Borbély Anna

Kísérlet egy kétnyelvű közösség átfogó nyelvészeti bemutatására,

avagy fedezzük fel a pozitív nyelvészetet

Borbély Anna

Pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai osztályTöbbnyelvűségi Kutatóközpont

2013. 11. 05.

K 81574

Kidolgozható-e kutatási protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen nyelvészeti kutatásokat végezzünk egy olyan közösségben, ahol csupán sporadikus kutatások állnak rendelkezésre, annak érdekében, hogy a közösség nyelvi jelenségeiről a közösség tagjai is átfogó tudományos leírást kapjanak?

Az előadás elméleti kérdése

Empirikus közösségi kutatások két megközelítésben

• Fölülről jövő: – elméleti keretekből kiinduló, tudományos módszertani szabályokat követő (tesztelő, módosító) szociolingvisztikai kutatások; – célja: modell felállítása (pl. fenntartható kétnyelvűségé)

• Alulról jövő: – egy közösség érdeklődését, igényét kiszolgáló kutatás (folklingvisztika); – célja: átfogó tudományos ismeretek összegzése és átadása

Kétnyelvűség – variabilitás és változás magyarországi közösségekben: fenntartható (stabil) kétnyelvűség modell (Borbély, ???)

Empirikus közösségi kutatások

két megközelítésben

• Fölülről jövő: – elméleti keretekből kiinduló, tudományos módszertani szabályokat követő (tesztelő, módosító) szociolingvisztikai kutatások; – célja: modell felállítása (pl. fenntartható kétnyelvűségé)

• Alulról jövő: – egy közösség érdeklődését, igényét kiszolgáló kutatás (folklingvisztika); – célja: átfogó tudományos ismeretek összegzése és átadása

„Limbă română şi identitate românească în Ungaria” (Borbély, 2013)

• Miért beszélnek „furcsán/másként” más településeken?

---------------------------------------------------• Miért nem beszélünk „perfektül”, mint a

romániai románok?---------------------------------------------------• Miért „keverjük” beszéd közben a nyelveket? ----------------------------------------------------• Miért van „más” nevünk?

• több diszciplína (dialektológia, szociolingvisztika, kétnyelvűség-kutatás, onomasztika) határainak az átlépésére van szükség

• zömmel negatív töltetűek és a „hibákra”, a „hibás nyelvhasználatra” összpontosítanak

• átfogó ismeretet adjon a saját nyelvről (területi, társadalmi és funkcionális változatairól), valamint a kétnyelvűségről és a nevekről

• a közösség tagjai a „nyelvi hibák” helyett fedezzék fel a nyelvi kreativitást, ami egy pozitív nyelvészet kialakulásához vezethet

Folklingvisztikai (népi nyelvészeti) kérdések két fontos tanulsága – megoldások

Módszer: az adatközlők kérdéseit megválaszolni

• Adatgyűjtés: 10 magyarországi román és 5 romániai román településen (1990–2013); interjúk, tesztek (hanghordozóra rögzítve), informális beszélgetések, megfigyelés; fényképek

• Adatértelmezés:a nyelvi adatok eltéréseinek/variabilitásának alfája és omegája: területi változat és standard változat/két nyelv; motivált, mindennek oka van (nem hiba!)

Román nyelven belüli variabilitás és okai

– Változatok• területi (regionális)• társadalmi • funkcionális

– A beszélt nyelv gazdagsága

Milyen területi változatokat foglal magában a magyarországi román közösség?

Romániai területi változatok meghosszabbodásai:

• Bihari (Nagyvárad környéke): Hajdú-Bihar megyei román települések + Méhkerék

• Körösi (Arad környéke): Békés megyei települések – Méhkerék, – Battonya

• Bánáti (Temesvár környéke): Csongrád megyei település (Magyarcsanád) + Battonya

• térkép

Ismertetés módszere (1)(terepadatok)

• Beszélt nyelvi szövegek: 3 területi változatból +

a másik területi

változat

Casa şi grădina – Ciorvaş (n. 1929, femeie)

O căsuţă, o SZOBA/sobą, [sobă] şi o KONYHA/cońhą [ťindă/cohe], OLYAN/oĭan [aşę] pic [micuţă], vez că acolo-ĭ să vęďe că aşę mmmicuţă.

Ismertetés módszere (2)(Caragiu-Marioţeanu 1975)

România Ungaria

Muntenia Moldova Crişana Banat

burtă pântece pâncete foale foale, dobă,

pânteĉe

ciupi pişca piţiga pişcura piţiga, (pişca)

cimitir ţintirim temeteu mormânt morminťe, temeteǔ

plapumă oghial poplon iorgon poplon


• Magyarországi román és romániai román települések

Méhkerék + Inánd (Ro.): vărzar (vărzare)Kétegyháza: -Battonya: -

Milyen társadalmi változatokat foglal

magában a magyarországi román közösség?

– Iskolázottság hatása– Foglalkozás hatása


• Ocupaţia, casa, familia subiectului – Cenadul Unguresc (n. 1920, şcoală primară) Atunĉa m-am apucat dă lucru. Am fos’ slugă, am m-am cumpărat o ţâr’ dă pământ, ş-atunĉ pă lângă p-o ţir’ dă pământ a mńeŭ ĉ-am avut...(...) On ĭugăr şi jumătaťe. Şi pă lângă aĉeĭa am maĭ luŭat dă l-am ţânut p-arândă, cum să spuńe. Şi în patruză’ şi nąŭă am făcut casa. Asta ĭ-ąm zâďit-o. Asta ĉe viďeţ ăşťę tăťe-s dân mâńile nąşťe făcuťe, na, că n-am primit dă la ńimę ńimica. Că şi părinţî mńeĭ or fos’ săraĉ, părinţî lu femęĭe or fos’ săraĉ şi...(...) P-o fost ĭosag, caĭ, vaĉ. Asta-n tătă zâ o trăbuĭit şi la arat, la sămănat, tăt tăt tăt ĉe-ĭ să ţâńe dă lucru paŭuruluĭ.

• Şeful din colhoz – Cenadul Unguresc (n. 1931, liceu)În ĉăla rând am avut o şedinţă [întrunire] şi zâĉe şefu că: „Mă, tu di ĉe ĭeşť aĭiĉ?” „Că încąĉe”… „O pleĉ o mâńe niĉ nu maĭ ’trebă să ťe duĉ”. Imediat [dăloc] o trăbuĭit ĉeva să facă c-aĉalalťe maşiń să margă. „Că că…” „Merĭ o nu merĭ?” S-o luŭat frăţâĭa s-o pus în maşina luĭ şi o plecat. Numa păst-o oră [ĉas] s-o dus preşedinťele [ęlnöcu] şi s-o uĭtat. (…) Da da da. (…) Aĭiĉ nu-ĭ!... NINCS MESE! Cum zâĉe unguru. O merĭ, o nu merĭ! Nu să rągă. Ną şi la noĭ a ă-amu-s dąŭăzăĉ dă ań o fost în ĉepeŭu [colhozu] aĭesta mare, nu s-o rugat dă ńime.

• Legendă despre originea familiei – Cenadul Unguresc (n. 1929, şcoală superioară)Aceĭa [Aĉęĭę] ştiŭ [şťiŭ] că dincolo [dâncolo] de [dă] Murăş a [o] fost Cenadu de [dă] odini= da de odiniŏară [veť], da. Şşşi în legătură… Avĕa= am avut ĭeŭ [ĭo] o străbunică [mama lu maĭcă], care avĕa [avę], că buniĉi [moşi], bunicu [moşu] meŭ [mńeŭ] a [o] fost şi străbuniĉi [moşi moşilor] aŭ [or] fost nişte [ńişťe] ŭąmeni [ŭąmiń] bogaţ [găzdoĭ] de [dă] tot [tătuluĭ], ĉ-aŭ [ĉ-or] avut şi dincolo [dâncolo] de [dă] Murăş acolo şi prunişte [pruńişťe]. Şi ną, umblaŭ la Sânicolaŭu-Mare cu barca peste [păstă] Mureş [Murăş], şi spunĕa [spuńę] că ă cum aŭ [or] venit [vińit] că…

Ismertetés módszere (2) (terepadatok)

• S: *Dî la* front-o duĉęm în în căsarmă. Aĭ= HÍRVIVŐ, c-ap’ dacă scriĭ acolo şťiŭ aĉęĭę inďe-ĭ. Da, tu şťiĭ ĉe-ĭ HÍRVIVŐ?

• S: Aşę cum îţ spun!

A „meggyőzés” stratégiai jegy előfordulása azonos hosszúságú diskurzusban

„Hírvivő” adatközlő Többi adatközlő

45 5-10

Milyen funkcionális változatokat foglal

magában a magyarországi román közösség?

• Informális helyzet: beszélgetés a barátnővelP-aĉiĭę n-o lăsa în scaŭăn. Că scaŭunu lu G. înnăĭinťę mę cu unu. Scaŭunu a doĭilę, da o fost… Până n-or făcut scaŭuńe acolo năĭinťe o fost scaŭunu întiĭe a lor. C-aĭesta ERRE PÁLYÁZTAK în care ĭo şed, numaaa aĭestaaa, ĭ-am spus la B. c-aĭesta ŭ-aĭesta, ŭă (…) gata. Ĭo cu asta ĭ-am ţânut SAKKBA. (…) „Numa nu” – zâĉe – „lasă. Că şťiĭ…” O şťiŭut ĭel că pă (…) Zâĉe: „P-aşťę …” Ş-apu lĕ-o vorbit, zâĉe: „Acolo męreţ naĭinťe.” Că ĭo n-am vrut să mă duc acolo dâncolo să măăă (…) m-ă-nbulzăsc. Că zâĉe: „Ţî-l daŭ acolo năĭinťe”. Nu mi-l trabă miĭe! Aĭesta niş= niĉ aĉel dă năĭinťe nu mi l-o trăbiĭit numa a doĭilę. Ă aĉel dă năĭinťe am-or fost făcută, şťi, aşťę cu Ţ., ş-apu ĭeraŭ aşę în k’epeťiş (?), ĭară ĭera acąlę ă strântąre.

• Formális helyzet: nyelvészeti interjúAsta-nsamnă hm viĭaţa asta care o vińit păstă noĭ dă patruzăĉ dă ań asta o ooo omorât tot [tăt] sâmţu dân ŏąmiń care deee [dă] român [râmân]. Numaaa unguręşťe ca să vorbască. Aĭiĉ n-o maĭ fost ca săăă aĭ posibilitaťe [voĭe] să-ţ păstrez [ţâĭ] limba. Saŭ [ŭă] să-ţ pestr= păstrez [ţâĭ] tradiţiĭę [obiĉaĭu] saŭ [ŭă] ĉeva absolut [dă fęl]. Că ĭo-n feťiĭę mę când am fost fată, atunĉę ăăă făĉęęę… Am avut on preŭot [popă] careee o fost ĭ-o fost dragă limba şi naţiunę româńască şiii făĉę cu noĭ conţęrturĭ. Şi cu copiĭi [prunĉ] îĭ trimiťę în Ajunu dă Crăĉun cu Stĕaŭa. Aşťę tot [tăt/tă’] râmâńęşťe s-or făcut, şi cu aştęęę ń-am ţânut tradiţiĭę [obiĉaĭu], ń-am ţânut limba, ń-am păstrat [ţânut] limba.

A beszélt nyelv gazdagsága (Ionescu-Ruxăndoiu, 1999)

• Szavak, melyek egy-egy településhez köthető „specifikumok”:

területi változat: bădancă (Méhkerék);

magyar együttélés: holumbu biserici (Kétegyháza)

szerb együttélés: cica, babica, tetca, maca (Battonya)

• Az egész közösségre jellemző kifejezések (Coteanu 1973): szólások; felkiáltások; kérdések; rímes kifejezése; a dicséret és az elismerés kifejezése; szidalmazások; értelmezések, magyarázatok, kiegészítések; visszacsatolások; ismétlések; egocentrikus utalások; hasonlatok; metaforák: dăşt’is la cap (nyitott fejű=‘okos’)

Nyelvek közötti variabilitás (kétnyelvűség) és okai

Variabilitás és változás:- Nyelvhasználati színterek, szituációk- Generációk- Közösségek

Román–magyar kétnyelvűség: a román nyelv (identitás) megőrzésének egyetlen módja

• Az egynyelvűség ideológiájának oldása• A kétnyelvűséget támogató ideológia

népszerűsítése

Nyelvhasználati szituációk és a román nyelvválasztás variabilitása (Kétegyháza, 1990, n

= 60)

0

20

40

60

80

100

Nyelvhasználati szituációk és a román vs. magyar nyelvválasztás változása

(Kétegyháza, 1990–2000, n = 2x40)

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

Kétnyelvű beszédmód sajátosságainak előfordulása vs. generációk (Kétegyháza,

1990, n= 40)

Kétnyelvűség variabilitása hat közösségben: a nemzetiségi nyelv használata a szituációk és a minták

%-os átlagai szerint (NKFP, 2001–2004, n = 421)

Névtani ismeretek

• Személynevek– családnevek– ragadványnevek– utónevek

• Toponímák – makrotoponímák– mikrotoponímák

Méhkeréki családnevek (Iordan, 1983, Goicu 1996, *):

– Ardelean [Ardelan/Árgyelán]: nume topic: Ardeal + sufixul toponimic -eanu.

– Bene [Benye]: maghiar Bene ‘Benedikt’, compară şi cu numele bulgar Benja. După Viorica Goicu, Benea este un hipocoristic sârbocroat Benja < Benedict, Ljuben.

– Bogyó [Bogyo]: *(cuvânt maghiar bogyó ‘boabă’.)

– Buta [Bută]: Nu putem fi de acord cu Iorgu Iordan care consideră că la baza acestui nume de familie stă cuvântul: „maghiar buta ‘prost, tâmpit’ sau/şi grecesc Buta(s); compară cu numele topic: Buta.” După Viorica Goicu, numele este un antroponim sârbocroat: Buta < Budimir, Budislav şi stă la baza denumirii localităţii Buteni din România. (După opinia mea buta poate fi şi o variantă a regionalismului botă, care stă şi la baza altor nume de familie din Ungaria, cum ar fi de exemplu: Bota, Botaş).


• Utónevek (prenume ‘előnevek’): Ana Borbély Anna

• Gyakorisági index: személyek / személynevek (Hatvany 2000):

MéhkerékXIX. század XX.

századNők 5,9 16,99

Férfiak 6,36 18,41

• Névadás = közösségi szokások, román kötődés, külső hatások– Vallásosság: Ana, Maria, Gheorghe, Ioan (bibliai nevek)– Természet szépsége: Florica, Floarea, Viorica (virágnevek)

– Romániai divatnevek: Cornelia, Valeria, Aurel, Traian (1930-as évektől, latin nevek)– Magyarországi divatnevek: Andrea, Enikő, Csaba, Zoltán (1960-as évektől)– Együttélés, házasságok: Darinca, Milca, Radoian, Svetozar (szerb nevek)– Televízió: Bonita, Samanta, Giovanni, Ronaldo (idegen nevek


• Gyula város román mikrotoponímái

Utcák

• Román utcanév: Parcul Sfântul Nicolae (Gróza Park), • Román személyiségek: strada Eminescu utca; strada Gheorghe

Cohan, Kohán György utca; strada/piaţa Generalul Pomuţ, Pomucz tábornok utca/tér.

Objektumok• Pomána kút • Oláh-híd

• Méhkerék román mikrotoponímáiKülterületek

Cureťişťe, Câńepişťe, Lebeńişťe, Zugu Băĭcăńeşť, Sămąca lu Balog, Sămąca lu Drăgan, Sămąca ĉę Mare, Sămąca Ţâganuluĭ, la Pădurę ĉę Mare, la Ocolu Boiĭilor, Gropąĭe stb.

Utcák (36 utca): Bălcescu, Eminescu, Petru Groza.


Kidolgozható-e kutatási protokoll arra vonatkozóan, hogy milyen nyelvészeti kutatásokat végezzünk egy olyan közösségben, ahol csupán sporadikus kutatások állnak rendelkezésre, annak érdekében, hogy a közösség nyelvi jelenségeiről a közösség tagjai is átfogó tudományos leírást kapjanak, valamint hogy a közösség tagjai a „nyelvi hibák” helyett fedezzék fel a nyelvi kreativitást, ami egy pozitív nyelvészet kialakításához vezethet?

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Borbély Anna