BIZALOM

Havonta kétszer megjelenő szemle,a világ folyásáról és az ember alkotásairól.

12. szám. XIII. évfolyam. 1942. június 15.

Illés és János.(János napi megemlékezés, 1942. évi június hó 24-cn.)

Illés próféta az ótcslamentomi idők egyik legjelentékenyebb alakja volt, akinek nemcsak az volt a feladata, hogy Izrael népét, amelyet Isten kiválasztott arra, hogy belőle testet öltsön tulajdon fia, megtisztítsa a közéfurakodott idegen és hamis isteneket szolgáló népektől, hanem az is, hogy előfutárja legyen a Megváltás elérkezésének.

Illés próféta Thisbéböl származott, Gilead törzsének ivadéka volt s cca Kr. e. 856-ban lépett fel és összesen mintegy négy évig működött Izrael­ben. Ez alatt az idő alatt a csodatételek sorozatá­val, emberfeletti tetteivel írta be a nevét népének történetébe. Nem tanításai hanem cselekedetei vol­tak azok, amelyek miatt az Újtestamentumban a legmagasabban áll a zsidó próféták között.

A királyok könyve (I. 17—20.) (II. 1—2.) Illés próféta következő csodatételcit és cselekedeteit jegyezte fel.

1. Amikor Izraelben clsokasodtak Baal és Astarte bálványimádóinak követői, Illés meg­jósolja Akhab királynak, hogy Isten hosszú ideig tartó szárazsággal fogja sujtani népét.

2. Ezután Illés az Úr parancsára Kérith pusz­tába megy, ahol hollók etetik, majd Sareptába tér, ahol az Úr angyala egy özvegyasszonyhoz vezeti őt, hogy attól szerezzen táplálékot. A szegény asszonynak csak egy meszely lisztje és egy merő olaja van, amely azonban Illés csodatétele foly­tán soha nem fogy ki az edényből.

3. Illés feltámasztja a sareptai szegény asz- szony halott fiát, hogy meghálálja azt, hogy táp­lálta őt.

4. Három és fél év után visszatér Izraelbe és aláveti magát az Istenítéletnek. Felhívja a bálvány­imádó Astarte és Baal papok sokaságát, hogy áldozatot mutassanak be Istennek a Karmel hegyén oly módon, hogy egyikök se gyújtsa meg a maga áldozati oltárát, hanem Istentől várjanak csoda­tételt. Az Úr a három oltár közül Illés áldozatá­nak oltárán gyújtja meg a tüzet, tanúságot téve az ő igaz hite mellett.

5. Izrael megtér Istenéhez és elpusztítja az idegen istenségeket szolgáló papokat. Illés ezért azt kéri az Úrtól, hogy megtért népének adjon csőt. Mire Illés Akhab királlyal tudatja, hogy Isten­től esőt kért, már be is borult az ég és áldásos zivatar kerekedik.

6. Jczabel, Akhab király felesége bosszút esküszik Illés próféta ellen, mert kedvenceit, Baál és Astarte papjait leölette a néppel. Illés Beer- sébába menekül, ahol meghasonlott lélekkel a halálra készül.

7. Étien szomjan bolyong, amikor megjelenik neki az Úr angyala s egy hamuban sült pogácsát ad neki, megparancsolván, hogy induljon az Úr hegyére, Hórebre, mondván Illésnek: „Kelj fel és egyél, mert erőd felett való utad van!“ Az angyal által adott eledelből annyi erőt merít, hogy negyven nap és negyven éjjel gyalogol, amíg el­jut Isten színe elé. A Hóreb hegyén az Úr vihart, földrengést és tüzet mutat be neki, hogy ezeket az erőket is a szelíd szeretet terjesztésére tudja fordítani, majd parancsot ad neki, hogy menjen vissza Izraelbe, kenje fel utódjául Elizeust, továbbá Házáéit Szíria és Jehut Izrael királyává. Mikor Akhab Kuaj fia Akházia betegségében Beel-Jezubhoz fordul segítségért, illés megjósolja halálát. Ezért

90 B I Z A L O M

Akhab király háromszor is 50—50 katonát küld, hogy élve vagy halva vigyék elé Illést. De Isten a próféta kérésére tüzet bocsát le az égből és el­pusztítja üldözőit.

8. Ezután Illés felkeni utódjául Elizeust, de Szíria és Izrael új királyának felkenését már Elize- usra bízva, az Úr színe elé vágyik. Miután 50 szemtanú jelenlétében száraz lábbal átkelt a ketté­választott Jordán folyón, megjelenik érte az Úr ál­tal küldött tüzes paripákkal vont tüzes szekér, amelyen Illés, miután átadta Elizeusnak szőrköntö­sét, teljes testi épségben az égbe szállt.

Elizeus Illés mennybemenetele után, a szőr­köntös segítségével ismét száraz lábbal kelt át a Jordánon, hogy megvigye népének a hírt, Illés csodálatos égi útjáról.

A történelem szerint Kr. e. 852-ben fejezte be működését Illés próféta, aki minden erejét s egészéletét Istennek szentelte.Családi körülményei­ről, szüleiről nem emlékezik meg az ótestamen­tum. Nem ír magánéletéről semmit sem s mintha személyes dolga nem lett volna Illésnek, hanem cgycsegyedül csak nagy küldetése miatt testesült volna földi létre.

Előkelő erkölcsi rangját az ótestamentum alakjai között azzal is elismeri az Újszövetség, hogy Krisztus urunk színváltozásában Mózesen kí­vül csak Illés van oldalán a próféták közül.

Ezekben foglaltuk össze — röviden és szára­zon — azokat a megrázó fejezeteket, amelyekben az ótestamentum Illés próféta működéséről beszá­mol. Rejtelmekkel teli fejezetek ezek és mi most még nem akarunk ezeknek a rejtelmeknek tengermé­lyébe ieszállni, egyelőre csak átgondoljuk a belő­lük megnyilatkozó, kézenfekvő igazságokat, amelyek azt hirdetik, hogy Illés próféta egész lénye és sorsa messze magasan felülmúlja az emberi mértéket és képességeket. Az ő csodatevő ereje, az ö jövőbe látó lángelméje, á szívekben olvasó szellemszeme s az a hatalma, mellyel az elemeknek (tűz, víz) anyagoknak (liszt, olaj) s egészségnek, életnek (halott fiú feltámasztása) parancsolni tudott, a leg- magaszlosabb emberi lélek, legnagyobb szabású tehetségét is túlhaladják s azt az érzést keltik fel bennünk, hogy Illés próféta lelke valóban nem is emberi, hanem arkangyali lélek. Ezt bizonyítja földi életének bevégzése is, amely nem a minden embernek kimért halál volt, hanem „tüzes szeke­rén" való mennybemenetel.

Nem csodálatos tehát, ha őt az ótestamentum népének erkölcsileg értékes része sohasem felej­tette el, mindég tisztelte és ... visszavárta. Elme­netelekor — s bizonyára azután is jóidéig — nem tudták még, mikor lesz az az időpont, amikor Illés újra vissza fog jönni. Azonban idők múltával tá­madt olyan próféta is, akinek áhítata és alázata teljességgel átadta magát Isten akaratának s oda­adással elfogadta annak minden végzését. Ez a próféta Malakiás volt. Ö olyan magasztalással és tisztelettel merült el Isten akaratának elfogadásába, hogy megvilágosodott és meglátta ennek az isteni akaratnak jövőbe vezető útjait. Szívében megszó­

lalt Isten szava és megmondta neki, hogy mikor fog visszajönni Illés és mit fog okkor cselekedni?

Malakiás könyvének 4-ik részében írja meg, hogy szívében miként szól Isten Illés visszatérése felöl. „íme én elküldöm nektek Illést a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És ő az atyák szívét a fiákhoz fordítja, a fiák szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek s meg ne verjem e földet átokkal."

Tehát Illés közvetlenül azelőtt fog eljönni, mielőtt Krisztus megszületnék és Illés dolga az lesz, hogy a lelkeket előkészítse Krisztus megérté­sére és felismerésére. Malakiás ezt a 3-ik rész 1. versében még részletesebben is körülírja, idézvén az Úr szavát: „íme én elküldöm az én követemet, aki megkésziti az utat én előttem."

Malakiás idejétől kezdve egészen világosan tudta a megígért üdvözítőt váró nép, hogy egy­részt Illés megjelenése lesz az ismertetőjele an­nak, hogy az üdvözítő is hamarosan utána jön, — másrészt pedig Krisztus eljövetele fel fogja hívni a figyelmet arra, hogy aki ezt az eljövetelt közvet­len előzőleg hirdette és előkészítette, az nem más, mint Illés. S csakugyan abban a bizonyosságban várta az ótestamentum népe „az Úr nagy és fé­lelmetes napját," hogy majd akkor Illés és Krisz­tus közvetlen egymásután jelennek meg s Illés lesz az előkészítő, Krisztus pedig a mindeneket betel­jesítő.

Amikor azután elkövetkezett az Újszövetség ideje, az evangéliumok leírása szerint megjelenik Keresztelő János, aki arra tanítja a lelkeket, hogy „Isten országa elközelgett" vagyis, hogy hamarosan eljön az „Úr ama nagy és félelmetes napja." Ke­resztelő János egész működése abban áll, hogy előkészíti a lelkeket Krisztus eljövetelére, tanítás és keresztelés által. Ez az ő tudatos küldetése, egész élettartalma. S csakugyan ő az első az em­berek között, aki felismeri, hogy a Jordán folyó­ban előtte álló Názáreti Jézusban Isten fia, Krisz­tus az Üdvözítő áll előtte. íme eljött a próféták által megjósolt idő, az Isten által megígért meg­váltás: Krisztus emberré lett.

Keresztelő Jánoson kívül vájjon van-e valaki más is az evangéliumok történeteiben, aki Krisz­tus közvetlen előkészítője lenne? Aki a lelkekben közvetlen Krisztus eljövetele előtt munkálná Krisz­tus várását és megértését? Nem, nincsen senki sem Keresztelő Jánoson kívül. Ő az egyetlen közvetlen előfutárja és hírnöke a földreszállott Istennek. O végzi azt a munkát és hivatást, amely — Mala­kiás próféta szerint — Illésnek van szánva. Ke­resztelő János tehát Illés lenne? Keresztelő Jánosban Illés jött el újra?

A zsidó nép nem csak hitt a prófétákban s az ótestamentumban, de lelkileg azokból élt és táplálkozott. A zsidó nép erkölcsileg megsemmisült volna és teljes kétségbeesésben összeomlott volna, ha csalatkoznia kellett volna a szentírásban, ha kiderült volna, hogy valamelyik próféta jövendölése vagy látása hamis. Legkevésbé lehetett volna el­viselni, hogy olyan mélyreható, létbevágó nagy kérdés, mint Illés visszajövetele és Malakiás pró­

B I Z A L O M 91

féta jóslata ne bizonyuljon igaznak. Ezért igen természetes hogy . Keresztelő János és Krisztus fel­lépése után azonnal felmerült a lelki szükségesség, hogy tisztázódjék a kérdés: Keresztelő János csak­ugyan lllés-e, mint ahogyan „meg vagyon írva." Nyugtalanítja és tépi bizonyára a lelkeket, hogy a tüzes szekéren elevenen égberagadott hatalmas erejű, arkangyali csodákat levő Illés azonos lehet-c a srőrcsuhába öltözött, emberinél is emberibb egy­szerűségű Jánossal?

Az igazságot szomjuhozó lelkek töprengése­ikkel magához Krisztushoz fordulnak, hol szavak­ba foglalván kérdéseiket, hol pedig némán. Az evangéliumok szerint Krisztus több ízben nyilat­kozik Jánosról s félreérthetetlenül megmondja róla véleményét. így Máté 11. 9.-ben azt mondja Já­nosról, hogy „ö prófétánál is nagyobb" valaki, mert (11. 10.) meg vagyon írva — s itt idézi Ma- lakiást — hogy „én elküldöm az én követemet, aki megkészíti az utat előtted." Fejtegetését 11. 14- ben azzal tetézi be, hogy azt mondja Jánosról: „Illés ö, aki eljövendő va!a“ (vagyis akinek eljö­vetelét vártátok). Végül hozzáteszi: „Akinek füle van hallásra, hallja." Máté 17. 10-ben azonban a tanítványok szóba foglalt kifejezett kérdést intéznek Urukhoz: „Miért mondják az írástudók, hogy Illés­nek előbb el kell jönnie?" A válasz erre 17. 12. 13-ban így hangzik Krisztus szavaival: „Illcs immár eljött és nem ismerék meg öt, hanem azt mívelék vele amit akarának. Ezenképen kell majd az em­berfiának is szenvednie tőlük" ... „Ekkor meg­értették a tanítványok, hogy keresztelő Jánosról szóla nékik."

Ugyanezeket leírja Lukács is a 7-ik részben 26—28-ig. Ott is világosan megmondja Krisztus Urunk, hogy Jánosban -csakugyan az jött el, akit Malakiás megjövendölt, János tehát azonos Illéssel.

Illésnek Jánosban való eljövetelét nem csu­pán Krisztus fedte fel tanítványainak, hanem az angyal is felfedte ezt, még János születése előtt, János apjának, Zakariásnak, amikor hirdette neki János születését és leírta neki, hogy milyen lesz János: (Lukács 1 : 16, 17.) „, ... és az Izrael fiai közül sokakat térít meg az Úrhoz, az ö Istenük­höz. És előtte fog járni az Illés leikével és erejé­vel, hogy az atyák szívét a fiákhoz térítse s az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy ké­szítsen az Úrnak tökéletes népet." E szavakban az angyal világosan megmondja, hogy Jánosban Illés lelke és ereje lesz benne, majd Jánosra vonat­koztatva idézi Malakiás jóslatát Illés újrajövetelc- ről, mert János fogja ezt a jövendölést beváltani.

Tehát nemcsak a tanítványok, hanem Zaka- riás is tudták, hogy János az újra eljött Illés. Sőt Márkus*evangélista is tudta ezt, mertél, részének ?-ik versében János működését és lényét úgy jel­lemzi, mint Malakiás jóslatának a megvalósítóját. Ellenben maga János, az ő szerénységének és alá­zatának teljében tudta-e magáról, hogy ő az egy­kori Illés, — hogy az ő' lelke Illés lelke?

Erre a kérdésre nehéz válaszolni az evangé­liumok alapján. Mert Márkus szerint János, a hoz­záintézett nyílt kérdésre határozottan azt felelte,

hogy ő nem .Illés, azonban arra a második kér­désre, hogy hát akkor ki vagy, azt mondotta: „Ki­áltó szó vagyok a pusztában, hogy egyengessem az Úr ösvényeit." E szavakkal tehát a saját kül­detését és működését olyannak jellemezte, amilyen­nek a szentírás a visszatérendő Illés hivatását jö­vendölte. Eldöntetlen tehát, hogy János tudta-e, vagy pedig csak nem akarta-e megmondani azt, amit az evangéliumok állítanak, hogy ö Illés.

Akárhogy is van a dolog, tény az, hogy Illés és János alakja is azok közé a hatalmas hidak közé tartozik, amelyek az ó és újszövetséget elválaszt­hatatlan egységgé kovácsolják össze s megmutat­ják nekünk, hogy egyik a másik nélkül olyan, mint az emberi test egyik fele a másik nélkül.

Ha megpróbáljuk beleélni magunkat az evan­gélium nagy rejtelmű felfogásába s megpróbáljuk elképzelni azt, hogy Illés és János egy és ugyan­az a lélek, két különböző alakban, akkor meg­rendülünk attól az óriási különbségtől, ami a kettő működése között van. Illés emberfeletti erőkkel ren­delkezik, angyallal társalog, a halál alól mentes és egész lénye égi hatalommal teljes, dicsőséges ... János pedig vezeklő remete, megalázott és bebör­tönzött mártír, akinek a fejét veszik, mert erkölcsi hibákra figyelmeztet. Nincs ereje s akarata arra, hogy ellenségei elől meneküljön, hogy azokkal győ­zelmesen harcoljon. Hová lett belőle Illésnek az a hatalma, amely villámlásnak, tűznek, az ég felhő­inek, életnek és halálnak tudott parancsolni? Miért nem használ most semmiféle külső erőt és mért nem tesz már semmiféle jelet sem? Milyen válto­záson ment keresztül? Talán elvesztette égi erőit, talán kisebb lény lett, miközben Illésről Jánossá változott? Hiszen Illést cselekedetei, csodái Jánost pedig csupán tanításai és magatartása emelik ki.

Az átalakulás, ami végbe ment rajta, miköz­ben Illés Jánossá vált, nem tette őt kisebbé — ellenkezőleg, az eddiginél is közelebbi kapcsolat­ba hozta öt Krisztussal. Mind többet vett magába Krisztus példájából és egyre hasonlóbb lelt lénye Krisztuséhoz. Tehát valóban nem kisebb, hanem nagyobb lett. Új nagyságának krisztusi titka abban állt, hogy ő is urával együtt vállalta az ártatlan halált, az igazságtalanul rásujtó gyötrelmet, az egész emberiség közös lelkiségének javáért. Tudta, hogy ha meg nem érdemelt szenvedéseit és vér- tanuságát szelíden, csöndesen, bosszúvágy és lá­zongás nélkül viseli, akkor magatartásával jóaka- ratú embertársai lelki és erkölcsi világát nemesíti, felemeli és erősiti, a gonoszságot pedig összetöri.

« És csakugyan igaza volt. Márkus leírja evan­géliumában, hogy János szelíden viselt ártatlan szenvedései és vértanusága, akkora erőt adtak a tanítványoknak, hogy ezek János halála után ed­digi tétlenségüket elhagyva, Uruk parancsára cso­dálatos működésbe fognak bele, amelynek láttára Heródes király rémülten igy kiált fel: „Mi történt ezekkel? Csak nem Keresztelő János támadt fel s adja nekik az ő hatalmas erejét?"

A király rettegése indokolt volt. A gonoszok, akik közreműködtek János gyötrelmeiben, mind rútúl elpusztultak s a jók mind erőhöz jutottak

92 B I Z A L 0 M

János lelke által. S János lelke ma erőforrása a jóknak s rettegése a gonoszoknak. János nem ítél, nem bánt, nem sújt le s mégis szerencsétlertek lesznek, akik az ő szavát nem fogadják meg s nem „változtatják meg sziveiket."

Különösen az évnek ebben a szakában, amelyben most vagyunk, június végén, amikor a leghosszabb nappalt már elértük s az éjszakák hosszabbodni kezdenek, amikor egyes keresztény országok mezőin és halmain a János tüzek kigyul­ladnak, mindegyre közöttünk jár János lelke s erő­síti azokat, akik jóra igyekeznek...

A háború.Az elmúlt héten befejeződött a német—olasz

csapatok északafrikai hadjáratának egyik döntő jelentőségű szakasza, Szebasztopol körül pedig tovább tombolt a kegyetlen közelharc a fontos kikötő birtokáért, közben már elesett.

Az északafrikai háború.Az angolok terve az északafrikai háborúval

kapcsolatban az volt, hogy az egyesült német— olasz csapatokat Tuniszig visszaszorítják és döntő csatában megsemmisítik. Ettől a győzelemtől vár­ták azt, hogy az északafrikai francia gyarmatok, de különösen Tunisz, Algír és Marokkó De Gaulle mozgalmához csatlakoznak. így a Földközi-tenger egész afrikai partrészét uralták volna, ami lénye­ges könnyebbséget jelentett volna az angol hajók számára. Ezért indítottak már két esetben táma­dást Líbia ellen és bár kezdeti sikereket értek el, Rommcl német tábornok vezetése alatt mindig visszaszorították őket.

A legutóbbi sikertelen hadjáratuk után Auchin- lek tábornokot bízták meg az északafrikai angol csapatok vezetésével és február óta szállítják a hadianyagot Egyiptomba. Az Egyesült Államokból származó páncélosokat és újrendszerü páncéltörő­ket vittek erre a hadszíntérre és ideszállították a Malakkából és a holland szigetvilágból elhozott hadianyagokat is. Ezenkívül különlegesen képzett csapatokat helyeztek el a parti erődítményekbe.

Rommcl tábornok azonban megelőzte az angolokat és május 26-án támadást, indított. Ez a támadás is átkaroló jellegű volt, mert a német csapatok nem a tengerparton, hanem attól 250 — 300 kilométernyire a sivatagban nyomultak előre és azután fordultak a tenger felé. Huszonkétnapos harc után elfoglalták Tobrukot és az egyiptomi határ mellett levő Bardia kikötőt. Tobrukban 28 ezer foglyot ejtettek, köztük több tábornokot. A 22 napos harc alatt összesen 48 ezer fogoly ke­rült a németek kezébe, ezenkívül rengeteg hadi­anyagot zsákmányoltak, különösen Tobrukban.

Az északafrikai sikeres hadjáratot vezető Romniel tábornokot vezértábornokká léptette elő Hitler. Ronimel a győzelmes csata után Berlinbe utazott és személyesen tett a harc lefolyásáról jelentést.

A keleti arcvonal.E héten múlt egy esztendeje, hogy meg­

kezdődött a német—szovjet háború. Á háborús év­

forduló hetében a déli arcvonalrészen Szebasz­topol körül folynak a rendkívül heves harcok. Ezt a fontos kikötővárost a szovjet hadvezetőség rendkívül megerősítette. Az erődítmények kiépítésé­nél értékesítették a nyugati háború tapasztalatait is. A németek egészen különleges és új fegyvere­ket vetettek harcba Szebasztopol erődítményeinek legyőzésére, de még így is csak kegyetlen kézi­tusával tudtak eredményeket elérni. A város keleti, déli és északi részén levő Sztálin, Lenin és. Gor­kij nevű erődítmények a németek kezébe kerültek. Az északi oldalról előnyomuló csapatok már be­hatollak a város külső részeibe is, ahol rendkívül heves utcai harcok vannak. A Szebasztopol-kör- nyéki harcok ellensúlyozására a charkovi térségben indítottak a szovjet csapatok támadást, de ezeket a németek sorra visszaverték.

A középső arcvonalrészen Volchov körül vannak erdei harcok, amelyekben a szovjet csapa­tok súlyos veszteségeket szenvednek. Az északi arcvonalrészben a karéliai földszoroson élénk tüzér­ségi tevékenység, az Onyega-tó fölött pedig légi­harcok voltak. Á finn haditengerészeti egységek a Finn-öbölben hajtottak végre hadműveletet, de ennek eredményéről jelentés még nem érkezett.

A tengeri- és légiháború.A tengeriháború során az amerikai partok

közelében 12 kereskedelmi hajót süllyesztettek el a német tengeralattjárók, az Atlanti-óceán keleti ré­szén pedig hetet. A La Manche-csatornában el­süllyesztettek ezenkívül két kisebb, a holland par­tok közelében pedig három kisebb hadihajót.

A légiháború az elmúlt hét során nem volt olyan heves, mint az előbbi hetekben. Málta szi­gete és általában a Földközi-tenger afrikai partjai fölött voltak harcok, Ezekben 130 angol repülőgép pusztult el. A nyugati hadszíntéren angol repülő­gépek belga, holland' és nyugatnémetországi terü­letek fölé repültek be. Több helyen kisebb károkat okoztak. Egy hét alatt 177 repülőgépet lőttek le a németek. A németek angliai kikötőket támadtak, 67 repülőgépük pusztult el.

A távolkeleti háború.A távolkeleti hadszíntéren a japán hadvezelő-

ség a kínai hadszíntéren akar döntést elérni. A tenger felől Csunkingot, Csang-Kai-Sek szék­helyét félköralakban támadják. Itt a japán hadicél láthatóan Csunking elfoglalása. A kínai csapatok rendkívül heves ellenállást fejtenek ki, de ennek ellenére a japánok folytatják előnyomulásukat. Az Észak-Kínában harcoló japán csapatok májusi harcainak eredményéről összefoglaló jelentést ad­tak ki. Elfogtak 21 ezer kínai katonát, ezenkívül meghalt 19 ezer kínai katona. Zsákmányoltak 20 nehéz és 224 könnyű gépfegyvert, valamint 12 ezer lőfegyvert. Ezen a szakaszon több mint 200 ezer kínai harcol a japánok ellen.

Tengericsaták nem voltak. A japán csapatok tovább folytatják az Aleuta-szigéteken való partra­szállást és több támaszpontot építettek ki. Két japán tengeralattjáró támadást intézett a Csendes­óceán partján levő Vancouver kanadai kikötő ellen.

B I Z A L O M 93

Honvédeink Ukrajnában.A magyar csapatok arcvonalán az elmúlt

hétén aránylagos nyugalom volt. Ez a nyugalmi helyzet elsősorban arra vezethető vissza, hogy a szovjet csapatok még nem heverték ki azokat a súlyos veszteségeket, amelyeket a három hét előtti sikertelen támadások során szenvedtek.

Csapataink arcvonalán ezért csak szórványos felderítő tevékenység volt. Ennek során egy ala­kulatunk elfoglalt és lerombolt egy szovjet erődít­ményt, és veszteség nélkül tért vissza.

Általában megállapítható, hogy a szovjet csa­patok harci kedve csökkent. A bandaharcok sem voltak az elmúlt héten hevesek. Több esetben megtörtént, hogy a bandák önként jelentkeztek és megadták magukat. Ezzel szemben honvédeink harci szelleme igen kiváló.

A honvédvezérkar főnökének legújabb jelen­tése névszerint emlékezik meg öt magyar katonáról, akik a június első hetében visszavert szovjet táma­dások során vitézül kitűntek. Ezek a következők:

Medgyesy Kálmán őrmester, rohamlövegpa- rancsnok bátorságát és hidegvérét azzal bizonyí­totta be, hogy közvetlen közelségbe engedte a támadó ellenséges harcikocsikat. Amikor a táma­dás már a löveg állása előtt volt, megnyitotta a tüzet és sikerült három harcikocsit megsemmisí­tenie.

Barcza János honvéd látta, hogy egy szovjet harcikocsi a terep ügyes kihasználásával akar be­törni állásainkba. Lövegét erős ellenséges tűzben olyan állásba vontatta, amellyel szemben az ellen­séges harcikocsi nem talált fedezetet. A harciko­csit pontos találattal mozgásképtelenné tette, le­génységét kézigránáttal leküzdötte. Ezutáh maga ugrott a szovjetkocsi páncéltornyába és az ott talált fegyverekkel eredményesen tüzelt a szovjet gyalogságra.

Bánhegyi Dezső honvéd egy szovjet harci­kocsit kézigránáttal mozgásképtelenné tett. Azután énekszóval támadt a harcikocsit követő gyalog­ságra. Bátorságával annyira magával ragadta baj­társait, hogy a vasmegyei bakák egész csapata énekelni kezdett és dalolva hajtotta végre az el­lentámadást, amely visszakergette az ellenséges gyalogságot.

Tóth József tüzértizedes azt a feladatot kap­ta, hogy a harcikocsik mögött haladó ellenséges gyalogságot addig tartóztassa fel, amíg ármozgás- képtelenné tett ellenséges harcikocsikat honvédeink megtisztítják a kezelőszemélyzettől. Tóth József a sokszoros túlerővel szemben, három sebből vérez- vc kiválóan oldotta meg feledatát.

Hardy László kerékpáros rajparancsnok az ellentámadás során hősiesen járt csapatai élén. Közelharcban több szovjet katonát lelőtt, majd amikor lőszere elfogyott, puskaaggyal harcolt mindaddig, míg puskája szét nem törött. Végülv csupasz szuronnyal folytatta a harcot és megfuta­mította az ellenséget.

vVa!amennyiüket sok más társukkal együtt a hadseregparancsnok a helyszínen vitézségi érem­mel tüntette ki.

Honvédeink búcsúztatása.Az elmúlt héten a szerencsi, a pápai, a losonci,

a miskolci, a rozsnyói, a salgótarjáni és az öcsényí honvédcsapataink egyes alakulatai indultak a kele­ti arcvonalra. Valamennyi helyen a polgári lakos­ság jelenlétében a város vezetői ünnepélyesen búcsúztak el a harctérre induló katonáinktól"

| | Világ folyása. * pÁtmenetileg tizenöt dekára szállították

le a kenyérfejadagot. A rendelet a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadagot jú­nius 29-töl augusztus 2-ig bezárólag az egész or­szág területén naponként és személyenként 15dkg- ban állapítja meg. Ez a rendelkezés nem érinti a ne­héz testi munkások és a testi munkások kenyérpótfej- adagjára vonatkozó szabályokat. A kenyérpótfejada- gok tehát nem változnak meg. Ott, ahol a kenyér­fejadagot lisztben szolgáltatják ki, a kenyérliszt- fejadag június 29. és augusztus 2. között havonként és személyenként 3 kg.

Kimondja a rendelet, hogy a vendéglátó ipari üzemekben a kenyérváltójegyre 3.5 dkg. súlyú ke- kenyeret szabad kiszolgáltatni. Az átmeneti idő alatt forgalombahozott kész vizeszsemlye, császár- zsemlye, és vizeskifli súlya 3 dkg-nál kevesebb és 3.5 dkg-nál több nem lehet. A községi elöljáróság a kenyérváltójcgyek elszámolásánál a sütőiparosnak száz darab kenyérváltójegy ellenében 3 kg. finom­lisztet utal ki a jelzett időre.

Megtartották az első távesküvőket. Mi­niszteri rendelet teszi lehetővé azt, hogy a keleti arcvonalon harcoló honvédek itthon levő meny­asszonyukkal hivatalos esküvőt köthessenek. Az elmúlt héten Budapest XIII. kerületi elöljárósága előtt kötötték az első ilyen távcsküvőt. A vőlegény Vetrik Gyula honvéd, a menyasszony Csernyán Ilona volt. Násznagyok Antal István miniszter és Szendy Károly polgármester voltak. Az első távesküvőről filmet készítettek. — A második távesküvőt Kaposváron kötötték, ahol Szabó János Árpád harctéren levő tizedessel kötött házasságot Bognár Teréz. Azóta már újabb ilyen esküvőket is kötöttek.

Jégverés Somogy megyében. Igái és Ráksi környékén tyúktojás nagyságú jég esett. A kár száz- százalékos. Karad határában mintegy 2000- hold termését pusztította el a jég. Itt a kár 'hatvan- százalékos. Nagocs, Zics es Somogyegrcs köz­ségek határában is tojásnagyságú jég esett. A kár itt is százszázalékos. Szentgáloskér határában is átvonult a vihar, ahol azonban csupán 300 hold vetését pusztította cl. A kár 60—70 százalékos.

Gyermekhalál. Szabó András óbecsei nap­számos hatéves fia tejért ment a Ferenc-csatorna töltésén. Kis kocsin húzta hároméves József cs másféléves Juliska testvérét. Amikor megállt pihenni, a kocsi a töltésen leszaladt a csatornába. Segítsé­gért kiáltozott és maga is testvérei után futott. Vastag Ferenc cipész a két kisebb gyermeket ki­mentette, de hatéves testvérük a vízbefult.

94 B I Z A L O M

Ül Hasznos tudnivalók, üt_____________________________ 3%Mik a term őföld vegyi tu la jdonságai? A

talajnak a belső elváltozásait világítják meg, míg a már ismertetett fizikai tulajdonságok a talaj külsőleg észlelhető viselkedésére adtak magyarázatot.

Milyen vegyi hatása lehet a talajunknak?1. Savanyú, amiről volt is szó; 2. lúgos, ez a savanyúnak az ellentéte; végül 3. közömbös, tehát sem savanyú sem lúgos. A kisgazda hogyan győ­ződhetik meg arról, milyen vegyi hatása van a talajának?

Meg kell nézetni az Országos Kémiai Intézet­tel Budapesten vagy a kamarák talajvizsgáló inté­zetével.

Mi legyen a talajban a savanyú vegyhatások ellensúlyozására?

Legfontosabbika, hogy mész legyen elegen­dő a talajban. Arról, hogy mennyi meszet tartal­maz a talajunk, könnyen meggyőződhetünk.

Vegyünk a földünkből egy maréknyit. Ha száraz, megnedvesítjük és addig gyúrjuk, míg egy hüvelykujjnyi vizfogó mélyedést nyomhatunk bele. Ebbe a mélyedésbe erős ecetet öntünk. Ha az ecet nagyon pezseg, akkor sok mész van benne, ha nem pezseg, akkor nincs mész a földünkben, leg­feljebb l°/0-nál kevesebb. Avagy ha gyengén pe­zseg s rövid ideig, akkor lehet számolni 1 —2°/0-ot; ha erősen de rövid a pezsgés, akkor lehet szá­molni 3—4%~ot. Ha erős s hosszú a pezsgés úgy 5%-nál is nagyobb a talajunk m^sztartalma.

, De lehet egyszerűen úgy is meghatározni, ha csak egy-egy rögre öntjük az erős ecetet.

Biztosan mész van abban a talajban, ahol nő az igricctövis (gilicetövis), a dudavirág, a pász­tortáska, a piros pipacs, a búzavirág, az árvalány- haj és a kutyatejfű.

Mészhiányos a talaj, hol nő az apró vad árvácska, a sóskafélék, a mohák és a piros gyű­szűvirágok.

Milyen szerepe van a mésznek még a talajban?A mész szerepe kettős, egyrészt enyhíti a

kötőanyag túlságosan tapadó voltát, másrészt pe­dig a talajmorzsáknak bizonyos állandóságot ad.

A talaj morzsái ugyanis a víz hatására is­mét széjjelesnek alkotórészeikre, ha a talajban nincs mész; míg ha van a talajban mész, a mész hatására a kötőanyag a vízzel szemben ellenállóvá lesz, ázott állapotban sem válik le a homok szem­cséiről. Az olyan agyagos talajok, amelyekben a morzsák állandóságát biztosító mész hiányzik, nagyon rossz fizikai tulajdonságúak. Szárazon ke­mények, felaprításuk nehéz, ásás-szántás után létre­jött morzsáik a legelső ázástól széjjelesnek, a talaj szétfolyik. Elegendő mész jelenlétében azon­ban ugyanazon talaj könnyen művelhető, meg­munkálás után létrejött morzsás szerkezete tartós, a morzsák jól ellenállnak a viz sféjjeliszapoló hatásának. A mész jelenléte csökkenti a talaj kö­töttségét, ami által a baktériumok működésére kedvezőbb tér nyílik.

Mi okozza tehát a talaj elsavanyodását?Főképpen az, hogy a talajból elfogyott a mész.

Ezt főkép az okozza, hogy az esők kimossák a talajból a meszet.

Mi hát az orvossága?Meszezni kell savanyú talajunkat.Mivel pótolhatjuk a talajunkban a mészhiányt?A talajban hiányzó meszet különböző mész­

tartalmú anyagokkal pótolhatjuk. E tekintetben fontos, hogy a mész fínomelosztású legyen. így a legértékesebb az elporlasztott égetett mész.

Hogy kaphat a kisgazda finom elporlasztott meszet?

A vizsgálattal megállapított mészmennyiséget a' trágyázandó területen elosztjuk kis halmokba, nyirkos földdel leföldeljük. Az égetett mész a föld nedvességétől finoman elporlik és így azután küny- nyen szétszórhatóvá válik.

Meszezésre használható még a cukorgyári mésziszap. Ezt mivel nagy a víztartalma, előbb kupacokban szikkadni hagyjuk. A mésziszap 207o mésztartalmával még foszforsavat is tartalmaz. De a digózás is meszezés. Ezt a szikes talajoknál alkalmazzuk, ha a szik savanyú.

Hogy munkálandó be a talajba a mész?Tarlóbuktatásszerű szántással. Ha pedig már a

talaj szántott, akkor erős befogasolással.Diófa te lep ítés sovány ta la jon . Három

évvel ezelőtt egy 5 holdas területen diófa te­lepet létesítettem. A talaj azonban nagyon so­vány, majdnem hasznavehetetlennek ismert volt, mert tengeriből átlag alig termett 8 q-át. Felszíne hullámos domboldal, melynek összetétele vékony barna vályog termőréteg és alatta sárga lösztalaj, ennélfogva falenyésztésrc alkalmasnak találtam.

Facsemeték akkor nem álltak rendelkezésem­re, amellyel betelepíthettem volna a területet és így önmagámnak kellett arról gondoskodnom, hogy milyen módon telepíthetem be földemet legolcsób­ban a lehető legnagyobb eredménnyel. Magiskola telepítését választottam és még a tél folyamán csíráztató ládába elhelyeztem a kívánt mennyiségű kiválasztott fajú magvakat, április hónapban pe­dig kiültettem a faiskolába. Ekkor egy idős em­ber azt ajánlotta, hogy ültessük ki a magvakat végleges helyükre. Ö azért ajánlotta ezt az utób­bi telepítési módot, mert így a inagoncok meg­szakítás nélkül fejlődhetnek tovább. Azt már én is tapasztaltam, hogy ha a diófát helyéről átültetjük, az nagyon megsínyli az átültetést és fejlődése né­hány évig teljesen visszamarad. Miután azt is ta­pasztaltam, hogy a varjak által elhullajtott dió­magvakból edzett és korántermő fák fejlődnek, rá álltam az öreg magyar ajánlata szerinti telepítésre, habár kissé kételkedtem a telepítés sikerében.

Kimértük az elültetendő magvak helyét, 12 méter sor és 8 méter növénytávolságra. Kedvetle­nül dolgoztam, nem volt reményem a fa nevelésé­hez, mert az egész környéken 8 kilométernyi kör­zetben, a satnya mesgyebokrokon kívül más fát, de különösen gyümölcsfát látni sem lehetett. Mé­rés közben ezen gondolatok teljesen elvették ked­vemet a gyümölcsös telepítésétől. Egyszer azonban

B I Z A L O M 95

azon ötletem támadt, hogy készítek minden ma- gocskának 30 cm átméreti! gödröt 25 cm mély­ségben s a dolog így is történt: a diókat kiszed­tem a faiskolából és elültettem azokat végleges helyükre. Szárazságra számítva, a magvakat kissé mélyre ültettem el. Számításommal szemben ál­landó esőzés következett be, mely számtalan csa­lódást idézett elő. A hőmérséklet állandóan ala­csony volt és ennek következtében a magvak csak augusztus hónapban keltek ki és a rövid tenyész- idö alatt alig fejlődhettek 4—5 centimétert. Erre nem volt maradásom a szomszédok gúnyos meg­jegyzései miatt, mire teljesen elment a kedvem a fatelepítéstől. Szomorúan állapítottam meg, hogy a telepítéssel kapcsolatosan elvégzett évi munkám majdnem eredménytelen maradt. Egyszer azonban elhatároztam, hogy ások minden cseme­tének 150 cm átméretü gödröt 70 cm mélység­ben a csemete érintetlenül hagyásával, ezt tavasz- szal meg is valósítottam olymódon, hogy a cse­mete gyökérzetének tartásához szükséges földosz­lopot meghagytam és a földet megfordított álla­potban visszahelyeztem és minden gödörbe tet­tem 30 kg érett istállótrágyát.

Második tenyészidő. alatt a csemeték buja fejlődésnek indultak, még abban az évben elérték az 50-60 cm magasságot. Ma a fák 3 évesek. Gyö­nyörűen fejlett példányok és a járókelők figyelmét és teljes érdeklődését magukra vonják. Magassá­guk átlag elérte a 150-160 c-m-t, vastagságuk pe­dig a 2 cm-t. Ezt a szép eredményt csak az ok­szerűen végzett, kitartó munkával és gondoskodás­sal lehetett elérni, melyből következtethető, hogy sovány, telkesíletlen talajon is lehet kitűnő dióte­lepítést végezni. Tehát hasznos tapasztalataimat nyugodtan ajánlhatom gazdatársaimnak, hogy az általam végzett telepítési módot, a tájékozódási fá­radságos és felesleges munkálatok elhagyásával, önmaguk javára felhasználhassák.

Számtalan kihasználatlan és hasznavehetet­lennek ismert domboldalas terület van még ha­zánkban, melyek csak sivár termést és kopár le­gelőt nyújtanak évente, ha ezeket a területeket is beültetnék diófával, évtizedek múlva hatalmasan fejlesztenénk az általános jólétet az országban, hi­szen még a legelő is jobb lesz alatta, mert az esővíz hordalékát is megköthetjük vele a dombos­dalon. Ezúton haladva építhetjük önmagunk anya­gi jólétét, hogy mielőbb elérhessük a szebb és boldogabb magyar jövendőt.

Talajok osztályozása. Gabona félék szerint:1. Kötöttebb természetű talaj. Jó, mint búza­

talaj.2. Lazább, inkább homokos és mésztartalmú

talaj. Jó mint rozstalaj.3. Árpát termő talajok. Ezek a jóininőségű

vályogtalajok.4. Zabtalajok; a kötött nedvesebb, valamint

túl laza homoktalajok. Szóval a rosszabb minőségű talajok is jók a zabnak.

Herefélék szerint: 1. Kitűnő lucernatalaj; a mélyrétegül táp dústalaj, hol 8 évig is kitart a lucerna és'évente ötször is kaszálható.

2. Herét termő búzatalaj: mélyrétegű, kötöt­tebb agyagtalaj.

3. Herét termő árpatalaj: mélyrétegű, a felső réteg vályogos.

4. Herét termő rozstalaj: mélyrétegű, felső réteg homokos.

5. Baltacin termő búzatalaj. A kötöttebb fel­talaj alatt meszes agyag vagy homok van.

6. Baltacin termő árpatalaj vályogos felül, alul meszes.

7. Baltacin termő rozstalaj mészben gazdag, laza, homokos talaj.

8. Herét nem termő, ha az altalaj nedves.9. Herét nem termő de búzatalaj a kötött,

agyagos feltalaj, mely sekély rétegű.10. Herét nem termő, de árpatalaj, sekélyré-

tegü vályogos talaj.11. Herét nem termő, de rozstalaj, a sekély-

rétegű homokos talaj.12. Herét nem termő, de zabtalaj a sekély­

rétegű, homokos vagy nedvességben is szenvedő, gyenge minőségű talaj.

A feltalaj értékelése. Igen jó lapály búza­talaj, hol 18—20 mázsa búza, 18—20 rozs, 20—22 árpa, 25—28 zab terem meg.

Igen jó lapály árpatalaj, hol 16— Itt méter- mázsa búza, 14—19 rozs 18—23 árpa, 20—27 zab terem meg.

Igen jó I. osztályú búzatalaj, hol 13—18 mázsa búza, 14—f8 rozs, 18—21 árpa, 21—27 zab terem meg.

Igen jó II. osztályú búzatalaj hol 10—13 mázsa búza, 12—14 rozs, 14—17 árpa, 17—21 zab terem meg katasztrális holdanként.

I. oszt. árpatalaj, ahol 12— 14 búza, 14—16 rozs, 17—19 árpa, 18—21 zab;

II. oszt. árpatalaj, ahol 8—10 búza 10—14 rozs, 13—16 árpa, 14—17 zab;

III. oszt. búzatalaj, ahol 9—10 búza, 9—12 rozs, 10—13 árpa, 13—16 zab;

III. oszt. árpatalaj, ahol — búza 8— 10 rozs, 9— 12 árpa, 9—12 zab;

IV. oszt. búzatalaj, ahol 7—8 búza 7—9 rozs,— árpa, 8—10 zab;

I. oszt. zabtalaj, ahol — búza, 7—8 rozs, 7—8 árpa, 9—10 zab;

II. oszt. zabtalaj, ahol — búza, 5—6 rozs,— árpa, 7—9 zab;

I. oszt. rozstalaj, ahol — búza, 6—7 rozs, 6—7 árpa, 7—8 zab;

silány nedves zabtalaj, ahol — búza, — rozs,— árpa, — zab;

II. oszt. pzstalaj, ahol — búza, 5 — rozs, — árpa, — zab;

III. oszt. rozstalaj, ahol — búza, 3—4 rozs,— árpa, — zab terem meg kát. holdanként.

Apró m agvak m agterm esztése. Az idén a tavaszi vetéseknél igen valószínűen kevés vetőmagunk lesz és így mindenfélének termesz­tését fel kell karolnunk, hogy vetetlen terü­let ne maradjon. Ki mit termesszen az a helyi viszonyoktól, rátermettségétől és hajlamától függ, amibe beleszólani nem tartjuk kívánatosnak. Azon-

96 B I Z A L O M

bán fel kell hívjuk kedves olvasóink figyelmét olyan növények termesztésére, amelyek magjára nagy szükség van és bizony kevesen foglalkoznak az annyira kívánatos magvak termesztésével. Ezekkel foglalkozni annyival kívánatosabb lenne, mert a magvaknak elég jó áruk van és termesztésük nem nehéz. Az alábbiak szerint ismertetjük ezeknek a magvaknak a termesztését.

Kapormag termesztése. A kaportnag kora tavasszal vetendő. Szereti a kissé lapályos földet. Szárazságot é̂s nedvességet jól bírja. 40—45 sor­távolságra vetendő, mivel kapálni és egyezni szük­séges. Amint a kapornak fészkei sárgák lesznek, lehetőleg kora reggel, éles késsel lemetszendők és ponyván vagy jól feltiszlítgatható helyen 6—8 napig még utóérlelni és száradni kell hagyni. Magját könnyen hullatja és így csépiése nagy gondot nem okoz. A kicsépelt mag megrostálandó. Szerződéses termelésnél métermázsánként 140 pengőt fizet a Futura. Egy holdon terem 7— 10 q mag.

Spenótmag termesztése. Középkötött agyag- és vályogtalajokon, valamint jóminöségü homokon jól terem. Sovány homokon és túlkötött, nedves, hideg, szikes talajon nem terem meg. Legjobb a talajt alája megtrágyázni jó érett istállótrágyával. Ha istállótrágyázni nem tudjuk, akkor jó az őszi szántásra mielőbb 150 kg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálit szórni, mert ez teljesen pótolja az istállótrágyát, ̂ ha vetés előtt még 70 kg körüli pétisót szórunk el. Vetés kora tavasszal történjék 82—35 cm sortávolságra. Kapálni és gyommen­tesen kell tartani. Virágzás után a hímvirágú töveket jó kitépni, ami baromfiakkal és sertések­kel felfakarniányozható, mert így a magspenótnak nagyobb lesz,a helye és szebben fejlődik és jobb magot hoz. Úgy aratható, mint a gabona és úgy is csépelendő, de lehet kézicséppel is jól csépelni.. A kicsépelt mag azonnal megrostálandó és né­hány napig vékonyan terítendő el. Sem a kapor­nak, sem a spenótnak számottevő kártevője nincs. Szerződéses termesztésnél a mag métermázsájáért 85 pengőt tizet a Futura. Egy holdon terem 9—12 q mag.

Pórémag termesztése. A pórémag termeszté­se két évet vesz igénybe, mert első évben palán­tát nevelünk, amelyeket augusztus—szeptember hónapokban ültetünk át. A póré jóminöségü, kö­zépkötött talajon termeszthető. Istállótrágyát alá adni nemszabad. Magja lehetőleg kora tavasszal vetendő 30—32 cm sortávolságra az ősszel meg­szántott talajba. Talaja porhanyóan és gyommen­tesen tartandó. Egyelni csak akkor kell, ha nagyon sűrűn áll, de kiritkítani szükséges. 'Csakis augusz­tus vagy szeptember hó elején, lehetőleg jó eső után a már előzetesen apróra elmüvelt tápdús ta­lajba ültetendő 30—35 cm sortávolságra és egy­mástól 10— 12 cm távolságra. Legjobb a ceruza­vastagságú dugvány. Megeredés után még ősszel megkapálandó.

Lucerna. Legáldottabb takarmányunk a lucer­na. Sok kipusztult belőle. Vetőmagot nem lehet

belőle szerezni, pedig nagy szükségünk van rá, annyival inkább, mert a magyar gazdatársadalom ráeszmélt a lucerna jelentőségére. Amikor ez mind így van, akkor a természet megindulásával fordít­sunk nagyobb figyelmet a lucernára, hogy minél előbb és minél jobban betölthesse azt a szerepet, amit a magyar mezőgazdaságnál, de különösen az állattenyésztésnél be kell töltsön.

A lucerna hamar fakadó növény és éppen e hirtelen fakadása miatt nagyon sokszor ártanak neki a hűvösebb idők, különösen az éjjeli fagyok. Az idei későn meginduló tavasz még elég irgal­mas volt, mert húsvét óta még nemigen volt éj­jeli fagy, ami a lucerna hajtásának a megőlöje. De akár jön a fagy, akár nem, a leghelye­sebben teSzi minden gazda, ha mindjárt ak­kor, amikor az állandó jó idők elkövetkeznek és a fagyveszélyen túl vagyunk, a lucernáját megkaszálja. Erre a kaszálásra azért van szük­ség, mert a- korán hajtő lucernát mégis csak megviseli a kikelet és legjobb a megviselt hajtá­sától megszabadítani. A lucernának úgy júliusig igen nagy a növekedési erélye és ha nem sza­badítjuk meg idejében a megviselt részeitől, akkor a hajtási erély nem érvényesül, pedig ez a gaz­daságra csak kár, mivel kevesebb lesz a hozam. Még az is előfordulhat, hogy egy kaszálással ke­vesebbünk lesz mintha az első kaszálást idejében végeztük volna. Nincs rosszabb mint, az az elgon­dolás, hogy a lucerna első kaszálásával addig vá­runk, amíg az virágozni kezd. Eddig az ideig e szára nagyon megvastagszik, alsó levelei megsár­gulnak, egész teste szívós és nehezen rágható lesz, eltekintve attól, hogy addig bizony sok idő telik el, pedig ezalatt az idő alatt a nagy növekedési erélyű lucerna már a második kaszálást is meg­növelte volna. Kaszálás után a lucernást fogasol- juk meg, hogy a talaja szellőzhessen, mert erre a lucerna gyökerének nagy szüksége van. A máso­dik kaszálásnál már várjuk meg a virágzást, mert a virágzás a növényeknek életszükségletük. Ez a kaszálás szokott legjobb maghozamot is adni, ami­re pedig nagy és feltétlen szükség van. A virág­záskor meglátjuk: milyen a magkötés. Ha rossz — lekaszáljuk szénának. Ha jó, meghagyjuk magnak, mert még ezután is kapunk legalább egy kaszá­lást. Ha lucernánk minden megerősödés hagyás nélkül, még alig kaszálhatni való és már kaszál­juk, akkor a lucernás kimerül, hamar elpusztul. Nagyon sokan nem is gondolnak erre és nem tud­ják megérteni: miért is pusztul el lucernásunk? Tehát az első kaszálással siessünk, a másodikat ne hamarkodjuk el. Most csak ennyit közlünk, mert a lucernásokra majd annak idején visszatérünk.

Felelős szerkesztő és kiadó:

GÖLLNER MÁRIA.E jótékonysági folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala:

FOGHÁZMISSZIÓ HELYISÉGE. Budapest, V., Markó-utca 27. földszint 6. szám.

Nyomatott a váci kir. orsz. fegyintézet könyvnyomdájában.