SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT

2011.

Budapest, III. ker. Óbuda - Békásmegyer ÖnkormányzatÓbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó1035. Budapest, Vihar u. 31. Tel.: 388-6113

TARTALOMJEGYZÉK

1. A NEVELÉSI TANÁCSADÓ JOGÁLLÁSÁRA, SZERVEZETÉRE, MUNKARENDJÉRE VONATKOZÓ RENDELETEK......................................................7

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA......................................................................................................................8

2.1. Cél......................................................................................................................................... 8

2.2. Tartalom............................................................................................................................... 8

2.3. Hatály.................................................................................................................................... 82.3.1. A hatályba lépés feltételei...............................................................................................82.3.2. Személyi hatály..............................................................................................................82.3.3. Időbeni hatály.................................................................................................................8

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE..........................................................9

3.1. Szolgáltatás igénybevételének szabályai..................................................................93.1.1. Területi illetékesség........................................................................................................93.1.2. Korosztály szerinti illetékesség.......................................................................................93.1.3. Jelentkezési ok...............................................................................................................93.1.4. Jelentkezés szabályai...................................................................................................113.1.5. Előjegyzés.................................................................................................................... 113.1.6. Az iskolaérettségi vizsgálat rendje................................................................................123.1.7. Szakvélemény készítésének rendje.............................................................................12

3.2. Együttműködési feltételek...............................................................................................123.2.1 Motiváltság.................................................................................................................... 123.2.2 Együttműködés: megjelenés, tájékoztatás, közreműködés...........................................13

3.3. Rendelkezésre állás rendje.........................................................................................133.3.1. Nyitva tartás a nevelési tanácsadóban.........................................................................133.3.2. Rendelés...................................................................................................................... 143.3.3. Munkaidő nem pedagógus munkakörben.....................................................................15

3.4. A belépés és benntartózkodás rendje a Nevelési Tanácsadóban.................................15

4. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS IRÁNYÍTÁS..................................................16

4.1. Foglalkoztatottak köre..................................................................................................16

4.2. Szervezeti egységek.....................................................................................................184.2.1. Az ÓBNT szervei..........................................................................................................184.2.2. Az ÓBNT további (szervezeti egységnek nem minősülő) egységei..............................19

4.3. Szervezeti felépítés.......................................................................................................20

4.4. Irányítás szabályai.........................................................................................................214.4.1 A vezető feladatai..........................................................................................................214.4.2. A vezető helyettesek feladatai......................................................................................21

4.5. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje.................................................21

2

4.6. Az intézményvezető helyettesítésének rendje........................................................214.6.1. Kiadványozás...............................................................................................................224.6.2. Bélyegzőhasználati jog.................................................................................................224.6.3 Képviseleti jog..............................................................................................................224.6.4. Nyilatkozattételi jog.......................................................................................................23

4.7. Feladat meghatározás rendje.....................................................................................23

4.8. Ellenőrzés rendje...........................................................................................................23

4.9. Az esetelosztás szabályai.................................................................................................23

4.10. A nyilvántartás rendje....................................................................................................24

4.11. A szakmai munka ellenőrzése..................................................................................244.11.1. A pedagógiai munka adminisztratív ellenőrzése.........................................................25

4.12. Értekezletek rendje......................................................................................................254.12.1. A szakmai értekezletek feladata nevelési tanácsadóban...........................................254.12.2. Az óvoda- és iskolapszichológusi team-értekezlet.....................................................254.12.3. A nevelési tanácsadó és az óvoda-iskolapszichológusi munkacsoport együttműködése:..................................................................................................................... 26

5. ÓBNT FELADATKÖREI ÉS TEVÉKENYSÉGE..........................................26

5.1. Az ÓBNT szerepe..............................................................................................................26

5.2. Feladatellátási alapelvek...................................................................................................275.2.1. Gyermekközpontúság...................................................................................................275.2.2. Komplexitás.................................................................................................................. 275.2.3. Az adatok bizalmas kezelése.......................................................................................28

5.3. A szakmai tevékenység szabályai.............................................................................285.3.1. Általános szabályok......................................................................................................285.3.2. Szakmai követelmények...............................................................................................29

5.4. Feladatok és tevékenységek............................................................................................295.4.1. Prevenció..................................................................................................................... 295.4.2. Diagnosztika................................................................................................................. 305.4.3. Szakvéleményezés.......................................................................................................305.4.4. Korrekció...................................................................................................................... 315.4.5. Ellenőrzés..................................................................................................................... 335.4.6. Továbbképzés..............................................................................................................33

5.5. Minőségbiztosítás.............................................................................................................34

5.6. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés.........................................................34

6. KAPCSOLATRENDSZER ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE......................................................................................................................35

6.1. Kapcsolatrendszer........................................................................................................356.1.1. Kapcsolatok a fenntartóval...........................................................................................356.1.2. Kapcsolatok a felhasználókkal......................................................................................376.1.3. Kapcsolatok partner intézményekkel és személyekkel.................................................386.1.4. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel:...........................................................................416.1.5. Kapcsolat egyéb intézményekkel és személyekkel:.....................................................42

3

6.2. A kapcsolattartás szabályai........................................................................................43

6.3. A kapcsolattartás ellenőrzése....................................................................................43

7. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK................44

7.1. Épülettűz és robbanás......................................................................................................44

7.2. Bombariadó....................................................................................................................... 44

7.3. Betörés............................................................................................................................... 44

7.4. Egyéb rendkívüli események...........................................................................................44

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................45

8.1. Az SZMSZ nyilvánossága............................................................................................45

8.2. Az SZMSZ módosítása.................................................................................................45

ZÁRADÉK..........................................................................................................46

BELSŐ LEGITIMÁCIÓ.........................................................................................46A közalkalmazott közösség elfogadó nyilatkozata..................................................................46

Külső legitimáció................................................................................................................... 46A fenntartó átvételi nyilatkozata..............................................................................................46A fenntartó elfogadó határozata.............................................................................................46

1. sz. melléklet – Adatkezelési szabályzat2. sz. melléklet - FEUVE

4

Az alapító okirat kelte: 2011. június 30.Száma: 422/ÖK/2011. (VI. 30.) számú határozat

Az intézmény neve, székhelye:Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó1035. Budapest, Vihar u. 31.Telephelye:Nevelési Tanácsadó1039 Budapest, Bebó Károly u. 13.

Az intézmény OM azonosítója: 101788

Az intézmény fenntartójának neve, címe:Budapest Főváros III. kerületÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat1033 Budapest, Fő tér 3.

Az intézmény irányító szerve, címe:Budapest Főváros III. kerületÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete1033 Budapest, Fő tér 3.

Az intézmény működési területe, köre:Budapest Főváros III. kerületÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat területe

Az intézmény jogállása:

Jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv. Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő- testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van, intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. Pénzügyi és számviteli, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási tevékenységet a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (1033 Budapest, Folyamőr u. 22.) látja el.

Önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodási intézmény. Az intézmény pénzügyi gazdálkodási feladatait az Önkormányzat pénzügyi hivatala a KSZKI látja el. Az intézmény, mint részben önálló gazdálkodási szerv a KSZKI számlaszámát veheti igénybe pályázati és esetleges egyéb támogatások felvételére. KSZKI számlaszáma: 12001008-00140634-00100005Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Képviselő-testülete által költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok felett önálló döntési joggal rendelkezik, részjogköre van intézményi vagyon működtetésének körébe tartozó feladatoknál. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog az ingatlan tekintetében a tulajdonost (fenntartót) illeti meg. Az intézmény vagyona a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat tulajdona. Az intézmény vezetője a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, biztosítékként felhasználni.

5

Jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2009. december 31.-igAz intézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR):855900 MÁSHOVÁ NEM SOROLT EGYÉB OKTATÁSAlaptevékenysége: 80520 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Szakfeladatoka) az ellátandó alaptevékenység80521-2 Pedagógiai szakszolgálat Nevelési tanácsadás Iskolaérettségi vizsgálatok Logopédiai ellátás Magatartási, tanulási problémával küzdők vizsgálata, fejlesztése Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás személyiségzavarban szenvedő gyerekek, tanulók részére Iskolapszichológusi hálózat

b) az alaptevékenységen kívüli kapcsolódó tevékenységek:- kiegészítő tevékenység:tanfolyamszervezés, bérbeadás (1 éven belüli időszakra), mértéke 10%- kisegítő tevékenység: nincs

- vállalkozási tevékenysége: nincs, mértéke 0%

Jogszabályban meghatározott közfeladatai: 2010.január 01.-tőlAz intézmény szakágazat szerinti besorolása (TEÁOR):8560 OKTATÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGAlaptevékenysége: 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások

Szakfeladatoka) az ellátandó alaptevékenység856000 oktatást kisegítő tevékenységek komplex támogatása

856011 Pedagógiai szolgáltató tevékenység Nevelési tanácsadás Iskolaérettségi vizsgálatok Logopédiai ellátás Magatartási, tanulási problémával küzdők vizsgálata, fejlesztése Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás személyiségzavarban szenvedő gyerekek, tanulók részére Iskolapszichológusi hálózat856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

b) az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek:

6

kiegészítő tevékenység:856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység855931 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatáskisegítő tevékenység:-tanfolyamszervezés (1 éven belüli időszakra), mértéke 10%682002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, mértéke 10%

c, b) vállalkozási tevékenység: nincs, mértéke 0%

Szakmai munkáját a Nevelési Tanácsadó önállóan látja el, szakmai tanácsadásra a fenntartó által felkért szakirányú szakmai felügyeletek jogosultak.

1. A Nevelési Tanácsadó jogállására, szervezetére, munkarendjére vonatkozó rendeletek

Az Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó (továbbiakban: ÓBNT) az oktatási ágazaton belül, a közoktatási rendszerbe illeszkedő, pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézmény alaptevékenységének szakfeladata: 805212 Nevelési, pszichológiai tanácsadás. Működését alapvetően a következő jogszabályok határozzák meg:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és annak módosításai

20/1997 (II.13) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

4/2010 (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, és annak módosításai

1992. évi XXII. tv. a Munkatörvénykönyvéről és annak módosításai

138./1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, és annak módosításai.

1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról

1992. LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

7

277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításárólés minőségfejlesztéséről

52/2003. (VIII.22.) ESzCsM rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről

Pedagógus Szakmai Etikai Kódex (Független Pedagógus Fórum, 2001.), Logopédusok Etikai Kódexe (Gyógypedagógiai Szemle 1999.), Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe (MPT – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete 2004.), Az orvosi etika elveinek alkalmazása a pszichiátria területére (Magyar Pszichiátriai Társaság Elnöksége 2000.)

Az intézmény Alapító Okirata tartalmazza az intézmény nevét, székhelyét annak adataival, fenntartójának, felügyeleti szervének megjelölését, működési területét, jogállását, vagyoni helyzetét, vezetői kinevezésének rendjét, képviseleti jogosultságát, az intézmény típusát és tevékenységi körét.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma, hatálya

2.1. Cél

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja és feladata, hogy a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokkal és az Alapító Okirattal összhangban szabályozza az intézmény szervezeti felépítését, működésének rendjét, belső és külső kapcsolatait, valamint azokat a területeket és kérdéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2.2. Tartalom

Az ÓBNT SZMSZ-e a következőket tartalmazza:

az intézmény szervezeti felépítése és irányításának, ellenőrzésének szabályai

a szakmai munka szabályai

az intézmény működésének rendje

az intézmény kapcsolatrendszere és a kapcsolattartás szabályai

2.3. Hatály

2.3.1. A hatályba lépés feltételeiAz SZMSZ hatályba lépésének feltétele az intézményen belüli és az intézmény fenntartója általi elfogadás. Az SZMSZ intézményen belüli elfogadtatása során az ÓBNT szakmunkaközösségének egyetértését kell beszerezni. A szakmunkaközösség egyetértéséről hozott többségi határozatát a záradékban szereplő nyilatkozat tanúsítja, amelyet az SZMSZ elfogadására szervezett szakalkalmazott értekezleten jelen lévő valamennyi arra jogosult személy aláírása, és az intézmény körbélyegzőjének lenyomata hitelesít.Az SZMSZ-t a fenntartónak elfogadásra benyújtani a szakmunkaközösség egyetértése esetén lehet. Az SZMSZ fenntartó számára való benyújtását a záradékban szereplő átvételi nyilatkozat tanúsítja.

8

Az SZMSZ fenntartó általi elfogadását a fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatala Oktatási és Kulturális Főosztálya vezetője által hozott határozat tanúsítja, amelynek a számát és keltét a záradékban erre kijelölt helyre az ÓBNT intézményvezetője hitelesen bejegyez.

2.3.2. Személyi hatályAz SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, alkalmazottainak és mindazoknak, akik munkavégzéssel közreműködnek az intézmény feladatainak megvalósításában. Az SZMSZ a NT titkárságán található meg nyomtatott és elektronikus formában.Az SZMSZ-ben foglaltak megtartásáért az intézmény dolgozói fegyelmi felelősséggel tartoznak.Az SZMSZ bizonyos részei az intézményben foglalkoztatottakon túli személyeket is érintenek. Az ÓBNT gondoskodik arról, hogy a vonatkozó szabályokat az érintettek megismerhessék.

2.3.3. Időbeni hatályA jelen SZMSZ a fenntartó általi elfogadást jelentő határozat keletkezésének napján lép hatályba. Ilyen határozat hiányában az SZMSZ fenntartó számára elfogadásra való benyújtást tanúsító átvételi nyilatkozat keltétől számított 31. napon válik hatályossá.Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó 2008. 2011 év januári SZMSZ-e. Az ÓBNT SZMSZ-ének hatálya határozatlan időre szól.

9

3. Az intézmény működési rendje

3.1. Szolgáltatás igénybevételének szabályai

3.1.1. Területi illetékességAz ÓBNT Alapító Okiratában meghatározott működési területe Budapest Főváros III. kerülete Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat területe.Az ÓBNT ellátja:

az intézmény körzetében állandó, vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező gyermekeket, tanulókat

a körzet területén székhellyel rendelkező nevelési - oktatási intézményekkel tanulói jogviszonyban lévő gyermekeket

A Közoktatási Törvény 3.§ (3) szerint a pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele ingyenes.Körzeten kívüli intézmények az ÓBNT szolgáltatásait közoktatási megállapodás, illetve

— a fenntartó jóváhagyásával — egyéb intézményközi megállapodás alapján vehetik igénybe.Az ÓBNT a megkezdett ellátást az illetékesség változása esetén is fenntartja a szakmailag indokolt lezárásáig, abban az esetben, ha az ellátás más intézményben való folytatása nem biztosítható a megkezdett folyamat jelentős visszaesésének, vagy súlyos elakadásának reális veszélye nélkül. Kivételes esetben, ha azt speciális élethelyzet, probléma, vagy szakmai módszertani ok indokolja, területi illetékességgel nem rendelkező gyermek, család ellátását is megkezdheti az ÓBNT, akkor, ha szabad kapacitással rendelkezik, és a körzet szerint illetékes intézmények, személyek ellátását ez nem akadályozza.

3.1.2. Korosztály szerinti illetékességAz ÓBNT szolgáltatásai elsősorban a 3-18 éves kor közötti gyermekek, fiatalok problémáinak megoldása érdekében vehetők igénybe. Az ellátásba más személyek is bevonhatók (pl. szülő, kisebb testvér, pedagógus, stb.), amennyiben erre a jelzett korosztályba tartozó gyermek problémájának megoldása miatt kerül sor, illetve ha a végzett tevékenység, az alkalmazott módszer szempontjából ez indokolt (pl. családgondozás, továbbképzés, családterápia).A tanuló akkor veheti igénybe a nevelési tanácsadó szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait (Kt. 78.§). (Középiskola esetén max. 22 éves korig, ill. súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt ehhez három évet hozzá kell számítani.)

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Kt. 10 §).

3.1.3. Jelentkezési okAz ÓBNT szolgáltatásai a következő okok alapján vehetők igénybe:

a.) a gyermeknél megfigyelhető tünetek:

tanulási problémák (pl. olvasási nehézség, írási, helyesírási gond, matematikai nehézség, beszédprobléma, gondolkodási nehézség, emlékezetprobléma, figyelem probléma, lassúság / kapkodás, fáradékonyság, alulteljesítés, változó

10

teljesítmény, tanulási motiváció hiánya, rossz tanulási módszerek, teljesítményszorongás stb.)

magatartási problémák (pl. gátoltság, félénkség, passzivitás, közöny, lehangoltság, gyakori sírás, labilitás, túlérzékenység, nyüzsgés / túlmozgékonyság, ti, motoros nyugtalanság, figyelemfelkeltő viselkedések, indulatkitörések, féktelenség, dac, ellenkezés, szabályok megszegése, rendszeres kötelességmulasztás, felelőtlenség, vakmerőség, irányíthatatlanság, antiszociális viselkedés: pl. lopás, csavargás, hazugság stb.)

beilleszkedési problémák (pl. érdektelenség, magányosság, kiközösítettség, rivalizálás, hatalmaskodás, ellenségeskedés, gúnyolódás, kritikusság, üldözés / üldözöttség, konfliktuskeltés, agresszivitás, verekedés stb.)

komplex ártalom, amely esetben többféle egymást generáló probléma áll fenn (pl. tanulási problémákat felerősítő, esetleg annak nyomán fellépő magatartási rendellenesség)

logopédiai problémák (pl. beszédzavarok, beszédészlelési- és értési, beszédfejlődési zavarok gyanúja)

szervi tünet, amely feltételezhetően stressz, vagy más pszichés ok, nevelési ártalom, szocializációs probléma következtében fellépő funkcionális zavar

egyéb, közelebbről meg nem határozott, a gyermek teljesítményét, alkalmazkodását, vagy mentális egészségét, fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló tünet

b.) a nevelő személy panaszai:

nevelési nehézségek

döntési bizonytalanság

konfliktusok

aggodalmak

túlterheltség

információhiány

egyéb, közelebbről meg nem határozott, a gyermek, vagy gyermekcsoport nevelésével, oktatásával, a család funkciójának megvalósításával összefüggő kérdés, probléma

c.) pedagógus, nevelést-oktatást segítő szakember kérdései

d.) egyéb igények:

iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása

egyéb szakvélemény (pl. gyámügyi intézmény kérésére)

képességek felmérése, tehetséggondozásra való javaslattétel

pályaválasztási tanácsadás

11

3.1.4. Jelentkezés szabályai 3.1.4.1. Jelentkezési mód

Az ÓBNT előjegyzéses rendszerben nyújt szolgáltatást. Az előjegyzésbe vétel személyesen, telefonon, vagy írásban is kérhető. Az önként jelentkezőket és beutaltakat a jelentkezés, illetve a beutalás sorrendjében, a beérkezés idejének megfelelően látja el, kivételt képeznek a rendkívül sürgős esetek.

3.1.4.2. Jelentkezési jogosultság 1.) a gyermek számára

gondviselője gondviselőjének írásos hozzájárulásával

a) a nevelésével foglalkozó, vagy azt segítő személy (külön élő szülő, nevelőszülő, nagyszülő, pedagógus, logopédus, családgondozó, gyámügyi intézmény munkatársa, jegyző stb.)

b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából az óvodac) tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézség megállapításának céljából az

oktatási intézményA gyermekek, fiatalkorúak kezelőorvosa, pedagógusa, vagy ügyükkel foglalkozó gyámügyi előadó stb. javasolhatja a gondviselőnek, hogy gyermekével keresse fel a Nevelési Tanácsadót. A szolgáltatást ilyen módon igénybe vevőket a Nevelési Tanácsadó önként jelentkezőkként kezeli.

2.) saját maga számára életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhat

segítségért (Kt. 10 §. (3) f.)

A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők jelenléte szükséges. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére jogosult. Erről a szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.

Amennyiben a szülő a nevelési tanácsadó segítségét kéri anélkül, hogy a vizsgálat a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével-oktatásával összefüggésben lenne, a nevelési tanácsadó a szülő kérésére szakvéleményt készít, amelyet csak a szülőnek kell megküldeni. (Kivételt képez a gyermek szülő, gondviselő általi súlyos veszélyeztetettsége). A más intézménynek (gyermekvédelemnek, oktatási intézménynek) küldött írásbeli tájékoztatás tényéről a szülőt ez esetben is informálni kell.

A gyermek nevelésével foglalkozó nevelési-oktatási intézmény a gyermek vizsgálatát, véleményezését, korrektív ellátását a szülő írásos beleegyezésével kérheti. A jelentkezéshez kiállított pedagógiai vélemény tartalmát a szülővel ismertetni kell. Ezen kívül jogában áll a szülő számára javasolni a nevelési tanácsadó szolgáltatásainak önkéntes igénybevételét is.

Nevelési-oktatási intézmény írásban történő kérése, illetve javaslata esetén az ÓBNT elvárja a zökkenőmentes és pontos ellátás érdekében az általa kibocsátott legújabb űrlapok használatát.

3.1.5. ElőjegyzésAz előjegyzés során az ÓBNT munkatársa rögzíti a jelentkező adatait, értesítési címét,

telefonszámát, a jelentkezés idejét.

12

Előjegyzés során rögzítésre kerül a jelentkezés okát képező probléma, tünet, igény, annak érdekében, hogy az ellátás sürgőssége (krízisveszély) reálisan megítélhető legyen, illetve, hogy az esetek elosztásakor az ÓBNT adott problémával kapcsolatban leginkább kompetens munkatársa tudja felvállalni az ellátást.

3.1.6. Az iskolaérettségi vizsgálat rendje Az iskolaérettségi vizsgálatok január 15 és március 31 között zajlanak. Az iskolaérettségi vizsgálatok előkészítése az adott év januárjában kezdődik. A beutalásokat a megfelelő adminisztratív anyag benyújtásával az óvodák január első hetének végéig kötelesek eljuttatni a Nevelési Tanácsadóba. Pót-iskolaérettségi vizsgálatot a Nevelési Tanácsadó az adott év augusztusában, még az iskolai év elkezdése előtt köteles kijelölni, valamint a véleményt kiállítani, és eljuttatni az óvoda és a vizsgált személy számára.

3.1.7. Szakvélemény készítésének rendje A szakvélemények készítése tanulási, magatartási, beilleszkedési zavar meghatározása a tanév során folyamatos május 15.-ig. A közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:Ezt a 4/2010 OKM rendelet a következőképp szabályozza:a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán január 31-ig szükség szerint bármikor kezdeményezhető.b) ezen túl annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.A nevelési tanácsadó eljárását az értékelés, minősítés alóli mentesítés céljából a fent megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola intézményvezetőjének a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola intézményvezetője a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola intézményvezetője egyetértésének hiányában a nevelési tanácsadó vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a szakvélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.2. Együttműködési feltételek

3.2.1 MotiváltságAz ÓBNT azoknak a klienseknek az ellátását tudja eredményesen biztosítani, akik

megfelelően motiváltak az együttműködésre, eredmények elérésére. Az ÓBNT szükségesnek tartja a nevelési-oktatási és más intézményektől, valamint a szülőktől, hogy a kezdeményezésük nyomán az ÓBNT szolgáltatását igénybevevő kliens motiváltságának kialakításában közreműködjenek, ennek során törekedjenek felvilágosítással, meggyőzéssel, és más arra alkalmas magatartással támogatni a kliens igényeinek, elhatározásának, céltudatának alakulását, bizalommal, elfogadással segíteni a szolgáltatás igénybevételének vállalását.

13

3.2.2 Együttműködés: megjelenés, tájékoztatás, közreműködésAz ÓBNT törekszik arra, hogy a hozzáfordulók együttműködési készségét támogassa,

fejlessze. Ezzel kapcsolatban azonban elvárja a klienseitől és azok közvetlen személyi, intézményi környezetétől is az erre irányuló igyekezetet. Ezen belül különösen az alábbiakat:

Az ÓBNT munkatársa által jelzett időpontban való pontos megjelenés, ennek akadályozottsága esetén a távolmaradásról való előzetes jelzés adása. Abban az esetben, ha a kliens két előzetesen írásban közölt vagy, szóban egyeztetett időpontban nem jelenik meg az intézményben, és távolmaradásáról előzetesen nem értesíti az ÓBNT illetékes munkatársát, az ÓBNT az ellátást lezárja, illetve az előjegyzést megszünteti. A szolgáltatás igénybevételének folytatása, illetve kezdeményezése ezután új előjegyzés alapján valósulhat meg.

Az ÓBNT munkatársai munkájuk hatékonysága érdekében elvárják a megoldandó feladathoz szükséges megfelelő tájékoztatást kliensüktől, és közvetlen személyi, intézményi környezetük részéről is. Amennyiben ez az elvárás nem teljesül, az ÓBNT az ellátást előzetes figyelmeztetést követően lezárhatja, illetve az előjegyzést megszüntetheti.

A megfelelő tájékoztatásra vonatkozó igényét az ÓBNT az intézmények kezdeményezésére megkezdett feladatok esetében kiemelten fontosnak tartja. A nevelési-oktatási intézmények kérése, vagy javaslata alapján iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása és véleményezése, illetve tanulási nehézségek, magatartási rendellenességek, beilleszkedési zavarok vizsgálata, megállapítása, és véleményezése feladatok megoldását, megvalósítását kizárólag akkor kezdi meg, ha az intézmény kéréséhez, javaslatához pedagógiai, esetenként egyéb (pl. logopédiai) véleményt mellékel, mely az ÓBNT által kibocsátott megfelelő űrlapokon feltüntetett kérdésekről nyilatkozik.

Az ÓBNT munkatársai igénylik kliensük közvetlen személyi, intézményi környezetének tagjaitól, hogy hozzájáruljanak a feladat megoldásához személyes közreműködésükkel az ÓBNT kezdeményezésére, szakmailag indokolt esetben. Az ellátás lezárásának indoka lehet az ÓBNT részéről a nélkülözhetetlen, vagy mással nem helyettesíthető közreműködés elmulasztása, illetve az az elől való elzárkózás, abban az esetben, ha a feladat megoldását ez lényegesen akadályozza, eredményességének esélyét minimálisra csökkenti.

3.3. Rendelkezésre állás rendje

Az ÓBNT kliensei, partnerei, fenntartója és felügyelete számára való közvetlen elérhetőségét rendelkezésre állás keretében biztosítja. A rendelkezésre állás rendjét az egyes célcsoportok számára alkalmas módon teszi közzé.A rendelkezésre állás tekintetében a nevelési tanácsadó és az intézménypszichológusi szakalkalmazott közösség tekintetében – az ellátott feladat sajátossága miatt – különbség van.

3.3.1. Nyitva tartás a nevelési tanácsadóban

A pedagógiai szakszolgálatok működését szabályozó 14/1994. évi MKM rendelet folyamatos működést rendel el a pedagógiai szakszolgálatok számára, oly módon, hogy a tanév idején mindennapos nyitva tartást kell biztosítani, a tanév rendjében meghatározott tanítási szünetek

14

alatt pedig biztosítani kell a pedagógiai szakellátás igénybe vételének lehetőségét, beleértve a nyári szünetet is, ügyeleti napok kijelölésével.Az ÓBNT az igénybevevők számára való elérhetőségét nyitva tartás keretében biztosítja. A nyitva tartás alatt az intézmény folyamatosan biztosítja az előjegyzésbe vétel, az üzenethagyás, az intézmény székhelyének területén való tartózkodás lehetőségét, valamint az alapfeladatok ellátását végző szakemberek közül legalább egynek az elérhetőségét.A nyitva tartás idejét egy tanévre vonatkozóan az ÓBNT éves munkatervében határozza meg. A nyitva tartás meghatározásakor szükséges figyelembe venni az alábbi szempontokat:

lehetőleg a hét minden munkanapján legyen nyitva az intézmény

a hagyományosan általánosnak tekinthető munkaidőn (8.00 – 16.00 óra) túlra is kiterjedjen a nyitva tartás, hogy a munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó szülők, kliensek számára is szabadidejükben elérhető legyen az intézmény

a tanév rendjéhez igazodjon a nyitva tartás

3.3.2. RendelésA kliensek számára való közvetlen rendelkezésre állás céljára rendelési időt kell meghatározni az ÓBNT alapfeladatok ellátását végző és az azt közvetlenül segítő munkatársai esetében. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a heti munkaidő 40 óra, amelyből a nevelési, illetve tanév rendje szerinti szorgalmi időszak alatt heti 21 óra a szolgáltatás nyújtására, a kliensekkel való közvetlen foglalkozásra, heti 3 óra munkaértekezleten való részvételre, a munkaidő fennmaradó része a munkakörbe tartozó szakmai feladatok szervezése, előkészítése, illetve a nem szakmai feladatok (nyilvántartások vezetése, adminisztrációs munkák) ellátására fordítandó.Az ÓBNT pszichiáter, szociális munkás és családgondozó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak heti rendelési időtartamának azonosnak kell lennie a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak heti kötelező órájának számával.Rendelési idejükben az ÓBNT munkatársai kötelesek a kliensek ellátására közvetlenül rendelkezésre állni.A rendelési idő beosztásának meghatározásánál figyelembe kell venni a várható kliensek életkori sajátosságait (terhelhetőség, napi időbeosztás), valamint minden egyes munkatárs esetében a következő szabályokat:

a kötelezően az intézményben töltendő munkaidő (rendelési idő + team)

a kötelező rendelési időt legalább 4 munkanapra kell elosztani

részmunkaidőben dolgozó munkatársnál a napok száma arányosan csökkentendő

A rendelési idő beosztásának tanév közbeni változtatásához az intézményvezető engedélye szükséges.A munkatársak a napi munkáról forgalmi naplót vezetnek, az intézményben töltött időt jelenléti íven dokumentálják.

3.3.2.1. Rendelési idő a nevelési tanácsadóbanA foglalkozásokon való részvétel a Tanácsadó nyitvatartási idején belül a rendelési idő alatt valósulhat meg. Rendelési idejüket más munkavégzésre nem fordíthatják. csak abban az esetben, ha az előzetesen egyeztetett foglalkozás a kliens kezdeményezése miatt váratlanul meghiúsult.

a rendelési idő legalább 20 %-a 16.00 óra utánra is kiterjedjen, ettől egyéni méltányosság alapján a vezetővel való egyeztetés után lehet eltekinteni

15

3.3.2.2. Rendelési idő intézménypszichológusok esetébenAz óvoda/iskolapszichológusok teljes rendelési idejüket (21 óra/hét) a kijelölt

intézményben vagy intézményekben töltik. Az intézmények kijelölésére, és az ott eltöltendő munkaórák számának megállapítására a tanév elején kerül sor a korábbi igények és tapasztalatok alapján. Szükség esetén, vezetetői döntés alapján az év közbeni intézményváltás lehetséges. Egy pszichológus lehetőleg egy intézményhez tartozik, több intézményhez csak abban az esetben, ha az óvoda/iskola kicsi gyermeklétszáma alapján nem nyílik lehetőség önálló szakember foglalkoztatására. A pszichológusok beosztásánál a létszámon túl figyelembe kell venni az egyéb sajátosságokat, pl. sok tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számát, az oktatási intézmény jellegét (óvoda/iskola/gimnázium), stb. is.

3.3.2.3. Kötelező óra, foglalkozásokAz ÓBNT pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak munkaideje heti kötelező óraszámból és további munkaidőből áll. A kötelező óraszámokat foglalkozások tartásával kell teljesíteni. Egyéb feladataikat az ezen túli munkaidőben látják el. A foglalkozások időtartama 45 perc. Ennél hosszabb, vagy rövidebb abban az esetben lehet, ha a kliens terhelhetősége, szükségletei vagy egyéb szakmai ok indokolja. A gyermekekkel történt foglalkozások közötti szünetben a gyermek átadásakor az őt elkísérő gondviselő számára, aktuális megbeszélendők esetén, rövid konzultációs lehetőséget kell biztosítani. Hosszabb konzultációra külön időpontot kell megbeszélni.

Az ÓBNT rendelése a tanév rendjéhez igazodik. Szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy a nevelési tanácsadó igénybevételével kapcsolatos szülői igényeket teljesíteni lehessen. Ügyeleti, fogadónapon az intézmény biztosítja és a sürgősségi esetellátás lehetőségét, az előjegyzésbe vételt, az üzenethagyást, az ügyintézést.Az ügyelet rendjéről (időszak, ügyelet időtartama és a nyitva tartás ideje) egy tanévre vonatkozóan az éves munkatervben kell rendelkezni.

3.3.3. Munkaidő nem pedagógus munkakörben Az egyéb munkakörben dolgozók munkaideje heti 40 óra, amelyet megállapodás szerinti időbeosztásban töltenek.

3.4. A belépés és benntartózkodás rendje a Nevelési Tanácsadóban

A Nevelési Tanácsadó munkatársai és ügyfelei az intézmény épületében nyitvatartási időben tartózkodhatnak. Nyitvatartási időn túl az intézményben tartózkodni csak az intézményvezető jóváhagyásával lehet.A Nevelési Tanácsadó munkatársai az ügyfeleket előzetes időpont-egyeztetés után fogadják. Az épületében a Nevelési Tanácsadó munkatársain kívül csak azok tartózkodhatnak, akik a Tanácsadó valamely munkatársával megbeszélt időpontra jöttek, vagy időpont egyeztetése miatt keresik fel az intézményt. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásának igénybevételére telefonon, illetve személyesen lehet jelentkezni. A jelentkezéshez a megoldandó probléma természetének rövid összefoglalása szükséges. Az épületbe történő belépéskor az ügyfelek az előadónál, illetve pedagógiai asszisztensnél jelentkeznek, és ezután a kezelő jelentkezéséig a várószobában tartózkodnak. A mosdón és

16

várón kívül ügyfelek az épület helyiségeit csak az aktuális ügy kezelését ellátó személy kíséretében, és az ő instrukcióinak megfelelően használhatják. Az épületben tilos a dohányzás. Nem tartózkodhat az intézményben az, aki a kulturált viselkedés szabályait nem tartja be, illetve magatartásával más ügyfelek benntartózkodását, vagy az intézményben folyó munka rendjét zavarja.

4. Szervezeti felépítés és irányítás

4.1. Foglalkoztatottak köreA 4/2010 OKM rendelet és módosításainak 1. sz. melléklete határozza meg a nevelési tanácsadókban kötelezően foglalkoztatottak létszámát. Ennek megfelelően, és a fenntartó által jóváhagyva ezen túlmenően az ÓBNT az alábbi munkakörökben foglalkoztat alkalmazottakat:

VEZETŐK

Intézményvezető

intézményvezető helyettesek

PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK

I. Pedagógusok:

- pszichológus

- gyógypedagógus

- pedagógus

II. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak:

- pszichiáter

- pedagógiai asszisztens

MÁS ALKALMAZOTTAK

1. Ügyviteli alkalmazottak:

- munkaügyi ügyintéző

- gazdasági ügyintéző

- előadó

2. Technikai alkalmazottak:

- gondnok

- takarító

- karbantartó

17

- számítógépes rendszergazda

- kertész

Az egyes munkakörökben foglalkoztatottak munkaidejét, feladatait, helyettesítési kötelezettségeit alapvetően a munkaköri leírások tartalmazzák, melyeket a munkavállalónak munkaszerződése megkötésekor, vagy a próbaideje leteltekor a munkáltató személyes egyeztetés alapján készít el és ad át.

18

4.2. Szervezeti egységek4.2.1. Az ÓBNT szervei

4.2.1.1. Közalkalmazott közösségAz intézményben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott összes

dolgozóból álló közösség. A közalkalmazottak jogállásáról szóló TV. 14. § (1) pontja szerint az intézmény egészét

érintő kérdésekben a részvételi jogokat az intézményvezetővel, mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. A vezetőség ezen döntések megvitatására a közalkalmazotti tanács képviselőjét meghívja, és a megbeszélés időpontjáról a tanácsot egy héttel korábban értesíti.

A közalkalmazottaknak ezen kívül lehetőségük van arra, hogy az intézményvezetővel előzetes időpont-egyeztetés után személyesen konzultáljanak.

4.2.1.2. Közalkalmazotti TanácsA vonatkozó jogszabályok előírásai szerint létrehozott szerv. Tagjait a vonatkozó

jogszabályok által előírt számban és módon a közalkalmazott közösség választja meg.Feladata a vonatkozó jogszabályok és a Közalkalmazotti Szabályzat (a továbbiakban:

KÖSZ) által a Közalkalmazotti Tanács hatáskörébe utalt jogok gyakorlása. Alapvetően dolgozói érdekképviseletet ellátó szerv.

A Közalkalmazotti Tanács vezetője az elnök, akit a Közalkalmazotti Tanács tagjai választanak meg maguk közül.A KÖSZ-t a Közalkalmazotti Tanács tagjai dolgozzák ki, és a közalkalmazott közösség elfogadását követően lép hatályba. A KÖSZ nem képezi az SZMSZ részét.

4.2.1.3. Szakalkalmazotti közösségAz intézményvezetőből, intézményvezető helyettesekből és az alapfeladatok ellátását

közvetlenül megvalósító munkakörben szakirányú felsőfokú szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakból (pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő más alkalmazottak) álló közösség.

A közösség feladata a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestület elnevezésű szervének megfelelő jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint szakmai téren a szakemberek munkájának összehangolása, tanácskozás a szakmai munka fejlesztését és ellenőrzését érintő kérdésekben.

A szakalkalmazotti közösség három fő egységből áll: ÓBNT székhely Óbuda szakalkalmazott közössége ÓBNT Békásmegyer telephely szakalkalmazott közössége ÓBNT Intézménypszichológusi szakalkalmazott közössége

A szakalkalmazotti közösség egységei szakmai munkájukat önállóan végzik, az egységekkel egymás munkáját támogatják, viszonyuk kooperatív. Munkájukat az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők segítik. Az egységek közti kooperációt az intézményvezető-helyettesek segítik.

A szakalkalmazotti közösségek egységein belül munkacsoportok működnek: ÓBNT székhelyén Óbuda és Békásmegyer telephelyen a szakalkalmazott közössége

két részre tagolódik: pedagógus és pszichológus munkaközösség ÓBNT Intézménypszichológusi szakalkalmazott közössége két részre tagolódik:

óvoda-, illetve iskolapszichológusi munkaközösség

19

4.2.1.4. VezetőségTagjai az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek és alkalmanként -

feladattól függően - meghívott, tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkező további tagjai a szakmai koordinátorok, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a minőségfejlesztési team vezetője, és a szakmai műhelyek vezetői.

Feladata: a tanácskozás és döntéshozatal az intézmény egészének arculatát, törvényes,

szakszerű és hatékony működését, ésszerű gazdálkodását, az alkalmazottak foglalkoztatását, élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben

a vezetői feladatok és jogkör gyakorlása (a munka irányítása, szervezése, ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának és működtetetésének segítése, a munkavégzés és a biztonság feltételeinek biztosítása, az intézmény kapcsolatainak fenntartása, az intézmény képviselete)

Vezetője az intézmény intézményvezető.

4.2.2. Az ÓBNT további (szervezeti egységnek nem minősülő) egységei

4.2.2.1. Szakmai műhelyekAz azonos szakmai feladatokat ellátó szakemberek által alkotott önkéntes alapon

szerveződő közösségek. Egy szakember több műhelynek is tagja lehet.

20

4.3. Szervezeti felépítés

Intézményvezető

Zápor Óbuda Intézményvezető

helyettes

Békásmegyer Intézményvezető

helyettes

IPH Intézményvezető

helyettes

Pszichológus munkacsoport vezető

Pedagógus munkacsoport vezető

Pszichológus munkacsoport vezető

Óvodapszichológus munkacsoport vezető

Iskolapszichológus munkacsoport vezető

Technikai munkatársak

Pedagógus munkacsoport vezető

Pedagógusok Pszichológusok Pedagógusok Pszichológusok Pszichológusok Pszichológusok

21

4.4. Irányítás szabályai

Az ÓBNT működéséért az intézményvezető felel.Az intézményben folyó szakmai tevékenység az intézményvezető-helyettesek közvetlen irányításával és ellenőrzésével az intézményvezető iránymutatásaival valósul meg. Az intézményben folyó gazdasági tevékenység az intézményvezető irányításával és ellenőrzésével valósul meg.

4.4.1 A vezető feladataiVezetői és ahhoz kapcsolódó intézkedési, végrehajtási és vezetői adminisztratív feladatokat lát el. Ezen túl ellátja az ÓBNT szakmai irányítását, és felelős a rendeltetésszerű működéséért. Gondoskodik azoknak a feladatoknak a végrehajtásáról, amelyek az ÓBNT-ra hárulnak:- a szakmai testület vezetése- a nevelési tanácsadóban folyó munka irányítása, ellenőrzése a szakmai kompetenciák és szakmai etikai irányelvek figyelembevételével- a szakmai testület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése- a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - koordinálja az ÓBNT munkáját az oktatási intézményekkel, valamint az egyéb pedagógiai szakszolgálatokkal.- kapcsolatot tart a szakmai, és egyéb felügyeleti szervekkel.- kapcsolatot tart a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

4.4.2. A vezető helyettesek feladatai A vezető helyettes heti óraszámát rendeléssel tölti, hátralevő idejét az alábbi vezető helyettesi feladatok ellátására használja fel:Az intézményegységben folyó munka irányítása, ellenőrzése a szakmai kompetenciák és szakmai etikai irányelvek figyelembevételévelA vezető helyettes javaslattevő, véleményezési jogokkal rendelkezik a vezetői döntéseknél.Önálló munkaügyi, gazdasági joga nincs, csak ha a vezető ezzel átmenetileg felruházza, vagy ha a vezető hosszabb idejű távolléte ezt szükségessé teszi. A helyettesnek aláírási, intézkedési joga és kötelezettsége az alábbi esetekben van:

sürgős esetekben, ha a vezető nem tartózkodik az intézményben. ha a vezető egy, vagy több napig távol van és távollétében (szabadság, betegség,

szakmai távollét stb.) ha a vezetőnek egyéb hivatalos elfoglaltsága mellett erre nincs módja, ideje.

A helyettes köteles a hivatalos értekezleteken részt venni, ha erre a vezető megkéri, vagy ha egyéb elfoglaltsága miatt a vezetőnek erre nincs módja. Feladata a helyi teamek megtartására és levezetéséreA vezető helyettesi megbízás visszavonásig érvényes. Egyéb feladatok végzésére a törvényes kereteken belül (a munkavállalóval egyeztetve) az intézmény vezetője adhat utasítást.

4.5. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az intézmény nyitva tartása során az intézmény vezetője, vagy a helyettesítésével megbízott személy az intézményben tartózkodik, vagy telefonon elérhető.

4.6. Az intézményvezető helyettesítésének rendje

Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén az általa kijelölt megbízott vezető helyettesíti. Amennyiben az intézményvezető nem jelöl ki megbízott vezetőt (előre nem látható távollét

22

stb.), akkor az egyes intézményegységet érintő kérdésekben az intézményvezető helyettes dönt, az intézmény egészét érintő kérdésekben a három intézményvezető közösen, konszenzussal, vagy szavazattöbbséggel dönt.

4.6.1. KiadványozásÖnálló aláírási joggal rendelkeznek:

az intézményvezető

az intézményvezető helyettesek az intézményvezető távolléte esetén bármely sürgős, a vezető

jelenlétéig nem halasztható ügyben

gazdasági ügyintéző házi pénztárból történő készpénzfelvétel, a rovatpénz felhasználás

engedélyezésében az összeg negyedrészét meg nem haladó kiadás esetében az intézményvezető által aktuálisan meghatározott és dokumentált

esetekben

valamennyi szakalkalmazott munkatárs ügyfélforgalommal kapcsolatos önálló levelezéseik során, igazolások

kiadásakor.

4.6.2. Bélyegzőhasználati jogÖnálló bélyegzőhasználati joggal rendelkeznek:

az intézményvezető

az intézményvezető helyettesek- az önálló aláírási jog gyakorlásával egyidejűleg

munkaügyi ügyintéző

- az intézményvezető által aktuálisan meghatározott és dokumentált esetekben.

Az 1. számú bélyegző az intézményvezető aláírásával érvényes, illetve az intézményvezető által – átmenetileg, vagy tartósan – átruházott megbízások esetén, a megbízásnak megfelelően.

A bélyegzőhasználat egyéb kérdéseiről a Bélyegzőhasználati Szabályzat rendelkezik.

4.6.3 Képviseleti jog

Önálló képviseleti joggal rendelkeznek az intézményvezető az intézményvezető helyettes

az intézményvezető távolléte esetén bármely sürgős, a vezető jelenlétéig nem halasztható ügyben

a szakmai koordinátorok szakmai ügyekben

a Közalkalmazotti Tanács a KÖSZ-ben meghatározott ügyekben

valamennyi szakalkalmazott munkatárs

23

intézményi kapcsolattartó feladatkörükben

4.6.4. Nyilatkozattételi jog

Önálló nyilatkozattételi joggal rendelkeznek az intézményvezető az intézményvezető helyettes

az intézményvezető tartós távolléte esetén bármely sürgős, a vezető jelenlétéig nem halasztható ügyben

4.7. Feladat meghatározás rendje

Az ÓBNT éves munkatervét a tanévnyitó szakalkalmazott értekezletén készíti el.Az aktuális helyzet elemzése alapján kialakított munkatervben kell szerepeltetni:

az intézmény éves működési rendjét (nyitva tartás ideje, fogadónapok nyitva tartása, rendelési időbeosztás)

valamint az intézmény által megvalósítandó feladatokat, azok megvalósulásának tervezett határidejét és felelőseit.

a belső kommunikáció rendjének meghatározását.

Az ÓBNT munkatervének július hónapban készíti el beszámolóját, amellyel működéséről tájékoztatja a fenntartót. A beszámolóban ki kell térni a teljesítés értékelésére is.Az éves munkatervre és a beszámolókra való javaslatot az intézmény vezetője terjeszti elő a team számára. A team a munkatervvel és a beszámolóval kapcsolatban tanácskozási, javaslattételi és egyetértési jogokkal élhet.

4.8. Ellenőrzés rendje

A munkatervben foglalt feladatok megvalósulását a tanév során az illetékes vezetők és felelősök ellenőrzik. A szakmai munka végzését évente legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az intézmény működésének ellenőrzését a „Belső ellenőrzési szabályzatban” leírtak szerint kell végezni. A „Belső ellenőrzési szabályzatot” az ezzel megbízott közalkalmazott munkatárs készít el, és bevezetését az intézményvezető rendeli el. A belső ellenőrzési szabályzat az SZMSZ melléklete.

4.9. Az esetelosztás szabályai

Az ÓBNT az előjegyzésbe vett gyermekek ügyét eseteknek tekinti és nevezi.Az esetek ellátásának megkezdése, azaz az esetvállalás a jelentkezés sorrendjében történik. Soron kívüli ellátást biztosít az ÓBNT az előzetes információk alapján vélhetően krízishelyzetben lévő jelentkezők, azaz sürgős esetek számára. Az esetek elosztása heti rendszerességgel a teameken történik. Az esetvezető a jelentkezéstől számított két héten belül felveszi a kapcsolatot a szolgáltatásra jelentkezővel.

24

Egy eset ellátásában egyidejűleg az ÓBNT több munkatársa is részt vállalhat (a továbbiakban: többes ellátás). Többes ellátás úgy jöhet létre, hogy az, aki a jelentkezéskor jelzett probléma szempontjából leginkább kompetens és az eset ellátását felvállalta, esetvezető szerepet tölt be:

meghatározza további szakember bevonásának szükségességét a kliens ellátásába

gondoskodik a gyermek előjegyzésbe vételéről a további ellátás szempontjából

irányítja, koordinálja a feladatok megvalósítását

amennyiben szükséges elkészíti a szakvéleményt a vizsgáltba bevont szakemberek véleményének szakvéleménybe történő integrálásával.

Ha az esetvezető a saját maga részéről nyújtott ellátást befejezte, lezárta, de a kliens más irányú ellátása még folyamatban van, az esetvezető szerepet átadja a klienssel még foglalkozó munkatársnak, többes ellátás esetén annak, aki az eset ellátásában az adott helyzetben a leginkább kompetens. Az esetvezető szerepet akkor is át kell adni másik munkatársnak, ha a korábbi esetvezető a gyermek ellátását a maga részéről még nem zárta le, de a többes ellátásban már nem az ő munkája a leginkább meghatározó jelentőségű a gyermek problémájának megoldása szempontjából.

4.10. A nyilvántartás rendje

A 4/2010 OKM. rendelet előírásainak megfelelően a vizsgálaton megjelent minden gyermeket, tanulót a forgalmi naplóban nyilvántartásba kell venni. A forgalmi naplóba történő bejegyzés a vizsgálatot végző feladata. A rehabilitációs célú foglalkozáson résztvevő gyermekek tanulók részére nyújtott ellátásról a foglalkozást vezető pedagógusnak munkanaplót kell vezetnie.A rehabilitációs célú foglalkozáson résztvevő gyermekek fejlődését a foglalkozást vezető szakalkalmazottnak nyilvántartási lapon kell vezetnie.

4.11. A szakmai munka ellenőrzése

A szakmai munka ellenőrzése az esetek ellátásába való betekintés révén valósul meg, a következő tevékenységekkel:

Esetismertetés: team munka keretében, vagy szupervíziós ülésen eset referálása az adott kliens ellátását végző szakemberek részéről

Munkabeszámoló: szóbeli vagy írásbeli beszámolás egy szakember részéről az általa adott időszakban végzett esetellátásról, kapcsolattartó tevékenységről, és azok eredményességéről

az esetekről vezetett szakmai dokumentáció áttekintése

munkanapló és a szakmai dekurzus elemzése: az ellátásokról vezetett naplók szakmai vizsgálata az esetellátás protokollnak való megfelelése szempontjából

szakvélemény kontrollálása: a szakvélemény elemzése szakmai tartalma, és a jogszabály előírásainak, valamint a bizalmas kezelés követelményének való megfelelése szempontjából

konzultáció: vizsgálati eredmények feldolgozásának, eljárás alkalmazási módjának megbeszélése.

25

4.11.1. A pedagógiai munka adminisztratív ellenőrzése a forgalmi és munkanaplók ellenőrzését az intézményvezető-helyettes kéthetente

végzi a munkaidő elszámolása, és a túlórák nyilvántartása a forgalmi napló alapján a

kéthavi időkeretnek megfelelően történik a nyilvántartó tasakokban elhelyezett nyilvántartási lapok, haladási naplók

áttekintését, és ellenőrzését évente két alkalommal a kijelölt szakemberek végzik határidők betartását az intézményvezető-helyettes a munkacsoport vezetők

segítségével ellenőrzi

4.12. Értekezletek rendje

A szakalkalmazott munkatársak részére a heti 3 óra team kötelező – ez a félállású munkatársakra is vonatkozik. A szakalkalmazottak munkacsoportjuk team-értekezletén vesznek részt. Az adott munkacsoport team-értekezletének időpontja a munkatervben kerül meghatározásra.

4.12.1. A szakmai értekezletek feladata nevelési tanácsadóbanA nevelési tanácsadó szakalkalmazott közösségei minden héten közös teamet tartanak az intézményvezető helyettes irányításával. A team-értekezlet funkciója: - esetelosztás - munkaszervezés- a közvetlen és hosszú távú teendők megbeszélése- a megfelelő információáramlás biztosítása- elvárások, szabályok tisztázása- munkatársak véleménynyilvánítása- esetmegbeszélés - szakmai kérdés köré szervezett elméleti továbbképzés- szupervízió

4.12.2. Az óvoda- és iskolapszichológusi team-értekezlet

Az óvoda- és iskolapszichológusi munkacsoport heti egy alkalommal tart team értekezletet. A szakalkalmazottak számára a team-értekezleten való részvétel kötelező.Az értekezleten legalább havi egy alkalommal részt vesz az intézmény intézményvezetője.Vezetője: Az óvoda- és iskolapszichológusi munkacsoport vezetője.

Az óvoda-és iskolapszichológusi team-értekezlet funkciói

A különböző oktatási és nevelési intézményben dolgozó munkatársak közötti, szakmai és szervezeti kérdésekben történő megbeszélések tere.

Az iskolákban és óvodákban dolgozó munkatársak szakmai fóruma A munkakoncepció megformálása az adott tanév feltételeihez igazítása, ezek

feltételeinek kimunkálása Szakmai szupervízió Szakmai továbbképzés

26

Az intézmény intézményvezetője és a munkacsoport munkatársai közötti információs fórum

A belső ellenőrzés fóruma

4.12.3. A nevelési tanácsadó és az óvoda-iskolapszichológusi munkacsoport együttműködése:

A nevelési tanácsadó munkatársai és a területileg illetékes intézménypszichológus szakemberek rendszeresen, minimum havi egy alkalommal közös team-értekezleten vesznek részt.

A közös team értekezletek funkciója:

A két munkacsoport közötti szakmai munka összehangolása Az egyes esetek még komplexebb megközelítése Korszerűbb, hatékonyabb szakmai ellátást biztosító, mindkét team munkáját érintő,

változtatások előkészítése

5. ÓBNT feladatkörei és tevékenysége.

5.1. Az ÓBNT szerepe

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény és a 4/2010 OKM rendelet értelmében, az Alapító okiratban foglaltakkal összhangban az ÓBNT pedagógiai szakszolgálati intézményként a közoktatási feladatellátást oly módon segítő intézmény, amely tevékenységével az egyes gyermekek közoktatásban való részvételének eredményességét, illetve a családi körben folyó nevelés sikerességét igyekszik előmozdítani, elsősorban pedagógiai és pszichológiai eljárások preventív, diagnosztikai, véleményezői, és korrektív jelleggel történő alkalmazása révén, esetenként a nevelést végző személyek számára nyújtott továbbképzésekkel kiegészítve.A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. §-ának (4) bekezdése a nevelési tanácsadó feladatait a következőképpen határozza meg: A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadó az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadó feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a

27

megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

Az intézmény tevékenysége szolgáltató jellegű, tehát hatósági jogkörrel nem rendelkezik.

A szolgáltatás keretében a pedagógiai és pszichológiai eljárások alkalmazása nem kizárólagos, mert esetenként kiegészül szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi jellegű tevékenységgel (családgondozás, szociális munkás, pszichiáter tevékenysége), azokban az esetekben és olyan mértékig, amennyiben a pedagógiai, pszichológiai ellátásban részesülő egyes gyermek problémájának megoldása azt feltétlenül szükségessé teszi.

Az ÓBNT Szervezeti és Működési Szabályzata a fent meghatározott, pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését megosztja a nevelési tanácsadó pszichológus munkaközössége és az óvoda- és iskolapszichológusi munkacsoport között oly módon, hogy az óvoda- és iskolapszichológus munkacsoporttól elsősorban a prevenciót és a problémakezelést várja el, a nevelési tanácsadó pszichológus munkaközösségének feladataként a diagnosztikai, szakvéleményezési, és korrektív célú foglalkoztatását írja elő. Az ÓBNT Szervezeti és Működési Szabályzata a két munkacsoport tevékenysége közötti átfedést nem zárja ki.

Nem terjed ki az ÓBNT szolgáltatása funkcióját meghaladó feladatok ellátására (pl. környezettanulmány készítése, szociális gondozás, ideggyógyászati ellátás, bűnfelderítés, felnőtt személyek pszichés állapotának, szülői alkalmasságának szakértői vizsgálata, véleményezése stb.).

Az ÓBNT nem kezd korrektív jellegű feladat megvalósításába azoknak a gyermekeknek és fiataloknak az esetében, akiknek ilyen típusú ellátása problémájuk jellege, súlyossága vagy szociális veszélyeztetettségük mértéke illetve más ok miatt az intézmény munkatársainak szakmai kompetenciáját, illetve az intézményi ellátási kereteket meghaladja. Ezekben az esetekben az ÓBNT szolgáltatásai a probléma feltárására és a megfelelő szakintézménybe való elirányításra korlátozódnak.

5.2. Feladat ellátási alapelvek

5.2.1. Gyermekközpontúság Funkciójának megfelelően az ÓBNT gyermekközpontú intézmény:a.) Szolgáltató tevékenysége szempontjából annyiban, hogy elsődleges kliensének

az egyes gyermeket tekinti, azaz a gyermeken kívül ellátást szülők, családok, pedagógusok és más nevelést végző személyek számára is biztosít, szolgáltatást nevelő - oktató, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, családgondozó, gyámügyi és más intézmények számára is nyújt, de csak azokban az esetekben, és olyan mértékben, amennyiben az egyes gyermek problémáinak megoldása érdekében szükséges és szakmai szempontból indokolt.

b.) Az ÓBNT szolgáltató tevékenysége során - működése, intézkedései tervezésekor és megvalósításakor - törekszik a gyermek, a család, a szülők, a gyermekcsoportok, a pedagógusok, a nevelő - oktató és más intézmények érdekeit szem előtt tartva, azok optimalizált együttesének megfelelően eljárni, de érdekkülönbözőség, illetve összeegyeztethetetlen ellentét esetén mindenkor a gyermek érdekeit tartja elsődlegesnek és meghatározónak, további érdekekre és szükségletekre csak a fenti felsorolás szerinti sorrendben tud tekintettel lenni.

5.2.2. KomplexitásAz eredményesség és a hatékonyság érdekében az ÓBNT feladatellátása során

komplexitásra törekszik:

28

a.) Az intézmény munkatársai az egyes gyermekek problémáinak feltárása, és megoldása során a sokoldalú megközelítésre, team munka megvalósítására törekszenek, a különböző szakképesítéssel rendelkező munkatársak ésszerű és célszerű együttműködésével.

b.) Az intézmény munkatársai az egyes gyermekek, vagy gyermekcsoportok problémáinak feltárása, és megoldása során igyekeznek minél nagyobb mértékben támaszkodni az adott gyermek természetes környezetének (család, nevelési-oktatási intézmény stb.) tagjaira is, és törekszenek együttműködés kialakítására az adott probléma szempontjából releváns intézmények munkatársaival (pl. gyermekjóléti szolgálat, logopédiai szakintézmény stb.).

5.2.3. Az adatok bizalmas kezeléseAz intézményben folyó munka jellege miatt a feladatellátásban kiemelt jelentősége

van a személyiségi jogok védelmének és az információk bizalmas kezelésének:a.) Az intézmény munkatársai különös gondot kell, hogy fordítsanak a szolgáltatást

igénybe vevő személyek személyiségi jogainak védelmére, különösen arra, hogy a hozzájuk segítségért fordulókkal kapcsolatban ne alakuljon ki a saját munkaköri, szakmai szerepüknek megfelelőt meghaladó, vagy attól eltérő viszonylatú függő, kiszolgáltatott helyzet.

b.) Az intézmény valamennyi munkatársa köteles a szolgáltatást igénybevevő személlyel kapcsolatosan tudomására jutó információkat, a vele folytatott munka során keletkezett dokumentumokat bizalmasan kezelni, valamint titoktartási kötelezettséget betartani. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra az intézményen kívüli személyekre is, akik a szolgáltatást igénybevevő érdekében közreműködnek az adott szakmai feladat megvalósításában. Titoktartási kötelezettségükre őket az ÓBNT azon munkatársának kötelessége figyelmeztetni, aki velük közvetlenül együttműködik az adott szakmai feladat keretében. Azon szakmai feladatok (pl. szakvélemény készítése, pedagógussal vagy szülővel folytatott konzultáció stb.) megvalósítása során, amelyek megkövetelik a szolgáltatást igénybevevő személyre vonatkozó információk adott szakmai körön kívüli közlését, különös gonddal kell eljárni, a közlésre szánt információkat lehetőség szerint egyeztetni kell az érintett személlyel, vagy gondviselőjével.

5.3. A szakmai tevékenység szabályai

5.3.1. Általános szabályokAz ÓBNT alapfeladatainak ellátását végző munkatársai munkájuk során kötelesek

legjobb szakmai tudásuk szerint, szakmai kompetenciájuk határait betartva végezni feladatukat

az általános erkölcsi elvárásoknak, szakmájuk etikai kódexének megfelelően eljárni

a gyermek érdekeit szem előtt tartani

munkatársaikkal együttműködni

az ÓBNT szakmai jó hírét megőrizni.

Az ÓBNT munkatársai csak olyan feladatok ellátására kötelezhetők, amelyek:

szerepelnek egyéni munkaköri leírásukban

elvégzéséhez a tárgyi feltételek biztosítottak

kliensük érdekeit szolgálják.

29

A tanácsadó munkatársai csak szakképesítésüknek megfelelő feladatokat láthatnak el.

5.3.2. Szakmai követelmények Az ÓBNT munkatársai az esetkezelésben az etikai kódexük, illetve a szakmai vezetők útmutatása szerint kötelesek eljárni. Ezen útmutatásokon belül az alkalmazott módszerek, eljárások megválasztásában az ÓBNT munkatársai - szakmai tekintetben - teljes mértékben önállóak, döntéseikért, tevékenységükért önálló felelősséggel tartoznak. Egy eset ellátása megfelelő együttműködés mellett akkor fejezhető be, ha a kliens problémája megoldódott, vagy ha állapotában további javulás szakmai megfontolások szerint nagy valószínűséggel már nem várható az ÓBNT szolgáltatásainak keretei között az ellátás folytatása esetén sem.

5.4. Feladatok és tevékenységek

5.4.1. PrevencióFeladatok:

A primer prevencióban (megelőzés) és személyiségfejlesztésben való részvétel: tanulási veszélyeztetettség szűrése, óvoda-, iskolaválasztási tanácsadás, életvezetési, konfliktuskezelési tanácsadás, ismeretterjesztés. Kapcsolattartás más prevenciót végző szervezetekkel, és a közös munka összehangolása. A társszervezetek és az iskolák közötti együttműködés fejlesztése egy minél hatékonyabban működő prevenciós háló kiépítése érdekében.

A szekunder prevencióban (korai kezelés) való részvétel: működési zavarok, gyógypedagógiai és pszichológiai problémák, krízis helyzetek korai felismerése, és a megfelelő kezelés kiválasztása a helyzet megoldása érdekében. Az érintettekkel való kapcsolattartás, a probléma megoldására irányuló motiváció kiépítése és fenntartása, a tágabb környezet megfelelő informálása, a szakmai társszervezetekkel való kapcsolattartás,

A tercier prevencióban (ártalomcsökkentés) való részvétel: a már kialakult zavarok hatásainak csökkentése, a rehabilitáció serkentése. A kialakult káros helyzetek felmérése, ezek forrásának azonosítása, adott társintézmények bevonásával. A motiváció kiépítése az érintettekben, a további ártalmas hatások (bántalmazás, önkárosító viselkedés) megszüntetése, az eddigi káros hatások feldolgozásában és gyógyításában való részvétel.

A prevenció, és a személyiségfejlesztés a gyermek, a család és a pedagógus vonatkozásában is megvalósulhat.

Tevékenységek:

az egészségfejlesztéssel kapcsolatos felvilágosító foglalkozások szervezése és tartása, illetve ezek előkészítése, és összehangolása a társszervezetekkel.

konzultáció (pedagógussal, családdal, családgondozóval stb.)

a veszélyeztetett családok és gyermekek figyelemmel követése, kapcsolattartás velük és a társszervezetekkel.

pszichológiai, gyógypedagógiai, pszichiátriai gondozás

30

foglalkozások szervezése és lebonyolítása a gyermekeket érintő családi, vagy közösségi ártalmak (pl. diáktárs elvesztése, csoportos agresszió, kiközösítés) feldolgozása és megakadályozása érdekében.

5.4.2. DiagnosztikaFeladatok:

tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek fennállásának megállapítása, illetve kizárása, mibenlétének, súlyosságának, és oki hátterének feltárása, szakvélemény készítésének, további vizsgálatok előkészítésének, a szükséges teendőknek, intézményi jogkörbe tartozó döntéseknek (pl. tantárgy értékelése alóli mentesítés) és fejlesztő foglalkoztatás tervezésének a megalapozása céljából

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása, beiskolázásra vonatkozó döntésnek, fejlesztő és iskola előkészítő foglalkozás tervezésének a megalapozása céljából

tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek fennállásának megállapítása, a probléma megoldását segítő döntések és a szükséges további diagnosztikus vagy korrektív teendők tervezésének a megalapozása, korrektív tevékenység eredményességének értékelése céljából

pszichés állapot feltárása szülő, vagy gyámügyi intézmény kérésére szakvélemény készítésének, döntések, intézkedések tervezésének a megalapozása céljából (1997/XXXI. gyermekvédelmi törvény)

Tevékenységek:

pedagógiai, pszichológiai, esetenként orvosi vizsgálati módszerek alkalmazása (pl. anamnézis felvétele, exploráció, tantárgyi tesztek, gyógypedagógiai vizsgálatok, pszichológiai tesztek, reflexvizsgálatok, kérdőívek, stb.) egyéni, vagy csoportos feladathelyzetben

iskolaérettségi vizsgálatok végzése

megfigyelés (esetenként családi vagy intézményi kapcsolatrendszerben / szituációban is)

konzultáció (pedagógussal, családdal, családgondozóval stb.)

dokumentumok elemzése

más szakintézményekhez való elirányítás kiegészítő vizsgálatok végzése céljából (pl. audiológiai kivizsgálás, szakértői bizottság megkeresésére tett javaslat stb.)

vizsgálati eredmények értékelése

az összegyűjtött információk elemzése, értékelése

a pedagógiai, pszichés státuszra vonatkozó álláspont kialakítása

5.4.3. Szakvéleményezés Feladatok:

a gyermek állapotának írásbeli véleményezése vizsgálat alapján, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek óvodai, iskolai

31

nevelésével és oktatásával kapcsolatos döntések, illetve a feltárt problémák megoldását célzó feladatok, fejlesztő foglakoztatás tervezésének megalapozására, vagy a további (elsősorban Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál végzett) vizsgálatok előkészítése céljából

a gyermek iskolaérettségi állapotának írásbeli véleményezése, az óvoda számára a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége óvodai véleményezésének, a beiskolázásra vonatkozó döntésnek, fejlesztő iskola előkészítő foglalkoztatás tervezésének, az iskola számára a tankötelezettség megkezdésére vonatkozó döntésnek a megalapozása céljából

a gyermek pszichés státuszának véleményezése a szülő, vagy gyámügyi, gyermekjóléti intézmény számára, döntések, intézkedések előkészítése céljából

tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek miatt fejlesztő foglalkozásban részesített gyermek állapotváltozásának, közvetve a rehabilitáció eredményességének írásbeli véleményezése kontrollvizsgálat alapján, a gyermek óvodai, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos döntések, illetve a további rehabilitációs célú foglakoztatás tervezésének megalapozására, vagy a további szakértői vizsgálatok előkészítése céljából

Tevékenységek:

írásbeli szakvélemény készítése a jogszabályokban előírt követelmények betartásával, javaslatok egyértelmű megfogalmazásával

konzultáció a szakvéleményt kérő intézmény képviselőjével, a szülővel, vagy a pedagógussal a szakvélemény ismertetése illetve megvitatása, értelmezése céljából

a szakvélemény képviselete értekezletek, tárgyalások és más fórumok keretében a szakvéleménnyel, vagy annak tárgyával kapcsolatos kérdések megválaszolása

a gyermek állapotára irányuló kontrollvizsgálatok és a kiinduló állapothoz képest mutatkozó változások értékelése, az eredmények véleményezése, erről szükség esetén írásos szakvélemény készítése

a fenntartó tájékoztatása a szakvéleményezési tevékenység során feltárt problémákról és az ezek megoldásához javasolt feladatokról, intézkedésekről, amennyiben az azok megvalósításához szükséges feltételek biztosítása a fenntartó külön intézkedését igényli

5.4.4. KorrekcióFeladatok:

a problémákkal küzdő gyermek fejlesztő foglalkoztatása, a tünetek enyhítése, a probléma megoldása céljából

a problémákkal küzdő gyermek nevelési-oktatási vagy más intézményben folyó fejlesztő foglalkoztatásának, illetve családi körben zajló nevelésének módszertani és mentálhigiénés támogatása, a tünetek enyhítését, a probléma megoldását szolgáló tevékenységek célszerű és hatékony megvalósítása, összehangolása céljából

a problémákkal küzdő gyermek nevelésével, oktatásával foglalkozó személyek (pedagógus, szülő, családsegítő, gyermekvédelmi felelős stb.) gondozási,

32

nevelési és oktatási magatartásának, készségeinek fejlesztése, vagy korrekciója, a tünetek enyhítését, a probléma megoldását szolgáló tevékenység célszerű és hatékony megvalósítása érdekében

a problémákkal küzdő gyermek, illetve családja önsegítő törekvéseinek, magatartásának és készségeinek fejlesztése, korrekciója, döntéseinek támogatása, különösen krízis helyzetben, a tünetek enyhítése, további probléma megelőzése, megoldása céljából

2008 szeptemberétől a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által a megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának megszervezése ill., végzése (Ezen gyermekek körében szakvéleményezési joga továbbra is a Szakértői Bizottságoknak van.)

Tevékenységek:

a korrektív tevékenységek tervezése, megvalósításuk szervezése, koordinálása, többes ellátás esetén a terápiás tervek és tevékenységek rendszeres egyeztetése

pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai fejlesztő eljárások alkalmazása egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében, tantárgyi készségek, részképességek, képességek (pl. figyelem, gondolkodás stb.), tanulási technikák, teljesítőképesség (munkaérettség, teljesítménymotiváció stb.), szociális készségek, önértékelés, a személyiség, vagy a szocializáció fejlesztése céljából, fejlődési elmaradások leküzdése érdekében a problémákkal küzdő gyermekek esetében

gyógypedagógiai reedukációs és terápiás eljárások alkalmazása egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében, tantárgyi készségek, részképességek, képességek, tanulási technikák, teljesítőképesség korrekciója céljából, fejlődési elakadások, zavarok leküzdése érdekében a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében

pszichoterápiás eljárások alkalmazása, tantárgyi készségek, részképességek, képességek, tanulási technikák, teljesítőképesség, szociális készségek, magatartás, önértékelés, önszabályozás, vagy a személyiség más sajátosságainak, a szocializációnak a korrekciója céljából, érési vagy fejlődési elakadások, zavarok leküzdése, az adaptáció optimalizálása érdekében problémákkal küzdő gyermekek esetében pszichiátriai terápiás eljárások alkalmazása egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében a mentális egészség megőrzésének támogatása, illetve enyhe zavarainak enyhítése, megszüntetése céljából a problémákkal küzdő gyermek, az ő gondozásával, nevelésével, oktatásával foglalkozó személy, illetve a gyermek közvetlen személyi környezete (pl. család) esetében

pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai fejlesztő, vagy terápiás eljárások alkalmazása egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében a gondozási, nevelési, oktatási magatartás, készségek fejlesztése, vagy korrekciója, illetve a mentálhigiénés egyensúly fenntartása, vagy helyreállítása céljából a problémákkal küzdő gyermek gondozásával, nevelésével, oktatásával foglalkozó személy, illetve a gyermek közvetlen személyi környezete (pl. család) esetében

tanácsadás egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében, döntések előkészítésének, feladatok és megvalósításuk tervezésének és végrehajtásának, konfliktusok rendezésének, a saját magatartás, vagy a gondozási, nevelési, oktatási tevékenység célravezető alakításának céljából, a problémákkal küzdő

33

gyermek, az ő gondozásával, nevelésével, oktatásával foglalkozó személy, illetve a gyermek közvetlen személyi környezete (pl. család) számára

konzultáció, esetmegbeszélés, szupervízió szervezése és megvalósítása egyéni, vagy csoportos foglalkozás keretében, módszertani és mentálhigiénés segítségnyújtás, eredményes konfliktuskezelés, valamint a tevékenységek összehangolása céljából, a problémákkal küzdő gyermek gondozásával, nevelésével, oktatásával rehabilitációs célú foglalkoztatásával foglalkozó személyek, illetve a gyermek közvetlen személyi környezete számára

családgondozói tevékenység megvalósítása:

- tájékoztatással, felvilágosítással,

- egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyámügyi intézkedések kezdeményezésével, támogatásával,

- a gyermeket veszélyeztető környezeti tényezők megfelelő jelzéseivel,

- a problémamegoldásban és a konfliktuskezelésben való közvetlen segítő részvétellel,

- a nevelési tanácsadó és más intézmények szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges motiváció és együttműködési készség kialakításával, fejlesztésével

- a család támogatása funkciói megvalósítása és önsegítő törekvéseinek eredményesebbé tétele céljából a problémákkal küzdő gyermekek esetében

5.4.5. Ellenőrzés

Feladatok:

Az oktatási intézmények kérésére létrejött szakvéleményekben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése

Tevékenységek:

Az érvényes szakvéleménnyel rendelkező gyermekek/tanulók adatainak összegyűjtése intézményenként

A szakvéleményekben foglalt javaslat összevetése az intézmény által a fejlesztésekről szolgáltatott adatokkal

Feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat.

Az eredmények visszajelzése az intézmények felé

Amennyiben hiányosságokat tapasztalhatók közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.

5.4.6. Továbbképzés

Feladatok:

tudományos, szakmai elméleti és módszertani ismeretek közvetítése egyéni, vagy csoportos foglalkozások keretében, gondozói, nevelői, oktatói készségek fejlesztése a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének, a szülői hatékonyságnak, a nevelési tanácsadóval való

34

együttműködési készségnek a fejlesztése, valamint a gyermekek, tanulók közoktatási törvény szerinti tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, beilleszkedési zavar kategóriákba sorolható problémái kialakulásának megelőzése és kezelése céljából

Tevékenységek:

ismeretterjesztő, felvilágosító előadások tartása (igény szerint a nevelési-oktatási intézményekben is) pedagógusok, szülők számára

készségfejlesztő tréningek vezetése pedagógusok, szülők számára

pedagógus műhelymunka vezetése

oktatói, gyakorlatvezetői közreműködés felsőoktatási, vagy akkreditált képzésekben

5.5. Minőségbiztosítás

Az intézmény feladatellátásának megfelelő színvonalát, annak fejlesztését célzó tevékenységek, intézkedések előkészítését, tervezését, szervezését, végrehajtását és értékelését, valamint az egyes pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét minőségbiztosítási rendszerben, illetve folyamatban kell biztosítani. A minőségbiztosítási tevékenység hosszú távú feladatait az intézményi minőségirányítási program tartalmazza.A minőségbiztosítással kapcsolatos aktuális célkitűzésekről, feladatokról az éves munkatervben kell rendelkezni.

5.6. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen az intézmény céljait szolgáló fejlesztő tevékenységet, minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési csoport munkájában részt vesz. (3/2002. OM rendelet) A

kereset-kiegészítés összege nem lehet kevesebba) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési csoport vezetését látja el,b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési csoport munkájában közreműködik.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható annak, aki

az ÓBNT számára fontos pozíciót (munkacsoport koordinátor, műhely-vezető), feladatot vállal.

a pedagógus teljesítményértékelésnél kiemelkedő eredményt ér el

szakmai segítő (mentor) feladatot lát el

35

A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy évre, vagy egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

6. Kapcsolatrendszer és a kapcsolattartás formája és rendje

6.1. Kapcsolatrendszer

Az ÓBNT színvonalas és eredményes működése érdekében szerteágazó kapcsolatrendszert tart fenn az intézményen kívüli személyekkel és más intézményekkel.

6.1.1. Kapcsolatok a fenntartóvalAz ÓBNT fenntartója a Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. A fenntartóval való kapcsolattartás többszálú, jellegében, formájában eltérő.

6.1.1.1. Kapcsolat a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális FőosztályávalA kapcsolat folyamatos, közvetlen, szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről irányító, ellenőrző, valamint kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője.

6.1.1.2. Kapcsolat az önkormányzat képviselőtestületének Oktatási BizottságávalA kapcsolat alapvetően közvetett, szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről irányító, ellenőrző, határozatai megszabják az ÓBNT működési kereteit, illetve befolyásolják munkáját. Az ÓBNT törekszik arra, hogy az Oktatási Bizottság munkáját folyamatosan figyelemmel kísérje, igény esetén azt lehetőségei szerint támogassa. Az ÓBNT igényli, hogy a kapcsolat esetenként közvetlen, tájékoztató illetve, egyeztető jellegű legyen, azaz az Oktatási Bizottság biztosítsa az intézmény képviselői részére az ülésein való részvétel és a véleménynyilvánítás lehetőségét az ÓBNT-t közvetlenül érintő kérdések tárgyalásakor.A kapcsolattartás elsősorban a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztályának közvetítésével, esetenként közvetlen hivatalos levelezés, és személyes megbeszélés formájában zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője, illetve az általa e feladattal megbízott munkatárs.

6.1.1.3. Kapcsolat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi FőosztályávalA kapcsolat folyamatosan közvetett, esetenként közvetlen, gazdasági jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről irányító, ellenőrző, valamint kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Ügyosztályának közvetítésével, esetenként közvetlen hivatalos levelezés formájában zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője.

6.1.1.4. Kapcsolat a KSZKI-valA gazdasági ügyintézést végző intézménnyel, a KSZKI-val való közvetlen kapcsolat folyamatos, gazdasági jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről szolgáltató, illetve irányító és ellenőrző, valamint kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik.

36

Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője, előadói illetve gondnoki munkakörben foglalkoztatott munkatársa.

6.1.1.5 Kapcsolat MÁK-kalAz illetmények kezelését végző intézménnyel, a MÁK-kal való közvetlen kapcsolat folyamatos, gazdasági jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről szolgáltató, valamint kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője, illetve előadói munkakörben foglalkoztatott munkatársa.

6.1.1.6. Kapcsolat az önkormányzat jegyzőjévelA kapcsolat alapvetően közvetett, szervezeti jellegű. A közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve tájékoztató, a jogszabály által előírt témákban.A kapcsolattartás elsősorban a Polgármesteri Hivatal főosztályainak közvetítésével, esetenként közvetlen hivatalos értesítés, és levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője.

6.1.1.7. Kapcsolat az önkormányzat polgármesterévelA kapcsolat alapvetően közvetett, szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről irányító, ellenőrző, valamint kölcsönösen tájékoztató.A közvetlen kapcsolat folyamatos, szervezeti jellegű, mivel az intézmény vezetője fölött a munkáltatói jogokat az önkormányzat polgármestere gyakorolja.A kapcsolattartás elsősorban a Polgármesteri Hivatal ügyosztályainak közvetítésével, esetenként közvetlen hivatalos levelezés, vagy személyes megbeszélés formájában zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője.

6.1.1.8. Kapcsolat az önkormányzat képviselőtestületévelA kapcsolat alapvetően közvetett, szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről irányító, ellenőrző, határozatai megszabják az ÓBNT működési kereteit, illetve befolyásolják munkáját. Az ÓBNT törekszik arra, hogy a képviselőtestület munkáját figyelemmel kísérje, az ÓBNT-t közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozó ülésein képviselői jelen legyenek tájékozódás céljából.A kapcsolattartás elsősorban közvetett formában a Polgármesteri Hivatal főosztályainak közvetítésével, esetenként személyes jelenléttel zajlik.Az elsődleges kapcsolattartó az ÓBNT részéről az intézmény vezetője, illetve az általa e feladattal megbízott munkatárs.

37

6.1.2. Kapcsolatok a felhasználókkal6.1.2.1. Kapcsolat a kliensekkel és hozzátartozóikkal

A közvetlen kapcsolat folyamatos, szakmai, kis részben szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, szervezeti szempontból tájékoztató.A szolgáltató jellegű kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként hivatalos értesítés, és levelezés formájában zajlik. A szolgáltatás megismertetését rendezvények is biztosíthatják (pl. Nyílt nap).A szervezeti jellegű tájékoztatás, elsősorban

a rendelkezésre állás rendjéről

a szolgáltatás igénybevételének szabályairól

az együttműködés feltételeiről

vizsgálat esetén a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozás alapján anyanyelvi és szociokulturális sajátosságok figyelembevételére irányuló kérés lehetőségéről

az ÓBNT váróhelyiségében elhelyezett tájékoztatók segítségével, esetenként személyes megbeszélés keretében történik.A kapcsolattartók az ÓBNT részéről elsősorban az előjegyzést végző, valamint a szakmai feladatokat ellátó munkatársak.

6.1.2.2. Kapcsolat a pedagógusokkalA kapcsolat az intézmény illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények pedagógus munkatársaival közvetve folyamatos, közvetlenül pedig rendszeres vagy eseti, döntően szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás részben a kliensek, illetve a hozzátartozóik közvetítésével történik, részben pedig közvetlenül, személyes megbeszélés, esetenként hivatalos értesítés és levelezés formájában zajlik. A szolgáltatás megismertetését rendezvények is biztosíthatják.A kapcsolattartók az ÓBNT részéről elsősorban a szakmai feladatokat ellátó munkatársak: az egyes kliensek ellátása kapcsán az ellátást végző szakemberek, egyéb kérdésekben pedig az intézményi kapcsolattartással megbízott munkatársak.

6.1.2.3. Kapcsolat más felhasználókkalAz ÓBNT által ellátott kliensek ügyében intézkedő vagy abban érdekelt intézményekkel, személyekkel (pl. ügyvédek, gyámügyi és gyermekvédelmi intézmények, bíróságok, stb.) való közvetlen kapcsolat eseti, elsősorban szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos értesítés és levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartók az ÓBNT részéről elsősorban a szakmai feladatokat ellátó munkatársak.

38

6.1.3. Kapcsolatok partner intézményekkel és személyekkel 6.1.3.1. Kapcsolat a körzeti nevelési - oktatási intézményekkel

A közvetlen kapcsolat az intézmény telephelyeinek illetékességi területén működő nevelési - oktatási intézményekkel rendszeres, döntően szakmai, részben szervezeti jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő, ellenőrző és kölcsönösen tájékoztató. A kapcsolattartás személyes megbeszélés, egyeztetés, esetenként hivatalos értesítés és levelezés formájában zajlik. A szervezeti jellegű információk közzétételére az ÓBNT esetenként segítséget kér a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztályától, és engedélyük alapján igénybe veszi, mint információközvetítési lehetőséget, a Főosztály által kiadott Heti Tájékoztatót. A kapcsolattartást rendezvények szervezése is szolgálhatja (pl. Nyílt nap, szakmai találkozó stb.).Az ÓBNT és az oktatási-nevelési intézmények kapcsolatát az „Együttműködési megállapodás” rögzíti, mely tartalmazza mindkét fél vállalását, kötelezettségét az együttműködés sikerességének érdekében. Az „Együttműködési megállapodás” a felek kölcsönösen elfogadásakor és az érintett intézményvezetők aláírásával lép életbe. A kapcsolattartást segíti, hogy a nevelési-oktatási intézményekben az ÓBNT alkalmazásában álló intézménypszichológusok dolgoznak, ezáltal a kapcsolat személyes és folyamatos az ÓBNT és az intézmények között.

Az intézménypszichológus feladata, hogy

az oktatási-nevelési intézmény és a Nevelési Tanácsadó kapcsolattartását segítse, a kétirányú információáramlást lehetővé tegye

a Nevelési Tanácsadó ellátására szoruló gyermekek kiválasztásához előzetes szűrővizsgálatokkal hozzájáruljon

a terápiához szükséges motiváció kialakításában részt vegyen

kevésbé eszközigényes vizsgálatokat végezzen

gyermeket mindennapi tevékenység végzése közben megfigyeljen

a pedagógusok számára módszertani kérdésekben konzultációs célból rendelkezésre álljon.

a nevelési-oktatási intézmény működését, az ott folyó pedagógiai munkát figyelemmel kísérje

a pedagógusok pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos igényeinek formálását (fejlesztését, konkretizálását) elősegítse, a minőségbiztosítási partneri kérdőíveket közvetítse

a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásairól, annak igénybevételi szabályairól a pedagógusokat és az intézmény vezetőjét valamint a szolgáltatást igénybevevő gyermekeket/tanulókat és azok szüleit tájékoztassa.

Az ÓBNT a nevelési-oktatási intézmények mindegyike számára kijelöl a szakmai feladatokat ellátó munkatársai közül egy személyt, aki az adott intézménnyel és az ott dolgozó intézménypszichológussal való kapcsolattartásért elsősorban felelős (továbbiakban: intézményi kapcsolattartó).Az intézményi kapcsolattartó feladata, hogy

az adott intézményből a Nevelési Tanácsadóba irányított kliensek ellátását patronálja, illetve nyomon kövesse

az intézménypszichológus munkáját segítse, a Nevelési Tanácsadó belső munkatársaival való kapcsolatát patronálja

39

Az intézményi kapcsolattartó a kapcsolattartás formáját és ütemezését az adott nevelési - oktatási intézmény konkrét igényeinek figyelembevételével alakítja.

6.1.3.2. Kapcsolat a körzeti nevelés-oktatási intézmények vezetőivelAz ÓBNT illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények vezetőivel való kapcsolat többszintű.A közvetett kapcsolat folyamatos, a partner által vezetett intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók ellátása révén. A kapcsolat szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató.A kapcsolattartás elsősorban a kliens, annak hozzátartozói, illetve a kliens intézményes nevelését-oktatását ellátó pedagógus közvetítésével történik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársa.A közvetlen kapcsolat rendszeres, vagy eseti, szervezeti és szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos értesítés és levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, aki rendszeresen részt vesz az intézményvezetők kerületi munkaközösségeinek értekezletein.A kapcsolattartásban részt vesz az ÓBNT részéről kijelölt intézményi kapcsolattartó is, aki feladatának ellátása érdekében minden tanévben legalább egy alkalommal egyeztet személyes megbeszélés formájában az adott nevelési - oktatási intézmény vezetőjével.Az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársa is felveszi esetenként a kapcsolatot közvetlenül a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével, személyes megbeszélés formájában, ha az egyeztetést a kliens ügyének előre vitele, ellátásának eredményessége megkívánja.

6.1.3.3. Kapcsolat a körzeti nevelési-oktatási intézmények fejlesztőpedagógusaival

Az ÓBNT illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények fejlesztő pedagógusaival a közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő, kölcsönösen tájékoztató, a szakvéleményekben foglaltakat tekintve ellenőrző.

A Nevelési Tanácsadó törvényes kötelezettségéből adódóan évente 1 alkalommal a kapcsolattartón keresztül ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását, megbeszéli az intézmény fejlesztőpedagógusával, ill. pszichológusával a szakvéleményben javasoltak megvalósulásának tényét és minőségét, egyezteti a szükséges teendőket, és együtt kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit.

A Nevelési Tanácsadó amennyiben a szakvéleményben javasolt foglalkozási feltételek nem biztosíthatók az intézményben, a feladat elláthatósága érdekében javaslatot készít a fenntartó felé.

A Nevelési Tanácsadó az éves munkatervében ütemtervet készít a szakvélemények kontrollvizsgálatairól és az ellenőrzési feladatokról, melyekről írásban értesíti az érintett intézményeket.

6.1.3.4. Kapcsolat a körzeti nevelési-oktatási intézmények speciális szakembereivel

Az ÓBNT illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények azon szakembereivel, akik a gyermekek különleges gondozásában részt vesznek (pl. fejlesztő pedagógus stb.) a közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő, kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos értesítés és levelezés formájában vagy rendezvények keretében zajlik.

40

A kapcsolattartók az ÓBNT részéről elsősorban a szakmai feladatokat ellátó munkatársak: az egyes kliensek ellátása kapcsán az ellátást végző szakemberek, egyéb kérdésekben pedig az intézményi kapcsolattartók.

6.1.3.5. Kapcsolat a körzeti nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel

Az ÓBNT illetékességi területén működő nevelési-oktatási intézmények azon szakembereivel, akik a gyermekvédelmi munkát irányítják, a közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve szolgáltató, együttműködő, kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos értesítés és levelezés formájában vagy rendezvények keretében zajlik.A kapcsolattartók az ÓBNT részéről elsősorban a szakmai feladatokat ellátó munkatársak: az egyes kliensek ellátása kapcsán az ellátást végző szakemberek, egyéb kérdésekben pedig az intézményi kapcsolattartók.

6.1.3.6. Kapcsolat a kerület más pedagógiai szakszolgálati intézményévelA kerületben működő logopédiai szolgálattal való közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársai.

6.1.3.7. Kapcsolat az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekjóléti SzolgálattalA kerületben működő családsegítő és gyermekjóléti intézménnyel való közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetenként közvetlen hivatalos levelezés formájában vagy rendezvények keretében (pl. esetmegbeszélő konferencia, szakmai találkozó, stb.) zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, az egyes kliensek ellátásának kapcsán pedig az ÓBNT adott ellátást végző munkatársa, ha az egyeztetést, együttműködést a kliens ügyének előre vitele, ellátásának eredményessége megkívánja.

6.1.3.8. Kapcsolat szakértői bizottságokkalAz ÓBNT körzetében területi illetékességgel rendelkező szakértői bizottságokkal való közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.

6.1.3.9. Kapcsolat a kerületen kívül működő egyéb közoktatási intézményekkelA kerületen kívül működő beszédfejlesztéssel, korai fejlesztéssel és gondozással foglalkozó pedagógiai szakszolgálatokkal, illetve más speciális ellátást nyújtó közoktatási intézményekkel (pl. hetes iskola, diszlexiásokat foglalkoztató iskola stb.) való közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.

6.1.3.10. Kapcsolat további oktatási, szociális és egészségügyi ellátókkalA kerületben vagy a kerületen kívül működő azon oktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve az ezekben dolgozó szakemberekkel, akik részt vesznek az ÓBNT klienseinek ellátásában (pl. gyermekorvosok, védőnők, gyermekkórházak, mentálhigiénés gondozást nyújtó magánintézmények, fejlesztő, tehetséggondozó központok stb.) a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés formájában zajlik.

41

A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.

6.1.3.11. Kapcsolat egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi ellátó intézményekkel

A kerületben, vagy a kerületen kívül működő azon egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel, az ott dolgozó szakemberekkel, akik részt vesznek az ÓBNT klienseinek ellátásában (pl. anyaotthon, segélyszervezetek, lelki gondozó stb.) a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés formájában zajlik.A kapcsolattartók az egyes kliensek ellátásának kapcsán az ÓBNT adott ellátást végző munkatársai, illetve az intézmény vezetője.

6.1.3.12. Kapcsolat más nevelési tanácsadókkalA kerületen kívül működő más nevelési tanácsadókkal való közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés formájában zajlik, a Fővárosi Pedagógiai Intézet által szervezett havonkénti vezetői értekezletek keretében, esetenként pedig közvetlen hivatalos levelezés formájában történik. Az ÓBNT törekszik arra, hogy a nevelési tanácsadók számára szervezett szakmai rendezvényeken minél nagyobb létszámban képviseltesse magát, illetve e rendezvények megvalósításában aktívan közreműködjön.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője.

6.1.3.13. Kapcsolat a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézettel A kerületben működő pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel, azaz a Pedagógiai Szolgáltató Intézettel (a továbbiakban PSZI) a kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos értesítés, esetenként személyes megbeszélés formájában zajlik. Az ÓBNT munkatársai törekszenek arra, hogy figyelemmel kísérjék a PSZI által szervezett szakmai programokat, lehetőség szerint azokba bekapcsolódjanak aktív támogatással vagy részvételükkel.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője.

6.1.3.14. Kapcsolat a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézette

A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel ezen belül a nevelési tanácsadók vezető szaktanácsadójával és munkatársaival való közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve a partner részéről szakmai tekintetben irányító, ellenőrző, valamint szolgáltató és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik. Az ÓBNT munkatársai törekszenek arra, hogy figyelemmel kísérjék az FPI nevelési tanácsadók számára szervezett szakmai programjait, lehetőség szerint azokba bekapcsolódjanak aktív támogatással vagy részvételükkel.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője.

6.1.4. Kapcsolat társadalmi szervezetekkel:6.1.4.1. Kapcsolat szakmai társadalmi szervezetekkel

Azokkal a szakmai társadalmi szervezetekkel, amelyekkel a szakmai munka fejlesztésében az ÓBNT kölcsönös segítségnyújtást illetve együttműködést tud kialakítani (pl. Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Családterápiás Egyesület, Labirintus Alapítvány stb.), a közvetlen kapcsolat rendszeres, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve az ÓBNT részéről szolgáltatást igénybevevő, ezen túl pedig együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos tájékoztatók, levelezés, esetenként személyes megbeszélés formájában zajlik. Az ÓBNT törekszik arra, hogy e szervezetek munkáját

42

munkatársainak aktív részvételével támogassa, illetve, hogy rendezvényeiken képviseltesse magát.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy más a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs.

6.1.4.2. Kapcsolat más társadalmi szervezetekkelAzokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyekkel a szakterület fejlesztésében, a szakmai munkában, vagy klienseinek érdekérvényesítésében az ÓBNT kölcsönös segítségnyújtást illetve együttműködést tud kialakítani (pl. POZITÍV Egyesület), a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű. Tartalmát tekintve együttműködő és kölcsönösen tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés és hivatalos levelezés formájában zajlik. Az ÓBNT törekszik arra, hogy e szervezetek munkáját munkatársainak aktív részvételével támogassa, illetve, hogy rendezvényeiken képviseltesse magát.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy más a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs.

6.1.5. Kapcsolat egyéb intézményekkel és személyekkel:6.1.5.1. Kapcsolat szolgáltatókkal

Azokkal az egészségügyi, műszaki, építőipari vagy más szolgáltatást nyújtó intézményekkel és magánszemélyekkel (pl. fénymásoló karbantartó, épületriasztó figyelője, foglalkozás egészségügyi vizsgálatot végző orvos, stb.), akik az ÓBNT működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában és karbantartásában munkavégzéssel közreműködnek, a közvetlen kapcsolat rendszeres vagy eseti, gazdasági jellegű. Tartalmát tekintve az ÓBNT részéről szolgáltatást igénybevevő.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés és hivatalos levelezés formájában zajlik, a szolgáltatás igénybevétele szerződéses keretben történik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy gazdasági vezetője.

6.1.5.2. Kapcsolat támogatókkal és közreműködőkkelAzokkal az intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel, akik az ÓBNT működését és munkáját támogatni tudják (pl. rendszeresen pályázatokat kiíró szervezetek, továbbképzést biztosító, szupervíziót ellátó külső intézmények, személyek stb.) a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai, vagy szervezeti jellegű.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés és hivatalos levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy más, a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs.

6.1.5.3. Kapcsolat érdekvédelmi szervezetekkelAzokkal a szervezetekkel, amelyek az ÓBNT működését és munkáját érdekvédelmi szempontból támogatni tudják (pl. Nevelési Tanácsadók Érdekvédelmi Egyesülete, szakszervezetek) a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai vagy szervezeti jellegű.A kapcsolattartás elsősorban hivatalos levelezés és személyes megbeszélés formájában zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, szakszervezeti képviselők, vagy más, a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatársak.

6.1.5.4. Kapcsolat segítő foglalkozásúak képzésével foglalkozókkalAzokkal az intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel, akik segítő foglalkozású szakemberek képzésével, továbbképzésével foglalkoznak (pl. főiskolák, egyetemek, szakmai szervezetek stb.), és amelyek tevékenységébe bekapcsolódva az ÓBNT munkatársai hathatósan hozzá tudnak járulni a szakma fejlődéséhez, illetve akikkel az együttműködés az ÓBNT jó hírét növeli, a közvetlen kapcsolat eseti, szakmai jellegű.

43

A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés és hivatalos levelezés formájában zajlik.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy más, a szakmai feladatok ellátásában közvetlenül résztvevő munkatárs.

6.1.5.5. Kapcsolat a médiákkalA nyomtatott és elektronikus sajtó intézményeivel, képviselőivel és szakembereivel az ÓBNT közvetlen kapcsolata eseti, szakmai vagy szervezeti jellegű: tartalmát tekintve tájékoztató.A kapcsolattartás elsősorban személyes megbeszélés, esetleg hivatalos levelezés formájában zajlik, az ÓBNT részéről szigorú kontroll mellett, hogy a médiákban való megjelenés ne okozhasson kárt, vagy hátrányt az intézmény kliensei és partnerei számára.A kapcsolattartó az ÓBNT részéről elsősorban az intézmény vezetője, vagy az általa e feladattal megbízott személy.

6.2. A kapcsolattartás szabályai

Az ÓBNT személyi szolgáltatást nyújtó intézményként akkor működhet sikeresen, ha kliensei és partnerei bizalmát meg tudja nyerni, illetve meg tudja erősíteni. Ezért a kapcsolattartásban követendő magatartás alakításakor tekintettel kell lenni a következő szempontokra:

szolgáltató jelleg: a kommunikáció során törekedni kell egyrészt az intézmény felé irányuló igények pontos megismerésére, megfogalmaztatására, másrészt azoknak az intézmény lehetőségeivel való világos egyeztetésére

szakmaiság: törekedni kell a kapcsolattartásban a szakmai szempontok minél teljesebb mértékű érvényesítésére, és a kompetencia határainak megtartására

korrektség: törekedni kell a keretek betartására és betartatására, tájékoztatásban a pontosságra, egyértelműségre

lojalitás: törekedni kell a jogosulatlan felszólalásokkal szemben az intézmény jó hírének megtartására, védelmére

6.3. A kapcsolattartás ellenőrzése

A kapcsolattartás ellenőrzésének közvetett támpontja a kapcsolat kielégítő működése. E téren közvetlen ellenőrzés tárgyát képezik a kapcsolattartás érdekében tett intézkedések, feladatellátás dokumentációja, amelyet beszámoltatás egészíthet ki.Az ellenőrzés részét képezheti indokolt esetben a kapcsolatban intézményen kívüli félként szereplő személy, vagy intézmény megkérdezése.

44

7. Rendkívüli események esetén szükséges teendők

7.1. Épülettűz és robbanás

Minden észlelt, tudomásra jutott és eloltott tüzet jelezni kell az önkormányzati tűzoltóságnak, valamint az intézményvezetőnek, vagy a helyettesítésével megbízott személynek. Az önkormányzati tűzoltóságot telefonon a 105-ös hívószámon kell értesíteni.

Tűz esetén az alábbiakat kell közölni a tűzoltósággal: Pontos címet Milyen anyag ég és milyen terjedelemben Fennáll-e emberi élet veszélye Mi van veszélyeztetve Ki jelezte a tüzet, telefonszám Továbbá egyértelmű válaszokat kell adni az eseményt felvevő ügyeletes tűzoltó által feltett kérdésekre

Tűz esetén mindig csak annyi dolgozó legyen az esemény színhelyén, amennyire a mentéshez és a tűzoltáshoz szükség van.

A tűz oltása után mindent változatlanul kell hagyni a tűzvizsgálat és a kármegállapítás sikeres lefolytatása érdekében

7.2. Bombariadó

A riasztás általában telefonon érkezik. A hívást fel kell jegyezni, rögzíteni kell. Minden egyéb információt rögzíteni kell, a rendőrség számára fontos adatok biztosítása és a gyors felderítés érdekében. Ezután értesíteni kell a rendőrséget és az intézmény vezetőjét, illetve a helyettesítésével megbízott személyt. Ezt követően a rendőrség és az intézményvezető, illetve helyetteseinek útmutatásai szerint kell eljárni.

7.3. Betörés

Betörés esetén értesíteni kell a rendőrséget, és az intézkedő rendőr útmutatásai szerint kell eljárni. Az eseményről feljegyzést kell készíteni, és a gondnoki naplóban kell rögzíteni.

7.4. Egyéb rendkívüli események

Egyéb rendkívüli események esetén értesíteni kell az intézményvezetőt, illetve a helyettesítésével megbízott személyt és az ő útmutatásai alapján kell eljárni.

45

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8.1. Az SZMSZ nyilvánossága

Az intézmény SZMSZ-e nyilvános dokumentum, az intézmény székhelyén az előadó irodájában kerül elhelyezésre. Biztosítani kell, hogy ott az intézmény nyitvatartási idejében folyamatosan hozzáférhető legyen, és abba kérésre bárki betekinthessen.

8.2. Az SZMSZ módosítása

Jelen szabályzatot évente egy alkalommal - jogszabályváltozás hiányában is - felül kell vizsgálni. Az SZMSZ-t módosítani kell, ha szabályai újonnan alkotott jogszabályba ütköznek, vagy a jogszabályok módosítása miatt rendelkezései jogellenessé válnak. A módosítási javaslatot a szakalkalmazott közösség értekezlet keretében megvitatja. A változtatások a közalkalmazott közösség egyszerű többségi szavazással történő elfogadása és a fenntartó jogszabályban előírt elfogadó nyilatkozatának érvényessége után kerülnek bevezetésre. Az SZMSZ-t a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet véleményezi.

Szakszervezet részéről:

KT részéről:

Gyurkovits ZsuzsannaÓbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó

Megbízott intézményvezető

46

ZÁRADÉK

Belső legitimáció

A közalkalmazott közösség elfogadó nyilatkozataJelen SZMSZ-t az ÓBNT szakalkalmazott közössége 2011. december 13-14-15-i értekezletek keretében megvitatta, az SZMSZ-ben és mellékleteiben foglaltakkal egyetért, a közalkalmazotti értekezlet % -os támogatás, % ellenzés és %-os tartózkodás mellett többségi szavazattal hozott határozattal azt elfogadta.

.............................................................intézményvezető

Külső legitimáció

A fenntartó átvételi nyilatkozataJelen SZMSZ-t az Óbudai Nevelési Tanácsadó a fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztály vezetője részére a mai napon elfogadásra benyújtotta.

Dátum: ..............................................

............................................................átvevő

A fenntartó elfogadó határozataA fenntartó önkormányzat Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztály vezetője az ÓBNT jelen SZMSZ-ét mellékleteivel együtt elfogadta

határozatának száma : .....................................................................................

elfogadásról értesítő levelének ügyiratszáma : ................................................

Budapest, .............................................

.............................................................Intézményvezető

47