1. Elemi idegjelenségek: az ingerület keletkezése, vezetése és átadása

(tk. 105-110.)

1) Az ingerület képződésea) Nyugalomban lévő sejtben mikroelektród + egy mikroelektród kívül: köztük

feszültség alakul ki (nyugalmi potenciál)i) Létrejön a sejt membrán tulajdonságai miatt (féligáteresztő, szelektíven ereszt át)ii) Létrejön az egyenlőtlen ionelosztás miattiii) A membrán belső felülete negatív, kívülről pozitív

b) Inger: ha eléri az ingerküszöböt, kiváltja a sejt válaszát: ingerület (=akciós potenciál)i) Ez a membrán áteresztőképességének megváltozását jelenti

c) A küszöbinger elérése után a membrán zárt Na+ csatornái megnyílnak és beáramlanak ezek a sejtbei) a sejt pozitív lesz (túllövés jön létre) – depolarizációs fázis – 0,1 ms alatt

végén a Na+ csatornák bezárulnak, inger hatására megnyílnak a K+ csatornákii) a kiáramló K+ hatására a belső oldal pozitív többlete csökken – repolarizációs fázis

d) Az akciós potenciál ideje alatt a membrán ingerelhetetlen.

2) Az ingerület vezetésea) Idegsejt más sejtekkel alakít ki kapcsolatot: szinapszis

i) Egy idegsejt axonja (fonal alakú nyúlványa) és a másik sejt sejthártyája nincs közvetlen érintkezésben

b) Két sejt egymás között ingerületátvivő anyagon keresztül kommunikáli) Egy szinapszisban általában ugyanaz az egy anyag vanii) A fogadómembrán (posztszinaptikus membrán) fehérjéi specifikusak rá = csak

ezzel az eggyel ingerelhetőekiii) Leggyakrabban aminosav, aminosav-származék vagy peptid

Az idegrendszerben a leggyakoribb a glutaminsav: tanulás, emlékezés folyamata, epilepszia kialakulása

Az acetilkolin a központi és a környéki idegrendszerben található meg A szerotonin az alvás-ébrenlét és az étvágy szabályozásában játszik szerepet

c) Két működési típus: serkentő és gátló szinapszisi) Serkentő: a membrán polaritását csökkenti (megnyitva a membrán Na+ és K+

csatornáit) – csökken az ingerküszöb – kisebb ingerekre is reagál Leggyakoribb anyaga a glutaminsav és az acetilkolin

ii) Gátló: K+ és Cl- csatornák megnyitásával a membrán polaritása fokozódik – ingerküszöb nő - az átlagos ingerekre nem reagál

d) Egy-egy idegsejt nagyon sok (az agykérekben akár 10 000) másik idegsejttel van szinaptikus kapcsolatban

e) A gátló és serkentő szinapszisok hatásai erősíthetik, gyengíthetik és ki is olthatják egymást – segítik az idegrendszer működését

Fogalmak: Nyugalmi potenciál: a nyugalomban lévő sejt membránjának két oldala között kialakuló

feszültség (potenciálkülönbség). Ingerküszöb: a membránnak az a legkisebb változása (depolarizációja), amelyik kiváltja

az akciós potenciált. Küszöbinger: az a legkisebb energiamennyiség, amely hatására már kialakul az akciós

potenciál. Minden vagy semmi törvénye: ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig

ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki akciós potenciál.

Akciós potenciál: a membrán két oldala között az inger hatására kialakuló feszültségváltozás. Szakaszai: depolarizációs és repolarizációs fázis.

Szinapszis: idegsejtnek idegsejttel vagy más sejttel kialakított működésbeli kapcsolata.

2. Az emberi idegrendszer kialakulása, felosztása és védelme, a reflexív fogalma

1) A reflexív fogalmaa) A szinapszissal összekapcsolódó idegsejtek alkotják az idegrendszert, ennek egysége a

reflexív, melynek alkotóelemei:i) Ingert felfogó érzékelő (receptor)ii) Bevezető vagy érzőidegsejtiii) A központi idegsejt (interneuron)iv) A mozgatóidegsejt v) Végrehajtó sejt alkotja.

b) Legegyszerűbb esetben egy szinapszis valósítja meg a végrehajtó sejt működését (monoszinaptikus reflexek) – pl. izom hirtelen megnyújtása => izomösszehúzódási) Gyakoribb, hogy egy vagy több interneuron is van az érző- és mozgatóneuronok

között (poliszinaptikus reflexek)c) Központ – tájékoztatást kap a végrehajtó állapotáról – központ irányító akciós

potenciálokat küld a receptorhoz, beállítva annak ingerküszöbét reflexkör kialakulása

2) Az emberi idegrendszer: csőidegrendszera) Központi és környéki (perifériás) idegrendszerre oszthatób) Központi idegrendszer

i) Agyvelő és a gerincvelő alkotjaii) Az idegsejtek csoportokban, rétegekben helyezkednek el, az axonok biztosítják a

kapcsolatot közöttükiii) A központi idegrendszer és a test között a perifériás idegrendszeri terület tart

kapcsolatotc) Periférián kötőszövettel elválasztott idegsejtcsoportokat is találunk

i) Fontos átkapcsolási, kapcsolatteremtő helyei a dúcoknakd) Az idegrendszer működésében kétfelé osztható:

i) Vegetatív idegrendszer: akarattól függetlenül irányít Belső szervek, mirigyek, simaizmok, szívizom

ii) Szomatikus idegrendszer: akarattól függően, automatikusan irányítja a vázizomzatot

e) Perifériás idegrendszer i) A központi idegrendszer és a test szervei, szövetei között teremt kapcsolatotii) Vegetatív dúcok: szervek közelében, gerincvelő mentén helyezkednek el

31 pár gerincvelői ideg (hátsó érzőgyökérrel, elülső mozgatógyökérrel)(a) Szomatikus mozgató és vegetatív rostokat is tartalmaznak

12 pár agyideg(a) Az agy alapjáról lépnek ki és be(b) Ellentétben a gerincvelői idegekkel (mindegyik kevert), itt vannak tisztán

érző és tisztán mozgatóidegek

3) Idegrendszer kialakulása – az agya) Csőidegrendszer feji végén megjelenő agyhólyag falában sok-sok idegsejt

i) Differenciálódva továbbfejlődnek, létrejön az elő-, közép- és utóagy Előagyból = nagyagy és köztiagy Utóagyból = híd, nyúltagy és kisagy

Középagy = megmarad úgy, ahogy vanb) Fejlődés során agykamrák alakulnak ki

i) Nagyagy = I. és II. kamraii) Köztiagy = III. kamraiii) Agytörzs és a kisagy = IV. kamra

Ez utóbbi kapcsolódik a gerincvelői csatornáhoziv) A kamrák falában termelődik az agyfolyadék

Túlzott termelése esetén vízfejűség alakulhat ki (csecsemőkor)

4) A központi idegrendszer védelmea) Az agyhártyák biztosítanak sajátságos védelmet az idegrendszer számára

i) Erek egyrétegű laphámja = endothel és gliasejtek együttműködése = vér-agy gátii) Itt nincsenek fehérvérsejtek, szóval már nincs hatékony védelem

Gliasejtek egyes típusai még képesek ráiii) Fertőzés esetén agyhártyagyulladás alakulhat ki

Tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger Ha még rosszabb, akkor: tarkómerevség, eszméletvesztés

Fogalmak: Mag: az idegsejtek sejttestjeinek csoportja a központi idegrendszerben. Pálya: az idegrostok kötegei a központi idegrendszerben. Idegrost: velőshüvelyes axon. Dúc: idegsejtcsoportok a környéki idegrendszerben. Ideg: kötőszövettel elkülönített idegrostok a környéki idegrendszerben.

3. A gerincvelő felépítése és reflexei(tk. 114-115.)

1) Felépítésea) 31 pár gerincvelői idegb) Idegi kilépések alapján elkülönítünk nyaki, mellkasi, ágyéki és keresztcsonti szakaszt

2) Gerincvelő belső szürkeállomány, külső fehérállománya) Szürkeállomány

i) Fő tömegét az idegsejtek sejttestei alkotjákii) Szarvakra osztjuk

b) Fehérállományi) Itt inkább a velőshüvelyes axonok taláhatók, le- és felszállópályákat alakítva kiii) Kötegekre osztjuk

3) Kétoldali kapcsolatot biztosít az agy és a periféria közötta) A felszálló érzőpályák a receptorok által felfogott jelzéseket küldik az agybab) Leszálló mozgató- és vegetatív információkat szállító rostok a végrehajtóknak küldik

az utasításokat

4) Reflexek két típusaa) Vegetatív (zsigeri) reflex

i) Belső szervek falában és a bőrben (fájdalom- és hőérzékelők)ii) Hátsó gyökéren van az érződúc, ez a gerincvelő hátsó szarvába küldi az ingerületetiii) Az interneuron az oldalsó szarv vegetatív idegsejtjéhez küldi a potenciálváltozástiv) Ez pedig az elülső gyökéren keresztül csatlakozik a gerincvelői ideghez, átadva

egy vegetatív mozgatóidegsejtnek az ingerületet – ez szabályozza a végrehajtótb) Szomatikus (vázizom) reflex

i) Receptorok az izomban, bőrben találhatóakii) Érzőidegsejt a hátsó szarv interneuronjaihoz juttatja az ingerületetiii) Ez az elülső szarvban lévő mozgatóneuronnak adja át az ingerületetiv) A mozgatóneuron az elülső gyökéren, a gerincvelői idegen jut el a végrehajtóhozv) Itt ideg-izom szinapszisszal összehúzódásra készteti az adott izmotvi) Két típusa különíthető el

Izom eredetű reflex: receptora az izomorsó, az izom megnyúlásakor alakít ki ingerületet(a) A mozgatóneuron a feszítőizmot idegzi be: állandó feszítettség: normális

testtartás Bőr eredetű reflex: ugyanaz mint fent, csak a végrehajtó az ingerelt végtag

hajlítóizma(a) Ennek az összehúzódása a káros hatást próbálja kiküszöbölni

Fogalmak: Szarv: a gerincvelő szürkeállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső, középső rész) Köteg: a gerincvelő fehérállományának területe (hátsó, oldalsó, elülső) Gyökér: a gerincvelői idegeknek közvetlenül a gerincvelő melletti rostjai

4. Az agytörzs, a kisagy és a köztiagy felépítése és fontosabb működései

(tk. 116-122.)

1) Főbb részeia) Agytörzs (nyúltagy, híd, középagy)b) Köztiagy (talamusz, hipotalamusz)c) Kisagyd) Nagyagy

e) Részei az ábrán:i) A – nagyagyii) B – talamusz (köztiagy)iii) C – hipotalamusz (köztiagy)iv) D – kérges testv) E – középagyvi) F – hídvii)G – nyúltvelőviii) H – kisagyix) J – agytörzs

2) Az agytörzsa) Szürke- és fehérállomány keveredikb) Szervezetünk legnagyobb neuronhálózata: agytörzsi hálózatos állomány

i) Idegrostok által összekötött magokc) A gerincvelőből érkező felszálló érzőpályák az agytörzs háti oldalán, leszálló pályák a

hasi oldalán futnaki) Ezek nincsenek közvetlen kapcsolatban a pályákkal

Kollaterálisokkal (oldalágakkal) kommunikál velükd) Ő felel az alvás-ébrenlét kialakításábane) A leszálló pálya révén részt vesz:

i) Az izmok működésében, az izomtónusban, a testtartásban, az egyensúlyozásban és a járásban, ezeknek koordinálásában

f) Vegetatív központjai: táplálkozás, légzés, vérkeringés irányítói

3) A köztiagya) Szürke- és fehérállomány keveredikb) Hipotalamusz: a III. agykamra alatt található

i) Vegetatív működések, állandó testhőmérséklet, táplálékfelvétel szabályozásaii) Agyalapi miriggyel van kapcsolatban: hormonrendszer irányításaiii) Magatartás szabályozása: egyes magjainak ingerlése = dühkitörés

c) Talamusz: közrefogja a III. agykamráti) Érzőműködés átkapcsoló központjaii) Csatlakozik a mozgatórendszerhez

4) A nagyagya) Két féltekéből áll, a kérgestest kapcsolja összeb) Szürkeállomány kívül helyezkedik el: agykéreg

i) A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt vanii) Felülete: 2 200 cm2

iii) Felületén hasítékok, barázdák vannakiv) Lebenyekre osztjuk: homlok-, fali, halánték- és nyakszirti lebeny

c) Sejtoszlopokként működik, több mint 5 000 sejtekkeli) Oldalirányba más oszlopokkal is létesítenek szinapszisokat

d) Fehérállomány (a szürkeállomány alatt)i) Három különböző pályatípus

Féltekén belüli területeket összekötők A két félteke pontjait összekötők Agykéregbe vezető érzőpályák (oda felszálló, onnan kiindulva leszálló)

ii) Idegsejt-csoportok (törzsmagvak), pl. farkosmag, lencsemag: átkapcsolóhelyekiii) Neuronhálózata a limbikus rendszeriv) Egy külső és egy belső kör

Külső: hipotalamusszal közösen szabályoz(a) Belső késztetések, saját viselkedés felelőse

Belső kör(a) Tanulás, emléknyomok rögzítése

5) A kisagya) A nyakszirti lebeny alatt találhatób) Két félteke, kívül szürke-, belül fehérállományc) Feladata a bonyolult, pontos, gyors mozgások kivitelezése

Fogalmak: Sejtoszlopok: az agykéreg szerkezeti és dinamikus működési egységei.

5. A nagyagy szerveződése és a talamusz

1) A nagyagya) Két féltekéből áll, a kérgestest kapcsolja összeb) Szürkeállomány kívül helyezkedik el: agykéreg

i) A központi idegrendszer sejtjeinek több, mint 90%-a itt vanii) Felülete: 2 200 cm2

iii) Felületén hasítékok, barázdák vannakiv) Lebenyekre osztjuk: homlok-, fali, halánték- és nyakszirti lebeny

c) Sejtoszlopokként működik, több mint 5 000 sejtekkeli) Oldalirányba más oszlopokkal is létesítenek szinapszisokat

d) Fehérállomány (a szürkeállomány alatt)i) Három különböző pályatípus

Féltekén belüli területeket összekötők A két félteke pontjait összekötők Agykéregbe vezető érzőpályák (oda felszálló, onnan kiindulva leszálló)

ii) Idegsejt-csoportok (törzsmagvak), pl. farkosmag, lencsemag: átkapcsolóhelyekiii) Neuronhálózata a limbikus rendszeriv) Egy külső és egy belső kör

Külső: hipotalamusszal közösen szabályoz(a) Belső késztetések, saját viselkedés felelőse

Belső kör(a) Tanulás, emléknyomok rögzítése

2) Talamusza) A hipotalamusz felett található magcsoportb) Közrefogja a III. agykamrátc) Érzőműködés átkapcsoló, elemző központjad) Csatlakozik a nagyagy neuronhálózatáhoze) A szagingerek kivételével minden itt kapcsolódik átf) Az információkat feldolgozás után továbbítja az agykéregbe

6. Perifériás működés 1: Idegeink és az analizátorok

1) Idegek eredésük alapján két csoportra oszthatóka) Gerincvelői ideg

i) 31 pár van belőleii) Hátsó érzőgyökér, elülső mozgatógyökér a gerinccsigolyák között, a gerincvelő

mindkét oldalániii) Befelé vezető érző-, kifelé vezető szomatikus mozgató- és (nyakat kivéve)

vegetatív rostokat tartalmazb) Agyidegek

i) 12 pár van belőleii) Agyalapról lépnek ki és beiii) A gerincvelői idegek mind kevertek, itt vannak tisztán érző- (I., II., VIII.) és

mozgatóidegek (III., IV., VI., XII.)

2) Működési területeka) Érzőműködés, mozgatóműködés, vegetatív működés és magasabbrendű

idegtevékenységb) Érzőműködés

i) Inger hatására kialakuló potenciálváltozás központi idegrendszerbe történő juttatását és feldolgozását jelenti

ii) Agykéregben vannak a legfelső pontjai, itt alakul ki az érzetiii) Ingerületek egy része emlékként rögzüliv) Limbikus rendszeren keresztül affektív (érzelmi) válaszok is kialakulhatnakv) Analizátoron keresztül valósul meg

c) Az információk a receptorokon keresztül jutnak az idegrendszerbei) A környezet energiáinak hatására akciós potenciálsorozatokat képeznekii) Energiaformák

Mechanikai (tapintás, nyomás) Hő-, fény- és kémiai energia (szag, íz, vér O2 tartalma)

iii) Minden receptor a saját energiaformájára kisebb ingerküszöbű (adekvát inger)iv) A szöveteket károsító/ártalmas inger a fájdalomérző receptorokat hozza

működésbe Nincs adekvát inger

v) A receptorok akciós potenciálsorozatai az idegeken keresztül jut el az érzőközpontba Idegsejtek feldolgozzák és az agykéregben eredménye az adekvát érzet

Fogalmak: Analizátor: az érzőműködés egysége, a receptor, a bevezető ideg, a bevezető pálya és az

agykérgi központ működési együttese Receptor: olyan jelátalakító, amely a jellegzetes hatást specifikus válasszá alakítja át. Ide

tartoznak az érzőreceptorok és – tágabb értelemben – a membránok hormonokra, ingerületátvivő anyagokra stb. specifikus fehérjéi.

Adekvát inger: az az energiaforma, amellyel szemben a legkisebb a receptor ingerküszöbe

Adekvát érzet: a beérkező akciós potenciálsorozat hatására az agykéreg adott központjában kialakuló specifikus válasz

7. Perifériás működés 2: Az ember halló-egyensúlyozó szerve

1) A hallás: a levegő longitudinális rezgésének érzékelése2) A hallás az állatoknál létfenntartás, az embereknél társadalmi beilleszkedés3) Szervrendszere a fül

a) Külső, közép- és belső fülb) Külső fül

i) Fülkagylóval kezdődik (hangforrás helyének meghatározásában segít)ii) Külső hallójárat (továbbítja a határon lévő dobhártyához a rezgést)iii) A dobhártyához kapcsolódik az első hallócsont; a kalapács, üllő, kengyeliv) Ez a három csont továbbítja a rezgést a belső fül ovális ablakára

c) Középfülbe nyílik ai) Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldala között

d) Belső füli) Ürege a koponya halántékcsontjának belsejében vanii) Csontos labirintus: elől lévő csiga, hátrafelé álló helyzetérzékelő szerv alkotjaiii) A csigában lévő üreget egy alaphártya osztja felső és alsó járatra, csúcsuknál

folyadék tölti ki a terete) A nyomáshullámot elektromos jellé a Corti-féle szerv alakítja

i) Alaphártyájának felső részén: támasztó- és szőrsejtekii) Egyik részén rögzített fedőhártyaiii) Folyadék nyomásváltozása esetén a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el, a

szőrsejtek nyúlványai hozzányomódnak a fedőhártyáhozf) Az ember hallástartománya 20 – 20 000 Hz között van

i) Helyelv: egy adott frekvencia mindig a csiga ugyanazon részén kelt ingerületet

4) A szőrsejtek ingerületei a nyúltagyba megy, VIII. agyidegbea) Középagy => talamusz => agykéreg halántékelebenyében lévő hallóközpont

5) Egyensúlya) Belső fül labirintusának hátsó része

b) A fej térbeli elhelyezkedését a tömlőcske és a zsákocska, a mozgását pedig a három félkörös ívjárat érzékelii) Falukban receptorsáv vanii) Hosszú plazmanyúlványokkal rendelkező szőrsejteken kocsonyás anyag

Kalcium-karbonát kristályok Nyomóhatás és elmozdulás érzékelése a szőrsejtekben

c) Bal és jobb tömlőcskéből 3-3 félkörös ívjárati) Síkjaik 90°-os szöget zárnak be egymássalii) Csöveket folyadék tölti ki

Ennek elmozdulása szolgáltatja az ingertd) A helyzetérzékelő szervből a kétnyúlványú idegsejtek axonjai szállítják

i) Nyúltagy => híd => középagy A középagy kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a vázizmokkal, a

szemmel és a kisaggyal(a) Egyensúly megtartása, szemmozgás, fej mozgásának kiegyenlődése

8. Perifériás működés 3: A szem felépítése és működése

1) Az emberi szem hólyagszem2) Külső védőréteg

a) Szaruhártya (átlátszó)i) Idegek vannak benne erek nélkül

b) Ínhártya (fehér)i) Három pár harántcsíkolt izom (külső szemmozgató izmok)

3) Védelmea) Hátulról zárt szemüregb) Elölről a sérülésektől és a kiszáradástól a könnymirigyek váladéka és a szemhéjak

védik4) A külső réteg alatt van az érhártya

a) Szövetek tápanyag- és oxigénellátásab) Szivárványhártyában és sugártestben folytatódik

i) Szivárványhártya: egyénre jellemző festék, simaizom, idegek, pupilla (és az azt irányító simaizmok)

c) Sugártest: kötőszövetből és simaizomból álli) A szemcsarnokot kitöltő csarnokvizet termeliii) Izomzata a szemlencsét mozgatja a lencsefüggesztő rostok segítségével

5) A szemgolyót belülről üvegtest tölti kia) A fény ideghártyára való jutásának biztosítása

6) Ideghártya (retina) alkotja a szem legbelső szövettani rétegéta) Több, mint százmillió receptorsejt

i) Ingerküszöbük szerint: pálcikák > csapokii) Csapoknak három típusa van

Pirosra Zöldre Kékre reagálók

iii) Elhelyezkedésük nem egyenletes: sárgafolt közepén csak csapok, ettől távolodva csökken a számuk, nőnek a pálcikáké

Pálcika CsapMéret hosszabb Zömökebb

Érzékelés Fény jelenléte Színek (kék, zöld, vörös), éleslátás

Fényelnyelő pigmen Rodopszin JodopszinÉrzékenység Már 1 fotonra is Legalább 5-7 foton

Számuk az ideghártyában 120 millió 6 millióLegnagyobb sűrűség az

ideghártyában A sárgafolttól kb. 4 mm-re A sárgafoltban

7) A fény végighalad a retinán, a látóideg kilépési helye a vakfolta) Az ide eső fénysugarak nem keltenek ingerületet, itt nincs receptorb) A fénytörő felszíneken megtörő sugarak fordított állású, kicsinyített képet vetítenek a

retinárai) Dioptria: a fénytörés egysége, a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka,

mértékegysége m-1. Pl. egy 1 dioptriás lencse fókusztávolsága 1 m.8) Egy tárgyról a két szem ideghártyáján keltett ingerületek az agykéregben olvadnak eggyé

a) Ez teszi lehetővé a térérzékelést (mélységérzékelést)9) Receptor => retina => II. agyideg => talamusz => látókéreg (nagyagy nyakszirti lebenye)

9. Az érzékszervek különféle betegségei és egészségmegőrzés módjai

1) A szema) Kötőhártya gyulladása

i) Szempirosság, fokozott könnyezés, viszkető érzés, erős duzzadásii) Vírusos vagy bakteriális fertőzés is kialakulhat

b) Szemhéjon való árpa kialakulásai) Faggyúmirigyek gyulladása

c) Kancsalsági) Szemmozgató izmok működési zavaraii) Vagy a szem fénytörési hibája (ilyenkor próbálja kancsalítással kiküszöbölni)

d) Asztigmiai) Szaruhártya gömbszeletének elváltozása, fénytörési zavarii) Nem azonos módon jut át a fény a szaruhártyán

e) Glaukóma (zöld hályog)i) Csarnokvíz felszaporodása, vérnyomás fokozódása = szem nyomásának növelése

Fénytörés megváltoztatása: fehér fényt színekre bontja A kép szélső részén színes gyűrűket lát a beteg Súlyosabb esetben vakulás!

f) Szürke hályogi) A szemlencse teljes vagy részleges elszürkülése, opálossá válása

Szemlencse eltávolítása, műanyaglencse behelyezéseg) Rövidlátás és távollátás

i) Szaruhártya domborúságának módosulásaii) A fénysugarak nem találkoznak a retinán

Az ideghártya előtt vagy mögött keletkezik az éles kép(a) Rövidlátásra: homorú(b) Távollátóra: domború lencse kell

h) A kor haladtával a szemlencse vizet veszít, rugalmassága csökken = öregkori távollátás

i) Színtévesztési) Csapokban kialakuló hibák (piros = zöld)ii) Színvakság súlyosabb esetben

j) Farkasvaksági) A-vitamin hiánya miatt alakulhat kiii) A pálcikákban kevesebb rodopszin képződik, sötétedéskor rosszul lát a beteg

2) A füla) Halláscsökkenés, nagyothallás

i) Lehet veleszületett (öröklött vagy terhesség alatti kémiai anyagok, vírusfertőzés)ii) Erős zajok hatására vagy agyhártyagyulladás, baleset, mérgezés,

gyógyszermellékhatás miattb) Külső hallójárat / középfül gyulladása

i) Sérülés, túlérzékenység, bakteriális fertőzés hatásáraii) Középfülgyulladás esetén dobüreg nyálkahártyája megvastagodik

Fájdalom, láz, fokozott váladéktermelés (gátolja a hallást, fülfolyás)c) Öregkori halláscsökkenés: szöveti öregedés, elhasználódás

10. A limbikus rendszer felépítése és szerepe az emberi magatartás kialakításában

1) Emberi magatartás: környezethez való alkalmazkodása) Öröklött viselkedési módokb) Tanult elemek

2) A viselkedés összetevőia) Viselkedés hátterének tényezői (érzelmek, motivációk, aktivitási szint szabályozása)b) Belső tényezők (tanulás, gondolkodás)c) Információátadás

3) A limbikus rendszera) A nagyagy neuronhálózata

i) Akaratlagosan nem befolyásolhatób) Feladata a hatások érzékelése, tapasztalatból való érzelmi színezettel való felruházás

i) Külső kör Vegetatív működések, ösztönös és érzelmi reakciók szabályozása,

hormonrendszerii) Belső kör

Ingerek közti válogatás (szűrőfeladat) Emléknyomok rögzítésének irányítása

4) Tanulás és emlékezésa) Információk megszűrése, rögzítése, válaszreakciók kialakításab) Rögzített információk előhívása: emlékezés

i) Echó memória (néhány másodperces)ii) Rövid távú memória (néhány perces)iii) Hosszú távú memória

Alzheimer-kór az emlékezés és gondolkodási képesség leromlása(a) Agykéreg és a limbikus területi szinapszisok, idegsejtek pusztulása

c) Emlékezési dolgoki) Bevésés könnyebb, ha van jelentéseii) Jobban visszaidézhető, ha jól szervezetteniii) Összefüggést mutat más tényezőkkel (kulcsinger)iv) Érzelmi hatások könnyíthetikv) Egymásra hatás (interferencia) nehezítheti a rögzítést (régi telefonszám => új)

11. Az idegrendszer működésének változása a tudatmódosítók és más hatások miatt

1) Szervezet képes alkalmazkodni a változó körülményekheza) Ennek hiánya: betegség

2) Drogoka) Növényi alkaloidok

i) Sok közülük gyógyszeralapanyag, de élvezeti cikkekben is benne vanii) Izgatószerek: szinapszisokon vagy központokon keresztül fokozzák az

idegrendszer érzékenységét Pl. koffein a kávéban, teobromin a kakaóban

b) Feszültségeket narkotikumok csökkentiki) Receptorok, ingerületvezetés, szinapszisok, idegsejtek gátlásával hatnak

Tartós fogyasztásuk káros! Altató, fájdalomcsillapító, nyugtató

c) Alkoholi) Társadalmi szokás, kis mennyiségben nincs kimutatható hatásaii) Alkohol + más narkotikum = hatványozott hatás

d) Kábítószeri) Típusai:

Ópiátok: morfin, heroin Stimulánsok: kokain Hallucinogének: LSD, marihuana, heroin

ii) Befolyásolják az idegsejtek receptorainak működésétiii) Hozzászokás esetén egyre nagyobb adagok kellenek = leépülés

3) Stressza) Fizikai és pszichikai megerőltetés elleni védelemb) Fokozott szimpatikus hatás eredménye (+ adrenalin fokozott termelődése)c) Selye János magyar biológus dolgozta kid) Nem normális a szervezet működése közben = betegségek

4) Neurózisa) Meg nem oldott vagy megoldhatatlan feladatok feszültséget okoznak

i) Fáradékonyság, álmatlanság, teljesítőképesség romlása5) Depresszió: érdeklődés beszűkülése, testműködések lassulása6) Paranoia

a) Valóság darabokban való érzékeléseb) Állandó félelem, üldözöttként menekülésc) Tudathasadásos (skizofrén) egyén – azt hiszi, valaki más

7) Fejfájása) Számtalan betegség kísérőtüneteb) Idegesség, szem túlerőltetése, rossz szemüveg, stb.c) Migrén: rohamszerű fejfájás, ált. egyik féltekére terjed csak ki

8) Idegsejtek oxigénellátási zavaraa) Néhány másodperc: működés leállása, néhány perc: végleges pusztulása

9) Agyvérzés: agyi erek elmeszesedése és magas vérnyomás – érfalsérülés10) Agytrombózis: agyi erekben keletkező vérrög11) Kóma: tápanyagok és oxigén hiánya az agytörzs serkentő hatásának kiesése

a) Az agykéreg ingerelhetetlen állapota évekig is eltarthat12) Epilepszia

a) Hirtelen jövő eszméletvesztés, rángógörcs, szájhabzás kísérettelb) A mozgatóközpont rohamszerű ingerlése okozza

13) Agyrázkódása) Fizikai hatás okozzab) Fejfájással, hányingerrel jár, többszöri ismétlődése agykárosodáshoz vezet

14) Bénulása) Akaratlagos mozgások elvesztéseb) Agyi központok, mozgatópályák, idegek sérülésec) Lumbágó: ágyéki tájon kilépő idegek becsípődése következtében kialakuló izomgörcs

15) Ideggyulladás (neuritis)a) Isiász (ülőideg-gyulladás)b) Agyvelőgyulladás

i) Vírusfertőzés következtében Szájherpeszt okozó vírus! Agykárosodás, halál is bekövetkezhet (de kezelhető)

16) Agyhártyagyulladása) Agy vagy gerincvelőt körülvevő burok vírusos/bakteriális fertőzéseb) Fejfájás, hát- vagy nyakmerevedés, magas láz, hányás, fényérzékenység