Embed Size (px)
Citation preview
1
A 2017. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK
ELEMZÉSE
BÜKKÁBRÁNYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁJA
(3431 Vatta, Szemere Bertalan utca 60)
OM201337
2
Tartalomjegyzék
TÖRVÉNYI HÁTTÉR ....................................................................................................................... 3
AZ ELEMZÉS CÉLJAI ....................................................................................................................... 3
HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................................... 3
A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK .................................................. 6
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS MEGSZERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA ............. 8
KOMPETENCIAMÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2013-2017 ........................................................ 10
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2017: TELEPHELYI EREDMÉNYEK RÉSZLETES
KIÉRTÉKELÉSE……………………………………………………………………………………………………………………………….18
INTÉZKEDÉSI TERV A SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁBAN A 2017. ÉVI MÉRÉS EREDMÉNYEI
ALAPJÁN………………………………………………………………………………………………………………………………………29
ZÁRADÉK……………………………………………………………………………………………………………………………………..32
3
1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR
Az országos méréseket a legmagasabb szinten szabályozzák: A felmérés eredményéről a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (2) bekezdése alapján a tanév
rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon és időpontig minden intézmény és
fenntartó visszajelzést kap. Ez segíti az intézményeket abban, hogy objektív képet kapjanak
teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat a felmért tudásterületeken.
Az Oktatási Hivatal a mérés eredményeiről országos elemzést készít. A Hivatal az országos
elemzést megküldi a minisztériumnak, amely a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott időpontig a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozza.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. §-ában foglaltak szerint az
iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét,
hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az
adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért
évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára
vonatkozóan nem érte el a meghatározott képességszinteket.
Ezt a dokumentumot a tanítványaink teljesítményének javítása érdekében készítjük el.
2. AZ ELEMZÉS CÉLJAI
1. Az iskola minden pedagógusa rendelkezzen az országos méréshez kapcsolódó
professzionális ismeretekkel.
2. Legyen azonnal hatékony és eredményes - az egyes tanulókra hatva – a fejlesztés.
3. Legyenek szabályozottak az iskola mérési és értékelési folyamatai.
4. Legyenek szabályozottak az iskola országos mérési rendszerhez kapcsolódó belső
folyamatai.
5. Rendelkezzen az iskola szakszerű mérőeszköz-tárral.
3. HELYZETELEMZÉS
Iskolánk a helység egyetlen általános iskolája, mely felvállalja a helyi 1-8. és a szomszédos
község – Borsodgeszt - 1-8. osztályos általános iskolás-korú gyermekeinek nevelésével,
4
oktatásával járó feladatokat. Az utóbbi időben mindkét falu lakosainak száma megfogyatkozott,
ez megmutatkozik a tanulói létszám alakulásában is (a 2016/2017-es tanévet 73 fő tanulóval
zártuk, a 2017/2018-as tanévet 64 fő tanulóval kezdtük).
Az iskolában a nyolc évfolyamos képzés 6 tanulócsoporttal valósul meg, mert az alacsony
tanulólétszám miatt az 1-2., valamint 3-4. összevont osztály indítására kaptunk engedélyt a
fenntartó Mezőkövesdi Tankerületi Központtól.
Az intézmény típusa: 8 osztályos általános iskola
Szakfeladat:
Általános iskolai tanulók, sajátos nevelésű általános iskolai tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása / 1-4. évfolyamon /
Általános iskolai tanulók, sajátos nevelésű általános iskolai tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása / 5-8. évfolyamon /
A tanulók száma a 2016/17. tanévben: 73 fő
HH-s tanulók száma: 3 fő
HHH-s tanulók száma: 2 fő
Rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülők száma: 41 fő
SNI-s tanulók száma: 10 fő
BTMN-es tanulók száma: 14 fő
Mivel a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális és anyagi helyzete eltérő, ezért
nevelő és oktató munkánkat ezek figyelembe vételével szervezzük meg. Tanórán és tanórán
kívül is megpróbáljuk segíteni a hátrányos helyzetű, a BTMN-s és SNI-s gyerekek
felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelten fontos feladatnak tartjuk a tehetséges, jó képességű
tanulók fejlesztését is.
Személyi feltételek:
A szakfeladatok ellátásának személyi feltételei adottak intézményünkben. Az elmúlt
időszak stabil, jól képzett tantestülete - nyugdíjazás, munkahelyváltás, áttanítások - miatt szinte
teljesen átalakult. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákat, fiatal, pályakezdő
5
kollégák váltották föl. Azonban az így kialakult tantestület is –végzettsége alapján - képes
megfelelni az új pedagógiai kihívásoknak, a kötelező feladatokat saját körülményeire
alkalmazni.
A kis létszámú nevelőtestület hivatásból végzi tevékenységét, pedagógiai munkáját.
A pedagógus létszám alakulása:
PEDAGÓGUSOK LÉTSZÁM
Tagintézmény-vezető
Tanító illetve tanár
1 fő
7fő
Összesen 8 fő
Áttanító más intézményből/óraadó 3 fő
A tanulók egyéni teljesítményét a feladatok szintjén is meg kell vizsgálnunk, és ez
alapján kell következtetéseket levonnunk arra vonatkozóan, hogy mely tartalmi területek és
gondolkodási műveletek oktatásában vannak hiányosságaink.
A tantestületi értekezleten ismertetésre kerülő anyag elsősorban a telephelyi jelentés
adatainak elemzéséből áll. Célja az intézmény teljesítményének bemutatása és összehasonlítása
más hasonló körülmények között működő iskolák eredményeivel. Az alapszint alatt teljesítő
tanulók kompetenciáinak javítása érdekében a felsős szaktanárok a matematika- és magyar
szakos tanárok, tanítók javaslatai alapján meghatározzák a fejlesztés céljait, módszereit és
tevékenységi formáit. A kompetenciák fejlesztését már alsó tagozattól kezdve végezzük.
Különös figyelmet fordítunk
- a matematikai eszköztudás
- az értő olvasás
- a tanulás tanításának fejlesztésére.
6
4. A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYESSÉGÉT
BEFOLYÁSOLÓ TARTALMI TÉNYEZŐK
Iskolánkban a szövegértő képesség, a probléma megoldó gondolkodás és a matematikai
eszköztudás fejlesztése a mindennapi oktató-nevelő munkánk szerves része elsőtől a nyolcadik
évfolyamig. A fejlesztés tartalmi kereteit helyi tantervünk, pedagógiai programunk és
tanmeneteink tartalmazzák.
Alsó tagozat:
Terület Fejleszteni kívánt készség Hogyan Felelősök
elemi olvasási készség - olvasáskészség
- szókincsbővítés
- szövegértés
- különböző típusú szövegek
feldolgozása
- néma/hangos olvasás
- ismeretlen szavak
magyarázata
- véleményalkotás az
olvasottakkal
kapcsolatban
- egyszerű
kérdés/válasz
- címvizsgálat
Végrehajtja:
1-4. évfolyamon tanító
pedagógusok tanórai keretek
között
Koordinálja és ellenőrzi:
tagintézmény-vezető
elemi számolási készség - alapműveletek
- mértékegységváltás
- logikai gondolkodás
- számok valódi, alaki és helyi értéke
- alapműveletek
- fejben számolás
- mértékegységváltás
tevékenykedtetéssel
- kombinatorikus feladatok
elemi gondolkodási képesség - rendszerező képesség
- problémafelismerés,
megoldás
- elvont gondolkodás
- rendszerezés
megadott
szempontok szerint
- olvasmányok
részekre bontása
- lényegkiemelés
- vázlatírás
- a szövegből
lényeges információk
kiemelése
- memóriafejlesztés
- értelmezés segítése
rajzzal, kérdéssel,
magyarázattal
íráskészség - figyelemkoncentráció
- helyesírás készség
- íráskép fejlesztése
- írástempó fejlesztése
7
Felső tagozat:
Terület Fejleszteni kívánt készség Hogyan Felelősök
matematikai eszköztudás - alapműveletek biztos
ismerete
- mértékegységváltás
- mérések
- térbeli tájékozódás
- matematikai gondolkodás
- szöveges feladatok
- grafikonelemzés
- térleképezés
- térképi
távolságmérés
- halmazba sorolás
Végrehajtja:
5-8. évfolyamon tanító
pedagógusok tanórai keretek között (valamennyi tantárgy)
Koordinálja és ellenőrzi: tagintézmény-vezető
Ütemezés: folyamatos
szövegértés - megértő olvasás
- önálló
feladatmegoldás
- olvasási tempó
- kifejezőkészség
- szöveg olvasása,
értelmezése
- fogalommagyarázat - visszakérdezés
- bemutatás
- dramatizálás
- lényeges adatok,
információk, vázlat
- szövegalkotás
- olvasás hangerő
változtatással
- ütemes versmondás
- véleményalkotás
szemléltetett
tárgyról
- képleírás
gondolkodási képesség - logikus gondolkodás
- emlékezetfejlesztés
- térbeli tájékozódás
- asszociációs
képesség
- analógiafelismerés
- ok-okozati
továbbgondolás
- problémamegoldás
- fordított
szövegezésű
feladatok
- történet kitalálása
/szókészlet, jelek/
- ábraelemzés
- asszociáció /szó,
kép, rajz alapján/
- térképelemzés
- nagyságrendek
viszonyítása
/térfogat, idő/
- ábrák felidézése
- képek közötti
tartalmi kapcsolat
- kísérlet
- következtetések
heti 1 óra a 6. és a 8.
évfolyamon
kompetenciafejlesztésre a
pedagógus időkeret
függvényében
anyanyelvi és matematikai
kompetenciák - on-line és papír
alapú feladatok megoldása,
- tanulók felkészítése
a mérésekre
8
5. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK MEGSZERVEZÉSE,
LEBONYOLÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA
Iskolánkban az OKM előkészítése és megszervezése az egész tantestület közös ügye. Az
utóbbi négy évben a méréssel járó koordinációs feladatokat Németh Linda intézményi
koordinátor és a tagintézmény-vezető látja el.
A mérések előkészítése az évek óta kialakult és megszokott eljárásrend szerint zajlik:
1. A pedagógusok figyelmének szóbeli felhívása tanév eleji értekezleteken. Tanév
rendjének ismertetése, kifüggesztése jól látható helyen.
2. Szülők szóbeli tájékoztatása a tanév eleji szülői értekezleten.
3. Tanulók szóbeli tájékoztatása a tanév eleji szaktárgyi és osztályfőnöki órákon.
4. Tanulók folyamatos kompetenciafejlesztése egész tanévben.
5. Novemberi adatszolgáltatás, mérési azonosítók generálása.
6. Májusban a szülők szóbeli tájékoztatása a szülői értekezleteken.
7. Májusban a tanulók figyelmének többszöri felhívása.
8. Májusban a mérési azonosítók, és tanulói adatok karbantartása.
9. Tanulói kérdőívek fontosságának hangsúlyozása.
10. Tanulói kérdőívek kiosztása.
11. A pedagógusok figyelmének írásbeli felhívása. Mérési forgatókönyv elkészítése,
kifüggesztése jól látható helyen.
12. Mérésvezetők kiválasztása, tájékoztatása.
13. Mérés előtti online teendők elvégzése, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek nyomtatása.
14. Mérés lebonyolítása.
15. Tanulói kérdőívek visszagyűjtése.
16. Mérés utáni online feladatok elvégzése, felület lezárása.
17. Az Oktatási Hivatalnak visszaküldendő csomag gondos összeállítása, becsomagolása.
9
Telephelyünkön az OKM lebonyolításában iskolánk minden pedagógusa segítséget nyújt
vagy részt vesz. Ezen a napon a mérésben nem résztvevő osztályok és pedagógusok rendhagyó
forgatókönyv szerint végzik a munkájukat. Ők fegyelmezett magatartásukkal, szigorú
szabályok betartásával segítik a mérésben résztvevő tanulók és pedagógusok munkáját.
Alapszabályaink:
- Minden szabad pedagógus óraközi ügyeletet lát el.
- A földszinti termekben és az előttük lévő folyosón kizárólag a mérésben érintett osztályok
tartózkodhatnak.
- A mérésben nem érintett osztályok a számukra kijelölt emeleti, vagy földszinti
tanteremben töltik a délelőttöt.
Az intézményi és a telephelyi háttérkérdőív maradéktalan kitöltéséért a telephelyi koordinátor,
a tagintézmény-vezető és az intézményvezető felel.
10
6. KOMPETENCIAMÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2013-2017
Az elmúlt évek telephelyi átlageredményeinek összehasonlító táblázatából kitűnik, hogy
intézményünk rendre az országos átlageredmények megbízhatósági tartományán belül
teljesített, mindösszesen két kivétellel: 2014-ben az akkori 8. osztály matematikából és
szövegértésből ért el magasabb eredményt az országos átlagnál.
A tavalyi év részvételi adatai az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakultak. Már itt is
látható, hogy a telephely családi háttér-indexe nem kerül kiszámításra, mert az index-szel
rendelkező tanulók száma a küszöbérték alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy a mérés eredménye
sem lesz feltétlenül reprezentatív a telephely egészére vonatkozóan.
A 2017. évi kompetenciamérés telephelyi eredményeit – viszonyítva az országos,
valamint a községi és kisközségi általános iskolák teljesítményéhez – a következő táblázat
szemlélteti:
11
A fenti táblázatból látható, hogy az országos átlageredmény a matematikai
eszköztudás terén a 6. évfolyamon 1497, a 8. évfolyamon pedig 1616 volt. A vattai Szemere
Bertalan Tagiskola (a továbbiakban: SZBT) 6. osztályosainak eredménye matematikából
1408, míg a 8. osztályosoké 1540. A 8. osztály eredménye így szignifikánsan alacsonyabb,
mint az országos átlag, a 6. osztályé viszont nem különbözik szignifikánsan az országos
átlageredménytől. Hasonló a helyzet a szövegértés területén is. Ennek országos
átlageredménye a 6. évfolyamon 1503, míg a 8. évfolyamon 1571. A SZBT 6. osztályosainak
eredménye szövegértésből szignifikánsan nem mutat eltérést, mint az országos átlag, és a 8.
osztályosoké sem tér el attól lényeges mértékben, hanem minimálisan ugyan, de még
magasabb is.
Ha a telephelyi eredményeinket összevetjük a községi és kisközségi általános
iskolákéval, akkor a következő megállapításokat tehetjük. A matematikai eszköztudás
területén a vattai 8. osztály gyengébben teljesített a községi és kisközségi iskoláknál is, míg
a 6. osztályosok nem térnek el attól nagyobb mértékben. A szövegértés területén pedig az
országosnál ugyan szignifikánsan gyengébb eredményt ért el a 6. osztály, de a községi és
kisközségi iskolák mezőnyében ez az eltérés már nem jelentős. A 8. osztályosaink
szövegértési teljesítménye pedig itt is jobb, mint községi és kisközségi szinten, ha nem is
relevánsan.
12
Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változás
kényszerével szembesítik az intézményt. A tanulói kompetenciafejlesztést szem előtt tartva
módosításokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség.
Az összegző telephelyi jelentésből kitűnik, hogy magas az alapszint alatt teljesítő
tanulók aránya, és a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya is elgondolkodtató képet mutat
főleg a matematika képességterületen.
A gyengébb teljesítmények lehetséges okai a következők lehetnek:
a mérési adatokat nem tudjuk következetesen visszacsatolni a nevelési-oktatási
folyamatba;
a mérés hasznosságát nem érzékeljük;
egyes feladattípusok ismeretlenek és nem értelmezhetőek a tanulók részére;
a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen;
sokszor a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét.
13
További nehézséget jelent az is, hogy a Nemzeti Alaptanterv nem okvetlenül
kompetenciaalapú. Nehéz úgy kompetenciákat fejleszteni, hogy a tanterv a tárgyi tudásra
helyezi a hangsúlyt. Nehézségként jelenik meg az is intézményünkben, hogy az elmúlt
tanévekben folyamatos pedagógushiánnyal küzdünk. Magas volt az áttanítások száma, így a
felzárkóztató és kompetenciafejlesztő foglalkozásokra nem vagy alig maradt órakeret.
Képességszintek alakulása a 6. évfolyamon – matematika:
Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - matematika
Ha az egyes kompetenciaterületek eredményeit vizsgáljuk A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya:
14
Az eredményből látható, hogy a képességmérésben részt vevő tanulók 40 %-a az 1.
képességszintet tudta csak teljesíteni, ami azt jelenti, hogy csak ismerős, főleg matematikai
szituációkban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések
megválaszolására; jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok
megoldására; közvetlen utasításokat közvetve rutinszerű eljárások végrehajtására; a feladat
kontextusából nyilvánvalóan következő lépések végrehajtására képesek. A tanulók 60 %-a
képes az előzőeken túl egyszerű érvelés és az eredmények szó szerinti értelmezésére; egyszerű,
jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazására.
Képességszintek alakulása a 8. évfolyamon – matematika:
A nyolcadik osztályosok képességszintjei már árnyaltabb képet mutatnak: 1 tanuló
teljesített a 2. képességszinten. A tanulók 85%-a a 3. és 4. képességszinten van, ami azt jelenti,
hogy már képesek egyszerűbb probléma megoldási stratégiák kiválasztására és alkalmazására,
valamint összetettebb vagy kevésbé ismerős újszerű szituációjú többlépéses feladatok
megoldására is. Sajnos egy tanuló sem érte el az ötödik képesség szintet, amely már azt is
jelentené, hogy széles körű és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek és készségek
birtokában is vannak.
15
Képességszintek alakulása a 6. évfolyamon – szövegértés:
Az eredményekből látható, hogy a tanulók 50%-a nem vagy alig éri el a 2.
képességszintet, ami azt jelenti, hogy csak a szövegben kiemelt vagy többször előforduló
információk visszakeresésére képesek. A tanulók másik 50%-a már képes s szöveg céljának a
felismerésére, a szereplők szándékai közötti különbség felismerésére, valamint a szövegben
elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítására.
Képességszintek alakulása a 8. évfolyamon – szövegértés:
A nyolcadik osztályosok eredménye szövegértésből is árnyaltabb képet mutat. Senki
nem teljesített a 3. képességszint alatt, és a tanulók 16%-a elérte a 6. képességszintet, ami azt
jelenti, hogy képes a szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, implicite megfogalmazott
16
információk és kategóriák azonosítására és összekapcsolására, valamint a figyelmet erősen
elvonó tartalmi elemek között is biztonsággal eligazodik, a szöveg típusától, témájától,
terjedelmétől függetlenül.
Telephelyre vonatkozó létszámadatok a 6. és 8. évfolyam vonatkozásában 2017-ben:
17
Bár a hivatalos adatok szerint a felmért tanuló között összesen 2 SNI-s volt, és 4
BTMN-es, vannak közöttük olyanok, akik vagy korábban voltak BTMN-esek vagy pedig azóta
kapták meg ezt a státuszt. Továbbá az intézményünkben tanító pedagógusok évek óta
tapasztalják és messzemenően egyetértenek abban, hogy a szóban forgó osztályok szinte egytől
egyig kivételesen gyenge képességű és végletekig alulmotivált tanulókból állnak, akik persze
nem véletlenül ilyenek. Kisközségi iskola lévén jól ismerjük a családi környezetüket is,
ahonnan érkeztek, így pontosan tudjuk, hogy mennyire zilált otthoni körülményekkel és
elhanyagoló szülői hozzáállással rendelkeznek ezek a gyerekek. Ezeken felül érdemes
megemlítenünk azt is, hogy ilyen alacsony létszám mellett a felmérés reprezentatív értéke már
igencsak kétséges.
18
Jelen helyzetelemzésből kitűnik, hogy iskolánkban magas az alapszint alatt teljesítő tanulók
aránya, és a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya is elgondolkodtató képet mutat mindkét
képességterületen.
7. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2017: TELEPHELYI
EREDMÉNYEK RÉSZLETES KIÉRTÉKELÉSE
A 2017-es Országos kompetenciamérés telephelyi jelentése alapján a vattai Szemere
Bertalan Tagiskola mérésben részt vett tanulóinak száma a 6. évfolyamon [továbbiakban: 6.v]
10, míg a 8. évfolyamon [továbbiakban: 8.v] 7 fő volt.
Amint az az alábbi táblázatból első látásra kitűnik, a vattai telephely teljesítménye
szignifikáns eltérést csak a 8. osztályos országos matematika átlageredményhez képest mutat,
a többi területen viszont megfelel mind a kisközségi, mind a községi, mind pedig az országos
átlageredménynek. A számok alaposabb vizsgálata pedig kimutatja, hogy a 8. osztályos
szövegértés eszköztudás tekintetében csekély mértékben ugyan, de meg is haladtuk az országos
átlagot. Ez sajnos nem mondható el a többi terület (szövegértés 6.; matematika 6. és 8.)
esetében, ezek ugyanis minimális mértékben alatta maradtak nem csak az országos, hanem a
másik két viszonyítási csoport (községek és kisközségek) eredményének is.
Átlageredmények
Mérési terület Évfolyam Képzési forma
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány)
A telephelyen Országos
Az első viszonyítási csoport
A második viszonyítási csoport
Neve Eredménye Neve Eredménye
Matematika
6. ált. isk. 1408 (1302;1532)
1497
(1496;1498) Községi ált. isk.
1442
(1439;1444)
Kis községek ált. isk.
1430
(1424;1434)
8. ált. isk. 1540 (1491;1583)
1612
(1611;1613) Községi ált. isk.
1543
(1540;1545)
Kis községek ált. isk.
1535
(1528;1540)
Szövegértés
6. ált. isk. 1386 (1219;1569)
1503
(1502;1505) Községi ált. isk.
1434
(1432;1437)
Kis községek ált. isk.
1408
(1402;1412)
8. ált. isk. 1574 (1457;1695)
1571
(1570;1572) Községi ált. isk.
1503
(1500;1505)
Kis községek ált. isk.
1493
(1487;1498)
A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték
A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték
19
Ez a teljesítmény beleilleszkedik az utóbbi időszakban megfigyelhető gyengülő tendenciába,
de ha összehasonlítjuk a megelőző 4 év átlageredményeivel, akkor szignifikáns eltérést nem
tapasztalunk, sőt, megállapítható, hogy a tavalyi év 8. osztályos matematika és szövegértés
eredménye még jobb is lett, mint a 2014-es 8. évfolyamé. (Hozzá kell azonban tennünk, hogy
a 2014-es végzős évfolyam zöme meglehetősen gyenge képességű tanulókból állt: 1 SNI, 5
BTMN, 2 HHH.):
A telephely eredménye az eddigi kompetenciamérésekben
Mérési terület Évf. Képzési forma
Átlageredmény (megbízhatósági tartomány)
2017 2016 2015 2014 2013
Matematika
6. ált. isk. 1408
(1302;1532) 1268
(1195;1370)
1370
(1280;1464)
1420
(1346;1499)
1445
(1382;1507)
8. ált. isk. 1540
(1491;1583) 1619
(1568;1686)
1520
(1440;1586)
1342
(1269;1430)
1614
(1564;1651)
Szövegértés
6. ált. isk. 1386
(1219;1569) 1320
(1218;1424)
1353
(1264;1452)
1369
(1273;1480)
1445
(1387;1517)
8. ált. isk. 1574
(1457;1695) 1570
(1430;1704)
1443
(1328;1528)
1331
(1244;1416)
1564
(1481;1628)
A 2017. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan magasabb
A telephely 2017. évi eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott év eredményétől
A 2017. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan gyengébb
A kompetencia feladatsorok összeállításánál egy hét fokozatú skálán képességszinteket
határoznak meg. Ezeket a képességszinteket az adott tanévben az országos mérések keretében
felmért tanulók begyűjtött teljesítményértékei alapján határozzák meg pedagógiai,
méréselméleti és statisztikai számítások alapján. Az alapszint 6. osztályban matematikából és
szövegértésből egyaránt a 3. képességszint, 8. osztályban pedig a 4. képességszint. Nagyon
fontos indikátor a minimumszint. Ez mindkét évfolyamon eggyel alacsonyabb szintet jelent az
alapszintnél, tehát 6. osztályban a 2. képességszintet, 8. osztályban pedig a 3. képességszintet.
Akkor kell intézkedési tervet készítenie az intézménynek, ha egy adott évben elvégzett mérés
eredményei alapján a felmért évfolyamokra járó tanulók nem érték el az előírt minimumot,
azaz, ha
a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem
érte el a 2. képességszintet,
a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem
érte el a 3. képességszintet.
20
Az alábbi két táblázat kimutatja, hogy bár az alapszintet el nem érő tanulóink aránya magasabb,
mint az országos átlag, a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya csak a 6. osztályos
matematika eszköztudás esetében éri el az 50%-ot, a 8. osztályos matematika és szövegértés
esetében pedig a mutatóink még jobbak is, mint az országos átlag.
Az alapszintet el nem érő tanulók aránya
Mérési terület Évfolyam Képzési forma Alapszint
Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%)
A telephelyen Országosan
A megfelelő képzési típusban/településtípusban
Matematika
6. ált. isk. 3. képességszint
60,0 37,9 50,1
8. ált. isk. 4. képességszint
71,4 41,7 55,8
Szövegértés
6. ált. isk. 3.
képességszint 50,0 23,0 34,9
8. ált. isk. 4. képességszint
57,1 33,6 46,9
A minimumszintet el nem érő tanulók aránya
Mérési terület Évfolyam Képzési forma Minimum szint
A minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya (%)
A telephelyen Országosan
A megfelelő képzési típusban/településtípusban
Matematika
6. ált. isk. 2. képességszint
50,0 15,1 22,7
8. ált. isk. 3. képességszint
14,3 19,5 29,8
Szövegértés
6. ált. isk. 2. képességszint
30,0 8,0 13,6
8. ált. isk. 3. képességszint
0 14,1 22,7
A képet tovább árnyalják a tanulói létszámadatok és a diákok előző év végi matematikajegyei,
melyekből látható, hogy a 6.v 10 jelentésben szereplő tanulója közül 4 fő sajátos nevelési
igényű vagy problémákkal küzdő gyermek. A matematikajegyeik tekintetében sem meglepő
talán, hogy 1 fő évismétlő, további 5 fő pedig csak elégséges. Ugyanezen mutatókat vizsgálva
a 8.v esetében megállapítható, hogy 1-1 fő SNI és BTMN-es tanuló mellett a 7 főből 2-2 csak
az elégséges vagy közepes osztályzatot érte el egy évvel korábban matematikából:
21
A 6.v létszámadatai
Osztály neve
Tanulók száma
Összesen SNI tanulók Mentesült tanulók
BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosult tanulók
A jelentésben szereplők
6 v 12 1 0 3 0 11 10
Összesen 12 1 0 3 0 11 10
A 6.v jelentésre jogosult tanulóinak előző év végi matematikajegye
Osztály Szerepel-e a jelentésben?
Előző év végi matematikajegy
Összesen - 1 2 3 4 5
6 v Jelentésben szereplők 0 1 5 1 2 1 10
Jelentésben nem szereplők 0 0 0 0 1 0 1
A 8.v létszámadatai
Osztály neve
Tanulók száma
Összesen SNI tanulók Mentesült tanulók
BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosult tanulók
A jelentésben szereplők
8 v 9 1 0 1 0 8 7
Összesen 9 1 0 1 0 8 7
A 8.v jelentésre jogosult tanulóinak előző év végi matematikajegye
Osztály Szerepel-e a jelentésben?
Előző év végi matematikajegy
Összesen - 1 2 3 4 5
8 v Jelentésben szereplők 0 0 2 2 3 0 7
Jelentésben nem szereplők 0 0 1 0 0 0 1
6. OSZTÁLY – MATEMATIKA
Az alábbi diagram tanúsága szerint matematikából a tavalyi évben országosan a telephelyek
73%-a teljesített hasonló eredménnyel, mint a 6.v. Szignifikánsan jobb eredményt kb. 23%,
szignifikánsan gyengébbet pedig 4% ért el. Kisközségi szinten a hasonlóan teljesítő iskolák
aránya 82%, a szignifikánsan jobb eredményt elérő iskoláké 13%, a szignifikánsan gyengébben
teljesítőké pedig 5%.
22
A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 6. osztály - matematika
A következő diagramon jól látható, hogy bár a 6. osztályos matematika eszköztudás
tekintetében országosan és a községi általános iskolák esetében is előfordul csekély mértékű
(5% körüli) 1. szint alatt teljesítő tanulói arány, Vattán 2017-ben ez 0% volt. Igaz azonban,
hogy olyan tanulónk sem akadt, aki elérte volna az 5-7. képességszintet, bár ez országosan és
községi szinten is előfordult kisebb-nagyobb mértékben. A 6.v fele az 1. szintet ütötte meg, a
másik fele pedig megoszlik a 2-4. szinten.
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 6. osztály - matematika
23
Ha a képességszintek szerinti százalékos eloszlást a 6.v csoport létszámára vetítjük le, akkor ez
a 2017-es FIT-jelentésben szereplő diagram alapján 4 főt jelent az 1. szinten, további 6-ot pedig
a 2-4. szinteken.
Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - matematika
Ha az egyes kompetenciaterületek eredményeit vizsgáljuk A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya:
6. OSZTÁLY – SZÖVEGÉRTÉS
Szövegértési eszköztudás tekintetében országosan a telephelyek kb. 80%-a teljesített
hasonlóan, mint a 6.v. Megközelítőleg 18% ért el szignifikánsan jobb, 2% pedig szignifikánsan
gyengébb eredményt. Ugyanezen mutatók kisközségi szinten a következőképpen alakultak: a
telephelyek majdnem 89%-a hasonlóan, 6%-a szignifikánsan jobban, 5%-a szignifikánsan
gyengébben szerepelt:
A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 6. osztály - szövegértés
24
A 6.v esetében szövegértésből rosszabb képet mutat az alábbi diagram, mint matematikából. A
képességszintek szerinti százalékos megoszlás országosan és községi szinten is sokkal jobb,
mint a tavalyi 6.v tanulóinál. Az 1. szint alatti vattai 20% többszöröse az országos 1,5 és a
községi 2,7%-nak. Az 1-2. és a 4. szinten teljesítő tanulóink aránya megfelel a községi iskolák
ugyanezen szintre vonatkozó arányainak. Az 5. képességszintet elérő tanulóink aránya
majdnem duplája a községi iskolákénak, és az országos átlagot is meghaladja. A 3. szinten álló
tanulók aránya a 6.v-ben viszont jóval kevesebb, mint akár az országos, akár a községi átlag.
Ez magyarázható azzal a tanulói összetétellel, amely a 2017-es 6.v-t jellemezte: viszonylag
kevés átlagos képességű tanuló jutott viszonylag több jó és gyenge képességű tanulóra.
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 6. osztály - szövegértés
Ez a képességszint szerinti eloszlás a 6.v mérési csoport létszámára levetítve 2 főt jelent az 1.
szint alatt, 3 főt az 1-2. szinten, 1 főt a 3. szinten, és 2-2 főt a 4-5. szinten. A 6-7. képességszintet
egy tanulónk sem érte el:
25
Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - szövegértés
8. OSZTÁLY – MATEMATIKA
A matematika eszköztudás területén az ország általános iskolai telephelyeinek 56%-a teljesített
hasonló eredménnyel, mint a tavalyi 8.v, 34%-a szignifikánsan jobban, míg 10%-a
szignifikánsan gyengébben. A kisközségi telephelyek esetében ezek a mutatók megközelítőleg
73%-ban hasonlóak, 11%-ban szignifikánsan jobbak, 16%-ban pedig szignifikánsan
gyengébbek:
A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%)
8. osztály - matematika
Az alábbi diagram adatai látszólag ellentmondanak az átlageredményeknek, miszerint a 8.v
matematika eszköztudásból szignifikánsan alatta marad az országos teljesítménynek. Míg
országosan a mért tanulók 6,8%-a, községi szinten pedig 11,5%-a mozog az 1. szinten vagy az
alatt, addig Vattán ez 0%. A 8.v tanulóinak 57%-a (a községi és országos átlag duplája) érte el
26
a 3. képességszintet, majdnem 29%-uk pedig a 4. szintet, ami nagyjából megfelel az országos
és községi átlagnak. Az 5-7. szintet viszont egy tanulónk sem ütötte meg, pedig ez az arány a
községi iskolák esetében 20%, míg országosan 32%. Valószínűleg ez utóbbi mutató az, ami
miatt a tavalyi 8.v matematika eszköztudása szignifikánsan gyengébb lett, mint az országos
átlageredmény:
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 8. osztály - matematika
Az egyes diákok teljesítményére lefordítva ez az eredmény a következőképpen alakult: az 1.
szint vagy az alatt 0 tanuló, a 2. szinten 1 tanuló, a 3-4. szinteken 6 tanuló, az 5-7. szinten 0
tanuló végzett:
Adott eredményt elért tanulók száma: 8.v - matematika
27
8. OSZTÁLY – SZÖVEGÉRTÉS
Ahogy az a következő diagramon első pillantásra látható, ez a mérési csoport és ez a
kompetenciaterület hozta a vattai telephely legjobb mérési eredményét a 2017-es évben.
Országosan a telephelyek 81%-a teljesített hasonlóan mint a 8.v, szignifikánsan jobban
mindössze 6%, szignifikánsan gyengébben pedig 13%. A kisközségi telephelyekkel való
összevetésben a következő kép alakult ki: hasonló eredményt 80% ért el, szignifikánsan
gyengébbet 20%, míg szignifikánsan jobbat 0%.
A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%)
8. osztály - szövegértés
Az alábbi diagram is ezt a jó eredményt támasztja alá, miközben az is látszik, hogy egyéni
kiemelkedő teljesítmény nem volt benne, mivel a 8.v tanulói kizárólag a 3. és az 5. szinten
mozogtak. Eközben kimaradt a 4., valamint a 6-7. szint.
28
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 8. osztály - szövegértés
Ez tanulói létszámra lebontva azt jelenti, hogy 4 fő érte el a 3. képességszintet, míg 3 fő az 5.
szintet:
Adott eredményt elért tanulók száma: 8.v - szövegértés
29
INTÉZKEDÉSI TERV A SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁBAN A
2017. ÉVI MÉRÉSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN
Célmeghatározás: A 2017. évi Országos kompetenciamérésen nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt
teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása.
Szükséges erőforrások:
• Humán: Érintett tanítók, tanárok, osztályfőnökök, intézményi koordinátor
• Tárgyi feltételek: (szak)tantermek felszereltségének, az intézmény eszközellátottságának javítása
Érintettek köre: Tanulók, szülők, pedagógusok
Az intézkedés indoklása: A 2017. évi mérés során a SZBT 6. és 8. évfolyama az országos, községi, ill. kisközségi
átlageredmények szintjén teljesített.
A feladat megjelölése: A 2017. évi mérés eredménye alapján a tagintézmény-vezető és az intézményi koordinátor
elkészítette a mérések elemzését és kiértékelését, majd ezek alapján az alábbi javaslatokat és eljárásrendet
dolgoztuk ki.
A fejlesztés lehetőségei intézményünkben a kompetenciamérés eredményességének növelése érdekében:
a szaktanárok konzultációjának erősítése;
a tanítók és a felsős szakos tanárok együttműködésének növelése;
új módszert követő pedagógusok munkájának tantestületi szintű megismertetése;
szakmai-módszertani kultúra bővítése;
a megismert új módszerek tantestületen belüli terjesztése;
egységes taneszköz használata;
a kompetenciamérés javítási elveinek megismerése, megismertetése, alkalmazása valamennyi tantárgy
esetében;
a mérések eredményeinek javítására való törekvés;
tanmenetek felülvizsgálata, kiegészítése, a kompetenciaalapú módszertani elemek,
kompetenciafejlesztésre való törekvés megjelenítése, az időkeret hatékony kihasználása, a
kompetenciamérés javítási elveinek beépítése;
az iskolai gyakorlatban alkalmazott tanulásszervezés megtekintése óralátogatással, különös tekintettel az
alsóból a felsőbe történő átmenetre. A hospitálás lehetőséget ad a konzultációra, a látottak megvitatására;
oktatástechnikai eszközök bemutatása, alkalmazása: e-tanulás tanórába illesztésének lehetőségei a
gyakorlatban, a meglévő eszközök felhasználásával;
30
szakmai nap, bemutatóóra – a tantestület egészének; helyi alkalmazások, szaktanárok módszertani
tapasztalatcseréje, új taneszközök és kiadványok bemutatása, a bevált gyakorlatok továbbadása;
a meglévő, már használt tankönyvek számbavétele, a tartós tankönyvek minőségének, állagának
ellenőrzése; a kompetenciafejlesztő tananyag feldolgozás kritériumainak való megfelelés vizsgálata, új
tankönyvek, tankönyvcsaládok megismerése, döntés a kompetenciafejlesztő tankönyvek mellett;
továbbképzési terv felülvizsgálata: a képzési kínálat áttekintésével felkészülni, és lehetőséget teremteni a
tantestület minél több tagja részére megújuló ismeretek befogadására. Cél a gyakorlatorientált képzések
előnyben részesítése;
országos kompetenciamérés 6-8. osztályokban: méréselemzés;
nevelőtestületi értekezlet: eredmények ismertetése, elemzése.
Eljárásrend Cél Elvégzendő
feladatok Módszerek,
eszközök Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi
A 2018.évi
mérés
adatainak
megismerése,
elemzése
Az országos mérés
adatainak letöltése,
megismerése
Internetes adatok
letöltése, feldolgozása
intézményi
koordinátor
Megjelenést követő
hónap végéig
Intézményi,
Telephelyi jelentés
Tagintézmény-vezető
Adatok elemzése Intézményi jelentés
elemzése, osztályok
teljesítménye, egyéni
teljesítmények
intézményi
koordinátor,
szaktanárok
2019. április, május,
június
Összefoglaló
táblázatok, szöveges
elemzés
Tagintézmény-vezető
Az alulteljesítő
tanulók
teljesítményének
feltárása:
-Tanulási környezetre
vonatkozó jelentések
elemzése
-Háttértényezők
vizsgálata: Tanulói
szempontból a
képességek mérése
Dokumentumelemzés,
FIT-jelentés
Tanórán vizsgáljuk a
gondolkodást, az
olvasási képességeket
- és attitűd
(hozzáállás)-
vizsgálatot végzünk
összehasonlítás,
megfigyelés,
munkáltatás során
Szaktanárok,
intézményi
koordinátor,
szaktanárok
2019. április, május,
június
Folyamatos
FIT-jelentés Tagintézmény-vezető
-Pedagógus
módszertani
kultúrájának
vizsgálata
-Egyéb okok feltárása
Óralátogatás
(eredményesség,
képességfejlesztés
vizsgálata, motiválás)
Pedagógusok
távolléte miatti
helyettesítések,
pedagógusváltás,
alkalmazott
tankönyvek,
szemléltető eszközök
szaktanárok,
intézményi
koordinátor,
szaktanárok
Folyamatos Tanmenet,
foglalkozási napló,
óravázlat,
dolgozatok,
óralátogatási
ellenőrzési lap
Tagintézmény-vezető
A feltárt okok
elemzése
Összehasonlító
vizsgálat a tanulói
teljesítménnyel
2019. szeptember Rövid összefoglaló a
feltárt eredményekről
Tagintézmény-vezető
31
Cél Elvégzendő feladatok Módszerek,
eszközök Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi
Eredményes
országos
kompetenciamérés
Országos kompetencia-
méréshez kapcsolódó
tantárgyi feladatok
(matematika, magyar)
megbeszélés intézményi
koordinátor,
szaktanárok
2018.
december Tantárgyi
feladatterv Tagintézmény-
vezető
A tantárgyi
feladattervek
beépítése
a szakórákba
Alkalmazás szaktanárok Folyamatos Naplók,
tanmenetek,
óravázlatok
Tagintézmény-
vezető
A szülők
tájékoztatása az
eredményekről,
támogatottság
növelése
Szülői
értekezlet,
honlap, a szülők
bevonása a
mérési
folyamatba
osztályfőnökök,
szaktanárok 2018.
szeptember
szülői
értekezlet,
fogadó óra
Jelenléti ív Tagintézmény-
vezető
Folyamatos
gyakorló,
kompetencia
feladatok
megoldása
Gyakorlás,
felzárkóztató
foglalkozás,
egyéni
fejlesztés
differenciált
órai munka
szaktanárok Folyamatos Napló Tagintézmény-
vezető
Az esetleges
alulteljesítés
esetén intézkedési
terv készítése a
2019. évi mérésről
Adatfeldolgozás szaktanárok,
intézményi
koordinátor
2019. június Intézkedési terv Tagintézmény-
vezető
Következő mérés
előkészítése:
-KIR jelentés:
adategyeztetés
Felmérésvezetők
képzése
-Szervezési
feladatok
(terem, szülői
tájékoztatás,
helyettesítési
rend)
Interneten
adatok
egyeztetése,
megbeszélés
intézményi
koordinátor 2019.
február,
március
2019. május
Jegyzőkönyvek,
jelenléti ívek Tagintézmény-
vezető,
intézményi
koordinátor
Mérés
lebonyolítása Kérdőív,
feladatlapok szaktanárok,
felmérésvezetők,
intézményi
koordinátor
2019. május Jegyzőkönyvek,
feladatlapok Tagintézmény-
vezető,
intézményi
koordinátor
32
ZÁRADÉK
A Bükkábrányi Arany János Általános Iskola Szemere Bertalan Tagiskolájának a
2018/2019. tanévre megfogalmazott kompetenciafejlesztésre irányuló intézkedési
tervét Oroszné Kvaszta Noémi tagintézmény-vezető a 2018. május 8-án
megtartott nevelőtestületi értekezleten ismertette, azt a nevelőtestület
véleményével elfogadta.
Az intézkedési terv:
- hatálya: 2018. szeptember 1 – 2019. június 30.
- felülvizsgálata: 2019. tavasz
- kiértékelése: 2019. május
