Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
„A nyelv az emberi kommunikáció eszköze.” (MNLex.)
eszköz: szubjektív, „zárt” információk átváltoztatója
tagolt emberi hangok → jelek + szerkesztési szabályok → a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd
Állati kommunikációs (közlési) módok
látható, szagolható és hallható „közlések”
jellemzők
• azonidejű
• nem részletező
• nem tud kérdezni
• nem tud valótlant állítani
• kötött alkalmazás
• ingerek vezérlik
• nem társadalmi termék (ösztönök)
• zárt rendszer
• analóg típusú közlés
Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer(Cser András nyomán)
1. hangzó közeg
2. kettős tagolódás (szerkezet)A gyerek|ek egymás|nak ad|ogat|t|ák a labdá|t.A srác|ok egymás|hoz dobál|t|ák a laszti|t.
Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotninyitott rendszer
3. önkényesség
• m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι[kefali]
4. szabályok vezérlő szerepe
A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nőni.
• 1. A fa meg fog nőni <=> *A meg fog nőni fa• 2. A(z) elültetett fa ...• 3. tegnap ...• 4. a kertben ...• 5. *A tegnap fa ...• 6. *A tegnap a kertben fa ...
5. kreativitás – nem kész formák
• Ági nagyon szeret olvasni.• Ági egyre csak a könyveket bújja.• Ági kedvenc időtöltése az olvasás.• Ági ha csak teheti, olvas.
6. elvonatkoztatás – nem közvetlenül adott események
7. kulturális átörökítés
Más emberi kommunikációs formák
• hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi)• nem hangzó (kinézikus)• térkihasználás (proxémikus)
Aktiválódó ismeretek
A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától.
• fonológia• morfológia• szintaxis• lexikális elemek• szemantika• deixis (utalás)• előföltevések• világismeret
Fonetika
• beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik
• amit a beszélő csinál
Magánhangzó: nincs akadály
Mássalhangzó: zárhang
orális [p, t, g]
nazális [m, ny]
zár-réshang [c, dzs]
réshang [f, sz, zs]
pergőhang [r]
Félmagánhangzók: közelítő- (v. legyintő)hangok [j, l]
(ang. [w])
A hangok képzése az akadályképzés szerintTóth Ildikó nyomán
Fonológia
nyelvi (funkcionális) hangtan
• hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére
• milyen szabályszerűségek vonatkoznak a hangsorok építésére
• milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor
Azt vizsgálja, amit a beszélő tud.
Egyedi sajátosságok: gyerek – felnőtt; nő – férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.
ver– vér, nyel– nyél: lexikális jelentéskülönbség
zene– zenét, füle – fülét: grammatikai szabályszerűség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja előtt [e:]-ként jelenik meg
A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztető szerepű hang: fonéma.
Kulcsfogalom: megkülönböztető képesség
A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben
Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya
Disztinktív (megkülönböztető) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg
[t]ér – [d]ér : csupán a zöngésségben eltérés → minimális párok(minimálpárok)
[p]ár – [b]ár; lá[p] – lá[b]oppozíció
[z]ár – [sz]ár; ké[z] – ké[sz] ↓
önálló fonémák/t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb.
allofón: ugyanazon fonéma („kötött”) változataken, négy, konok � bank, reng
/n/ → [n] [η]
jég, háj , írj � tépj , rakj , döfj/j/ → [j] [ç]
Kommutáció (felcserélés):• szavak szembeállítása• beszédhangok felcserélése minimális párok• jelentés-megkülönböztető egyed azonosítása
LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉPláp kéz szél csap naplap kén szén csáplop kér széf csíplep kés szék csip
kész szélkétkéjkékkénykém
(vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)
a magyarban mindig regresszív(hátrafelé ható): „természetes” szabályszerűség, amellyel a magyar nyelv él
há/zt/ól → há[szt]ól ba/bsz/em → ba/psz/em: zöngétlenedés
játé/kb/olt → játé[gb]olt va/sd/arab → va[zsd]arab: zöngésülés
Hasonulási szabály
obstruens obstruens pl. fogtól
zöngés ––> [zöngétlen]/___ zöngétlen
obstruens obstruens pl. fokból
zöngétlen ––> [zöngés]/___ zöngés
Zöngésségi hasonulás
Kivételek1. Zengőhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/)• nem zöngétlenednek (nem tudnak!)• szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól• (de l. fent: kapj [kapç]!)• nem zöngésítenek lépnek[*lébnek], szakma[*szagma],• lapátnyél [*lapádnyél], székre[*szégre],
viszlek[*vizlek]2. „Felemás” viselkedés• A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen→ [néftelen]• nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz]• (de: Dél- és Nyugat-
Dunántúl)• B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at → [dophat]• nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ől [*peγből]• [xb]
Fonotaxis (fonotaktikai szabályok)a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdő- és a végpont között
Magyar (néhány példa)
Szó elejénCCCV____1. hely: /s/ v. /sz/2. hely: /p/, /t/ v./k/3. hely: /r/spriccel,sprőd, stratégia, strucc, skribler’firkász’, skrupulus’aggály’(szpr-: nincs)sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichninszkriptor(csak!)
„tiltott” sorok: *psr, *rszp stb.
Szó elejénCCV____ : sokkal több lehetséges kapcsolat – nem lehet szigorú szabályt
fölírniblöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágárstb.
„tiltott” sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.
Hangsúly• szupraszegmentális jelenség – nem a hangok, szótagok tulajdonsága• viszonylagos: egy elem kiemelkedése• hangerőtöbblet• hangmagasságtöbblet ezek együttállása• (időtartamtöbblet)
! = hangerőtöbblet (nyomaték)↑ = magasságtöbblet(!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül
↑!Pénteken. – hangerő + hangmagasság
A ↑(!)könyvtárak ↑(!)pénteken ↑(!)talán ↑(!)zárva lesznek. – főleg hangmagasság
!Pén↑teken?1. szótag: csak nyomaték2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)
Morfológia (alaktan, szóalaktan)
Tárgya: a szavak szerkezetének, belső felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata
• tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jel forma+jelentés
A morfológia sajátos helye a nyelvleírásbanminden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságainem mindennyelvnek van morfológiája – nem kötelező tulajdonsága a
nyelvnekpl. ún. izoláló nyelvek
pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.Én venni narancs enni.
angol The boy saw a man.A fiú alanyeset látmúlt egy férfitárgyeset
The man saw a boy.A férfialanyeset látmúlt egy fiútárgyeset
Produktivitásproduktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek
létrehozásában
• teljes produktivitás (kategorikus produktivitás)
olvas- igető
-ni fn. igenévképző
• teljes improduktivitás
-omás: áldomás
hallomás
látomás
vallomás
De! *hozomás, *iromásstb.
Nyitott és zárt rendszer
tövek: általában nyitott rendszer
egyalakúak – nyitott
bróker, teló’telefon’, hardver, anyázik, pogi, nevesítstb.
tővégi időtartamot váltakoztatók – nyitott
eurokrata, pizza, plázastb.
v-t tartalmazók – zárt
tesz, vesz; ló, tő stb.
affixumok: viszonylag (erősen) zárt csoport
papírféle, jófajta, madárszerű: képzőszerű utótagok
ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerű utótagok
[nyelvtörténet: hat ige → -hat képző; né ’nő’ → -néasszonynévképző]
Alakváltozatok (alternáció)
hó-ban ~hav-as
jó-vá~ beteg-gé ~ édes-sé
kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek~ darab-ok ~ gyöngy-ök
Egyalakú (egyváltozatú) tő v. toldalék
’betűsorok értelmét megfejti’: olvas-
<térbeli v. időbeli végpontot kijelölő viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma
Többalakú (többváltozatú) tő v. toldalék
tipikus, elvont állandó változat –invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa
beszédbeli realizáció: variáns v. allomorfalternánsok
Alakváltozatok (alternáció) – összefoglalásForrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.
Passzív tövek(fantomtő)
csak képzőt tartalmazó szavakban fordulnak elő
disztribúciós módszer – tövek
csör-dül for- dul
csör-dít kon- dít
csör-ög patt- og
csör-get csen-get
kielemezhető a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzős szóalakban
passzív – nem vesz részt új szóalakok létrehozásában:
*csör-ni, *csör-tünk, *csör-és
lexikalizálódás
Ragozási sorok (paradigmák)
inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere
pl. ige: személy- és számjelölés; főnév: birtoklás jelölése
szembeállítható szóalakok
ad-ok ad-unk
ad-sz ad-tok jelentő mód, jelen idő, általános ragozás
ad-ø ad-nak
ház-am ház-unk
ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok
ház-a ház-uk
Ragozási sorok (paradigmák)
német
sagen’mond’
ich sag-e wir sag-en
du sag-st ihr sag-t
er/siesag-t sie sag-en
határozott névelő
hn nn sn
Nom. der die das
Akk. den die das
Gen. des der des
Dat. dem der dem
orosz
говорить [govority] ’beszél’
ja govor-ju mü govor-im
tü govor-is vü govor-itye
on govor-it onyi govor-jat
A morfológiai műveletek formai szempontból
Összetétel – két szótári szó összekapcsolása
• szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van
• dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyűzene, sárgaláz, lenmag, bőkezű
• jelentéssűrítő: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különböző átalakítások)
• szélmalom’széllel működő malom’
• papírbolt ’papírt eladó üzlet’
• cukorbeteg’magas vércukorszinttől beteg’
• [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye]
• ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy
Képzés – új szótári szó létrehozása
termékenység (produktivitás)
-zés -l igeképző: internetez, klónoz; doppingol, printel
Ragozás – a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg
szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél
produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg;
DE: jogi-lag, zenei-leg]
fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz
Szintaxis (mondattan)Szabad szórendű-e a magyar nyelv?
(1) a. *Néztem meg a filmet.b. *Laci is lett beteg.
logikai műveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden)
(2) a. *Ki megnézte a filmet?b. *Laci megnézte nem a filmet.c. *Minden fiú nézte meg a filmet.
(3) a. A gyerekek A VERSET tanulják.b. A verset A GYEREKEK tanulják.
„szabad helyválasztás” → más jelentéslogikai alany (3a): gyerekek
(3b): vers
szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség
A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevők logikai szerepe határozza meg.
A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyről a mondat szól
B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz
FókuszMondatközpont – az igei kifejezés (ige) előtti kitüntetett hely
– hangsúly
– bármilyen mondatösszetevő
– kitöltése nem kötelező
– kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan
(Cser András nyomán)
• hangsúlyos hely mindig az ige előtt
• a fókusz előtt áll a téma, melyet nem kötelező kitölteni
• a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos
• az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt
Lexikológia (szókészlettan, szókincstan)a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület
Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak
lexikális jelentésű morféma: megnevező funkció, hangalak és jelentés egysége
Leíró (nem csak a mai szinkrónia!)
társadalmi fontosság
területi változatok (tájszavak)
társadalmi változatok (szleng, argó)
régi és új (archaizmus és neologizmus)
szaknyelvek
Történeti
a szókészlet elemeinek keletkezési formái
a jelentések változása
szókészlet – viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó „erők”)↓
oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélő társadalom életével
Szókészleti kapcsolatok
a) közös alapszó os
sága
nagyás
íthat
b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság
fércel, fuszekli’zokni’, futball, pad, pedál, pódiumstb. [’láb’]
gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókadstb.
[’görbe; görbület’]
(vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register)
c) a jelentések rokon volta
ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál
bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik
(? dívány, heverő, lóca, pad, priccs, sezlon)
Kevésbé strukturált kapcsolatok
– hatalmas mennyiség
– állandó dinamikus mozgás
A szókészlet eredetbeli rétegződése
I. Alapnyelvi eredet (ősi örökség)él, fon, tud, ad, lő; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fű, fa, lúd, hó; három, öt; lágy,
nagy; névmástövek(ném. Wasser ’víz’, Herz ’szív’, Mutter ’anya’, sieben’hét’, zehn’tíz’, leben’él’, ich ’én’)
II. Belső keletkezésA) szóteremtés (onomatopoézis)
a) indulatszavak: á, ó, hű, hopp, ej, jajb) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica,
koca, liba, csibec) hangulatfestő szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög;
sunyi, bamba, alamuszi
B) Szóalkotás
a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének– elhomályosult képzések )
deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal
deverbális nomen: adás, huzat, épület, festő, lepel, kérvény
denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erősködik
denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhőzet, asztali, sós
b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven– elhomályosult összetételek)
vö.: Morfológia (29. dia)
c) tudatos szóalkotás
elme, zongora, pótlék, nyitány
edző, bedobás, les
FTC, PPKE, Főtáv, Mol
d) tükörszavak
tükörfordítás: távcső (< ném. Fernrohr), virágvasárnap(< szláv Cvetna nedelja), rögeszme(< lat. idea fixa),
feketedoboz(ang. black box)
részfordítás: ámokfutó(ném. Amokläufer), cibetmacska(< ném. Zibetkatze), dámvad(< ném. Damwild)
egyszerű tükörszó: anyag(< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc(< ném. Sträfling), üzem(< ném. Betrieb)
III. Idegen eredetű elemek
A) jövevényszavak
dogma< lat. [< gör.], dohány< oszm.-tör. [< újperzsa < arab]
zeller< ném. (b-osztr.) [< fr < ol]
török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég
szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya
német: cégér, pendely, csűr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd
latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra
angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog
B) Nemzetközi műveltségszavaka) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, köményb) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé,
garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina
idegen szó ↔ jövevényszóbackhand’fonák’, cortex’kéreg’ekvivalens (?), frottír (?)
sznóbord, imidzs, menedzser
IV. Ismeretlen eredet
ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bűn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gőz, gyenge, győz, has
Szemantika (jelentéstan)
A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képező dolgok megnevezése → hangsor (jelölő); jelölt; jelentés
Osztály jelölése:
kéz: a világ összes kezének osztálya
A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy)
A jelentés a jel használatának szabálya.
Jelentésfajták(szószemantika)
Denotatív (megjelölő) jelentésjel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel)
macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti)Konnotatív jelentés
tipikus jegyek – járulékos jellemzők a denotatív jelentés változatlansága mellett
nő 15. század: ’hosszú hajú, nadrágot nem viselő, a férfiaknak általában alávetett’
20. század: ’emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is’
Kollokatív jelentés-összetevőkelőfordulási lehetőségek, illetve korlátok
csinos +lány, +házikó−virág, −vacsora, −érzelem
angol hidegvér ↔ *spanyol hidegvérállam bácsi ↔ *állam néni
A szókészlet jelentésviszonyai
1. Egyjelentésű szavak (monoszémia)
hamuszürke, járógipsz, illusztris’neves, kiváló’, bálna
2. Poliszémia – több jelentéssel való felruházás (többjelentésű szavak)
a korábbi jelentés („alapjelentés”) mellé új jelentések
metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben
metaforikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés)ló ’négylábú állat’ ’sakkfigura’ ’tornaeszköz’fül ’emberi testrész’ ’tárgy része’mekeg <állat> <ember>
metonimikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés)(hely, idő, anyag, ok–okozat, rész–egész)
iskola ’intézmény’ ’épület’, ’a benne levők összessége’,’iskolai oktatás’, ’iskolai végzettség’, ’tudományos, művészeti irányzat’, ’okulásra módot adó élmény’
arany ’nemesfém’, ’pénzérme’, ’ilyen szín’, ’ilyen színű ruha’borzad ’haj, szőr égnek mered’, ’iszonyodik vmitől’ablak ’nyílás a falban’, ’nyílászáró szerkezet’, ’ennek üvege’
[totum pro parte]fej ’testrész’, ’vezető személy’, ’ember’ [pars pro toto]
3. Homonímia – azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság)nincs érzékelhető szemantikai összefüggés a jelentések között
eltérő eredet, konvergens alakfejlődés – valódi homonimák
ár1 ’ellenérték’ár2 ’áramló víztömeg’ár3 ’lyukasztó szerszám’ár4 ’területmérték’
vár1 <ige> vár2 <főnév>csap1 <ige> csap2 <főnév>
divergens jelentésfejlődés – álhomonimák
barát1 ’barátságban levők egyike’ barát2 ’szerzetes’
bolt1 ’bolthajtás’ bolt2 ’üzlet(helyiség)’
fogas1 ’halfajta’ fogas2 ’borona’ fogas3 ’ruhaakasztó’
4. Szinonímia – rokonértelműség denotatív egyezés – asszociatív–konnotatív eltérés
kutya (semleges) eb (régies, hivatalos)nő asszony hölgy nőszemély némber csaj spiné fehérnépcsapat csoport társaság kompánia banda team(tím?) brancs
kontextusok (megnyilatkozások) „sérülékenysége”
6. Antonímia – jelentésellentét ellentétes előjelű denotatív összetevők
kizáró ellentét (bináris antonímia):élő holt, halottéles tompacsecsemő felnőtt
skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagyszegény gazdaglassú gyors
taxonomikus (többértékű) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld
A nyelvek belső változatossága
ló ~ luo ~ lou
rét ~ rít
kérek ~ kérëk ~ kérök
[hej] ~ hel
mondja ~ mondi
megy ~ mëgyën ~ mén
kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé
Nyelvváltozatok
olyan, egymástól többé-kevésbé eltérő nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet
1. területi nyelvváltozatok – nyelvjárások, regionális köznyelvek
2. társadalmi nyelvváltozatok – csoport- és szaknyelvek
3. köznyelvi változatok – írott és beszélt nyelv
standard nyelvváltozat –
írott szövegek
művelt magyar beszélők szótárak és nyelvtanok
magyarul tanuló idegen ajkúak ↓
kodifikált norma
Dialektológia
Nyelvjárás
„egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos” (Kiss Jenő)
Meghatározó jellemzők:
• rendszerváltozat
• területi kötöttség
• a standardizáltság hiánya
• korlátozott kommunikációs érvényesség
Szókincs
• valódi tájszók: bojnyik’zsivány, útonálló’, himpér’málna’, honcsok’vakond’
• jelentésbeli tájszók: bogár’légy’, borsó’bab’, ember’férfi’, gyerek’fiú’
• alaki tájszók: csollány’csalán’, dërágo’drága’, ínëkül’énekel’, ümög’ing’
Hangtan
• ë: szëgekfn. ~ szegëkE/1.; mëntekT/3. múlt ~ mëntëkT/1. jelen
• illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām
• [foľó] ~ [fojó] ~ [foló]
• kéröü ~ kérüö
• látnyi
Alaktan• adó ~ adaja, csípő ~ csípeje• lovajinkak’lovaink’• székho, hatszer• késvel• hamujé’hamuvá’• lől ’l ő’, ütte ’ütötte’, megyen’megy’
Mondattan• megy elfele, írja megfele• el van menve az erdőre• el szokok menni a kocsmába• kellek levelet írni• el kell menjek
Szociolingvisztika
A társadalmi környezet meghatározza• az anyanyelvet (első elsajátított nyelvet)• a többnyelvűvé válást• adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk
Nyelvi változók – alternatív (választható) megoldások
fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ főd, sör ~ sőr;inessivus (hol? belső helyviszony) szobában ~ szobábaírnom kell kell, hogy írjak kell írjaknevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityókajó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó(tökjó?) ~ zsírön ~ maga ~ kegyed ~ kendJó napot! ~ Adj’ isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz ! ~ Csá!
Szociolingvisztikai változó
két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentős) változatban él
Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek
lássa’látja’ értelemben
halasszuk’halasztjuk’ értelemben
én adnák
én lakok vhol
el-e jön(standard változat: eljön-e)
biztosan, hogy(standard: biztos, hogy)
Kétnyelvűség (bilingvizmus)
egyének – közösségek – társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak
5000 nyelv – kb. 200 állam
a világ lakosságának a fele kétnyelvű
1. Egyéni kétnyelvűség
a befogadó ország nyelvét gyengén beszélő vendégmunkás
↕
gyakorlott tolmács-fordító
• kiegyenlített (balansz) – domináns kétnyelvűség
• gyermekkori (korai) – fiatalkori – felnőttkori (kései)
↓
egyidejű (szimultán) v. egymást követő (szukcesszív)
• természetes (elsődleges) – mesterséges (másodlagos)
• hozzáadó (additív) – felcserélő (szubtraktív)
2. Közösségi kétnyelvűség
• stabil kétnyelvűség (Svájc, Kanada)
• instabil kétnyelvűség
↓
nyelvcsere
A kétnyelvű beszéd
kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány)
kódkeverés: „hunglish”, „franglais”, „tex-mex”
A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság
Hány nyelv van a világban?
• 4–5 ezer körül (szélsőségesebb becslések: 3–10 ezer körül)
• ismeretlen területek
• népek eltűnése
• nyelvről vagy nyelvjárásról van-e szó
– dán – svéd – norvég
– flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban)
– horvát – szerb kínai (nyolc fő csoport)
A nyelvek összehasonlítása
Tipológiai osztályozás
az emberi nyelv felépítési lehetőségei, pl.:
– a magánhangzókészlet jellege, nagysága
– zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál
– csettintő hangok
– hangsúlyfajták
– alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO)
– kötött vagy szabad szórend
– alanyi : tárgyas ragozás
– stb.
Genetikai osztályozás
Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élő vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethető vissza folyamatosan, tendenciaszerűen és rendszerszerűen
Areális összehasonlításföldrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés
albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.;bolgár (szláv) jövő idő ’akar’ jelentésű igével;román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns):
alb. mik ’barát’ –mik-u ’a barát’bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta ’a könyv’rom. om ’ember’ –om-ul ’az ember’
(trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)
A változó nyelv – A nyelvtörténet
Szinkrónia (leíró vizsgálat)
egy adott időbeli metszet nyelvi rendszerének leírása – egyidejűség
minden nyelvváltozatot érinthet
bármelyik korra vonatkozhat
Diakrónia (történeti vizsgálat)
a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata
legalább két szinkrón metszet
barát: „korábban” csak főnév A barátom jól tud angolul.
ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : ’vmit kímélő; vminek kedvező’
környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarátstb.
A változás alapfeltételei:
• működő kommunikációs rendszer (holt nyelvek – ógörög, latin, gót, óporosz – nem változnak)
• tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok
el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek
• beszélt nyelv
A nyelvtörténet alapkérdései:
A) Mi változik?
B) Hogyan változik?
C) Miért változik?
A) Mi változik?(Halotti beszéd, 12. sz. vége)
Hangok
zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem]
pur [pur] > [por]
chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu]
ge [dzse] > [de]
[χ] = veláris zöngétlen spiráns
[β] = bilabiális zöngés spiráns
Nyelvtani szerkezet
(miloſtben) terumteve[terümteβé] ’teremté’
engede(urdung intetvinec) [engedé] ’engede’ ma: -t időjeles múlt
odutta vola(paradisumot) [oduttá βolá] ’adta vala’
(yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] ’eendel’ ma: eszel v. enni fogsz
gimilſtwl [dzsimilcstűl] (partitivus) ma: gyümölcsből
bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) ’bocsássa’ ma: bocsássa meg
Szókészlet
isá ’íme; bizony’, hëon’csupán’, intet ’csábítás’, jorgat ’irgalmaz’
feze[?fésze, ? fésszé] ?’zsákmány’, ildet ’üldözés’, önöttei’kiválasztottai’,
jochtat’illeszt’, bírságnap’a végítélet napja’ – kihalt, elavult szavak
a korszak magyar nyelvéből hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament,
rádió, egyetem, vasútstb.
Jelentés
odutta vola neki paradiſumut hazoa– ház’lakóhely’< fgr. *kota ’sátor; kunyhó’ – 1193 ’épület’, 1416 u. ’szoba; helyiség’ (ma is nyelvjárási); 1416 u. ’család; nemzetség’; 1587 ’háztartás’; 1694 ’dinasztia’; 1792 ’cég; kereskedőház’; 1869 ’képviselőház’
Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize– víz ’lé’ < fgr *βete’víz’ – 1214 ’folyóvíz, állóvíz’; 13. sz. közepe ’H2O’; 1533 ’testnedv’
eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele –munkás’kínnal teli’< óe. szláv mǫka [munka] ’kín, gyötrelem’ – 1138 ’kín, szenvedés, gyötrelem’; 1372 u. ’munka mint tevékenység’; 1519 ’munka eredménye’
iſa eſ num igg ember mulchotiaez vermut –múl(ik) ’elkerül’< fgr- *mulɜ- ’elmegy; eltelik’ – 1372 u. ’eltelik (idő)’; 1372 u. ’megszűnik’; 1519 ’egy bizonyos életkort elért’; 1598 ’vkitől függ vmi’
Vagyis:változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) – a nyelv részrendszerei
B) Hogyan változik a nyelv?
Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerűen és rendszerszerűen.
Nem azonos időben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad.
egyedi újítás → részrendszerek változása → az egész rendszer változása (elvi lehetőség)
Befolyásoló tényezők:– területi változatok– nyelvi elkülönülés– egymást keresztező újítások– analógia– nyelvek kölcsönhatása
C) Miért változik a nyelv?
• mert az állandóan változó társadalommal és beszélőkkel él szorosan együtt
• mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás „közmegegyezéssel”
• mert egy adott időben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás
• mert képes befogadni az egyszerűsítési törekvéseket
• mert kommunikatív (és a valóságot tükröző) funkcióját csak így tudja ellátni
• mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) – beszélői szándék, beszédhelyzet, beszédpartner
• a változások során a részrendszerek nem esnek szét – átrendeződés
optimumra törekvés (a legkedvezőbb állapot elérése a cél)
• lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)
Tankönyv• Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bővített
kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011.
Ajánlott irodalom• Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
• Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. 1999. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005.
• Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. (Akadémiai Kézikönyvek