BIOLÓGIA - revai.hu³gia-mf/biológia-07-mf.pdf · Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam - 7 - ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Alapelvek, célok: Az Ember a természetben műveltségi területen

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

BIOLÓGIA

7. évfolyam

Rebákné Németh Erzsébet

Rebák Sándor

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3

Általános bevezetés .......................................................................... 7

1. A mikroszkóp ......................................................................... 10

2. Növényi szövetek vizsgálata .................................................... 14

3. Állati szövetek vizsgálata ......................................................... 18

4. Fotoszintézis, párologtatás ...................................................... 21

5. Idegi- és izomműködés ........................................................... 25

6. Egysejtű élőlények .................................................................. 28

7. Moszatok ............................................................................... 31

8. Mohák ................................................................................... 34

9. Harasztok .............................................................................. 37

10. Nyitvatermők ......................................................................... 40

11. Zárvatermők .......................................................................... 44

12. Gombák ................................................................................ 49

13. Gyűrűs férgek ........................................................................ 53

14. Puhatestűek ........................................................................... 57

15. Ízeltlábúak: rovarok ............................................................... 60

16. Ízeltlábúak: pókok .................................................................. 63

17. Gerincesek: halak ................................................................... 66

18. Gerincesek: kétéltűek, hüllők ................................................... 69

19. Gerincesek: madarak .............................................................. 72

20. Gerincesek: emlősök ............................................................... 75

Fogalomtár .................................................................................... 78

Források ........................................................................................ 82

Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam

- 3 -

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!

Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam

- 4 -

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. levegőnyílás elzárása

2. gyufagyújtás

3. gázcsap megnyitása

4. gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


- 5 -

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


- 6 -

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető!

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata kötelező

Védőkesztyű használata kötelező

Vigyázz!

Forró felület!

Vigyázz!

Alacsony hő-

mérséklet!

Vigyázz!

Tűzveszély!

Vigyázz!

Mérgező

anyag!


- 7 -

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Alapelvek, célok:

Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-

oktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű

természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és

szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az

anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, köl-

csönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel.

Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló ne-

velő-oktató munka feladata, célja sokrétű:

általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemlélet-

módok kialakítása,

készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív

formálása,

a tudomány, a tudományos kutatásnak mint társadalmi tevé-

kenységnek bemutatása,

a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltéte-

lek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása,

a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének

kapcsolatát érintő meggyőződések formálása,

a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő

gondolkozásának erősítése,

az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudomá-

nyokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési

technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése.

Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-

oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel

való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismeré-

si, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a ta-

pasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő

feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalma-

zása.

A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb

eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudás-

rendszereket és műveleteket, mint amilyen

az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a

megfigyelések és a kísérletek tervezése,

a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése,

tudatos használata, mérése,


- 8 -

a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írás-

ban, rögzítése rajzban és grafikonon, a problémamegoldás elemi

műveletei,

az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és

gyakorolható módszerei.

Követelmények:

A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség

megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, va-

gyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő

anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat,

jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók

megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosí-

tanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett ta-

pasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a

folyamat, a jelenség feltételeit.

A valóság megismerésének megközelítése a természettudomá-

nyos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje le-

hetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek fel-

használásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, fo-

lyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok vár-

ható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus

és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik meg-

ismerni és megérteni a természeti jelenségeket.

A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása

érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudomá-

nyos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy

a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérlete-

zések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elmé-

letek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az isko-

lában cselekvő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a terv-

szerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert

adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos

tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozá-

sának a módjait.

A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben

lévő kísérletek is sokoldalúak.


- 9 -

A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a követke-

ző kritériumoknak kell megfelelni:

céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, prob-

léma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztot-

tunk,

tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell hatá-

roznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát,

objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk

előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat

ténylegesen a valóságot tükrözze,

megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megis-

métlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk,

érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó

adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelen-

téseihez.


- 10 -

A MIKROSZKÓP

Bevezető feladat:

A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs,

amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes for-

rások szerint az arabok már a 11. században ismerték az üveg-

gömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalá-

lása a 17. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand látsze-

rész munkásságához fűződik. Néhány évvel később Galileo Galilei hí-

res látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen

fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos ku-

tatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett két

lencséből álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték.

Hogyan született meg a mikroszkóp? A szemelvény alapján egé-

szítsd ki a szöveget!

A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs,

amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes for-

rások szerint az ………………………………….… már a 11. században ismer-

ték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a

távcső feltalálása a ………………….… századra tehető, a hagyomány

szerint két flamand ……………………………………… munkásságához fűző-

dik. Néhány évvel később ……………………………………………….… híres lát-

csöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos

csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatások-

hoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett

…………………………………………… álltak, a csövet pedig háromlábú áll-

ványra szerelték.

1. Kísérlet: A mikroszkóp használata

Kis csoportban dolgozzatok!

Eszközök:

mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet

A kísérlet leírása:

Figyeljétek meg a mikroszkóp felépítését és működését! Melyek a

mikroszkóp főbb egységei! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munka-

füzetben!


- 11 -

2. Kísérlet: A mikroszkóp használatának gyakorlása


Eszközök:

mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, csipesz, olló,

vizsgálandó anyagok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált ro-

var, munkafüzet


A mikroszkópot helyezzétek az asztalra, a továbbiakban ne mozdít-

sátok el! A beállítás menetét kövessétek a szemlencsén keresztül! A

tükör segítségével biztosítsatok világos látómezőt! A tárgylemezt

rögzítsétek a tárgyasztalon és helyezzétek rá a vizsgálati anyagot!

Az élességet állítsátok be a makro-, illetve a mikrocsavar finom

mozgatásával! Fokozatos nagyítással vizsgálódjatok, a kisebb nagyí-

tástól haladjatok a nagyobb felé! A megfigyelések végzése közben a

tárgylemezt néhány milliméterre finoman mozgathatjátok a tárgy-

asztalon. Így keressétek meg rajta, amit látni akartok!

A következő dolgok közül válogathattok: hajszál, szőrszál, toll, hal-

pikkely, preparált rovarrész (ízeltláb, hártyás szárny).

Megfigyeléseitek közül válasszatok ki kettőt és rajzoljátok le a mun-

kafüzetbe!

3. Kísérlet: Mikroszkóppal végzett egyszerű megfigyelé-

sek


Eszközök:

mikroszkóp, pocsolyavíz pohárban, szemcseppentő, tárgylemez, fe-

dőlemez, munkafüzet


A pocsolyából vagy virágvázából vett poshadó víz egy cseppjét he-

lyezzétek tárgylemezre! Tegyetek rá fedőlemezt és vizsgáljátok meg

először kis majd nagy nagyítással! Ha szerencsétek van, nyüzsögnek

az egyszerű felépítésű egysejtű moszatok, bacilusok és egysejtű ál-

latkák!

Megfigyeléseiteket rajzoljátok le a munkafüzetbe!


- 12 -

Elméleti ismeretek:

A mikroszkóppal* vizsgálódók közül az elsők között volt Anton van

Leeuweenhoek, neki köszönhető, hogy a biológusok megismerték az

eszközt.

A mikroszkóp egy mechanikai és egy optikai részből áll. A mechani-

kai rész rendszerint egy patkó alakú alap és egy állvány, ehhez il-

leszkednek a mikroszkóp főbb részei. A tárgyasztal alatt helyezkedik

el a világító berendezés, ezzel szabályozható az alászerelt tükör által

visszavert vagy közvetlenül egy lámpából kisugárzó fény mennyisé-

ge. A tárgyasztal közepén van egy nyílás, így a fény áthatolhat az

odahelyezett preparátumon. Az optikai rész a szemlencse és a

tárgylencse, amelyek egy tubus két végén helyezkednek el. A tubust

a makrocsavar és a mikrocsavar segítségével lehet mozgatni, és így

a tárgylencsét néhány milliméterrel a tárgylemez fölé ereszthetjük,

a megfigyelni kívánt tárgy fókuszálására.

Feladatok:

1. feladat

Kösd össze a részeket!

szemlencse

tárgyasztal

állvány

makrocsavar

tubus

tárgylencse

tükör

3. ábra


- 13 -

Számozással állítsd helyes sorrendbe a mikroszkópos vizsgálat me-

netét!

a megfigyelések elvégzése (esetleg a tárgylemez finom vízszintes

mozgatása)

a beállítás menetének követése a szemlencsén keresztül

a fény beállítása a tükör segítségével (világos látómező biztosítá-

sa)

a mikroszkóp asztalra helyezése (a továbbiakban nem mozdítha-

tó)

machinálás a makro- illetve mikrocsavarral (élességállítás)

a tárgylemez (vizsgálati anyag) tárgyasztalon való rögzítése

2. feladat

Nevezd meg és rajzold le a megvizsgált dolgok közül kettőnek a

mikroszkópi képét!

3. feladat

Rajzold le, mit láttál a pocsolyavízben!


- 14 -

NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA

Bevezető feladat:

Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt!

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1. A növények szerve, a leveleket és a virágokat tartja.

2. A szár egyik feladata.

3. A gyökér fontos funkciója.

4. A növények táplálékkészítő szerve.

5. A virágból fejlődik.

6. Az egyik ivarlevél.

7. A lomblevél része.

8. A növényeket rögzíti a talajhoz.

1. kísérlet: Gyökércsúcs hosszmetszetének vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszet: gyökércsúcs hosszmetszete, munkafüzet



- 15 -

Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a gyö-

kércsúcs hosszmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről ké-

szítsetek rajzot a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Kétszikű szár keresztmetszetének vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszet: kétszikű szár keresztmetszete, munkafü-

zet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a két-

szikű szár keresztmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről

készítsetek rajzot a munkafüzetbe!


A növényi szövetek* csoportjai: osztódó szövet, állandósult szöve-

tek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek.

Az osztódó szövet sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagjuk nagy.

Osztódó képességüket a növény egész életében megőrzik, az állan-

dósult szöveteket hozzák létre. Például a növények gyökércsúcsá-

ban, hajtáscsúcsában találhatók. A bőrszövet sejtjei szorosan kap-

csolódnak egymáshoz. Nemcsak elhatárol, de összeköttetést is te-

remt a külvilággal, rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad

le. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket al-

kotnak. A nyalábok a kétszikűek szárában körkörösen helyezkednek

el, háncsrészből, kambiumból* és farészből állnak. Az alapszövetek

sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok. Működésük szerint le-

hetnek például táplálékkészítők, kiválasztók, raktározók és szilárdí-

tók.

Feladatok:

1. feladat

Mi jellemző a növényi szövetekre? Írd a megállapítások elé a megfe-

lelő betűt (I = igaz, H = hamis)!

……. A szövet közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sej-

tek összessége.

……. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

……. Az állandósult szövetek sejtjei idővel osztódóvá alakulnak.


- 16 -

……. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket

alkotnak.

……. Az alapszövet lehet: táplálékkészítő, raktározó és szállító.

2. feladat

Rajzold le a gyökércsúcs hosszmetszetének mikroszkópi képét!

Hol helyezkednek el leggyakrabban osztódó szöveti sejtek?

................................................................................................

Mi jellemző az osztódó szövet sejtjeire?

................................................................................................

................................................................................................

Húzd alá a kakukktojást! Magyarázd meg, miért az?

szállítószövet, osztódó szövet, táplálékkészítő alapszövet, bőrszövet,

kiválasztó alapszövet

................................................................................................

3. feladat

Rajzold le a kétszikű szár keresztmetszetének mikroszkópi képét!


- 17 -

Jellemezd a szállítószövet sejtjeit!

................................................................................................

Hogyan helyezkednek el a kétszikű szárban az edénynyalábok?

................................................................................................

Mely részekből épül fel egy nyaláb?

................................................................................................

4. feladat

Készítsd el a növényi szövetek csoportosításának ábráját! A követ-

kező szöveteket jelenítsd meg rajta: bőrszövet, raktározó, osztódó

szövet, kiválasztó, szállítószövet, alapszövetek, állandósult szöve-

tek, növényi szövetek, táplálékkészítő, szilárdító!

……………………..

…………………………………. ………………………………………

…………………. ………………… ……………….

.………………… …………… ……..……. ……………………


- 18 -

ÁLLATI SZÖVETEK VIZSGÁLATA

Bevezető feladat:

Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot!

Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!

….. Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztó-

szövet, izomszövet, idegszövet.

….. A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit bo-

rítják.

….. A hámszövet sejtjei között sok a sejtközötti állomány.

….. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek.

….. A kötőszövetek közé tartozik a porcszövet.

….. A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagok biztosítják.

1. kísérlet: Hámszövet vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszet: hámszövet (csillós hengerhám), munka-

füzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a

hámszövet kész metszetét (csillós hengerhám)! Megfigyeléseitekről

készítsetek rajzot a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Zsírszövet és csontszövet vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszetek: zsírszövet, csontszövet, munkafüzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a zsír-

szövet, majd a csontszövet kész metszetét! A két megfigyelésről ké-

szítsetek rajzot a munkafüzetbe!


Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet,

izomszövet, idegszövet.


- 19 -

A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják.

Sejtjei szorosan illeszkednek, sejtközötti állomány alig van. A fedő-

hámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen pél-

dául a bőr hámrétege. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek,

amely a sejtekből távozik.

A kötőszövetek rögzítik a többi szövetet, kitöltik a közöttük levő te-

reket. A kötőszövetek közé tartoznak a lazarostos és a tömött rostos

kötőszövet, a zsírszövet és a vér is. A támasztószövetek az állatok

testének támasztását, szilárdítását végzik, a vázrendszer felépítői.

Ide tartoznak a porc- és a csontszövet.

A zsírszövet gömb alakú sejtjeiben zsír halmozódik fel, amely a

sejtmagot a sejthártyához szorítja. A pecsétgyűrű alakú zsírsejtek

között laza rostokból álló sejtközötti állomány van. A csontszövet

szilárdságát a szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a szerves

anyagoknak köszönheti.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le a hámszövet (csillós hengerhám) mikroszkópi képét!

Mi jellemzi a hámszövetet?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………..

Írj példákat a hámszövet működésére!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………


- 20 -

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

Rajzold le a zsírszövet és csontszövet mikroszkópi képét!

Mi a szerepe a kötő- és támasztó szövetnek?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

Jellemezd a zsírszövetet!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

Mi alakítja ki a csontszövet jellemző tulajdonságait?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

zsírszövet csontszövet


- 21 -

FOTOSZINTÉZIS, PÁROLOGTATÁS

Bevezető feladat:

Mit nevezünk fotoszintézisnek? Húzd alá a helyes választ!

A) A fotoszintézis során a növények oxigént vesznek fel és szén-

dioxidot bocsájtanak ki.

B) A fotoszintézis célja szén-dioxid termelése.

C) A fotoszintézis során a növények széndioxidot vesznek fel,

oxigént bocsájtanak ki és szerves anyagot termelnek.

D) A fotoszintézis végterméke ásványi só és víz.

1. kísérlet: Levél keresztmetszetének vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszet: levél keresztmetszet, munkafüzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a le-

vélkeresztmetszet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek

rajzot a munkafüzetbe!

2. kísérlet: Bőrszövet felületének vizsgálata


Eszközök:

muskátli levele, színtelen körömlakk, csipesz, bonctű, mikroszkóp,

tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet


A muskátli levelének színén kenjetek be egy korong alakú, a fonák-

ján egy négyzet alakú foltot színtelen körömlakkal és hagyjátok

megszáradni! Majd bonctű segítségével lazítsátok fel, csipesszel pe-

dig húzzátok le a lakkrétegeket a levélről. A finom készítményeket,

amelyek a bőrszövet lenyomatai, helyezzétek tárgylemezre, csep-

pentsetek rá desztillált vizet, fedjétek le fedőlemezzel és vizsgáljá-

tok meg mikroszkóppal! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe

és lássátok el magyarázó szöveggel!


- 22 -


A levél meghatározó szövete a táplálékkészítő alapszövet. Felső ré-

tegének szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld

színanyagban gazdagok (oszlopos réteg). Alatta szabálytalan alakú,

lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (sziva-

csos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az

alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket szállítónyalábok

alkotnak.

A fotoszintézis* a levelek zöld színtesteiben zajlik. A folyamathoz

szükséges szén-dioxidot a levelek gázcserenyílásain* keresztül veszi

fel a növény, a vizet a gyökérzet szívja fel.

A párologtatás során a növények az általuk felvett víz legnagyobb

részét vízgőz formájában kibocsátják a légkörbe. Ez a folyamat is a

gázcserenyílásokon keresztül zajlik. Belőlük a levél színén kevesebb,

fonákján több van. Ha a nyomás a zárósejtekben nő, a légrés kinyí-

lik, ha a nyomás csökken, a légrés szűkül.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le a levél keresztmetszetének mikroszkópi képét!


- 23 -

Figyeld meg az ábrát, és oldd meg a feladatokat!

4. ábra

Keresd meg a szövegben rejlő hibákat és javítsd ki! Húzd le a hibás

kifejezést és írd fölé a helyeset!

A levél meghatározó szövete a táplálékraktározó alapszövet. Alsó

rétege szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld

színanyagban gazdagok (szivacsos réteg). Felette szabálytalan ala-

kú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (osz-

lopos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az

alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket táplálékkészítő

nyalábok alkotnak.

Miért így alakul a rétegekben a zöld színanyag mennyisége?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét! Hasonlítsd össze a levél

színét és fonákját!

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………..

A gázcserenyílásokból a levél színén kevesebb, fonákján több van.


- 24 -

Mely részekből épül fel a gázcserenyílás?

…………………………………………………………………………………………………..…………

…………………………………………………………………………………………………………

levél színe levél fonákja


- 25 -

IDEGI- ÉS IZOMMŰKÖDÉS

Bevezető feladat:

Olvasd el az elméleti ismeretek első bekezdését és egészítsd ki a

szöveget!

Az idegszövet ……………………………………… áll. Az idegsejtek sejttesté-

hez …………………………………….… kapcsolódnak. A rövid nyúlványok

nagyszámúak és faágszerűen elágaznak,

………………………………………………………… csak egy van. A velőshüvellyel

fedett hosszú nyúlvány az ……………………………………………..…, gazdagon

elágazó végső szakaszai az ………………………………………………… . Az

idegszövet sejtjeinek feladata az ingerek

………………………………………….…, ingerületté alakítása és továbbítása.

1. kísérlet: Idegszövet vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg az

idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a

munkafüzetbe!

2. kísérlet: Izomszövetek vizsgálata


Eszközök:

mikroszkóp, kész metszetek: simaizom, harántcsíkolt izom, munka-

füzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a si-

maizom, majd a harántcsíkolt izom kész metszetét! A két megfigye-

lésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe!


- 26 -


Az idegszövet idegsejtekből áll. Az idegsejtek sejttestéhez nyúlvá-

nyok kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerű-

en elágaznak, hosszú nyúlványból általában egy van. A velőshü-

vellyel fedett hosszú nyúlvány az idegrost, gazdagon elágazó végső

szakaszai az idegvégződések. Sejtjeinek feladata az ingerek felvéte-

le, ingerületté alakítása és továbbítása.

A mozgás az izomszövetek segítségével történik, sejtjei összehúzó-

dásra képesek. A harántcsíkolt izomszövetet hosszú sejtek, úgyne-

vezett izomrostok építik fel. Sejtplazmájukban, hosszirányban he-

lyezkednek el az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak. Vi-

szonylag gyors összehúzódásra képes, de gyorsan ki is fárad.

A simaizomszövet megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan

egymáshoz tapadnak. Sejtplazmájukban találhatók az összehúzó-

dást létrehozó vékony izomfonalak, de ezek elrendeződése kevésbé

szabályos. Összehúzódása lassúbb, de tartósabb, mint a harántcsí-

kolt izomszöveté.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le az idegszövet mikroszkópi képét!


- 27 -

2. feladat

Rajzold le a simaizom és a harántcsíkolt izom mikroszkópi képét!

Csoportosítsd az izomszövetek tulajdonságait!

1. összehúzódásra és elernyedésre képes 2. összehúzódása gyors és

erőteljes 3. alapegységei az izomrostok 4. belső szerveink falában

található 5. működésük akaratlagos 6. alapegységei az izomsejtek

7. lassú, szünet nélküli mozgásra képes 8. izomrostjai haránt irány-

ban csíkozottak 9. sejtjei hosszúkás orsó alakúak 10. a szervezet

mozgását biztosítják

simaizom harántcsíkolt izom

simaizom harántcsíkolt izom


- 28 -

EGYSEJTŰ ÉLŐLÉNYEK

Bevezető feladat:

Egészítsd ki a szöveget!

A vízparton és a víz felszínén …………………………..… a fény. A víz sű-

rűbb a levegőnél, a vízben a mozgás …………………………………………..…,

mint a vízparton. Lefelé haladva a fény mennyisége

………………………………………. . A víz hőmérséklete határozza meg a víz-

ben oldott gázok mennyiségét, a hideg vízben …………………………….…

az oxigén. A víz felülete állandóan párolog. A víz a levegőnél

……………………………………….… melegszik fel, de

………………………………………..… is hűl le.

Készíts kislexikont! Fogalmazd meg az egysejtűek és a moszatok fo-

galmát!

Egysejtűek:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

Moszatok:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Vizek parányi élőlényeinek vizsgálata mik-

roszkóppal


Eszközök:

papucsállatka-tenyészet, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szem-

cseppentő, munkafüzet


- 29 -


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A papucsállatka-

tenyészetből szemcseppentővel cseppentsetek mintát a tárgylemez-

re, fedjétek le fedőlemezzel, és fokozatos nagyítással vizsgáljátok

meg! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Több rajzot készít-

setek!


A papucsállatka édesvízben él, a csillós egysejtűek* legismertebb

tagja. Nevét alakjáról kapta. A testét borító csillók segítségével mo-

zog. Csillók viszik a táplálékot is a sejtszáj felé. Baktériumokkal és

más kisebb egysejtűekkel táplálkozik. Kettéosztódással szaporodik.

A zöld szemesostoros egyetlen sejtje orsó alakú. Szélesebb végén

található ostorával csavarvonalban halad előre. Testét csak sejthár-

tya határolja, sejtfala nincs. Piros szemfoltjának valószínű a fény ér-

zékelésében van szerepe. Zöld színanyagot tartalmaz. Fényben

fotoszintetizál, sötétben viszont szerves anyagokkal táplálkozik. A

kedvezőtlen körülményeket betokozódva vészeli át. Kettéosztódás-

sal szaporodik.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le a mikroszkópos vizsgálódás során látott egysejtűeket!

papucsállatka zöld szemesostoros

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bakt%C3%A9riumok


- 30 -

2. feladat

Kösd össze a papucsállatka sejtszervecskéit a működésekkel!

csilló irányítja a sejt anyagcseréjét

sejthártya a mozgást végzi

sejtplazma ebbe ágyazódnak a sejtalkotók

kisebb sejtmag a táplálék felvétel helye

nagyobb sejtmag irányítja a sejt kettéosztódását

sejtszáj eltávolítja a felesleges anyagokat

emésztő üregecske elhatárolja a sejtet

lüktető üregecske lebontja a felvett táplálékot


- 31 -

MOSZATOK

Bevezető feladat:

Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a fonalas zöldmoszatot!

1. sejtjei fonalszerűen összekapcsolódnak

2. klorofillja van

3. moszat

4. fennmaradásához sok fény szükséges

5. kedvezőtlen körülmények között betokozódik

6. egyetlen sejtből épül fel

7. telepes testfelépítésű

8. kevés fénnyel is beéri

9. átmenetet képez a növény és állatvilág között

1. kísérlet: Moszatok oxigéntermelése


Eszközök:

friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, erős fényű

lámpa, munkafüzet


Vízzel telt nagyobb főzőpohárba helyezzetek friss békanyálcsomót és

erős lámpával világítsátok meg! Félóra elteltével vizsgáljátok meg,

hogy mi történik a főzőpohárban! Tapasztalataitokat rögzítsétek a

munkafüzetben!

zöld szemesostoros fonalas zöldmoszat


- 32 -

2. kísérlet: Békanyál mikroszkópos vizsgálata


Eszközök:

friss békanyál (fonalas zöldmoszat), mikroszkóp, tárgylemez, fedő-

lemez, csipesz, munkafüzet


Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A friss békanyál szöve-

dékéből csipesz segítségével húzzatok ki finoman néhány különálló

fonalat! Helyezzétek nedvesen tárgylemezre, majd fedjétek le fedő-

lemezzel! Figyeljétek meg fokozatos nagyítással! A látottakat rajzol-

játok le a munkafüzetbe!

3. kísérlet: Oxigéntermelés fotoszintézis során – tanári

kísérlet (előre beállított kísérlet)

Eszközök:

friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, csapos töl-

csér, gyújtópálca, munkafüzet


A nagyobb vízzel telt főzőpohárba helyezett békanyál csomóra csa-

pos tölcsért borítunk, úgy hogy a tölcsért is teljesen víz töltse ki.

Lámpával megvilágítjuk, vagy egyszerűen világos ablakba helyez-

zük. Egy nap elmúltával a tölcsérben a fotoszintézis során termelődő

gáz halmozódik fel. A tölcsér csapját kinyitva izzó gyújtópálcát tar-

tunk a kiáramló gázba. A bekövetkező jelenség mit bizonyít?


A moszatok törzseibe tartozó fajok legtöbbje a tengerekben él, de

édesvizekben is előfordulnak. A legegyszerűbbek egysejtűek (pl.

zöld szemesostoros), a többsejtűek telepes* testfelépítésűek. Kivá-

lóan alkalmazkodtak a vízi környezethez, teljes testfelületükön ve-

szik fel a vizet és az ásványi sókat. Az aljzathoz rögzülnek vagy le-

begnek. Növekedésük osztódással, szaporodásuk telepfeldaraboló-

dással történik. Táplálékul és búvóhelyül szolgálnak a vízi élőlények

számára, fontos oxigéntermelők.

Édesvizű tavakban, lassú folyású patakokban gyakori a fonalas

zöldmoszat. A tápanyagban dús vizekben nagy tömegben vannak je-

len.


- 33 -

Feladatok:

1. feladat

Figyeld meg a vízzel telt főzőpohárba helyezett, erős lámpával meg-

világított friss békanyálcsomót! Mi történt félóra elteltével?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………..

2. feladat

Rajzold le a mikroszkópos vizsgálat során látott fonalas zöldmosza-

tot!

3. feladat

Magyarázd meg a tanári bemutató kísérlet eredményét!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….


- 34 -

MOHÁK

Bevezető feladat:

Hasonlítsd össze a mohákat a moszatokkal! Írd a tulajdonságok elé

a megfelelő betűt!

A. mohák B. moszatok C. mindkettő D.

egyik sem

…… Spórákkal szaporodnak.

…… Valódi hajtásos növények.

…… Zöld színanyagot tartalmaznak.

…… Vannak közöttük egysejtűek is.

…… Rögzítő fonallal rendelkeznek.

…… Telepes növények.

…… Fotoszintézist végeznek.

…… Több törzsük van.

1. kísérlet: Friss mohapárna vizsgálata


Eszközök:

friss mohapárna, kézi nagyító


A mohapárnából vegyetek ki egy apró növényt! Kézi nagyítóval vizs-

gáljátok meg! Figyeljétek meg gyökérszerű rögzítő fonalait, szár- és

levélszerű képződményeit! Készítsetek rajzot a munkafüzetbe a nö-

vényről és lássátok el magyarázó szöveggel!

2. kísérlet: A mohák vízmegtartó képességének vizsgála-

ta


Eszközök:

kiszáradt mohapárna, mérleg, üvegkád vízzel, munkafüzet


- 35 -


Mérjétek le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztassátok néhány

percig vízben, majd ismételjétek meg a mérést! A mérési eredmé-

nyeket és a vizsgálat tapasztalatait rögzítsétek a munkafüzetben!


A mohák az egész Földön elterjedtek, nagyon egyszerű felépítésűek.

A talajhoz rögzítő fonallal kapcsolódnak. A tápanyagot kezdetleges

szárukon és apró kezdetleges leveleiken keresztül veszik fel. A spó-

ratartó tokjaiban fejlődő spórákkal* szaporodnak. Szárazságtűrő nö-

vények. Legismertebbek közülük a lombosmohák. A tőzegmohák a

lápok növényzetének jellegzetes alkotói.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le a megvizsgált mohanövényt! Lásd el magyarázó szöveg-

gel!


A mohák felépítése nagyon egyszerű. A talajhoz

…………………………………………………… kapcsolódnak. A tápanyagot kez-

detleges ……………………………… és apró ………………………………………..… ke-

resztül veszik fel. A ……………………………………………………………… fejlődő

spórákkal szaporodnak.

Melyik az az erdőtípus, ahol az aljnövényzet nagy részét a mohák

alkotják?

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….


- 36 -

Mi a mohák jelentősége?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

Mérd le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztasd néhány percig

vízben, majd ismételd meg a mérést!

a kiszáradt mohapárna tömege

a vízben áztatott mohapárna

tömege

Mennyi vizet vett fel a mohapárna?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

Mi a szerepe az erdőben vízmegkötő képességüknek?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………..


- 37 -

HARASZTOK

Bevezető feladat:

Egészítsd ki a szöveget! A következő kifejezéseket, illetve szavakat

használd: szív alakú előtelep, nedves, spóratok, új növényke!

A spórákból, ha ………..…………………………………….… helyre hullnak

…………………………………………….………………………… fejlődik. Ebből kialakul

a ……………………………………………………………………………………………, melynek

……………………………………………………… ismét spórák fejlődnek.

1. kísérlet: Erdei pajzsika szerveinek vizsgálata


Eszközök:

friss vagy préselt erdei pajzsika, nagyító


Figyeljétek meg az erdei pajzsika növényt! Kézi nagyítóval is vizsgá-

lódjatok! Vizsgáljátok meg a talajban lévő részeit! Figyeljétek meg

levelének felépítését! Alaposan figyeljétek meg a levél fonákját! A

látottakat rögzítsétek a munkafüzetben!


A harasztok a növényvilág első valódi gyökeres, száras, leveles kép-

viselői. Virágtalan növények*. Spórákkal szaporodnak. Legismertebb

képviselőik a páfrányok.

Gyöktörzsükből* évről évre új leveleket fejlesztenek. A levélfonák

spóratartó tokjaiban spórák képződnek. A spóratokokból kihulló spó-

rából nedves talajon apró, szív alakú előtelep képződik. Rajta jelen-

nek meg a hím- és női ivarsejteket termelő ivarszervek. A hímivar-

sejt ostor segítségével úszik a mozdulatlan petesejthez. Megtermé-

kenyítésükhöz víz szükséges. A megtermékenyítés után megindul az

új, fiatal növény fejlődése. Ismert képviselőjük az erdei pajzsika.

Évelő* növény. Gyökérágai a gyöktörzshöz kapcsolódnak. Összetett

levelei vannak. A fiatal levelek csigaformában kunkorodottak.


- 38 -

Feladatok:

1. feladat

Mivel magyarázod, hogy az erdei pajzsika minden tavasszal újra ki-

hajt?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

Hogyan szaporodik, hol és hogyan helyezkednek el szaporító képle-

tei?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

Miért mondhatjuk, hogy a harasztok az első valódi hajtásos növé-

nyek?

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………..........

Mely szervei hiányoznak?

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………….


- 39 -

2. feladat

Készíts részletgazdag rajzokat az erdei pajzsika megvizsgált szervei-

ről: talajban lévő rész, fiatal levél, egy teljes levél, a levél fonákjá-

nak részlete! Lásd el őket magyarázó szöveggel!


- 40 -

NYITVATERMŐK

Bevezető feladat:

Honnan származik a nyitvatermők elnevezése?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

Gyűjts össze három perc alatt minél több nyitvatermő fajt!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

1. kísérlet: Kísérlet fenyőtobozzal


Eszközök

friss száraz erdei- vagy feketefenyő toboz, nagyobb főzőpohár, ned-

ves itatóspapír, üveglap, munkafüzet


A kísérlethez friss száraz erdei- vagy feketefenyő tobozt használja-

tok! Nagyobb főzőpohár aljára helyezzetek alaposan megnedvesített

itatóspapírt. Tegyétek rá a fenyőtobozt, majd a beállítást feddjétek

le üveglappal! Legalább félórát várjatok és figyeljétek meg a fenyő-

toboz változását! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


- 41 -

2. kísérlet: Fenyők tűlevelének, tobozának vizsgálata

Kis csoportban dolgozzatok

Eszközök:

friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozok és ágdarab tűleve-

lekkel, vonalzó, szike, munkafüzet


A kísérlethez friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozokat és

tűleveleket használjatok! Párosítsátok a tobozokat és a hozzájuk tar-

tozó ágdarabokat! Azonosítsátok, hogy melyik fajhoz tartoznak! Fi-

gyeljétek meg a tobozok alakját! Mérjétek meg a hosszukat vonal-

zóval! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzetben! Rajzoljatok le két

fenyőtobozt a munkafüzetbe!

Figyeljétek meg a tűlevelek elhelyezkedését az ágdarabokon! Mérjé-

tek meg a tűlevelek hosszát! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzet-

ben!

Szikével vágjatok ketté hosszirányban egy fenyőtobozt! Rajzoljátok

le részletgazdagon a munkafüzetbe! Nevezzétek meg a részeit!

3. kísérlet: Fenyők szárnyas magjának vizsgálata


Eszközök:

néhány friss, száraz fenyőtoboz, munkafüzet


A 2. kísérletben vizsgált fenyőtobozokkal végezzétek el a megfigye-

lést! Vegyetek a kezetekbe egy fenyőtobozt, tartsátok az asztal fölé

a széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordítva! Felülről kezetekkel erő-

teljesen ütögessétek meg a tobozt! Mi történik? Tapasztalataitokat

rögzítsétek a munkafüzetbe! Rajzoljatok le egy szárnyas magot!


A nyitvatermő növények* döntő többsége örökzöld*. Tűleveleiket

vastag viaszréteg fedi, így keveset párologtatnak, kevésbé érzéke-

nyek a forróságra vagy a fagyra. De ennek köszönhető az is, hogy

lehulló leveleik nehezen bomlanak el. Az örökzöld erdők alatt csak

gyenge minőségű talaj képződhet. Fájuk gyakran gyantát tartalmaz.

Virágaik egyivarúak*, egylaki növények*. Virágaik virágzattá* (pl.


- 42 -

tobozvirágzat) tömörülnek. A hatalmas kiterjedésű végeláthatatlan

tajgát* fenyőfajok alkotják.

Feladatok:

1. feladat

Mi történt félóra múltán, a friss száraz fenyőtobozzal a nedves ita-

tóspapíron a főzőpohárban?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………..

2. feladat

Miután azonosítottad és párosítottad a tobozokat a leveles ágdara-

bokkal, rögzítsd a mérési eredményeket!

Fenyőfaj A toboz hossza A tűlevelek el-helyezkedése

A tűlevelek hossza

erdei fenyő

feketefenyő

lucfenyő

vörösfenyő

A szikével hosszirányban kettévágott fenyőtoboz részletgazdag raj-

za:


- 43 -

3. feladat

A széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordított fenyőtoboz ütögetésre

így reagált:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

Szárnyas mag rajza:


- 44 -

ZÁRVATERMŐK

Bevezető feladat:

Csoportosítsd az alábbi növényeket megporzásuk módja szerint!

1. gyékény

2. bükk

3. mezei zsálya

4. hínáros békaszőlő

5. nád

6. tulipán

7. kukorica

8. szilvafa

9. kökény

10. mezei zsálya

11. réti boglárka

12. erdei fenyő

rovarporozta:

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

szélporozta:

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

vízporozta:

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………..

1. kísérlet: Magvak egyszerű vizsgálata


Eszközök:

duzzasztott bab- és kukoricaszemek, kézi nagyító, csipesz, szike,

munkafüzet


Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott babszemet! Óvatosan

húzzátok le csipesszel a maghéjat! Válasszátok szét a két szikleve-

let! Figyeljétek meg alaposan a belső felületüket! Azonosítsátok a

csíra részeit! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Ké-

szítsetek rajzot a vizsgált babszemről és nevezzétek meg a része-

ket!


- 45 -

Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott kukoricaszemet! Pró-

báljátok leválasztani termésfalát a maghéjról! Vágjátok ketté széle-

sebb felületével párhuzamosan! Figyeljétek meg alaposan a vágási

felületet! Próbáljátok megkeresni a csírát! Tapasztalataitokat rögzít-

sétek a munkafüzetben! Készítsetek rajzot a vizsgált kukoricaszem-

ről és nevezzétek meg a részeket!

2. kísérlet: Kétszikű és egyszikű növény szervenkénti

vizsgálata


Eszközök:

gyökeres petúnia és tulipán növény, csipesz, szike, vízfesték, ecset,

munkafüzet


Végezzétek el egy kétszikű: petúnia és egy egyszikű: tulipán növény

szervenkénti vizsgálatát! Mindkét növényen válasszátok szét sziké-

vel a szerveket: gyökérzetet, szárat, leveleket, virágot! Rakjátok

párba és hasonlítsátok össze őket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a

munkafüzetben! Készítsetek rajzot mind a négy szervpárról!

Válasszatok ki mindkét növényről egy levelet és kenjétek be a hát-

oldalukat sűrű élénkszínű vízfestékkel! Készítsetek lenyomatot a

munkafüzetbe! Hasonlítsátok össze az erezetek szerkezetét!

Szedjétek részeire csipesszel mindkét virágot! Rakjátok sorba a csé-

szeleveleket, szirom- illetve lepelleveleket, porzókat, termőket! Fi-

gyeljétek meg részleteiket, számoljátok meg őket és rajzoljatok le

mindent a munkafüzetbe!


A zárvatermők* a legfejlettebb virágos növények. Változatos virága-

ik termőjéből a megtermékenyítés után termés alakul ki. A virágok

rovarmegporzás* esetén feltűnőek, színesek, illatosak, a szélmeg-

porzásúak takarólevelei egyszerűek, esetleg hiányoznak, és renge-

teg virágport termelnek.

A zárvatermők mivel az egész Földön elterjedtek, a változatos kör-

nyezeti feltételekhez változatos testfelépítéssel alkalmazkodtak. Fás

szárúak és lágyszárúak is lehetnek. A növényvilág leggazdagabb

törzse kétszikűek* és egyszikűek* osztályára tagolódik.


- 46 -

Feladatok:

1. feladat

A duzzasztott babszem és kukoricaszem vizsgálatának tapasztalatai:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

duzzasztott babszem rajza duzzasztott kukoricaszem rajza


- 47 -

2. feladat

A petúnia és a tulipán szervenkénti vizsgálata:

petúnia szerveinek rajza

takarólevelek:

szár:

levél:

gyökérzet:

tulipán szerveinek rajza

takarólevelek:

szár:

levél:

gyökérzet:


- 48 -

Készíts színes lenyomatot a levélerek szerkezetéről!

Készíts részletgazdag rajzot a virágok részeiről!

petúnia levelének lenyomata:

tulipán levelének lenyomata:

petúnia virága takarólevelek:

ivarlevelek:

tulipán virága takarólevelek:

ivarlevelek:


- 49 -

GOMBÁK

Bevezető feladat:

Mi jellemző a gombákra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt

(I = igaz, H = hamis)!

…… A szőlőperonoszpóra egysejtű gomba.

…… A gombák életének elengedhetetlen feltétele a fény.

…… A kalapos gombák termőteste gombafonalakból áll.

…… A gombák lehetnek lebontók, élősködők, együttélők.

…… Táplálékukat maguk készítik.

…… Rendelkeznek zöld színanyaggal.

1. kísérlet: Élesztőgomba mikroszkópos vizsgálata


Eszközök:

bolti élesztő, főzőpohár, keverőkanál, szemcseppentő, tárgylemez,

fedőlemez, mikroszkóp, munkafüzet


Egy üvegpohárban bolti élesztő kis darabkáját oldjátok fel, úgy hogy

folyós legyen! Keverjétek meg jól keverőkanállal az oldatot! Szem-

cseppentővel cseppentsetek belőle tárgylemezre, fedjétek le fedő-

lemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg mikroszkóppal!

A munkafüzetedbe rajzoljátok le az ovális alakú élesztősejteket és

füzéreket!

2. kísérlet: Csiperke vizsgálata


Eszközök:

jól fejlett termesztett csiperke, szike, kézi nagyító, A4-es fehér pa-

pír, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, mikroszkóp, munkafüzet


Óvatosan válasszátok le a kalapot a tönkről! Figyeljétek meg alakju-

kat! Vizsgáljátok meg a gallért! A kalap alsó oldalán vizsgáljátok

meg a lemezeket kézi nagyítóval! A látottak alapján rajzoljatok


- 50 -

részletgazdag csiperkét a munkafüzetbe! Külön rajzoljátok le a kala-

pot alulnézetben!

A kalapot helyezzétek egy A4-es fehér papírra és finoman ütögessé-

tek meg! A lemezek közül kipottyanó spórákat helyezzétek tárgyle-

mezre, fedjétek le fedőlemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljá-

tok meg mikroszkóppal! Alapos megfigyelés után rajzoljátok le a

spórákat a munkafüzetbe!


A gombák egysejtű vagy többsejtű élőlények, az élővilág egy önálló

országát alkotják. Telepes felépítésű testük gombafonalakból áll.

Sejtfalukban kitin található. Spórákkal szaporodnak. Létezésükhöz

nedves, nyirkos környezet szükséges. Sejtjeik zöld színanyagot nem

tartalmaznak. Táplálkozásuk szerint lehetnek lebontók (kenyérpe-

nész), élősködők (peronoszpóra), együttélők (gyilkos galóca).

A kalapos gombák termőteste kalapra és tönkre tagolódik. A tönkön

gallér és bocskor lehet. A spórák a kalap alján lévő lemezek között

termelődnek. Ehető fajaik közül közönségesek az erdei csiperke, az

ízletes vargánya. A mérgezők közül a legveszélyesebb a gyilkos ga-

lóca.

A sör, bor, kefir, kenyér sem létezhetne a készítésükhöz szükséges

jótékony gombafajok nélkül. Mint ahogy a penicillin és több más

gyógyszer előállítása is gombákból történik. A mezőgazdasági kárte-

vők közül közismertek a peronoszpóra, a monília és a lisztharmat.

Feladatok:

1. feladat

Rajzold le az élesztőgomba mikroszkópi képét! Milyenek az élesztő-

sejtek?

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………


- 51 -

2. feladat

Figyeld meg a csiperkét, és megfigyelésedről készíts részletgazdag

rajzot!

Rajzold le a kalapot alulnézetben!


- 52 -

Rajzold le a gombaspórák mikroszkópi képét!

Készíts fogalomtárat! Magyarázd meg az alábbi kifejezéseket: kor-

hadéklakó, élősködő együttélő!

Korhadéklakó:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….

Élősködő:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………..

Együttélő:

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………


- 53 -

GYŰRŰS FÉRGEK

Bevezető feladat:

Írj öt állítást a földigilisztáról!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

1. kísérlet: Földigiliszta testének, mozgásának vizsgálata


Eszközök:

földigiliszta, bonctál, csipesz, kézi nagyító, kormozott A4-es nagysá-

gú üveglap, munkafüzet


Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy

ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le

róla a rátapadt talajt)! Szabad szemmel és kézi nagyítóval vizsgá-

lódjatok! Vizsgáljátok meg hasoldalát, hátoldalát! Különítsétek el a

feji- és a farki véget! Figyeljétek meg a nyerget! Tapasztalataitokat,

megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek

részletgazdag rajzot róla!

Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba! Fi-

gyeljétek meg mozgását (ha nem mozdul, a csipesszel finoman ösz-

tökéljétek)! Figyeljétek meg a féregmozgás szakaszait! Tapasztala-

taitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek kormozott A4-es

nagyságú üveglapra és figyeljétek meg a mozgását! Várjátok meg,

míg legalább 10 centimétert halad! Csipesszel emeljétek le az állatot

az üveglapról! Vizsgáljátok meg a nyomot a kormozott üveglapot

fény felé tartva! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a

munkafüzetben!


- 54 -

2. kísérlet: Földigiliszta bőrének nyálkatermelése


Eszközök:

földigiliszta, bonctál, csipesz, főzőpohárban 10%-os alkohol, munka-

füzet




róla a rátapadt talajt)! Csipesszel tegyétek egy percre 10%-os alko-

hollal telt főzőpohárba! Ezután emeljétek ki a főzőpohárból és he-

lyezzétek a bonctálba. Figyeljétek meg testének felületét! Tapaszta-

lataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Földigiliszta fényérzékelése


Eszközök:

földigiliszta, bonctál, 40 centiméteres üvegcső, 1 üres és 1 vízzel telt

főzőpohár, 20x20 centiméteres fekete kartonpapír, ragasztószalag,

olló, munkafüzet




róla a rátapadt talajt)! Vegyetek egy üvegcsövet, egyik végét he-

lyezzétek főzőpohárba és töltsetek rajta keresztül egy főzőpohár vi-

zet, hogy jól benedvesedjen a belseje! Készítsetek fekete kartonból

egy 20 centiméteres olyan csövet, ami viszonylag szorosan ráhúzha-

tó az üvegcsőre! A földigilisztát ügyesen helyezzétek bele az üveg-

csőbe! Várjatok néhány percet, hogy megállapodjon! A kartoncsövet

húzzátok rá a csőre, épp ott fedje el az üvegcsövet, ahol a földigi-

liszta tartózkodik! Várjatok néhány percet és mozdítsátok el a kar-

toncsövet, úgy hogy az állat feji vége legalább teste hosszának felé-

ig világosra kerüljön! Figyeljétek meg, mi történik! Ismételjétek meg

a kísérletet az állat farki végével is! Tapasztalataitokat, megfigyelé-

seiteket rögzítsétek a munkafüzetben!


- 55 -

A földigilisztákat a kísérletek után tegyétek vissza a földdel telt be-

főttesüvegbe! A gyakorlatokat követően az állatokat engedjétek

vissza a természetbe!


A gerinctelenek* közé tartozó gyűrűs férgek a legfejlettebb férgek.

Testük szelvényekből áll, kültakarójuk nyálkás bőr.

Bőrizomtömlővel* mozognak. Annak felépítése tömlőszerű, a bőr és

az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt. Féregmozgásra alkal-

mas, melynek során az állat teste váltakozva megnyúlik, majd ösz-

szehúzódik. Tápcsatornájuk háromszakaszos, kivezetőnyílással ren-

delkezik. Keringési rendszerük zárt, légzésük bőrlégzés. Petével

szaporodnak. Legismertebb kiviselőik a földigiliszta és az orvosi pió-

ca.

Feladatok:

1. feladat

Készítsd el a földigiliszta részletgazdag rajzát, nevezd meg a megfi-

gyelt részeket!

Hogyan történik a féregmozgás?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………..


- 56 -

Vizsgáld meg a földigiliszta kormozott üveglapon hagyott mászás-

nyomát!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………….

2. feladat

Hogyan reagált a földigiliszta az alkoholos fürdőre?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….

3. feladat

Hogyan viselkedett a földigiliszta, amikor sötétből hirtelen fényre ke-

rült?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………


- 57 -

PUHATESTŰEK

Bevezető feladat:

Egészíts ki a szöveget!

A puhatestűek jellegzetes szerve a …………………………………………………,

ami a külső váz mészanyagát választja ki az elfogyasztott táplálék-

ból. A férgekhez hasonlóan

………………………………………………………………….… mozognak. Két osztályuk

a ……………………………………………….…. és

a………………………………………………………… osztálya. A tavi kagyló vízi ál-

lat, ……………………………………………………………… lélegzik.

1. kísérlet: A csigaház anyaga


Eszközök:

csigaház, porcelánmozsár, főzőpohárban 20%-os háztartási ecet,

munkafüzet


Porcelánmozsárban törjetek össze egészen apró darabokra egy üres

csigaházat! A törmeléket öntsétek bele egy főzőpohárba, majd tölt-

setek rá 20%-os háztartási ecetet úgy, hogy bőven ellepje! Vizsgál-

játok meg a készítményt félóra múlva! Tapasztalataitokat, megfi-

gyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Az éti csiga testfelépítésének vizsgálata


Eszközök:

éti csiga, bonctál, kézi nagyító, csipesz, munkafüzet


Helyezzétek az éti csigát bonctálba! Várjátok meg amíg „kijön” a há-

zából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Vizsgáljátok

meg testfelépítését: bőrét, fejét, haslábát! Bőrének felületét kézi

nagyítóval is vizsgáljátok meg! Tapogatóit ingereljétek a csipesszel,

figyeljétek meg működésüket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a

munkafüzetben!


- 58 -

3. kísérlet: Az éti csiga mozgásának vizsgálata


Eszközök:

éti csiga, csipesz, 30x30 centiméteres üveglap, vonalzó, szike, mun-

kafüzet


Helyezzétek az éti csigát egy üveglapra! Várjátok meg mi „kijön” a

házából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Figyeljétek

meg mozgását! Emeljétek fel az üveglapot és alulról is tanulmá-

nyozzátok a hasláb működését! Tapasztalataitokat rögzítsétek a

munkafüzetben!

Válasszatok egy másik éti csigát! Helyezzétek az üveglap szélére!

Várjátok meg amíg „kijön” a házából és elindul (ha nem mozdul, a

csipesszel finoman ösztökéljétek)! Mérjétek meg, hogy mennyi idő

alatt tesz meg folyamatos mozgással 10 centiméter utat. Munkafü-

zetetekben számítsátok ki, hogy milyen messzire jutna így egy óra

alatt!

Válasszatok egy másik csigát! Helyezzétek az üveglapra! Tegyetek

az útjába egy élével felfelé fordított szikét! Figyeljétek meg, hogy mi

történik, amikor átkel az éles eszközön! Tapasztalataitokat rögzítsé-

tek a munkafüzetben!

Az éti csigákat a gyakorlatokat követően engedjétek vissza a termé-

szetbe!


A puhatestűek vízi és szárazföldi élőlények. Puha testüket külső váz

támasztja, illetve védi. A külső váz* (ház, héj) mészanyagát bőrük

egy részlete, a köpeny választja ki az elfogyasztott táplálékból. Fe-

jükön vannak az érzékszervek, hasi oldalukon a lábuk, háti oldalu-

kon a belső szerveket magában foglaló zsigerzacskó. Kültakarójuk

nyálkás bőr. Bőrizomtömlővel mozognak. Szaporodásuk petével tör-

ténik. Közismert fajaik: éti csiga, tavi kagyló.

Feladatok:

1. feladat

Mi történt az összetört csigaházzal az ecetben?


- 59 -

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

2. feladat

Melyek az éti csiga testfelépítésének jellegzetességei?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

3. feladat

Melyek az éti csiga mozgásának jellegzetességei?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………

Mérd meg, mennyi idő alatt tesz meg egy éti csiga 10 centiméter

utat! Számold ki, ezzel a tempóval milyen messze jutna egy óra

alatt! Valóban csigalassúsággal mozog?

Számítás:

Mi történik az éti csigával, ha élével felfelé fordított szikén kel át?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….


- 60 -

ÍZELTLÁBÚAK: ROVAROK

Bevezető feladat:

Készítsd el a cserebogár névjegyét!

Szempont Jellemző

testtájak

kültakaró anyaga

mozgás

szájszerv

légzés

szaporodás

fejlődés

1. kísérlet: Cserebogár testfelépítésének vizsgálata


Eszközök:

preparált cserebogár, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp,

munkafüzet


Helyezzétek a preparált cserebogarat a bonctálba! Figyeljétek meg

testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a három testtájat! Vizs-

gáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszer-

veket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak és szárnyak! Válasz-

szátok le óvatosan az összes lábat és szárnyat! Figyeljétek meg a

potrohot! Helyezzetek tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljatok

meg egy csápot, egy ízeltlábat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a

munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a mikroszkóppal

vizsgált szervekről!

2. kísérlet: Házi méh légzésének vizsgálata – tanári kí-

sérlet (előre beállított kísérlet)

Eszközök:

élő házi méh egy csavaros fedéllel lezárt befőttesüvegben, élő házi

méh egy gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegben,

munkafüzet


- 61 -


Egy élő házi méhet csavaros fedéllel lezárt befőttes üvegbe, egy

másikat gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegbe he-

lyeztünk. Figyeljétek meg a légzésüket! Hogyan tudjátok megállapí-

tani légzésük ütemét? Hasonlítsátok össze légzésük gyorsaságát! Mi

a különbség oka? Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek

a munkafüzetben!

A házi méheket a gyakorlatokat követően vissza kell engedni a ter-

mészetbe!


Az ízeltlábúak* közé tartozó rovarok* az állatvilág legnagyobb osz-

tálya. Az ismert fajok több mint fele tartozik közéjük. Külső kitinvá-

zuk* van, testük szelvényezett. Testtájaik a fej, tor és potroh. Toron

eredő három pár lábukat és szárnyaikat izmokkal mozgatják. Száj-

szervük a táplálkozás módjához alkalmazkodva fejlődött: például

rágója van a cserebogárnak, szúró-szívó szájszerve a gyötrő szú-

nyognak. Légzésüket légcsőrendszer* biztosítja. Érzékszerveik fej-

lettek. Szaporodásuk petével történik, fejlődésük átalakulásos, mi-

közben vedlenek. A rovaroknak nagy jelentősége van a zárvatermők

megporzásában. Néhány fajuk: májusi cserebogár, olasz sáska, kö-

zönséges szitakötő.

Feladatok:

1. feladat

Melyek a cserebogár testfelépítésének jellemzői?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………


- 62 -

Rajzold le részletgazdagon a cserebogár csápjának és ízelt lábának


2. feladat

Magyarázd meg a házi méh légzéséről szóló tanári bemutató kísérlet

eredményét!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………

cserebogár csápja cserebogár ízeltlába


- 63 -

ÍZELTLÁBÚAK: PÓKOK

Bevezető feladat:

Készítsd el a koronás keresztes pók névjegyét!

Szempont Jellemző

testtájak

kültakaró anyaga

mozgás

szájszerv

légzés

szaporodás

fejlődés

1. kísérlet: Keresztes pók testfelépítésének vizsgálata


Eszközök:

preparált kereszte spók, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp,

munkafüzet


Helyezzétek a preparált keresztes pókot a bonctálba! Figyeljétek

meg testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a két testtájat! Vizs-

gáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszer-

veket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak! Válasszátok le óva-

tosan az összes lábat! Figyeljétek meg a potrohot! Helyezzétek

tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljátok meg a fejet (csáprágó,

pontszemek) és egy ízeltlábat (szövőkarmok)! Tapasztalataitokat

rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a

mikroszkóppal vizsgált szervekről!

2. kísérlet: Pókháló anyagának, erősségének vizsgálata


Eszközök:

pókháló, csipesz, kanadabalzsam, tárgylemez, fedőlemez, mikrosz-

kóp, férc cérna, olló, két ceruza, munkafüzet


- 64 -


Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Helyezzetek ügye-

sen csipesszel egy kis darab pókháló fonalat kanadabalzsammal vé-

konyan bekent tárgylemezre! Miután ráragadt, cseppentsetek rá

még kanadabalzsamot és fedjétek le fedőlemezzel! Vizsgáljátok meg

mikroszkóppal! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

Vágjatok le ollóval férc cérnából hat 40 centiméteres darabot! Há-

rom szálat fogjatok össze és végeiket ügyesen kössétek együtt egy-

egy ceruzához! Fogjátok meg a ceruzákat és húzzátok erősen addig,

amíg elszakadnak a szálak! Közben figyeljétek, mekkora erőt fejtet-

tetek ki! Ismételjétek meg a kísérletet úgy, hogy a három szálat

fonjátok, sodorjátok erősen össze! Így kössétek a szálat a ceruzák-

hoz! Melyik esetben kellett nagyobb erőt kifejtenetek az elszakítás-

hoz? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


Az ízeltlábúak közé tartozó pókok* fő jellegzetességei a két testtáj

és a négy pár láb. Külső vázuk fő építőanyaga a kitin. Sok fajuk há-

lót sző a zsákmány elejtésére. A pókháló anyagát a szövőmirigy*

termeli. A fonás-szövés a lábvégi szövőkarmokkal történik. A pókhá-

ló alakja a fajra jellemző. Az áldozatot a méregmiriggyel összekötött

csáprágóval* ölik meg. Fejtorukon nyolc pontszem található. Petével

szaporodnak. Gyors fejlődésük átalakulás nélküli, miközben többször

vedlenek. Az erősebb utódok gyakran felfalják a gyengébbeket. Köz-

ismert fajaik: koronás keresztes pók, madárpók.

Feladatok:

1. feladat

Melyek a keresztes pók testfelépítésének jellemzői?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………..


- 65 -

Rajzold le részletgazdagon a keresztes pók fejének és egy lábának


2. feladat

Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Rajzold le a pókháló

fonalának mikroszkópi képét!

Miért olyan erős a pókháló?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………..

a keresztes pók feje

(csáprágó, pontszemek)

a keresztes pók ízeltlá-

ba (szövőkarmok)


- 66 -

GERINCESEK: HALAK

Bevezető feladat:

Mi jellemző a halakra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I

= igaz, H = hamis)!

…… Valamennyi hal a gerincesek törzsébe tartozik.

…… A halak kopoltyúval lélegeznek.

…… Úszóik előrehaladó mozgásukat segítik.

…… A víz áramlását érzékelő szervük az úszóhólyag.

…… Csak édesvizekben fordulnak elő.

…… Bőrük pikkelyes, nyálkás.

1. gyakorlat: Halak testfelépítésének vizsgálata


Eszközök:

halcsontváz (ponty), munkafüzet

A gyakorlat leírása:

Figyeljétek meg a halcsontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot!

Figyeljétek meg a mozgásszerveket! Számoljátok meg a páros- és

páratlan úszókat! Vizsgáljátok meg a kopoltyú elhelyezkedését,

szerkezetét, színét! Tanulmányozzátok az úszóhólyag szerkezetét!

Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Halpikkelyek vizsgálata


Eszközök:

halpikkelyek, csipesz, kézi nagyító, munkafüzet


Vizsgáljatok meg kézi nagyítóval néhány halpikkelyt! Figyeljétek

meg alakjukat és az évgyűrűkhöz hasonló növekedési vonalakat!

Hasonlítsátok össze a pikkelyeket! Tapasztalataitokat, megfigyelése-

iteket rögzítsétek a munkafüzetben!


- 67 -


A halak a vizek gerincesei*, áramvonalas* testük nagyfokúan a vízi

életmódhoz alkalmazkodott. Kültakarójuk nyálkás, csupasz vagy

pikkelyes bőr. Izmos testük mozgását páros és páratlan úszók segí-

tik. Emelkedésüket, süllyedésüket úszóhólyagjukkal* befolyásolják.

Táplálkozásuk változatos. Légzésük kopoltyúval történik. Szaglásuk,

tapintásuk kiváló, különleges érzékszervük az oldalvonal*. Ikrával

szaporodnak, külső megtermékenyítésűek. Közismert fajuk a ponty

és a leső harcsa.

Feladatok:

1. feladat

Figyeld meg a halcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!

Szempont Jellemző

Milyen a testalak?

Melyek a páros úszók?

Melyek a páratlan úszók?

Melyek a kopoltyú jellemzői?

Írd a hal szerveihez, mi a feladatuk!

5. ábra

Szerv Feladat

csontos pikkelyek

úszóhólyag

kopoltyú

oldalvonal

bélcsatorna

szív


- 68 -

2. feladat

Miután megvizsgáltad, részletgazdagon rajzolj le egy halpikkelyt!


- 69 -

GERINCESEK: KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK

Bevezető feladat:

Készítsd el a fürge gyík névjegyét!

Szempont Jellemző

testalak

kültakaró

mozgás

légzés

testhőmérséklet

szaporodás

1. kísérlet: Békacsontváz vizsgálata


Eszközök:

békacsontváz, munkafüzet


Figyeljétek meg a békacsontvázat! Figyeljétek meg a koponyát, a

száj méretét! Figyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és

hátsó végtagokat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Siklócsontváz vizsgálata


Eszközök:

siklócsontváz, munkafüzet


Figyeljétek meg a sikló csontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot!

Figyeljétek meg a gerincoszlop hosszát, alakját és a bordákat! Vizs-

gáljátok meg az állkapcsot! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munka-

füzetben!


- 70 -

3. kísérlet: Kígyóing* vizsgálata


Eszközök:

kígyóing, munkafüzet


Vizsgáljátok meg a kígyóinget először szabad szemmel, majd kézi

nagyítóval! Tanulmányozzátok külön feji szakaszát! Figyeljétek meg

és hasonlítsátok össze a szarupikkelyek alakját a háti- és a hasi ol-

dalon! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


A kétéltűek* a szárazföldön élnek, de szaporodásuk erősen vízhez

köti őket. Lárva állapotukban kopoltyúval lélegező vízi élőlények, ki-

fejletten tüdővel lélegeznek és kilépnek a szárazföldre. Változó test-

hőmérsékletűek. Bőrük csupasz, váladékos. Fejletlen tüdejükkel tör-

ténő légzésüket a bőrlégzés egészíti ki. Ragadozók, a mozgó táplá-

lék megszerzésében fontos szerepe van nyelvüknek. Petével szapo-

rodnak, átalakulással fejlődnek. Közismert fajaik: a kecskebéka és a

barna varangy.

A hüllők* már valódi szárazföldi állatok. Legfőbb jellemzőjük, hogy

testük hőmérséklete változó. Szarupikkelyes bőrük, szarupajzsaik

védik őket a kiszáradástól. Tüdővel lélegeznek. Többnyire lágyhéjú

tojásokkal szaporodnak. Képviselőik: fürge gyík, parlagi vipera, mo-

csári teknős, nílusi krokodil.

Feladatok:

1. feladat

Figyeld meg a békacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!

Szempont Jellemző

Milyen a koponya?

Mekkora a száj?

Milyenek a mellső és hátsó vég-

tagok?


- 71 -

2. feladat

Figyeld meg a siklócsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!

Szempont Jellemző

Milyen a testalak?

Milyenek a gerincoszlop és a bordák?

Milyen az állkapocs?

3. Húzd alá a kígyóing jellemzőit!

a sikló cafatokban levedlett bőre, erős-nehezen szakadó, szélesebb

haspikkelyek, a sikló egészben levedlett bőre, vastag bőr, a feji sza-

kaszon még a szem lenyomata is látszik, gyenge-vékony bőr, ru-

galmas bőr, a fejtől a farok felé simuló szarupikkelyek, mintázat raj-

ta nem látható

4. Hasonlíts össze a két állatot!

1. szarupikkelyes bőr

2. sebesen siklik

3. bőrlégzés

4. ugrólábak

5. erős bordaközti izmok

6. gerinces

7. váladékos bőr

8. vedlés

9. lágyhéjú tojás

10. változó testhőmérsék-

let

vízisikló kecskebéka


- 72 -

GERINCESEK: MADARAK

Bevezető feladat:

Gyűjts össze három perc alatt minél több madárfajt!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………..

1. kísérlet: Galambcsontváz vizsgálata


Eszközök:

madárcsontváz = galambcsontváz, munkafüzet


Figyeljétek meg a galambcsontvázat! Vizsgáljátok meg a gerincosz-

lopot, a koponyát és a csőrt! Tanulmányozzátok a mellcsontot! Fi-

gyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és hátsó végtagokat!

Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

2. kísérlet: Kitömött fácán és tőkés réce összehasonlítása


Eszközök:

kitömött fácán és tőkésréce (hímek), munkafüzet


Hasonlítsátok össze a két madarat a következők szerint: testalakjuk,

színük, tollazatuk, csőrük, szárnyuk, lábuk! Állapítsátok meg nemü-

ket! Hogyan alkalmazkodott testfelépítésük az életmódjukhoz? Ta-

pasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


- 73 -

3. kísérlet: Madártollak vizsgálata


Eszközök:

madártollak (pehelytollak, evezőtollak), kézi nagyító, vízzel telt

üvegkád, főzőpohárban olaj, munkafüzet


Figyeljétek meg a fedőtollat és az evezőtollat! Kézi nagyítóval vizs-

gáljátok meg finom szerkezetüket! Hogyan alkalmazkodott felépíté-

sük a funkcióhoz? Rajzoljatok le egy evezőtollat és egy pehelytollat

a munkafüzetbe!

Mártsatok egy evezőtollat vízzel telt üvegkádba! Töltsetek a vízbe

olajat, és ismét mártsátok bele az evezőtollat! Hasonlítsátok össze a

két eredményt! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!


A madarak* áramvonalas teste* kiválóan alkalmazkodott repülő

életmódjukhoz. Testhőmérsékletük állandó. Könnyű, laza pehelytol-

laikat fedőtollak takarják. Szárnyaik mozgatását tarajos szegycsont-

jukon tapadó mellizmaik biztosítják. Tüdejükhöz légzsákok csatla-

koznak. Csőrük, lábuk alakulása változatos életmódjukkal függ ösz-

sze. Jellegzetes szervük a rendszerint szarupikkellyel fedett csüd*. A

rágás hiányát pótolja a begy és a zúzógyomor. Bélrendszerük utolsó

szakasza a kloáka*. Meszes héjú tojással* szaporodnak. Közismert

hazai képviselőjük a fehér gólya.

Feladatok:

1. feladat

Figyeld meg a galambcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a

repülő életmódra utaló megállapításokat!

Szempont Jellemző

Milyen a testalak?

Mekkora a fej?

Milyen a csőr?

Mi a mellcsont jellemzője?

Milyenek a mellső végtagok?

Milyenek a hátsó végtagok?


- 74 -

2. feladat

Hasonlítsd össze a kitömött fácánt és tőkésrécét!

Szempont A fácán jellemzője A tőkésréce jellemző-

je

testalak

szín

tollazat

csőr

szárny

láb

a madár neme

életmód

3. feladat

Rajzolj le egy evezőtollat és egy pehelytollat!

evezőtoll pehelytoll

Hogyan alkalmazkodott felépítésük funkciójukhoz?

evezőtoll pehelytoll

Vízbe és olajos vízbe mártott evezőtoll viselkedésének összehasonlí-

tása:

vízbe mártott toll viselkedése olajos vízbe mártott toll viselke-dése


- 75 -

GERINCESEK: EMLŐSÖK

Bevezető feladat:


Az emlősök utódai az anyaállat …………………………………………………..…

fejlődnek és elevenen jönnek a világra. A kicsinyeket anyjuk

………………………………….… szoptatja. Testüket ………………………………………

borítja. Testhőmérsékletük ………………………………………………………… .

……………………………………….… lélegeznek.

1. kísérlet: Macskacsontváz vizsgálata


Eszközök:

macskacsontváz, munkafüzet


Figyeljétek meg a macskacsontvázat! Tanulmányozzátok a gerinc-

oszlopot! Nézzétek meg a koponyát és a fogazatot! Figyeljétek meg

a végtagokat, az ujjak végét! Tapasztalataitokat rögzítsétek a mun-

kafüzetben!

2. kísérlet: Kitömött róka vizsgálata


Eszközök:

kitömött róka, munkafüzet


Vizsgáljátok meg a kitömött rókát a következők szerint: testalakja,

színe, szőrzete, érzékszervei, fogazata, végtagjai, farka! Hogyan al-

kalmazkodott testfelépítése életmódjához? Tapasztalataitokat, meg-

figyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

3. kísérlet: Emlősök zápfogának vizsgálata

Eszközök:

házi sertés, szarvasmarha, kutya, sün zápfogak, kézi nagyító, mun-

kafüzet


- 76 -


Vizsgáljátok meg a zápfogakat! Milyen típusúak? Mely állatokhoz

tartoznak? Figyeljétek meg felületüket kézi nagyítóval! Melyik, mi-

lyen táplálék fogyasztását teszi lehetővé az állat számára? Készítse-

tek részletgazdag rajzot róluk a munkafüzetben!


Az emlősök* Földünkön a legfejlettebb állatok. Közös jellemvonásuk

az elevenszülés és a testüket borító szőrzet. Az utódokat az emlőmi-

rigyekben termelődő tejjel táplálják. Táplálkozásukban kitüntetett

szerepe van a fogaknak. Zápfogaik felülete a táplálék minőségéhez

alkalmazkodva lehet például gumós, redős, tarajos, tűhegyes. Há-

romszakaszos tápcsatornájuk van. Tüdővel lélegeznek. Idegrend-

szerük, hormonrendszerük, érzékszerveik fejlettek. Közismert hazai

képviselőjük a róka.

Feladatok:

1. feladat

Figyeld meg a macskacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a

ragadozó életmódra utaló megállapításokat!

Mik építik fel a gerincoszlopot?

Milyen alakú a koponya?

A metszőfogak jellemzője:

A szemfogak jellemzője:

A zápfogak jellemzője:

Mi van a lábujjak végén?


- 77 -

2. feladat

Vizsgáld meg a kitömött rókát! Írd le jellemzőit, igazolva az élet-

módjához való alkalmazkodást!

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

3. feladat

Vizsgáld meg a zápfogakat!

Állat A zápfog felülete A táplálkozás (evő)

házi sertés

szarvasmarha

kutya

sün

Készíts részletgazdag rajzot a zápfogakról!

házi sertés

szarvasmarha

kutya

sün


- 78 -

FOGALOMTÁR

A fogalomtárban szereplő fogalmakat a tananyagok szövegében csil-

lag jelöli.

Áramvonalas test: Olyan testalak, amely megkönnyíti az állatok

mozgását abban a közegben (levegő, víz), ahol élnek. Például:

halak orsó alakú teste.

Bőrizomtömlő: A testet tömlőszerűen körülfogó mozgásszerv,

amelyben a bőr és az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt.

Féregmozgásra képes vele az állat. Például: földigiliszta.

Csáprágó: A pókok ölőszerve, a zsákmány megragadására, meg-

ölésére, feldarabolására szolgál. Például: koronás kereszte spók

csáprágója.

Csüd: A madarak lábának, lábujjak feletti, legtöbbször tollatlan,

szarupikkelyekkel fedett szakasza. Például: házityúk csüdje.

Egyivarú virágok: egyféle ivarlevelet tartalmaznak, azaz vagy

csak porzó, vagy csak termő található bennük. Például: erdei fe-

nyő.

Egylakiak: egyivarú virágaik azonos példányon foglalnak helyet.

Például: erdei fenyő.

Egysejtűek: Egyetlen sejtből felépülő, parányi, önálló életjelensé-

get mutató élőlények. Például: papucsállatka.

Egyszikűek: egy sziklevéllel csíráznak, bojtos gyökérzetük és

mellékeres levelük van, száruk nem ágazik el. Virágtakarójuk le-

pellevelekből áll vagy hiányzik. Például: búza, tulipán.

Emlősök: azok a gerincesek, amelyek utódaikat elevenen hozzák

a világra, azokat emlőikben képződő tejjel táplálják, és testüket

szőr borítja. Például: mezei nyúl.

Évelők: azok a növények, amelyek raktározó szerveikből (gyök-

törzs, hagyma) minden évben kihajtanak. Például: erdei pajzsika.

Fotoszintézis: a levelek zöld színtestjeiben zajlik. A folyamat so-

rán a napfény energiája felhasználásával szervetlen anyagból

szerves anyag (szőlőcukor) keletkezik és oxigén szabadul fel.

Gázcserenyílás: a növények bőrszövetében található, két bab

alakú zárósejtből és a közöttük lévő légrésből áll.


- 79 -

Gerinces állatok: testét belülről csontváz támasztja, melynek

tengelye a fejtől a farokig húzódó gerincoszlop. Például: ponty,

kecskebéke, fürge gyík, fehér gólya, mezei nyúl.

Gerinctelenek: azok az állatok, amelyeknek nincs porcos vagy

csontos belső vázuk. Gerinctelenek például a gyűrűs férgek, pu-

hatestűek, ízeltlábúak.

Gyöktörzs: Földalatti módosult szár. Például: erdei pajzsika gyök-

törzse.

Hüllők: azok a gerincesek, amelyek testhőmérséklete követi kör-

nyezetük hőmérsékletét (változó), kültakarójuk szarupikkelyes

bőr, és lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. Például: fürge gyík.

Ízeltlábúak: azok a gerinctelen állatok, amelyek lábai ízekből áll-

nak. Például: májusi cserebogár, koronás keresztes pók, folyami

rák.

Kambium: a növények szárában és gyökerében azok felületével

párhuzamos osztódó szövet. A szervek vastagodását biztosítja.

Kétéltűek: azok a gerincesek, amelyek lárva állapotukban kopol-

tyúval lélegző vízi élőlények, kifejletten a szárazföldre lépnek és

tüdővel lélegeznek. Például: kecskebéka

Kétszikűek: magjukban két sziklevél található, főgyökérzetük,

főeres levelük, elágazó száruk van. Virágtakarójuk csésze- és szi-

romlevelekből áll. Például: petúnia, paprika.

Kígyóing: a kígyók egészben levedlett szarupikkelyes bőre. Pél-

dául: vízisikló kígyóinge.

Kitin: az ízeltlábúak vázát alkotó könnyű, kemény, ellenálló szer-

ves anyag.

Kloáka: a bélrendszer utolsó szakasza, amely az emésztő-, a ki-

választó- és a szaporító szervrendszer közös kivezető nyílása.

Például: fehér gólya kloákája.

Kopoltyú: a vízben oldott oxigén felvételére alkalmas légzőszerv.

A halaknál vérerekben gazdag, nagyfelületű, lemezes szerkezetű.

Például: ponty kopoltyúja.

Külső váz: az élőlény kültakarója által létrehozott testrész, amely

támasztékot és védelmet nyújt. Például: éti csiga felcsavarodott

háza.

Légcsőrendszer (trachearendszer): a rovarok egész testét behá-

lózó légzőszerve. Esetében a gázcsere a levegő és közvetlenül a

sejtek között zajlik. Például: cserebogár légcsőrendszere.


- 80 -

Madarak: azok a gerincesek, amelyeknek testét toll borítja, cső-

rük, csüdjük, szárnyuk van, és tojással szaporodnak. Például: fe-

hér gólya.

Megporzás: az a folyamat, amelynek során a virágpor egy közve-

títő közeg (rovar, szél, víz) segítségével nyitvatermőknél a mag-

kezdemény csúcsára, zárvatermőknél a termő bibéjére kerül.

Mikroszkóp: egy olyan technikai eszköz, amely képes megjeleníti

a szabad szemmel nem látható, parányi vizsgálati objektumokat.

Mirigy: váladékot termelő szerv. Például: koronás keresztes pók

szövőmirigye.

Nyitvatermők: azok a fás szárú növények, amelyek virágaiban a

magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken, mivel azok

nem zárulnak magházzá. Például: erdei fenyő.

Oldalvonal: a halak speciális, a víz áramlásának irányát, erőssé-

gét érzékelő szerve. Például: ponty oldalvonala.

Örökzöldek: nem egyszerre hullatják leveleiket, így egész évben

van rajtuk zöld levél. Például: erdei fenyő.

Pókok: azok az ízeltlábúak, amelyeknek két testtája a fejtor, a

potroh és négy pár lábuk van. Például: koronás keresztes pók,

madárpók.

Rovarok: azok az ízeltlábúak, amelyek három testtája a fej, a tor,

a potroh és három pár lábuk van. Például: cserebogár.

Spóra: a virágtalan növények szaporító képlete. Például: lom-

bosmoha spórája.

Szövet: közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sejtek

összessége. A növényi szövetek csoportjai: osztódó szövet, ál-

landósult szövetek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek. Állati

szövetek pl. hámszövet, izomszövet.

Tajga: fenyőőserdő.

Telepes növények: testüket bárhol vizsgáljuk meg, mindenütt

ugyanazt a felépítést tapasztaljuk. A sejtek között nincs munka-

megosztás, mindegyik képes az összes működés elvégzésére.

Például: fonalas zöldmoszat.

Tojás: a madarak szaporító képlete, tulajdonképpen egy meg-

termékenyített petesejt. Például: házityúk tojása.

Úszóhólyag: a halak emelkedését és süllyedését szabályozó spe-

ciális szerv. Például: ponty úszóhólyagja.


- 81 -

Virágtalan növények: virág soha nem fejlődik rajtuk. Például: er-

dei pajzsika.

Virágzat: több virágból áll, amelyek egy hajtáson csoportosulnak.

Például: fenyők tobozvirágzata.

Zárvatermők: a legfejlettebb virágos növények, termőleveleik

zárt magházzá összenőve védik a magkezdeményeket. Például:

tölgy.


- 82 -

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Aliverti, M. G. – Ciccioli, M. – Laudi, G. (1976): Élet a mikroszkóp

alatt. Budapest: Móra Könyvkiadó.

Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest:Novotrade Rt., Buda-

pest.

Dr. Berend Mihály (2004): Így készülj a kétszintű érettségire bioló-

giából! Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Dr. Harász Tibor – Jámbor Gyuláné- Vízvári Albertné (2007): Termé-

szetismeret 5. Szeged: Mozaik Kiadó.

Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József – Rugli Ilona (2007):

Természetismeret 5. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József (2001): Természetisme-

ret 6. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Jámbor Gyuláné – Csókási Andrásné – Fehér Andrea – Horváth And-

rásné – Kissné Kera Ágnes (2004): Biológia és egészségtan 8. Sze-

ged: Mozaik Kiadó.

Köthe, Rainer (1994): Kísérletek könyve. Budapest: Tessloff és Ba-

bilon Kiadó.

Kovács István (1967): Hogyan kutassunk? Budapest: Móra Könyvki-

adó.

Miskolci Szilvia – Pirisi Anna (2010): Kalandtúra a természetben.

Celldömölk: Apáczai Kiadó.

Müllner Erzsébet (2003): Biológiai vizsgálatok és gyakorlatok. Buda-

pest: Műszaki Könyvkiadó.

Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Budapest:

Gondolat Kiadó.


- 83 -

A képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

http://openclipart.org/ (3. ábra)

http://www.mozaweb.hu/ (4. ábra)

http://tudasbazis.sulinet.hu/ (5. ábra)

http://openclipart.org/

http://www.mozaweb.hu/

http://tudasbazis.sulinet.hu/

Documents

BIOLÓGIA - revai.hu³gia-mf/biológia-07-mf.pdf · Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam - 7 - ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Alapelvek, célok: Az Ember a természetben műveltségi területen