Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Budapesti Gazdasági Egyetem
Pénzügyi és Számviteli Kar
Ivanics Mihály
Pénzügy és számvitel (vállalkozási)
Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás indításának
jogi-, pénzügyi-, számviteli előfeltételeinek és
gazdaságos működésének vizsgálata
2017
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 1
2. A cég rövid bemutatása ...................................................................................................... 2
3. A gyakorlat során elvégzendő feladatok ............................................................................ 3
3.1 A vállalkozásnál használt programok részletes bemutatása ......................................... 3
3.2 A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése ....................................................... 7
3.3 A vállalkozás adójogi státusza, bevallási és adóelőleg fizetési kötelezettségei ........... 8
4. Összefoglalás ..................................................................................................................... 9
5. Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 10
1
1. Bevezetés
A 14 hetes kötelező gyakorlatomat a K.F. Kontrolling Kft. szárnyai alatt végezhettem. Ez
idő alatt olyan készségekre tehettem szert, mely alapvető ebben a szakmában és biztos talajt
nyújt a további fejlődési lehetőségekre is. A munkatársak már az elejétől fogva segítettek
abban, hogy az egyetemen tanult ismereteket hogyan tudom átültetni a gyakorlatba és a
későbbiekben készségszinten is használni a mindennapi munkavégzésben. Gyakorlati
pályafutásom első napjaiban az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos számviteli és adózási
teendőket ismerhettem meg. A vevőszámlák és a szállítószámlák kiválogatása után én
kontírozhattam ki és könyvelhettem le a cég által használt pénztárkönyv programba,
valamint határidőhöz közeledve megtanulhattam, hogy kell személyi jövedelemadó
bevallást készíteni egy egyéni vállalkozó részére. Munkatársaim hangsúlyt fektettek arra is,
hogy a gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendszeres teendőkkel tisztában legyek, hiszen
több munkával járnak alap esetben, mint egy egyéni vállalkozás. Kezdetben itt is a vevő- és
szállítószámlák alapos vizsgálatát és kontírozását tanulhattam, majd a cég által használt
kettős könyvviteli program alapos megismerése után megkezdhettem a könyvelési munkát.
A gazdasági tételek rögzítése mellett megismerhettem, milyen egyéb adminisztrációs
teendőkkel találkozhat egy számvitellel foglalkozó szakember, ilyen például egy
munkavállaló munkaszerződésének elkészítése, bejelentése a nyomtatványkitöltő
programmal, vagy egy egyszerűsített foglalkoztatott bejelentése. Ezeken kívül rálátást
nyerhettem arra, hogyan zajlik le egy gazdasági társaság havi bérszámfejtése személyenként.
Az utolsó hetekben újabb ismeretekre tehettem szert, ez volt a beszámoló készítés. A
legnagyobb segítséget a kiegészítő mellékletek elkészítésénél tudtam nyújtani, de részt
vettem a mérleg és az eredménykimutatások összeállításában is.
Úgy gondolom, az elmúlt 14 hét rendkívül hasznos volt a cég számára több szempontból is.
A munkaerő tekintetében kifizetődő volt, mivel a vállalkozás szakembert keres, de a
térségben uralkodó munkaerőpiaci lehetőségek ezt nem teszik lehetővé. Így előnyhöz jutott
a vállalkozás azzal, hogy egy olyan kezdő fiatalhoz juthatott, aki a frissen szerzett
ismeretekkel rendelkezik. A cég által használt eljárások megtanításával egy olyan
2
szakembert kaphattak, aki megfelel az elvárásaiknak, megoldva a munkaerőhiánnyal
kapcsolatos problémát.
2. A cég rövid bemutatása
A K.F. Kontrolling Gazdasági és Pénzügyi Korlátolt Felelősségű Társaság 2016-ban alakult
meg. Alapítója és Ügyvezetője Kiss Ferenc, aki a térség piaci réseit kihasználva hozta létre
ezt a könyvelő irodát Nagykátán. A vállalkozás elsődleges célja, hogy könyvelői
szolgáltatást nyújtson a térség vállalkozásainak. A cég ugyan még gyerekcipőben jár, de a
szakmai tapasztalat kimagasló, mivel az ügyvezetőnek több évtizedes jártassága van a
könyvelés, bérszámfejtés és könyvvizsgálat területén.
Az ügyfelek az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe a cégnél:
• Gazdasági társaság alapítása
• könyvelés
• bérszámfejtés
• adótanácsadás
• könyvvizsgálat.
A vállalkozás első éve a piacra lépés szempontjából sikeresnek mondható, mivel jelenleg
több mint 15 társaság kezeli itt könyvelését, ami a térségben igen nagy piaci részesedésnek
felel meg. A kezdeti siker titka a nyújtott szolgáltatás minőségében és a hozzá kapcsolódó
kedvező ellenértékben rejlik. Fontos szempont a cégnél, hogy az ügyfél érezze, hogy
vállalkozásának nyilvántartásai szakértő kezekben vannak és kérdéseivel, problémáival
bármikor felkeresheti a munkatársakat, akik nyugodt környezetben várják, hogy megoldják
ezeket a gondokat.
3
3. A gyakorlat során elvégzendő feladatok
3.1 A vállalkozásnál használt programok részletes bemutatása
Microsoft Office 2013
1. ábra: Microsoft Office 2013 (forrás: tech2.hu)
A cég egyik legsűrűbben használt számítógépes programja a Microsoft Office 2013-
as verziója. A mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen, mivel rengeteg
nyilvántartást és nyomtatványt ezzel nyit meg és szerkeszt a vállalkozás. A
programcsomag legtöbbször használt elemei a Word, az Excel és az Outlook. Azért
esett a cég választása erre a szövegszerkesztőre, mert a piacon megtalálható termékek
közül ez biztosítja a legtöbb lehetőséget az akadálymentes munkavégzéshez.
Adobe Acrobat Reader
2. ábra: Adobe Acrobat Reader (forrás: adobe.com)
Az Adobe Acrobat Reader program az úgynevezett PDF dokumentumok kezelését
könnyíti meg a vállalkozás mindennapos munkavégzésében. Segítségével bármikor
meg lehet nyitni ezeket a dokumentumokat, át is lehet alakítani az Office fájlokat PDF
4
formátummá. Azért is fontos a cég számára, mert sok, interneten benyújtandó
dokumentumot ebben a formában kérnek és ez a program sokban lerövidíti a feladatra
szánt időt.
RLB-60 ügyviteli szoftverek
3. ábra: RLB-60 Bt. céglogó (forrás: rlb.hu)
A legfontosabb és a legtöbbet használt program a vállalkozásnál az RLB-60 Bt. által
nyújtott könyvelői programcsomag, melyből a pénztárkönyv és a kettős könyvvitel
nevű elemeket béreli és használja az iroda. A szoftvercég már 18 éve segíti az ügyfeleit
az egyszerűen kezelhető, praktikus és olcsó termékeivel. A használhatóság mellett
fontos előnyt jelent, hogy naprakészen követi a jogszabályi változásokat, amit egy
frissítés formájában tud elérni az előfizető. A program használata közben felmerült
kérdéseket az ügyfélszolgálat készségesen megválaszolja, egyéb esetben az internetes
oldalukon elérhető felhasználói fórum is választ adhat.
A kettős könyvvitel program tartalmaz minden olyan funkciót, mely a mindennapos
munkavégzéshez szükséges. A forint, illetve devizás könyvelési lehetőség mellett
teljeskörű áfa analitikát is lehet vele készíteni. Pénzügyi és tárgyieszköz nyilvántartása
egyszerű, átlátható és könnyen kezelhető, valamint megkönnyíti a mérleg és
eredménykimutatás elkészítését.
A pénztárkönyv az egyéni vállalkozók könyvelésénél nyújt segítséget, működésében
megtalálhatóak a kettős könyvvitel program előnyei.
A cég azért döntött az RLB ügyviteli rendszerek programcsalád alkalmazásánál, mert
az ügyvezető a korábbi tapasztalatai alapján ezt a terméket találta a legalkalmasabbnak
a könyvelési feladatok egyszerű végrehajtásához.
5
Hessyn Bér
4. ábra: A Hessyn Kft. logója (forrás: hessyn.hu)
A vállalkozás bérszámfejtő programját a Hessyn Informatikai és Oktatási Kft.
ügyviteli rendszeréből választotta. Ez a cég közel 20 éve kínálja könyvelésre szánt
szoftverjeit a felhasználók számára. A programcsomagban található Hessyn Bér
alkalmazást azért választotta a könyvelő iroda, mert használata, praktikussága és
átláthatósága jobb, mint a piacon kapható társaié. A kibocsátó itt is nagy hangsúlyt
fektet arra, hogy szoftverjei megfeleljenek a mindenkori törvényi szabályozásnak, ezt
frissítések formájában teszi közzé az ügyfelei számára. A használat során felmerülő
kérdésekre az ügyfélszolgálat azonnali megoldást tud nyújtani.
A Hessyn Bér az alábbi funkciókat nyújtja:
• Személyadatok importja, jogviszonyok kezelése
• csoportos adatrögzítés
• szerződések paraméterezése, nyilvántartása
• számfejtések kezelése, korrekciója
• vezetői információk, listák, kimutatások
• elektronikus adatszolgáltatások készítése gombnyomásra.
Infocentrum Számlázó
5. ábra: Infocentrum logója (forrás: infocentrum.hu)
6
A kiállított számlákról az Infocentrum Számlázó program gondoskodik. A szoftver
előnye, hogy egy nagyon egyszerű kezelőfelülettel, egyszerű módon és másodpercek
alatt képes kiállítani egy számlát mindössze pár egérkattintással.
A számlázó további előnyei:
• Több nyelven is elérhető (német, angol, spanyol, olasz, szlovák)
• megjelenése testre szabható
• egy modulból áll, így nem kell további modulokat vásárolni hozzá
• a bevitt adatokat eltárolja, így legközelebb egy listából kiválasztható
• a piacon található termékek közül az egyik legolcsóbb.
A törvényi változásokat ez a program is figyeli, a változásokat frissítésekkel juttattja
el a fogyasztókhoz, de ezt a szolgáltatást időtartamra határozza meg, amely felárat
jelent a szoftver megvásárlásakor.
Általános Nyomtatványkitöltő program (ÁNYK)
6. ábra: ÁNYK logó (forrás: nav.gov.hu)
Az ÁNYK program a könyvelő iroda és az adóhatóság közötti kapcsolatot segíti elő.
Használatával minden olyan nyomtatványt ki tudunk tölteni, majd ügyfélkapun
feladni, mely kézi kitöltéssel nem lehetséges. Segítségével lerövidül az ügyintézési idő
és szorosabb együttműködés tud létrejönni az adóhivatallal.
Fontosabb nyomtatványok 2017-ben, melyek kitöltésre kerülhetnek:
• áfa bevallás (1765)
• SZJA bevallás (1653)
• cégautóadó (1701)
7
• bejelentő és változásbejelentő munkavállalókkal szemben (17T1041)
A szoftver használata a vállalkozás számára elengedhetetlen, a mindennapos működés
során egyik leggyakrabban használt program.
3.2 A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése
A kötelező gyakorlati helyem az alábbi tevékenységekkel foglalkozik:
• Gazdasági társaság alapítása
• könyvelés
• bérszámfejtés
• adótanácsadás
• könyvvizsgálat.
Gazdasági társaság alapításakor a ügyfél részére minden olyan papírt előkészít a cég,
amely szükséges lehet az alapítási eljárás során, valamint tanácsadással segíti a leendő
vállalkozókat az indulás utáni fontos teendőkben és ha szükséges, ebben is segíti az
ügyfelet.
Könyvelési feladat esetén az egy hónap alatt összegyűlt vevő és szállítószámlákat kéri
be a cég rögzítésre. Ilyenkor a számlák kiválogatva és kontírozva lefűzésre kerülnek,
majd a megfelelő könyvelőprogram segítségével rögzítik ezeket. Ha az ügyfél áfa
alany, a rögzítés után a cég elkészíti a bevallást is.
Bérszámfejtés estén a cég vállalja, hogy az egyéni vállalkozónak, vagy gazdasági
társaságnak hónapról-hónapra elkészíti a bérszámfejtését, év végétől a beadási
határidőig megcsinálja a személyi jövedelemadó bevallásokat munkavállalónként.
Szükség esetén be-, illetve kijelenti a munkavállalókat, jelenti az egyszerűsített
foglalkoztatásban lévő dolgozók munkavégzését az adóhatóságnak.
Adótanácsadáskor az ügyfél kérdéseire kielégítő válaszokat nyújt a cég, ha kéri, akkor
írásban is készít magyarázatot, útmutatót az adott kérdésre. A tanácsadással
kapcsolatban az iroda nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ügyfelei tájékozottak legyenek
saját vállalkozásuk adózási kötelezettségeivel vagy az őket érintő
8
adókedvezményekkel, rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amellyel saját
maguk is nyomon követhetik ezeket a folyamatokat.
Igénybe vehető a könyvvizsgálati szolgáltatás is, ha az ügyfélnek előírja ezt a
számviteli törvény, vagy külön választja ezt a lehetőséget. Könyvvizsgálat esetén a
szakember teljes betekintést nyer a vállalkozás nyilvántartásaiba szabálytalanságokat,
illetve rendellenes gazdasági eseményeket, értékeket keresve.
3.3 A vállalkozás adójogi státusza, bevallási és adóelőleg fizetési
kötelezettségei, munkavállalók adó és járulékfizetési teendői
A K.F. Kontrolling Kft. a jelenlegi feltételek és piaci helyzetnek megfelelően alanyi
adómentessége van az Általános forgalmi adó törvény szerint. Alanyi adómentességet
csak az a vállalkozás választhat, amely termékértékesítésből vagy szolgáltatás
értékesítéséből befolyt árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot az adott naptári
évben.
Társasági adó szempontjából negyedéves bevallási kötelezettsége van, ami azt jelenti,
hogy az adóelőleget is negyedévente fizetni meg a költségvetés számára.
Helyi adók tekintetében az iparűzési adót két részletben, március 15-én és szeptember
15-én fizeti meg a vállalkozás Nagykáta Város Önkormányzata részére.
Munkabérfizetési kötelezettség, valamint munkabérrel kapcsolatos adó és
járulékfizetési kötelezettsége havonta keletkezik, bevallásukat és befizetésüket is ilyen
időközönként rendezik az adóhatóságnál.
9
4. Összefoglalás
A 14 hetes gyakorlat során rengeteg tapasztalatra tehettem szert azoktól a szakemberektől,
akik körülvettek engem és segítettek, hogy én is ebbe a sorba tartozzak. Munkám során
próbáltam kihozni a maximumot magamból, hogy megfeleljek a cég által kitűzött
elvárásoknak. Az egyik legnagyobb kritérium az volt számomra, hogy a rám bízott
feladatokat időben teljesíteni tudjam, hibázási lehetőség nélkül.
Külön hangsúlyt kapott az önálló munkavégzés, mint követelmény. Próbáltak olyan
helyzetet teremteni, ahol önálló döntéseket kellett hoznom, utána kellett járnom bizonyos
dolgoknak, melyek nem voltak egyértelműek.
Az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás is fontos szerepet kapott a
gyakorlati tevékenység során. Az munkatársaimhoz hasonlóan nekem is segíteni kellett a
cég ügyfeleit a kérdéseik megválaszolásában.
A vezetőség fő célja volt, hogy olyan szakembert faragjon belőlem, aki képes egyedül jó
döntéseket hozni, önállóan végzi a rá bízott feladatokat és képes hibátlan munkát kiadni a
kezéből.
Összességében jó döntést hoztam azzal, hogy a K.F. Kontrolling Kft. irodájának falai közt
töltöttem a kötelező gyakorlati képzést és hiszem, hogy tökéletes alapot nyújtottak nekem
ahhoz, hogy ismereteimet bővítve tovább tudjak tanulni, vagy el tudjak helyezkedni egy
könyvelő irodában és meg tudjam állni a helyem ebben a munkakörben.
10
5. Irodalomjegyzék
• Interjú Kiss Ferenc Ügyvezetővel
• A vállalkozásnál használt programok bemutatása
o www.office.com
o www.adobe.com
o www.rlb.hu
o www.hessyn.hu
o www.infocentrum.hu
o www.nav.gov.hu
Ivanics Mihály
Pénzügy és számvitel (vállalkozási)
Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás indításának
jogi-, pénzügyi-, számviteli előfeltételeinek és
gazdaságos működésének vizsgálata
2017
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 1
2. A magyarországi „KKV” szektorról általában ............................................................. 1
3. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás jogi előfeltételei ..................................................... 3
3.1. A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer kialakulása ........................................... 3
3.2. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég a jogrendszerben .................................................. 4
3.3. A gazdasági társaságok a jogrendszerben ................................................................... 7
4. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás pénzügyi előfeltételei ............................................ 9
4.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég pénzügyi előfeltételei ........................................... 9
4.2. A betéti társaság pénzügyi előfeltételei ....................................................................... 9
4.3. A közkereseti társaság pénzügyi előfeltételei ........................................................... 10
4.4. A korlátolt felelősségű társaság pénzügyi előfeltételei ............................................. 10
5. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás számviteli előfeltételei ........................................ 10
5.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég számviteli előfeltételei ....................................... 11
5.2. A betéti társaság számviteli előfeltételei ................................................................... 11
5.3. A közkereseti társaság számviteli feltételei .............................................................. 11
5.4. A korlátolt felelősségű társaság számviteli előfeltételei ........................................... 11
6. Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás gazdaságos működtetésének vizsgálata ........ 12
6.1. A marketing szerepe a vállalkozás optimális működésében ..................................... 12
6.2. Költséggazdálkodás a vállalkozásnál ........................................................................ 14
6.3. Készletgazdálkodás a vállalkozásnál ........................................................................ 15
6.4. Pénzgazdálkodás a vállalkozásnál ............................................................................. 16
6.4.1. Működéssel kapcsolatos pénzgazdálkodás ......................................................... 16
6.4.2. Beruházásokkal kapcsolatos pénzgazdálkodás ................................................... 17
6.5. Az emberi erőforrás mennyiségének optimális meghatározása ................................ 18
7. Összefoglalás ................................................................................................................... 20
8. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 21
1
1. Bevezetés
Napjainkban minden ember kapcsolatban áll egy gazdasági társasággal, úgy mint
alkalmazott, vagy úgy, mint tulajdonos. Ez nem meglepő, mivel a világgazdaságot,
ugyanakkor Magyarország gazdaságának erejét is a vállalati szféra adja, és ez a terület
biztosítja az ország munkavállalóinak döntő többségének a megélhetését.
Ha megvizsgálunk egy vállalkozást munkajogi értelemben, kétfajta személyt tudunk
megkülönböztetni: a munkáltatót, vagy tulajdonost és a munkavállalót, akik szoros
együttműködéssel a vállalkozás gyarapodásán dolgoznak. A gazdasági tevékenység
mellett azonban komoly jogi feltételeket szab az állam a gazdaság szereplőinek, amiknek
maradéktalanul eleget kell tenniük. A következő témát azoknak a leendő munkáltatóknak
ajánlom, akik egy mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás indításába szeretnének fogni.
Fontosnak találom azt, hogy a pillanatnyi törvényi feltételeknek megfelelően útmutatást
nyújtsak azoknak a vállalkozó személyeknek, akik egy saját cég keretein belül képzelik
el a munkahelyüket.
A dolgozat fő célja, hogy megmutassa a mikrovállalkozások és kisvállalkozások indítását,
jogi-, pénzügyi és számviteli előfeltételeit kitérve arra is, hogyan lehet egy vállalkozást
gazdaságosan, optimálisan működtetni és vezetni úgy, hogy megállja helyét a mai modern
piacgazdasági helyzetben.
2. A magyarországi „KKV” szektorról általában
A magyarországi KKV szektor gyökerei az 1980-as évek elejére vezethetők vissza, mikor
1982. január 1-jével, növelve a vállalkozási kedvet bevezették a gazdasági
munkaközösséget és a kisszövetkezetet. A ma is ismert és használt vállalkozási formák a
rendszerváltás után lettek meghatározva és törvénybe foglalva, míg a gazdasági
munkaközösségek és a kisszövetkezetek az 1990-es évek végével fokozatosan
megszűntek, illetve átalakultak közkereseti társasággá vagy más gazdasági társasággá.
2004-ben az Európai Uniós csatlakozás után a KKV szektor gazdasági erejének növelése
érdekében az Unió forrásokat biztosított ezeknek a gazdasági egységeknek. A
támogatások hatékony szétosztása érdekében szabályozni kellett a magyar
2
törvényalkotásnak, mi számít Magyarországon és az Európai Unióban mikro-, kis- és
középvállalkozásnak.
A gazdasági egységek a 2004. évi XXXIV. törvényben, három fő szempont alapján
vannak kategorizálva. Egy vállalkozást vizsgálva figyelembe kell vennünk a
foglalkoztatottak létszámát, nettó árbevételét és mérlegfőösszegét. A szempontok alapján
a szektorban azokat a gazdasági szereplőket találjuk, akik 250 főnél kevesebb embert
foglalkoztatnak, nettó árbevételük nem éri el az 50 millió eurónak megfelelő
forintösszeget, illetve a mérlegfőösszegük sem éri el a 43 millió eurót forintban
átszámolva. A KKV kategórián belül három csoportot különböztetünk meg, a
megkülönböztetés tárgya a fenti szempontok határértékeinek meghatározásával történik.
A legkisebb egység a mikrovállalkozás. Akkor tekintünk egy vállalkozást „mikronak”,
ha a foglalkoztatottak létszáma maximum 9 fő, árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem
haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A középső egység a kisvállalkozás. Akkor tekinthető „kicsinek” egy vállalkozás, ha a
foglalkoztatottak létszáma maximum 49 fő, árbevétele és mérlegfőösszege nem lépi át a
10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A szektoron belül a legnagyobb egység a középvállalkozás. Alkalmazottainak létszáma
maximum 249 fő lehet, nettó árbevétele nem haladhatja meg az 50 millió euró-, illetve
mérlegfőösszege a 43 millió eurónak megfelelő forint értékét.
3
A határértékeket az alábbi kép szemlélteti összesítve:
1.ábra: A KKV szektor határértékei (forrás: kerdezztervezzpalyazz.hu)
Előfordulhat olyan, hogy a feltételek közül nem mind felel meg egy vállalkozás esetében.
Ha két egymást követő üzleti évben a foglalkoztatottak száma meghaladja a határértéket,
de az árbevétel és a mérlegfőösszeg nem, akkor az alkalmazottak létszáma lesz a döntő a
besorolásban. Ha az árbevétel vagy a mérlegfőösszeg értéke haladja meg a határértéket,
a vállalkozás méretét továbbra is a létszám határozza meg. Viszont, ha az árbevétel és a
mérlegfőösszeg külön-külön is meghaladja a határértéket, akkor a minősítést ez a két
érték fogja meghatározni.
A rendszerváltás óta jelentős mértékben gyarapodott a kis- és középvállalkozások, illetve
mikrovállalkozások száma, ami nagy hatással van a magyar munkaerőpiac
foglalkoztatására. 2015-ben a 668 630 darab regisztrált és működő vállalkozásban
kicsivel több, mint 1 952 000 ember dolgozott az összes, 4 352 000 foglalkoztatottból.
Így kijelenthető, hogy hatalmas erőt képvisel a magyar gazdaság teljesítményében és
működésében.
3. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás jogi előfeltételei
3.1. A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer kialakulása
A vállalkozásokkal kapcsolatos jogrendszer az első vállalkozási formák megjelenése
után alakult ki. A rendszerváltás előtt a tervutasításos rendszerben a legjellemzőbb
4
vállalati forma az állami vállalat volt. Működésükről, finanszírozásukról az állam
gondoskodott, termelésük mennyiségéről 5 éves előirányzatokban döntött. Ebben az
időben a magánszférában nem vállalkozhattak az emberek, így nem volt szükség a
vállalkozásokat, vállalatokat szabályozó jogrendszerre.
Az első törvényi szabályozás 1988-ban történt, mikor az akkori vezetés életbe léptette
az 1988. évi VI. törvényt, ezzel lehetőséget biztosítva a lakosságnak, hogy gazdasági
társaságot alapítva vállalkozzon. Két évvel később lépett életbe az egyéni
vállalkozásokat szabályozó 1990. évi V. törvény, amely egy még egyszerűbb
lehetőséget adott az embereknek az önálló gazdálkodásra. A rendszerváltás óta ezek a
szabályok többször átalakításra kerültek.
A gazdasági társaságokról szóló törvényt az 1997. évi CXLIV. törvénnyel
szabályozták újra, ahol figyelembe vették az elmúlt időszak tapasztalatait és egy olyan
gazdaságot szabályzó jogrendszert hoztak létre, amely már figyelembe vette az
Unióval kapcsolatos követelményeket, ezzel is készülve a 2004-es belépéshez. Az
Európai Unióhoz való csatlakozás után két évvel a 2006. évi IV. törvény foglalta
keretbe a gazdasági társaságok jogi lehetőségeit egészen 2013-ig, mikor a szabályozás
átkerült az újonnan törvénybe iktatott Polgári Törvénykönyvbe.
Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény is több átalakításon esett át, mire eljutott a
ma ismert formájába. A gyökeres módosításra 2000-ben, a 2000. évi LXXXIII.
törvény keretein belül történt, amely 2000. november 1-én lépett érvénybe. Később,
2009-ben a szabályozást módosították a 2009. évi CXV. törvénnyel.
A törvényi háttér tehát sok átalakításon esett át az évek során, hogy elnyerje mai
formáját. A következő részekben részletezni fogom, milyen jogi feltételek
szükségesek egy egyéni vállalkozás, illetve egy gazdasági társaság alapításához és a
törvényeknek megfelelő működtetésükhöz.
3.2. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég a jogrendszerben
Az egyéni vállalkozások, egyéni cégek szabályozását jelenleg a 2009. évi CXV.
törvény garantálja. Az Országgyűlés a törvény megalkotásakor azt a célt tűzte ki, hogy
a vállalkozói tevékenységet nagyban megkönnyítse. Csökkenteni akarták a
5
vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, és az Európai Uniós
normáknak való megfelelésre is fontos hangsúlyt helyeztek.
A jogi előfeltételek meghatározása előtt tisztázni kell, ki az egyéni vállalkozó és mi
számít egyéni cégnek. Egyéni vállalkozó az a természetes személy, aki saját nevében,
saját kockázatára, rendszeres jelleggel, nyereségszerzés céljából termelő, vagy
szolgáltató tevékenységet végez. Az egyéni cég az egyéni vállalkozási
nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó által alapított vállalkozási forma, mely
jogi személyiséggel nem rendelkezik, de jogképes.
Ahhoz, hogy valakiből egyéni vállalkozó váljon, meg kell felelnie a törvény által
megszabott feltételeknek. Magyarországon az végezhet egyéni vállalkozói
tevékenységet, aki magyar állampolgár, vagy az Európai Unió valamelyik
tagországának állampolgára, cselekvőképes, rendelkezik állandó lakcímmel, és nem
ítélték el korábban gazdasági, vagyon elleni bűncselekményben, illetve szándékosan
elkövetett bűncselekményben. Kizáró tényező lehet az egyéni vállalkozás
létrehozásában az is, ha a természetes személy egyéni cég, vagy gazdasági társaság
korlátlan felelősséggel bíró tagja.
A gazdasági tevékenység megkezdése előtt a vállalkozó személynek be kell jelentenie
szándékát, hogy bekerüljön a nyilvántartásba, csak ezután kezdheti meg a vállalkozói
tevékenyéget. A bejelentést megteheti személyesen bármely Kormányablakban, vagy
elektronikusan Ügyfélkapun keresztül. Az eljárás ingyenes, ha a természetes személy
nem igényli a vállalkozói igazolvány kiállítását. A bejelentés során meg kell adni azt
a tevékenységet, amivel a természetes személy a jövőben foglalkozni akar. A
gazdasági főtevékenységek meghatározásához a TEÁOR listából kell kiválasztani a
megfelelő kódszámú foglalkozást. Egyes engedélyköteles tevékenységekhez erkölcsi
bizonyítvány is szükséges. A gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban külön
szabályozás van életben. Az egyéni vállalkozó csak abban az esetben gyakorolhatja
azt a tevékenységet, amit feltüntetett az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételekor,
ha megvan az adott szakirányú végzettsége hozzá. Ha nincs, a gazdálkodónak
kötelessége határozatlan időre, főállásban foglalkoztatni egy olyan szakembert, aki
rendelkezik a bejelentés során feltüntetett tevékenységgel kapcsolatos képesítéssel. Az
6
egyéni vállalkozás további ismertető jele, hogy a vállalkozó a kötelezettségeiért teljes
vagyonával felel.
Lehetőség van az egyéni vállalkozás szüneteltetésére is, ha a gazdálkodó bármilyen
okból nem tudja folytatni a tevékenységet. A szüneteltetés időtartama minimum egy
hónaptól két évig terjedhet, melyet be kell jelenteni az illetékes Kormányablakban
vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül. Fontos, hogy a szüneteltetés ideje
alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet gazdasági tevékenységet. Az egyéni
vállalkozás megszűnésére is több lehetőséget határoz meg a törvény. Ha a vállalkozó
nem kívánja tovább folytatni tevékenységét, a szüneteltetéshez hasonló eljárásban
megszüntetheti az egyéni vállalkozást. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó
egyéni céget alapít, vagy korlátlanul felelős tagja lesz egy gazdasági társaságnak, meg
kell szüntetnie egyéni vállalkozását. Megszűnik az egyéni vállalkozás, ha a
gazdálkodó elhunyt és nincs utódja, aki folytatná a tevékenységet, vagy gondnokság
alá helyezték, illetve akkor, ha az adóhatóság törölte a vállalkozás adószámát.
Az egyéni cég alapítására az egyéni vállalkozónak van lehetősége, a cég a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Jogképes vállalkozási forma, tehát
vállalhat kötelezettségeket, szerezhet jogokat és tulajdont, köthet szerződéseket,
valamint lehetősége van pert indítani és perelhető is. Tulajdonosi szerkezetben csak
egy tagja lehet és egy természetes személy csak egy egyéni céget alapíthat.
Az egyéni cég alapítása jelentősen eltér az egyéni vállalkozás alapításától. Az
alapításhoz alapító okirat szükséges, melyet a területileg illetékes közjegyző vagy egy
ügyvéd készít el. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az egyéni cég nevét,
székhelyét, az alapító személy adatait, a cég fő tevékenységét és esetleges
melléktevékenységeit, a jegyzett tőkéjét és működési időtartamát. Az okirat
ellenjegyzésétől számított harminc napon belül a tagnak be kell jelentenie az egyéni
cég alapítását a cégbíróságon, ahol a bejegyzés napjával létrejön az egyéni cég.
Az egyéni vállalkozással ellentétben az egyéni cégnél az anyagi felelősség az egyéni
céget terheli addig, amíg a kötelezettségek az egyéni cég vagyonából fedezhetők. Ha
a cég vagyona ezt nem fedezi, a tag a magánvagyonával köteles felelni a fennálló
tartozások kiegyenlítésére.
7
Az egyéni cég megszűnésére több lehetőséget is biztosít a törvény. Megszűnik az
egyéni cég, ha az a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően gazdasági társasággá alakul át.
A cég megszűnhet jogutód nélküli, vagy jogutódlással történő megszűnéssel,
cégbírósági törléssel, megszűntnek nyilvánítással vagy felszámolási eljárással.
Felszámolási eljárás során a felszámolás, végelszámolás, csődeljárás szabályai
érvényesek.
3.3. A gazdasági társaságok a jogrendszerben
A gazdasági társaságok szabályozását jelenleg a 2013. évi V. törvény, a Polgári
Törvénykönyv szabályozza. Korábban a 2006. évi IV. törvény határozta meg a
gazdasági társaságokkal kapcsolatos kötelezettségeket. A gazdasági társaságok olyan
természetes személyek vagy jogi személyek által létrehozott, üzletszerű gazdasági
tevékenységet végző vállalkozások, ahol a tagok a nyereséget és a veszteséget a
társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulásuk mértékében viselik.
Alapításukhoz a legtöbb esetben legalább két tag szükséges. Jelenleg négyfajta
gazdasági társaság alakulhat és működhet Magyarországon, ilyen a közkereseti
társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Az
egyéni vállalkozással ellentétben törvényben meghatározott okirat szükséges az
alapításnál, melyet a területileg illetékes közjegyző vagy egy ügyvéd készít el. Az
okirat ellenjegyzése után előtársaság státuszba lép a vállalkozás, mely a cégbírósági
bejegyzés után szűnik meg és válik teljes jogú gazdasági társasággá. Fontos tudni,
hogy az előtársaság már végezhet gazdasági tevékenységet a nyilvántartásba-vételi
kérelem benyújtása után. Az ország KKV szektorában a vállalkozók általában a betéti
társaságot vagy a korlátolt felelősségű társaságot választják társasági formaként.
Az egyik legegyszerűbb formája a társaságban történő gazdálkodásnak a közkereseti
társaság. Létrehozásához társasági szerződés szükséges, melyben a tagok arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást biztosítanak
és ezen vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen
helytállnak. (2013. évi V. törvény 138. §) A közkereseti társaságok legfőbb szerve a
8
tagok gyűlése, ahol minden tag egyformán gyakorolhatja a szavazati jogát az
irányításban és döntéshozásban. Jogi személyiséggel nem rendelkezik
A másik egyszerű módja a társaságban történő gazdálkodásnak a betéti társaság.
Alapításához társasági szerződést kell kötniük az alapító tagoknak, melyben vállalják,
hogy a gazdasági tevékenység céljából vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá
legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társasági vagyont meghaladó
kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen helytáll, illetve legalább egy másik
tag (kültag) nem vállal helytállást ezen kötelezettségekért, kivéve, ha a Polgári
Törvénykönyv erről másképp nem rendelkezik. (2013. évi V. törvény 154. §)
Működésében kevés dologgal tér el a közkeresti társaságtól, viszont fontos tudnivaló,
hogy a kültag nem lehet vezető tisztségviselő a vállalkozásnál. Jogi személyiséggel
nem rendelkezik,
A korlátolt felelősségű társaság egyike az olyan jogi személyiséggel rendelkező
társasági formáknak, ahol a tagok kötelezettége csak a vállalkozás rendelkezésére
bocsátott vagyoni hozzájárulás mértékéig terjed. Alapításához a tagoknak társasági
szerződést kell kötniük, valamint biztosítaniuk kell a törvény által meghatározott
törzstőke minimum összegét. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, a mindennapi
irányítással kapcsolatos feladatokat az ügyvezető látja el.
A második, Magyarországon alapítható, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaságforma a részvénytársaság, mely lehet zártkörűen működő vagy nyilvánosan
működő. Ez egy olyan társaság, ahol a törzstőke meghatározott számú és névértékű
részvényből áll, amit megvásárolva tulajdoni részesdést szerezhetünk. A részvényes
kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy
kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Fontos, hogy a részvénytársaság
kötelezettségeiért a részvényes nem köteles helytállni, kivéve, ha erről a törvény
másképp rendelkezik. (2013. évi V. törvény 210. §) Alapító irata az alapszabály,
döntéshozó szerve a közgyűlés, ahol a tagok a birtokolt részvények típusának
megfelelően gyakorolhatják a döntéshozást.
Ha gazdasági társaságról van szó, az ország KKV szektorában a vállalkozók a betéti
társaságot vagy a korlátolt felelősségű társaságot választják társasági formaként. A
9
továbbiakban az egyéni vállalkozások és cégek mellett ezzel a két társulattal fogok
bővebben foglalkozni, bemutatva azt, milyen pénzügyi és számviteli feltételek
szükségesek az alapításukhoz és működtetésükhöz.
4. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás pénzügyi előfeltételei
4.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég pénzügyi előfeltételei
Az egyéni vállalkozásnál a 2009. évi CXV. törvény nem határoz meg pontosan alapító
tőkét. Azonban az indításhoz szükség van egy kevés tőkére. Ha az okmányirodában a
gazdálkodó kéri a vállalkozói igazolvány kiállítását, akkor 10 ezer forint illetéket kell
befizetni az államkasszába. További költségként merül fel a vállalkozás regisztrálása
a megyei kereskedelmi és iparkamarába, melynek éves tagdíja 5 ezer forint. Fontos
tudni. hogy az egyéni vállalkozási forma jogi személyiség nélküli, tehát a fennálló
kötelezettségek kiegyenlítésre a vállalkozó magánvagyonával is felel.
Az egyéni cég esetében a törvény nem szabja meg a minimum összeget az alapításhoz,
viszont feltétel, hogy az alaptőke csak pénzbeli lehet akkor, ha annak értéke nem éri
el a kettőszáz ezer forintot. Ha eléri ezt a határösszeget, a hozzájárulás lehet pénzbeli,
vagy apport. Az egyéni cég jogi személyiség nélküli vállalkozásforma, felelőssége
elsősorban az alapító tőkéig terjed, kedvezőtlen esetben a tag vagyonával korlátlan
mértékben felel.
4.2. A betéti társaság pénzügyi előfeltételei
A betéti társaság alapításához a Polgári Törvénykönyv nem határoz meg minimális
hozzájárulást, azonban a beltagnak és a kültagnak szükséges egy minimum összeget a
társaság rendelkezésére bocsátani. A betéti társaság működése alatt ez a vagyon nem
követelhető vissza, kivéve, ha az egyik tag végleg kilép, ebben az esetben ki kell fizetni
a vállalkozásra ruházott tőke kilépőre jutó részét. 2017-ben a kormány a T/13091-es
törvényjavaslattal március 1-től, a leendő vállalkozók terhét csökkentve eltörölte a
betéti társaságok alapítására vonatkozó illetékeket, így csak az ügyvédi költség és az
illetékes megyei kereskedelmi kamara tagdíja maradt. A betéti társaság jogi
10
személyiség nélküli vállalkozásforma, viszont korlátlan anyagi felelősséggel csak a
beltag rendelkezik, a kültag csak a bevitt vagyon mértékéig.
4.3. A közkereseti társaság pénzügyi előfeltételei
A közkereseti társaság esetében betéti társasághoz hasonló feltételeket biztosít a
törvény, alapításához nincs meghatározva minimum tőke, alapításához egy jelképes
összeg is elegendő tagonként. A közkereseti társaság alapítására is vonatkozik a T/
13091-es törvényjavaslat, tehát nem szükséges illetéket fizetni, csak az ügyvédi
munkadíj és a kamarai tagdíj terheli a tagokat.
4.4. A korlátolt felelősségű társaság pénzügyi előfeltételei
A korlátolt felelősségű társaság alapításához a Polgári törvénykönyv már megszabja,
mekkora minimális indulótőkével kell rendelkeznie a létrehozás pillanatában. A
minimális tőkemennyiség nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, melyet a tagok
vagyoni, illetve pénzbeli hozzájárulással is teljesíthetnek. A hozzájárulást másnéven
törzsbetétnek hívjuk, értéküknek legalább a 100 ezer forintot el kell érniük. Mint Bt.
és a Kkt. esetében, a korlátolt felelősségű társaság alapításával járó illetékek is törlésre
kerültek idén március 1-én, így a megmaradt költség az ügyvédi munkadíj és a kamarai
hozzájárulás lett.
5. A mikrovállalkozás, kisvállalkozás számviteli előfeltételei
Mint minden vállalkozásnak a világon, Magyarországon is kötelező a gazdasági
tevékenységet végző személyeknek és társaságoknak nyilvántartást vezetniük
tevékenységükről. Ezt hivatott szabályozni a 2000. évi C. törvény a számvitelről. A
számviteli törvény olyan szabályokat határoz meg, amelyek betartásával a törvény alá
tartozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetükről, valamint jövőbeli
terveikről átfogó képet kaphatunk.
A számviteli rendelkezéseknek eleget téve ezeknek a vállalkozásoknak kettős
könyvviteli elszámolással kell vezetniük nyilvántartásaikat, alkalmazniuk kell a
számviteli elveket és a mérleg fordulónap után az üzleti évet lezáró beszámolót kell
készíteniük és közzé kell tenniük a megadott határidőre.
11
A következőkben ismertetni fogom a társasági formák milyen számviteli
előfeltételekkel, lehetőségekkel élhetnek a mai jogi környezetben.
5.1. Az egyéni vállalkozás, egyéni cég számviteli előfeltételei
Az egyéni vállalkozás a jogszabályoknak megfelelően nem a számviteli törvény
hatálya alá tartozik, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, így
nem kell kettős könyvvitelt vezetnie a tevékenységéről, gazdasági eseményeit a
pénztárkönyvbe kell vezetnie.
Az egyéni cég már a számviteli törvény alá tartozik, könyvvezetésben a kettős
könyvvitelt kell választania. Ez alól kivételt képez az az egyéni cég, mely adófizetési
kötelezettségeit a KATA, KIVA vagy EVA jogszabályai szerint egyenlíti ki.
5.2. A betéti társaság számviteli előfeltételei
A betéti társaság nyilvántartási kötelezettségét alap esetben a számviteli törvény
szabályozza, de az egyéni céghez hasonlóan kivételt képez az az eset, amikor a cég a
három felsorolt adózás valamelyik formáját használja.
5.3. A közkereseti társaság számviteli feltételei
A közkereseti társaság lehetőségei teljesen megegyeznek a betéti társaságéval, itt is a
választott adónem határozza meg, milyen nyilvántartási kötelezettsége keletkezik a
vállalkozásnak.
Abban az esetben, ha a betéti társaságnak, közkereseti társaságnak, egyéni cégnek
valamilyen okból a TAO szerint kell adóznia, akkor a váltás időpontjától kezdve
nyitómérleget kell készítenie leltár alapján, amelyben az eszközöket piaci értéken kell
szerepeltetni és ezek valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ezt a változást
a beszámoló kiegészítő mellékletében kötelezően szerepeltetni kell.
5.4. A korlátolt felelősségű társaság számviteli előfeltételei
A korlátolt felelősségű társaság könyvelése csak kettős könyvvezetéssel történhet.
Alapításakor nyitómérleget kell készítenie, melyben piaci értéken kell szerepeltetni a
vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközöket. A mérlegfordulónap után a
12
társaságnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie, melyet határidő előtt közzé kell
tennie.
6. Egy mikrovállalkozás, kisvállalkozás gazdaságos működtetésének
vizsgálata
6.1. A marketing szerepe a vállalkozás optimális működésében
A vállalkozás a sikeres alapítás után már be is kapcsolódhat a gazdasági életbe,
azonban a termelő vagy szolgáltató tevékenység folytatása mellett sok más tényezőre
is magas figyelmet kell fordítania. Egy induló cégnek az első és egyik legfontosabb
teendője, hogy az előállított javaknak piacot nyisson, értékesíteni tudja azokat és a
befolyó bevételből újabb termékeket, szolgáltatásokat tudjon termelni. Ezt a
körfolyamatot gazdasági körforgásnak nevezzük.
2. Ábra: A gazdasági körforgás folyamata (forrás: saját készítésű ábra, órai jegyzetek alapján)
Ahhoz, hogy ez a folyamat optimálisan működjön, a vállalkozásnak ismernie kell azt
a piaci környezetet, ami körül veszi. Ebben nyújt segítséget a marketing, mint
tudományág. „A marketing olyan vállalati tevékenység, amely a fogyasztók
igényeinek kielégítése érdekében elemezi a piacot, meghatározza az értékesíteni
kívánt termékek, szolgáltatások körét, megismerteti azt a fogyasztókkal, kialakítja az
árakat és megszervezi az értékesítést”. (Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai 2012. p. 8)
13
Az induló kisvállalkozásnak ajánlott egy olyan marketing stratégiát kidolgoznia,
amely ugyanolyan mértékben veszi figyelembe a vásárlók érdekeit, mint a vállalat
elvárásait. Az ilyen tevékenységre irányuló tervezetet marketing mixnek nevezzük.
A marketing mix négy fő elemből áll, amelyek összhangjából alakul ki a
fogyasztóorientált stratégia. Ez a termékmarketing, az ármarketing, az értékesítési
politika és a marketingkommunikáció, összefoglaló nevén a 4P rendszere.
A termékmarketing azokat a szempontokat vizsgálja az előállított jószággal
kapcsolatban, melyek a fogyasztók elvárásait teljesíti, szükségletüket kielégíti és újabb
termék vásárlására sarkallja. A vásárlói elégedettség mellett fontos feltérképezni a
vállalat környezetében kapható helyettesítő termékeket is. Ha a vállalkozás által kínált
termék minőségben, designban vagy csomagolásban jobb helyen áll, az rontja a
konkurens vállalatok pozícióját a piacon.
Az ár a termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett ellenértéke. Meghatározásakor
az előállítási költségek fedezésén túl három fontos tényező tudja befolyásolni a végső
eladási értéket. Árképzésnél az eladási ár minimuma az egy termékre jutó önköltség
értéke, maximuma pedig az az összeg, amit a fogyasztó még képes és hajlandó fizetni
érte. Stratégiai szempontból a vállalkozásnak olyan árat kell megválasztania, amellyel
képes a nyereség mellett a piaci stabilitást és a piaci részesedést is szinten tartani vagy
növelni.
Az értékesítési politika „azoknak az elveknek és módszereknek az összessége,
amelyek segítségével a termékek eljutnak a termelőtől a fogyasztóig. Ennek alapvető
megvalósulási formája a kereskedelem”. Alap esetben a termék a termelőtől kerül a
nagykereskedőhöz, aki a kiskereskedőnek eladva juttatja el a fogyasztóhoz.
A marketingkommunikáció elsődleges célja a célközönség érdeklődésének felkeltése,
információval való ellátása és meggyőzése a fogyasztás szükségességéről. A
legelterjedtebb módja a reklám, de fontos a vállalat pozitív megítélése is a vásárlók
szemében. Személyes eladással, eladásösztönzéssel egy közvetlen kommunikációs
csatorna jön létre a vállalkozás és a célközönség között, így egyszerűbb bemutatni,
milyen előnyei vannak a saját terméknek a konkurens termékekkel szemben.
14
A fogyasztóorientált stratégia mellett szükséges megvizsgálni a cég piaci és belső
környezetét. Az erre legalkalmasabb elemzési forma a SWOT analízis. A mozaikszó
a Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats szavakból áll, jelentésük: erősségek,
gyengeségek, lehetőségek és fenyegetettségek.
3. ábra: SWOT analízis (forrás: Pólya Árpád: SWOT-analízis, avagy a marketing helyzetelemzés
megkoronázása (2009) agrostratega.blog.hu)
Az elemzés során először a külső környezeti tényezőket kell megvizsgálni, ilyen
például a politikai, gazdasági, vagy jogi környezet. Ezután a vállalkozás piaci
környezetét kell részletesen elemzés alá vonni, csak ezután nézhetjük meg a vállalat
belső környezetét.
Az erősségek meghatározásakor azokat a szempontokat kell összegyűjtenünk, amiben
a saját vállalkozás jobbnak mutatkozik versenytársainál, gyengeségeinél pedig azok,
amelyek rontják az esélyeit a piaci sikerekben. A lehetőségeknél minden olyan
tulajdonságnak szerepelnie kell, mellyel a vállalkozás kiemelkedhet a versenytársaival
szemben és előnyt szerezhet a versenyben, míg a veszélyek oldalán azokat a
tényezőket kell összegyűjteni, amely konkurencia, illetve a rossz belső folyamatok
következményeként a vállalkozást fenyegeti.
6.2. Költséggazdálkodás a vállalkozásnál
Minden vállalkozás azért alakul meg elsősorban, hogy termelő vagy szolgáltató
tevékenységével extra profitra tegyen szert. A szokásos üzletmenet során azonban
jelentkeznek termeléssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos költségek. Ahhoz,
15
hogy ezek a lehető legalacsonyabbak legyenek a minőség romlása nélkül, meg kell
tervezni ezeket a folyamatokat. Az ilyen törekvéseket költségterveknek nevezzük.
A felmerülő költségek csökkentésére számtalan lehetőség kínál egy precízen
elkészített költségterv, mely közép- és hosszútávra meghatározza a vállalat gazdaságos
működését.
6.3. Készletgazdálkodás a vállalkozásnál
Egy frissen induló vállalkozásnak a gazdaságosság szempontjából a
készletgazdálkodásban is szükséges csökkentenie költségeit különösen akkor, ha
termelő tevékenységet végez. Az optimális készletmennyiség tartása jelentős
összegeket takaríthat meg a cégnek, amit más fontosabb tényezőre is tud fordítani.
A készletszint optimalizálására létezik egy modell, amelyet gazdaságos rendelési
mennyiségnek, angolul Economic Order Quantity-nek nevezünk. Az EOQ modell
alapvető lényege, hogy alkalmanként mekkora mennyiségű készletet kell rendelni
ahhoz, hogy a készletezési költség a lehető legalacsonyabb legyen, de ne kerüljön
veszélybe a folyamatos termelés. A modell akkor jelent nagy segítséget a
vállalkozásnak, ha a tevékenység során felhasznált készlet mennyisége egyenletes, a
szállítási díj független a rendelt mennyiségtől és a raktározási költség is állandó egy
egységre vetítve.
5. ábra: A készletek időbeli alakulása (forrás: saját készítésű ábra az órai jegyzetek alapján)
16
Az optimális mennyiség meghatározásához szükségünk lesz az éves felhasznált
készletmennyiségre (D), az egy rendelésre jutó költségre (O) és az egységnyi készlet
raktározási költségére (C).
Ezeket az értékeket az alábbi képletbe helyezve megkapjuk az egy rendelésre jutó
készletek számát:
6. ábra: rendelés mennyiség képlet (forrás: saját kép órai anyag alapján)
Az éves rendelés értékét elosztva a képlet eredményével megkapjuk a rendelések
számát egy évre vetítve. A rendelési költség és a készletezési költség összegéből
állapítható meg a készletekkel kapcsolatos egyéb költségek éves értéke. A rendelési
költséget a rendelési alkalom és a hozzá tartozó költség szorzatából kapjuk meg, míg
a raktározási költséget az átlagkészlet és az egységre jutó raktárköltség szorzatából
számolhatjuk ki.
Az EOQ modell az egyik legegyszerűbb és az elvárásokhoz mérten a legpontosabb
készletgazdálkodási módszer, mely segítséget nyújthat a vállalkozónak az ideális
készletszint meghatározásában.
6.4. Pénzgazdálkodás a vállalkozásnál
6.4.1. Működéssel kapcsolatos pénzgazdálkodás
A vállalkozásnak a működése során gondoskodnia kell arról is, hogy megfelelő
mennyiségű forgóeszközzel rendelkezzen. Fontos megtalálni a cég számára az
optimális mértéket, mivel a túl sok fizetőeszköz tartása a vállalkozás termelését
akadályozhatja, a túl kevés pedig a rövid távú likviditást veszélyezteti. A
pénzeszközök szintjének meghatározásához a Miller-Orr modell a legegyszerűbb
választás. Ebben a modellben a pénzállomány változása a vállalat által megszabott
határokon belül kell ingadoznia. Ha a felső határértéket eléri vagy meghaladja, a
vállalkozás a felesleges pénzállományból készletet vagy értékpapírt vásárol. Abban
az esetben. ha a pénzeszközök mennyisége eléri az alsó határértéket vagy alázuhan,
a cégnek készletet vagy értékpapírt kell eladnia, hogy az állományt megnövelje.
17
7. ábra: Miller-Orr modell (forrás: Dr. Gyulai László: A kis- és középvállalkozások üzleti
finanszírozása (2013) 3.3.2 fejezet)
A vállalkozás akkor kezeli helyesen pénzeszközeit, ha mennyiségük a visszatérési
pont közelében fluktuál.
6.4.2. Beruházásokkal kapcsolatos pénzgazdálkodás
Beruházásnak nevezzük azokat a gazdasági eseményeket, melyek során a vállalkozás
új tárgyi eszközhöz jut.
A tárgyieszköz finanszírozására 3 módszert választhat a vállalkozó:
• saját forrásból történő finanszírozás,
• idegen forrásból történő finanszírozás,
• vegyes forrásból történő finanszírozás.
Saját forrásból történő finanszírozás esetén a vállalkozás az eredményéből fordít
összeget a beruházás végrehajtásához. A KKV szektorban legtöbbször kisértékű
beruházás esetén választják ezt a gazdálkodók.
Idegen forrásból történő finanszírozáskor a cég valamilyen külső hitelező
segítségével tudja végrehajtani a beruházást. A finanszírozó legtöbbször valamilyen
kereskedelmi bank vagy lízingcég. Bár nagyon ritka, de előfordulhat olyan is, hogy
a korlátolt felelősségű társaság vállalati kötvényeket bocsát ki a lakosság részére,
melynek eladásával a vállalkozás beruházási tőkéhez jut. A kötvények
megvásárlásáért a társaság az értékpapír futamidejének lejáratakor kifizeti a
névértéket és az ígért kamatot. Létezik átváltoztatható kötvény is, esetében a
futamidő végén a névérték és kamat helyett a kötvény törzsbetétté is átalakulhat,
mellyel tulajdoni részt szerezhetünk a cégnél.
18
Vegyes finanszírozás esetén a vállalat százalékos mértékben használ fel saját, illetve
idegen forrást a beruházás végrehajtásához.
Fontos, hogy a vállalkozás olyan forráslehetőséget válasszon beruházásának
teljesítétéhez, amely nem veszélyezteti a szokásos üzletmenetet.
A finanszírozási lehetőségek mellett fontos kérdés még, hogy a fennálló lehetőségek
közül melyik beruházási opció éri meg a vállalkozásnak. Erre szolgál a cash-flow,
vagyis pénzáram, amely megmutatja, hogy az adott beruházás mennyi idő alatt térül
meg. Minél rövidebb a beruházás pénzárama, annál hamarabb térül meg a vásárolt
táegyi eszköz.
6.5. Az emberi erőforrás mennyiségének optimális meghatározása
A gazdaságos működtetés egyik pillére a munkaerő optimális felhasználásában rejlik.
A vállalkozás a megfelelő számú alkalmazott foglalkoztatásával nagyobb eredményt
tud elérni működésével. A vállalkozónak azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy az
általa végzett tevékenységet a jelen piaci körülmények között hány munkavállalóval
tudja hatékonyan elvégezni. Ezt legtöbbször becsléssel határozzák meg, de magasabb
foglalkoztatási szintnél kifizetődő lehet a munkaerő szükséglet számítása is.
A létszámot többféle szempont alapján is meg lehet határozni:
• arányelemzésen alapuló létszám meghatározás,
• munkaidő-elemzésen alapuló meghatározás,
• funkcióelemzésen alapuló létszám meghatározás,
• technológiai létszámszükségleten alapuló megállapítás.
Arányelemzésen alapuló számítás alapján meg kell határozni, mekkora termelési vagy
eladási érték jut egy munkavállalóra, majd a tervezett éves forgalomhoz viszonyítva
kapjuk meg a szükséges létszámot egy évre.
Munkaidő-elemzésen alapuló módszer szerint azt vizsgáljuk, mennyi idő kell az adott
feladat elvégzéséhez, majd az egy dolgozó által teljesíthető munkaidővel elosztva
megkapjuk az optimális foglalkoztatási mértéket.
19
A funkcióelemzésen alapuló munkaerőmeghatározásnál az elvégzendő feladat
meghatározása után meg kell állapítani, mennyi idő alatt teljesíthető, majd a teljesítés
határidejét is figyelembe véve határozzuk meg a dolgozói létszámot.
Technológiai létszámszükségleten alapuló megállapításkor a technológiai
létszámigényt vetjük össze a műszakok számával és a munkaerő éves felhasználással
elosztva kapjuk meg az optimális foglalkoztatási számot. Az munkaerő felhasználást
a teljesítendő napok és az összes munkanap hányadából kapjuk meg.
Általában a kezdő vállalkozásoknál a funkcióelemzésen alapuló létszámmeghatározás
a legkifizetődőbb munkaerő-gazdálkodási módszer.
20
7. Összefoglalás
Magyarországon a vállalkozások alapításával kapcsolatos adminisztrációs feladatok
száma és nehézsége fokozatosan csökken. Ez mind annak tudható be, hogy a kormány
igyekszik vállalkozói kedvet hozni a lakosság körébe. Úgy gondolom, a mai világban
igen nagy előnyhöz juthat az az ember, vagy már működő vállalkozás, aki tisztában van
a jogi, adózási, pénzügyi vagy számviteli lehetőségeivel és ki is használja azokat.
Záródolgozatom megírása során arra próbáltam törekedni, hogy minél több hasznos
információt nyújtsak az olvasóinak, megkönnyítve a törvényi szabályozások értelmezését
és működését. Megfogalmazásommal igyekeztem megtalálni a közérthető, de
ugyanakkor hivatalos szövegkörnyezetet, amit úgy gondolok, sikerült megtalálnom.
A dolgozat tájékoztatási célja mellett az én célom is teljesült, mert sikerült létrehoznom
egy olyan irományt, mely kompletten összefoglalja a kis- és középvállalkozásokkal
kapcsolatos első tennivalókat, figyelve arra, hogy a források megbízható helyről
származzanak és jelen pillanatban is aktívak, érvényesek legyenek. A cél mellett fontos
volt számomra még, hogy olyan témában írjak, amely lefedi az érdeklődési körömet is,
így esett választás a KKV szektor alaposabb vizsgálatára.
Hiszem, hogy ez a munka nem csak az én javaim szolgálja, hanem segítséget ad a kötelező
gyakorlati helyem dolgozóinak is, akik még pontosabb információt tudnak adni
ügyfeleiknek, javítva ezzel a cég szolgáltatásainak minőségét és ügyfeleik elégedettségét.
21
8. Irodalomjegyzék
2. fejezet
• http://kerdezztervezzpalyazz.hu/kkv-minosites-mikro-kis-es-kozepvallalkozasok-
besorolasa-2-resz/
• http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qta006.html
• http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qta005.html
• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok
3. fejezet
• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Állami_vállalat
• Dr. Herbst Árpád: A gazdasági jog alapjai (II. rész 1. fejezet p. 44-47)
http://miau.gau.hu/avir/intranet/debrecen_hallgatoi/tananyagok/jegyzet/20-
Gazdasagi_jog_alapjai.pdf
• 2009. évi CXV. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900115.tv
• 2013. évi V. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV
4. fejezet
• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok
• 2009. évi CXV. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900115.tv
• 2013. évi V. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV
• http://www.parlament.hu/irom40/13091/13091.pdf
5. fejezet
• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok
• 2000. évi C. tv. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV
6. fejezet
• Szakképzés során elsajátított ismeretek, órai anyagok
• Végné Faddi Andrea: A marketing alapjai (2012) (p. 8; p. 17-20; p. 53)
• Szőrös Krisztina, Kresalek Péter: Üzleti tervezés (2013) 2.6 fejezet
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_d1_1075_1077_uzletiterv/a_
munkaero_tervezes_PcHCBiAOWIkcurOJ.html
• Dr. Gyulai László: A kis- és középvállalkozások üzleti finanszírozása (2013) 3.3.2.
fejezet
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/0007_d2_1080_1082_smeuzletifin/
3_3_2_a_penzallomany_kivanatos_nagysaga_gmDUrMafojR2m4ZP.html
• Pólya Árpád: SWOT-analízis, avagy a marketing helyzetelemzés megkoronázása (2009)
http://agrostratega.blog.hu/2009/07/16/swot_analizis_avagy_a_marketing_helyzetelemz
es_megkoronazasa
• Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan (mikroökonómia), Műszaki Könyvkiadó Kft., 2010
(p. 117-121)
• Dr. Sztanó Imre, Veress Attila: Vezetői számvitel (2013) 3.1 fejezet
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a2_1038_1039_1041_baveze
toiszamvitel/3_1_a_koltseggazdalkodas_fogalma_es_ertelmezese_G4U5CDxK7KvIS3
kd.html
Ivanics Mihály
Pénzügy és számvitel (vállalkozási)
Nyilatkozat a dolgozat nyilvánossá tételéről és
a saját munkáról
2017