BTMANET101 Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv · a felsőfokú német nyelvvizsga, amivel a hallgatók rendelkeznek, nyelvtudásuk bizonytalanabb, mint azoké, akik germanisztika

Tantárgy neve: Nyelvtanulás és reflexió I Sprachlernen und Reflexion I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMANET101

Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Bikics Gabriella egyetemi docens

Javasolt félév: 1. Előfeltétel: -

Óraszám / hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, gyakorlati jegy

Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A nyelvtanulás és reflexió szemináriumot azoknak a Némettanár mesterszakos hallgatóknak kell felvenniük, akik Minor tanulmányok után kerültek be a mesterképzésbe. Bár a mesterképzés feltétele a felsőfokú német nyelvvizsga, amivel a hallgatók rendelkeznek, nyelvtudásuk bizonytalanabb, mint azoké, akik germanisztika BA szakot végeztek. Ezért kiegészítő nyelvi képzésre van szükségük, melynek célja a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességeik fejlesztése. Mindezen túl a szeminárium a módszertani reflexiót is szolgálja: megismerik egy kommunikatív nyelvkönyv felépítését, az egyes leckék céljait, struktúráját, a szövegek és feladatok módszertani logikáját, az egyes munkaformák jellegzetességeit. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses, die Reflexion 2. (Lektion 9) Geld - zeitgenössische literarische Texte verstehen 3. Geld mal anders - komplexe Anleitungen verstehen - an Verhandlungen teilnehmen 4. Drücken Sie die Eins - komplexe Informationen und Anweisungen verstehen 5. Schwarz auf weiß - Korrespondenz selbstständig abwickeln 6. Besuch in der Bank - in Dienstleistungsgesprächen Informationen austauschen

(Zur selbständigen Bearbeitung: Kaufen, kaufen, kaufen - lange Texte mündlich zusammenfassen - Sachverhalte ausführlich beschreiben - als Vortragender auf andere eingehen)

7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 8. (Lektion 10) Sinne – in Durchsagen Informationen heraushören, Gespräche über komplexe

Themen verstehen 9. Sehen – Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen, Notizen machen, die anderen

nützen 10. Riechen – Reportagen oder Talkshows verstehen, zeitgenössische literarische Texte

verstehen, in Texten implizite Einstellungen erfassen 11. Schmecken – Korrespondenz verstehen 12. Fühlen – Gespräche über komplexe Themen verstehen, in Korrespondenz Umgangssprache

und idiomatische Wendungen verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Übersinnliches - Gespräche über komplexe Themen verstehen, lange Texte mündlich zusammenfassen, Sachverhalte ausführlich beschreiben

13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat és szóbeli (reflexiók). Értékelése: Zárthelyi: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel

történik: - Tartalom: a szóbeli felelet szakmai információi és szókincse - Prezentáció: a szóbeli felelet logikája, felépítése, előadásmódja, követhetősége,

gördülékenysége, érthetősége - Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom:

1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram –Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008.

2. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008.

3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. Ajánlott irodalom:

1. Backhaus, Anke –Sander, Ilse –Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Textsorten für Studium und Beruf. Stuttgart: Klett 2010.

2. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008.

3. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009.

Tantárgy neve: Szinkron nyelvészeti ismeretek I. Synchronlinguistik I.




Tárgyfelelős: Kegyesné Dr. Szekeres Erika egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés, nappali Tantárgy feladata és célja: A szemináriumokon a hallgatók kontrasztív és szinkron nyelvészeti szempontból, valamint a funkcionális nyelvtan kontextusában szereznek ismereteket a német nyelvről. A gyakorlatok célja, hogy előkészítsék a későbbi tanulmányok magasabb szintű szöveggrammatikai, szövegpragmatikai és szövegstilisztikai, szemantikai ismereteinek befogadását. A hallgatók a szeminárium keretében megismerkednek a legfontosabb nyelvészeti alapfogalmakkal és azok definíciójával is. Tantárgy tematikus leírása:

1. Aktiv, Passiv, subjektloses Passiv. 2. Futur I. – II. 3. Modalverben und Modalpartikeln. 4. Demonstrativartikel und -pronomen, 5. Komparativ und Komparativsätze 6. Nominalisierungen, Verbalisierungen. 7. Mittel der Textkohärenz. 8. Mittel der Textkohäsion. 9. Klausur I. 10. Aufforderung und Aufforderungsstrukturen. 11. Indirekte Rede. 12. Nomen-Verb-Verbindungen. 13. Adjektive und Adverbien. 14. Verben: trennbar und nicht trennbar. 15. Klausur II.

Félévközi számonkérés módja: Beszámoló és két zárthelyi dolgozat megírása. Értékelése: A beszámoló tartalma: a fogalmak ismerete, a nyelvészeti terminológia ismerete német nyelven. A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szóbeli felelet szakmai információi és szókincse - Prezentáció: a szóbeli felelet logikája, felépítése, előadásmódja, követhetősége,


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Daniels A. –Dengler S.-Estermann Ch. –Köhl-Kuhn R.-Lanz M. –Sander I. –Schlenker W. –Tallowitz U.: Grammatiktrainer. Mittelpunkt C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010.

2. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Ernst, Peter: Einführung in die synchrone Sprachwissenschaft des Deutschen. Wien: WUV.

2008.

Ajánlott irodalom:

1. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag 1998, oder erweiterte Auflage 2004.

2. Zifonun, G. et al.: Grammatik der deutschen Sprache. Berlin: de Gruyter 1997. 3. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996.

Tantárgy neve: Irodalmi szövegek elemzése és interpretációja Analyse und Interpretation literarischer Texte




Tárgyfelelős: Bazsóné Dr. Sőrés Marianna egyetemi docens



Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az óra tematikája a hallgatók érdeklődése tükrében megváltoztatható, így Franz Kafka, Thomas Mann, Gottfried Benn, Stefan George, Günther Grass, Elfriede Jelinek, Herta Müller stb. műveinek értelmezése is teret nyerhet a szemináriumon. A kurzus nem zárkózik el a modernizmus kialakulásának szempontjából releváns szerephez jutott „premodernizmus”, romantika, Sturm und Drang stb. jegyeit (is) viselő vagy egyenest azokból származó irodalmi művek interpretációjától sem, ekképp igyekszik biztosítani az alakulástörténetre való rálátást a hallgatók számára. A módszertan alapvetően nem pozitivista szemléletű, noha több alkalommal az adott mű értelmezési horizontja megkívánja a kultúratudományos, kultúrtörténeti vizsgálódások bevonását is. Összefoglalva az óra célja, hogy a hallgatók felelevenítsék és tovább fejlesszék irodalmi elemzési ismereteiket. Tantárgy tematikus leírása:

1. A tematika, módszertan, követelmény ismertetése, próbaelemzés 2. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm: német mondák 3. A német romantika irodalmi műfajai. A Schlegel-fivérek: Athenäums-Fragmente 4. Johann Wolfgang von Goethe: Die Leiden des jungen Werther(s) 5. Adelbert von Chamisso: Peter Schlemihls wundersame Geschichte 6. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Der Sandmann 7. Annette von Droste-Hülshoff: Die Judenbuche 8. Rainer Maria Rilke: Die Turnstunde 9. Fanz Kafka: Die Verwandlung 10. Géza Csáth: Schwarze Stille 11. Gottfried Benn költészete 12. Paul Celan költészete: Die Todesfuge 13. Wolfgang Borchert: Die Küchenuhr, Das Brot, Nachts schlafen die Ratten doch 14. Peter Handke: Wunschloses Unglück 15. Daniel Kehlmann: Die Vermessung der Welt

Félévközi számonkérés módja: Referátum és min. 3 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). A hallgatók irodalmi ismeretein túl az írásbeli és szóbeli kommunikációs képességeiket is fejlesztjük. A interpretációk írásbeli megfogalmazása során a tudományos igényű szövegelemzés és interpretáció nyelvi, tartalmi és formai (sic!) követelményeinek betartására fokozott figyelmet fordítunk. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat

- Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.

A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom: A fent említett szerzők műveinek (kritikai) kiadásai, továbbá:

1. Ackermann, G.- Delabar, W. (Hg.): Schreibende Frauen: Ein Schaubild im frühen 20. Jahrhundert. Bielefeld: Aisthesis 2011.

2. Beutin, W. u. a.: Deutsche Literaturgeschichte: von den Anfängen bis zur Gegenwart., Stuttgart: Metzler 1979.

3. Barner, W. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München: Beck 1994.

4. Žmegač, V. (Hg.): Kleine Geschichte der deutschen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Marix, Wiesbaden: Matrix 2004.

Ajánlott irodalom:

1. Haerkötter, H.: Deutsche Literaturgeschichte. Darmstadt: Winkler 2002. 2. Rötzer, H. G.: Geschichte der deutschen Literatur: Epochen, Autoren, Werke. Bamberg:

Buchner 2000. 3. Rothmann, K.: Kleine Geschichte der deutschen Literatur. Stuttgart: Reclam 2001.

Tantárgy neve: Alkalmazott nyelvészet Angewandte Linguistik






Óraszám / hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás, kollokvium

Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés, nappali Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy áttekintő jelleggel tárgyalja az alkalmazott nyelvészet legfontosabb területeit, illetve rámutatni azokra a kapcsolódási pontokra, amelyek gyakorlati eredményük és alkalmazhatóságuk révén a (leendő) nyelvtanárok számára közvetlenül is hasznosítható tudást biztosítanak az alkalmazott nyelvészet legfontosabb diszciplínáit (pl. nyelvelsajátítás és pszicholingvisztika) illetően. Az előadások az alább felsorolt alkalmazott nyelvészeti témaköröket ölelik fel, hangsúlyt fektetve arra, hogy az elméleti kérdésfelvetéseket minden esetben gyakorlati alkalmazási területtel kapcsoljuk össze, s kijelöljük azokat az interdiszciplináris kapcsolódási pontokat, amelyek a nyelvtanárok számára adnak hasznos tudást. A tárgyalt témakörökben minden esetben a német nyelv vonatkozásában fontos képviselőket és eredményeket említjük meg, a gyakorlati példák szintén német nyelvi kontextusba helyezik az alkalmazott nyelvészeti kutatásokat. Témakörök: pszicholingvisztika, az anyanyelvi nyelvelsajátítás és modelljei, az idegen nyelvi nyelvelsajátítás és modelljei, nyelvelsajátítási folyamatok speciális problémái (pl. nyelvoktatás nyelvi diszfunkciók esetében, nyelvoktatás diszlexia és diszgráfia esetében), hibaelemzés és hibajavítás nyelvészeti aspektusai. Tantárgy tematikus leírása:

1. Angewandte Linguistik. Begriffsdefiniton und Themenbereiche. 2. Angewandte Linguistik vs. Theoretische Linguistik. 3. Fremdsprache vs. Muttersprache im Prozess des Spracherwerbs. 4. Kognitive und soziale Modelle des Spracherwerbs. 5. Aufgabenbereiche der Psycholinguistik. 6. Mutterspracherwerb und Fremdspracherwerb im Vergleich. 7. Fremdsprachenunterricht: linguistische Aspekte. 8. Sprachliche Dysfunktionen und Fremdsprachenunterricht. 9. Fehler und Fehlerkorrektur: linguistische Aspekte. 10. Psycholinguistik. 11. Soziolinguistik. 12. Lexikologie. 13. Lexikographie. 14. Textlinguistik. 15. Gesprächslinguistik.

Félévközi számonkérés módja: Sikeres vizsga, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli részben az elsajátított elméleti ismeretek alapján a vizsgázóknak gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk Erre példákat Harden (2006) tankönyvében találhatnak a hallgatók. A szóbeli vizsgán az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetésének képességén van a hangsúly (pl. a pszicholingvisztika gyakorlati haszna a nyelvoktatásban, eredményeinek alkalmazása a nyelvoktatásban stb.). A nappali tagozatos hallgatók részére kötelező beszámoló is van egy szabadon választott alkalmazott nyelvészeti diszciplína kérdésköréből. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni.

A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Harden, T.: Angewandte Linguistik und Fremdsprachendidaktik. Tübingen: Narr 2006. 2. Uzonyi Pál: Német nyelvtani lexikon. A-Z. Budapest: Corvina. 2001. 3. Bussmann, Hadumod: Linguistisches Wörterbuch. Berlin: Schmidt. 2002. (illeszkedő

szócikkei) Ajánlott irodalom:

1. Hufeisen, B. - Neuner, G.: Angewandte Linguistik für den fremdsprachlichen Deutschunterricht. München: Langenscheidt. 1999.

2. Knapp, H. (Hg.): Angewandte Linguistik. Ein Lehrbuch. Tübingen: Francke 2007. (illeszkedő fejezetei)

3. Salánki Ágnes: Angewandte Linguistik. Eine Textsammlung. Budapest: Eötvös Kiadó. 1996.

Tantárgy neve: 20. századi német nyelvű irodalom: irányzatok és életművek Deutschsprachige Literatur im 20. Jahrhundert: Tendenzen und Lebenswerke




Tárgyfelelős: Bazsóné dr. Sőrés Marianna egyetemi adjunktus


Óraszám / hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás kollokvium

Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A kurzus a 19./20. fordulójától napjainkig tekinti át a német irodalom fejlődési irányzatait. Megvilágítja a jelentősebb irodalmi tendenciákat, azok összefüggéseit, társadalmi-filozófiai hátterét, művészeti, kulturális vonatkozásait. Tárgyalja az egyes esztétikákat, ezen belül a modernitás, az avantgárd, az ’új’-realizmus, a dokumentarizmus, az új-szubjektivitás, a posztmodern esztétikai programját. Foglalkozik a nyelvkritika, a nyelvi reflexió hatásával, ehhez kapcsolódóan a nyelvi közvetítés, a tükrözés különböző módjaival, továbbá a műfajok változásával. Tantárgy tematikus leírása:

1. A századforduló: az irodalmi - művészeti forradalom történelmi – társadalmi – tudományos.- kulturális háttere; szellemi – filozófiai irányzatok - Nietzsche, Mach, Freud, Jung

2. A modernitás fogalma, az irodalom- és művészetfelfogás változása 3. Impresszionizmus, szimbolizmus, Jugendstil, újklasszika, újromantika, esztéticizmus -

nyelvkritika 4. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón – Rilke, Musil, Hofmannsthal,

Schnitzler, Th. Mann 5. A századforduló lírájának átalakulása - Rilke, George, Hofmannsthal 6. A századforduló drámájának átalakulása - Hofmannsthal, Schnitzler, Wedekind 7. Avantgárd irányzatok - az expresszionista próza és líra – Döblin, Benn, Trakl 8. Az expresszionista dráma - Heym, Kaiser, Toller 9. ’Új tárgyiasság’ - szemléletváltás, új médiumok, a valóságtükrözés új formája a prózában –

Kafka, Hesse, Th. Mann 10. A dráma átalakulása – új funkció és formanyelv; az epikus színház – Brecht; az ’új’

népszínmű – Horváth, Fleißer 11. Kahlschlag, Trümmerliteratur - Gruppe ’47 – Böll, Schnurre, Borchert 12. Új formák, nyelvi kísérletek a lírában 1945 után – hermetikus költészet, ’konkrete Poesie’,

regionális költészet, hétköznapok lírája - Celan, Gommringer, Jandl, Artmann, Rühm, Wiener, Bauer, Brinkmann

13. A hatvanas évek újrealista irodalma – dokumentarizmus a drámában és a prózában; Gruppe ’61, ’Werkkreis Literatur der Arbeitswelt’ - Kipphardt, Weiss, Hochhut, Runge, Wallraff; a kölni iskola

14. ’Új-szubjektivitás’ – tendenciaváltás a hetvenes években - önéletrajzok, naplók, memoár irodalom - Lind, Grass, Bernhard, Handke, Canetti; feminizmus - nőirodalom – Bachmann, Struck, Stephan; a nőirodalom második hulláma - Wolf, Jelinek

15. Postmodern próza és dráma– vita a ’post’-ról a nyolcanas években, magas és populáris kultúra; német-német irodalom – Ransmayr, Becker, Kunert, Jelinek

Félévközi számonkérés módja: Sikeres szóbeli vizsga. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. 1988ff. Bd. 8 [1888-1918];Bd.9 [1918-1945]. Reinbek: Rowohlt 1982/1983; Bd. 10 [1945-1995].Bern, Stuttgart, Wien: Haupt 1997.

2. Kiesel, Helmut: Geschichte der literarischen Moderne. Sprache, Ästhetik, Dichtung im zwanzigsten Jahrhundert. München: Beck 2004.

3. Schnell, Ralp: Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945. Stuttgart: Metzler 1993. Ajánlott irodalom:

1. Denkler, Horst - Prümm, Karl (szerk.): Die deutsche Literatur im Dritten Reich. Themen, Traditionen, Wirkungen. Stuttgart: Reclam 1976.

2. Petersen, Jürgen H.: Der deutsche Roman der Moderne. Stuttgart: Metzler 1993. 3. Vogt, Jochen u.a.: Einführung in die deutsche Literatur des 20. Jahrhunderts. Bd. 2: Weimarer

Republik, Faschismus und Exil. Opladen: Westdeutscher Verlag 1977. 4. Wunberg, Gotthart (szerk.): Die Wiener Moderne. Literatur, Kunst und Musik zwischen 1890

und 1910. Stuttgart: Reclam 1995.

Tantárgy neve: 20. századi német nyelvű irodalom: életművek és művek Deutschsprachige Literatur im 20. Jahrhundert: Lebenswerke und Werke




Tárgyfelelős: Bazsóné dr. Sőrés Marianna egyetemi adjunktus



Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés, nappali Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja a 20. század német nyelvű irodalmi tendenciának felvázolása, a fontos művek elemzési problémáinak feltárása és esztétikai sajátságaik, valamint a műfaji változások megragadása. Külön figyelmet szentel a művészek életútjának, valamint a polgár-művész problémakörhöz kapcsolódó elbeszélések és regények elemzése során vizsgálják meg a szerzők valósághoz való viszonyát, a polgári értékrend és a művészi életforma ambivalens jellegét és önmaguk definiálásának lehetőségeit. Tantárgy tematikus leírása:

1. A naturalista próza – Hauptmann: Bahnwärter Thiel 2. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón – Schnitzler: Leutnant Gustl 3. A lírikus dráma – Hofmannstahl: Der Tor und der Tod 4. Új lírai kifejezésformák – Rilke, Hofmannstahl, George versei 5. Az expresszionista dráma – Georg Kaiser: Die Bürger von Calais 6. A prózai műfajok változása: a polgár-művész problematika feldolgozása, Kafka: Das erste

Leid 7. Auf der Galerie, Josephine, die Sängerin oder Das Volk der Mäuse, Ein Hungerkünstler 8. Thomas Mann: Buddenbrooks, Tonio Kröger, Tod in Venedig 9. A népszínmű új formája – Horváth: Geschichten aus dem Wiener Wald 10. Az epikus színház – Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder 11. Az ’új’ hangjáték – Borchert: Draußen vor der Tür 12. A dráma új funkciója – Dürrenmatt: Die Physiker 13. 7. Formai kísérletek a lírában – ’Konkrete Poesie’ – Wiener Gruppe: Gomringer, Jandl,

Wiener 14. Rühm, Artmann versei 15. Önéletrajz – önreflexió – Canetti: Die gerettete Zunge

Félévközi számonkérés módja: 5-7 oldalas házi dolgozat elkészítése, órai aktív munka. Az 5-7 oldalas házi dolgozat időbeli benyújtásán kívül a gyakorlati jegy megszerzésének további feltétele a tematikában szereplő művek alapos ismerete, rendszeres és aktív részvétel a gyakorlati órákon. Értékelése: A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szöveg szakmai információi, szókincse, terminológiahasználat - Prezentáció: a szöveg logikája, felépítése, koherenciája, tagoltsága, értelmezhetősége - Kommunikáció: a szöveg nyelvhelyessége.


1. Amuth, B.: Einführung in die Dramenanalyse (Sammlung Metzler Realien zur Literatur). Stuttgart/Weimar: J.B. Metzler 1994.

2. Anz, Thomas (szerk.): Handbuch Literaturwissenschaft. Gegenstände-Konzepte-Institutionen. 3. Bde. Bd. 2. Stuttgart, Weimar: J.B. Metzler 2007.

3. Martinez, Matias u. Michael Scheffel: Einführung in die Erzähltheorie. 3. Aufl. München: Beck 2002. (=Beck Studium 3).

4. Ludwig, Hans-Werner: Arbeitsbuch Lyrikanalyse. Tübingen: Franke UTB 2005. Ajánlott irodalom:

1. Genette, Gerard: Die Erzählung. 2. Aufl. München: Fink 1998. 2. Lämmert, Eberhard: Bauformen des Erzählens. 8. Aufl. Stuttgart: Metzler 1993. 3. Petersen, Jürgen H.: Erzählsysteme. Eine Poetik epischer Texte. Stuttgart: Metzler 1993. 4. Stanzel, Franz K.: Typische Formen des Romans. 12. Aufl. Göttingen: Vandenhoeck u.

Ruprecht 1993. (=kleine Vandenhoeck-Reihe) 5. Vogt, Jochen: Aspekte erzählender Prosa. Eine Einführung in Erzahltechnik und

Romantheorie. 8. durchges. u. aktual. Aufl. Opladen: Westdeutscher Verlag 1998 (WV-Studium 145).

Tantárgy neve: A német nyelv tanításának módszertana Methodik des Deutschunterrichts

Tantárgy Neptun kódja: BTMANET 107






Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés, nappali Tantárgy feladata és célja: Az előadások az alábbi főbb témaköröket ölelik fel: A módszer fogalma az idegen nyelvek tanításában. A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Főbb nyelvoktatási módszerek: grammatizáló módszer, direkt módszer, audiolingvális-audiovizuális módszer, kommunikatív módszer, sajátosságok, ismérvek. az egyes módszerek nyelvoktatási koncepciója, legfontosabb történeti adatai, gyakorlati megvalósulása, jelentősége. a módszertan történeti ismeretek fontossága a modern nyelvtanulási folyamatokban és a nyelvtanárképzésben. a módszerekhez kapcsolódóan a különböző nyelvkönyvek jellemzői, a nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses 2. Reflexion: Wie habe ich Deutsch gelernt? Methoden und Materialien. 3. Lernpsychologische Grundlagen: Motivation, Mehrkanallern. Wie funktioniert unser

Gedächtnis? Ultrakurzzeitgedächtnis, Kurzzeitgedächtnis, Langzeitgedächtnis 4. Die kognitiven, praktischen und pädagogischen Ziele des Fremdsprachenlernens 5. Das effektive Lernen und Behalten von Vokabeln 6. Die Vermittlung der Grammatik 7. Rezeptive Fertigkeiten: Leseverstehen, Hörverstehen 8. Produktive Fertigkeiten: Sprechen, Schreiben 9. Arbeitstechniken und Arbeitsformen: Die mündlich und schriftliche Präsentation 10. Motivation im Fremdsprachenunterricht 11. Sprachunterrichtskonzepte Grammatik-Übersetzungs-, Direkte, Audiolingiale-audioviselle

Methode, Kommunikative Methode 12. Landeskunde im Fremdsprachenunterricht 13. Aspekte der Lehrbuchanalyse, Moderne Lehrwerke für den Deutschunterricht 14. Aspekte der Unterrichtsplanung 15. Ziele des Fremdsprachenunterrichts: kognitiv, praktisch, allgemein-pädagogisch,

Arbeitsformen im Fremdsprachenunterricht I. Frontalarbeit, Einzelarbeit, Partnerarbeit, die Gruppenarbeit

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Dahmen, Hella –Dahmen, Jürgen: Effektives Lernen. Anleitung zu Selbstudium, Gruppenarbeit und Examensvorbereitung. Stuttgart: Schottauer Verlag 1993.

2. Hunfeld, Hans - / Neuner, Gerhard: Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Berlin, München: Langenscheidt 2002.

3. Heyd, Getraude: Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht. Frankfurt am Main: Diesterweg 1997.

4. Kolossa, Bernd: Methodentrainer. Berlin. Cornelsen.2000. Ajánlott irodalom:

1. Bárdos Jenő: A nyelvtanítás története és a módszertan fogalma. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó 1997.

2. Mattes, Wolfgang: Methoden für den Unterricht. 75 kompakte Übersichten für Lehrende und Lernende. Schönigh. Paderborn. 2002.

3. Bausch, Karl, Richard: Fremdsprachenunterricht. Reform oder Konkurs. Berlin, München: Langenscheidt 2002.

4. Holló Dorottya –Kontráné Hegybíró Edit –Tímás Eszter: A krétától a videoig. Nyelvtanárok kézikönyve. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996.

Tantárgy neve: Nyelvtanulás és reflexió II. Sprachlernen und Reflexion II.







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A nyelvtanulás és reflexió szemináriumot azoknak a Némettanár mesterszakos hallgatóknak kell felvenniük, akik Minor tanulmányok után kerültek be a mesterképzésbe. Bár a mesterképzés feltétele a felsőfokú német nyelvvizsga, amivel a hallgatók rendelkeznek, nyelvtudásuk bizonytalanabb, mint azoké, akik germanisztika BA szakot végeztek. Ezért kiegészítő nyelvi képzésre van szükségük, melynek célja a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességeik fejlesztése. Mindezen túl a szeminárium a módszertani reflexiót is szolgálja: megismerik egy kommunikatív nyelvkönyv felépítését, az egyes leckék céljait, struktúráját, a szövegek és feladatok módszertani logikáját, az egyes munkaformák jellegzetességeit. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik uns Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 11) Globalisierung heute - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche)

verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Global erfolgreich – rasch wichtige Einzelinformationen finden)

3. Der qualitative Sprung – komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen 4. Folgen der Globalisierung – ein klar gegliedertes Referat halten, Sachverhalte detailliert

darstellen, als Vortragender auf andere eingehen 5. Klimawandel – Vorträge und Debatten verstehen 6. Die Globalisierung und wir – Argumente schriftlich abwägen, Ankündigungen machen,

Diskussion moderieren, komplexes Thema strukturiert vortragen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 8. (Lektion 12) Wandel - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen,

Geschichten erzählen und angemessen beenden 9. Wertewandel – anspruchsvolle Texte zusammenfassen, argumentieren und auf andere

reagieren 10. Lernen im Wandel – komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen, Notizen machen,

die anderen nützen, an Verhandlungen teilnehmen 11. Verwandelt – argumentieren und auf andere reagieren 12. Zeit im Wandel – gut strukturierte Texte schreiben, eigene Meinung darstellen

(Zur selbständigen Bearbeitung: Ab morgen wird alles anders – in Texten implizite Einstellungen erfassen, Informationen und Ratschläge austauschen

13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich, Fachdidaktische Reflexionen 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Két zárthelyi dolgozat és szóbeli (reflexiók) Értékelése: Zárthelyi dolgozat: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Szóbeli:

A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram –Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008.

2. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008.

3. Fremdsprache Deutsch –Präsentieren. Ismaning: Huber Verlag. 2012. Ajánlott irodalom:

1. Daniels, Albert – Dengler, Stefanie – Estermann, Christian – Köhl-Kuhn, Renate – Lanz, Monika – Sander, Ilse – Schlenker, Wolfram – Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008.

2. Fitz, Angela – Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Backhaus, Anke – Sander, Ilse – Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer

schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Textsorten für Studium und Beruf. Stuttgart: Klett 2010.

Tantárgy neve: Szinkron nyelvészeti ismeretek II. Synchronlinguistik II.







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A tanegység célja, hogy a hallgatók kontrasztív és szinkron nyelvészeti szempontból, valamint a referencia és a funkcionális nyelvtan kontextusában szerezzenek ismereteket a német nyelvről. A nyelvhasználati példák elsajátításának célja, hogy előkészítsék a későbbi tanulmányok magasabb szintű szöveggrammatikai, szövegpragmatikai és szövegstilisztikai, szemantikai ismereteinek befogadását. Tantárgy tematikus leírása:

1. Aktiv, Passiv, subjektloses Passiv. 2. Futur I. – II. 3. Modalverben und Modalpartikeln. 4. Demonstrativartikel und -pronomen, 5. Komparativ und Komparativsätze 6. Nominalisierungen, Verbalisierungen. 7. Mittel der Textkohärenz. 8. Mittel der Textkohäsion. 9. Komplexe Fragen der synchronen Linguistik. 10. Aufforderung und Aufforderungsstrukturen. 11. Indirekte Rede. 12. Nomen-Verb-Verbindungen. 13. Adjektive und Adverbien. 14. Verben: trennbar und nicht trennbar. 15. Methoden der synchronen Linguistik.

Félévközi számonkérés módja: Beszámoló és szóbeli és írásbeli vizsga. A beszámoló tartalma: nyelvészeti írások saját választás alapján a fenti témakörökhöz kapcsolódóan. Szóbeli vizsga: a tanult nyelvtani témakörök ismertetése leíró nyelvtani és szinkron nyelvészeti szempontból. Írásbeli vizsga: teszt a tanult nyelvtani elemek témakörében. Értékelése: Szóbeli: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Írásbeli: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Daniels A. – Dengler S. – Estermann Ch. – Köhl-Kuhn R. – Lanz M. – Sander I. – Schlenker

W. – Tallowitz U.: Mittelpunkt C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Stuttgart: Klett 2010.

2. Engel, Ulrich: Deutsche Grammatik. Band 1. Budapest: Gross. 1992. 3. Engel, Ulrich: Deutsche Grammatik. Band 2. Budapest: Gross. 1992.

Ajánlott irodalom:

1. Duden Band 4. Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Mannheim: Dudenverlag 1998, oder erweiterte Auflage 2004

2. Zifonun, G. et al.: Grammatik der deutschen Sprache. Berlin: de Gruyter 1997. 3. Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1996.

Tantárgy neve: Kontrasztív nyelvészet Kontrastive Linguistik




Tárgyfelelős: Dr. Kriston Renáta egyetemi adjunktus



Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. Tantárgy tematikus leírása:

1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer

2. A komparatív módszer típusai: a történeti-összehasonlító nyelvtudomány, az areális nyelvészet, a nyelvtipológia

3. A nyelvtipológia és a kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 4. A német és magyar nyelv hangzórendszere, eltérések és különbözőségek 5. Gyakorlás, szövegelemzés 6. A német és magyar nyelv grammatikai kategóriái 7. A német-magyar szóképzés jellemző sajátosságai 8. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 9. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 10. A német és a magyar mondatszerkesztés jellemzői, kontrasztív grammatikai modellek

egybevetése 11. Gyakorlás, szövegelemzés 12. Gyakorlás, szövegelemzés 13. Gyakorlás, szövegelemzés 14. Gyakorlás, szövegelemzés 15. Összefoglalás, számonkérés

Félévközi számonkérés módja: A félév végén zárthelyi dolgozat. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. Kötelező irodalom:

1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. 2. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 1. Debrecen: Egyetemi

Kiadó. 2003. 3. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 2. Debrecen: Egyetemi

Kiadó. 2005. Ajánlott irodalom:

1. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 1. Debrecen: Egyetemi Kiadó. 2003

2. Dammel, Antje et al. Kontrastive germanistische Linguistik. Teilband 1. Hildesheim: Olms. 2010.


Tantárgy neve: Interkulturalitás a német nyelvterületen –esettanulmányok Interkulturalität im deutschen Sprachraum –Fallbeispiele







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében foglalkozunk az interkulturalitás különböző aspektusokból értelmezett definícióival (irodalomtudomány, nyelvtudomány, etnográfia, interkulturális kommunikáció, interkulturális pedagógia és interkulturális menedzsment). A német nyelvterületre vonatkoztatva speciálisan foglalkozunk az interkulturalitás, a multikulturalitás és a transzkulturalitás megjelenési formáival. Kitérünk a migráns-irodalom és a migráns nyelvhasználat sajátosságaira, jelentőségükre a többségi kultúrában. Az interkulturalitás megjelenési formáival kapcsolatosan esettanulmányokat készítenek a hallgatók (pl. a migráns kortárs irodalom a német nyelvterületen, az interkulturális kommunikáció magyar és német vonatkozásai, üzleti kommunikáció a multikulturalitás aspektusábó l). A tantárgy keretében betekintünk az interkulturális pedagógia módszereibe, gyakorlatába és elemezzük a nyelvoktatásban játszott szerepét. Ennek feltérképezéséhez tankönyvelemzést készítenek a hallgatók. A tantárgy keretén belül komplex módon fejlesztjük a hallgatók interkulturális kompetenciáját. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, wichtigste Begriffe, Aufgaben, Thematik, Materialien, Anforderungen des Kurses

2. Interkulturalität – ein viel dimensionierter Begriff. 3. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Sprache. 4. Interkulturalität und Transfererscheinungen in der Literatur. 5. Interkulturelles Lernen und interkulturelle Pädagogik. 6. Fallstudien aus dem Bereich der Sprache. 7. Fallstudien aus dem Bereich der Literatur. 8. Fallstudien analysieren und präsentieren. 9. Fallstudien analysieren und präsentieren. 10. Fallstudien analysieren und präsentieren. 11. Fallstudien analysieren und präsentieren. 12. Fallstudien analysieren und präsentieren. 13. Interkulturalität und Deutschunterricht. 14. Analyse von Deutschbüchern aus dem Aspekt der Interkulturalität. 15. Zusammenfassung, Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Esettanulmány készítése, tankönyvelemezés készítése, tananyagkészítés. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Az elkészített esettanulmányok bemutatása a gyakorlati jegy részét képezi, hasonlóan az interkulturalitást szempontul vevő tankönyvelemzéshez, illetve a saját tankönyvi fejezet elkészítéséhez. Kötelező irodalom:

1. Földes, Csaba: Interkulturelle Linguistik. Vorüberlegungen zu Konzepten, Problemen und Desiderata. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens 2003 (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 1)

2. Földes, Csaba: Interkulturelle Kommunikation. Positionen zu Forschungsfragen, Methoden und Perspektiven. Veszprém: Universitätsverlag / Wien: Edition Praesens, 2007 (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement; 7)

3. Yousefi, H. R. – Braun, I.: Interkulturalität. Eine interdisziplinäre Einführung. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2011.

4. Auernheimer, G.: Einführung in die Interkulturelle Pädagogik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2005.

Ajánlott irodalom:

1. Holzbrecher, A.: Interkulturelle Pädagogik. Cornelsen 2004. 2. Hoffmann, M. : Interkulturelle Literaturwissenschaft. Tübingen 2007. 3. O'Reilly, Cl. – Maik, A.: Interkulturelles Training in Deutschland. IKO. Frankfurt am

Main/London: Verlag für Interkulturelle Kommunikation 2005. 4. Götz, Kl.: Interkulturelles Lernen / Interkulturelles Training. Hampp 2006

Tantárgy neve: Tanítási technikák, módszerek Unterrichtstechniken und Methoden







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szemináriumnak hármas célja van. Egyrészt: hospitálási-megfigyelési tapasztalatok, a tanórák felépítésének, eredményeinek, nehézségeinek reflexiója, megbeszélése, Másrészt: új ismeretek szerzése: az eredményes nyelvtanulás tanuláspszichológiai vonatkozásai. A motiváció szerepe a nyelvoktatásban, tanítási stratégiák, tanulási módszerek. A szókincs, a nyelvtan tanítása, a receptív és produktív nyelvi készségek fejlesztése. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényező. Harmadrészt: tananyag-feldolgozás, új munkaformák és módszerek kipróbálása: autentikus országismereti anyagok feldolgozása, a mozaik csoport módszer megismerése. Az eredmények prezentációjának különféle módjai. Tantárgy tematikus leírása:

1. Einführung: Ziele, Thematik, Aufgaben, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses

2. Beobachtungen und Reflexionen: Rahmenbedingungen des Unterrichts: der Unterrichtsraum, die Zusammensetzung der Lerngruppe, die Motivation

3. Beobachtungen und Reflexionen: der Aufbau einer Unterrichtsstunde 4. Beobachtungen und Reflexionen: Materialien, Methoden, Medien im Unterricht 5. Beobachtungen und Reflexionen: Die Entwicklung der sprachlichen Fertigkeiten: Lese-und

Hörverstehen, Sprechen und Schreiben 6. Beobachtungen und Reflexionen: Arbeitsformen: Frontalarbeit, Einzelarbeit, Partnerarbeit,

Gruppenarbeit 7. Informationstausch in Mosaikgruppen 8. Unterrichtsprojekt I. Planung, Durchführung und Reflexion einer Unterrichtseinheit im Team 9. Unterrichtsprojekt II. Planung Durchführung und Reflexion einer Unterrichtseinheit (Künstler in

Berlin, Ziel: Leseverstehen) 10. Unterrichtsprojekt III. Planung Durchführung und Reflexion einer Unterrichtseinheit (Berlin,

Stadt der Museen, Ziel: Gruppenarbeit) 11. Unterrichtsprojekt IV. Planung Durchführung und Reflexion einer Unterrichtseinheit (Luis

Borda, Musiker, Ziel: Hörverstehen) 12. Arbeit mit landeskundlichen Materialien 13. Reflexionen: Verwendung, Vorteile und Nachteile der verschiedenen Methoden und

Arbeitsformen 14. Die Fehlerkorrektur 15. Abschluss des Kurses

Félévközi számonkérés módja: Tanítási projektek tervezése, megvalósítása és reflexiója. A kurzus munkaformái: megfigyelés, szakirodalom feldolgozás, projekt, megbeszélés, reflexió. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:

- Tartalom: a szóbeli felelet szakmai információi és szókincse

- Prezentáció: a szóbeli felelet logikája, felépítése, előadásmódja, követhetősége, gördülékenysége, érthetősége

- Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom:

1. Heyd, Gertraude: Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Frankfurt am Main: Diesterweg 1997.

2. Neuner, Gerhard, Hunfeld, Hans: Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 2002.

3. Schwerdtfeger, Inge C.: Gruppenarbeit und innere Differenzierung. FSE 29. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 2001.

Ajánlott irodalom:

1. Funk, Herman - Koenig, Michael: Grammatik lehren und lernen. FSE 1. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 1997

2. Dahlhaus, Barbara: Fertigkeit Hören. FSE 5. Berlin, München u. a.: Langenscheidt 1998. 3. Kast, Bernd: Fertigkeit Schreiben. FSE 12. Berlin, München u. a: Langenscheidt 1999. 4. Müller, Bernd-Dietrich: Wortschatzarbeit und Bedeutungsvermittlung. FSE 8. 5. Berlin, München u. a.: Langenscheidt 1998. 6. Neuf-Münkel, G./Roland, R.: Fertigkeit Sprechen. FSE 20. Berlin, München u.a:

Langenscheidt 2003. 7. Medgyes, Péter: A nyelvtanár. A nyelvtanítás módszertana. Budapest: Corvina 1997. 8. Holló Dorottya – Kontráné Hegybíró Edit – Tímár Eszter: A krétától a videóig. A nyelvtanárok

kézikönyve. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996.

Tantárgy neve: Kontrasztív nyelvészet Kontrastive Linguistik



Tantárgyelem: kötelezően választható




Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat a kontrasztív nyelvészet alapvető kérdéseibe. A hallgatók ismerjék meg a nyelvi egybevető módszereket, ismerjék fel a német mint célnyelv és a magyar mint anyanyelv különböző nyelvi struktúráinak szisztematikus összehasonlítása során tapasztalható hasonlóságok és eltérések egyes típusait. Tantárgy tematikus leírása:

1. A nyelvi egybevetés: interlingvális módszerek a nyelvek vizsgálatában. A komparatív és kontrasztív módszer

2. A komparatív módszer típusai: a történeti-összehasonlító nyelvtudomány 3. Az areális nyelvészet és a nyelvtipológia 4. A nyelvtipológia és kontrasztív nyelvészet összehasonlítása 5. Fonetikai, fonológiai hasonlóságok és különbségek a német és a magyar nyelvben 6. Morfológiai sajátosságok a két nyelvben 7. Vonzatok problematikája a két nyelvben, eltérések és különbözőségek 8. A képzett szavakkal kapcsolatos alaktani problémák a két nyelvben 9. Szintaktikai sajátosságok a két nyelvben 10. Frazeológiai sajátosságok a két nyelvben 11. Kontrasztív nyelvészet a nyelvoktatásban 12. A kontrasztív nyelvészet szerepe a nyelvelsajátításban 13. Interferenciák és hibatípusok 14. A kontrasztív nyelvészet szerepe a nyelvtanításban 15. Összefoglalás

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga. Értékelése: A szóbeli vizsga a fenti témakörökből. A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Forgács Erzsébet: Kontrastive Sprachbetrachtung. Szeged: Grimm Kiadó 2007. 2. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 1. Debrecen: Egyetemi

Kiadó. 2003. 3. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 2. Debrecen: Egyetemi

Kiadó. 2005. Ajánlott irodalom:

1. Petőfi S. János et al: A kontrasztív szövegnyelvészet aspektusai 1. Debrecen: Egyetemi Kiadó. 2003



Tantárgy neve: Új értelmezési modellek a nyelvészetben: gender-vizsgálatok, interkulturális megközelítésben Neue Modelle in der Linguistik: Gender und Sprache unter dem Aspekt der Interkulturalität





Javasolt félév: 2/4. Előfeltétel: -


Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali és levelező)

Tantárgy feladata és célja: Az előadás összefoglalja a német nyelvre vonatkozó gender-kutatásokat. Ebben a megközelítésben a hallgatók támaszkodhatnak korábbi német nyelvi vonatkozású szociolingvisztikai, szövegnyelvészeti és diskurzuselemzési ismereteikre, amelyeket jelen előadás keretei között további szövegvizsgálatoknak vetünk alá. Tárgyaljuk a gendernyelvészet és a gender-szempontú nyelvi kritika németországi, svájci és ausztriai gyökereit, a társadalmi kommunikációra gyakorolt hatását, szerepét a nyelvi változások előidézésében. Kitérünk a gender mint aktuális társadalmi szempont és mint vizsgálati eszköz kialakulásának,továbbá mint sajátos nézőpont fejlődésének a 70-es évektől napjainkig tartó szakaszaira. Az élő nyelvi és nyelvi korpuszpéldák alapján a nyelvrendszerbeli és a nyelvhasználatbeli gender-szempontú különbségeket egyrészt mint nyelvi kifejezőeszközöket, másrészt mint szociolingvisztikai meghatározottságú lektus-eszközöket emeljük ki. A nyelvészeti szövegelemzéseken keresztül jutunk el a modern gender-diskurzusok értelmezéséig. Főbb gender-nyelvészeti témakörök: a nemek közötti nyelvhasználatai különbségek a lexika, a szintaxis és a diskurzus szintjén, genus, szexus és gender-referencia a német nyelvben. Főbb gender- és nyelvkritikai szempontok: a nemek reprezentációja az egyes szövegektípusokban, a szexus és a gender kifejeződési formái a női és a férfi kommunikáció sajátosságaiban, női és férfi diskurzus, női és férfi beszédmód, női és férfi argumentatív és narratív struktúrák. Az előnyelvi és az irodalmi szövegek elemzési eredményeit a főbb gender-szempontú hipotézisek (differencia-hipotézis, dominancia-hipotézis, verifikációs-hipotézis) alapján értelmezzük. Tantárgy tematikus leírása: Az alábbi témakörök feldolgozására két szemináriumi alkalmat szánunk (kivételt csak az első témakör képez).

1. Gender. 2. Einführung in eine Analyse-Kategorie. 3. Geschlecht und Sprache am Beispiel des Deutschen. 4. Gender und Sprache am Beispiel des Deutschen. 5. Genderreferenzen in der deutschen Sprache. 6. Gendertypische Konversationsformen in der deutschen Sprache. 7. Gender und Literatur, Gender und Schreibweisen. 8. Genderpräferenzen am Beispiel des Deutschen. 9. Genderstereotype am Beispiel des Deutschen. 10. Gendertypische Unterschiede. Erklärungsmodelle. 11. Gender und Sprachgebrauch: Konversationsanalytische Ansätze. 12. Gender und Sprachsystem: Synchrone Erscheinungen im Ausdruck der Kategorie

Geschlecht. 13. Gender und Sprachpolitik. 14. Gender und Feministische Linguistik.

15. Zusammenfassung und neue Fragen in der Genderforschung. Félévközi számonkérés módja: Írásbeli vizsga. Saját gyűjtésű példákra és a szakirodalom ismeretére támaszkodó elemző esszé írása. Értékelése: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Braun, Christa, Stephan, Inge: Gender Studien. Eine Einführung. Stuttgart: Metzler. 2006. 2. Samel, Ingried: Einführung in die feministische Sprachwissenschaft. Berlin: Erich Schmidt.

2000. 3. Frey, Therese Steffen: Gender. Stuttgart: Reclam. 2006.

Ajánlott irodalom:

1. Wesely, Sabine: Gender Studies in den Sozial- und Kulturwissenschaften. Einführung und neuere Erkenntnisse aus Forschung und Praxis. Bielefeld: von Kleine. 2000.

2. Klann-Delius, Gisela: Sprache und Geschlecht: Eine Einführung. Stuttgart: Metzler. 2005. 3. Metzler Lexikon. Geschlechterforschung. Stuttgart: Metzler. 2002.

http://www.amazon.de/Einf%C3%BChrung-feministische-Sprachwissenschaft-Ingrid-Samel/dp/3503049789/ref=sr_1_25?ie=UTF8&s=books&qid=1215330969&sr=1-25

http://www.amazon.de/Studies-Kulturwissenschaften-Einf%C3%BChrung-Erkenntnisse-Forschung/dp/3893703462/ref=sr_1_4?ie=UTF8&s=books&qid=1215330124&sr=1-4

http://www.amazon.de/Studies-Kulturwissenschaften-Einf%C3%BChrung-Erkenntnisse-Forschung/dp/3893703462/ref=sr_1_4?ie=UTF8&s=books&qid=1215330124&sr=1-4

http://www.amazon.de/Sprache-Geschlecht-Einf%C3%BChrung-Gisela-Klann-Delius/dp/3476103498/ref=sr_1_22?ie=UTF8&s=books&qid=1215330232&sr=1-22

Tantárgy neve: Kommunikációelmélet Kommunikationstheorie







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A hallgatók megismerkednek a különböző kommunikációelméletekkel, majd kommunikáció színtereit jellemezzük a kontextus és a szituáció alapján. Tárgyaljuk a kiválasztott intézményi, társadalmi, tömegkommunikációs interakciók formáit, típusait és nyelvhasználati jellemzőit a bevezető előadásban megismert kommunikációelméletek szemszögéből. A fókuszban az intézményi, az iskolai interakció és nyelvi-nyelvhasználati jelenségei állnak. Ezek alapján ismerkednek meg a hallgatók a tanár-diák interakció formáival, stílusjegyeivel. Az elsajátítandó ismeretek között vannak a tanári kommunikációt meghatározó német nyelvű struktúrák elsajátítása, például a feladatmegfogalmazás, a dicséret vagy a hibajavítás interakciós jellemzői. Megismerkedünk a konfliktuskezelés kommunikatív módozataival is. A tantárgy célja áttekinteni a közvetlen és a közvetett emberi (perszonális és társadalmi) kommunikáció elméleteit, kiemelve a pedagógiai kommunikáció jelentőségét, hogy a kommunikáció folyamatait megismerve a tanárjelöltek képesek legyenek alkalmazni a különböző kommunikációs technikákat az oktatás során. Tantárgy tematikus leírása:

1. Was ist Kommunikation? 2. Kommunikationsmodelle. 3. Interaktion und Interaktionstypen. 4. Interaktion und Situation. 5. Interaktion und Kontext. 6. Interaktionen in der Schule. 7. Schüler-Lehrer-Interaktion. 8. Besonderheiten der Schüler-Lehrer-Kommunikation in der deutschen Sprache. 9. Schüler-Lehrer-Kommunikation. 10. Besonderheiten der Eltern-Lehrer-Kommunikation in der deutschen Sprache. 11. Kommunikation im Deutschunterricht: Textsorten. 12. Kommunikation im Deutschunterricht: Sprachformen. 13. Kommunikation im Deutschunterricht: Floskeln und Instruktionen formulieren. 14. Kommunikation im Deutschunterricht: Fragen, Aufgaben und Bewertungen formulieren. 15. Zusammenfassung: Unterrichtskommunikation.

Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga az előadások témaköreiből. A fenti fogalmak ismerete, és egy szabadon választott német nyelvű tanári kommunikációt vagy tanári-diák interakciót tárgyaló szakkönyv alapos ismerete (példák az irodalomjegyzékben találhatóak). A választott szakkönyvről írásbeli ismertetőt is kell írni, amit a hallgató a vizsgára magával hoz. Önreflexiós kérdőív kitöltése a saját német nyelvű tanári kommunikációról kötelező. A reflexió a vizsga részét képezheti. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


gördülékenysége, érthetősége

- Kommunikáció: a szóbeli felelet nyelvhelyessége. A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. Kötelező irodalom:

1. Ulich, Kl. (2011): Schüler-Lehrer-Interaktion. In: Ders. Einführung in die Sozialpsychologie der Schule. Weinheim, Basel, S. 76-115.

2. Michael Becker-Mrotzek: Unterrichtskommunikation. Ein linguistisches Analysemodell. Niemeyer: Tübingen, 2002.

3. Schäfer, K. H.: Kommunikation und Interaktion. Grundbegriffe einer Pädagogik des Pragmatismus. Wiesbaden: VS Verlag. 2005.

4. Meyen, M. – Löblich, M.: Klassiker der Kommunikationswissenschaft. Fach und Theoriegeschichte in Deutschland. München: UVK Verlagsgesellschaft. 2006.

Ajánlott irodalom:

1. Bühler, K. (1934) (1990): Sprachtheorie. Jena: Universitätsverlag. 2. Burkart, R. (1988): Kommunikationswissenschaft. Grundlagen und Problemfelder. Wien:

Praesens. 3. Maltzke, G. (2009): Kommunikationswissenschaft im Überblick. Probleme, Perspektiven.

Opladen: Buske. 4. Schmidt, S. (2001): Orientierung Kommunikationswissenschaft. Was sie kann, was sie will.

München: Reinbek.

Tantárgy neve: Szaknyelvek és szaknyelvoktatás Fachsprachen und Fachsprachenunterricht







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: Az előadás a szaknyelv fogalmából kiindulva (a logisztika szakterületéről, pedagógiai és nyelvészeti témakörökből) kiragadott példák alapján foglalkozik a szaknyelvek lexikológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellegzetességeivel. Az előadások második nagyobb témaköre a szaknyelvoktatás nyelvoktatásban játszott szerepe, kihívásai a modern nyelvoktatás számára. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések is megbeszélésre kerülnek, főképpen a gazdasági szaknyelvi tankönyvek alapján. Tantárgy tematikus leírása:

1. A szaknyelv fogalma, definíciók Hoffmann és Fluck alapján. 2. A szaknyelvek vertikális és horizontális paradigmája. 3. A szaknyelvek általános és speciális jellemzői: szakszavak, terminológia. 4. A szaknyelvek szintaktikai és szemantikai, pragmatikai jellemzői. 5. A logisztikai szaknyelv példája. 6. A pedagógiai szaknyelv példája. 7. A nyelvészeti szaknyelv példája. 8. Szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás. 9. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések. 1. 10. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések. 2. 11. Szaknyelvoktatási módszertani kérdések. 3. 12. A gazdasági szaknyelvi tankönyvek példája. 13. A turisztikai szaknyelvi könyvek példája. 14. A logisztikai szaknyelvi könyvek példája. 15. Összefoglalás: A szaknyelvek, a szaknyelvoktatás perspektívái, a szaknyelvi

kommunikáció kontextusában. Félévközi számonkérés módja: Szóbeli vizsga a fenti tematika alapján. Tankönyvelemzés készítése. Egy szaknyelvi tankönyvfejezet elkészítése, modellezése. Értékelése: A produktív készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Fluck, Hans- Rüdiger: Fachsprachen. Tübingen: Francke 1994. 2. Buhlmann, R. – Fearns, A.: Handbuch des Fachsprachenunterrichts.Langenscheidt: München

2009. 3. Möhn, Dieter – Pelka, Roland: Fachsprachen: eine Einführung. Tübingen: Niemeyer. 1984.

Ajánlott irodalom:

1. Fata, Ildikó: Das Zweisprachige Translationswörterbuch für Fachsprachen in der

wissenschaftlichen Theorie und Praxis. Budapest: Tinta. 2009. 2. Strauss, Dieter: Didaktik und Methodik: Deusch als Fremdsprache. Eine

Einführung.München: Langenscheidt. 1994. 3. Kóczián, Nóra: Grundlagen der Methodik und Didaktik DaF. Ein Reader. ELTE:

Germanistisches Institut. 1995.

Tantárgy neve: Integrált szakmódszertan – tanításkísérő szeminárium Integrierte Fachmethodik – Begleitseminar







Kreditpont: 2 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A szeminárium során a tesztkészítés alapvető technikáit tudatosítjuk és gyakoroljuk. Eközben különböző mérőfeladatokat elemzünk, kritizálunk és átdolgozunk. A szeminárium célja, hogy a résztvevők kritikusan tudjanak megítélni különböző forrásokból származó tesztfeladatokat, illetve ismerjék a tesztkészítés alapvető szabályait. Tantárgy tematikus leírása:

1. Die Qualität von Testaufgaben 2. Aufgabengestaltung: Textverstehen und Textproduktion 3. Die Grammatik beim Testen 4. Bewertungsanleitungen 5. Zusammenstellung von Klassentests 6. Die Beschreibung von sprachlichen Niveaus

Félévközi számonkérés módja: Die Teilnehmer gestalten einen Klassentest für Deutschlernende, wobei sie versuchen die neu gelernten Techniken und Überlegungen anzuwenden. Abgegeben wird a) der Test und b) eine kurze Begründung mit den genauen Testzielen. Értékelése: Feladatsor: Az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80 %-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérni. A produktív készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:



1. Bolton, Sybille: Probleme der Leistungsmessung. Fernstudieneinheit 10.; Berlin etc.: Langenscheidt 1996. 5-20.

2. Einhorn, Ágnes: Feladatkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2012. 73 –114. 3. Bárdos, Jenő: Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó 2002. Ajánlott irodalom:

1. Benoten und Bewerten. Fremdsprache Deutsch. Zeitschrift für die Praxis des

Deutschunterrichts. Heft 19. 2/1998. Klett Edition Deutsch, Goethe-Institut. 2. Európai nyelvtanulási napló. Kiss Árpád Országos Közoktatási és Szolgáltató Intézmény.

Nodus Kiadó 2001. 3. Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für Sprachen: lernen, lehren, beurteilen.

Europarat, Strassburg: Langenscheidt Verlag 2001. (Kapitel 3. und 5.: 32-50., 103-130) http://www.goethe.de/z/50/commeuro/deindex.htm

4. Glaboniat – Müller – Rusch – Schmitz – Wertenschlag: Profile deutsch. Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen. Berlin etc.: Langenscheidt 2006.

http://www.goethe.de/z/50/commeuro/deindex.htm

Tantárgy neve: Iskolai tanítási gyakorlat Schulpraktikum






Óraszám / hét: 3 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati jegy

Kreditpont: 3 Tagozat: Némettanár mesterképzés (nappali) Tantárgy feladata és célja: A tanítási gyakorlaton a hallgatóknak hospitálniuk és tanítaniuk kell egy középiskolában, és zárótanítási órát is kell tartaniuk. A megbeszélések tárgya: A tanóra tervezése, felépítése, szervezése, ezen belül a célok, az időkeret, az óra egymásra épülő szakaszai, a tanári és tanulói tevékenységek, az alkalmazott munkaformák, a felhasznált anyagok, az elektronikus és tárgyi eszközök tervezése, annak reflexiója, hogy az óraterv mennyire volt megvalósítható és mennyire sikerült azt megvalósítani. A tanulságok megfogalmazása. Tantárgy tematikus leírása:

1-15. Hospitationen, Lehrproben und Stundenreflexionen

Félévközi számonkérés módja: A zárótanítási óra írásos dokumentációja, prezentációja és szóbeli reflexiója. Értékelése: A produktiv készségek (szövegalkotás) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:


A végső osztályzat a három részjegy matematikai átlaga. A produktiv készségek (szóbeli témakifejtés) értékelése három szempont szerint, részjegyekkel történik:




1. Bimmel Peter, Kast Bernd, Neuner Gerd: Deutschunterricht planen. Buch mit DVD. Kassel, München: Langenscheidt 2013.

2. Schart, Michael – Legutke, Michael: Lehrkompetenz und Unterrichtsgestaltung. Berlin, München u.a. Langenscheidt 2012.

3. Neuner, Gerhard, Hunfeld, Hans: Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 2002.

Ajánlott irodalom:

1. Ziebell, Barbara, Schmiedjell, Annegret: Unterrichtsbeobachtung und Lehrerverhalten Buch mit DVD. Kassel, München: Langenscheidt 2002.

2. Ziebell, Barbara – Schmidjell, Annegret: Unterrichtsbeobachtung und kollegiale Beratung. Neu. Fernstudieneinheit 32. Berlin, München u.a.: Langenscheidt 2012.

3. Kontráné Hegybíró Edit - Holló Dorottya - Dr. Timár Eszter A krétától a videóig. A nyelvtanárok kézikönyve. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó1996.

http://www.libri.hu/szerzok/h_kontra_edit.html

http://www.libri.hu/szerzok/hollo_dorottya.html

http://www.libri.hu/szerzok/dr_timar_eszter.html

Documents

BTMANET101 Tantárgyfelelős intézet: MFI Német Nyelv · a felsőfokú német nyelvvizsga, amivel a hallgatók rendelkeznek, nyelvtudásuk bizonytalanabb, mint azoké, akik germanisztika