Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
A könnyűdrogok legalizációjának hatása a magyar
gazdaságra
Belső konzulens: Hauber Görgy Elmont Krisztián
Nappali tagozat
Külső konzulens: Tasi Péter Gazdálkodási és menedzsment szak
Team Academy specializáció
2016
2
NYILATKOZAT
Alulírott Elmont Krisztián büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a
szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban
leírtak a saját, önálló munkám eredményei.
A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével
alkalmaztam.
Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási
intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti
alá.
Budapest, 2016 év ……05……. hónap …10… nap
…………………………………………..
hallgató
3
Tartalom 1. Bevezetés .................................................................................................................................. 4
2. Fogalom magyarázat ................................................................................................................. 6
3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig ....................................................................................... 8
3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban .................................... 8
3.1.1. Általános áttekintés .................................................................................................... 8
3.1.2. Afrika és Ázsia ............................................................................................................. 9
3.1.3. Amerika ..................................................................................................................... 10
3.1.4. Európa ....................................................................................................................... 13
3.2. A Volstead Act és annak hatása ....................................................................................... 18
4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása Magyarországon ........................................ 21
5. A drogkereskedelem formái .................................................................................................... 25
5.1. Utcai kereskedelem .......................................................................................................... 25
5.2. Online kereskedelem és crypto valuták ........................................................................... 28
5.3. Intézményesített kereskedelem....................................................................................... 32
6. A magyar kannabisz fogyasztási szokások............................................................................... 35
7. A dekriminalizálástól a legalizációig ........................................................................................ 37
7.1. Dekriminalizáció ............................................................................................................... 37
7.2. Legalizáció ........................................................................................................................ 39
8. A legalizáció folyamata ............................................................................................................ 41
8.1. A Holland modell bemutatása .......................................................................................... 41
8.2. A magyar rendszerbe való átültetés ................................................................................ 44
8.3. A legalizáció gazdasági hatásai ......................................................................................... 46
8.4. A jövedelem lehetséges felhasználása ............................................................................. 49
9. Összefoglalás ........................................................................................................................... 51
10. Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 55
4
1. Bevezetés
A téma iránti érdeklődésem legfőbb oka, hogy a mai fiatalság köztük én is olyan
kábítószerekkel is kapcsolatba kerülhet, amik például a rendszerváltás előtt ismeretlenek
voltak a magyar ember számára.
Modern, globalizálódó világunk egyik legégetőbb és olykor tabunak számító
problémáját képezik a drogok. Nap, mint nap olvashatunk cikkeket, vagy halhatunk róluk
a híradóban és a hozzájuk kapcsolódó visszaélésekről. A drogiparban évente akkora
összegek folynak át világszinten, amit ép ésszel nem is lehet felfogni, ezek a pénzek nem
a nemzetgazdaságok kasszáiba folynak be, hanem az alvilág bűnözőinek a zsebeit tömik
vaskosra. Vegyük például a Silk Road nevű online feketepiacot, aminek a fő profilja a
drogkereskedelem volt. A rövid két és fél éves működése alatt 1,2 milliárd dollár értékű
forgalmat generált crypto valutában, szerepelt az egykori üzemeltető Ross William
Ulbricht elleni vádiratban. (GREENBERG, A. 2013) Azzal párhuzamosan pedig, hogy a
drogkereskedők hatalmas pénzeket tesznek zsebre, hatalmas kiadásokat rónak a
nemzetekre.
A kábítószereknek számos fajtája létezik, amik rendszerezhetők hatásjellegük
alapján úgy, mint serkentő, nyugtató pszichedelikus stb. szerek, de a dolgozat
szempontjából a kockázatosság szerinti besorolás a mérvadó. Ennek megfelelően két
kategóriát különíthetünk el, a kemény és a lágy-könnyű drogokat. A két kategóriának nem
létezik hivatalos definíciója. De lágy drog alatt általában a magas Delta-9-THC tartalmú
kender fajok származékait értjük, például a növény virágzatát vagy annak a gyantáját.
(BAYER, I. 2005) A továbbiakban az egyszerűség kedvéért elsősorban ezekkel a kender
származékokkal szeretnék foglalkozni annak ellenére, hogy léteznek egyéb szerek is,
amik kockázatosságukat tekintve ugyanúgy ebbe a kategóriába tartozhatnának.
A droggal folytatott háborúnak sose lesz vége, ha nem következik be egy stratégia
váltás, hiszen már egy évszázadok óta tartó harcról van szó. A jogalkotók különböző
törvényekkel a tiltás eszközeivel próbálják megakadályozni a szerhasználatot, a bűnözök
pedig újabb és újabb anyagokat alkotnak meg, hogy ezeket a törvényeket megkerüljék.
Ez egy olyan szélmalomharc, amit a mostani stratégiával és módszerekkel lehetetlen
megnyerni.
5
Magyarországon is megjelentek az úgynevezett dizájner drogok, ezek első sorban
valamilyen már ismert szerrel azonos hatást hivatottak kifejteni, ami már például törvényi
szabályozás alá esik. A kannabisz esetében ezek a szintetikus kannabinoidok, amik
valamennyi esetben ellenőrizetlen forrásból – a legtöbbször Kínából – származnak és
ebből kifolyólag a minőségük ismeretlen. (BÁLINT, CS. 2010) Ezen anyagok hatásairól
sajnos nem sokaknak vannak pontos ismeretei, ezért a kábulat eléréséhez szükséges
dózisok se határozhatók meg egyértelműen. Gyakran lehet olvasni cikkeket arról, hogy
iskolások jutottak hozzá valamilyen hasonló készítményhez és lettek rosszul, esetleg
korházba is kerültek. A sajtó előszeretettel nevezi „bió fűnek” ezeket a szereket, azonban
a megnevezés téves, mivel az abszorbensen kívül semmi természeteset nem tartalmaznak.
(BÁLINT, CS. 2010) Abból kifolyólag, hogy nem esnek törvényi szabályozás alá az áruk
is jóval alacsonyabb. A hozzáférhetőségnek pedig kedvez az alacsony ár, ezért elsősorban
a szegényebb régiókban terjedt el a drog. Amíg nem kezdődött meg a törvényi
szabályozása ezeknek az anyagoknak sok esetben úgy viselkedtek, mint egy sima jószág.
Különböző márkanevekkel látták el a terméket a gyártók és élénk csomagolásban árulták
őket. Az egyik legismertebb ilyen szer a Spice volt Magyarországon, ami azóta már nem
kapható, mert tiltott C listás anyagot (JWH-018) mutattak ki benne. Mivel helyettesítő
termékekről beszélünk, ha legalizálásra kerülne a kannabisz, az biztos, hogy hatással
lenne a dizájner drogok, ezen csoportjára. (BÁLINT, CS. 2010)
A dolgozatomban arra kérdésre szeretnék választ találni, hogy milyen irányt
kellene követnie az államnak ahhoz, hogy a kábítószer ellen folytatott háborúban ne
maradjon alul. Sőt, mi több a kilátástalan helyzetet úgy fordítsa meg, hogy abból
gazdasági előnyt kovácsolhasson és elősegítse az ország fejlődését. Ehhez valószínűleg
számos reformra lenne szükség, amiket először is tényekkel és számokkal kell indokolttá
tenni.
Azt fogom kideríteni, hogy van-e értelme Magyarországon a legalizálás
gondolatával foglalkozni, vagy az ország még nincs felkészülve egy ekkora reformra és
más eszközök után kell nézni a kábítószer elleni harcban.
6
2. Fogalom magyarázat
A dolgozatom során sok a kábítószerekkel kapcsolatos fogalom kerül említésre.
Ezek a fogalmak nem feltétlenül jelentik azt, amire az ember elsőre asszociálna, ezért is
tartom fontosnak, hogy tisztázzuk mit is értek egy-egy kifejezés alatt. A kábítószer
összetéveszthetetlenül, csak olyan anyagokat jelöl, amiket a bódulat vagy eufória
kiváltására használatosak. A drog szó ennél viszont összetettebb a jelentés tekintetében,
tudományos értelemben ide sorolható a kávé és a tea is. Definíció szerint, a szó jelentése
gyógyításra használt állati vagy növényi zúzalék, készítmény. (BAYER, I. 2005) Ez a
jelentés azonban mára megváltozott és ennek megfelelően én is a kábítószer szó
szinonimájaként használom.
Egy anyagnak nem feltétlenül kell illegálisnak lennie, ahhoz hogy kábítószer
legyen belőle. Számos legális készítmény nem rendeltetésszerű használatával lehet olyan
hatást elérni, mint az illegális szerekkel. Erre tökéletes példa a szerves oldószerekkel
kapcsolatos visszaélés, azaz a szipózás jelensége. (BAYER, I. 2005) Egy már kevésbé
ismert példa a csifír nevezetű ital, ami az orosz börtönkultúra szerves részét képezi. Ez
nem más, mint egy rendkívül tömény feketetea főzet, ami a benne lévő koncentrált
hatóanyagok révén serkentő hatással van a szervezetre. Vasile Ernu Született
Szovjetunióban című könyvében azt írja róla, hogy a börtön legendák szerint egy adaggal
az ember egy négy méter magas falat is képes átmászni. (ERNU, V. 2011) A jelenséget,
amikor valaki egy nem tiltott anyaggal él vissza pedig abúzusnak nevezzük.
Különbséget teszünk kábítószer és pszichotróp anyag között is. Kábítószer
minden olyan anyag, ami az 1961-es New York-i Egységes Kábítószer-egyezményben
szerepel. Pszichotróp anyag pedig az, ami az 1971-es bécsi pszichotróp anyagokra
vonatkozó egyezmény tart számon. (BAYER, I. 2005) Erre egy ellentmondásosnak ható
példa hozható fel, a kannabisz alapú készítmények, amik kábítószernek minősülnek, de a
hatóanyaguk a THC pedig pszichotróp anyagnak.
A kemény és lágy drogok definiálni nem könnyű feladat. A lágy drog kifejezés
egyedül Hollandiában van használatban és a kannabisz származékokat értjük alatta.
(BAYER, I. 2005) A kemény drogok pedig azok az anyagok, amik fizikai függést okoznak,
de e-szerint a definíció szerint a nikotint és az ópiumot is egy kategóriába sorolnánk. Ezért
7
így különbséget tenni a kábítószerek között nem lehet. Minden szert egyediként kell
kezelni, de a dolgozat folyamán a lágy drog kifejezés a kannabisz származékokat takarja.
8
3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig
3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban
3.1.1. Általános áttekintés
Az emberiség történelme során a kultúrák túlnyomó többségében, jelen voltak
azok az anyagok és főzetek, amik alkalmasak voltak a bódulat kiváltására. Ezek a ma
legális és egyes helyeken illegális drogok kezdetben nem élvezeti célokat szolgáltak, a
szakrális élet részei voltak. Az európai ember számára a keresztény vallási rituálékhoz
tartozik a bor, aminek a fogyasztása egyes arab országokban igen súlyos
következményekkel járhat. A bor a keresztény kultúrában Krisztus vérét szimbolizálja. A
hindu kultúrában pedig a kannabisz növény töltött be hasonló szerepet, amit Shiva
istenséggel azonosítottak. A szakrális célok mellett számos szert a gyógyászatban is
alkalmaztak, mint például az ópiumot Indiában. Ez igen komoly problémát okozott
Angliának a gyarmati időkben, ugyanis képtelenség volt különbséget tenni a szer
gyógyászati és kábítószerkénti használata között. (BAYER, I. 2005)
A Cannabis Sativa évezredekkel ezelőtt is az emberiség egyik legősibb
kultúrnövénye volt. Több mint 6000 éves kínai feljegyzésekben is szerepelt. A
gyógyászati felhasználás mellett a növény magját étkezési célokra használták, magából a
növényből pedig kötelet vagy papírt készítettek. (BAYER, I. 2005) Mivel a kínaiak ilyen
rég kapcsolatba kerültek ezzel a növénnyel valószínűsíthető, hogy a hallucinogén
hatásaival is tisztában voltak, ezt a tulajdonságot a szellemvilággal való
kommunikációban a sámánok fel is használták. A sámánizmus azonban Han dinasztia
idején fokozatosan visszaszorult és mire az európaiak eljutottak Kínába már nem
találkoztak a növénnyel ilyen formában. A növényt keletről először a lovas nomád népek
hozták magukkal akik tripodokon, háromlábú állványokon égették el azt sátrakban, hogy
elkábuljanak. Azonban ez a szokás nem honosodott meg Európában. A kender továbbra
is csak a keleti, közel-keleti kultúrák jellemző növénye maradt. (BAYER, I. 2005)
9
3.1.2. Afrika és Ázsia
India az egyik „legtradicionálisabb” ország ahol a kannabisznak több ezeréves
múltja van és elkülöníthetetlen a hindu vallástól. Alapvetően három fő kannabisz
származék közismert Indiában a csarasz, ami a növény gyantája, a ganzsa, ami maga a
virágzat és a bhang pedig a többi növényi rész. (BAYER, I. 2005) Először a vallási rituálék
fontos elemeként használták a növényt és ennek következtében vált a hétköznapok
részévé is, mint élvezeti szer. De nem is feltétlen az euforizáló hatásáért használták a
hétköznapokban, hanem relaxációra. Szokás volt ugyanis, hogy egy-egy kemény fizikai
munkával töltött nap végén az emberek esténként ganzsaszívással lazítottak, ez kulturális
szempontból nagyjából azonosítható egy munka utáni sör elfogyasztásával a pubban.
Tehát a növény mérsékelt fogyasztása teljesen elfogadott volt, természetesen voltak
visszaélések is.
Egy másik több ezeréves kultúrában szintén jelen volt a kender, az egyiptomiban,
a terjedését pedig az iszlám térnyerése is elősegítette az alkohol prohibíció révén. Számos
szekta létezett, amiknek a tagjai hasist fogyasztottak, az egyik leghírhedtebbet al-
Hasszanibn-al-Szabbah vezette. A híveket a vallási fanatizmus mellett feltételezhetően
hasissal bírták rá olyan merényletekre, amelyek az életük feláldozásával jártak. Erre utal
például „hachichin” elnevezés, ebből származik a francia assassin (orgyilkos) szó. A már
felvilágosult Európába is innen érkezett elsőként hasis Napóleon egyiptomi hadjáratának
egyik következményeképp. (BAYER, I. 2005)
Az iszlám folyamatos terjedése és az arab hódítások nyomán a kannabisz más
észak-afrikai országokban is megjelent, például Marokkóban. Annak ellenére, hogy már
16. században is ismert volt itt a növény a termesztés jelentőssé válása csak a 20.
században vált igazán jelentőssé. Ennek oka pedig a térség gyarmattá válása volt, ugyanis
a gyarmatosító spanyolok és franciák állami monopóliummá tették a növényt az 1906-os
Algeresi konferencián és hatalmas jövedelemre tettek szert belőle. (BAYER, I. 2005) A
monopólium elsősorban a magas hatóanyag tartalmú kifre, kannabisz gyantára
korlátozódott, amit később dohánnyal higítottak a hatáserősség csökkentése érdekében.
Erre azért volt szükség, mert a gyarmatosítók párhuzamot véltek látni a kif fogyasztás és
a megnövekedett bűntények száma között, amiknek az elkövetői többnyire a bennszülött
berberek voltak. A növény terjedését természetesen itt is elősegítették a tradíciók. A kif
szívóknak még saját védőszentjük is volt Szidi-Heddi szektaalapító személyében.
10
(BAYER, I. 2005) A második világháború folyamán és az utána következő években a kifet
és a kannabiszt betiltották, ám ez nem csökkentette a növény terjedését. A kannabisz
olyannyira népszerű növény, hogy gyakorlatilag az egyik fő mezőgazdasági terménnyé
vált. Marokkó napjainkban Nyugat-Európa legnagyobb beszállítója lett. Mivel a lakosság
körében sok a szegény az eldugott hegyvidékeken és nincs lehetőség más forrásból
jövedelemhez jutni ezért a kannabisztermesztés lett a bevételek forrása. Továbbá növény
igénytelensége miatt alig kíván gondozást, ezért is népszerű ez a tevékenység. (BAYER, I.
2005)
3.1.3. Amerika
A brit gyarmati területeken hatalmas mennyiségben folyt a kender termesztése
elsősorban ipari célokra, mint például kötélgyártás. A rabszolgatartó USA-ba vélhetően
a feketéknek köszönhetően jelent meg a kannabisz fogyasztás szokása, de nem
korlátozódott csupán rájuk. A 30-as évek végéig a kannabisz nem kapott különösebben
nagy figyelmet, a mexikói bevándorlási hullámig. Mexikóban 1910-ben kirobbant a
forradalom, aminek következtében számos ember megindult az USA felé és a 20-as
évekre már elért egy kritikus szintet. (BAYER, I. 2005) Az új, érkező tömegek többségében
munkások voltak, akiknek a körében elterjedt szokás volt a kannabisz fogyasztás, a ma
oly népszerű marihuána kifejezés is tőlük származik. A szó közismerté válását még az is
elősegítette, hogy a propaganda kampányok során rendszeresen hivatkoztak így a
növényre, mivel a kifejezés nem angol eredetű, így könnyebben lehetett párhuzamot
vonni a növény és „megszálló” mexikóiak között.
A marihuána fogyasztás a dzsessz világot leszámítva általában a szegényebb
népréteg körében terjedt és mivel ebből a csoportból került ki a legtöbb bűnöző, az
emberek okkal gondolhattak összefüggésre a bűnözés és a marihuána fogyasztás között.
A marihuána szívás délről terjedt észak felé és remek lehetőséget adott rá, hogy egy egész
nemzetet démonizáljanak a növény és bűnözés közötti vélt párhuzam révén. Az USA-ban
ugyanis sokkal komolyabb gondot okozott a bevándorló néptömeg, mint a marihuána
szívása. Erre szolgált megoldás az 1937-es Marihuana Tax Act, amelytől azt remélték,
hogy csökken a mexikói munkások száma az ország déli régióiban. (SERRANO, A. 2013)
11
Az alkoholtilalom idején elterelődött a figyelem a marihuánáról, ám annak
lecsengése után újra a központi témává vált számos más kábítószerrel együtt. Sokszor
még a szeszipar is komoly támogatásokkal járult hozzá a kannabisz elleni harchoz, mert
konkurenciának tekintették. 1956-ban megszületett a Narcotic Control Act, ami igen
szigorúan vette a kábítószer birtoklást köztük a marihuánáét is. (BAYER, I. 2005) A
következmények a hatvanas évek végétől kezdenek csak igazán szembeötlővé válni. A
hippi mozgalom és a nagy kulturális változások (rock and roll, pop) idején járunk. A
fiatalság egyre nagyobb része kerül ezen szubkultúrák befolyása alá, amiknek a
marihuána fogyasztás is része. A letartóztatások hátterében nem is mindig a marihuána
állt, elég volt egy kicsit is a normáktól eltérő magatartást tanúsítani és a rendőr máris
letartóztathatta az illetőt marihuána birtoklásért. (BAYER, I. 2005) Ezeknek a tényezőknek
az együttes hatását jól szemlélteti a következő diagram.
1.sz. ábra
Forrás: BAYER, I. 2005, p. 310
A marihuána elleni kampánynak azonban voltak sokkal súlyosabb
következményei. A fehér fiatalok körében 1968-tól kezdődően folyamatosan terjed a
heroin használat is. Ennek az oka a marihuána démonizálása volt, a kormány azt állította
erről a drogról, hogy gyilkos hajlamokat ébreszt a használókban és akár meg is öli őket.
A használók tapasztalatai azonban teljesen mások voltak a növénnyel kapcsolatban. Az
akkori alacsony THC tartalmú növény fogyasztása ugyanis nem okozott semmit egy
enyhe eufórián kívül. (BAYER, I. 2005) A fiatalok, akik kipróbálták a szert és látták, hogy
0
50
100
150
200
250
300
350
1958 1961 1964 1967 1970 1973
ezer
db
Év
Marijuanával kapcsolatos letartóztatások az USA-ban
Letartóztatások…
12
a személyes tapasztalataik egyenest szembe mennek a kormányuk állításaival, joggal
vonhatták le azt a következtetést, hogy amit a heroinról mondtak nekik pont ugyanolyan
hazugság.
A marihuána fogyasztás kezdetben csak a fekete kultúra része volt, azonban
fokozatosan egyre több fogyasztó lett a „normál” lakosság körében. A National
Comissionon Marihuana and Drog Abuse 1970-71 között készült jelentése szerint az
akkori lakosságból 24,6 millióan próbálták már ki a kábítószert. (BAYER, I. 2005) A
jelenség válsághelyzethez vezetett az USA-ban, törvények betartatása egyre több
erőforrást emésztett fel, ha feltétel nélkül minden esetben lezajlott volna az eljárás, akkor
milliókkal nőtt volna meg a börtön populáció. A különböző államok úgy próbálták
kezelni a helyzetet, hogy eltérő joggyakorlatot alakítottak ki. Előfordult, hogy ugyanazért
a bűncselekményért ez egyik államban letöltendő börtönbüntetés volt az ítélet, míg
máshól csak egy pár dolláros bírság. (BAYER, I. 2005)
A „zöldhullám” nem állt meg itt, kitört ugyanis a vietnámi háború és a
marihuánával tapasztalatot szerzett fiatalokat az állam „exportálni” kezdte az ellenség
országába, akik örömmel tapasztalták, hogy Vietnámban se kell lemondaniuk kedvenc
növényük nyújtotta élvezetről. Ez a növény azonban már jócskán különbözött az eddig
ismert amerikai társától. A hippik által szívott növény csak nyomokban tartalmazta a
hatóanyagot, kb. 1%-ban, míg a vietnámi társa THC tartalma akár 5-15% is lehetett. A
szolgálatot teljesítő amerikai fiatalság szépen lassan megtöltötte a katonai korházakat.
(BAYER, I. 2005) A vietnámi háború után a trópusi fajok felbukkantak az USA-ban is és
szépen lassan kiszorították az eddig ismert marihuánát a piacról.
A marihuána továbbra is központi kérdés, maradt, aminek a tekintetében az
álláspontok megoszlottak. Megszülettek a marihuána legalizálásáért lobbizó mozgalmak,
mások pedig úgy vélekedtek, hogy a dohányhoz vagy az alkoholhoz hasonlóan kell
kezelni a drogot, míg megint mások továbbra is úgy gondolták a növény bármilyen
formában történő használatát szigorúan tiltani kell. Az utóbbi csoport véleményének
formálásában komoly szerepet játszottak a hallott, vietnámi tapasztalatok. A legalizálás
szóba sem jöhetett, mivel az ország elvesztette volna a hitelességét, hiszen hogy is
lehetne, hogy az a nemzet, aki eddig oly hevesen küzdött a marihuána ellen egyszer csak
legalizálja. Nixon elnök idején született meg a probléma megoldása és egy új fogalom
révén, a dekriminalizáció, melynek a lényege az volt, hogy a használókat nem büntették,
13
azonban a növény termesztése, csempészése és árusítása továbbra is bűncselekmény. A
jogász Nixon elnök kezdetben abszurdnak tartotta, hogy tolerálják egy olyan szer tartását,
amihez hozzájutni csak illegális úton lehet. Ennek ellenére mégis megtettették ezt a
lépést, aminek a magyarázata az volt, hogy így elkerülhették, hogy az amerikai diákok
30%-át börtönbe zárják. A trend pedig folytatódott. Az 1970-es Comprehensive Drug
Abuse Prevention and Control Act-al pedig, a személyes használat és birtoklás már csak
vétségnek számított.
(BAYER, I. 2005)
A szer egyre liberálisabb kezelés nagyban elősegítette annak terjedését is. Az
alkalmi fogyasztók mellett a rendszeres használok tábora is szépen gyarapodott. A már
20 millió főt számláló piac pedig hatalmas csábítást jelentett az „exportáló” országoknak.
A termesztő országokból érkező új marihuána pedig már jóval erősebb volt a „hazainál”,
az eddigi átlagos 1%-os THC tartalom már elérte a 3,8%-ot a jamaicai, mexikói és
kolumbiai marihuána pedig akár az 5,4%-ot. Egyre szélesebb körben terjedt a Sinsemilla
termesztés. Ennek a növények a THC tartalma pedig már a 8%-ot is elérte. Napjainkban
a technika fejlődés már az „indoor” termesztést is lehetővé teszi. A klónozott magokról
nemesített fajok kontrollált körülmények között és megfelelő tápoldattal akár 20-25%-os
THC tartalmat is tudnak produkálni. A kimagaslóan magas hatóanyag tartalomnak
köszönhetően pedig a marihuána mellett nem tud részesülni a piacból az afrikai hasis
hiszen annak hatóanyag tartalma általában 15% körül mozog. (BAYER, I. 2005)
3.1.4. Európa
Mint azt már írtam Európa már korábban is találkozott a kannabisszal, a lovas
nomádoknak köszönhetően, majd pedig újból megismerte azt Napoleon afrikai hadjárata
révén. A kannabisz szívás jelensége ismét csak egy múló hóbortnak bizonyult, ami
elsősorban a párizsi művészek körében volt elterjedt. A növényből készült
gyógykészítmények se voltak kifejezetten keresettek, a brit gyógyászatban egyedül a
Tinctura Cannabis-t használták huzamosabb időn keresztül. (BAYER, I. 2005)
A második világháborút követően az Egyesült Királyságban bukkant fel újra a
növény. A brit gyarmatbirodalom szétesésével megkezdődött a bevándorlás a volt
gyarmatokról. Főként az indopakisztániak és afrikai kontinensről érkezett a betelepülők
14
hozták magukkal a kannabisz fogyasztás szokását. Szépen lassan elkezdett nőni a droggal
kapcsolatos letartóztatások száma, amit a következő, Wootton Report adatait felhasználó
diagram is szemléltet.
2.sz. ábra
Forrás: Saját szerkesztés (A „The Wootton Report”, 1969. adatait felhasználva)
A növekedés egyenletes egészen az 1963-as évig, ugyanis ebben az évben csapott át az
amerikai „zöldhullám” Európába és kezdődött meg a kannabisz fogyasztás a fehér
lakosság körében. Ennek következtében egy komoly strukturális átrendeződést vehetünk
észre a letartóztatásokban, a növekedésen túl. Az 1963-ban letartóztatottak között még
fele-fele arányban voltak fehérek és színesbőrűek, viszont 1967-ben már majdnem
háromszor annyi fehér személyt ítéltek el, mint indiai vagy afrikai származásút.
(BAYER, I. 2005)
Nyugat-Európa más országaiban, nem volt hasonló kiváltó ok. Az ifjúság
egyszerűen csak elkezdte utánozni az amerikai szokásokat. Ugyanakkor a II. világháború
végével kezdetét vette a gazdasági fellendülés és lehetőség nyílt az utazásra is. Az európai
fiatalság olyan országokba is eljuthatott ahova szüleik még nem és ezeknek az
országoknak megvoltak a helyi szokásaik úgy, mint a kannabisz szívás. A keletről érkező
számos vendégmunkás potenciált látott a jelenségben és az álltaluk beszállított drogok
elősegítették a szokás meghonosodását Európában. Az kétségtelen, hogy a „zöldhullám”
nyugat felől érte el Európát, de nem honosodhatott volna meg a kelet felől érkező kender
0
500
1000
1500
2000
2500
1945 1950 1955 1960 1965 1970
fő
év
Nagybritanniai kannabisszal kapcsolatos letartóztatások alakulása
elítélt személyek
15
nélkül, és mivel a kender kelet felől érkezett a virágzat szívása mellett a hasis szívás is
folyamatosan terjedt.
Az Európai drogfogyasztás vizsgálatához nem kell egyesével minden országot
külön-külön górcső alá vennünk. Bayer István (2005) szerint a német Täschner tanulmány
tökéletesen szemlélteti a drogfogyasztási szokások alakulását Európában. Annak
ellenére, hogy a tanulmány nem tesz különbséget a drogok között, nem fog nagy torzítást
mutatni az eredmény szempontjából, ugyanis a korszak legelterjedtebb kábítószere a
kender volt. A Täschner tanulmány a volt NSZK-ban készült, abban az országban ahol
minden tényező adott volt ahhoz, hogy a kannabisz szívás meghonosodjon. Jelen volt
ugyanis az amerikai hadsereg ami „népszerűsítette” a fűszívást és a török ország felöl
érkező vendégmunkások is, akik kielégíthették folyamatosan növekvő igényeket.
3.sz. ábra
Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 321 adatok felhasználásával)
Viszont az kereslet gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a kínálat kitudta volna
elégíteni, ennek következtében megkezdődött a drog szervezett, illegális módon történő
importálása. A bűnözök kamionokkal és más nagyobb mennyiségű áru szállítására
alkalmas eszközökkel csempészték az árut az országba. Ennek hatása jól érzékelhető a
lefoglalások alakulásában. (BAYER, I. 2005)
0
5000
10000
15000
20000
25000
1962 1964 1966 1968 1970 1972
db
év
Felderített kábítószer visszaélések száma az NSZK-ban
visszaélések száma
16
4.sz. ábra
Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 322 adatok felhasználásával)
A grafikonon jól látható hogy húsz év alatt közel tizenötszörösére nőtt a lefoglalt
kannabisz alapú kábítószerek mennyisége és itt fontos hangsúlyozni, hogy az országba
bejutott mennyiség valószínűleg meghaladja azt, amiről tudomásunk van.
Az amerikai trenddel ellentétben, Európában a kannabisz gyanta sokkal
elterjedtebb, mint maga a virágzat. Az európai drogpiac kapuja pedig Spanyolország, itt
áramlik be az áru Marokkóból, a világszinten lefoglalt hasis mennyiségének 42,2%-át a
spanyol határon veszik nyilvántartásba. (BAYER, I. 2005)
5.sz. ábra
Forrás: BAYER, I. 2005, p. 323
0
100
200
300
400
500
600
700
800
1978 1983 1988 1993 1998
ton
na
Év
Kannabisz származékok foglalásának alakulása Németországban
Kannabisz származékok
0
100
200
300
400
500
600
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Ton
na
Év
Hasis foglalások Spanyolországban 1989-2002
Lefoglalt hasis
17
A hasis szívás mellett természetesen a növény virágzatának a fogyasztása sem
elhanyagolható tényező Európában. Általában a THC tartalma a „fűnek” alacsonyabb,
mint magának a gyantának, ezért kevésbé elterjedt a kontinens nyugati részein. Vannak
azonban kivételek, egyes holland fajoknál a hatóanyag tartalom elérheti akár a 30-35%-
ot is. (BAYER, I. 2005)
Hollandia az európai kannabisz termesztés központja, számos fajt nemesítettek és
technikát dolgoztak ki a növény termesztésére ebben a kis országban. Ezek a csúcs
minőségű magvak és technikák pedig szépen fokozatosan terjednek Európa szerte. Ez
nem is olyan meglepő, hiszen Európai Unió kábítószer-központja szerint a kannabisz a
legkedveltebb drog Európában. Az Európai Unió lakosságának 5-30%-a szívott már
kannabiszt, míg a fiatalok körében ez akár 40% is lehet. (BAYER, I. 2005) Pontos képet
azonban nem kapunk így se a fogyasztás méreteiről, mert az esetek többségében alkalmi
fogyasztókról beszélünk, akik nem produkálnak tüneteket a rendszeres fogyasztókkal
ellentétben így nem jelennek meg egészségügyi statisztikákban. Továbbá az is nehezíti a
pontos adatok megismerését, hogy egyes országok liberálisabban kezelik a szer
birtoklását, például Hollandia.
A kannabisz tekinthető ma a legnépszerűbb drognak világon, a növény
fogyasztása helyi szokásból világjelenséggé nőtte ki magát. A drog népszerűségét jól
szemléltetik a korábban bemutatott diagramok. Láthattuk a statisztikák alapján hogy az
évek előrehaladtával a lefoglalások, a drog különböző származékaival kapcsolatos
bűnesetek száma csak nőtt. A kormányok drogpolitikája pedig számos esetben ellentétet
mutat a gyakorlattal. Az Egyesült Államok, aki kezdetben a legszigorúbban lépett fel a
szer birtoklása, termesztése, használata ellen, ma kiskapukat használ állampolgárai
megvédése érdekében. Határértékeket szab meg, hogy mekkora mennyiségnél számít
valaki dílernek vagy használónak, dekriminalizálja a szert, sőt egyes államok a saját
területükön legalizálják azt. Tehát egy olyan témáról van szó, ami számos tekintetben
megosztja a világot. Egy ilyen komoly ügy esetében pedig az egységes álláspont
nélkülözhetetlen.
18
3.2. A Volstead Act és annak hatása
Az amerikai alkoholtilalom gyökerei több száz évre vezethetők vissza, még
mielőtt azt bevezették volna. Alapvetően vallási eredetű eszméről van szó, amelyhez
később orvosok is csatlakoztak bizonygatva a mértéktelen alkohol fogyasztás káros
hatását. A zömével protestánsok lakta Egyesült Államokban nem mindig volt jellemző az
alkohol teljes megvetése, kezdetben a mozgalmak csak a mérsékletes fogyasztást
népszerűsítették. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, mint oly sokszor az eszme itt is
radikalizálódott, az egyre népszerűbb mozgalmak pedig fokozatosan nagyobb hatalomra
tettek szert a politikában. A sok esetben demagóg politikát folytató politikusoknak pedig
pont jól jött a mozgalom, hiszen ígéretekkel szavazók százezreit állíthatták maguk mellé.
A józansági mozgalmak hatalmas sikereket értek el államok szintjén. Még mielőtt
az USA teljes területén érvénybe lépett volna a Volstead törvény a mozgalmaknak
sikerült elérniük, hogy 1916-ra már huszonhat államban tilos legyen alkoholt fogyasztani.
1919-ben elfogadásra kerül a National Prohibition Act közismertebb nevén a Volstead
törvény, amely betiltotta minden 0,5%-nál magasabb alkoholtartalmú ital árusítását
ország szerte, és amely a fogyasztáson is túl szabályozta az alkohol ipari, orvosi és
tudományos célú felhasználását is. (SÁROSI, P. 2007)
A törvény természetesen kihatott az állami bevételekre is. Azon túl, hogy
megnövelte a kiadásokat, a bevételeket is csökkentette. Az állami és szövetségi
kormányzat szintjén mintegy 900 millió dollár adóbevétel esett ki. A rendszer fenntartása,
fejlesztése és működtetése pedig a kezdeti 2,2 millióról 1925-re 10 millió dollárra kúszott
fel, 1930-ra pedig már a 14 millió dollárt is elérte. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, ha a tilalom
eléri a célját, akkor ez az összeg eltörpült volna azok mellett az egészségügyi kiadások
mellett, amiktől az ország megszabadult volna. De sajnos ez nem így történt, noha az
alkohollal kapcsolatos halálesetek száma valóban csökkent, az alkoholfogyasztás viszont
nem szűnt meg teljes mértékben.
Sokan utópista álmokat fűztek a törvényhez, azonban nagy csalódás kellett, hogy
érje őket mivel a már illegális alkohol piac a bűnözés melegágyává változtatta az
országot. A tilalom következtében nőtt a kockázat és ezzel párhuzamosan az árak is. A
bűnözök pedig ennek köszönhetően hatalmas pénzeket vágtak zsebre. Az árak változását
az időszak alatt sokan próbálták nyilvántartani több-kevesebb sikerrel, ugyanis az
19
árszintnövekedéssel nem kalkuláltak és csak a nominális árakat vették figyelembe. De
csak hogy egy kis elképzelésünk legyen, mekkora pénzről van szó, egy mai példa is
felhozható. Pont ugyanannak az országnak a legészakiabb államából, amelyik egyszer
már belebukott az alkohol elleni harcba. Alaszka számos eldugott még törzsi vezetés alatt
álló falvában még mindig alkoholtilalom van. Ebben a régióban a mértéktelen
alkoholfogyasztás következtében rendkívül magasak a halálozási mutatók. A tilalom
bevezetésétől azt várták, hogy az halálesetek száma csökkeni fog a 15-34 év közötti
őslakos férfiak körében, ezt a célt viszont nem sikerült elérni. A tiltás következtében
sokan otthon főzött ellenőrizetlen italokat fogyasztottak és ebből számos eset mérgezéssel
zárult. Az igény pedig a jó minőségű italok iránt sem szűnt meg, tehát kezdetét vette a
csempészés. (HOPKINS, K. 2014) A helyi egységek szerint a kereslet akkora, hogy a
csempészek minden egyes befektetett dollár után akár tizenöt dollár jövedelemre tesznek
szert, míg például egy drogkereskedő minden egyes kokainba fektetett dollár után csupán
másfél dolláros jövedelmet realizál. (MEDRED, C. 2013)
Térjünk vissza az alkoholtilalom idejére. Egyre több bűnöző, bűnszervezet szállt
be az üzletbe, és ahogy a piac szűkült az összetűzések elkerülhetetlenné váltak, a maffia
összetűzéseinek pedig áldozatai vannak. Pontos statisztikák nincsenek a bűnözés
alakulására mivel a XX. század előtt csak az emberöléseket tartották nyilván az
országban. Jeffrie Myron az emberöléseket elemezve két kritikus korszakot állapított
meg, amikor kimagasló értékekkel találkozhattunk. (SÁROSI, P. 2007)
6.sz. ábra
A gyilkosságok alakulása az USA-ban 1900-1995 között százezer főre
Forrás: SÁROSI, P. 2007
20
A diagramon látható, hogy ez a két időszak az alkoholtilalom és a Nixoni War on Drugs
időszak idejére esik. Az áldozatok között pedig a bűnözőkön és az igazságszolgáltatás
emberein túl jó szerrel szerepeltek polgári személyek is. Az állami oldalon növekvő,
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások pedig csak a helyzet eszkalálódásához
vezettek. A bűnözés következtében nem csak a halálesetek nőttek, a börtönök is
zsúfoltságig voltak. Azok a remények is miszerint az alkohollal együtt a korrupció
megszűnik szertefoszlottak, hiszen egyértelmű volt, hogy a tilalom a korrupció
melegágyává változatta az országot.
A történések együttes hatására és a világválsággal együtt jelentkező hatalmas
nyomorral a politikusok és az ország nagyiparosai is látták már, hogy a helyzet jelenlegi
formájában tarthatatlan. Franklin Delano Roosvelt programjában már a visszavonás
szerepelt és győzelme után ígéretét be is váltotta. (SÁROSI, P. 2007) Végső
következtetéskép láthatjuk, hogy a tiltás eszközei nem használtak semmit, sőt egyenesen
ártottak az államnak és a polgároknak egyaránt.
21
4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása
Magyarországon
Magyarországon csak úgy, mint világ szinten, számos a kábítószerrel kapcsolatos
jogi intézkedés született, hogy lassítsák a kábítószerek széleskörű elterjedését. Első
alkalommal a harmincas években születtek ilyen rendelkezések, amelyek a különböző
szerek gyártását és forgalmazását voltak hivatottak szabályozni, korlátozni. Az évek
folyamán több kisebb módosítás is történt, de tartalmilag továbbra is az eredeti
rendelkezések maradtak fenn. Az 1970-80-as években a kábítószer-fogyasztás
visszaszorításának elsődleges és egyetlen eszköze a törvényi szabályozás volt. Az 1980-
as évek végétől kezdve viszont a terápiás módszerek lettek hangsúlyosabbak. Az elmúlt
egy-két évtizedben lényeges változások mentek végbe hazánkban a kábító hatású
anyagok használata kapcsán. Az országon átcsempészett illegális szerek mennyiségében
bekövetkezett növekedése mellett, jelek utalnak arra is, hogy tranzit országból potenciális
felvevő piaccá alakult az ország. A hatályban lévő büntető jogszabályok hatékonysága
nem bizonyult kielégítőnek a kereskedelem visszaszorítására, azonban kábítószer-
fogyasztókkal szemben indokolatlanul szigorúak, nincsenek arányban a bűntett
mértékével. (www.sulinet.hu)
A kábítószerrel való visszaélés bűntettét az követi el, a hatályban lévő büntetőjogi
szabályozás szerint, aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, állít elő, szerez
meg, tart, Magyarország területére behoz, onnan kivisz, vagy Magyarország területén
átvisz. A büntetés pedig szabadságvesztés az elkövetővel szemben. A jelenlegi hatályos
jogi szabályozás továbbá ugyanúgy kiterjed a kábítószerrel való visszaélés
előkészületére, valamint bűntettnek minősíti, ha valaki a kábítószer előállításához
szükséges anyagot, berendezést vagy eszközöket készít, ad át, hoz forgalomba, vagy azzal
kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, illetve az ország területén átvisz.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága deklarálta az 1986. évi Büntető Elvi
Döntésben, hogy a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény. Az Alkoholizmus Elleni
Bizottság meghirdette a drogprogramot, majd ezt követően sorra nyíltak meg a
drogambulanciák. (www.bunmegelozes.eu)
Az Igazságügyi Minisztérium 1987. évi 3. sz. törvényrendelettel lehetővé tette a
narkómán betegek kényszergyógyítását. A szakértői vélemények szerint Magyarország
22
az 1990-es évekig végéig volt csak tranzit országnak tekinthető, mivel a szer nagy része
csak átutazott hazánkon és fokozatosan kezdtünk felvevőpiaccá válni.
(www.bunmegelozes.eu)
Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét a Btk. 282 §-a
részletezi.
„282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan
kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
„282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
„282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik
életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez,
tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
„282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez,
tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal
kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A fenti paragrafusban jól látható, hogy a törvény eltérően, enyhébben bünteti a
függő személyeket, mint azokat, akik nem élnek a szerrel. A büntetés mértékét a
függőségen túl a tiltott szer mennyisége is befolyásolja.
A korábbi 2 évtől 8 évig vagy 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztést
megszigorították. A módosításban következtében általánossá vált 5 évtől 10 évig terjedő
szabadságvesztés de, kiróható életfogytiglan is. Azonban lényeges kitérni azokra a
személyekre, akik a módosítás értelmében nem büntethetőek kábítószerrel való visszaélés
miatt:
„283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt,
a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy
tart [282. § (5) bek. a)pont],
23
b) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás
alkalmával kínál vagy átad[282/A. § (6) bek. a) pont],
c) az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem
töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra
termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282/B. §(7) bek. a) pont],
d) 1. az a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott
személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek, illetőleg
2. az a huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési,
gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület
területén, illetőleg annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert
együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/B. §(7)
bekezdés b) pont első fordulata, ha a bűncselekmény a (2) bekezdés a) vagy b) pontjába
ütközik],
e) az a kábítószerfüggő személy, aki
1. jelentősmennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt,
előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz
[282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], illetőleg
2. csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával
kínál vagy átad [282/C. §(2) bek. és (5) bek. a) pont],
f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel
összefüggésben – kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő – más
bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja,
hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer- függőséget gyógyító kezelésben,
kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatáson vett részt.
(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja nem alkalmazható,
ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően két éven belül legalább
egy alkalommal, kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az
elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést
elhalasztották.”
24
Már ebből a néhány pontból is kitűnik, hogy a jogszabály általában véve szigorúan
lép fel a visszaélésekkel szemben. A fogyasztók stigmatizálása viszont, további
használatra ösztönözhet, mert csökkenti az önértékelést, és a társadalomba való
beilleszkedés esélyét.
Egy 2003-mas törvénymódosítás értelmében lehetősége van a kábítószerrel való
visszaélés bűntettét elkövető személynek a büntetés elkerülésére, amennyiben aláveti
magát az elterelés intézményének. Az elgondolás azt az elvet követi, miszerint az alkalmi
fogyasztót nem bűnöző, hanem sokkal inkább áldozat, egészségügyi kockázatoknak,
szociális lesüllyedés veszélyének kitett állampolgár, akire nem a büntetőjog teljes
szigorával kell lesújtani, hanem a megfelelő eszközökkel az elterelésen belül még vissza
lehet segíteni a társadalomba. Az esetek többségében a fogyasztók a társadalom
perifériájára vannak szorítva, olyan emberek, akikre a környezetük rányomta a bélyegét,
ennek következtében az ilyen személyek még inkább eltávolodnak a társadalomtól és így,
egyéb szubkulturális hatásoknak vannak kitéve.
Az elterelés folyamata minimum hat hónapig tart, ez egy olyan kezelés, amelynek
célja kábítószer-függőség gyógyítása, a kábítószert használó személy más módon való
ellátása, vagy preventív, felvilágosító jellegű tájékoztatása. (www.bunmegelozes.eu)
Ahhoz, hogy az elterelés megkezdődjön, az érintett személynek előzetes
állapotfelmérésen kell részt vennie. Az előzetes felmérés során kerül megállapításra, hogy
a büntetőeljárás alá vont személy kábítószer-függősége milyen súlyos, vannak-e lelki
megbetegedések, fennállnak esetleg személyiség zavarok ezután pedig eldöntik, hogy mi
a legmegfelelőbb kezelés a páciens számára. Eldöntésre kerül, hogy a szóban forgó
személy kábítószerfüggő vagy sem, ennek függvényében pedig gyógyító vagy
felvilágosító kezelést kap. Azonban minden esetben elvárt az önkéntes tartózkodás, ha
ezt nem képes vagy hajlandó teljesíteni a kezelt, akkor nincs lehetőség a
büntetéselkerülésre, azaz az esetet úgy kezelik, mint az elterelés intézményét megelőző
időkben.(www.bekesmegye.com)
25
5. A drogkereskedelem formái
5.1. Utcai kereskedelem
A technológia fejlődésével számos új lehetőség jelent és fog megjelenni az
illegális szerek árusítására. Ennek ellenére az áru terítésének leggyakoribb formája az
utcai kereskedelem, a mai napig. A drog utcai árusítása nem is áll messze a
mozifilmekben látottaktól. Az esetek többségében valóban egy vagy két ember fél napot
kint áll az utcán és várja a vevőket. Az, hogy egy napon mennyit keresnek, csupán a
szerencsén múlik.
Lehetőségem adódott egy dílert meginterjúvolni. Utcai nevén Vinchenzo első
élményét tizenöt évesen szerezte a drogokkal. Mint sokan mások ő is az egyik
legelterjedtebb illegális kábítószert próbálta ki, az indiai vadkendert. Az élmény elsőre
nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért más szerekkel kísérletezett. A
kísérletezései során ismerkedett meg a látnok zsályával, melynek fő hatóanyaga egy
pszichoaktív vegyület a Salvinorin A. A fogyasztásának két módja van, a frissen szedett
leveleket elrágják, míg a szárítottakat a dohányhoz hasonlóan pipából elszívják. A
megfelelő mennyiség elfogyasztása után egy az LSD tripnél mélyebb, részletesebb
hallucinációban lehet része a fogyasztónak. Érdemes megjegyezni, hogy ez a szer sokáig
nem szabadon árusítható volt, boltban lehetett kapni a szárított növényi zúzalékot és a
kivonatokat. 2012-ig kellett ahhoz várni, hogy a hatóanyag felkerüljön az új pszichoaktív
anyagokat tartalmazó C-listára.
A fordulat 19 évesen következett be Vinchenzo életében miután leérettségizett és
beiratkozott egy OKJ tanfolyamra. A sors összehozta egy régi osztálytársával akiről, mint
kiderült díler. Az iskolában bent töltött hosszú nap végén pedig előkerült a „füves cigi”.
Vinchenzo újból kipróbálta régi-új barátjával a drogot. Az élményt azonban most másnak,
jobbnak találta és neki állt, hogy „bepótolja azt, ami kimaradt”. A kábulat most már
tetszett neki, ellazította különösebb mellékhatása pedig nem volt egy enyhe eufórián kívül
és így a „fű” szépen lassan a mindennapok részévé vált. Kezdetben csak fogyasztotta a
szert, de ahogy pénz szűkén volt kénytelen lett ő maga is beállni dílernek, hogy
megteremtse a pénzt mindennapi igényeinek kielégítésére. Az OKJ-s csoporttársa révén
nem volt nehéz hozzájutni az anyaghoz. Az első adagokat hitelre kapta és a baráti körében
26
kezdte el értékesíteni az árut, később pedig elkezdett besegíteni az ismerősének, akitől az
árut kapta. A célja pedig nem az volt, amit sokan gondolnának, hogy ő lesz a város
következő drogbárója, Vinchenzo mindössze, annyit szeretett volna, hogy neki is
meglegyen a napi adagja.
Az árusított anyag eredete egy bizonyos pont után nem ismert, Vinchenzo az
áruját mindig az ismerősétől szerzi, aki egy további embertől. Azt viszont egyikük se
tudja, hogy a harmadik fél termeszti vagy veszi azt, de bevallotta őszintén, hogy nem is
érdekli őket, amíg jó az ára és a minőség. De véleménye szerint az is elképzelhető, hogy
az ő ellátójuk termeszti és veszi is az anyagot, mert az utánpótlás egyenletes. Az viszont
biztos, hogy az ő forrásuk több emberrel dolgozik, mert a minőség mindig változó.
Elmondása szerint ezért előfordul, hogy néha vadkender szintjén van néha pedig csúcs
minőségű az árujuk, amit tovább adnak a saját vevőiknek. Az áru minősége meglátszik
az áron és a mennyiségen egyaránt. Az „egy grammos” adag minőség függvényében
változik. A jó minőségű áruból kevesebbet, 0,7 grammot adnak egy gramm áráért, a
rosszból pedig nagyjából annyit, mint amennyit mondanak a vevőnek. A lényeg, hogy az
egy grammos adag sosincsen egy gramm. A társával tettek egy kísérletet saját áru
termesztésére, ami meghiúsult mivel három növényből csupán egy élte túl próbálkozást,
így inkább vásárolják a tovább értékesített árut.
A beszerzési ár mindig változó és attól függ, hogy az ő beszállítójuk mennyiért
szerzi az árut, de általában 1500-1900 Ft/gramm között mozog az ár egy 30-100 grammos
vásárlás esetén. Kis adagok vásárlására nincsen lehetőségük minimum 20 gramm az, amit
el kell vinni ahhoz, hogy Vinchenzoékat kiszolgálja a dílerük, de inkább a 40-50 gramm
az elvárt a beszállítójuk részéről. Egy adott pillanatban általában csak egy fajta fű van,
ezért az ár mindig arra vonatkozik, ritkán, ha van választék az árak is eltérőek fajtánként.
Állítása szerint a „migráns válságot” ők is megérezték a társával, mert az emberük
kevesebb árut kapott és ezért az árak is magasabbak lettek, de amióta lenyugodott a
helyzet minden folyik a régi kerékvágásban. A beszerzett drogot porciózzák „1 grammos”
adagokra, ezek az adagok csak a nevükben 1 grammosak, mint korábban is írtam, a valós
mennyiség mindig 0,4-0,7 gramm között van, néha 0,9 gramm, de akkor nagyon gyenge
a minőség. A súllyal való trükközésre azért van szükség, mert így keletkezik a profit.
Árban a kábítószert csak egy kevéssel többért tudják eladni, mint amennyiért beszerzik,
a profit realizálás az adagok csökkentésén az úgynevezett lecsípésen keletkezik. A
módszer egyébként nyílt titok a fogyasztók körében ezért a reklamáció nem gyakori. Az
27
hogy valaki 0,4 grammot vagy 0,7 grammot kap, attól függ, hogy törzsvásárló az illető
vagy nem, de törzs vásárló is kaphat kevesebbet, ha tudják róla, hogy nem fog feltűnni
neki.
A vevői kör változó, 15-50 éves korig bárki előfordulhat, de a többség a tinédzser,
fiatal felnőtt kategóriába tartozik. Vannak alkalmi és törzsvásárlók, új emberek pedig a
legtöbb esetben csak ajánlással jönnek, közös ismerős, korábbi vásárló közvetítésével,
persze vannak kivételek. Vinchenzo egy kivételt említett, amikor egy felnőtt pár lépett
hozzájuk és vásárolni szeretett volna. A külsejük alapján nem tűntek gyanúsnak, „úgy
néztek ki, mint a hippik” ezért kiszolgálták őket, kis adagot kaptak, amire aztán
panaszkodtak is, a dolog végül megoldódott erőszak nélkül. A törzsvásárlók köre 30-40
embert taksál, de Vinchenzo inkább csoportonként tartja őket számon, mivel sose egyedül
jön egy ember. A csoportok közül vannak olyanok, akik egy-két naponta is jönnek újabb
adagért, ezért előfordulhat, hogy egy nap akár 50 csoportot is kiszolgálnak. Az üzletmenet
egyszerű, Vinchenzo és társa készenlétben állnak a törzshelyükön és várják a hívást, majd
a találkoznak a vevővel egy megbeszélt helyen és időben. A nyári időszak forgalmasabb,
ilyenkor 14:00-tól 22:00-ig is „terepen” szoktak lenni, télen viszont a rossz idő miatt
hamarabb végeznek, általában 20:00-kor, persze a vásárlás ezután is lehetséges csak
akkor a vevőnek kell alkalmazkodnia hozzájuk.
Vinchenzoék elsősorban kannabisszal foglalkoznak és annak származékaival úgy,
mint hasis utcai nevén „csoki”, alkalmanként gomba is kapható náluk, megrendelésre
pedig szinte bármi. Egy időben fontolgatták a szintetikus szerek árusítását is, de a
szigorúbb büntetéstől tartva inkább elvetették az ötletet. A drog árusítás kockázatával
Vinchenzo és a társa is tisztában vannak, félnek is a lebukástól. Ezért alkalomszerűen
akár egy-két hétre is felfüggesztik tevékenységüket. A lebukás mellet persze más
kockázatai is vannak az árusításnak. Előfordult, hogy Vinchenzo társát kirabolták és
elvittek tőle hat adag „csokit”. A vevőjelölt új volt és valószínűleg függő, mivel csak a
drog kellett neki a pénzt nem vette el. A csomagok értéke összesen 12-14 ezer forint
lehetett. Az ügynek komolyabb következményei nem lettek, a dílerek annyiban hagyták
az ügyet, mivel ekkora összegért nem vállalják azt a plusz kockázatot, hogy vadásznak a
támadóra és lebukjanak. Az összeg, amit a támadás során elvesztettek közepes méretű,
mivel 100 gramm fű kiárusításával 100-120 ezer profitot realizálnak elmondása szerint.
28
A dílerkedésből származó pénz arra elég, hogy Vinchenzoék megéljenek belőle,
nem járnak BMW-vel és nincs luxus villájuk. Vinchenzo most készül egyetemre társa
pedig már kibukott onnan. Az átlagos utcai díler kis hal, csupán porszem a drogpiac
tengerében, megélhetésből vagy saját szükségletei kielégítése céljából csinálja azt, amit
csinál.
5.2. Online kereskedelem és crypto valuták
Az Interneten elsőként értékesített és vásárolt termék, nem volt más, mint
marihuána. Az üzlet megkötésére - nem tudni pontosan - 1971 vagy 1972-ben került sor
az Egyesült Államokban. Hihetetlenül hangozhat, hogy az első üzlet, ami végbe ment a
világhálón még az eBay vagy az Amazon megszületése előtt nem volt más, mint egy drog
ügylet. A Stanford Egyetem hallgatói egy Arpanet felhasználófiók segítségével
megkötötték a történelem első online drogtranzakcióját az MIT-s partnereikkel.
(POWER, M. 2013)
Az internet forradalmasított minden iparágat, beleértve a drogpiacot is. A
felhasználók száma fokozatosan nőtt és a világháló szépen lassan egy olyan hellyé vált
ahol a kereslet és a kínálat találkozott. Bárki, legyen az fogyasztó, bűnöző, vagy „hobby
kémikus”, mind az internetet hívják segítségül, ha vásárolnának, eladnának vagy éppen
csak információt gyűjtenének. Az internetről lehet tájékozódni a legújabb legális
kábítószerekről és fogyasztók itt osztják meg a különböző drogokkal szerzett
tapasztalataikat egymással. Számos oldal van az interneten, ahol különböző trip
élményekről olvashatunk negatívat, pozitívat és nem csak nemzetközi viszonylatban. Az
internet a legtökéletesebb hely a tiltott anyagok szerelmeseinek, hiszen a valós
személyiség itt nem más, mint egy a képernyőn megjelenő betűsor. Az akár több ezer
kilométerre lévő egy filozófiát valló felhasználókat az internet köti össze, egy olyan
varázslatos birodalom ahol úgy érezheti bárki, hogy a valós világ törvényei nem
érvényesek és így szabadon megtehető bármi. Így nem csoda, hogy forradalom elérte a
drogiparágát.
A drogok nyújtotta élvezet és a szerhasználat veszélyei mindig is megosztották a
fogyasztókat és a törvényhozókat. Az internet pedig segített a fogyasztóknak, hogy
megkerüljék az őket „védeni” akaró államot.
29
Számos drognak több évtizedre visszatekintő múltja van, nem úgy, mint a
mefedronnak. A mefedront mindössze „két csavarás” választja el az ecstasytól. Ez a szer
volt az Internet első tömeg drogja, amit direkt erre a piacra terveztek és amire kezdetben
nem vonatkoztak a tiltó intézkedések. A széles körben népszerű szer először az Egyesült
Királyság utcáit árasztotta el majd pedig elindult világhódító útjára. (POWER, M. 2013)
Természetesen a sorsa kezdetektől fogva meg volt pecsételve és rövidesen a törvényhozás
tiltólistára tette a vegyületet, amivel csupán azt érte el, hogy a piti, netes bűnözők helyett
már az igazi nagykutyák árulták a szert a világ utcáin.
Egy szernek nem kell ahhoz legálisnak lennie, hogy azt az interneten árusítva
eljuttassák azt a fogyasztóhoz a világ bármelyik pontjára. A hétköznapi ember számára
ismert internet valójában egy olyan hely, ami számos mocskos és törvénytelen dolog
színhelye. A „Deep Web”a jéghegy alja, az átlagos használó számára láthatatlan és ez az
a hely ahol az illegális, online kábítószer piacok is elérhetők.
A legismertebb online drogpiac a Silk Road volt, 2013-mas beszüntetéséig.
Amikor az ember először pillantotta meg az oldalt nem is hihetett a szemének. Ilyen
létezik? Márpedig igen, létezik, pontosabban csak létezett. Egy gombnyomással elérhető
volt minden, a régi klasszikusoktól kezdve úgy mint heroin, crack, LSD… a legújabb,
ismeretlen dizájnerdrogok is. Ha pedig valamit nem talált az érdeklődő az oldalon, egy
készséges eladó biztos tudott segíteni a probléma megoldásában.
Az aktivisták, fogyasztók, dílerek ahelyett, hogy arra vártak volna, hogy az állami
törvényhozás alkalmazkodjon hozzájuk elébe vágtak a dolognak. Létrehoztak egy online
köztársaságot ahol a kereskedelem minden formája legális, minimális korlátozások
mellett. Ilyen korlátozás volt például, hogy tilos volt olyan árukat, szolgáltatásokat
hirdetni, amik direkt módon kárt okoznak másnak, anyagilag megkárosítják az érintett
harmadik személyt vagy akár csak alkalmasak lehetnek rá pl. fegyverek, pedofil
tartalmak, hamis pénz, lopott információk, bérgyilkosság stb.. (POWER, M. 2013) Az
oldalon szó szerint minden megtalálható volt. „Norvégok árultak kambodzsai varázs
gombát, kanadaiak afgán heroint, britek koncentrált kannabisz-tinktúrát ami ősi nepáli
fajták felhasználásával készült frissen szüretelve a halogén izzók sütötte basildoni
padlásokról.” (POWER, M. 2013, p. 127) Tehát a lehetőségek adottak voltak és semmilyen
hatóság nem állhatott a vevő útjába, hogy megkösse az élete üzletét.
30
Az oldal nem volt dizájnos, a kilencvenes évek hangulatát tükrözte ahol azonban
háztartási cikkek helyett drogot lehetett venni. Ahhoz pedig, hogy elérjük nem volt
szükség másra, mint a TOR böngészőre, ami kapuként szolgált az internet alvilágához. A
szoftvert, ami lehetővé teszi mindezt MIT-s diákok hozták létre egy régi az amerikai
haditengerészet által fejlesztett szoftver átírásával, modernizálásával, elérhetővé téve az
anonim böngészést. A céljuk természetesen nem a bűnözők segítése volt, hanem a világ
azon polgárainak támogatása, akiknek a hazájában a szóláshoz való szabadság
korlátozott. Az anonimitás viszont nem csak az elnyomásban élőknek jött jól. A
lenyomozhatatlanság volt az oka annak, hogy minden törvénytelenség ellenére
fennmaradt az oldal, a sötét web bugyraiban megbújva. Lenyomozhatatlan volt minden
szempontból, csakúgy, mint az árusok és a vevőik is.
A drogok kategóriánként pl. hallucinogén, serkentő stb. voltak feltüntetve árakkal.
Pár kattintás és némi bitcoin kifizetése után pedig már várhattuk is a rendelésünk
érkezését. A pénz az áru érkezéséig egy Escrow felhasználó fiókon volt visszatartva és a
megrendelés visszaigazolása után került elutalásra az eladóhoz. A rendelés részletei pedig
a tranzakció végbementével mind törölhetőek voltak. Az oldalon még tippek is
találhattunk a biztonságos rendeléshez. (POWER, M. 2013)
Az üzlet virágzott 2012-ben már 22 millió dolláros jövedelmet generált az
üzemeltetőknek. A haszon általában üzletkötésenként keletkezett, az árusoknak két
opciója volt vagy minden értékesítés után 6%-ot fizetnek vagy havi fix 143 000 amerikai
dollárnak megfelelő bitcoint. A vásárlási felület mellett fórum is működött az oldalon,
ahol több ezer téma volt fellelhető a „szentháromság jegyében drogok, csempészés és
kriptográfia” az utóbbit a bitcoin nevű crypto valuta tette indokolttá. (POWER, M. 2013)
Az oldalt számos alkalommal próbálták meg lekapcsolni, mind sikertelenül.
Amikor pedig az Egyesült Államok politikusai kampány célokra használták az oldal ellen
folytatott harcot, a fegyver visszafelé sült el. Az egyszerű ember csupán annyit hallott,
hogy a Silk Road-on igazán jó drogokat lehet venni. Az oldal népszerűségét az is növelte,
hogy a BBC Radio Five Live műsorában adásba került az a rész, ami során magas
koncentrációjú DMT-t rendeltek az oldalról, a termék megérkezett és le is tesztelték. A
tesztek kimagasló eredményt mutattak. Tehát nem elég, hogy az áru, amit az oldalról
rendelt a vevő valóban megérkezett, de még a minősége is kifogásolhatatlan. (POWER, M.
2013)
31
Az első igazi előrelépés az volt az ügyben, amikor beazonosították az oldal
főadminját Dread Pirate Roberts-et, ám ez még mind kevés volt az oldal eltörléséhez. A
tranzakciók résztvevői anonimak, a pénzmozgás lekövethetetlen mivel a crypto valutával
való fizetésnél a pénzmozgás csupán a két végpont között valósul meg.
Az oldal egyik értékesítője azt nyilatkozta a fórumon, hogy az online
kereskedelemnek vannak morális problémái. Nem kellemes élmény, amikor meg van rá
az esély, hogy egy 12 éves rendelést ad le egy adag MDMA-ra. A való életben
felismerhető, ha súlyos függő vagy alkalmi használó a vevő, online nem. Így nincs
lehetőség kinyilvánítani, hogy igenis érdekel a vevő egészségi állapota, mert nem tudjuk,
látjuk rajta, hogy milyen egészségügyi állapotban van. Azonban gazdaságilag sokkal
jobban megéri. A való életben általában az ismeretségi kör szabja meg, hogy mennyi áru
értékesíthető naponta. Online viszont az idő, a beszállítók és a tőke az, ami határt szabhat.
Bevallása szerint vannak hetek, amikor 70-90 órát tölt el az áru csomagolásával, a munka
pedig monoton és nagy koncentrációt igényel. Precíznek kell lenni, hogy a vevő biztos
megkapja, és azt kapja, amit rendelt. (POWER, M. 2013) Szubjektív véleménye szerint az
utcai kereskedelem sokkal egyszerűbb.
Az oldalon értékesítő emberek sokkal nagyobb szálkának számítottak a
kormányok szemében, mint egy utcai díler, mert egy olyan oldalon tevékenykedtek
szabadon, ami ellen a hatóságok tehetetlenek voltak. Az emberek egy olyan hálózat
részei, amibe senki nem láthat bele akaratukon kívül, az információ szabadon áramlik és
nem ismer határokat, nem tisztel törvényeket, elpusztíthatatlan.
A kódolt crypto valuta nem kapcsolódik kormányokhoz a tranzakciók peer to peer
folynak. A valuta használói számban csak gyarapodnak, nem csak a droghasználók
között. A valuta „bányászható” vagy megvásárolható valódi pénzért, ez a pénznem
decentralizált és nem inflálódik, az árfolyama viszont ingadozik a törvényes
fizetőeszközökkel szemben. (www.bitcoin.org) Az ingadozás olyan mértékű is lehet,
hogy előfordulhat ma egy egység bitcoin-ért csak egy szelet pizzát tudunk venni egy
hónap múlva pedig az értéke felér egy autóéval. De az elterjedtsége és az anonimitás,
amit biztosít, tökéletessé teszi az illegális tranzakciók használatára.
Az oldal 2013-mas lekapcsolásakor Dread Pirate Roberts polgári nevén William
Ulbricht személyes vagyona 144 000 bitcoin volt, ez az akkori árfolyamon 28,5 millió
dollárnak felelt meg. (GREENBERG, A. 2013) Ha úgy vesszük, hogy ez az összeg minden
32
az oldalon végrehajtott tranzakció után befolyt bevétel csupán 6%-a és azt feltételezzük,
hogy Ulbrichtot leszámítva más nem részesedett a tranzakciókból akkor ez azt jelenti,
hogy két és fél év alatt az oldalon minimum fél milliárd dollár értékű illegális szert
értékesítettek. Ez a szám a minimumot jelenti, a valós értéket nem lehet pontosan
megbecsülni, az interneten értékesített drogok mennyisége pedig még így is töredéke a
világ utcáin étékesített mennyiségnek.
Dread Pirate Roberts életfogytiglani büntetést kapott a tevékenységéért, azért
hogy elrettentsék azokat, akik a nyomába szeretnének lépni. (www.fbi.gov) Ez azonban
nem sikerült, a Silk Road megszűnése után más társ oldalak erősödtek vagy jelentek meg
a nagy előd eltűnésével, hogy kitöltsék a piacon tátongó űrt. Ezek az oldalak ellen
továbbra is folyik a harc, de igazi győzelem csak akkor születhet, ha sikerül megszűntetni
az emberek igényét az ilyen oldalakra. (www.economist.com)
5.3. Intézményesített kereskedelem
Magyarországon a marihuána árusítása semmilyen formában nem engedélyezett,
ezért azt a bátrabb emberek azt utcán, dílerektől szerzik be. Vannak azonban olyan
polgárok is, akiknek a kockázat vállalási hajlandóságuk kisebb vagy a pénztárcájuk
szűkebb. Esetleg a munkahelyükön tesztelik őket az illegális készítményekre pl.
rendőrök, de lazításképpen kipróbálnának valami mást az alkohol helyett. Ők törvényileg
nem szabályozott szereket használnak, ezeket a szereket legkönnyebben az angol leagal
high kifejezéssel lehet leírni. A szó mindent elmond ezekről az anyagokról leagal mint
legális high pedig mint betépés. Tehát olyan szerekről van szó, amikre a tiltó intézkedések
nem vonatkoznak, legálisak és hatásukban valamilyen illegális anyagot próbálnak
utánozni. Ezek a szerek pedig Magyarországon kereskedelmi forgalomban is kaphatóak.
A Gomoa Trade Kft. által üzemeltett számos Shop pontosan ilyen szerekkel és a
használatukhoz szükséges kiegészítőkkel foglalkozik. A kertészetnek titulált boltban
kaphatók, pipák, rejtekhelyül szolgáló hétköznapi tárgyak és különböző egzotikus
növények magvai és palántái. (CSERVENÁK, Z. 2015) Ezek a tárgyak nem feltétlenül
kapcsolhatók a drogfogyasztáshoz és annak szubkultúráihoz, azonban nehezebb
magyarázatot találni arra, hogy egy kertészetben miért kapható kokain, amfetamin,
metamfetamin, morfium, ketamin, THC és barbiturátok kimutatására is alkalmas teszt.
33
A bolt webshopjában különböző növényeket, növényi szárítmányokat lehet
kapni. Kategóriánként lehet böngészni a felkínált termékek között úgy, mint élénkítő
vagy nyugtató készítmények, majdnem azonos a besorolás, mint számos illegális drog és
a Silk Road felületén. Ezek mellett a kategóriák mellett létezik az entheogen csoport is.
A szó etimológiai jelentés „en” belső, a „theo” isten, isteni, a „gen” generálás. Ezek
alapvetően olyan készítmények, amelyeket pszichedelikus terápiákban alkalmaznak.
Tehát bármilyen olyan szer, amivel képesek lehetünk az „istenség” megidézésére.
(CSERVENÁK, Z. 2015) Sokkal kevésbé feltűnő ez a kifejezés egy webshopban, mintha
kiírnák azt, hogy hallucinogén. A növényi szárítmányok és magvak esetében az oldal
figyelmeztet bennünket „Nem emberi fogyasztásra! Kizárólag botanikai és analitikai
célokra! Gyermekektől és állatoktól távol tartandó!”
A boltban kapható növényi szárítmányok között kapható bolondító beléndek,
fehér üröm és Hawaii bébi farózsa. Az utóbbi kevésbé ismert szer, hallucinogén hatással
rendelkezik, lizgersav-amidot tartalmaz és az LSD-hez hasonló hatással bír. A pozitív trip
élményen túl az orvosi diagnosztika szerint mellékhatása lehet a hányás, a gondolkodási
zavarok, az ítélőképesség csökkenése, az érzelmi labilitás, szorongás és ingerlékenység.
(CSERVENÁK, Z. 2015) A bolt honlapján számos ellentmondásba ütközhetünk. A jogilag
fedhetetlenséget biztosító nyilatkozatok és figyelmeztetések ellenére a kiszállított
csomagokon már semmilyen figyelmeztetés nem látható, milyen mellékhatásai lehetnek
ezeknek az anyagoknak elfogyasztva.
Amíg 2012-ben fel nem került a szer az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó
listára addig a Gomoa Shop kínálatában lehetett kapni Salvia Divinorumot azaz
látnokzsályát. Egy 25 grammos csomag 2500 Ft-ba került, de a koncentrátumnak már
grammja került ennyibe.
Egy szer lehet ma törvényes holnap pedig már tiltó listára kerül, tehát a ma boltban
legálisan vásárolható szerek se veszélytelenek csupán nincsenek szabályozva, az emberek
pedig megveszik őket. A használók között sok a fiatal mert könnyen elérhetők és
viszonylag olcsóak ezek az anyagok. A leírásokban és élménybeszámolókban sokszor
pedig csak a pozitív dolgokat mondják el a fogyasztónak. Rengeteg ismeretlen hatással
bíró anyag létezik és ezek hozzáférhetőségét tiltani törvénnyel lehetetlen küldetés. Sokkal
hatásosabb módszer, ha a potenciális fogyasztókat informálják és tájékoztatják a
lehetséges kockázatokról.
35
6. A magyar kannabisz fogyasztási szokások
Magyarországon az első droggal kapcsolatos haláleste 1969-ben történt. Innentől
terelődött komolyabb figyelem a drogproblémára. Kezdetben csak legális szerek voltak
jelen a piacon a nyolcvanas években pedig megjelentek az ópiátok, egy évtizedre rá pedig
fokozatosan minden egyéb. Manapság a választék egyre csak bővül és a szerhasználat a
legálistól az illegális felé terelődött. (ZSADÁNYI, ZS. 2012) Az alkohol és a cigaretta után
a kannabisz az a drog, ami a leggyakrabban előkerül a bulikban. A fogyasztók száma
pedig fokozatosan növekszik.
A növekvő trendet mi sem bizonyítja jobban, hogy az iskolások körében elvégzett
felmérésekben az alkoholfogyasztás és dohányzással kapcsolatos kérdések mellett már a
kannabisz is helyet kapott. A fiatalkorúak a legérintettebbek a témában.
„A 2014-ben készült HBSC kutatás (Arnold és Németh 2015) eredményei szerint
a 9. és 11. évfolyamon tanuló diákok 18,7%-a fogyasztott már kannabiszt. A kannabiszt
kipróbáló tanulók túlnyomó többsége 14 évesnél idősebb korban, legnagyobb arányban -
közel fele - 16 évesen vagy idősebben, negyedük pedig 15 évesen fogyasztott életében
először kannabiszt. A fiúk és idősebbek szignifikánsan érintettebbek kannabiszhasználat
szempontjából: míg a 11. évfolyamon tanulók 23,3%-a, addig a 9. évfolyamosok 14,3%-
a próbálta ki a marihuánát, hasist. A korábbi jelentősebb nemi különbség eltűnőben van,
ugyanis a fiúk és a lányok közötti életprevalencia értékek közötti különbség épphogy
kimutatható (p=0,48): a fiúk 19,9%-a, a lányok 17,6%-a fogyasztott már életében
kannabiszt. A kannabisz életprevalenciája a régióval szignifikáns kapcsolatot mutatott: a
legmagasabb prevalencia értékek Közép-Dunántúlon (23,2%) voltak tapasztalhatók,
második helyen Dél-Alföld (21,6%), harmadik helyen Közép-Magyarország (20,9%)
szerepelt, a legkevésbé pedig Észak-Alföld volt érintett (12%). A lakóhely és kannabisz-
életprevalencia között nem tapasztalható szignifikáns összefüggés, azonban a kannabisz
az iskola településtípusával szignifikáns kapcsolatot mutatott. A legmagasabb
prevalencia érték községben (27,4%)7 volt megfigyelhető, második helyen Budapest
(21%) szerepelt, a legalacsonyabb értéket pedig a városokban (16,3%) mérte a kutatás. A
korábbi évekhez hasonlóan a szakiskolában, szakmunkásképzőben tanuló 9. és 11.
évfolyamos diákok markánsan érintettebbek (24,1%) voltak kannabiszhasználat
tekintetében a gimnáziumban tanuló diákokhoz (17,7%) képest.”
36
(NEMZETI DROG FÓKUSZPONT, 2015, p. 23)
Látható tehát, hogy a tiltás nem eredményes a kannabisz esetében. A fogyasztók
száma fokozatosan nőtt korosztályonként. A törvényi szabályozás, e módja kimagaslóan
nagy erőforrást köt le és nem hatásos, amennyiben azt szándékozta célozni, hogy
visszaszorítsa a fogyasztást és megóvja a fiatalabb generációkat.
37
7. A dekriminalizálástól a legalizációig
7.1. Dekriminalizáció
Világviszonylatban a drogfogyasztók száma az évek folyamán egyenletesen nőtt.
A kormányok, hogy visszaszorítsák ezt a tendenciát törvényekkel tiltották bizonyos
szerek használatát és szigorúan büntetik azok megszegőit, ezzel kriminalizálva a
fogyasztókat.
Portugália esetében a szigorítások nem vezettek sikerhez, sőt éppen ellenkezőleg,
a fogyasztók rejtőzködőbbé váltak egyre többen használtak közös fecskendőket, ez pedig
hozzájárult a HIV rohamos terjedéséhez. A kudarcot hamar belátó kormány végül más
utat választott, a dekriminalizációt. Bármilyen drog kis mennyiségű birtoklása nem
számított törvénysértésnek, a drog problémát innentől kezdve nem bűntényként, hanem
egészségügyi kérdésként kezelték. Lassan 15 éve, hogy Portugália dekriminalizálta a
drogfogyasztást és az elért sikerek láthatók a statisztikákban. (SÁROSI, P. 2012) Sokan
arra számítottak, hogy a dekriminalizációval megnő a fogyasztók száma, de a valóságban
ez éppen ellenkezőleg történt. A fogyasztók számában bekövetkezett csökkenéssel
párhuzamosan csökkent a fertőzések és a drogokkal kapcsolatos halálesetek száma is. A
dekriminalizáció lehetőséget adott arra, hogy valaki kihívja a mentőket egy túladagolás
helyszínére anélkül, hogy szerhasználóként bármilyen jogi következménytől tartania
kelljen.
Az egészségügyi szempontok mellett gazdasági hatásai is vannak a
dekriminalizációnak. Portugáliában az új drogstratégia folytán jelentős mennyiségű pénz
szabadult fel azzal, hogy a fogyasztók ellen már nem folytak büntetőeljárások. A
felszabadult erőforrásokat pedig átcsoportosították az ellátórendszer fejlesztésére.
(SÁROSI, P. 2012)
A dekriminalizáció témája még manapság is aktuális, számos nyugat-európai
országban bizonyos szinten már meg is valósult pl. Spanyolország, Belgium. Hazánk
szomszédjai között is van olyan nemzet, ahol, noha még nem történt meg a
dekriminalizáció, de foglalkoznak a gondolattal. Sokan belátták, hogy az elképzelés
miszerint drogmentessé lehet tenni a világot azzal, hogy tiltjuk annak használatát,
38
megbukott. A hangsúlyt a prevencióra kell helyezni és ahelyett, hogy a fogyasztókat
büntetnénk a termesztőket, árusítókat kellene bíróság elé állítani.
A dekriminalizációs hullám eredetileg nem Európából indult, hanem Dél-
Amerikából. Dél-Amerikában pedig olyan emberek álltak ki a dekriminalizáció ügye
mellett, mint Fernando Henrique Cardoso volt brazíliai, Ernesto Zedillo volt mexikói és
Cesar Gaviria volt kolumbiai elnök, utóbbi jelentős szerepet játszott Pablo Escobar a
medellini drogkartel fejének börtönbejuttatásában. Cardoso volt brazil elnök pedig egy
sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a jelenlegi tudományos ismereteink szerint a
marihuána-szívás nem veszélyesebb, mint a legális alkohol vagy dohány fogyasztása.
(SÁROS, P. 2009)
Egy elhelyezkedésében nem annyira nyugati ám megközelítésében annál inkább
úgy gondolkodó példa Csehország. Csehország is Portugáliához hasonlóan 2009-ben
dekriminalizálta a csekély mennyiségű drog tartását és fogyasztását. A fogyasztók
büntetése helyett a prevencióra, az ártalomcsökkentésre, a kezelésre és a rehabilitációs
programokra koncentrál. Ezzel párhuzamosan pedig a cseh Nemzeti Drogpolitikai
Stratégia négy hosszú távú célt tűzött ki a 2010-2018-as intervallumra.
(KARDOS, T. 2015)
1. A drogok kipróbálásának és a velük való kísérletezésnek csökkentését
(elsősorban a fiatalok körében)
2. az intenzív droghasználat csökkentését
3. a drogokkal kapcsolatos kockázatok csökkentését (az egyének és a társadalom
vonatkozásában egyaránt)
4. a drogok hozzáférhetőségének csökkentését (mindenekelőtt a fiatalok számára)
(KARDOS, T. 2015)
A cseh törvények értelmében a kábítószer fogyasztás nem bűncselekmény és a
csekély mennyiségű szer birtoklása, saját fogyasztásra is csak szabálysértés, ami
maximum 500 euróval büntethető. (KARDOS, T. 2015) Tehát a fogyasztókat ezáltal nem
vonják semmilyen formában büntetőeljárás alá, a kormány pedig koncentrálhat a
termesztéssel foglalkozó bűnbandák ellni harcra.
A dekrimininalizáció nem egyenlő a legalizációval, ezt a fent említett két példa is jól
szemlélteti. A dekrimnalizáció célja pedig, hogy ne az egyszeri fogyasztót büntesse a
39
törvény, hanem a termesztőket. Ezzel elkerülhető, hogy a társadalom tagjait egy életre
stigmatizáljuk és komoly kapacitások, pénzösszegek szabadíthatók fel amelyeket
átszervezve hatékonyabban lehet harcolni az igazi bűnözök ellen.
7.2. Legalizáció
A dekriminializásnál komolyabb lépés a legalizáció. Egyes Európai országok a
kannabisz esetében komolyabb engedményeket is fontolóra vettek, mint a
dekriminalizáció. Svájc, Németország, Spanyolország eltérő formákban de kannabisz
legalizációja felé húz. Ezért érdemes megvizsgálni milyen hatással volt a legalizáció
olyan országokban, ahol már megvalósult.
Colorado után már Washington államban is lehetséges legálisan fűvet vásárolnia
a 21 év feletti állampolgárnak. A szabályozás azonban eltérő, Coloradoban enyhébb
Washingtonban pedig szigorúbb ezért az utóbbiban lassan nyílnak a boltok és a kereslet
nagyobb, mint a kínálat így az illegális árusítás még nem szűnt meg teljesen.
(SÁROSI, P. 2014/A)
Colorado állam rendkívül jól profitált a legális kannabisz üzletből. 10 millió
dollár adóbevételre tett szert egy év alatt. A bevétel jelentős részét kutatásra fordították,
iskola építésre és prevenciós kampányokra. Az adóbevételek mellett pedig büntető-
igazságszolgáltatás csökkenő terhei révén még több pénzt lehetett más célokra fordítani.
Ezt az összeget pedig 12-40 millió dollárra becsülik. (SÁROSI, P. 2014/A)
Azzal hogy kannabiszt legalizálták a háromszáz dolláros unciánkénti feketepiaci
ár akár, három dollárra is csökkenhet. A növény igénytelenségéből fakadóan nem
szükséges nagy tőkebefektetése a termesztéshez. A költségek jelentős részét a
minőségbiztosítás, a csomagolás, a forgalmazás és árusítás fogja kitenni. Erre a költségre
jön rá az adó, ami államonként azon belül még megyénként is eltérő lehet. Colorado egyes
megyéiben pedig akár a 40%-ot is elérheti. (www.drogriporter.blog.hu) Tehát a bevétel
nagyobb része az államokhoz jut. Az ár pedig még így is jóval a feketepiaci alatt marad.
Az adóbevételek növekedése és egyéb pozitív hatások mellett természetesen
voltak hátrányai is a dolognak. Ezek elsősorban az olyan új problémák voltak, mint a
bódult állapotban elkövetett közúti balesetek. Az ehető termékek esetében pedig
szükségessé vált a jól megkülönböztethető csomagolások alkalmazása és az egy
40
egységnyi ételben felhasználható hatóanyag korlátozása. A szükséges részeket az állam
szabályozta. Ehető termékek esetén 10 milligrammnál több THC-t nem tartalmazhat egy
adag, továbbá a csomagolás alapján felismerhetővé kell tenni a kannabisz terméket.
(SÁROSI, P. 2014/A)
Összességében azonban a legalizáció több hasznot hozott, mint hátrányt. Ezt
Colorado állam kormányzója is elismerte, noha kezdetben ellenezte a folyamatot. “Úgy
tűnik, hogy főleg ugyanazok az emberek szívnak ma is, akik akkor is szívtak,” Tehát a
fogyasztók száma nem nőtt drasztikusan és most már a bevétel is az állam zsebébe jut.
(SÁROSI, P. 2014/A)
Az amerikai drogpiac azon belül is a marihuána piac a mexikói kartellek kezében
van. Legalább ezer USA-beli nagyvárosban vannak jelen kartellek, amik bevételeiket az
országba illegálisan becsempészett majd értékesített drogból szerzik. (SÁROSI, P. 2014/B)
A legalizáció őket is érintette. Azon túl, hogy a legalizáció hozadéka volt az adóbevételek,
a kontroll növekedése, csapást mért a bűnszervezetekre is. Az USA-ban az elmúlt évek
statisztikái azt mutatták, hogy a kannabisz nagykereskedelmi ára a negyedére csökkent,
ez pedig súlyosan érintette a drogkereskedőket. Az árak lenyomása mellett pedig további
hátrány a kartellek számára, hogy a marihuánát most már helyi forrásból, boltból,
legálisan is beszerezheti az arra jogosult személy. “Már nem éri meg többé,” nyilatkozta
a Washginton Post-nak Rodrigo Silla, egy 50 éves mexikói farmer, aki egész életében
kannabiszt termesztett. “Azt kívánom, bárcsak az amerikaiak felhagynának ezzel a
legalizációval.". (SÁROSI, P. 2014/B) A kartellek, amiknek a bevételeinek 30-40%
marihuána csempészésből és árusításból származik 30%-os bevétel visszaesést
szenvedtek el azzal, hogy csupán három államban leglizálták a füvet.
A legalizációval lehetősége nyílik az államnak arra, hogy betartassa korhatárra
vonatkozó korlátozásokat, a kannabisz minőséget pedig rendszeresen ellenőrizheti. A
bevételeket képes lehet növelni a saját oldalán úgy, hogy összességében még a költségei
is csökkennek, ezzel párhuzamosan pedig elveszi a bűnözök megélhetését. A tiltás
eszköze nem működik és ha valaki ezt belátja, a fent felsorolt példák reményként
szolgálhatnak minden olyan országnak, ami hasonló problémákkal küzd.
41
8. A legalizáció folyamata
8.1. A Holland modell bemutatása
Hollandia nevének hallatán az embereknek egyből a piros lámpás negyed a coffee
shopok és a drogok jutnak eszükbe. Számos közhely él az emberek tudatában a Holland
drogpolitikáról, jó is, rossz is egyaránt.
A Holland drogpolitika a probléma kezelésébe nem kever bele semmi erkölcsöt
ennél sokkal gyakorlatiasabb és a megoldásra koncentrál. A Hollandok lemondtak a
drogmentes világ illúziójáról, hiszen a drogok és a fogyasztók mindig is a társadalom
részét képezték és valószínűleg ez a jövőben is így marad. Az állam feladata a kockázatok
minimalizálása ennek alapja pedig az ártalomcsökkentés a holland felfogás szerint, nem
pedig a totális absztinencia. Ennek a politikának csak elhanyagolható eleme a könnyű
drogok „legalizációja” sokkal fontosabb kiemelni a hatékony ifjúsági, prevenciós és
rehabilitációs programokat, a metadon-programot, a tűcsere-programot és az ún. „szabad
zónák” rendszerét. (www.sababa.nl)
A holland drogpolitika gyökerei a múltban keresendők. Csak úgy, mint számos
más gyarmatbirodalom a XIX. században, Hollandia is kivette a részét a
drogkereskedelemből. A kereskedelem kezdetben csak a gyarmatokat érintette idővel
viszont a drogok különböző gyógykészítmények formájában az anyaországban is
megjelentek szabadkereskedelmi forgalomban. A drogkereskedelem virágzott,
olyannyira, hogy a holland kincstár bevételeinek 10%-a ópium kereskedelemből
származott. Látva az üzletágban rejlő potenciált, a birodalom kokatermesztéshez látott az
Indonéz gyarmaton, a termelés csúcsán egy évben 1700 tonna koka levél termett a
vidéken. (www.sababa.nl) Megalakult a Holland Kokain gyár, amely gyógyászati és
rekreációs célokra készített koka alapú termékeket. A drogok kereskedelmét pedig
először 1885-ben korlátozták az ópium esetében. Ötven grammban szabták meg a határt
az orvosoknak a maguknál tartható ópiumra, azonban a korlátozás a nagykereskedőkre
nem vonatkozott. (www.sababa.nl)
Amerikával ellentétben, Európában a drog, mint probléma, csak később
jelentkezett. Az amerikaiak a hosszúideje tartó drogproblémáik miatt a drog ellen
folytatott harc zászlóvivőivé váltak. A nemzetközi konferenciákon jól megmutatkoztak
42
az elvi különbségek a holland és az amerikai felfogás között. Amerika a teljes tiltás
mellett voksolt, Hollandia viszont vonakodott ettől a lépéstől. (www.sababa.nl)
Az első igazi előrelépés az 1912-es Hágai Ópium Konvenció volt a drogtörténelemben.
A konvenció 9. cikke kimondja, hogy az aláíró országokban ópiumot csak orvos írhat fel
gyógyászati célra, a kereskedelmet és a birtoklást pedig tiltani, büntetni kell. Ennek
nyomán 1919-ben törvényben tiltották az ópium kereskedelmet az országban.
(www.sababa.nl) De a törvény betartatása nem mindig valósult meg a gyakorlatban.
1930-ban megalakul a rotterdami rendőrség kábítószer ügyosztálya és innentől válik
intenzívebbé az drogok üldözése. A tiltástól várt hatás azonban elmaradt, az ópium
kereskedelem virágzott, elsősorban a kínai közösségek negyedeiben és a kokain
fogyasztás is felkapta a fejét a vöröslámpás negyedekben. (www.sababa.nl)
A marihuána fogyasztás nem volt jellemző a XX. század első felében, inkább egy
szűkebb művész réteg használta a drogot, később a swing zenei hullám elérte Hollandiát
is és ekkor vált népszerűbbé a kannabisz. A fogyasztók közé tartoztak a Németországból
érkező amerikai katonák, akik gyakorlatilag drog, kannabisz kirándulásokat tettek
Hollandiába. Az igazi fordulat a 60-as években következett be, a „pszichedelikus
forradalom”, a hippi hullám elérte Hollandiát. A fiatalok lázadtak a szülők ellen és ennek
szerves része volt a marihuána szívás. Idővel új drogok jelentek meg pl. amfetamin, LSD,
de a régi drogok is szélesebb körben elterjedtek úgy mint az ópium. (www.sababa.nl)
1969 és 1970-ben két bizottság jött létre a droghelyzet vizsgálatára egy civil és
egy állami kezdeményezés. Céljuk pedig nem volt más, mint, hogy segítsék a politikai
elitet, a törvényhozást a döntéshozásban. A neves szakértőket sorai között tudó civil
Hulsman Bizottság sokkal liberálisabb és szélsőségesebb következtetésekre jutott, mint
az állami Baan Bizottság a kenderfogyasztással kapcsolatban. Cáfolták a kapudrog
elméletet, és hogy a kender addiktívabb lenne a dohánynál. Jelentéseikben szembementek
a status quo-val és megkérdőjelezték, hogy a tiltás minden drog esetében hatékony
megoldás-e. Mérlegelni kell a drogok rejtette kockázatot, ennek megfelelően pedig az
elfogadhatatlan kockázatot jelentő szereket továbbra is tiltani kell, de a kender nem
sorolható ebbe a kategóriába. Az alapfelvetés az, hogy egyes drogok használata
összhangban lehet a társadalmi renddel tehát hatóságilag tolerálható, a kockázatok
minimalizálása mellett. Mind a két bizottság egyetértett abban, hogy a kendert meg kell
különböztetni a többi drogtól, a fogyasztást pedig a kereskedelemtől. (www.sababa.nl)
43
1973-ban baloldali kormány került hatalomra az országban ez pedig kedvező
változásokkal kecsegtetett. Három elemből álló törvényjavaslat került előterjesztésre,
amely a kendert is érintette. A javaslatban megkülönböztették a kannabiszt a kemény
drogoktól és szabályozták a növény saját célra való termesztését. A törvényjavaslat
kétharmados többséggel elfogadásra került. A törvény mellett szavazott számos
kereszténydemokrata képviselő is, sőt volt közülük, aki fel is szólalt a döntés mellett, de
abban mindenki egyetértett, hogy minden drog fogyasztását dekriminalizálni kell. A
törvényjavaslat lehetővé tette 30 gramm kenderszármazék saját használatra való tartását.
Azonban voltak, akik szerint ez a mennyiség túl nagy és inkább a dílereknek kedvez. A
„házi dílerkedés” problémájára is megoldást kellett találni. Az ország drogpolitikai
alapelveit követve dekriminalizálták a házi dílerkedést is, de büntetlenséget komoly
feltételkehez kötötték. Nem számított bűncselekmények a kender származékok árusítása
amennyiben a 30 grammos határ betartásra került és a díler nem árult más drogot.
(www.sababa.nl) Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megakadályozták, hogy a fiatalok más,
keményebb drogokkal kapcsolatba kerüljenek kannabisz vásárlás során. Ez az alapja a
ma működő coffee shop rendszernek is. A kemény drogokat árusító bűnözőket pedig
továbbra is üldözik tizenkettő, de súlyosabb esetben akár tizenhat év is kiszabható ilyen
szerek árusításáért. A könnyű drogokat dekriminalizáló törvényt később annyiban
módosították, hogy az lehetetlenné tegye a drogok bármiféle reklámozását.
(www.sababa.nl)
A törvény gyakorlatba való átültetésének köszönhetően a bűnüldöző szervek a
kemény drogokat árusító dílerekre koncentrálhattak. A kannabisz a csekély mennyiségű
birtoklása és azzal való kereskedelem esetén pedig nem szükséges a beavatkozás. A
tolerancia keretei egy háromoldalú egyeztetés útján mentek végbe a bíró, a rendőrség és
a városok polgármesterei között. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy helyi szinten
eldönthetővé vált, hogy hány és milyen coffee shop működjön városonként. A kannabisz
származékokat értékesítő dílerek csak akkor követnek el bűncselekményt, ha korhatár
alatt lévő, külföldi illetőségű személynek értékesítenek, botrányt okoznak vagy átlépik a
mennyiségi limitet. (www.sababa.nl)
A könnyűdrogok árusítása tehát elméletileg továbbra is illegális, de gyakorlatban
kis mennyiség esetén a hatóságok nem lépnek fel ellene. Az árusítás pedig a coffe
shopokban történik, amik rengeteg turistát vonzanak az országba. A kávézok története
hosszú időre tekint vissza az országban, a sorsuk pedig csak a hatvanas években fűződött
44
össze a könnyűdrogokkal. A kávéház tulajdonosok megtűrték, ha valaki könnyűdrogot
árusított a létesítményben amennyiben az betartotta a háziszabályzatot, mint pl. "Kemény
drogot behozni tilos", "Lopott árut behozni tilos". (www.sababa.nl) A későbbiekben
pedig már maguk a kávéházak is árusítottak a kannabiszt törvények betartása mellett. A
reklámozás továbbra is tilos volt, ezt egyes kávéházak megpróbálták megkerülni mind
sikertelenül. Az árusítás az AHOJG kritériumrendszer szerint történik.
A = No Advertising. (A reklámozás tilalma)
H = No Harddrugs (Keménydrogok behozatala tilos)
O = No Overlast (nem okozhat zavart a környék lakosságának, pl. zaj)
J = No Youth (18 éven aluliakat nem szolgálhatnak ki)
G = No Big Quantities (max. 500 grammot tárolhatnak ugyanazon a napon)
(www.sababa.nl)
A kritérium rendszert megszegő coffee shopokat bezárják. A városok
polgármestereinek pedig lehetősége van rá, hogy megtiltsák ilyen létesítmények
üzemeltetését a városaikban. Felmérések bizonyítják, hogy a coffe shop rendszernek
köszönhetően a könnyűdrog kereskedelem 95%-a ilyen létesítményekben történik. A
shopok pedig mára az ország kultúrájának szerves részét képezik. A nemzetközi
statisztikákból pedig megtudhatjuk, annak ellenére, hogy dekriminalizálták a kannabisz
használatát és az árusítását egyáltalán nincsen több fogyasztó az országban, mint más
nemzeteknél. (www.sababa.nl)
8.2. A magyar rendszerbe való átültetés
Magyarországon csak egy szemléletbeli váltást követően lehetséges azt
megvalósítani, amit Hollandiában már évtizedekkel ezelőtt sikerült. Felhagyva a tiltás
politikájával a kockázatminimalizálás elve mentén kell tovább haladni. A szemléletbeli
váltást követően a természetesem a törvényeket is igazítani kell, hogy megteremtsük a
megfelelő környezetet a gyakorlatba való átültetéshez.
45
A kannabiszt alapvetően élvezeti cikként használja a hétköznapi ember a
leggyakrabban oly módon, mint a dohányt, elszívja. Ezért ennek megfelelően kell kezelni.
Leginkább a jövedéki termékek között képzelhető el a kannabisz termékek magyarországi
forgalma. A cigarettához hasonlóan ezt a terméket is csak engedéllyel rendelkező
létesítmény árulhatná így biztosítani lehet, hogy valóban csak olyan személy férjen hozzá,
aki betöltötte a 18. életévét. A reklámozás tilos. Az adóztatás is úgy kell alakítani, mint
a jövedéki termékek esetében. Ez pedig a minimális előállítási költségek mellett
lehetőséget biztosít az államnak, hogy az árat még az adók kivetése után is a feketepiaci
ár alatt tartsa.
Amennyiben az ilyen szintű dekriminalizáció megvalósul akkor az otthoni
termesztést is szabályozni kell. Az általános gyakorlat szerint Hollandiában 5 növényt
lehet tartani háztartásonként ez egy magyar fogyasztó számára is kielégítő mennyiség
lehet. A termesztést be kell jelenteni csakúgy, mint az alkohol pl. sör házi jellegű
készítését és ezt is meg kell adóztatni. A bejelentés nélkül termesztőket pedig
pénzbüntetéssel kell súlytani. Az otthon termesztett növényből készült cikkek csak
korlátozott mennyiségben lennének átruházhatók és szigorúan csak 18. életévét betöltött
személy számára. (www.negyedikkoztarsasag.hu)
A szerfogyasztást a dohányzás és az alkoholfogyasztáshoz hasonlóan kell kezelni.
Közterületen fogyasztani tilos, csak ott fogyasztható a termék, ahol alkohol fogyasztása
szabad és a dohányzás pedig nem tilos. Minden más tekintetben a dohányra és az
alkoholra vonatkozó törvényeket kell alapul venni a kannabisz törvények
megalkotásához. (www.negyedikkoztarsasag.hu)
A holland modell adott és a magyar gyakorlatba való átültetés nem lehetetlen. Egy
szemléletbeli váltást követően minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a könnyű drogokat
szabályozott környezetben árusítsák az országban. Az állami bevételek nőnek a bűnözők
bevételi csökkennek. Az infrastruktúra kiépítése pedig nem akadály, hiszen a dohánybolt
rendszer is ezt a célt szolgálja egy már legális jövedéki termék esetében.
46
8.3. A legalizáció gazdasági hatásai
A kannabisz legalizációja vagy Hollandiaihoz hasonló mértékű
dekriminalizációja azon túl, hogy komoly terhet vesz le bűnüldöző szervek válláról és
jelentős csapást mér a szervezetbűnözésre, a gazdaságra is pozitív hatással van. Állami
szempontból a gazdasági hatás kétféleképpen mutatkozhat meg, növekvő adóbevételek
és csökkenő kiadások formájában az igazságszolgáltatás számos pontján. Nem lesz
szükség a különböző eljárásokra a fogyasztókkal szemben és a hatóságok a kemény
drogokkal kapcsolatos bűntényekre koncentrálhatnak.
Az adóbevételek megállapításához előbb becslést kell adni a fogyasztásra, hiszen
az a bevétel alapját képezi. Magyarország esetében sajnos nem állnak rendelkezésre
pontos statisztikák a fogyasztási szokásokról. Ezért a becsléshez a cseh fogyasztási
szokásokat lehet alapul venni, részletességük miatt.
Az EU drogmonitorozó intézete az EMCDDA 0,36 grammra becsüli az egy
cigarettához felhasznált kannabisz mennyiségét. Csehországban 18,8 tonna kannabisz
fogy el egy évben ebből 8,7 tonnát a rendszeres fogyasztók szívnak el. A számítások során
figyelembe vették a rendszeres fogyasztók szokásait, akik akár napi két cigarettát is
elszívnak átlagosan 0,52 gramm kannabisz tartalommal a két cigarettára számítva.
(SÁROSI, P. 2014/C)
Magyarországon 2013-ban KÖZ-ÉRZET nevű kutatás során vizsgálták a magyar
drogfogyasztási szokásokat a felnőtt korosztályban (19-65 év). A kutatás a
rendszerességre vonatkozott arra nem tért ki, hogy mekkora mennyiségben fogyasztott
egy személy, ezért szükséges a cseh fogyasztási szokásokkal kalkulálni. A kutatásból
kiderült, hogy az egy évben az egyszer fogyasztók aránya 3,2%, a havonta fogyasztóké
pedig 1,2%. A KSH statisztikái szerint a 19-65 év közötti lakosság száma 3 millió fő körül
van. (SÁROSI, P. 2014/C) Ez azt jelenti, hogy a többségében füvet szívó drogfogyasztók
száma kicsit több mint 100 ezer főre tehető, amiből hozzávetőlegesen 40 ezer fő a havi
fogyasztó. A cseh fogyasztási szokásoknak megfelelően arányosítva ez egy évben 5,5
tonna kannabisz elszívását jelenti. Aminek az értéke 2300 Ft-os grammonkénti árral
számolva 12 milliárd forint. Amennyiben lehetséges a grammonkénti 63 centes,
hozzávetőlegesen 200ft-nak megfelelő előállítási költséget elérni, abban az esetben az
állam és az árusító boltok 2100 Ft profiton kellene, hogy osztozzanak grammonként ez
47
az 5,5 tonnás fogyasztás esetén 11 milliárd forint hasznot jelentene. A kalkuláció pedig
vélhetően alábecsüli a valós fogyasztást, hiszen kimarad a felmérésből a tizennyolc évnél
fiatalabb korosztály, akik között szintén akad fogyasztó jó szerrel. Továbbá olyan
tevékenységről van szó, ami illegális ezért a nyilatkozók száma vélhetően alacsonyabb,
mint a valós fogyasztóké.
Az illegális kábítószer kereskedelem hatalmas költségként jelenik meg a
közkiadásokban és társadalmi költségeket is vonz magával. A társadalmi költségek között
jelenik meg szereplőtől függetlenül minden költség, ami kábítószer problémával
kapcsolatban felmerül, legyen az anyagi, vagy természetbeni. A közkiadások esetében
viszont egyedül az államháztartást terhelő pénzben mérhető költségek szintjén mérhető.
(HAJNAL, GY. 2009)
Ezek a költségek minden szervezetet érintenek, amik valamilyen szinten is részt
vesznek a büntetőjogi szabályozásban. A rendőrség felelős az utcai kereskedelem
visszaszorításáért, míg a vámhatóság a drog országba való bejutását akadályozza, a
bíróságok pedig a már felderített esetek kapcsán hoznak ítéleteket. Az előállított
elkövetőket a bíróságokon elítélik vagy felmentik, az elítélteket pedig állami pénzből
üzemeltetett büntetés végrehajtó intézményekben helyezik el. De az illegális kábítószer
kereskedelem szintén költségeket ró ki a szociális és egészségügyi ellátó rendszerre.
Hiszen a kábítószerfüggő személyek egészségi és pszichés állapotát is javítani kell. A
nem függő személyek esetében pedig a megelőzéssel, és a felvilágosításhoz kapcsolódó
költségeket soroljuk ide. (HAJNAL, GY. 2009) Ezeket a költségeket részletesen taglalja
Felvinczi Katalin és Nyírády Adrienn szerkesztésében kiadott Drogpolitika számokban
tanulmány, amiből én csak a funkciók szerinti összesítő részt emelem ki.
48
7.sz. ábra
A drogokkal kapcsolatos állami kiadások millió Ft-ban
Forrás: HAJNAL, GY. 2009, p. 401
A táblázatból jól látható, hogy milliárdos nagyságrendű költségeket jelent az
állam számár az illegális drogok ellen folytatott harc. Ezen belül is a büntetőjogi üldözés
költségei teszik az összköltségek jelentős hányadát.
Magyarországon a legnépszerűbb illegális szer a kannabisz a Nemzeti Drog
Fókuszpont legfrissebb jelentése szerint. (www.drogfokuszpont.hu) Ezért vélhető, hogy
a visszaélések többsége is ehhez a droghoz kapcsolható. Amennyiben ez a feltételezés
igaz, abban az esetben a költségek jelentősen csökkenthetők a kannabisz
dekriminalizálásval, a legalizálással pedig lehetőség lenne rá, hogy a többi fennmaradó
költséget a kenderértékesítésből származó jövedelemből finanszírozzák.
Racionálisan végig gondolva a dolgokat rengeteg érv szól a dekriminalizáció
mellett, de a legalizáció számos moráliskérdést vet fel. Nincsen jó döntés az esetben
csupán lehetőség arra, hogy a kisebbik rosszat válasszuk. A népét védő államnak pedig
kötelessége, hogy a polgárok érdekeit minden egyéb elé helyezve ezt a kisebbik rosszat
válassza.
49
8.4. A jövedelem lehetséges felhasználása
A kiadásokban bekövetkező csökkenés és az ezzel párhuzamos növekedés az
adóbevételben számos reform és fejlesztés kivitelezését elősegíti. A növekvő
bevételeknek köszönhetően enyhíthetővé válnak a lakosság terhei, adócsökkentések
révén. De komolyabb, jövőbetekintő fejlesztésekben is lehet gondolkodni. A kannabisz
legalizálása a kereskedelmen túl más potenciált is hordoz magában. A növény nem csak
élvezeti cikként hasznosítható, gyógyászati célokra is alkalmas, a kutatások pedig
mondhatni gyerek cipőben járnak e-téren. Egyes alkotóelemek növényből kivonva jól
használhatók fájdalomcsillapításra, míg másokkal az étvágykeltés lehetséges, így az ilyen
gyógyszerek tökéletesek rákbetegek kezelésére, akik a kemoterápia következtében
étvágytalanná válnak és korosan lefogynak, legyengülnek.
Magyarországon a gyógyszeripar húzóágazat, a gyógyszeripari óriások 2012-ben
68 milliárd forintot fizettek be az államnak és 13 ezer embert foglalkoztattak.
(SZONDI, R. 2014)
A legalizációval pedig tovább fokozható ez a teljesítmény. Út nyílna a kutatások
előtt és új munkahelyek teremtése is támogatható a pénzből a területen. Colorado
államban a legalizáció óta legalább tízezer munkahely jött létre a kannabisziparban.
(KELLER-ALÁNT, Á. 2014)
A korházak és az egészségügy fejlesztését is előmozdítaná egy ilyen mértékű
bevétel növekedés, lehetőség nyílna kampányok szervezésére, amik során fel lehet hívni
a fogyasztok figyelmét a kockázatokra. A befolyt pénzből meglehetne teremteni a
megfelelő környezetet már korábban működő, de leállított programoknak, mint a tűcsere
program. Ezzel visszaszorítva az intravénás droghasználat kapcsán terjedő betegségeket.
Az ártalomcsökkentés mellett pedig erőforrásokat lehetne fordítani olyan gyógyászati
procedúrákra, mint a metadonnal történő szubsztitúciós kezelések ezzel is segítve a fizikai
és lelki függő egyének társadalomba való visszailleszkedését.
A drogok ellen már évtizedek óta küzdenek az államok mindhiába, hiszen ez egy
szélmalomharc. A törvényeket kijátszó és a sötétben bujkáló dílereket nem lehet ilyen
könnyen megállítani, ahhoz mindenhol, mindig ott kellene lenni erre pedig egy állam se
50
lehet képes. A saját fegyverüket kell a bűnözők ellen fordítani és azt a társadalom javára
felhasználni. A harcot a drog ellen csak droggal lehet megnyerni.
51
9. Összefoglalás
A drogoknak rengeteg fajtája létezik, amiket megkülönböztethetünk számos
szempont szerint. Ezek a kábítószerek nem új keletűek, valamilyen formában mindig is
ismertek voltak őseink számára, akik vallási, gyógyászati célokra használták őket.
Csupán a kultúra, szokások kérdése, hogy hol melyik drog honosodott meg és ugyanez
az oka annak, hogy különböző országokban hol az egyik hol a másik illegális. Az európai
kultúrkörben a különböző alkoholos italok a mindennapok részei voltak, Indiában és a
Közel-Keleten se volt ez másképp csak éppen a kannabisszal. A kezdetben vallási célokat
szolgáló szereket az emberek később lazításra használták.
Az idő előrehaladtával a világ globalizálódott és a határok szépen lassan
elmosódtak utat nyitva más kultúrák és azok kábítószerei előtt. Az emberek kísérleteztek
ezekkel az anyagokkal sokszor anélkül, hogy ismerték volna a kockázatokat. A
kockázatok felismerése és számos tévhit következtében kezdetét vette a harc a törvény
képviselői és a drogcsempészek, árusok között, ami a mai napig tart. Egyes államok
rájöttek, hogy a teljes tiltás stratégiája nem minden esetben célravezető, ezért reform erejű
intézkedéseket hoztak, hogy megnyerjék az elhúzódó háborút.
A harcok zászlóvivője az USA egy szebb jövő érdekében, felvette a küzdelmet
még az alkohollal is. A kezdeti remények pillanatok alatt szertefosztottak és a helyzet
még válságosabbá vált, mint az alkoholtilalom előtt. Az alkohol elleni harc egy olyan
„nemes kísérlet kudarca”, aminek számos ember látta kárát és rengeteg erőforrást
emésztett fel, eredmény nélkül.
A nemzetek mindig is a törvényekkel próbálták szabályozni, fenntartani a
társadalmi rendet, nem volt ez másképp a drogkérdéssel se. A magyar törvények
rendkívül szigorúan lépnek fel a drogkereskedelemmel és sajnos a fogyasztókkal
szemben is. Akik ennek következtében súlyos lelki sérülést szenvednek el és a társadalom
szemében csupán másodrendű állampolgárként léteznek.
A drogkereskedelem, mind a mai napig legáltalánosabb formája az utcai árusítás.
Az emberek dílerektől szerzik be az ellazuláshoz szükséges szert. Számos esetben, pedig
a díler is ugyanolyan fogyasztó és csupán azért foglalkozik azzal, amivel, hogy így
megteremtse magának a saját adagját. Az utcai dílerek, akikkel az emberek kapcsolatba
52
kerülnek, és akiket a leggyakrabban letartóztatnak ritkán vérmes, állig felfegyverkezett
bűnözők, sokkal inkább eltévelyedett fiatalok, akiket beszippantott a drogok világa.
Az utcai kereskedelem mellett más módja is van a kábítószerek árusításának. Az
internet forradalma a drogipart is teljesen átalakította. A világháló, hétköznapi ember
számára nem látható részeiben ott lapulnak azok az oldalak, amiknek a létezés józanésszel
felfoghatatlan mai viszonylatban. Ezekről az oldalakról minimális hozzáértéssel bárki,
bármilyen illegális szert megrendelhet pár egyszerű kattintással. A harc természetesen
folyik, ezen weboldalak ellen is, de ahogy lekapcsolnak egyet máris kettő másik lép a
helyébe. Az emberek igényei tartják fenn ezeket az oldalakat és a drogipar
jövedelmezősége. A tiltás nem bátorítja el a fogyasztót, viszont az árakat rendkívüli
mértékben növeli, és amíg ez így marad a kábítószer árusítás minden formája kecsegtető
vállalkozás lesz a bűnözők számára.
Egy szernek nem kell feltétlenül illegálisnak lennie ahhoz, hogy kábító hatással
rendelkezzen. Számos olyan anyag létezik, amire nem terjednek ki a korlátozó törvények,
azért mert újak, vagy nem elég széles körben elterjedtek ahhoz, hogy szembeötlő
problémát okozzanak a társadalom szintjén. Az ilyen szereket akár boltban is beszerezheti
a hétköznapi ember, olcsón és legálisan. Persze a legális nem jelenti azt, hogy
veszélytelen, de a dezinformáltságból fakadóan sokan ezt nem tudják, a kockázatokról
pedig csak ritkán hallanak a fogyasztók. Amikor ebből súlyosabb baleset keletkezik az
árust nem, vagy csak nagyon nehezen lehet felelősségre vonni.
A kábítószer ellen folyó harc legnagyobb áldozatai a fogyasztók. Sok országban
az illegális drogok használatáért ugyanúgy a bíróság előtt kell felelniük, mint egy
drogkereskedőnek. Ezért egyes országokban, hogy a rendszer terheit csökkentsék és a
polgárokat óvják a drogfogyasztást dekriminalizálták. Rájöttek, hogy egy drogfüggőt
nem lehet azonosan kezelni egy drogdílerrel. A reform következtében ezekben az
országokban jelentős mértékben csökkentek az állami kiadások ezen a területen. Az
intézkedés pedig nem csak gazdasági szempontból volt előnyös, hanem társadalmilag is.
A függőkre már nem bűnözőként, hanem mint kezelésre szoruló betegként tekintenek. De
vannak olyan országok is ahol a dekriminalizáció gondolatát tovább fejlesztették és a
könnyűdrogokat legalizálták. A drogokat most már speciálisan azok árusítására
kialakított egységekben lehet megvásárolni, amiket az állam szigorú kontroll alatt tart.
Így biztosítva a polgárok biztonságát. A kábítószer megadóztatásából befolyt pénz most
53
már nem a bűnözőket gazdagítja, hanem a nemzeteket, akik ezt a pénzt felhasználhatják
drogellenes kampányokra és az általános jólét növelésére.
Európa egyik országa vezetőnek tekinthető a drog probléma kezelése terén.
Hollandia története már a gyarmati időkben összekapcsolódott számos ma ismert
kábítószerrel. Az ország bevételeinek jelentős része drogból származott a XIX.
században. A tevékenység csak a gyarmati területeken folyt, de idővel a drogok eljutottak
az anyaországba is. Az Egyesült Államok vezette drogellenes harc kezdetével ez a
korszak lezárult. A különböző szerek használatát kezdetben gyógyászati célokra
korlátozták végül teljesen betiltották őket. A drog a tiltással azonban nem tűnt el a
mindennapi életből, ezért Hollandia stratégiát váltott. Mérlegelte a helyzet és megoldást
keresett, hogyan is jöhetne ki legjobban az ország a helyzetből. A kiutat pedig egy
törvényjavaslat jelentette, ami különbséget tett a kannabisz és minden egyéb drog között.
Az ország vezetői úgy ítélték meg, hogy az indiai vadkender származékait nem lehet
ugyanúgy kezelni, mint a heroint vagy az ópiumot. A kockázat, amit ezek a szerek a
társadalomra jelentenek sokkal nagyobb, mint bármilyen kenderszármazék. A kannabisz
fogyasztás és a házi dílerkedés dekriminalizálásával, pedig csökkentették annak
kockázatát, hogy a lázadó, kísérletező generációk kapcsolatba kerüljenek a keményebb
drogokkal. Tévhit azonban, hogy a szer legális az országban, jogilag még mindig tiltott,
de hogy a fogyasztókat, a polgárokat védjék, a hatóság elenyésző mennyiség esetén nem
avatkozik be. Ennek a gumitörvénynek köszönhetően a drogkereskedelem az állam
felügyelete mellett zajlik és az erre a célra kialakított coffee shopok pedig már
egybeforrtak az ország imázsával, pont mint a tulipán és a fapapucs.
Magyarországon a drogokkal kapcsolatos visszaéléseket szigorúan büntetik,
legyen az ember kereskedő vagy fogyasztó. Egy szemléletváltást követően, azonban az
országban is hasonló sikereket lehetne elérni, mint külföldön. A jogi környezetet
formálva és a szükséges infrastruktúra kiépítésével a könnyűdrogok a nemzetet
gazdagíthatnák a bűnözők helyett. Az állam kontrollálhatná a piacot és szükség esetén
beavatkozhatna. A droghoz valóban csak az juthatna hozzá, aki jogosult egy államilag
ellenőrzött kereskedelmi létesítményből. Az áru eredete és minősége pedig ismert lenne.
A drog jövedéki termékként való kezelése pedig hozzájárulna az állami bevételek
növeléséhez. A legalizációnak köszönhetően a drogokkal kapcsolatos kiadások
csökkenek, így még több lehetőség nyílik az új, kockázatcsökkentő stratégia
érvényesítésére. A befolyt pénzekből továbbá számos eddig erőforrás hiány miatt meg
54
nem valósult projekt véghezvihetővé válna. A segítségre szoruló drogfüggők kezelését
célzó és kockázatcsökkentő, preventív programok is nagyobb támogatást kaphatnának. A
drog ellen folytatott harc új mederbe való terelésével, a bűnözök kezéből kiragadva a
fegyvert igazi eredmények lehetne felmutatni a drog ellen folytatott harcban.
Az illegális drogok és a hozzájuk kapcsolódó visszaélések aktualitása
kétségbevonhatatlan. Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb szerek a piacokon és a
fogyasztók száma nem mutat csökkenő tendenciát. A nemzetek kapacitásai végesek és a
stratégiák újragondolást igényelnek. Bizonyos drogok legalizálásával egyes országok
hatalmas sikereket értek el. Azonban egy ilyen lépés megtétele komoly morális dilemma,
ami rendkívüli felkészültséget igényel mind mentalításban mind kivitelezésben, de ez egy
olyan gondolat, amivel mindenképp érdemes foglalkozni.
55
10. Irodalomjegyzék
- 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 282. §
- Bayer, I.: Drogok és emberek (Sprinter Kiadói Csoport, 2005)
- Bálint, Cs.: Honnan jönnek és hogyan terjesztik a legújabb drogokat? (2010),
Elérhető: 2015. október 12.
http://hvg.hu/itthon/20101223_benzo_fury_veszelyei
- Cservenák, Z.: Drogteszteket árul egy kertészeti üzlet (2015)
Elérhető: 2016. március 04.
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/drogteszteket__arul_egy_kerteszeti_uzlet/2419
674/
- Ernu, V.: Született Szovjetunióban (L'Harmattan Kiadó, 2011)
- Greenberg, A.: End Of The Silk Road: FBI Says It's Busted The Web's Biggest
Anonymous Drug Black Market (2013)
Elérhető: 2015. október 12.
http://www.forbes.com/sites/andygreenberg/2013/10/02/end-of-the-silk-road-fbi-busts-
the-webs-biggest-anonymous-drug-black-market/
- Hajnal, Gy.: A kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások alakulása (in:
Felvinczi, K., Nyírády, A. (szerk.): Drogpolitika számokban (L’Harmattan Kiadó.,
Budapest 2009.))
- Hopkins, K.: Study: Banning alcohol in Alaska villages doesn't reduce suicide, but
more jobs might (2014)
Elérhető: 2015. október 17.
http://www.adn.com/alaska-news/article/study-banning-alcohol-alaska-villages-doesnt-
reduce-suicide-more-jobs-might-0/2014/05/07/
- Kardos, T.: Csehország kannabisz-politikája (2015)
Elérhető: 2016. március 04.
http://drogriporter.hu/tni_cseh
56
- Keller-Alánt, Á.: Cannabusiness: Ennyit ér a legális fű Amerikában (2014)
Elérhető: 2016. március 25.
http://vs.hu/gazdasag/osszes/cannabusiness-ennyit-er-a-legalis-fu-amerikaban-0712#!s5
- Medred, C.: Perils of Prohibition: Alaska's failed war on booze (2013)
Elérhető: 2015. október 17.
http://www.adn.com/alaska-news/article/perils-prohibition-look-alaskas-failed-war-
booze-part-i/2013/09/04/
- Nemzeti Drog Fókuszpont: 2015-ös ÉVES JELENTÉS (2015)
Elérhető: 2016. március 07.
http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2015.pdf
- Power, M.: Drugs 2.0: The Web Revolution That's Changing How the World Gets
High (Portobello Books, 2013)
- Sárosi, P.: A fűlegalizáció veszélyezeti a drogkartellek profitját (2014)
Elérhető: 2015. október 16.
http://drogriporter.blog.hu/2014/05/10/a_fulegalizacio_veszelyezeti_a_drogkartellek_pr
ofitjat
- Sárosi, P.: A legalizáció gyermekbetegségei (2014)
Elérhető: 2016. március 09
http://drogriporter.blog.hu/2014/07/16/a_legalizacio_gyermekbetegsegei
- Sárosi, P.: Egy „nemes kísérlet” kudarca (2007)
Elérhető: 2015. október 16.
http://beszelo.c3.hu/cikkek/egy-%E2%80%9Enemes-kiserlet%E2%80%9D-kudarca
- Sárosi, P.: Mennyi füvet szívnak a magyarok? (2014)
Elérhető: 2016. március 29.
http://drogriporter.blog.hu/2014/07/17/mennyi_fuvet_szivnak_a_magyarok
- Sárosi, P.: Portugália: 10 évvel a dekriminalizáció után (2012)
Elérhető: 2016. március 09.
http://drogriporter.hu/node/2258
57
- Sárosi, P.: Volt elnökök a dekriminalizáció mellett (2009)
Elérhető: 2016. március 09
http://drogriporter.hu/node/1195
- Serrano, A.: Weed all about it: The origins of the word ‘marijuana’ (2013)
Elérhető: 2015. október 13.
http://america.aljazeera.com/articles/2013/12/14/weed-all-about-
ittheoriginsofthewordamarijuanaaintheus.html
- Szondi, R.: Húzóágazat a magyar gyógyszeripar (2014)
Elérhető: 2016. március 29.
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15587/huzoagazat-a-magyar-gyogyszeripar
- TASZ: Drogpolitikai füzetek 3-6 szám (2002-2004)
- The Wootton Report, 1969 - People of Stort
- www.bekesmegye..com : Állapotfelmérés – Békés megye – Egészség - Pándy Kálmán
Megyei Kórház Drogambulancia
Elérhető: 2016. március 01.
http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/allapotfelmeres-8211-bekes-megye-
8211-egeszseg-pandy-kalman-megyei-korhaz-drogambulancia
- www.bitcoin.org : Nyitó oldal
Elérhető: 2016. március 02.
www.bitcoin.org
- www.bunmegelozes.eu : Amit a kábítószerekől tudni kell
Elérhető: 2016. március 17.
http://www.bunmegelozes.eu/pdf/kabitoszer.pdf
- www.drogriporter.blog.hu : A legalizáció csökkenti a fű árát (2013)
Elérhető: 2016. március 16.
http://drogriporter.blog.hu/2013/05/09/a_legalizacio_csokkenti_a_fu_arat
- www.economist.com : Silk Road successors
Elérhető: 2016. március 02.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/05/daily-chart-13
58
- www.fbi.gov : Ross Ulbricht, aka Dread Pirate Roberts, Sentenced in Manhattan
Federal Court to Life in Prison
Elérhető: 2016. március 02.
https://www.fbi.gov/newyork/press-releases/2015/ross-ulbricht-aka-dread-pirate-
roberts-sentenced-in-manhattan-federal-court-to-life-in-prison
- www.negyedikkoztarsasag.hu : Miért lenne jobb mindenkinek, ha legalizálnánk a
marihuánát?
Elérhető: 2016. március 20.
http://negyedikkoztarsasag.hu/legalizacio
- www.sababa.nl : Tiltás és legalizáció között: A Holland drogpolitika
Elérhető: 2016. március 19.
http://www.sababa.nl/hu/650/
- www.sulinet.hu : Drogpolitikai modellek
Elérhető: 2016. március 16.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-
egeszseges-eletmod/a-veszelyeztetett-nemzedek/kabitoszerek-serkentok-hallucinogenek
- Zsadány, Zs.: A drogfogyasztás alakulása Magyarországon (2012)
Elérhető: 2016. március 05.
http://www.mipszi.hu/cikk/130309-drogfogyasztas-alakulasa-magyarorszagon