Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1976-ban

(Az Őslénytani Szakbizottság 1976. évi je lentésének m ellék­l e t e )

A négyedidöszak kutatásában a barlangok és a barlangi k i t ö l ­tések v iz sg á la ta napjainkban i s meghatározó j e le n tő sé g ű . Ezért mindig f o k o z o t t figyelemmel ke l l k i s é rn i a barlangokban f o l y ó különböző munkálatokat - köztük a f e l t á r ó barlangkutatást - , mert azok révén kapunk j e l z é s t egy-egy f o n to s l e l ő h e ly f e lb u k ­kanásáról . A barlangkutatók gyakran ta lálnak csontmaradványo­kat vagy r é g é s z e t i l e l e t e k e t , s ha azokat j e l e n t e t t é k a szak­spec ia l i s tá kn ak , olyan j e l e n t ő s f e l f e d e z é s e k r e kerü lhete t t sor , mint p l . a T a rk ő i -k ő fü lk e , vagy az Esztramos-barlang- és hasad ékrendszeréne к őslénytani f e l t á r á s a .

Az elmúlt években.fokoz ottan próbáltuk az MKBT Őslénytani Szakbizottságán keresztü l f e l h i v n i a barlangkutatók f i g y e l ­mét a barlangkitö ltésekben r e j t ő z ő l e l e t e k r e . Ennek már 1975*- ben i s volt eredménye, és 1976-ban már 28 barlangból kerültek e lő ősmaradványok. Ezek közül kettőben, a bodajki R ig ó - ly u k ­ban és a Baradla-barlángban а M, Á l l . Földtani Intézet r é s z é ­r ő l rendszeres ásatást végeztünk, a hosszuhegyi Három-lyuku- -zsombolyból pedig az FTSK cso p o r t já v a l együttműködve hétvé­g i és kutatótábor i munkával igen nagy mennyiségű és szakmai­lag fon tos le letanyag került e l ő . A t ö b b i l e l e t szórványnak m inős íthető . Az e lők erü l t csigamaradványokat Dr. Krolopp Endre, a ger inceseket Dr. Kardos László határozta meg,

AGGTELEKI-KARSZT

Ba ra d la -b a r lang

1976 á p r i l i s 2 -1 2 . között a Magyar Állami Földtani In téze t r é ­s z é rő l végeztünk ős lénytani á s a t á s t 'a Baradla-bar la ng a g g t e le ­ki szakaszában. A kutatás c é l j a v o l t , hogy r é g é s z e t i l e g j ó l - 6874

56

d a tá l t l e l ő h e ly e d r ő l g e r i n c e s , c s i g a , p o l le n , faszén és nővé- ' nyi maganyagot gyüjtsünk, s e zze l a holocén r é t e g ta n i megis­merését pontosítsuk . E c é l érdekében, az e l ő z e t e s v izsg á la tok a lapján a barlang a g g t e le k i szakaszán négy ásatás i t e r ü le t e t j e l ö l t ü n k ki és v izsgáltunk meg.

1. Gsontház-terem: közepén, a kőtömbök k ö z ö t t i k u l t u r k i t ö l -Оt é s . Mintegy 3 m f e l ü l e t e n , 20-60 cm vastagságban bon­

tottuk meg 10 cm-es rétegekben. Igen gazdag kisemlős és f ő l e g növényi maganyag került e l ő . Több szórványos emberi csont m el le tt bükki és vaskori cseréptöredékek, valamint egy db. c s i s z o l t kőbalta a lk o t ta a r é g é s z e t i l e l e t e k e t .A rétegek kevertek, mert a n e o l i t és vaskori kultúra l e l e t e együtt f o r d u l t e l ő .

2. C so n t h á z - f e l s ő. A Csontház-terem f e l s ő végén, kis o ld a l - já ra t a l já n csep p k ő le fo ly á s v o l t , amelyben nagyemlősök c s o n t j a i és cseréptöredékek voltak cementálódva. A 10-15 cm-es cseppkőkéreg f e l t ö r é s e után 5-12 cm vastag kultur- ré teg került f e l s z i n r e , amelyben neol i t ikum i (bükki) c se ­repek, 1 db c s i s z o l t csonteszköz és ger inces fauna v o l t .

3. В óka-ág. e lső terme. A lá t s z ó la g é r in te t le n ku ltur f e l s z i - nen 3 m^-t bontottunk l e , összesen 10-15 cm vastagságban. A kulturréteg a l a t t fe l tá r tu n k még kb. 50-60 cm vastag­ságban vörös , majd sárgásvörös szinü p le i s z t o c é n ( ? ) barlangi agyagot. A kulturrétegben gazdag bükki ás vas­kor i cserépedény anyag, valamint nagyemlősök c s o n t j a i m e l le t t gyér kisemlős fauna v o l t .

Dene v é r -á g . cö löp lyukas kutatógödör. A Denevér-ágban r é ­gebben k é s z í t e t t kutatógödör, amelynek falában vékony neo l i t réteg és cölöpnyomok vannak, a leg jobb le lőhe lynek bi z оnyült . A bükki cserepes m e l le t t gazdag kisemlős faunát t a lá l tu n k .

, 6874

37

A Baradla-barlang őslénytani v izsg á la ta során végeredményben ~ két t i s z t a bükki kultúrájú ré teg et és két kevert ( n e o l i t + va skor i ) ré teg e t tártunk f e l , és gyűjtöttünk be. Minden e s e t ­ben f e l s z i n r e s z á l l í t o t t u k , k i i sza po l tuk majd válogattuk az ásatássa l megbontott f e l ü l e t t e l j e s fö ldanyagát , kb. 650 kg-t .

Az ásatást a Fö ldtan i Intézet munkatársain kivül nagyrészt a V.M. Yass Imre barlangkutató csoport tagja inak s e g í t sé g é v e l végeztük, az ásatás i f ot odokument á c ió t ..a V.M. Foton csoport t a g j a i Tihanyi P. veze tésév e l k és z í t e t ték e l . Az ásatás r é ­g é s z e t i f e lü g y e l e t é t dr. Korek Józse f (Magyar Nemzeti Muzeum) lá t ta e l .

Musz t áng-barlang

A jó sv a f 'ö i Musztáng-barlang f e l t á r á s a során előbb a bejárat k ör ü l i humuszrétegből, majd 1979-ben az akkori t a l p s z i n t r ő l kerültek e l ő csontmaradványok. Ezek hatására 1975-ben már a Fö ldtan i Intézet r é s z é r ő l g y ű j té s t végeztünk a barlang három pont ján, s m egál lap ítottuk , hogy az üreg p i l la n a t n y i a l j á t képező, k a l c i t t a l l e f e d e t t , é lénkvörös szinü agyagból f ő l e g denevérek c s o n t ja i kerültek e l ő , amelyek kora a f e l s ő p l e i s z ­tocén korai szakaszánál nem va lósz inü , hogy f i a t a l a b b , de a l s ó p le i s z t o c é n nem leh et . A L es l ie - t e rm et k i t ö l t ő barna s z i ­nü, törmelékes agyag gazdagabb csontanyaga f e l s ő - p l e i s z t o c é n .A be járat s z ik la iv e a l ó l , humuszos kőtörmelékből e lő k e rü l t csontok és r é g é s z e t i l e l e t e k a lapján kevert ré te g ta n i he ly ­zetben vannak, de egyértelműen holocén korúak.

1976-ban a Papp Ferenc barlangkutató csoport nyári tábora a l ­kalmával a be járat környékét (R ah át - fo ly osó , F o g fá jó s ) b ő v i ­t e t t e . Eközben tüzelésnyomokat, emberi és r é g é s z e t i l e l e t e ­ket tártak f e l . A f e l t á r á s során több pontró l tala jmintákat vet tek , amelyeket a Fö ld tan i Intézetbe ju t ta tta k e l , s a kö­vetkező maradványokat tartalmazták:1. A Hahát és a Fog fá jós bejárata ( C s i l l e p á ly á t ó l b a l r a ) .

1976. augusztus 22.Gastropoda indet . - csiga

687958

2.

з.

4.

Bufo sp. - varangyAnguis f r a g i l i s - lábat lan gyikTalpa europaea - vakondHomo sapiens - ember (koponya)Microtus a r v a l i s - mezei pocok

Apodemus s y lv a t i c u s csop. - egér Lepus europaeus - nyúl ( f i a t a l )

A F og fá jó s t e l z á ró kövek a l a t t . 1976. augusztus 21. Őskori (vas, késö-bronz) cserepek Ganis sp. - kutyaféle Vulpes vulpes - róka F e l i s s i l v e s t r i s - vadmacska Meles meles - borz Lepus europaeus - mezei nyúl ? Cervus elaptius - szarvas

A barlang be járata a la t t az 1. sz . f e lm é ré s i pont mel­l e t t .1976« augusztus 19.

Homo sapiens - ember (az egyik csonton á l l a t ­rágás)

Apodemus sp. - egér Vulpes vulpes - róka

’’•SymphoniáB-zacskóban" (v a ló sz in u leg a tűzhely környéke) H el ix pomatia - é t i c s iga Aves sp. d iv . indet . - madárfélék Anura in d et . - béka O p h id ia - in d e t . - kigyó Ghiroptera indet . - denevér c f . G l is g l i s - nagypele Cricetus c r i c e t u s - hörcsög Apodemus sp. - egér c f . C i t e l l u s c i t e l l u s - ürge Canis lupus - farkasLepus europaues - mezei nyúl ( f i a t a l rá g ot t cson­

tok)Vulpes vulpes - róka

6874

39

Meies meles - borzfaszéndarabokégett csont sz ilánkok

5. "H áz i tész ta " dobozábanAves i n d e t . - madárHomo sapiens - emberGlis g l i s - nagypeleLepus europaeus - mezei nyúlBovidae sp. in d e t . - marhaféle

Ç. Rahát, F og fá jó s , 1976. augusztus H e l ix pomatia - é t i cs iga Ophidia indet . - kigyó Aves d iv . sp. indet . - madárfélék Chiroptera indet . - denevér Homo sapiens - ember c f . G l is g l i s - nagypele C r icetus c r i c e t u s - hörcsög Yulpes vulpes - róka Meles meles - borz Lepus europaeus - mezei nyúl Ovis seu Gapra - juh vagy kecske faszénvörös sz inü őskori cserép

7» F og fá jós bal o l d a l á r ó l . 1976. augusztus 22.Meles meles - borz Cervus elaphus - szarvasBovidae in d e t . - marhaféle (igen korrodált csont)

M egál lap ítható ö s sz e fo g la ló a n , hogy mindegyik minta holocén korú, p l e i s z t o c é n f a j t nem tartalmaz. A fauna és a r é g é s z e ­t i l e l e t e k alapján va lósz inü , hogy azok őskoriak, köze lebb­r ő l vas-bronz korúak. A ger inces maradványok egyeznek a Por - lyuk árok I - I I . r é t e g , valamint a Nagyoldal 1 . - 4 . r é t e ­gek fauná jáva l .

6874

40

flag,y o ld a li-zsom boly

A Nagyoldal i -zsombolyt k i t ö l t ő r é teg sor ma már az A g g te le k i - -karszt f i a t a l holocén rétegtanának alapsze lvénye . Az 1971- 73 k ö z ö t t i f e l t á r á s o k v izsg á la ta a lapján már m e g á l la p í t o t ­tam, hogy az akkor megismert ré teg sor a l j a va lósz inü leg a bronzkorba nyúlik v i s sz a , s egészen napjainkig t a r t . Ez idő a la t t a fauna j e l e n t ő s , egyirányú változáson ment k eresz tü l , m iszer in t mához közeledve a n y i l t t e r ü le t e t és kultúrát ked­ve lő f a j o k száma fokozatosan nő az erdeiekhez zépest . Az e l ­sősorban az ember e r d ő i r t ó munkájának és a holocén j e l e n t ő s klímaváltozásainak tudható be.

A f e l t á r ó kutatást 1974-ig a. Papp Ferenc barlangkutató c s o ­port végezte Kérdő Péter v e ze tésév e l . 1975-ben és ez évben i s a K in iz s i barlangkutató i bontották tovább a zsombolyt, Adamkó Péter v e ze tésév e l . Az 1975. évi tábor alkalmával f e l ­tá r t üledékek nem kerültek szakember e l é , de az 1976* évi f e l t á r á s csontanyagának egy része igen . Ez évben a b e já r a t ­t ó l 21 m mélyre lévő t a lp s z in t a lá ástak összesen 6 m-t.Az eközben e lők erü l t nagyemlős és embercsontok közül nagyobb mennyiséget ju t ta t ta k e l a Földtani In téze tb e . A nagyemlős­csontokra tapadt, valamint azok üregeit k i t ö l t ő agyagot l e - i s za p o lv a viszonylag gazdag kisemlős faunához i s s ik e r ü l t hozzájutnunk.

Gastropoda d iv . sp. indet .Bufo sp. - varangySana temporaria - e rd e i béka.Sana escu lenta - kecskebékaPelobates f'uscus - ásóbékaLacerta v i r i d i s - zöld gyikAngius f r a g i l i s - törékeny gyikOphidia indet . - kigyóB e p t i l ia indet . - hü l lőAves d iv . sp. indet . - különböző madarakTalpa,.: europaea - vakond

6874

41

Sorex araneus - erde i cickánySorex minutus - törpe cickányCrocidura leucodon csop. - mezei cickányB arbaste l ia b a rb as te l lu s - p isze denevérChiroptera d iv . sp. in d e t . - különböző denevérekHomo sapiens - emberLepus europaeus - mezei nyúlG l i s g l i s - nagypeleMuscardinus ave l la n a r iu s - mogyorós pele Dryomys nitedula - e rd e i pele Apodemus sy lv a t i c u s c s o p . - e rd e i egér Apodemus agrárius - p irók egérMus muscu'lus - házi egér Cricetus c r i c e t u s - hörcsög My odes g la re o lu s - e rd e i pocok (19 M-^ Pitymys subterraneus - f ö l d i pocok (4 M-^ Microtus a r v a l i s - mezei pocok (1 M1)Meles me l e s - borz Vulpes vulpes - róka Ursus a r c t o s - barna medve F e l i s s i l v e s t r i s - vadmacska Cervus elaphus - szarvas Bős sp. - marhaOvis seu Capra - juh vagy kecske

Az 1976-ban e lők erü l t csontmaradványokat az 1971-72. évi alapszelvényhez a bonyolult törmelékkup rétegződés t f i g y e ­lembe veve a következőképpen l e h e t e t t k o r r e lá ln i : a barna medve az e r e d e t i rétegsorban az 5 . - 6 . rétegben j e l e n ik meg, amely egyezik az e rd e i és mezei pocok arányával i s . Ez bronz kor i , i l l . annál valamivel f i a t a l a b b korbesoro lást enged meg

Fény vés-zsomboly

A Szabó-pallag m e l l e t t i Fenyves-zsomboly a l j á t k i t ö l t ő kőtör melék nagymennyiségű csontot tartalmaz, amelyből e l ő s z ö r T i ­hanyi Péter g y ű j t ö t t 1975-ben. A b e je le n t é s alapján 1976-ban

687442

üjabb mintákat vettem, amelyek h e ly i l e g megegyeznek az e lőző g y ű jtésekk e l . Az 1976-ban g y ű j t ö t t fauna a következő f a jo k b ó l á l l :

Gastropoda d iv . sp. in d et . - csigákRana sp. - v a lód i békaPelobates fusous - ásóbékaOphidia in d e t . - kigyóAnguis f r a g i l i s - lábatlan gyikAves sp. in d et . - madárTalpa europaea - vakondPlecotus sp. - hosszuf'űlü denevérChiroptera indet . - denevérGlis g l i s - nagy peleApodemus s y lv a t i c u s csop. - e rd e i egér Apodemus agrárius - pirók egér A rv ico la t e r r e s t r i s - v i z i pocok Myodes g la reo lu s - erdei pocok Microtus a r v a l i s - mezei pocok Canis sp. - kutyaféle Mustela sp. - menyétféle

A l e l e t e k f i a t a l holücén korúak; a l e lőh e ly - f e l t á r ó bar­langkutatás esetén - ős lénytani szempontból a R a g y o ld a l i - - zsomboly hoz hasonló je le n tő sé g re tehet szert .

Ve c sem - f orr ás

A Vecsem-forr ás barlangjának f e l t á r á s á r a a V.M. Tektonik c s o p o r t ja do lgoz ik Csernavölgyi Lász ló v eze tésév e l . Az e l - tömődött f o r r á s s z á j b ó l 1975-ben Törő Lász ló g y ű j t ö t t ü l e ­dékmintát és csontmaradványokat 2 ,5 m m élyrő l . Ezek holocén korúnak bizonyultak. 1976-ban Csernavölgyi Lász lóva l együtt ta la jm intát vettem ugyaninnen, amelynek v izsg á la ta megerő­s í t e t t e az e lő ző évi eredményeket;

Gastropoda d iv . sp . indet . - különböző csigákP isces indet . - halRana temporaria - erdei béka

6874

Rana e s c u l e n t s - kecskebéka Lacerta sp® - gyik Angius f r a g i l i s - lábatlan gyik Ophidia indet , - kigyóAves d iv . sp. indet . - különböző madárfajokTalpa europaea - vakondApodemus s p . - egérDryomys nitedula - e rd e i peleMyodes g la re o lu s - e rd e i pocokMicrotus oeconomus - p a tкányfögo, pocok

BÜKK-HEGYSÉG

Haj nóc z y - b a r lang

Az Odorvár és egyben a Bükk egyik legnagyobb barlangját a t i s z a i ö l d vári Hajnóczy Józse f gimnázium tanu ló i tár ják f e l 1972® óta. Kezdettő l fogva nagy súlyt helyeztek az ős lén y ­tan i l e l e t e k r e . így 1973-ban seg ítségükkel a Lapos-terem fe l s z ín é n e k laza k i t ö l t é s é b ő l vettem üledékmintát, amelynek fa u n á já ró l nem le h e t e t t egyértelműen e ld ön ten i , hogy az rissz-würm, vagy óholocén koru-e, 1975-ben a barlang ú jon ­nan f e l t á r t r é s z e i b ő l 5 pontró l 99 kg üledékmintát küldtek a Fö ld tan i In té ze tb e . Ezek közül g y a k o r la t i la g csak a Galé­r i a k i tö l t é séb en vo lt fauna. 1976-ban e r r ő l a p o n tró l , ahol egy medve egybefüggő mancsa i s l á t s z o t t , kb. 100 kg mintát vettünk. I s za p o lá s , majd az 1977* év i válogatás során k ide ­r ü l t , hogy a maradványok között Mimomys sav in i pocokfa j is van, amely a k ö zép ső -p le isz to cén korai szakaszának j e l l e m z ő ­j e . Hasonló korú ger inces l e lő h e ly eddig a Bükkből Tarkőről (a l s ó rétegek) és Kövesváradról v o l t ismert. Ezért e l e l ő ­he ly , és a H ajnóczy-barlang rendszeres ős lénytani v i z s g á l a ­tára a későbbiekben nagy súlyt k e l l f e k t e t n i .

Pe skő-barlang

A Peskő-barLang többször megásott, de közel sem k iáso t t k i t ő l ltése rendkívül gazdag ősmaradványokban. 1976-ban i f . Vértes 687J

JA

Lász ló a f e l s z ín e n heverő csontok közül egy zacskónyit össze g y ű j t ö t t , s azt hozzám e l j u t t a t t a :

P is c e s indet . - halAves d iv . sp. indet . - különböző madárfajok Talpa europaea - vakond Myodes g la re o lu s - e rd e i pocok

v.Jíicrotus a r v a l i s - mezei pocok Microtus oeconomus - patkányfejü pocok

. ÍMicrotus g r e g a l i s - s z i b é r i a i pocok Mustela n i v a l i s - menyét Lepus sp. - nyúl Ochotona sp. - f 'üttyentő nyúl ? Cervus elaphus - szarvas

A kevert r é teg ta n i helyzetű á l la t t á r saság f e l s ő - p l e i s z t o ­cén korú.

Ki r ály-zsomboly

A L i l l a f ü r e d m e l l e t t i K irály-zsom bolybó l 1976 decemberében Olasz Józse f (ÍME TDK) g y ű j tö t t csontmaradványokat:

Aves indet . - madárBhinolophus euryale - kereknyergü denevérChiroptera ind et . - denevérSorex araneus - e rd e i cickányGlis g l i s - nagypeleCricetus c r i c e t u s - hörcsögApodemus sp. - egérMustela sp. - menyétféleMartes c f . martes - nyusztLepus europaeus - mezei nyúl

A fauna kora egyértelműen nem határozható meg. E e l s ő - p l e i s z tocénné l nem idősebb, va lósz inü leg holocén. Meleg j e l l e g ű ég h a j la to t f e l t é t e l e z .

6874

45

'Csókás m e l l e t t i barl ang.

1976 augusztusában a M isk o lc i Erdészet központjába v i t t e k be á l la t cson tok at , amelyet Csókás környékéről , egy bontás a la t t á l l ó viznyelöszerü. barlang hányójárói g y ű j tö t tek . Az egy egyedhez ta r tozó csontok lónak (Equus ca b a l lu s ) b izonyultak. Fö ld tan i kora b izonyta lan .

BUDAI-HEGYSÉG ÉS PILIS

Hét-lyuk

1976 júniusában Juhász Józse f g y ű j t ö t t csontokat a zsomboly 29 m-es mélységéből :

Aves sp. in d et . - madár Chiroptera sp. indet . - denevér Yulpes vulpes - róka Canis c f . f a m i l i á r i s - kutya Lepus europaeus - mezei nyúl

1976 október 12-én Szepesházi Imre g y ű j t ö t t csontokat a 21- es aknából

Canis f a m i l i á r i s - kutya

Mindegyik l e l e t f i a t a l , a közelmúltban, l e g f e l j e b b néhány száz éve behull ott á l l a t é .

Hosszú hegyi Három-ly uku- zsomboly

A zsombolyt évek óta a FTS Máté J ózse f vezette c s o p o r t ja ku tat ja . 1975-ben a csoport s e g í t s é g é v e l 6 rétegben mint­egy 600 kg mintát s z á l l í t o t t u n k a f ' e l s z in r e , amely r en d k í ­vül gazdag és igen j e l e n t ő s g er inces faunát tar ta lm a zot t . A ré teg sor a hoiocén klimaoptimuma és a z . azt xövető 1-2 ezer évre datá lható . 1976-ban a csoport tovább f o l y t a t t a a bar­lang f e l t á r á s á t , s e z z e l párhuzamosan rétegeként ( 6 . - 7 . r é -

687J

A6

teg ) ujabb с sontanyagot g y ű j tö t te k . A le lőh e ly anyagának t e l - ' j e s f e ld o lg o z á s a még több évet fog igénybe venni.

Ke у ély -nyergi-zsomboly

A zsomboly t a lp s z in t jé n e k kis o ld a l já r a t á b ó l , a Magazinból már több alkalommal kerültek e lő csontmaradványok. 1976* szep­tember 29-én Schindler László g y ű j t ö t t i t t ( f a u n a l i s t á já t lásd a ’’ Beszámoló a Magyar Karszt - és Barlangkutató Társulat 1975. második f é l é v i tevékenységérő l" , p. 171-172 .)

1976 januárjában ugyancsak Schindler László g y ű j t ö t t a Maga­zinban:

Bufo bufo - barna varangy Rana sp. - va lód i béka

. Aves d iv . sp. indet . - különböző madárfajokGlis g l i s - nagy pele Apodemus s p . - - egér Microtus s p . - pocok Canis sp. - kutyaféle

Pi l i s - b a r l ang

1976 novemberében Szepesházi Imre g y ű j t ö t t csontokat a bar- land két pontján.

A b e já r a t t ó l kb. 100 m mélységben:Chiroptera d iv . sp.- indet . - denevérek Rodentia in d e t . - rá g csá ló faszén és több kvarckavics

A b e já r a t t ó l kb. 10 m mélységbenGastropoda d iv . sp. ind et . - c s ig a fa jo kAnura indet . - békaAves d iv . sp. indet . - madárfajokTalpa europaea - vakondSorex araneus - e rd e i cickánySorex minutus - törpe cickány

637Ű

47

Chiroptera indet . - denevérc f . Glis g l i s - nagy peleMicrotus sp. - pocokMyodes g la reo lu s - erde i pocokApodemus s y lv a t i c u s csop. - erde i egérMus musculus - házi egérLepus europaeus - mezei nyúlfaszén , növénymagokkvarckavic s

A l e l e t e k holocén korúak.

Juventus-b a r iang

1976 október 10-én g y ű j t ö t t Lendvay Ákos, a tje járat , köze lébő l 0 ,1 - 0 ,2 m mélységből , bo lygatat lan r é t e g b ő l .

Me l e s me le s - borz

P i l i s - n y erg i - v i z n y e l ő

1976 október 10-én g y ű j t ö t t Lendvay Ákos kb. 13-15 m mély­ségből csontokat, va lósz inű leg bemosott üledékből.

Equus caba l lus - ló

GERECSE

Nagy-£ om lyó i -bar lang

1976 j u l i u s 26-án g y ű j t ö t t e Móga János a barlang b e já r a tá ­nál, kőzetpárkányról:

Apodemus s p . - egérA rv ico la t e r r e s t r i s - v i z i pocok

1976 j u l i u s 4-én Móga János és Kubassek János g y ű j t ö t t cson­tokat a barlang b e já ra té b ó l :

C ricetus c r i c e t u s - hörcsög A rv ico l id a e indet . - pocok fé le Canis sp. - kutyaféle Cervus elaphus - szarvas.

Mindkét minta f i a t a l , holocén korú. A szarvas recens .6874

48

Nagy-Somlyói K i s -b a r iang (Rétbe,járatu)

Móga János és Kubassek János 1976. j u l i u s 4-én a barlang f e l s z in é r ö l g y ű j tö t t ?

? Canis sp. - kutyaféle ? Cervus elaphus - szarvas

A csontok holocén korúak.

Nagy-Somlyói Árkádos-barlang

1976 szeptember 3~án Kubassek János a barlang f e l s z í n é r ő l gy ű j t ö t t s

Aves sp e indet . - madár Lepus europaeus - mezei nyúl ? Vulpes vulpes - róka

* F e l i s s i l v e s t r i s - vadmacskaOvis seu Gapra - juh vagy kecske

A csontok holocén korúak.

Tűzköves-barlang

Juhász Márton a t e j á r a t - k ö z e l i törmelékből g y ű j tö t t c s o n t ­ra aradVányokát i

Anura indet . - békaAnguis f r a g i l i s - törékeny gyikTalpa europaea - vakondC-hiroptera sp. indet . - denevérGanis sp. - kutyaféleCapreolus capreolus - őz

A csontok a közelmúltban, l e g f e l j e b b néhány száz éve h u l l ­hattak a barlangba.

Denév é r - bar lang

1974 októberében g y ű j t ö t t csontokat 1976-ban mutatta be Lendvay Ákos a barlang j o b b o l d a l i kusző.ágábóls

Aves sp. indet . - madár6874

Cricetus c r i c e t u s - hörcsögMartes sp. - nyest vagy nyusztMeies meles - borzLepus europaeus - mezei nyul+ 1 db égett növényevő á l la t csonttöredéke

P i szt o ly -b a r lang

Lendvay Ákos 1974-ben g y ű j tö t t és 1976-ban j e l e n t e t t e bea b e j á r a t i szakasz 0 ,4 m-es humuszrétege a l ó l i l e l e t e k e t :

Canis sp. - kutyaféle Meles meles - borz Lepus europaeus - mezei nyúl

Törekvés-barlang

Lendvay Ákos több alkalommal, évek óta hoz a barlangbólcsontmaradványokat a Fö ldtan i In t é z e tb e . 1976-ban háromszor.1976 á p r i l i s 3 -11 . közöt t :

Bufo bufo - barna varangy Cricetus c r i c e t u s - hörcsög Lepus europaeus - mezei nyúl Homo sapiens - ember

1976 á p r i l i s 8 -11, között a be járat a la t t 1 -1 ,2 m-re:Aves s p e i n d e t . - madárMeles meles - borzLepus europaeus - mezei nyúl

1976 október 23-án Szécsényi László g y ű j t ö t t 1 ,8 m mély­ség b ő l , a b e já r a t t ó l 2 m-re:

Bufo sp. - varangyAves d iv . sp. indet . - madárfajokTalpa europaea - vakondLepus europaeus - mezei nyúl

Az 1976. évi l e l e t e k holocén korúak.

^6874

50

Ká lv á r ia I . s z . —barlang ( S z i n t e s - b a r la ng)

Lendvay Ákos g y ű j t ö t t 1976 május 27-én a barlang a l s ó s z i n t ­j é r ő l :

Lepus europaeus - mezei nyúl Bovidae in d e t . - marhaféle

A l e l e t e k köze lebb i korhatározásra alkalmatlanok, v a l ó s z i - nüleg f e l s ő - p l e i s z t o c é n korúak, ismerve a barlang, i l l e t v e a k ö z e l i 4. sz . barlang k i t ö l t é s v i s z o n y a i t .

Husv át -bar lang

A b a j ó t i Öreg-kő s z i k l a s z i r t j é b e n Vájná György á l t a l megis­mert uj kis barlang 0-30 cm-es r é t e g é b ő l a t a t a i Kuny Do­monkos Muzeum Természettudományi Gyűjteményébe került né­hány csontmaradvány 1976 májusában.

Aves div'é sp. indet . - madárfélékC ricetus c r i c e t u s - hörcsögMeles meles - borzVulpes vulpe.a - rókaF e l i s s i l v e s t r i s - vadmacskaLynx lynx - hiúzLepus europaeus - mezei nyúlSus s c r o fa - vaddisznóOvis seu Capra - juh vagy kecske

BAKONY-HEGYSÉG

Csikvár ág.ya-bar lang

Az i n o t a i Hideg-völgyben a 2. sz . barlang (= ? Rózsa Sán- d o r - b a r l a n g ) . G yű jtö t te Szolga Ferenc (Alba Regia barlang- kutató c s o p o r t ) .

P is ces in d e t . - hal Bufo bufo - barna varangy Rana temporaria - barna béka P e lobates fuscus - ásóbéka

6874

51

Lacerta indet . - gyikAnguis f r a g i l i s - lábatlan gyikOphidia indet , - kigyóAves d iv . indet . - madárfélékTalpa europaea - vakondSorex araneus - e rd e i cickányCrocidura leucodon csop , - mezei cickányG lis g l i s - nagy peleCricetus c r i c e t u s - hőre sögMyodes g lare olus - e rd e i рос okA rv ico la t e r r e s t r i s - v i z i poc okMicr otus a r v a l i s - mezei рос okApódemu в sp. - eg érVulpes Vulpes - r ókaMustelidae indet . - meny é t f é l e Le pus europaeus - mezei nyúl

A minta csontmaradványokon kiviül tarta lm azott még néhány növényi magot, faszenet és c s i g á t . A fauna ö s s z e t é t e le m eg fe le l a mai é lőv i lágnak , tehát holocén korú. Mivel a l e ­l e t sűrűség nagy, vastagabb k i t ö l t é s esetén érdemes próba­ásatást végezni.

T á b lavö lgy i -bar lang (1 -51 )

A barlang 12 m-es s z i n t j é b ő l hozta be Pék Józse f a l e l e t e t , amely egy Mastodon arvernensis . fog rendkívül g ö rg e te t t p é l ­dánya. Ez az á l la t a f e l s ő - p l i o c é n r e és az a l s ó p l e i s z t o ­cénre j e l lem ző . Nyilvánvalóah . töb b ször i áthalmozással került a barlangba.

HáromkűrtŐ-zsomboly (1 -12)

A t é s i újonnan f e l t á r t és Háromkürtő-zsombolynak e ln ev eze t t barlang több p o n t já r ó l kaptam ős lénytan i v iz s g á la t r a üledék­mintát Szolga Eerenctő l (Álba Begia Barlangkutató C sopor t ) .A minták inkább csigámaradványokát tartalmaztak, mint .c sonto­kat,687A

52

■L» A ’’Halál depó” t e t e j é r ő l , a já ra t a l j á r ó l és f a l á r ó l g y ű j t ­ve. A törmelék bauxitos , l im onitos és mangános ( ? ) törme­lé k e t , p i z o l i t o k a t tarta lm azott .

Csigák: Carychium c f . minimum Müll. 2 dbCochlicopa l u b r i c e l l a (Porro) 2Orcula dolium (Drap.) 1L a c in ia r ia b i p l i c a t a (Mont.) 2C la u s i l i i d a e in d et . 1Aegopinel la minor (S ta b . ) 2Daudebardia r u f a (Drap.) 1Limacidae indet . 1

Gerincesek: Bufo s p . - varangyOphidia indet . - kigyóMyotis b e ch ste in i - nagyfülü denevér

2. Száraz kürtői e lü l s ő vakkürtó® Az üledékben homokkő dara­bok es abból k im ál lo t t k v a rc i t , limonit-mangán gumócskák vo ltak . A csontok között v i lá g os és fekete szinüek külön­böztethetők meg.

Csiga: Discus p e r s p e c t iv i c u s (Mühlf .) l dbGerincesek: a v i lá g os szinüek: meghatározat­

lan törmelékfekete csontok: Erinaceus sp. - sün

A rv ico l id a e in d e t . - po­cok fé le

3. Hátsó vakkürtő f e l é n é l bejövő üledék. Hasonló j e l l e g ű , mint a 2. minta, de i t t csak fehér szinü csontok voltak.

Csiga: Pisidium sp, indet . 3 зьCarychium minimum Müll. 1Cochlicopa l u b r i c e l l a (Porro) lV al lania CDstata (M ü l l . ) 2C la u s i l i i d a e indet . 1Vitrea c r y s t a l l in a (M ül l . ) 1Zonit idae indet . p

68?4

53

Gerincesek: Anura indet . - békaChiroptera in d et . - denevér S or ic id ae in d et . - cickány

A. Hátsó vakkiirt öCsigák: A c icu la p o l i t a (Hartm.) +

Carychium c f . minimum Müll. 8 dbCochlicopa l u b r i c e l l a (Porro) 2P u p i l la muse orum ( L . ) 1Orcula dolio lum (Brug*) 21Y a l lon ia p u lch e l la (M ül l . ) 1Y a l lon ia costa ta (M ül l . ) 2Acanthinula aculeata (M ül l . ) 6Ena obscura (M ü l l . ) 13Cochl id ina laminata (Mont.) л L a c in ia r ia p l i c a t a (Drap.)Laciniaria b i p l i c a t a (Mont.) > 73Ruthenica f i l o g r a n a (Rm.)C la u s i l i i d a e in d e t . JDiscus rotundatus (M ül l . ) 1Discus ruderatus (F é r . ) 2Punctum pygmaeum (Drap.) 2V itrea contracta (W est . ) 9Aegop ine l la minor (S ta b . ) 3Aegop ine l la pura ( A id . ) 3Oxychilus glaber (Rm.) 2Oxychilus inopinatus (U l . ) 1Daudebardia r u f a (Drap.) AZonit idae indet . 17T r i c h ia c f . h isp ida (L . ) +Helicodonta obvoluta (M ü l l . ) 1

Gerincesek: Anguis f r a g i l i s - lábatlan g.yikB arbaste l la b arbaste l lus - p is ze de­

nevér

5. Hátsó vakkürtövei szemben lévő kis kürtő. Faszenes, növényi magos üledék.

687454

Carychium c f . minimum Müll. 2 dbEna obscura (M ü l l . ) 1L a c in ia r ia b ip l i c a t a (Mont.) +C la u s i l i i d a e indet* 2V itrea contracta (West . ) 1

Gerinces : Rh.inoloph.us h ippos ideros - kis patkósorrudenevér

A csigafauna alapján megál lap ítható , hogy ér téke lhető anyagot csak a 4. minta tartalmaz. Ez c s e r j é s , bokros, e s e t l e g erdős környezetre és a maival megegyező kiimára u ta l . A fauna kora - néhány f r i s s n e k tűnő héjat kivéve - idősebb holocén lehet , több, a f i a t a l holocénban bevándorolt f a j ugyanis h iányzik , ugyanakkor néhány, a te rü le ten ma nem é lő f a j t tartalmaz. A héják megtartási á l la p o ta , sz ine s t b . , a lapján va lósz ínű , hogy a faunákhoz idősebb anyag ( p l e i s z t o c é n , Riss-Würm?) i s keveredett .

A 3« mintában v i z i f a j i s s z e r e p e l . A héjak megtartása a lap ­ján ennek a mintának az anyaga p l e i s z t o c é n i s l e h e t .

Az 5. minta c s i g á i va lósz inü leg nemrég e lp u s z tu l t á l la to k há­za i . A ger inces maradványok alapján a következő é r ték e lé s t l e ­het adni:Az 1 -es minta kora f e l s ő - p l e i s z t o c é n , vagy holocén le h e t . A2 . mintánál kérd: hogy a fekete szinü csontok idősebbek-e(a homokkőből málltak k i ) , vagy egykoruak a v i lá g o s szinüek- ke l . Legidősebb korként csak a k ö zé p s ő -p le i s z t o c é n jöhet szá­mításba. A 3. minta korhatározásra közömbös. A 4. minta p l e ­i s z t o c é n hideg szakasza nem leh e t , l e g f e l j e b b m e le g fá z i s , de valószínűbb az óholocén b esoro lá s . Az 5» minta egyértelműen ho locén , e se t le g je lenhez k ö z e l i fe lhalmozódásu.

Álba Regia-barlang

A t é s i Álba Regia-barlang két p o n t já ró l 1976-ban Szolga Fe­renc küldött üledékmintát, amelynek iszapo lása után a követ­kező csontmaradványok kerültek e l ő :6874

55

Ír Cseppkő-fo lyosó e legeBufo sp, - varangyRhinolophus h ippos ideros - kis patkósorru denevér Myotls b e ch s te in i - nagyfülü denevér Ovis seu Capra - juh. vagy kecske

A Rh. h ipposideros a Kárpát-medencében a holocén klima- optimumában j e l e n ik meg, a M. b ech s te in i az óholocénban gyakori , igy va lósz ínű leg a Bükki és a Kőháti faunafá ­zisba (su b b o re a l i s , bronz-vaskor) id e jé r e datá lható .

2. Omladék la b i r in t u sMyotis b e ch s te in i - nagyfűlű denevér Myotis c f * brandt i - Brandt denevére c f . P leco tus sp, - hosszufű lü denevér G l is g l i s - nagypele

Az üledek ss a fauna kora va lósz ínű leg holocén.

Ri g ó - ly u к

A bodajk i Gaja-szurdDkban lévő R igó - lyukbó l az elmúlt évek során Tihanyi Péter több alkalommal gazdag kisemlős c s o n t l e ­l e t e t hozot t , aminek eredményeként e l ő z e t e s e l l e n ő r z é s után ásatást határoztunk e l , A M. Á l l . Fö ld tan i In tézet rendsze­res ásatását 1976, junius 14. es j u l i u s 5* között b o n y o l í t o t ­tuk l e . Ennek során a barlang be járatánál 9 rétegben bontot ­tuk le a k i t ö l t é s egy részé t egészen a barlang fe n e k é ig . ö s z - szesen 1,2 m̂ k i t ö l t é s t iszapoltunk és válogattunk ki a t a t a i gimnázium tanulóinak, a Y*M. Vass Imre barlangkutató c sop or t , valamint a Földtani In téze t munkatársai s e g í t s é g é v e l . Az ása­t á s r ó l f o t o es 16 mm-es mozgófilm dokumentációt Tihanyi Péter v eze tesev e l a Foton barlangkutató csoport k é s z í t e t t .

A 9 rétég napjainktól kb. a rómaiak id e j é i g folyamatosan t á r ­ja f e l a g e r in c e s - , csigafauna, valamint faszén és magok r é ­ven a f l ó r a v á l tozá sá t . E lőzetes v izsgá latok szer in t a pocok­f a j o k százalékos megoszlása, valamint a belőlük számítható6874

56

egykor i j ú l i u s i középhőmérsékleti érték változása igen j ó meg egyezést mutat a j ó s v a f ö i Nagyoldali -zsomboly hasonló korú ré t e g e i v e l . A rendkívül gazdag és j e l e n t ő s anyag monografikus f e ld o lg o z á s a több évet vesz igénybe.

Dr . К or d о s Lász ló

57