. Nem kiált hiába hozzám. Ha magától nem találja meg az utat hozzám, földi gondok és szükségek hajtják hozzám. Ha nem beszél velem, ha magától nem folytat párbeszédet velem, abban az esetben gondot és szenvedést kell küldenem, hogy gondoljon rám, és arrafelé forduljon, ahonnan a segítség érkezik.Viszont boldog, aki magától keresi a kapcsolatot az Atyával. Boldogok, kik gyakran felkeresnek gondolataikkal, és várják Atyjuk beszédét, mely gondolataiknak felfelé ad irányt. Boldogok, kiknek nem kell földi szükséget és fájdalmat elszenvedniük ahhoz, hogy hozzám jöjjenek.

Boldogok, kik nélkülem nem tudnak meglenni, akik állandóan és folyton mint a gyermekek beszélnek Atyjukhoz. Akik tehát már felismerték magukat, mint belőlem való részt, és próbálnak elérni. Nekik szétajándékozhatom magamat, azaz mérhetetlen kegyelmet oszthatok nekik, mert mindig készek, hogy ezt felhasználják, és általa mindig nagyobb közelségbe jussanak. De milyen gyakori, hogy az ember szükségében és gondjaiban sem talál hozzám, mert nem hisznek abban az Egyben, aki segíteni tud és akar. Ájultak és erőtlenek, és nincs vége szomorúságuknak, pedig még megnyerhetők a számomra. Vagy pedig alulról kapják az erőt, az ellenfelemtől, akihez engedelmesebben társulnak mint hozzám, mert a világ javait értékelik, és így azt is, aki az anyagi világ ura. Ekkor örök időkre elvesztek, a hozzám való távolság mindig nagyobb lesz, és visszautasítanak minden gondolatot, mely által segítséget adhatnék, hogy felismerésre jussanak. Tehát emberek, ahol szükséget és szenvedést láttok, ott felismerhető gondoskodásom, ott még küzdök a lelkekért, ellenfelem ott még nem jutott uralomra, és azért még van remény, hogy a szükség által hozzám találnak. Minden szükséghelyzetben lévő embernél rá kell mutatni az Egyre, aki még tud segíteni rajta, ha földi módon segítség már nem remélhető. Reménykedjen ebben az Egyben, kérje bizalommal, meneküljön hozzá, és én megnyilatkozok, megmutatom, hogy én vagyok az Úr életen és halálon. A nagy szükségben lévő emberek néha elfogadják az oktatást, és megfogják a mentőhorgonyt. Ahhoz fordulnak, akit mint segítőt és megmentőt tanácsolnak nekik. Én valóban segítségükre leszek, hogy erősítsem az igen gyenge hitüket. Előlépek ott, ahol különben rejtve szoktam tartózkodni, mert nem hívnak. Valóban nem hagyom szükségben teremtményemet, aki kérve jön hozzám.                                                                                        Ámen.   

   A SZERETET A LEGFŐBB PARANCS    Istenszeretet Emberszeretet Önszeretet Mi a szeretet?    János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye. Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001   TARTALOMJEGYZÉK A Biblia:  a szeretet tanaSzeretetIsten mint szerető AtyaAz én-szeretet felebaráti szeretetté változikIsten és emberszeretet" Aki megmarad a szeretetben..."A helyes felebaráti szeretetAz Isten iránti szeretetet az emberek iránti szeretet tanúsítjaSzeressétek egymástKüzdelem az önzés ellenSzeretet kettesben - könnyű földi útÉrzéki szeretetSzociális szolgáltatás - felebaráti szeretetA földi élet értelme: szeretetből cselekedniElég a kötelességteljesítés ?Jézus követése - szeretetben élniA szeretet parancsát teljesíteni kellA földi feladat a szeretet-parancs teljesítéseA szeretet és hit hiányzik az emberekbőlFelebaráti szeretet ha szavamat továbbadjátokIsten szeretete - végidő Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.

2005. B.D.Nr. 4ooo                                                                                                            1947. 03. 16.A Biblia:  a szeretet tanaSzükséges, hogy a bennetek lévő szellem tanítson, különben tudás nélkül maradtok. De az csak akkor tevékenykedhet, HA A SZERETETBEN ÉLTEK, ezért a Földön misszióm elsősorban abban állt, hogy az isteni szeretetet tanítsam. Ha az emberek ezt követik, annyira átalakítja őket, hogy szellemük akcióba léphet. A további szellemi dolog közvetítése is csak így válik lehetővé. Viszont Földön járásom idején az emberek már annyira eltávolodtak a szeretettől, hogy ismételten szeretetlenségük következményeire kellett őket figyelmeztetnem, és a szeretet parancsait kellett eléjük tárnom - de csak keveseket tudtam ebbe az ismeretbe bevezetni.Nem lett volna okos dolog, ha általános ismereteket adok nekik, mert szeretet nélkül az csak halott tudás maradt volna - tehát nem lett volna hatása. Ezért akaratom által tanítványaim feljegyzései is olyan formát kaptak, amelyből a mélyebb tudást elhagyták, és tartalma csak a szeretet tanítása. Aki ezt követi - ha komolyan törekszik - megszerzi a mély tudást is. Magam bőségesen osztogattam a tudást a Földön. De hallgatóim szívét és akaratukat is ismertem, hogy személyemet mennyire ismerik fel, és ez arra indítja-e őket, hogy a kapott tudást elismerjék mint általános igazságot.Tanítványaimat is oktattam, és mennybemenetelem után Szellemem kiömlése képessé tette őket, hogy amit a Szellem által kaptak - embertársaiknak közvetíteni tudják. Tehát JÓL EL VOLTAK LÁTVA tudással azok a tanítványok, akik hirdették az Evangéliumot. De hogy valaki megértse a mély szellemi tudást, annak a szeretetben való élés a feltétele, mert csak így jut el annak áldásaihoz. Megbízásom folytán tehát tanítványaim az utókor számára leírták a szeretet parancsát, hogy az úgy maradjon meg, ahogyan azt a Földön tanítottam. Életsorsom is a feljegyzéseikhez tartozott, mert annak példaképpen kellett állni minden ember előtt. Ez tanítványaim hagyatéka, de nélkülözi a mély tudást - mert ez volt az akaratom.Aki ebből a könyvből - amely valóban szavaimat tartartalmazza - tudást akar meríteni, de nincs benne szeretet, az nem tud mit kezdeni vele. Mert a szellemi tudás olyan világosság, amely a szeretet által gyullad föl, és teljes világító erejével akkor tud sugározni, amikor a szelleme felébredt benne, és most már belülről világosulhat meg. Az iskolaszerűen átadott tudásnak csak akkor van értéke, ha vizsgálódással és feldolgozással gondolati tudássá válik. De ez is csak a szellem folytonos asszisztálása mellett lehetséges - és ezért a szeretet elengedhetetlen. Tehát teljesen érthető, hogy a Földön magam és az akaratom szerint készült feljegyzés is csak a szeretetet prédikálja. És elsőnek és legfontosabbnak a szeretet parancsát állítják az emberek elé. Tehát ennél nincs semmi fontosabb, és az embereket nem lehet eleget figyelmeztetni: tartsák be ezt a parancsot, mert általa lelki érettségre jutnak. Minden további ismeret a szeretetben való élés következménye, és az ember olymódon kapja, ahogyan az neki a legjobban használ.Amint a szellem tevékeny, a tudást mérték nélkül kaphatja. Maga határozza meg, hogy a bölcsesség milyen fokán kíván élni. Tanulni már nem kell, közvetlenül a Szellemi Birodalomból kapja. De csak az az ember érti, aki a szeretet-parancs követésével szellemét már felébresztette. Soha nem lesz azoknak érthető, akik szeretet nélkül élnek, tudásukat csak könyvből szerzik, vagy próbálják megszerezni. Az halott tudás. Élő tudást a Szellem ad - teljes megértést pedig csak a szeretet.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.4128                                                                                                             1947. 09. 22.SzeretetHa egyesülni kívántok velem, lángoljon fel bennetek a szeretet. Csak aki megmarad a szeretetben, az marad meg bennem - és én benne. Szívetek ösztönözzön, hogy szeretetet adjatok, hogy embertársatokat boldoggá tegyétek, és elnyerjétek jóindulatát. Állandó harmóniában kell maradnotok az emberekkel. Legyetek testvérek és barátok, osszatok meg örömöt és fájdalmat, és mindig azon fáradozzatok, hogy földi sorsát megkönnyítsétek. Legyen állandó akarat bennetek, hogy SZELLEMILEG is helyesen vezessétek, mert ez a szeretet legszebb és legfontosabb bizonyítéka, hogy megmentitek és támogatjátok a lelkét. Amikor a szeretet hajt benneteket - tehát legmélyebb bensőtök késztet a szeretet tettére - akkor összekapcsolódtam veletek, mert a szeretet-érzés azt jelzi hogy birtokomba vettelek. Szeretet-erőm átömlött rátok, ez a ti akaratotok következménye, mert a jó felé, tehát öntudatlanul felém fordult.Én mindannyitokat a szívemre vonhatnálak. Egy pillanat alatt felgyújthatnám bennetek a szeretet érzelmét, és ha akarnám, valamennyiteket megnyerhetnélek. De akkor nem lennének képmásomra alkotott teremtményeim! Akkor csak megítélt lények lennétek, akikből hiányzik az istenség jele: a SZABAD AKARAT. Én viszont tökéletes lényekkel akarok teremteni és együttmunkálkodni. A legmagasabb boldogságot akarom adni, mert szeretetem végtelenül mély irántuk. Ezt az emberek a Földön csak egy bizonyos fokig érhetik el, de el tudják érni. Ezért kell benneteket állandóan a szeretet nagyobb és nagyobb tetteire biztatnom, hogy folytonos kapcsolatban lehessek veletek. Elsősorban hogy egész teljességgel tevékeny lehessek bennetek, ezzel megnöveljem szeretet-erőtöket, és ahogyan kezdetben rendeltetésetek volt, ismét isteni

lényekké váljatok. Egy akarok lenni veletek, de ezt az eggyéválást szabad akaratból nektek kell létrehoznotok.Ezért kell a szeretetet gyakorolnotok, folytonos buzgalommal kell a jótetteket végeznetek. Ha nem lobbant fel bennetek a szeretet, érzelmeiteket meg kell változtatni. Ha jók akartok lenni, meg is tudjátok tenni, mert ezt az akaratot megáldom, és erőt adok a kivitelezésre. AKARJÁTOK a kapcsolatot velem, és elmegyek, és tulajdonomba veszlek, és már nem adlak ki, hogy eloldódjatok tőlem. Mert szeretetem olyan mély, és addig nem nyugszik, amíg a teljes egyesülés végbe nem megy. Mert ez volt az ős-állapot, mert teremtményeim tőlem indultak, és feltétlenül vissza kell térniük hozzám.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.7648                                                                                                            196o. 07. 15.Isten mint szerető AtyaA legtöbb ember számára - feltéve, ha még hisznek bennem - én vagyok a távoli és megközelíthetetlen Isten. Nincs velem kapcsolatuk, és a távolban keresnek. Bár Istenüknek és Teremtőjüknek tartanak, de az ATYJUK NEM VAGYOK. A gyermek-atya viszonyt még nem állították helyre, ezért nem is mernek úgy beszélni velem, ahogy egy gyermek az édesapjával beszél. Isten-viszonyukból kikapcsolják az atyai szeretetet, ezt nem is várják tőle, csak büntető Istenről tudnak, egy kérlelhetetlen bíróról, aki kegyelem nélkül elítéli őket ha nem élnek akarata szerint. Túlságosan is nagy szeretetemről nem tudnak az emberek - különben bizalommal jönnének hozzám, és párbeszédet folytatnának velem. Nem tudják hogy őket szeretetem hozta létre, és akkor is szeretem őket ha bűnössé lettek. Valahol a távolban állnak, ezért erőm nem járhatja át őket. Azért állnak távol, mert hittel kellene felém fordulniuk, közelségemet akarattal kellene keresniük, hogy elfogadjam őket mint gyermekeimet. Nehéz nekik ezt az ismeretet megadni. Ezeknek az embereknek az a megközelíthetetlen lény vagyok - és maradok - aki túlságosan magasan áll az emberek fölött, és az emberekkel nincs, vagy csak egész kevés kapcsolata van. Nem hiszik el, hogy a Teremtő és a teremtmény között kapcsolat van. Elkülönültnek érzik magukat, és azok is maradnak mindaddig, amíg elkülönültségüket önmaguk meg nem szüntetik, és hittel hozzám nem kapcsolódnak. Én gyermekeimnek Atyja kívánok lenni, közel akarok lenni az emberekhez - annyira közel, hogy a hangomat meghallják. Hogy kapcsolatba kerüljünk, elsőként az embernek kell közeledni. Neki kell a közöttünk lévő távolságot megszüntetni, kívánnia kell, hogy közel kerülhessen hozzám - és épp az AKARATA által akarhatja a távolság megszűnését. És ez az akarat felébredhet az emberben, ha ismételten szeretetemről hall. Ha mint a legtökéletesebb lényt mutatnak be neki, aki tisztán csak szeretet, és teremtményei iránti szeretetét szét akarja ajándékozni, hogy azok boldogok legyenek.Mint a legtökéletesebb lényt állítsatok az emberek szeme elé, és a tökéletességéhez a mérhetetlen szeretet is hozzátartozik, amit teremtményeinek szán. Csak amikor az ember hinni tud a szeretetemben, akkor izzik fel a szeretete, és vágyódni kezd a velem való kapcsolatra. Gyermekemnek érzi magát, és atyjához kívánkozik, hogy bizalmas párbeszédet folytasson vele. Már nem lesznek gátlásai, úgy beszél velem mint gyermek az apjával, érzi szeretetemet, és ezért bizalmas hozzám.És ekkor jelen lehetek nála. Megszűnik a nagy távolság, a gyermek hallja a hangomat. Mert amikor felém törekszik, maga is szeretetté válik, és ez létrehozza hogy Atya és gyermek egyesülhessenek. Tehát amint engem - az Istent és Teremtőt - embertársaitoknak szemléletessé tudtok tenni mint szeretetteljes Atyát, aki arra vágyódik hogy gyermekeivel ismét együtt lehessen - ahogy kezdetben volt - tehát, amint úgy adtok át az embereknek, mint a szeretet Istenét, eltűnik az irántam érzett félelem, és amikor bajba jutnak az emberek, bizalommal fordulnak felém. Majd segítségemet megtapasztalják, és mindig közelebb igyekeznek hozzám. Szeretetem szelíden átjárja, és mindig magasabbra vonja őket. És majd az egyesülés is végbemegy egyszer. Mert amint szeretetemet érzi nem távozik, hanem mindig buzgóbban törekszik hozzám, és a nagy távolság végérvényesen megszűnik. Az ember bennem már nem Istenét és Teremtőjét látja - hanem ATYJÁT, akihez útra kel és célját biztosan eléri.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8032                                                                                                            196l. 11. 04.Az én-szeretet felebaráti szeretetté változikFolyton figyelmeztetlek bennetek, hogy az életet szeretetben töltsétek el. Mert a szeretet az az erő, ami megvált benneteket. A szeretet az az út, ami hozzám vezet. A szeretet az ős-elemem, és ezért lehet bensőséges kapcsolatban velem az, aki szeretetben él, mert biztosan magához von engem - aki maga vagyok a szeretet.Mit jelent az, ha valaki akaratom szerint éli a szeretetet? Azt, hogy az önszeretetet, ami az emberi testbe öltözés kezdetén még a lényetek volt, ezzel önzetlen embertársi szeretetté változtatjátok. Azaz, a megkívánó, birtokba vevő szeretet önzetlen, adakozó, boldogítani akaró szeretetté válik - és egyedül ezt lehet ISTENI SZERETETNEK NEVEZNI.Ellenfelem jól értett hozzá, hogyan lehet ezt az isteni szeretetet a fordítottjára változtatni, hogy olyan dolgok után keltsen vágyódást, amelyek istenellenesek. Értett hozzá, hogy olyan

ösztönöket ébresszen, amelyeket ki akartok elégíteni. Önmagatok szeretetét belemélyítette a szívetekbe. Ezt a szeretetet kell ismét isteni, önzetlen szeretetté változtatni a földi élet idején.Gyakorolnotok kell az önzetlen felebaráti szeretetet. Gondoljatok kevesebbet magatokra - ezzel szemben embertársatok sorsát viseljétek szíveteken. Boldogítsatok embereket, sugározzatok bensőséges szeretetet, mert egyedül ez az isteni szeretet - az a szeretet, amely bennünket is mindörökké összeköt.Ezért az embereket ismételten földi feladatukra kell figyelmeztetni: HOGY ŐK IS SZERETETTÉ VÁLJANAK. Újból és ismételten eléjük kell tárni szeretet-parancsomat - és ezzel együtt hogy a szeretet gyakorlása milyen hatást gyakorol a lélekre. Meg kell okolni, MIÉRT kívánok az emberektől szeretetet. Kapjanak rá magyarázatot, hogy azért zuhantak a mélybe, mert szeretetem ellen tiltakoztak, és ezzel kiléptek örök Rendemből. Szeretet áramlásom körén kívülre helyezkedtek, és ezáltal egész lényükben ellenkezőjükre fordultak.Az embereket arra kell oktatni, hogy az "életet" a szeretet garantálja - míg szeretet nélkül a lény halott, akkor is, ha mint ember úgy néz ki, mint aki él. Meg kell tudniuk, azért élnek a Földön, hogy örökéletet szerezzenek maguknak. Az örökélethez pedig olyan fokú szeretet kell, amely tudatosan küzd az önzés ellen. Az embereknek tisztába kell lenni azzal, hogy az általam akart "szeretet" alatt mindig az önzetlen, adakozó és boldogítani akaró szeretetet kell érteni.Amikor az ember szeretetté próbálja változtatni lényét, hamarosan megtapasztalja mennyire hatásos az isteni szeretet. Mert általa megtanulja, hogy mindent megértsen. Ezzel világosság lesz benne, kilép a szellemi sötétségből  és "felismerésre" jut. Szellemem átjárja, tud tanítani, mert benső felismerései képessé teszik hogy ismereteit átadja embertársainak. De a szeretetben való éléssel embertársainak is olyan szellemi állapotba kell jutniuk, amelyben a közölt ismeretet felismerik mint igazságot.A szeretetben való élésnek világos szellemi állapotot kell létrehoznia - különben a szavak csak tetették a szeretet-parancs teljesítését, de a bizonyítás elmaradt. A szeretet mindenben az első, a szeretet isteni, a szeretet tűz, amely feltétlenül világosságot áraszt. Tehát ahol igazi szeretetet gyakorolnak, ott a bölcsesség is felismerhető. Helyes a gondolkodása, mert belső világosság teszi világossá, és beszéde is bölcs, mert a Szellem nyilatkozik meg benne. Mert benne magam nyilvánulhatok meg, és az én szavam valóban világosság és élet, és mindig az igazságot mondja.A szeretetben való élés hatását fel lehet ismerni, mert: "Aki megmarad szeretetemben az bennem marad, és én benne." És ahol én vagyok, ott már hat SZELLEMEM, és az úgy nyilvánul meg, hogy jelenlétemben nem lehet kételkedni.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.496l                                                                                                              195o. 09. 02.Isten és emberszeretetAmit akartok, hogy az emberek megtegyenek nektek amikor rá vagytok szorulva, AZT TI IS TEGYÉTEK MEG NEKIK - ez a felebaráti szeretet parancsa. Számotokra ez a legfontosabb parancs, mert az Isten iránti szeretetet is magába foglalja. Mert aki embertársát úgy tudja szeretni MINT TESTVÉRÉT, az mindenek fölött szereti az ATYÁT is - mert felebarátod az ő gyermeke. Emberek - ezzel már tudjátok is mit kell tennetek, hogy eljussatok a boldogságra. Mert ez a két parancs az én akaratomat összegezi, és ezek teljesítése a földi feladat. Ha az Isten és felebaráti szeretetnek ezt a két parancsát teljesítitek - nem tudtok bűnt elkövetni. Isten tetszése szerint éltek, és én megáldalak érte - amennyiben megnövekszik bennetek a felismerés és bölcsesség, a világosság és az erő. De tudnotok kell, hogy ellenfelem újra és újra megközelít benneteket. Le akar térítni a helyes útról, hogy aztán elváljatok tőlem. Abban is megakadályoz ami tetszésemre van. Vissza akar tartani a szeretettől amit irántam és embertársaitok iránt éreztek. Ismételten okot keres, hogy parancsaim ellen vétkezzetek. Belétek helyezi a gondolatot, hogy a magatok számára ti vagytok a legfontosabbak, ezért elsősorban magatokra gondoljatok. Ezzel a önszeretet válik uralkodóvá bennetek, és nincs megértésetek a másik baja iránt. Azt akarja, hogy háttérbe szorítsatok a magatok érdekei miatt - például földi javakért, amelyek mulandók. Tehát döntenetek kell: vagy engem, vagy ellenfelemet választjátok. Vagy a parancsaimat teljesítitek, vagy tönkrementek az önzésben. Mert ellenfelem csak pusztulásotokat akarja. Boldoggá csak a szeretet tesz, amit nekem vagy embertársatoknak adtok, mert a szeretet az az erő, amely valóban megszaporítja a szellemi javakat. A földi élet egyetlen és egyedüli célja az embertárs megsegítése. Mert az önzetlen felebaráti szeretet a lelketeket megváltó igazi eszköz - ez a boldogságtok vételára.A Szellemi Birodalomban a szeretet magától értetendő dolog - de a Földön önlegyőzésbe kerül. Az önzés még igen nagy és erős ellensúlya a szeretetnek. Az önzés téves szeretet, és elzárja az utat a boldog szellemek világához. A szeretet tőlem indul - és visszatér hozzám. Akiben nincs szeretet, az szabad akarattal elhagyta szeretetem áramkörét, és ezért abban a veszélyben van, hogy annak hódol be aki az én ellenfelem, és akiben semmi szeretet nincs. Ezért kell küzdeni ellene, és GYAKOROLNI KELL A SZERETETET. A gyakorló szeretetben parancsom állandóan teljesül. Önzetlen cselekedetekkel alakítsátok szeretetté magatokat, hogy hasonlók legyetek ős-lényemhez. Így megszabadultok ellenfelem bilincseitől, velem egyesültök, hogy örökké boldogok legyetek.                                                                                        Ámen.

B.D.Nr.5863                                                                                                             1954. 05. 21." Aki megmarad a szeretetben..."A velem való egyesülésben megtaláljátok békéteket. Amint velem eggyé váltnak érzitek magatokat vágyatok lecsendesedik, érzitek hogy a bensőséges imában - amit szellemben és igazságban küldtök felém - kapcsolatban vagytok velem.Az ima annak az AKARATNAK a kinyilvánítása, hogy kapcsolatot kerestek velem. A szeretetben való cselekvés pedig a beteljesülés, mert: "Aki megmarad a szeretetben, az bennem marad, és én benne". A szeretet a legnagyobb dolog, és a szeretetből való cselekvéstől függ minden, amit a lélek kiérlelődéséről - az Atyai Házba való visszatérésről - és az örök boldogságról hallottatok.Azért csak tartsátok mindig szemetek előtt a szavakat:  "Aki megmarad a szeretetben - az bennem marad, és én őbenne". Ha arra gondoltok, hogy én MAGAM VAGYOK a szeretet, akkor legfontosabb dolgotok a szeretet-parancs teljesítése lesz, és azon fáradoztok, hogy szeretetben éljetek, és így örök kapcsolatban maradtok velem.A szeretet minden, az a megváltó erő, a világosság, az isteni eszme, az örök Rend középpontja. Amint az ember szeretet nélkül él - kilép a Rendből. Cselekvésben, gondolkodásban teljesen ellentétben áll Istennel - szellemben vak, azaz nincs ismerete, megváltottság nélkül él az ellenfél kezei között, és az minden boldogságtól meg akarja fosztani. Én vagyok a szeretet - ellenfelem a szeretetlenség. Tehát aki azt kívánja, hogy egyesülhessen velem, aki engem ki akar küzdeni magának, annak szeretetben kell élnie, mert akkor nekem nála kell lennem - mivel ős-szubsztanciám öröktől fogva a szeretet.Megmérhetetlen mennyiségben osztok kegyelmet, olyant ajándékozok amit meg sem érdemeltek, és magatoktól nem törekedtetek volna rá. Minden kegyelmi ajándékomnak egyetlen célja van - az, hogy magatokat szeretetté alakítsátok. De akármit is ajándékozhatok nektek, ha nincs bennetek szeretet - halottak vagytok, és azok is maradtok,  megítélt, szeretet nélküli lények, akik megmaradtok  teremtményeimnek, de gyermekeimmé sohasem váltok. Elsősorban a szeretet hozza létre teremtményeim megistenülését. A szeretet egyesít velem. Szeretet nélkül rajtam kívüli, elkülönült lények maradtok szerencsétlen sorsotokban. Ezért az első és legelőkelőbb parancs, hogy:  Istent minden fölött - felebarátodat pedig úgy szeresd mint magadat." Ennek a parancsnak a teljesítésétől függ a szellemi állapot a Földön, és egykor az örökkévalóságban is.Tanítványaimnak azért adtam a feladatot, menjenek ki a világba, és hirdessék isteni szeretet-tanításomat. Magam is ezért éltem szeretetben eltöltött életet az emberek előtt, és ezt az életet kereszthalálommal pecsételtem meg. Nagyon is nagy szeretetemmel ezt embertársaimért szenvedtem el, mert felismertem végtelen ínségüket, és segíteni akartam rajtuk.Az emberek akármennyire megalázzák, és a porba vetik magukat előttem irgalomért, amíg ezt a parancsomat nem veszik figyelembe, nem juthatnak be az üdvösségre. Én fölülmúlhatatlan szeretettel szeretlek benneteket, és mindenkit meg akarok nyerni magamnak. Az a boldogságom, ha szeretetemet viszonozzátok, és a magatok szabad akaratából teszitek ezt. Amikor irgalomért könyörögtök, annak alapja az utánam való vágy legyen: hogy szerettek engem, de felismertétek mekkora távolságban vagytok még tőlem.Próbáljatok elérni! A velem való egyesülést akarni kell. Ezért kell szeretetben élnetek, mert e nélkül soha nem jön létre. Gondoljátok meg - minden szeretetteljes cselekedettel magát az örök szeretetet vonjátok magatokhoz. De szívetekbe addig nem léphetek be, amíg az Isten lényével ellentétes. Velem csak a szeretet által zárkózhattok össze. Gondoljatok erre, és szeretet-parancsom teljesítése legyen a legfontosabb dolog. Tudnotok kell, hogy egyetlen ember sem jut el szeretet nélkül a várt üdvösségre.                                                                                        Ámen.B.D.Br.6121                                                                                                              1954. 11. 27.A helyes felebaráti szeretetValódi felebarát iránti szeretetetek, ha áldozatot hoztok érte. Ekkor felebarátodat JOBBAN SZERETED mint önmagadat.  Amikor azt adjátok meg neki, amire magatok is igényt tartotok - akkor ÚGY SZERETITEK, MINT ÖNMAGATOKAT. Én csak ezt az utóbbit követelem meg tőletek, de ezt szabad akaratból kell megtennetek, mert csak akkor hoz szellemi áldást.De ha az áldozathozatalra is készek vagytok, ha azért mondatok le valamiről, hogy a másiknak adhassatok - akkor az értékesebb, tehát a lélekre jelentősen nagyobb a hatása. A földi feladat végzésére az embernek meg van adva az önszeretetnek egy mértéke, mert a földi feladat végzéséhez testi életét fenn kell tartania. Tehát adja meg magának amire testének szüksége van, hogy a földi életét leélhesse. Csak ez az önszeretet nem lépheti túl a határt úgy, hogy felebarátjára már nem is gondol, hanem mindent csak magának szerez, magára fordít - tehát szeretete téves irányú.Az "önmagadat" szót azért illesztettem hozzá, mert az emberi gondolkodásnak és cselekvésnek mindig önmaga a mértéke. Tehát ha akaratomat teljesíteni akarja, hasonlóan kell felebarátjáról gondolkodnia és cselekednie, mint önmagáról teszi. Ezért parancsomat vagy könnyebben, vagy nehezebben teljesíti - szeretetkészsége szerint.

Aki önmagát a felebarátja mögé helyezi, annak szíve mértéken túl készséges a szeretetre, és könnyen eljut a tökéletességre. Minden rajtatok múlik. Bár én megadtam a szeretet-parancsot, de aki nem akarja teljesíteni, az nem veszi figyelembe, akiben pedig szeretet van, annak nincs szüksége a parancsra. És az az igazi szeretet, amely önmagától is tevékeny, anélkül hogy erre parancs buzdítaná.Ha valakit szeretet-parancsomra figyelmeztetnek, benső késztetés nélkül is végezhet szeretet-tetteket. Kezdetben csak azért, mert a parancs erre indítja. Majd a szeretet-szikra mindig jobban és jobban fellobban benne - és az illetőt már boldoggá teszi, hogy valamit tehet felebarátjáért. De elsősorban azt értékelem, aminek indítéka az önzetlen szeretet.Szeresd felebarátodat - mint önmagadat. Önszeretet minden emberben van. Ez jogos, csak ez nem lehet nagyobb, mint az embertársai iránti szeretet. Ilyen eset akkor áll fönn, amikor elmegy embertársai nyomora mellett, és azt hiszi nincs semmije amit adhatna, hiszen magának sincs semmije. Amije van, azt a kicsit is ossza meg! Nem károsodik, mert ha ezt szeretetből teszi, bőséges jutalma lesz. Magam úgy mérek neki, ahogyan ő mért.De a szerető ember nem gondolkodik, hanem áldozatok árán is ad. És jutalma valóban nagy a mennyben. Állandóan gazdagabb lesz, mennél jobban boldogítja embertársait. Sok szeretetet kap, kapcsolatban áll velem, mert szeretetté vált.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8584                                                                                                            1963. 08. 1o.Az Isten iránti szeretetetaz emberek iránti szeretet tanúsítjaIsmételten mondom: támogassátok embertársaitokat amikor szükséghelyzetben vannak. Segítsetek - mindegy hogy anyagi vagy szellemi ínségben vannak-e. Amikor önzetlen felebaráti szeretetet gyakoroltok, teljesítitek a földi élet célját. Ha testvéreitek felé fordultok - az irántam való szeretetet bizonyítjátok. Én mindenkinek Atyja vagyok, és vágyódom a szeretet után, és legyen ez a szeretet mindenkié, aki belőlem indult. Testvéretek gyakran jut szellemi ínségbe, és ekkor segítenetek kell, mert a földi nyomorúság elmúlik, de a szellemi nem. A szellemi ínség mindig segítséget igényel, akár a Földön, akár a Szellemi Birodalomban.A szellemi ínség elsősorban a szeretetlenségből áll, és ezáltal hiányos a lélek minősége. Pedig a Földön a szeretet által kell kiérlelődnie. Amikor embertársatoknak szeretetet adtok, úgy az viszont szeretetet ébreszthet, és az illető lényét megváltoztathatja. Ugyanazt akarja tenni mint ti, ha példátokkal igazi szeretetben való élést mutattok neki. Legnagyobb segítség, ha szeretetet adtok. De az is, ha az Evangéliumot prédikáljátok, tehát ha az emberekIstenét és Teremtőjét úgy állítjátok a szemük elé, mint A SZERETET ISTENÉT, aki mindenben Atyjuk, és azt akarja, hogy amikor az emberek bajban vannak úgy kérjék őt, mintha az ATYJUKAT KÉRNÉK.Próbáljatok az embereknek szellemi javakat adni. Ha mindazt amit tesztek szeretettel adjátok, hozzásegítitek hogy lelkileg kiérlelődjön. De felebarátotokat anyagi szükségeiben is támogatnotok kell. Ezzel is viszont szeretetet ébreszthettek, mert a szeretet ERŐ, és soha nem marad hatás nélkül. Kivéve, ha felebarátod már teljesen ellenfelemhez tartozik, mert akkor mindent visszautasít, és nem érzi a szeretet hatását.A szeretet tettei által lélekben erősödtök. Ezért minden alkalmat ki kell használni a szeretet gyakorlására. Bármi legyen is az az ínség amiben felebarátod szenved - figyelni kell rá. Ne menjetek el közömbösen mellette, ne hagyjátok ínségében, mert akkor ti is szeretetlenek vagytok, és nem teljesítitek a földi feladatot. A feladat abban áll, hogy újból magatokra veszitek ős-lényeteket, szeretetté váltok - mert kezdetben is szeretet voltatok.A szeretet-parancs mindig megmarad az első és a legfontosabb parancsnak. Az embereknek mindig az Isten és az emberszeretet Evangéliumát kell hirdetni. Akármilyen heves érzelmi rezdülések töltenek el, ha felebarátodat figyelmen kívül hagyod, soha nem tudsz igazi szeretettel felém fordulni. Az irántam érzett igazi szeretet csak azzal jut kifejezésre, ha szeretettel tevékenykedtek embertársaitok körül. Ezzel tanúsítjátok, hogy igazán szerettek. Aki szeretetében közömbös, vagy langyos felebarátja iránt, az soha nem érez szeretetet irántam, mert hogyan szerethetne engem - akit nem lát - amikor nem veszi tekintetbe azt, akit lát? Az utolsó időben az emberek között elhidegült a szeretet, azért vannak olyan messze tőlem. Én, mint a SZERETET, csak a szeretet által kapcsolódhatok össze az emberrel. És a szellemi ínség is azért olyan nagy, mert a szeretetnélküliség egyúttal hitnélküliséget, tudatlanságot és erőtlenséget is jelent. Azt jelenti, hogy még mindig annak hatalmában vagytok, akiből hiányzik minden szeretet, és folyton megakadályozza az embereket, hogy szeretetet gyakoroljanak. Pusztulásukat akarja, azért tartja őket távol tőlem. Ennek ellen kell állni, keresnetek kell az utat, hogy eljussatok hozzám. És ezt úgy éritek el, ha szeretetből tevékenykedtek. Ezért mondom: "Amit testvéretek közül a legkisebbnek tesztek - nekem teszitek!" Én a felebaráti szeretetet úgy értékelem, mint az irántam gyakorolt szeretetet.E nélkül hogyan bizonyítanátok, hogy szerettek? Ha hiszitek, hogy mint Atya szeretek minden gyermeket, akkor nektek - a gyermekeimnek - a szeretetemet viszonoznotok kell. Azt is tudjátok, gyermekemnek tekintek minden embert, hogy egyformák vagytok, tőlem kiindult teremtmények. Szeretettel kell lennetek egymás iránt, és közösen felém fordulni. De egymást is hordoznotok kell

- meg kell védeni a másikat, nehogy kárt szenvedjen, és mindenféle bajban segítenetek kell. Össze kell tartanotok, helyre kell állítani az igazi testvérek közötti viszonyt, majd közösen kell Örök Atyátokhoz törekednetek.Csak ekkor van meg bennetek az a szeretet, amit az emberektől követelek. Hiszen ős-szubsztanciátokban azonosak vagytok, és mind az isteni szeretetből keletkeztetek. Amint megváltozik az emberek egymás közötti viszonya, amint a szeretet lesz minden gondolatnál és tettnél a meghatározó - tökéletességetek is fokozódik. Újból azok lesztek akik egykor voltatok: szeretettől átitatott teremtmények, akik mindig egymás boldogítására törekednek. Mert ahol szeretet van, ott a szeretetet befogadó lénynek is kell lenni. Teljesen mindegy, hogy én az ősforrás, vagy ti - a szeretet-erő állomás - sugározzátok tovább a szeretetet.Kell egy lénynek lenni, amelybe szereteteteket bele  sugározhatjátok - ezért a Földön az embertárs ez az edény. A szeretettel - amit tőlem kaptok - az embertárs felé kell fordulnotok. Mert ti semmit nem tudtok adni, amit előzőleg ne tőlem kaptatok volna. A bennetek lévő szeretet-szikrát én táplálom, amennyiben szeretetem mindinkább cselekvésre indít, és ez megint a felebarátnak szól. Állandóan cselekvésre ösztönözlek, amint szeretetem belétek sugározhat.A szeretet gyakorlásával bizonyítjátok: nekem megengedtétek hogy szeretetem belétek sugározhasson,  szíveteket megnyitottátok, és megengedtétek hogy szeretetem belétek juthasson. Ezzel odaadásotokat bizonyítjátok, mert különben elzárnátok szíveteket, és nem munkálkodhatnék bennetek. Csak akkor érlelődtök, ha nem éltek egyoldalúan, ha gondoltok embertársatokra, és testi-lelki sorsa a ti ügyetek is. Lelketek érlelődik amikor azon próbálkoztok, hogy az útját felém vezessétek, és akkor is mellette álltok amikor földi nyomorúságában kifejezi, hogy segítséget vár tőletek.Az egymásra ható kiérlelődés miatt éltek együtt a  Földön. Mindig van alkalom, hogy szolgáló szeretetben tevékenykedjetek. Csak legyen bennetek jóakarat, engedjétek magatokat kormányozni, és mindig felém - Istenetek és Teremtőtök felé - forduljatok, akit elismertek mint atyátokat, és a gyermek szeretetét viszitek hozzá. Ekkor majd mint testvérek szeretitek egymást, és jót tesztek egymásnak. Ezzel lelketek érlelődik, és eléri földi célját: a szeretet által összekapcsolódik velem, az ÖRÖK SZERETETTEL, és örökké boldog lesz.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.7811                                                                                                              1961. 01. 3o.Szeressétek egymástA parancs - SZERESSÉTEK EGYMÁST - mindenkinek szól. Ezzel tanúsítjátok, hogy hozzám tartoztok. Még akkor is szeressetek, amikor olyan gondolat nyomul előtérbe, hogy nincs semmi kapcsolatod azzal az emberrel, akit szeretned kell. Gondoljatok a lelkére, amely még a test bilincseiben él. Ti tudjátok, hogy ez a lélek is az én TULAJDONOM - még akkor is, ha akarata az én akaratom ellen irányul.Valamennyien a gyermekeim vagytok, ezért embertársatokat testvérnek kell tudnotok, és közösen Atyátok felé kell törekednetek. Kössön össze a szeretet, ezzel bizonyságot tesztek hogy egy Atya gyermekei vagytok. És ez a szeretet tartson vissza a felebarát minden gyanúsítgatásától és elítélésétől, mert a szeretet minden hibát és gyengeséget elvisel. Gondoljatok arra, hogy lelke még alacsony érettségi fokon lehet, ezért cselekszik így, ahogyan cselekszik.Ne ítéljetek élesen. Ez arra adhat okot, hogy én is hasonló módon ítéllek meg. Senki nincs hiba nélkül. Lelke érettségét még senki sem érte el olyan fokon ami kizárná hiányosságát, hibáit, gyengeségét. Ennek ellenére én türelemmel és szeretettel elvisellek bennetek, és nem mondok rólatok kemény ítéletet.Ezért adtam a parancsot: "Szeresd felebarátodat mint tenmagadat!" Amikor teljesítitek a felebaráti szeretet parancsát, egyúttal borítsatok irgalmasan fátyolt hibáira és gyengeségeire. Csak kívánjatok segítséget adni neki, és biztosan viszont szeretetet ébresztetek, ha éreztetitek a magatok szeretetét. Szavaim mindenkinek szólnak, akik hajlamosak hogy felfedjék mások hibáit, és ezzel a maguk szeretetlenségét bizonyítsák. Nincs joguk hogy ítélkezzenek mások fölött. Bűnössé válnak, mert a szeretet parancsa ellen vétenek.Ha gyermekeim akartok lenni, szorgalmasan teljesítsétek parancsaimat, ami mindig az lesz, hogy szeressétek egymást. Mert e nélkül az ellenfelemhez tartoztok, akiben semmi szeretet sincs, és mindig szeretet-ellenes tettre akar csábítani. Talán szeretet az, amikor embertársatok miatt mérgelődtök, amikor kiemelitek hibáit, a gyengéit, keményen ítélkeztek fölötte?Gyengéivel együtt tanuljátok meg elviselni, és segítsetek neki. Ekkor akaratom szerint jártok el, és ez áldásos lesz, mert barátot nyertek benne, és ő is szeretettel lesz irányotokban. Mert az igaz szeretet viszont szeretetet ébreszt, és az én szeretetem is bensőségesebben ölel át, mert szívetek szeretetre kész, és azt tanúsítjátok, hogy egy atyának a gyermekei vagytok, akinek a lénye tiszta szeretet. Ha tovább adjátok a szeretetet, ti is igaz gyermekeim vagytok - úgy, ahogyan akaratom kívánja.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.7294                                                                                                            1959. 02. 27.Küzdelem az önzés ellen

Az önszeretet nagyon csekély legyen bennetek, és akkor nem lesz nehéz Isten és felebarát iránti parancsomat teljesíteni. Nem lehet eléggé kevés bennetek az önzés, mert leginkább ez gátol bennetek a felebaráti szeretet gyakorlásában. Pedig a földi életnek ez a legnagyobb feladata, ha a lélek tökéletességre akar jutni.Az önzést minden ember attól örökölte, akiből hiányzik minden szeretet, és aki mindenekelőtt csak önmagát szereti. Különben nem vált volna ellenfelemmé és ellenségemmé, aki mindent a maga számára vesz igénybe, és engem minden uralmamban kérdésessé akar tenni. Mindent egyedül akar birtokolni, ugyanis az önszeretet minden fajtája birtoklási vágy. Tehát mindenki az ő terveit tegye magáévá, és távolodjon el tőlem, aki az örök szeretet vagyok. Amíg egy emberben az önzés uralkodik, felebarátjára nem sokat gondol, lénye nem változik szeretetté, mert az elsősorban önzésének leküzdését követelné. Azt kell tehát mondanom, amíg az önzés uralkodik bennetek, addig ellenfelem befolyása alatt álltok. Ez a gondolat indítson küzdelemre magatok ellen.A magatok kívánságaival állítsátok szembe embertársatok szükségállapotát. Gondoljatok mindig többet embertársaitokra - és mondjatok le az  ő javukra. Ekkor lelketek hatalmasat lép előre. Önzésetek fokáról lemérhetitek, hogy lelketek milyen állapotban van. Amíg az önzést le nem küzdöttétek magatokban, nem végeztetek helyes munkát lelketeken - mert a lelki érettségnek ez a legjobb fokmérője. Abban viszont biztosak lehettek, ha a lelki érettség elérésére komoly akarat van bennetek - én segítségetekre leszek. Ha a felebarát terhe jobban a szíveteken fekszik mint a magatok sorsa, erőt kaptok. Mert megáldok minden komoly akaratot, és mellétek állok, hogy az akarat ne gyöngüljön, hanem teljességre jusson.Viszont küzdelem nélkül ez nem sikerül. A saját önzésetek elleni küzdelem nélkül nem tudjátok önzetlenül a felebarátot elfogadni. A boldogítani akaró szeretet érzelmét addig nem érzitek, amíg eltölt a megkívánó szeretet - az pedig ellenfelem része. Az pedig addig tart bilincseiben, amíg ki nem szabadítjátok magatokat az önzéseteken aratott győzelem által. Ez igen nagy plusz lesz lelketek számára, mert az csak akkor érlelődik, ha az ember buzgón dolgozik önmagán. Amikor állandóan akaratom teljesítését keresitek, az pedig mindig parancsaimban jut kifejezésre: Istent minden fölött - embertársadat pedig úgy szeresd, mint önmagadat!                                                                                       Ámen.B.D.Nr.1021                                                                                                             1939. 07. 24.Szeretet kettesben - könnyű földi útMég a leghosszabb földi út sem járható annyira nehezen, ha az ember nem egyedül teszi meg. Kettesben minden földi gond és szenvedés könnyebben elviselhető. A magános vándor minden terhet egyedül visel, és nincs mellette egy szerető szív, akivel közölhetné magát. Nincs senkije, aki segítené föltápászkodni amikor úgy érzi, hogy összerogy. És olyan sincs akibe ő önthetne bátorságot, és akinek a nehéz órákban támasza lehetne.Sok embernek jut olyan sors, hogy folyton egyedül vándorol - holott sokan veszik körül. De ők elzárkóznak a világtól, és minden biztatást és minden tevékeny szeretetet visszautasítanak. Így nehéz, és főképp hosszú utat tesznek a folytonos magányosságban.Az embereket természeti törvény fűzi össze. A természeti törvény kettősséget kíván, hiszen a teremtés és a rajta lakó élőlények fennmaradásának ez az alapja. Az emberben minden a második "én" után vágyódik, és az ember természetszerűen érzi magában az ösztönt, hogy lényével azonos másik emberrel kapcsolatba lépjen. Szeretet minden ember szívében van, és ez a másik iránt kifejezésre akar jutni. Ezért a férfi-nő kapcsolat megtámadhatatlan törvény, amit az Örök Atya akarata hozott létre.De minden kapcsolat alapja csakis a mély szeretet lehet. Mindenki szíve legmélyéből törekedjen a másik szolgálatára. Mindent szeretetből tegyetek, és olyan közösséget alkossatok, amely Isten akaratának megfelel. Az ilyen kapcsolat elnyeri Isten áldását. A földi élet útját mindenki könnyebben járja, mert az egymás iránti szeretet segít a terhek hordozásában. Ez a jelenlévő szeretet biztosítja, hogy az Atya jelen van ott, ahol tiszta szeretet köt össze két embert. Érezhetővé válik az Örök Isten munkálkodása: a tiszta szeretet megnemesíti és fölfelé irányítja az emberek tekintetét. A bennük dolgozó szereteten keresztül felismerik Istenüket és Urukat - mert ez a szeretet isteni, egymásról gondoskodó szeretet. Ebből a felismerésből erőt merítenek, hogy legyőzzék az élet nehézségeit. Mintegy együtt járnak Istennel. Boldog kettősségükben rájöttek, hogy ahol szeretet van - Isten is ott van. És ez boldogító felismerés, mert az ember Isten védelmező oltalmában érzi magát.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.873                                                                                                               1939. 04. 19.Érzéki szeretetLelketek erősítésére kapjatok ma még egy közlést a szeretetről, éspedig egy bizonyos fajta fölfogásról. Az emberek között gyakori, hogy valamiről azt mondják, hogy "szeretet". Önmagában szeretet ugyan, de messze van attól amit mint szeretetet prédikálok az embereknek, és amelynek a teljesítése az ember első és legfontosabb dolga.Amiről beszélek, az az ÉRZÉKI SZERELEM, amit ti igen gyakran neveztek szeretetnek. De meg kell mondanom, ha nem küzdötök magatokban az érzéki szerelem ellen, akkor kipusztítjátok

magatokból az igazi szeretetet. Mert ez a fajta szeretet a gonoszság ármánykodó játéka. Mondhatni - ellenfelemnek az az eszköze, amellyel az emberi lelket a maga hálójába juttatja. Az ember teljesen ellenfelem hatalmába adja magát, ha a test ösztönei ellen nem védekezik. Ez az a szeretet, amely csak birtokolni akar, de a lelket soha és semmikor nem nemesíti, soha nem vezet el a legmagasabb lénnyel való egyesülésre.Az ember legyen nagyon óvatos, nehogy tisztán testi kívánságok kielégítése veszélybe juttassák lelkét, és annak szellemi haladását. Gondolja meg, ha egyszer elbukott benne, akkor igen nehéz elnyomni ezeket a vágyakat. És Isten előtt nem számít helyes dolognak az a szeretet, amely csupán földi érdeket szolgál.  Mert az a szeretet, amely nem ad, hanem a saját kívánság teljesülését szolgálja, az földi sikerre számít - és ezért nincs Isten elgondolása szerint.Isten a szív legbelsőbb érzésére néz, hogy valóban  önzetlen-e, és csak adni akar, tekintet nélkül a saját előnyére. Az ilyen szeretet is meghozza a benne rejlő jutalmat, mert oka lehet az Isteni Megváltóval való bensőséges kapcsolatnak.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.6360                                                                                                            1955. 09. 20.Szociális szolgáltatás - felebaráti szeretetMilyen gyakori, hogy az emberek segítségemre szorulnak. És milyen gyakori, hogy alkalmatok van ennek viszonzására, mert egy ember sem képes csak önmagára támaszkodni. Minden embernek segítségre van szüksége a többiek részéről - majd megint ő jut olyan helyzetbe, hogy segíteni tud.De az emberek arra törekednek, hogy függetlenné váljanak felebarátaiktól, és visszautasíthassanak minden segítségét. Arra törekszenek, hogy ami szabad akaratú segítség lehetne, azt nekik törvényben biztosítsák. Majd ebben a szabályozásban megint mindenki azon igyekszik, hogy magának megszerezze a lehető legnagyobb előnyt. Azt ami önzetlen felebaráti szeretetként igen nagy érték lenne a lélek számára, most kötelező leadásra változtatják, és a lélek számára semmiféle haszon nem származik belőle. Ki van rekesztve belőle minden szabad, szeretetből kiinduló tett.Emberi felmérés szerint az emberek földi nyomora ily módon elhárítható lehetne. Azoknak a törekvése ez, akik felelősnek érzik magukat az emberek szegénységéért, mert az már valóban eltitkolhatatlan, és azzal hogy létezik, megterhel minden uralmon lévőt. Amíg a szeretetlenség van uralmon az emberek között, az ilyen törekvések is áldásosak - annyiban minden esetre, hogy az emberek nyomorúságukban nem pusztulnak el.Viszont az emberiség szellemi mélypontját ezzel nem lehet eltüntetni. AHHOZ ÖNZETLEN FELEBARÁTI SZERETETRE LENNE SZÜKSÉG! Hogy ez a szeretet felgyulladjon, ahhoz érezniük kellene a másik ember nyomorát. Ezért van szükség olyan helyzetekre az emberek között, amely természeténél fogva cselekvésre indítja a szeretőszívű embereket. Segítséget sokféleképpen lehet nyújtani, pl. vigasztaló rábeszéléssel, szeretetteljes részvéttel, vagy erőteljes, tevékeny melléállással. Az emberi életben különösen fontos az anyag vonzásának a legyőzése, hogy az emberi önzés önzetlen felebaráti szeretetre változzon. Hogy el tudjon oldódni attól, ami a maga számára is kívánatos volna, és odaadja felebarátjának, mert annak is szüksége van rá.A tulajdon is ezért van egyenetlenül elosztva, hogy ezt az adakozást segítse. Az ember egyúttal az anyag legyőzésében gyakorolja magát, és ezzel önmagának adja a legnagyobb ajándékot, ha az anyagi javakról azért mond le, hogy embertársai nyomorát enyhítse.Csak amit szabadon ad oda, azért kap ellenértéket. Mert szeretetet tanúsítani csak szabad akarattal lehet, míg a szociális szolgáltatásban az embereknek minden szeretet nélkül le KELL adni amit kivetnek rá. Ez inkább megkeményíti az emberek szívét, mert minden adakozási készséget visszaszorít, sőt az illető azt hiszi, ezzel már mindent megtett embertársai javára.De bárhogyan fáradoznak az emberek, hogy a gazdasági ínséget ily módon enyhítsék - a szükséghelyzet más formában, de újból jelentkezik. Részben hogy áldásos legyen annak aki eltűri, másrészt hogy segélynyújtásra hangolja az emberek szívét. Hogy a szeretet-szikra meggyulladhasson, és a szeretet teljesen ki ne aludjon az emberek között.Az anyagi természetű szükség legtöbbször azokat éri, akiknek a szíve nagyon elkeményedett. Másfajta útra kellene térniük, hogy segíteni lehessen rajtuk. Elvétetik tőlük a földi birtoklás öröme. Amit mások ínségének enyhítésére maguktól nem adtak oda, azt már maguk sem élvezhetik. Így az anyag már elveszti előttük értékét. Boldog lehet az az ember aki felismeri ezt, a kapott kegyelemmel helyesen munkálkodik, és szabadon átadja javait, hogy a szükséget szenvedők megkaphassák. Áldott, aki jótettei által élete végén még kiküzdi magának az emberek szeretetét. A túlvilágra egyedül ez követi. És ekkor lelke számára szükséghelyzete nem volt hiábavaló.                                                                                       Ámen.B.D.Nr.8576                                                                                                             1963. 07. 31.A földi élet értelme: szeretetből cselekedniIsmételten az ember földi életéről akarok magyarázatot adni. Az erről való ismeret felelősségteljesebbé teszi az életvitelt - ha ezt tudjátok és hisztek benne. De amikor elétek tárom, teljes hitetlenségbe is ütközhet. A földi életben sokszor kerültök olyan helyzetbe, amikor a földi

lét céljáról kezdtek gondolkodni. Ezek a gondolatok ismételten felmerülnek, és olyan beszélgetések is eszetekbe jutnak, amelyek felvilágosítással is szolgálhattak volna. Az ilyen dolgokat a gondolkodó ember többször is átrágja - és akarata szerint felismerésre is juthat.Folyton azt akarom, az emberek ne csak a világi dolgokról elmélkedjenek, hanem olyan gondolatköröket is érintsenek, amelyeket nem lehet ugyan bizonyítani, de ha komolyan foglalkoznak vele, mégsem tagadhatók le. Lelkének csak akkor eredményes az út amelyen jár, amikor az ember gondolatilag ezekre az utakra tér - mert a földi élet oka és célja, hogy a lelke kiérlelődjön.Tehát lényeges, hogy az ember rádöbbenjen: nem azért van a Földön, hogy itt külső jólétben és gazdagságban éljen. Ezt többnyire nem akarja elhinni, és rákényszeríteni nem lehet, hogy elhiggye. De ha olykor gondolkodik róla - eljuthat gondolkodása megváltoztatására. Talán többet foglalkozik a Szellemi Birodalommal - holott az nem bizonyítható. Az életvitelen múlik, hogy hívő emberré válik-e valaki. Mert amint a szeretetből induló tetteket nem hagyja figyelmen kívül, amint segítőkész és jóakaratú, hinni is megtanul, és előbbre jut fejlődésében.Ezért kell az embereket folyton a szeretetből végzett cselekedetekre biztatni. Erre gyakran egy jó példa is elég. A hitetlenség megszűnik, mert a szeretet feltétlenül felébreszti az életbe vetett hitet. Tehát a szeretetből fakadó tettekre a hit felébresztésére is feltétlenül szükség van. De mert az emberek között elhidegült a szeretet, meghatódottá kell tenni a szívüket, hogy újra szeretetteljessé váljon. Mert szeretet-képessége mindenkinek van. Szellemem egy szikráját a földi élet mellé mindenki megkapta.A szeretetkészséget megint csak valami nagy szükség tudja elindítani. Amikor az embereket nagy sorscsapások érik, amikor egymásra vannak utalva, akkor a segítőkészség is napvilágra kerül - hacsak még nem keményedett el teljesen az illető szíve, és nem lett teljesen az ellenfelemé. Az ilyen menthetetlenül elveszik, ha lejárt a lélek érlelődésére előirányozott idő.Szeretet nélkül a földi élet üresjárat. A lélek nem nyert semmit, és megmaradt régi állapotában. Még jó ha nem süllyedt mélyebbre, oda, ahonnan egyszer már feldolgozta magát. Most csak az utolsó feljebblépésre lett volna szüksége. Szeretet nélkül egy lépést sem tud tenni - viszont szeretetre nem lehet az embert kényszeríteni. A szeretet szabad akaratú döntés, és az egyetlen alkalom arra, hogy célját a Földön elérje. Tehát hogy lelke kiteljesedjen, és ős-állapotába újra visszatérjen.Ezért kell a szeretetet újra és újra tanítani. Ismételten kell az Isten és emberszeretet parancsára figyelmeztetni. És ismételten szükséghelyzettel és nyomorúsággal kell szívüket érinteni, hogy a szeretet-szikra felgyulladjon, és világos lánggal égjen. Ezért képezek folyton a Földön olyan tanítókat, akik embertársaiknak a szeretetet prédikálják, akaratomat hirdetik, és olyan ismeretbe vezetik be őket, amit csak szeretettel lehet elérni.Ezért küldöm ki a világba a végidők apostolait, hogy hirdessék az Evangéliumot, amit magam vezetek a Földre. Tevékenységem mindig szokatlan, és mindig nyilvánvaló hogy én vagyok az, mert azt akarom hogy az emberek megtanuljanak hinni. Mert az emberek már nagyon eltávolodtak a hittől, már nagyon eltávolodtak azon  helyektől ahol szavaimat hirdetik, és szavam elveszti erejét amint nem szellemben felébredt ember hirdeti.Pedig az embereknek el kell jutni az életre. Tanuljanak meg elevenen hinni - mert csak ekkor törekszenek hozzám, és csak akkor fejlődnek magasabbra. Viszont SZERETET NÉLKÜL A FÖLDÖN NEM ÉRNEK EL SEMMIT. Akármit tesznek, kell hogy az indíték a szeretet legyen. E nélkül minden halott amit tesznek. Emberek - ezt tudnotok kell! Kérdezzétek meg magatoktól - mi indít gondolkodásra, szavakra, tettekre? Csak ha a szeretet hajt, akkor lesz minden jó előttem amit mondotok, szóltok, tesztek. Ekkor magasabb érlelődésre visz benneteket. De ahol hiányzik a szeretet mint motiváció, ott mindez haszon nélkül van, mert csak azért vagytok a Földön, hogy az életviteletek középpontja a szeretet legyen. Ez a célotok, és az is marad. A szeretet által velem egyesültök - AKI AZ ÖRÖK SZERETET VAGYOK.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.1829                                                                                                             1941. 02. 24.Elég a kötelességteljesítés ?Nem elég csak a kötelességet teljesíteni. Ennél többet kell tenni: feladatot - amit nem emberek adnak - és SZERETETBŐL, SZABADON kell megtenni! Csak ekkor van bennetek szeretet-készség. Az ilyen teljesítmény értékelést kap, és áldást hoz az örökkévalóságra.A földi munkakörüket kötelességszerűen teljesítő emberek azt hiszik, hogy ezzel eleget tettek feladatuknak. Igaz hogy életük kötelességteljesítésben telik el, de az nem tudatos szeretetben való szolgálat. Amit a kötelesség parancsol, az kivétel nélkül világi célokat szolgál. Viszont AMI A LÉLEKRE NEMESÍTŐEN HAT - azt nem lehet sem kötelességszerűen megkövetelni, sem megtenni. AZT MINDIG SZABAD AKARATTAL KELL VÉGBEVINNI.A lélek haladásáról akkor lehet beszélni, amikor az ember többet tesz mint a kötelessége, és ezt nem hagyja abba, mert erre a szeretet indította. Amit az ember magának vagy  másnak kötelességévé tesz, annak tisztán földi értéke van. A kötelességteljesítéshez nem szükséges, hogy hajtóereje a felebaráti szeretet legyen. Ezek többnyire emberileg létrehozott parancsok, amelyek

igyekeznek fenntartani a világi rendet, és teljesítésük azért szükséges, hogy az emberek leküzdjék akarati gyöngeségüket. Mert sok ember még azt sem tenné meg ami kötelessége, ha nem nevelték volna nagyra bennük a kötelességtudatot.Minden amit tesznek függ valamitől, és valamilyen haszna van. Az olyan földi életvitel, amely a tettek végtelen sorát mutatja - de amelyek mind a „kötelességteljesítés" rubrikájába esnek - még nem jelenti azt hogy az illető lelkileg feltétlenül érett lenne. Mert épp a kötelességteljesítés tartja vissza az embereket, hogy valódi felebaráti szeretetben éljenek. A kötelességteljesítést nem lehet sem fölöslegesnek, sem valami téves dolognak mondani - mégis, bizonyos veszélyt jelent az ember lelkének. Mert minél inkább az élet vezérfonalává teszi a kötelességteljesítést, minél fontosabbnak tartja kötelességeit, annál inkább hiszi hogy ő fel van mentve az igazi szeretetben végzett tevékenységek alól. Úgy érzi idejét jól kihasználta, és szellemében mégis visszamarad, ha nincs benne szeretet. Azaz, ha nem hajtja a szeretete arra, hogy a kötelességteljesítéssel kitöltött idő ellenére is még valamiben TÖBBET tegyen.Szellemében és testében csak ekkor fog olyan tettekkel szolgálni, amelyeket nem követelnek meg tőle - tehát amelyeket nem lehet kötelességgé emelni. A Földön a kötelességvégzést önmagában el kell ismerni - de az örökkévalóságra nincs jelentősége. Tehát az ember keressen rá alkalmat, hogy szabad akaratból adhasson és szolgálhasson.Ne elégedjen meg a kötelességteljesítéssel, hanem tegyen még magától hozzá valamit, amit szeretetből ad, és az embereknek szolgál vele. Mindezt azért, hogy lelke megváltást kapjon, mert a lélek abból húz hasznot, amit szabad akaratból és önzetlen szeretetből tesz.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.5927                                                                                                             1954. 04. 12.Jézus követése - szeretetben élniVegyetek példát a Földön töltött életemről. Az önzetlen felebaráti szeretetben eltöltött élet volt. Keressétek meg hogyan tudtok követni, és csak azon fáradozzatok, hogy mindig szeretetben éljetek. Akkor velem egy úton haladtok, és biztosan célhoz értek. Azért jöttem a Földre, mert az emberek téves úton jártak, amely soha nem vezet a magasba, hanem állandóan mélyebbre visz. Én megmutattam a helyes utat, és mindenkit felszólítok, hogy ezen az úton kövessen engem.Az embereket tanítottam, mert nem volt róla semmi ismeretük, hogy miért csak szeretettel lehet magasabbra jutni, hogy maguk miért gyöngék és erőtlenek, és ezt hogyan tudják megszüntetni. A szeretet erejéről oktattam őket, és a tanításhoz megadtam a bizonyítékokat is. Bebizonyítottam erőmet, és ezzel a szeretetben töltött élet hatását igazoltam. Ismertem az embereket, milyen nagy szellemi ínségben éltek - és ismertem az eszközt, amivel megszüntethető ez az ínség. Azon fáradoztam, hogy az emberek vegyék igénybe ezt az eszközt. Most - a vég előtti utolsó idő helyzete ugyanaz, mint akkor volt. És az eszköz is ugyanaz - amit ha felhasználtok garantálja, hogy aki a mélyben van feljut a magasba. De az emberek nem figyelnek arra, hogy mire tanítottam őket. Nem követnek, mert nem hisznek bennem és tanításomban. Életvitelük igen messze van attól, ahogyan én éltem. Nem gyakorolnak szeretetet, és így nem azt az utat járják, ami felfelé vezet. Szeretet nélkül nincsenek kapcsolatban velem, szeretet nélkül valóságos szakadék van Istenetek és Örök Atyátok, meg az emberek között. Ezt a szakadékot egyedül a szeretet képes áthidalni. A szeretet az egyetlen út az Atya szíve felé, és a szeretet az egyetlen erő, amellyel ezen az úton járni tudtok - mert ez az út erőt és megerőltetést kíván. De aki nem akarja a szeretet útját járni, az a mélyből soha nem emelkedik ki. Én nem nyújthatom kezemet feléje hogy kiemeljem, mert amíg nincs benne szeretet - nem fogja meg.Szabad akarattal kell követnetek engem. Én nem használok kényszert amíg az ember ellenáll. A szeretet nem tűri a  kényszerítést, de feloldja a bilincseket. Tehát az embereket csak tanítom, és sürgetve figyelmeztetem, hogy gyakorolják a felebaráti szeretetet. Csak akarnotok kell, és tudtok követni, csak akkor segíthetek, ha ti követni AKARTOK. Ezért állítsátok szemetek elé földi életmódomat, hogy azonos módon tudjatok élni. Biztosan megtapasztaljátok segítségemet. Mert aki reám irányítja szemeit az ERŐT kap, hogy JÉZUST KÖVETNI TUDJA. Célját eléri, és egyesül velem.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8678                                                                                                            1963. 11. 19.A szeretet parancsát teljesíteni kellTi, akik nekem szolgálni akartok, mindig arra kaptok utalást, hogy vigyétek ki Evangéliumomat a szellemi sötétségbe, mert egyedül az igazi világosság képes arra, hogy a sötétséget áttörje. Feltétele természetesen, hogy teljes tisztaságában adjátok tovább - ahogyan egykor tőlem elindult, és most ismét fentről a Földre vezetem. Mert mindig a tiszta igazság az igazi világosság. Amit eltorzítottak, az csak a sötétséget fokozza. Azért olyan nagy a sötétség, mert sok hazugságot és tévedést vittek abba a szellemi értékbe, ami tőlem indulva kezeskedett a sugárzó világosságért. Nagy szükség van rá, hogy az emberek helyes oktatást kapjanak, és olyan területekről kapjanak magyarázatot, amelyektől eddig el voltak zárva, vagy amely területek nem kaptak az igazságnak megfelelő megvilágítást.

Egy valami nagyon fontos: HOGY AZ EMBEREK LÉNYÜKET SZERETETTÉ ALAKÍTSÁK, hogy az önzésüket legyőzzék, és önzetlen szeretetté változtassák! És ezt a legfontosabb tanításomat, a szeretet-parancs teljesítését félreállították, egyéb tanítások kerültek előtérbe, ezáltal az emberek törekvését hamis irányba szorították. Olyan parancsokat vesznek figyelembe és teljesítenek, amelyek teljesen mellékesek, és a léleknek semmi haladást nem hoznak. A szeretetet háttérbe állítják. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a világosság nem sugárzik átütően, hogy csak gyengén világít. Tehát, hogy az embereknek kevés az ismeretük, és az igazságnak megfelelő tudásuk. Elsötétült szellemmel élnek, életfelfogásuk teljesen téves. Mindig a földi javakra törekednek, belső világosság nem világít nekik, mert azt csak a szeretet gyújthatná föl.Ha minden prédikátor csak a szeretetet prédikálná, ha az embereket mindig arra buzdítanák hogy adják fel önzésüket, és az önzetlen felebaráti szeretetet gyakorolják - valóban - világosságban és tudásban élnének. Felismernék a földi javak értéktelenségét, Istenüket Atyjuknak tisztelnék, akinek a lénye csupa szeretet.  Közelednének feléje, visszaállítanák az Atya és gyermek közötti helyes viszonyt - mert az isteni szeretet mindezeket maga után vonná.Így pedig az emberek téves tanítást kapnak. Olyan szokásokra és cselekvésekre tanítják őket, amiket külső formára lehet értékelni - de a lelkiállapot változása nem indul meg belőle. Előttem csak annak van értéke, ami eleven kapcsolatot teremt velem, és ezt az eleven kapcsolatot csak a szeretetből kiinduló tett hozza magával. Ezért ismételten kiküldöm követeimet, hogy az embereknek a Szeretet Evangéliumát hirdessék.Ezt a tiszta Evangéliumot mindig magam közvetítem nektek, azoknak akik elfogadják, és továbbítani is akarják. Mert ha gyakoroljátok az isteni szeretetet - általa eleven lesz a hitetek, általa arra a belső bizonyosságra juttok hogy én közel vagyok hozzátok, és közvetlen összeköttetésben vagytok velem. Azzal a világossággal amit a szeretet lobbant föl bennetek olyan tudást kaptok, ami megfelel az igazságnak. Már nem mentek át vakon az életen, hanem az igazságnak megfelelő ismereteitek lesznek az élet okáról, a célról amit el kell érni, és a feladatról amit teljesíteni kell. Amint az igazság keretein belül vagytok, szellemi haladást is tesztek. A földi élet nem lesz hiábavaló, mert mindig jobban tökéletesedtek. Ez következik abból, ha a belőlem való igazság felé fordultok. De erre vágyódnotok kell, ezt keresnetek kell, és akkor meg is találjátok. Én mindig gondoskodom rólatok, és amint lényeteket újra szeretetté alakítottátok, ellenfelem elvesztette minden jogát és hatalmát fölöttetek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.6086                                                                                                            1954. 10. 22.A földi feladat a szeretet-parancs teljesítéseMindenki elé egy feladatot állítottam, amit - mert szabad akaratotok van - mindenki akarata szerint teljesíti. De feladatáról csak az tud, aki ismeri szavaimat. Szavaimat meg lehet hallgatni, lehet követni - de félre is lehet tolni. A felelősséget is ennek megfelelően kell viselni érte. Aki megteszi amit szavaim kérnek - az akaratomat teljesíti.Tehát teljesíti a földi feladatát, és már szellemi fejlődésről is beszélhet. A materiális beállítottságú embernek is tudnia kell, hogy egyszer felelőséget kell vállalnia kudarcáért. Szavaimat - tehát akaratom hírvivőjét - felkínálták neki is, és nem hiába kínálták föl. Ha földi feladatát teljesíteni akarja, szavaimat neki is szívén kell viselnie. Tudnia kell, hogy a Földön az élet nem tart örökké, a rövid földi életet az örökkévalóság megszerzésére kell felhasználni. A felhasználás annyit jelent, hogy elsősorban szeretet-parancsomat teljesíti. Ezzel méltó lesz szeretetemre, erőt kap hogy tudjon munkálkodni önmagán, hogy lelki munkát végezzen - mert ez a földi élet célja.Aki azon fáradozik hogy szeretetben éljen, azt is tudja, hogy csak véletlenül, minden ok nélkül nem került a Földre. Az ok egy cél elérése, amire komolyan kell törekedni. A cél: hogy velem egyesüljön. De aki a szeretetet figyelmen kívül hagyja, aki csak a maga hasznát keresi - az önmagát zárja ki az örökéletből. A SZERETET hiányzik belőle, az egyedüli kulcs az üdvösségre. De hiányzik belőle a felismerés is. Nem ismeri a földi élet célját és értelmét, és magyarázatot sem fogad el róla.Mindenki, aki gyakorolja az Isten és emberszeretet teljesítését - az ismeretet szerez. Ezért jut világosságra mindenki, aki parancsaim teljesítését élete vezérfonalává teszi. Hiba nem történhet, útja visszavonhatatlanul a boldogság ligetébe vezet. Hiszen teljes egészében alárendelte magát akaratomnak, életét Örök Rendem kormányozza, állandó kapcsolatban van velem - és így mérhetetlen erőt kap. Ezt az erőt megint a szeretetben való tevékenységre használja - mert szelleme erre hajtja. Szelleme pedig közvetlen kapcsolatban van velem, és másképp nem tud cselekedni, mint hogy jó hatást gyakorol rá.A lélek tehát teljesíti a földi feladatot, amennyiben megpróbálja magát is, és embertársait is bevinni az Örök Rendbe. Először önmagában állítja helyre az Örök Rendet, majd szeretetével és ismereteinek erejével az Örök Rendből kilépett embertársain próbál segíteni, hogy azok is alárendeljék magukat akaratomnak. Így azok is helyreállítják velem kapcsolatukat, és elérik örök céljukat.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.8626                                                                                                            1963. 09. 25.

A szeretet és hit hiányzik az emberekbőlAz emberek egyre jobban eltávolodnak tőlem. Mindig kevésbé hisznek - és mert nem élik a szeretetet - az ELEVEN HITRE sem jutnak el. A HALOTT HIT pedig teljesen értéktelen. Könnyen lemondanak róla amikor - értem  vagy ellenem - vallomást kell tenni. Mert ilyen vallomás elé állítom az embereket. Teljesen mindegy miért kell meghozniuk ezt a döntést, a földi hatalmasok, vagy súlyos sorscsapások miatt. A helyes döntés segítséget hoz a földi nyomorúságban. De hit nélkül elvesznek, mert ellenfelemhez tartoznak, aki az emberek között a hitet ki akarja pusztítani.A hitet egyedül a szeretetben eltöltött élet teszi elevenné. Ezzel elkerüli a veszélyt, hogy ellenfelemnek akármit is elhiggyen. Mert az eleven hit visszaállítja velem a kapcsolatot, és megszüntet minden szellemi hiányt. Az embernek már van hite, hiszi hogy nekem hatalmam van, és meg is van győződve hogy szeretetem folytán segítséget kap. Szegények és szerencsétlenek azok az emberek, akik nem hisznek abban a lényben, aki tele van szeretettel, bölcsességgel, és hatalommal. Ha ellenfelem segít is nekik földi nehézségeikben, ennek az az ára hogy lelkük elveszik, mert elvesztik kapcsolatukat velem, és menthetetlenül elbuknak.Sok emberre vár ez a sors, mert ellenfelem uralkodik fölöttük, és ezért a Föld pusztulásakor sorsában is részesednek. Amikor ellenfelemet láncokba verik - őket az új Föld új teremtményeibe száműzik. És újból meg kell tenniük a menetet az új teremtésen keresztül. Minden úgy történik, ahogyan a lélek akarja. Megmentésükre mást nem lehet tenni, mint az embereket újra és újra a SZERETET EVANGÉLIUMÁRA figyelmeztetni. Tudomásukra kell hozni mit várhatnak, ha szeretet nélkül - és így egyúttal hit nélkül élnek. Az embert újra és újra hívni kell. Ismételten fel kell  őket szólítani, hogy fordítsanak hátat a világnak, és érdeklődjenek a szellemi dolgok iránt. Ismételten és újból szemük elé kell vinni a földi élet célját - nehogy azt mondhassák, nem voltak ilyen irányú ismereteik. Bár szavatokat úgysem hiszik el - de ne maradjanak figyelmeztetés nélkül! Én is folyton az útjukba lépek, és gondolkodásukat sorscsapások által próbálom megváltoztatni. Mert a halál órájáig adva van a lehetőség, hogy akaratát valaki megváltoztassa, és az alkalmakat nem szabad kihasználatlanul hagyni.Így folyik megállíthatatlanul a küzdelem a lelkekért, mindenkiért, akit ellenfelem még magánál akar tartani. Nektek, földi szolgáimnak csak annyi sikerüljön, hogy hitet ébresszetek Teremtő Istenetek iránt, akinek hatalmából keletkeztetek. Csak annyi sikerüljön, hogy készek legyenek szeretetből cselekedni - mert akkor fennáll a lehetőség, hogy megtanuljanak HINNI, hogy komolyan elgondolkodnak. Különösen ha a földi javak mulandóságát megismerve kezdenek romolhatatlan javak után kívánkozni. A felfogás csöpp kis megváltoztatása már megmentheti ezeket az embereket - és felfogását az ember haláláig megváltoztathatja. Ti - a társmunkásaim - semmit el ne mulasszatok, hogy  hitet ébresszetek az iránt a szerető Hatalom iránt, aki minden embert vissza akar nyerni magának. Mondjátok el, magatok is közvetlen kapcsolatban vagytok ezzel a Hatalommal, és ez a kapcsolat nagy és átfogó ismeretet vezet hozzátok, és magyarázatot ad az ember tulajdonképpeni céljáról. Mindig fennáll a lehetőség, hogy valaki úgy érzi - ez neki szól, és meghallgat. Ekkor biztosan megmenekült, mert amint általatok megszólíthatok valakit, az érintve érzi magát, az már állást is foglal hozzá. Ezért kapjátok ismételten a felszólítást, hogy fáradhatatlanul tevékenykedjetek! Ezért nem hagyom én se abba, hogy a lelkekért küzdjek. Minden lélekért küzdök, aki még távol van tőlem. Gyakran azért éri az embereket nagy földi nyomor, hogy embertársaikat szeretet-tevékenységre indítsam. Nem is reménytelen az ilyesmi, mert minden szeretetből induló tett összekapcsolja az embert velem - és egyidejűleg eloldja ellenfelemtől.Csak hinnék el az emberek, hogy CSAK A SZERETET hoz MEGVÁLTÁST lelkük ellenségétől! Hogy a szeretet ismeretet ajándékoz, amely által ELEVENEN tudnak hinni Jézus Krisztusban! A belé vetett elven hit azt jelenti,  megmenekültek a bűntől és a haláltól. De az emberek között elhidegült a szeretet, ezért veszett ki belőlük a hit. Pedig hit és szeretet nélkül nem üdvözülhet senki, szeretet és hit nélkül még ellenfelem uralkodik a lelkén, és nem juthat el az örök életre.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.7708                                                                                                            1960. 09. 24.Felebaráti szeretet ha szavamat továbbadjátokA felebaráti szeretet nagyobbat nem tud tenni, mint hogyha Evangéliumom szavait terjeszti. Ezt hallani kell embertársaitoknak, hogy földi útjukat ők is eredményesen járhassák!Az emberek részéről a szellemi munka nem érték, mert nem hoz anyagi sikert. De ha ti szellemi tevékenységet végeztek - ahol földi ellenértékre nem számítotok - és amit föntről én magam nyújtok azt elviszitek embertársaitokhoz, úgy olyan felebaráti szeretetet gyakoroltok, amely belenyúlik az örökkévalóságba. Segíti a lelkek érlelődését, és amikor a lélek mindent visszahagyva leveti testét, akkorra felkészítheti hogy a Szellemi Birodalomba jusson. Már szellemi javak birtokában lesz, amiket magával visz.Higgyetek nekem! Adjatok, és osszátok ki! Ahogyan én is kiosztottam az élet kenyerét, és az élet vizét! Ez a legnagyobb SZERETET-ADOMÁNY amit a Földön embertársatoknak adhattok. Igazi felebaráti szeretet, amikor elvégzitek a munkát, ami szavaim továbbításához szükséges. Általatok MAGAM kívánok az emberekhez szólni, ha szavaimat közvetlenül nem tudják észlelni.

Az emberek nagy ínségben vannak, mert a földi életet csak mint anyagi nyereséget értékelik - holott lelkükre kellene gondolniuk, hogy a földi élet alatt kiérlelődjön.Megáldom amire megbízásomból vállalkoztatok, hogy az Evangéliumot önzetlen szeretettel hirdessétek, és embertársaitokat a hit útjára vezessétek. Magatok sem vagytok tudatában, hogy naponta mekkora ajándékot kaptok tőlem. Még sem nagyságát, sem értékét nem tudjátok felmérni - különben mindenki akinek tudomása van az én "Szellemben való munkálkodásomról" buzgón terjeszteni kezdené, amit szeretetem és kegyelmem hozzátok juttat.Még nem fogjátok föl, hogy olyan magot szórhattok széjjel, ami majd csodálatos gyümölcsöt terem. A magot ne hagyjátok használat nélkül valahol elfeküdni, csak hagyatkozzatok folyton segítségemre. Mert ahol ti bajba juttok, ott angyalaitok és védőitek készenlétben vannak, hogy védjenek, segítsenek és szellemi munkátok végbemehessen. Hogy segítséget vihessetek azoknak, akik segítségetek nélkül nem találnak rá a helyes útra. Sokan vannak akiket általatok akarok megszólítani - ehhez akarati beleegyezésetek kell, hogy buzgón szolgáltok nekem.Szolgálataitokat elfogadom, mert csak emberszájon át szólhatok. Az emberek állapota már annyira kisiklott a helyes útról, hogy nem is szólhatnék hozzájuk másképpen -  mert akarati szabadságukat meg kell hagynom. Nektek az adjon erőt, hogy védelmemről és támogatásomról biztosítalak, mihelyt akarat van bennetek hogy embertársaitokat szellemi nehézségében támogatjátok.Az idő sürget! Szavaim mindig figyelmeztetőbben szólnak felétek. Csak az akaratot adjátok át nekem, és máris az én akaratom szerint cselekedtek. Ha teljes bizalommal átadjátok magatokat nekem, ha mindig engem engedtek kormányozni - akkor minden magától megy.Vegyétek valamennyien áldásomat, akik fáradhatatlanul szolgáltok szőlőskertemben. Mert nem hosszú már a nappal, és jön az éjszaka, egy szellemi és anyagi változás - az aratás ideje és az ítélet napja közeledik.De előtte még lelkeket szeretnék nyerni magamnak. Ezért gondoljatok szeretettel embertársaitokra, és legyetek tevékenyek értem és országomért! Hirdessétek nevemet a világban, tanúskodjatok a bennetek végbement munkálkodásomról, hogy az emberek tudjanak hinni, és üdvözüljenek.                                                                                        Ámen.B.D.Nr.7709                                                                                                            1960. 09. 26.Isten szeretete - végidőVegyétek igénybe szeretetemet. Tudnotok kell, hogy van szeretetteljes Atyátok, aki gondoskodik rólatok, és ha tökéletességetekre szolgál - örömöket is készít számotokra. Szeretetem határtalan, és ti mind gyermekeim vagytok, akik hozzám törekedtek, és azt akarjátok hogy Atyátok legyek. Szeretetem végtelen, és mindent megad, amire a földi és szellemi életben szükségetek van. Tehát rajtatok múlik, hogy atyai szeretetemet felhasználjátok. Csak meg kell nyitni magatokat, és engedni hogy megszólíthassalak -  biztosan nem mentek el üresen.Sok mondanivalóm van még, és az idő a végéhez közeledik. Minden úgy érkezik, ahogyan szóban és írásban meghirdettem. Közöljétek ezt embertársaitokkal is - csak ritkán találtok felvevő szívre, aki meghallgatna és hinne. Viszont az idő sürget, és említést kell tennem róla, hogy a vég hamarosan ideér. Aki hiszi, az készüljön föl rá. Aki nem hiszi, és nem készül föl - az alámerül. Azaz amikor elérkezik ennek a Földnek a vége, és én örök Rendemet helyreállítom - őt is eléri az ítélet.Óriási lépésekkel haladtok efelé. A vég bekövetkezését szeretetem sem tudja feltartóztatni, mert átölel minden szellemit -  és ezekhez az anyagban megkötött szellemi is hozzátartozik. Tehát amely kezdi vagy folytatja a maga fejlődési menettét. Hogy aztán a legtöbb ember csődöt mond, és földi életét nem lelke érlelődésére használja - az a saját hibája. Szabad akaratának a hibája. Ez engem nem késztethet arra, hogy lemondjak MEGVÁLTÓ TERVEMRŐL, és a még megváltatlan szellemit meghagyjam kínjaikban.De addig mindent megteszek, hogy támogassam az embert, hogy rossz szellemi állapotából kitaláljon. Általatok is szólok hozzájuk, és utalok az előttetek álló időre. Nyíltan és rejtetten is elmegyek hozzájuk, nehogy azt mondhassák: senki nem figyelmeztette őket.Aki hozzám tartozónak vallja magát, aki keresi hogyan teljesítse akaratomat, az biztos lehet hogy az enyémekhez tartozik. Megajándékozom szeretetemmel, a világ végéig óvom és gondozom. Mindaddig, amíg be nem fejeződik ami még előttetek van: a VALLÁSÜLDÖZÉS.Ezt ellenfelem lángoltatja föl, mert mindvégig tombol az enyémek között, hogy még egyszer sikerüljön elszakítani őket. Célja, hogy elpusztítsa azt a hitet is, ami még van az emberek között.De többnyire igen gyönge ez a hit, ezért akarom közvetlen megszólításaimmal felerősíteni hogy megszilárduljon, és rendíthetetlenül álljon amikor nevem majd ismert lesz az egész világ előtt. Akihez közvetlenül vagy követeim által magam szólhatok, annak eleven lesz a hite. A fenyegetések nem ijesztik meg, mert felismerte bennem Atyját, és többé már nem tudja elhagyni. De akiből hiányzik az eleven hit, az odaad engem a földi javakért. Így ingó nádszál lesz a szélben, ellenfelem miatt elveszti szellemi életét.Áldott, aki felemelkedik és tanítani engedi magát, így az utolsó órában visszatalál hozzám. Nem akarom hogy elvesszenek - mindenkinek örökéletet akarok adni.

Ezért kell szavaimat még buzgón terjeszteni, és ezért szólok ismételten hozzátok. Magam akarok általatok AHHOZ az emberhez szólni, aki e nélkül nem nyitja meg önként a szívét.Igen, ti helyettem kopogtattok. De amikor ajtót nyitnak, akkor már én beszélek hozzájuk, és ők boldogok lesznek. Szeretetemnek soha nincs vége, és aki nekem szeretetet hoz, azt ezerszeresen megajándékozom. Földi és szellemi módon egyaránt boldogítom! Mert lelke ekkor már nem szenved kárt - már csak értem él, és kapcsolatát velem soha nem akarja felbontani. Szeretete nekem szól, és én a legbensőségesebben viszonzom, ezáltal boldog, és mindörökké nálam marad.                                                                                        Ámen. 

   AZ  EMBER-TITOK   Isten maga nyilatkoztatja ki földi életünkés az egész Teremtéstitkát, értelmét és célját    János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA DUDDE   Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben –  az embereknek hozzáférhetővé tegye.  Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda1913 - 2001 és Graf Judit2005   Javított kiadás  Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.    TARTALOMJEGYZÉK Kezdetben volt a szóA földi élet megindokolása és céljaA földi élet céljának ismereteA lények megteremtése  -  Istentől való elpártolásA Teremtés létrehozásának okaA Teremtés Isten műveMi az anyag?A Teremtésben semmi sem értelmetlen és céltalanFejlődés a FöldönInkarnációAz ember a fejlődés eredménye, vagy új teremtmény?Mi a lélek?Az ősszellem én-tudataA lélek minden Teremtés-mű hordozójaA lelketeken végzett munkaA lélek azt aratja, amit vetettA lélek halhatatlanságaMikrokozmosz

Test - lélek - szellemLélek és szellem-szikra az emberbenA lelkiismeret hangjaA szabad akaratA földi feladat:   akarati döntésAkarat és tett - felelősségJó és rossz - öröktől való törvényA bűnök kiengesztelése Jézus Krisztus általAz anyag legyőzéseAz anyagias beállítottságIstentől megáldott házasságUtódok - várakozó lelkekAz ember rendeltetéseAz ember igazi hazájaA Föld átalkulása a szellemi mélypont miatt vanIsten szeretet-bilincseiTartsátok magatokat mindenkor szavaimhoz    B.D. Nr. 6852                                                                                                         1957. 04. 05.  Kezdetben volt a szó Kezdetben volt a szó, és a szó mindörökké megmarad. A szó szeretetemből folyik, ez köt össze minden teremtettel, aki énje tudatában kapcsolatot kíván teremteni velem. Mert csak a kívánság, az akarat hogy engem meghallhasson, vonja maga után a képességet, hogy egy lény megérintve érezze magát szavaim sajátos szereteterejétől. A szó bizonyságul szolgál a lénynek, hogy létezik egy másik lény, aki most hozzá beszél. Amint a belőlem való teremtmény az életbe lépett belőlem megindult a szó. A teremtménynek képességet adtam, hogy észlelje magában ami mint szó - mint megformált gondolat - jutott hozzá, és ami egy második, magát közölni akaró lény jelenlétét bizonyította.Szavamra csak a megteremtett lénynek van szüksége, és ezért van hogy: „Kezdetben volt a szó.”Én magam öröktől fogva létezem, ámde amíg rajtam kívül nem volt más létező lény, nem volt szükség, hogy szavam felhangozzon. A megteremtett lényt azonban meg kellett szólítanom, hogy növeljem boldogságát. Kellett hogy hallhasson engem, hogy gondolataimnak részese lehessen, ez azért mint szó hangzott fel benne, és ez a teremtményt ismét gondolkodásra - gondolkodási képességre és akarata szabad működésére - ösztönözte. Mert a lényt önállónak helyeztem ki magamból, de ugyanakkor állandó kapcsolatban is tudjon maradni velem a gondolatcsere által, amely a „szó”-ban jutott kifejezésre. Elmondhatatlan szeretet töltött el amikor lényeket teremtettem, akik önmagam képmásai lettek, és a vágy kényszeritett rá, hogy közöljem magamat, megszólítsam őket, és elmondjam irántuk érzett szeretetemet. Ezáltal ők is kapcsolatot éreztek a lénnyel, aki ilyen mérhetetlenül szereti őket. Szeretetem tehát szavak formájában ömlött beléjük és szeretetemet viszonozni tudták, hiszen szeretetem termékei voltak, tehát őslényegük maga a Szeretet. Tehát megérthették szavaimat és válaszoltak. Éppígy képesek voltak egymással is szót váltani - de mindig a gondolat volt az első, ami így szó formájában jutott hozzájuk. Mert a szó tőlem indult, aki öröktől fogva magam vagyok a SZÓ - a mindent létrehozó erő, amely önmagában a Szeretet. És a szó mindörökre fennmarad.Én öröktől fogva létezem - a szó kezdettel bír, de mindörökké fennmarad. Mert a lény akit teremtettem nem múlhat el, tehát ezeket a teremtményeket örökké megszólíthatom, és boldoggá teszem vele őket, mert szeretetem ereje is örökké hozzájuk folyik, ami szavaim formájában érinti és boldogítja őket.Magam vagyok a szó, és teremtményeimnek a szavak által bizonyítom magam.Meghallhatnak tehát, ha arra nem is képesek, hogy meglássanak, érezhetik, hogy magam szólítom meg őket - örök Istenük és Teremtőjük - aki kifejezésre juttatja végtelen atyai szeretetét, hogy igazolt legyen a kapcsolat a Teremtő és teremtmény, Atya és gyermeke között.És a szó mindörökké felhangzik, mert a teremtményeim iránti szeretetem nem múlik el, tehát ezt a szeretetet állandóan megtapasztalhatja. Mindig beszélni fogok gyermekeimhez, szavam az egész végtelenségben felhangzik. Nem csak a Világosságban levő szellemi lényeket szólítom meg, a Földön levő emberekhez is szólok, akik még keveset tudnak az Atya gyermekei iránt érzett mérhetetlen szeretetéről.Egy szabadon hozzám kapcsolódott ember szolgálatát veszem igénybe, és az mint eszköz áll rendelkezésemre. Mert minden ember tudja meg, hogy én vagyok, legyen bizonyítékuk is erről szavaim formájában, ami jellegzetes isteni szeretet-kisugárzás.

De hogy hagynak-e beszélni magukhoz, hogy szavam megindítja-e szívüket, az mindig a jóindulatuk következménye, mert kényszerrel nem akarom megnyerni. Akiben azonban van jóindulat, az a szavakon keresztül felismer, és aki már tudatosan megengedi, hogy beszéljek hozzá, az szeretetem sugárzását is érezte - az pedig soha nem marad hatás nélkül.                                                                                        Ámen.B. D. Nr. 8020                                                                                                         1961. 10. 16.A földi élet megindokolása és céljaTudnotok kell - oka és célja van, hogy mint ember éltek a Földön. Nem a Teremtő hangulatából kerültetek a világba, hanem szellemi előzmény képezi alapját megteremtéseteknek, előzmény, ami elgondolhatatlanul hosszú idővel ezelőtt játszódott le a Szellemi Birodalomban.Ebben a Birodalomban a lényeknél, akiket szeretet-akaratom helyezett ki magamból, egy változás ment végbe. Felborult a Rend törvénye, amiben mindennek mozognia kellett, ami tökéletes volt. A tökéletesen kihelyezett lények ellenkezőre fordultak, kiléptek a Rend törvényéből és tökéletlenekké váltak. A lényeknek ez a változása szabad akaratból ment végbe, azaz a lények akarata a fennálló Rend ellen fordult. Ellenem fordultak, Istenük és Teremtőjük ellen - akit azonban már megismertek, mert az ismeret világosságában éltek. A Szellemi Birodalomnak ez az eseménye a magyarázata az ember-léteteknek a Földön. Mert ti vagytok ezek a szabad akarattal tőlem eltávozó szellemek. Ti vagytok azok a lények, akiket egykor a legnagyobb tökéletességben helyeztem ki magamból, és ti lények szabad akarattal fordultatok ellenkezőre - ti vagytok a bukott szellemek.Azonban örökkévalóságok vannak a tőlem való elfordulástok és az ember-lét között. Végtelenül hosszú az idő, amióta a bukott lénynek megváltoztató folyamatban kell részt vennie, amikor leírhatatlan szenvedéseknek és kínoknak van kitéve, amikor a mélységek mélyéből lassan újra a magasba fejlődik, mindig vezetésem alatt, mert soha semmi sem maradhat elválasztva tőlem, ami kiindulását tőlem vette,Így tehát egyszer ti is elértétek fejlődéseteknek azt a fokát, amikor mint ember mehettek át a Földön, az utolsó rövid szakaszt, ami visszavisz kiindulástokig, hogy szabad akarattal vigyétek végbe visszatéréseteket Istenetekhez és Atyátokhoz, akitől egykor ellenkezőre fordult akarattal eltávoztatok.Amikor ember-léteteket így szemlélitek, akkor megtanuljátok megérteni, milyen fontos ez számotokra. A földi élet már nem lesz öncélú, hanem egy cél eléréséhez való eszköz, és ekkor tudatosan fogtok élni. Azonban nehéz arra a hitre indítani benneteket, hogy nem Istenetek és Teremtőtök hangulatának az eredményei vagytok - mert amit mondok, arra nincs bizonyítékotok.De egyszer gondoljátok át komolyan, hogy magatok és minden más, ami körülvesz, mennyire csodálatos - ezek véletlenül nem keletkezhettek. Egy ilyen komoly elmélkedés után fel kell ismernetek egy Istent és Teremtőt, és meggyőződnötök, hogy semmi se értelmetlen, tehát kell hogy a ti földi életetek is valamilyen célt szolgáljon. Az általatok így felismert Teremtő-hatalommal kapcsolatot kell keresnetek, ami bármikor lehetséges gondolat, ima és szeretet-tevékenység által. Így a velem való kapcsolattal hamarosan világosság gyullad bennetek - a felismerés egy villanása - aminek valamikor teljesen birtokában voltatok. Minél bensőségesebben keresitek velem a kapcsolatot, annál tisztábban ragyog bennetek a világosság, és teljesíteni tudjátok földi életetek célját. Ha szabad akarattal viszitek végbe a megváltozást, lényetek visszafordul a tökéletességre, ami a kezdeti állapototok volt. A szeretet-szikrát felgyújtjátok magatokban, és az a legragyogóbb lánggal ég, ami annyit jelent, hogy újra beléptetek az örök Rend törvényébe, mert mindennek ezen belül kell mozognia, ami tökéletes.Egy örökkévalóságokig tartó fejlődési folyamatot zárhattok le sikeresen, újra magatokra veszitek őslényemet, szeretetté alakítjátok magatokat, újra tökéletes lények lesztek, akik kezdetben voltatok. Ez a földi életcélotok, ami késztessen tudatos életre, hogy a végtelenül hosszú fejlődési folyamat utolsó stádiuma meghozza az eredményt: mint teljesen átszellemült lény legnagyobb tökéletességben távozzatok el a Földről, és bemehessetek a Világosság Birodalmába és a boldogságba, ahonnan egykor elindultatok.                                                                                       Ámen.B. D. Nr. 7100                                                                                                          1958. 04. 22.A földi élet céljának ismerete Az ember földi útjának nem lenne semmi igazi magyarázata, ha csupán öncélú volna, és azért is nehéz lenne igazi okot találnotok, mert túlságosan alaposan látjátok az emberi sorsok különbözőségét. Ismételten felmerülne magatokban a kérdés, vajon miféle célja lehet egy nehéz, szenvedésekkel teli szegényes életnek? Viszont rögtön választ találhattok, ha az életet nem öncélúnak, hanem eszköznek tekintitek egy cél eléréséhez. Ha egyforma lenne minden földi sors, ha minden ember földi élete harmóniában, gondtalanságban, örömben és földi boldogságban telne - kevés különbözőséggel az embertársak életétől - akkor feltehetőleg abban a hitben ringatnátok magatokat, hogy a földi életnek nincs mélyebb célja, mint éppen maga az élet. Azonban amint efelett komolyan elgondolkodtok, nem fogtok ilyen magyarázattal megelégedni - mélyebb okot kerestek, és biztos találtok is, mert csak egy kérdést kell felvetnetek, hogy a válasz megérkezzen rá.

Ezt a kérdést minden embernek fel kellene tenni magának. Mert valóban nem vall okosságra vagy igazi értelmi tevékenységre, ha az ember megelégszik azzal, hogy pusztán a Teremtő hangulata miatt él, mert minden ember, aki igényt tart rá, hogy intelligensnek számítson, aligha vesztegetné erejét és idejét arra, hogy teljesen céltalan dolgokat hozzon létre. De éppoly kevéssé akarná magát teljesen haszontalan teremtésnek tartani, akinek egyetlen célja önmagát fenntartani - miközben létének időtartamát sem tudja meghatározni. Öncélú a földi élet - vagy eszköz egy célhoz? Csábító kérdés annak, aki nem tud hinni. Tőletek emberektől semmiképp sem kívánja senki, hogy vakon higgyetek, mert ilyen vakhitnek nincs semmi értéke. Azonban értelmeteket használhatnátok, és minden irányban átgondolhatnátok azt, amit mint hitet megkövetelnek tőletek. Gondolkodás által olyan eredményre juthatnátok, amely elfogadhatónak tűnne számotokra, és biztosak lehettek benne, hogy megáldok minden olyan gondolati munkát, ami a mélyebb ismeretet szolgálja: az olyan dolgokról való tudást, ami még rejtve van az emberek előtt - de nem szükséges, hogy rejtve maradjon.Ilyen ismeret az ember földi életének megokolása is, mert ez a nem bizonyítható területéhez tartozik. Mégis boldoggá tehet egy embert, amint komolyan veszi, ami hozzá eljut. Mert egyre több kérdés merül fel az emberben, amint világossá válik előtte, hogy élete csak eszköz egy cél eléréséhez. Igyekszik saját célját, saját feladatát felismerni. Már nem elégszik meg a földi élet gondjaival, minden történést és élményt úgy fog szemlélni, hogy az mennyire célravezető, és olyan szellemi beállítottságot keres és talál is magának, amely mindenek felett kielégíti.4. hó 23.: Az ember tudatos élete az élet céljának felismerésével kezdődik, mert most először fogja gondolatait egy elérendő célra irányítani. Most először helyez súlyt a lelki munkára, most először szorulnak háttérbe a földi célok, ugyanakkor Isten segítségével földi életét is megoldhatja, mert Isten megáldja az ilyen beállítottságot az élethez, és ismételten új nézőpontokat tár fel, amelyek gondolatilag foglalkoztatják és magasba vezetik.A céltudatos földi élet soha nem hiábavaló, szellemi eredményeket kell hoznia, miközben az öncélú élet szellemi nyereség nélkül marad. Mihelyt azonban valaki szeretetre kész, magától is felmerülnek a földi élete céljára vonatkozó kérdések, aztán a gondolkodás megváltozása is megtörténik. Ha azonban hiányzik a szeretetkészség - ami többnyire a bukást jelenti annál, aki a földi élete célját még nem ismerte fel - akkor nem lehet szó felfelé ívelő fejlődésről, akkor maradt az ember lelke azon állapot szerint, amilyen testet öltése kezdetén volt. Akkor a földi út teljesen hiábavaló, akkor a nagy kegyelmi adományt eljátszotta, ami pedig a legnagyobb eredményt hozhatta volna. Azonban minden embernek van lehetősége, hogy a földi élet céljának felismerésére eljusson, mert minden embernek van gondolkodóképessége, mert az egyik gondolatot mérlegelheti a másikkal szemben, tehát ítélethozatalra képes. Biztos már az első fontolgatásnál eljuthatna a felismerésre, mert a természetben is felismerhet bizonyos célszerűséget, törvényes rendet, amit önmagára - a legfejlettebb teremtményre - is alkalmaznia kell, különben valóban nagyon korlátozott volna a gondolkodása, olyan felfogás, ami nem vall okosságra. Az ember képes a földi életcélja felismerésére, mert különben nem lehetne felelősségre vonni, hogyan használta fel ezt a földi életet. Bár az emberek tagadják az ilyen felelősségüket, semmilyen célt nem akarnak ismerni. De a természet világában is van elég bizonyíték, hogy a természeti törvényekkel - az isteni Renddel - szemben nem lehet következmények nélkül cselekedni, tehát az ember önmagára nézve is tartson érvényesnek bizonyos törvényt, vonja be magát is a Rend törvényébe. Életét nem alakíthatja önkényesen bármiféle felelősség nélkül azzal szemben aki mindent létrehozott, hanem az isteni Rend törvényeihez kell alkalmazkodnia. El kell ismernie egy Törvényhozót, akkor felelősségtudata lesz iránta. Ha nem ismeri el, szabadnak érzi magát az Úrral szemben való felelősségtől. Nyilvánvaló, hogy ekkor még az istenellenes erő hatalmában van, mert ez úgy befolyásolja az embereket, hogy minden hitük elfogy a földi élet okában és céljában azért, hogy ez a hatalom megint örök időkön keresztül megtarthassa őket magának.                                                                                        Ámen B. D. Nr. 8566.                                                                                                        1963. 07. 22.A lények megteremtése  -  Istentől való elpártolásHiggyétek el szívesen oktatlak, amikor felismerem, hogy az igazságnak megfelelő magyarázatot kértek, mert belőlem csak világosság árad és az átsugárzik a sötétségen.Ti azonban még fény nélküli területen vagytok, ahova a világosságot oda kell vezetni, amíg annyira beteltek vele, hogy már magatok is sugározhattok. A belőlem induló fénysugár felvételére felvevőképességetek lesz, amint felvilágosítást kértek a még megvilágítatlan területről. Ilyenkor már sugározhatok rátok, lassan ismét az ismeret állapotába helyezhetlek, és bevezetlek a boldogító tudásba. Legyen világosság bennetek, legyen róla tudomástok, hogy honnan érkeztetek és mi a végső célotok. Ezt a tudást csak magam adhatom - aki benneteket a maga örömére teremtett. Belőlem indultatok ki, Szeretetem ereje teremtményeket helyezett ki magamból, akik azonosak voltak velem. Önálló lények voltak, akiket mint önmagam miniatúráit teremtettem meg. E teremtményeknek életet adtam, azaz hozzám hasonlóan képesek voltak a munkálkodásra és teremtésre. Hangomat is felfoghatták, és így ismeretük volt rólam, mint Istenükről és

Teremtőjükről. Hűségesek voltak hozzám, és felettébb boldogok. Az egykori boldog szellemek Birodalmáról ti emberek semmit, vagy nagyon keveset tudtok. Ezt a Birodalmat mindenekelőtt azért teremtettem meg, mert hasonmásaimban fel akartam magamat ismerni, mert edényeket teremtettem magamnak, amelyekbe szeretetemet beleönthettem. Mert a szellem-lények megteremtésének ez volt az oka, végtelen szeretetem szét akarta ajándékozni magát, szét akartam ömleni a hasonló lényekben, akik mondhatatlan örömet szereztek nekem tökéletességükben. Egy szellemi világot teremtettem a magam örömére élőlény lakókkal. Megelevenítettem a legcsodálatosabb teremtményekkel, és örültem boldogságuknak, amit szereztem nekik. Minderre a Szeretet késztetett, ami őselemem volt - és most is az. Ez a szellemi világ végtelen időkig fennmaradt harmóniában és bensőséges kapcsolatban velem, Teremtőjükkel és fenntartójukkal. Ezek a lények akaratukban és szeretetükben végtelen időkig azonosak voltak velem, mert az elsőként teremtett lény, akit teljes tökéletességben helyeztem ki magamból, mély szeretetben hűséges volt. Határtalan boldogságot talált az újabb és újabb lények teremtésében, akik az én erőm és az ő akaratának felhasználása által keletkeztek - ahogy ez az én akaratom is volt, mert irántam érzett szeretete folytán a lény akarata ugyanaz volt, mint az enyém. Tehát minden harmonikus volt a szellemi világban, és semmi sem történt ami akaratomnak ellentmondott. Ez volt a határtalan boldogság világa, mert minden teremtmény telítve volt erővel és világossággal, és alkothatott a saját akarata szerint - ami az én akaratom is volt, ameddig szereteterőm minden teremtményemet átsugárzott. De ez a tökéletes állapot nem maradt meg, mert akaratommal a teremtményt nem vertem bilincsbe. Istensége jeleként minden egyes lénynek szabad akaratot adtam. Lucifernek, az első teremtett lénynek is volt szabad akarata, de visszaélt vele. Lucifer szabad akaratból ugyanazt akarhatta mint én, határtalanul boldog lett volna, és az is maradt volna örökké. De akaratának szabadságával visszaélt, helytelen irányba fordult, aminek egy szellemi forradalom volt a következménye, akkora kihatással, amit ti emberek nem tudtok megérteni. Azonban ti emberek ennek az egykori szellemi forradalomnak vagytok az eredménye. Az elsőként teremtett lény, Lucifer, szavak által állandó kapcsolatban volt velem - amint minden teremtett lény is, aki gondolkodóképességgel bír - és ezáltal képes volt szavaimnak fordított értelmet is adni. Szabad akarata volt, és ezért gondolkodásának irányát is megváltoztathatta. Kiléphetett az örök Rend törvényéből és teljesen fordított felfogást állíthatott fel, ezáltal saját magában és az őt követő lényekben gondolkodásbeli zűrzavart keltett, aminek nagyon súlyos következményei voltak. A fordított gondolkodásmódot átvitte a lényekre is, akik az ő akaratából, de az én erőm felhasználásával keletkeztek. Ennek eredménye egy ellenem irányuló általános felkelés lett. A lények szembeszegültek velem, már nem fogadták el szeretetsugárzásomat ellenállás nélkül, ezáltal elgyengültek, és elvesztették világosságukat. Fellázadtak az örök Rend törvénye ellen, és gondolatuk saját utakon járt. Az ősteremtésű szellemek seregében hihetetlen káosz keletkezett, akiknek most dönteniük kellett, hogy kihez akarnak tartozni, aminek következménye aztán számtalan lény tőlem való elfordulása volt. Azonban én mindezt nem akadályoztam meg, egy még nagyobb boldogsághoz vezető utat ismertem fel benne, mint amit a „teremtett” lényeknek adhattam - akik ugyan teljes tökéletességgel indultak ki belőlem, azonban mégis csak „műveim” voltak. Most, a tőlem való eltávozás után lehetőségük van, hogy „gyermek”-ként térjenek vissza hozzám, ami olyan állapotot hoz nekik, ami messze felülmúlja eredeti boldogságukat. Azonban ezt a visszatérést szabad akarattal kell létrehozni, mert csak ekkor lesz teljesen független tőlem, hatalmamtól és akaratomtól - ennek ellenére akaratomban fog mozogni, mert ezáltal most elérte a tökéletességet, teljesen visszatért akaratomba. És ti emberek, amikor a Földön éltek, ezen a hozzám visszavezető úton vagytok. Ha tele vagytok jóakarattal, akkor ismét átjárhat szeretetem világossága, és visszanyerhetitek azokat az ismereteket, amiknek egykor birtokában voltatok, de szabad akarattal lemondtatok róla. Nem ismerek nagyobb boldogságot, mint ennek az ismeretnek a közvetítése, mint ismételten felajánlani nagy szeretetemet, és megváltoztatni világosság- és ismeretnélküliségeteket, hogy ismét határtalan boldogsághoz jussatok, hogy célotokat elérve mint igaz gyermekek térjetek vissza örök Atyátokhoz, akinek szeretete a tietek, és örökké a tietek marad, mert egykor az ő szeretetéből keletkeztetek.                                                                                        Ámen. B. D. Nr.7770.                                                                                                          1960. 12. 12. A Teremtés létrehozásának okaAz ember-létetek a tőlem való eltávozástok következménye, ami egykor a Szellemi Birodalomban történt. Már többször elmagyaráztam, ti adtatok okot a földi Teremtés életre keltésére, ahol a Teremtés koronáiként újra el kellene érnetek az eredeti állapotot, amit egykor szabad akarattal odaadtatok. Ti indítottatok minden földi teremtés létrehozására, mert megkerestem és megtaláltam azt az utat, amelyen visszatértek hozzám, és ez a földi-anyagi teremtésművön való áthaladás. Az ember-

lét ennek a Földön való áthaladásnak az utolsó állomása. Ekkor kell tehát szabad akarattal rálépnetek a visszatérés útjára - ahogy egykor távozástok is szabad akaratból történt. Mert eredetileg isteni lények vagytok - ennek jele a szabad akarat. Az emberi létetek alkalmat ad istenségetek bizonyítására, lehetőséget ad, hogy szabad akarattal újból felém forduljatok, és kapcsolatot is teremtsetek velem. És akkor a földi teremtett dolgok is elérték céljukat, létrehozták a visszavezetés művét, ahogy az örökkévaló tervemben van. A Teremtést a hozzátok való szeretetem kifejezésének tekintsétek, mert nem akartalak elveszíteni. Tudnotok kell, hogy felülmúlhatatlan bölcsességem a „Teremtést” találta a legbiztosabb eszköznek, hogy benneteket újból visszanyerjen. Egyszer majd ti is átláthatjátok, hogy a teremtéseken keresztül milyen utat tettetek meg, és nagyon hálásak lesztek a kegyelemért, amit végtelen szeretetem ajándékozott a különben elveszetteknek. Akkor a Teremtés már nem lesz béklyó számotokra, hanem nagy szeretet-bizonyság felőlem, akkor már magatok is részt kívántok venni a teremtésben, hogy a szellemeknek újra lehetőséget nyújtsatok a hozzám való végleges visszatéréshez. Mert ahogy a szeretet engem „alkotásra” indított, úgy a szeretet majd titeket sem hagy nyugton, és a belőlem hozzátok áramló erőt majd akaratom szerint használjátok: teremtő és alakító módon tevékenykedtek a magatok boldogságára. Ehhez azonban az érettségnek bizonyos fokára van szükség, amit a földi életben megszerezhettek, ha a szabad akaratot helyesen használjátok és felém fordítjátok. Ekkor lelketek visszatér a világosság és erő ős-forrásához, ahonnan egykor kiindultatok. Határtalan erőt és világosságot is kaptok, mellettem teremthettek, munkálkodhattok, és boldogok lesztek. Ugyan a Teremtés-mű a még éretlen szellemi részére kényszert jelent, a szabad szelleminek viszont lehetőség, hogy örömmel tevékenykedve segítsen a megváltatlanokon. Ők egyrészt maguk az ítélet alatt álló szellemiek, másrészt szabadságot visznek a szelleminek, mert az egész Teremtésnek meg kell felelnie rendeltetésének, és ezáltal az ebben megkötött szellemi szabadsághoz jut. A világosságban élő megváltott szellemi tud erről, és ezért szeretete állandóan tevékeny, akaratom szerint új dolgokat hoz létre, részt vesz a teremtésben, mert ismeri örök Üdv-tervemet, és segíteni akar minden szellemi hozzám való visszavezetésében. Ezért valójában a Teremtés ellenfelem birodalmának tekinthető, mert a megváltatlan szellemit rejti magában. Azonban ő ezt a szellemit a megkötöttsége ideje alatt nem tudja befolyásolni - közben a Világosság-világ támogatja ezt a szellemit, és folyamatosan hozzásegíti őket a szabaduláshoz. Az ember ugyanakkor félhet a befolyásától. Viszont csak akaratát kell helyes irányba, felém fordítania, és én felkarolom, és valóban kicsavarom ellenfelem kezéből. De ezt az akarati elhatározást neki magának kell megtenni, mert sem én, sem ellenfelem nem kényszerítjük akaratát. Neki magának kell istenségét bebizonyítani azáltal, hogy a Világosság felé kívánkozik, ahonnan egykor elindult.                                                                                        Ámen.B. D. Nr.8613.                                                                                                          1963. 09. 11.A Teremtés Isten műve(Válasz egy kérdésre) Teremtésem minden műve az irántatok érzett végtelen szeretetemet és mindenhatóságomat bizonyítja. Mert kizárólag és egyedül az egykor elbukott szellemi megmentésére, visszavezetésére keletkezett. Az egész Teremtés-mű túlságosan is nagy szeretetemet fejezi ki, mert épp azok számára készült, akik nekem ellenálltak, tehát akik szeretetemet visszautasították - és így már méltók sem voltak szeretetemre. Mégis ez az ellenálló szellemi indított arra, hogy teremtési műveket hozzak létre, amelyek azt célozzák, hogy feladva ellenállásukat ismét visszatérjenek hozzám. Tehát szeretetem egyenlőre nem volt tekintettel ellenállásukra, hanem befogta a bukott teremtményeket, azaz hatalmam és bölcsességem megszámlálhatatlan részecskére oldotta a lényeket, majd szeretetem ereje beburkolta, így az egykor lényekként kisugárzott erőt a természet dolgaivá formálta, és bölcsességem új rendeltetést adott nekik. Szeretet, Bölcsesség és Hatalom megállás nélkül tevékenykedett, hogy a Teremtés egy-egy művét létrehozza. Tehát a szó legszorosabb értelmében a Teremtés isteni mű, ami lényemet tanúsítja, és ha komolyan gondolkodtok rajta, a legnagyobb csodának kellene tűnnie nektek. És a Teremtés továbbra is csoda marad, mert nincs benne semmi élettelen, hanem állandó benne a változás. Az egyes teremtési művek funkciói bizonyítják minden gondolkodó ember számára az eleven, bölcs Istent, akinek akaratereje és szeretete kimeríthetetlen. Akinek a hatalma határtalan - aki tántoríthatatlanul formákat teremt, amelyek magukban rejtik az egykor elbukott részecskéket, akik a Teremtés dolgaiban szolgálnak a muszáj-törvény szerint. Mert a bukott szellemit kivettem Ellenfelem hatalmából, annak hatalmából, aki egykor elbuktatta, és akit egykor szabadon követett. Bár Ellenfelemé volt - mert hisz önként követte - de megfosztottam a szellemi fölötti minden hatalomtól, mert szeretet-erőm az anyagba zárta. A teremtmény kikerült az ellenfél hatása alól, és csak az én törvényem alatt állt - már nem volt szabad, mert maga tékozolta el szabadságát. Önmaga miatt került törvényeim alá, ahol viszont szolgálnia kellett megkötött állapotban.

Az egész Teremtés az elbukott, szerencsétlen teremtményeim iránti szeretetem műve, akik nagy kínban teszik meg a visszautat a Teremtésben. Amikor az egykori bukott lény megtette ezt az utat a Teremtésen át, és már mint ember jár a Földön, láthatókká lesznek számára a Teremtés dolgai, és örülhet nekik, mert mögötte van a kínos állapot. Amint az ellenem való utolsó ellenállást is kezdi feladni, minden dicsőségében láthatja a Teremtést, amely bizonyságot tesz a szeretetről, bölcsességről és a teremtő hatalomról. Bár bizonyos tekintetben már szabad, de most Ellenfelem befolyásának van kitéve, akinek ezelőtt semmi hatalma nem volt a lény fölött. De mint ember mindaddig övé marad, amíg szabad akarattal el nem oldódik tőle. Jól értsétek: a Teremtés azért tud és tesz boldoggá, mert az én művem - azonban a lényként egykor kisugárzott erőmet felhasználtam létrehozására, átformáltam szeretetem és bölcsességem különféle műveivé. Mindazonáltal szubsztanciájukban a bukott szellemit tartalmazzák, tehát Ellenfelemhez tartozók - és mindaddig azok maradnak, amíg teljesen megváltva vissza nem térnek hozzám. Ti emberek a Teremtésben nem látjátok a bukottat, hanem csak szeretetem műveit, amelyeknek örülhettek, benne engem ismerhettek fel, és boldognak mondhatjátok magatokat, hogy az utat a Teremtésen át már megtettétek, és röviddel tökéletességetek előtt álltok. De gondoljatok arra is, hogy a reális világ a szellemi világ, amely csak a szellemi módon nézőnek látható, úgyhogy minden ami nektek embereknek látható, az csak ennek a valóságos szellemvilágnak a visszfénye. Arra is gondoljatok, hogy minden anyag megkeményedett szellemi szubsztancia, és ez a megkeményedés az ellenem tanúsított ellenállásnak, a szereteterőm visszautasításának következménye volt. Ezzel az is érthető, hogy a földi szubsztancia a velem szembenálló szellemi, és hogy szeretetem és bölcsességem csak egy szolgáló funkcióra ösztönöz, hogy ellenállását megtörje, és a szellemi egyszer visszatérjen ősi állapotába. Tehát a lények tőlem való elfordulása hozta létre a szellemi szubsztancia elkeményedését. Ez a megkeményedett szubsztancia tehát mindaddig Ellenfelem tulajdona, amíg a szubsztancia újból át nem szellemül. De ez nem gátolt meg, hogy a szellemi fölötti hatalmát el ne ragadjam, és át ne alakítsam mindenfajta teremtett dologgá azzal a céllal, hogy a szellemi végérvényesen, önként elforduljon tőle, és visszatérjen hozzám. És így a Teremtés mindig is isteni mű marad, végtelen szeretetem és bölcsességem műve - amit csak én hozhattam létre, akiben minden hatalom és erő megvan, aki létre tudja hozni azt, amit szeretete és bölcsessége akar, és amit eredményesnek ismer fel.                                                                                          Ámen.B. D. Nr. 2494.                                                                                                        1942. 10. 04.Mi az anyag?Mi a világ - és mi az anyaga? Sok embert foglalkoztat ez a kérdés, de értelmi gondolkodással ezt nem képes megoldani. Minden ami látható, anyagból van, azaz massza, ami formává sűrűsödött. Mondhatni hogy megsűrűsödése által lett látható anyaggá, mert előtte láthatatlan volt, azaz szellemi szubsztancia.A szellemi szubsztancia az Istenből keletkezett erő, amely akaratának megfelelően azzá lesz, ami van, amint Isten egy meghatározott formát elgondolt számára. Ez a forma ugyanakkor megszámlálhatatlan szubsztancia tömörülése, tehát egy képződmény, amely képes feloldódni, hogy minden egyes szubsztancia ismét szabaddá legyen, ha Isten úgy akarja.Tehát minden forma elpusztítható. Az anyag olyan valami, aminek nincs örök állománya, mert csak burka a szellemi szubsztanciáknak, amelyeknek magasabbra kell fejlődniük, ezért nem maradhatnak örökké ezekben a burkokban. Bár maga az anyag is szellemi szubsztancia - azaz az isteni akarat által tömörített szellemi erő - amely azonban a folytonos feloldás, széjjelszóródás és újbóli újraformálódás által olyanná válik, hogy végtelenül hosszú idő múltán már maga is egy ilyen formába rejtőzhet. Tehát az a szellemi erő, amely a fejlődés kezdeti szakaszában van, az látható, míg az érettebb szellemi erő az emberi szem számára láthatatlan - mindamellett látható formát vesz igénybe, hogy abban tartózkodjon. Így minden formában valami szellemi él, egy lény, amely öntudatlan - amely azonban kívánja a hasonló lényekkel való társulást, hogy ezáltal növelje erőteljességét, mert minden lény tökéletességre törekszik. Amint az anyag feloldódik, tehát szétesik a forma, a szabaddá lett teremtmény a hasonló felé törekszik és egyesül vele, így egy újabb formát tesznek elevenné. Ezen a folyamaton alapul a természet folytonos keletkezése és pusztulása, tehát indítóoka a természetben levő állandó életnek és halálnak. A szellemi szubsztanciák átvándorolnak az egész Teremtésen - hol különállóan, hol összezárkózva. Ennek megfelelőek az őket átfogó formák is nagyságukban és formájukban. Minden ami szellemit rejt magában - az anyag. Maga az anyag azonban olyan szellemi szubsztanciákból áll, amelyek a fejlődésük kezdetén állnak és ennélfogva láthatók az emberi szem számára is. Csak a már érettebb szellemi láthatatlan. Ezért kell mindent ami látható tökéletlennek, tehát Istentől távol álló szelleminek tekinteni, amely a fejlődés menetét kezdi. A benne rejlő szellemi már megtette ezt az utat visszafelé, és már Isten felé törekszik. Azért az elpusztulás, azaz a forma elmúlása vagy feloldódása - tehát az anyag mulandósága - megfelel Isten akaratának, mert általa a szellemi továbbfejlődése válik lehetővé.

                                                                                        Ámen.B. D. Nr. 7098.                                                                                                        1958. 04. 20.A Teremtésben semmi sem értelmetlen és céltalanSemmi nincs ok és cél nélkül ami a Teremtésben létezik, csakhogy ti nem mindig ismeritek fel a Teremtés-mű célját, és gyakran kérdezitek magatoktól, ez vagy az miért lett megteremtve, mert felfogóképességetek szerint semmire sem látszik alkalmasnak. Pedig már azzal az egy magyarázattal meg kellene elégednetek, hogy minden „Istenből való erő”, amelynek egyszer ismét tevékenykedni kell. Ez az erő hatásában egészen különféle, de különböző a távolsága is Istentől. A távolság azonos az ellenszegüléssel.  Tehát van olyan szellemi - az egykor Istentől kisugárzott erő - amely a muszály-törvényben eltöltött nagyon hosszú fejlődési folyamat ellenére sem csökkentette le lényegesen az Isten elleni ellenállását. Viszont a fejlődési menetet az isteni Rendnek megfelelően folytatja, tehát mindig újabb külső formát ölt fel, amelyek lassú tevékenységeket engednek, de ezek a tevékenységek megfelelőek a szellemi ellenállásának. Tehát nem végez nyilvánvaló szolgálatot sem emberen, se más teremtési művön, de közvetetten mégis szolgál. Ez érthetővé válik, ha a növény-, vagy állatvilág kártevőire gondoltok, a kártékony rovarokra vagy a mérgező növényekre, amelyeket ti céltalannak vagy károsnak tekintetek a természetben. Viszont ezek a képződmények mind isteni erő hordozói, amelyek a beléjük zárt szellemi szubsztanciának a megtisztulásra is adnak csekély lehetőséget. Egyidejűleg ezek a jelentéktelen teremtett dolgok az egyéb teremtmények fennmaradását is szolgálják - részben a nagyobb lényeknek táplálékul szolgálnak, részben trágyázzák a talajt a növényvilág számára - még ha ezt a cserefolyamatot ti emberek nem is veszitek észre. Az ember szellemi fejlődését is szolgálják, ami sokféle próbát is követel, ahol az embernek meg kell állnia a helyét, legyenek azok különféle türelmi próbák, vagy értelmes beállítottság mindahhoz, amit Isten akarata létrehozott. Nincs semmi, aminek ne lenne oka és célja. De nem döntő, hogy az ember ezt felismeri-e vagy sem, hanem az Isten bölcsességébe, szeretetébe és hatalmába vetett hit szerezzen neki bizonyos tiszteletet minden iránt, amit Isten teremtett, különben kétségbe vonja Isten bölcsességét, szeretetét és hatalmát. Az Istenből egykor kiindult erő-áram - az ősteremtésű szellemek feloldódott szubsztanciái - részére minden anyagi burok nagy kegyelem, mert Isten szeretete átfogta, tehát egy külső formába helyezte őket. Habár a különböző külső formák az Istennel való szembeállást mutatják, de hogy Isten mégis átfogta a szellemit, hogy a muszály-törvényben lassan feljebb vezesse, már maga ez a tény tanítson arra titeket embereket, hogy tanuljatok szellemi szemmel nézni minden teremtett dologra. És gondoljátok meg: Isten valóban mindenről tud, ami előttetek el van rejtve, épp ezért ne ítélkezzetek elhamarkodottan azzal, hogy kritizáljátok Isten teremtményeit, mert erre valóban nincs jogotok. Mert ha hiszitek, hogy a Teremtés Isten műve, akkor minden teremtési műnek is kétségen felülinek kell lennie. Tanuljátok meg azt is, hogy szerető szemmel nézzetek mindenre, ami eddig undort és ellenszenvet keltett bennetek. De ezzel nem azt mondom, hogy ezeket természetes rendeltetésük ellenére támogassátok. Mert ami bizonyíthatóan kártékony, nyugodtan tehettek ellene és lezárhatjátok fejlődési menetét. Mert Isten akarata is az, hogy ezeknek a teremtményeknek ne legyen hosszú életük, így jogosultak vagytok élettartamuk lerövidítésére azért, hogy a szellemi szubsztanciák ismét új külső formákban egy bizonyos érettségre jussanak, hogy jogosultak legyenek a szolgáló funkciókra, mihelyt az egykori ellenállásuk lecsökken, mihelyt a szellemi annyira megszelídült, hogy készségesen szolgáljon, és lassanként a magasba emelkedjék.Nektek embereknek tudnotok kell, hogy magatok is, ill. lelketek is ilyen szubsztanciákat rejt, amelyeknek meg kell tenniük az említett visszautat, mert amit a szemetek lát, az minden bennetek is megvan. Isten szeretete, bölcsessége és hatalma képes mindent bevezetni a helyes Rendbe - mert csak egy célja van, amit egykor el is ér.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 7800                                                                                                         1961. 01.18.Fejlődés a FöldönA Föld teremtésekor megszámlálhatatlan szellemi szubsztancia öltött testet a különféle Teremtés-műben. Ezek fejlődésükben lassan emelkedtek a magasba, mert a teremtés menete megfelelt az ellenállásuk mértékének, ami még töretlen volt, de különféle az erősségében. A Teremtés-művek többé-kevésbé kemény anyagot képeztek, hiszen a Föld is csak lassan fejlődött olyanná, hogy majd emberek élhessenek rajta. Tehát hogy olyan szellemi élhessen rajta, amely a fejlődési menetét vissza már annyira megtette, hogy az egykor elbukott ősszellem összes szubsztanciái újra egyesültek, és visszakapták az öntudatot és szabad akaratot. Azonban végtelenül hosszú idő telt el, amíg a szellemi ebbe a stádiumba léphetett, mert a Földnek szüksége volt erre az időre, hogy létrehozza mindazokat a teremtményeket, amire a bukott szelleminek szüksége volt a felfelé fejlődése miatt.Az embernek legyen tudomása róla, hogy már végtelen idők óta tartózkodik a Földön, hogy az emberkénti stádiummal egy fejlődési menet végére ér, amelyet szabad akaratával most bevégezhet. Tudja meg azt is, hogy visszatekintésben egyszer megkapja ennek a végtelenül

hosszú menetnek a képeit. De ezt a visszaemlékezést el kellett venni tőle az Istenhez való önkéntes visszatérése érdekében, amit mint ember kell teljesítenie. Amikor azonban megszemléli a körülötte levő isteni Teremtés számtalan csodáját, akkor gondolkodjék el azon, vajon milyen célt szolgálnak ezek, és szívében magyarázatot kap rá - majd megsejti ha még nem tárult fel neki erről a teljes tudás.  Próbálja meg kikutatni a Teremtő lényét, azaz kérjen magyarázatot a hozzá való viszonyáról. Ezt meg is kapja, hiszen a földi élet azért van, hogy újból helyreállítsa kapcsolatát Istennel, amit egykor szabad akaratból szétszakított. Mert ez volt a szellemek elbukása, hogy Istentől a maguk akarata szerint távoztak. És ezért kell most mint ember - az Istenhez való visszatérésük utolsó szakaszában - a kapcsolatot szabad akarattal ismét visszaállítani, és ezzel földi életcéljukat teljesíteni. Hogy a Teremtés a legnagyobb mértékben járult hozzá a bukott lények visszahozásához, azt majd akkor érthetitek meg, amikor mint ember a visszatérést végbevittétek - hisz soha nem lettetek volna képesek a magasba emelkedni, ha az isteni Teremtő ki nem tépett volna ellenfele hatalmából, aki mélybezuhanástok oka volt, ha a végtelen hosszú idő alatt, amikor mint parányi lélekrészecskék a Teremtés-művek befogadtak, ki nem vont volna benneteket ellenfele hatalmából.  Ha ellenfelemnek nem is volt ez idő alatt befolyása rátok, azért az övé maradtatok, mert egykor szabadon követtétek a mélységbe. És mivel Istentől való elpártolástok következtében teljesen világosság és erő nélkül maradtatok, a visszautatok Istenhez lehetetlen lett volna. Ezért Isten maga teremtette ezt a visszautat a teremtési művein keresztül, amelyeket felülmúlhatatlan bölcsessége és végtelen szeretete úgy alkotott meg, hogy a szelleminek lehetőséget adjanak a szolgálatra, tehát a szolgálaton keresztül mindig magasabb érettségre emelkedjenek.  És ismét összegyűltek az egy-egy bukott ősszellemhez tartozó szellemi részecskék, és egy bizonyos érettségi fokon megkezdték az utolsó alakváltozásukat. Mint ember rövid ideig tartózkodhatnak a Földön, és ismét szolgálniuk kell - de szabad akaratból és szeretetből. Ez a földi életcélja minden léleknek, aki időközben emberi testet öltött, hogy szeretettel végzett szolgálata által kiszabadítsa magát minden formából, hogy mint szabad szellem - aki kezdetben volt - a földi élet befejezése után ismét bemehessen a Szellemi Birodalomba.  De ezt az átszellemítést saját erőből nem tudja elérni, mert az egykori ősbűn még terheli, mindig újra lenyomja, azaz Isten ellenfelének újra joga van, hogy a földi élet alatt befolyást gyakorolhasson rá, mivel egykor szabad akaratból követte.  A bukott ősszellem - az ember - újra vereséget szenvedne befolyása alatt, ha nem nyújtanának neki biztos segítséget: megváltást Jézus Krisztis által - akiben maga Isten testesült meg, hogy minden elbukott bűnadósságát eltörölje a kereszten végbevitt áldozati halálával.  A Jézus Krisztus által adott segítség - tehát a teljes megváltás és a bűnök bocsánata - biztos részetekre, feltéve hogy a megváltást az ember maga is akarja, hogy elismeri Jézus Krisztust és Megváltó Művét, és elismeri Jézust mint Istent, akitől mint ősszellem az elismerést egykor megtagadta.  Ezzel röviden magyarázatot kaptatok ti emberek a Megváltó Mű okáról és jelentőségéről, hogy teljesíteni tudjátok földi életcélotokat - hogy megismerjétek az isteni Üdvtervet, amely mindig csak a szelleminek az Istenhez való visszavezetésére törekszik, amit szeretettel és bölcsességgel végez, hisz rendelkezésére áll minden hatalom, hogy célját elérje, amit maga elé tűzött az élőlények megteremtésekor.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 2775.                                                                                                         1943. 06. 15. Inkarnáció Egy lélek inkarnációja akkor mehet végbe, ha összegyűltek nála mindazok a szubsztanciák, amelyek a különféle teremtett dolgokban földi visszaútjukat megtették, tehát így magasra fejlődtek. Hogy a lény inkarnálódhasson, lelki szubsztanciájában képviselve kell lenni minden teremtési műnek, azaz az emberi test most egy olyan lélek külső burka lesz, amely magában rejt minden teremtési művet kicsiben. Az előző végtelenül hosszú földi út létrehozta ezen szubsztanciák egyesülését, és most az utolsó testetöltésre várakoznak. Az emberi külső formába most lélekként kerülnek bele, hogy fejlődésük utolsó szakaszát így tegyék meg.  Ez az inkarnáció időtartamában különböző hosszúságú az egyes szubsztanciák érettségi állapota szerint, akiknek az előző stádiumukban is volt már bizonyos szabadságuk - bár a muszáj-törvényben élve Isten akarata szerint tevékenykedtek. Mindenesetre a testet-öltés előtti utolsó stádiumban ez a muszáj-törvény mindinkább lazult, úgyhogy bizonyos ösztönöket tompultan vagy erősödve kiélhettek, és ennek következménye a magasabb vagy alacsonyabb érettségi fok, amely újra meghatározza az utolsó, tehát az emberként való megtestesülés hosszúságát. Minden lélekszubsztancia törekszik a Földön való utolsó megtestesülésre, mert ők - mikor már emberi lélekké egyesültek - tudnak róla, hogy az emberi külső forma lesz az utolsó anyagi burok, és aztán minden földi béklyótól mentesek lehetnek.  Azért a lélek most ott tartózkodik, ahol alkalma lehet az inkarnálódásra. Érthető módon ott tartózkodik, ahol az ő érettségi fokának megfelelő sajátosságú emberek vannak, azaz ahol az embereknél hasonló ösztönökre és tulajdonságokra talál, mint amelyek saját lényét is jellemzik. De ez nem zárja ki, hogy ne keresse a lényétől idegen, más hajlamú embereknél a testet-öltést,

hogy ezzel meggyorsítsa érlelődését. Ilyen esetben gyakran nagyobb nehézségekkel kell megküzdenie a földi élete alatt, mert sajátosságait nem veszik figyelembe, maga pedig nem tud eleget tenni a neki állított követelményeknek.  Mivel a lélek tud előzetesen a földi útjáról, senki nem gátolja, hogy maga válasszon, hiszen minden inkarnálódásnál rendelkezésére állnak a segédeszközök a végső érettség elérésére. Az előző különböző formákban végbement érlelődés által a képességek benne vannak, csak különféle erősségben, és a földi életben ezeket vagy fejleszti, vagy csökkenti - akaratától függően. Tehát a képességei megvannak, és az erőt hozzá szintén akaratának megfelelően kapja. Ha azonban törekvéseiben langyos, akkor megmarad ugyanazon az érettségi fokon, amin volt emberkénti megtestesülése előtt - ilyenkor az inkarnáció nem hozott fejlődést. Bár élete végén megszabadul a testi buroktól, de ösztönei és vágyai még az anyagi világhoz kötik, holott ezeket le kellett volna győzni a földi életben.  Ennélfogva a Földön az inkarnációját nem használta ki, és ez leírhatatlan megbánást okoz benne amikor felismeri, hogy az istengyermekségre való jogát eltékozolta, és már többé el sem érheti - habár a túlvilágon még végtelenül sok lehetősége van, hogy Isten látására eljusson.  Az inkarnált léleknek Isten előtt egykor számot kell adni, hogyan használta ki a földi lehetőségeket, és Földről való távozásával milyen szellemi eredményeket tud bemutatni. Mert az emberkénti megtestesülés kegyelem, amit nem lehet eléggé értékelni. Ajándék, amit megfelelően kell becsülni azáltal, hogy az ember mindent megtesz, ami továbbfejlődését szolgálja, mert a Földre - ha már egyszer elhagyta - nem jön vissza.                                                                                         Ámen. B.D. Nr. 8235.                                                                                                          1962. 08. 09.Az ember a fejlődés eredménye, vagy új teremtmény? Nem lehet ellentmondás azokban a szellemi javakban, amiket tőlem kaptok, amit Szellemem közvetített nektek, akik a szolgálatomban álltok, és feladatotok, hogy tanítsátok embertársaitoknak a tőlem kapott tiszta igazságot, közvetítsétek szavaimat, hogy világosságot adjon. Világossá akarom tenni a szellemi sötétséget amiben éltek, különösen akkor, ha magatok is vágyódtok a felvilágosításra.  A Föld - mint Teremtés-mű - végtelenül hosszú idő alatt lett azzá ami most: olyan teremtéssé, amely az embernek meghozza a végső tökéletességet. Ezalatt a végtelenül hosszú idő alatt a legkisebb lélekrészecskékre feloldott ősszellemek a Teremtés megszámlálhatatlan művén mentek át /mint annak részei/, hogy egyre magasabbra fejlődjenek. A megmerevedett szellemi lassan megéledt, ahogyan ezt már többször elmondtam. Végtelenül hosszú vissza-utat tett meg a muszály-törvény jegyében, azaz a Teremtés-mű elérte azt a célt és rendeltetést, amit kijelöltem. A fogva tartott lények közül senki sem rendelkezhetett önmaga felett, de lassan kiérlelődtek - formákat teremtettem a magasba törő szellemi minden érlelődési foka számára. A kőzet, a növény és állatvilág végtelenül sokrétű formájában létezett, és mindezeket a bukott ősszellemek részecskéi elevenítették meg. Ezek mindig jobban és jobban összezárkóztak, majd kisebb és nagyobb élőlényekké lettek, amely formák elhagyásakor újra egyesültek, és végül olyan formákba nemződtek, amelyek már jobban hasonlítottak az emberi formához.  A fejlődés egész hosszú menete a törvényem alatt állt, vagyis ebben az akaratom által létrejött Teremtésben minden folyamat a természeti törvények szerint játszódott le. Bukásuk által az ősszellemek elvesztették én-tudatukat - de egyszer vissza kellett kapniuk, és az utolsó formában mint ember azért testesülnek meg, hogy a felfelé való fejődés menetét befejezzék. Ezért a muszály-törvény utolsó formái egyre hasonlóbbak lettek az emberhez, de még nem kerültek az én-tudat állapotába - akaratom szerint ösztönösen cselekedtek. Bár már olyan funkciókat végeztek, amely az emberéhez volt hasonló, de gondolkodásra nem voltak képesek. Hiányzott náluk az értelem és szabad akarat - tehát nem voltak felelősségteljesek, hanem szellemi intelligenciák ösztönözték őket cselekvésre, mint ahogy még most is mindenféle formába kötött lény a szellemi gondozók felügyelete alatt áll, akik akaratomat a természeti törvények szerint viszik át a megkötött lényekre.  De elérkezett az idő, és az érett ősszellemeknek vissza lehetett adni a szabad akaratot. Ezzel lettek kipróbálva, vissza akarnak-e térni hozzám, vagy ellenfelemnél maradnak. És ezeknek az ősszellemeknek teremtettem az ember-formát! A Teremtés minden dolgát, és különösen az egyre nagyobb élőlényeket akaratom hozta létre - amennyiben gondolataim formát öltöttek, és ezért a legkülönfélébb élőlények jöttek létre. De minden forma más volt. Legkülönfélébb fajok jöttek létre, akik nem hasonlítottak egymásra, akik mindig tovább szaporodtak, de mindig ugyanazok a teremtmények maradtak.  Amikor az első éretté vált ősszellemek miatt szükségessé vált az ember-forma - akaratom újból egy teremtett művet hozott létre, amely valóban az egész Teremtés csodája volt. Egy mindenképpen művészi elrendeződésű lény, akit úgy teremtett meg akaratom, hogy földi feladatát teljesíthesse - akit én teremtettem, és nem a már meglevő Teremtésből fejlődött ki. Hisz ennek a formának egy ősszellemet kellett magába rejtenie, egy valamikor magamból kihelyezett lényt, aki képmásom volt - és újból azzá kell lennie! Ezért értelemmel, én-tudattal és szabad akarattal kellett felruházni - és ezek nem lassú fejlődéssel jöttek létre az állatszerű lényekből, hanem az ember-formához lettek mellékelve,

amikor az első formát az ősszellem birtokba vette. Ez megadatik minden embernek, mint lelkéhez tartozó érték, amint ez „isteni-ód”-ként /leheletként/ az embert születésekor megeleveníti.  Természeti törvényem szerint aztán már az emberek tovább szaporodnak, de mindig ugyanazok a teremtmények maradnak, mint az első ember - Ádám - volt. Nem változnak át más teremtménnyé, hanem a változás mindig csak a lélek aktusa lesz, aki kezdetben még ellenállhat nekem, viszont azon idő alatt amíg ember, eljuthat a legmagasabb tökéletességre. De az emberi test megmarad amilyennek teremtettem mikor Ádám lelke birtokba vette.  Végtelenül hosszú időt vett igénybe a Föld teremtő aktusa, amíg a Föld létrejött mindennel ami benne, rajta és fölötte van, minden halott és eleven teremtményével - de a bukott szellemi számára egyúttal véget ért a felfelé fejlődésének egy szakasza: egy bukott ősszellem minden részecskéje újra összegyűlt, és elkezdi a hozzám való visszatérés utolsó folyamatát.  Ez az emberkénti élés a Földön egy újabb teremtési művet is követelt tőlem - egy minden követelménynek eleget tevő formát, hogy szabad akarattal megállhassa az utolsó próbát. Tehát az ember úgy tekinthet magára, mint egy részemről különlegesen alkotott műre, mert a Földön ő az egyetlen lény, akinek értelme, okossága és szabad akarata van. Ezek mind az isteni eredet jelei, ezért képes maga fölött egy Istent és Teremtőt elismerni, aki értük életét adta, ennek következtében a Földön a végső tökéletességet is elérheti, ha szabad akarattal komolyan törekszik rá.                                                                                         Ámen.B. D. Nr. 6647                                                                                                         . 1956. 09. 17. Mi a lélek?Teljes homály van még az olyan problémák fölött, amelynek megoldására az emberi értelem egyedül nem elég - ahol Isten Szellemének kell tevékenynek lenni, bár munkálkodását ritkán ismerik el. Pedig amikor megoldatlan problémákra vonatkozó kérdések merülnek fel, világos válaszokat egyedül csak ő képes adni. De az ilyen „szellem-hatásra” létrejött eredményt is kétségbe vonják, holott egyedül ezek felelnek meg a valóságnak.  Bármilyen fajtájú legyen is a kérdés, mindig helyes lesz a válasz, amit maga Isten ad az embernek szelleme által. A „szellem”-et nem lehet felcserélni az értelemmel, mivel az értelem téves irányba is mozoghat. Nincs rá semmi garancia, hogy az ésszerű eredmények megfelelnek az igazságnak, különben nem lenne az a sokféle vélemény és nézet, amely mind az „igazság”-ra tart igényt, azonban mindet csak az értelem hozta létre.  A „szellem” azonban egy sugár, amely magából az örök Igazságból ered, amely világosságot áraszt, azaz annak az ismerete, amit az értelem csak elfogad, de amelyre semmi bizonyítékot nem lehet hozni. Csak az „Istenből való szellem” adja meg a legteljesebb és a legbensőbb meggyőződést, ő ad hiánytalan magyarázatot az értelem különösebb igénybevétele nélkül is.  Egyetlen embernek sem lehet érthetővé tenni a „lélek” fogalmát, aki még nem szerzett magának bizonyos szellemi tudást, mert a lélek valami szellemi, nem földi-anyagi, és ezért csak szellemileg lehet magyarázni. A lélek az a fluidum /hatóerő/, amely a testnek - az anyagi formának - az életet adja. A lélek az ember tulajdonképpeni énje, amely anyagi külső burokba rejtőzött - nem látható, de állandóan jelen van, amíg ebben a külső formában valamiféle erő megnyilvánul. Az ember nem lenne én-tudatú lény, ha nem volna lelke. A lélek a valamikor Istenből kiáradó erő, akit ő tudatos lényként helyezett ki magából, akinek önálló életet adott. És ezt a lényt szabad akarattal és gondolkodóképességgel látta el.  Hogyan és miért rejtőzik a földi életben ez a tudatos lény - a lélek - emberi testben, az egy különleges ismeret. Először azonban tudomásul kell vennetek, hogy a lélek az oka, hogy az ember gondolkodni, érezni és akarni tud. Ezenkívül tudnotok kell, hogy minden szerv megelevenítője a lélek, hogy a test minden tevékenysége, az akarat minden rezdülése, minden érzés a testben rejlő lélek megnyilatkozása - aki bár önmagában valami szellemi, emberi szemmel nem látható, és aki ha látható lenne, teljesen az ember külsejére hasonlítana. A lélek megmarad a testi halál után, ő az akit aztán láthatnak egy meghatározott érettségi fokot azonosan elért lelkek, mert az érettség lehetővé teszi a szellemi látást. A lelket soha nem lehet az anyagi testhez tartozó szubsztanciának nyilvánítani - volt és marad szellemi szubsztancia, tehát Isten szellemi kisugárzása, amelynek a Földön el kell a célját érni.  Sérthetetlen és maradandó, a világosság-sugárzása által azonban különbözhet a másik lélektől. Életcélja hogy a világosság-fokát növelje, melyet a lélek egykor önakaratból elsötétített.  Egy ember se tudja megmagyarázni a lélek lényegét, aki azt csak tisztán tudományosan teszi, mert a lélek nem megfogható, emberi érzékszervekkel nem kimutatható, azonban erő az Isten erejéből, akinek a lénye szintén kifürkészhetetlen, és az is marad, de akit a gondolkodó emberek nem tagadhatnak le.  Így tehát az ember tulajdonképpeni „énje” a lélek, ami nem definiálható - ami létezik, de bizonyítani nem lehet. A testi szervek működését meghatározza ugyan, azonban a test nélkül is létezik, miközben a test lélek nélkül csak élettelen anyag, holott minden szerve változatlanul megvan.  Az élet azonban hiányzik belőle, amint a lélek elhagyja a testet. Hiányzik az, ami a testet cselekvésre indítja, ami működésre serkenti a szerveket, ami szabad akaratból meghatározóan

hat a gondolkodás szerveire, és ami az emberben kiváltja az összes érzelmi indulatot. És ez a gondolkodó, akaró, érző valami - a lélek - a halál után más szférában mozog, de még mindig ugyanazon lényként, mint aki előzőleg az emberi testben lakott. Ezért is ismerhető fel a túlvilági Birodalomban, aminek azonban szükséges előfeltétele egy bizonyos érettségi fok.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 7569.                                                                                                         1960. 04. 05.Az ősszellem én-tudata Minden ősszellem énje tudatára ébred, amikor emberként a Földön vándorol, és felismeri önmagát mint ember. Ekkor már újra minden lélek-részecske összegyűlt benne, amelyek egykor szétválasztattak a Teremtésben történő visszavezetési menet céljából, és ekkor a lény már képes megszerezni magának azt az érettségi fokot, amelyet mint teremtett szellem birtokolt az őskezdetben - amelyet azonban később elvesztett, és most újra meg kell szereznie, hogy mint teljességet elért szellem mehessen be a Világosság Birodalmába.  Tehát minden ember egy megtestesült ősszellem, egy valamikor elbukott lény, a végtelen szeretetem teremtő munkájának eredménye, aki önmaga szabad akaratából távolodott el tőlem, de szabad akaratból ismét vissza kell térnie hozzám. Az embernek azonban nincs tudomása arról, hogy ki volt, ki most, és hogy kivé kell válnia. Az érettség bizonyos állapota kell hozzá, hogy ezt a tudást megkaphassa, és meg is értse.  Felismeri magát mint embert, de nem mint szellemi lényt, akinek rendeltetését kellene teljesítenie. És mivel csak emberként ismeri magát, aki a földi világban mozog, gondolatai is inkább a földi dolgokra irányulnak. Többnyire ez akadályozza, hogy felismerje a szellemi dolgokat, amit ő csak akkor nyer el, miután már a világtól el, és a Szellemi Birodalom felé fordult.  Ekkor válik lehetővé, hogy tudást szerezzen a voltaképpeni rendeltetéséről, ekkor már képes szabad akarattal elfogadni azt és igazodni hozzá, ami teljes bizonyossággal elősegíti a szellemi érlelődését. Ha már egyszer elfogadta, akkor már boldogítja a gondolat is és a bizonyosság is, hogy az ősszellemekhez tartozik, akiket mint teremtményeket helyeztem ki magamból, és akik mint gyermekeim térnek vissza hozzám - emberként tehát röviddel a beteljesülés előtt állnak.  Csak az ember akarata legyen jóindulatú, akkor már önmagától fordul felém - az ember maga kívánkozik Istene és Teremtője után, és ez az akarat akkor már helyes döntés, ez már az akaratpróbában való helytállás, aminek az ősszellem emberként ki van téve a Földön. Az ember földi élete nem hosszú, de elég lehet arra, hogy teljesen átszellemítse magát, hogy elérje azt a fokot, ami meghozza az istengyermekséget. Azt a fokot, ami az ősszellemet újra a tökéletesség állapotába helyezi, melyet szabad akarata által a legmagasabb fokra fejleszt, ezáltal a legközelebbi közelségemben tartózkodhat, ahol biztosítva van közvetlen sugárzásom. Hasonlóképpen más ősszellem is egyre magasabbra emelkedhet, ha egyszer már a Világosság Birodalmába léphetett, aminek feltétele ez a helyes akarati döntés a Földön.  Minden lény túlságosan is boldog, amikor tudatosul benne, micsoda végtelen hosszú visszautat tett meg az ősszellem, hogy eljusson a legmagasabb világosság teljességére, és ezáltal mérhetetlenül boldog lehessen. Köszönetet mond, dicsőítő éneket énekel, és mindörökké magasztal engem. Gyermekem lesz, és az is marad, aki már soha többé nem távolodik el tőlem, aki teremteni és munkálkodni fog akaratom szerint, a maga boldogságára.                                                                                        Ámen.B. D. Nr. 2344                                                                                                         . 1942. 05. 24.A lélek minden Teremtés-mű hordozója A lélek-szubsztanciák összetételükben szerfölött finoman megalkotott képződmények, amiket ha valaki meglátna - varázslatosnak tartaná, hisz nincs semmi, ami ebben a képződményben ne lenne benne. Végtelen kicsinyítésben minden benne van a lélekben, amivel az egész Teremtés rendelkezik, mert az egyes szubsztanciák elevenítettek meg minden Teremtés-művet, következésképpen megtartottak minden általuk átélt formát is, amik tehát folytonos összezárkózás által szaporodnak, és így az összkép állandóan változik és tökéletesedik.  Az ember felfogóképessége nem lenne elég, hogy elképzelje mindezeket a Teremtés-műveket, de a Teremtő bölcsessége és mindenhatósága által lenyűgözve látni fogja egykor azt a képet, amely feltárja neki a csodás gyönyörűségeket. A legcsekélyebb és legjelentéktelenebb Teremtés-mű is ezrével rejti magában a miniatűr-teremtéseket, amelyek ismét mindent tartalmaznak, ami csak létezik Isten nagy Teremtés-művében.  Az emberi lélek valóban e teremtési művek hordozója, azaz megszámlálhatatlan szubsztanciából állt össze, amelynek mindegyike már teljesítette feladatát a Teremtésben, ennélfogva összezárkózhattak az utolsó nagy feladatra - hogy mint emberi lélek fejezhesse be a végtelenül hosszú földi utat.  Nincs csodálatosabb mű Isten egész nagy Teremtésében, amely csodálatosabban lenne kialakítva, mint az emberi lélek. Tökéletességének bizonyítéka, hogy a lélek képes úgy szemlélni önmagát, mintha egy tükörben látná. Ekkor felismeri saját nagyszerűségét - azaz megpillantja magát a legragyogóbb világosságban sok ezer formában és alakban - így ez az önszemlélés megnevezhetetlen boldogságot jelent neki, mert az összes Teremtés-mű látványa valami lenyűgözően szépet jelent számára.

 És szemlélődésének soha nem jut végére, mert a kép ismételten megújul, mindig újabb teremtési művek jönnek létre, amelyek egyre varázslatosabbak, hisz Isten gyönyörűségeinek soha nincs vége, így annak se, amit Isten szeretete nyújt teremtményeinek, akik tökéletesek és a világosságban állnak. Szeretetét így állandóan és tartósan érzik, és ezáltal állandóan és tartósan fokozódó boldogságot éreznek. Nem ér véget, nincs korlátozása annak, amit a szellemi szem megláthat. És semmi nem marad meg változatlanul, ami boldogító állapotot jelent a lénynek, hanem ez a boldogító állapot rendületlenül fokozódik, ami folytonos változását feltételezi annak, amit a lény szellemi szeme lát.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 3661                                                                                                          . 1946. 01. 19.A lelketeken végzett munka Szálljatok magatokba, ismerjétek fel hibáitokat, majd igyekezzetek megszüntetni ezeket. Ez a lelketeken végzett munka, hogy olyan emberekké próbáljátok alakítani magatokat, akik megmaradnak a Rendem keretei között, akik így, akaratom szerint élnek - tehát szeretetté formálódnak. Mert minden gyengeség, minden hiba, minden rossz szokás oka a szeretetlenségben, az önszeretetben van.  Szelídség, békeszeretet, alázat, türelem, irgalom és igazságosság a felebarát iránti szeretet jelei, és ha ezek hiányoznak nálatok, akkor nem teltetek be szeretettel, akkor még szorgalmasan dolgoznotok kell magatokon. Ehhez azonban fel kell ismernetek hibáitokat és gyengeségeiteket, és ez komoly kritikát követel, komoly töprengéseket, a hozzám és embertársaitokhoz való kapcsolat helyreállítását. Engem Atyátoknak kell elismernetek, és minden embert testvérnek kell tartsatok, mert valamennyien egy Atya gyermekei vagytok. Ti gyermekek szeressétek egymást, ekkor elnyeritek tetszésemet, mert ekkor gyermekeimnél lehetek. De minden rossz szokástok megakadályoz ebben, és ez csak hátrányotokra van. Mert nélkülem és jelenlétem nélkül gyengék és tökéletlenek maradtok, és célotokat nem tudjátok elérni ezen a Földöm.  Célotok a tökéletesség elérése legyen, hogy szeretetté változzatok, hogy lényeteket visszaváltoztassátok az ős-állapotra, melyet szabad akaratból elhagytatok. Mert csak az ős-állapot képes boldogítani, és amíg ettől az állapottól távol vagytok, addig elégtelenség, ismerethiány és erőtlenség a sorsotok a Földön és a Szellemi Birodalomban is. Én viszont ismét boldogságra akarlak segíteni, és ezért állandóan figyelmeztetlek, hogy erre törekedjetek, hogy kezdjetek hozzá lényetek átalakításához, hogy benső szemlélődés által ismerjétek fel gondolkodástok és cselekvésetek milyen kevéssé felel meg akaratomnak, mert még megmaradtok az önszeretetben.  Ezért fáradoznotok kell önmagatokon, hogy a hiányos állapototok megváltozzon, hogy gyakoroljátok a szeretet, amikor és ahol alkalom kínálkozik rá. Mert csak a szeretet által lehettek boldogok, hibáitok és rossz szokásaitok fölött csak szeretettel tudtok úrrá lenni.  És ha még nem éreztek szeretetet magatokban, akkor képezzétek magatokat ésszerűen, igazul gondolkodó embernek. Legyetek szelídek és békülékenyek, alázatosak és türelmesek, és keressétek, hogy embertársaitoknak hol tudnátok segíteni. És majd felébred a szeretetérzés bennetek - boldoggá tesz és szeretetből induló tettekre serkent. Ekkor már nem az értelem hajt, hanem a szívetek, és ekkor a magasság felé léptek. Ezért figyeljétek magatokat, szálljatok magatokba, és komolyan kérdezzétek magatoktól, helyes-e ahogyan gondolkodtok és cselekedtek - szívetek majd választ ad rá.  Ha ezt a kérdést komolyan felteszitek magatoknak, magam sietek segítségetekre. Erőt adok, hogy végbevigyétek amit komolyan akartok, és így lelketeken való munkálkodás előnyös fordulatot vesz. Majd kielégülést találtok abban, hogy akaratomnak alávessétek magatokat, hogy állandóan magasabbra jussatok, mert ekkor már a ti akaratotok, hogy tökéletessé váljatok.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 7656.                                                                                                         1960. 07. 26. A lélek azt aratja, amit vetett Ne adjátok át magatokat semmiféle csalóka gondolatnak, hogy a földi életetek számára kincseket gyűjthettek, hisz ezt gyorsabban elvesztitek, mint ahogyan megszereztétek. Óvlak a földi javak utáni törekvéstől, szívetek ne csüngjön azokon, én mindig újra megmutatom, hogy milyen mulandó az, ami a világhoz tartozik.  Mennyi időbe és fáradtságotokba kerül, míg összegyűjtitek a világ kincseit, és csak milyen ritkán gondoltok rá, hogy nem tarthatjátok meg magatoknak, hogy oda kell adnotok - sőt még egyéb módon is elveszthetitek, ha ez az én akaratom.  Csak azzal törődtök, ami a világhoz tartozik, ami ugyanakkor mulandó, a maradandókkal ellenben nem törődtök. Csak a testetekről gondoskodtok - a lelketekről nem. Életerőtöket így fordított módon használjátok: csak a testi jólétetekre. De a léleknek meggondolatlanul boldogtalan sorsot készítetek az örökkévalóságban, mert a földi élet alatt nem adjátok meg neki azt, ami egyedül szolgálná a tökéletességét. Senyvedni hagyjátok, miközben testetekre túlontúl sokat gondoltok, anélkül hogy valaha hasznotok lenne belőle.

 Azonban a földi élet egyik napról a másikra befejeződhet, aztán szegényen és üresen jelentek meg a túlvilági Birodalomban, és ott majd nagy kínokat kell szenvednetek. Egyszer már meggondolhatnátok, hogy az életetek nincs a kezetekben, hogy az életetek a Földön csak rövidre lehet méretezve, és hogy a halál bármelyik nap elragadhat, anélkül hogy védekezni tudnátok.  Gondoljatok az „azután”-ra is! De nem akarjátok elhinni, hogy a halál pillanatával nem szűntök meg, nem hisztek a lelketek továbbélésében, és hogy az élet akkor majd megfelel a földi életmódotoknak és lelketek üdvösségére fordított gondoskodástoknak.  Hitetlenségetek oka az is, hogy meggondolatlanul élitek a napokat, hogy egyszer sem kérdeztek a földi életetek értelme és oka felől. Megelégedettek vagytok amikor földi módon megteremtitek magatoknak amire kedvetek van, ha kellemes érzést szereztek testeteknek és ha sok földi kincset sikerült összegyűjteni a jövő számára. Azt viszont nem tudjátok, vajon van-e egyáltalán „jövőtök”. Azt mindenki tudja, hogy egyszer meg kell halnia. Legalább ez a tudás indítson a földi élet tudatos kihasználására. De hiányzik belőletek a hit! Hit egy Istenben és Teremtőben, aki egyszer felelősségre von a földi életviteletekről. És mert nem hisztek - közömbösek vagytok. De hogy a felelősségre vonás órája elérkezik, abban biztosak lehettek, és nagyon keserű lesz egykor a bűnbánatotok, amikor a legnagyobb szellemi szegénységben találjátok magatokat a túlvilági Birodalomban, és amikor felismeritek, hogy mit mulasztottatok saját hibátokból a Földön.  Mert nagy kegyelem, hogy testbe öltözve létezhettek a Földön, és a lélek keserűen megbánja, ha kihasználatlanul hagyta ezt a kegyelmet, mert amit elmulasztott, soha be nem pótolhatja. Bár kap segítséget a túlvilágon is, hogy a mélyből felemelkedjen, de sokkal nehezebb körülmények között, mint a Földön lehetséges, vagy lehetséges volt.  Ne éldegéljetek olyan meggondolatlanul, mert mindenkihez elérkezik az óra, amikor el kell hagynia a földi testet, amikor lelke átmegy a Szellemi Birodalomba. Igaz - ez az óra hozhat nagy boldogságot és örömet, de nagy sötétséget és kínokat is, mindig aszerint, ahogy az ember akarta.  Azt aratja, amit vetett - vagy bemegy a Világosság Birodalmába és a boldogságba, vagy a sötétség fogadja be, és előbb ki nem engedi, míg a lélek meg nem változik felfogásában, és szerető támogatás mellett indulhat el a felfelé vezető úton.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 1874.                                                                                                         1941. 04. 03. A lélek halhatatlansága  Sok embernek a lélek halhatatlansága elfogadhatatlan, mert földi-mulandó mércét használ. A Földön semmi sem állandó - minden csak átmenetileg létezik az emberek véleménye szerint - tehát úgy gondolják, hogy a természeti törvények alól nincs kivétel. Hiszen a földi test is elpusztul, azaz látszólag szétesik és megszűnik. Arra az ember nem gondol, hogy ami így látszólag elpusztul, az csak egy átmenet az újraalakuláshoz. Kevés gondolkodással minden földi (dolgot) mint valami „egy célt szolgálót” kellene felismernie és észrevennie, és hogy a legjelentéktelenebb teremtések is egy bizonyos összefüggésben állnak egymással - tehát nem céltalanok.  Egy ilyen teremtési mű elmúlásakor maradványait ismét más teremtések veszik magukba, tehát szolgál ezeknek, és az új teremtményekben tovább él. Csak a külső változást kell komolyan megszemlélnie, aztán be kell ismernie, hogy a belső élet nem szűnhet meg. Legalább ezt a belső életet az embernél is el kellene ismernie, világosan látnia kell, hogy az ember lelke, az érzelmi élete nem fejeződhet be tetszés szerint, hogy ez az érzelmi élet minden egyes megtestesülés voltaképpeni célja. A külső forma nem ér semmit, ha az emberiség nem ismeri fel a belső lényeget.  Az emberi lény felépítéséhez mindig ugyanazok az alkotórészek szükségesek: test, lélek és szellem. A test mint külső burok azokat a funkciókat végzi, amelyeket a lélek meghatároz. Tehát a test csak szerv, amely által az akarat teljesül. A halál pillanatától kezdve a léleknek nincs szüksége szervekre amik őt - mint a Földön, tehát a látható Teremtés-műben - szolgálják, hiszen a tartózkodási helye megváltozott, olyan régiókba ért át, ahol semmi külsőleg láthatót nem kell végbevinnie. A test szükségtelenné vált, az csak a földi életút eszköze volt, ahol a léleknek az isteni szellem hordozójává kellett formálódnia.  A szellem - az élőlény harmadik alkotórésze - bár minden emberben szendereg, de akcióba csak akkor lép, amikor a lélek akarata több figyelmet szentel neki, mint a testnek. Tehát amikor a lélek már nem tartja annyira fontosnak a földi követelményeket azokkal szemben, amelyeket a szellem állít eléje, és amelyek mindig a földi igények hátraszorítását jelentik. Bár a test, lélek és szellem összetartozik, de külön célra törekedhet. A lélek akaratát jobban a test igényei felé fordíthatja, de figyelmen kívül is hagyhatja, és akaratát csak a benne levő szellem hasznára fordíthatja. És éppen ez az akarat-irány határozza meg a túlvilági életet, tehát azt az állapotot, amelyben a lélek a földi élet után tartózkodik, és ami boldogságot vagy szenvedést hozhat. Tehát a földi élet - a test funkciója - csak egy átmeneti állapota a léleknek, amiben tevékenységekre serkenti a testet a Földön, de semmiképp nem tekinthető megszűntnek, amikor a test már nem képes ellátni funkcióját. A lélek elhagyja a testet, mert már olyan régiókban tartózkodik, ahol a külső burokra nincs szükség.  Teljesen téves felfogás a lelket szintén elpusztultnak tekinteni - mert a lélek valami olyan, ami nem pusztulhat el. A lélek ugyan az ember fizikai halála következtében nem tudja a testet

funkcióira késztetni, a hiányos érettsége miatt - azaz amikor kevés figyelmet szentelt a magában rejlő szellemnek - tétlenség-állapotba eshet, de soha nincs olyan, hogy „többé nem létezik”. Mert a lélek valami szellemi, ami elmúlhatatlan, miközben a test földi anyagból van, és az anyag állandó változásnak van kitéve. Ezért amint a lélek elhagyja, újra alkatrészeire bomlik.                                                                                         Ámen.B. D. Nr. 716.                                                                                                            1938. 12. 20.Mikrokozmosz A világnak mint olyannak egyedüli célja, hogy a sok élőlényt, akik a szellemi potenciák hordozói, magasabb fejlődésre vezesse. Ez csak olyan környezetben mehet végbe, ahol az ellenállás minden módjának aláveti magát. A világ ilyent eleget nyújt, legyen az a Földön, vagy sok más égitesten. Az élőlények számára mindenütt nem is sejtett nehézségek adódnak, amelyek legyőzésére minden energiát fel kell használniuk.  Minden élőlényben rendelkezésre áll ilyen energia az erőáramlás által, amelyet minden élőlény megkap, hogy egyáltalán fennmaradhasson. További fejlődése attól függ, hogy ezt a benne rejlő erőt mire használja - azaz minél előbb befejezi a reá háruló feladatot, annál hamarabb megszabadul a szellemi intelligencia az őt beborító formától, és elkezdheti a fejlődés következő stádiumát.  Várható a kérdés, hogy az élőlény melyik formájában lehetséges a leggyorsabb fejlődés. Erre csak azzal lehet válaszolni, hogy elengedhetetlenül szükséges a minden formán való átvándorlás, és hogy csak aztán van megszabva egy határ, amikor a megszámlálhatatlan lélekrészecske egyesülése megadja az egészet, amikor tehát minden lélekszubsztancia rendelkezésre áll az utolsó megtestesülés, az emberi forma megelevenítésére.  Az ember legfinomabb rezdüléseinek, a leggyengédebb érzelmeknek csak a minden finomságra összehangolt lélek az alapja, aki ugyanakkor a legfinomabb lélekrészecskékből képződött, amely részecskék fontosak az „egész” felépítésében, mert ők biztosítják a képződött léleknek - az embernek - a legfinomabb érzékenységet és észlelőképességet az isteni szeretet legkisebb Teremtés-csodája iránt.  Ha ezek a legfinomabb alkotórészek hiányoznának, akkor hiányozna az ember érzéke a létrejött és még létrejövő csodákhoz. Egyszerűen nem tudná meglátni, ami nincs már elevenen önmagában. Minden, amit a Teremtés magában rejt, a legparányibb alkotórész formájában önmagában meg kell hogy legyen, azaz mindenegyes szubsztanciának lelkében kell léteznie, mert csak akkor képes azt önmagán kívül is észlelni.  Ez a tanítás újra felvet egy kérdést: a kicsiny élőlényeknek milyen fajta alkotórészei vannak? És ez könnyen megmagyarázható azzal, hogy ezek ugyanúgy magukban hordják a még kisebb élőlények minden szubsztanciáját - ennek megfelelően azonban csak ösztönszerűen éreznek mindent, ami a fejlődésben már előrehaladott, azonban jellemzőjük ugyanakkor az, ami szubsztanciálisan (lényegileg) ezekben az élőlényekben már létező.  A Teremtés-tan ilyen fontos ismereteiről való tudás a legnagyobb haszon az ember számára, hiszen csak ezáltal tanulhatja meg az emberi lény sokoldalúságát. Ezen a tényen lemérheti, hogy az ember az isteni Teremtés koronája - hogy önmagában, azaz a lelkében annyira finoman van megkonstruálva, ami lehetetlenné teszi a gondolatot, hogy csak egy földi élet tartamára teremtetett volna. Mert bármit szemlél az ember a természetben - legyen az kőzet, növény- vagy állatvilág - atomnyi nagyságban önmagában is benne van.  Az ember a legeslegkifinomultabb kicsinyítésben az egész teremtett világot magában hordozza. Következésképpen a kívülről, a világ felől érkező ellenállásokat is le kell győznie önmagában, amit úgy kell érteni, hogy a kívülről érkező számtalan veszély az embert a legnagyobb ellenálló-erőre indítja. Azonban ugyanígy a szellemi atmoszférát is a folytonos küzdelemben levő különféle lélekszubsztanciák mozgatják állandó ellenállásaik által, és csak éppen ily módon erősödik meg a lélek, és a magasabb célok elérhetővé válhatnak.  Ahogyan minden - a legkisebb élőlény is - meghatározott tevékenységet visz végbe, úgy az ember is, aki mindezen lények hordozója. Feladata abban áll, hogy átszellemíti mindazokat a lélek-szubsztanciákat, amelyek még a tulajdonképpeni feladatukkal szemben kemény ellenállást gyakorolnak, amelyek inkább azokat a földi tevékenységeket szeretnék teljesíteni, ami egykor feladatuk volt a korábbi formájukban.  Ezért kell az embernek oly sok gyengeség, hiba és rossz szokás ellen küzdeni, mert mindig újra megmutatkoznak a lélekben megkötött szubsztanciák sajátosságai, és a testet - a földi burkot - szolgálatukra akarják csábítani, amivel szemben a földi életben a legnagyobb ellenállást kell kifejteni.  Csak így érthető, milyen rendkívüli módon nagy felelőssége van az embernek a földi életben, és mennyire állandóvá kell tenni a küzdelmet, hogy napjainak végén valóban átszellemítve győztesként tudjon diadalmaskodni minden veszélyen és ellenálljon minden kísértésnek - mert milyen gyakori, hogy „a szellem kész, de a test erőtlen”.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 4757.                                                                                                         1949. 10. 09.Test - lélek - szellem

 Az emberek számára felfoghatatlan, hogy a test, lélek és szellem milyen viszonyban van egymással. Ezért is nehéz megmagyarázni nekik a szellem „tevékenységét”. A szellem ellentétben áll a testtel - a lélek pedig a kettő között áll, tehát döntenie kell vagy a test, vagy a szellem javára, de egyszerre mindkettő felé soha nem tud fordulni.  A lélek az emberkénti megtestesülés kezdetén teljesen a testhez csatlakozik. Törekszik tehát, hogy teljesítse a test minden kívánságát, azaz a gondolkodás, az érzés és az akarat - az ember lelke - csak a testhez igazodik, ami maga még anyag, és keresi is az anyaggal való egyesülést. Az emberben tehát csak az anyagi javak iránt van kívánság, mert az megtestesítője mindannak, ami a test kedvére van.  Tehát a szellem ily módon nem érvényesül - a lélek nem hallgat arra, amit a szellem kér. Nem tud érvényesülni, a testnek még előjoga van, a lelket akarja és teljesen igénybe veszi, tehát uralja gondolatait és törekvéseit. Azonban a lélek fel tudja ismerni a földi dolgok értéktelenségét, lényegtelennek tudja tekinteni a test kívánságait, és a földi élettől többet kívánhat, mint csak anyagi javakat. És ha ez megtörténik, akkor jut el a szellem a maga igényeihez. Ezt kifejezésre juttatja a léleknek - és az hallgat rá.  Ezzel a lélek kezd egy más irányba indulni - már nem kíván semmit a test számára, hanem szellemi javakra törekszik. Engedi, hogy tanítsák, azaz ellenvetés nélkül elfogadja amit a szellem közvetít neki. Boldognak érzi magát, kevesebbet gondol a testére, vagy azt is hajlamossá próbálja tenni mindarra, amit a szellem kér a lélektől: a földi anyagot feladni, hogy szellemi javakra cserélje.  Tehát a test felett győzött a szellem. Mindkettő, a szellem is és a test is a lelket akarja magának megnyerni, és amikor sikerül a szellemnek a test kívánságait kiszorítani, akkor ő a győztes.  De mit kell érteni a „szellem” fogalom alatt? A szellem az isteni rész az emberben, ez az ami isteni teremtménnyé teszi. Az a kötelék, ami az embert öröktől fogva összekapcsolja az Atya-szellemmel. Ő az emberben levő tudat, ami öröktől fogva örökre összekapcsol az Atya-szellemmel. Amint a szellem akcióba lép, az ember Isten teremtményének ismeri fel magát - előtte csak annyit tudott, hogy élőlény, és az élettől mindent meg akart nyerni, amit az nyújtani tud.  De amint az ember felismeri magát, akkor a világ már semmit sem jelent neki, akkor magasabb javakat keres, akkor gondolatai a szellemi világgal foglalkoznak, akkor kapcsolatba akar lépni azzal, aki életet adott neki. Ilyenkor már helyesen gondolkodik, akarata és cselekvése megfelel Isten akaratának.  Ekkor tehát az emberben már munkálkodik az Istenből való szellem, akinek a lélek átadja magát, hogy vezesse és tanítsa arra, hogy a test, lélek és szellem eggyé váljon, és létrejöjjön az egyesülés Istennel - mert a szellem folytonosan az Atya-szellem felé törekszik, akivel kapcsolatban áll és marad is mindörökké.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 1618.                                                                                                          1940. 09. 18. Lélek és szellem-szikra az emberben Az ember lelke a megszámlálhatatlan lélekszubsztancia egyesülése, a szellemi erők gyújtópontja - tehát Istentől való felfogó edénye a szelleminek. A megszámlálhatatlan lélekszubsztanciák mindegyike előzőleg volt már valahol megtestesülve, azaz körülvéve egy külső formával a szellemi magasabbra fejlődése céljából, és hogy lehetőség legyen az ugyanolyan szubsztanciák későbbi egyesülésére. Tehát az emberi lélek minden egyes szubsztanciája átment minden Teremtés-művön, és ezzel a lélek mintegy kiérlelődött az utolsó testet-öltéshez a Földön.  A lélek mindig ugyanazt a formát veszi fel, mint az őt körülzáró külső burok, és hallatlanul vonzó és sokrétű képet nyújtana a szellemben látó számára, ha az ember lelkét a maga összetettségében szemlélné. De Istennek ez a Teremtés-műve az ember számára láthatatlan, szerkezetében és célszerűségében pedig leírhatatlan. Hiszen a lélek konstrukciójának (kialakításának) leírása csak megzavarná az ember gondolkodását, mert nem bírja felfogni, hogy mennyi csodadolog van az emberi testben. A legnagyobb kicsinyítésben az egész Teremtés-mű az, ami az ember „lelkét” jelenti.  A lélek az ember legbensőbb része, magába foglalja az egész Teremtést, és az a rendeltetése, hogy a földi élet alatt átszellemüljön, majd Istent magasztalva élvezze a Menny örömeit.  A lélek az isteni Szellemet rejti magában. Bár szellemi a lélek ősszubsztanciája is minden fejlődési fokán - az isteni Szellem-szikrát azonban Isten maga helyezi az emberben megtestesülő lélekbe. Az emberbe leheli ÓD-ját (az élet leheletét) - beléje helyezi az istenit, és a lelket az elé a feladat elé állítja, hogy döntsön az isteni vagy az emberi mellett utolsó léte folyamán a Földön.  Miután a lélek - ez az Istenből való szellemi, amely egykor ellenállt Istennek - hajlandó egyesülni az isteni Szellemmel, így most elkezdődik annak átszellemítése, ami egykor messze volt az Istentől, és az emberi lélekben világosság keletkezik. Az emberi lélek akkor egyesül az isteni Szellemmel, amikor kitartóan legyőz minden emberi kívánságot, amely kísértésként az emberi testhez tapad az akarat próbatétele és edzése céljából - amikor mindennek ellenáll, amit a test követel, és készségesen aláveti magát annak, amit az isteni Szellem kíván tőle. Ilyenkor a lélek végérvényesen feladja egykori ellenállását az Istennel szemben - Isten mellett dönt, tudatosan

már nem áll szemben az istenivel, magába fogadja Isten szeretetsugárzását, az erőt, hogy növelje magában a szellemit, hogy előidézze a magában és kívüle levő szellemi egyesülését, tehát tudatosan közeledik Istenhez.  Ha azonban a testi vágy az uralkodó, akkor az isteni Szellem-szikra a legmélyebb burokban szunnyad az emberben, képtelen világosságot sugározni, és a lélek a legmélyebb sötétségben marad. Földi életét minden eredmény nélkül éli le, a benne levő szellemi élettelenségre van ítélve. A földi útja nem vezet magasabb fejlettséghez, hanem a megállás, vagy a visszafejlődés ideje lesz. Az emberben levő isteni Szellem-szikrát figyelmen kívül hagyta, így tehát az nem is tudott megnyilvánulni. Az isteni Szeretet nem vezethette erejét a lénybe, tehát az örök Atya-szellemmel való egyesülés sem következhetett be.  A világosság nélküli állapotot, amit a lélek maga választott a Földön, magával viszi az örökkévalóságba, és ott végtelenül kínos bűnbánattal gondol vissza a földi élet kihasználatlan idejére, és sokkal nehezebb küzdelmeken kell átmennie, míg az állapota világosabbá változik.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 7698.                                                                                                        1960. 08. 13.A lelkiismeret hangja Tökéletességre kell jutnotok, de ehhez támogatásomra van szükségetek, mert egykor minden erőtöket odaadtátok, és gyenge, fénytelen teremtményekké lettetek, akiknek addig kell a mélységben maradniuk, amíg szeretetem utánatok nem nyúl, és fel nem segít. Bár már elértetek bizonyos érettségi fokot, de ez nem elég a felfelé való fejlődésetek garantálására, amit még meg kell tennetek földi életetek folyamán.  Erőmre és vezetésemre van szükségetek. És amikor már tudatossá válik bennetek a gyengeségetek, amikor segítséget keresve körülnéztek, én már oldalatok mellett állok és várom, hogy tőlem kérjetek segítséget. De szabad akaratból kell kérnetek ezt a segítséget, mert én semmi kényszert nem gyakorolok akaratotokra.  Viszont bármely pillanatban kész vagyok a kért segítséget megadni, ahogy minden időben erővel is ellátlak, amikor csak óhajtjátok. És hogy ez a kívánság felébredjen bennetek, hagyom hogy néha kifejezetten erősen érezzétek gyengeségeteket és sötétségeteket. És ez csak az irántatok való szeretetem jele, hisz magamnak akarlak ezáltal megnyerni, hisz arra akarlak indítani, hogy szabad akaratból kérjétek segítségemet. Mert először hinnetek kell bennem. Utána majd közvetítem az egy Istenről és Teremtőről való ismeretet is, amit csak el kell fogadnotok és gondolkodnotok azon, és akkor jóakarattal képesek lesztek hinni is. Biztos, hogy szilárd hitre segítelek, ha jóakaratúak vagytok a helyes gondolkodásra és cselekvésre - ha csak a benső hangra hallgattok, amely mindig a helyes irányba mutat.  Hangom - mint a lelkiismeret hangja - minden emberben megszólal. Csak az emberi akaraton múlik, hogy hallgat-e rá, vagy nem. A lelkiismeret szava felvilágosítást ad arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. Oktat az alaptörvényre, a szeretetre - mert az ember maga jól tudja, mi szerez neki örömet és jóérzést, és mi vált ki szenvedést és nyomorúságot. Ezért képes embertársa iránt is úgy viselkedni, hogy azzal jóérzést okozzon, és meg tudja óvni teste károsodásától. Tehát felébredhet benne a szeretet, és ennek nyomán már az ismeret világosságát is megszerzi.  A helyes gondolkodásra és cselekvésre minden ember eljuthat, mert beléje helyeztem azt a finom érzést, ami mint a „lelkiismeret” szava szólal meg. És amint figyelembe veszi a lelkiismeret szavát, akkor lénye - amely az emberi testbe öltözés kezdetén még igen „én-szeretetben” levő - átváltozhat az embertárs iránti szeretetre, és ezzel már biztosítva is van erős és eleven hite belém, Istenébe és Teremtőjébe.  Hamarosan felismeri bennem az Atyát is, aki szereti és magához akarja vonni, és ezután már szabad akaratból törekszik erre a kapcsolatra.  Most már a tökéletesség felé fogom vezetni, mert én minden embernek megadom a segítséget - egyet sem hagyok gyengeségben és tudatlanságban. Vezetője leszek és maradok az egész földi élete alatt, amíg nem szegül ellenem, amíg akaratát a lelkiismeret szava befolyásolja. És ez mindig így lesz, ha a lélek a földi élet értelmét és célját el akarja érni. Akkor az ember mindig tudatában lehet annak, hogy tökéletessége érdekében részemről minden megtörténik, soha nem marad magára, és célját is biztosan eléri.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 7837                                                                                                          . 1961. 02. 28.A szabad akarat Egyedül az akaratotok dönti el, hogy eléritek-e ezen a Földön a tökéletességet. Tehát a földi életetekben lehetséges a szabad akarati döntés.  Ez azonban nem érinti a földi kérdéseket és a földi tervekkel kapcsolatos állásfoglalásokat, hanem egyedül a lelketekért történik, hogy helyesen döntsétek el, melyik urat ismeritek el magatok fölött. De erre a döntésre az embert egy oldalról sem érheti kényszerítés.  A „szabad akaratot” soha nem lehet letagadni, bár ezt az emberek újra és újra megpróbálják. Egyedül az ember legbensőbb gondolkodása a döntő - és az nincs semmiféle hatalomnak alávetve.  Ezért az emberre csak elképzelésekkel, beszéddel és mindenféle történésekkel lehet hatni, akaratát ezek befolyásolhatják. Ez a próbálkozás végbemegy az isteni és az istenellenes oldal

részéről egyaránt. De hogy melyik oldal felé hajlik, ezt a döntést mindig az ember maga hozza meg. Az ember akarata szabad. Ezért felelősséget is kell vállalnia, hogy milyen irányt szabott akaratának, mert az akarata megpróbálására kapta az ember-létet, és mert a léleknek egykor el kell viselnie az akarati döntés következményeit.  Az ember minden élethelyzetben Isten felé fordíthatja akaratát, de ugyanúgy alávetheti magát Isten ellenfelének is. Azonban saját akarati döntéseiért embertársait soha nem teheti felelőssé, sem a világi hatalmat, sem magát az Istent, vagy annak ellenfelét, mert az saját legszabadabb akaratától függ, hogy gondolatait milyen irányba mozgatja - hogy azok Isten, vagy ellenfele felé fordulnak-e.  Mindig olyan sorsot kap, hogy könnyen megtalálhatja Istent, ha nincs belső ellenállás benne, amit csakis szabad akarata dönt el. Az emberek hajlamosak kétségbe vonni a szabad akaratot, mert nem mindig képesek végbevinni azt, amit akarnak. De nem mindig az a lényeges, hogy mit tesznek - hanem hogy mit akarnak. Cselekvéseiket a szellemi erők megakadályozhatják befolyásuk által - de magát az akaratot soha.  Ezért jó, ha az ember kritikát gyakorol önmagával szemben, hogy milyen irányba fordul akarata. Az ember tudja, a földi életben Isten azt kívánja tőle, hogy feléje forduljon, mert Isten maga juttat ismételten ilyen utalást hozzá, és nem halad át földi életén teljesen ismeret nélkül. Azonban Isten ellenfele is befolyást gyakorol rá, nem teheti meg, hogy el ne gondolkodjon a dolgok fölött, tehát máris döntésre kényszerült.  Ez tehát a világosság és sötétség közti küzdelem, amit az ember magában döntésre visz, és ami szabad akarat nélkül elképzelhetetlen - mert akkor csak a pozitív és negatív erők vívnák a küzdelmet, és közülük az egyik győzne. De a sötétség és világosság közti küzdelem nem így értendő, mert az ember lelkéről van szó - az viszont szabad akaratával dönt önmaga felett.  Így az ember földi élete az élmények, tapasztalatok és benyomások megszakíthatatlan láncolata, ezek gondolkodásra késztetik, és helyes irányban való gondolkodást tesznek lehetővé. De mert Isten ellenfele is kapott jogot, hogy a lélekért küzdjön, azért gondolatait negatív benyomások is érik, ezért döntenie kell. Az Istennel szembeni ellenállás erőssége meghatározó a lélek sorsára a testi halál után, ami nagyon boldogító, de nagyon kínos is lehet.  Azonban legyen akármilyen az ember akarata, Isten szeretete nem mond le a lélekről. Ha célját a földi életben nem éri el, akkor megváltása végtelen hosszú időkre elhúzódhat, de egyszer majd megteszi a helyes döntést az ő akarata is - mert Isten szeretete erő, és ennek az erőnek a lélek nem képes örökké ellenállni.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 5557                                                                                                          . 1952. 12. 12.A földi feladat:   akarati döntés Fáradságos utat kellett megtennetek, mielőtt odáig jutottatok, hogy az utolsó akarati próbát letehessétek. Újból összetalálkoztak lelketek részei,akik egykor elerőtlenedetté váltak a megszámlálhatatlan lélek-szikrában, akik mindegyikének megbilincselt állapotban egy érlelődési folyamaton kellett átmennie. Ismét én-tudatra ébredtetek, és mint egyén szabadon döntés előtt álltatok: urat választani, akihez tartozni akartok.  Földi életeteknek ez a választás az értelme és célja, és ennek a döntésnek szabad akaratból kell megtörténnie. Senki sem végezheti el helyettetek - feltétlenül döntenetek kell az életetek végéig, mert a túlvilági sorsotok a döntésnek megfelelően alakul.  Óriási súlya van ezért, hogy milyen a beállítottságtok ehhez a földi életfeladathoz. Hozhat világosságot és boldogságot, de halált és pusztulást is - mindezt akaratotok által határozzátok meg. Erre a hitre azonban nem lehet kényszerrel eljutni, és ezért ezt az emberek között csak egész ritkán lehet megtalálni. Ezért az emberek csak ritkán érik el céljukat, hogy az igazi uruk mellett döntsenek. A hitetlenségnek azonban kihatása van. Az emberek mindinkább megfeledkeznek életfeladatukról, és minden gondolatuk csak a világnak szól, amit pedig hamarosan el kell hagyniuk. Ismételten arra fordítják arcukat, ami mögöttük van. Az anyagon átvezető életútjukról elvétetett tőlük a visszaemlékezés, mivel az akarat szabadságában kell döntésüket megtalálni, és nem szabad félelemből dönteni az igazi Úr mellett. Nagy a veszély, hogy döntésüket saját kárukra teszik meg, minden gondolatuk az anyag felé fordul, és így ennek a világnak urát választják, akinek eközben ismételten áldozatul esnek, és akinek köszönhetik, hogy ismét belerögződnek a kemény anyagba, mert rosszul döntöttek. Szemüket az ég felé kellene fordítani, felfelé kellene törekedni, és hátat fordítani a földi világnak. Akkor a döntés helyes lenne, akkor eredményt hozna az egész Teremtésen való áthaladásuk, akkor a lény megkoronázná földi életét: rátalált igazi Urára és eléje sietett.  Amikor a lény a Földön megállta az akarati próbát, leteheti a nehéz földi testet, és mint gazdag szellem megy be az örökkévalóságba. Akkor a mögötte levő hosszú Földön-járás nem volt hiábavaló. A lény visszatalált kiindulásához, felismerte Atyját, és magát mindörökre átadta neki.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 2489                                                                                                         . 1942. 10. 01. Akarat és tett - felelősség

 A tettet az akarat szüli. Tehát az akarat a meghatározó, noha a tett elsősorban az akarat igazolása. Az akarat nélkül a tett nem kerül kivitelezésre. De Isten előtt a tett nélküli akaratról is felelősséget kell vállalni, mert az mutatja az ember felfogását, a jóra vagy rosszra irányuló ösztöneit. Hogy végbe vihesse akaratát, az embernek fel kell használnia a hozzááramló életerőt. Tehát akár jó, akár rossz tetteket visz végbe az ember, ehhez mindig felhasználja az erőt, amit Istentől kapott.  Amikor az ember rosszat cselekszik, úgy ezt az Istentől kapott erővel teszi, tehát valami olyat tesz, amiért Isten előtt felelnie kell. Vagyis akaratát felhasználva Istentől való erejével az ellenfele erejét növeli, mivel minden rossz cselekedet ön-kiszolgálást jelent a gonosz hatalom felé, tehát gyarapítja azt. Az ember akarata elfordul Istentől, és minden tette által ahhoz a gonosz hatalomhoz fordul, aki Isten ellen tevékenykedik - tehát mintegy a rossz beállítottságát igazolja.  Amikor jó az ember felfogása - tehát Isten felé forduló - mindig olyan tettekre használja a hozzá áramló életerőt, amivel embertársainak hasznára van. A szolgáló felebaráti szeretetben gyakorolja magát, mert folytonosan tevékeny, azaz akarata tetté válik. Amikor tettei szeretetből születnek, tehát a szeretet ösztönzi cselekvésre az ember akaratát, akkor fordult Istenhez az akarata.  Ekkor az akarat szabadon döntött Isten mellett, és ebből az akaratból született minden tett helyénvaló Isten előtt - és az Isten ezt a tettet a szeretet foka szerint értékeli.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 3901.                                                                                                         1946. 10. 11.Jó és rossz - öröktől való törvény Megengedem a rosszat is, de sohasem az az akaratom, mert a rossz ellentmond örök törvényemnek, fordított irányú akarat, amely tőlem távolodik, és valami teljesen Isten nélküli felé törekszik. Olyan állapotra, amely teljesen ellentétes az általam teremtett ős-állapottal. Viszont a jóra és a rosszra való törekvést lehetővé kellett tennem az általam teremtettek részére, tehát jónak és rossznak léteznie kell, ha a lény szabad akaratból tökéletes akar maradni, vagy arra jutni. Minden rossz, ami ellentmond öröktől való törvényemnek, minden jó, ami örök Rendemben megmarad. Az én akaratom viszont, hogy a lény minden irányba átérezheti vagy kifejlesztheti kívánságait, az én művem, hogy mindenféle vágyat érezhet szívében. Hiszen bölcsességem és szeretetem az alapja, hogy ilyennek teremtettem a lényt, mert el akarom vezetni az örök boldogságra, annak pedig az a feltétele, hogy a jóra szabad akaratból törekedjen.  Hogy egy erő kibontakozhasson, ahhoz egy ellenállásnak is kell lennie. Hogy létezhessen a jó, kell hogy az embernek lehetősége is legyen, hogy rossz lehessen és jó legyen vagy maradjon önszántából, különben tökéletessége csupán szeretetem műve lenne, amelynek azonban hiányozna a legmagasabb foka, mivel a szabad akarat elengedhetetlen - amit viszont előbb ki kell próbálni. A rosszat soha nem lehet jónak nevezni és mint valami tőlem származót beállítani, noha teret engedek neki, noha megengedem.  A rossz gondolat, a rossz beszéd és rossz cselekedet kívül áll isteni Rendemen. De ha akaratom erejével meggátolnám az ember rossz gondolkodását, rossz beszédét és tettét, akkor nem lenne szabad, önálló és önakaratú teremtmény, hanem csupán akaraterőm egy produktuma, aki sose tarthatna igényt tökéletességre. Én pedig tökéletes teremtményeket akarok képezni magamnak, akiket át akarok sugározni szeretet-erőmmel, tehát nagyon boldoggá akarom tenni őket. De ehhez az akarat-próbát meg kell állnia, önszántából, teljesen szabad akaratból törekednie kell a tökéletesség legmagasabb fokára. Viszont megvan a lehetősége, hogy lesüllyedjen a tökéletlenség állapotába is - tehát tőlem a legmesszebbre.  Az én akaratom jó, és az is marad örökké - és aki önként alárendeli magát akaratomnak, az jó lesz és az is marad. Aki akaratom ellen cselekszik, az a rosszat részesíti előnybe, és én nem akadályozom meg, azonban maga rabolja meg magát a tökéletességtől, az akarati próbát nem állja meg. De ha lesüllyedt is a legmélyebb mélységbe, szabad akaratából feltétlenül újra a magasba kell törekednie, noha végtelenül hosszú ideig tart, amíg eljut a tökéletesség olyan fokára, ami közelségemet lehetővé teszi.  Éppen ezért az ember akaratának játékteret kell adni, akár az örök isteni Rendnek is ellene dolgozhasson, amit azonban sohase hagyhatok jóvá, sohase az én akaratom. Ezért a jó és a rossz mindaddig fennmarad, amíg minden szellemi el nem jut a megváltásra - azaz amíg minden belőlem kihelyezett lény le nem tette akarati próbáját, amíg szabad akaratból a jóra, az istenire nem törekszik, amíg szabad akaratból el nem talált hozzám, és mint lehető legtökéletesebb lény az örökkévaló boldogság minden örömét élvezheti.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 6513.                                                                                                         1956. 03. 30. A bűnök kiengesztelése Jézus Krisztus által Mondhatatlanul nehéz dolog volt magamra venni az emberiség szenvedését. Egyetlen rossz cselekedet sincs, amelynek ne lenne kihatása az emberre, és mérhetetlenül kellett volna szenvednetek, ha magatoknak kellett volna a rátok nehezedő bűnöket letörleszteni. Az egykori Isten elleni lázadás bűne már magában olyan nagy volt, hogy azt nem tudtátok volna

kiengesztelni sem kötött állapotban, sem emberként. Ezért vettem magamra minden bűnötöket - én fogtam fel minden gonosz cselekedet kihatását - mindent emberi testemre terheltem, és ez a test fölöttébb kínos szenvedés és kereszthalál által kiengesztelte vétkeiteket.  Szeretetem indított arra, hogy segítsek rajtatok - és minden Világosság-beli szellemit, minden teremtett őslényt, aki hűséges maradt hozzám, ugyanaz az irántatok érzett szeretet töltött el. És a szeretet nem hagy senkit elveszni, a szeretet nem hagy senkit sötétben, szükségben és kínokban. Maga a Szeretet ajánlkozott mentésre, a nagy vétek eltörlésére. Egy világossággal és szeretettel eltöltött lényben maga a Szeretet szállt le a Földre, hiszen aminek a Földön kellett történnie, annak emberi formában kellett végbemennie. Magamnak kellett hústestbe öltöznöm, és ezért az ember-Jézusban vettem tartózkodási helyet, aki oly bűntelen és tiszta volt, hogy benne manifesztálódhattam (megtestesülhettem).  És ez az ember-Jézus engesztelte ki bűneiteket, ez az ember-Jézus vállaira vette az emberiség óriási bűnterhét, és elment vele a kereszthez. Habár ismételten tudomástok van embertelen szenvedéseiről, mégsem tudjátok felfogni a maga mélységében, mert lényetek hiányossága megakadályoz ebben. Szenvedései súlyossága semmihez sem hasonlítható, és ő tudott már róla hosszú idővel előtte, mert el volt telve Szellememmel, aki maga vett tartózkodási helyet benne - és ezért tudott is mindenről, a missziójáról és a kereszthaláláról is.  Lelke reszketett és remegett, mert ember volt. És bár erőt adott neki a szeretete által elnyert istensége, de ez a szenvedés mértékét nem csökkentette. Olyan ember ment a kereszthez, aki szenvedni akart embertársaiért, segíteni rajtuk, mert ennek az embernek tudomása volt azok mérhetetlen szenvedéséről, akiket ellenfelem fogva tart a mélyben. Jézus tudta, hogy áldozatot kellett hozni, hogy a lelkeket megváltsa ettől az ellenségtől. Tudta, hogy ezt a nagy bűn-adósságot ki kellett egyenlíteni az Atya igazságosságának kielégítésére, mert az Atyai Házba bűnökkel terhelt gyermekeket nem fogadhat be. Vissza akarta hozni gyermekeimet - és lelkükért a vételárat ő akarta kifizetni.  És mert az adósság óriási nagy volt - így az áldozatnak is szokatlanul nagynak kellett lenni. Mindennek ismeretében vette magára az ember-Jézus az óriási szenvedést, ezért engedte megtenni magával azt, amit kívüle egy ember se tudott volna elviselni. Az utat a keresztig tudatosan járta, kimondhatatlan kínokat szenvedett, amik végül a kereszten a legfájdalmasabb halállal végződtek.  Az irgalom e művének nagyságát, amit az emberiség így kapott, nem tudjátok még felmérni, de jusson folyton eszetekbe, hogy Jézus teljesen bűntelen volt, és szenvedett értetek, kik az ő Megváltó Műve nélkül soha nem térhettetek volna vissza az Atyához.  Én magam tartózkodtam az ember-Jézusban - mert teljesen betöltötte a szeretet, és e nélkül ezt a tettet soha nem tudta volna végbevinni. De szenvedése legnehezebb óráiban csendesen kellett viselkednem, hiszen mint ember kellett szenvednie és meghalnia - mivel az Istenség nem szenvedhetett benne. Viszont az Istenség egyetlen bűnt sem törölhetett el kiengesztelés nélkül az isteni Igazságosság alapján. Ami nektek embereknek még érthetetlen az irgalmasság e legnagyobb művén, azt egykor majd egész mélységében felfogjátok. Az ember-Jézus az ember-léte által a ti szférátokban volt, és ezért lelke rettenetesen szenvedett. Lelke fentről, a Világosság Birodalmából szállt le, és belátott a legmélyebb sötétségbe, ahol a pokol erői szorongatták. Ezért az ember-Jézusnak nem csak testi szenvedései voltak, hanem tűrnie kellett a legmélyebb lelki kínokat is, amelyek szenvedéseit még ezerszeresre növelték. De ezzel meghozta nektek embereknek a bűntől és haláltól való megváltást.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 5594.                                                                                                         1953. 02. 03. Az anyag legyőzése Legyen tudatos bennetek, hogy minden mulandó, hogy egy mulandó testet hordoztok, hogy mindent el kell hagynotok, amint elérkezett a Földről való távozástok órája. Hogy aztán csak a lelketek marad meg, mégpedig olyan állapotban, amit itt a Földön magatoknak kialakítottatok. Legyen tudatos bennetek, hogy a lélek a világhoz való beállítottságot - amit mint ember alakított ki - magával viszi a Szellemi Birodalomba. Hogy ott épp úgy csüng az anyagon, vagy épp úgy lenézi, ahogyan a Földön tette. Hogy akkor fölöttébb gyötrelmes lesz a sorsa, ha minden gondolata és törekvése csak az anyag volt, amit a Földön kell hagynia, és aztán szegényen és nyomorultan érkezik a Szellemi Birodalomba.  Ellenben szabadon és boldogan lendül fel, ha semmiféle Földhöz való kötődés nem terheli, ha gondolkodása és törekvése már a Földön szellemi beállítottságú volt. De gondoljátok meg emberek, hogy a világ csak látszat-javakat adhat, amelyek nem tartósak, hogy rabszolgájává teszitek magatokat, ha nem győzitek le, és egyszerűen nem ismeritek fel látszat-javaknak. Az anyag utáni, a földi javak utáni vágyakozás a legnagyobb veszély az emberi lélek részére, és ez a sóvárgás túl erős az embereknél ezen a Földön, és folyamatosan növekszik, minél jobban közeleg a vég.  Az emberek szellemben teljesen vakok, gondolkodásuk megzavart. Csak a világnak alkotnak és tevékenykednek, és nem törődnek szűkölködő lelkükkel, ami pedig csak egyedül a megmaradó, amikor minden más elmúlik és elmúlott. Hiszen az emberek rendületlenül figyelmeztetve

lesznek, hogy milyen haszontalan a cselekedetük, és milyen sors vár majd a lelkükre a halál után. Figyelmeztetik őket ezekre, de csak óvhatják és figyelmeztethetik őket, azonban akaratuk és gondolatuk megváltoztatására nem kényszeríthetők. De ezeket a felszólításokat és figyelmeztetéseket nem veszik figyelembe, és a közeli vég bejelentése ellenére is érintetlenül maradnak bensőjükben, mert nem hiszik el.  Ezért nyilvánul meg Isten néha olyan szemmel láthatóan azáltal, hogy az emberektől elveszi azt, amit maguktól nem akarnak odaadni. Bár ez isteni megnyilvánulás, de csak kevesen ismerik fel annak. Ez olyan megnyilvánulás, amely az embernek elég érthetően felfedi Isten működését, hiszen tehetetlenek vele szemben, hiszen nem tudnak védekezni - hiszen egész tehetetlenségüket be kell vallaniuk, és ezért jól felismerhetnék, hogy egy magasabb hatalom tevékenykedik a maga akarata szerint. Mégsem akarják elismerni ezt a hatalmat, sőt, még inkább tagadják, és ebben nem lehet megakadályozni őket, mert a szabad akarat birtokukban van.  Isten mindenütt beszél, és hangját mindenki hallhatja. És mégis legtöbben érintetlenek maradnak ettől, szemüket csak a világra és javaira irányítják - szívükben az anyag utáni vágy nem szűnik meg, emiatt minden elveszített dolgot a leggyorsabban újra vissza szeretnének nyerni, lelküket azonban tovább hagyják nyomorogni.  Ennek ellenére Isten mégsem hagyja abba fáradozásait, hogy eloldja az embereket az anyagtól. Még sok minden fog történni a vég bekövetkeztéig, ami ezt szolgálja - és jó azoknak, akik felismerik a pusztítások és katasztrófák értelmét és célját, és azt is, aki a természeten uralkodik. Jó azoknak, akik minden történésben felismerik Istent, és hozzá kiáltanak védelemért és segítségért minden szükségben. Ők segítséget kapnak a Földön és a Szellemi Birodalomban is. Élni fognak, még ha meg is haltak.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 7505.                                                                                                         1953. 06. 22. Az anyagias beállítottság Ti emberek a szemeteket a világra irányítjátok, csak a földi kincsekre törekedtek, a testi vágyak kielégítését keresitek. Csak azon a területen mozogtok, ahol az anyag uralkodik, és agyonhallgattok minden szellemit. Pedig a testetek csak beburkolja azt, ami a halál után megmarad, a testetek csak rövid ideig a tartózkodási helye lelketeknek, és a lélek az, akinek a földi élet által ki kell érlelődnie, akit azonban az anyagias beállítottságotok miatt nyomorogni hagytok, és ezért szegényes állapotban megy be a Szellemi Birodalomba.  Az anyagi világ a száműzött szellemiek Birodalma, amit ti emberek is laktok, ami azonban az utolsó állomástok, mielőtt a Szellemi Birodalomba jutnátok. Amíg a világi szellemi még olyan erős bennetek, hogy folyton csak anyagi javakra áhítoztok, hogy csak a világ számára alkottok és tevékenykedtek, addig az anyag rabszolgái vagytok, miközben - mint az anyag urainak - le kellene győznötök azt. A teljes életerőtöket arra használjátok, hogy Isten ellenfelének Birodalmát erősítsétek, amikor a világra és javaira törekedtek.  Az életerőt használjátok a szellemi javaitok gyűjtésére, az örökkévalóságra való kincsek megszerzésére. Önként mondjatok le a javakról, amik mulandók és egyszer úgyis elvétetik tőletek, az örökkévalóságba nem vihetitek magatokkal. Helyesen használjátok az életerőtőket, múlhatatlan javakat szerezzetek, amelyekkel a Szellemi Birodalomban munkálkodhattok, és olyan gazdagságot jelent, ami valóban boldogítani fog.  Ti (mint emberek) többek vagytok bármelyik anyagi teremtésnél (alkotásnál), mert ez csak nektek lett alkotva, hogy tökéletességeteket szolgálja. Ti emberek azonban félreismeritek az értékét, a világ felé törekedtek, ahelyett hogy a szellemi fejlődés akadályaként ismernétek fel. Szolgáltok az anyagnak, ahelyett hogy az szolgálna nektek - engeditek uralkodni fölöttetek, és az anyag rabszolgái lesztek.  Ez azt jelenti, hogy a bennetek levő lélek számára halált okoztok, azért mert sűrű burok veszi körül, amikor bemegy a túlvilági Birodalomba, azért mert ezt a burkot a világosság egyetlen sugara sem képes áttörni, és hogy a lélek ettől mondhatatlanul szenved mindaddig, amíg fel nem oszlik a burok körülötte. Ez örökkévalóságokig is megmaradhat, de megtörténhet, hogy a burok egyre jobban elkeményedik, és a léleknek már semmi kilátása, hogy megszabaduljon tőle.  Ti emberek nem tudjátok, hogy mit okoztok lelketeknek ilyen földi-anyagi beállítottságotokkal, ha folyton csak az anyagi javak megszerzésén fáradoztok. Ismerjétek már fel a mulandóságot abban, ami körülvesz - és gondoljatok arra, ami halhatatlan. Ne éljétek hiábavalóan a földi életeteket, mert az csak a lélek kiérlelődésére adatott - ami a szellemi bennetek, és ami csak szellemi táplálékot tud használni a fejlődéséhez, hogy burok nélkül hagyhassa el a testet, amikor az órátok elérkezik. Emlékezzetek a lelketekre, és gondolataitokat irányítsátok a szellemiekre, mert a lélek megmarad, viszont minden földi elmúlik.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 4357.                                                                                                         1948. 06. 28. Istentől megáldott házasság Szeretettel kell lennetek egymás iránt, különben a köteléket nem áldom meg. A házasság együttlét, a legbensőbb harmóniában való együttélés. A házasság olyan állapot, amit törvénnyel nem lehet megteremteni, hanem feltétele a mély, önzetlen szeretet, ami ha egyszer fellángolt a

szívben, soha többé nem alhat ki. Mert az igazi szeretet a szíveket kapcsolja össze - ez nem testi szerelem, ami csak az érzéki mámorban keresi kielégülését, ez nem követelődző szeretet.  A házasság alapja tehát egy állandóan adakozó, boldogítani akaró szeretet, amit én megáldok. A házasság két ember bensőséges közössége, akik szíve tiszta szeretetet érez egymás iránt. Az ilyen házasság felbonthatatlan, mert az igazi szeretet nem múlhat el soha. Ez a házasság akkor kötődik meg, amikor két ember nekem ajánlja magát, hogy kapcsolatukat megáldjam.  Ekkor lesznek előttem férj és feleség, és maradjanak is együtt, míg a halál el nem választja őket. Aki ilyen házasságot kötött, az állandóan érzi, hogy a másikhoz tartozik - még akkor is, ha a külső körülmények elválasztják őket. Rajtuk lesz az áldásom, mert az általam kívánt házasság első feltétele az a legszentebb érzés, amelynek az eredete bennem van, és amely létrehozza a köteléket.  De a Földön tiszta szeretetre már csak ritkán lehet rátalálni, házassági kapcsolatok ennek ellenére kötődnek, ez azonban nem ellenkezik akaratommal, mert az emberi nemnek szaporodni kell, mert igen sok lélek vár arra, hogy testben megfoganhasson, és az anyagi világban megtehesse utolsó fejlődési útját. Tehát a két ember kapcsolatát egy kifelé is felismerhető formába kell juttatni, olyan formába, amely törvényeket, kötelességeket és jogokat foglal magában, mert e nélkül az emberek ismét könnyen hibáznak az általam megkívánt Rend ellen, és ezáltal veszélybe kerül az utódok nevelése, aminek pedig igen nagy jelentősége van a fejlődésre.  Tehát a házasságkötés törvényes forma szerint megfelel akaratomnak - de hogy áldásom rajta nyugszik-e, az mindkét házastárs egymás iránti szeretetfokától függ. Másfelől azonban áldásom szempontjából döntő, hogy a házasság az emberek előtt vagy előttem köttetett-e.  Amikor a házasságot a kétoldali mély szeretet nélkül, más okból kötik meg, akkor a kapcsolat érvényes azért a világ előtt - és ha kérnek, támogatásomat nem vonom meg. De ez nem házasság a szó helyes értelme szerint, amelyben örömömet lelem, nem az általam kívánt egyesülési állapot, amely a szeretet által a boldogság aktusává lesz, és amelyet megáldok.  Mert ahol tiszta szeretet van, ott mindig az adakozás elve fog uralkodni, tehát ilyen házasságból nem kapcsolnak ki engem, aki a Szeretet vagyok, és Szellemem uralja az embereket, és tevékeny lesz azokban, akik így elém járulnak, és mint férj és feleség az áldásomat kérik.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 2795.                                                                                                         1943. 07. 02. Utódok - várakozó lelkek Megszámlálhatatlanul sok lélek várakozik megtestesülésre, és ezért szükséges a mindig újabb és újabb nemzedékek keletkezése. Ezért kell újra és újra embereknek születni, akikben a lelkek tartózkodási helyet kaphatnak az utolsó periódusuk idejére a Földön.  Tehát hogy egy lélek testet kaphasson, ahhoz szükséges a földi ember jóakarata, és ez is egy szeretet-cselekedet a megváltatlanokért, ily módon az emberek lehetőséget adnak egy léleknek az utolsó testet-öltésre a Földön. Tehát egy új élet ébresztésének szándéka kell legyen az oka minden egyesülésnek férfi és nő között, és ha hiányzik ez a szándék, akkor jogtalanul gyakorolnak egy funkciót, ami csak az emberi élet élesztését célozza.  Sokan vétkeznek is ezen a területen, azaz nem veszik figyelembe az isteni akaratot, a testet nem nevelik a tulajdonképpeni feladatára, és ennek következménye, hogy sok lélek hiába vár, tehát nem tud testet ölteni, holott elérte a fejlődési fokot, amely megengedi a testbeöltözését a Földön.  Ezek a lelkek tehát a Föld közelében tartózkodnak, és igyekeznek egyesülésre bírni az embereket - és többnyire ez történik, amikor az emberek szeretetben összekapcsolódnak. A szeretet kell hogy az ösztönző ereje legyen az egyesülésnek, amiből új élet születik. Két ember egymás iránti szeretete szükséges, ha az életre keltett lélek a rövid földi élet alatt olyan érettségre akar lehetőséget szerezni, amely megengedi a Világosság Birodalmába való bemenetelt.  A szeretet nélküli egyesülés is ad lehetőséget a megtestesüléshez azoknak a lelkeknek, akikben még nagyon erősen uralkodnak a rossz ösztönök, és akiknek ezért a földi életben rendkívül sok küzdelmet okoz ezen ösztönök legyőzése.  Az emberek utódnemzési akarata is többnyire az egymás iránti szeretethez kapcsolódik, és ez nagy előny a megtestesülő lélek számára, mert ha a szeretet jut túlsúlyba, ez a szeretet-szikra átugrik az új lénybe is, és jelentősen könnyebb neki a Földön a lelki érettség elérése.  Az utódok megakadályozására való törekvés azonban hátrányos lehet a megtestesülni akaró lélek számára, mert az emberek szenvedélyessége erősíti az új lény ugyanolyan ösztöneit is, és lelkének állandóan küzdeni kell majd ellene.  Amikor a lelkek nem jutnak megtestesüléshez, úgy az emberek közelében tartózkodnak, és sürgetik őket - azaz próbálnak az emberekre hatni, hogy egyesüljenek szaporodás céljából. Érthető módon ilyenkor mindig túlsúlyba jutnak a testi vágyak, mert a lelkek csak a hajlamaikkal próbálnak hatást gyakorolni az emberekre, tehát tisztán testi vágyakat akarnak átjuttatni, hogy alkalmuk legyen a megtestesülésre.  Ezért óriási felelősséget viselnek az emberek, akik szeretet nélkül, szenvedélyességből egyesülnek, mert körül vannak véve lelkekkel, akik inkarnálódni akarnak, és akik vágyaik által odacsalogatják a hasonló hajlamú lelkeket, akik a maguk részéről kihasználják a gátlástalan

pillanatot, hogy tartózkodási helyet vegyenek egy újonnan nemzett lényben, aki mint ember földi pályafutását kezdi.  És többnyire az ilyen lelkek vannak túlsúlyban, mert csak kevés azok száma, akik szeretettel és tudatos akarattal hívták életbe utódaikat. Ezért válik az emberi nem mindinkább szellemnélkülivé, mert kevés szeretet van az emberek között, akik maguk is szeretet nélkül fogantak a világra.                                                                                        Ámen. B. D. Nr. 6100.                                                                                                        1954. 11. 06. Az ember rendeltetése Az ember rendeltetése: lelkét tökéletessé tenni a Földön. A szellemi kiérlelődés van célul meghatározva nektek embereknek, amire szabad akarattal törekedjetek, és vigyétek végbe, hogy az élet végén alkalmasak legyetek a Szellemi Birodalomba való belépésre. Ezt a megtámadhatatlan igazságot azonban csak legkevesebben fogadjátok el, és eszerint irányítjátok az életmódotokat.  Az emberek többsége még elvakult gondolkodású, szellemben vakok, és amikor az igazságot megismertetik velük, nem engedik hogy megérintse őket. Lelkük alacsony fejlettségi fokot mutat, és nem is törekszenek rá, hogy megemeljék. Nem hisznek sem a megteremtettek földi életcéljában, sem a Teremtőben - és nem is igyekeznek semmi felvilágosítást szerezni arról, ami roppant fontos: mi lesz velük azt követően, ha elhagyták a földi testet, mikor még a halál utáni továbbélésben sem hisznek.  Viszont hitetlenségük nem védi meg őket a felelősségtől, mert szabad akaratuk van - senki nem kényszeríti őket hitetlenségükre, és Isten iránti beállítottságukra - szabad akaratból átadhatnák magukat Istennek, hogy a hozzá való helyes beállítottság által állandó vezetést kapjanak gondolkodásukban és cselekedeteikben. Mert minden ember képes Isten felé fordulni, és a tőle való elfordulásra semmi érvényes mentsége nincs, mint az az egy, hogy nem akar. Mert mihelyt tudni akarja az igazságot, az hozzávezettetik, és akkor az ember maga teremtett helyes kapcsolatot Istennel.  Hogy az emberek különbözően gondolkodnak és akarnak, az magukon múlik, mert az igazság iránti akarat garantálja a helyes gondolkodást. Azért mindenki vizsgálja meg önmagát, mennyire kívánja az igazságot megismerni. Ha közömbösen mindent elfogad mint hihetőt, amit hozzá visznek, akkor nincs benne kívánság az igazságra, különben kivizsgálná. Ha minden kapott dolgot visszautasít, az szintúgy közömbösség az igazsággal szemben, nem keresi azt, ezért soha nem is ismerheti fel igazságként.  Ha az ember tudatlan, ha szellemileg vakon jár, akkor az saját hibája, mert nincs benne semmi vágy az igazságra. Egyetlen ember sem mentheti magát azzal, hogy ő nem ismerte mi az igazság, és senki nem is tudja maga megítélni, miért utasít el mindent. Hisz önmagától nem képes az igazságról való ismeretet megvizsgálni, mert az értelem egyedül nem végezhet ilyen vizsgálatot, ehhez Isten segítségét kell kérni.  Azonban mihelyt Istenhez fordul segítségért szelleme megvilágosulása érdekében, tiszta lesz felismerése, és képes megkülönböztetni egymástól az igazságot és a tévedést. Ehhez azonban szükséges az Istenben való hit - és azt a hitet még az értelem is helyeselheti, ha az ember akarata jó. Mert az egész Teremtés bizonyítja (tanúsítja) egy bölcs, mindenható Isten és Teremtő létezését - és ezt az örökkévalóságból való Teremtőszellemet ezért legyen lehetséges segítségül hívni minden embernek, aki az igazságba óhajt belelátni. És csakhamar magyarázatot kap a Földön való rendeltetéséről, helyes jelentőséget fog tulajdonítani földi életmódjának, és nem könnyelmű már ezzel szemben - tudatában lesz a lelkével szembeni felelősségének, és a lehető legmagasabb tökéletességhez segíti őt.                                                                                        Ámen.B. D. Nr. 9009.                                                                                                        1965. 07. 06. Az ember igazi hazája Ne zavarjon meg, ha szavaimat hamisként elutasítják, mert a tiszta igazság csak tőlem indulhat. És hogy a tanítótok magam vagyok, azt könnyen megállapíthatjátok, mihelyt a jóakaratú emberek nekilátnak az általatok hozzájuk juttatott szellemi javak vizsgálatának. Bár semmi se bizonyítható, mert a szellemi javak teljesen idegenek az embereknek, és a hitbeli szabadság miatt bizonyítékokkal sem lehet alátámasztani - de akiben jóakarat van, az érzi a meggyőződést, hogy helyes úton jár. Tehát bizonyítékok nélkül is tud hinni, mert tudja, hogy az a helyes, amit hisz. De ez a világ és a Szellemi Birodalom két egymástól teljesen különböző birodalom, amelyek csak a hit által vannak összefüggésben.  Amikor azonban olyan ismeretet kaptok a Szellemi Birodalomból, amit értelmi gondolkodással nem lehetett volna megszerezni, azt ti emberek gondolkodás nélkül elfogadhatjátok mint e Birodalom realitásának jelét, mivel olyan területek nyílnak meg előttetek, amelyekről csak én adhatok az igazságnak megfelelő felvilágosítást. Azért nem az éles értelem jele, amikor az ember le akarja tagadni ennek a Birodalomnak a létét, csupán mert magának nincs ismerete felőle. Azonban minden ember megszerezhetné magának ezt az ismeretet a szellemi világról, ha hozzám fordulna - ebben mégis megakadályozza őt többnyire éppen a saját értelme, ami csak azt akarja megérteni, ami bizonyítható.

 Ezért értelme határain nem juthat túl - hitetlensége által határokat állít magának, ami megakadályozza, hogy a számára megoldhatatlan problémákon elgondolkozzon, hogy aztán magát a Teremtőt kérje felvilágosításért. De ehhez hinnie kell ebben a Teremtőben, és csak a hívő ember képes kapcsolatba lépni velem - a hitetlen elégedjen meg a látható világgal, ami a reális világot jelenti neki.  Micsoda eredményeket érhetne el az ember, aki az éleselméjűsége mellett mélyen hívő is - aki minden kérdésével hozzám fordulna, és én megadnám rá a választ! Azonban kevés az ilyen ember, az emberek többnyire félnek a Szellemi Birodalommal ilyen kapcsolatban lenni, mert az embertársaik természetfölöttinek tekintenék, akik nem illenek bele a földi világ szerkezetébe. Pedig ha tudnátok, milyen áldásosan tudnak munkálkodni az ilyen emberek, milyen fontos ismereteket kapnak fentről - akkor mindent megtennétek, hogy tudásukból gazdagodjatok, mert számotokra a földi világból ez az út vezet a Szellemi Birodalomba, ami minden ember igazi hazája, és amely egykor magába fogad mindenkit, teljesen mindegy, hogy kiérlelődött-e vagy nem.  Én magam hallatlan kegyelmet ajánlok azáltal, hogy beszélek veletek e két Birodalom egyesítéséről, lehetőséget adva minden embernek, hogy megtegye a lépést a földi világból a Szellemi Birodalomba. Ti visszautasítjátok ezt a kegyelmet, mert értelmetek tiltakozik ellene, mert nem engeditek szíveteket beszélni - a szív pedig nem beszélhet hozzátok, mert hiányzik belőletek a szeretet. Ezért figyelmeztetlek szüntelenül a szeretetre, mert egyedül az irántam és embertársaitok iránti szeretet lágyíthatja meg szíveteket, és akkor hamarabb lesz készség bennetek, hogy meghallgassatok. Mindig csak szeretetet kérek tőletek, hogy aztán olyan ismeretet közölhessek, ami túlmegy értelmeteken, és valóban boldoggá tesz. Mert betekintést kaptok olyan területre, amely különben zárva van minden halandó előtt, minden embert boldoggá tesz, és a beavatott csendes örömét adja, aki már nem vándorol sötétben, hanem akinek világos és tiszta minden.  Épp az a körülmény, hogy gondolataitokat egy eddig ismeretlen területre emelhetitek, győzzön meg benneteket egy ilyen tudás igazságáról, és mindig azzal a gondolattal szerezzétek meg ezt a tudást, hogy egykor ebben a Birodalomban fogtok lakni - hogy csak átmenetileg jártok a Földön, és egyszer beléptek igazi hazátokba.  Akkor újból felveszitek a kapcsolatot velem, aki utánatok mentem a mélybe, aki olyan sokat vártam, amíg emberként újból tudatosan összekapcsolódhattatok velem, hogy aztán a tudás közlése által is - aminek korábban egyszer teljes birtokában voltatok - ismét boldogíthassalak. De akkor már nem lesztek messze az utolsó hazatérésetektől - visszatértek Atyai Házatokba, amelyet egykor szabad akarattal elhagytatok.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 7581.                                                                                                         1960. 04. 19. A Föld átalkulása a szellemi mélypont miatt van Szellemi fellendülést már nem éltek meg ezen a Földön. Olyan mélypontra került a világ, amely már szinte felülmúlhatatlan, mert az emberek csak a világra irányuló gondolkodással élnek, és nem is gondolnak szellemi életre. Azt se gondolják meg, hogy vajon eleget tesznek-e valódi földi feladatuknak, mert semmi más földi feladatot nem látnak, mint hogy testi jólétükről gondoskodjanak, és amennyire csak lehet élvezzék az életet.  Ritka, hogy az emberek szellemi irányultságú gondolatokkal kezdjék napjukat, és csak ezek a kevesek élik tudatosan a földi életüket. Ők érzik, hogy az ember nem csak a földi élet miatt van a világon, elgondolkodnak, és mert van bennük jóakarat, lassan felismerik földi életcéljukat is. De csak kevesen vannak, és ritkán sikerül az embernek hasonló útra vinni embertársát, és hihetővé tenni neki valódi rendeltetését.  Ezért lehet szellemi mélypontról beszélni, ami változást feltételez, és ez maga után vonja a teremtett dolgok feloszlását, ami egy földi és szellemi átalakulásnak elmaradhatatlan következménye kell legyen. Persze volt már többször olyan korszak, amikor az emberek Isten nélkül éltek, amikor sok igazságtalanság történt, és a sátáni működés nyilvánvalóan felismerhető volt. Azonban most ez az állapot elhatalmasodott, majdnem minden ember felszínes életet él, már semmiről nincs gondolatuk, nincs felelősségérzetük, hit nélkül nőnek fel, vagy csak forma-szerinti hitben élnek, ami viszont teljesen értéktelen a lélek fejlődésére. Ezenkívül tévedésben élnek, téves gondolkodásban távol vannak az igazságtól, és ezt nem is találhatják meg, mert nincs bennük szeretet. Az az emberiség baja, hogy kihűlt a szeretetük, hogy az emberek ezért már nem képesek hinni az Istenben és Teremtőben, aki maga a Szeretet, a Bölcsesség és a Hatalom, és aki előtt egyszer felelniük kell életútjukról. Hiányzik belőlük a szeretet és ezzel a felismerés is. Szellemileg vakok és mennek a szakadék felé, mert a vég visszavonhatatlanul megérkezik - hiszen egyszer újra rendet kell teremteni, hogy a felfelé fejlődésük folytatódhasson annak érdekében, amiért az ember a Földön tartózkodik.  Amit a vég előtt még meg lehet menteni, az megmentődik, mert Isten szeretete mindenhol segít, ahol csak a jóra irányuló legkisebb akarat is megjelenik. De tévedés lenne azzal számolni, hogy az emberek Isten és a hit iránti beállítottságukat megváltoztatják, és tévedés lenne egy szellemi fordulatra számítani, ami ezen a Földön menne végbe. Mert az emberek túl nagy hatalmat adtak át Isten ellenfelének, és az azt valóban jól ki is használja.

 Tehát egyszer véget kell vetni ennek a tevékenységnek, Istennek meg kell vonni tőle a hatalmat, idejét be kell fejezni, és ez azt jelenti, hogy minden neki alávetettet és őt magát is béklyóba kell verni úgy, hogy gonosz működésének hosszú időre vége lesz. Ez pedig megköveteli a Földön levő alkotások (teremtések) - amik szellemit rejtenek magukban - felbomlását és átformálását, ami ismét egy új teremtést feltételez, hogy egy új Föld jöjjön létre azért, hogy ezek szellemi fejlődése folytatódhasson.  Isten tudja, hogy ennek mikor jön el az ideje, ő tudja, mikor érte el az emberiség a mélypontját, mikor válik szükségessé a Föld és minden teremtésének átformálása, és ő ezt az időpontot öröktől való Tervének megfelelően be is tartja.                                                                                         Ámen. B. D. Nr. 5961.                                                                                                         1954. 05. 19. Isten szeretet-bilincsei Engedjétek meg magatoknak, hogy szeretetem fogságába jussatok, és megszabadultok attól, akiből hiányzik minden szeretet, és aki ezért igyekszik szeretetem kötelékéből kivonni titeket, ha rabjai vagytok. Bár szeretetem biztos köteléket fon körétek, mintegy szilárdan hozzám láncol, de ti ezt a köteléket örömben és boldogságban hordjátok, és többé nem akarjátok fellazítani. Alávetitek magatok nekem mint Isteneteknek és Uratoknak, de bennem az Atyát is felismeritek, aki elé önként siettek hozzám való szeretetetek tanúsítására.  Szeretetem köteléke nem kényszer nektek, és bár örökké nem távoztok el többé tőlem, mégis teljesen szabad teremtmények vagytok, a gyermekeim vagytok, akik az Atya örökségébe lépnek, tehát velem munkálkodnak és alkotnak, és végtelenül boldogok. Mert szeretetem kötelékét nem fonom körétek akaratotok ellenére, megvárom míg magatok engeditek, míg magatok törekedtek felém, hogy megfogjalak, és soha többé el se engedjelek.  Mivel azonban akarjátok, hogy hozzám kapcsolódjatok és ebben meg is maradjatok, megszólítalak, mert akarom hogy megtanuljatok felismerni mint Isteneteket és Atyátokat, akinek szeretete kezdet óta tietek - hogy engem mint szeretetet is ismerjetek fel. Mert mielőtt hozzám törekedtek, előbb fel kell ismernetek. És én világosságot ajándékozok nektek, mert még sötétség van bennetek, még annyira el vagyok rejtve szemetek előtt, hogy nem tudtok felismerni, és ezért nincs is kívánságtok a velem való egyesülésre, míg szemetek észre nem vesz egy belőlem induló szelíd sugárzást, ami jólesően hullik szívetekre.  Ekkor kinyitjátok szívetek ajtaját, és akarjátok hogy belépjek. Ekkor már kívánjátok a közelségemet, és meg is tesztek mindent, hogy megtartsatok - aztán szeretetem befogad és fogva tart titeket, és boldogok vagytok, többé már nem kívántok tőlem eloldódni. Hagyjátok, hogy szeretetem megragadjon, és már a Földön boldog teremtmények lesztek. Lépjetek tudatos kapcsolatba velem, és megszabadultok lelketek ellenségétől, aki nem képes követni benneteket, ha a közelségemet keresitek. Gondoljátok meg, hogy már az utánam való vágy is szabaddá tesz, mert közeledhetek hozzátok - és ahol én vagyok, onnan ellenfelem menekül.  Dobjátok el magatoktól a nyomasztó béklyókat, és szívesen vetitek alá magatokat hatalmamnak. Engedjétek magatokat önként megkötözni - és örvendeztek ennek a fogságnak, mert szeretetemben örökké boldogok lesztek.                                                                                         Ámen.   A következő közlés az Atya szava a Bertha Dudde általi közlések jelentőségéről. A közlést B. Dudde halála után nővére, Hanna Dudde kapta. H. D. 1970. 08. 25. Tartsátok magatokat mindenkor szavaimhozamelyeket eme szolgáló-leány szellemének hangján át tisztán közvetítettem nektek, aki visszatért örök hazájába. Hűségével és azzal szolgált nekem, hogy feláldozott jónéhány örömöt, ami szelleme felvevőkészségét homályossá tette volna.  Számára mindig a szőlőhegyemben való munkálkodás volt a legfontosabb - tehát mondhatta, hogy legyőzte a világot. És most elérkezett az idő, amikor az előrejelzések teljesülnek, amikor minden átalakuláson megy keresztül, amikor csak az az ember fog és tud helytállni, akinek a szíve felém fordult. És ennek a felém fordulásnak a tanításom iránti szilárd hit és hűség a feltétele, amely által mindent tisztán és világosan megkaptok.  Áldásom és hozzájárulásom nélkül soha egy mű sem sikerülhet, így ez a munka sem jöhetett volna létre, amit bölcsességemmel én irányítottam és vezettem.  Ahol őt sziklák akadályozták, hogy a továbbvezetés lehetetlenné váljon, ott úgy rendeztem, hogy a munka folytatódjon. Így elsősorban ennek a gyermeknek a hozzám való akaratát kellett megmutatnia, és ezen akarat által a mű befejeződött. És szeretetem gondoskodik róla, hogy az emberek megismerhessék, és ez így sokaknak azt a táplálékot jelenti, ami egyedül ad világosságot minden életkérdésre és mélyebb összefüggéseire. Az igazságot a Földre tudtam vezetni, és ez az igazság mindig és örökké ugyanaz marad.

 Értsétek hát meg a szavak értelmét, és engedjétek e szavak által szíveteket magasabbra dobbanni, mert szavam tele van erővel, és erőt ajándékozok annak, aki vágyódik rá.                                                                                         Ámen.    

   TESTLÉLEKSZELLEM   Az ember még nagyon tisztázatlan  három lényegi részének magyarázata    János evangélium 14/21 ígérete alapjánprófétai módon kapta és írta: BERTHA  DUDDE   Ezek az írások valláson felülállók!Valláshoz tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni. Megjelenésének egyedüli oka, hogy a Ján. Ev. 14, 21 ígérete alapján Isten szavát közölje, hogy a mai időkben mit mond nekünk. Ján.14,21: Aki ismeri, és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. S én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki. Német eredetiből fordította, és közreadja:G. Szieger Magda 1913 - 2001 TARTALOMJEGYZÉK LEGYEN VILÁGOSSÁG AZ EMBEREK KÖZÖTTMAGYARÁZAT AZ ŐS-SZELLEMEKRŐL,  ÉS A BUKÁSUKRÓLMAGYARÁZAT AZ EMBERI "LÉT"-RŐLA FÖLDI LÉT JELENTŐSÉGE AZ EMBERNEKMI VOLT AZ EMBER AZ ŐSKEZDETBEN?AZ EMBER NEM A TEREMTŐ HATALOM MELLÉKPRODUKTUMAA LÉLEKRÉSZECSKÉK MENETE AZ ANYAGBAN A TUDATOS LELKI MUNKAA VISSZAVEZETÉS FOLYAMATAAZ ÉN-TUDAT STÁDIUMAAZ ANYAG, ÉS AZ ANYAG FELADATÁNAK MAGYARÁZATAA TEST ÉS LÉLEK ÁTSZELLEMÍTÉSEFELTÁMADÁS - A TEST ENYÉSZETEA LÉLEK ÖSSZETÉTELETOVÁBBI MAGYARÁZAT A LÉLEKRŐLMINDEN LÉLEK ŐS-SZELLEM,  AKÁR ELBUKOTT - AKÁR NEMAZ EGYEDI LÉLEK I.AZ EGYEDI LÉLEK  II.A LÉLEK A FÖLDI ÉLETET TUDATOSAN KEZDIAZ EMBER LELKÉT A SZERETET ÉS FÁJDALOM TESZI SALAKMENTESSÉAZ EMBERI LÉLEK MARADANDÓAZ EMBER MUNKÁLKODJON A SAJÁT LELKÉNISTEN AJÁNDÉKA: A SZERETET SZIKRAISTEN SZERETET-SZIKRÁJA AZ EMBERBENA SZELLEM-SZIKRÁRA SZÜKSÉG VANA LÉLEK EGYESÜL SZELLEMÉVELSZELLEMEM HATÁSA AZ EMBERBEN: VILÁGOSSÁGA SZELLEM-SZIKRA EGYESÜLÉSE AZ  ATYA-SZELLEMMELISTEN GONDOSKODIK AZ EMBERRŐL

 Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.  B.D.Nr.8658                                                                           1963.1.29.Legyen világosság az emberek közöttEmberek, nagy szellemi terület tárul föl előttetek, ha magam taníthatlak benneteket. Küldötteim és közvetítőim által mindenkihez eljuttatom az ismeretet, aki kívánja, és szeretettel telített élete által képes megérteni. Olyan terület ez, amely csak az értelmükkel kutatók elől el van zárva. Az embereknek nem bizonyítható, és nem is kap bizonyítást, amíg belülről a Szellem által nem kaptok egy világos fényt, amely nektek bizonyító erejű lesz arra, hogy valódi ismeretben éltek.A szellemi kimeríthetetlen terület. Istenetek, és Teremtőtök folytonosan oktat, mindig mélyebb ismerettel ajándékoz meg, csak teljesítsétek az előfeltételeket, amelyeket megkívánok: HOGY IMÁVAL, ÉS A SZERETET CSELEKEDETEIVEL BENSŐSÉGESEN HOZZÁM KAPCSOLÓDTOK. Kapcsolatban kell lennetek velem, mert e nélkül örök szellemi vakságban maradtok. Mert én vagyok a VILÁGOSSÁG, én vagyok az IGAZSÁG, én vagyok a FORRÁS, amelyből szeretet, világosság, erő, és a legmélyebb bölcsesség ömlik. Ez csak akkor ömlik valakibe, ha helyre állítja velem a kapcsolatát. Ezt magatoknak kell helyreállítanotok, mert egykor magatok szakítottatok velem.Olyan területet nyitok meg, ahova CSAK mint ember nem lehet belépni a velem való kapcsolat nélkül. Akkor minden világos lesz előttetek. Áttekintitek a szellemi összefüggéseket, megértitek munkálkodásomat és kormányzásomat, lelepleződik öröktől való Tervem - és meg is tudjátok érteni. 0lyan szellemi folyamatokról kaptok ismeretet, amelyek az emberi lét alapjait képezik, a természeti folyamatokat is megértitek, és magyarázatot adtok róla magatoknak. Lényem lelepleződik előttetek, és a még előttetek lógó sok fátyol megemelődik. Bepillantást kaptok a szellemi világokba - bár először csak gondolati információval - míg aztán majd szellemi szemetek is megnyílik, tehát elértek egy bizonyos fokú érettséget, és az lehetővé teszi, hogy szellemben lássatok. Atyai szeretetem olyan ismeretekkel ajándékoz meg, ami teljesen hiányzik nálatok. Újból abban az állapotban szeretnélek látni benneteket, amelyben a tőlem való elszakadás előtt voltatok, és az ismeretek fényében állva boldogok voltatok.Erre a fokra kell újból eljutni, és ezt a földi élet alatt mint ember elérhetitek. De törekednetek kell rá - ezt nem kaphatjátok ajándékba. Tudatosan hozzám kell kapcsolódnotok, el kell ismernetek Isteneteknek, Teremtőtöknek és Atyátoknak - akinek a jelenlétére vágyódtok. Ez a legnagyobb kegyelmi ajándékokat szavatolja, mert végtelen szeretetem folyton keresi, hogyan fejezhetné ki magát. Tehát vissza szeretném adni az ismeret világos fényét is, amit elhomályosítottatok magatokban - majd teljesen elvesztettetek.Gondoljátok meg hogy teljes szellemi sötétségben éltek, gondoljátok meg hogy alig pár ember teremt világos szférát maga körül - és ezek is csak mint kis szikrák villannak föl. Bár az emberek fölfoghatnák ezeket a villanásokat, és ez elég is lenne, hogy kimeneküljenek a sötétből - ha ezzel világosságot gyújtanának a maguk szívében. Gondoljátok meg, hogy az emberek mennyivel boldogabbak lennének, ha az ismeretnek csak kicsiny fokán is állnának. Ezt bármikor már maguk is magasabbra vihetnék. Ti - akik már kevéske világosságot gyújtottatok magatokban, megérthetitek, hogy mindent előnybe részesítek, ami hozzájárul hogy VILÁGOSSÁG LEGYEN az emberek között. Megérthetitek, hogy nevelek magamnak világosság-hordozókat, akiket felruházok gazdag tudással, akiket mindig mélyebb igazságokba vezetek - mert az csak tőlem indulhat. A világosság-hordozókat pedig megbízom, sugározzák ki világosságukat, hogy áttörje az embereket terhelő sötétséget.Emberek - nem akarom, hogy ugyanolyan sötétséggel hagyjátok el a földi életet, mint amivel ideléptetek. Azt akarom, hogy vágyódjatok a világosságra az emberi élet alatt. Kívánságtok teljesül, mert már a Földön boldoggá tesz, amikor valami világos lesz előttetek. Amikor megértitek, miért tartózkodtok a Földön, és mi a földi feladat. Egyedül én tudom, a szellemi akkor boldog, amikor szeretetem sugárzásában van. Már a Földön be akarom vonni a szellemeteket ebbe a szeretet-áramkörbe. Ezért ismételten sugárzásomat küldöm feléje, amelyek világosságot gyújtanak - hogy aztán már magától törekedjen az örökkévalóság ŐSFÉNYE felé.Tehát ez annyit jelent, hogy minden embernek először csak kevés ismeretet adok, annyit, ami elég a szellem területén arra, hogy saját akaratából megnövelhesse azt. Folyton igénybe veheti szeretetem erő-áramát, és folyton szerezhet szellemi javakat - ha az erőáramot szeretetben való cselekvésekre használja, mert a szeretet mindig világosabb fényt gyújt benne.Ez a világosság - természetesen mindig csak a szellemi területre vonatkoztatva - tudást, felismerést, és mély bölcsességet jelent, olyant, amit az értelem nem képes megközelíteni. A saját ügyemnek tekintem, hogy azokat az embereket tanítsam, akik magukat átadják nekem, hogy szellemüket megvilágosítsam. Ezek átfogó tudást kaphatnak, lassan az ismeretnek abba az állapotába jutnak, amelyben kezdetben éltek. Eltávozik a sötétség amit ellenfelem rájuk

akasztott. Ismét világosságban élnek, mert kapcsolatukat teljes tudattal helyreállították velem, az örökkévalóság ŐSFÉNYÉVEL. Engedik hogy szeretetemet rájuk sugározhassam - mint egykor, amikor tőlem tökéletességben létrejöttek.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8459                                                                           1963.4.5.Magyarázat az ős-szellemekről, és a bukásukrólMinden gondoskodásom nektek szól, akik a vég előtti utolsó időben szolgálni akartok nekem. Mert ti még sok tévedést helyreigazíthattok amelyeket felfedek, és ezzel olyan eszközt adok kezetekbe, amellyel eljárhattok ellene. Ezt soha nem volnátok képesek megtenni, ha szavaimat nem vezetném a magasból hozzátok. Tudom hol zavaros az emberek gondolkodása. Tudom hol ülepedett le bennük olyan nézet, amiről nem mondanak le szívesen - holott nem felelnek meg az igazságnak. Mindenkinek világosságot akarok adni. Világossá akarom tenni azoknak a gondolkodását, akik tőlem azt a feladatot kapták, hogy terjesszék az igazságot.Csak megint azt a magyarázatot tudom adni, hogy tőlem kisugárzott lények vagytok, akik nem teljesítették rendeltetésüket, mert ellenálltak nekem. Akiket én mint erőt kisugároztam, azok éntudatú, gondolkodóképes, szabad akarattal felruházott teremtmények voltak, és nem valami halott dolgok. Élet volt bennük, mert ős-szubsztanciájuk az én erőm - ami mindig eleven, és az is marad, és folyton tevékenységre hajt. Ennek az erőnek adtam lény-szerű formát - de ezt szellemi vonatkozásban kell érteni. Dicsőséges teremtmények voltak, sugárzó fényben éltek, és kölcsönösen látták egymást. Mindenki egy egyedi lény volt. Független lényként került ki belőlem, akit folyton átjárt szeretet-erőm. Saját képmásaim voltak, saját lényem miniatűrjei, akik a legmagasabb tökéletességben dolgozhattak erőben is, és világosságban is - mert belőlem csak tökéletes keletkezhet.És ezek a lények elpártoltak tőlem. Szabad akarattal - ellentétesre fordultak. Elvesztették tökéletességüket, hiányosak, és nyomorúságosak lettek - mert visszautasították az isteni szeretet-világosságot, ami átsugározta őket. Ennek következtében elvesztették magukból az istenit. A lények fennmaradtak - de a szeretetet odaadták. Mindez lehetséges volt, mert birtokukban volt az isteni eredet bizonyítéka - a szabad akarat. A szabad akarat, ami minden irányba kibontakozhat, és most istenellenes formában nyilatkozott meg. A lény c s a k Isten szeretet-erejét utasította vissza, tehát szeretetem állandó sugárzását. Ez jelentette a legmélyebb mélységbe való bukást, mert képtelen lett cselekvésre, és szubsztanciájában elkeményedett. Tehát az egykor legnagyobb tökéletességgel megteremtett lény mindjobban a mélység felé törekedett, és szabad akaratból eltávolodott tőlem.Már ismételten elmondták nektek a szellemeknek ezt az elpártolását, és azt is tudjátok, miben állt ez az elpártolás: hogy szeretetemet visszautasították. Ezzel a lény képtelen lett a tevékenységre. De mert a lény belőlem kisugárzott erő - az erő pedig nem tud tétlen maradni - ezért másféleképpen kellett hatást gyakorolnia. Ez azzal vált lehetővé, hogy ez az erő Teremtéssé lett alakítva, és most az én akaratomnak megfelelően kellet tevékenykednie. Tehát a bukott lény egy más megformálásban, a muszáj-törvény alatt szolgáló tevékenységet folytatott. Az egykor belőlem kiindult - de most elbukott szellemi teremtmény - azért hogy lassan magasabbra jusson, most megkötött állapotban keresztül megy a Teremtés dolgain.A lénynek, akit a legtökéletesebbre teremtettem, akit mint képmásomat, önálló egyedként helyeztem ki magamból - annak a visszatérés útját járva vég nélküli, hosszú idő alatt vissza kell alakulnia azzá, aki az őskezdetben volt. Nincs világosabb válaszom arra, amikor azt kérdezitek, hova lett a szellem, amikor a lény elbukott.Milyen szellemről beszéltek? - Én szellemi lényeket teremtettem, és ezek pártoltak el tőlem. Tehát a lélek nem "egy szellemnek a lelke", hanem A LÉLEK MAGA, AZ EGYKOR ELBUKOTT ŐS-SZELLEM, aki befejezésképpen mint ember testbe öltözik. És amikor egy nem elbukott ős-szellem ölt testet mint ember, úgy annak a lelke is ős-szellem - és nem csak egy rész belőle.Azt is ismételten megmagyaráztam, hogy az egész visszavezetési folyamat alatt a bukott szellemeket a világosság lényei gondozzák. Azok, akik a próbatételük alatt teljesen megmaradtak az én akaratomban. Nekik boldogságot jelent, ha hozzájárulhatnak a bukottak végérvényes visszavezetéséhez. Minden egyes teremtményt igen nagy szeretettel gondoznak, és gondoskodnak róla, hogy felemelkedésüket lehetővé tegyék. Mert a szeretet mindig az én akaratom szerint cselekszik, és állandóan a nem tökéletes felé fordul, hogy az a földi élet alatt tudatosan megváltozzon, és az legyen, aki kezdetben volt. Ezt a változást csak a szeretet képes létrehozni, amit a lény mint ember lobbant lángra magában, hogy velem egyesülve boldoggá tegyem.                                                                                                Amen.B.D.Nr.8945                                                                           1965.2.27. Magyarázat az emberi "lét"-rőlMár végtelenül hosszú idő óta tartózkodtok a Földön, akár örökkévalóságnak is mondhatnátok. Rajta a hosszú utat nem úgy tettétek meg, mint éntudatú ős-szellem, hanem mint egy igen

parányi részecske - és a cél az volt, hogy visszakerüljetek abba az ősállapotba, amelyben kezdetben voltatok. Tehát ha átgondoljátok, hogy mindenfajta teremtményen keresztülvándoroltatok - mert amit láttok, és ami mint a teremtés egy dolga körülöttetek van, abban mindben egy belőlem való erő-szikrának kell lenni, e nélkül nem maradhatna fönn - tehát, ha ezt átgondoljátok, akkor ezeket a dolgokat mint tőlem kisugárzott szellemit kell szemlélnetek, amely kapcsolatát velem akarattal megszakította. De mert nem mulandó, egyszer újból kapcsolatba kell lépnie velem - mert ez törvény, és az is marad, hogy egyszer minden kisugárzott erő visszatér hozzám.Az emberi állapotot - mint fejlődési szakaszt - majd akkor értékelitek helyesen, amikor velem tudatosan helyreállítjátok a kapcsolatot. Körülöttetek minden arra figyelmeztet, hogy az utolsó cél elérésére törekedjetek - hacsak nem akarjátok a teremtésen való átvándorlást megismételni. Ettől segítségemmel megszabadulhattok. És hogy ez valóban így van, azt hinnetek kell, mert a belőlem való Szellemen keresztül jut hozzátok az ismeret - de bizonyítani nem lehet. Viszont csak így érthető meg az egész Teremtés. Azok a kevesek, akiknek a szíve nyitott, az egyetlen magyarázatot ebben látják. Végtelen szeretetemet, fölülmúlhatatlan bölcsességemet, és végtelen hatalmamat látják benne. És nem kételkednek abban, hogy ez így van.De sokkal-sokkal többen vannak a szellemi sötétségben élő emberek. Nehéz nekik világossá tenni a földi élet felelősségét, és többnyire eredménytelen. Nekik újból végig kell járni a menetet az Új Föld teremtett dolgaiban -  hacsak mint embereket korábban el nem hívom őket a Földről. Ha a sötétségben élők egyszer komolyan foglalkoznának a gondolattal: ki vagyok? - honnan jöttem? - miért vagyok a Földön? - akkor megszámlálhatatlan világos lény adna nekik választ ezekre a kérdésekre. Ha kérdést feltennék, az egyik világos gondolat követné a másikat, és eltűnne a sötétségük.De addig nincs bennetek felelősségtudat, ami egy kicsi fény ki nem gyullad bennetek arról, hogy az ember földi élete egy fejlődési folyamat utolsó állomása, ami egy végtelenül hosszú előfejlődés után következett. Ha ezt az életet nem szeretetben töltitek el, fennállhat a veszély, hogy csak üresjárat volt. De ha szeretetben élitek le, eléritek célotokat, és nem számít hogy a hosszú előéletről nem tudtok semmit. Hogy a Földön kiérlelődjetek, ahhoz csak szeretetre van szükség.De a vég előtti utolsó időben elhidegül a szeretet az emberek között - ezért az értelmetekhez szólok, amikor elétek tárom a hosszú előéletet, és egyszer majd tisztán értelem szerint is megmagyarázom a Teremtés lassú fejlődését. Ezzel az a célom, hogy gondolkodni kezdjetek, vajon Istenetek és Teremtőtök milyen céllal tette ezt? Csak gondolkodásra akarlak indítani bennetek, mert akkor bekapcsolódhatnak a világosság lényei is, kérdéseitekre gondolati válaszokat adhatnak.De ha nincs szeretet már az emberekben, a komoly megfontolástól is vonakodnak - akkor nincs már reményük a megmenekülésre. Akkor feltétlenül életbe lép a törvény, amely az anyagba való belenemződést mondja. Küzdelmem a lelkekért mindvégig nem csökken. Ahol az akarat megváltoztatásának a lehetősége fennáll, oda a kegyelmek áradatát zúdítom, hogy még az utolsó pillanatban is növeljem a felismerésre jutók számát. Tehát hogy tőlem indultak, és most újra vissza szeretnének hozzám térni. Akik elérték a földi élet célját, és most bemennek a Világosság Birodalmába - akik az enyémek, és azok is akarnak maradni.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8414                                                                           1963.2.17. A földi lét jelentősége az embernekAz emberi lét az egykor elbukott ős-lény fejlődésének utolsó fokozata - amikor mint "lélek" van jelen az emberi testben. Még most is anyagi forma veszi körül - HOGY MOST MÁR AZ ANYAGOT LEGYŐZZE - és mint szellemi lény elhagyhassa a földi hüvelyt, és bemehessen a Szellemi Birodalomba. Ebben a földi létben végbeviheti az utolsó átalakulását, hogy ismét ős-lénnyé legyen. De ez csak akkor történik, ha szabad akarata a helyes irányt választja, tehát tudatosan ismét felém törekszik, akitől egykor szabad akarattal eltávolodott. Ez az átalakulása azért lehetséges, mert az ember túlontúl gazdagon kapja a kegyelmeket. A kegyelmeket helyesen felhasználva olyan erő fölött rendelkezik, hogy képes lelökni magáról minden tisztátalant, és teljesen az isteni rend szerint él. Tehát szeretet-életet él, mert a test és lélek ezáltal képes lesz az átszellemülésre, és így a hozzám való visszatérése végbemehet.De a rendelkezésére álló kegyelmeket vissza is utasíthatja, és a magasság helyett törekedhet a mélység felé is. Ebben semmi sem gátolja, mert VAN SZABAD AKARATA - AMI ISTENI EREDETÉNEK A JELE. De az anyag felé törekvéssel rettenetes sorsot készít magának - a száműzetést, és végtelen időkig tarthat, míg újra megszabadul!Nem akarjátok elhinni, hogy a földi életnek mekkora jelentősége van. Ezért langyosak vagytok a földi feladatot illetően. Pedig saját sorsotokról van szó, a következményeket magatok viselitek. És a sorsot, amit magatoknak készítetek, nem lehet levenni rólatok. Választástok az örökké tartó boldogság - és egy végtelenül hosszú, és kínos állapot között van. És ti alig tesztek valamit, hogy az elsőt megszerezzétek - inkább közömbösen járjátok az utat. Akik a földi lét fontosságáról tudnak, és figyelmeztető szavakat mondanak, azokat hitetlenül hallgatjátok, nem engeditek, hogy szavaik hassanak rátok - helyette az illetőt fantasztának tartjátok. Jobb lenne ha azon gondolkodnátok: mi lehet a földi lét oka?

Sokszor és ismételten olyan események játszódnak le előttetek, amelyek gondolkodásra indíthatnának. És sokszor és ismételten előfordul, hogy könyvek, beszélgetések és események olyan irányba terelik gondolataitokat, hogy azokat a kérdéseket a magatok életére vonatkoztathatnátok. Csak hinnétek el, hogy az ember földi élete NAGY KEGYELMI AJÁNDÉK, és ha helyesen értékelitek, soha nem sejtett boldogságot hoz. Csak hinnétek el, hogy a földi létnek oka és célja van, hogy nem vagytok "véletlenül" létrejött teremtmények, akiknek földi jártukban nincs semmi felelőségük, és a testi halállal elmúlnak. Az egykor elbukott ős-lénynek - tehát a lelketeknek - most kell megszabadulnia minden további anyagszerű külső formától. A hosszú fejlődési útnak ez az utolsó állomása. Ti emberek éntudatú lények vagytok, de csak azért vagytok "éntudatúak", mert emberi testetekben, ebben a külső burokban egy ős-szellem tartózkodik.  Ez az éntudatú lény pedig egykor tőlem indult el. Tehát nem a testetek, nem az értelmetek hozza létre az én-tudatot, hanem a lélek. A lélek a tulajdonképpeni élet bennetek, az teszi az embert éntudatú lénnyé. A lélek nélkül az ember egy élet-nélküli anyagi külső forma, akkor is, ha minden szerve megvan. De a szervek lélek nélkül semmiféle funkcióra nem képesek. Hogy ennek a külső formának élete legyen, annak feltétele, hogy lélek legyen benne, tehát az az ős-szellem akinek jelenléte megeleveníti a testet, és képessé teszi a legkülönfélébb tevékenységekre.Ezt nektek embereknek mindig szem előtt kellene tartanotok, hogy meghatározott célból vagytok a Földön. Ezt az okot és célt kutatnotok kellene. Ha így tennétek, akkor én olyan gondolatokat vezetnék hozzátok, hogy felismerésre jussatok. Hozzátok küldött követeim által okotok lenne a gondolkodásra. Valóban - áldásos lenne, ha a földi életen nem mennétek közönyösen végig, hanem használva az értelem adományát, eljutnátok a Teremtőtök iránti helyes beállítottságra, és helyes ismeretre. Aggódom minden egyes lélekért, hogy mint ember használja ki ezt a rövid kegyelmi időt, és érje el a végső célt: hogy visszatér hozzám, ahonnan egykor mint teremtett szellem távozott.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.84o1                                                                            1963.2.3.Mi volt az ember az őskezdetben?Mindig, mindig csak ugyanazt akarom nektek meggondolásra ajánlani: hogy isteni eredet vagytok. Ezért magatokat mint belőlem kiszállt szikrát szemléljétek, amely örökké ugyanaz marad, aki volt. Isteni teremtmény, ugyanazzal az ős-szubsztanciával, mint én vagyok. Még akkor is azok maradnak, akik voltak, ha sokan kitértek önmagukból, ha megrabolták önmagukat isteni tulajdonságaiktól. De ez az állapot nem tart örökké, hanem megváltozik. És előlép az ős-lény, aki hozzám hasonlóan teremt és munkálkodik. Újból képmásom lesz, és mindörökké megmarad.Gondolkodjatok azon, hogy ÉN vagyok a kiindulástok, én - a legtökéletesebb lény - aki benneteket szeretetből teremtett. És akkor éljétek át, hogy újból azzá lesztek, és már más kívánságtok ne is legyen, minthogy visszatérhessetek a kezdethez. A felismert gyengeségeitek és hiányosságaitok tegyenek alázatossá, és indítson bensőséges imára, hogy segítselek olyanná alakulni, aki csatlakozhat hozzám. És mondom nektek: mérhetetlen kegyelmet kaptok, mert ez az akarat megnyitja szíveteket, és most már betölthetem szeretetem erejével is. Ez pedig lehetővé teszi, hogy megváltozzatok, és ősi lényeteket újból felvegyétek.Gondoljatok rá ismételten, hogy belőlem keletkeztetek, hogy az enyémek vagytok, és azok is maradtok. Mert nem mondok le semmiről, ami az enyém. Ha valaki szabad akarattal el is fordult tőlem, és kitart az ellenállásban velem szemben, mégis megmarad az egykor belőlem kiáradt szeretet-erőnek, amely feltétlenül visszaáramlik hozzám - mert ez öröktől való törvény.Visszatérésetek útját megrövidítené ha felismernétek, hogy honnan eredtetek. A visszatérés első lépése, ha elismeritek magatokat isteni teremtménynek. Mert egykor nem akartatok elismerni örök Isteneteknek és Teremtőtöknek - és ez volt a bukásotok ! A GŐG volt, amely elhitette veletek, hogy a hozzátok vezetett erőmet nélkülözni tudjátok - és így ez lett egész nyomorult állapototoknak az oka.Tehát a földi életben legyen bennetek tudatos az isteni eredet. Ugyanakkor azt is tudnotok kell, hogy erőt és világosságot csak a velem való kapcsolat által kaphattok újra. Az isteni tulajdonságokat csak a szeretet, a világosság reátok sugárzása adja meg. Nem lehetetlen dolog, hogy visszatérjetek az ős-állapotba, hogy valóban istenek legyetek, ahogyan kezdeti rendeltetésetek is az volt.De ha csak kreatúrának tekintitek magatokat, amelyek a többihez hasonlóan a Földön járnak - akkor még szellemetek nagyon sötét, és végtelenül hosszú az út, amíg kiindulástokig, az Örökkévaló Atyához visszatértek. Nem ismeritek föl a földi életnek sem értelmét, sem célját, csak a földre irányuló gondolatokat ápoltok, a teljesen elferdült lényeteket azzal fejezitek ki, hogy Istenetekhez és Teremtőtökhöz is teljesen ferde a beállítottságtok.Ismerjétek fel magatokat! - Kérdezzétek gyakran, mi lehet az oka emberléteteknek? Gondoljátok át, kik  vagytok? - honnan indultatok? Magatokat ne tekintsétek annyira alacsonyrendűnek, hogy a halállal ti is elmúltok a semmibe! Ezzel a gondolkodni nem tudó állatoknál is alacsonyabbra helyezitek magatokat, mert nem használjátok az értelmeteket - ami pedig megadatott nektek! Már maga az, hogy értelmetek és szabad akaratotok van, arról a hatalomról tanúskodik, amely megteremtett, és teremtett művei

mindig a legnagyobb bölcsességről adnak bizonyságot. Valóban, ez a hatalom nem helyezett ki magából semmit, ami hiányos lenne. Magas tökéletességű lények keletkeztek. Viszont ti emberek nem tudtok róla, hogy ti vagytok azok a lények , akik elpártoltak. Eltávozásotokat, és szeretetem gondoskodását azért említem folyton, hogy szabad akaratú visszatérésre indítsalak bennetek. Ezért csak azt kérem, gondolkodjatok magatokon - kik és mik vagytok - miért éltek a Földön? Gondolkodjatok róla, a teremtésnek micsoda csodálatos művei vagytok - micsoda művészi kivitelezésű a testetek, a működése micsoda bölcsen van elrendezve. Már erről is felismerhetnétek az isteni eredetet. Tehát hogy aki megteremtett magas fokon bölcs volt, hogy önmagából merítve ilyen teremtmények jöttek létre, akik gondolkodnak és akarnak, ezért biztosan másra lettek teremtve, nem csak arra, hogy a Földön átmenve eleget tegyenek a földi követelményeknek - majd távozzanak. Aki már odáig eljutott a felismerésben, hogy a földi életnek kell hogy valamiféle oka és célja legyen - az tovább fáradozik, hogy további magyarázatokat is kapjon. Ekkor fölemelkedésetek már biztosított, mert felelősség tudattal éltek, és egymásután kialakulhatnának bennetek az isteni tulajdonságok. Ős-szubsztanciátok isteni erő, és az kifejezésre akar jutni. Majd a velem való egyesülést keresitek, tehát lehetőséget adtok, hogy szeretetem ereje ismét rátok sugározzon. Így ismét azok lesztek akik kezdetben voltatok.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8943                                                                           1965.2.25.Az ember nem a teremtő hatalom mellékproduktumaAz ember hajlamos azt hinni, hogy az Isten őt a hibáival, vétkeivel, tehetetlenségével együtt teremtette - ha egyáltalán hiszi, hogy az Isten teremtette. Nem lehetne sem szeretetet, sem bölcsséget feltételezni arról a Teremtőről, aki ilyen lényeket teremtene. Ekkor minden ember egy hibákkal teli lény produktuma lenne, aki a lényeket hangulatból teremtette - de hogy tökéletes lenne, azt nem lehet elmondani róla. Aki ilyen gondolatokat táplál magában, abból hiányzik minden világosság, téves fogalma van saját Teremtőjéről. A teremtés folyamatában az emberi lét csak egy szakasz, habár a legfontosabb állapot, mert ez idő alatt teszi meg azt az akarati döntést, hogy elérje az ős-állapotot - tehát amilyennek Isten megteremtette.Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a legtökéletesebb lényből való keletkezés egyúttal a legnagyobb tökéletesség állapotát is jelenti. Most abban az állapotban vagytok, amit magatok teremtettetek magatoknak, tehát nem öröktől való Teremtőtök akarata. Azzal is tisztában kell lennetek, hogy ez egy közbülső állapot, amit a magatok fordított irányú akaratával hoztatok létre, de amit visszaváltoztathattok az ős-állapotra, ha az akarat készséges rá. Ezért kell küzdenetek minden hibátok és vétketek ellen. El kell indulnotok, hogy megváltozzatok, és olyan állapotot teremtsetek, amikor minden hibát erénnyé változtattok. Akkor a teljesen isten-ellenes viszonyban olyan változás megy végbe, amely Isten közelébe helyez, és közeledtek az ős-állapothoz, amelyben voltatok.Az emberi létet nem lehet lezártnak tekinteni. Tudatában kell lenni, hogy volt egy "előtte", és lesz egy "utána". De ha minden formától meg akartok szabadulni, az erre vonatkozó döntést az ember-lét alatt kell megtenni. Ellenkező esetben visszaestek egy olyan szakaszba, amelyet már rég meghaladtatok. De azt soha ne higgyétek, hogy egy teremtő hatalom "véletlenül létrejött" terméke vagytok - aki önkényesen, több kevesebb hibával hozott létre. El kell hinnetek, hogy ez a teremtő hatalom a legtökéletesebb szeretet és bölcsesség. Aki egyetlen célból teremtett benneteket: hogy belétek sugározhassa szeretetét, azaz önmagát. De a lények ezt megakadályozták. Visszautasították a szeretetet, és ezzel önmaguk ellenkezőjére fordultak. Azok lettek akik ti most vagytok - emberek - mindig azzal a céllal, hogy egykori önmagukat elérjék.Tehát földi időtöket csak átmenetinek tekintsétek, mely alatt közelebb kerülhettek az isteni Tervben előrelátott visszatéréshez. Ez majd elvezet az eredeti állapothoz, hiszen a teremtő-erőtől a legnagyobb tökéletességgel indultatok. Tisztában kell lennetek vele, hogy a földi életben minden erőtöket megfeszítve kell a rossz szokások és bűnök ellen küzdeni, mert az akadályozza egyesüléseteket Öröktől való Teremtőtökkel. De végtelenül boldogok lesztek, ha az egyesülés sikerül. Ha sikerül átalakulnotok szeretetté, akkor újból felfoghatjátok Atyátok szeretetének sugárzását, és boldogságotokat ez hozza létre. Egyedül az legyen a célotok, hogy ismét azok legyetek, akik kezdetben voltatok, tehát Istenből kilépett, a legmagasabb tökéletesség fokán álló lények.                                                                                                  Amen. B.D.Nr.5198                                                                            1951.8.26.A lélekrészecskék menete az anyagbana tudatos lelki munka"Anyagon" - az ítélet alatt lévő szellemi szubsztanciát kell érteni. És az ismét - Isten örök megváltó Terve szerint - a fejlődés útját járó szellemi szubsztanciát rejt magában. Ez a szellemi szubsztancia, amelyet a külső burok - mint anyag - tart fogva magában, fejlődése útján hasonló szubsztanciákkal egyesül. Ezeket nevezzük lélek-részecskéknek, és a teremtés dolgait ezek elevenítik meg.

A teremtés minden dolgában van ilyen lélekrészecske, legyen az szilárd anyag, növény, vagy állatvilág. Ezekből kikerülve megint egyesülést keresnek, hogy aztán egy új külső formában, amely mindig jobban és jobban hasonlít az emberhez, egy egészet képezzenek. Végtelenül sok idő elfut, amíg az egész teremtésen végigjárva összetalálkozik a sok lélekrészecske, hogy már mint emberi-lélek, külső formát kaphasson. Annak már meghatározott feladata, hogy hiánytalanul megszabaduljon minden külső buroktól.Tehát az emberi test az a külső burok, amely a lelket körülveszi. Feladata, hogy kiérlelődésre segítse a benne rejtőző szellemit. A kiérlelődés a szabad akarattal, az isteni eredet jelével megy végbe - úgy, hogy az minden lélekrészecskét igyekszik az Istenből való igazi rendbe bevinni. Azaz, a megszámlálhatatlan kicsi lélekrészecskét elviszi az Istennek tetsző alapra - tehát minden ösztönt és hajlamot Isten felé irányít.Az Istennel ellenkező minden kívánságnak Isten felé törekvő érzéssé kell válni. Ez az a "tudatos lelki munka" - amit a földi élet alatt kell elvégezni. Gyakorlatilag ezt úgy kell érteni, hogy le kell faragni mindent, ami a korábbi megtestesülésekből még a lélekhez tapad. Tehát le kell győzni az állati ösztönöket, és az anyag utáni kívánságot, mert ezek még az előző fejlődésekből maradtak vissza, és erősen tapadnak a lélekhez.Tehát aki felfelé akar menni, annak le kell vetkőzni minden jelenséget, amely a mögöttes utat jelzi, és törekedni kell mindenre, ami a további fejlődést engedi láttatni. Ezek viszont isteni-szellemi tulajdonságok, mint az alázat, türelem, irgalom, szeretet, békesség, és igazságosság. Ezek mind szeretetből induló tulajdonságok, ezért a földi életben a SZERETETET kell legjobban kibontakoztatni. Mindez egy egészen tiszta irányvonalat ad az embernek, amit mint földi feladatot kell elvégeznie. Isten akarata a szavain keresztül jut az ember tudomására. A lélek még egy rendezetlen szellemi, amit el kell vezetni a rendhez. És mert a szabad akarat állapotában van, határozni tud önmaga fölött. Tehát, ha akar illeszkedhet a rendhez, de erre nem kényszeríthető.Ahogyan a lélek a rendhez illeszkedik, olymódon van az Istenből való SZELLEMÉNEK lehetősége, hogy társuljon hozzá. Mert a Szellem az ösztönök, és a rendhez nem szokott szubsztanciák káoszán nem hatol keresztül, illetve, ha hiányzik valamihez az akarat, rendező módon nem nyúl közbe. A rend akkor áll helyre, ha a korai előzetes időszakból egy testi formát jellemző tulajdonság az ellenkezőjére fordul.  A fejlődés kezdetén álló szellemi még tökéletlen - viszont az az emberi testbe való öltözés oka és célja, hogy tökéletessé váljon. Ebből következik, hogy a korábbi anyagba-öltözések felismerhető tulajdonságai nem állnak összhangban az isteni renddel. A tökéletességre való törekvés jeleként ezeket az ellenkezőjükre kell változtatni, hogy az ember karakterét az alázat, szeretet, jóság, szelídség, igazságosság, és irgalom jellemezze. Felismerhető legyen benne az isteni rend, és a lélek érje el célját, hogy elhagyhassa az anyagi formát, és már erő és világosság birtokában, mint szellemi lény törhessen fölfelé. Ez túlvilági továbbjutását is meglepő gyorsasággal viszi majd előre.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8564                                                                           1963.7.2o. A visszavezetés folyamataNem veszhet el örökké semmi, ami belőlem, az erőmből keletkezett. Fennmarad, mert nem múlhat el, és feltétlenül visszatér hozzám. Ez örök rendem törvénye. Viszont a lényszerű, aki mint tökéletes isteni lény indult ki tőlem – szabad akarata folytán ellenkezőjére is változhat - odaadhatja tökéletességét, és isten-ellenes lénnyé alakulhat.Ezt meg is tette - és én nem akadályoztam meg ebben, mert tervem volt velük, és az minden teremtett lény elé azt a célt állította, hogy: "gyermekemmé"  legyen. Ilyennek én nem teremthettem meg, erre szabad akaratból mindenkinek magának kell törekedni. Tehát leválásukat nem akadályoztam meg, hanem egy visszavezetési folyamatot állítottam föl az összes egykor elbukott lényszerű számára. Az egykor kisugárzott erőmet, amellyel a lényeket létrehoztam, most a Teremtés különféle dolgaivá alakítottam át. A lényeket megszámlálhatatlan részecskére oldottam, és a teremtés dolgait ezek elevenítették meg. Tehát akaratomnak megfelelően most termékennyé vált az erő. Azaz, most minden teremtett dolog a neki kiutalt feladatot, mint természeti törvényt, teljesítette. Mert ok és cél nélkül nem teremtettem semmit. Minden teremtett dolognak rendeltetése van. Bölcsességem, szeretetem és hatalmam így létrehozott egy földi világot, amely minden bukott részecskét magába fogadott. Ezek lassan mindig magasabbra érlelődtek, majd valamikor mint egyedi lény, újból eggyé lesznek. A valamikor elbukott ős-lény testet ölt mint ember, hogy a szabad-akarati próbát megállja - vagyis hogy most szabad akaratból felém forduljon, mert egykor szabad akaratból fordult el tőlem. A fölfelé fejlődésnek ez a végtelenül hosszú útja a részecskére oldott ős-lény számára a szolgálat útja - ellentétben a bukásával, amelynek oka a gőg és uralomvágy volt. A visszatérés csak a megszakítatlan szolgálat útján mehet végbe - és pedig a muszáj-állapotban - míg aztán egyszer mint ember szabad akarattal szolgál, amire a szeretet hajtja. Ez biztos tökéletességet garantál neki a Földön.Végtelenül hosszú ez az út, amit az egykor elbukott ős-lény megtesz, ami mint ember a szabad akarat állapotában megteheti a végső döntést. Ez az út annyira kínos, hogy az embertől elvetetik

a róla való visszaemlékezés. Mint embernek szabadon kell döntenie. Ha erről a kötött állapotáról ismerete volna, az befolyásolná gondolatait és akaratát. Döntésre a félelem hajtaná, az pedig értéktelenné tenné a lélek számára a döntést. Az ember szabadon, szeretetből szolgáljon, és így vigye lelkét a kiérlelődésre. Ezért járja a földi útját.Mert az ember az egykor elbukott ős-szellem, akinek végtelen szeretetemből minden lehetőség megnyílik, hogy újból azzá legyen, aki kezdetben volt: egy nagy tökéletességben élő lény, aki szabad akaratából kifolyóan maga igyekezett a tökéletesség elérésére. Ezt én nem adhattam volna meg neki. Így - ami "teremtett dolog" volt - most az ÉN KÉPMÁSOM - a gyermekem lett.Ez volt a cél, ami kezdet óta előttem lebegett, és ami végtelenül hosszú fejlődési menetet kívánt, és amit úgy kell érteni, hogy az én "Örök Megváltó Tervem." Ezért emberek, legyen tudatos bennetek, hogy ti vagytok az a bukott szellemi, akik most kevéssel a cél előtt álltok. Ezzel azt mondom, hogy kapcsolódjatok hozzám szabad akaratból. A kapcsolódás azt jelenti, hogy váljatok szeretetté, hogy egyesülhessetek velem, a Örök Szeretettel.Most már tudjátok, a létet nem emberként kezdtétek, hanem örök idők óta léteztek. Tudjátok azt is, hogy belőlem nem ebben a tökéletlen állapotban léptetek ki. Gyöngesége és vétke az embernek van, nem vagytok tökéletes lények, épp ezért soha nem indulhattatok ki belőlem ebben az állapotban, mert én csak tökéleteset tudok teremteni.Ez gondolkodásra késztethetne, és elvezethetne arra a felismerésre - kell, hogy a földi létnek valami célja legyen! Tehát, hogy el kell jutnotok arra a tökéletességre, amelyben kezdetben voltatok, és amit szabad akarattal elhagytatok. Ismeritek a feladatot, hogy szeretetté kell válni, mert az az ősi elemetek, mert ős-szubsztanciátokban ugyanazok vagytok, mint én. Mint ember még messze vagytok a tökéletességtől - de isteni teremtmények vagytok, és azok is maradtok. Nem múlhattok el soha. Én mindig gondot viselek rátok hogy tökéletessé váljatok, és biztos hogy eléritek egyszer a végső célt: hogy velem bensőségesen egyesüljetek, és mindörökké megmaradjatok.Hogy mint emberek ezekről a dolgokról nagyon keveset tudtok, annak a gyenge szeretet az oka. Magasfokú szeretettel már a legteljesebb ismeretben lennétek, közel a beteljesedéshez. Az ismeretet én megadom, csak ti legyetek készségesek az elfogadásban. Legalább kívánság legyen bennetek, hogy valamit megtudjatok Istenetek és a Teremtés Művének összefüggéseiről. Valóban, én bevezetnélek minden erre vonatkozó igazságba, és ti a földi utat tudatosan járnátok azzal a céllal, hogy végképp egyesüljetek velem. Tökéletességre jutnátok - és egy örökké tartó boldog életre.                                                                                                Amen.B.D.Nr.7413                                                                            1959.9.2o.Az én-tudat stádiumaAz emberek énjük tudatában vannak. Ez azt jelzi, hogy intelligens lények vagytok, azaz van gondolkodó képességetek. Tehát olyan lények, akik Istenből indultatok, az ő képmására lettetek teremtve, és így öntudatotok van. De a régi idő és a jelen között - amikor mint ember jártok a Földön - végtelenül hosszú idő húzódik, amely alatt az én-tudattól meg voltatok fosztva. Ez idő alatt mint valami lényszerű elevenítettétek meg a Föld dolgait. De a lényszerű maga nem volt tudatos, mert csak mint az egykor öntudattal bíró lény egy részecskéje ment át a teremtés dolgain. Csak miután ismét minden részecske összegyűlt, tudott a lény emberré testesülni, és ekkor én-tudata is újra megjelent, mivel most feladatot kellett teljesíteni. Mint ember a fejlődéséért felelőséget visel, mert értelmileg abban a helyzetben van, hogy képes megállapítani, a tulajdonképpeni énjére, a lelkére, az életvitele  milyen hatást gyakorol.Az elő-stádiumban a lénynek nem volt én-tudata, felelősége sem volt, mert a muszáj-törvény alatt élt. Végbevitte amit Isten rendelt neki, és ösztönösen cselekedett. Szellemi intelligenciák kormányozták, és a neki rendelt tevékenységet azok befolyása alatt végezte.Más az ember helyzete. Most rendelkezik önmaga fölött, gondolkodik és cselekszik, és mint tudatos lény, mindezt teljes szabadságban teszi. Most Isten akarata az, hogy tudatosan gondolkodjon és cselekedjen - de már nem Isten akarata a meghatározó, hanem a SAJÁT AKARATA. Folyton az éntudat hatása alatt cselekszik, önrendelkezőnek érzi magát, mert énje tudatában van. Nem áll idegen befolyás alatt, saját kedve szerint irányítja akaratát, és felelősséget vállal érte.Ez különbözteti meg az állattól. Az állat a fejlődésben már messze előrehaladt forma, de amíg az utolsót, az  emberi formát magára nem veszi, mindig a muszáj-törvény alatt áll. Akármennyire is intelligensnek látszik, önmaga fölött még nem rendelkezik szabadon. Én-tudatát még nem nyerte vissza, és a testet öltés utolsó fokát még nem érte el. De egyszer majd ezt az utolsó fokozatot is eléri, mert egyszer minden szellemi magára veszi a földi életet, ember-testbe öltözik, és énje tudatára jut.Mivel az ember egy éntudatú lény, el kellene jutnotok  arra a következtetésre, hogy az ember Teremtője és Alkotója, az Örök Isten, nem lehet egy olyan szellem, akinek nincs lénye. Lénye magas fokon tökéletes, gondolkodó, és szabad akaratú - mert e nélkül nem teremthetett volna olyan lényeket, akik az istenség eme jeleivel bírnak.Mert a teremtményről - az emberről - a Teremtőre kell következtetni. Tehát Isten a legmagasabb fokon éntudatú, mert az ember is én-tudattal rendelkezik. Isten a legmagasabb fokon tökéletes,

míg az ember cáfolhatatlanul még tökéletlen lény. De minden tökéletlensége ellenére van én-tudata, és ez isteni eredetűvé teszi. Hasonló volt Istenhez - és majd újra tökéletes lesz, mint a teremtésekor volt. A teremtés egész művében a legnagyobb csoda az ember tudatossága. Az emberek egyszer végiggondolhatnák, micsoda halott életük lenne, ha nem lennének tudatosak. Ez ad minden embernek személyes pecsétet: felismeri magát, mint aki gondolkodásra képes, és aki szabad akarattal rendelkezik önmaga fölött. Mint ilyen gondolkodhat önmagáról, beleillesztheti magát a teremtés kereteibe, és én-tudatával tudatosan meghatározhatja, hogy az "én"-je mit akar. Az istenség megnyilvánuló jele az én-tudat, mert feltételezi azt a vele azonos lényt, aki az életbe hívta. Ez akkor is így van, ha a lény - mint ember - csak torzképe annak, akit Isten teremtett. De én-tudatát megtartotta, azért újra azzá alakulhat, aki kezdetben volt. Az emberi állapotban - az én-tudat állapotában - mindent megtehet amit akar, még akkor is, ha Isten akarata folytán a kivitelezés lehetősége olykor megrövidül.De képes önmagából kiindulva tervezni, gondolkodni, mindig az esemény központjában érzi magát, mert tudja, hogy ő létezik, és ezt a tudatát többé már el nem veszti. Épp ezért egyszer felelőségre lesz vonva, hogy földi életében tekintetbe vette-e ezt a nagy kegyelmet, tudta-e hogy éntudatú lény, akit a Teremtő úgy alkotott, hogy önmagát megismerheti, és ezért önmagától állítsa helyre az igazi viszonyt Teremtőjével. A gondolkodó-képességhez hozzátartozik az én-tudat, és a kettő együtt képes jó gyümölcsöt teremni. De a szabad akarat is legyen mindig tevékeny, mert az éppúgy az isteni teremtmény jellemzője. Az isteni adományokat a szabad akarat értékesíti. Ha él az adományokkal, és az emberi élet alatt azt az utat veszi igénybe, amely Istenhez vezet, akkor  teljes tökéletességben térhet vissza az ATYAI HÁZBA ahonnan egykor elindult.                                                                                                Amen.B.D.Nr.8575                                                                           1963.7.3o. Az anyag, és az anyag feladatának magyarázataMinden anyag megszilárdult szellemi. És az egész földi-anyagi világ nem más, mint az egykor tőlem kisugárzott szellemi erő, amely az ős-kezdetben nem tett eleget rendeltetésének. Rendeltetése teljesítésére nem kényszerítettem - holott öröktől való törvényem szerint tevékenykedniük kellett volna. Ezért lett belőlük különféle teremtmény, ezek a természet-törvény alapján végezték munkájukat, és ezt a munkát a muszáj-törvény keretein belül tették. A törvény kötelező tevékenysége által a szellemi mindig magasabb fokra jutott - tehát a teremtés a legkülönfélébb fejlődési fokon álló szellemiből tevődik össze. A fejlődés a legkeményebb kőzettől a növényen és állaton keresztül fel az emberig folytatódik. A fejlődést minden egyes teremtett dolog állandó szolgáló tevékenysége garantálja. Az anyag ismételten feloldódik - azaz a szellemi állandóan cseréli a külső formáját, ez a külső forma mindig valami magasabb fokú, és így a szellemi lassan kiérlelődik benne. Majd eljut arra a fokra, amikor megtestesülhet mint ember, hogy szolgáló tevékenysége által ettől az utolsó földi formától is megválhasson. A külső burok, azaz a külső anyagi forma mindig érettebb szellemit rejt magában, hogy kiérlelődését szolgálja. Maga a burok minden új forma-cserénél feloszlik, és a benne rejlő szellemi szubsztancia egyesül a hasonló érettségü szubsztanciákkal. Így vesznek fel mindaddig új formákat, míg össze nem gyűlt minden erő, ami az őskezdetben mint lény létezett. Most a lényből megint lény lett, a maga kezdeti minőségében. De szeretete nincs, mert azt nem akarta elfogadni tőlem. A Földön - most mint ember - áthaladó ős-szellem a szeretetet mint Szeretet-szikrát kegyelmi ajándékul kapja tőlem. Most - mint egy ember lelke - az ős-lény képes a tökéletesség elérésére. Újból olyan tökéletes lehet, mint volt kezdetben, amikor elindult tőlem. És amikor eljut a tökéletességre, én akkor értem el a célt, amit a lény teremtésekor magam elé tűztem.Végtelen hosszú az az idő, amíg az egykori lény átmegy a Föld teremtett dolgain. Amit most mint anyagot láttok, annak az átalakulásához roppant hosszú idő kellett, mert a szellemvilág első kemény anyaga nem igen tette szabaddá a szellemit. És ha a természeti törvények befolyása nem oszlatná szét a kemény külső formát, örökkévalóságok is eltelnek, amíg egy könnyebb lazítás végbemehet. A kőzetvilág úgy enged meg egy könnyebb életet, hogy vagy önmagában megváltozik, vagy szétesik, és szabaddá teszi a benne megkötött szellemit. Az most egy könnyebb formába kerülve újból kötötté válik. Így lesz a forma mindig könnyebben feloszlatható, a forma változtatása könnyebbé válik, és a teremtés minden dolga lehetővé teszi, hogy szellemi érlelődhessen benne. Így kel lassan életre a kezdetben elkeményedett szellemi.A külső forma cseréje mindig gyorsabb lesz, és az egész természetben állandó az élet és halál - a keletkezés és elmúlás. Ennek ellenére a fejlődéshez mégis végtelenül hosszú idő kellett, és az ember ezt az időszakot fejezi be.A dolgokat mindig szétválasztva kell nézni. Egyrészt minden külső forma olyan szellemi, amely a maga fejlődése kezdetén áll - másrészt minden külső forma olyan szellemit rejt magában, amely már magasabb érettségi fokon van, és most ezen a fokon érlelődik. A külső burkot tehát nem kell úgy értékelni, mint ami benne van. A külső forma feloszlása a benne lévő szellemi számára szabadulást jelent - egyúttal az őt borító anyagnak is a magasabbra való fejlődés újabb fokát jelenti.A burok-anyagoknak még sok időre van szükségük, hogy az utolsó fázisban a lélek részei lehessenek. De minél engedelmesebb a külső burok a szolgálatban, A MAGA FEJLŐDÉSE is

annál gyorsabban halad - természetesen mindig a törvényes rend szerint. Mint külső burok, az emberi testnek igen nagy a feladata. A testet képező szellemi szubsztanciáknak gyorsabb fejlődést hozhat, ha minél engedelmesebben alávetik magukat a lélek követeléseinek. Tehát ha még a földi élet alatt a lélekkel együtt szellemivé válnak.Ez egy másik ős-szellem számára megrövidítheti a földi utat, mert szokatlan szolgálatával, szenvedésével hozzájárulhat, hogy az az ős-szellem visszatérjen hozzám, amikor földi útját járja, ugyanis nem kell a mélybe való visszaeséstől félnie, mert a már átszellemített szubsztanciák garantálják a biztos eredményt.És hogy most ezt tudjátok, késztessen arra, a földi élet alatt teljesen tudatosan törekedjetek a test átszellemiesítésére. Tehát olyan életet éljetek, amely szeretetparancsolatom alapjain áll, mert a szeretet az az út, amely elvezet a test átszellemítésére.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8573                                                                           1963.7.28.A test és lélek átszellemítéseMinden kérdésre úgy akarok válaszolni, hogy érthető legyen nektek - még akkor is, ha az alacsony lelki érettség miatt a mélyebb összefüggéseket nem is értitek meg. Nem hagylak felvilágosítás nélkül azokról a problémákról, amelyek foglalkoztatnak, és amelyeket nem vagytok képesek egyedül megoldani. Amennyire vágyódtok a világosságra - annyi legyen a világosságtok. Az emberi lélek összeállítása ugynúgy megy végbe, ahogyan végbement a feloszlatása, amikor szubsztanciálisan elkeményedett, és lehullott tőlem.A teremtés dolgain átment, és megérlelődött részecskék összegyűltek. A kő, növény és állatvilág újra szabaddá tett minden részecskét, amely egy bukott szellemhez tartozott. Ezek egyesültek, és megalkották az ember lelkét. Tehát a lélek egy bukott szellem, aki hozzám, a kiindulásához visszatér, ha az utolsó akarati próbát - amely a szabad akaratának függvénye - megállta.A lélek az anyagi testben egy testi burokban van. A test még a fejlődés kezdetén álló, megszámlálhatatlan szellemi szubsztanciából áll. Minden anyag - a fejlődés kezdetén álló szellemi, amely érettebb szellemit rejt magában. Ez szintén szolgál, és így érlelődik. Az "anyag" tehát még hosszú út előtt áll, amíg maga is testet ölthet mint "lélek". A szellemi szubsztancia útja mégis különféle hosszúságú lehet. Pld. ha gyorsabban kiérlelődik az a szellemi, amit mint anyag őriz, de az is lehet, hogy az anyag oszlik fel hamarabb, pld. amikor minden ellenállás nélkül szolgál, vagy a benne szolgáló szellemi ellenállása hamarabb megtörik.Ez utóbbi akkor következik be, ha olyan környezete van ahol tudatosan törekszenek felém. Ezt minden szellemi jótéteménynek érzi, fejlődési útja lerövidül, mert gyakori szolgálatot engedélyeznek neki.Ezt úgy értsétek, hogy ahol nincs szellemi törekvés, ott az anyag "összehalmozódik", mert ragaszkodnak hozzá. Nem engedik szolgálni, és ebben az anyagban meghosszabbodik a kötöttség állapota. De éppígy meg is rövidülhet, ha az ember nem törekszik a javak tárolására, hanem annak a kevésnek amije van, állandóan szolgálni kell.  Ilyenkor az ember az irántam, és az anyag iránti beállítottságával járul hozzá az anyag gyorsabb feloszlásához. A benne lekötött szellemi többször cserélhet formát, gyorsabban érlelődik, gyorsabban jut odáig, hogy mint lélek összegyűlhetnek részecskéi, és ember formában ölthet testet! Ugyanígy a lélek földi-testi burka szintén megszilárdult matéria, amelynek szubsztanciái egy valamikor elbukott ős-szellemhez tartoznak, és mint lélek egyszer majd szintén leteszi a Földön az utolsó akarati próbát. Amikor az embernek sikerül a földi élet alatt egyszerre testét és lelkét is átszellemíteni - ami RITKÁN fordul elő, de mégis lehetséges - akkor testének szellemi szubsztanciái a lelkéhez társulnak, és ők is elérnek bizonyos fokú érettséget. Most a világosság lényei, akik a bukott szellemet gondozzák, szintén olyan hatást gyakorolnak a még formába kötött lényszerűre, hogy gyorsabban érlelődjön. Az a lélek, aki az átszellemítést testével is végbeviszi, a másik léleknek minden szubsztanciájára sok olyan erőt sugároz, amely annak a még hátralevő fejlődési menetre hat.Tehát a lélek AZ ÁTSZELLEMÍTETT TESTÉT IS ÁTVISZI a túlvilágra, és ott az átszellemített szubsztanciákat mint erőt sugározza arra az őslényre, akihez tartoznak. Ez a lény majd sokkal rövidebb idő alatt teszi meg a maga fejlődési útját, mert földi tartózkodása alatt ez a kiérlelődött szellemi - amelyet az egykor benne lakó lélek már megváltott - most megakadályozza, hogy mint ember visszazuhanjon a mélységbe. Sőt erőben és formában is hatást gyakorol a lélekre, és fokozott törekvésre serkenti. Ezért tekintse az ember igen nagy feladatának, hogy a testét is átszellemítse. Tegyen meg mindent, hogy a saját lelke mellett ezt a másik lelket is segítse, akinek a szubsztanciái a földi élet alatt az ő anyagi testében szolgáltak. A halál óráján elpusztul a földi anyag. De az átszellemített test a lélekhez csatlakozik, majd mint erő ismét ahhoz az ős-szellemhez árad, akihez tartozik. Az jelentős segítséget érez, és majd emberi állapotában soha nem zuhan a mélységbe, mert ezt átszellemített szubsztanciái megakadályozzák. Tehát a test fájdalma és szenvedése árán sok éretlen szubsztanciát kiérlelődésre segíthettek. Kisebb engesztelő áldozatot is hozhattok ezekért a szellemi lényszerűekért, amikor testi szenvedéseiteket tudatosan és megadással viselitek. Ez a test még megváltatlan szubsztanciáit jóra indítják, és a ti, a még megváltatlanok iránti szeretetetekhez, és a test átszellemítésére irányuló törekvéseitekhez ők is hozzájárulnak.

A földi élet alatt tehát nemcsak a magatok lelkét érlelhetitek, hanem egy másik ős-szellemet is gyorsabb érlelődésre segíthettek, ha szeretettel, és segítőkészséggel megváltást visztek minden bennetek lévő ős-szelleminek, aki még ellenfelemhez tartozik. Ha ez a megváltás nem megy végbe, a test is elindul a maga útján - feloszlik és elenyészik. Így valamilyen formában megszámlálhatatlan kicsi, és még kisebb élőlénynek tesz szolgálatot. Útja így hosszabb, de egyszer majd ezek a szubsztanciák is összegyűlnek, és az ő testbe-öltözésük is végbemegy.Arra mindig gondoljatok, hogy az anyag a fejlődés kezdetén álló szellemi. Ez a maga formájában egy érettebb szellemit hordoz, és így lehetővé teszi, hogy az szolgálhasson, és ezáltal a szellemi magasabbra fejlődhessen. A test és lélek szétválasztását mindig meg kell tennetek, talán akkor jobban megértitek, hogy a test fájdalmának és szenvedésének mi az oka és célja. Jézus keresztútját is ezért állítják szemetek elé, hogy kövessétek. Mert értetek hordozta, az emberiség bűneiért! Az ő lelke teljesen bűntelen volt! Ennek ellenére mondhatatlanul szenvedett! Amikor szenvedtek gondoljatok rá, hogy nektek is készen kell állnotok arra, hogy engesztelést hozzatok azért a szellemiért, amely mint külső forma szolgálatotokra áll, hogy ti tökéletességre jussatok - az ő szenvedés- útját így jelentősen megrövidíthetitek. Vigyen rá a szeretet benneteket, hogy megváltásra segítsetek mindent, ami bűnössé lett.                                                                                                Amen.B.D.Nr.7262                                                                           1959.1.21.Feltámadás - a test enyészeteA teste szerint mindenki meghal, aki él. De a lélek feltámad az életre - vagy ha a Földön nem törekedett az "életre", akkor a túlvilágon tartózkodik a halálban. Tehát a feltámadás mindenki számára biztos, aki vágyódik az életre. Akik nem hisznek a feltámadásban, azok nem is vágyódnak lelkük életére, és csak a földi élet kívánatos nekik. Ezt kívánják, amennyire csak lehet, meghosszabbítani.Meghalnak ők is testileg, de ha lelküknek nincs élete - örökké a halálban marad, habár a föltámadás egyszer nekik is biztos lesz. Aki lelke életét keresi, és törekszik rá, az biztos lehet hogy a testi halál után az örök életre talál. Erre Jézus szolgáltatta a bizonyságot, amikor harmadik napon feltámadt a halálból, a halált legyőzte, és azt is, aki a halált a világba hozta. A feltámadásban a hívők és a nem hívők is kételkednek, mert maguk a hívők sem képesek megérteni ezt a csodát. Amíg valaki még csak hívő, de hite még nem eleven hit, addig hajlamos a kételkedésre, mert hite még nem ébredt az igazi életre. De amint az emberben hatni kezd a Szellem, elmúlnak kételyei, és Jézus Krisztus feltámadása a saját feltámadásának lesz a bizonyítéka. Tudja, hogy nem hal meg, hanem az e-világból átmegy a túl-világba, ahol örökké él.Jézus Krisztus feltámadása állandó problémája az embereknek. Egyrészt mert kételkedni akarnak benne, másrészt, mert a "test" föltámadását akarják belőle levezetni. Azt hiszik ugyanis, hogy Jézus harmadnap szintén testben támadt föl. Még nem világos előttük, hogy Jézus csak azért lett látható előttük, hogy őket a hitre segítse. Látni viszont mindig a SZELLEMI-TESTET LÁTTÁK, amely szellemi szemeiknek látható lett. Kereszthalála által földi testének minden szubsztanciája átszellemült. Tehát az "ember" Jézus szellem-ruhában volt, amikor láthatóan a tanítványok elé lépett. És ezt a szellem-ruhát ti emberek is felveszitek, amikor feltámadtok az életre. Az anyagi test pedig visszamarad, és folytatódik szubsztanciáinak a felfelé fejlődése. Tehát a hús-test elenyészik, és szubsztanciái újabb formákat elevenítenek meg, mert még a fejlődés kezdetén állnak. Tehát nem veszik körül a lelket, nem nyújtanak többé a léleknek burkot, hogy vele feltámadjanak. A lélek mégis feltámad amikor teljesítette a Földön akaratomat, ha törekszik, hogy az életre bemehessen, amint megígértem mikor mint ember Jézus jártam a Földön.A föltámadás mindenki részére biztos. De az idejét, hogy mikor, azt magatok határozzátok meg. A föltámadást helyesen kell elképzelnetek. Mert igaz, hogy föltámadásotok az anyagi testben végbevitt tetteitek kiértékelése alapján lesz meg. És vagy feltámadtok az életre, vagy - ha tetteitek ellenetek tanúskodnak - feltámadtok a halálra, a szilárd anyagba való száműzetésre. Ez utóbbi pedig végtelenül hosszú ideig tartó állapot, mert a Földön magatok törekedtetek rá, mivel nem volt hitetek, nem hittétek el, hogy az életre vagytok rendelve, és nem a halálra. Azért támadtam föl a halálból, hogy bizonyságot adjak az embereknek. De ezt a bizonyítékot is csak akkor vagytok képesek elfogadni, ha a szeretettel eltöltött élettel felébresztitek magatokban Szellemeteket. Most már ő megtanít mindenre, mindent megmagyaráz, és tudtok meggyőződéssel hinni abban, amit nem lehet bizonyítani. Törekedjetek az életre, és már örökké nem kell félnetek a haláltól, mert már erőben, világosságban, és szabadságban éltek mindörökké.                                                                                                Amen.B.D.Nr.4845                                                                           195o.2.23.A lélek összetételeAz ember lelke egy elképzelhetetlenül sok miniatűr-teremtményből összeállított képződmény. Bizonyos mértékben azokból a teremtményekből áll össze, amelyek mind előbbi  megtestesülései voltak. Így mint egész, Isten teremtett művének mondható, aki az emberi lélekben bizonyságát adta végtelen szeretete, bölcsessége, és mindenhatóságának. Az ember sehogyan se tudja elképzelni, hogy az egész teremtést a lelkébe rejtette. De majd halála után a Szellemi

Birodalomban képes lesz önmaga szemlélésére, és amit ott talál, azt az Isten iránti mély tisztelettel és szeretettel szemléli.Lelkének szubsztanciái fejlődésének minden megtestesüléséről össze vannak gyűjtve. Mert az emberi lélek a maga egyes szubsztanciáival ment keresztül az egész teremtésen, és elképzelhetetlenül nagy sokoldalúságra tett szert. Csak ekkor válik láthatóvá, milyen csodálatosak Isten művei. Határozottan felismerhető bennük Isten nagysága, szeretete, bölcsessége és mindenhatósága. Minden lényszerű szeretetet és tiszteletet érez, amikor ráébred Isten erejére, őt magát megismeri - aki mérhetetlenül boldoggá teszi teremtményeit. Kell egy bizonyos érettségi fok ahhoz, hogy a lélek szemlélhesse önmagát. Ez is egyik boldogsága a Világosság Birodalmának. Bennfoglaltatik Jézus ama ígéretében: "Szem nem látta, fül nem hallotta, amit azoknak készítettem, akik szeretnek engem!" A lélek minden területére betekintést kaphat. Olyant szemlélhet, amit még soha nem látott, de ami tagadhatatlanul mégis benne van a teremtésben. Az is biztos, hogy a csodák soha nem érnek véget, hogy mindig újabb képződményekre talál, és soha el nem fárad a különféle világok szemléletében. Sőt - mindig többet akar, és mindig boldogabb.Emberi érzékszervekkel a lélek nem észrevehető, azért nem is érthető. A földi embernek valami szellemi - a Szellemi Birodalomban pedig valami magától értetendő. A lélek teszi elevenné a szellemi világokat. Valami élő, mert Isten ereje árad át rajta. Isten minden gondolata megtalálható bennük, amelyeket akaraterejével tett formává. Isten megnyilvánulása az egész Teremtés, és legnagyobb kiterjedésű műve az emberi lélek - de miniatűr kivitelben. A földi ember számára a lélek egy kétes fogalom - valami, aminek létéről még nincs teljesen meggyőződve, és kutatásával sem juthat meggyőződésre. A valóság pedig az, hogy a lélek Isten legcsodálatosabb szeretetét, bölcsességét, és mindenhatóságát igazoló teremtett világ - amely őt megdicsőíti a Szellemi Birodalomban. A Szellemi világ pedig soha el nem múlik, és állandó okot ad mindenkinek - akik a Világosság Birodalmában tartózkodva boldogok - hogy dicsőítsék Istent.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8o12                                                                            1961.lo.5. További magyarázat a lélekrőlA "LÉLEK" fogalmát tisztázni kell, nehogy tévedésben éljetek. Amit magatok körül láttok, az mind az egykor tőlem kisugárzott szellemi erő, amely mint lény fel lett oszlatva, mert nem akaratom szerint használta az általam állandóan rá sugárzott szeretet-erőmet. Ennek az erőnek örök rendem törvénye szerint tevékenynek kell lenni.Szeretetem erejét tehát egykor mint lényeket sugároztam ki magamból - de hogy szolgáló tevékenységet folytassanak, át kellet változtatnom őket a természet dolgaivá. A körülöttetek lévő teremtett világ így alapjában véve az az erő, amit mint önálló lényt helyeztem ki magamból. Akármilyen kemény állapotban van is az anyaggá lett szellemi erő, az mégis mind belőlem való fény és szeretetsugár, amelynek szeretetem és bölcsességem adott formát.Ami szellemi, az már tönkre nem mehet. A valamikor kisugárzott erő visszavonhatatlanul visszatér hozzám. Ami körülöttetek van, az a legkülönfélébb szellemi fokon áll. A teremtés oka és célja, hogy a szellemit kiérlelődésre vigye, mert mélységbe zuhanásakor lényét teljesen a visszájára fordította. Most tisztulási folyamattal mennek át az egész teremtésen, és újból istenivé válnak. Tehát önálló lények lesznek, akik saját boldogságukra szabadságban, világosságban és erőben tevékenykedhetnek. Egyszer újból összeáll minden őslélek feloszlatott részecskéje, és külső formájában majd mint ember megy át a Földön, hogy szabad akaratával elérje a végső beteljesülést. Tehát a lélek a belőlem egykor kisugárzott szeretet-erő, de szubsztanciáinak most tisztulásra van szükségük. Ennek ellenére szellemi, mert szellemi erő minden amit láttok - akkor is, ha mint anyag akaratom által megszilárdult.A szellemi már bizonyos érettségi fokon áll amikor mint lélek éltet egy emberi testet. E nélkül nem kapott volna engedélyt, hogy ember legyen. De tökéletes lélekről még nem lehet beszélni - mert Lucifer birodalmán megy keresztül, és akarata, gondolkodása, még luciferi irányú. És mégis - ő az az elbukott ős-szellem, aki a földi út által megszabadulhat minden anyaghoz kapcsolódó tulajdonságától. Szabadon akarhat, szabadon cselekedhet, és így megvan a lehetősége, hogy a legmagasabb tökéletesség fokát elérje - majd amint elhagyta a földi testet, mint sugárzó fény-lény megy be a túlvilági birodalomba.Tehát a lélek az emberi szemnek nem észlelhető, mert nem mulandó, de fönn marad mindörökké. Az anyag tehát minden szemnek látható külső forma - és mulandó. Akaratom szerint viszont csak feloszlik, hogy szabaddá tehesse a benne rejlő szellemi részt. Tehát a látható Teremtés az egykor lényeknek teremtett szellemi erőből áll. A lény a teremtésen mint feloldott szellemi részecske megy át. Ez az elbukott ős-szellem egyszer majd annyira megérlelődik, hogy mint az ember lelke, emberi formába megtestesülhet.Habár a léleknek emberi a formája - de mint lélek csak szellemi szemekkel látható. Ezt úgy kell érteni, hogy egy bizonyos fokú érettség teszi lehetővé, hogy egy másik léleknek látható legyen. Ahogyan a Szellemi Birodalomban is felismerik egymást a teremtett lények, és gondolatcserét folytatnak egymással. Ezt azért tehetik, mert szellemi látóképességük van, de ez nincs meg az embernek, vagy a Földről éretlen állapotban eltávozott léleknek. Tehát a lélek már nem anyagszerű forma, ha az

anyag alatt valami materiálist, valami láthatót értünk. Szellemi forma, belőlem kisugárzott erő, amely életet ad egy halott formának. A halott forma az emberi test. A lélek gondolkodik, érez és akar. Ezt a test nem képes megtenni amikor hiányzik belőle a tulajdonképpeni élet - a lélek. Az emberi szervek teljesítik a funkciójukat, de mindenkor a lélek ad nekik elevenséget, és hajtja őket. A lélek pedig az "én", aki ezeknek a funkcióknak a tevékenységét meghatározza. Ezért a földi létért a felelőséget a lélek viseli, és nem a test. De a lélek állandóan  f o r d í t o t t  módon gondolkodna és cselekedne, ha - mint az én részemet - nem adtam volna társul melléje a Szellemi-szikrát. Az igyekszik befolyást gyakorolni rá, és maga alá akarja rendelni a lelket. Mindent úgy akar megtenni, mint ami megfelel az én akaratomnak - de kényszert soha nem alkalmaz a lélekkel szemben. A lélek teljesen szabadon dönthet, hogy a szellem vágyainak, vagy a test vágyainak tesz-e eleget. Tulajdonképpen ez a földi életpróba - aminek eleget kell tenni, hogy valaki tökéletesen mehessen be a túlvilági birodalomba.Az ember szokja meg a gondolatot, hogy egy "bukott ős-szellem" a tulajdonképpeni énje. Ez az ős-szellem az emberi testet-öltés kezdetén még egy nagyon tisztátalan szellem, aki Lucifer területén tartózkodik. Ő maga keresztülment minden teremtett dolgon, amelyekben megkötött állapotban még benne van minden luciferi. Azonkívül az emberi külső burok is anyag, tehát a fejlődés kezdetén álló szellemi. A végső tökéletesedésnek a földi élet alatt kell végbemenni. Ez elérhető, mert Jézus Krisztus végbevitte a Megváltás Művét, Ő Egyszülött Fiam, akit a Földre küldtem, hogy eltörölje a nagy ős-bűnt. Ez a bűn gátolt meg minden bukott lényt, hogy a Világosság birodalmába lépjen.Az ember Jézus lelke egy világosságból való lélek - aki missziója céljából szállt a Földre, a sötétség birodalmába. A világosság egyik lelke testi burokba öltözött földi ember lett, aki épp olyan volt, mint a többi ember. Ezt a burkot a világosságból való lélek előre felkészítette magának, mert olyan tiszta edénynek kellett lenni, hogy az ember Jézusban ÉN MAGAM TARTÓZKODHASSAM.Ennek ellenére a húsból való test földi-anyagi szubsztanciákból állt, mert az ember Jézusnak egy átszellemítési munkát kellett magán végbevinni - amely a többi ember számára példaképül szolgál. Tehát egy olyan lelki munkálkodást, amit minden embernek teljesíteni kell önmagán, hogy tökéletessé tegye magát. Ehhez járult még, hogy Jézus, a világosság legtisztább lelke, alászállt Lucifer birodalmába, egy sötét környezetbe, ahol ki volt téve mindenféle támadásnak.De Jézus lelke nem volt egy bukott szellem!És mert át kellett vándorolnia a mélységen, nem védekezhetett, hogy a Szellem-nélküliek ne támadják, és azok Lucifer parancsára erősen szorongatták is. Jézus lelke egész teljességében világosság volt. De amikor leszállt a mélységbe visszahagyta világosságát, mert az fölemésztette volna a maguk sötétjében élő embereket. Tehát Jézus külső burkát a világosság csak korlátolt mértékben töltötte el. Nem engedte, hogy szeretet-fénye világítson - holott szeretete bensőségesen kapcsolódott hozzám, Örökkévaló Atyjához. Jézus lelke az én Szellememből való Szellem volt, épp úgy tőlem kisugárzott szeretet-fény, de ezt a szeretetet nem adta le, amikor a Földre szállt. A Földön elkezdődött ellenfelem befolyása, aki meg akarta akadályozni Jézus megváltói munkáját, és megpróbálta Jézus lelkét lehúzni a sötétségbe. Jézus a maga óriási szeretet-fényével játszva tudott volna ellenállást gyakorolni minden támadással szemben, de akkor "Jézus követése" kérdésessé vált volna. Akkor mint "ember" soha nem lett volna példakép embertársai előtt - akiknek úgy kell élniük mint neki, hogy megszabadulhassanak ellenfelemtől. Akkor isteni erő vitt volna végbe valamit - ami az embereknek lehetetlen. A világosságból való lélek tudatosan felvette a küzdelmet ellenfelemmel, amennyiben támadási felületet nyújtott neki. Jézus tudatosan ment bele a küzdelembe. Ezt jelezte az is, hogy a rossz szellemnek nem tiltotta meg a közeledést, amikor a kísértésben lelkét magának akarta.Tehát nem a hatalmával, hanem szeretete erejével győzte le! Megszelídítette, és megváltást hozott neki. Mint embernek - a földi élete alatt - túlságosan nagy szeretete láng-tengerré változott. ENGEM vett fel magába - az ÖRÖK SZERETETET. Az ellenfél kísértéseinek nem engedett, legyőzött minden támadást. Nagy szeretettel és irgalommal a rossz szellem minden kívánságát legyőzte, hogy a még megváltatlan szellemin segítsen, és abba az állapotba juttassa, hogy az Jézus lelkéhez tudjon hasonulni.Ezt szeretetével végbe is vitte, teste minden rossz-szellemű szubsztanciája a lelkéhez alkalmazkodott, a test és lélek a legnagyobb fény tökéletességében ragyogott. Velem, az örök szeretet-fénnyel egyesült.Ez a folyamat akkor is lejátszódik, amikor egy magas rangú lény, egy angyal-szellem akarja megtenni az utat a mélységen át, hogy isten-gyermekségre jusson, hogy olyan tökéletes szabad akaratú szellemmé váljon, aki velem és bennem szabadon teremt. A szellem ilyenkor világossága erejét mindig korlátozza, ugyanúgy a tökéletességét is - mert az szétszakítaná az emberi testet, amely még nem tisztán szellemi test. Tehát a fény-szellem felveszi az emberi test formáját, viszont lelke szellem-test marad. És ez a szellemi, határozatlan forma a lélek - ami az egyébként halott hús-test részeket elevenné teszi. Amikor később ez a lélek újból kilép a testből, akkor sincs semmi lehatároltsága, újból szabad, világossággal és erővel teljes szellem. Ez nem zárja ki, hogy egykor "emberi lélek" volt, és megtette az utat a mélységen keresztül.

Viszont egy ilyen lélek a földi életében rendkívüli szellemi képességekkel rendelkezik. Ellenfelem részéről a legnagyobb kísértéseknek van kitéve, de kapcsolatát nem veszti el soha velem, és szeretete által győztes lesz. Mert ami ellenfelemnek nem sikerült akkor, amikor elválasztotta tőlem a nagy sereg ős-teremtésű szellemet - az most sem sikerül neki. Mégis - egy a világosságból való szellem földi útja különösen nehéz, amíg egészen nyíltan le nem teszi a nagy akarati próbát, amely gyermekemmé avatja, és velem, Atyjával örökké egyesíti, és már határtalan boldogságot élvezhet.                                                                                                 AmenB.D.Nr.8008                                                                          196l.lo.1.Minden lélek ős-szellem,  akár elbukott - akár nemFigyeljetek hangomra amikor felhangzik bennetek, mert Szellemem az, aki minden igazságba bevezet. És ha oktatást akartok az igazságból kapni, azt csak tőlem kaphatjátok, mert én vagyok az Örök Igazság.Mikor egykor szeretetem lényeit kihelyeztem magamból, mindegyik öntudatos lény volt, akik a legbensőségesebb kapcsolatban álltak velem, és szeretetem állandóan sugárzott rájuk. Szeretetem sugárzása a legvilágosabb ismeretekbe helyezte a lényt. Világosságban éltek, felismertek engem, és mindent, ami körülvette őket. Istennel azonos volt minden lény, és mérhetetlenül boldog.Ennek ellenére az általatok már ismert, és nektek megmagyarázott okból kifolyóan igen sokan elváltak tőlem. Akik nem követték ellenfelemet, az első elbukott ős-szellemet, azok a világosság mérhetetlen teljességében maradtak - míg a többiek elveszítették világosságukat. Én a végtelenségben a nálam maradt ős-szellemekkel munkálkodom, és teremtek. Ti emberek tudjátok, hogy azt a célt tűztem ki magam elé, hogy minden ember meg-istenüljön. És hogy ennek a meg-istenülésnek önként, a lény szabad akaratából kell végbemenni. Tudjátok, hogy a lények miért buktak el, és  ismeritek öröktől való Megváltó Tervemet is. Mindez a bukottak visszavezetését célozza, és biztos, hogy egyszer elérem.Tudjátok, hogy számotokra a legmagasabb cél az "isten-gyermekség" elérése. Ezt elérheti minden lény, aki  a Földön jár, és szabad akaratból komolyan erre törekszik.  Tehát mindezeket összegezve: a tőlem egykor eltávozott, és elbukott lény ezzel elérte a boldogság legmagasabb  fokát, hasonmásommá lett, teljes szabad akarattal teremthet és dolgozhat - és akarata teljesen azonos az enyémmel. Már nem én rendelkezem, mert a gyermek teljesen azonosult az én akaratommal, és ezért mérhetetlenül  boldog.A nálam maradt szellem-lények is szeretnék elérni a  boldogságnak ezt a túlságosan is magas fokát. Habár közvetlen kapcsolatban vannak velem, szeretet-erőm állandóan rájuk sugárzik - ennek ellenére mégis csak akaratom eredményei, akik másképpen nem tudnak gondolkodni, cselekedni, csak akaratom szerint. Így, mintegy állandóan c s a k akaratom kivitelezői.Hogy a két állapot közti különbséget számotokra világossá tegyem, az az érettség magas fokát követeli. Ez még nincs birtokotokban, ezért csak korlátolt gondolkodástoknak megfelelően - ahogy értelmetek felfogni képes - úgy tudom megmagyarázni. Mélységbe bukástok által elvesztettétek a Szellemi Birodalom összefüggéseinek mélyebb ismeretét, és a Földön még nem jutottatok el a végső megismerésre.Így legyen elég ha tudjátok, a nálam maradt lények is megteszik egyszer az utat a Földön, hogy eljussanak az isten-gyermekség fokára. Ez boldogságukat mérhetetlenül megemeli. Tehát a földi lét - húsból való testi létet követel. Azt az életet, amelyben az egykor elbukott szellemi megállta az akarati próbáját. Tehát a világosságból való szelleminek is a földi testet kell választania, ha a Földön akar testbe-öltözni. Olyan testbe, amelynek szubsztanciái bizonyos érettségi fokot már elértek, és így a világosságból való szellemi is birtokába veheti, amennyiben a halott külső formának - tehát az emberi testnek - először életet ad, és most földi útját ebben a testben kezdi.Tehát maga a világosság szelleme az a szellemi erő, amelynek bele kell folyni az emberi testbe - tehát abba, aki most fog megszületni - és csak akkor képes élni, ha a szellemi erőt, a lelket, az isteni ód-ot, mindent átfogó atyai szeretetem beleleheli a kül-formába. Mert célul tűzte maga elé, hogy minden teremtett lényt megistenít, és gyermekévé tesz. Tehát ez az angyal-szellem úgy eleveníti meg a leendő embert, mint annak a lelke. Bár ennek a testnek a szubsztanciái tisztábbak, mint a többi emberé, de kiérlelődve nincsenek. És ellenfelem birodalmában ki van téve a rossz befolyásának is. Mivel az angyal-szellem is szellemi feladatot teljesít a Földön, és mert többnyire nincs tudomása eredetéről - énjének, a lelkének kell ellenállni minden kívülről jövő támadásnak. Neki is küzdenie kell az ösztönök ellen, amelyek testéhez tapadnak - mert teste átment a teremtés dolgain. Többnyire nehéz földi útja van, és szabad akarata nem mondhat csődöt. Mindig nálam, Atyjánál kell menedéket keresnie, nehogy a szükséges ereje elfogyjon. Mert amikor mint angyal a földi útba kezdett, szabadon lemondott a világosság erejéről és teljességéről. De a velem való kapcsolata nagyon erős. Az ilyen embert szokatlanul erős szeretet járja át, és ez a legbiztosabb mód, hogy elérje célját, és mint "gyermekem" térjen vissza hozzám - hiszen ez volt a legnagyobb kívánsága.A világosság minden szelleménél ugyanilyen a folyamat. Mint lélek kerül a földi-anyagi testbe, és az a test különféle minőségeivel több-kevesebb befolyást gyakorol rá. Ez a lelket feladatok elé állítja, mert a külső burok mindig olyan, hogy átment a teremtés dolgain - hacsak szokatlan

befolyások előtte már meg nem tisztították a szubsztanciákat. Ha igen, akkor hamarosan csatlakozik a lélek az isteni Szellem-szikra követelményeihez. Ez a Szikra különösen erősen világít ezekben az emberekben, és sokkal gyorsabban végbeviszi a test minden szubsztanciájának az átszellemítését. Így lett Jézus lelkévé is egy hatalmas világosság szellem. Külső burka neki is a földi-anyagi forma lett. Ő is akkor adott életet ennek a formának, amikor azt a "lélek" birtokába vette, és ő a Földön megszületett. Az edény, aki szülte tiszta, és makulátlan volt. Nemzése nem volt az érzékek alacsony aktusa. Ennek ellenére teste hasonló volt minden ember testéhez, mert végbe kellett vinni az átszellemítés munkáját, hogy példaképe lehessen minden embernek akik követik, és követniük is kell.Habár a világosságból való volt, az ő lelkét is szorongatták a még éretlen lényszerűek, és ő nem rázhatta le magáról őket - hanem a szeretet erejével kellett átszellemítenie őket. Ez önmagán végzett igen nagy munkát jelentett. Ezt a munkát az angyal lelkek is elvégzik földi életükben. A mélységen átvezető út küzdelmet jelent számukra is, céljuk hogy mindent legyőzhessenek ami a mélységhez tartozik - de a sötét erők főleg ezeken az embereken tombolják ki magukat. Nagy szeretetük kitartással és türelemmel végzi ezt a munkát. Többnyire sikeresen átszellemítik testüket, lelküket. Ez azt jelenti, hogy megváltják önmagukban a lélekhez társuló, még szellem nélküli szubsztanciákat, és elviszik őket a teljes rendre - miközben teljesítik azt a magas fokú missziót, amire magukat felajánlották.1961.10.3.-án: Minden lényszerű aki egykor tőlem kiindult, minden szellemi lény akit szeretetem létrehozott - belőlem kisugárzott erő, ős-elemük ugyanaz, mint az enyém, belőlem való szeretet-erő. Az elbukott szellemit visszavezetés céljából feloszlattam megszámlálhatatlan részecskére. Az egykor kisugárzott erő így különféle teremtett dologgá formálódott, mert az erőnek valahogyan tevékennyé kellett válnia - ez örök törvény.De a feloldott részecskék újból összegyűlnek, és minden bukott ős-szellem visszanyeri én-tudatát. Majd amikor a végtelenül hosszú fejlődési út eléri az utolsó szakaszát, ember formájában megy át a Földön, mielőtt a Szellemi Birodalomba mehetne. Az összegyűlt szellemi tehát mint lélek megeleveníti az emberi külső formát, és benne a lélek maga az egykor elbukott ős-szellem. Ő az a lény aki világossággal telítve ment ki tőlem - de szabad akaratából elbukott, mivel az első bukott ős-szellem magával rántotta a mélységbe. Az ős-teremtésű szellemek serege végtelen volt, és végtelen volt azok száma is, akik nálam maradtak. És alapjába véve ezek is ugyanazok, a belőlem kisugárzott szereteterőből jöttek létre.Tehát amikor a földi utat egy angyal-szellem teszi meg - hogy az isten-gyermekséget elérje - ugyanabba a helyzetbe kerül, mint bármelyik bukott szellem. Teste szintén húsból való burok, amely többé-kevésbé kiérlelődött részecskékből áll, mert az izomzat ehhez a Földhöz tartozik. Lehet, hogy teste tisztább, és nem annyira áll szembe velem - de mindig földi anyag, ami a szellem számára nehéz megpróbáltatássá teszi a földi életet. Kell, hogy ellenállások érjék, kell hogy a világosságból való léleknek küzdelmei legyenek a testével. A testet ellenfelem használja fel, hogy a lelket minden módon támadhassa.Ezért a világosságból való lélek is ki van téve erős kísértéseknek, mert a földi test az ellenfél területe. Ő meg leginkább a világosságból való lelkeket akarja szorongatni - mert ha egykor nem sikerült, legalább most sikerüljön neki elbuktatni. De az ilyen léleknek szokatlanul erős a szeretete, állandóan föntről kéri az erőt. Kapcsolatát nem szakítja meg velem - inkább hatalmasan vonzódik, és ez erős fegyver az ellenféllel való küzdelemben, mert mint győztes kerül ki belőle.Azt ne higgyétek azonban, hogy egy nem bukott - tehát egy világosságból való szellem - egy másik, egy elbukott szellem mellé kerül, hogy felosztva együtt tegyék meg az utat. Minden lélek egy-egy ős-szellem - akár bukott, akár nem. De az elbukott ős-szellemnek megszámlálhatatlan részre felosztva egy fejlődési utat kell megtennie, mielőtt mint "lélek" juthatna egy emberi kül-formába. Az el nem bukott ős-szellem nem teszi meg ezt az utat, hanem mint föntről való lélek kapja az emberi burkot. Ugyanezt teszik azok a világosságból való lények is, akik a túlvilági birodalomban már magas fokra jutottak, és most egy misszió teljesítése céljából szeretnének még egy utat megtenni, hogy az isten-gyermekséget is elérjék. Az ilyen lelkek közvetlenül megtestesülnek az anyatestben, és a belőlem egykor kisugárzott erő, mint "élet-ód" árad a külső formába, és ad életet nekik.Mindig gondoljatok rá, hogy minden belőlem kisugárzott "teremtett" lény belőlem kisugárzott szeretet-erő, aki akaratom által lett én-tudatú lény, és többé már el nem múlhat. De az erőt én átformálhatom, a lényt én feloszlathatom, és egyéb teremtményt készíthetek belőle, ha olyan cél lebeg előttem, amit bölcsességem és szeretetem diktál. Az éntudatú lényt emberi burokba is öltöztethetem, ha ezt szeretetem és bölcsességem eredményesnek tartja. És minden lélek, amit az ember tulajdonképpeni életének kell tekinteni - egy ős-szellem, akinek szeretetem lehetőséget adott, hogy a Földön elérje az isten-gyermekséget. Ezt mint teremtett lénynek, magának kell elérnie, és magának kell törekednie rá.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.5o63                                                                           1951.2.14.Az egyedi lélek I.

Amikor teremtő-akaratom tevékenykedni kezdett, bölcsességem látta mindannak az eredményét, amit szeretetem és erőm megteremtett. Láttam a bukott szellemi fejlődésének menetét, láttam, hogy részben visszaesnek a mélybe, az Univerzumban nagy sereg ősteremtésű szellem egymás-elleni küzdelmét láttam. Mindenütt földi-anyagi fajtájú démoni hatást láttam a Szellemi Birodalomban és a teremtésben. Láttam a föl-alá menésüket, az állandóan változó formákat, és bölcsességem látta - és világosan fölismerte - hogy a megváltás műve egyszer sikert hoz. Szeretetem örült ennek, és ezért akaratom folyton teremtő volt. Örökkévalóságokon át láttam az eredményt.De láttam a nekem ellenálló, megszámlálhatatlan ősteremtésű szellemet is, akiknek végtelenül hosszú időre lesz szükségük, amíg ellenállás nélkül megadják magukat nekem. De ez nem tett rosszkedvűvé, mert nálam az idő nem számít, csak érjem el célomat.De a megváltó terv jelentősen más azoknál akik ellenállásukban kitartanak - és megint más azoknál, akik kevésbé elkeményedett szellemiek. Az előzőknek több, igen hosszú fejlődési periódusra van szükségük ahhoz, hogy megváltásukat megkapják. Ezek mindegyike más-más megváltó folyamat, mint volt az előző. Bűnük mindig nagyobb lesz, minél gyakrabban visszaélnek szabad akaratukkal. És az emberi, az utolsó állomás felismerést is hoz, mert értelmet adtam nekik, hogy felismerjék mi jogos, és mi jogtalan.Amig a lélek kiformálódik, az egyes lélekszubsztanciák az egész teremtésen végigvándorolnak. Végül a lélek összekeresi minden részecskéjét - amely az egykori szellemi szabadságban teremtő ős-lény birtokában volt. Akkor is egyedi, én-tudatú lény marad, amikor a túlvilági birodalomban összetársul a hasonló érettségű szellemivel, és közösen teremtenek és dolgoznak. Ugyanannak ismeri fel magát mint aki egykor volt, és ebben az én-tudatban leírhatatlanul boldog.Habár nem túlságosan nehéz, de ha a lény mégsem állja meg az utolsó, tehát a földi életpróbát, akkor a megváltást nem érte el egy-menetben, és a lénynek egy második, egy sokkal nehezebb megváltó folyamatot kell megtennie. Anyagi természetű, új teremtett dolgokba kell mennie, a lélek újból megszámlálhatatlan részecskére bomlik, és minősége szerint különféle formákba jutva újból elkezdi a felfelé fejlődését. Mikor a lélek már emberi formájában pártol el tőlem - bűne megsokszorozódik, és érthető módon többet kell szenvednie, mint az előző periódus fejlődési állomásaiban. - Ennek ellenére határtalan szeretetem itt is munkálkodik, hogy a lelket magasabbra segítse. Hogy aztán a muszáj-törvényben töltött földi menet után - a magát megtaláló lélek - újból megtestesülhessen, és letegye az akarati próbát. Érett állapotában az ilyen lélek majd teljesen más földi menetre tekint vissza, mint amilyen az előző periódusban lett volna. Ennek ellenére ugyanaz a lény maradt, de ezt majd csak egy bizonyos világosság-állapotban ismeri föl, amikor a visszaemlékezés megadatik neki.A testi halál után a lélek belép a túlvilági birodalomba, és ott is az marad aki volt, csak állandóan feljebb léphet. Összezárkózhat hasonló szellemiekkel, és a Földön, és a Szellemi Birodalomban is megszámlálhatatlan lényt boldoggá tehet. Állandóan ugyanaz a lény marad, és én-tudata nem veszik el. De ha a lélek a testi halál után a mélybe kerül, összezavarodik a gondolkodása. Nem ismeri föl önmagát. A  legnagyobb lesüllyedésnél pedig szilárd szubsztanciává merevedhet. Tehát a Föld újrateremtésénél neki is új fejlődési menetet kell kezdeni.A lény csak egy bizonyos érettségi foknál ismeri fel magát. Ezt az érettségi fokot akkor érte el, amikor mint ember testet ölthet. Ezért az embernek már tiszta én-tudata van, amit csak akkor veszthet el, ha visszasüllyed a legnagyobb mélységbe, és ott már nem ismeri fel, hogy ki és mi volt.Összegyűjtök minden szellemit, ami egykor elveszett. Úgy akarom visszanyerni - olyan állapotban - ahogyan tőlem elindult. Szabad, és a legnagyobb tökéletességben álló, szeretettől izzó angyal-lényeket akarok a szívemre szorítani. És ezt a célomat elérem, még ha örökkévalóságok mennek is el fölötte. Szeretetem, bölcsességem és hatalmam végtelen, és teremtő akaratomnak sem lesz vége mindaddig, míg az utolsó szellemi lény gyermekemmé nem lesz.                                                                                                 Amen.B.D.Nr. 8117                                                                           1962.3.5.Az egyedi lélek  II.Még egyszer magyarázatot adok, hogy teljesen tisztázott legyen minden bennetek. A szelleminek, akinek életet adtam, nem tudjátok letagadni egyedi mívoltát. Saját képmásomra teremtett lény, akit teljesen izoláltan helyeztem ki a végtelenségbe. Volt én-tudata, tehát felismerhette magát mint szabad akaratú lény.Önmagam miniatűrje volt, viszont ős-teljességemmel szemben olyan kicsi volt, hogy szeretetem tűztengerének valóban csak egy kicsi szikrájáról lehet beszélni. Ennek ellenére egyedi volt, aki rendelkezett önmaga fölött. Szeretet-erőm állandó ömlése révén folytonos kapcsolatban volt velem, de ez őt semmiben sem gátolta. Szabad volt - tele erővel és világossággal. Isteni teremtmény, aki a legnagyobb tökéletességgel került ki belőlem - tehát részemről semmiféle korlátozást nem tapasztalt. Világosságának és erejének minden megrövidülését és korlátját maga teremtette önmagának - mert önmaga fölött szabadon rendelkezett.Ez mindazokra a szellemi lényekre érvényes, akiket ama elsőként teremtett lélek hívott életbe, aki ezt az én erőm, és az ő akarata által tehette. A lények a legmagasabb fokon tökéletesek voltak, mindenki önmaga tudatában élt, tehát egy individuum, aki teljes önállósággal izoláltan a

többitől teremthetett és munkálkodhatott a Szellemi Birodalomban. Tehát egy lény sem volt kényszerítő módon hozzám kötve. Mindenki szabadon, izoláltan mozoghatott, és boldog volt a szellemben teremtett dolgok között.Tehát amikor a "szellemek bukásáról" van szó - amikor az ős-szellemek a mélybe zuhantak - az úgy értendő, hogy a lények tiltakoztak az ellen, hogy szeretetem sugárzását elfogadják. Visszautasították a szeretet-erő áradását, amely belőlem ömlött, és mindent elárasztott világossággal és erővel. Szeretetem szellemét nem fogadták el, és akarattal elváltak tőlem. De el nem pusztulhattak soha, mert lényük belőlem kisugárzott szereteterő - és az is marad mindörökké. Minden elbukott ős-lény egy önálló lény, egy egyed, és az is marad. De elvesztette minden erejét és világosságát, mert az erő forrásától, az örök világosságtól elfelé törekedett, elfordult tőle. Viszont megmaradt ugyanannak az ős-szellemnek, aki tőlem a legnagyobb tökéletességben indult. A bukott szellemiek visszavezetése egy igen hosszú folyamat, mert minden lény feloszlatott részecskéjének keresztül kell mennie az egész teremtésen. A részecskék majd egyszer újból összegyűlnek, és végtelen hosszú időszakokon át kiképződik ismét az éntudatú lény, a bukott ős-szellem. Most már mint az ember "lelke" újra szabadon dönthet, vissza akar-e térni a boldog szellemek birodalmába, vagy újabb ellenállással végtelen hosszú időre meghosszabbítja visszatérését.Az ember ezt az én-tudatú lényt, ezt a belőlem kihelyezett szellemet - mint a saját "lelkét" - rejti magában, és az mindig, és örökké ugyanaz az egyén lesz, és marad, aki tőlem vette kiindulását. Tökéletes volt, a mélységet szabad akarattal választotta, nem pusztul el, és örökké éntudatú lény marad - kivéve azt a szakaszt, amikor a teremtés dolgain áthaladt. Ekkor feloldott állapotban volt, én-tudatát elvesztette, és a felfelé fejlődés útját a muszáj-törvény szerint tette meg. Ha a lénynek a felfelé fejlődés útját többször is meg kell tennie, akkor is ugyanaz az én-tudatú lény marad aki egykor elfordult tőlem, és tiltakozott szeretet-erőm sugárzása ellen. De ez többé már nem fordulhat elő, mert eloldhatatlanul kapcsolódik hozzám minden, ami belőlem indult.Tehát a "szellemek elpártolását" szó szerint kell venni. Azok pártoltak el tőlem, akiket mint éntudatú lényeket sugároztam ki magamból - de nem akadályoztam meg elszakadásukat, mert önmaguk fölött szabad akarattal rendelkeztek. És ha egyesülni akarnak velem, a legnagyobb tökéletességben kell visszatérniük hozzám. Viszont akkor már összehasonlítatlanul boldogok.Amint szeretetemet újból a lényre sugározhatom, visszatér ősi-állapotába. Folytonosan önmaga tudatában van - bár bensőségesen összeolvadt velem. Mégis szabad lény, aki teljesen beolvadt akaratomba - azért velem teremthet és munkálkodhat, hogy mérhetetlenül boldog legyen.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.7265                                                                           1959.1.25.A lélek a földi életet tudatosan kezdiAz emberi testbe-öltözés kezdetén megismertették veletek eljövendő sorsotokat. Ti ennek teljes ismeretében indultatok az utolsó földi testet-öltésbe. Tudtátok mi vár rátok a földi életben, és egyidejűleg szemetek elé lett állítva a végső cél is, amit ezzel elérhettek. A ti akaratotok is az volt, hogy ettől az utolsó formától is megszabaduljatok. De utána minderről elvétetik a vissza emlékezés, és lejátszódik az élet - és ti eközben nem tudjátok, mi az az eredmény, amit elérhettek. De ez másképpen nem mehet végbe - különben nem érvényesülhetne a szabad akarat. Pedig a végső tökéletességnek az a véghezvivője. Az biztos, hogy KÉPESEK VAGYTOK mindent legyőzni, ami súlyos sorscsapásként ér benneteket. Mert egy ember sem kap több terhet, mint amennyit el tud viselni! Mindenesetre Isten segítségének erejével - amely mindig rendelkezésetekre áll! Amikor az ember csak a maga erejére akar támaszkodni, összetörhet az alatt amit az élete tartogat számára. De hogy imádkozzon, és Istentől erőt kérjen - arra a nap bármely szakában lehetősége van. Csak az a feltétele, hogy az egy örök Istenében, Atyjában higgyen, mert e nélkül soha nem jut eszébe, hogy Istentől kérjen segítséget. A hitét minden ember megtalálhatja, csak gondolkodjon a maga életéről, sorsáról, és mindenről, ami körülveszi. Valóban, egy gondolkodó ember számára nem nehéz, hogy a hatalmas és bölcs Teremtőben hinni tudjon. Csak nem akarja elismerni, hogy neki valami köze van ehhez a Teremtőhöz, és azt, hogy minden szükségben melléje állna, ha megkérné.Az ilyen embereknél hiányzik a Teremtő, és teremtmény közti összefüggés hite. Nem hiszik el, hogy Isten a "szeretet" - ezért izolálják magukat. Isten viszont azt akarja, hogy a teremtményei beszéljenek vele, és ezzel tanúsítsák, hogy Istennel kapcsolatban állnak. Ezért érik ismételten csapások az embereket - amelyek nemcsak őket, hanem embertársaikat is arra indítják, hogy átgondolják, milyen viszonyban vannak Istenük és Teremtőjükkel. Isten Atyja kíván lenni minden gyermekének, akinek életet adott.Az Istentől kapott erővel minden sors-csapást le lehet győzni. Mielőtt testbe öltözött - maga adta meg hozzájárulását. Mert akarata ellenére senki nem kerül ebbe, vagy abba a sorshelyzetbe. Szabadon döntött a földi út mellett, azzal a kilátással, hogy majd megszabadul minden formától - és azzal a szilárd bizalommal, hogy megfelelő módon végbe is viszi.

De mint ember mégis gyakran kudarcot vall. Az akadályok legyőzhetetlennek tűnnek, míg Isten segítségét igénybe nem veszi. Isten létét feltétlenül el kell fogadnia, ha nem akarja, hogy földi útja teljesen hiábavaló legyen. Azért az első és legfontosabb dolog az Istenbe vetett hit. Isten önmagában szeretet, bölcsesség, és mindenhatóság. Az ember először ébresszen szeretetet magában, hogy hitet kaphasson. Mert a szeretet már önmagában ERŐ. Ezért aki életét szeretetben éli, a legnehezebb sorscsapást is el tudja viselni, mert Istentől erőt kap hozzá. Hívja ezért minden sorscsapásban Istent segítségül, és valóban rátalál a kiútra - mert Isten a szeretet, és van hatalma, hogy elrendezzen mindent ami rendetlenségbe jutott. A legnehezebb élethelyzetben is az ember segítségére siet, hogy úrrá lehessen helyzetén, és mindig kész rá, hogy szükségében az ember mellé álljon.                                 Amen.B.D.Nr.7732                                                                           196o.l0.28.Az ember lelkét a szeretet és fájdalom teszi salakmentesséEngem akkor követtek, amikor belenyugodva akaratomba, türelemmel hordozzátok a keresztet. Valóban - vállaimra vettem az emberiség minden bűnét, amikor utamat a kereszt felé irányítottam. Valóban - levettem rólatok a bűn nagy terhét, amit vétkeitek miatt nektek kellett volna hordozni. De tudtam, hogy túl nehéz a számotokra, hogy soha nem tudtok megszabadulni ettől a nagy tehertől, így hát én vittem helyettetek. Tudnotok kell, mindaddig alacsony marad lelketek érettségi foka, amíg a legnagyobb izzási fokig fel nem lángol bennetek a szeretet. A szeretetben nagy a hiányotok, még akkor is, amikor azon fáradoztok, hogy akaratom szerint éljetek. Ezért lehetőséget adok, hogy lelketek érettségét szenvedés által növeljétek.A lélek számára a szenvedés igazi salakmentesítő eszköz. Világosabb lesz, és a fényt jobban átereszti. Így - amikor elérkezik órája - tisztultan mehet a túlvilági Birodalomba. Ismételten kijelentem, hogy a szeretet és szenvedés teszi salakmentessé a lelket. Ezért ismétlem folyton, hogy a szenvedésre szükségetek van, mert bennetek a szeretet nem érte el azt a fokot, amely kristálytisztává teszi a lelket, és szeretetem úgy sugározhatna rajta keresztül, hogy ne ütközne semmi ellenállásba.Az élet nem hosszú, és egyszer hálásak lesztek érte, hogy lelketek átszellemülését sorscsapásokkal, szükségek, szenvedések, és különféle betegségekkel segítettem. Csak nem szabad ellene lázadozni. Kezemből mindent el kell fogadni, és arra gondoljatok, segíteni akarok, és amennyire lehetséges már a Földön tökéletességre akarlak juttatni bennetek. Lelketekről ezekkel még sok salakot ledobhattok. Boldogságot készíthettek magatoknak, hogy mint sugárzó fényjelenség mehessetek odaátra - mert lelketek felkészült, hogy magába vehesse a fény teljességét anélkül, hogy meg kellene szűnnie.A bűnök adósságától bocsánatkéréssel megszabadulhattok amikor Jézushoz fordultok, és benne arra kértek engem, hogy megbocsássak. Általa ez biztosítva van. De különféle foka van a világosságnak, amely majd boldoggá tesz - tehát az élvezett boldogság foka is különböző - és az mindig a lélek tisztaságától és tökéletességétől függ, attól, ahogyan itt a Földön a lelketeken dolgoztatok. És amikor a jóakaratotok ellenére is hanyagok vagytok, szeretetem utána-segít, amennyiben újra olyan alkalmat teremt, hogy lelki érettségetek növekedhessen. Egy kis keresztet kaptok, amit türelemmel és megadással kell viselnetek. Olykor nyomaszt a szenvedés, hogy fokozza a lelki munkálkodást, és feloldja a salakot. Így a lélek tisztul, és világosabban lép ki a szenvedésből, mert már képes hogy magába fogadja a magasabb fokú világosságot - hogy aztán majd az igazság, a boldogság, és világosság honába léphessen.Mert a földi élet rövid - és egyszer majd megköszönitek azt az utat, amelyen a Földön járhattatok. Általa lelketek olyan érettséget szerzett, amely a magas fokú szeretet-sugárzás befogadását is lehetővé tette - és ez mérhetetlenül boldoggá tesz benneteket. Azért vegyétek mindannyian magatokra a keresztet, és kövessetek, mert egyszer vége lesz az útnak, és ti túlontúl boldogok lesztek.                                                                                                Amen.B.D.Nr.8790                                                                           1965.3.25.Az emberi lélek maradandóEgész biztosra vegyétek, hogy lelketek NEM pusztul el. Ilyesmi nem lehetséges, mert az én erőm elpusztíthatatlan - és ti az én kisugárzásom vagytok. Ha ezt tudjátok, akkor mindent el kell követnetek, hogy lelketeknek szép sorsot biztosítsatok. Ez egyedül rajtatok múlik, és akaratotoktól függ. Lény-szerű teremtmények vagytok, akik érzékenyek, és egyformán éreztek akár kínt - akár boldogságot. A jövőre nézve a földi élet alatt ezeket fokozhatjátok, vagy csökkenthetitek. De ez a ti saját ügyetek, és csak a földi élet alatt intézhető el. Mivel semmiféle ismerettel nem rendelkeztek a testi halál utáni állapotról, így még arról sem vagytok meggyőződve, hogy a lélek életbe marad-e továbbra is. Ezért elhagyjátok a legfontosabbat a földi életben - és nem gondoltok arra ami tovább él, nem gondoltok a lelketekre. Ha betöltenétek a földi élet célját, magatokat boldog állapotba helyezhetnétek. A lélek tovább élését a testi halál után azért nem lehet bizonyítani, nehogy életviteletek kényszerítő befolyást kapjon. Viszont egy kevéske jóindulattal mindenki megszerezheti magának azt a meggyőződést, hogy az emberi lélek maradandó, és nem pusztul el a testi halállal. Illetve hinnetek kell az egy Istenben és Teremtőben, aki mindent létrehozott, amit magatok körül láttok.

Mert ha nyitott szívvel megnéztek közelről egy-egy teremtett dolgot, máris apró csodákat láttok, amelyeket csak egy bölcs Teremtő hozhatott létre. Többnyire felismeritek annak célratörő működését is, ami megint csak bölcsességet és szeretetet bizonyít. Tehát egy tökéletes Istenségre kell következtetnetek, aki ezek megteremtésére képes volt. A tökéletességnek nincs határa sem időben, sem térben. Tehát a leghatalmasabb teremtő-erő alakító akaratának az eredményei is megfelelnek ennek az isteni törvénynek. Azok is határtalanok - nincs vége. Ez viszont mindig szellemi termékeket érint, amelyhez a lélek is tartozik. A látható teremtett dolgok is szellemi szubsztanciák, és csak átmenetileg vannak látható állapotban. A külső forma akaratom által tönkremegy, épp azért, hogy kiadja a benne rejlőt. Viszont feloldott állapotukban szellemiként megmaradnak. Tehát magatokat, a testeteket így kell szemlélnetek. A külső forma csak átmeneti, és magában tartja a szellemit, a tulajdonképpeni éneteket. Ezt a külső burkot a testi halál feloszlatja, és a benne rejlő szellemi szabaddá válik. Az már maradandó - és az is lesz örökké.A földi élet alatt a teremtés dolgain ti is észlelhettek változásokat, és ezt követve rájöhettek, hogy az egyik a másikból származik, és minden amit láttok szellemileg élő. Egy parányi szellemi részecskét rejt magában, amely állandóan növekedőben van, mindig nagyobb teremtett dolgokba kerül. Végezetül ezek a részecskék összegyűlnek az emberi lélekben. Az egykor éntudatú, tőlem származó őslény ez a lélek, és soha meg nem szűnik. Amikor meggyőződéses hitet szereztek magatoknak, hogy lelketek halhatatlan, és van élete a testi halál után is, akkor biztos, hogy életviteleteket megváltoztatjátok. Mert elviselhető, vagy talán boldog sorsot kívántok szerezni lelketeknek, és már nem kívántok felelősség nélkül átmenni az életen. Ámbár a végső időben az emberek közömbösek. Amiről még nem tudnak, arról nem is kívánnak ismeretet szerezni. Helyette a földi játékokat élvezik. Csak a világi dolgokra figyelnek, és nem törekszenek szellemi ismeretekre. Így eleresztve a lélek a testi halál után csak szerencsétlen állapotban juthat a túlvilágra, ahol emiatt nagy kínjai vannak.Emberek! - szeretnélek megkímélni ezektől a kínoktól. Ezért ismételten magyarázatot adok, hogy elmúlhatatlanok vagytok. Ez magyaráz meg mindent, ami odaát benneteket ér. Mindennel gondolkodásra akarlak késztetni: honnan jöttetek? Hova mentek?Ha netán hirtelen kellene elhagyni a Földet - a lélek váratlanul hagyja el a testét - akkor aligha jut tudatára, hogy most a másvilágra megy. És egyszerre csak egy másfajta környezetben találja magát, és nem tudja, hogy már nem a Földön él. Ekkor szellemi állapota annál sötétebb, minél felelőtlenebbül élt a Földön. DE LÉTEZIK! És örökké már el nem múlik. Most egy végtelenül hosszú út van előtte, hogy valami világosságot szerezzen magának. Hogy csak parányi kis ismerete is legyen. Minden attól függ, milyen beállítottsága van az isteni szeretet-törvényhez. Mert azt ott is teljesíteni kell, mielőtt kis javulást észlelne, vagy csekély ismeretet kapna. Ha már a Földön van olyan hite, hogy a lélek a testi halál után is él, akkor a földi életet is nagyobb felelőséggel éli, és fölemelkedése odaát is gyorsabb.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.7153                                                                            1958.6.25.Az ember munkálkodjon a saját lelkénSemmi és senki nem tarthat vissza benneteket attól, hogy a saját lelketeken dolgozzatok. Egyedül ez határozza meg a túlvilági sorsotokat. Ezt a munkát senki le nem veheti rólatok, helyettetek senki meg nem teheti. Ezért kárba veszett minden nap, amelyen valami kevéske haladást ki nem küzdöttetek magatoknak. Csak egyetlen kis végbevitt szeretet-szolgálat már segíti lelketeket hogy érlelődjön.Elvesztettétek azt a napot, amelyen csak az én-szeretet kapott kielégítést, amely csak a testnek volt előnyös. Mert fölöslegesen élitek le azt a napot, amelyen lelketeknek nélkülözni kellett. Hiszen könnyű lépni, naponta sok alkalom adódik ahol bizonyíthattok, ahol valami lelki feladatot végezhettek, ahol le kell győznötök önmagatokat, ahol vágyak és kísértések ellen kell küzdenetek, szenvedélyekre kell nemet mondani. Vagy jó tettek által örömet okozhattok, barátságos szavaitok vannak, vagy segítséget nyújthattok. Mindez előnyt jelent lelketeknek. Olyan alkalmak is lesznek, amikor bensőséges párbeszédet folytathattok Istenetekkel, Atyátokkal, és ebből lelketek áldást kap. Isten szavát is ismételten elolvashatjátok, hallgathatjátok - és azzal, hogy Isten így megszólít, lelketek különösen sok segítséget kap. Mert ez táplálék a léleknek, amely általa érlelődni képes. Akármennyire nyereségesek is lehetnek földi értelemben napjaitok - egy akármilyen kicsi jótett mégis messze magasabb értékű. Mert az a lélek igazi nyeresége, olyan, ami értékét soha el nem veszti. Amit élvezetekben a test kap, az veszendő - legjobb esetben is csak kölcsönben van nálatok, és bármikor elvehetik tőletek.Amikor nem helyes az életvitel a lélek nagyon károsodik, bűnnel terhelitek. Ugyanis a fönnálló ősbűnt sok más bűnnel tetézitek. És mert örökké megmaradtok, lelketek egyszer felel érte. Csak úgy gondtalanul ne éljetek bele napjaitokba - illetve ne legyetek meggondolások nélkül. Gondoljátok meg jól, hogy mit tesztek. Azon fáradozzatok, hogy többet figyeljetek lelketekre, mint a testre. Hiszen tulajdonképpeni énetek a lélek! Az teszi meg a Földön keresztül az útját, hogy tökéletessé váljon, hogy kiérlelődjön - mert ezt csak a Földön érheti el. De ehhez kell a szabad akarat, hogy tudatosan küzdjön a gyengéi, és sokféle hibája ellen.

Mikor az ember tökéletessé akar válni, ERŐÉRT kell folyamodnia, hogy tudjon Isten akarata szerint élni. Azaz, képes legyen a szeretetből induló cselekedetek végrehajtására. Biztosan kap rá lehetőséget.Tudatosan kell élni, mindig azzal a céllal, hogy a még tökéletlen lényét tökéletessé tegye, és ereje szerint ezek megvalósítására törekedjen. Ekkor belülről is kap már ösztönzést a szeretet gyakorlására, és már csak jótettek végrehajtására képes. Így tesz szert naponta szellemi haladásra. A világ ingerei ettől már nem tudják visszatartani. Amikor már arra törekszik, hogy a tökéletességet mint célt elérje, akkor már mindig a lelkén végzett munkát teszi első helyre. Ebben segítségére vannak azok a szellemi lények, akik földi útja fölött őrködnek, gondolatait igyekeznek úgy befolyásolni, hogy mindig Isten akarata szerint gondolkodjon, beszéljen és cselekedjen. A földi élet egyetlen célja, hogy a lélek kiérlelődjön. De ritkán ismerik föl ezt a célt. Ezért olyan gyakori, hogy odaát - mindig a saját hibájából - szerencsétlen lesz a lélek sorsa. Bár az ember újból és újból kapja a figyelmeztetéseket, gondolja meg miért is van a Földön - de ha nem hiszi el mit lehet tenni, a lelke bűnhődik miatta. És sajnos a testi halála után ugyanazt a lelki sötétséget viszi magával a túlvilágra, mint amivel annak idején mint ember megkezdte a földi életet.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.6941                                                                           1957.lo.11.Isten ajándéka: a szeretet szikraKevés még bennetek az erő és világosság, mert még tökéletlenek vagytok. Pedig erő és világosság nélkül a tökéletességre nem lehet eljutni. Nyomorult állapotban élve, reménytelenül elpusztulnátok, ha én nem adnék segítséget. Ha én nem vezetnék hozzátok erőt és világosságot - mert a tökéletesség fokozatait csak ezekkel érhetitek el. A földi élet kezdetén nem vesztek észre semmi összefüggést a földi élet értelme, és a magatok feladata között. Teljes ismeret-hiányban vagytok, hiányzik a világosság. Mikor oktatást kaptok, hogy mi a földi feladat, akkor meg az erőtök kevés, hogy szellemi tökéletességre jussatok. Ez mindaddig így lesz, amíg erőt nem szereztek. Ez pedig csak a szeretetből induló tettekkel szerezhető meg. De hogy ezt megtegyétek, ahhoz többnyire hiányzik belőletek az akarat. Mert a tökéletlen állapot gyönge akaratot is jelent. Ilyen minőségben éltek a földi élet kezdetén. És a földi életet azért kaptátok, hogy tökéletessé tegyétek ezt a kezdeti tökéletlen lényt. Mindez nagyon kilátástalan lenne számotokra, ha Isten szeretete nem adott volna olyan ajándékot az embereknek, amely tökéletességre segíti őket. És ez egy parányi kis szikra az ő végtelen szeretet-szelleméből, amit belétek helyezett.Ez a szeretet-szikra egy belőlem való rész. Feloldhatatlanul kapcsolódik hozzám. Szellem, a Szellememből. Világosság, és egyúttal erő az Örök Ős-fényből. Ez a parányi szikra végbeviszi bennetek hogy megváltozzatok, hogy eltűnjön minden tökéletlenségetek, és ti mint sugárzó fény-lény hagyjátok el a Földet. De ennek feltétele van. Az, hogy a parányi kis szikrát magtoknak kell meggyújtani, majd táplálnotok, hogy terjeszkedni tudjon. A feltétele annyi, hogy hagyjátok magatokat ösztönözni a szeretetre. Mert ez a tevékenysége, ez az Istentől kapott segítség. Az embert a bensőjében a szeretet-szikra folyton arra próbálja indítani, hogy szeretetből tevékenykedjen. Mert a szeretet egyúttal világosság is, és erő is, mert a szeretetből végzett cselekedet hatására eltűnik az ismeretnélküliség és erőtlenség. Egyedül a szeretet az az eszköz, amely által valaki ismét tökéletessé válhat, tehát olyanná, amilyen kezdetben volt.A szeretet-szikra nélkül a Földön egyetlen ember sem érné el a célt. A lény egykor szabad akaratból utasította vissza Isten szeretetének sugárzását, és azóta már nem volt képes semmi igazi szeretetre, mert mint isteni örökségről, elsőként a szeretetről mondott le. Tehát az ember az a bukott ős-lény, aki azt hitte, hogy az Istentől ráhulló szeretet-sugárzás nélkül is fenn tud maradni. Bár elpusztulni nem pusztult el - de mint elpártolt lény egy teljesen másfajta valaki lett, mint volt a teremtésekor. Mert elsősorban a szeretet az, amellyel másokat boldoggá tevő cselekedeteket hajthatunk végre. Szeretet nélkül a lény halott, szelleme elsötétül, és igen boldogtalan.De az egykori visszautasítás ellenére, Isten irgalmas szeretete mégis minden ember szívébe belehelyezte a szeretet egy szikráját - és ezzel önmaga, és a lény között kapcsolatot létesített. De az embernek ezt a lehetőséget fel kell használni, ezt az Isten Szelleméből való részt. A szeretet-szikra sem gyakorol kényszerítő hatást az ember akaratára, csak halk ösztönzéssel próbálja az akaratot úgy befolyásolni, hogy szeretetet gyakoroljon. Ha az ember követi ezt az ösztönzést, láng gyullad a szívében amely világosságot terjeszt, erőt közvetít, hogy meg tudjon változni.Tehát minden embernek lehetősége van, hogy földi életében erőt és világosságot teremtsen magának. De mert a szabad akaratot nem szabad kikapcsolni, Isten Szeretet-szelleme visszatartja magát, és senkit sem kényszerít hogy megtegye azt ami a tökéletességét végbeviszi. Megszámlálhatatlanul sok azoknak a száma, akik nem veszik igénybe ezt a nagy kegyelmi ajándékot, és inkább megmaradnak a maguk sötétjében és erőtlenségében, mert ettől csak a lélek szeretetből induló cselekedetei szabadíthatják meg.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.7726                                                                           1960.l0.15.

Isten szeretet-szikrája az emberbenÉs dicsőüljön meg nevem a világ előtt, mert magatokon, és magatokban fel kell ismernetek: ki az AKI bennetek megnyilvánul! Érezzétek meg szívetekben amikor megszólítottalak, és mondjatok tudatosan köszönetet és magasztalást, hogy felismertetek!Szeretetem határtalan! Soha el nem fogy. Az öröm és szeretet forrása mindig megnyílik és kiömlik rátok. Mindig újból érzitek Atyátok közelségét. És ez az én kegyelmem, amit fölétek öntök - mert kisgyermekhez hasonlóan még gyengék vagytok, akik segítségre szorulnak.Amikor közlöm hogy köztetek vagyok, tartózkodjatok csöndes áhítatban, és szíveteket adjátok át az én tulajdonomba. Én mindenkiét elfogadom, és tökéletességre viszem. Majd a legbensőségesebb közösségben éltek velem. Szellemi szemetek sugárzóan tiszta lesz. Világít majd a felismerés világossága, mert hazataláltatok Atyátokhoz, aki bennetek van - mert lakást készítettetek neki, mert megnyitottátok szívetek kapuját amikor kopogtattam rajta, és kértem, hogy engedjetek be. Amikor mint ember a Földre léptetek, már eljöttem hozzátok, és Isten-szellemem eme kicsi szikráját belétek helyeztem. Egy kis pici szeretet-szikrát, aminek lánggá kell felnőni bennetek, és örök szeretetem tüzével egyesül.Tehát MAGAMBÓL van egy kis rész bennetek, ha mint ember megtestesültök a Földön. Ezzel visszaállt velem a kapcsolat. De ennek tudatosulni kell bennetek! Amennyiben Istenetekkel és Teremtőtökkel a kapcsolatot keresnetek kell. Amikor akarat van bennetek, hogy kívánjátok ezt a kapcsolatot - az már létre is jött. Az isteni-szikra bennetek van, és ha engeditek hogy áttörjön - megpecsétel benneteket, mint isteni teremtményt. Áttörésre akkor jut bennetek, ha lényeteket szeretetté alakítjátok. Lényetek egykor tiszta szeretet volt - de visszájára fordítottátok. Ellenfelem lényét vettétek magatokra, és ő hiányával van minden szeretetnek. Ezért távolodtatok el tőlem. Pedig a szeretet gyermekei voltatok. Szeretetemből születtetek - és soha nem adlak át, sem ellenfelem miatt el nem hagylak bennetek, mert szeretetem túlságosan is nagy irántatok. De soha vissza nem találtatok volna hozzám, ha nem társítom veletek isteni, tehát örök szeretetemnek egy szikráját. Ez a szellemi-szikra vezet el hozzám, felém kerget, tud győzni a test fölött, és magához vonja lelketeket, a tulajdonképpeni éneteket. Ekkor a lélek egyesül a szeretet-szikrával, tehát velem, az Örök Atya-szellemmel. Ez a szellemi-szikra él bennetek. De csöndben van addig, míg ti magatok szabadságot nem adtok neki a cselekvésre azzal, hogy akartok cselekedni. Ekkor megnyilvánulhat. Ekkor én magam nyilvánulok meg bennetek. A földi élet célját teljesítettétek, és már csak egyetlen köszönet és hála vagytok. Mert lényetek ismét szeretetté változott - mert az én szeretet-szikrám a ti szeretetetek nélkül nem kelt volna életre. Amikor Szellemem közölni tudja magát bennetek, ez arra bizonyság, hogy magam vagyok jelenlévő bennetek. Azt bizonyítja, hogy a gyermek hazatalált Atyjához, hogy legyőzte a nagy szakadékot, amely már örökkévalóságok óta elválasztotta tőle - és ezért szeretetem erejét újból rá sugározhatom, ahogy kezdetben volt.                                                                                                Amen.B.D.Nr.7984                                                                           1961.9.4.A szellem-szikrára szükség vanEgykor az istenségetektől megfosztottátok magatokat. Az ős-lényeteket visszájára fordítottátok. Már nem voltatok a világosság lényei, hiányzott belőletek minden szeretet - és szeretetemet visszautasítottátok, amely rátok akarta vetni sugarait, hogy mindörökké boldogítson. Ezzel a velem teljesen ellentétes lényetekkel, ezzel az istentelenségetekkel nagyon távol voltatok tőlem. Mivel lényetek ilyen ellentétesre fordult, már nem lehettetek a közelemben. Örök szeretetem fénye elpusztítana, annyira felemésztett volna.De én nem akartam, hogy amit teremtettem az elpusztuljon. Azt akartam hogy visszatérjetek hozzám. Ennek a feltétele, hogy a lény megváltozzon, mert az csökkenti a távolságot. Ha pedig visszanyeri ős-állapotát, a távolság teljesen megszűnik. Ezzel szeretetté válik, és mint egykor, újra rásugározhatom szeretetemet. Ez a szeretetté való visszaváltozás lehetősége tőlem a szeretet és irgalom munkáját várta: Örök Szeretetem egy szikráját kellett belétek helyeznem, mert belőletek hiányzott minden szeretet, és ezért képtelenek lettetek volna a visszaváltozásra. Egykori ellenállásotokat a nagyon hosszú és fájdalmas visszavezetési folyamat  m a j d n e m teljesen összetörte. Utána olyan állapotba jutottatok, hogy megint szabad akaratot kaptatok, mert előzőleg az megkötött állapotban volt.A szeretethez való visszatérést az emberi szabad akarat állapotában kell megtenni. Ez lehetetlen, ha nem szunnyad már bennetek egy szikrányi szeretet, amelyet mint kegyelmi ajándékot helyezek minden ember szívébe. Amint ezt meggyújtja, és világos izzásig lángolni engedi - az újra isteni teremtménnyé teszi az embert. Ezt az embernek magának kell megtenni. És meg is tudja tenni, épp azért, mert Isten szeretetének szikrája az, ami benne szunnyad.Ez a szellem-szikra isteni részetek. Az Örök Szeretet szellem egy kis része, amely elválaszthatatlan kapcsolatban van velem, és állandóan az Atya-szellemhez való visszatérésre ösztönöz. De eközben az ember minden szabadsága megmarad. Akkor is ha enged az ösztönzésnek, ha istenellenes lényével, és ellenfelemhez való kapcsolata által - amit nem kíván megváltoztatni - a kis szikrát elfojtja.

Szeretetre valamennyien képesek vagytok. Más kérdés, hogy  készségesek vagytok-e rá. Ezt mindenki maga határozza el. A szellem-szikra, ami az én részem - bár igen nagy az ereje bennetek - arra nem kényszerít, hogy lényeteket megváltoztassátok, hanem csak megkönnyíti a változást. Tehát nem lehetetlen dolog, hogy a rövid földi élet alatt lényeteket szeretetté változtassátok.A kapcsolat fönnáll velem, de arra magatoknak kell törekednetek, hogy a hatását is érezzétek, és szeretetem ismét belétek sugározhasson. Ezért a bennetek lévő szellem-szikrának össze kell kapcsolódni az Atya-szellemmel, és ekkor visszavonhatatlanul elindul a lény visszaváltozása, és ismét az a boldog lény lesz, aki kezdetben volt.Ha a szellem-szikra nincs bennetek, menthetetlenül elvesztek, mert az egy RÉSZ belőlem. Általa tudtok szeretni, van képességetek hogy szeretetet érezzetek, és magatok is sugározhassátok. A szeretet nem veszik ki belőletek, hacsak magatok nem tiltakoztok a bennetek lévő szeretet ellen azzal, hogy ellenfelem felé igyekeztek, aki mindig megakadályozza, hogy szeretetből tevékenykedjetek. De amikor ti magatokban világosságot gyújtotok, akkor nem tud megakadályozni, mert figyeltek és követitek a bennetek megszólaló finom kis hangot, mert az mindig szeretetteljes cselekedetre indít. Szellem-szikrám valóban hatalmas, és tele van erővel, mert belőlem való rész. Felerősíti a legcsekélyebb akaratot is, ha az feléje fordul. Ellenfelem  nem tudja megakadályozni, mert én vagyok bennetek a szeretet, és ellenem nem tud eljárni. Egyedül ti vagytok azok, akiket nem kényszerítek amikor szabad akaratból ellenálltok.Az isteni-szikra az én részem, garancia arra, hogy meg tudtok változni. Ez a belőlem való erő mindenre képessé tesz benneteket, ha a törekvésetek komoly. És hogy a komoly akarást megszerezzétek, arra az Isteni Megváltó - Jézus Krisztus nyújt állandó segítséget. Vágya, hogy  elismerjétek  Megváltónak, és  az akarat erősítését tőle kérjétek, hiszen ő és én egyek vagyunk.Engem egykor visszautasítottatok, nem akartatok Isteneteknek és Teremtőtöknek elfogadni - azt követtétek, aki lehúzott benneteket a mélységbe. És mindaddig hatalmában tart, amíg segítségül nem hívtok, és ENGEM fel nem ismertek, és el nem ismertek Jézus Krisztusban. És valóban, ellenfelem hatalma megtörik, ha kísértéseivel szembe állítjátok nevemet. Az akarat megerősödik, és mindig nagyobb kívánsággal akartok egyesülni velem. A szeretet-szikra komoly törekvése, hogy az Örök Atya-szellemhez kapcsolódjon. Ti benső ösztönzésnek tesztek eleget, amikor szeretetből való cselekvésre indít, mert szeretetem számára már átjárhatók vagytok. Lényetek felveszi azt a minőséget, amely az ős-lényetekhez hasonló. Szeretetté változott, és egyesül velem. Most már mindörökké el nem távozik, a gyermek visszatért Atyjához - akitől egykor elindult.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.8327                                                                           1962.11.12.A lélek egyesül szellemévelÉn a legegyszerűbb és legérthetőbb módon nyilvánulok meg az embereknek. Beszédem nem csak az értelmiségi embereknek szól, hanem mindenkinek, aki az igazságot kívánja – még ha nem is rendelkezik éles értelemmel. Én úgy beszélek, hogy megértsenek. Azért olyan embert vettem szolgálatomba, aki kifejezéseiben maga is egyszerű, akit mindenki megért, amikor mint ember beszél az emberhez, mert ugyanakkor én mint Szellem hatást gyakorlok, amikor szellemi beszélgetésekbe kezd. Földre vezetett szavaim mindig olyanok, hogy kinyilatkoztatásom szava mindig világos és érthető. Minden ember képes megérteni, hogy a szellemek elpártolásának, és ezzel elbukásuknak folyamata az volt - hogy rájuk sugárzott szeretetemet, "szeretet szellemét" visszautasították. Azért a hozzám visszatérés is abból áll, hogy szeretetemet szabad akarattal újra elfogadják, és én azt rájuk sugározhatom. Tehát újból egyesülniük kell Szellememmel. A szeretetem szellemével való egyesülés akkor jön létre, amikor a minden emberbe belehelyezett isteni szeretet-szikra - amely az én részem - világos lángra lobban, és megállíthatatlanul az ős-tűzhöz törekszik.Ekkor - most már tudatosan - az ős-szellem visszatalált a maga ős-eleméhez. Elpártolása után is megmaradt belőlem való erőnek, mert a belőlem kiáradó szeretet-erő nem pusztulhat el. Tehát visszatérése csak tudatos lehetett, és ehhez kell a szabad akarat. Az előző állapotában megkötött lény most mint ember visszakapta ezt a szabadságot, de helyesen kell használnia.Igaz, hogy az ős-lény öntudatlanul teszi meg a visszatérés útját, amikor számos részecskére osztva a földi teremtményekben él kötött állapotban. A visszatérésnek ez az útja egy kegyelmi ajándék, amivel a mélyre zuhant lényeken akarok segíteni, hogy újra elérhessék a magasságot. És amikor elérte, visszakapja szabad akaratát is.Ha azt akarja, hogy a visszatérés végleges legyen, a benne lévő szeretet-szikrának egyesülni kell az örök Atya-szellemmel. Az ős-szellem, aki a földi utat most mint egy ember lelke teszi meg, még mindaddig távol van tőlem, amíg nincs benne szeretet. Igaz hogy szeretet szellememet, mint szeretet-szikrát társítottam vele, de lángra lobbantania magának kell, mielőtt az Atya-szellemmel való egyesülés végbemehetne. Ezt az egyesülést csak a szeretet hozhatja meg, és az embernek a szeretetet szabadakarattal kell gyakorolnia. Szeretet sugárzásomat ez teszi lehetővé, és így lesz a lényből megint az - aki volt. Maga a lélek az aki elpártolt, tehát az elpártolt ős-szellem. És amikor arról van szó, hogy a lélek egyesül Szellemével, a Szellem alatt mindig a belőlem való Szeretet-szellemet kell érteni, amelyet a lény egykor visszautasított, és a szeretet rá-sugárzása elől elzárkózott. Az ember - az egykor elpártolt ős-szellem - most mint lélek egy kis szeretet-

szikrát hordoz magában, és szabad akaratból meg kell vallania ehhez a Szellemhez való tartozását. Ezt akkor teszi tudatosan, ha szeretetem sugárzására megnyílik, és maga is szeretetből cselekszik. Tehát a Szellem benne van, és földi feladata csak annyi, hogy a Szellemtől hagyja magát befolyásolni. Ennek mindig az a következménye, hogy az ember a szeretetben gyakorolja magát, és szeretete által egyesül velem, aki az Örök Szeretet vagyok. Tehát a lélek egyesült Szellemével. Az ős-szellem már nem visszautasító velem, és szeretet-sugárzásommal szemben, hanem tudatosan törekszik felém. Maga kívánja, hogy rásugározzam szeretetemet, minden szétválás eltűnt köztünk. Ismét az az isteni ős-lény, aki egykor elindult tőlem szabadon elpártolt, és ismét szabadon visszatért hozzám. Most "gyermekemmé lett" - és én nem tudtam volna ilyenre teremteni, mert most a teremtett lény szabad akarattal maga követelte, hogy tökéletes lehessen.Tehát szabad akaratból istenült meg, és most a legnagyobb boldogságban, szabadon teremthet és munkálkodhat velem. És ez az én akaratom is, mert egy tökéletes lény nem akarhat, és nem gondolkodhat másképpen mint én, mert az egész végtelenségben én vagyok a legtökéletesebb Szellem.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.7798                                                                           1961.1.15.Szellemem hatása az emberben: világosságHa beleegyeztek, hogy "Szellemem" munkálkodjon bennetek, képesek lesztek a legmélyebb titokba is behatolni. Amíg földi-anyagi módon gondolkodtok, amíg érzékszerveiteket csak a világ felé fordítjátok ezt nem értitek meg, és nem kerestek kapcsolatot a szellemi világgal. "Szellemem  tevékenysége" érthetetlen marad mindaddig, amíg kapcsolatba nem léptek Atyátokkal és Istenetekkel - mert addig a szeretetben sem éltek.Szeretetben élés akkor létezik, amikor velem, és az örök Atya-szellem bennetek szunnyadó szellem-szikrájával is kapcsolatban vagytok. Tehát szeretet nélkül Szellemem  munkálkodását  nem bírjátok megérteni, és szeretet nélkül nem is törekedtek rá. De amikor a szeretetet lángra lobbantjátok magatokban, felébresztitek vele a Szellemet is az életre. Az örök Atya-szellemmel helyreállítjátok a kapcsolatot, aki maga a szeretet, és most szellem-szikrátok által hatást gyakorol rátok.Most megengedtétek, hogy Szellemem munkálkodhasson bennetek - és valóban, szellemi területen nagy ismeretekre tesztek szert. Olyan ismeretek nyílnak meg előttetek, amit ember egyéb úton nem szerezhet meg, mert most a szellemi területekre kaptok betekintést. Szellemi titkok  lepleződnek le, amelyeket csak a Szellem közvetíthet. De előtte mindig felvevő edénnyé kell alakítani magatokat, az isteni Szellem számára - és ezt csak a szeretet képes létrehozni. Ekkor belétek ömölhet Szellemem, és valóban csodálatos lesz az eredmény amit az ember elér, és ami mindörökre eredmény marad. Ezen az úton nyerhetik el az emberek az igazságot is - és az is így megy végbe. Ezek alapján tehát igaz, hogy "maga az Isten oktat minden igazságban" ha belegyeztek, hogy a Szellem megnyilvánulhasson bennetek. Ez a legteljesebb szabad akarat dolga, amire senkit nem kényszerítenek. De ha készek vagytok rá, hogy a szeretetben élés által szabad akarattal Szellemem felvevő edényévé alakítsátok magatokat - akkor világosság lesz bennetek, akkor hamarosan a legvilágosabb ismeretekre juttok, akkor megnyílik számotokra a tudás, és minden szellemi összefüggés világossá válik. Valóban, eltűnik belőletek az éjszaka  sötétje, szívetekben a szellemi nap sugárzik, és már örökké nem lesz bennetek sötétség, mert tőlem kaptatok világosságot, amit most már ti sugározhattok bele az éjszakába. Ne csodálkozzatok hát, hogy honnan veszi az egyik ember a bölcsséget, míg a másiknak nincs birtokában. Ne kérdezzétek, miért van még akkora sötétség az emberi szívekben - mert ismeritek már a választ rá! A szikrát nektek magatoknak kell meggyújtani magatokban - és világosság lesz! Mert a világosságot keresni kell, a világosság után vágyakozni  kell!  Hinnetek kell, hogy kapcsolatban álltok velem, hogy én nem akarom hogy ti örök éjszakába maradjatok.Akarjatok menekülni az éjszakából, a sötétségből, és tegyétek meg a szükséges dolgokat, hogy világosság gyúlhasson bennetek. Tudnotok kell, hogy belétek helyeztem egy kis szikrát, és annak kell lángra lobbanni. Ez az izzás majd hozzám törekszik, hogy az Örök Szeretet tüzével egyesüljön. Ennek következménye, hogy Szellemem kiömlik az így előkészített edénybe, és elhajtja a sötétséget. Sokáig senyvedett a lélek, amíg engem felvett magába, amíg a benne lévő szeretet felém tódult, és áttörte a sötétséget. Most már munkálkodhat az emberben - és ahol Szellemem által én munkálkodom, ott ismeret, boldogság, és világosság van.                                                                                                 Amen.B.D.Nr.6575                                                                           1956.6.17.A szellem-szikra egyesülése az  Atya-szellemmelAmikor az emberben életre kel a Szellem - akkor velem is helyreáll a kapcsolata. Mert az emberben lévő Szellem - az ATYASZELLEM egy szikrája. Az én részem, tehát azonos velem. Ezért teljes joggal mondhatjátok: "Isten  bennem van!" A  bennetek lévő Szellem csak akkor ébred életre, ha a szeretetet gyakoroljátok. És ekkor én, az Örök Szeretet is bennetek leszek.

Az isteni szikrát mindannyian magatokban hordjátok de az életvitellel - a magatok akaratából - akár egész haláltokig is  eltemethetitek. Ekkor "Isten nélkül" mentek át az életen, mert szeretet nélkül éltek, és számomra lehetetlenné tettetek minden kapcsolatot.A földi életet leéltétek, és kihasználatlanul hagytatok egy nagy kegyelmet. Épp azt nem vittétek végbe, ami az emberi testbe-öltözésnek a célja. Nem egyesültetek velem, hanem megmaradtatok az én-szeretetben. Az én-szeretetbe akkor léptetek, amikor elpártoltatok tőlem. Hogy a velem való egyesülés végbemehessen, nagy kegyelmet  kaptatok. Belétek helyeztem - Isten-szellemem egy szikráját, majd folyton arra ösztönözlek, hogy lobbantsátok lángra ezt a kis szikrát. Sorsszerűen olyan helyzetbe juttatlak, ahol - ha van bennetek jóindulat - szeretetből induló tetteket vihettek végre. Számtalan lehetőség volt és van, hogy lángra lobbantsátok ezt a szikrát. Valóban nincs hiány az alkalomban, de mert ez a szabad akarat tette - el is mulaszthatjátok. Ilyenkor a  Szellem csak szunnyad bennetek, de nem tud megnyilvánulni. Tehát nincs meg velem a kapcsolat, és halottak vagytok, még ha azt hiszitek is, hogy éltek.Földi éltetek üresjárat, mert "Isten nélkül" az soha nem vezet fölfelé, hanem az ellenfelemmel való kapcsolatot bizonyítja. Én azért nem lehetek bennetek, mert szeretet-nélküli lényetek által megtiltjátok nekem, hogy hozzátok közeledjek. És sajnos ez a lelki-állapot van az emberek között elterjedve, és nem az, hogy szeretet által vezetett életet élnek, hozzám kapcsolódnak, hogy Szellemem vezesse őket. Ez az állapot akkor lép be, amikor az embereknek nincs hitük Jézus Krisztusban - aki kereszthalálával a gyenge akaratot akarta megerősíteni, hogy képesek legyenek ellenfelemtől elszakadni.Az Örömhír, a szeretet tanítása - amit az ember Jézus a Földön prédikált - arra volt hivatva, hogy utat mutasson az embereknek, ami által a bennük lévő szeretet-szikra képes egyesülni az öröktől való Atya-szellemmel. Ezért élte Jézus embertársai előtt a szeretet életét, és  tanúsította, hogy az ilyen életvitel eredménye a velem való egyesülés lesz. Mindez fölismerhető földi prédikációiban, és működésében.Ami Jézus áldozati halála előtt az emberek akarati gyengesége miatt lehetetlen volt - mert terhelte őket az ősbűn - azt kereszthalála után képesek voltak megtenni, ha Jézus Krisztust elismerték mint ISTEN FIÁT, mint a VILÁG MEGVÁLTÓJÁT, és igénybe vették segítségét. Most már azzal, hogy élték a szeretetet, és meggyújtották magukban a Szeretet-szikra életét, lehetőségük volt, hogy helyreállíthassák a velem való egyesülést. Ezután már magam munkálkodhattam bennük.Jézus Krisztus nélkül egyetlen ember Szellemét sem lehet felébreszteni - mert én nem lehetek abban, aki visszautasít, aki nem hiszi, hogy megváltottam a bűntől, és haláltól. Szellemem szikrája ott pihen, minden egyes ember lelkében, de csak a szeretet kelti életre. És a szeretet felismeri, kicsoda Jézus Krisztus! Felismer benne engem! És kapcsolatba lép velem. Vagy másképpen: a szeretet az az isteni szikra, amely az Örök Szeretet tüzével egyesülni akar. És ekkor - mégha a földi életet el is vesztettétek - élet van bennetek. A halálból feltámadtatok az életre - amint a Szellem elevenné lett bennetek. És ezt az életet már örökké nem veszthetitek el, mert visszatértetek hozzám - nálam pedig örökre nincs halál.                                                                                                 Amen. B.D.Nr.7540                                                                           1960.3.6.Isten gondoskodik az emberrőlElőször az Isten Országát keressétek, mert életfeladat, hogy velem és országommal kapcsolatot létesítsetek, hogy majd ez a Birodalom egykor ismét magába fogadhasson a földi élet után. Egyúttal ez az egyetlen feladat - mert minden más magától elrendeződik. Egyedül azon   fáradozzatok, hogy ennek a feladatnak megfeleljetek.A földi világba azért kerültetek - hogy a földi világban a szellemi világot keressétek. Kaptatok hozzá egy csodálatos ígéretet is: ha elsősorban az Isten Országát keresitek - minden más hozzáadatik nektek. Már ez is arra késztethetne, hogy kívánságomnak eleget tegyetek. Hiszen ígéretem által megtakaríthatjátok magatoknak a létért való küzdelmet.Csak lelketek üdvösségéről kell gondoskodnotok, és én a többiről - a testi jólétről átveszem a gondoskodást. Mindent elrendezek, ami nektek nagy megerőltetéssel járna, hogy magatok végezzétek el. Átveszem a földi élet gondjait  amint a feltételt teljesítitek: országomra és annak igazságaira törekedtek, azaz minden feltétel nélkül magatokat átadjátok nekem.Ekkor engem elismertetek mint Istenetek és Teremtőtök, mint öröktől való Atyátok, és tudjátok hogy a teljes igazság csak nálam van. Tehát az az élet, ami lelketek érettségének megfelelő. Engem és országomat azért kell keresnetek, hogy az megnyíljon nektek, akik igazságosságomban teljesen megbíztatok, és magatokat nekem átadtátok. Csak igaz módon éljetek, hogy országomat megszerezhessétek. Igyekezzetek bensőséges kapcsolatra jutni velem.De a világban nem kereshettek engem, mert Birodalmam nem e világból való. Ezért gondolataitokat az ég felé kell fordítani - el a világtól és ingereitől. Országomra, az igazi hazátokra kell gondolnotok - amit egykor elhagytatok, és ahova egyszer vissza kell térnetek.Nem bánjátok meg ha tanácsomat követitek, és országom felé igyekeztek. Mert ugyanakkor megszabadultok minden földi gondtól, helyette átveszem én, és valóban minden gondotokban és ügyetekben érvényes gondoskodásom lesz. Földi módon gondoskodom rólatok - ahogyan az atya

gondoskodik gyermekéről. Megadom, amire a Földön szükségetek van, és szellemi javakkal mértéken túl ellátlak bennetek. Mert amint rám, és országomra irányítjátok tekinteteteket, birodalmamból kegyelmi adományok indulnak felétek. Mindig szilárdabb lesz a hozzám való kötődésetek is, és a földi élet már nem lesz terhes.Meg lesz minden amire testileg és szellemileg szükségetek van, mert a világ, és annak követelményeinek veszélyéből kikerültetek. Ezzel a világ urának a hatalmából is kikerültetek, és teljes tudatossággal az én birodalmam felé fordultatok, és abban részesedtek is. Keressétek az Isten országát, és minden más hozzáadatik. Sarkaljon ez az ígéret, hogy velem és országommal keressétek a kapcsolatot. Mert még gyakori, hogy valakit a földi gondok tartanak vissza, mert fontosabbnak tartjátok, mint a lelketekről való gondoskodást. És én biztos segítséget ígérek! Minden gondotokat magamra veszem - de természetesen azzal a feltétellel, hogy elsősorban engem, és országomat keresitek.Tehát teljesen gond nélkül járhatjátok a földi utat, csak gondoljatok mindig erre az ígéretre. De ígéretemet kevesen méltatják figyelemre. De akik komolyan veszik, azok megszabadulnak a földi tehertől, mert magam gondoskodom róluk. Szeretettel fogadok minden embert, aki mindig csak azon igyekszik, hogy elnyerhessen engem és országomat. És el is éri célját. Megtalál, és egyesül velem. Földi életét nem élte hiába - felvételt nyert országomba, és boldog lesz.                                                                                                 Amen.