„Soha ne mondd meg az embereknek, hogy hogyan tegyék a

dolgukat! Mondd el nekik, hogy mit kell csinálni és meg fognak

lepni a találékonyságukkal.”

(George S. Patton tábornok)

Ebben az előadásban nem oldunk meg minden részletet, csak

bemutatunk néhány jellemző problémát…

Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? – Épületenként más!

Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni.

Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus.

Általában nem szükséges az interieurt kidolgozni,

inkább az épület külső megjelenésére, tömegére, a

homlokzat térbeli viszonyaira érdemes koncentrálni

…

Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!

Mivel, milyen mélységig kell foglalkozni? – Épületenként más!

1. példa: Az építészeti tér rendszere fontos

2. példa: A homlokzati rendszer fontos

Itt mindenképp megoldandó:

- Az alaprajzi elrendezés, térrendszer

- Szerkezeti rendszer (térlefedések)

Kevésbé fontos

- Homlokzati részletek

Ez tehát felfogható egy tér-tömeg modellként, ahol a

homlokzat nincs részletesen kidolgozva

Itt mindenképp megoldandó:

- Tömeg és homlokzat arányai

- Homlokzati részletek

Kevésbé fontos

- Alaprajz (belsőt nem szükséges tervezni)

- Szerkezeti rendszer

Ez az épület felfogható egy „dobozként”, aminek csak

a külső felületeit tervezzük meg

Maximalistának lenni ugyanakkor szabad!

Fő szempontok:

- Értelmezd az alapelrendezést!

- tér struktúrája

- homlokzat rendszere

- homlokzat síkbeli viszonyai

- Ismerd fel az ellentmondásokat – válassz megoldást!

- Rendezd az arányokat!

- Egészítsd ki a hiányzó részleteket!

- Használd a klasszikus alaktani ismereteket!

Nem kell minden esetben a teljes épületet kitalálni.

Elég lehet pl. a főhomlokzati traktus.

Általában nem szükséges az interieurrel foglalkozni.

…

Ezt egyeztesd a gyakorlatvezetővel!

Alapelrendezés - térrendszer

Mi az alapforma?

- Nyolcszögű központi tér

- Sugárirányban 8 db, önmagában

centrális formájú melléktér

- 16-szögű külső kontúr

Milyen a mellékterek formája?

-Legszebb a nyolcszög lenne

Milyen arányban vannak a középtérrel?

- 1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és

kedvelt reneszánsz arány

Próbálkozzunk ezzel!

Alapelrendezés - térrendszer

Mi az alapforma?

- Nyolcszögű központi tér

- Sugárirányban 8 db, önmagában

centrális formájú melléktér

- 16-szögű külső kontúr

Milyen a mellékterek formája?

-Legszebb a nyolcszög lenne

Milyen arányban vannak a középtérrel?

-1:2 a rajz alapján is elképzelhető, és

kedvelt reneszánsz arány

Mekkora a falvastagság?

- Szabadon választható(a terek mérete

esetleg lehet ennek egész számú

többszöröse – modul rendszer!)

Alapelrendezés - térrendszer

Néha a rajz nem egyértelmű…

Mekkorák a külső sarokfülkék?

A: saroktól sarokig, teljes oldalhossz

B: rövidebb (pl. oldalhossz fele)

Mivel az „A” változat esetén a faltestek túl

vékonyak lennének, maradjunk a „B”-nél

A

B

A

B

Alapelrendezés - térrendszer

Térkapcsolatok

A terek ilyen szerkesztés szerint a sarkokon

kapcsolódnának egymáshoz.

Ez nem igazán jellemző, nagyon problémás a

nyílás elhelyezése szempontjából a belső

falfelületen…

Érdemes más geometriával próbálkozni!

Alapelrendezés - térrendszer

A melléktér lehet még:

Hatszög

- A rajz is inkább sokszögű

formát mutat

- Jó térkapcsolatok adódnak

De!

Ez a reneszánszban

viszonylag ritkán használt

alaprajzi forma!

Kör

- A reneszánszban kedvelt

forma

- legtisztább térkapcsolatokat

adja a sugár irányú

átnyitásokkal

De!

A rajz nem kifejezetten erre

utal

Hozz egy döntést! Mindkettő jó lehet!

Alapelrendezés - térrendszer

Ellentmondások… alaprajz és tömegvázlat között

Milyen a homlokzati nyílás formája?

Hogy lesz a fülke belsejében 3 nyílás?

Ellentmondások…

Nyílásforma:

- Célszerűbb a homlokzathoz igazítani az

alaprajzot

Fülke osztása:

- Köztes megoldás is javasolható, pl. 3 helyett

5 részre osztani a fülke felületét

Tehát:

NE ESS PÁNIKBA!

A rajztól kicsit el lehet térni! Gondolkodj, konzultálj, találj megoldást!

Homlokzat…

Más jellegű probléma:

Az alapelrendezés tiszta és

egyszerű.

Az arányok nagyon

elnagyoltak.

A részletek kidolgozatlanok.

Homlokzat…

Arányok meghatározása:

- Az egészből kiindulva

(homlokzat befoglaló

mérete az irányadó)

- Az egységből kiindulva

(axis aránya az irányadó)

A példán az axis arányait

vettük alapul

Homlokzat…

Pyknostylos = 1 ½ D

Systylos = 2 D

Eustylos = 2 ¼ D

Diastylos = 3 D

Araostylos = 3 ½ D

A reneszánszban nem az oszloptengely-

távolságok (raszter), hanem az oszlopközök

(intercolumnium) jelentik az arányosság alapját!

A Vitruviusztól is ismert , legkedveltebb oszlopköz méretek

Palotahomlokzat számára ezek elég szűk közök,

használhatók más arányok is

(ld. A következő diát)

Homlokzat…

Oszlopközök, nyílásarányok, alaprajzi hosszúság-szélesség arány

meghatározására alkalmazható, a reneszánszban kedvelt arányok:

Zenei harmóniák:

1:2 oktáv

2:3 kint

3:4 kvart

Térarányok meghatározására (Palladio szerint):

Számtani közép: m = (a+b)/2 (pl.: 6:12:9)

Mértani közép: m = ab (pl.: 4:9:6)

Harmonikus közép: m = (pl.: 6:12:8)

ab

m

11+a b

1

2

Homlokzat…

4

3

Választott oszlopköz arány:

4:3

(rajzról leolvasva, de korrigálható!)

Vegyük figyelembe az oszloprend

belső arányait! (modul rendszer)

Homlokzat…

Azonosítsuk az oszloprendet!

Ezen a példán…?????!!!!!

Talán Korinthoszi.

Ilyenkor:

A: választunk egy leginkább

közelálló klasszikus oszloprendet,

és azt használjuk szabályos

formában

B: Ha határozott szándéknak tűnik a

szabályostól való eltérés (pl. csonka

párkány), próbáljuk közelítőleg

értelmezni, hogy milyen elemekből

áll…

ld. A következő dián!

Milyen párkány ez?

- A fejezet alapján ión (de arra nem nagyon hasonlít…)

Teljes párkány?

-Nem, fríze biztosan nincs

Függőlemez azonosítható?

-Igen (azt általában a legkönnyebb megtalálni)

Fogsor van alatta?

- Nincs

Tehát nagyjából ez:

Kétlépcsős architráv kötőtagozattal + 3 fő elemből álló geiszon

(nehéz támasztó tag + függőlemez + szíma koronázó tag)

Geiszon:

koronázó tag

függőlemez

támasztó tag

Architráv

…erre ugye mindenki emlékszik…

Oszloprend – síkok rendje

entázis (sudarasodás)

architráv síkja=

oszloptörzs felső érintősíkja

talplemez síkja=

posztamens törzs síkja

attika lábazat síkja=

architráv sík

…és természetesen erre is…

golyvázatnál

sarkokon

A párkány vonalvezetése, szögtörése, síkváltásai:

A párkány architráv alsó éle mindig a falsarok, pilaszter, oszlop kontúrját követi!

(oszlop/féloszlop/háromnegyed-oszlop esetén a kör megfelelő irányú érintősíkját)

Erre mérjük fel MINDEN IRÁNYBAN a teljes párkányprofilt, az összes tagozat követi a kontúrt

Kivételek előfordulnak!

(az X jelnél a függőlemeztől felfelé a középső „lépcső” a konzolok torlódása miatt maradt ki)

X

Nyílások, részletformák…

Válasszunk egy jellegében

hasonló keretformát

(ld. gyakorlaton megismert

típusok)

Fontos a korszak, épülettípus

jellemző megoldásainak

megismerése –

Nézegess képeket!

…a barátod!