Birtokosok és birtokok - Magyar Elektronikus Könyvtár · 2014. 8. 5. · 3 MOL NRA Fasc. 718. No 1—27. 10 Discussiones Neogradienses 12. mezővárosokat és falvakat, hogy Tokajban

Discussiones Neogradienses

Discussiones Neogradienses 12.

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 12.BIRTOKOSOK ÉS BIRTOKOK

Szerkesztette:Dr. Szirácsik Éva

Olvasószerkesztő:Szabóné Tősér Anett, Szigediné Bencsik Hajnalka

Angol rezümé:Tátrai Emese

Borítóterv:Birkás Babett, Moravszki András

Nyomdai előkészítés:Moravszki András

Készült a Nógrád Print Kft gondozásábanFelelős: ügyvezető

Kiadja a Nógrád Megyei Múzeumi SzervezetFelelős kiadó: Dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató

HU ISSN 0236-7041ISBN 978-615-5284-00-7

Salgótarján, 2012

5

D i s c u s s i o n e s N e o g r a d i e n s e s12.

TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS

Ulrich Attila •BocskaiIstvánzemplénifőispánelkobzottbirtokai1672-ben .....................9 •TheConfiscatedEstatesofIstvánBocskai,SupremusComesof ZemplénCountyin1672

Dominkovits Péter •Sopronvármegye16—17.századiuradalmaiahistoriográfiában(Vázlat) ......... 17 •DemesnesinSopronCountyinthe16thand17thCenturiesinHistoriography

B. Gál Edit •ADebrő-parádiuradaloma17—18.században ......................................... 47 •TheDebrő-ParádEstateinthe17thand18thCenturies

Tarkó Ilona •RabkereskedeleméssarcalkuBatthyányI.Ádámuradalmában ................71 •SlaveTradeandRansomDealsintheDomainofAdamBatthyányI.

Komjáti Zoltán Igor •AkurucfoglyokkalvalóbánásmódFüleken KoháryIstvánfőkapitányságánakkorában(1672—1682) ......................... 113

•ThetreatmentoftheKurucianprisonersinFülekFortress inthetimeofStephenKoháryCaptain-General(1672—1682)

Szirácsik Éva •AmajorságitermelésaNógrádvármegyeiközpontúKoháry-birtokokon aRákóczi-szabadságharcután ................................................................ 131 •ManorialProductionontheNógrádCounty-centredEstates oftheKoháryFamilyaftertheRákócziFreedomFight

Horváth Zita •AparasztsághelyzeteBorsodmegyébenazúrbérrendezésidején .......... 161 •TheSituationofPeasantryinBorsodCountyinthePeriodofSocageRegulations

Lukács Gábor — Tóth Éva •FesteticsGyörgy,atudatosbirtokgyarapító............................................. 175 •GyörgyFesteticstheself-consciousestatedeveloper

6


Kaposi Zoltán •Ahitbizományiműködésnehézségeiapiacosodáskorában ................... 189 •ProblemsofFideicommissumintheAgeofGrowingMarketSystem

Czeglédi Noémi •Afalusielöljárókszerepeafeudálisjogszolgáltatásban .......................... 221 •TheRoleofVillageStewardsinFeudalJurisdiction

Balaton Petra •Afeudálisszékelytársadalomváltozásaiapolgáriátalakuláskorában .... 233 •ChangesoftheFeudalSzékelySocietyinthePeriodofBourgeoisTransition

7


A KöTET MUNKATáRSAI

Dr. Balaton PetraKároliGáspárReformátusEgyetemBTK,Budapest

Dr. B. Gál EditMátraMúzeum,Gyöngyös

Dr. Czeglédi NoémiGödöllőiVárosiMúzeum,Gödöllő

Dr. Dominkovits PéterGyőr-Moson-SopronMegyeSoproniLevéltára

Dr. Horváth ZitaMiskolci Egyetem BTK, Miskolc

Dr. Kaposi ZoltánPécsi Tudományegyetem KTK, Pécs

Dr. Komjáti Zoltán IgorDebreceni Egyetem BTK, Debrecen

Dr. Lukács GáborPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Szirácsik ÉvaNógrádiTörténetiMúzeum,Salgótarján

Tarkó IlonaPázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba

Tóth ÉvaPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Ulrich AttilaJósaAndrásMúzeum,Nyíregyháza

9


Bocskai István, Bocskai Miklós fia, a nagymúltú család utolsó férfitagja volt. Apja,Miklós,a„hajdúfejedelem”BocskaiIstvánutolsóvérrokona.1 A fejedelem „unokaöccse”,azifjabbikIstván1647-benlettZemplénvármegyefőispánja,1655-ben királyi táblai ülnök lett.2 A főispánhagyományosan jó kapcsolatot ápolt aRákócziházzal,aMagyarországiésErdélyinemességgel is.Azegyébkéntvisz-szahúzódó természetű főispán„hangja”az1660-asévekben lett egyreélesebb,ésaWesselényiösszeesküvésbenteljesedettkielégedetlensége.Azösszeesküvésszálainakfelgöngyölítésekorelhangzottvallomásokalapjánakamaraiügyészekhosszúbűnlajstromotírtakazöregedőfőispánszámlájára.Azügyészivádiratsze-rint a felkelés egyik értelmi szerzője volt, I. Rákóczi Ferenc tanácsosa, az egyik legmagasabbrangúlázadó,aki„eretnek”vallásúlett.Anémeteketidegenekneknevezte, a kassai gyűlés után a lázadó katonák főfelügyelőjévé választották. AGömörvármegyei rendigyűlésenaszabadságkivívásáraszólította felavárme-gyét.ÜdvözölteaDunáninnenivármegyékbesztercebányaigyűlését,résztvettakassaigyűlésen,jelenvoltatállyaitanácskozáson.Sürgetteazinsurrekcióössze-hívását,ésjónakláttavolna,haajobbágyokképviselőitismeghívjákaterebesigyűlésre. Ezzel a gondolatával a főispán előrevetítette anemesség és anemte-lentömegekközöttiösszefogásszükségességénekelvét,amellyelkoránakegyikelőfutára lehetett. Az előbb említett terebesi gyűlésen nemmellesleg Rákóczihűségéreszólítottafelazottmegjelentnemesség,polgárságtagjait.Jelenvoltaszomotorimustrán,ésgyakranmondogatta,hogy inkábbhalljaa török„allát”,mint anémet „berdót”.Támogatta a török szövetséget, és a török fennhatóságelismerését,CzeglédyIstvántkövetkéntErdélybeküldte.Felszólítottaahegyaljai

BOCSKAI ISTváN ZEMPLÉNI főISPáNELKOBZOTT BIRTOKAI 1672-BEN

ULRICHATTILA

1 A család genealógiáját Bocskai temetésén elhangzott beszédeket tartalmazó kötetben követhet-jük nyomon. „Az Tekéntetes Méltóságos Bocskai Familiának Genealogiája, mellyet ugyanezen deák orationak Authora, etc. A’ Kolosvári Reformata Ecclesianac Templomában, az Oratio után el olvastatott”. Ebben olvashatjuk, hogy Bocskai István apja Miklós, nagyapja András, dédapja Gergely, ükapja László volt, aki Bocskai István erdélyi fejedelem nagyapjának édestestvére volt.

2 Nagy, 1857.3 MOL NRA Fasc. 718. No 1—27.

10


mezővárosokatésfalvakat,hogyTokajbangyűlésttartsanak.Hosszútehátalista.3

AWesselényimozgalombanvállaltfontosszerepemiattnekiésmásodikfele-ségének4TörökKatalinnakiselkoboztákbirtokait.AbüntetéselőlErdélybeme-nekült,ahol1672.december24-én,Kolozsváronhaltmeg.Mivelgyermekeegyiknejétőlsemmaradt,ígybennehaltkiaBocskaicsalád.5

Afőispánuradalmaitésfeleségehozományátjelentőzétényibirtokotakamaramár 1670-ben lefoglalta. Bocskai István legkisebb uradalma a Sáros vármegyében fekvő demetei uradalom volt, ami 1670-ben került kamarai tulajdonba. A névadó község-központraépülőkisuradalmacska,amimindössze4helységbőlállt, jószervezetbenműködött.AbirtokotaDemeténépültkastélybólirányították,aholegyföldesúrivámishelyetkapott.EnnekbevételeközösvoltaSzemerecsaláddal(körülbelül 19 Ft évente családonként).A falubankocsmát, sörfőzdét,malmotírtakössze,illetveittkerültkialakításraamindössze137köblösmajorság,ésa32szekérszénátadórétallódium.AdomíniumhoztartozóDemete,Becsfalva,TricsésNagyszilvafalvakban4—4egész-ésféltelkesjobbágy,illetve17zsellérlakott.6 Érdekességkéntemlítjük,hogyazösszeírásegyegészjobbágytelkenülőzsellér-sorba vett családot is lejegyzett!Egy újabb forrás alapján a főispán demetei kastélya bástyás, erkélyes kőből

épültépület.Akastélyterületéntalálunkdarabantházat,istállót,sörfőzdét,sőtmég iskolának való szobát is!7Azuradalomhoz3nyomáson150köblösföld,és16 részből álló, 10 szekér és3—4öl szénát termő rét (DemeténésBecsfalván)tartozott.Demeténmalomalkottaa földesúrihaszonvételt,amelybenamolnárharmadosvolt.Adomíniumbankétvargaárendásélt,azegyikDemetén,amásikFricskén,6és8pársaruvoltazéves„adójuk”.Fricskénlengyelszármazásúfaze-kas is lakott, árendában fazékkal tartozott.

település fő ökör tehén tinó borjú bika sertés juh telek

Demete 11 16 18 14 3 -- -- -- 2

Nagyzubna 1 -- -- -- -- -- -- -- pusz-ta

Becsfalva 4 2 4 5 -- -- 1 -- ?

fricske 6 14 13 8 4 2 -- 39 2

összesen 22 32 35 27 7 2 1 39 4

4 Első felesége nagylónyai Lónyay Zsuzsanna volt.5 Nagy, 1857. 128—135., 134—135.6 MOL U et C Fasc. 174. No. 73. A puszta telkek száma 3.7 MOL U et C Fasc. 5. No. 21. 1670. június vége – július 1.

11


Akamaraikimutatásokszerintademeteiuradalomból1670—72között278kas-saiköbölkétszerest,100köbölárpát,118köbölzabot,1köbölköles,12¾köbölborsót,6,5köböllentvételeztekbe.Akamaraikiadásioldaltekintélyesvolt–amiismételtenfelhívjaafigyelmetafeudálisgazdálkodásextenzivitására,illetveama-gyarnagybirtokmagaskiadásioldalárais.Azújbólivetésre,sörfőzésre,konven-ciókra kiadott mennyiség 241¼kétszeres,82árpa,91zab,13¾köles,10,5borsó,és 5¼köböllenvolt.Amaradvány–denevezhetjükhaszonnakis–mindössze36¾ köbölkétszeres,18köbölárpa,27köbölzab,2¼köbölborsó,1¼köböllen,1köbölköles.Aszerdahelyiuradalomszintén1670-benkerültelkobzásra.Azóriásikiterjedé-

sűbodrogköziuradalomhoz40településtartozott,aközbenidevontbacskóiura-dalmi résszel, illetve a szintén ide szolgáló rutén falvakkal együtt. Az uradalom szolgálónépességeakövetkezőképpalakult:223egész-,57fél-,4db2/4telkesgazda,10zsellér,29hajdú,és3inskripciós8alkotta.Nagyonmagasvoltapusztákszáma:365(!)egésztelek,24féltelek,3db¼telek.Azuradalomközpontjábanaszerdahelyikastélyállt,összesen702köblösuradalmiszántóval(Szerdahely,Bottyán)és317szekérszénátadóréttel.Abottyániallódiumazottfelépítettfakúriáhozszolgáltattabeamegtermelt javakat.Adomíniumhoztartozottegy,aBodrogonlévőgázló,aminekjövedelme40Ftés80kősóvolt.AmásikközpontotBacskónalakítottákki:itt770köblösföld,197szekérszénátadórét-majorságottalálunk.Jelentősnekmondhatóazuradalmiszőlőtermesztésis.Magukaszőlőkugyannemelsőosztályúminőségűekvoltak,azonbanaHegyaljáhozközelesőterületekmégjóbortprodukáltak.SzerdahelyenésNagykövesden9(40hordósterméssel), Nagybáriban, Ladmócon, Balasócon és Kisfalun egy-egy (összesen87hordó)szőlőtírtakössze.Abacskóiuradalomhozösszesen6szőlőtartozott(Bacskón3,Gálszécsen3,termésük50hordóttettki).9Atöbbrészbőlállóhatal-maskiterjedésűszerdahelyiuradalomnakalegkisebbrészeaszürteirészvolt.Amindösszehárom településbőlállóuradalmacskaközpontjábana szürteikúriaállt, azott kialakított 57köblös föld-, és 35 szekér szénát adó rétallódiummal.Ehhezarészhez3egésztelkes,19féltelkesjobbágy,ésegyzsellértartozott,apusztákszámaösszesen15.Eztarésztazelkobzásautánakamara(király)Vé-csey Sándornak adta.Aforrásokbizonytalanságárajópéldávalszolgálegymásikösszeírás.10 A szer-

dahelyi uradalomközpontjábankőkastély állt, innen szervezték abirtok gaz-daságimunkájátis.Ahelységbensörfőzde,kocsma,vám(50Ftkészpénzés30kősóévesjövedelemmel),szárazmalom(40köblösbevétellel)volt.Akastélyhoz

8 Az inskripciósok 3 nemesi telken éltek.9 Az uradalom három kocsmájában Bocskón, Kereplyén és Kohanócon az adatok szerint 24

hordó bort mértek ki évente.10 MOL U et C Fasc 9. No 69.

12


3nyomáson600köblösföld(228jugerum),és5darabrét(113szekérnagyságú),Szerdahelyen5(154hordó),Ladmóconegy(10hordó)allodiálisszőlővel.11 To-vábbiallódiumokattalálunkKiskövesden(50szekérnyirét),Lukán(200szekér-nyirét),Bereckin(3szekérnyirét).Akiterjedturadalombanegy„aluradalom”(officiolátus?)isműködött:aboty-

tyáni.Bottyánfalubanmajorságiközpontlettkialakítva,majorházzalacentrumá-ban.Allodiálisföld2nyomásban341köböl,rét6darabban167szekérszénater-méssel.Azofficiolátushoztartozóerdő4000sertésmakkoltatásáravoltelegendő.Abottyáni részenazerdők jelentősnagyságbanvoltak jelen:Ágcsernyőnnemmeghatározottnagyságú,Agárdonazonban5000sertésnekvalóvolta földesúrtulajdonában.Aszerdahelyi rész jobbágyiadózása terénáltalánosnaktekinthetőapénzbeli

cenzus,konyháravalóélelmiszerekadásávalkiegészítve,gabona-éssertéstized,esetenkéntbortized.Ajobbágyirobot3napottettkiegyhéten.Szerdahelycen-zusa50dénárvoltjobbágycsaládonként,és3—3tyúk.Abottyánirészbenacen-zuspénzbelirészemegegyezettazuradalmival,tyúkbólviszontcsakegyetadtak.Különbségarobotnapokszámábanvolt:ittugyanisajobbágyokhetinégynapotdolgoztakaföldesúriföldeken.Terhelteőketszekerezésisaratáskörnyékén,ami„korábban”heti kétnapvolt. Szőlőrobottal is terheltékőket, az adatok szerintszőlőmunkaidejénszinténheti4napotkellettdolgozniuk.

tele

pülé

s

fő férf

iak

ökör

ló teh

én

borj

ú

sert

és

szől

ő

méh

juh

tele

k

Szerdahely 47 64 77 34 59 -- 85 45 -- -- 23 ½

vécs 14 23 54 -- 23 -- 46 -- 12 -- 7

Nagykövesd 4 4 14 -- 8 -- 14 -- -- -- 2

Kiskövesd 11 17 36 -- 19 -- 28 13 8 -- 5 ½

örös 2 2 6 -- -- -- 3 1 5 -- 1

Luka 6 14 40 -- 27 -- 32 -- -- -- 3

Berecki 14 16 16 -- 22 -- 37 -- 14 -- 7

Bottyán 8 14 -- -- 2 7 17 -- -- -- 4

ágcsernő 16 30 36 4 24 8 57 -- 8 -- 12

11 Szerdahely: Szilágyi 100, Mayr 25, Balasi 18, Paczk 6, Boho 5 hordós terméssel. A ladmóci szőlő neve Telek volt.

13


tele

pülé

s

fő férf

iak

ökör

ló teh

én

borj

ú

sert

és

szől

ő

méh

juh

tele

k

Bisztra 1 2 4 -- 3 -- 3 -- -- -- ½

Patkanóc 9 8 15 3 12 13 24 8 -- 39 10

Medvedóc 3 3 -- -- 2 1 5 3 -- 18 2

Suko 1 2 4 -- 4 4 4 4 1 -- 1

Csapocska 8 11 8 -- 8 5 7 8 -- 18 3

Benedeki 7 6 10 2 13 8 17 7 -- 8 5

Kálnik 6 9 2 -- 9 8 7 5 -- 12 8

Balasóc 5 6 4 -- 3 3 4 4 -- -- 3

Szomotor 7 6 28 -- 14 10 28 14 2 -- 3 ½

összesen 169 237 354 43 252 69 450 109 54 87 101

AruténfalvakesetébenPatkanócadózásavoltameghatározó.Pénzbelicenzu-suk50dénárcsaládonként,emellettegyövet,zsineget,tyúkotadtak.Sertésbőlésjuhbóltizedetfizettek,azesetlegesszőlőkutánnemadóztak.Robototabalasóciszőlőkbenkelletttenniük.Balasócon6szőlő,körülbelül40—50hordóstermésűvolt.Emellettbiztosítaniukkellett40hordót,8kádatés2„szedőedényt”.A főispán feleségét zétényi Török Katalint is teljes birtokelkobzás sújtotta.

Bocskainézétényiuradalmátszintén1670-benokkupálták.AtúlnyomórészbenaBodrogközhöz, illetveZemplénhezkapcsolódóuradalomközpontjaanévadótelepülésenZéténybenvolt,aholkastély,és fábólépültkúria isa földesúrren-delkezésére állt.12Aszemtermelés443köblösuradalmiföldönfolyt,arétek140szekérszénátteremtek.SzőlőmajorságKirályhelmecen,Szerdahelyen,Kövesden,Varkócon(Tornavármegye)voltkialakítva.A8szőlő55hordósterméstadott.Azétényidomíniumhozezenkívülmégtolcsvaibirtokrész is tartozott.Akastély„módra”kőbőlépültházkörülszinténkialakítottákamajorságigazdálkodásfel-tételeit.Atolcsvaibirtokhozmalom,mészárszék,35köblösföld,4szekérszénáttermőrét,éstermészetesen6szőlőtartozott:ezutóbbiak80hordósterméssel.Kutatásunk több kamarai forrás egybevetésévelmegpróbáltameghatározni a

főispánésfeleségebirtokainakallodiáliskiterjedtségét,azáltalukbirtokoltjobbá-gyokszámát,azokadózásaláesőállatállományát,azuradalmakpénzbevételének

12 MOL U et C Fasc. 157. No 73. Az uradalomban 53 egész-, 30 féltelkes jobbágy, 1 zsellér, 6 házatlan zsellér szolgált, a puszták száma 17 volt.

14


nagyságát. Bocskai István uradalmaiban összesen 1035 kassai köböl nagyságúuradalmiföldet,533szekérterületűrétet,19majorságiszőlőt,177hordóstermé-sűtírtakössze.Bocskainézétényiuradalmában478köbölszántót,144szekérnyirétet,illetve14szőlőt,135hordóstermésselvetettekpapírra.13 Az adatok kiterjedt allodizálásraengednekkövetkeztetni,amittermészetesenazuradalmaksíkvidéki(Bodrogközi)jellege(ademeteiuradalomkivételével)islehetővétette.Bocskaiszerdahelyiuradalmához18településtartozott,azabbanélőjobbágy-

családfőkszáma169,ajobbágyfiaké,testvérekétovábbi237fő.A169különállócsalád101telketbirtokolt.Birtokukbanösszesen354darabökör,43ló,252tehén,69borjú,450sertés,87juh,54méhcsalád,109szőlővolt.Ademeteiuradalom4falvában22jobbágyfőés32továbbiférfilettfelmérve.Nekik32ökrük,35tehe-nük,36borjújuk,1sertésük,39juhukés4szőlőjüklettösszeírva.14

Azuradalmakpénzbevételétkamaraiösszeírásokból tudjuknyomonkövetni.Azalábbitáblázatbanláthatjukazoknagyságát1670—72között.Felhívjukarraafigyelmet,hogyatörténelmieseményeknagybanzavarhattákakamaraiadósze-dőkmunkáját,ígyalakulhatottkinagyeltérésazegyébkéntakétmajorságiköz-pontot alkotókéturadalomban, Szerdahelyen ésBottyánnál. 1670-benBocskaibodrogköziésközép-zempléniuradalmai2635Ft81dénárjövedelmetadtak,amiigencsakkevésnektűnik,haabirtokterületetvesszükalapul.Aháromévalatt(az1672-escsonkaévetisbeszámítva)6593Ft84dénárbevételszármazott.Akis,Sá-ros vármegyei demetei birtokrész 232 Ft 73 dénárt bevételt jelentett a kamarának. ÖsszesenaBocskaibirtokok1670—72között6826Ft40dénárpénzjövedelmetbiztosítottakazállamnak.Azétényiuradalombevételeemelletteltörpül,mind-össze635Ft73dénárraljárultakhozzáabevételekhez.15

név uradalom 1670 1671 1672

Bocskai István Szerdahely,Bottyán 1278 Ft 74 d 528 Ft 43 d 321 Ft 25 d

Bocskai István Parnó, Bocskó, Polyánka

1357 Ft 7 d1673 Ft

69 d1434 Ft

66 d

Bocskai István Demethe 59 Ft 74 d 116 Ft 66 d 57 Ft

Bocskainé Török Katalin Zétény 481 Ft 65 d 154 Ft 8 d --

13 MOL U et C Fasc. 157. No 73.14 Az adatok nem tartalmazzák Bocskai parnói uradalmának számait.15 MOL E 263. Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara számvevősége. Libri perceptionum et

erogationem 1567—1746. 1670—73 között konfiskált javak. Filmtár: 3945. doboz.

15


Abocskóiéspolyánkaiuradalommajorságaiban4377köbölelegyesbúza,811köbölárpa,és1282köbölzabtermett1670—72között.Akiadás,4260¼, 738 és 1083 ¼köböllett.Amaradvány116¾köbölbúza,73köbölárpaés198¾ zab. A haszontehátabúzaesetébemindössze2,65%(!!),aárpaesetében9,89%,azabesetébenpedig15,50%.Ademeteirészbirtok278köbölbúzát,118köbölzabot,20 ¾tatárka,1köbölkölest,12 ¾köbölborsót,6,5köböllenmagottermett.Aka-marai kiadások után ebből 36 ¾köbölbúza,18köbölárpa,27köbölzab,7köböltatárka, 2 ¼köbölborsó,1¼köböllenmag,és1köbölkölesmaradt.Egymásik kamarai forrás szerint 1670-benBocskai sárosi, zempléni és ungi

birtokain az alábbi terméseredmények érték el.

várm

egye

búza

gabo

na

eleg

yes

búza

árpa

zab

tön

köly

tatá

rka

köle

s

len

16

bors

ó

bab

len

mag

kápo

szta

17

Zemplén 2203 -- 2501 490 771 150 80 70 17 28 30 60 190

Sáros 75 108 -- 61 56 -- -- -- -- -- -- -- --

Ung 60 -- 70 45 25 -- -- -- 6 18 -- -- --

összesen 2338 108 2571 596 852 150 80 70 23 46 30 60 190

Azelérteredményekigenjelentősek,főleghafigyelembevesszükésátszámol-jukazokat(aköblöt)kilóba.Haténykéntrögzítjükakassaiköbölkörülbelül70kilósértékét,akkorkönnyenkiszámítható,hogyaSzepesiKamaraáltalazállam1670-bencsakaBocskaibirtokokból163660kiló (kb.16,3 tonna)búzával lettgazdagabb.Haapénzbevételeket,azallodiálisbevételeket,ajobbágyiadózástishozzávesszük,akkormegállapíthatjuk,hogyaBocskaicsaládutolsóférfitagjánakbirtokaiképesekvoltakfőúriszintenellátniaföldesurat,emellettmegfeleltekakor piaci igényeinek is,miszerint amegtermelt hatalmasmennyiségű gaboná-bóljutotteladásrais.Bocskaiuradalmainak„fejlettsége”amezőgazdaságiadatokalapjánaztmondatnávelünk,hogylényegébenkéső-feudálismintagazdaságokattártunkfel.Óvatosságraintazonbanaz,amilényegébenalegtöbbföldesúridomí-niumgondja–egybenazegyiklegfontosabbfokmérőisebbenakorban–,hogyakészpénzbevételekeltörpülnek,atermészetbenibevételekmellett.Ezpedigmu-tatjaarendszervisszásságát:apiacratermelő,egymodernebbgazdaságiforma

16 Szekérrel számolva a borsóval együtt.17 Szekérrel számolva.

16


felétörekvőjellegmellett,azallodizáláskiterjedtségévelazonosuló,arobotmun-kánalapuló,fejlődésképtelenfeudálisjelleget.AfőispánésfeleségebirtokaakésőbbiekbentúlnyomórészbenaVécseyésa

Klobusitzky család tulajdonába került.

IRODALOMJEGYZÉK

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1857.

The Confiscated Estates of István Bocskai, Supremus Comesof Zemplén County in 1672

by Attila Ulrich

The confiscation of the estates owned by István Bocskai Supremus Comes(Lord-Lieutenant) of Zemplén County and his wife took place in 1670. ThesupremuscomesfledtoTransylvaniawherehediedon24December1672andsotheBocskaifamilydiedout.Consideringpossession-historyandtheeconomicperspectivetheestatesextendedtothemajorpartsofBodrogköz,producinghigh-yieldingcropsaccordingtoourdata.Themanagementoftheseestatesandthesourcesofincomedidnotdifferfromthoseoftraditionalfeudalestates,shownbytherelativelylowincome.Thechambermadeprofitfromtheconfiscationofthelands,sincesignificantyieldquantitieswerealsoseizedbetween1670and1672.Later,theestatesgotintothepossessionbytheVécseyandKlobusitzkyfamilies.

17


A16.századibirtokos-társadalom,birtokszerkezetkutatások,azetémakörök-benpublikáltadattárak–ígyaszázadközepiporta-összeírások,avagyaszázadvégiházadó-összeírások–valamintjelentősrészbenazeforrástípusokonalapulóelemzésekakoraújkoriSopronvármegyétaviláginagybirtoktúlnyomódominan-ciájával,azegyházibirtokszerénysúlyával,aközépbirtokosnemességviszony-lagkisszámával,valamintnagyszámúkisnemességgel,továbbáakirályi/kamaraibirtokok csekély jelenlétével jellemezték.1EzutóbbitcsupánaszomszédosMosonvármegyeadózóportáinakközel2/3-átkitevőmagyaróváriuradalomhoztartozó,szőlőtermeléséről,boráról,borkereskedelméről ismert–1681-benszabadkirályivárosirangotnyert–SopronvármegyeiRusztmezővárostjelentette.2Sopronvár-megyebirtokostársadalmánakspecialitásaanémetnyelvterületszakirodalmábóljól ismert város-uradalom (Stadtherrschaft)volt,amitesetünkbenSopronszabadkirályiváros16.századderekáraimmáronnyolc,aFertőmellettegységestömb-beszerveződöttjobbágyfalvaalkotott.Egy-kétmeggyökeresedetttoposzmellett–pl.avárosvezetőiésabelsőtanácstagjaiévesváltozással,Graf elnevezéssel kerültekahaszonvételükbeadottegyesjobbágyfalvakélére–ajobbágyfalvakésvároskapcsolatáról,ajobbágyfalvakvárosiuradalomkénttörténőműködéséről,működtetésérőlszintealigtudunkvalamit.3

SOPRON váRMEGYE 16—17. SZáZADI URADALMAIA HISTORIOGRáfIáBAN

(Vázlat)

DoMINKoVITSPÉTER

1 Maksay, 1979.; Maksay, 1990. 661—679.; DoMiNkovits, 1999.; DáviD, 2001. 26—27., 362—376. Sopron város uradalmára szétszórt adatokkal: Mollay, 1956. 71—72.; tirNitz, 1976. 159—160.

2 A királynői, kamrai birtokstruktúrába ágyazva a magyaróvári uradalom 16. századi történe-tére, igazgatására, birtokgazdálkodására: Kenyeres, 2008. 60—148., 230—242., 414—427. Ruszt borkereskedelmére, a korábbi modern irodalommal: Prickler, 2008., különösen: 121—132. A szöveg nem tünteti fel bilingvis formában a mai Burgenland területére eső településneveinket. A témára részletesen l. Karl Semmelweis majd, Johann Seedoch kézikönyvként használt kuta-tásainak legutóbbi eredményét: seeDoch, 2010.

3 Sopron város 16—17. századi jobbágyfalvairól, a szabad királyi város mint földesúr által működtetett város-uradalomról a tárgyidőszakból feldolgozás nem született, szétszórt adatokat hoz: Mollay, 1956. 71—72.; tirNitz, 1976. 159—160. A jobbágyfalvak egymás közötti határ-viszályaik, valamint kegyúri problémáik, árendáik miatt a 16. században sokszor fordultak Sop-

18


Sopronvármegyebirtokszerkezetét,birtokos társadalmátvizsgálóelemzések,adattárakarraisfelhívtákafigyelmet,hogyavármegyenyugatirészénekbirtok-struktúrájátaközépkortólfolyamatosan,meghatározómódonuraltákazegybe-függő (vár)uradalmak. A szomszédos Vas vármegyét hasonlóképpen jellemzőbirtokszerkezetmellett e térséget egy speciális zálogjogi viszony is jellemezte.AtárgyidőszaknagyrészébenSopronnyugatifelének–miképpenaszomszédosVasnakis–egynagyonjelentősterületsávjanematörténetivármegyerészétal-kotta,hanema15.századderekáigvisszanyúlóelőzményként–aHabsburg-házexpanzívképviselője, III. FrigyesDuna-völgyihatalmiharcainakköszönhetően–azokamagyarSzentKoronavisszaadásáértcserébezálogbirtokokkéntazAl-só-ausztriaiKamaráhozkerültek.A 15. századközépsőharmadánakpolitikai-,hadtörténetieseményeisoránaz1447.éviregedei/Radkersburg-ifegyverszünetimegállapodás, valamint az 1463. évi soproni békeszerződés –mely a történetiszakirodalomelemzéseszerintegybenzálogszerződésnekisszámított–határol-takörbeazún.nyugat-magyarországikoronazálog-helyekkörét,deazokmásfélévszázadosmegszilárdulásátazI.(Habsburg)MiksaMagyarKirályságellenihad-járatát lezáró1491.évipozsonyibékekötéshatároztameg.Ebékeszerződésré-vénhétváruradalom,aSopronvármegyeiFraknó(Forchtenstein),Kismarton(Ei-senstadt),Kabold(Kobersdorf)ésSzarvkő(Hornstein),valamintháromVashoztartozódominium,Borostyánkő(Bernstein),Kőszeg(Güns),Rohonc(Rechnitz)került az Alsó-ausztriai Kamara kezelése alatt ún. koronazálog státusba.4 Az ún. koronazálog-uradalmak regisztrálását, azok jogi státusát, alzálogolási rendszerét, azosztrákésmagyarzálogbirtokosokkörétmindazosztrák,mindamagyarszak-irodalom–politikaiszempontoktólisvezettetve–egyaránttanulmányozta(pl.osztrák részről Otto aull, august Ernst, magyar részről Házi Jenő, Bariska Ist-ván).Azösszetettkérdéskörhistoriográfiájajólfeltárt.5Ekérdéskörbőlittésmostcsakegy,aSopronvármegyeizáloguradalmakhozkötődőtörténetifolyamatotje-leznék.6ABethlenGáborerdélyifejedelemmelfolytatottnikolsburgibéketárgya-lásokkövetkeztébenazáltal,hogyazuralkodóhozhű,atérségstabilizálásábannagyszerepetjátszóEsterházyMiklós(udvariméltóságviselőkéntfőudvarmester1618—1622,majdnagybíráksorábanországbíró:1622—1625),1622-benamunká-

ron város magisztrátusához, miképpen a falvak lakosságának polgári- és büntetőperes ügyei is többször e bírói fórum elé kerültek. Sopron város 1533-tól induló tanácsülési (és bíráskodási) jegyzőkönyveinek regesztái erre több példát hoznak. A legutóbbi kötet pl. Harka, Kelénpatak, Meggyes jobbágyfalvak kapcsán, jelentős mennyiségben szolgáltat ilyen esetekre példákat: D. szakács, 2011. Nr. 63., 89., 129., 97., 159., 183., 198., 205., 219., 224., 283., 292., 397., 410., 434., 440., 443., 445., 500., 522., 532., 544., 555., 580., 587., 640., 652. etc.

4 Bariska, 2007. 29—35.5 Bariska, 2007. 15—29.6 A záloguradalmakra és birtokosaira: Bariska, 2007. 35—50.

19


csiuradalomerdélyifejedelemnektörténőátengedésébebeegyezett,zálogjogon400000ft-értmegszerezhetteakismartoniésafraknóiuradalmakat.1626-banim-máronnádorként(1626—1645)elérte,hogyafraknóigrófságakoronazálogura-dalmakrendszerébőlaMagyarKirálysághozvisszacsatolásrakerüljön.(Az1625.évisoproniországgyűlésenhozottXXXVII.tc.-benarendekmárünnepeltékazuradalomvisszacsatolását).Ugyancsak1626-bankerültvisszaváltásraakaboldiuradalom is, amelyet aGregoróczy,kaszaházi Joó, zomboriLippay családokadominiumotszétaprózóbirtoklásábólkésőbbagr. ipolykériKérycsalád tudottegyesíteni.AzálogbirtokokközülazutolsókétSopronvármegyeiuradalom,az1622-tőlazEsterházycsaládáltalelzálogoltKismarton–amelyEsterházyMiklósnádorlegidősebbfiaLászló,ésacsaládsógora,NádasdyIII.FerenckonfliktusátkövetőenvégülisazEsterházycsaládkiterjedtbirtokállományátgyarapította–,va-lamintaszarvkőiuradalom–amelyetviszontaStotzingcsaládtólkésőbbNádasdyIII.Ferencszerzettmeg–,areinkorporációtkimondó1647:LXXI.tc.révénezév-benújraaMagyarKirálysághozkerültvissza.7 A visszatért uradalmakat gyorsan integráltákamagyarvármegye-ésadóztatásirendszerbe,ígyDraskovichII.Jánosnádor(1646–1649)már1647szeptemberébenmegparancsoltaSopronvármegyerendjeinekavisszatérőkéturadalomadóösszeírásbatörténőfelvételét,azadókkirovását.8

A vármegye birtokszerkezetének, birtokos társadalmának még csak futó ismer-tetésesemlehetekisdolgozatcélja,ameghatározótendenciákjelzésecsupánameglévő uradalom-történetek elhelyezésemiatt szükséges.Az 1549. évi porta-összeírásalapjánavármegyelegnagyobbbirtokosaaKanizsaicsaládfekvőbirto-kaitházasságávalmegszerzőNádasdyTamásvolt(411porta),őtkövetteErasmusTeuffel (150) és Sopron városa (114).A világi birtokosokmellett a régiónagy-birtokosaisorábatartozógyőripüspökkéturadalma,aszombathelyiuradalomtörzsterületéről leszakadt, Sopron vármegyenyugati felében található települé-sek,valamintaRábaközdél-keletifelébentalálhatókeszőidominium,ekkorösz-szesen100adózóportáttettki.A10-néltöbb,100-nálkevesebbadózóportávalrendelkezőbirtokosokközött10nemesicsalád,pl.atérség„törzsökös”famíliáisorába tartozó asszonyfalvai Ostffy, Niczky, a régió nagybirtokosai sorába tartó-zóenyingiTörökJános,avagyazáloguradalmaksorábólHansvonWeispriachrévénrövidideigakőszegi,majdhosszabbanakismartoniuradalmatiszálogo-lóWeispriach család került a portális adóösszeírás tabelláiba. Az egyházi sze-mély,avagyintézményeksorábólkiemelkedettacsornaipremontreiprépostság.

7 Bariska, 2007. 15—50., 137—138. A fraknói grófságra: ToBler, 2005. 11—12. E törvény csatolta vissza a Vas vármegyei Borostyánkő és Kőszeg uradalmait is. A Batthyány család birtokolta rohonci uradalom már korábban visszakerült.

8 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1. doboz, Klenovnik, 1647. szept. 27.

20


Ők alkották a vármegye csekély számúközépbirtokosságát.9 Az 1598. évi ház-összeírásavármegyelegnagyobbbirtokosaitNádasdyII.Ferencben(1406ház),szerdahelyiDersffyFerencben(808ház)adtameg.AGyőrerődvárososzmánokáltalielfoglalását(1594)követőenazadóösszeírásokbafelnemvett,pusztultRá-baközhiányában(többszörösen)csonkavármegyeharmadiknagybirtokosakéntSopronszabadkirályivárostregisztráltákanyolc,döntőenaFertőpartján,egytömbbentalálhatójobbágyfalvaalkottaváros-uradalmával(373ház).Azegyházibirtokosok legnagyobbikaekkor isagyőripüspökvolt (217ház).Apüspökségvármegyeibirtokainaksúlypontját,egybenafőpapgyakorirezidenciájátaFertőpartiRákosmezővárosjelentette.Amezővárost16—17.századkonfliktusaisoránSopronváros többszörkívánta,ésátmenetilegmeg is tudtaszerezni.Aközép-birtokosok(50—200ház)összetettcsoportjátnagyobbrésztaNádasdycsaláddalfamiliárisikapcsolatbanálló,avármegyébemigráltújbirtokosokkörealkotta(pl.MegyeryImre,RécheyImre,SitkeyÁdám,SzentgyörgyiJános).A16.századso-ránugyanidetartoztakadöntőenugyanezenkapcsolatrendszerbetartozótörzsö-kösfamíliákegyesképviselői(pl.ViczayIstván),illetvemásdominusirendszerbeintegrálódottréginemesicsaládok(pl.aBatthyánycsaláddalkapcsolatbanállóKisfaludy).Ecsoportösszetételét továbbszínesítettékaze társadalmikörökkelrokonsági kapcsolatban álló, többnyire beházasodás révén a vármegye nemes-ségébekerültvégvári főtisztek(pl.MaróthyMihálypápaivicekapitány).10 A 17. századközépsőharmadában,azEsterházycsaládfelemelkedéserévén,avárme-gyebirtokszerkezete,birtokostársadalmánakösszetételeismódosult.EsterházyMiklósnádorhalálára,akövetkezőgeneráció,aVezekénynéltragikusanelhunytEsterházyLászlófőispánságaidejére(1645–1652)SopronvármegyelegnagyobbbirtokosaaNádasdyhelyettimmáronazEsterházycsaládlett.Az1648.éviporta-összeírásalapjánafiatalfőispánbirtokában,illetvegyámságmiattikezelésébenSopronvármegyeadózóportáinak33%-a,mígNádasdyIII.Ferencországbíróbir-tokában20,7%-avolt.11

URADALOMTöRTÉNETEK

AszomszédosVasvármegye16—17.századitörténetifeldolgozottságaszerve-senösszefonódikaklasszikusuradalomtörténetekkel,valamintazuradalomtör-ténetikeretekközöttvégzetttársadalom-ésdemográfiatörténeti,kultúrtörténeti,etnográfiai, antropológiai vizsgálatokkal. Az 1960-as években olyan klasszikusuradalomtörténeti nagymonográfiák láttak napvilágot, amelyekmind az egyes

9 Maksay, 1979. 157—162.; Maksay, 1990. 661—679. A 16. század második felére: DoMiNkovits, 1999.10 DáviD, 2001. 26—27., 362—376.11 DoMiNkovits, 2009. 901—902.; DoMiNkovits—Pálffy, 2010. 1093—1096.

21


dominiumok kialakulását, szervezeti kereteinek létrejöttét, irányítását, gazdál-kodását, társadalmátmonográfiai igénnyeldolgozták fel,mindpedig akötetekfüggelékei,azuradalmakegészemellettazazokatalkotóegyestelepülésekmeg-határozóadattáraiislettek.ÍgyafentiévtizedbenaBatthyánycsaládrafókuszálvazimányi Veranémetújvári (1962),majda rohonc-szalónakikettősuradalomról(1968),valamintHarald Prickler inkábbazalsó-ausztriaiKönigsbergcsaládzá-logbirtokossága, földesurasága időszakánakaborostyánkőiuradalmáról (1960)készültmonográfiáiláttaknapvilágot.12Generációkegymásraépülőtudományosmunkásságát kitűnően érzékeltetik a tanítványok ugyancsak a vasi Batthyányuradalmakrafókuszálómonográfiái,monográfiaiigényűtanulmányai.Gondolha-tunk itt Bán Péter17.századiBatthyányuradalmakigazgatástörténetérőldöntőenazinstrukciókalapjánkészülttanulmányára,avagytóth István Györgykörmendiuradalomkereteiközöttvégzett,széleskörűtársadalom-,iskola-,művelődés-ésalfabetizációtörténetitanulmányaira.13Nemcsoda,haameghatározóforrásbázis,a hg. Batthyány család családi és uradalmi levéltárainak – pontosabban a kör-mendiuradalomnak–akutatástörténeteiselkészült.14 Természetes, e kimagas-lóeredményekmellett is lehethiátusokrólbeszélni. Hiánykéntnemcsakmás Batthyányuradalmaktovábbifeldolgozásátlehetfelvetni(pl.dobrai,muraszom-batiuradalom),hanemanagybirtoktóluraltVasvármegyemásvilági, egyházinagybirtokai, uradalmai további kutatásának, feldolgozásának a szükségességét is fellehetvetni.Elég,haittcsakkétpéldakerülemlítésre.IlyenavilágifőnemességoldalárólazErdődycsalád(1617előttZrínyi)uradalmainak(vépi,monyorókerékidominiumok)szinteteljeskutatatlansága,valamintazegyházifőrendeksorábólagyőripüspökségSopronésVasvármegyeitelepüléseketmagábafoglaló,Szom-bathely, Rákos centrumú szombathelyi uradalma feldolgozásának fontossága.15 Mindezekellenéremármostsajnálattalkellmegállapítani:tárgyidőszakottekint-ve a szomszédos Sopron vármegye a szétaprózott, viszonylag nagyszámúnaktűnőeredményekellenéresemrendelkezikoly’mértékűuradalomtörténeti fel-dolgozottsággal,mintaszomszédosVas.

a világi nagybirtok: Sopron vármegye 16—17. századi történetkutatása szem-pontjábólmindösszenégyuradalomtörténetimunka–egy-egyuradalomegybi-zonyosidőszakra,avagyegyföldesúruradalmainakmonográfiaiigényűfeldolgo-

12 Az uradalomtörténetekre a tudósi személyi életműbe integrálódással: J. Újváry, 2001.; fazo-kas, 1994.

13 BáN, 1977. A körmendi uradalomra vonatkozó kutatások összegzése: tóth, 1992.14 A Batthyány levéltárakra vonatkozó korábbi irodalommal, így többek között Josef Karl Hom-

ma, Zimányi Vera, Felix Tobler munkáival: koltai, 2000.15 Bár a 16. századi Szombathely vára és városa állt a forrásfeltárás középpontjában, az uradalom

egésze vizsgálatának a fontosságára is felhívta a figyelmet a korábbi eredményeket összegző, urbárium- és inventárium közzététel: zágorhiDi czigáNy, 2000.

22


zása–vehetőszámításba.Mindegy-egydoktoridisszertációnyománkeletkezett,annaknyomtatásbanmegjelentverziója,avagykéziratbanmaradtpéldánya.Mígamagyarnyelvterületuradalom-történetírásaaz1930-asévekhez,aDomanovszky Sándor professzor nevével fémjelzett agrár- és uradalomtörténeti szemináriu-mokhoz fűződik, mindkét magyar nyelvű munka ennek keretében született,publikáltdoktoridisszertáció.Anémetnyelvterületklasszikusuradalomtörténe-teegynemzedékkelkésőbb,az1960-asévekben íródott,avasieredményekkelidőrendben is párhuzamba állítható, kéziratbanmaradt doktori disszertáció.AnegyedikugyancsakegyBécsbenmegvédettdoktoridisszertáció,melyahagyo-mányos uradalomtörténetek vizsgálati szempontjai helyett döntően egyVas ésSopronvármegyehatártérségében fekvőkoronazáloguradalom jogi státuszára,birtoklásrendjére, és ezen keresztül az uradalomműködésére fókuszál. A kétmagyarnyelvűmunkaavármegyeésatágabbrégiólegjelentősebb16.századi,17. századeleji arisztokrata családjához, aNádasdyhoz fűződik, ésprimer for-rásbázisukattekintvedöntőenacsaládMagyarKamaraArchivumábantalálható,töredékesen is impozáns–NádasdyTamáskorábóla legteljesebb– levéltárára,valamintadualizmuskorábanmesterségesenkialakítottUrbaria et conscriptiones gyűjteményre támaszkodik.16 Az 1960-as évek végén Bécsben megvédett dokto-ridisszertációaz1990-esévekburgenlanditörténetkutatásafőirányának–ahg.Esterházycsaládtörténetekutatásának–egyfajtaelőzménye,ugyanisszerzőjeaLánzsér-lakompaki (Landsee–LacknebachHerrschaft) uradalom16—17. századitörténetétdolgoztafel.Akőszegiuradalomkoronazálogidőszakánaktörténetétfeldolgozó,kiterjedtforrásbázisraépülődisszertációprimeradatainaksoratöbb-nyireaHofkammerarchivból(Bécs)származik.ADomanovszky-iskolakétvilágháborúközöttiuradalomtörténetimunkáiso-

rábanakésőbbitörténész,levéltáros,KomoróczyGyörgy,a16.századi„magyarnagybirtokszervezetét,gazdálkodásformáitéstársadalmiéletét”kívántabemu-tatniNádasdyTamásnádorateljesnyugat-dunántúlirégióbanmeghatározóbirto-kaialapján.Vizsgálatát,ahogyazjelzésrekerült,kiterjedtpublikáltésprimerfor-rásbázisraalapozta (pl.urbáriumok, számadások, instrukciók, adóösszeírások,Nádasdyfamiliárisoklevelezése).Célkitűzésétgazdagszempontrendszeralapjánkívántamegvalósítani.Ígytöbbekközöttadominiumokterületimegoszlását,bér-letek révén történő birtokgyarapítást, a birtokkormányzat szervezeti egységeit,és a számadások felhasználásával a birtokigazgatás hierarchiáját, a tisztviselőihatásköröket,ésastruktúrákszemélyioldalát iselemezte.Figyeltanagybirtokkereteinbelültanulmányozhatófamiliaritásmegjelenésére.Afamiliárisokgazda-ságirányításimunkájamellettbemutattaabirtokgazdálkodásformáit,ágait,kitért

16 A Nádasdy család levéltárára: Maksay, 1992. 107—110. A Magyar Kamara Archivumában található „U et C”-re Soós, 1991.; H. NéMeth, 2004., a digitálisan elérhető urbáriumokra: http: //molarcanum.hu/urbarium/ (letöltés ideje 2012. január)

23


aterméseredményekre.Abirtokgazdálkodástémakörénbelülkülönismertetteazallodiumok elterjedését, a majorgazdálkodást, az irtásgazdálkodás jelentőségét, adatoltaazegyesmezőgazdaságimunkákat.Ajövedelemviszonyok,azuradalmitermelés és a kereskedelem bemutatása mellett kitért az uradalom katonai funk-cióirais.Hasonlóanodafigyeltazuradalmonbelülifalvakra(faluközösségekre),azuradalomjobbágyészsellérlakosságátjellemzőtársadalmijelenségekre.(Pl.ajobbágyfalufunkciói,ajobbágylakosságéletnívója,jogihelyzete,migrációjastb.).Azadatésszempont-gazdagvizsgálatdöntőenanémet,kisebbrészbenfranciagazdaság,agrár-ésuradalomtörténetiszakirodalomrévénnemzetközibeágyazó-dással rendelkezett (pl.Bechtel,Below,Dopsch).Komoróczyelemzése területiszempontbólnemcsakaSopronésVasvármegyékre,hanemadunántúliNádas-dy birtokok egészére kiterjedt.17ÍgyjoggalmerülfeleforrásokbangazdagidőszakegyesSopronvármegyeiuradalmakra(pl.akapuidominium),azoktársadalom-szerkezetére, gazdálkodására, funkcióira vonatkozó analitikus vizsgálata igénye. Későbbi időszakból,deugyancsakaNádasdycsalád,helyesebbenegyössze-

tett Nádasdy uradalom, a Sárvár-felsővidéki dominium gazdaságtörténeti súly-pontúfeldolgozásátadjaamásikDomanovszkytanítványtholt Judit munkája. Báraszerzőgazdaságtörténetiadatsoraiban(pl.terméseredmények)a16.századutolsóharmadáig,NádasdyII.Ferencidőszakáigtekintvissza,akötetsúlypontiidőszakaazözvegyBáthoryErzsébet,majd fia,NádasdyPál éshitvese,RévayJudit földesuraságának évei. A gazdaságtörténeti elemzés természetesen kitérabirtokigazgatásra–azuradalmi tisztviselők, szegődményesek fizetésénekbe-mutatásával annak elsősorban financiális oldalaira – de anarratíva súlypontjaiközöttmegtalálható amajorsági gazdálkodás elterjedése és üzemszerűműkö-dése, a vetésterületekalakulása, azegyesgazdálkodási ágakproduktivitásánaka bemutatás (pl. állattenyésztés, kertészet, szántóföldiművelés).Mindezekkelösszefüggésbena jobbágygazdaság–majorságkettősségénekuradalmonbelüligazdaságiszimbiózisátisérzékeltette.Forrásaitdöntőenazuradalomgazdálko-dásáravonatkozóiratok,pl.különbözőtípusúszámadások,lajstromok,ésleltá-rak, szegődményesekszerződései jelentették,a felhasználturbáriumok isdön-tően ezt a kutatási irányt szolgálták.18 Akitűnőrészelemzések,részadatoksoraimellett a szerzőmeglepő konklúziót fogalmazottmeg: amegelőző századhozképest a 17. század első felében csökkent amajorgazdaság jelentősége. Ennekokát így indokolta: „[m]egszűnt a földesúr hadi jelentősége és nem volt többé érdeke a hadi kiadások fedezésére termelnie”.19 Ittésmostnemekövetkeztetéselemzése,elfogadásaavagyelvetéseacél,csupánannakjelzése,hogyegazda-ságtörténetiközpontúvizsgálatprimerforrásfeltárása,elemzésejelentősrészben

17 koMoróczy, 1932.18 tholt, 1934.19 tholt, 1934. 69.

24


az 1606—1627/1628 közötti két évtizedet érinti. Azaz döntően olyan időszakotfogát,amelybenahosszútörökháborúterhei(hadisegély,átvonulókatonaságellátása,vallonbeszállásolások)ésaztkövetőenaBocskaifelkelésokoztasebekSopronvármegyétésaNádasdyuradalmakatissúlyosanérintőesztendei,majdalassúreorganizációutánnemsokkalújabbháborúsévekkövetkeztek.Ugyanisaharmincévesháborúelső,cseh-pfalziszakaszábahatározottanbelépőBethlenGáborerdélyifejedelem1619—1621közöttidunántúlihadjárataetérségetésezenuradalmakat is erősen érintette.ANádasdycsaládkultúrateremtőésmecénásiszerepének,udvarainak,reziden-

ciáinak,acsaládtagokreprezentációjának,honvédelembenbetöltöttszerepénekkutatása,20illetvemindafőrangúcsaládtagjai,mindpedigazalávetettekéletmód-ját,társadalmiérintkezését,hétköznapiéletétfeltáróforrásközlésekmellettszintegenerációnyi időnként fordult az érdeklődés a főnemesi család által birtokolt ura-dalmaktörténeteirányába.Sopronvármegyéttekintveazuradalmakgazdálkodá-sával,társadalmávalkapcsolatosforrásközlések,21illetveacsupánpár,számvevőiperrelkapcsolatosesettanulmánymellettegy-egyföldesúr,avagyuradalom,meg-határozottnézőpon(ok)bóltörténőfeldolgozásátaközelmúltbanmindösszehá-romszerzőtűztekicélul.NádasdyTamáséletútjánakegyiklegjobbmaiismerője,Bessenyei József,anádorbirtokállományának,jövedelmiviszonyainakafeltérké-pezésétésbemutatásátvállaltaegytanulmánykereteiközött,azeddigiszakiro-dalomösszefoglalásamellettkiterjedtlevéltáriforráskutatásokalapján.22 Kelemen Istvánmuzeológus-történészaSzéchényicsaládSopronvármegyeibirtokaitku-tatvajutottelazelőzményekhez,akorábbitársadalom,gazdaságésszokásrendformálóerőhöz,aNádasdyuradalomhoz.Az1608.,1639.,1663.éviurbáriumok,illetveaWesselényiösszeesküvésbentörténőrészvételvádjamiattkivégzettor-szágbíróhalála után, aMagyarKamara kezelésébekerült javakról felvett 1677.éviurbáriumelemzése révénmutattabeNádasdy (II.) Ferencözvegye,Bátho-ry Erzsébet, illetve unokája,Nádasdy (III.) Ferenc Sárvár-felsővidéki uradalmaSopronvármegyeitelepüléseijobbágytársadalmánakeforrástípusalapjánkiraj-zolódóparasztitársadalmát,élet-ésjogviszonyait,szolgáltatásait.Ezavizsgálattizenkét, döntően Fertő parti településre koncentrálódott.23 Esettanulmányként

20 Az új eredmények mellet egyben az eddigi ismeretek összegzését nyújtják az alábbi kiadván-yokban megjelent tanulmányok: söPtei, 1999. (Bariska István, Bartók István, Bessenyei József, Jankovics József, Kasza Péter, Monok István, Pálffy Géza, Szakály Ferenc tanulmányai), Századok 145. (2010) 4. sz. (Bariska István, Buzási Enikő, Király Péter, Kiss Erika, Pálffy Géza, Toma Katalin, Viskolcz Noémi, Varga Szabolcs tanulmányai).

21 A Sopron vármegyét is érintő munkákról ld. később.22 BesseNyei, 2009. Más forrásadottságok mellett, alsó-ausztriai uradalmak példáján a gazdál-

kodásra: kNittler, 1989.23 keleMeN, 2008.

25


indultafőúrilevéltárathelytörténetiadatfeltáráscéljábólkutatóHorváthLászlómunkája,akiVasváryImredeák,kapuiudvarbíró(1587—1589)számadásvizsgálóperétvalójábana31településtfelölelőuradalom(1várhely,Kapu,1mezőváros,Szil,29rábaközifalu)tárgyaltidőszakbeligazdálkodásátfeldolgozótanulmánnyánövesztetteki.24Azesettanulmányokmellettegy-egyNádasdyuradalomtörténe-ténekmonográfiaiigényűfeldolgozásamégváratmagára.ANádasdycsaládravonatkozónapjainkigkézikönyvkénthasznált,fentemlített

kéturadalomtörténetmellettSopronvármegyeesetébenaharmadik,klasszikusuradalomtörténetaLánzsér-lakompakiuradalommalkapcsolatbaníródott.Deák ErnőBécsiEgyetemenmegvédettdoktoridisszertációjaegyuradalomtöbbévszá-zadonkeresztüli(16—17.század,kitekintésselaMáriaTerézia-féleúrbérrendezé-sig terjedő időszakra), gazdaság-, társadalom-, település- éshadtörténeti szem-pontokalapjánkészült,monográfiaiszintűfeldolgozása.AszerzőLánzsérváraésalakompakikastélytörténetemellettbemutatjaazuradalomlétrejöttét,részlete-sentaglaljabirtoklástörténetét(16—17.század:Grafeneck,majdaWeispriachcsa-ládok,oláhMiklósesztergomiérsek,oláh-CsászárMiklós, szerdahelyiDersffyFerenc,EsterházyMiklós,EsterházyPál),azuradalomjogbiztosítási,gazdaságiés szociális, valamint katonai fukciórendszerét.25Báraszerzőtöbb,edoktoridisz-szertációnalapulótanulmánytjelentetettmeg(pl.uradalomtörténetiszemponto-katisérvényesítveLánzsérváráról,azuradalomhoztartozójobbágyfalvakról),26 desajnosazalap-munkamáigcsakkéziratosformábanérhetőel.27

Miképpenavasipéldákisillusztrálják,ésahogyaLánzsér–lakompakiurada-lomról készült kéziratos doktori disszertáció is mutatja, a Burgenlandra vonat-kozóosztrák,döntőenburgenlanditörténetírásvizsgálatikereteiegyrésztazura-dalomtörténetek,másrésztazegyestelepülések(városok,mezővárosok,falvak)múltjának feldolgozását célzó vizsgálatok. Az utóbbi irány itt sem osztrák, sem magyarvonatkozásbannemvehetőfigyelembe.AfentiekfigyelembevételévelkellaBurgenlandtartománytörténetérőlkészültrövidösszefoglalóra,28miképpenekettősségetmagábanhordozónagyösszegzőkézikönyvsorozatra,atartományitopográfiaeddigmegjelentköteteire(LandestopographiedesBurgenlandes)iste-kinteni.ALandestopographietörténetibevezetőia településsorosszövegrészekelőttmindenalkalommalnagyfigyelmetszenteltekazuradalomtörténeteknek.Ahárommegjelentkötet-sorozataközülalapvetőenakismartoni,nagymartonijárá-sokat(VerwaltungsbezirkEisenstadt,VerwaltungsbezirkMattersburg)feldolgozókötetekfoglalkoznakazegykoriSopronvármegyenyugatirészével,miképpenaz

24 horváth, 200525 Deák, 1969.26 Pl.: Deák, 1994.; Deák, 2008.27 Deák, 1969.28 Az uradalmak fontosságát hangsúlyozza: erNst, 1987. 57—85.

26


ugyancsake törvényhatóságravonatkozó felsőpulyai járást (Verwaltungsbezirkoberpullendorf) illetően jelenleg is folyik az adatgyűjtés, feldolgozás.29 A már publikáltköteteknyománállítható:ALandestopographiekeretébendöntőenpri-merforrásfeltárásokalapján,közép-éskoraújkorisúlyponttaldeareformkorigki-tekintve,gazdagonadatolt,összefoglalóuradalomtörténetitanulmányokkészül-tekel,amelyekazegyesdominiumoklétrejöttét,birtoklás-ésgazdaságtörténetét,jogszokásait,népességét,adózóerejétkísérikfigyelemmel. Ígypl.akismartonijárástfeldolgozóbevezetőkötetbenaszarvkői,akismartoni,afraknóiuradalmak-ról,valamintSopronvárosuradalmánakamaiBurgenlandterületéreesőrészéről(Kelénpatak/Klingenbach,Medgyes/Mörbisch,Lépesfalva/Loipersbachtelepülé-sekről)találhatófeldolgozás.30

MígaVasvármegyenyugatirészétjelentőmaiDél-BurgenlandravonatkozóanHaraldPricklerésZimányiVeranevéheztöbb–fentjelzett–,16—17.századotfel-dolgozóuradalomtörténetfűződik,atörténetiSopronvármegyébőlerreazidő-szakraDeákErnő kéziratos disszertációja ameghatározó. Bár Johann Seedoch azEsterházycsaládföldesuraságaalattállószarvkőiuradalomrólkészítettkéz-iratos doktori disszertációjában (1962) a tárgyidőszakra vonatkozó adatokat ishoz, annak súlypontját érthetően a későbbi századok jelentik.31 Ugyanakkor a szerzőazelmúltévtizedbentöbb,aszarvkőiuradalom17.századitörténetévelkapcsolatospublikációtjelentetettmeg.ÍgyaBécsfelévivőkereskedelmiútmel-lettfekvő,NádasdyIII.Ferencáltalmegszerzetturadalom(Szarvkő,Büdöskút/Stinkenbrunn, Lajtaszék/Stotzing, Lajtapordány/Leithaprodersdorf, Loretom,Vimpác/Vimpassing, Újfalu/Neufeld, és a törzsterülettől kissé távolabb fekvőPöttelsdorf)újbirtoklástkövető,1652.évihatárleírását,valamintannak1702.évi,EsterházyPáláltalimegszerzését.32

Miképpen a Vas vármegyei kora újkori uradalomkutatás a Batthyánydominiumokra,úgy egészen2008-igbezáróanaSopronvármegyei azEsterhá-zycsaláduradalmaira– illetvemindkét törvényhatóságesetébena jogelődbir-tokos famíliákra – koncentrált.33 Korábbi törekvések,magas szintű tartományi

29 Ez döntően az ún. mai Közép-Burgenland területe. A megjelent, uradalomtörténeti fejezeteket tartalmazó kötetek: ALtB, 1963., 1981.

30 ALtB, 1963. 63—173.31 Munkásságára: fazokas, 1994. Johann Seedoch doktori disszertációját követően készült el

a fraknói uradalomról egy egyetemi szakdolgozat, hasonlóképpen nagy időszakot átívelve: Pöschl, 1963.

32 SeeDoch, 1998.; SeeDoch, 2001. Hasonlóképpen feldolgozta a kőszegi uradalom Esterházy Pál által történt megszerzését is. SeeDoch, 2003.

33 Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert az Ausztria (Burgenland Tartomány) által rendszere-sen megrendezett Szalónaki Beszélgetések (Schlaininger Gesprchäche) nemzetközi konferen-cia keretében 2009—2010. években a Nádasdy család állt az érdeklődés homlokterében.

27


kiállítást (1993: Bollwerk Forchtenstein) követően, annak sikerére építve, Bur-genlandTartomány1995.évitartományikiállításátazEsterházycsaládatérség-ben meghatározó multifunkcionális szerepére építette.34 A mecénási, politikaiszerephezbázist jelentőuradalmak régi ismereteketösszegző,nagyon jelentősprimerforrásfeltárásonalapulótörténetifeldolgozásaiegyarántszóltakazegyesdominiumok megszerzéséről, a kiterjedt birtokhálózat kronológiai, financiáliskiépítéséről (Fülöp Éva Mária), a birtokokon folytatott gazdálkodásról (HaraldPrickler)ésabirtokkormányzatról(Felix tobler).35Joggalállítható:immáronkö-zelkétévtizede,hogyFelixToblerkutatásainakegyikmeghatározóirányaahg.Esterházycsaládnyugat-magyarországi,elsősorbandunántúlibirtokainaktörté-nete,bárazuradalomtörténetikutatásoksúlypontjaegyreinkábba19.századratolódottát.Ekutatásokegyikösszegzéseazakiskötet,amelybenatizenháromnyugat-dunántúli(Sopron,Vas,Mosonvármegyei)Esterházyuradalomrövid,deroppantinformatívbirtoklástörténete,azegyesdominiumoktelepülésállománya,határainakváltozásakerültfeldolgozásra.Anarratívmunkátkiemelkedőminősé-gűtérképmelléklettesziszemléletesebbé.36

Avasiéssoproniuradalomtörténeteklegújabbköteteamindkétvármegyeha-tártérségébenelterülőkőszegiuradalommonográfiai igényűfeldolgozása(Sop-ronvármegyeitelepülések:Locsmánd/Lutzmannsburg,Répcesarud/Frankenau,Nagybarom/Großwarasdorf, Felső- és Alsószakony, Kiszsidány). ElisabethGmoser, az1491. évi pozsonyibékekötéstől az1647. évi reinkorporációig tartózáloguradalmi időszak forrásfeltárására, összegzésére törekedett. A szerző el-sősorbanazAlsó-ausztriaiKamaraésazálogbirtokosokkapcsolatára,aKamaraigazgatási tevékenységére koncentrált, az uradalom belső szerkezete, igazgatása, gazdálkodása,társadalmaazelemzéseksoránháttérbeszorult.37

Világi közép- és kisbirtok:A16.századikülönbözőtípusú,nyomtatásbanmeg-jelentetettadóösszeírások(1549,1598)kisszámúmegyeiközépbirtokosságotje-leznek.SoósImre1937—1941közötttöbbpublikációbanhívtafelafigyelmetarra,hogySopronvármegyeijobbágytartóközép-éskisbirtokosnemességéta15.szá-zadvégi,16.századiadótörvényekhatásáraazadóztatottbirtokokcsökkentéséretörekedtek,azadóelkerüléstjobbágyokelbocsájtásával,teleknemesítésselpróbál-ták végbevinni.38Azadóösszeírásokonalapuló16.századinominálisvizsgálatokdifferenciált összetételűmegyei elitetmutatnak be, amelyben egyarántmegta-

34 Perschy—Prickler, 1995.35 fülöP, 1995.; Prickler, 1995.; toBler, 1995.36 toBler, 2005. Az uradalmak a tárgyalás sorrendjében: fraknói, pecsenyédi, kismartoni,

szarvkői, köpcsényi, boldogasszonyi, kapuvári, süttöri, kaboldi, Lánzsér-lakompaki, német-keresztúri, lékai, kőszegi. A szerző szakirodalmi munkásságára: toBler, 2008.

37 gMoser, 2002. A kötetről l. Kenyeres István elemző ismertetését: SSz, 58. (2004) 4. sz., 414—419.38 A korábbi publikációk szakmai eredményeinek összegzése: soós, 1941. 71—88.

28


lálhatóakavármegye törzsökösnemességénekképviselője (Viczay,Cziráky),arégióelitjébetartozó(Poky,ostffy),illetveolyancsaládok,amelyekesetében,aNádasdyakhozfűződőfamiliárisiviszonyrévén,amigrációvagyongyarapodássaltársadalmimobilizációt eredményezett.E családokközül eltérőbirtokosi pozí-cióban több isavármegyeielitbekerült (pl.Megyery,Rátky,Réchey,Zeke).Aközépbirtokoscsaládokbirtokainak,birtokgazdálkodásánakstatikus,illetveabir-tokmozgásokrekonstruálásarévéndinamikusbemutatásaalapvetőenméghátravan, ugyanakkor az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni.39

Aburgenlandi történetírás nemesi udvarházakhoz, rezidenciákhoz kötve, te-lepülés- ésbirtoklástörténeti, genealógiainézőpontbólmár többközépbirtokoscsaládot és gazdaságát mutatta be.40ÍgyKersnarichJánosét,aki1649-benEster-házyLászlócsornaigazdatisztjeként,hűszolgálataiértésérdemeiértDarufalva/Draßburg község fraknói grófsághoz tartozó részében, zálogjogon egy házatkapott,amia17/18.századfordulójáravirágzókisbirtokkalrendelkezőnemesikúriáváépültki.41AFüles/NikitschmellettiGálosháza15—18.századibirtoklás-történetébőlnőttkiavármegyeközépbirtokosaisorábatartozóRéchey,ésavasigyökerekkel rendelkező másik középbirtokos birtokos família, a Sitkey családe településre koncentráló, birtoklástörténetre felfűzött története, illetve gazdál-kodásának a bemutatása.42Anemesiudvarházra,birtoklástörténetrevonatkozómunkákmellett feltűnikegyezzel rokon feldolgozás is, a fraknóiuradalombólkiszakadt,zálogbirtokosoktóluraltPetlauavagySigleß/Siklósuradalmavoltez,amelynek1526—1615közötti története rövid,adatgazdagösszefoglalástnyert.43 Bár forráshiányraminden egyeskis- és középbirtok esetébenhivatkozni lehet,ennekellenérejóvalszerényebbahazaioldalrekonstrukciója.EsorokírójaaII.RákócziGyörgyerdélyifejedelemnéldiplomáciaiszolgálatokatvállaló,urabuká-sautánNyugat-Dunántúlraáttelepített,birtokigazgatásbaintegrálódott(NádasdyIII. Ferenc universorum bonorum praefectusa) Kövér Gábor széplaki uradalmakapcsántetterreakorlátozottforrásanyaglehetőségeiszerintkísérletet.44 Mind-egyikesettanulmányegyközös,ésspeciálisintézményrehívjafelafigyelmet,ezpedigapatrónuskliensviszonyértelmezésétsegítő,többnyireazegzisztenciaésatovábbibirtoképítésalapjátjelentőzálogbirtok.Aviszonylagnagyszámbanfennmaradt17.századiosztálylevél,különbözőtí-

pusúkötelezvényellenéresajnálatosmódonegy-egykisbirtokosgazdaságmég

39 A szervitorok birtokainak kutatására, a témakör fontosságára sok régióbeli adattal: varga, 1981. 59—85.

40 Réchey, Sitkey: Prickler, 1983.; Kersnarich: toBler, 1973.41 toBler, 1973. 86—92.42 Prickler, 1983.43 Prickler, 1973.44 DoMiNkovits, 2002.

29


statikusrekonstrukciójasemkészültel.Avagyon,aziskoláztatás,társadalmikap-csolatok,egyénipályákterénakárszélsőségesenisdifferenciált,adófizetésrekö-telezett,taxalistanemességbirtok-háttereteljességgelismeretlen.Sajnosugyanezmondhatóelacsekélyszámúmegyeiközépbirtokosrólis,éseztahelyzetetcsakrészbenindokolhatjaaforrásokszűkössége.Érdemeskiemelni,hogybárHaraldPricklerklasszikusuradalomtörténetimo-

nográfiájaaVasvármegyeborostyánkőiuradalommalfoglalkozott,aszerzőgaz-dagszakirodalmimunkásságasoránszámosolyantelepüléstörténetitanulmánytjegyez,amelySopronvármegyéhezfűződik.Ezekegyrészeazegyesuradalom-történetek16—17.századi történetévelkapcsolatos ismereteinket isgazdagítják,pl.lánzsér-lakompaki,lékai,avagykőszegiuradalomesetében.45

Egyházi birtokosok:Sopronvármegyelegjelentősebbegyházibirtokosaagyőripüs-pökvolt,amelyatörvényhatóságkeletirészében–akésőbbiAlsó-Rábaközbe–akeszőiuradalmat,Sopronkörnyékéna16.századbanaszombathelyiuradalomszervezetikereteibetartozóFertőpartiRákosmezővárost,illetvetöbbmegyeitelepülést(pl.Zsi-ra,Himód)birtokolt.A16—17.századbanfontospüspökirezidenciakéntisfunkcio-nálóRákosmezővárosésapüspökijavakuradalmikeretbetörténőfeldolgozásaazelkövetkezőidőszakfeladataiközétartozik.46Avilágipapsághozkötődőegyháziin-tézményekközülaGyőrvármegyenagybirtokosaiközétartozógyőriszékeskáptalanSopronvármegyei,atörzsterületektőlnagyontávolesőbirtokállományaalapjánetör-vényhatóságbancsupánakisbirtokosokközétartozott.Akáptalanvisibirtokotésazahhozfűződőhaszonvételeket(pl.hegyjog,malomaRépcén)azegyházmegyejelestörténész-kanonokja,Bedy Vince,egyrövidszócikkbenírtale.47

Avármegyébenbirtokos többszerzetesrendközülaSopron,Győr,Veszprémvármegyeikiterjedéssela16.századsoránszintefolyamatosan,majdközelfélév-századszünetután,a17.századderekátólújraműködőhiteleshelyetműködtetőCsornaszékhelyűpremontreiprépostságSopronvármegyeibirtokainaktöbbsé-geaszékhelyközelében,aRábaközbenszétszórvaterültel,avármegyenyugatifelébenmindösszeMárc/Marz település tartozott hozzá.Míg a 16—17. századipremontreiprépostok(aNádasdycsaládkegyúrijogaalapjánkommendatorok)prozopográfiája jóladatolt,48miképpena rendésahiteleshely17. századiújjá-

45 Bibliográfiája: fazokas, 1994.46 A 16. századi püspöki uradalomra vonatkozóan kivonatos urbáriumok jelentek meg, és instruk-

ciók: zágorhiDi czigáNy, 2000. passim, horváth, 2001.; keNyeres, 2002. 675—678. A 16—17. századi Rákos mezőváros püspökségen belüli fontosságát a településtörténet is érzékelteti: BáN, 2000. 24—32.

47 BeDy, 1938. 197—198.48 horváth, é. n. 1702. évi, több forrásőrző helyen (pl. Magyar Országos Levéltár, H. NéMeth,

2004., Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára, Archivum Vetus, Csorna) megtalál-ható urbáriuma nem került feldolgozásra.

30


szervezésétvégzőSzenttamásyMátécsornaipréposttevékenységeismodernfel-dolgozást nyert,49azegykorúpremontreiuradalomrafeldolgozássalnemrendel-kezünk.Ugyancsakaz egyházi intézményalapítására,működésérekoncentráltaRábaközbenbirtokospápóciprépostságtörténetétfeldolgozómunka,amelyaprépostságjavairól(Páli)fölöttébbcsekélyemlítésselszolgál.50

Sopronvármegyenyugati felében terült el aborsmonostori ciszterci apátság,melynek 16. század első felében kialakult bizonytalan jogviszonya 1568-tól stabi-lizálódott.Szigetvárelestétkövetően,KanizsaátadásáértNádasdyTamásnádorfia,Nádasdy II. Ferenc szereztemeg a szerzetesi javakat.Az uradalom16—17.századitörténeteameglévőismeretekellenéreistovábbifeldolgozástkíván.51

SPECIáLIS vIZSGáLATI SZEMPONTOK:URADALOM ÉS fELEKEZET – URADALOM ÉS ETNIKUM

Afelekezetképződések,konfesszióváltásokidőszakábanahagyományosuradalomtörténetekvizsgálatiszempontjaimellett(pl.birtokigazgatás,birtokgaz-dálkodás, termelés, az uradalmak lakosságának társadalmi, jogi jellemzői, élet-viszonyaistb.)óhatatlanulkiemeltérdeklődésövezhetia földesúrésazurada-lom lakosságának felekezeti viszonyait. A modern kutatások már csak az olyan meggyökeresedett fogalmakmiatt is indokoltak,mint a „földesúri reformáció”modellje,vagyaföldesúrhozkötöttkatolizáció.Meglepőnektűnhet,demígafő-nemesifelekezetváltások(pl.BatthyányI.Ádám,NádasdyIII.Ferenc)többszörisakutatóiérdeklődésközéppontjábakerültek,atérséguradalmainakfelekezetiviszonyairóljóvalkevesebbafeldolgozás,gyakrancsaksommásmegállapítások-rahagyatkozhatunk.Sopron vármegyére koncentrálva annak csupán nyugati részét jellemzik az

uradalmi keretek között végbevitt szisztematikus vizsgálatok. Ezek alapján ajelenlegikutatásháromnagy16—17.századikatolizációshullámotkülönböztetmeg.MígazelsőazAlsó-AusztriaiKamaraáltalzálogoltbirtokokterületén1582-tőlmutathatóki,ésaKlosterratműködéséhezfűződik,52amásikkéthullámazEsterházycsaládhozkapcsolható,annakkéturadalmábankerült feldolgozásra.Miklósnádor1638-ban,illetvearákövetkezőesztendőkbenafraknóiéskismar-toniuradalmakterületénbékéstérítéstvégeztetett,mígazEsterházyPálnevéhez

49 fazekas, 2010.50 BeDy, 1939. 14—15. Meg kell említeni, hogy a kötet a perjelség ugyancsak rábaközi birtokára

érdemben már nem is tért ki.51 kovács, 1910. 162—166., 300–306.; Prickler, 1996. 68—75.52 Monográfiai igényű feldolgozása: siNowatz, 1957. A Klosterrat térségre vonatkozó irat-

anyagának regesztái: rittsteuer, 1955.

31


fűződő1659—1660. évi térítéseket az evangélikus rendek1662. évi sérelmi ira-taiegy,anyugat-dunántúlievangélikusságotszisztematikusanfelszámolnikívá-nóföldesúrimozgalomrészekénttárgyalták.53Az1638körülitérítésekrőlfelvettjegyzőkönyvekafalusilakosságmagasszintűfelekezetitájékozottságáróltesznektanúbizonyságot.54ANádasdyuradalmakesetébenmárazeddigiegyháztörténe-ti feldolgozásokisfelhívtákafigyelmetNádasdyIII.Ferenckatolizációjánakazuradalmaklakosságára,felekezetváltására,avagymigrációjáratetthatására,vala-mintegyesuradalmitisztviselők(pl.azevangélikuscsaládbólszármazóRécheyGyörgy)ebbenjátszottszerepére.55Ugyanakkorazuradalmikeretekközöttelvég-zett esettanulmányok még nem készültek el.A16—17.századinyugat-dunántúliuradalmaklakosságánaketnikaiviszonya-

ibólkétkutatási irány jelenikmegnagyonkarakteresen.Azún.vlachok,vlachjogútelepüléseklétrejötteelsősorbanatérségdélirészére,atörténetiVasvárme-gyérekoncentrálódott(pl.Batthyány,Erdődycsaládokuradalmaira),azösszetetttémakörtörténeti,jogtörténeti,etnográfiaikutatástörténetekönyvtárnyi.Ugyan-ezméghangsúlyozottabbanigazazoszmánelőrenyomuláselőlmenekülő,spon-tán,vagyszervezetttelepítésekkelanyugat-dunántúlimagánföldesúri,egyházi,kamaraikezelésbenállóuradalmakba, illetveSopronváros speciálisuradalmá-batelepedőhorvátlakosságra.Minthogymégegykisvázlatoskitekintésisekisdolgozatterjedelmikereteitszétfeszítené,valamintezenismertetéscéljátismásiránybavinné,ígycsakkétmunkárahívnámfelittafigyelmet.AzegésztörténetiNyugat-Magyarországrakoncentrálva, akorábbimagyar, osztrák,horvát, cseh,morvaszakirodalmatfölöttébbkiterjedtprimerforrásfeltárásmellettJosefBreuprofesszordolgoztafel,ésatérségrenemcsakösszefoglalóan,hanemtelepüléssorosanisismertetteahorvátbetelepüléstendenciáját,szakaszait,nagyságrend-jét, jellemzőit.56Asporadikusana17.századraiskitekintve,dealapvetőena16.századrakoncentrálva,maiburgenlanditérségetfelölelve,ahorvátmigrációkor-mányzati,uradalmiszintű forrásanyagát tárta feléspublikáltaegynemzetköziegyüttműködésrévénlétrejöttforráskiadvány.57

53 fazekas, 1992. 1—4.; fazekas, 1994. 127—128., 131—133.54 MoNok—Péter, 1990.55 Payr, 1924. 686—687.56 Breu, 1970. A horvát migráció szakaszaira: Breu, 1983.57 Pálffy—Pandžić—toBler, 1999.

32


ESETTANULMáNYOK: KONfLIKTUSOK, URADALMI TISZTvISELőK

Amár jelzett felekezeti konfliktusokról, valamint a speciális forrásgyűjtés éselemzésekmellettmáraszintemárönállósodottboszorkánykutatásrólittésmostnemszólva,a16—17.századiSopronvármegyeiuradalmak,ésazokműködésekapcsánazuradalmiadminisztrációvalkapcsolatosgondok,konfliktusokkerül-tekelsősorbanfeldolgozásra.Azuradalmiadminisztrációrevíziójakapcsánkelet-kezett forrásanyag,a számadás felülvizsgálatok,avagyszámadásvizsgálóperektermészetesenazadottbirtokavagybirtokrészgazdálkodásra,helyitársadalmak-ravonatkozóanisgazdag,sokrétűinformációtnyújt.MindkétszámadásvizsgálataNádasdycsaládevármegyeibirtokaihozkapcsolódik.

Hetyéssy István Vitnyédy János felsővidéki prefektus Csepreghy Pál hegykőiszámtartóval folytatott számadási vitáját közölte és dolgozta fel. E közlemény-benNádasdyPál földesurasága idejébőlaBethlen-féleküzdelmekutánéppre-organizálódó térség társadalmi, gazdasági problémái jelennek meg.58 A másik esettanulmányegygenerációvaleztmegelőzőidőből,azapa,NádasdyII.Ferencföldesuraságának esztendeiből származó forrásbázisra épült. Horváth LászlóVasváryIstvánkapuiudvarbírószámadásvizsgálóperétaz1580-asévekvégénekuradalmigazdálkodásánakfeldolgozásávábővítette.59

Földesúrésjobbágyközöttiúrbériszolgáltatásokmiattikonfliktusjelenlegleg-inkábbamegyeikis-ésközépbirtokrólismert.IlyenárnyékoltabeaViczaycsa-ládésLózsmezővároskapcsolatát,amelybencsakátmenetikiegyezésthozottaViczayÁdámföldesuraságaalatti1635.éviúrbériegyezség,deaz1640-esévekelejénekúriszékeiistöbbszörtárgyaltakadókkal,robotésfuvarmegtagadásokkalkapcsolatosesetet.Amezővárosilakosságföldesúrralszembenikonfliktusaimel-letta16/17.századfordulójárólismertpetőháziZekeJánosözvegye,SzemcseyorsolyaésPetőházaközségbírája,elöljáróiközötttámadtellentét.60

Sopronvármegyébenazuradalmakvezetőgazdatisztjeirőlsajnosnemkészültolyanrészletes,azegyénipályaképet,gazdaságirányításitevékenységetegyarántbemutatófeldolgozás,mintamitBethlenGáborerdélyifejedelemprefektusáról,majdazőtefejedelmiszékbenkövetőI.RákócziGyörgysárospatakiprefektusá-ról,DebreczeniTamásról(1570—1650),azőéletútjárólDebreczeni-Droppán Béla mintaszerűenelkészített.61Akiterjedtforrásfeltárásellenérejelenlegcsakegyspe-ciális szempontból, a paleográfia oldaláról kerültek elemzésreNádasdyTamásnádorvezetőuradalmitisztségviselőjének,SennyeiFerenckapuiudvarbírónak,

58 Hetyéssy, 1967.59 horváth, 2008. 60 Lózsra: Dőry, 1901., Mikó, 1998. 40—44., Petőházára: DoMiNkovits, 1996.61 DeBreczeNi—DroPPáN, 2004.

33


sárváriprefektusnakéletútja,levelezése.62Nemavizsgálttémakör,hanemmagaaszemélyszempontjábólspeciálisazazesettanulmány,amelyII.RákócziGyörgydiplomatája,KövérGáboresetétmutatjabe, akiNádasdy III. FerencdunántúlibirtokairaátmenekítvegálosháziRécheyGyörgyutánazuniversorum bonorum praefectushivatalátvetteát.AjógazdaságiszakemberaWesselényi-féleösszees-küvésbekeveredettfőúrkivégzésétkövetőenetisztjétaKamaraikezelésbevételután is megtartotta.63Nemazuradalomtörténet,hanemafőúrifamíliavizsgála-tánakoldalárólkerültrövidbemutatásraazEsterházycsaládbirtokigazgatásbantevékenykedőtöbbgenerációsszervitorcsaládja,aKürtössy.64ValójábanmindaNádasdy,mindazEsterházytárgyidőszakbelibirtokkormányzatánakaszemélyiháttereegyarántmegkívánjaazadatbázisokkialakítását,ésatovábbiesettanul-mányokat.

fORRáSKöZLÉSEK

Afeldolgozások,illetveafeldolgozásokkalegybekötöttforráspublikációkmel-lettérdemesrövidenkitérniaSopronvármegyérevonatkozó,eltérőiniciatívábólkészült(pl.országosvállalkozás,avagyhelyi,egyéniérdeklődéskeretébenszisz-tematikusan,valamintesetijelleggel),uradalomtörténetivonatkozásúforrásköz-lésekre.Ameghatározóuradalomtörténetiforrástípusokközülbáravizsgáltidőszakot

megelőziafraknóigrófság16.századelejiurbáriumánakközzététele,defelemlí-téseazértisérdemes,mertaforráskötetdöntőenbirtoklástörténetrekoncentrálóbevezető tanulmánya kitekint 16. század végéig, még a dominiumból zálogbir-tokként kiszakadt Petlau-Sigles-i kisbirtok tekintetében is.65 Az 1950-es évek máig meghatározónagyszabásúforrásközzéadásaiközülaMaksay Ferenc nevével fém-jelzetturbáriumkötetistartalmazSopronvármegyeidokumentumokat,ígypl.amégKanizsaycsaládföldesuraságaalattállólékaiuradalomjobbágyainakszol-gáltatásairól,panaszairólfelvett1528.évijegyzéket,66avagyNádasdy(III.)Ferencözvegye,BáthoryErzsébetkezénlévőLéka-borsmonostoriuradalmak1608.éviurbáriumát,miképpenugyancsakalékaiuradalom1670.évikivonatosurbáriu-mát.67Aszisztematikusurbáriumés inventáriumfeltárásokspeciálisköteteaz,amelyabárakétcentrumúdominium(Szombathely,Rákos)elsőszámúcentru-

62 Boros, 2003.63 DoMiNkovits, 2002.64 DoMiNkovits, 200865 Prickler, 1998. különösen: XXXI—XLII.66 Maksay, 1959. 85—89.67 1608: Maksay, 1959. 90—120., illetve az 1670: Maksay, 1959. 121—130.

34


mára,Szombathelymezővárosraésaszombathelyivárrakoncentrál,dekivona-tosanközzéadjaagyőripüspökségVasésSopronvármegyeitelepülésekbőlállószombathelyiuradalmának16. századiurbáriumait és összeírásait.68 A további elemzéseketsegítő,igényesesetiforrásközlésekegyikeMikó Sándor forráspub-likációja,NádasdyII.Ferenckapuváriuradalma1597.éviurbáriumánakbetűhívközzététele.69Azurbáriumokegyiklegnagyobbmesterségesenkeletkezettgyűjtő-helyének,aMagyarKamaraArchivuma,Urbariaetconscriptionesgyűjteménynekafeltárása,ésimmárondigitálisformábantörténőelérhetővététele,azeforrás-típusraalapozottkutatásttöbbSopronvármegyeibirtokosésbirtokszempontjá-bólmegkönnyítette(pl.anagybirtokosoksorábólaNádasdy,aközépbirtokosokrészérőlatelekesiTörök).70

Azurbáriumokmellettagazdaság,társadalomkutatástegyarántsegítődézsma-jegyzékközlések sorábólugyancsakesetipublikációkat tettmegMikóSándor.Az1559.évibordézsmajegyzékpublikálásaaViczaycsaládmeghatározóbirtoká-hoz,Lózshoz(Nagylózs)fűződik,mígtöbbforrásközlésaNádasdybirtokokkalkapcsolatos,miképpenaztakapuiuradalom1587.évigabona-dézsmajegyzéke,avagyafelsővidékiuradalomrészétképezőCenkésPeresztegközségek1567.évihegyvámbor-dézsmajegyzékeillusztrálja.71

Anormatív források, így azudvarbírói utasítások számospéldánya találhatómegszétszórtana19.századvége,20.századelsőévtizedénekforrásközlőfolyó-irataiban,aMagyarGazdaságtörténelmiSzemleésaTörténelmiTárévfolyamai-ban(pl.Nádasdy,Esterházycsaládbirtokairól).Azutóbbiidőszakszisztematikusforrásfeltárásaakamaraikezelésűuradalmakatöleltefel.72Meglepőnektűnhet,deavizsgáltterületrejelentősrészbenpontazátmenetikamaraikezelésmiattismerttöbbinstrukció.UgyanisígykerültekközzétételreagyőripüspökökátmenetilegaMagyarKamarakezelésébekerültszombathelyiéskeszőiuradalmainakveze-tőuradalmitisztségviselőiszámárakiadottinstrukciók,azazKapronczayIstvánszombathelyiprefektusésudvarbíró1577-es,illetveavárkeszőiuradalomterüle-térőlSzlajcsicsMátyásudvarbíró1587-es,valamintHrasztoviczayMihályudvar-bíró, püspöki javak adminisztrátorának 1590-es instrukciói. E források szervesfolytatásaként,ugyancsakazutóbbiuradalombólismert,deimmáronazegyháziföldesúr,KutassyJánosgyőripüspökáltalPestvármegyeiGáspárkeszőiudvar-

68 zágorhiDi czigáNy, 2000.69 Mikó, 1992.70 soós, 1991.; H. NéMeth, 2004., az internetes elérhetőség: http://molarcanum.hu/urbarium/

(letöltés: 2012. január).71 Mikó, 1978.; Mikó, 1994.; Mikó,, 1997.72 keNyeres, 2002. A főúri udvarral kapcsolatos normatív forrásokkal nem foglalkozik ez a kis

áttekintés erre: koltai, 2001. Ugyanakkor egy világi, összetett uradalom-komplexumra minta-adó: wiNkelBauer, 2008.

35


bírószámárakiadottegy1592-esutasítás.73További forrásközlések lehetőségétérzékeltetiaNádasdyIII.Ferencbirtokainakelkobzásátkövetően,akamaraitiszt-viselőkáltalösszeállítottNádasdy-kódex(I—II.kötet)mintaszerűenfeltárt,1632,1633-tólösszegyűjtötturadalmitisztségviselőiutasításai.74

ANádasdycsaládfölöttébbgazdag16.századimagyarnyelvűlevelezésea19.század derekától amagyar nyelvű írásbeliség interdiszciplináris kutatásának acentrumában állt.75 Szalay ágostontól, Károlyi árpádon, Komáromy andráson át, Mályusz Elemérig, illetve újabban Őze Sándorig,azazazegymástkövetőtör-ténész-levéltárosgenerációknapjainkig tartó sorának forrásfeltárása éskiadásarévén számos uradalmi vezető tisztségviselő –így pl. Pelérdy Ádám, SennyeyFerenc– levelezéséből jelentmeg jelentősmennyiség.Egyesuradalmi tisztvise-lőklevelezésedöntőrészbenpublikálásraiskerült,amitpéldázhatnakSomboryGergely lékai, keresztúri uradalomhelyzetéről (halastó építése, kémény felhú-zása)1555—1560közöttírodottlevelei.Ugyanakkoramárpublikált,viszonylagnagyszámú 16. századi uradalmi tisztviselői levél mellett továbbra is fontos lenne oly’gazdatisztilevelezésközzététele,mintazI.RákócziGyörgyerdélyifejedelemáltal1638-banmegszerzett,aMezőségterületéntalálható(Mező)Örményes–azörményesi-kóródszentmártoni uradalom központja – dominiumhoz, az ottanikastélyépítéséhezkötött,1638–1688közöttidöntőengazdatisztilevelezés.76

Vizsgálturadalmainktisztségviselőiesetébenjelenlegnemismertolyanspeciá-lisforrás,ego-dokumentum,mintamitaVaclavBůžektanítványa,JosefHrdličkadél-csehországi Slawata birtokigazgatásban főtisztségviselővé vált, majd a dél-morvaországi Telč uradalmának vezetői (Hauptmann) tisztébe emelkedett JanNikodemMaranBohdaneckézHodkovadöntően1678—1689évekrekoncentrálóautobiográfiája.77

Azuradalmitisztségviselőkáltalvezetettszámadáskönyveknemcsakazurada-lomgazdálkodásánakfontosforrásai,deanarratívkoraújkoriforrásokaművelő-déstörténet,történetietnográfia,társadalomtörténetésmástudományosdisciplinák(pl.névtörténet)egyarántfontosdokumentumai.Kronológiaisorrendben:aKani-zsaiLászlókiterjedtSopronésVasvármegyeibirtokainak1520–1522.évitöredékesszámadáskönyvenemcsakaztastruktúrátérzékelteti,amitkésőbbKanizsaior-solyávalkötöttházasságarévénNádasdyTamásszerzettmeg,deaművelődéstör-téneti adatokbangazdag forrásadominus-szalkapcsolatbanálló familiárisokról,valamintaSopron-vasi térség jobbágyairól is számosértékes információtad.78 A

73 horváth, 2001. 56—59.; keNyeres, 2002. 678—684., 762—767.74 koltai, 2001. 269—277.75 A kérdéskör irodalmára: DoMiNkovits—Pálffy, 2010. 1096—1098.76 MorDoviN, 2008.77 hrDlička, 2003.78 NógráDy, 2011.

36


történetietnográfiaivizsgálatok,aművelődéstörténetéshétköznapiéletkutatásainiciálta az 1540-es, 1550-es évtizedek Nádasdy uradalmi számadásainak gazdag válogatásúközzétételét.79Aművészettörténetirányából,atextilféleségekre,ruhá-zatravonatkozókutatásokeredményeztékazEsterházyuradalmiszámadásokdön-tőenajelzettcélrafókuszált,válogatottközzétételét.80

Az uradalmak lakosságáról, életviszonyairól, jogszokásairól egy speciális né-zőpontból,azegymásközötti,szomszédosuradalmak,településeklakosságávalkapcsolatos,avagyföldesúrralszembenikonfliktusok(polgáriésbüntetőperes,úrbéri) látószögéből nagyon sok információval szolgálnak az úriszéki perjegy-zőkönyvek, illetveazúriszékiperekkelkapcsolatbankeletkezettésfennmaradtvizsgálatiiratok,esetlegkezeslevelek.Az1950-esévekmáigreprezentatívforrás-köteteiközülaVargaEndreneveáltalfémjelzett,úriszékipereketközlőforrás-kiadványSopronvármegyeesetébenanagyuradalmakhelyettatörvényhatóság„törzsökös”nemesitársadalmábatartozóViczaycsaládúriszékijegyzőkönyvei-bőlválogat.Acsaláda15.századbanszereztemegalózsiuradalmat,aminekdön-tőrészétszékhelye,Lózs(maNagylózs)mezővárosjelentette.Ebirtoklásrévénacsaládatörvényhatóságközépbirtokosaisorábaemelkedett,acsaládszámáraazarisztokráciábaemelkedéstViczayI.Ádám1645.évibáróirangemelésejelentette.Fia,ViczayIV.János,HéderváryJánosésEsterházyKatalinleányával,afiágonkihaltHédervárycsaládörökösével,Katalinnalkötöttházasságarévénarangotbirtokkalismegnövelte.AViczay-Hédervárybirtokokjobbágyságaéletérőlnyújtjog-,társadalom-,gazdaság-ésmentalitástörténetiszempontbólsokinformációtefentjelzettforrásválogatás.Aközzéadókaz1619—1727közöttiúriszékijegyző-könyvbőldöntőenaz1619—1668közöttilózsiuradalomravonatkozó(Sopronvár-megyében:Lózsmezőváros,Vicafalu,valamintrészbirtokokIván,Kövesd,Piny-nye,Röjtök,Szécsény,Széplaktelepüléseken)forrásokatpublikálták,valamintakettősdominium1669—1698soránkeletkezettdokumentumaibólmerítettek.81 A Pozsonyvármegyeimigrációrévéna16.századderekánazIkvavölgybenfekvőPetőházán,beházasodással törzsbirtokot szerzettZekéka törvényhatóságnagyszámú,Nádasdyfamiliárisaiközétartoztak.Azegykorúadóösszeírásokszerintacsaládekkoravármegyekisbirtokosaisorábatartozott,aPetőházáravonatkozóúriszékijegyzőkönyvekazEsztergomostroma(1594)soránelhunytZekeJánosözvegye,azugyancsakNádasdyfamiliáriscsaládbólszármazóSzempcseyorso-lyaföldesúrasszony,illetvefia,ZekeGyörgyföldesuraságaalattiidőszakbólkerül-tekpublikálásra.Eforrásokatelepüléséletébe,földesurakkalszembenkialakultkonfliktusaibaengednekbepillantást.82

79 kuMorovitz—M. kállay, 1959.80 toMPos, 2000.81 varga, 1958. 393—503.82 DoMiNkovits, 1996.

37


Eteljességigényenélkülkészültrövidáttekintésazeredményekrekoncentrált,azokismertetése,kiemeléseközvetettenahiátusokraisrámutat,melyekrészbenipótlásaazelkövetkezendőkutatások,kutatógenerációkfeladataahatármindkétoldalán.

IRODALOMJEGYZÉK

Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes II/1. DerVerwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte EisenstadtundRust.Hg.vonderBurgenländischenLandesregierung.Ei-senstadt, 1963.

Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes III/1. DerVerwaltungsbezirkMattersburg.Hg.vonderBurgenländischenLandesregierung,Eisenstadt,1981.

BariskaIstván: ASzentKoronáértelzálogosítottNyugat-Magyarország1447–1647.Szombathely,2007.(ArchivumComitatusCastriferrei,2.)

BánJános: Fertőrákospolitikai,gazdasági,egyháziéskulturálistörténete.Fertőrákos,2000.(FertőrákosiFüzetek,1.)

BánPéter: A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatásirendszereaXVII.századelsőfelében.In:AgrártörténetiSzem-le,19.(1977)1—2.sz.,24—71.

BedyVince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győregyház-megyemúltjából,3.)

BedyVince: A pápóci prépostság és perjelség története. Győr, 1939.(Győregyházmegyemúltjából,6.)

BessenyeiJózsef: Introitusetexitus…NádasdyTamásbirtokai, vagyona, jöve-delmei és kiadásai. In: Bessenyei József—Draskóczi István(szerk.): Pénztörténet-gazdaságtörténet. Tanulmányok BuzaJános70.születésnapjára.Bp.—Miskolc,2009.24—52.

BorosZoltán: SennyeyFerencmagyarnyelvűleveleinekkutatásitapasztala-tai.In:Fons,10.(2003)2.sz.,249—276.

38


Breu,Josef: Die Ansiedlung der burgenländischen Kroaten im Gefolgeder Türkenkriege. In: Türkenkrieg und Kleinlandschaft I.Red.: Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt, 1983.(WissenschaftlicheArbeitenausdemBurgenland,68.)181—193.

Breu,Josef: DieKroatensiedlungimBurgenlandundindenanschließendenGebieten. Wien, 1970.

DávidZoltán: Az1598.éviházösszeírás.Budapest,2001.

Deák,Ernő: BurgundSiedlungLandsee/LánzsérváraésLánzsérmezővá-ros.oberwart,2008.

Deák,Ernő: Die Untertanengemeinden der Herrschaft Landsse-Lacken-bach. in: Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Harald Pricklerzum 60. Geburtstag. [Red.: Felix Tobler] Eisenstadt, 1994.(BurgenländischeForschungen,Sdbd.;13.)69—88.

Deák,Ernő: Geschichte der Herrschaft Landsee-Lackenbach im 16. und17. Jahrhundert (mit Ausblick auf die maria-theresianischeUrbarialverordnung).Manuskript,Ung.Diss.Wien,1969.

Debreczeni—DropánBéla: Egygazdasági szakember aXVII. századból:DebreczeniTa-

máséleteésműködése.In:Fons,11.(2004)3.sz.,447—501.

DominkovitsPéter:AKürtössycsaláda17.századiSopronvármegyében.Adalékamegyeinemességösszetételéhez,változásaihoz.In:oborniTeréz—Á. Varga László (szerk.): Memoria rerum. Tanulmá-nyokBánPétertiszteletére.Eger,2008.143—155.

DominkovitsPéter:Egy egy-generációs középbirtok és birtokosa: Kövér Gáborszéplaki uradalma. Adalék Sopron vármegye birtokos társa-dalmához.In:KenyeresIstván(főszerk.):Tanulmányoka60évesGecsényiLajostiszteletére.In:Fons,9.(2002)1—3.sz.,273—303.

DominkovitsPéter:Források a Sopronmegyei birtokos nemesség XVII. századiúriszékibíráskodásához.AZekecsaládpetőházibirtokánle-

39


folytatottúriszékiperekésvizsgálatokiratai(1604–1630).In:Arrabona,35.(1996)1—2.sz.,219—248.

DominkovitsPéter:GrófEsterházyLászlóSopronvármegyefőispánja.In:Száza-dok,143.(2009)4.sz.,882—903.

DominkovitsPéter:Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. In:SoproniSzemle,53.(1999)2.sz.,99—122.

DominkovitsPéter—PálffyGéza: Küzdelemazországosésaregionálishatalomért.ANádasdy

család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalmaa16–17.században.1—2.rész.In:Századok,144.(2010)4.sz.769—792.,5.sz.1085—1120.

DőryFerenc: Lózsvárosúrbériszerződése1635-ből.In:MagyarGazdaság-történelmiSzemle,8.(1901)163—166.

D.SzakácsAnita: SopronvárostanácsabíróságijegyzőkönyveinekregesztáiIII.1570—1579.Sopron,2011.

Ernst,August: GeschichtedesBurgenlandes.Wien,1987. Fazekas István: Adalékok a fraknói uradalom és a kismartoni grófság [!]

rekatolizációjához. In: Benda Kálmán—Szabó András Ráday(szerk.):GyűjteményÉvkönyveVII.,Bp.,1994.126—145.

Fazekas, István: Katholische Restauration der Grafschaft Forchtenstein undHerrschaft Eisenstadt im 17. Jahrhundert in Westungarn.BurgenländischeHeimatblätter,54.(1992)H.1.1—17.

FazekasIstván: Szenttamásy Máté erdélyi püspök, csornai prépost élete ésműködése.In:SoproniSzemle,64.(2010)4.sz.,425—436.

Fazokas,Franz: DaswissenschaftlicheWerkvonHaraldPrickler. In:Beiträgezur Landeskunde des burgenländisch-westungarischenRaumes. Festschrift fürHaraldPrickler zum60.Geburtstag.Eisenstadt,1994.(BurgenländischeForschungen;Sdbd.,13.)5—22.

40


Fazokas,Franz: DaswissenschaftlicheWerk von JohannSeedoch. In:Archi-var und Bibliothekar. Bausteine zur Landeskunde desburgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Jo-hannSeedochzum60.Geburtstag.Red.:FelixTobler—NorbertFrank.Eisenstadt,1999.10—20.

Fülöp,ÉvaMária: Angaben zur Besitzgeschichte des fürstlichen Zweiges derFamilieEsterházyinderFeudalzeit.In:Esterházy1995.84—97.

Gmoser,Elisabeth:Geschichte derHerrschaftGüns als kaiserlichesKammergutunter österreichischer Verwaltung (1491—1647). Eisenstadt,2002.(BurgenländischeForschungen,86.)

Hetyéssy István: A Nádasdy-uradalom gazdatisztjeinek termelési és elszámolá-sivitája1623/24-ben.In:AgrártörténetiSzemle,9.(1967)3—4.sz.,457—480.

H.NémethIstván(szerk.): Urbáriumok és összeírások a Magyar országos Levéltárban

(Urbaria et Conscriptiones) Budapest, MoL-Ar

Documents

Birtokosok és birtokok - Magyar Elektronikus Könyvtár · 2014. 8. 5. · 3 MOL NRA Fasc. 718. No 1—27. 10 Discussiones Neogradienses 12. mezővárosokat és falvakat, hogy Tokajban