Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Budapest – Piliscsaba, 2016.

Kormos József

A filozófia és az etika tanításaegyetemi jegyzet

ISBN 978-963-308-289-8

 

1  

KormosJózsefAfilozófiaésazetikatanítása

 

2  

 

3  

TartalomBevezetés................................................................................................................7I. Afilozófiaésazetikatanításánakszükségessége..................11Általánosszempontok..............................................................................11Nevelésiszempontok................................................................................13Oktatásiszempontok................................................................................21Ajánlottirodalom.......................................................................................23

II. Afilozófiaésazetika,minttudomány.........................................25II/1. Atudományról..................................................................................25II/2. Afilozófia,minttudomány..........................................................33Afilozófiatudományai.............................................................................39Filozófiatörténet.........................................................................................43Logika..............................................................................................................57Ismeretelmélet.............................................................................................63Metafizika.......................................................................................................65Etika..................................................................................................................68Esztétika.........................................................................................................69

II/3. Azetika,minttudomány...............................................................73Azetikatudományai.................................................................................79Etikatörténet................................................................................................80Azáltalánosetika(normatívetika)témakörei:............................91Azetikamegalapozásáról..................................................................92Szabadság,felelősség,determinizmus.........................................94Nonkognitivizmus–kognitivizmus..............................................94Azetikaielméletekalapvetőtípusai..........................................100Etikaiérvelésmódok.........................................................................102Azetikaiértékek.................................................................................103Azetikainorma...................................................................................105Azerények.............................................................................................106Azakaratszabadsága.......................................................................107Alelkiismeret.......................................................................................109Aszeretet...............................................................................................110Azerkölcsésaboldogságösszefüggése...................................111Emberiélethelyzetek/életeseményekerkölcsivonatkozásai....................................................................................................................113

Azalkalmazottetika...............................................................................116

 

4  

Etikaéspolitika...................................................................................116Közszolgálatietika.............................................................................118Gazdaságietika....................................................................................119Atudományésatechnikaetikája...............................................120Környezetietika..................................................................................121Bioetika,orvosietika........................................................................122Akommunikációetikája.Médiaetika........................................123Pedagógusetika...................................................................................123Feministaetika....................................................................................124

Ajánlottirodalom....................................................................................127III. Afilozófiaésazetika,minttantárgy....................................135Ajánlottirodalom....................................................................................143

IV. Afilozófiaésazetikaszakmódszertana.............................147Azoktatásifolyamat...............................................................................149Azoktatásistratégia...............................................................................153Azoktatásimódszer...............................................................................159Azelőadás..............................................................................................161Amagyarázat.......................................................................................165Azelbeszélés........................................................................................171Atanulókkiselőadásai.....................................................................171Amegbeszélés.....................................................................................173Akérdezésenalapulóeljárások.Aheurisztikuskérdezésésaszókratészikérdvekifejtés,agondolatkísérlet,azötletbörze..............................................................................................177Avita(disputa)...................................................................................181Atárgyalás.............................................................................................185Aracionálisvita..................................................................................185Dilemma‐diszkusszió.......................................................................187Aszemléltetés......................................................................................188Amunkáltatómódszer....................................................................188Aprojektmódszer..............................................................................189Atanulásiszerződés.........................................................................193Akooperatívoktatásimódszerésamozaiktanulás...........193Aszimuláció,aszerepjátékésajáték.......................................195Atanulmányikirándulás.................................................................197Aházifeladat........................................................................................198Amódszerekkiválasztása..............................................................199

Azoktatásszervezésimódjai.............................................................201

 

5  

Azoktatáseszközei,tárgyifeltételei...............................................205Háttéranyagokafilozófiaésazerkölcstan/etikatanításához....................................................................................................................213

Azértékelés................................................................................................217Adifferenciálás.........................................................................................221Ajánlottirodalom....................................................................................229

V. Afilozófiaésazetikasajátosfeladatai.....................................237Tanulás.........................................................................................................239Szövegértés................................................................................................243Szövegalkotás............................................................................................245Előadás.........................................................................................................249Megvitatás(diszkusszió)......................................................................253Érvelés..........................................................................................................257Kérdezés......................................................................................................261Magatartáséséletmód..........................................................................265Ajánlottirodalom....................................................................................267

VI. Afilozófiaésazetikatanításdokumentumairól............271Aköznevelésitörvény...........................................................................271ANemzetialaptanterv...........................................................................271Akerettantervek......................................................................................281Azérettségidokumentumok..............................................................282Atanmenet.................................................................................................284Azóravázlat................................................................................................285Ajánlottirodalom....................................................................................289

Befejezés...........................................................................................................291Kislexikon.........................................................................................................293Felhasználtirodalom...................................................................................303

 

6  

 

7  

Bevezetés„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való felkészüléstudomány”1A jegyzeta filozófiaésazerkölcstan‐etika tanárképzésszámárakészült.A két tantárgy együtt szerepeltetését több szempont indokolja.Egyrészt a két tudomány összetartozik, egymást kiegészíti, ígyoktatásuk során is vannak átfedések a tananyagban. Másrésztpont emiatt az oktatási stratégiák, módszerek, eljárások ésszervezési módok területén is sok az azonos eljárás (pl.szókratészi módszer, dilemma‐diszkusszió, szövegelemzésértelmezés, projektkészítés, szerepjáték, …). Harmadrészt aszakostanárokköztisgyakoriakéttárgyeseténazazonostanár.A könyvben általában a „két tárgy” elnevezés szerepel.Természetesenittazerkölcstan‐etikaésafilozófiatantárgyakrólvanszó.Azerkölcstaninkábbazaktuális,akonkrétcselekvések,viselkedések kérdéseivel foglalkozik. Az etika a cselekvések,viselkedésekáltalánoselveit,összefüggéseitvizsgálja.Afilozófiapedig mintegy szintézisként, ezen elvek, összefüggésekegyetemeskapcsolódásaitelemzi(a lét,a létezők, társadalom,akultúra,azember,viszonylatában).Azabsztrakciósszintmiattafilozófiaésazetikamárközépiskolaitantárgy.2

                                                            1 Falus Iván (szerk.): Didaktika. Budapest, 2003, NemzetiTankönyvkiadó, 470. old. (idézet az alábbi műből Olrich D.C 1980.Teaching strategies – A guide to better instruction. Lexington‐Massachusetts‐Toronto.)2  Talán szerencsésebb lenne az általános iskolai erkölcstantárgyat isetikának nevezni, hiszen az erkölcstan órákon sem annyira a konkrétcselekvési, viselkedési útmutatásokat kell tárgyalni, hanem inkább azáltalános összefüggések, kapcsolatok meglátásán, megértésén van a

 

8  

A könyv főbb fejezetei az alábbi szempontok szerint lettekösszeállítva.Akéttárgyléteéstanításagyakranvitákatváltki,ezértfontosazelején tisztázni a szükségességüket a nevelés és az oktatásszempontjából. A tárgyak tanítását sok körülmény tesziszükségessé (az európai kultúra hagyományai és értékei, a kortársadalmi, kulturális, tudományos, technikai változásai,kihívásai, …), mely körülmények, sajátos képességeket,attitűdöket igényelnek (racionális érvelés, logikusság, többszempont figyelembevétele, együttműködés, konfliktuskezelés,tolerancia,empátia,…)A viták nemcsak a tárgyak létjogosultságáról, hanem azoktartalmáról (tudományos értelemben és tantárgyi értelembenvett tartalmáról) is szólnak. A jegyzet azt is szeretné rövidenkörül határolni, hogy a filozófia és az etika mit „tartalmaz” ésmivelfoglalkoziktudományosértelemben.Ezatanárokszámáraazértfontos,hogyazaktuáliskérdések,problémáktárgyalásánálutánatudjanaknézniadiszciplináris„háttérnek”,sígyválaszaik,javaslataik, minél inkább érthetőbbek, racionálisabbak,komplexebbek legyenek, elkerülve a közhelyeket, afelszínességet,azérdektelenséget.Akövetkezőfejezetaspeciálistantárgyi sajátosságokra mutat rá. A filozófia és azerkölcstan/etika témájában ésmódszereibenmás,mint a többitárgy, de mégis mindegyikkel kapcsolatba kerül. A könyvnegyedik fejezete a szakmódszertannal kapcsolatos kérdésekettárgyalja. Az oktatási folyamatot, az oktatási stratégiákat,módszereket, eljárásokat és szervezési módokat, oktatáshozhasználható eszközöketazértékelést valamintadifferenciálást.Ezekhezkapcsolódvakerülsorakéttárgysajátosfeladatainakatárgyalására (tanulás, szövegértés, szövegalkotás, előadás,megvitatás, érvelés, kérdezés, magatartás és életmód). Aszakmódszertan témáit a kapcsolódó dokumentumok rövidáttekintése zárja. A filozófiai, etikai és pedagógiai fogalmak

                                                                                                                  hangsúly. A konkrét erkölcsi cselekvési minták ezen meglátások és aszemélyiségjegyek,valamintakörnyezetihatásokalapjánalakulnakki.

 

9  

sokszor más‐más értelemben is használhatóak, ezért a jegyzettartalmazegyrövidkislexikontis.A tankönyv a főbb fejezetek végén szakirodalmi ajánlásttartalmaz a téma további és akár másszempontúmegközelítéséhez.

 

10  

 

11  

I. AfilozófiaésazetikatanításánakszükségességeAkéttárgytanításagyakranvitákatváltki,ezértfontosazelejéntisztázni a szükségességüket a nevelés és az oktatásszempontjából.ÁltalánosszempontokA „filozofálás” – a gondolkodás, a magyarázatra törekvés, akérdésfeltevés – minden témában, de különösen az embericselekedetektémájábanmindigissajátosjellemzőjeakülönbözőkultúráknak.Kiemelten igaz ez az európai kultúra esetében.Azész,azértelem„használata”–agörögkultúraörökségenyomán,majd az újkor tudományos szemléletének és a felvilágosodáslátásmódjának hatására – az európai világértelmezés alapvetőmozzanata.Agörögfilozófiaörökségeésazeurópaitársadalmi‐politikai élet pedig előtérbe helyezte az erkölccsel, etikávalkapcsolatos témákat.A filozofálásnak az erkölcsi, etikai jellegéterősítette az európai kultúra meghatározó eleme akereszténység is. A keresztény vallásban mindig is erkölcsi,etikai kérdések/dilemmák merülnek fel, a vallás sajátostanításaiból következően (szeretet, akaratszabadság, bűn,megbocsátás,megtérés,…). Elmondható tehát, hogy az európaikultúrában történelmi okokból, és a történelmi okokbólkövetkező jelenbeli helyzetből adódóan sem kerülhető meg a„filozofálás”, kiemelten az erkölcsi, etikai témákkal kapcsolatos„filozofálás”.Aközoktatásnakerreafilozofálásra,erkölcsi,etikaiszempontú filozofálásra is fel kell készítenie a tanulókatvalamilyenmértékben.Egyrésztkikellalakítaniaésfejleszteniekell azokat a kompetenciákat, amelyek ezt az „észhasználatot”minél magasabb szinten lehetővé teszik. Másrészt át kell adni

 

12  

azokat az ismereteket, tudáselemeket amelyek már mintegyrendelkezésre állnak a filozófia és az etika történetébőleredeztethetően.Ezakettősfeladatapedagógiaszóhasználatábananevelésésazoktatássoránvalósíthatómeg.Természetesennemelkülönülten,mint csak nevelés, vagy mint csak oktatás. A nevelés és azoktatásegyütt,egyszerretörténik,esetlegahangsúlytevődikátholazegyikreholamásikraatanáriésatanulóitevékenységeksorán.Ezértérdemesáttekinteniezenszempontokszerintisakéttárgyszükségességét.

 

13  

NevelésiszempontokA nevelés szó a magyar nyelvben a növelni szóból ered. AnémetbenazErziehung azerziehen kihúzni szóból, az angolbanaz Education az educare (latinból származó) kivezetni szóbólalakult ki. Ha csak ezt a három eredetet nézzük, már akkorérdekes következtetéseket vonhatunk le a nevelésrevonatkozóan.Anevelésaneveltfejlődésének,növekedésénekazelősegítése, és kihúzása, kivezetése az adott helyzetéből. Anevelés ezek alapján mindenképpen egy pozitív irányú, segítő,jobbító, fejlesztő tevékenység. A nevelés a szó eredetiértelmében véve is növelést, fejlesztést jelent, ez a növelés,fejlesztésvalamilyeniránybatörténik,valamitszeretneelérni.Aneveléscélirányos,célszerű,vagyiscéllalrendelkezőfolyamat.3Anevelés összetett, komplex jellege és a nevelés felelősségeszükségessé teszi a cél megfogalmazását. A nevelés célja azelkötelezett, felelős ember, aki önmaga megismerésére,megőrzésére, fejlesztésére, valamint az embert körülvevő világ(kiemelten a társadalom) megismerésére, megőrzésére,fejlesztéséreképesésalkalmas.Afentiszempontokattartalmazzákazalábbimeghatározásokis:

A nevelés célja az elkötelezett ember nevelése, akinekkialakult világnézete van, akinek erkölcsi elvei vannak,és ezeknek megfelelően él, aki képes a mindennapiéletben,atársadalombanráhárulófeladatokatellátni.

A nevelés célja, hogy az embert alkalmassá, képessétegye a konstruktív életvezetésre (amely szociálisanértékesésegyénilegiseredményes).4

A nevelés célja, hogy az ember alapvető és szükségeskompetenciáit(perszonális,szociális,kognitív,speciális)fejlessze.5

                                                            3 A nevelési célról részletesebben lásd Kormos József 2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK,193‐202.4 lásdBábosik István2004.Neveléselmélet.Budapest,OsirisKiadó,13‐

15.

 

14  

Anevelés célja,hogy fejlesszeazokatakompetenciákat„amelyekreminden egyénnek szüksége van a személyeskiteljesedéshez és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, atársadalmibeilleszkedéshezésafoglalkoztatáshoz.”6

Máspéldákazáltalánosanmegfogalmazottcélokra: kiműveltember, egyéniéstársadalmiéletreképesember, kulturáltember, szocializáltember, elkötelezettfelnőttember, elkötelezett,felnőttkeresztényember, erkölcsösember, jóállampolgár, teljesértékűember, normakövetőember, emancipáltember, komplexképességegyüttesselrendelkezőember, olyan ember, aki alkalmas a társadalmi és az egyéni

reprodukcióra, önállótanulásraképesember, önálló,felelősdöntésekreképesember,….

A pedagógia általánosan elfogadott fenti meghatározásain túl,érdemes megnézni egy aktuális dokumentumot is. A 2012.benelfogadottNAT fejlesztési területei – nevelési céljai az alábbiak(a jobb áttekinthetőség miatt a felsoroláson túl ameghatározásokbólisszerepelnekrészek):„Azerkölcsinevelés

                                                                                                                  5 lásd Nagy József 2010.Új pedagógiai kultúra. Szeged, Mozaik Kiadó,

65‐75.6 Az Európai Parlament és Tanács ajánlása (2006. december 18.) azegész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról(2006/962/EK). http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0010:0018:hu:PDF2016.augusztus10.

 

15  

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékénekfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viseltfelelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,közösségibeilleszkedésükelősegítése,azönállógondolkodásraésamajdaniönálló,felelőséletvitelretörténőfelkészülésüksegítése.Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel azelkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni atanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi neveléslehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világlényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelőmegértésére,megvitatására.Aziskolaiközösségélete,tanárainakpéldamutatása támogatja a tanulók életében olyannélkülözhetetlen készségekmegalapozását és fejlesztését,mint akötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, azegyüttérzés,asegítőkészség,atiszteletésatisztesség,akorrupcióelleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulástelősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől aképzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig –hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat amunkavilágábanis.Nemzetiöntudat,hazafiasnevelésA tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit,hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmiszemélyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket,gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket,amelyekmegalapozzákazotthon,alakóhely,aszülőföld,ahazaésnépeimegismerését,megbecsülését.…Állampolgárságra,demokráciáranevelésA demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közéletműködésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti anemzetiöntudatotéskohéziót,összhangotteremtazegyénicélokés a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást atörvénytisztelet,az együttélés szabályainak betartása,az emberiméltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszak‐mentesség, améltányosságjellemzi.…

 

16  

AzönismeretésatársaskultúrafejlesztéseAzönismeret–minta személyes tapasztalatok ésamegszerzettismeretektudatosításánalapuló,fejlődőésfejleszthetőképesség–a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanulókedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását,tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyitudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogyképesséváljékérzelmeinekhiteleskifejezésére,amásokhelyzetébetörténő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére,valamintakölcsönöselfogadásra.…AcsaládiéletrenevelésA család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsiérzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelkiegészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezetváltozásai,azértékrendbenjelentkezőátrendeződések,acsaládokegy részének működésében bekövetkező zavarok szükségesséteszikacsaládiéletrenevelésbeemelésétaköznevelésterületére.…AtestiéslelkiegészségrenevelésAzegészségeséletmódraneveléshozzásegítazegészségestestiéslelkiállapotörömtelimegéléséhez.Apedagógusokösztönözzékatanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, amozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására.Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társasviselkedésükszabályozására,akonfliktusokkezelésére.…Felelősségvállalásmásokért,önkéntességA Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítőnevelést‐oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagyfogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítőmagatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményűtanulásonkeresztülismerikmegezeknekacsoportoknakasajátosigényeit,élethelyzetét.…Fenntarthatóság,környezettudatosság

 

17  

Afelnövekvőnemzedéknekismernieésbecsülniekellazéletformákgazdagváltozatosságátatermészetbenésakultúrában.Megkelltanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan ésfelelősségteljesen,megújulási képességükre tekintettel használja.Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szereteténalapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellettelkötelezettmagatartásváljékmeghatározóváatanulókszámára.…PályaorientációAziskolának–atanulókéletkoráhozigazodvaésalehetőségekhezképest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennekérdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania,amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelőfoglalkozástéspályát,valamintképesséválnakarra,hogyehhezmegtegyékaszükségeserőfeszítéseket.…GazdaságiéspénzügyinevelésA felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kellrendelkeznieavilággazdaság,anemzetgazdaság,avállalkozásokés a háztartások életét meghatározó gazdasági‐pénzügyiintézményekrőlés folyamatokról.Cél,hogya tanulók ismerjék felsaját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal valóésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetettkövetkezményeitéskockázatát.…MédiatudatosságranevelésCél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelősrésztvevőivé váljanak: értsékazúj ésahagyományosmédiumoknyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikaibeállítódás kialakítása és tevékenység‐központúsága révénfelkészítademokráciarészvételikultúrájáraésamédiumoktól isbefolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvűmegszervezésére,tudatosalakítására.…

 

18  

AtanulástanításaAtanulástanításaaziskolaalapvetőfeladata.Mindenpedagógusteendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, ésútbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével,hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyanalkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere;hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok;melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; mikéntműködhetnekegyüttatanulókcsoportban;hogyanrögzíthetőkéshívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek,meghatározások,képletek.Olyantudástkellkialakítani,amelyetatanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatoksokoldalúáttekintésévelésértékelésével.…”7Amennyiben a pedagógia általánosan megfogalmazott nevelésicéljait, vagy akár az aktuális NAT fejlesztési területeit‐nevelésicéljait fontosnak tartjuk látható, hogy a filozófia és azerkölcstan/etika tárgyaknak jelentős szerepe van ezen nevelésicélokmegvalósításaesetén.Akéttárgynakameghatározásokszintemindenegyesesetébenvan feladata és lehetősége. A közoktatásban a mai korkihívásainak megfelelően sokkal nagyobb szerepe kell, hogylegyen az olyan – nemcsak ismereteket, tudáselemeket átadó,hanemazembertszemélyiségébenésközösségilétébenfejlesztő– tárgyaknak, műveltségi területeknek, mint a filozófia és azetika.A két tárgynak a sajátos tevékenységi formák és a sajátostartalmi elemek8 (tudáselemek) miatt különösen az alábbiterületekenvanfontosszerepeneveléssorán:

logikus gondolkodás (analízis, szintézis, indukció,dedukció),

                                                            7 NAT I.1.1.http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf 2016.augusztus10.8 Ezen sajátos tevékenységi formák és a sajátos tartalmi elemektárgyalásáraakésőbbiekbenkerülsor.

 

19  

szövegértés‐értelmezés,szövegképzés, kommunikáció,érvelés,vitatkozás,

együttműködés,konfliktuskezelés tolerancia,másságelfogadása, szolidaritás,empátia,

reflexió,önismeret,önfegyelem kérdezés,nyitottság,magyarázatkeresés, döntés‐választás,felelősségvállalás,

testi‐lelkiegészség, életmód,életvitel, kikapcsolódás,szabadidőeltöltése.

Látható, hogy ezek a területek valójában az emberi létmódszámára alapvető racionális létezést valamint a pedagógiábankiemeltszocializációtésaperszonalizációtsegítikelő.

 

20  

 

21  

OktatásiszempontokA tanítási folyamat során ismeretek, tudástartalmakmegszerzése, továbbadása, növelése történik. Az ismeretek,tudások itt széles spektrumot jelentenek, nemcsak kognitív,racionális tartalmakat, hanem lelki, érzelmi és testi értelembenvet tartalmakat is. Ezen tartalmak (nevezhetőek ezekinformációnak is) átadása az oktatás. Tehát az oktatásszempontjábólmegkellhatározniakét tárgy tartalmát is.Ezentartalmak megfogalmazása, bemutatása is jelzi a két tárgyszükségességét.A filozófia és az etika tantárgyakhoz köthető tartalmak (pl. alogika elemei, megismerési módok, igazság, lényeg, ok, cél,értékek, normák, erények, emberi kapcsolatok,…)más tárgyakesetében iselőfordulnakésutalás történik rájuk,dea részletesés az összefüggéseket is feltáró tárgyalásukra nem kerül sor.Példáulalogikusság,azigazságosság,abarátság,afelelősség,…témái más tárgyakban is felmerülnek (matematika, magyarirodalom,történelem,…)események,életrajzok,irodalmiművekesetén, de az adott tárgy keretén belül ezek teljesebb körűkifejtésére nem kerül sor. Így a tanulók ismeretei ezekről atémákról felületesek, vagy a különböző tapasztalatok miatteklektikusak lehetnek. Tehát hasznos lehet ezen témák különtantárgyban történő rendszerező, összefüggéseket feltárótárgyalása.A két tárgy tartalmának a bemutatása leginkább a különbözőelőírások, ajánlások alapján mutatható be (NAT, kerettanterv).Azonban két okból is indokolt, hogy tágabb megközelítésből –mintegy tudományos oldalról tárgyaljuk a két tárgy tartalmielemeit.Egyrészt a tananyag bizonyos elemei oktatáspolitikaimegfontolásokbóleléggyakranváltozhatnak.Ezértatanároknakegymegalapozott, rendszerezett, jól felépített tudományképpelkell rendelkezniük, hogy az aktuális változásokat,követelményeket a tudomány szempontjából is egzakt módontudjákkövetni.ANAT‐ban,akerettantervbenvagyakárahelyi

 

22  

tantervbenelvártváltozásokat,újelvárásokatakkortudjaasajátmódszertani repertoárjába beépíteni, beilleszteni, hadiszciplináris szempontból is „helyretudja tenni” azokat. Vagyisaz új elvárásoknak megfelelő tananyagot a tudományrendszeréből vezeti le és nem ad hoc módon kísérletez atananyagokkalésmódszerekkel.Másrészt a filozófia és az etika tudományként és tantárgykéntsajátosmódonviszonyulegymáshoz.Atantárgyaklegtöbbjénélatananyag mintegy a tudomány anyagából áll össze. Például afizikaesetébenahőtanrólszólótananyagaz,amita fizika,minttudomány a hőtanról mond. Vagy a történelem esetében az1848–49‐es forradalomról és szabadságharcról szóló tananyagaz, amit a történelem, mint tudomány az 1848–49‐esforradalomrólésszabadságharcrólmond.A filozófiaésazetikaesetében ez nem teljesen így van. Például a logika tanításánálnem az a cél, hogy tananyag legyen Arisztotelész vagy GottlobFrege logikája, hanem az, hogy az említett szerzők műveibőlmegfelelően kiválasztott tananyag alapján a tanulómegismerjeés adott esetben alkalmazni tudja a következetes gondolkodáslépéseit, módjait. Vagy az etika esetében a döntéseinketbefolyásoló kölcsönösségi elv tanításánál nem az a cél, hogytananyag legyen Kant A gyakorlati észkritikája című műve,hanem, hogy a szerző művéből megfelelően kiválasztotttananyag alapján a tanuló megismerje és adott esetbenalkalmazni tudjadöntéseimeghozatalánálamásikember (vagyminden ember) szempontjainak a figyelembevételét. Afilozófiának és az etikának, ehhez a sajátos jelleghez igazodvakell kialakítania a tananyagát. Ez csak akkor lehetséges, hamegvan a megalapozott, rendszerezett, jól felépítettdiszciplináris„háttér”.Ebbenazesetbenlehetjól„kiválasztani”afilozófia és az etika, mint tudomány anyagából a megfelelő,hatékony,eredménytelérőtananyagot.A következő fejezet a két tárgy tartalmi elemeinekmeghatározásáhozszükségesdiszciplinárisanyagottekintiát.Ezazért szükséges, hogy egy adott kerettantervi előíráshozmeglehessentalálniatématörténetiéstematikuskapcsolódását,amelyhezígykönnyebbenlehetmódszertisválasztani.

 

23  

AjánlottirodalomAlexandrovAndrea,ÉgerGyöngyi,FenyődiAndrea,JakabGyörgy(szerk.) 2015. Tanári szemmel. Az erkölcstan tantárgyról… ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

AzEurópaiParlamentésTanácsajánlása (2006.december18.)az egész életen át tartó tanuláshoz szükségeskulcskompetenciákról (2006/962/EK). http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0010:0018:hu:PDF2016.augusztus10.

BábosikIstván2004.Neveléselmélet.Budapest,OsirisKiadó.

BalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

Blake,N.–Smeyers,P.–Smith,R.–Standish,P.(Ed.)2003.TheBlackwellGuide to thePhilosophyofEducation.Malden,Oxford,Melbourne,Berlin,BlackwellPublishing.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Homor Tivadar 2015. Korszerűség az erkölcstan/etikatanításában,InIskolakultúra.2015.10.127‐138.

Hügli, Anton 1999. Philosophie und Pädagogik. Darmstadt,WissenschaftlichenBuchgesellschaft.

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

KormosJózsef,PálvölgyiFerenc(szerk.)2015.Aközneveléscéljaiés fejlesztési területei.Pedagógiai tanulmányok.Piliscsaba,PPKEBTK.

Kron,FriedrichW.2003.Pedagógia.Budapest,OsirisKiadó.

 

24  

Lányi András 2012. Erkölcsóra az iskolában. In Új PedagógiaiSzemle.2012.4‐6.93‐94.

NagyJózsef2010.Újpedagógiaikultúra.Szeged,MozaikKiadó.

NAT I.1.1.http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf2016.augusztus10.

Nida‐Rümelin, Julian‐Spiegel, Irina‐Tiedemann, Markus (Hg.)2015.HandbuchPhilosophieundEthik I.DidaktikundMethodik.Padernbor,FerdinandSchöningh.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola.

PappMiklós2015.Mozaikkövekazerkölcsineveléshez.Budapest,ÚjEmberKiadó.

Wiater,Werner2011.Ethikunterrichten.Stuttgart,KohlhammerWerlag.

 

25  

II. Afilozófiaésazetika,minttudományII/1. AtudományrólAtudományszóamagyarbanisatudásszóbóleredeztethető.9Ezmegfigyelhető az európai nyelveknél is lásd: a németWissenschaft, a latin scientia, és ebből származóan az angolscience, az olasz Scienza, … . A tudás az ismeretek birtoklásátjelenti. Az ember többféle módon és sokféle tudást szerezhetmeg a hétköznapi élete során. Azonban ez a tudáshalmaz nemlesz feltétlenül tudomány is egyben. Ezen tudáselemeklegtöbbször ellentmondanak egymásnak és a megszerzésükmódja sem mindig határozható meg világosan. A hétköznapitudás személyes jellegű, sokszor a lelkiállapottól függő egyedi,egyénre,énrevonatkoztatotttudás.Lehetővétesziéselősegítiazadottemberéletvitelét,denemalkalmazhatóáltalánosan.10A tudomány a módszeresen megszerzett és rendszerezett,megbízható, általánosan elfogadott tudás összessége. Atudomány nem csak kuriózum, vagy a tudósok magánügye,hanem rendkívül fontos szerepet tölt be az emberi társadaloméletében, mert eredményei általában mindenki számáraelfogadhatóak,megbízhatóakéstárgyilagosak.„Atudományosobjektivitásnemabsztraktfilozófiaierény,hanemolyan kulturális norma, amely a társadalmi gyakorlatszövevényébenölttestet.Azobjektivitástesziatudománytigazánértékessé a társadalom számára, és ez a tulajdonság egybengarancia amegbízható, az érdekeket nem kiszolgáló tudásra. A                                                            9 lásd a tudományról és a filozófiáról Kormos József 2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK,13‐66.10 lásd: Csepeli György 2001. A hétköznapi tudás. In BrezsnyánszkyLászló – BudaMariann (szerk.) 2001.Aneveléstudomány értelmezései.Debrecen,DebreceniEgyetem,23‐24.

 

26  

tudománynak egyedülálló szerepe van a ténybeli vitákeldöntésében. Ez nem abból adódik, hogy különleges racionálisvagy szükségképpen birtokában van az igazságnak. Azért van,mert az anyag természetével kapcsolatos kérdésekben tekintélytszerzett magának részre nem hajlásával. A demokratikustársadalom bonyolult szövetét ebben az objektivitásban valóbizalom tartjaössze.a tudomány,mintobjektívdöntőbírónélkülsoktársadalmikonfliktust,csakpolitikaibeavatkozássalvagynyílterőszakkallehetnefeloldani.”11A tudományos ismeretszerzés mindig meghatározott,körülírható módon történik. Maga a módszer az egyestudományoknak megfelelően változhat, de megfogalmazhatóakáltalánosan érvényes tudományos módszerbeli elvárások. Atudományos módszereknek ellenőrizhetőeknek és ezértmegismételhetőeknek kell lenniük. A módszertől elvárhatóegyfajta következetesség, logikai precizitás, koherencia éskonzisztencia. Vagyis a módszer részelemei, eljárásai, „lépései”pontosak, egymással összefüggőek és ellentmondásmenteseklegyenek.Vannaktudományokmelyeknélazinduktívmódszerésatapasztalatszerzésakiemeltebb(pl.fizika)ésvannakolyanok,amelyeknél a deduktívmódszer és az elméleti tevékenység (pl.matematika).A tudományokat módszerűk és tárgyuk alapján többféleszempontból lehet csoportosítani. A legelfogadottabbcsoportosításakövetkező:

Elméleti(absztrakt)tudományok.Amelyeknemkonkrétdolgokkal,tárgyakkalfoglalkoznak,hanemelvont,tisztafogalmakkal és elméleti, strukturális kérdésekkel.Legjobbpéldaehhezamatematikaésalogika,deegyestudományok esetében is találkozhatunk ilyenrészterülettelpl.elméletifizika,elméletiszociológia,….

                                                            11 Ziman, John1996. ’Post‐academic Science’: ConstructingKnowledgewithNetworksandNorms. InScienceStudies9.488. idéziFehérMárta2007. Tudományról és tudományfilozófiáról. In Boros Gábor (szerk.)2007.Filozófia.Budapest,AkadémiaiKiadó,1327.

 

27  

Tapasztalati (empirikus) tudományok. Amelyek azembertkörülvevő,tapasztalhatóvalóságotvizsgálják.

Atapasztalatitudományoktovábbifelosztása:

Természettudományok. Az embert körülvevő élő ésélettelentermészetetkutatják.pl.fizika,biológia,kémia,….

Társadalomtudományok. Az emberi társadalmiközösségi létével kapcsolatos területet vizsgálják pl.történelem,szociológia,közgazdaságtan.

Bölcsészettudományok (humántudományok). Az emberkülönbözőtevékenységétvizsgálótudományokpl.etika,esztétika,….

A társadalom‐ és a bölcsészettudományokat gyakranszinonimaként használják, vagy egymás résztudományakéntsorolják be. A mai tudományos közéletben már inkábbhasználatosfőkéntazangolszakirodalombanaSocialSciencesésaHumanitiesmegkülönböztetés,amimindenképpenindokolt.„Atársadalomtudományoknakésabölcsészetitudományoknakmindtartalma, mind kutatási módszerei, mind kutatás‐szervezésük,mind a kutatási eredmények értékelési eljárásai, mind pediggyakorlatialkalmazhatóságukeltéregymástól.”12A mai korban a tudományok gyors felhasználása, egyreerőteljesebbgyakorlatialkalmazásaésakülönbözőtudományokezen okokból történő kapcsolódása két új tudománycsoportottettszükségessé:

Alkalmazott tudományok. Valamely hagyományosértelembe vett tapasztalati tudomány gyakorlatifelhasználásával,alkalmazásávalkapcsolatoskérdéseketkutatják pl. kertészettudomány, elektronika,reklámpszichológia,….

Interdiszciplináris tudományok. Tudományközi,határterületi kérdésekkel foglalkoznak. Ma talán a

                                                            12 Enyedi György 2004. A bölcsészeti és a társadalomtudományok aMagyarTudományosAkadémián.InMagyarTudomány.2004/12.1382.

 

28  

legdinamikusabban fejlődő tudományok pl. biofizika,szociálpszichológia,kognitívtudomány,….

A tudományoknemzetközi felosztásához azUNESCO1973‐

ban kiadott javaslatát, a Tudomány és Technika NemzetköziTerminológiai Szabványát (InternationalStandartNomenclaturefor Fields of Science and Technology) veszik figyelembe. A„tudomány fája” 24 főtudományt, 221 tudományt és ezen belül1995altudománytsorolfel.EbbenaFilozófiaésazEtikaiskülönfőtudománykéntvanbesorolva.

 

29  

Atudományfája13

                                                            13 Brezsnyánszky László – Buda Mariann (szerk.) 2001. A

 

30  

A magyar tudományos életben mérvadó a Magyar

Akkreditációs Bizottság 2008/8/II.2. számú határozata, amely2009.01.01‐énlépetthatálybaésadoktoriiskoláklétesítésénekés működésének akkreditációs bírálati szempontjaittartalmazza.14 Itt a bölcsészettudományok (Humanities) köztönállóan szerepelnek a Filozófiai tudományok (Philosophy) ésezenbelültalálhatóazEtika(Etics).

1.Természettudományok NaturalSciences1.1.Matematika‐ésszámítástudományok

Mathematicsandcomputersciences

1.2.Fizikaitudományok Physicalsciences1.3.Kémiaitudományok Chemicalsciences1.4.Földtudományok Earthsciences1.5.Biológiaitudományok Biologicalsciences1.6.Környezettudományok Environmentalsciences2.Műszakitudományok Engineeringandtechnology2.1.Építőmérnökitudományok Civilengineering2.2.Villamosmérnökitudományok Electricalengineering2.3.Építészmérnökitudományok Architecturalengineering2.4.Anyagtudományokéstechnológiák

Materialsciencesandtechnologies

2.5.Gépészetitudományok Mechanicalengineering2.6.Közlekedéstudományok Transportationengineering2.7.Bio‐,környezet‐ésvegyészmérnökitudományok

Bio‐,environmental‐ andchemicalengineering

2.8.Informatikaitudományok Informatics2.9.Agrárműszakitudományok Agriculturalengineering2.10.Katonaiműszakitudományok Militaryengineering

                                                                                                                  neveléstudományértelmezései.Debrecen,DebreceniEgyetem,343.14AMAB2008/8/II.2.számúhatározata(http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=148 2012.

augusztus4.)

 

31  

3.Orvostudományok Healthsciences3.1.Elméletiorvostudományok Theoreticalmedicine3.2.Klinikaiorvostudományok Clinicalmedicine3.3.Egészségtudományok Healthsciences3.4.Gyógyszerészetitudományok Pharmaceuticalsciences3.5.Sporttudományok Sportssciences4.Agrártudományok Agriculturalsciences4.1.Növénytermesztésiéskertészetitudományok

Cropproductionandhorticulture

4.2.Állatorvositudományok Veterinaryscience4.3.Állattenyésztésitudományok Animalhusbandry4.4.Élelmiszertudományok Foodsciences4.5.Erdészetiésvadgazdálkodásitudományok

Forestryandwildlifemanagement

5.Társadalomtudományok Socialsciences5.1.Gazdálkodás‐ésszervezéstudományok

Businessandmanagement

5.2.Közgazdaságtudományok Economicscience(s)5.3.Állam‐ésjogtudományok Legalstudies5.4.Szociológiaitudományok Sociology5.5.Politikatudományok Politicalscience(s)5.6.Hadtudományok Militarysciences5.7.Regionálistudományok Regionalstudies5.8.Média‐éskommunikációstudományok

Mediaandcommunicationstudies

6.Bölcsészettudományok Humanities6.1.Történelemtudományok History6.2.Irodalom‐éskultúratudományok

Literaryandculturalstudies

6.3.Nyelvtudományok Linguistics6.4.Filozófiaitudományok Philosophy6.5.Neveléstudományok Educationalsciences6.6.Pszichológiaitudományok Psychology

 

32  

6.7.Néprajzéskulturálisantropológiaitudományok

Ethnography,folkloreandculturalanthropology

6.8.Művészettörténetiésművelődéstörténetitudományok

Historyofartandculture

6.9.Vallástudományok Religiousstudies7.Művészetek Arts7.1.Építőművészet Architecture7.2.Iparművészet Design7.3.Képzőművészet Finearts7.4.Színházművészet Dramaandtheatre7.5.Film‐ésvideoművészet Motionpictureandvideoarts7.6.Zeneművészet Music7.7.Tánc‐ésmozdulatművészet Danceandeurhythmics7.8.Multimédiaművészet Multimediastudies7.9.Művészet‐tudomány(zárójelbenaművészetiágmegjelölésével)

PhDinarts(....)

8.Hittudományok Theology

 

33  

II/2. Afilozófia,minttudományAfilozófiagörögeredetűszó(φιλοσοφία)jelentése:abölcsességszeretése,kedvelése.Afilozófuspedigabölcsességkedvelője.Aphiloszvalaminekakedvelőjeésaszophiabölcsességszavakbólszármazik. A philoszophosz kifejezés első használójakéntHérakleitoszt (kb. Kr. e. 535–475) tartjuk számon „Nagyon sokmindent kell tudnia annak, aki bölcsességszerető ember.”15Eredetilegaszónemisannyiratudományt,mintinkábbegyfajtaéletmódot, életformát fontosnak tartó embert jelentett. Akineknem a dicsősség, nem a vagyon kedvelése (philotimia,philargüria), hanem a bölcsesség kedvelése volt alegkívánatosabb. A bölcsességkedvelője, a philoszophosz olyanvalaki, aki amegismerést, a tudást tartja fontosnak és egyfajtakíváncsiság, tudásszomj, a „bölcsesség vágya” jellemzi.16 Aphiloszophosz nem tudatlan, hiszen tudja, hogymit nem tud éstudja, hogy mit szeretne megismerni, ismeri saját tudásánakhatárait és korlátait. Ugyanakkor nem is tudós, bölcs teljesmértékben soha, hiszen pont a tudás, a bölcsességmegszerzésénekavágyajellemzi.A szophia eredetileg tudást, ügyességet jelentett, amelyvalamilyen mesterség, tevékenység gyakorlásához szükséges.MajdKr.e.aVI.századtólazatudást,bölcsességetjelölte,amelyazéletvitelhezszükséges(életbölcsesség).Aszophosz,abölcsazaz ember, aki jártas az élet alapvető dolgaiban. Tehát nemannyira az élet egyes dolgaiban (mesterségeiben), hanemáltalábanvagyegyetemesenértveazéletdolgaiban.Ilyen„dolgai”azéletnek:

                                                            15 Hérakleitosz B35. In Simon Endre (szerk.) 1966. FilozófiatörténetiszöveggyűjteményI.Budapest,Tankönyvkiadó,30.16lásdBor,Jan–Petersma,Errit(szerk.)2010.Képesfilozófiatörténet.Agondolatképzelőereje.Budapest,Typotex,16.

 

34  

Azemberéleténekeredete,oka Azemberéleténekcélja Azemberéleténekösszefüggései,kapcsolódásai Azemberéleténeklényege Azemberéleténekértékei(igazság,jóság,szépség,…) Azemberiéletlehetőségei,meghatározottságaiA philia, kedvelés, szeretés pedig leginkább a barátság

értelemben volt használatos, a barátok szeretete értelemben,akik jókedvűen, örömmel, kényszer nélkül szeretnek együttlenni. Szemben a szeretés, szeretet egyéb használataival pl.erósz, agapé, ámor. A philoszophosz tehát az az ember, akiörömmel, jókedvűen, kényszer nélkül foglalkozik a bölcsséggel,vagyis a tudás megszerzésével. Már a filozófia kezdeténél agörögnél felmerült az a kérdés, hogy ha a filozófia valamiféleegyetemestudásratörekszik,éseztatudástnemadicsőségvagya vagyon szempontjából akarja megszerezni, akkor van‐e afilozófiának valamiféle gyakorlati haszna. Ahogy ezt ma issokszormegfogalmazzák:„Afilozófiárólgyakranhiszikazt,hogyszükségtelen,agyakorlatszempontjábólhaszontalanluxus.”17Természetesenafilozófiáról2500évestörténetesorántöbbfélemeghatározás született, amely tükrözte az adott kor, ill. szerzőlátásmódját,véleményét(lásdaFilozófiatörténetrésznél).Általánosanakövetkezőmeghatározásadható:A filozófia a tudás, az ismeret megszerzésére törekszik. Olyantudás megszerzésére, amely közvetlenül vagy közvetve azemberre, az ember életvitelére vonatkozik. Olyan tudásmegszerzésére, amely általánosan, egyetemesen érvényes. Azt,hogy ez az ismeret, tudás mire irányul – vagyis, hogy mi afilozófia tárgya, témája – jól jelzik a filozófia alapvető szavai:eredet, alap, ok, cél, lét, lényeg, valóság, szabadság,szükségszerűség,összefüggés,igaz,jó,szép,….

                                                            17„Philosophy isoftenthoughttobeanunnecessary impractical luxury.”Shand, John (Ed.) 2003.FundamentalsofPhilosophy.London andNewYork,Routledge, 2. (A továbbiakban amennyibenkülönnincs jelölve afordításokaszerzőtőlszármaznak.)

 

35  

A filozófiai gondolkodásnak, a filozófiai tudományoknak ajellemzői:

Strukturáltság, rendszerezettség. Tudományoseredményeit valamilyen séma szerint kapcsolja, illesztiegymáshoz. Ismereteit egy egészben, egy rendszerbenpróbáljaösszerakni.

Logikusság. Ismereteit következetesen, koherensen,konzisztensenrendszerezi.

Dialektikusszemlélet.Adolgokat, jelenségeket,vagyisalétezőket nem egyoldalúan, hanem ellentéteikegységébenlátja.

Történetiség.Afilozófiafontosnaktartjasajáttörténetét,hagyományát.Afilozófiaeredményeinélnemannyiraazújdonság,afejlődésafontos,hanemazegyesismeretekösszekapcsolódása,egymásraépülése.

Igazolhatóság. Eredményeit, állításait tapasztalatitényekkel vagy elégséges argumentummal tudjaalátámasztani.

Objektivitás, tárgyilagosság. Eredményei ne személyes,kutatói elfogultság vagy előítélet, előfeltevés alapjánszülessenek,hanemáltalánosanlegyenekérvényesek.

Egyetemesség. A filozófia az ismereteit nem az egyediesetekre, az egyes emberre vonatkoztatja, hanemáltalános,egyetemesmegállapításokratörekszik.

Realizmus. Filozófiailátásmód.Necsakatapasztalatidolgot„lássa”,

hanemaztisami,mögöttevan.Platónnálfigyelhetőmegkifejezetten ez a fajta látásmód, aki nem csak a dolgot,hanemamögöttelévőideát,eszmétis„látta”.

Kritikus jelleg. Eredményeit mindig kritikának veti alá.Az újabb módszerek, vagy eredmények alapján sajátelméleteitfelülvizsgálja.

Nyitottság.Megfelelőérvekalapjánazújnak,amásnak,ameglévőeredménytőleltérőnekazelfogadása.

Érdemes megnézni néhány ma használatos filozófiameghatározást:

 

36  

„A filozófiaadolgotmagát tekintve:azemberiésznekavalóságegészérevonatkozó,avégsőokokighatolóismeretét,különösenazember létére és mibenlétére vonatkozó tudását jelenti. … Afilozófia feladata pontosabban körvonalazható, ha a többitudománnyal állítjuk szembe. Hozzájuk hasonlóan a filozófia isokokra vonatkozó tudás, de tőlük teljességgel eltérő jellegű.Minden más tudomány résztudomány (szaktudomány), mivel avalóságnak egy szeletére korlátozódik, és pusztán az e körben(vagyis viszonylagosan) érvényes végső okokat kutatja. Ezzelszembena filozófia egyetemes tudomány,mivela valóságnakazegészét fogja át, ennélfogva pedig egyáltalában mindenfélevalóságosan létezőnek az okaihoz, vagy mondhatjuk úgy is, azabszolútvégsőokokighatol.”18

„A filozófiai vizsgálódás célja,hogybetekintéstnyerjünka tudás,az igazság, az ész, a valóság, a jelentés, az elme és az értékekkérdéseibe.”19Filozófia:„Amásramárvisszanemvezethető,végsőelőfeltevésekalaptudománya.A létezők érzékfelettiösszetevőit,összefüggéseit,végső alapját kutatja az ész természetes fényében. Általános, avalóságegészéreérvényesnektartottnézeteketfogalmazmeg.”20„A filozófia az egészként fölfogott tapasztalati valóságlehetőségénekfeltételeitkutatókritikaitudomány.”21Filozófia: „a természet, a társadalom és a gondolkozáslegáltalánosabbtörvényeitkutatóésrendszerezőtudomány”22

                                                            18 Brugger, Walter (szerk.) 2005. Filozófiai lexikon. Budapest, Szent

IstvánTársulat,160‐161.19 Grayling, A. C. (szerk.) 1997.Filozófiai kalauz.Budapest, AkadémiaiKiadó,11.20 Zimányi Ágnes 2004. Filozófiai meghatározások gyűjteménye.Kecskemét,KordaKiadó,37‐38.21 Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder

KiadóKft,38.22 Bakos Ferenc (szerk.) 2003. Idegen szavak és kifejezések szótára.Budapest,Akadémiaikiadó,203.

 

37  

„Afilozófiaigazitartalmaszerintsajátoslátásmódésbeállítódás,mert túllép a hétköznapi, mindennapi gondolkodáson ésmagatartáson, amelyet az esetlegesség, a következetlenség, aszokásszerűségésakritikátlanság jellemez.Eza»rácsodálkozás«(thaumadzein)képességévelveszikezdetét,amelyrePlatón (Kr.e.427‐347)mutatott rá.A rácsodálkozással új világ nyílikmeg azember előtt, aki képes lesz rákérdezni a dolgok lényegére ésértelmére.”23„A filozófia egy sajátos kultúrterület, amely a gondolkodásilehetőségek vizsgálatára, a gondolkodás mechanizmusaifeltárására, a világban zajló folyamatok mindenkoriújragondolására, differenciáltabb módon történő bemutatásáratörekszik. A filozófusban a világmegértés, illetve az önmegértésigénye munkál, a végső valóság meglelését megmagyarázásáttekintifeladatának.Afilozófus,akiafizikaiésalelkivalóságvégsőhatárának,adolgokalapjának,okánakfelderítésérevállalkozik,avilágotegységeskéntértelmezi.”24„A filozófia egy intellektuális kaland, amely egybenmegvitatásaazoknakalegfontosabbdolgoknak,amitazéletünkkeltehetünk.…A filozófia az, ami akkor történik, amikor elkezdeszmagadról/magadértgondolkodni.”25„A filozófia értelmezhető egyrészt tanként vagy elméletként,másrészt sajátos életbölcsességként vagy tevékenységként.Amennyibenahangsúlyatevékenységrehelyeződik,úgyafilozófiaaz igazságra való törekvésként határozható meg. … Tágabb

                                                            23 Frenyó Zoltán2016. A filozófia tankönyve. Budapest, Szent IstvánTársulat,15.24 Áron László – Jócsák Mária – Kalmár Zoltán – Kerner Anna 2008.

Filozófia.Budapest,ÁronKiadó,7.25 „Philosophy is a great intellectual adventurawhile at the same time

what itdiscusses isoneofthemost importantthingswecandowithour lives.…Philosophy iswhathappenswhenyou start thinking foryourself.” Shand, John (Ed.) 2003. Fundamentals of Philosophy.LondonandNewYork,Routledge,1és2.

 

38  

értelembenafilozófiaazonosegyfajtavilágképpel.Bárafilozófiaugyanazon a tématerületeken belül vizsgálódik, azonban amegközelítésmódjában különbözik a világképtől. Mindkettőnekugyanúgy a valóság, mint egész a tárgya – a valóság alapja,értékei, az ember helyzete a valóságban, ismeretei – az embercselekvési lehetősége, jogai és kötelességei. De a világkép csakbemutategyátfogószemléletet,afilozófiaazonbanelméleteketésmegfelelőérvelésimódokatfejlesztettki.”26

                                                            26 „Philosophie läst sicheinerseitsalsLehreoderTheorie,anderseitsalsdiebesondereLebensweiseoderTätigkeitdesPhilosophieauffassen.Liegtder Hauptakzent auf der Tätigkeit, kann Philosophie als Streben nachWahrheitumschriebenwerden.… Imweitesten Sinn istPhilosophiemitWeltanschauung identisch.Die Philosophie bewegt sich zwar innerhalbdesselben Gegenstandsbereichs wie die Weltanschauung, unterscheidetsich jedoch in der Zugangsweise. Gegenstand ist in beiden Fällen dieWirklichkeit als ganze – ihre Grundlage, die Werte, die Stellung desMenschen, seine Erkenntnis – und Handlungsmöglichkeit sowie seineRechte und Pflichten. Während aber die Weltanschauung eineganzheitlicheSichtnurdarlegt,werden inderPhilosophieTheorien,d.h.entsprechendeArgumentationsweisenentwickelt.”HügliAnton–LübckePoul (Hg.) 1997. Philosophielexikon. Reinbek bei Hamburg, RowohltTaschenbuchVerlag,491.

 

39  

AfilozófiatudományaiTöbb olyan tudományt ismerünk, amelyekről az az általánosmegállapítás, hogy filozófiai tudományok. A filozófia történetesorán többféle felosztás történt a filozófiai tudományokatilletően. Sok filozófus, ill. filozófiai irányzat már a felosztássaljelezniakartaasajátfilozófianézeteinekjellegét.Afelosztásmégmasemlezártvitájánakazismertetésehelyettcélszerűegyolyansémát bemutatni, amely egy filozófiai bevezetés szempontjábólérthető, logikus és megfelel az filozófiáról kialakított általánosfelfogásnak.A filozófiát ezen szempontok alapján a filozófiatörténetre, a„bevezető, bemeneti” tudományokra és a „tényleges” filozófiaitudományokra valamint a „kivezető, kimeneti” tudományokralehetfelosztani.A„bevezető,bemeneti”tudományoka logikaésaz ismeretelmélet. Ezek a tényleges filozófia előkészítői. Afilozófiai tevékenység, a gondolkodás előtt tisztázni kell agondolkodás mikéntjét, módját (logika) és azoknak azismereteknek a létrejöttét, amelyekről gondolkodunk,filozofálunk(ismeretelmélet).A„tényleges”filozófiaitudományametafizikaésabelőleszármazószakmetafizikák(szakfilozófiák).A tényleges filozófiai tevékenység az általános, elvi, elméletikérdések tisztázását jelenti (metafizika), valamint a sokfélespeciális terület elvi, elméleti kérdéseinek a megválaszolásikísérletét (pl. nyelvfilozófia, társadalomfilozófia, jogfilozófia,vallásfilozófia, …). A „kivezető, kimeneti” tudományok pedig azetika és az esztétika. A tényleges filozófiai tevékenységeredményeazembercselekvése(ennekelveitvizsgáljaazetika),ill.azemberalkotómunkája(ennekelveitvizsgáljaazesztétika).A filozófiai tudományok ilyen jellegű felsorolása lehetővé tesziegy didaktikai szempontból jól használható hasonlatalkalmazását is. A hasonlat alapján amennyiben a filozófiaművelését, a filozofálást az emberi elme tevékenységének,működésének tekintjük, úgy–akár csak egyműszaki szerkezetpl. a számítógép esetén – egy érthető séma vázolható fel.Érdemes előszörmegnézni az elmeüresjáratiműködését, hogy

 

40  

működikazemberielme,vagyisazt,hogymiképpengondolkodikaz ember – ennek a tudománya a logika. Majd pedig meg kellvizsgálni,hogymiképpenkerülnekbeazelmébeagondolkodáselemei,vagyishogyismerünkmegvalamit–ennekatudományaaz ismeretelmélet. Amennyiben megvannak a gondolkodáselemei, megtörténhet a tényleges gondolkodás, a filozofálás,amikor elméleteket hozzunk létre különböző területekről –ennek tudományai a metafizika és a belőle származószakmetafizikák, amelyeket „birtokos eset filozófiáknak” isneveznek, mert valaminek a filozófiáját jelentik(tudományfilozófia, természetfilozófia, nyelvfilozófia,vallásfilozófia, társadalomfilozófia, jogfilozófia,művészetfilozófia,…).Ezutánmegkellvizsgálni,hogymiazelmeműködésének a “kimenete”, mi a gondolkodás, az elmélkedéseredménye. Az elmélkedés, az elmélet létrehozása az embericselekvést, az emberi alkotást eredményezi – ezeknek atudományaazetikaésazesztétika.Filozófiaitudományok:

Filozófiatörténet Bevezető, bemeneti filozófiai tudományok (Logika,

Ismeretelmélet) Tényleges filozófiai tudományok (Metafizika,

Szakmetafizikák (Szakfilozófiák) pl. Nyelvfilozófia,Vallásfilozófia,Társadalomfilozófia,…)

Kivezető, kimeneti filozófiai tudományok (Etika,Esztétika)

 

41  

Afilozófiaitudományok

 

42  

 

43  

FilozófiatörténetA filozófiának, mint minden tudománynak az egyik első ésalapvetőágaasajáttörténete,vagyisafilozófiatörténet.Talánafilozófiaesetébenatörténetnekmégjelentősebbaszerepe,mivelafilozófusok,ill.afilozófiaiirányzatokegymáshozkapcsolódnak,cáfolják, igazolják, kiegészítik egymást. A filozófiában nemannyiraafejlődésen,ahaladásonvanahangsúly,haneminkábbakülönbözőkorokbanfelmerülőkérdésekenésazazokraadottválaszokon, ezek a kérdések és válaszok pedig sokszor nagyonhasonló jellegűek. A filozófiában nem gyakoriak a teljesen újelméletek, mindig fontos a filozófiatörténeti kapcsolódás. „Agyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tisztán tudományosfilozófusrangjárapályázokcsakritkán jártaksikerrel,amikorazész állítólag történetiségtől mentes »forrásaira« kívántakszorítkozni.”27 Így egy adott filozófiai téma jobb megismerésétpontannakfilozófiatörténetianalízisetesziérthetővé.A filozófiatörténet összefügg a tudomány, a művészet, a vallástörténetével is, és segíti ezen területek jobb megismerését,megértését.„A bölcselettörténet a filozófia tanulmányozásához nyújtottsegítség mellett művelődéstörténeti ismereteinket is bővíti. Afilozófia valóságegészre irányuló szemléletében összefutnak egy‐egy kor szellemi áramlatainak, művelődési és világnézetiirányainakstársadalmiviszonyainakhatósugarai.A filozófiátazőszkultúrával való szerves egysége alapján a »kultúraönreflexiójának« nevezik: a kulturális életet mozgató célok,értékek,eszméköntudatosértelmezőjeéskifejezője.”28

                                                            27 .Rée, Jonathan (szerk.) 1993. Filozófiai kisenciklopédia. A nyugatfilozófiájaésfilozófusai.Budapest,KossuthKönyvkiadó,118.28BolberitzPál–HosszúLajos2004.Bölcselettörténet.Budapest,SzentIstvánTársulat,11.

 

44  

Afilozófiatörténetkorszakai: Akeletibölcselet(indiai,kínai)~ie.1500 Agörögfilozófia(preszokratikus,klasszikus,hellenizmus);~

ie.VI‐isz.IV.sz. Aközépkorifilozófia(patrisztika,skolasztika);~I‐VIII.sz.és

VIII‐XV.sz. Az újkori filozófia (reneszánsz, racionalizmus, empirizmus,

felvilágosodás,németidealizmus)XV‐XIX.sz.elsőfele A modernkori filozófia (kontinentális, angolszász‐amerikai,

…);XIX.sz.másodikfeleésaXX.sz. Akortársfilozófia(újkísérletek,posztmodern,…);A korszakok felosztása általánosan így elfogadott, de ez afelosztás nem mindig pontos, átfedéseket, néhakövetkezetlenséget is tartalmaz. Pl. a korszakváltás határainehezen meghatározhatóak (kérdés hogy történelmieseményhez, személyhez vagy műhez kapcsolhatóak‐e); ahellenizmus (késő antik) és a patrisztikus filozófia közöskorszakot is jelent, de tartalmában eltérő; vagy a skolasztikakorábannemmindenfilozófia,ésfilozófuskötődöttazegyetemioktatáshoz, ill. a skolasztikus módszerhez; a modernkori és akortárs filozófia felosztása, csoportosítása már a történelmi„közelség”miattisnehezebb.

 

45  

 

46  

Akeletibölcselet~Kr.e.1500‐től.A filozófia történetében nem mindig kerül külön sor atárgyalására,mivelnemannyiraönállófilozófia,mintagörög,ésjellegében is inkább a keleti vallásokhoz kötődik, de kérdései,válaszai filozófiai témákhoz iskapcsolódnak,ezenkívülahatásaisjelentősafilozófiára.

1. Az indiai filozófia gondolatai a Védákban (~Kr. e.1500) és az azokat magyarázó Upanisadokban (Kr. e.800‐500)találhatóak. Az indiai filozófia – ellentétben az inkábbismeretelméleti, metafizikai jellegű európaival szemben –meditatív, metafizikai jellegű. Főbb gondolatok: a természetkörforgása, a lélekvándorlás, a brahman (~ világegész) és azátman(~egyediség)egysége, ameditáció,azaszkézis,avégsőmegszabadulásról szóló tan (móksa, nirvána), … . Jelentősszemélyek: Jádnyavalkja (~Kr.e.800és600között),MahávíraDzsina(Kr.e.VI.század),Buddha(Kr.e.566‐486),Nágárdzsuna(~200körül)….

2. A kínai filozófia inkább etikai, államfilozófiai jellegű.Fontos a harmóniára, az összhangra törekvés, ahagyománytisztelet.Főbbgondolatok:akételv,adualizmus(Jin‐Jang, aktivitás‐passzivitás, értelem‐anyag, …), harmónia,mértéktartás, összhang, tekintélytisztelet, a tao (út, elv, …), a„nem‐cselekvés’,azelfogadás,….Jelentősszemélyek:Konfuciusz(Kr.e.VI‐V.század),Lao‐ce(Kr.e.V.század),ZouJan(Kr.e. III.század),TungCsung‐suKr.e.II.század),….Az indiai és a kínai gondolkodásmellett fontos az egyiptomi, amezopotámiai,aziránikultúrahatásais.

Agörög(antik)filozófia~Kr.e.VI‐Kr.u.IV.sz.A filozófiai gondolkodás a görög kultúrában alakult ki ennektöbb oka is lehet: a görög nyelv (kifejező, „hajlékony”, több

 

47  

jelentésűszavak,…),agörögföldrajziadottságok(atengermiattfontos lesz a kereskedelem, ez elősegíti a sokszínűséget, mivelsokféle kultúrával kerülnek kapcsolatba; harmonikus,kiegyensúlyozott az éghajlat és gazdag, sokféle a földrajzikörnyezet), a görög társadalom „igényli” a filozófusokat, afilozofáló embereket. (szükség van tanítókra, szervezőkre,szónokokra, politikusokra, …), a görög vallás (a mitologikus,meseszerű jelleg, az antropomorf istenekmiatt szükség van azértelmi,filozofikusmagyarázatokrais).Agörögfilozófiaáltalánosjellemzői:

értelmes, logikus összefüggéseket, törvényeket keres(„logosz”szemlélet,jelleg;λόγος=értelem,szó,elv,…),

az érthetőség, a kifejezés miatt szereti a hasonlatokat,képeket („eidosz” szemlélet, jelleg; ειδος = kép, lényeg,eszme,…),

a világban, a történésekben az összhangot keresi(„kozmosz”szemlélet,jelleg;κόσμος=rendezettvilág),

az igazságot akarja feltárni („aletheia” szemlélet, jelleg;άλήθεια=igazság,elnemrejtettség),

útmutatást akar adni az ember gyakorlati életében(„ethosz” szemlélet, jelleg; θoʊs = szokás, hagyomány,illem),

fontos számára a közösség, a városállam („polisz”szemlélet;πόλις=város).

Agörögfilozófiakorszakai:1. Preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia: (~ Kr. e.

VI‐V.század). Inkább a természet kérdéseivel foglalkoznak: azősanyag, az őselv, az ősok (arché), a mozgás, változás, akeletkezés,….Idetartoznak:Thalész,Püthagorasz,Hérakleitosz,Démokritosz,…,aszofisták(Prótagorasz,Gorgiasz,…).

2. A görög filozófia klasszikus korszaka: (~ Kr. e. IV.század) Az egymással mester‐tanítvány viszonyban álló „nagy”filozófusok kora. Szókratész (Kr. e. ~ 470‐399) a „bábáskodó”filozófus. Platón (Kr.e. 427‐347) az „idealista” filozófus.Arisztotelész:(Kr.e.384‐324)a„realista”filozófus.

3. A hellenisztikus filozófia: (~ Kr. e. III. – Kr. u. IV.század).Márinkábbazemberrelésatársadalommalkapcsolatoskérdésekkel foglalkoznak. Jelentős irányzatok: a sztoikusok

 

48  

(Seneca Kr.e. 4‐ Kr. u. 65, Marcus Aurelius 121‐180, …), azepikureusok(akertfilozófusai, alapítójukEpikuroszKr.e.342‐271), a szkeptikusok (eliszi Pürrhon Kr. e. ~ 360‐270, SextusEmpiricus ~200‐250, …), az újplatonizmus (~ II‐VI.század)AmmoniusSakkas(175‐242),Plótinosz(~204‐270),…).

Aközépkorifilozófia~I‐XV.század.A középkori európai filozófia szoros kapcsolatban áll akereszténység teológiájával. Fontos kérdése a hit és a tudásviszonya. Az alapvető témákban a keresztény vallás hatásafigyelhetőmeg(Isten,ember,világ,történelem,…).Aközépkorfelosztása:

1. Patrisztika, az egyházatyák (patres) kora (~ VIII.századig). Ekkor történik meg a keresztény tanok kiépítése,megszilárdítása és védelmezése az antik filozófiafelhasználásával. A patrisztika elnevezés inkább a filozófiábanhasználatos, gyakori apatrológiavagyazókeresztény irodalomelnevezés is. Az ókeresztény írok nyelve keleten a görög, szír,örmény, nyugaton pedig a latin. Kiemelkedő személyek: RómaiSzt. Kelemen (†102 korul), Antiochiai Szt. Ignac (†107 korul),Alexandriai Kelemen (150‐215 körül), Órigenész (~ 185‐254),Tertullianus (~160‐220) Nisszai Gergely (335‐394), NazianziGergely(329‐390),AranyszájúSzt.János(344‐407),Szt.Ambrus(330és340közt‐380),Szt. Jeromos(340és350közt‐420),Szt.Ágoston(354‐430),….

2. A skolasztika kora (~XV. századig). A scholasticus~iskolai latin szóból, mivel a filozófiával való foglalkozás aziskolában (az egyetemeken) történt. A filozófia „ancillatheologiae ~ a teológia szolgáló leánya”, feladata a valláskérdéseinek (a dogmáknak, a vallási tanításoknak ...) amagyarázata ( N.B. ez abban korban a világgal kapcsolatosminden egyes kérdést jelentette, vagyis a filozófia területerendkívül széles volt). Jelentős személyek: Eriugena (800‐877),Szt. Anzelm (1033‐1109), Abelard (1079‐1142), Szt.

 

49  

Bonaventúra (1222‐1274), Aquinói Szt. Tamás (1225‐1274),Johannes Duns Scotus (1265‐1308), Eckhart mester (1260‐1327),WilliamOckham(1285?‐1349),NicolausCusanus(1401‐1464),….

3.Azarabésazsidófilozófia.Ezenirányzatoknemálltakkapcsolatbanakeresztényteológiával,dejelentőshatástfejtetekki a skolasztika filozófusaira. Mindkét irányzat szinténerőteljesen kötődött a saját vallásának gondolataihoz. Jelentősszemélyek: arab filozófusok: Al‐Farabi (875‐950), Avicenna(980‐1037), Averroes (1126‐1198), …, zsidó filozófusok:Avicebron(1020‐1058),Maimonidesz(1135‐1203),….

Azújkorifilozófia(XV‐XIX.századelsőfele).Azújkorifilozófiakialakulásátésjellegétbefolyásolótényezők:ahumanizmus, a társadalom és a gazdaság átalakulása (afeudalizmusfelbomlása),apolgárosodás,aföldrajzifelfedezések,a könyvnyomtatás, a természettudományok fejlődése, areformáció, a vallás kritikája majd háttérbe szorulása, azindividualizmus,azemberfeléfordulás,….Irányzatok:

1.Areneszánsz.Jellemzőjeaz„újjászületés”aközépkorigondolkodás, életforma megkérdőjelezése. Racionalizmus ésirracionalizmus(tudományosság,okkultizmus,miszticizmus,…)egyarántjellemzi.Azemberhelyezielőtérbe(humanizmus)ésazantik hagyományokat eleveníti fel. Az új probléma felvetések,kérdések:atermészetfelfogásában,atudományosmódszereketilletően, a keresztény vallással és a politikai berendezkedésselkapcsolatban, … . Kiemelkedő gondolkodók: Marsilio Ficino(1432‐1499),NikolausKopernikusz(1473‐1543),FrancisBacon(1561‐1626),NiccoloMachiavelli(1469‐1527),….

2. A racionalizmus. Fő gondolata, hogy a valóság agondolkodás (az ész, ratio) segítségével megismerhető. Aracionalizmus (ésszerű, a latin ratio szóból) szerint az emberimegismerésforrásaazészésafogalmainkatapasztalatelőttés

 

50  

attól függetlenül is léteznek. A valóság a gondolkodás (az ész,ratio) segítségével megismerhető. A matematikát tekinti mintatudománynak. A középkor ismereteivel és módszereivelszembenazészismereteitésmódszeréthangsúlyozza.Azésznekvalómegfelelésttartjafontosnakmindenterületen(társadalom,gazdaság, tudomány, vallás,…). Pozitívuma: világos, határozott,rendszerezett, logikus, … . Negatívuma: merevség,rugalmatlanság; érzelmi, érzékszervi elemekháttérbe szorulása… . Képviselői: René Descartes (1569‐1650), Baruch Spinoza(1632‐1677),GottfriedWilhelmLeibniz(1646‐1716),….

3. Az empirizmus. A megismerés alapját az érzékitapasztalatban látta. Empiria=tapasztalás szóból ereed azelnevezése. A megismerésben a tapasztalás, az érzékszervekszerepét hangsúlyozza. Előnye a tényszerűség, tárgyszerűség,pontosság,hátrányaazelmélet,adedukcióelhagyása.Sőtateljesindukcióhozvalóragaszkodásszkepticizmustiseredményezhet.Képviselői: Thomas Hobbes (1588‐1679), John Locke (1632‐1704),DavidHume(1711‐1776),….

4.A felvilágosodás.Ahagyományoktólvalóeltávolodás,ahaladás, azésszerűség,a szabadsághangsúlyozása jellemzi.Ahumanizmus, a reneszánsz (főként a társadalmi élet, a kultúraterületén), a racionalizmus, az empirizmus (főként amegismerés, a tudomány területén) már mintegy afelvilágosodás „előkészítői” (de össze is kapcsolódnak). A XVII.század végétől elinduló felvilágosodás fontos jegyei: ahagyományelvetése;ahaladásban,fejlődésbenvalóhit;kritikusjelleg; az emberi jogok hangsúlyozása; liberalizmus(gazdaságban, politikában, gondolkodásban, magánéletben); azészszerepénekhangsúlyozása;deizmus;kereszténység(egyház)kritikája; szabadság, egyenlőség, testvériség; … . Jelentősszemélyek:GiovanniBattistaVico (1668‐1744),Voltaire (1694‐1778), Charles de Montesquieu (1689‐1755), Jean JacquesRousseau(1712‐1778),AdamSmith(1733‐1790),….

5.Anémetidealizmus.Anémet–ésegybenazeurópai–filozófia kiemelkedő korszaka, hatása ma is jelentős. A németidealizmus kialakulását és jellegét befolyásoló tényezők: afelvilágosodás, a francia forradalom, a protestantizmuselterjedése, a romantika, az alanyi szemlélet, a történelem

 

51  

felfogás, fontos a kor költőinek és íróinak a hatása (Goethe,Schiller, Herder), … . Kiemelkedő képviselői: Immanuel Kant(1724‐1804); Johann Gottlieb Fichte (1762‐1814); FriedrichWilhelmJosephSchelling(1775‐1854);GeorgWilhelmFriedrichHegel(1770‐1831).

Amodernkorifilozófia(XIX.századmásodikfeleésaXX.század).A modernkori filozófia kialakulását és jellegét befolyásolótényezők: a társadalmi, politikai változások; új eszmék:konzervativizmus, szocializmus, liberalizmus; nemzetállamitörekvések; a tudományok (biológia, fizika, történelem, …)fejlődése, új tudományok létrejötte (szociológia, pszichológia,informatika,…),atechnikaifejlődése,….Főbbirányzatok:

1. A XIX. század második felének filozófiái (ezeknagymértékben hatottak a XX. századi filozófiára): AugusteComte (1798‐1857) pozitivizmusa, Karl Marx (1818‐1883)Friedrich Engels (1820‐1895), Arthur Shopenhauer (1788‐1860), Sören Kierkegaard (1813‐1855), Friedrich Nietzsche(1844‐1900),….

2.EdmundHusserl(1859‐1938)fenomenológiája,amelya tudományosértelembenvett filozófiaáltalvizsgált jelenségeklényegénekvizsgálatimódjátírjale.

3.Azegzisztencializmus.Összefoglalónév,melyazokatagondolkodókat jelöli, akik elvetik az elvont elméleteket és akonkrétemberi létezést(egzisztenciát)vizsgálják.FontosSörenKierkegaard hatása és Martin Heidegger szerepe. Képviselői:KarlJaspers(1883‐1969),JeanPaulSartre(1905‐1980),GabrielMarcel(1889‐1973),….

4. A pragmatizmus Amerikai gondolkodási irányzat, azeurópai empirizmushoz kapcsolódik; William James (1842‐1910)Apragmatizmuscíműműveadjaazalapjátazirányzatnak.Az igazságfogalmátahasznosságraésasikerrevezetivissza.Avilágot nem lehet egyetlen, egységes elvből megmagyarázni,

 

52  

pluralisztikus,nyitottvilágotfeltételez.Nemazelméletek,hanemahasznosságaműködőképességafontos.….

5.Frankfurtiiskola.A30‐asévekbenjöttlétre,marxista,baloldali jellegű. Képviselői: Max Horkheimer (1895‐1973)Theodor Adorno (1902‐1969) kritikai elmélete az európairacionalista hagyomány egyesítése a marxizmussal. HerbertMarcuse (1898‐1979) Legismertebb műve Az egydimenziósember. A fennálló adottságok radikális tagadása, az emberegydimenziós, fogyasztói lény. A munkásság egydimenziós(fogyasztóilény)ezértaforradalmifeladatraképtelen,lázadásra,anarchizmusravanszükség.AkortársradikálisnyugatifiatalságfontosnaktartjaMarcusegondolatait.

6. Neopozitivizmus (logikai pozitivizmus). Apozitívizmus hagyományát a modern, matematikai logikaalkalmazásávalbővítették; fontosakazalábbihatások:BertrandRussell(PrincipiaMathemathica(1910‐13),LudwigWittgenstein(Logikai‐filozófiaiértekezés),GottlobFrege(Begriffsschrift.1879),Grundgesetze der Arithmetik. 1884). Főbb képviselői a „BécsiKör” tagjai (Moritz Schlick (1882‐1936), Rudolf Carnap (1891‐1971), Otto Neurath (1882‐1945), … . Szerintük a filozófia újfeladata a kijelentések logikai értelmének (értelmességének) avizsgálata (igazvagyhamisakijelentés).Egymondatnakelegetkell tennie a nyelv grammatikai és szintaktikai szabályainak ésverifikálhatónak(megfigyeléséstapasztalatútjánigazolhatónak)kell lennie. Logikai nyelvelemzés szükséges és a logikábanhasználatosnyelv(jelrendszer)létrehozása.

7.Analitikusfilozófia.Kapcsolódikaneopozitívizmushoz(gyakrankeverik isakételnevezést); logikaiésnyelvianalízist(elemzés) jelent, főleg angol nyelvterületen terjedt el. Idetartozik a „ordinary language philosophy” a hétköznapi nyelvfilozófiája is. Képviselői: Bertrand Russel (1872‐1970), GilbertRyle(1900‐1976),JohnL.Austin(1911‐1960),….

8.Neotomizmus.Anévakatolikusgondolkodókat jelzi,talántúláltalános,sokkülönbözőgondolkodótartozikide.Közöselem az Aquinói Szent Tamás gondolataihoz való kapcsolódás.XIII. Leó pápa az „Aeterni Patris” (1879. aug.4.) kezdetűkörlevelébenírakeresztényfilozófia–SzentTamásszellemébentörténő–megújításáról.Jelentősalakjai:JaquesMaritain(1882‐

 

53  

1973), Etienne Gilson (1884‐1979), Joseph Maréchel (1868‐1944),KarlRahner(1904‐1984),….

9. Ludwig Wittgenstein (1889‐1851) Igazából egyikirányzathoz sem tartozik, önálló gondolkodó. Filozófiájátlegtöbbször a neopozitívizmushoz, az analitikus filozófiáhozsorolják, de vizsgálódásaiban mindig fontos szerepe van azetikának és a vallásnak is. Munkásságát hagyományosan kétkorszakra osztják. Az egyik korszak az úgynevezett „némaság‐motívum” névvel jelzett, melynek híres mondata „Amitegyáltalánmeg lehetmondani,aztmeg lehetmondanivilágosan;amirőlpedignemlehetbeszélni,arrólhallgatnikell.”29Amásikazezt felülíró „nyelvjáték” gondolatához kapcsolódó korszak. Anyelvhasználatkülönbözőmódjaianyelvjátékok.Anyelvjátékokkülönbözőszabályokésszereplőkszerint„játszhatóak”.

10.MartinHeideggerAXX. század talán legjelentősebbfilozófusa, Wittgensteinhez hasonlóan nem sorolható besemmilyen irányzathoz, bár nagyon sok különböző filozófiaiirányzathozkapcsolódik,illetvehatottrájuk(egzisztencializmus,nyelvfilozófia, fenomenológia,hermeneutika,…) . Filozófiájánakközéppontjábana létkérdéseáll, amelynekkitüntetetthelyeazemberi léta „jelenvalólét”,melynek jellemzőiazegzisztenciálék(világban‐benne‐lét = in‐der‐Welt‐Sein, feltárultság =Erschlossenheit, gond = Sorge, halálhoz viszonyuló lét = Seinzum Tode, bűnös lét = Schuldigsein, időbeli lét, időbeliség =Zeitlichkeit,…

Akortársfilozófia.A jelen korszak filozófiai irányzatainak feltérképezése, mégsokszornehézségbeütközik,nehézeldönteni,melyikfilozófusill.irányzat hatása mérvadó és melyik az amelyik esetleg csak

                                                            29 Wittgenstein, Ludwig 1989. Logikai‐filozófiai értekezés. Budapest,

AkadémiaiKiadó7.

 

54  

pillanatnyilag híres, divatos. Néhány irányzat jelentősége márlátható.

1. Posztmodern. A posztmodern a felvilágosodás utáni„racionalista,technicista”modernfelfogásakarjameghaladni.Jóljellemezhető az általa értelmezett modern‐posztmodernjelzőpárokkal: egyféleség – sokféleség; zártság – nyitottság;egoizmus, individualizmus – szolidaritás; az egész (Lét)szemlélete, a jelenségek visszavezetése alkotóelemeire(redukcionizmus) – rendszerekben, egészben való gondolkodás(holizmus); értelmi megismerés, racionalizmus – esztétikai,meditativ (vallási) megismerés; szubjektum, objektumszétválasztása – szubjektum, objektum egysége; természeturalma – harmónia a természettel; gazdasági növekedés –gazdasági egyensúly; centralizált csúcstechnológiák –decentralizált alternatív technológiák; zárt, merev politikairendszer – nyitott, mobil társadalom; … . Kritikák aposztmodernnel kapcsolatban: a posztmodern nem lehet anti‐modern,mert amodernből nőtt ki; valójában nemmásmint amodern folytatása,beteljesítése (Habermas).A sokféleségnek,amindent elfogadásnak káoszt „gerjesztő” hatása is lehet.Posztmodern gondolkodók: Jean‐Francois Lyotard (1924‐ ),Michel Foucault (1926‐1984), Jacques Derrida (1930‐), PaulFeyerabend(1924‐1994),…..

2.Hermeneutikaiirányzatok.Amegértés,azértelmezéskérdéseivelfoglalkozik.Ennekaművészetmellettavallási,vagytudományos szövegek, szimbólumok értelmezésében is nagyszerepe van. Az értelmezés mindig valamilyen „előfeltevéssel”rendelkezikésfontosmagánakazértelmezésnekatörténeteis.

3.Kognitív tudomány. Interdiszciplinárismegközelítés.Az emberi megismerést vizsgálja, több tudományhozkapcsolódik és eredményeiket figyelembe veszi. Kapcsolódótudományok és (hatások): filozófia, logika (az emberi tudat, agondolkodás „szabályai”, …) számítástechnika (a gép mintanalógia, folyamatábrák, mesterséges intelligencia …)pszichológia (megismerés, tudat, viselkedés, …) nyelvészet(nyelvi szabályokés struktúrák,…)biológia (agy,érzékszervek,ingerek,…)….

 

55  

4.Feminista filozófia.AnőiemancipációhatásárakerülelőtérbeakérdésaXX. században,hogybeszélhetünk‐e férfi ésnői gondolkodásról, filozófiáról. Mindenesetre feltűnően kevésfilozófusnő található a filozófiatörténetben.A feministanézetekszerint a nyugati filozófiára a logocentrizmus, a racionalitás (a„fallikus racionalitás”) a jellemző. Sok szempontból már afilozófia kialakulásánál látnak ilyen tendenciát. Szókratészszerint a filozófus, mint bábaasszony segíti elő a gondolatmegszületését, talán itt a férfiak „szülési irigységének” akompenzálása látható. Platón szerint az ember célja az ideákvilágába való visszajutás, amelyet a testiség akadályozhat. Atestiséget és az ehhez kapcsolódó vágyakat pedig a nőkhözkapcsolták később is. Arisztotelésznél az ember „értelmesélőlény”,azisteniselvi,szellemilény,tisztagondolat,mentesazérzelmektől. Ezek a férfihoz kapcsolt tulajdonságok. Simon deBeauvoirgondolata fontosa feminista szemléletkialakulásában„Az embernem születiknőnek,hanemazzá válik”.30 A feministagondolkodókszerintabiológiaifelépítésbőladódóelkülönítésaférfiakgondolkodásánakjellemzőjepl.aférfikifeléforduló,adó,aktív,anőbefeléforduló,befogadó,passzív.Szerintükezafajtanőiszerepelvárásaférfiközpontútársadalomelvárása,anevelés,aszocializációhatásárajönlétre.(afeministaszemléletbenezértis használatos a „gender” kifejezés, amely a pszichoszociálisanmeghatározott nemet hangsúlyozza, nem pedig a biológiailagmeghatározott nemet (sexus)). Mai kérdések a témában:Elválasztható‐e egymástól a biológiai és a társadalmi szerep,milyen a kapcsolatuk? Létezik e női és férfi gondolkodásmód,logika?Amaitársadalmiéletbenanőkjelenlétenagyobb,jelent‐e,vagylétrehoz‐eezegyfajtafilozófiaiszemléletváltást?Létezik‐e kétféle etika (nők esetében a gondoskodás alapelvére, férfiakesetében az igazságosság elvére építve)?Másmilyen a női és aférfiérzelmi,erkölcsiviszonyulás?….Afeministafilozófia(ésagender‐elmélet)jelentősgondolkodói:MoniqueWittig(1935‐2003),JuliaKristeva(1941‐),HertaNagl‐Docekal(1944‐),JudithButler(1956‐),…

                                                            30Beauvoir,Simonede1969.Amásodiknem.Budapest,Gondolat,197.

 

56  

5.Akortársvallásfilozófia.Avallásfilozófiaakorsokféleproblémájának (etikai kérdések, gyakorlati ateizmus, vallásiellentétek, tudományos eredmények, …) és az angolszászfilozófia módszereinek eredményeként is került újra előtérbe.Jelentőshatástkifejtőszerzők:Lévinas,Emmanuel(1906‐1995),Kolakovszki, Leszek (1927‐2009), Plantinga, Alvin (1932‐),Swinburne,Richard(1934‐),Ward,Keith(1938‐),Marion, Jean‐Luc(1946‐),Davies,Brian(1951‐),McGrath,Alister(1953‐),….

 

57  

LogikaAgörög logosz=értelem, logikosz=azértelemmelkapcsolatosszóból ered a neve. Az emberek mindig is a logika szerintgondolkodtak. Tudományos értelemben azonban Arisztotelészalapoztameg a logikát, rendszerbe foglalta a gondolkodás és anyelv alapelveit, törvényszerűségeit. A filozófia „eszköze,szerszáma” az értelem. Az értelem működésének – agondolkodásnak – az eredménye a gondolat. Mielőtt bármirőlgondolkodnánkcélszerűmegnézniazt,hogyegyáltalán,hogyan,milyen módon hozunk létre új gondolatokat, vagyis hogyangondolkodunk,hogyankövetkeztetünk.Rövid meghatározásként azt lehet mondani, hogy a logika ahelyes gondolkodás, vagy még inkább a helyes következtetéstudománya.„Alogikaahelyesgondolkodástudománya.”31Alogikaegyik jelentős területe a következtetések (szillogizmusok)szabályainakamegfogalmazása. „A logika szűkebbértelembenaformailag szabatos következtetés, bizonyítás, érvelés tudománya(formális logika), tágabb értelemben hozzá számítják atudományosmegismerésmódszertanát,az igazságelméletét,ésalogika bizonyos alkalmazásait is. Alapvető feladata a formailaghelyeskövetkeztetésmeghatározásaéstörvényeinekafeltárása.Akövetkeztetés során adott információkból olyan továbbiinformációkhozjutunk,amelykiindulóadatainkbantöbbé‐kevésbéburkoltan rejtőzött; ennyiben a következtetés implicit (burkolt)információexplicitté(nyíltankifejezetté)formálása.”32A logika a gondolkodás formai, szerkezeti tulajdonságait, nempedig amentális, pszichikai vagy biológiai, élettani folyamataitvizsgálja.A logika kapcsolódik a matematikához (matematikai jelekethasznál, a matematikában használt eljárásokat,következtetésekethasználja).Kéthatárosmatematikai területa

                                                            31 „Logic is the study of good reasoning.” In Shand, John (Ed.) 2003.

FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge,64.32RuzsaImre1998.Logikaizsebenciklopédia.Budapest,Áronkiadó,2.

 

58  

halmazelmélet és a valószínűségszámítás. Valamint anyelvészethez, hiszen a következtetési eljárások a nyelvmondatképzésével is összefüggenek. Két fontos kapcsolódás aszintaxis=mondattan, a szószerkezetek és a mondatokvizsgálatával foglalkozik és a szemantika=jelentéstan, a nyelviformákjelentésével,ajelentésekváltozásávalfoglalkozik.Alogikafontosahétköznapiéletünksoránis,mivelgyakrankellmeggyőznünkmásokatállításaink igaz voltáról, ill. gyakrankellfelfedeznünk egy látszólag meggyőző érvelésben a hibákat. Alogikának kiemelt szerepe van a tudományok esetében. Egytudományos elmélet felépítésében, a tudományos szövegekelemzésében a logika eszközeit kell használnunk. Ez igaz aneveléstudományok esetében is. Sőt amennyiben a nevelésgyakorlatátvesszükfigyelembe, látható,hogyazegész folyamatsorán mennyire fontos a következetesség, az érthetőség, azátláthatóság, vagyis a logikusság.Mivel a nevelés‐oktatás soránmás tudományok tananyagának az „átadása” is történik, ígykülönösennagyszerepevanalogikaistrukturáltságnak.Érdemesalogikanéhányvizsgálttémakörétmegnézni,hogyméginkábbláthatólegyenapedagógiábanvalófontossága.A logikaalapelvei (bizonyosalapelveket elfogadásátazkövetelimeg, hogy az érthetőség, az ellentmondás mentességkövetelményének eleget tegyünk, valamint az, hogy a logikailáncban, a bizonyításban „usque ad infinitum” (egészen avégtelenig)nemhaladhatunk):

Ellentmondás elve (principium contradictionis). Kétellentmondóítéletegyszerrenemlehetigaz

Harmadikkizárásának az elve (principiumexlusi tertii;vagy tertium non datur). Minden ítélet vagy igaz vagyhamis,aharmadiklehetőségkivanzárva.

Azonosságelve.Mindendologazonosönmagával. Elégséges megokolás (alap) elve. Semmit nem lehet

elfogadni igaznak megfelelő és elégséges indoklásnélkül.

Osztályozás elve. Minden dolog besorolható valamelyosztályba,csoportba.

 

59  

Összefüggés elve. Minden dolog összefüggésben vanmásokkal.

Alogikamódszerei: Adedukció‐általánosrólazegyesrevalókövetkeztetés. Azindukció‐egyesrőlazáltalánosravalókövetkeztetés. Aredukció–visszakövetkeztetés.

Abizonyítás: Abizonyítástudásteredményez. A tudás: az okok ismerete és az oksági összefüggés

ismerete. A bizonyítás feltételei: az előzmények ismerete; az

oksági összefüggés ismerete; a következtetés legyenszükségszerű;abizonyításavalóságnakismegfeleljen.

A bizonyítás formái: „a priori” (okból az okozatra); „aposteriori” (okozatból azokra); visszafordított (a kettőszintézise); indirekt (közvetett); analógiás; tekintélyi,statisztikai;....

Alogikaalapelemei:

A fogalom. A fogalom a dolog tudati, értelmi képe, amegértett,meglátottlényeg.Adologtartalmijegyeinekamegfogalmazása. Használatos elnevezések még:conceptus‐felfogott, megértett fogalom; idea‐a dologeszményi képe, természete; species expressa‐kifejezettkép, a dolog tudati, értelmi képe; terminus (határkő,határ,vég,cél)alehatárolttartalmikör.Afogalomkülsőjele a szó (terminus oralis). A fogalomnak vancomprehensioja (tartalmi köre,) és extensioja(kiterjedési köre, terjedelme). Pl. az „asztal”fogalomtartalmi köre lehet a négylábú evésre használtbútordarabok, kiterjedési köre pedig az adott helyenlévő asztalok száma. A lényegi összefüggést acomprehensio fejezi ki.Minél nagyobb a comprehensioannál kisebb az extensio. A fogalomhoz kapcsolódik azegyig legrégebbi filozófiai probléma, amely azegyetemes fogalmakstátuszárólszól.Akérdésaz,hogy

 

60  

az egyetemes fogalmak (amelyek több létezőrőlállíthatóak pl. ember, jó, …) honnan erednek, miemberek hozzuk létre őket a dolgoktól függetlenül,mintegy névként, jelként? Vagy rendelkezünk‐e márelevevalamilyenmódonezenfogalmakismeretével?

Az ítélet: Az ítélet olyan logikai forma, amelyben kétfogalmatasubjektum‐otS(alanyt)ésapredicatum‐otP(állítmányt) kapcsoljuk össze. Az ítélet lehet igaz vagytéves. Az ítélet lehet egyszerű vagy összetett. Akategorikus ítélet lehet: Egyetemes állító ítélet „a”(affirmo)omnesSestP(mindenemberokos).Részlegesállító „i” (affirmo)aliquisSestP (néhányemberokos).Egyetemes tagadó ítélet „e” (nego) omnis S non est P ,nullusSestP(egyetlenegyembersemokos).Részlegestagadó ítélet „o” (nego) aliquis S non est P (néhányembernemokos)

A következtetés (szillogizmus). Ítéletek alapján újabbítélet alkotása. A logika valójában a következtetéseklétrehozásának helyes módjával foglalkozok. Atudományban,deahétköznapiéletbenisfontosaz,hogyaz adott információkból, adatokból (premisszákból)milyen következtetést tudunk levonni. A kategorikusítéletekből levezetett következtetést kategorikusszillogizmusnak nevezzük. A szillogizmus elemei a„praemissa‐k”.Afelsőtétela„maior”,azalsóa„minor”,azárótétel a „conclusio”. A szillogizmusban szerepelniekell a „terminus medius”‐nak (M) ez mindkétpremisszábanszerepel,deazárótételbennem.pl.maior:Minden ember halandó; minor: Szókratész ember;konklúzió:Szókratészhalandó.

Amodernlogika:A modern logikát szimbolikus (mivel logikai szimbólumokathasznál) vagy matematikai (mivel matematikai eszközöket ésmódszerekethasznál)logikánakisnevezik.Amodernlogikakétjelentősterülete:

1. Az extenzionális logika (extenzió=terjedelem), melyolyan logikai összefüggésekkel foglalkozik, amely amegformált

 

61  

kifejezések (terminusok, predikátumok, mondatok) extenziójaközöttikapcsolatokonalapul(nemveszifigyelembeakifejezésekintenzióját,jelentését).

2. Intenzionális logika (intenzió=jelentés), olyan logikaielméletekneve,amelyekbena logikaiműveletekeredményénekextenziójaazargumentumokintenziójától,jelentésétőlfügg.

A modern logika pontos megfogalmazásokra törekszik(a logikai jeleknek pontos meghatározása és alkalmazásuknakmeghatározott szabálya van), formalizált nyelvet hoz létre,matematikai eszközöket és módszereket használ, törvényeitkevés számú alapelvre vezeti vissza, kerüli a metafizikaikijelentéseket.Anemklasszikuslogika(amodernlogikánakazarisztotelésziésfregei alapelveit részben vagy teljesen elutasító területe; aklasszikus és a nemklasszikus logika elválasztása nem teljesenegyértelmű):

Többértékűlogika.Akétértékűlogikávalszembenatöbbigazságértékelfogadásáttartjafontosnak.Alehetőségésa szükségszerűség kifejezésére is használható.Matematikai, elektronikai, híradástechnikai problémákmegfogalmazásánálalkalmazható.

Valószínűségi logika. A matematikaivalószínűségelméletbőlátvettfogalmakathasználja.Egyhipotézis konfirmáltsági (megerősítési, jóváhagyási)fokát,mértékét) fejezi ki. A tudománymetodológia és atudományfilozófiaterületénalkalmazzák.

Intuicionista (konstruktivista) logika. Tételei nemlogikai igazságokat, hanem a konstruktív matematikaibizonyíthatóság törvényeit fejezik ki. Elutasítja aharmadikkizárásánakazelvét.

Kérdések logikája. A kérdő mondatok típusainak éslogikaiszerkezeténekaleírásátvégzi.

Dinamikuslogika.Ahagyományoslogikábanegymondatjelentését igazságfeltételei adják meg. A dinamikuslogika szerint egy mondat jelentése valamilyenállapotváltozással is jellemezhető. Pl. a befogadótudatállapotának változásai is befolyásolhatják. A

 

62  

befogadó tudását értékelő függvények halmazávaljellemzik és egy mondat jelentése ezen függvényektőlfügg. Többmondatból álló szövegek esetén figyelembetudja venni a kontextus változását és eszerint képesmódosítaniazinterpretációt.

Transzlogika. Valamiféle transzállapotnak (nem anormál tudatállapotnak) megfelelő logika. Pl. hipnózisesetén az embert nem befolyásolják a környező világellentmondásai, de mégis valamiféle logikamegfigyelhető.

Szakmai logikák. Sokszor bizonyos szakmák,tevékenységek egy sajátos logikát alakítanak ki azemberben, amelyet más területen is használhat. Pl.orvos, elektronikai szakember, sportolók, … . Sokszakma (matematikus, mérnök, …, vagy sportág (sakk,kártyajáték, …) esetén az lesz kiváló a területen, aki asajátosszakmailogikátképeselsajátítaniésalkalmazni.

Misztikus logika. A misztikus gondolkodás alapvetőeneltér a tudományos gondolkodástól, inkább a vallásosgondolkodáshoz áll közel. Amisztikus gondolkodásbanegy igaz kijelentés ellentéte nem egy hamis kijelentés.Egymélyértelműigazságellentételehetegymásikmélyértelmű igazság.Pl. amisztikusok Istenről tettállításai,az állító és a tagadó kijelentések Istenről. A misztikusgondolkodás elveti az objektivitást és a szubjektivitást.Alapja valamilyen extatikus élmény. A misztikusgondolkodásnak többféle útja lehetséges. A misztikusgondolkodás a lényeget ragadja meg. A keleti és anyugati misztikus gondolkodás sokban hasonlít, devannakalapvetőeltérések.Anyugatiacélt(azt,hogymilegyen) és a megkülönböztetést, az elválasztást tartjafontosabbnak. A keleti a célhoz vezető utat és azegységben látást, együttlátást tartja fontosabbnak.Érdekes a Bibliában lévő első mondatok is jelzik ezt:„Legyenvilágosság”.„Istenelválasztottaavilágosságotasötétségtől.”

Az érzelmek logikája. A mai filozófiában,pszichológiában,amesterséges intelligenciakutatásban

 

63  

felmerülakérdés,hogyazérzelmeknekmilyenszerepükvan a logikai következtetések meghozatalában. Azérzelmek a tisztán értelmi jellegű logikai döntéseket isbefolyásolják (öröm, düh, felelem, felszabadultság, ...szerepeazemberlogikaidöntéseiben).

IsmeretelméletAzismeretelméletelnevezései:

Episztemológia(episztémé=tudomány) Gnoszeológia(gnószisz=ismeret) Kritika (régies elnevezés, krinien = megítélni,

elkülöníteni) Noetica(noéma=gondolat) Logicamaior(régebbiskolasztikuselnevezés)

Azismeretelméletmeghatározása:Az ismeretelmélet az emberi megismeréssel, annak módjaival,elveivel foglalkozó filozófiai tudomány. „A ismeretelmélet azismeret/a tudás természetével, területeivel és szerkezetévelfoglalkozik.”33 Egyben a tudás érvényességét, igazolhatóságát isvizsgálja. „Az ismeretelmélet az emberi tudással és az emberimeggyőződésigazolásávalfoglalkozik.”34Azismeretelmélettémakörei:

                                                            33 „Epistemology is concerned with the nature, scope and structure ofknowledge.” In Shand, John (Ed.) 2003. Fundamentals of Philosophy.LondonandNewYork,Routledge,11.34 „Erkenntnistheorie behandelt das menschliche Wissen und dieRechtfertigungvonmenschlichenÜberzeugungen.”Breitenstein,PeggyH.–Rohbeck,Johannes(Hg.)2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler,147.

 

64  

Az emberi megismerés módjai, formái és annakösszefüggései

Atudástermészeteésforrásai Azismeretmegalapozása,érvényessége. Afilozófiaönmegalapozása.Azismeretelméletafilozófia

alapozó tudománya, mivel a filozófiai problémáktárgyalásaismeretelméletiállásfoglalásbóliskövetkezik.

Azismeretelméletfontosalapfogalmai:alany,tárgy(szubjektum,objektum), noéma, noézis, empirizmus, racionalizmus,absztrakció,illumináció,transzcendentális,…Azismeretelméletben(leegyszerűsítve)háromalapvetőirányzatalakultki:

Racionalizmus (ratio=ész),mely szerintalapvetőenazész tevékenysége által teszünk szert tudásra, „minta”tudománya a matematika és a logika, az igazismeretekhezracionáliskövetkeztetéseksoránjutunkel.

Empirizmus (empiria = észlelet, tapasztalat), melyszerint alapvetően az érzékeléssel szerzünk tudást,„minta” tudománya a természettudományok azon köreahol a megfigyelés, a kísérlet a fontos. Az igazismeretekhezatapasztalás(érzékelés)soránjutunkel.

Az alanyi szemlélet. Kant un. kopernikuszi fordulata,melyamegismerttárgyrólamegismerőalanyrahelyezia hangsúlyt. A megismerő alany a priori (tapasztaláselőtti)szemléletehatározzamegazismeretet.

Az ismerethezvalóviszonyalapjánazalábbimegközelítésekrőlbeszélhetünk:

Az ismeretelméleti realizmus szerint ismereteinkmegfelelnekavalóságnak.

A szkepticizmus a megismerés lehetőségeitkorlátozottnak tartja és ezért tartózkodik (vagyislemond) bármiféle ítélettől (a görög „szkeptikosz ~körültekintőenvizsgálódó,kételkedő”kifejezésből).

 

65  

A szolipszizmus szerint egyedül a saját tudatomismerhetőmeg, ígymegkérdőjeleziakülvilág létét is (alatin„solusipse~egyedülőmaga”kifejezésből).

Az ismeretelmélet kérdései más tudományoknak is alapvetőtémáipl.pszichológia,biológia,pedagógia,informatika,…MetafizikaAzelnevezésjelentése:Ametafizikaelnevezéseagörögmetaésaphűszika szavakból származik (görögül: μετά = után, valamintúl; φύσις = természet). Arra utal, hogy ez a tudomány atermészet létezőin túl lévő dolgokkal foglalkozik. Vagyisáltalános, elméleti, elvi kérdésekkel. A természetbenmegtapasztaltdolgokelméleti,elvialapjaival.Alétezők,alétezésvagymásszóvalmondvaalétáltalánoskérdéseivel.Metafizikameghatározások:

Ametafizikaadolgokatalegáltalánosabbszintenelemzi,az empirikus (tapasztalati) dolgokon túllévőösszefüggéseket,alegvégsőokokatvizsgálja.

A metafizika filozófia legalapvetőbb tudománya(Arisztotelésznél „első filozófia”), mivel a filozófiamindenrészterületénekavégsőalapjaitkutatja.

Ametafizikaalétezővel,mintlétezővelsmagávalaléttelfoglalkozik.

Ametafizikaalegnagyobbteljességretörekvőtudomány(hiszen tárgya a teljes valóság), a legelvontabbtudomány (a tapasztalatból indul ki, de leginkább el istávolodiktőle).

A fizikán (régi tág értelmében a természeten, atapasztalaton) túl lévő kérdésekkel foglalkozó, elméletifilozófiaitudomány.

A valóságnak empirikusan nem ellenőrizhetőmozzanatairólfogalmazmegérvényeskijelentéseket.„A

 

66  

metafizikaalét,alétezés,avalóságvégsőszerkezetéreésa megismerés végső elveire vonatkozó filozófia. … Ametafizikaatapasztalativilág»mögöttire,túlira«kérdezrá.”35

Alételsőelveivel,okaivalfoglalkozótudomány. A valóság végső természetével foglalkozik. „A

filozófiának az a része, amelyik túlmegy atapasztalhatóság/tapasztalható dolgok határán és a létvégsőalapjaivalésokaivalfoglalkozik.”36

Alétezőketegyetemesszempontokszerintvizsgálja. Alétlényegérőlésértelmérőlszólótan. „Ametafizika a filozófiának az a része, amely a létezés

(vagy lét) fogalmát valamint a vele kapcsolatosfogalmakattárgyalja.”37

Ametafizikaalapvetőtémakörei:

Alétezők(alétezés,alét)meghatározása Alétezőkeredete,oka Alétezőkcélja Alétezőkszabadságaésmeghatározottsága Alétezőklényege Alétezőkfelosztása,kategorizálása Alétezőkalapvetőtörvényszerűségei Alétezőkösszefüggései,kapcsolódásai

Ametafizikaivizsgálódásfontosalapfogalmai:Anyag,forma,lét,lényeg, ok, cél, szabadság, szükségszerűség, tér, idő, egység,                                                            35 Dörömbözi János 2009. A filozófia alapjai. Budapest, Nemzeti

Tankönyvkiadó,24,26.36„DenjenigenTeilderPhilosophie,derüberdieGrenzendesErfahrbarenhinausgehtundesmitdenletztenGründenundUrsachendesSeinszutunhat.”Waibl,Elmar–RainerFranzJosef2007.BasiswissenPhilosophiein1000FragenundAntworten. Wien, FacultasVerlags‐undBuchjandelsAG,356.37 „Metaphysics is the part of philosophy that treats the concept ofexistence(orbeing)alongwithahostofrelatedconcepts.”InShand,John(Ed.) 2003. Fundamentals of Philosophy. London and New York,Routledge,36.

 

67  

sokféleség, egyedi, egyetemes, mozgás, változás, azonosság,különbözőség,analógia,…Metafizikaialapálláspontok:

Materialista felfogás: a létet az anyaggal azonosítja,minden, ami van, anyagi jellegű, csak a tapasztalatit (atermészettudományos módon megközelíthetőt) tartjafontosnak

Idealista felfogás: a valóságot a tudattal azonosítja;mindent a tudat immanens (belső) tartalmának tart; atudatra, az Én‐re, vagy valamilyen tudati élményrevezetivisszaavalóságot.

Dualisztikus felfogás: a tudat és a külvilág kettőségétvallja;akétféle létmegkülönböztetéseolyanerős,hogyköztüksemmifélekapcsolatotnemtartlehetségesnek.

Teisztikus felfogás: az ember és a világ (tudat éskülvilág) egymásra utaltságát, kapcsolatát vallja, úgy,hogy feltételezi, hogy ennek az egymásra utaltságnak,kapcsolatnakvalamialapjakell,hogylegyen;alétvégsőokáttapasztalatontúli, transzcendensvalóságbólvezetile.

Ametafizikamódszertana:Ametafizikaatapasztalásbólindulki,de elvonatkoztat és általánosít, elméleti jellegű és logikaimódszerekethasznál.Általánosésspeciálismetafizika:

Az„Általánosmetafizika”a léttelkapcsolatbanvizsgáljaametafizikaikérdéseket(ok,cél, lényeg,összefüggések,kategóriák, …), ezért Ontológiának (Lételméletnek) isnevezik. A 18. századtól „metafizika generálisnak”,ontológiánakneveztékalétezőklétéveláltalánosságbanfoglalkozó tudományt.Azontológiaegy filozófiainézet,irányzat alapja, fundamentuma. Egy filozófiai rendszerlételmélete alapvetően meghatározza az egészrendszert. Még ha az adott irányzat nem fogadja el ametafizikát abban az esetben is, mivel a metafizika

 

68  

elvetése már önmagában egy „metafizikai” alapvetéstjelent.

A„Speciálismetafizika”a léttel rendelkező létezőkegy‐egy csoportjának a metafizikai kérdéseit vizsgálja.Hagyományosan ilyen speciális terület volt a Teodicea,az istenről szóló tudomány, vagy a Kozmológia, akozmoszról, a világegyetemről szóló tudomány. Máramársokfélespeciálisterületealakultkiametafizikának.Ma inkább „szakmetafizikákról”, „szakfilozófiákról”beszélhetünk, amelyek egy‐egy szakterület eseténvizsgálják a metafizikai kérdéseket (tudományfilozófia,jogfilozófia, nyelvfilozófia, társadalomfilozófia, ….). Aszakmetafizikák, szakfilozófiák mindig az adott területalaptudományaként vehetők figyelembe (pl. anyelvfilozófia a nyelvtudományok alaptudománya, avallásfilozófiaavallástudományokalaptudománya,…).

EtikaAzelnevezésjelentése:

Agörög„ethosz”aközöslakóhellyelösszefüggődolgokatszokást,hagyományt,illemetjelentett.

Az „éthosz” már erkölcsi magatartást, karaktert,jellemszilárdságotjelentett.

A latin „mos”szóbóleredamorál,alapjelentéseakarat,azazakarat,amiaszokásban,erkölcsbennyilvánulmeg.

Amagyarerkölcsszóeredeteismeretlen,előszöraXIV‐XV.századbafordulelő.

Az etika és erkölcs szó általában felcserélhető, de pontosabbértelemben az etika a cselekedetek filozófiai vizsgálódására,reflexiójára vonatkozik, az erkölcs pedig a konkrétcselekvésekre.Azetikameghatározása:Az etika a filozófiának az a tudománya, amely filozófiaimódszerekkel vizsgálja az emberi cselekvést és arra törekszik,

 

69  

hogy megállapítsa mely cselekedetek értékesek, értéktelenek,helyesek,helytelenek,jókvagyrosszak.38EsztétikaAz elnevezés eredete: A görög aiszthészisz = érzékelés szóbólszármazik.ElőszörAlexanderGottliebBaumgarten(1714‐1762)használta filozófiai tudományneveként.Evvel jelezte,hogyezatudományazérzékszervekkelérzékelhetődolgokbanmegjelenőelvekkel,eszmékkelfoglalkozik.Alátható,hallható,tapintható,…dolgokban,vagyiskiemeltenaművészetalkotásaibanmegjelenőelvekkel,eszmékkel.Azesztétikanéhánymeghatározása:

„A filozófiai esztétika az ember esztétikai dimenzióinakegyetemes és általános elmélete, amely az alábbifogalmakról és struktúrákról elmélkedik esztétikaiismeretek és alkotások;esztétikai állítások, értékek ésértékítéletek; esztétikai tárgyak és jelenségek aművészetben,atermészetbenésagyakorlatiéletben.”39

Az érzékszervekkel tapasztalható dolgokkal foglalkozótudomány.

Azesztétikaaszéprőlszólótudomány.„Azesztétikaminttudománya szépségről szóló tanként értelmezhető.”40Azesztétika tárgya a természetben, társdalomban és

                                                            38Azetikatémájaakövetkezőfejezetbenleszrészletesentárgyalva.39 „PhilosophischeÄsthetik ist dieuniversaleundübergreifendeTheoriederästhetischenDimensiondesMenschen,d.h.siereflektiertüberBegriffundStrukturenästhetischenErkennensundHervorbringens,ästhetischerPrädikate,Werte undWerturteile sowie ästhetischer Gegenstände undPhänomene inKunst,Natur und Lebenpraxis.” Breitenstein, Peggy H. –Rohbeck,Johannes(Hg.)2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler,381.40„ÄsthetikalsWissenschaftgiltalsdieLehrevomSchönen.”Liessmann,KonradPaul–Zenaty,Gerhard–Lacina,Katherina2009.VomDenken.EinführungindiePhilosophie.Wien,Braumüller,137.

 

70  

kiemelten a művészetben megjelenő esztétikum,szépség.

A művészettel, a műalkotással, a művészitevékenységgel foglalkozó elméleti tudomány. „Az afilozófiai tudomány, amely a művészetnek általában,valamint az egyes művészeteknek és műalkotásoknakfilozófiailag megalapozott vizsgálatával ésmagyarázatával foglalkozik.”41Az esztétika feltárja azesztétikai élmény és ítélet természetét, összetevőit,elveit

Az esztétika filozófiai tudomány és egybenművészettudomány is. „Az esztétika kétszeresen isarisztokratikus tudomány; egyszerre feltételez két ritkaadományt: a filozófiai elmélyedésre és a művésziodaadásravalóhajlamot.”42

Az esztétikai vizsgálódás fontos alapfogalmai: Szépség,esztétikum, tartalom, forma, stílus, kifejezés, műalkotás,művészet, művész, ábrázolás, reprezentáció, metafora,szimbólum,mimézis,katarzis,…A művészet. Az esztétika legfőbb témája a művészet.Megpróbálja meghatározni, hogy mi a művészet (kifejezés,ábrázolás, alkotás, érték, nevelési eszköz, terápia, játék,szórakozás, kikapcsolódás, mágia – varázslás, katarzis –megtisztulás, mimézis – utánzás, … ). Foglalkozik a műalkotásjegyeivel, jellemzőivel (arány, harmónia, kompozíció, technikaikivitel, stílus, tartalom, forma, …). A művészt meghatározótulajdonságokkal (ösztön, zsenialitás, szenzibilitás, technikaitudás,…).Aműalkotásbefogadásánakfolyamatával(újraalkotás,feldolgozás,értelmezés,átélés,élvezet,véleményalkotás,…).A szép. Az esztétikai kategóriák (szép, rút, fenséges, tragikus,komikus, …) közül kiemelt szerepe van a szépnek. Bizonyos

                                                            41 Steiger Kornél 1999.Filozófiaikislexikon. Budapest, Fiesta – Saxum,

53.42SíkSándor1942.Esztétika.Budapest,SzentIstvánTársulat,17.

 

71  

értelembenmindenmásesztétikaikategóriahozzákapcsolódik,vele van valamilyen viszonyban. A szép, a szépség sokértelmű,összetett fogalom. Leggyakoribb megfogalmazása: szép az, amiesztétikaiértelembentetszéstváltki.Persze itt továbbikérdéstvetfel,hogymimagaatetszés(élmény,megnyugvás,extázis,…),és mik azok a jegyei a szépnek amelyek tetszést váltanak ki abefogadóból (összhang, arányosság, érdek, érdeknélküliség,érték,moralitás,transzcendencia,…).Azesztétikaazáltalánosértelembenvettesztétikaiélménnyelésítélettel foglalkozik. Fontos kérdés továbbá, hogy azesztétikumnak, a művészetnek van‐e etikai dimenziója,funkciója. Ez gyakran felmerül a neveléssel kapcsolatban is(irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások erkölcsi nevelésbenbetöltött szerepe). A kortárs esztétikákban fontos szerepet kapaz információelmélet (média, számítógép,…)ésanyelvanalízis.Az esztétika kérdései ma szinte minden területen megjelenek(divat, szórakozás, építészet, ipari formatervezés, …). Apedagógiában általában is, de kiemelten az esztétikai neveléseseténfontosakapcsolódás.

 

72  

 

73  

II/3. Azetika,minttudományAzelnevezésjelentése:

Agörög„ethosz”aközöslakóhellyelösszefüggődolgokatszokást,hagyományt,illemetjelentett.

Az „éthosz” már erkölcsi magatartást, karaktert,jellemszilárdságotjelentett.

A latin „mos”szóbóleredamorál,alapjelentéseakarat,azazakarat,amiaszokásban,erkölcsbennyilvánulmeg.

Amagyarerkölcsszóeredeteismeretlen,előszöraXIV‐XV.századbafordulelő.

Az etika és erkölcs szó általában felcserélhető, de pontosabbértelemben az etika a cselekedetek filozófiai vizsgálódására,reflexiójára vonatkozik, az erkölcs pedig a konkrétcselekvésekre. Az etika az emberi cselekedeteket befolyásolóáltalánoselveket,értékeket,összefüggéseketvizsgálja.Azerkölcsehhez viszonyítva egy szűkebb kategória, mert az erkölcs azmindig közvetlenül adott szabályok szerinti cselekvésrevonatkozik. Talán a tudományfilozófia és a tudomány viszonyahasonlíthatóazetikaésazerkölcsviszonyához.Az„…etikatehátúgy viszonyul az erkölcshöz, mint a tudományfilozófia atudományhoz.”43Azetikameghatározása:Az etika a filozófiának az a tudománya, amely filozófiaimódszerekkel vizsgálja az emberi cselekvést és arra törekszik,hogy megállapítsa mely cselekedetek értékesek, értéktelenek,helyesek,helytelenek,jókvagyrosszak.

                                                            43Rée,Jonathan‐Urmson,J.O.(szerk.)1993.Filozófiaikisenciklopédia.Anyugatfilozófiájaésfilozófusai.Budapest,KossuthKönyvkiadó,103.

 

74  

„Haafilozófiavalamelyágáraaztmondhatjuk,hogygyakorlatias,az etika az. Életünk érzelmi aspektusaival és legvitatottabbkérdéseivel foglalkozik.Demíga filozófusokaztkeresték,hogyankellene élnünk, az etikát inkább úgy tekinthetjük, mint annakmegkísérlését, hogy vizsgálódva, elmélkedve gondolkodunk ahelyesről és a helytelenről, a jóról és a rosszról.”44Az etika azemberi cselekvés elveit, okait kutatja. Elméletileg, elvilegreflektálazembererkölcsicselekedeteire.Azetikatárgyaazembericselevésésmagaacselekvőember.Azetika azt vizsgálja, hogy mely cselekvési formák vannakösszhangbanazemberértelmestermészetével.„Mitőlleszhelyesvagyhelytelenegycselekedetünk?Mitértünkazon,hogyvalakinekmeg kell tennie valamit, illetve azon, hogy valamit nem lenneszabad megtennie? Hogyan éljünk? Hogyan bánjunk másemberekkel? … Vajon az erkölcs pusztán az előítéletekfelségterületevagyerkölcsihiteinkmellett jóokokat is feltudunkhozni? A filozófiának azt a területét, amely ilyen kérdésekkelfoglalkozik,etikánakvagymorálfilozófiánakszokásnevezni.”45Azetika az ember erkölcsi cselekedetét érintő értékek filozófiaivizsgálata. „Az etika, az erkölcslfilozófia a filozófiának az azágazata, amelyik az erkölcsi jelenségekkel és értékekkelfoglalkozik.”46 Az etika az erkölcsi kifejezések (kell, helyes,kötelesség, …) jelentésével, érvényességével foglalkozik.„Etikánakazta filozófiai tudománytnevezzük,amelyazerkölcsiparancsok érvényességének filozófiai megalapozásávalfoglalkozik.”47Az etika (erkölcsfilozófia, philosophia moralis) a természetesészre és a logikus következtetésekre hivatkozhat. Azerkölcsteológia (theologia moralis) a kinyilatkoztatás általmegszabott normákra hivatkozhat. Pl. a lopás esetén az etika

                                                            44Law,Stephen2008.Filozófia.Budapest,M‐ÉRTÉKKiadóKft.,101.45 Warburton, Nigel 2000. Bevezetés a filozófiába. Budapest, Kossuth

Kiadó,49.46 „Ethik, Moralphilosophie, Zweig der Philosophie, der sich mitmoralischenPhänomenenundWertenbeschäftigt.”HügliAnton–LübckePoul (Hg.) 1997. Philosophielexikon. Reinbek bei Hamburg, RowohltTaschenbuchVerlag,189.47SteigerKornél1997.Filozófia.Budapest,HolnapKiadó,105.

 

75  

hivatkozhat arra, hogy a lopás ellenkezik az ember társas lénymivoltával, az erkölcsteológia hivatkozhat a Szentírásban lévőTízparancsolatra.

Érdemesmegnéznimásmeghatározásokatis:„Az etika gyakorlati filozófia. Tárgya az emberi cselekvés(gyakorlat).”48„Azetikaazerkölcsiértékekelméleteittanulmányozza,ésazokatafogalmakat, amelyekkel meghatározzuk és megfogalmazzukezeket.”49„Az etikától visszhangzikmaminden.Tárcákat, talk show‐kat éstudós értekezéseket töltmeg, etikai bizottságokat és tanácsokathív életre. Korunk égető problémái – a jogos vagy legalábbisigazoltháborúkkérdései,azorvostudományésabiotechnológiáksokrétű problémái – az etikai orientálódás mélyreható igényéthozza magával. Úgy tűnik, az etika szakértők dolga, nehéztudományág, és félő, hogy bonyolultsága ellenére sem képes afennálló problémákkal megbirkózni. Úgy tűnik, az etika nehézesetekkel vagy szélsőségesproblémákkal foglalkozik.Úgy látszik,mind tárgya, mind módszertana felől tekintve olyan speciálistudományág, amely többé‐kevésbé ugyan mindannyiunkatközvetlenül érint, mégis szakértőkre bízzuk művelését.Mindazonáltalazetikamindennapjainkrészeis.”50„Az etika filozófiai tudomány, amely az értelem fényénél végzivizsgálódását,ésnemhasználjafelavallásiismereteket.”51

                                                            48 Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest, HerderKiadóKft,309.49 Grayling, A. C. (szerk.) 1997.Filozófiai kalauz.Budapest, AkadémiaiKiadó,14.50 Quante Michael 2012. Bevezetés az általános etikába. Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,9.51HársfaiKatalin2012.Etika.Budapest,SzentIstvánTársulat,13.

 

76  

„ … az etika mai értelmezése … Magában foglal egy atapasztalatból kiinduló és az emberi értelemmel elfogadotthagyományt(vagyisegyértékrendet),ugyanakkorbuzdítarra is,hogy ennekaz értékrendnekmegfelelően éljünk.Adott esetekbenpedig a hagyomány (értékrend) ismeretében értékeli az egyescselekedeteket. Az etikának azonban soha nem szabadelfeledkezniearról,hogyahagyománybankapottértékrendnemegy merev séma, amely szerint élni kell, hanem értékekettartalmaz,amelyekaz ember kiteljesedését szolgálják.Hiszenazértékelsősorbanazértérték,mertazemberjavátszolgálja.”52„A filozófiai etika alatt az erkölcs elméletét értjük, amely akötelességszempontjábólreflektálazembericselekedetekre.”53„Az etika az emberi cselekvés előfeltételeit és következményeitvizsgálja.”54„Azetikafilozófiaidiszciplína,afilozófiánbelülegykülönállóésjóldefiniálhatóterület,melynekhosszútörténetevan.…Azetikának,minttudománynaktárgyaazerkölcs.Azerkölcsrelációkatvizsgál,azt kutatja, hogymilyen a cselekvőnek a szándéka a cselekedetközbenimagatartása, a cselekedet következményei ésmindezekmilyenviszonybanvannakakorszakáltalelfogadott jóval, illetverosszal.”55„… az etika a filozófiának az az ága, amely az ész természetesfényébenazerkölcsi jelenségvégsőalapjaitkutatvaazt igyekszik

                                                            52 Berán Ferenc 2007. Etika. Az értékek tisztelete. Budapest, GondolatKiadó,14.53UnterphilosophischerEthikverstehtmaneineTheoriederMoral,diemenschliche Handlungen hinsichtlich ihrer Verbindlichkeit reflektiert.”Pieper, Annemarie 1998. Ethik. In Pieper Annemarie (Hg.) 1998.PhilosophischeDisziplinen.Leipzig,ReclamVerlag,72.54 Delius, Christoph‐Gatzemeier, Matthias‐Sertcan, Deniz‐Wünscher,Kathleen 2008. A filozófia története az ókortól napjainkig. Budapest,VinceKiadó,113.55BertókRózsaBécsiZsófia2007.Etikaelméletek–Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület,8.

 

77  

megállapítani,hogyazembericselekvés,illetveazemberiszemélymilyen belső és külső tényezők alapján válik jóvá vagy rosszá,értékessévagyértéktelenné.”56„Az etika a viselkedés normatív tudományának nevezhető, aviselkedéspedigazakaratitevékenységekközösneve.”57„Az etika tudományként a normákat és értékeket vizsgálja, azerkölcsmegalapozásánakamegértésecéljából.”58„Etika. Az értékekkel foglalkozik … az emberi cselekedetekszempontjából.”59AzetikaminttudományjellemzőiAzetikánakmint filozófiai tudománynakugyanazoka jellemzőimint a filozófiának (külön kiemelt jelentősége van azobjektivitásnak, a tárgyilagosságnak, a kritikus jellegnek és anyitottságnak):

Strukturáltság, rendszerezettség. Tudományoseredményeit valamilyen séma szerint kapcsolja, illesztiegymáshoz. Ismereteit egy egészben, egy rendszerbenpróbáljaösszerakni.

Logikusság. Ismereteit következetesen, koherensen,konzisztensenrendszerezi.

                                                            56 Turay Alfréd 2000.Az ember és az erkölcs. Szeged, Agapé FerencesNyomdaésKönyvkiadó,6.57 „Ethics has been defined as the normative science of conduct, andconduct isacollektivename forvoluntaryactions.”Lillie,William2003.AnIntroductiontoEthics.London,Methuen&CO.LTD,3.58„DieEthikalsWissenschaftüberprüftNormenundWerteaufdasdiesebegründende Verständnis von Moralität/Sittlichkeit.” Wiater, Werner2011.Ethikunterrichten.Stuttgart,KohlhammerWerlag,17.59“Ethics.Thisisconcernedwithvalues…withrespecttohumanactions.”Shand, John (Ed.) 2003.FundamentalsofPhilosophy.London andNewYork,Routledge,8.

 

78  

Dialektikusszemlélet.Adolgokat, jelenségeket,vagyisalétezőket nem egyoldalúan, hanem ellentéteikegységébenlátja.

Történetiség.Azetikaisfontosnaktartjasajáttörténetét,hagyományát. Az etika eredményeinél nem annyira azújdonság,afejlődésafontos,hanemazegyesismeretekösszekapcsolódása,egymásraépülése.

Igazolhatóság. Eredményeit, állításait tapasztalatitényekkel vagy elégséges argumentummal tudjaalátámasztani.

Objektivitás, tárgyilagosság. Eredményei ne személyes,kutatói elfogultság vagy előítélet, előfeltevés alapjánszülessenek,hanemáltalánosanlegyenekérvényesek.

Egyetemesség. Az etika az ismereteit nem az egyediesetekre, az egyes emberre vonatkoztatja, hanemáltalános,egyetemesmegállapításokratörekszik.

Realizmus.Megállapításait–a lehetségeshiányosságok,hibákellenére–alapvetőenavalósággalmegegyezőnekfogadjael.

Filozófiai látásmód. Nem csak a tapasztalati dolgot„látja”, hanem azt is ami, mögötte van. Platónnálfigyelhetőmegkifejezettenezafajta látásmód,akinemcsak a dolgot, hanem a mögötte lévő ideát, eszmét is„látta”.

Kritikus jelleg. Eredményeit mindig kritikának veti alá.Az újabb módszerek, vagy eredmények alapján sajátelméleteitfelülvizsgálja.

Nyitottság.Megfelelőérvekalapjánazújnak,amásnak,ameglévőeredménytőleltérőnekazelfogadása.

 

79  

AzetikatudományaiAz etikamint filozófiai tudomány három fő részre osztható azetikatörténetre,azáltalánosetikáraésazalkalmazottetikára.Azáltalános etika egyrészt olyan megalapozást kíván adni, amelyminden más etikai terület esetén felhasználható, másrészt felakarja tárni a különböző etikai területek közti összefüggést,kapcsolódást. Az alkalmazott etika az általános etikai elvekalkalmazását végzi el valamilyen speciális szakterületen, ezértnevezik szaketikának is (pl. médiaetika, bioetika, orvosi etika,környezeti etika, tudományetika, nevelésetika, gazdasági etika,közszolgálatietika,…).

Azetikatudományai

 

80  

EtikatörténetAzetikának,mintfilozófiaitudománynakszinténazegyikelsőésalapvető ága a saját története, vagyis az etikatörténet. Az etikaesetében a történetnek jelentős szerepe van, mivel az etikaigondolkodók, ill. az etikai irányzatok egymáshoz kapcsolódnak,cáfolják,igazolják,kiegészítikegymást.Azetikábansemannyiraafejlődésen,ahaladásonvanahangsúly,hanemsokkalinkábbakülönböző korokban felmerülő kérdéseken és az azokra adottválaszokon. Ezek a kérdések és válaszok pedig sokszor nagyonhasonló jellegűek. Az etikában sem gyakoriak a teljesen újelméletek,mindig fontos az etikatörténeti kapcsolódás. Így egyadott filozófiai téma jobb megismerését pont annakfilozófiatörténetianalízisetesziérthetővé.Az etikatörténet összefügg a tudomány, a művészet, a vallástörténetével is, és segíti ezen területek jobb megismerését,megértését.Az etikatörténet az adott kor életmódjának bemutatására isalkalmas.„Az etika történetében szépen megmutatkozik ennek a kétterületnek az összekapcsolódása, helyenként részleges elválása,vagyegyesesetekbenezekteljesellentéte.”60Az etikatörténetének korszakolásánál –mivel az etika filozófiaitudomány–célszerűafilozófiatörténetfelosztásátkövetni.61Azalábbiakban csak az egyes korszakoknál fontos szerzők, illetvegondolatokkerülnekfelsorolásra:

Keletifilozófia/etikaIndiai filozófia: karma, újjászületés, lélekvándorlás; a lélekörökké valósága, a lélek végső megszabadulása; meditáció, azaszkézis,…

                                                            60 Bertók Rózsa (szerk.) 2013. Bevezetés az etika történeténektanulmányozásába. Elméletek, értékek, iskolák, irányzatok. Pécs,VirágmandulaKft.,EthoszTudományosEgyesület,8.61lásdAfilozófiaminttudományfejezetnél

 

81  

Kínai filozófia: etikai, államfilozófiai jelleg; a harmóniára, azösszhangra törekvés; a mértéktartás; a hagyománytisztelet, atekintélytisztelet;

Agörög(antik)etikaA görög etika alapvetően meghatározó az európai etikaigondolkodás számára. „nagyon korán keresni kezdték a választarraakérdésre,mikornevezhetőazolyanviselkedés jónakvagyrossznak, amelyért az ember felelősséggel tartozik. Később aboldogéletelérésénekútjaitkezdtékkeresni.Evégsőcélelérésétazemberiéletértelmének,azemberrendeltetésénektekintették..Ekérdésre adható lehetséges válaszokat már a görög filozófusokmegfogalmazták és szembesítették egymással. A későbbi korokgondolkodóigyakranbennükszellemielődeiketismertékfel.”62

Agörögetikakorszakai:Preszókratikus(Szókratészelőtti)koszak:(~Kr.e.VI‐V.század).

Püthagorasz (Kr.e. 580‐500) – lélekvándorlás, a lélekmegtisztulása;

Hérakleitosz (Kr.e. 540‐480) – társadalmi állapotokkritikája, az önzés, a csak a testi örömök keresésénekelítélése;

Empedoklész (Kr.e. 496‐435) szeretet és gyűlöletmintkozmikuséserkölcsierő;

aszofisták–nincsenekörök,állandóértékek,szabályok,ezek csak az emberi megegyezés eredményei; homo‐mensuratétel;

Aklasszikuskorszak:(~Kr.e.IV.század)

Szókratész (Kr. e. ~ 470‐399) – erkölcsiintellektualizmus, az értelem szerepe az erkölcsidöntésben;azerényismereteerényessétesziazembert;aszókratészimódszer;aszókratészidilemma;

                                                            62HársingLászló2010.Azetikaigondolkodásrövidtörténete.Budapest,ÁronKiadó,13.

 

82  

Platón (Kr.e. 427‐347) az „idealista” filozófus. a lélek„részei”;azerények,atökéletesállam,ajóideája;alélekhalhatatlansága; a testiségtől való megtisztulás(katharszisz);anevelésszerepe;…

Arisztotelész: (Kr. e. 384‐324) a „realista” filozófus – apraktikus tudomány; boldogság (eudaimónia)mint cél;az erények, a „közép” (mezotész); az igazságosság; abarátságról; a család, a magántulajdon; a közérdek; agyakorlatiasokosság(afronézisz);…

Ahellenisztikuskorszak:(~Kr.e.III.–Kr.u.IV.század).

sztoikusok – az erény erkölcsi önérték; a kozmikusharmónia, sors elfogadása (Khrüszipposz hasonlata aszekér után kötött kutyáról), sztoikus nyugalom, azérzelmek teljes kiirtása (apátia), a természetjogfogalmánakmegjelenése, (Zénon Kr.e. 336‐264, SenecaKr.e.4‐K.u.65.,MarcusAurelius121‐180,…)

EpikuroszKr. e. 342‐271) a lélek rendíthetetlenbékéje(ataraxia), a tartós élvezet a szellemi gyönyör,megszabadulás a félelmektől, az emberi együttéléstszabályozónormákakárelkerülésétésahaszonelérésétcélzóemberimegegyezésenalapulnak;aszkeptikusok–radikáliskételkedés,avéleménytőlvalótartózkodás;

Plótinosz (~204‐270) az istenséggel valókapcsolattartásésavelevalómisztikusegyesülés,….

Aközépkorietika~I‐XV.század:A középkori etika szoros kapcsolatban áll a kereszténységteológiájával. Az alapvető témákban a keresztény vallás hatásafigyelhető meg (Isten, ember, világ, történelem, …). Fontoskérdésazüdvözülésésezzelkapcsolatbanabűnnelkapcsolatostémák.Patrisztika, az egyházatyák (patres) kora (~ VIII. századig).Ekkor történik meg a keresztény tanok kiépítése,megszilárdítása és védelmezése az antik filozófiafelhasználásával.

 

83  

Tertullianus (~160‐230)azembernekazüdvösségetkikellérdemelnie;

Alexandriai Szt. Kelemen (~150‐219) a szeretetbengyökerezikatöbbierény;

Órigenész (185‐254) a megvilágosító tudás, azengesztelés, a megtisztulás szerepe az Istenhez valóvisszatérésben;

Szt.Ágoston(354‐430)„Szeresséstégy,amitakarsz”aszeretetetika,azeredendőbűn,aszabadakarat,….

Askolasztikakora(~XV.századig).Ascholasticus~iskolailatinszóból, mivel a filozófiával való foglalkozás az iskolában (azegyetemeken)történt.

Eriugena (800‐877) az ember a teremtés központja,Istenközvetlenképmása;

Szt.Anzelm(1033‐1109)aszabadakarat,abűnmiattamegváltásszükségessége;

Abelard(1079‐1142),alanyiszemlélet;erkölcsijónematettben (opus), hanem a szándékban van (intentio); abűnabeleegyezés(consensus)ahajlamba,akísértésbe;a bűn folyamata: kísértés (suggestio), gyönyör,gyönyörködés(delectatio),beleegyezés(consensus);

Albertus Magnus: (1193‐1280) syntheresis az erkölcsiéletünketirányítótermészetesértelmikészség;

Szt. Bonaventura (1222‐1274) az akarat, a szeretetelsőbbsége;alélekhármaútjaaboldogsághoz;

Aquinói Szt. Tamás (1225‐1274) cél a boldogság; azember a jóraazabszolút jóra törekszik; az erények: azerkölcsicselekedetetbelső,azemberbenlévőközvetlenforrásai, szellemi képességek, az akaratnak a jórairányuló készségei; „virtus stat in medio”, „virtus inmedioconsistit”;azerényescselekvésalapjaazértelemtörvényével való megegyezés; a törvények; az erkölcsicselekedetekkülsőirányítói(lexaeterna, lexnaturalis(tedd a jót, kerüld a rosszat ), lex humanis); az embertársadalmiéspolitikailény,társaslény„animalsociale”;azegyüttműködésszükséges;ajózanésza„rectaracio”aközjótelőbbrevalónaktekinti;….

 

84  

DunsScotus (1265‐1308), azakarat fontosabb,mint azértelem;

Eckhart mester (1260‐1327), az akarat a szándék (aszeretet)adjaatettértékét;

WilliamOckham(1285?‐1349)voluntarizmus,azakaratelsőbbsége;

Az arab és a zsidó filozófia. Ezen irányzatok nem álltakkapcsolatbanakeresztényteológiával,dejelentőshatástfejtetekki a skolasztika filozófusaira. Mindkét irányzat szinténerőteljesenkötődöttasajátvallásánakgondolataihoz.Arabfilozófusok:

Al‐Farabi(875‐950)aboldogságeléréseazintellektuálistökéletesedésáltal;

Avicenna (980‐1037) a boldogsághoz az értelemkiművelésevezetel;

Averroes (1126‐1198) nincsen egyedi lélek, egyetemesértelem, determinizmus az ember szempontjából,Arisztotelész Nikomakhoszi etikájához is írtkommentárt,….

Zsidófilozófusok: Avicebron (1020‐1058) az ember öntökéletesítése

jelentiazerkölcsijómegvalósulását; Al‐Ghazzali (Judah Halevi) (1080‐1140) az erkölcsi

előírásokforrásacsakIstenlehet,nemelégajószándékatettkövetkezményénekisjónakkelllennie;

Maimonidesz (1135‐1203) a szabad akarat; a helyescselekedethez fontos a tanulás, a tapasztalás, a helyesszemlélet;….

Azújkorietika(XV‐XIX.századelsőfele):Azújkorifilozófiakialakulásátésjellegétbefolyásolótényezők:ahumanizmus, a társadalom és a gazdaság átalakulása (afeudalizmusfelbomlása),apolgárosodás,aföldrajzifelfedezések,a könyvnyomtatás, a természettudományok fejlődése, areformáció, a vallás kritikája majd háttérbe szorulása, azindividualizmus,azemberfeléfordulás,….

 

85  

Areneszánsz.

PicodellaMirandola (1463‐1494)azemberméltóságátazadja,hogyszabad,hogyönmagátalakítja;

Rotterdami Erasmus (1469‐1536) keresztény filozófiaés az ókori humanizmus összekapcsolása, a tolerancia,azakaratszabadsága;

Marsilio Ficino (1432‐1499) a reneszánsz platonizmus,azembermintszellemilényhangsúlyozása;

Pietro Pomponazzi (1462‐1524) a reneszánszarisztotelianizmus, a gyakorlati ész, tevékenységhangsúlyozása;

Michel de Montaigne (1533‐1592) a függetlenséghangsúlyozása;

Morus Tamás (1478‐1535) a magántulajdonmegszüntetése,tolerancia;

Niccolo Machiavelli (1469‐1527) a politika és az etikaszétválasztása,ahatalommegtartása,

Luther (1483‐1546) nem fogadta el Arisztotelész és azőt követők etikáját, bírálta kora egyházának azerkölcstelenségeit, nem a jó cselekedetek, hanemegyedülahitüdvözít;

Kálvin (1509‐1564), a predesztináció tana, „akapitalizmusetikája”;…

Aracionalizmus.

René Descartes (1569‐1650) az ember elsősorbangondolkodó lény (cogito ergo sum); a lélekalapszenvedélyei; etikai felfogásának intellektuálisjellege;

BaruchSpinoza(1632‐1677)azembercéljaa tökéletesés állhatatos élet; az igazi szabadság nemmás, mint amegváltoztathatatlan szükségszerűség belátása; ahárom alapaffektus (szenvedély, érzelem): a vágy azöröm,aszomorúság;….

Azempirizmus.

 

86  

Thomas Hobbes (1588‐1679), a lelki jelenségekre isérvényes a mechanika egyetemes törvénye;akaratszabadság nincs; az ember alapösztöne azönfenntartás vágya; az erkölcsi mértéket azállamhatalom állapítja meg; az ősi állapot „bellumomniumcontraomnes”,„homohominilupus”;

Anthony A.C. Shaftesbury (1671‐1713) etikailag helyesaz,aminemesérzelmeketváltki,

John Locke (1632‐1704) a vallási tolerancia; az államfeladata a szabadság védelme; a nevelés legfontosabbfeladataazerkölcsiegyéniségkialakítása;

David Hume (1711‐1776) a cselekvés elsőbbsége azelmélkedéssel szemben; az etika az érzelmektermészetrajza; az elemi érzelmek a gyönyör és afájdalom;avallásnakkizárólagerkölcsihasznavan;….

A felvilágosodás.Ahagyományoktólvalóeltávolodás,ahaladás,azésszerűség,aszabadsághangsúlyozásajellemzi.

Voltaire (1694‐1778) az általa sötét középkoribabonaságnak tartott dolgoktól akarta megszabadítaniaz emberiséget, az erkölcs esetében mindentviszonylagosnaklát;

Charles de Montesquieu (1689‐1755), nincsenekabszolút érvényű erkölcsi parancsok, az emberekviselkedését sok tényező befolyásolja (vallás, szokás,éghajlat,akormányzás;

Jean Jacques Rousseau (1712‐1778), Isten lététbizonyítja a lelkiismeret is,melynek ösztönös sugallataerkölcsi életünk legbiztosabb irányítója; a nevelésszerepe;társadalmiszerződésaszabadságért;

Anémet idealizmus.Anémet–ésegybenazeurópai– filozófiakiemelkedőkorszaka,hatásamaisjelentős.

Immanuel Kant (1724‐1804) a kategorikusimperatívusz;azerkölcsikötelezettség(tulajdonképpena kategorikus imperatívusz) posztulálja Isten létét; acselekedet erkölcsös voltának alapja a kötelesség; kétsokatidézetformáliserkölcsifelszólítása:„Cselekedjúgy,

 

87  

hogy akaratod maximája egyúttal mindenkor azegyetemestörvényhozáselvéülszolgálhasson”;azember,minteszeslény„Sohasemhasználhatópusztaeszközként,mindigcélnakiskelltekinteni.”63

Johann Gottlieb Fichte (1762‐1814) mindencselekedettel közelebb kell jutnunk az erkölcsivégcélhoz,atökéletesészlényeszményéhez;

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770‐1831) a jog, amoralitás és az erkölcsiség elemzése a Szellemhármasfejlődéséneksorán;

Amodernkorifilozófia(XIX.századmásodikfeleésaXX.század)ésakortársfilozófia:

SörenKierkegaard (1813‐1855), az egyéni egzisztencia(szükségletek,problémák,aggodalmak,…)meghatározóvolta;aszorongásfogalma;azéletstádiumok(esztétikai,etikai,vallási);ahitszerepe;…

ArthurSchopenhauer(1788‐1860),azakarat,anemiséghangsúlyozása;pesszimizmus;

Karl Marx (1818‐1883) elidegenedés, osztályharc,kommunizmus;

Friedrich Nietzsche (1844‐1900) Übermensch; ahatalom akarása; az értékek átértékelése, túl jón ésrosszon;akereszténységkritikája;

WilliamJames(1842‐1910)ahasznosságésasikermintaz igazság fogalom alapja; nem az elméletek, hanem ahasznosságaműködőképességafontos;

MaxScheler(1874‐1928)intencionalitás;etikaiértékek; Moritz Schlick (1882‐1936) az etikai értékeknek nincs

objektívjellege;azetikainormáknemigazolhatóak; Emmanuel Mounier (1905‐1950) az emberi személy

elsőbbsége; az emberi szabadság és a szeretethangsúlyozása;

                                                            63AgyakorlatiészkritikájaI.7.ésI.1.Kant,Immanuel1991.Agyakorlatiészkritikája.Budapest,Gondolat.

 

88  

Ludwig Wittgenstein (1889‐1851) az etikumkimondhatatlansága;azetikatermészetfelettisége;

AlbertCamus(1913‐1960)apesszimizmusethosza; Martin Buber (1878‐1965) Én‐Te viszony, a dialógus

jellemzői; Karl Jaspers (1883‐1969) határhelyzetek, a rejtjelek

megfejtése,az„átfogótartalom”; Theodor Adorno (1902‐1969) az európai racionalista

hagyományegyesítéseamarxizmussal; Rudolf Carnap (1891‐1971) az etika tapasztalati

tudomány, feladata a cselekedetek pszichológiai ésszociológiaivizsgálata,nempedigazerkölcsiértékekésnormákfilozófiaivizsgálata;

Martin Heidegger (1889‐1976) az emberi lét a„jelenvalólét”, melynek jellemzői az egzisztenciálék(világban‐benne‐lét = in‐der‐Welt‐Sein, feltárultság =Erschlossenheit,gond=Sorge,halálhozviszonyulólét=Sein zum Tode, bűnös lét = Schuldigsein, időbeli lét,időbeliség=Zeitlichkeit,…;

Herbert Marcuse (1898‐1979) a fennálló adottságokradikális tagadása, az ember egydimenziós, fogyasztóilény,ezértlázadásra,anarchizmusravanszükség;

Jean Paul Sartre (1905‐1980) magánvaló lét, magáértvaló lét; az ember szabadságra ítéltetett (és teljesfelelősségre);aMásikhozvalóviszonykérdése;

EmmanuelLevinas(1906‐1995)atudatiélmény,mintaMásik magragadhatatlanságának élménye; az etikaiviszony;

John Rawls (1921‐2002) az igazságosságelmélet; azutilitarizmus(haszon),azintuicionizmus(belsőélmény)kritikája;igazságosságalegfontosabb;

Jürgen Habermas (1929‐) a kommunikatívetika/diskurzusetika; az ésszerű megismerésre ésérvelésre alapozódó kognitív etika szükségessége; afilozófiai etikának egy speciális érveléselméletet kellkidolgoznia;

Alasdair Macintyre (1929‐) a kommunitárius etika;modernitáskritika; a teoretikus megújítás

 

89  

szükségessége; a célszemlélet; a közösség, a történelmiszemlélet,ahagyományfontossága;

AnnemariePieper(1941‐)feministaetika …

A kortárs etikában inkább az alkalmazott etika (szaketika)kérdéseikerülnekelőtérbe(erről lásdkésőbb).Néhányjelentőshatást kifejtő szerző: Emmanuel Lévinas (1906‐1995), BernardWilliams (1929‐2003), Annemarie Pieper(1941‐), Butler Judith(1956‐),…

 

90  

 

91  

Azáltalánosetika(normatívetika)témakörei:AzáltalánosetikaAzáltalánosetikaegyrésztolyanmegalapozástkívánadni,amelyminden más etikai terület esetén felhasználható, másrészt felakarja tárni a különböző etikai területek közti összefüggést,kapcsolódást.Azáltalánosetikaháromterülete:

Deskriptívetika Metaetika Normatívetika

DeskriptívetikaAdeskriptív (leíró) etikaazetikávalkapcsolatosvizsgálódások,kutatásokleírásátjelenti.Inkábbtörténetiéstapasztalatijellegűtudomány.Nem ír elő szabályokat, nem határoz meg értékeket, hanemtárgyilagosan leírja azok előfordulását, „használatát”. Egy adotttörténetikorembereinekmagatartását,szokásait,életmódjátírjale(pl.aközépkoremberénekazerkölcsicselekedeteit,szokásaitmutatjabe).Vagypedigegymatapasztalhatómagatartásformát,szokástismertetértékítéletnélkül(pl.egyszubkultúratagjainakerkölcsicselekedeteit,szokásaitmutatjabe).A deskriptív etikának ‐ a művelődéstörténeti, a szociológiai,pszichológiai kutatásokban való szerepén túl – azért is kiemelthelyevanazetikatudományaiközt,mertakutatásieredményei,leírásai alapján lehet feltárni az általános etikai normákat,értékeket.MetaetikaA metaetika az etikai kijelentéseket vizsgálja logikai,nyelvfilozófiai szempontból (az etika elméletének „elmélete”).

 

92  

Azt vizsgálja, hogy az etikai kijelentések mennyibentartalmaznaktényeket,igazságokat.Azetikaalapfogalmairól.megalapozásimódjairól fogalmazmegállításokat.Ametaetikaállításainemírnakelőszabályokat,nemértékelnek, hanemaz etikai kijelentések igaz vagyhamis voltátvizsgáljáklogikai,nyelvfilozófiaiszempontból(ezértkapcsolódikmódszertani szempontból leginkább a metaetikai kutatás azanalitikusfilozófiához.).A metaetika kijelentései „… egyrészt nem fogalmaznak megnormatív követeléseket, másrészt nem írnak le ténylegesnormarendszereket.Ekijelentésekkapcsánolyannyelvfilozófiaiésmódszertani kijelentésekről van szó, melyek a filozófia többiágánakmesszevezetőfeltevéseivelállnakkapcsolatban…”64A metaetikával kapcsolatban mindenesetre felmerülhet az akérdés,hogyvalóbanlehet‐eértéksemlegesenvizsgálniazetikaikijelentéseket.Azetikaikijelentésekértéksemlegesnektekintéseisegyfajtaértékítélet.„Azetikavégülisnempusztánmetaetika.”65Mindazonáltal a metaetika értéksemlegességre törekvővizsgálódásaisokatsegítenekazetikaielemzésektárgyilagosabb,toleránsabbelemzéseiben.NormatívetikaA normatív (előíró) etika az etikai szempontból helyes elveket,értékeket, szabályokat (normákat) fogalmazza meg. Ezeketminősíti, rangsorolja, rendszerezi. A filozófiai etikák nagyrésztnormatív etikák.66 A következő általános etikai témák, azáltalános,normatívetikatémáikéntértendőek.Azetikamegalapozásáról                                                            64 Quante Michael 2012. Bevezetés az általános etikába. Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,20.65 Williams, Bernard 1997. Etika. In Grayling, A. C. (szerk.) 1997.Filozófiaikalauz.Budapest,AkadémiaiKiadó,590.66Atovábbiakbanazetikamindig,mintnormatívetikakéntértendő.

 

93  

Az etika megalapozása mellett és ellene még a köznapi vitáksorán is sok érvet hoznak fel az emberek. Szakmai oldalról isfelmerülnekkülönbözővélemények.Miértszükségesamegalapozás:

Mertakkorvanegyalapazetikaitájékozódáshoz. Ahogy más követelményeknél (pl.

szaktudományoknál), úgy az etikaikövetelményeknélisszükségesamegalapozás.

Azetikaiszkepticizmuskiküszöbölésemiatt. Azetikaimeggyőződésekkritikája,elemzésemiatt.

Miértnemszükségesamegalapozás(azetikairelativizmus): Mindenmértéke az ember (Prótagorász), az etikai

elveknekis. Mindenkultúraésmindenembermásértékekettart

fontosnak(etnológia,pszichológia). Fontos etikai elv a tolerancia, vagyis más‐más

megalapozások(akáregyenrangú)elfogadása.Az etikai relativizmus képviselői nem érvelhetnek semmilyencselekvésmellett,mindentelkell fogadniuk.Pedigakülönbözőetikai értékek nem azt jelentik, hogy nincs alapja az etikának,hanem legfeljebb azt, hogy más az alapja (pl. a holtakbebalzsamozása vagy elégetése lehet ugyanazon etikai elvszerinti cselekedet – a túlvilági élet elősegítése). Vagyisszükségesamegalapozás.Megalapozásimodellek:

Deduktívizmus: Az általános etikai elvekből vezetileazegyescselekvésimódokat.

Induktívizmus: Az egyes etikai esetekbőlkövetkeztetazáltalánoselvekre.

Koherentizmus: Az általános és az egyes együttesfigyelembe vételére törekszik (pl. emberölés,eutanázia,abortusz,…).

 

94  

Szabadság,felelősség,determinizmusVitatárgyalehetaháromfogalomösszeegyeztethetősége.

Afelelősség„igényli”aszabadságot. Ugyanakkor beszélhetünk determinizmusról is

(fizikai,ökonómiai,biológiai,pszichikai,…). Mást jelent a cselekvésszabadság és az

akaratszabadság. Inkompatibilista álláspont: A szabadság és a

determinizmusnemegyeztethetőössze. Kompatibilista álláspont: A szabadság és a

determinizmusösszeegyeztethető.Nonkognitivizmus–kognitivizmusA mai etika alapvető elméleti kérdése a „nonkognitivistakihívás”.67 Az etikai elméletek általában kognitivista elméletek.Vagyisazetikaikijelentésnekvanvalamifélealapjuk,meg lehetindokolni őket és igazságértékkel rendelkeznek. Anonkognitivizmuseztkérdőjelezimeg.Anonkognitivizmusalapvetése:

Azetikaikijelentéseknemalapozhatóakmeg,illetvenemrendelkeznekigazságértékkel.

Az etikai kijelentések vágyakat, óhajokat,akaratotokat,befolyásolásiszándékokatfejeznekki.

Az etikai kijelentések felszólítások, parancsok nemszükséges, hogy tényeket vagy igazságokatfejezzenekki.

Azetikaikijelentések„magja”irracionális.

                                                            67 lásdQuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,51‐72.

 

95  

Egyvalóságközelipéldaanonkognitivizmusmellett68:Andrea szakított párjával, de terhes lett. A továbbiakban akarrierjére szeretne összpontosítani. Megkérdezi Barbarát ésKrisztinát „Mit tegyek?”Barbara–akiegyedüléléséppsikereskarrierje elején tart – javaslata az, hogy vetesse el. Nem lehetfelelőtlenagyerekvállalásával.Krisztina–akipárjávalél,ésnemsikerül teherbe esnie – javaslata az, hogy meg kell tartani agyermeket. Szerinte nem lehet megszakítani a terhességet.Andrea melyik tanácsot fogadja el, melyiket tartsa igaznak?Barbarának van igaza? Krisztinának van igaza? A barátnők atanácsukban,nem inkábbcsakazadottélethelyzetbenmeglévővágyukat, akaratukat fogalmazzák meg és eszerint akarjákbefolyásolniAndreát?Anonkognitivizmusmellettiérvek:

Ahétköznapiesetek.Lásdpl.afentiesetet. Morált lehet hirdetni, felszólítani valakit, de nem lehet

mellette érvelni, nem lehet megindokolni. Moráltprédikálni könnyű, de magalapozni nehéz. (ArthurSchopenhauer1788‐1860).

David Hume (1711‐1776) szerint az embert a szellemiészésazakarat jellemzi.Azészaz igazságra irányulésösztönző erő nélküli. Az akarat a cselekvésre ösztönözésnemazigazságrairányul.

Az etikai kijelentések mindig egy nyelvjáték részétképezik(LudwigWittgensteinalapján1889‐1951).

Az etikai kijelentések beszédaktusok (John Austinalapján1911‐1960)

Az etikai kijelentések nem empirikus vagy analitikuskijelentések(AlfredJ.Ayer1910‐1989).

Az etikai kijelentések retorikus manipulatív szerepettöltenekbe(CharlesL.Stevensonalapján1908‐1979).

Az etikai kijelentések imperatívuszként szerepelnek(RichardM.Harealapján(1919‐2002).

                                                            68 lásdQuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,53‐54.

 

96  

Összegzésként elmondható, hogy az etikai kijelentések valóbantartalmaznaknonkognitivistaelemeket,jegyeket,deamennyibenelvetjük a kognitivista értelmezést az súlyos etikaikövetkezményekkeljárna:

fanatizmus, irracionalizmus, manipuláció, aracionáliskonszenzushiánya, akompromisszumokkeresésénekazelvetése, a racionálisan elfogadható közösségi magatartások

megkeresésénekazelvetése, ….

AkognitívizmusA kognitívizmus szerint az etikai jellegű kijelentésekmegalapozhatóakésigazságértékükvan.Érvekakognitívizmusmellett:

Azetikaalapja,„magja”nemlehetirracionális. Azetikai„ügyekben”tanácsotkérünk. Azetikai„ügyekben”indoklástvárunkel. Azegyüttélésgyakorlatalehetetlenéválnanélküle.

A kognitivizmusnak két alapvető formája a szubjektív és azobjektívkognitivizmusAszubjektívkognitivizmus:Alapgondolata: az ember az érdekei szerint ésszerűen cselekvőszubjektum.Érdek: amit a szubjektum akar, szándékozik, értékel, becsül,előnybenrészesít,… .Ezekközösjellemzője,hogyaszubjektumértékeléséttartalmazzák.Fontos, hogy a szubjektum tisztában legyen a saját érdekeivel.Ezért helyes a racionális szubjektum (személy) tájékozottönérdekérőlbeszélni.Atájékozottönérdekjellemzői

Racionalitás.Megindokolható és tartalmában, céljaiban,okaiban tárgyilagosan érthető valamint logikailagérvényeskapcsolatokvannak.

 

97  

Együttműködés. A racionális személy belátja, hogy azember társas lényként együttműködésre, kooperációrautaltlétező.

Igazságosság. Lehet formális (megfelel a formáliselőírásoknak) és lehet materiális (ha megfelelvalamilyen etikai értékrendnek). A materiálisigazságosság vonatkozhat (Arisztotelész szerint) afelosztásra, szétosztásra (disztributív), az egymásközticserére (kommutatív), és a helyreállításra, jóvátételre(retributív). Az igazságosságnál nehézség lehet azegyenlőségésaméltányosságkérdése.Az igazságosságezek alapján jelentheti: az összes résztvevő, egyenlőmódon történő kezelését a jogos igényeik mértékeszerint.

Aszubjektívetikaikognitivizmusnehézségei:

A tájékozottság kérdése. A szubjektum nem mindenesetbentájékozottasajátérdekeitilletően.

Az intuíciókkal, nonkognitivizmussal szemben valóeljárások.A szubjektív kognitivizmusérvelésekönnyen„átcsúszhat”nonkognitivistaérvelésbe.

Azegyüttműködésmeghatározása(kik,miben,hogy,…). Milyenérdekekengedhetőekmeg.

AzobjektívkognitivizmusAz etikai kijelentések nem lehetnek az egyes szubjektumokérdekeinek a kifejeződései. Az etikai igényeknek és normáknakáltalános és egyetemes alapja kell, hogy legyen. Az etikaiobjektivizmusaracionálisszubjektivitásraalapozzatételeit.„Azetikai igények és az etikai érvényesség teljes egészébenelemezhetők anélkül, hogy hivatkozni kellene az empirikusszubjektumokérdekeirevagytulajdonságaira,illetveképességeire.Kizárólagazáltalábanvettracionális szubjektivitás szerkezetéreszükségeshivatkozni.”69

                                                            69 Quante Michael 2012. Bevezetés az általános etikába. Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,108.

 

98  

Példákazetikaiobjektivizmusra:ImmanuelKant:avégsőmegalapozástnyújtóészetika

Kant célja a szkepticizmus (szubjektivizmus,relativizmus)meghaladása.

Általános, egyetemes etikai elv szükséges, amelyformális és minden szubjektumra érvényes, vagyelvárható, hogy minden szubjektum eszerintcselekedjen.

Két általános, formális etikai elve: „Cselekedj úgy, hogyakaratod maximája egyúttal mindenkor az egyetemestörvényhozáselvéülszolgálhasson”;azember,minteszeslény „Sohasem használható puszta eszközként, mindigcélnakiskelltekinteni.”70

Aformáliselvistartalmaznehézségeket:asajátelv.Ésamásikelveösszemérhető‐e;aformáliselvmegnehezítiabonyolultsajátoshelyzetekmegoldását.

Karl‐OttoApel:avégsőmegalapozástnyújtódiskurzusetika

Az etika alapja a racionáliskommunikációszerkezetében, azaz az érvelődiskurzusbantalálható.

A diskurzus feltételei: a résztvevő felek érdekeltek akérdések megoldásában; a résztvevők megosztjákegymással az elgondolható problémákat; a felekegyenjogúnak tekintik egymást; a felek kommunikációés megokolás révén racionálisan és erőszak nélkülakarjákmegoldaniakonfliktust.

Nehézségek: Adiskurzusokáltalábannemeszményidiskurzusok. A diskurzus megegyezésre törekszik, de a

megegyezéstőlnemleszvalamiazigazság. Adiskurzushelyzetvalójábantalánnemisetikaihelyzet

(pl.inkábbüzletijellegűhaszonmaximalizálás).

                                                            70AgyakorlatiészkritikájaI.7.ésI.1.Kant,Immanuel1991.Agyakorlatiészkritikája.Budapest,Gondolat.

 

99  

ArealistakognitivizmusAz etikát megalapozása mögött reális létezőt kell feltételezni(ontológiaimegalapozást).Azetikaiértékeket,elveket,normákatreális létezőrelehetvisszavezetni(megalapozni).„Vannakolyanértékjellegűentitások,amelyekmegalapozzákazetikai igényeketés amelyek a szubjektivitás egzisztenciájától függetlenülléteznek.”71A realista kognitivizmus pozitívuma, hogy egyetemesérvényességretartigénytésarésztvevőkelfogadják.Példákazetikairealizmusra

Franz Brentano: az értelem intencionalitása mellettérzelmeinkisintencionálisak.

Max Scheler: vannak olyan igazi és valódiértékminőségek, amelyek a tárgyak egy sajátostartományátjelentik.

NicolaiHartmann: azértékek létmódjukszerintplatóniideák.

Általában a vallási etikák is realista jellegűek (mivelIstentreális,valóságoslétezőnektartják).

Nehézségek: Negatívuma, hogy nincs nagy szerepe az egyéni

mérlegelésnek,döntésnek. A egyéni motiváció és a konstitutív szerep háttérbe

szorul.EtikainaturalizmusAz etikai naturalizmus az etikai fogalmakat és kijelentésekettermészettudományos szempontból elfogadható fogalmakra ésindoklásravezetivissza.Anaturalistaetikacélja,hogy„azetikátegy adott természettudománnyal helyettesítse” (E. Moore, ő apszichológiát is a természettudományokhoz sorolta). A „jó”mindig valamilyen tárgyra vonatkozik (fizikai,természettudományos értelemben vett tárgyra). Az etikai

                                                            71 Quante Michael 2012. Bevezetés az általános etikába. Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó,109.

 

100  

naturalizmus „vonzereje”, hogy elfogadja a maitermészettudományos valóságértelmezést, nincs szükségismeretelméleti alapvetésre, nincs szükség etikai alapelméletresem.Naturalista etika pl. amaterialistamarxizmus, a pszichoanlizis,azevolúciósetika.Azevolúciósetika,mintnaturalistaetika.Aevolúciósetikaelfogadottságáterősíti,hogy:

Azevolúcióselmélettermészettudományoselmélet. Az evolúciós elmélet tulajdonképpen az élőlények

viselkedésénekszabályárólszól. Azevolúciósszemléletmástudományokbanistérthódit. Az élőlényeket a természetes kiválasztódás ok‐okozati

láncolatahatározzameg. A fontos alapelvek evolúciós okokra vezethetők vissza

(áldozathozatal a faj érdekében, a fajtársakkal valószolidaritás,…).

Azevolúciósetikaateljességigényévellépfel(mindentmegtudmagyarázni).

Anaturalistaetikáknehézségei: Azemberönállósága,önállódöntésenemlehetséges. Bizonyosértelembenafelelősségelhárításátisjelenti. Egyfajtadeterminizmus(fatalizmus). Hiábapróbál teljesmagyarázatotadni,determinizmusa

miatt elveti amindennapokban is tapasztalható szabadakaratot.

A filozófiai etika, amennyiben normatív etika akar lenni éselfogadja a szabad akaratot, akkor a kognivizmus álláspontjátfogadja el (hogy azok közül melyiket az már a különbözőigényektőlésmódszerektőlisfügg).Azetikaielméletekalapvetőtípusai

 

101  

Ezeknem„tiszta”típusok,átfedésekiselőfordulhatnak: Következményetika(konzekvencialistaetika). Kötelességetika(deontologikusetika)(szerződésetika). Erényetika.

Azalapvetőértékekazegyestípusoknál: Következményetika–ajótényállás. Kötelességetika–ahelyescselekvés. Erényetika–ajószemélyisség.

Akövetkezményetika

A cselekvés értékességét az adja, hogymennyiben idézjótényállást.

Pl. az utilitarista szemlélet szerint, amely cselekedet ajólétet,ahasznosságotidézielő,minttényállást,azjó.

Kevésbéveszifigyelembeaszemélybelsőelhatározásait,indítékait.

Nemelvontértékeket(igazság,jóság,…),vagyszemélyesértékeket, erényeket (önfeláldozás, szeretet, …) tartfontosnak,hanemakövetkezményt.

A következmény hangsúlyozása a közösség, atársadalomszempontjábólrendkívülfontos.

Akötelességetika

Acselekvésértékességétazadja,hogymennyirehelyesacselekedet.

Ebbena szemléletbena jogokésa „szerződések” (írott,vagyíratlan)ameghatározóak.

A szemlélet egyfajta „farizeussághoz”, egyfajtafelelőtlenséghezvezethet,formálissáválhat.

Akötelességelveseténisérvényesülhetakövetkezményelv.

Szaketikáknál lehet fontos (orvos, köztisztviselő,újságíró,…).

Azerényetika

A cselekvés értékességét az adja, hogy mennyire jó aszemélyiség.

 

102  

Az erény lelki alkat, amely gyakorlással nevelhető,növelhető.

Az erények nem merev szokások, hanem a gyakorlatiész/okosságkövetelményeiszerintváltozhatnak.

A sarkalatos, „kardinális” erények: okosság, bátorság(lelkierősség),mértékletesség,igazságosság.

Aszemélybelsőindítéka,választása,döntéseafontos.EtikaiérvelésmódokAz etikai cselekvések mellett, akár a következmény, akár akötelesség, akár az erény szempontjából különböző érvekhozhatóakfel(miértígyvagyúgycselekszikazember):

Tekintélyelvű érvelésmódok: A normákat felsőbbtekintélyre vezetik vissza. Ez lehet személyes tekintély(vezetők, karizmatikus személyek, ….), vagy szövegek(előírások, szent szövegek, ….), esetleg hagyomány(helyi sajátosságok,közösségekszokásai,…). Ilyenpl.akeresztény erkölcs, amely Isten kinyilatkoztatótekintélyénalapul.

Természetjogi érvelés (pl. Aquinói Szt. Tamás 1225‐1274): az ember természetére (lényegére, fogalmára)hivatkozik, ami az ember biológiai, pszichológiai (testi,lelki)természeténekmegfelelőazhelyescselekedet.

Észjogi érvelés (pl. Immanuel Kant 1724‐1804): helyesaz,amiazésznekmegfelelő.Sokszempontbólazonosatermészetjogival, de a természetjogi teljesebb és„természetesebb”,pl.ésszerűlehetegyszemélykínzása,hogy megtudjanak tőle valamit, de az embertermészetévelellentétesamegalázásaéskínzása.

Utilitarista érvelés (pl. John Stuart Mill 1806‐1873):helyes az a cselekedet, amelyik hasznos, amelyikhozzájárul az emberi szükségletek és érdekekmegvalósításához. A hasznossági elv (a lehetőlegnagyobb boldogság a lehető legtöbb embernek)fontos, de igazságtalan is lehet, mert csak a többségetveszifigyelembe.

 

103  

Értéketikai érvelés (pl.Max Scheler 1874‐1928): etikaiszempontból elfogadható az cselekvés amely értéketvalósít meg, ilyen érték: kellemes, jogos, igaz, szép,szent,….

Teleológiai érvelés (pl. Arisztotelész Kr.e. 384‐322): acselekedetek helyességét a cselekedet célja(következménye)határozzameg.

Deontológiai érvelés: cselekedetek helyességét akötelességteljesítésehatározzameg(szakmaietikáknáljellemző).Ehhezhasonlóafelelősségetikaiérvelésis.

Emocionális érvelés (pl. Anthony Ashley CooperShaftesbury 1671‐1713): helyes az a cselekedet, amelyjó,kellemesérzéstváltki.

Hedonistaérvelés(pl.Arisztipposz~Kr.e.435‐355):azemberszámáralegfontosabbazélvezet,agyönyör,ezértazacselekedetahelyes,amelyennekelérésétszolgálja.

Eudaimonista érvelés (pl.DémokritoszKr. e. 460‐370):azembertáganértelmezettcéljaaboldogság,ezértazacselekedet helyes, amelyik ennekmegvalósulását segítielő.

Evolúciós érvelés: az etika a biológiai evolúció„terméke”,amelyafajfennmaradásáértjöttlétre;etikusazacselekedet,amelyafajfennmaradásátbiztosítja.

AzetikaiértékekAz ember számára léteznek értékek, melyek elérését,megvalósítását fontosnak tartja. A különböző értékek közt azemberrangsort(hierarchiát)állítfel.Azértékekfajtái:

ahasznosjó(bonumutile), agyönyörtkeltőjó(bonumdelectabile), tisztes jó (bonum honestum) az erkölcsi érték az

utóbbiba tartozik, önmagáért lévő jó, nem a haszonértvagygyönyörért.

Azetikaiértékeknekkiemeltszerepevanazemberéletében.„Azerkölcsi értékek ugyanis az emberi természet egészét érintik, az

 

104  

emberi személy legbelsőbb világához tartoznak. … Az erkölcsiértékekkiemelkedőszerepétazadja,hogyazemberszellemi‐lelkinemesítését segítik, és így az ember kiteljesedésének alegfontosabbfeltételei.”72Értékek,amelyekreaszemélyirányul:

Az emberi élet értéke: Ez alapérték mely általánosmeggyőződéseazembereknekmindenkorban.

Szellemi és lelki értékek: A tudás,mint érték (okosság,bölcsesség, szaktudás,…).Lelki (erkölcsi)értékek,ezektartoznak leginkább az emberi személyhez, az erkölcsiértékek belső értékek, önmagukért becsülendőek ésegyetemes jellegűek (minden korban, minden emberreérvényesek).

Közösségiés társadalmiértékek:Család,kisközösségek,állam,társadalomértékei(szolidaritás,közösfelelősség,értékekátadása,őrzése,….).

A természeti (anyagi) világ értéke: A környezet (élő ésélettelen)ésatárgyak,eszközök,mintértékek.73

Azetikaiértékekjellemzői:

Az etikai értéket az ember önmagában is jónak tartja,nempedigmásért.

Azetikaiértékmindenmásértékközülalegkiválóbb. Az etikai értéknek alapvetően abszolút jellege van,

hiszenkultúrától,kortól,egyénimeglátástólfüggetlenülmindenemberrevonatkozik.

Az etikai érték a tevékenységgel és a tevékenységetvégző emberrel is kapcsolatos (pl. Jó, értékestevékenység a rászorultak segítése, és jó, értékes az etevékenységetvégzőemberis).

Azértékazakarat tárgyával,azakarat tevékenységévelés az akarati tevékenység alanyával is kapcsolatos pl.

                                                            72 Berán Ferenc 2007.Etika.Az értékek tisztelete. Budapest, Gondolat,

61‐62.73 lásd bővebben Berán Ferenc 2007. Etika. Az értékek tisztelete.

Budapest,Gondolat,53‐73.

 

105  

mások segítése tárgyában jó, mások megsegítése minttevékenységjó,amásokatmegsegítőemberisjó.

Azetikaiértékfeltételnélkülköteleziazembert.AzetikainormaAzetikainormaazetikamércéje,amihezviszonyítunk;azetikainorma az értelmes emberi természetben van, mivel az emberrendelkezikazalábbiháromdologgal:

Helyes értelem (recta ratio) az etikailag jó cselekedetmegfelel az értelemnek pl. lopni etikátlan és nem felelmeg az értelemnek sem (ha mindenki lopna azértelmetlenlenne).

Synderesis a legfőbb etikai alapelvek készség szerintibirtoklása, a készség a jóra, ezt a készséget mindenértelmesemberbirtokolja.

Lelkiismeret (conscientia) a konkrét cselekedeterkölcsiségéről alkotott gyakorlati ítélet, csak a helyeslelkiismeretet kell követni (pl. az aggályos vagy lazalelkiismeretetnem).

Az etikai cselekedetek értékelése. A cselekedeteket az értelemalapján értékeljük. Az értelem alapján a tettek, cselekedetekértékelésénélháromszempontvehetőfigyelembe:Azerkölcsitettanormaviszonylatában:Azértelematetteketanormaszempontjábólminősíti,értékeli.Aminősítésnél,értékelésnélháromszempontotveszfigyelembe:

Maga a cselekvés (opus), vagyis a cselekvés tárgya.Vannak cselekedetek, melyek már tárgyukat tekintveértékesek.Pl.Asegítségnyújtás,ételtadniazéhezőnek.

A cselekvő szándéka (intentio). A rossz szándék atárgyilagjótettetisértéktelenné,rosszáteheti.Pl.Ételtadniazéhezőnek,hogytovábblehessenkínozni.Deajószándék nem teszi értékessé a tárgyilag rossz

 

106  

cselekedetet.Pl.Kínoznivalakitazzalaszándékkal,hogyjólegyen.

A körülmények (circumstantiae). A körülményekértékesebbévagyértéktelennétehetikacselekedetet.Pl.A segítségnyújtás értékét növelheti a segítségnyújtásmódjaésmértéke.

Általános elvként tekinthető, hogy a tett jóságáhozmindháromszempontnak(tárgy,szándék,körülmények)jónakkelllennie,dea tett rosszságához elegendő, ha az egyik meghatározó rossz.Aquinói Szt. Tamás szerint „Egyszerűen nemmondható jónak acselekedet, csak akkor, ha minden jó megvan benne: ahogy»bármelyik egyediok rosszatokoz,úgya jóságotpedighibátlanokokokozzák«,amintDionysiusismondjaAzisteninevekrőlcíműművébena4.fejezetben.”74AzerényekÁltalánosan az mondható, hogy az erény gyakorlattal szerzettlelkialkat, jóra irányulókészség.Az,hogyazerénygyakorlattal„növelhető”, fejleszthető fontos a nevelés szempontjából is,hiszen a nevelés során a közösségi lét szempontjából kiemelterényekbegyakorlásaismegtörténik.Aquinói Szt. Tamás szerint az erény a jóra irányuló cselekvésikészség(habitusoperativusbonus)„…azemberierénybizonyoskészség,amelyképessétesziazembertajócselekedetre.”75Arisztotelész szerint az erény egyfajta lelki alkat, amely aszélsőséges cselekedetek helyett az értelem által akiegyensúlyozott,harmonikus„közepet”választja.„Azerénylelki

                                                            74„Nontamenestactiobonasimpliciter,nisiomnesbonitatesconcurrant:quis»quilibet singularisdefectus causatmalum,bonumautem causaturex integra causa,«útDionysiusdicit,4 cap.deDiv.Nom.”ST. II/I. 18.4.Thomae,AquinatisS.1952.SummaTheologiae.Romae,Merietti,90.75 „… virtus humana est quidem habitus perficiens hominem ad beneoperandum.” S. T. II/I. 58.3. Thomae, Aquinatis S. 1952. SummaTheologiae.Romae,Merietti,256.

 

107  

alkat… . Középhatár két rossz között,melyek közül az egyik atúlzásból, amásik a hiányosságból ered; s középhatár azért is,mertmíg az egyik rossz a kellőmértéket túllépi, amásik pedigazonalulmarad,azérzelmekbenéppúgy,mintacselekvésben–azerényaközepettaláljameg,ésaztisválasztja.”76MacIntyre azt hangsúlyozza, hogy az erény olyan tulajdonság,amely képessé teszi az embert a jó elérésére. „Az erény olyanszerzett emberi tulajdonság, melynek birtoklása és gyakorlásaáltalábanképesséteszbennünketagyakorlathoztartozóbelsőjókelérésére,hiányukpedigténylegesenmeggátolbennünkete javakbármelyikénekazelérésében.”77Afilozófiábansokszorhangsúlyozottanszerepelanégyfőerény,azúgynevezettsarkalatoserények(virtutescardinales):

okosság(prudentia), igazságosság(iustitia), mértékletesség(temperantia), bátorság,lelkierősség(fortitudo).

Akereszténytanításkiemeliazistenierényeket:ahitet,reménytés szeretetet. Ezeket a teológiai erényeket ma egzisztenciáliserényeknekisnevezik,mivelakereszténylétezés(egzisztencia)alapvető és legfontosabb erényei. A legkiválóbb ezek közül aszeretet, ahogy Szt. Pál is hangsúlyozza a Szeretethimnuszban.„Addigmegmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, deközülükalegnagyobbaszeretet.”(1Kor13.13.)78AzakaratszabadságaAz akarat szabadságával kapcsolatban a tudományok okságimagyarázataivetikfelaztakérdést,hogylétezik‐eegyáltalán.A

                                                            76 Arisztotelész 1987. Nikomakhoszi etika. Budapest, Európa

Könyvkiadó,44.77 MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Erkölcselméleti

tanulmány.Budapest,OsirisKiadó,257.78Biblia.2008.Budapest,SzentIstvánTársulat,1288.

 

108  

természettudományok (biológia, kémia, …) és atársadalomtudományok(pszichológia,szociológia,…)részérőlisolyanokságimagyarázatokadódnak,amelyekadeterminizmustis alátámaszthatják (pl. agyunk állapota az előző agyiállapotoktól függ; vagy cselekvéseinket a szocializációnkmilyensége határozza meg). „A jelenkori filozófiában a kérdésinkább a szabadság és a determinizmus viszonyát érinti, melyutóbbi(nagyjából)aztállítja,hogymindenvilágállapot,beleértvesajátcselekedeteinket is,korábbivilágállapotokszigorúanokságikövetkezménye. … Valójában nem kell magunkévá tennünk adeterminizmus homályos és túlzottan nagy igényű tanítását,amelyről ma már kevesen hiszik, hogy meghatározó a kérdésszempontjából.”79Általában véve a szabadság nemmás, mint a kényszer hiánya.Lehetfizikaikényszeréslehetbelsővagypszichológiaikényszer.A belső kényszer hiányát nevezzük szabad akaratnak. Egy tettvégrehajtására vagy elutasítására való képességet cselekvésiszabadságnaknevezzük,ehhezszabadakaratszükséges.A szabad akaratból következik a felelősség, csak a szabadakarattalválasztotttettértfelelősazember.A szabad akarat gondolatának elfogadása nem jelenti azt, hogyminden értelemben szabadok vagyunk (környezet hatása,öröklött tulajdonságok, idegrendszer fiziológiai‐funkcionálishibái,…befolyásolhatjákazakaratszabadságát).Aszabadakaratmellettiérvek:

A szabadság közvetlen tudata, tudjuk, hogy képesekvagyunkválasztani.

Mérlegelünktetteinkelőtt. Elfogadjukaszemélyesfelelősségetatettekért. A társadalomban közmegegyezés van a szabadság

létéről. Az igazságszolgáltatás a társadalomban azon alapul,

hogy az emberek felelősek a tetteikért, mivel szabadakaratukvan.

                                                            79 Williams, Bernand 1997. Etika. In Grayling, A. C. (szerk.) 1997.Filozófiaikalauz.Budapest,AkadémiaiKiadó,618.

 

109  

Az ember erős belső késztetés, indíték ellenére isválaszthatmásmegoldást.

Az akarat szabadságának és így a felelősségnek különbözőfokozatailehetnek.

Az értelmet befolyásoló tényezők: figyelem,szórakozottság, tudatlanság (lehet elhárítható éselháríthatatlan, van amiről tudomást szerezhetünk ésvan amiről nem tudhatunk), előítélet, félelem (itt azértelemre ható félelemről van szó pl. a diák félelme abukástól,hanemírjamegadolgozatát).

Az akaratot befolyásoló tényezők: szenvedély, a kínzás,az erőszak, a félelem (amely az ember akaratát„blokkoljale”),aszokás(anemszándékosankialakítottszokásértnemfelelősazemberpl.egygyerekaztszokjamegotthonaszüleitől,hogymindigkáromkodik,akkorezértnemfelelős).

AlelkiismeretAlelkiismeret(conscientia)akonkrétcselekedeterkölcsiségérőlalkotott gyakorlati ítélet, ezt az ítéletet az értelem hozza. Azerkölcsi ítéletet hozó értelmet lelkiismeretnek nevezzük. Alelkiismeret nem valami titokzatos, belső dolog, isteni hangbennünk, hanem az elsajátított és elfogadott etikai elvekalkalmazása konkrét esetekre. Az egyén számára a lelkiismeretítélete az útmutató az erkölcsi döntésben. Így tehát alelkiismeretetazerkölcsszubjektívnormájánaknevezhetjük.Alelkiismeretformálható,nevelhető,növelhető.Az államnak biztosítani kell a polgárok számára a lelkiismeretiszabadságot. Ez egyes esetekben nehézséget is jelenthet. Ilyenesetekben a jogszabályok hierarchiáját, a közérdeket kellfigyelembe venni (pl. terrorista lelkiismereti döntésénél, hogyfelrobbantsonvalamit,fontosabbamásokéleténekavédelmeésközérdekből az épület védelme). Fontos az is, hogy az egyén

 

110  

értelmileg teljesen beszámítható legyen, hogy követhesselelkiismeretét(pl.betegembervisszautasítjaagyógykezelést).Alelkiismeretítéletelehet:

Helyes a lelkiismeret ítélete, ha az erkölcsiség objektívnormájának alkalmazásában szereplő összes érveléstlogikusanéshibanélkülvezetjükle.

Téves a lelkiismeret ítélete, ha hamis elveken alapul,vagy a helyes elveket hibásan alkalmazza. Téveslelkiismeret fajtái: kételkedő (bizonytalan) lelkiismeret,aggályos(adöntéstőléskövetkezményeitőlvalóbetegesfélelem) lelkiismeret, laza (nem érzi a cselekedetekfontosságát)lelkiismeret.

Ahelyesésabiztoslelkiismeretremindighallgatnikell.Azelháríthatatlanultévesésbiztoslelkiismeretetiskövetnikell,ha az ember megtett minden tőle telhetőt az igazságmegtalálására, és nem saját hibájából von le téveskövetkeztetést.AszeretetA szeretet különleges helyet foglal el az erények közt, mivelvalamilyen módon minden erény alapja is lehet, mert mindenerénytartalmazzaaszeretetmozzanatát.Ugyanakkormintegyazerényekmaximuma is,avégtelenre,a tökéletesre irányul.„…aszeretethezhozzátartozikahatártalan jövő,nemtűrsemtérbeli,semidőbelikorlátokat,nemlehetvégeskeretekközészorítani.”80A szeretet és az erkölcs összefügg egymással (az erkölcsileg jócselekedet jelentiamásikszeretetét is,ésa rosszcselekedet (abűn)jelentiaszeretethiányátis).Azemberetikai tevékenységében fontoshajtóerőazönszeretetis.

                                                            80 Ratzinger, Joseph 1993.Krisztusra tekintve.Budapest, Vigília Kiadó,

62.

 

111  

Aszeretetfajtái:

Erosz az érzéki ill. érzelmi szeretet, jellemzője, ilyenlehetaférfi‐nőszereteteis.

Philia amásikember javát akaró szeretet, ilyen lehet abarátságszereteteis.

Agapé a szeretet legtökéletesebb formája, elfogadás éstevékenység is, amikor a legnagyobb jót tevékenyenkívánjukamásikembernek.Keresztényértelmezésbenamásik,amásikbanlévőIstennekaszeretete.

Akonkrétemberiszeretetbenmindegyikegyütt ismeglehet,devalamelyikdominálhat.Ezt a hármasmegkülönböztetést a skolasztika filozófiájában ishasználják:

amor concupiscentiae – megkívánó, birtokolni vágyószeretet,

amorbenevolentiae–ajóakarószeretet, charitas–szeretetazagapéértelmében.

A helyes önszeretet és a másik ember szeretete kölcsönösenfeltételezi egymást, a kettő elválaszthatatlan (sem nem csakönszeretet, sem nem csak altruisztikus szeretet – az emberegyéniségének feladása, lerombolása a másik miatt). A Bibliatanítása is ezt közvetíti. „Szeresd felebarátodat, mint sajátmagadat.”(Mt.22.39.)81Azerkölcsésaboldogságösszefüggése

Azerkölcsöséletésaboldogságnemteljesenazonos,akettőköztmégisvanvalamimegfelelősségésharmónia.

Aboldogság„azatökéletesállapot,amelyminden jónakegyesülése révén jön létre”.82 „Nem mást értünk aboldogság szón, mint az értelmes természetű létező

                                                            81Biblia.2008.Budapest,SzentIstvánTársulat,1122.82Boethius1979.Afilozófiavigasztalása.Budapest,EurópaKiadó,108.

 

112  

tökéletes javát;…”83Aboldogságazemberi lét teljeséstökéletesmegvalósultsága.

Aboldogsághozazetikaiértékekenkívülmégmásjavakis kellenek. Ezért elképzelhető etikus (erkölcsös) életboldogság nélkül, de a boldogság és az erkölcsi értékközösalappalrendelkezik.

                                                            83 „Nihil enim aliud sub nomine beatitudinis intelligitur, nisi bonumperfectum intellectualis naturae; …” S.T. I. 26.1. Thomae, Aquinatis S.1952.SummaTheologiae.Romae,Marietti,144.

 

113  

Emberiélethelyzetek/életeseményekerkölcsivonatkozásaiAz etikában is gyakori téma az általános emberi élethelyzeteketikai/erkölcsi vonatkozása. Ezek az élethelyzetek a tanítássorán is (főként a tárgy általános iskolai oktatásában) gyakoritémák.Születés–halálAz európai filozófia kevésbé foglakozik a születés kérdésével(miértszületünk,miamegszületésünkcélja,kiésmihatározzamegaszületésünket,…),ezekinkábbavallásokhoz(Európábanfőleg a kereszténységhez) kapcsolódó irányzatok témái. Annálgyakoribb a halál, a halál utáni létezés kérdésével valófoglalkozás (természetesen ebben is nagy szerepe vanEurópában a kereszténységnek). A középkorban gyakrannevezték a filozófiát a halálról való elmélkedésnek (studium etsollicitudo mortis), vagy a halni tanulásművészetének/tudományának (ars moriendi), Heidegger azemberi lét alapvető jegyének tartja, hogy az a halálhozviszonyulólét(SeinzumTode).A születés, a halál esetében erkölcsi vonatkozásokról isbeszélhetünk (hogy viszonyuljunk hozzá, mit tegyünk, haembertársunk születik vagy meghal). Életünknek,cselekedeteinknekazadkülönössúlyt,hogyegyszermeghalunk.A különböző kultúrákban más és más magatartásformák,szertartásokalakultakkiésváltakelfogadottá.Nagykérdés,hogyma amikor nincsenek erre elfogadott hagyományok, milyenformák szerint cselekedjünk. A mai korban kiemeltenkapcsolódik ehhez a témához az abortusz és az eutanáziakérdéseis.GyermekkorésifjúkorEz a korszak az ember életében jellegzetesen felnőttkorra valófelkészülés, a tanulás kora (a gyerek megtanul enni, járni,beszélni, írni, olvasni, „viselkedni”, …). Ez a „tanulás”nagymértékbenmeghatározza a későbbi életét. Ezért fontos az,

 

114  

hogymilyenmódon tanul (félve, örömmel, játszva, …) és hogymit tanul (felesleges, káros, fontos, hasznos, érdekes, …dolgokat). A felnőttek felelős erkölcsi kötelessége is agyermekek, az ifjak tanítása, felkészítése. Itt a szülők éskülönbözőtársadalmiintézmények(óvoda,iskola,kollégium,…)esetében merülhetnek fel etikai kérdések. Ugyanakkor agyermekek, az ifjak felelőssége, viszonyulása is felvethet ilyenkérdéseket. Sok szempontból ezek a témák a pedagógia,nevelésetikatárgykörébeistartoznak.FelnőttkorEzazemberéletébenaleginkábbetikaijellegűkorszak.Afelnőttember dönt, választ és felelős tetteiért. Közösségi vagymagánjellegű kötelezettségeket vállal. Ő maga is olyanélethelyzeteket él meg, vagy mások olyan élethelyzeteiveltalálkozik, ahol döntenie kell, felelősséget kell vállalnia. Afelnőttkor egy sajátos szakasza az időskor, amely az emberesetében az élet egyfajta etikai összegzését is jelenti (mit tett,miért,mivolthelyesvagyhelytelen,…),ugyanakkorazidőskorúemberhezvalóviszonyulásiserkölcsikérdéseketvetfel.A felnőttkor jellegzetes etikai dilemmákat is „hordozó”élethelyzetei:barátság,szerelem,szexualitás,férfiszerep,nőiszerep,házasság,család,testiéslelkiegészség‐betegség,hivatás,…BarátságPlatón és Arisztotelész különös jelentőséget tulajdonít abarátságnak, amely egyben az ember közösségiségét ismegjeleníti. A barátságnál fontos az etikai dimenzió is(önzetlenség, segítés, szolidaritás,…). „Mertabarátság iserény,vagylegalábbisszoroskapcsolatbanállazerénnyel,skülönbenis,errevanalegnagyobbszükségünkazéletszempontjából.Barátoknélkülugyanissenkineksemlehetkedvesazélete,méghamindenegyébjóbanrészevanis;…”84

                                                            84 Arisztotelész 1997.Nikomakhoszi etika. (1155a ) Budapest, EurópaKiadó,257.

 

115  

Szerelem,szexualitásAzemberitevékenységekegyiklegerősebbmotivációstényezője.Nemcsak mint érzelem, hanem mint erkölcsi cselekedet is(gondoskodás, hűség, önzetlenség, gyermekek nemzése, ….).„Mertamireazembereknekegészéletükönát szükségükvan,haszépenakarnakélni,aztsemarokonság,sematisztségek,semagazdagság, sem bármimás nem tudja úgy kifejleszteni bennük,mint Erósz.”85A nyugati gondolkodásban gyakori a szerelemmúlandóságának,változékonyságánakahangsúlyozásais.Házasság,családA házasságot erényként (Platón, sztoikusok), kötelességeként(Hegel)isértékelik,mertígyjönlétreatársadalom„alapeleme”acsalád.Ma sok kritika is éri a házasságot etikai szempontból is(alávetettség, uralkodás, szabadság, önállóság, gyermekeknevelése,felelősség,…).Betegség‐szenvedésAnyugatigondolkodásezeketatestésalélekzavarainak(hibásműködésének) tartja. A kereszténység különös hangsúlyt ad aszenvedésnek.Abetegség‐szenvedésmoráliskérdéseketisfelvet(felelősség, szolidaritás, önuralom, segítés, gyógyítás,áldozathozatal, …). Ma főleg az orvosi etikában merülnek felkérdésekésproblémák.HivatásA hivatás nemcsak a személyiség kibontakozása miatt, hanemetikai szempontból is fontos (közösségi jelleg, közjó szolgálata,felelősség, nyilvános tevékenység, együttműködés, szolidaritás,tudatos, aktív tevékenység, …). Etikai/erkölcsi szempontbólfontos az egyes hivatások esetében a kötelesség, a felelősségtémaköre.

                                                            85 Platón 1984. A lakoma, 178c‐d In Platón 1984. Összes műveiI.Budapest,EurópaKiadó,954.

 

116  

AzalkalmazottetikaAkortársetika86márnem tudegy „nagy”általánosanérvényesetikát megfogalmazni, hanem inkább az egyes területek etikaialapelveit, normáit, értékeit fogalmazza meg. Ezért inkábbszaketikavagy„Alkalmazottetika”atalálóelnevezés.Korunkban az etikával kapcsolatban sok nehezen megoldhatókérdésmerültfel:

A tudományok, az emberi tevékenységek (társadalmi,gazdasági, kulturális, …) olyan sokrétűek és gyorsanváltozóak lettek,hogynehézérvényesésaktuálisetikaielveket,normákatmegfogalmazni.

A vallások, a kultúrák keveredése (multikulturalizmus,globalizáció)újabbkérdéseketvettfel.

A tudományos, technikai változásokból következően újkérdések merülnek fel (informatika, orvostudomány,környezetvédelem,…).

A politikai életben felmerülő új kérdések (demokrácia,állam,törvények,beavatkozás,függetlenség,…).

A nehézségek ellenére mégis szükséges az etikai kérdésekkelfoglalkozni,mivelazemberekmaisakülönbözőtevékenységeksorán etikai (erkölcsi) elvekre, meggyőződésre, véleményrehivatkoznak.EtikaéspolitikaA politika az egész közösség számára kötelező erejű döntésekmeghozatalának folyamata, érdekek egyeztetése, valamint a

                                                            86 lásd bővebben Fekete László (szerk.) 2004.Kortársetika. Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

 

117  

döntési (hatalmi) pozíciók megszerzéséért folyó társadalmiküzdelem.Amodernpolitikaösszetetttársadalmijelenség,ezértszemléltetikamaiszakirodalombanegyháromszöggel,melynekcsúcsai a politika három fő fogalmát jelképezik: a „forma”(polity) a politika intézményes világa; a „tartalom” (policy) apolitikai elvek és célok, a „szereplők” (politics) a politikábanrésztvevőemberek.87Apolitikamindenszempontbóljelenvanazemberekéletében.Apolitika–mintaközösségdolgainakaz„intézője”–befolyásoljaazembereksokrétűtevékenységétéscselekedeteit.Ma sok szempontból kaotikus állapotok vannak a politika ésetikakapcsolatában(demokrácia,individualizmus,emotivizmus,egyéniérdek,közösségiérdek,jogok,pluralizmus,…).Ezértsokaszkeptikuséskritikusvélemény.A mai modern erkölcsi‐politikai helyzetben fontos azértékpluralizmus, a státuszegyenlőség (szabad és egyenlőminden ember). Ezek alapvetően hasznos és pozitív elvek –melyeket sokféle kultúra, politikai berendezkedés és valláselfogad – ugyanakkor a konkrét esetekben nem egyszerűérvényesíteniőket.

Az értékpluralizmus esetén mit tegyünk az egyénre, aközösségrekárosértékeketképviselőkkel,kikdöntikel,hogymelyértékekakárosakvagyhasznosak?

Astátuszegyenlőség(szabadésegyenlőmindenember)mire vonatkozik, jogi, anyagi‐gazdasági, életmódbeli, …státuszra? Kérdés, hogy van‐e, kell‐e kapcsolatnaklennie a politika és az etika közt, és ha igen milyenmértékben,kikáltalmeghatározottan?

AnemzetközikapcsolatoketikájaAlapvető kérdés, hogy létrejöhetnek‐e univerzális etikaitörekvésekakülönbözőkultúrák,népek,államokközött?

                                                            87 lásd Bayer József 2000. A politikatudomány alapjai. Budapest,NapvilágKiadó.

 

118  

Realista irányzat: Szerintük a nemzetközi viszonyokfelfüggesztikazetikaérvényességét.Apolitikafeladataanemzeti érdek érvényesítése a nemzetközi politikában.Ma „globális rendetlenségről” beszélhetünk. Vannaknemzetközi szervezetek (ENSZ, Világbank, …), deezekkel szemben más nemzetközi szervezetek állnak(jogvédők,környezetvédők,…).

Kulturális relativizmus: Szerintük az etikai normákkulturális szempontoktól függnek. Minden kultúránakmás etikája van, az ezek közti párbeszéd csakkorlátozottanlehetséges.

Univerzalista irányzatok: Egyetemes etikai elveketgondolnakel(pl.a liberalizmus).Univerzálisnaktekintiaz emberi jogokat, a gazdasági, szociális, kulturálisjogokat, és a tiszta környezethez, a békéhez, akommunikációhozvalójogokat.

Amaiproblémák:abeavatkozásproblémája(másállamfüggetlensége, emberi jogok érvényesítése), a globálisigazságosság problémája (méltányosság, szociálisigazságosság).

KözszolgálatietikaA modern közszolgálati tevékenység feladatai: közjavakbiztosítása, igazságszolgáltatás, bűnüldözés, nemzetvédelem,egészségügyiellátás,oktatás,szociálisellátás,közlekedés,….Eznagyrészt kormányzati tevékenység, mely esetében fontos azellenőrizhetőség,aszabálykövetés,aszakmaikompetencia.Aközszolgálatiságerkölcsikérdései:

A közszolgák „mesterséges” személyek (mivel acselekvési szándék és a cselekvés az esetükbenszétválik, nem tehetik azt, ami a szándékuk, őkszabálykövetők).

Azopportunizmusveszélye(aközszolgamegalkuvónemmindigamegbízóérdekébencselekszik).

 

119  

Aközszolgákellenőrzése(kiellenőrziőket,akormány,aválasztók,…).

A cselekvés morális élményének a hiánya (aközszolgáknak nincs, de talán nem is lehet, morálisélménye, nem lehet bűntudata, nem jótékonykodhat,…(szabálykövetésafontos).

GazdaságietikaAz 1960‐as évektől egyre jelentősebb kérdés a gazdasági etika(business ethics). Mai etikai jellegű problémák: félrevezetés,reklám, jótállás, árképzés, félreinformálás, kijátszás egymásellen, diszkrimináció a munkahelyen, bérezés,összeférhetetlenség, megvesztegetés, adócsalás, járulékfizetéselmulasztása, kémkedés, hírnévrontás, környezetszennyezés,állatkísérletek,emberijogokmegsértése,….„Amoderngazdaságműködése elképesztő mennyiségű etikai problémát vet fel. AlondoniszékhelyűInstituteofBusinessEthicsproblémakatalógusaötven gazdasági etikai problémát sorakoztat fel tíz kategóriábasorolva.”88Aközgazdaságtanszempontjánakproblémája:

A közgazdaságtan az „társadalometika”, szempontja azemberekjóléte.

A közgazdaságtan az „társadalommérnökség”,szempontjaahatékonyság.

Felfogásokavállalatok(agazdaság)társadalmifelelősségéről:

Apiac„láthatatlankeze”befolyásoljaagazdaságot. Akormányzat„láthatókeze”befolyásoljaagazdaságot. A vállalatvezetés (a gazdasági szereplők) „önálló keze”

befolyásoljaagazdaságot.

                                                            88 Fekete László (szerk.) 2004. Kortárs etika. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó,42.

 

120  

Akapitalizmusetikája:Mai problémák: sok vállalat nagyobb, erősebb,mint egy állam;környezetszennyezés; biztonság (terrorizmus); magántulajdon,profit, piac túlzó elsőbbsége; a piacmindenek tudja az árát, denem tudja az értékét (divat, reklám); piaci fundamentalizmus(mindenkifejezhetőpiaciértéken).Vallásokgazdaságetikája(mintalternatívmodellek):

A zsidó modell: természetes a vállalkozás, aprofitszerzés,defontosazadózáshumanitáriuscélokra(gyerekek,szegények,eleseteksegítése);aprofitszerzéskorlátozása.

A keresztény modell: emberi személy méltósága; acsaládfontossága;szeretet,igazságosság;azállamnak,agazdaságnakmorálisfelelősségevan.

Buddhista modell: egyszerűség, erőszakmentesség;redukáltfogyasztás,ahelyierőforrásokigénybevétele,atermészettisztelete.

Taoista modell: harmóniára, egyensúlyra törekvés(egyén‐közösség, morál‐haszon, munka‐pihenés);összhangmikroésmakroszinten.

Atudományésatechnikaetikája

A tudományos kutatások fontos szempontjai: türelem,szellemiönmérséklet, szerénység,önzetlenség, szellemifüggetlenség, megnőtt felelősség (nagy hatása van,manipulálhat, természetvédelem, jövő generáció);fontos alapelv, hogy „amit lehet, azt nem biztos, hogykell”.

A technika eszközkészítés és eszközhasználat. Embernem lehet eszköz a másik ember szempontjából. Azeszközökazemberért,neazemberellenkészüljenek.Atechnika az emberi tevékenység legalapvetőbbjellegzetessége, mindenhez kapcsolódik (kultúra,gazdaság,…).Atechnikamindigfelvetetikaikérdéseket,

 

121  

márakövetkezményekmiattis.Kérdés,hogyatechnikamennyibenautonóm,értéksemleges,determinált.

KörnyezetietikaAmaitechnikasajátosságaiakörnyezetietikaszempontjából:

ambivalensahatása(jóis,rosszis), alkalmazásikényszer(nemlehetnélkülözni), globális méretek (mindent érint), antropocentrikus

szemléletjellemzi(csakazemberérdekeitnézi), filozófiai,metafizikaikérdéseketvetfel(pl.azembernek

mialényege,ezmeddigtarthatófent).A mai környezeti problémák miatt sokszor hivatkoznak aBibliára, hogy az ember innen eredezteti azt, hogy uralja atermészetet (Ter. 1.28.), de a Biblia őrzésre és művelésre isfelszólít (Ter. 2.15. és Ter. 3.23.) és közösséget, közösszövetségkötést említ az emberrel és minden élővel (Ter. 9.9‐10.).Környezetietikaielméletek:

Antropocentrikuskörnyezetietika.Azemberafőérték,azővédelmeakiemeltfeladat.

Patocentrikus (szenvedésközpontú) környezeti etika.Amelyik élőlény érezni, szenvedni képes annak avédelme(állatvédelem).

Biócentrikus(életközpontúszemlélet).Mindentamiélővédenikell.

Ökocentrikus szemlélet. A teljes ökoszisztéma védelme(azélettelenkörnyezet is).Maezaszemléletérvényes,de nehézség, hogy a mai ökoszisztémák sokszor márnem természetes, hanem mesterségesen létrehozottrendszerek.

A mai környezeti etika fő elve a „fenntartható fejlődés”. Olyanfejlődésmelynemteszitönkrekörnyezetünketésnemcsökkentiajövőnemzedékszükségleteinekkielégítésilehetőségeit.

 

122  

Bioetika,orvosietikaMár Kr.e. IV. században a hippokratészi eskü rögzítette agyógyítás során követendő fő etikai elveket: kollegialitás,lojalitás; nem ártás; betegek érdeke; abortusz, öngyilkosságelősegítése tilos; betegekkel való szexuális kapcsolat tilos;titoktartás.Ma a bioetika részei: Elméleti bioetika (elméleti, filozófiai,teológiai kérdések), Klinikai etika (eljárások, orvos‐betegkapcsolat), Politikai bioetika (politikai, gazdasági szempontok),Kulturális bioetika (életmód, tisztálkodás, ….). Az orvosi etikamai kérdései a filozófiában is jelen vannak (az ember lényege,szabadsága,méltósága,felelőssége,…).Amaibioetikalegfontosabbtémái:

Elméleti kérdések: Általános elmélet szükségességénekakérdése.

Az egészség‐betegség meghatározása: A naturalistafelfogásszerintazegészségbiológiailagmeghatározható(mérések, laboreredmények alapján). A normatívfelfogás szerint a betegség meghatározás az adott kornormáitól függ (pl. homoszexualitás, lelki betegségmegítélése).

A tájékozott beleegyezés kérdése: Teljes körűtájékoztatásésutánabeleegyezésabetegrészéről.

Az igazságosság kérdése: Drága eszközök, eljárásokelosztása a betegek közt. Sorrend megállapítása agyógyításban.

Aszületéssel,ahalállalkapcsolatoskérdések:Abortusz,mesterséges megtermékenyítés, fogamzásgátlás. Aktív,passzíveutanázia.

A szervátültetéssel, szövettranszplantációvalkapcsolatos kérdések: Meddig, mikor, a donorokszerepe,…

Emberkísérletek kérdése: Lehetséges‐e, önkéntességkérdése,tájékozottságkérdése,…

 

123  

Pszichiátriai etikai kérdések: Betegnek nyilvánítás,visszaélések,kihasználás,…

Akommunikációetikája.MédiaetikaAmai technikai eszközök szerepemiatt lett kiemelt szerepe, Abeszédésaszólásszabadságaafelvilágosodásutánválikfontosszemponttá. Kant szerint az ember természetes joga a tollszabadsága, az önálló és hangos gondolkodás, az ész nyilvánoshasználata.Depl.Comteszerintveszélyesislehet(hagyományokelvetése,anarchikus jelleg,….).Aszólásszabadság igazi„terepe”a demokrácia. De ott is lehetnek tabutémák pl. emberi témák(szexualitás,biológiaiszükségletek,gyermekekelőttibeszéd,…),történelmitémák(fasizmus,népirtások,holokauszt,…).Maiproblémák:

Politikai szempontból: szólásszabadság, manipulálás,információvalvalóvisszaélés,….

Művészeti szempontból: meddig terjedhet a művésziszabadság,….

Vallásiszempontból:vallásokkritikája,kigúnyolása,…. A kultúra a szórakoztatás szempontjából: értékőrzés,

reklám,manipuláció,…. A technika használatának szempontjából: tv, rádió,

internet,…;kikhasználhatják,milyenmértékben,….PedagógusetikaMaiparadoxonok:

mennyiben beszélhetünk a pedagógusok esetébenszemélyesetikárólés/vagyhivatásetikáról;

atanársajátetikaimeggyőződésétmennyibenkövetheti,érvényesítheti;

a tanár csak a szakma elvárásainak kell, hogymegfeleljen;

 

124  

van‐eszerepe,felelőssége,éshaigenmilyenmértékbenatanárnakabban,hogyaneveltmilyenetikainézeteketfogadel;

etikai jellegű konfliktus esetén a tanár milyenelvárásoknak feleljen meg (személyes meggyőződése,hite;aszülőkelvárása;az iskolaelvárása;a társadalomelvárása,…);

szükség van‐e pedagógusetikára vagy ezek a kérdésekjogi úton kezelhetőek‐e (törvények, munkaköri leírás,….);

milyen alapokra támaszkodhat egy pedagógusetika(vallás, antropológia, filozófia, politika, tudományok,neveléselmélet,pszichológia,szociológia,…)

Feministaetika89A feminista etika talán nem is alkalmazott etikakéntértelmezhető, hiszen alapvető, általános és sok területenjelenlévőkérdéseket,problémákattárgyal.A női emancipáció hatására kerül előtérbe a kérdés a XX.században, hogy beszélhetünk‐e férfi és női etikáról vagyáltalánosanemberietikáról.A filozófia különösen sok hiányossággal bír ezen a területen.Nagyon kevés filozófusnő található a filozófiatörténetben. Afeministanézetekszerintanyugatifilozófiáraalogocentrizmus,aracionalitás(a„fallikusracionalitás”)ajellemző.A feminista gondolkodók szerint a biológiai felépítésből adódóelkülönítésaférfiakgondolkodásánakjellemzőjepl.aférfikifeléforduló, adó, aktív, a nő befelé forduló, befogadó, passzív. Afeminista gondolkodók szerint ez a fajta női szerepelvárás aférfiközpontú társadalom elvárása, a nevelés, a szocializációhatásárajönlétre.(afeministaszemléletbenezértishasználatosa „gender” kifejezés, amely a pszichoszociálisanmeghatározott

                                                            89 bővebben lásd Pieper, Annemarie 2004. Van‐e feminista etika?Budapest,ÁronKiadó.

 

125  

nemet hangsúlyozza, nem pedig a biológiailag meghatározottnemet„sexus”).Maikérdésekatémában:

Elválasztható‐e egymástól a biológiai és a társadalmiszerep,milyenakapcsolatuk?

A nevelésben, a szocializáció folyamatában (iskola,közintézmények, ügyintézés, egészségügy, …) a nőkjelenléte nagyobb, jelent‐e, vagy létrehoz‐e ez egyfajtaetikai(erkölcsi)szemléletváltást?

Létezik e kétféle etika (nők esetében a gondoskodásalapelvére, férfiak esetében az igazságosság elvéreépítve)?

Azáltalánosetikaésalkalmazottetikaösszefüggése:Azalkalmazottetikákesetébenislátható,hogysokszorkérdést,problémát, bizonytalanságot eredményez az, hogy az egyesszaketikáknem tudnakmegfelelőelméleti alapozást felmutatni,és ennek hiányában az új helyzetekre sem tudna megfelelőenreagálni.Továbbáazemberekmaisakülönbözőtevékenységeksorán etikai (erkölcsi) elvekre, meggyőződésre, véleményrehivatkozva, valamilyen alapvető, általános és érvényes etikát(erkölcsöt)igényelnek.Tehát úgy tűnik, hogy az alkalmazott etikák esetén semnélkülözhetőazáltalánosetikaimegalapozás,amelylehetőségetadnaakülönféleetikákösszekapcsolására,„együttműködésére”.

 

126  

 

127  

AjánlottirodalomAnzenbacher, Arno 1992. Einführung in die Ethik. Düsseldorf,Patmos.

Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest,HerderKiadóKft.

Bayer József 2000. A politikatudomány alapjai. Budapest,NapvilágKiadó.

Beauvoir,Simonede1969.Amásodiknem.Budapest,Gondolat.

BeranFerenc2004.Akeresztényerkölcsalapjai.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Berán Ferenc 2007. Etika. Az értékek tisztelete. Budapest,GondolatKiadó.

Bertók Rózsa (szerk.) 2013. Bevezetés az etika történeténektanulmányozásába. Elméletek, értékek, iskolák, irányzatok. Pécs,VirágmandulaKft.,EthoszTudományosEgyesület.

Bertók Rózsa, Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

BodaLászló1993. Akeresztényerkölcs,alapkérdései.Budapest,SzentIstvánTársulat..

Bolberitz Pál – Hosszú Lajos 2004.Bölcselettörténet. Budapest,SzentIstvánTársulat.

BolberitzPál2011.Akereszténybölcseletalapjai.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Bor,Jan–Petersma,Errit(szerk.)2010.Képesfilozófiatörténet.Agondolatképzelőereje.Budapest,Typotex.

BorosGábor(szerk.)2007.Filozófia.Budapest,AkadémiaiKiadó.

Breitenstein, Peggy H. – Rohbeck, Johannes (Hg.) 2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler.

 

128  

Brezsnyánszky László – Buda Mariann (szerk.) 2001. Aneveléstudományértelmezései.Debrecen,DebreceniEgyetem.

Brugger,Walter(szerk.)2005.Filozófiailexikon.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Butler,Judith2007.Problémásnem–Feminizmusésazidentitásfelforgatása.Budapest,BalassiKiadó.

Comte‐Sponville, André 2005. Kis könyv a nagy erényekről.Budapest,Osiris.

Delius, Christoph‐Gatzemeier, Matthias‐Sertcan, Deniz‐Wünscher, Kathleen 2008. A filozófia története az ókortólnapjainkig.Budapest,VinceKiadó.

Dörömbözi János 2009. A filozófia alapjai. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

EnyediGyörgy2004.AbölcsészetiésatársadalomtudományokaMagyar Tudományos Akadémián. In Magyar Tudomány.2004/12.

Fehér Márta 2007. Tudományról és tudományfilozófiáról. InBorosGábor(szerk.)2007.Filozófia.Budapest,AkadémiaiKiadó,1312‐1329.

Fekete László (szerk.) 2004. Kortárs etika. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

Ferencz Antal 2001. A bioetika alapjai. Budapest, Szent IstvánTársulat.

Foucault,Michel1990.Felügyeletésbüntetés.Abörtöntörténete.Budapest,GondolatKiadó.

Foucault, Michel 1999‐2000. A szexualitás története I‐III.Budapest,AtlantiszKiadó.

Foucault, Michel 2004. A bolondság története a klasszicizmuskorában.Budapest,AtlantiszKiadó.

FrenyóZoltán2016.Afilozófiatankönyve.Budapest,SzentIstvánTársulat.

 

129  

Grayling, A. C. (szerk.) 1997. Filozófiai kalauz. Budapest,AkadémiaiKiadó.

HársfaiKatalin2012.Etika.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Hársing László 1997. Bevezetés az etikába. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

Hársing László 2009. Filozófiai antropológia. Budapest, ÁronKiadó.

Hársing László 2010. Az etikai gondolkodás rövid története.Budapest,ÁronKiadó.

HellJudit2006.Van‐efeministafilozófia?Budapest,ÁronKiadó.

HellerÁgnes1994.Általánosetika.Budapest,CserépfalviKiadó.

Heller Ágnes 2016. A filozófia rövid története gólyáknak I. Azókor.Budapest,MúltésJövőKiadó.

Hügli Anton – Lübcke Poul (Hg.) 1997. Philosophielexikon.ReinbekbeiHamburg,1997,RowohltTaschenbuchVerlag.

Kant, Immanuel 1991. A gyakorlati ész kritikája. Budapest,Gondolat.

King, Peter J. 2005. Száz nagy filozófus. Budapest, GaboKönyvkiadó.

Kormos József 2003. Az erkölcsi motivációmegalapozhatóságáról és kérdéséről Edith Stein filozófiájában.InVilágosság.2003/5‐6.105‐109.

KormosJózsef2007.„Amoris…propriumobjectumestbonum”AszeretetAquinóiSzentTamásfilozófiájában.InCselényiIstvánGábor,HoppálKálBulcsú,KormosJózsef(szerk.)2007.AquinóiSzentTamásnyomán.Budapest,2007,MASZTT,69‐76.old.

KormosJózsef2009.Anevelésetikamegalapozásilehetőségeirőla kortárs filozófia szempontjából. In Loboczky János (szerk.):Kortárs etikai irányok – gondolkodók. Acta AcademiaePaedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXVI: SectioPhilosophica.Eger,2009,EKFLiceumKiadó,222‐228.

 

130  

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

Kormos József 2015. Az igazság értelmezésének lehetőségei afilozófiában.InLőrinczIldikó(szerk.)2015.Quidestveritas?(Jn18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya. Győr, NYMEApáczaiCsereJánosKar,81‐87.

Kovács József 1999. Amodern orvisi etika alapjai. Bevezetés abioetikába.Budapest,MedicinaKiadó.

Law,Stephen2005.Filozófaifogások.Budapest,AlexandraKiadó.

Law,Stephen2008.Filozófia.Budapest,M‐ÉRTÉKKiadóKft.

Lillie,William2003.AnIntroductiontoEthics.London,Methuen&CO.LTD.

Liessmann, Konrad Paul – Zenaty, Gerhard – Lacina, Katherina2009. Vom Denken. Einführung in die Philosophie. Wien,Braumüller,137.

Lutz, Bernd (Hg.) 2015.Metzler Philosophen‐Lexikon. Stuttgart,MetzlerVerlag.

MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Erkölcselméletitanulmány.Budapest,OsirisKiadó.

MacIntyre, Alasdair 2012. Az etika rövid története. Budapest,Typotex.

Margitay Tihamér 2007. Az érvelés mestersége. Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex.

MérőLászló2001.Újészjárások.Aracionálisgondolkodáserejeéskorlátai.Budapest,TericumKiadó.

Nagl‐Docekal, Herta 2006. Feminista filozófia. Budapest, ÁronKiadó.

Németh Gábor 2011. A hazugság erkölcsteológiai értelmezése.Budapest,JelKiadó.

Nida‐Rümelin, Julian‐Spiegel, Irina‐Tiedemann, Markus (Hg.)2015.HandbuchPhilosophieundEthik II.PhilosophieundEthik.Padernbor,FerdinandSchöningh.

 

131  

Nyíri Tamás 2003. Alapvető etika. Budapest, Szent IstvánTársulat.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L'Harmattan.

PieperAnnemarie(Hg.)1998.PhilosophischeDisziplinen.Leipzig,ReclamVerlag.

Pieper, Annemarie 2004.Van‐e feminista etika?Budapest, ÁronKiadó.

QuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó.

Rée, Jonathan‐Urmson, J.O. (szerk.) 1993. Filozófiaikisenciklopédia. A nyugat filozófiája és filozófusai. Budapest,KossuthKönyvkiadó.

Regenbogen, A.,Meyer, U. 1998.WörterbuchderphilosophischeBegriffe.Hamburg,MeinerVerlag.

Ruzsa Imre (szerk.) 1998. Logikai zsebenciklopédia. Budapest,ÁronKiadó.

Schmid, Wilhem 1998. Philosophie der Lebenskunst. EineGrundlegung.FrankfurtamMain,Suhrkamp.

Schulte,Günter2002.Philosophie.Köln,DuMontBuchverlag.

Shand,John(Ed.)2003.FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge.

SíkSándor1942.Esztétika.Budapest,SzentIstvánTársulat.

SimonEndre(szerk.)1966.FilozófiatörténetiszöveggyűjteményI.Budapest,Tankönyvkiadó.

SingerPeter1994.Ethics. Oxford,NewYork,OxfordUniversityPress.

Spaemann, Robert 2001. Erkölcsi alapfogalmak, Budapest,Egyházfórum.

Steiger Kornél 1992.Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény.Budapest,HolnapKiadó.

 

132  

SteigerKornél1997.Filozófia.Budapest,HolnapKiadó.

Steiger Kornél 1999. Filozófiai kislexikon. Budapest, Fiesta –Saxum.

Stephan Grätzel 2006. System der Ethik. ExistenzielleFragestellungenderPraktischenPhilosophie.London,Turnshare.

Störig, Hans Joachim 1997.A filozófia világtörténete. Budapest,HelikonKiadó.

Stumpf, Samuel Enoch 1993. Socrates to Sartre: A History ofPhilosophy.NewYork,St.Louis,…,McGraw‐Hill,Inc.

SzékelyJános2016.Ahitkapuja.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Tarjányi Zoltán (szerk.) 2008. A szabadság. (Erkölcsteológiaitanulmányok15.)Budapest,JelKiadó.

Tarjányi Zoltán (szerk.) 2010. Az ünneplés. (Erkölcsteológiaitanulmányok10.)Budapest,JelKiadó.

Tarjányi Zoltán (szerk.) 2014. A lelkiismeret. (Erkölcsteológiaitanulmányok15.)Budapest,JelKiadó.

Tarjányi Zoltán2010.Amorálteológiaérték‐ésproblémavilága.Budapest,JelKiadó.

Tóth I. János 2005.Fejezeteka környezetfilozófiából: szerzők ésirányzatok.Szeged,JATEPress.

Turay Alfréd 2000. Az ember és az erkölcs. Szeged, AgapéFerencesNyomdaésKönyvkiadó.

TurayAlfréd,NyíriTamás‐BolberitzPál1993.Afilozófialényege,alapproblémáiéságai.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Waibl,Elmar–RainerFranzJosef2007.BasiswissenPhilosophiein 1000 Fragen und Antworten. Wien, Facultas Verlags‐ undBuchjandelsAG.

Warburton, Nigel 2000. Bevezetés a filozófiába. Budapest,KossuthKiadó.

Weber,Helmut2001.Általánoserkölcsteológia. Budapest, SzentIstvánTársulat.

 

133  

Zimányi Ágnes 2004. Filozófiai meghatározások gyűjteménye.Kecskemét,KordaKiadó.

 

134  

 

135  

III. Afilozófiaésazetika,minttantárgyAfilozófiaésazetikatöbbszempontbólissajátostantárgy:A két tárgy esetében nincs olyan egyértelműen elfogadotttudományos „mérce”, amely alapján a tárgyak oktatásatörténhetne.Soktárgyeseténeznemkérdésespl.amatematika,fizika, biológia, de nagyrészt a történelem,magyar irodalom ésnyelvtanesetébenmegvanazatudományos„kánon”,amialapjánatantárgytematikájafelépíthető.A filozófia és az etika esetében az egyes irányzatok, nézetekelsőbbsége,nincs „eldöntve”.Sokkalkevesebbaza tudományosháttér, amiben egyetértés van, ezért a tananyag összeállításátnem kíséri teljes egyetértés. Különösen az etika tárgynál lehetkérdéses, hogy milyen jellegű (vallási, jogi, politikai, …)megközelítés legyen a tananyag összeállításánakalapszempontja.Az előzőek miatt is fel szokott merülni az a lehetőség, hogy afilozófiaésazetikatémáilegyenekbeépítveazegyestárgyakba,olyanokba,aholhasonlótananyagszerepel(történelem,biológia,fizika, magyar irodalom, …). Ez több szempontból nemszerencsésmegoldás.Egyrésztatárgyakesetébennincsidőkeretaz új témák beépítésére. Másrészt a különböző szakos tanárokfelkészültsége sem biztos, hogymegfelelő. Harmadrészt pont afilozófia és az etika rendszerező, közös alapot kereső,összefüggéseket vizsgáló jellege szűnne meg a tantárgyakbanvalótematikusésidőbeli”szétosztás”miatt.Természetesenettőlfüggetlenül igaz, hogy minden tantárgy érint (bár különbözőmértékben) filozófiai, etikai témákat, de itt a rendszerezésen,„együttlátáson”vanahangsúly.

 

136  

A filozófia és az erkölcstan/etika témájában és módszereibenmás, mint a többi tárgy, de mégis mindegyikkel kapcsolatbakerülnek. Komplex módon olyan kompetenciák fejlesztésétsegítikelő,amelyekatöbbitárgyhoz„kapcsolják”őket.Szintézistteremtő, „tantárgyközi” szerepük miatt sokszínűséget,érdekességet, újdonságot vihetnek a tanulók és a tanárokmindennapitevékenyégébe.A két tárgy sokkal inkább kapcsolódik a tananyagon túli, aziskolánkívüli„világhoz”.Azéletvitelhez,anapicselekedetekhez,döntésekhez való kapcsolódás miatt a két tárgy sokkal inkábbtudolyantémákkalfoglalkozni,amelyeknemcsakdiszciplinárisszempontból fontosak. A két tárgy tanítása során pont az azegyik elérendő cél, hogy ne csak tudományként értelmezzék atanulók a tananyagot, hanem olyan ismeretként, amit napi,konkréthelyzetekbenishasználnitudnak.A két tárgy világnézeti, életvitelbeli témákat tárgyal. Egyeskérdésekrőlmás‐más választ fogalmazhatnakmeg a különbözővallási vagy politikai irányzatok. Ezek érzékenyen érinthetik atanulókat,aszülőket,demégatanárokatis(abortusz,eutanázia,szexualitás, hagyományok elfogadása, életviteli szokások,öltözködés,ünnepek,szórakozásiformák,…).Nem lehet a tárgyak a feladata, hogy „előírjon” kötelezőmegoldásokat (ahogy ez több tárgy esetében előfordulhat pl. amatematika„előírhat”megoldásimódokategyfeladattípusra).„Aközoktatásnak,amikoramindennapiéletbennélkülözhetetlenetikai ismereteket kíván nyújtani, nem lehet feladata, hogydöntőbíróként lépjen fel a különféle meggyőződések vitájában.Éppen ellenkezőleg, tiszteletben kell tartania az egymástólkülönbözővilágnézetűemberekalkotmányos jogátahhoz,hogyasajáterkölcsielveiketkövethessék,amennyibenezzelnemsértikamások emberi méltóságát, és a társadalmi együttélés bevettnormáit.”90

                                                            90LányiAndrás2012.Erkölcsóraaziskolában.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.93‐94.

 

137  

Atárgyaktanításasorán(különösenazetikaesetében)értékeketkell felmutatni, közvetíteni, rangsorolni. Az értékeknek kiemeltésnélkülözhetetlenszerepükvanazemberéletében.„Azértékekbelső világunk részei, formálói és irányítói, de szűkebb vagytágabbtársadalmikörnyezetünkminőségénekmeghatározóiis.”91A különböző értékekkel kapcsolatban valamilyen viszonyulást(elfogadás, elutasítást) kell kiváltani a tanulókból. Ez a fajtaértékhezviszonyulásatanártevékenységétismegnehezíti.Pedagógiai szempontból háromféle tanári „megoldás”lehetséges: az értéksemlegesség, az értéktisztázás, azértékartikuláció.

„Azelső,azúgynevezett„értéksemlegesség”álláspontja.Efelfogás képviselői szerint a pedagógusnak egyszerűentudomásul kell vennie, hogy az iskolában különbözőlegitim erkölcsi értékrendszerek léteznek, illetveműködnek. Ez a tudomásulvétel azt is jelenti, hogy apedagógus tartózkodik az ezekkel kapcsolatosállásfoglalásoktól, véleménynyilvánítástól. Az új tárgyesetébenazonbanezamegközelítésnemigazántartható,hiszen az erkölcsileg teljesen semleges helyzetbekényszerített pedagógus a tanulók számára „üres” éshiteltelen.

A másik álláspont, az úgynevezett „értéktisztázás”pedagógiája, amely szerint a pedagógus feladata azértékszocializációs folyamatban az, hogy a tanulókaterkölcsi értékeik, erkölcsi álláspontjukmegfogalmazására, tisztázására, tudatosításárakésztesse. Ennek során a pedagógusnak meg kelltanítania a tanulókat arra – és ez az erkölcsi nevelésmaga –, hogy saját felfogásukkal tisztában legyenek, ésezt tudják is vállalni és alkalmazni. Tudjákmegfogalmazni, hogy miért ítélkeznek, illetve döntenekígy vagy úgy, miért tartják az egyik dolgot jónak, amásikatpedigrossznak.Azerkölcsiszocializációebbenafelfogásban sajátos eljárásmódok, eszközök átadását

                                                            91 Pálvölgyi Ferenc 2014.Az erkölcsinevelésújperspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola,22.

 

138  

jelenti:valójábangondolkodni tanításavalóságerkölcsivonatkozásairól. A megoldásnak a pedagógus maga isrésze. Kilép teljesen semleges helyzetéből, és a sajátálláspontját is megfogalmazhatja – mint az egyikmeghatározó álláspontot –, bemutathatja saját erkölcsivilágát,felfogásátis.

A harmadik irány az előbbiekben bemutatott kétmegközelítés előnyeit próbálja egyesíteni. Ez azúgynevezett „értékartikulációs” pedagógiai modell,csupán abban különbözik az előző felfogásoktól, hogyütközteti is a tisztázott és tudatosított álláspontokat,ezeketvitárabocsátja,és igyekszikközöttükkonszenzustteremteni az órán. E módszer mintegy modellálja avalóságos etikai szocializációs helyzeteket, ezeket lehetelemezni, róluk vitatkozni, érveket és ellenérveketfelsorakoztatni és értékítéleteket fogalmazni.Természetesenmindeznemazt jelenti,hogyadiákoknakkötelezően „közös” véleményt kell kialakítaniuk. Sokkalinkább azt jelenti, hogy az osztályközösség„közvéleménye” előtt segítsük őket abban, hogyfelismerjékésértelmeznitudjákazerkölcsiproblémákat,és fejlesszük erkölcsi ítélőképességüket,döntésképességüket.”92

A két tárgy tanítói/tanárai valamiképpen egy új „pozícióba”kerülnek.Sokszora tanulóknemisnagyon tudják,hogymilyenmódon viszonyuljanak a filozófia vagy az etika tanárhoz.Leginkábbatanármásikszakjahatározzamegaviszonyulást.93A tanár kevésbé a tudomány „képviselője” lesz a tanulókszemében, inkább a személyes, az emberi kapcsolat leszmeghatározó.Inkábbnevelőleszatanár,minttanítóvagyoktató.Atanító/tanáratanszótőbőlkövetkezőenvalamiképpenatanok                                                            92 Gönczöl Enikő, Jakab György 2012. Az iskolai erkölcsoktatásdilemmái.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.54‐55.93 Érdekes módon élik meg ezt azok a már gyakorló tanárok, akikelkezdenek erkölcstant/etikát tanítani. lásd Alexandrov Andrea , ÉgerGyöngyi,FenyődiAndrea,JakabGyörgy(szerk.)2015.Tanáriszemmel.Azerkölcstantantárgyról.ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

 

139  

átadója (pl. vallási tanok átadása, ismertetése, magyarázása),mivel ő a tanok területén több ismerettel rendelkezik(tapasztalat,hagyománymélyebbismerete,…)94Mivelamai–apluralizmust figyelembe vevő – kultúránkban nem sok közös„tanról”beszélhetünk–különösennema filozófiavagyazetikaterén – ezért a kevésbé érvényesül az a szerep (ez a szerepinkább érvényesülhet pl. a hittan tárgy esetében). Az oktatószerepsemannyirahangsúlyos,mintmástárgyaknál.Azoktatásatudományos(racionális)„tudásanyag”átadása,mivelazoktatónagyobb tudományos (racionális) tudásanyaggal rendelkezik. Afilozófia és az etika tárgy estében nem annyira valamilyentudásanyag átadásán vanahangsúly (természetesen ez is jelenvan), inkább bizonyos kompetenciák fejlesztésén, ezért ez aszerep is kevésbé érvényesül. vagyis a filozófia és azerkölcstan/etikatanárinkábbnevelőlesz.Akét tárgy tanításanemvalamiféleúj, eddignem ismert tudásvagy tevékenység átadását, gyakoroltatását jelenti (sok tárgyesetében erről van szó). Az ember már eleve a gondolkodásiképessége miatt filozofáló lény. Nem azért filozofál, mert aziskolában megtanítják, és egyébként nem tenné, mert nemismerné mi az. Az ember már eleve gondolkodik, keresi amagyarázatokat, az összefüggéseket. A legtermészetesebb azlenne,hogyaszámáralegtermészetesebbemberitevékenység–a filozofálás, a gondolkodás, a miértek keresése – szerepel aziskolai tantárgyak között. És ugyanez érvényes azerkölcstan/etika tárgyra Az ember eleve erkölcsi lény – nem azerkölcstanórák teszik azzá. Ahogy egészségessé sem az»egészségreneveléstől«válnakagyerekek:…Azerkölcsinevelésisilyen: a gyerekek már valamilyen erkölcsös életet élnek, s azerkölcstanóráieztsegítenekelmélyíteni,begyakorolni,megvitatni,azaztöményebbé,reflektáltabbátenni.Nemazerkölcstantanáraerőltetrávalamiidegendolgot,hanemagyerekmárerkölcsilény

                                                            94lásdbővebbenBalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

 

140  

– az erkölcstan a benne lévő erkölcsi igényességet,lelkiismeretességetszeretnékarakteresebbétenni.”95Atárgyak–kiemeltenazáltalánosiskolaierkölcstan–esetébenegy külön szempont lehet az, hogy gyerekekkel kell olyan„filozófiai” tevékenységet folytatni, amely igényli azösszefüggések meglátásának, az általánosításnak, azelvonatkoztatásnak, a kérdések feltevésének a képességét is. Agyermekfilozófiai kutatások ehhez jó támpontot nyújthatnak. Agyermekfilozófia program (Phylosophy for Children) elindítójaMathew Lipman szerint a filozófiai gondolkodás kialakítása túlkésőnésnemhelyesentörténik„Mivelamikultúránkszerintazaz intelligens,akiakérdésekreválaszolni tud,ésmeg tudoldaniproblémákat, nem pedig az, aki fel tudja ismerni, ésmeg tudjafogalmazni őket, ne is csodálkozzunk, hogy a filozófiát és agyerekkort általában egymást kölcsönösen kizáró fogalmaknaktekintik.”96 A gyermekfilozófia program olyan eljárásokra hívjafel a figyelmet, amelyek az erkölcstan tanításánál is hasznosaklehetnek. Az erkölcstan/etika tanár képzés kimenetikövetelményei is hangsúlyozzák ezen szempontokfigyelembevételét. A végzett tanár szakos hallgató „Képes agyermekfilozófiamódszertanánakalkalmazására,amindennaposélethelyzetek, döntési szituációk elemzésére, egyéni és csoportosanyaggyűjtésre, esetelemzésre, irodalmi és filozófiai szövegekfeldolgozására, etikai kérdésekkel foglalkozó, korosztályhozigazodó szövegek alkalmazására (mesék, szépirodalmi szövegek,novellák, regények, napi hírek feldolgozása) a felvetődőmoráliskérdésekalapján.”97

                                                            95PappMiklós2015.Mozaikkövekazerkölcsineveléshez.Budapest,ÚjEmberKiadó,9.96 idézi Jakab György Erkölcstan és médiaismeret a gyermekfilozófiatükrében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012/4‐6. 102. Az idézet eredetihelye Lipman, Matthew 1980. Phylosophy int he classroom. TempleUniversityPress,Philadelphia,60.97Rendeletatanárifelkészítésközöskövetelményeirőlésazegyestanárszakokképzésiéskimenetikövetelményeiről.8/2013.(I.30)EMMIhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300008.EMM2016.augusztus28.

 

141  

A két tárgy egymáshoz való viszonya is kérdéseket vethet fel.Szerencsés lenneakét tárgyvalamiféleösszekapcsolása, együttszerepeltetése. Eredendően is két összefüggő – az etika afilozófiaegyikága–tudományrólvanszó.Diszciplinárisoldalrólnem túl jó megoldás a filozófia háttérbe szorítása az etikávalszemben.Inkábbegyüttszerepelhetneakéttárgyvalamiképpen.„Át kellene gondolni az érettségi vizsga lehetőségét olymódon,hogyagimnáziumokbankomplextárgykéntjelenjenmegazetikaésafilozófia,…”98Filozófiai háttér nélkül az erkölcstan/etika tanítása hétköznapimoralizálásba, panaszok sorolásába, fontoskodásba, tévesenegyfajta lelki vezetésbe, … torkolhat. Erkölcsi/etikai kérdésekszemélyes, felelős megválaszolására nem szabályok, parancsok„lediktálásával” lehet felkészíteni a tanulókat, hanem a kérdésracionális, több szempontot figyelembe vevő átgondolásával,elemzésével. Ezért az erkölcstan/etika tanításánál isnélkülözhetetlenafilozófiai„háttér”megléte(elsősorbanatanárrészéről,hogymajdeztközvetítenitudja).Az erkölcsi/etikai témák filozófiai távlatból szemlélhetőek, úgy,hogymegfigyelhetőeklegyenekazösszefüggésekazegyesetikaikérdések közt és feltárhatóak legyenekmás hatások (politika,vallás, gazdaság, technika, életmód, …). A morális jellegűcselekedetek,tevékenységeksoránszükségesatágabb,távolabbiszempontok figyelembe vétele. A „modern erkölcsi rövidlátás”99csakanapi,aktuálisszempontokatvesziészre.Erkölcsi kérdések nem válaszolhatóak meg filozófiai válaszoknélkül.„Azagondolat,hogyfeltenniésmegválaszolniegyerkölcsikérdéstegy dolog, és egészen más dolog feltenni és megválaszolni egyfilozófiaikérdéstazerkölcsről,elrejthetielőlünkaztatényt,hogyhakitartóan felteszünkbizonyos erkölcsikérdéseket, rájöhetünk,

                                                            98TakácsMárta–KissAnna2012.Erkölcstanésetikaafilozófiaoktatáskeretében.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.126.99„Modernmoralmyopia”Higgins,Chris2011.TheGoodLifeofTeaching.AnEthicsofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell,25.

 

142  

hogyaddignemtudjukmegválaszolniőket,amígnemteszünk felésválaszolunkmegbizonyosfilozófiaikérdéseket.”100Akonkrétgyakorlatierkölcsicselekedetekmindigetikaielvekrevezethetőek vissza, különben nincs magyarázata a konkrétcselekedeteknek „Az, amit »erkölcsként« bemutatunk,meg kell,hogy feleljen bizonyos etikai követelményeknek, …”101 Az etikaielvek,pedigfilozófiai(metafizikai)magyarázatokravezethetőekvissza. Így érthető ésmutathatóbe az erkölcstan‐etika‐filozófiaegymásraépülése.A két tárgy tanításánál az előzőekből is következően nagyonhangsúlyosa„hogyan”tanítsukatárgyakatkérdése.Akövetkezőfejezeteztatémáttárgyalja.

                                                            100MacIntyre,Alasdair1999.Azerénynyomában.Budapest,Osiris,29.101 Oelkers, Jürgen 1998. Nevelésetika. Problémák, paradoxonok ésperspektívák.Budapest,VinceKiadó,15.

 

143  

AjánlottirodalomAlexandrov Andrea , Éger Gyöngyi, Fenyődi Andrea, JakabGyörgy(szerk.)2015.Tanáriszemmel.Azerkölcstantantárgyról.ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest,HerderKiadóKft.

BalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

Comte‐Sponville, André 2005. Kis könyv a nagy erényekről.Budapest,Osiris.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Falus Katalin‐ Jakab György 1997‐2000. Gyermekfilozófia.SzöveggyűjteményI‐IV.Budapest,KoronaNovaKiadó,1997

Farkas Zoltán 2015. Filozófiatanári segédkönyv a gimnáziumok11‐12.évfolyamára.Pécs,PécsiTudományEgyetem,Műszaki ésInformatikaiKar,PedagógiaTanszék.

Gönczöl Enikő, Jakab György 2012. Az iskolai erkölcsoktatásdilemmái.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.52‐55.

Grayling, A. C. (szerk.) 1997. Filozófiai kalauz. Budapest,AkadémiaiKiadó.

HársfaiKatalin2012.Etika.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Hársing László 1997. Bevezetés az etikába. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

Higgins, Chris 2011. The Good Life of Teaching. An Ethics ofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell.

 

144  

Jakab György 2012. Erkölcstan és médiaismeret agyermekfilozófia tükrében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012/4‐6.99–110.

KormosJózsef2009.Anevelésetikamegalapozásilehetőségeirőla kortárs filozófia szempontjából. In Loboczky János (szerk.):Kortárs etikai irányok – gondolkodók. Acta AcademiaePaedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXVI: SectioPhilosophica.Eger,2009,EKFLiceumKiadó,222‐228.

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

Lányi András 2012. Erkölcsóra az iskolában. In Új PedagógiaiSzemle.2012.4‐6.92‐98.

Law,Stephen2005.Filozófaifogások.Budapest,AlexandraKiadó.

Liessmann, Konrad Paul – Zenaty, Gerhard – Lacina, Katherina2009. Vom Denken. Einführung in die Philosophie. Wien,Braumüller,137.

Lipman, Matthew 1980. Phylosophy int he classroom.Philadelphia,TempleUniversityPress.

MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Erkölcselméletitanulmány.Budapest,OsirisKiadó.

Margitay Tihamér 2007. Az érvelés mestersége. Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex.

Oelkers, Jürgen 1998. Nevelésetika. Problémák, paradoxonok ésperspektívák.Budapest,VinceKiadó.

PappMiklós2015.Mozaikkövekazerkölcsineveléshez.Budapest,ÚjEmberKiadó.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola.

PieperAnnemarie(Hg.)1998.PhilosophischeDisziplinen.Leipzig,ReclamVerlag.

Rendeletatanárifelkészítésközöskövetelményeirőlésazegyestanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. 8/2013.

 

145  

(I.30) EMMIhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300008.EMM2016.augusztus28.

Schmid, Wilhem 1998. Philosophie der Lebenskunst. EineGrundlegung.Suhrkamp,FrankfurtamMain.

Shand,John(Ed.)2003.FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge.

Singer Peter 1994.Ethics.Oxford,NewYork, OxfordUniversityPress.

Spaemann, R. 2001. Erkölcsi alapfogalmak, Budapest,Egyházfórum.

Stephan Grätzel 2006. System der Ethik. ExistenzielleFragestellungenderPraktischenPhilosophie.London,Turnshare.

Takács Márta – Kiss Anna 2012. Erkölcstan és etika afilozófiaoktatás keretében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012. 4‐6.125‐128.

Warburton, Nigel 2000. Bevezetés a filozófiába. Budapest,KossuthKiadó.

 

146  

 

147  

IV. AfilozófiaésazetikaszakmódszertanaAfilozófiaésazetikaszakmódszertanának(szakdidaktikájának)a tárgyalásához elkerülhetetlen az általános didaktikaismerete.102Ittadidaktikaszaktárgyrajellemző–szakdidaktikai,szakmódszertani–elemeinekabemutatásárakerülsor.Afejezetaszakmódszertanalábbilegfontosabbkérdéseittárgyalja:

Azoktatásifolyamat Azoktatásistratégia Azoktatásimódszer Azoktatásszervezésimódjai Azoktatáseszközei,tárgyifeltételei Azértékelés Adifferenciálás Afilozófiaésazetikasajátosfeladatai Afilozófiaésazetikatanításdokumentumairól

                                                            102 Ehhez használható Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméletialapokatanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.Mivelegy általánosan ismert és a tanárképzésben is gyakran használttankönyv,ezértakövetkezőrészekbenennekakönyvneka tematikájaleszalapulvéve.

 

148  

 

149  

AzoktatásifolyamatAz oktatási folyamat a tanítás‐tanulás egészét tartalmazza.Hagyományos felfogásban az oktatási folyamat azismeretszerzés, az alkalmazás, a rendszerezés, a rögzítés, azellenőrzés, az értékelés egymást követő lépéseit jelenti. A maipedagógia–ezenalapvetőlépéseketelfogadva–azonbaninkábbazoktatásifolyamatalábbijellegzetességeittartjafontosnak:

komplexitás kooperáció aktivitás autonómia motiváció adaptivitás

Ezek a jegyek a filozófia és az etika esetében már tudományjellegéből és a tantárgyi sajátosságokból adódóan erőteljesenjelenvannak.

Komplexitás:Azegyeslépések,elemekösszekapcsolása,összefűzése. „A komplex tanítási mód, e komplexlátásmód nagy segítség a gyerekeknek ahhoz, hogyszemléletük,világképüktáguljon,gondolkodásikészségükfejlődjön, nagyobb összefüggéseket, törvényszerűségeketis fel tudjanak fedezni, több irányból tudjanakmegközelíteniegyadottproblémát.”103A két tárgy tudománya magyarázó, okokat‐célokatfeltáró jellegéből adódóan is komplexitássaljellemezhető, és ebből következően a két tárgytanításánakisalapjegyeez.

Kooperáció: A tanár és a tanuló/k együttestevékenysége. „A kooperatív tanulás a résztvevők

                                                            103 Winkler Márta 2003. Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek.

Budapest,Edge2000Kft.25.

 

150  

együttműködésénalapulókiscsoportostevékenység,melykülönbözőcélokeléréséreszerveződhet,segíthetiazegyestanulók tanulmányi fejlődését, illetve hozzájárulhat azegyüttműködéshez szükséges képességek és készségekkialakulásához, a reális önértékelés és aproblémamegoldógondolkodásfejlesztéséhez.”104Filozófiai, etikai problémák megértése, megoldásokkeresése nem oldható meg a tanár által „lediktált”szabályok bemagolásával, hanem csak együttműködve,közös tevékenység (beszélgetés, vita, játék, …)eredményeként.

Aktivitás: A tanulók tevékeny részvétele az oktatásifolyamatban. „A folyamat főszereplőjea tanuló,a tanárisegítség az ő szükségleteihez alkalmazkodik. A tanulásikörnyezetmegfelelőkialakításávalaztiselérhetjük,hogyadott problémakör többféle kontextusban, különbözőperspektívákból megközelítve jelenjen meg. Evvelnövelhetjükannaka valószínűségét,hogyamegszerzetttudáskellőenrugalmasleszahhoz,hogyváltozófeltételekközött ishasználható legyen.”105Az előzőekbenemlítettközöstevékenységtanulóiaktivitástisjelentegyben.

Autonómia: Az önálló tanulni tudás és az önállóvéleménymegfogalmazás biztosítása. Az autonómianemcsak pedagógiai, hanem etikai vonatkozásban ishangsúlyozandó, hiszen az ember szabadságát ésméltóságátistartalmazza.„Azautonómianemönkény,azönkényellentéte,nemszabálytalanszabadság,hanemazésztörvény által szabályozott, amely kapcsolatban állmások szabadságával, társul velük, hogy a lehetőlegnagyobbmértékbenérvényesülhessenegyetemesenaz

                                                            104HanákZsuzsanna(szerk.)2007.Akooperatívmódszertanelméletiésgyakorlatialapjai.Eger,EszterházyKárolyFőiskola,3.(http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm2016.augusztus19.)105 Komenczi Bertalan 2007. Tananyagfejlesztés elektronikus tanulásikörnyezetekben.Eger,EszterházyKárolyFőiskola.(http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/tananyagfejlesztes_elektronikus.htm2016.augusztus19.)

 

151  

erkölcsiszabadság,azemberiméltóság.”106Afilozófiaésaz etika tanításának egyik hangsúlyos, alapvető célja,hogy a tanulók megtanuljanak önállóan véleménytkialakítani és azt vállalni. Amennyiben szükségesönállóan tudjáksajátvéleményüketésebbőlkövetkezőtevékenységüket kontrollálni, vezérelni, szabályozni(legyenekönszabályozásraképesek).

Motiváció: Az érdeklődés, a tanulási igény fenntartása.„A nevelés motívumai … ugyanazok, mint minden másemberi viselkedésmotívumai. A nevelésnekmagának azéletnek kell lennie. Nem kell indítékokat keresnünk.Kerüljük a hamis akadémikus indítékokat… és egyúttalkerüljüka fenyegetettségalkalmazását,ahogyazállamiintézményekben ezt olyan gyakran teszik. Mi akíváncsiságra apellálunk, amely sajátja a nem elrontottgyereknek ugyanúgy, mint az egészséges tudásvágyófelnőttnek”107 Ez az életszerű, valóság közeli témák,kérdések szabadlégkörben történő tárgyalását jelentimegfelelő tanári irányítással, segítéssel, a tanulókérdeklődésére, kíváncsiságára alapozva. Ez a két tárgyesetében nagyon fontos és nagyon jól alkalmazhatóeljárás.

Adaptivitás: Az egységesség és differenciálásmegvalósítása. „Az adaptivitás tehát a differenciálás (apedagógus által irányított fejlesztés és/vagy a tanulókönvezérelt fejlesztése) és az egyéni sajátosságokismeretében megvalósuló egységesség együttesalkalmazásaapedagógiai folyamatban.Azadaptivitásarésztvevők együttműködésén alapul, az érintettekkölcsönös alkalmazkodását feltételezi egymáshoz és akörülményekhez – a pedagógus szakértelmén alapuló

                                                            106 Nyíri Tamás 2003.Alapvető etika. Budapest, Szent István Társulat,29.107 Kron, Friedrich W. 2003. Pedagógia. Budapest, Osiris Kiadó, 137.(idézet Skinner, B.F. Futurum zwei. „Walden Two”. Die Vision eineraggressionsfreienGesellschaft.címűművéből)

 

152  

felelősségét nem csökkentve.”108 A két tárgyesetébendiszciplináris szempontból is szükséges valamiféleegységesség (a problémák megfogalmazásában, amódszerekben, a tárgyalandó témák sorrendjében, azáltalánosan elfogadható elvek feltárásában, …).Ugyanakkor a nevelés szempontjából – az elérendőeredményességmiattis–fontosadifferenciálás,hiszenfilozófiai, etikai kérdésekben még ugyanazonkorosztálynál is nagy eltérések tapasztalhatóakkülönböző okokból (személyes érettség, átéltesemények, családi háttér, anyagi helyzet, életforma,barátitársaság,…).

Azoktatásifolyamatelemeiastratégia‐módszer‐eljárássémávalírhatóaklepl.„Afogalomtanításstratégiájánbelülamegbeszélésmódszerét emelhetjük ki, s annak egyik lényeges eljárása akérdezés.”109Astratégiaelemeiamódszerek,amódszerekelemeipedigazeljárások.

                                                            108M.NádasMária2010.Adaptívnevelésésoktatás.Budapest,MagyarTehetségsegítőSzervezetekSzövetsége,22.109 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,256.

 

153  

AzoktatásistratégiaA stratégia eredendően a hadjáratok, háborúk vezetésének atudományát, művészetét jelentette. A fogalom használata az1950‐esévektőlterjedtelagazdaságiéletbenavállalatok,cégekesetében. A kitűzött cél elérésének átfogó, teljes tervét értikalatta.Astratégiaitervezésfeladataacélokkitűzése,akülsőésabelső környezeti adottságok figyelembe vételével a célokhozvezető utak megkeresése, valamint az eredmények folyamatosértékelése.Astratégiaitervezéselőnyei110:

hosszútávúcélokatfogalmazmeg,ezekiránytmutatnakarövidtávúcélokesetébenis,

meghatározzaafontosságisorendet, csökkentiabizonytalanságokat, segítiavezetőket,melyikterületreösszpontosítsanak, elkerülhetőek,ill.megoldhatóakakonfliktusok, a folyamat mérhető, összehasonlítható, ellenőrizhető,

értékelhető, növeliahatékonyságot,ösztönzőszerepevan, elősegíti a környezeti feltételek alakulása miatt

szükségesváltoztatásokelindítását.Astratégiaivezetésifolyamatszakaszai:

elemzési szakasz: jövőkép, célok, értékek; a környezet;erőforrások, képességek, kapacitások felmérése,elemzése;

döntési szakasz: a lehetséges tevékenységekkidolgozása, összevetése; választás, tartaléktevékenységekmegfogalmazása;

megvalósítási szakasz: folyamatos értékelés,visszacsatolás.

                                                            110lásdbővebbenCsathMagdolna2004.Stratégiaitervezésésvezetésa21.században.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

 

154  

Az 1990‐es évektől pont az eredményességet nővelő hatásamiattapedagógiábaniselterjedtfogalom.„A stratégia sajátoscélokelérésére szolgálómódszerek,eszközökszervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amelykoherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal (avégrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével)rendelkezik,ésjellegzetestanulásikörnyezetbenvalósulmeg.”111A tanárnak az alkalmazandómódszerek kiválasztása előtt – azeredményességnövelésecéljából–érdemeskidolgozniaegyfajtastratégiátazoktatásifolyamategészéreésegyeslépéseireis.Az oktatási stratégiákat a cél és a szabályozás alapján lehetcsoportosítani.Célközpontústratégiák(akitűzöttcéleléréséttartjákfontosnak)

Információ tanítása bemutatás segítségével: A tanáraktív információközlő tevékenysége és a tanulókmotivált figyelése jellemzi. Főleg filozófiatörténeti,etikatörténetirészeknél,vagypedigúj,eddignemtanultszisztematikus filozófiai illetve etikai témáknál (logika,esztétika, kognitívizmus‐nonkognitívizmusazetikában,erényekazetikában,…)alkalmazható.

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszéléssegítségével: Itt is inkább a tanár vezető, irányítószerepeérvényesül.Újfilozófiai,etikaifogalmaktanításaesetén (racionalizmus, empirizmus, metaetika,intellektualizmus,voluntarizmus,…)

Készségtanítás direkt oktatás segítségével: Alapvetőkészségek és ismeretek elsajátítása esetén, határozotttanáriirányítástjelent,amagyarázat,aszemléltetésésamunkáltatómódszeralkalmazásával.Főlegintellektuálisés kommunikációs készségek tanár által irányítotttanításánál, gyakoroltatásánál használható a két tárgyesetében (logikus érvelés felépítése, racionális vita,

                                                            111 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,246.

 

155  

szövegértelmezése,írásbeliésszóbelivita,…valamelyikfilozófiaivagyetikaitémában).

Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatívtanulással: A tanulók a tanár által szervezettcsoportokban együtt tevékenykednek a közös céleléréséért.Kapcsolódikazelőzőstratégiához,deatanáriirányítás mellett nagyobb szerepe van a csoportostevékenységnek. Filozófiai, etikai témák csoportbantörténő feldolgozása (igazság, lényeg, igazságosság,klónozás,demokrácia,…)

Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulássegítségével: A tanár nem maga közli az ismereteket,hanem elősegíti, hogy a tanulók maguk fedezék felazokat. A tanulók előzetes ismereteire építve érvek,kritikák, igazolások, cáfolatok „felfedezése”, létrehozása(indukció‐dedukció előnye és hátránya, istenérveklogikájának vizsgálata, szándéketika kritikája, etikaikognitívizmusigazolása,…).

Szabályozáselméleti stratégiák (a módszerek, a szervezésimódok, a tanulási környezet rendszerbe foglalását tartjákfontosnak)

Nyílt oktatás: A tanulókban meglévő képességekfelfedezése és fejlesztése az elsődleges feladat. Atanulóknak aktív szerepük van még a sajáttevékenységük kiválasztásában és irányításában is.Nagyon jó kompetenciákkal rendelkező, rutinos tanáresetén javasolt. Filozófiai vagy etikai problémák tanárifelvetése, melyeket a tanulók saját ütemezésük,problémamegoldó képességük szerint dolgoznak fel(vallásfilozófia, politikai filozófia, másság,multikulturalizmus,…).

Adaptív oktatás: A tanár a tanulók sajátosságaihoz(tanulási és kognitív képességek, személyiségjegyek,adottságok,motivációk,…)igazodvaalakítjakiatanulásikörnyezetet, a tanulási tevékenységét és teremtimegatanulás feltételeit.Azelőzőhözképestazegységességet

 

156  

szem előtt tartva nagyobb a tanár irányító szerepe.Olyan témáknál alkalmazható, mint a nyílt oktatásstratégiája, de ebben az esetben a tanár – pont adiszciplináris szempont értő elfogadásának eléréséért,mivel tudományosan igazolt álláspontok léteznek –irányítása, összegzése erőteljesebbenvan jelen (vallási,politikaikérdések,…).

Programozott oktatás: A számítástechnikából kialakultstratégia.A tanárazoktatási folyamatota tananyagnakmegfelelőenelemilépésekrebontja(algoritmus),fontosszerepevanarendszeresellenőrzésnekésazettőlfüggőállandó visszacsatolásnak. Itt a tanulókszemélyiségjegyeinél, képességeinél nagyobb szerepevan a diákok tudásának. A tanár ezt a tudást ellenőrzirendszeresen (lépésenként) és ettől függőenszabályozza az oktatás folyamatát. Olyan tananyagokoktatásánálvanszerepeaholfontos,hogyaz„építkezés”miatt biztos legyen az előzetes tudás (logika, etikamegalapozása,etikaiértékek,…).

Az optimális elsajátítás stratégiája: A programozottoktatáshozhasonlóanfelépített,delényegesmozzanata,hogyatanárcsakakkorhaladtovábbazújanyagrészre,ha a tanulók már egy optimális szintet elértek azaktuális téma elsajátításában. A hagyományos oktatásieljárások során a tanár egy anyagrész lezárásánálellenőriz, értékel és utána továbblép a következőegységre.Ennéla stratégiánála tanárcsakakkorhaladtovább, ha mindenki elért egy a következő tananyagbefogadásához szükséges optimális szintet. Ez astratégiaaz előző stratégiák sokvonását egyesíti, ezértnagyon jó hatásfokú, eredményes, de a körülményekbiztosítása miatt nehezen kivitelezhető (időhiány,eszközökhiánya,magastanulóilétszám,…).

Astratégiákkiválasztásátnagyonsoktényezőbefolyásolhatja(atananyag, a tanulók életkora és előzetes tudása, a tanulásikörnyezet, …). Természetesen az oktatás folyamata soránmindegyik stratégia alkalmazására szükség lehet, változó

 

157  

sorrendben és eltérő mértékben. Például egy új információtközlő célszemléletű stratégia a tanulók előzetes téves tudásátvagy érdeklődésük hiányát felismerve felváltható, illetve„ötvözhető”azadaptívszabályozáselméletistratégiával.Astratégiaitervezésnélalkalmazhatóagazdasági/üzletiéletbenismert SWOT‐analízis is. Ez az erősségek (Strengths), agyengeségek (Weaknesses), a lehetőségek (Opportunities), aveszélyek (Threats) figyelembevételét jelenti. Általában cégek,intézmények stratégiai tervének elkészítéséhez (vagy az ehhezszükséges önértékeléshez, minőségfejlesztéshez) használják.Azonbanegykisebbléptékűfolyamatesetén(egytématanítása,egyóramegtartása,egyellenőrzés‐értékelésvégrehajtása,…) isjól alkalmazható. A két tárgy esetében jelentheti azoknak abelső/külső tényezőknek a figyelembevételét, amelyekjelentősenbefolyásoljákazoktatásifolyamatotvagyannakegyesszakaszait.Ilyenerősségek,gyengeségek,lehetőségek,veszélyekadódhatnakpéldául:

Atanársajátszemélyiségéből,képzettségéből(empátia,temperamentum, humorérzék, szaktárgyi tudás,általánosműveltség,rutin,…)

A tanulók személyiségéből, előképzettségéből(személyes érettség, szocializációs szint, magatartás,ismeretekmennyiségeésmélysége,…)

Az oktatási környezet adottságaiból (intézmény helye,tanterem,osztálylétszám,ülésrend,…)

Az oktatási eszközökből (tankönyv, munkafüzet,segédanyagok,digitálistábla,technikaieszközök,….)

A tananyagból (lehetnek olyan témák a filozófiábanilletve az etikában, amelyek a további „építkezés”lehetőségétjelenthetik(pl.ismeretelmélet,logika,illetveazemberikapcsolatok,ahivatás,abarátság,aszerelem,…), de lehetnek olyan témák, amelyek a félreértés, afelháborodás veszélyét is hordozzák (pl. vallásfilozófia,politikaifilozófia,illetveahomoszexualitás,azabortusz,azeutanázia,…).

 

158  

A stratégiák felállítása nem szabad, hogy egy séma merevkövetésévéváljon.A stratégiaazért szükséges,hogyazoktatásifolyamathatékonysága,eredményességejavuljon.

 

159  

Azoktatásimódszer„Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó,ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei,amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákbaszerveződve kerülnek alkalmazásra. A módszerek azonban nemtekinthetők az oktatási folyamat legkisebb, tovább már nemosztható elemeinek, ugyanis ezeket különféle eljárások, fogások,tevékenységelemek,tanításikészségekalkotják.”112Az oktatási módszereket többféle szempont szerint szoktákcsoportosítani (az információ forrása szerint, a tanulók általmegismerőtevékenységszerint,azoktatáslogikaiirányaszerint,a tanulási munka irányítása szerint, az oktatási folyamatbanbetöltött szerepük és a didaktikai feladatok szerint, a szóbeliközlés szerint). Azonban ezeknek a csoportosításoknak inkábbelméleti jelentőségük van. A gyakorlatban ezek a módszerekátfedik egymást, keverednek egymással. Célszerűbb amódszereket felsorolásszerűen, külön‐külön tárgyalni, tudva,hogy természetesenazoktatásgyakorlatábanezekötvöződnek,keveredhetnek,éskülönbözősorrendbenkövethetikegymást.Azoktatásimódszerekfajtái:

előadás, magyarázat, elbeszélés, kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltatómódszer,

                                                            112 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,255.

 

160  

projektmódszer, tanulásiszerződés, kooperatívmódszer, szimuláció,szerepjáték,játék, tanulmányikirándulás, házifeladat.

 

161  

Azelőadás„Azelőadásolyanmonologikusszóbeliközlésimódszer,amelyegy‐egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartókifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés, amagyarázat és a szemléltetés elemeit, amelyek máskor önállómódszerkéntjelennekmeg.”113Leginkább az általános iskola felső tagozatában és aközépiskolában alkalmazható módszer. A tanulók életkoráhozkelligazítaniahosszát(10‐25perc)ésajellegét.Afilozófiaésazetikaeseténelőadástartásánakazalábbiindokailehetnek:

Új téma bevezetése (a téma felvázolása, egy nagyobbegység bevezetése, a szükséges előzetes ismeretekrendszerezése pl. egy új történeti korszak bevezetése,egy szisztematikus terület – társadalomfilozófia,normatívetika,…–elkezdése).

Új ismeret átadása (történeti témák előtt, új vagykevésbé ismert témák bevezetéseként pl. logika,kognitívizmus‐nonkognitívizmus,…).

A tanulók számára nem, vagy nehezen hozzáférhetőismeretek (speciális területek pl. arab filozófia, orvosietika,…).

A tanulók számára értelmezhetetlen, vagy nehezenértelmezhető esetleg félreérthető ismeretek(összefüggések, kapcsolódások, adatok, statisztikák, …pl. filozófusok egymásra hatása, népességgel,életmóddal, vallásossággal kapcsolatos témák,statisztikák,…).

Érdeklődésfelkeltése,azelőzőekbenfelsoroltbármelyikesetben (ha a figyelem gyengül, ha nő afegyelmezetlenség,haérthetetlenatananyag,hateljesenismeretlen és semmihez nem kapcsolható a tananyag,…).

                                                            113 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,258.

 

162  

Azelőadásformájáraisodakellfigyelni:

legyenhangos,artikulált, legyenfolyamatos,denemgyors, fontosagesztusokmennyisége,minőségeésösszhangja

amondandóval, lényegesaszemkontaktusatanulókkal, helyesenlegyenekalkalmazvaanyelviszerkezetek, fontosaszókincs fontosatanár„lelkesedése”,elkötelezettsége, ….

Azelőadástartalmiszempontból:

legyenérthető, legyenlogikus,követhető legyenérdekes,újszerű, megfeleljenatanulókszínvonalának, legyenekbenneakorosztálynakésatémánakmegfelelő

„elemek” (humor, példák, idézetek, statisztikák, adatok,aktualitások,…).

A hatékonyságot a fentiek mellett elősegítheti az előadásszerkezeténekalogikusfelépítése:

Bevezetés. A megfelelő kapcsolat kialakítása (figyelemfelkeltése, az előadás céljának és felépítésének abemutatása,aszükségeselőzetesismeretekfelidézése).

Kifejtés: A tényleges előadás (a tananyag ismertetésemegfelelően strukturálva, jelezve a fontos elemeket –tényeket, axiómákat, adatokat, …), a figyelemfenntartása a formai és a tartalmi szempontokváltozatoshasználatával.

Összegzés: A következtetések, összefüggésekbemutatása, a lényeg kiemelése (esetleg a következőtananyaghoz való kapcsolódások jelzése, kérdésekfeltevése, a tanulói kérdezés lehetőségének biztosításaésezekmegválaszolása,…).

 

163  

Bárazelőadásafilozófiaésazerkölcstan/etikatanításasoránatananyag újszerűsége miatt gyakran alkalmazott módszer,inkább csak bevezetésként és rövid ideig célszerű élni vele(történeti,szisztematikusrészekbevezetésénél).

 

164  

 

165  

Amagyarázat„A magyarázat olyan monologikus tanári közlési módszer,amellyeltörvényszerűösszefüggések,szabályok,tételek,fogalmakmegértését segítjük elő. Alkalmazására már 6–10 éves tanulókesetébenisvanmód,a10–18évesekesetébenpedigamegbeszélésmellett a leggyakrabban alkalmazott szóbeli közlő módszer.Terjedelme, időtartama az előadásénál rövidebb, témájától ésfőként a tanulók életkorától függően 5–10; illetve 20–25 percközöttváltozik.”114Talán a leggyakrabban alkalmazottmódszer, sokszor nem csakönállóan, hanem más módszerek részmozzanataként. Mindkéttárgyesetébenkiemeltszerepevan.115Amagyarázatokháromalaptípusaismert:

Azértelmezőmagyarázat.Meghatározásokat,axiómákat,fogalmakatlehetasegítségévelmegmagyarázni.Pl.Mialét? Mit jelent a lélek hallhatatlansága? Mit értünk azemberszabadságán?Mitjelentaközszolgálatietika?…

A leíró magyarázat. Egy folyamat, egytevékenységsorozat leírását teszi lehetővé. Pl. Hogyantörténik a szillogizmusok/következtetések létrehozása?Hogyantörténikazerkölcsicselekedetekértékelése?…

Az okfeltáró magyarázat. Jelenségek, cselekedetekokainakabemutatásátteszilehetővé.Pl.Miértvannakalétezők? Miért élnek az emberek közösségben? Miértmondanakigazatazemberek?…

Amagyarázatmódszerénekfontoslépéseiakövetkezőek:

Acél/célokmegfogalmazása.A tanáramagaszámáraafelkészülés során mindenképpen pontosan meg kell,hogy fogalmazza, mit akar megmagyarázni, hiszen apedagógiai tevékenységekalapvető jegyea célszerűség.

                                                            114 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,261.115Ezértrészletesebbabemutatásais.

 

166  

Atanulókszámáranemmindenesetbenvagynemteljesmélységében tárható fel a magyarázat célja, hiszen azpont amagyarázat végén válik világossá. Pl. Az embericselekvések okainak (etikai érvelésmódoknak) amagyarázatánál nem kell előzetesen ismertetni, hogymennyiésmilyenokokat/érvelésmódokatértelmezünk,hiszen ez a magyarázat során tárul fel egymásból iskövetkezően.

A tanulók előzetes ismereteinek a számbavétele. Erresor kerülhet a magyarázat elején vagy akár közben is,hiszen ehhez lehet „igazítani” a magyarázatot. Pl. Akülönböző társadalmi együttélési formák okainakbemutatásánálamárismertösszefüggésekmagyarázásaunalmassáteheti,anemismertösszefüggésekkihagyásapedigértelmezhetetlennétehetiatanártevékenységét.

A példák kiválasztása. A magyarázat eredményességét,hatékonyságát nagymértékben növelhetik a példák.Kiválasztásához fontosak a következő szempontok: apélda legyen: a tanulók számára érthető és nemtúlságosan elvont vagy bonyolult, a korosztálynakmegfelelő, érdekes, új információt tartalmazó. Hasznoslehetazellenpéldákbemutatásais.Pl.„Avannak‐eéshaigen miért vannak etikai értékek” témakörmagyarázatánálakorosztálynakmegfelelőenhozhatunkpéldátazállatvilágból,vagytörténelmikorokból.

Apéldákalkalmazása.Ajópéldakiválasztásántúlfontosannak megfelelő alkalmazása is. Lehetséges először azáltalános szabályt bemutatni és azt illusztrálni egypéldával/példákkal (deduktív út, amely inkább azalkalmazási képességet fejleszti), vagy pedig apélda/példák bemutatását követi az általános szabályismertetése (induktív út, amely inkább az elemzésiképességet fejleszti). A példa alkalmazásánál fontos: aszabályokvilágosmegfogalmazása,alényegkiemelése,apélda és a szabály összefüggésének a hangsúlyozása,lehetőleghasználjuka szabály‐példa‐szabály sorrendet,kérjünk példát a tanulóktól (ez segít ellenőrizni, hogyértik‐eamagyarázatot,báregyrosszpéldahatástalanná

 

167  

teheti az okfejtést vagy újabb magyarázatot kellalkalmazniaatanárnak).Pl.Más‐eéshaigenmiértmása férfiak és a nők erkölcsi/etikai jellegűmotivációja/döntése? Ilyen kérdések magyarázatánálnagyonsokpéldaadódhatéssokpéldáthozhatnakfelatanulók is (állatvilágból, történelemikorokból, irodalmiművekből, filmekből, híradásokból, hétköznapiesetekből, …), ezen példák használatánál fontos amagyarázat és a példa alkalmazható, használhatóösszefüggéseire rámutatni, mert különben zavaros ésakárellentétesmagyarázatokisszülethetnek.

A magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak,szerkezetek alkalmazása. A magyarázatok logikaiszerkezetéreleginkábbakötőszavakmutatnakrá.Ezértfontos a megfelelő kötőszavak és a megfelelőmondatszerkezetek használata. Ugyanolyan logikaikapcsolatra ugyanolyan kötőszót használjunk. Nembiztos,hogyjóaszinonimákalkalmazása,mertelrejthetia lényegeslogikaiösszefüggéseket.Gyakorikötőszavak:és, vagy, mert, ezért, ezáltal, tehát, ebből következően,vagyis, ennek eredményeképpen, csak akkor, … .Filozófia és etika tantárgyakat oktató tanár esetében amegfelelő logikai szerkezet használata a szakszempontjábólisalapkövetelmény.

Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata. Agondolatmenet egyenes vonalú legyen, kerüljük el a„mellékvágányokat”, a felesleges asszociációkat. Nehasználjunk bizonytalanságra utaló szavakat (valahol,valakik, valamikor, nem sokan, talán, körülbelül, …) ésfelesleges töltelékszavakat (tulajdonképpen,mindenesetre, úgy tűnik, …). Filozófiai, etikaimeghatározások ismertetésénél fontos azok világos,érthetőmegfogalmazása.Akéttárgynálnagyongyakoria definíciók használata, ezért erre a felkészülés során

 

168  

nagy figyelmet kell fordítani.116 „A definíció (lat.meghatározás) valamely kifejezés ‐ a definiendum (lat.’meghatározandó’) – jelentésének kifejtése más, ismertjelentésűnek föltételezett kifejezés – a defiens (lat.meghatározó) fölhasználásával”117 Más nyelven vagymásnyelvbőlszármazófogalmakdefiníciójánálkerüljükaz újabbmás nyelvből származó fogalmak használatát.Lehetőlegkeresünkmagyarmegfelelőket,hogyneváljonszükségessé egy újabb definíció. A jó definíciókritériumai: a definícióban ne legyen körbenforgás(circulusvitiosus)vagyellentmondás, legyenvilágosésérthető; szabályszerűséget és rendszerességet fejezzenki(nevéletlenszerűséget),adefiniendumésadefiniens‐ek azonos kategóriába tartozzanak, a definíciótartalmazzon a definiendum‐ra vonatkozómegkülönböztető jegyet/jegyeket (differentiaspecificia); a lényegre vonatkozzon; ne tartalmazzonfelesleges elemeket; „gazdaságos” legyen (lásd Ockhamborotvaelvét).118

A kérdések feltétele. A tanulóknak feltett kérdésekmintegy kombinálják a magyarázat és a megbeszélésmódszerét.Akérdezésbővebbkifejtéséremajdottkerülsor. Amagyarázatba iktatott kérdések fenntarthatják atanulók figyelmét, lehetővé teszik a megértésellenőrzésétésaválaszokalapjánmódosíthatjákatanárimagyarázatmenetét.

Audiovizuális és demonstrációs eszközök használata(szemléltetés). A szóbeli magyarázat hasznos kisegítőilehetnek.Akéttárgyesetébengyakoriaképek,azábrák,

                                                            116AdefiníciótémaköréhezlásdlásdMargitayTihamér2007.Azérvelésmestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest,Typotex,381‐392.117Ruzsa Imre (szerk.)1998.Logikaizsebenciklópédia.Budapest,ÁronKiadó,119.118„Pluralitasnonestponendasinenecessitate”(Asokaságszükségtelenülnem állítandó/tételezendő) Bár szó szerint így nem található megWilliamOckham(1285?‐1349)műveiben,degyakranhasználtaazelvetésfilozófiájánakisjellemzőelve.

 

169  

a rajzok, a képzőművészeti alkotások, a filmrészletekalkalmazása (néhány esetben pl. kozmológiai témáknálmodellek használata is lehetséges). A szemléltetésnélfontos alapelvek: a szemléltetés ne legyen öncélú,„illeszkedjen” a témához, a lényegre vonatkozzon, nezavarjamegamagyarázatmenetét.

Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása. Egyhosszabb témamagyarázatánál a logikailag összefüggőegységeknél vagy bonyolult témáknál célszerű kisebbösszefoglalások beiktatása, és az ismétlés (pl. Kantnézeteinekértelmezésénélazismeretelmélet,azetika,avallásfilozófia,azantropológiafejezeteinél).

 

170  

 

171  

Azelbeszélés„Az előadástól a rövidebb terjedelem, amagyarázattól pedig azinformációátadás célja, jellege különbözteti meg. Míg amagyarázatok‐okozatiösszefüggésekbemutatását,megértését,agondolkodás fejlesztését kívánja elérni, addig az elbeszélés,leíráskonkrét információkátadásáraszolgál, s főkénta tanulókképzeletét, érzelmeit mozgósítja.”119 Pont ezért inkábbalkalmazhatóáltalános iskoláskorosztálynálésolyantémáknál,ahol a képzeletnek, az érzelmeknek nagyobb szerepe van(emberi kapcsolatok, barátság, szerelem, …). Fontos a tanárérzelmiviszonyulásaatémáhozésazélményszerűelőadásmód.Az elbeszélés hatékonyságát növelhetik a filmrészletek, ahangfelvételek,afényképek,….Atanulókkiselőadásai„A tanulók kiselőadásai olyan monologikus szóbeli közlésimódszernek tekinthetők, amelyben az összefüggő közlés nem atanártól,hanematanulótólszármazik.”120Általános iskola felsőbb osztályaiban és középiskolábanjavasolt.121 A tanár adjon útmutatásokat a feladat kiosztásakor(pontostémamegfogalmazás,források,akiselőadásmódja,ideje,…), és a megtartás előtt ellenőrizze, hogy valóban megfelelő‐e(színvonal,érdekesség,relevancia,időtartam,…).Akiselőadássokszempontbólhasznosatanulókszámára:

önállóságranevel, kutatótevékenységreösztönöz,

                                                            119 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,267.120u.o.267.121lásdmégAfilozófiaésazetikasajátosfeladataic.fejezetnél

 

172  

tervezésre,szervezésretanít, élményeketad, kommunikációskészségetfejleszt.

 

173  

Amegbeszélés„Amegbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlésimódszer,amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolvadolgozzák fel a tananyagot. A megbeszélés a leggyakrabbanalkalmazott, legkedveltebb,minden korosztályban alkalmazhatómódszer.”122Afilozófiaésazetikaesetébenisnagyonkedveltmódszer,mivelesetek, problémák véleménykülönbségek megvitatására,tisztázására kiválóan alkalmas. A kérdve kifejtés alkalmazása amegbeszéléssoránkifejezettenjómódszerakéttárgyesetében.Használatos a válaszok szempontjából a tanulóknak nagyobbszabadságot adó, felfedeztető, „heurisztikus” jellegű, illetve atanár által jobban irányított, rávezető, többlépcsős „szókratészibábáskodás”jellegűkérdezés123(pl.Melyállamformáttartjátokalehetőlegjobbnak?Atanulóksajátválaszaikat–tanárisegítséggel– értékelve „felfedezhetik” a legjobb államformát. Melyállamformaalegjobb,ahhoz,hogyminéltöbbembervéleményemegjelenjen, hogy biztosítva legyen az emberek szabadsága ésméltósága, hogy megakadályozza az igazságtalanságot, …? Atanár kérdései mintegy „rávezetik” a tanulókat a helyes válaszmegadására.).Amegbeszéléselőnyei:

állandókapcsolatvanatanárésatanulókközött, rendszeresavisszajelzés, korrigálhatóamódszermenete,üteme, atanulókisaktívanrésztvesznekbenne, motiválóhatású.

Amegbeszéléseredményességénekfeltételei:

A tanulókelőre ismerjéka témát,hogymeg legyenekaszükségesismereteik.

                                                            122u.o.268.123Errőlakésőbbiekbenmégszólesz.

 

174  

A téma legyen érdekes, aktuális és érthető a diákokszámára.

Fontosak a jó tanári kérdések (indító, továbbvivő,ellenőrzőkérdések).

Oldott, kötetlen legyen a légkör, hogy a tanulókmerjenekkérdezni,esetleghibázniis.

Atanárjóirányítólegyen,akiaháttérbőlrugalmasan,dehatározottan „kézben tartja” az órát.Mindenkit vonjonbe a megbeszélésbe kérdéseivel, és tudja kezelni aváratlan helyzeteket (durva hangnem, bántó kérdés,versengés, gúnyolódás, poénkodás,…), ehhez fontos azempátia,éssokszorahumorérzékis.

A tanár rendelkezzen megfelelő szaktudományosismeretekkel,hogymegfelelőentudjaértékelni,szükségesetén minősíteni a váratlan, szokatlan válaszokat is.Szükségesegyfajtaáltalános tudás is (mástudományokfontos eredményei, rendkívüli és aktuális események,…).

Amegbeszélésháromlényegesmozzanataatanárrészéről:

A strukturálás. A téma megfelelő felépítése (célok,sorrend,alá‐fölérendelés,azegyesszakaszokkezdeteéslezárása, a szakaszok közötti átmenet, …), ehhez isfontosatanármegfelelő„rálátása”afilozófiárailletveazetikára,minttudományokra.

A kérdezés. A megbeszélés módszerének aleglényegesebb eleme, az egyik legfontosabb tanáritevékenység a két tárgy esetében (A filozófia esetébensokszor többet ér egy jó kérdés, jobban rávilágít egyproblémára, mint egy válasz.). Többféle csoportosításalehetséges. A cél, a funkció szerint lehet:figyelemfelkeltő, diagnosztizáló, ellenőrző, információtkérő, gondolkodtató, strukturáló, feltáró, … . A válaszszempontjából lehet konvergens, amelyre egy vagynéhányjóválaszadható,ezfőlegismétlésnél,ameglévőismeretek felelevenítésénél használható, illetve adivergens kérdés, amelyre több jó válasz adható, eztinkábbújtananyagesetébencélszerűalkalmazni.

 

175  

Ajókérdezésismérvei: Akérdéslegyenrövid,világos,érthető. Nelegyentúláltalános,túlkomplex.124 A kérdés ne tartalmazzon sok állítást (mert

akkornehezenkövethetőlesz). Ne legyen túl sok, aprólékos, vagy

lényegtelendologravonatkozókérdés. Akérdésa tanulókkorához, tudásszintjéhez

igazodjon. A kérdés legyen, érdekes, néha lehet

provokatív,motiváljaatanulókat. A kérdések mindenkihez szóljanak, ha

kijelöljükelőreaválaszadót,akkoratöbbiekmárkevésbéfigyelnekakérdésre.

A tanár tudja differenciáltan értékelni aválaszokat. Ehhez fontos a tananyagismeretemellettazis,hogyatanárismerjeatanulóit (képességeiket, tantárgyiismeretüket, temperamentumukat,élethelyzetüket,problémáikat,…).

Természetesen kerülendő a bántó, aszemélyesszféráravonatkozóvagymegalázókérdésekfeltétele.

                                                            124Akérdések, válaszok témaköréhez lásdMargitayTihamér2007.Azérvelésmestersége.Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex,517‐540.

 

176  

 

177  

Akérdezésenalapulóeljárások.Aheurisztikuskérdezésésa szókratészi kérdve kifejtés, a gondolatkísérlet, azötletbörze.

A filozófia és az etika tanításának sajátos eljárásai amegbeszélés módszerén belül a heurisztikus és aszókratészi kérdezés, a gondolatkísérlet valamint azötletbörze.Mindegyiknélaproblémabemutatásábólésakérdésekfeltevésébőlkellkiindulni.Ajókérdésekteszikhatékonnyá,eredményesséazeljárásokat.AheurisztikuskérdezésA heureszisz (rátalálás) görög szóból ered azelnevezés.125„Azember lépten‐nyomon,szintemindegyikgondolatmenetében heurisztikus eljárásokat alkalmaz,csak így tud a lehetőségek sokaságának, azok mindenkövetkezményének, továbbá a következmények összeslehetséges következményeinek végiggondolása nélkül,belátható idő alatt elfogadható módon cselekedni.”126Ebből kiindulva az eljárás során a tanár nyitottkérdéseketteszfel,nagyszabadságotadvaatanulóknaka válaszadásra, majd a válaszokhoz igazítja az újabbkérdéseketésígy„fedeztetifel”atanulókkalamegfelelőmegoldást(pl.Melyik lehetajóállamforma?kérdésreaválaszoktól függően lehet újabb kérdéseket feltenniMiértjóakirályság?Miértjóaköztársaság?…).Ígyleheta válaszoktól függő újabb kérdésekkel a megoldás„megtalálásához” vezetni a tanulókat. Az eljárás soránnemszigorúanalogikaiszillogizmusszabályaitkövetve,hanem a válaszokban lévő ötletekből lehet eljutni akövetkeztetéshez.

                                                            125 A legismertebb használata Arkhimédész Heuréka! (Megtaláltam!)felkiáltásához köthető, amikor rájött , hogyan tudja megállapítani akirálykoronájáról,hogyvalóbanaranybólvan.126 Mérő László 2001.Új észjárások. A racionális gondolkodás ereje éskorlátai.Budapest,TericumKiadó,119.

 

178  

AszókratészikérdezésSzókratész bábáskodó módszerének az alkalmazásátjelenti.127 A tanár kérdések sorozatával rávezeti atanulókat az új ismeretekre.128 „A szókratészi kérdezéskérdések sorozatát jelenti, amelyekmegválaszolására agondolkodásegymástkövetőszintjeirevanszükség:azaztényszerű,azanalitikusésafogalmigondolkodásra.”129Atanárakérdéseivelezeketagondolkodásiszinteketkell,hogy„működtesse”.Atényszerűkérdésekazok,amelyekazinformációra,azadatokravonatkoznakpl.Mirőlszól?Mittudunk?Mitörtént?….Azanalitikuskérdésekazok,amelyekkritikai éskreatív gondolkodást igényelnekpl.Mivel indokolja ezt? Mi lehet az oka? Miért nemmegfelelő?….Afogalmikérdésekazok,amelyekelvontgondolkodást igényelnek pl. Mi a központi fogalom?Milyen elv következik ebből? Milyen általánosösszefüggés állapítható meg? … . Egy példa azalkalmazhatókérdéssorra:Melyiklehetajóállamforma?Melyikbiztosítjaazemberekszabadságát?Miért?Melyikveszifigyelembealegtöbbembervéleményét,akaratát?Milyen módon? … Mik a jó államforma ismérvei? Aszókratészi módszerre az „alappélda” megtalálhatóPlatónMenón címűművében, ahol egy fiatal rabszolgamagától rájön a négyzet oldalának és területénekösszefüggéséreajókérdésekhatására.130

                                                            127 A hagyomány szerint Szókratész az utcán sétáló embereknekprovokatív, váratlan kérdéseket tett fel és az újabb kérdésekkelelősegítette, hogy mintegy ők maguk „szüljék meg” a megoldást, agondolatot(maieutikétekhné–abábáskodásművészete).128 A módszerről bővebben lásd Pfeifer, Volker 2013. Didaktik desEthikunterrichts. Bausteine einer integrativen Wertevermittlung.Stuttgart,Kohlhammer,129‐144.129Fisher,Robert2008.Tanítsukgyermekeinketgondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKiadó,38.130Platón1984.Menón.In:Patón1984.PlatónösszesműveiI.Budapest,EurópaKönyvkiadó,643‐724.

 

179  

Agondolatkísérlet131Agondolatkísérleteljárásánakalapkérdései:Milenneha…?Képzeljükelhogy…?Mitörténne,ha…?Tegyükfel,hogy…?Agondolatkísérletlétrehozásábannagyszerepevanaképzelőerőnek, a fantáziának.Egynem létező,deelképzelt helyzetben felmerülő kérdések érdekesválaszokat eredményeznek és sokszor megdöbbentővagy humoros formában világítanak rá furcsa, abszurd,feleslegescselekedetekre,elméletekreésinspirálhatnakjó megoldásokat. Stephen Law Filozófiai fogások c.könyvében132olvashatóegygondolatkísérlet–milenne,ha egy tudóst az őserdőben megtalálnának azemberevők, hogy győzni meg őket (milyen filozófiai,etikai érvekkel), hogy ne egyékmeg – ennek alapján akét tárgy tanításához a tanár is megfogalmazhat ilyen„mi lenne, ha …” szituációkat. Az eljárás általánosiskolában és középiskolában egyaránt használható ésnagyon kedvelt. Az eljárásnak a filozófiában is jelentősirodalma van (a természettudományok történetében isgyakran előfordul pl. Galileinél, Darwinnál), alegismertebbaz„agyakatartályban”szituáció.133AzötletbörzeA heurisztikus kérdezés és a gondolatkísérlet során ishasználható a gazdasági életben, azintézményirányításban gyakori ötletbörze(brainstorming). Egy probléma megoldásához minéltöbb, egymást inspiráló, egymást befolyásoló ötletlétrehozása,ésezekalapjánamegoldásmegtalálása.Azötletbörzefontosalapelvei:

                                                            131 A gondolatkísérlethez (Gedenkenexperimente) bővebben lásdZürcher, Tobias2016. Gedankenexperimente. In Pfister, Jonas‐Zimmermann, Peter (Hg.) 2016. Neues Handbuch des Philosophie‐Unterrichts.Bern,HauptVerlag,313‐330.132Law,Stephen2005.Filozófiaifogások.Budapest,AlexandraKiadó.133Putnam,Hilary2001.Agyakatartályban.InMagyarFilozófiaiSzemle.2001.1‐2.

 

180  

azötleteketnemítéljükmeg,méghaabszurdakis,hiszenegymásikötletetinspirálhatnak,

a fantázia, a képzelőerő teljes szabadon„engedése”,

minéltöbbötletlétrehozása,hiszenígynagyobbazinspirációesélye,

megengedett, sőt szükséges más ötleteinek azátvétele, átdolgozása. Az ötletbörze „Az ötletekösszegyűjtésének módszereproblémamegoldásokhoz, egy téma különbözőnézőpontjainak összeállításához, egyfeladatmegoldás, program terveihez stb. Olyanlégkörben alkalmazható, amelyben a résztvevőkérzik,hogymindenjavaslatfontos,nincsjó/jobb,rossz/rosszabb ötlet. A lényeg a közösgondolkodás és elemzés,majd a közös döntés avégrehajtandó megvalósulás kiválasztásáról.Alkalmasakreativitásfejlesztéséhezis.”134

Az említett eljárásoknál fontos a visszacsatolás, a tanulóktevékenységénekértékelése.Eza lépésmindigkiemeltszerepettölt be az oktatási folyamatban, az eredményesség és atovábbhaladás miatt is nélkülözhetetlen. Az értékelésnél kétfontos szempontot kell alkalmazni. Egyrészt a pedagógiaiszempontot: az értékelés vegye figyelembe a tanuló korát ésszemélyiségét, pozitív tartalmú legyen, igazságos és méltányoslegyen,motiváljonazismétlésreésazismeretekmegerősítésérevalamint a továbbhaladásra. Másrészt a filozófia, az etikadiszciplináris szempontját: az értékelés feleljen meg adiszciplináris feltételeknek, mutasson rá a tényszerű hibákra,hiányosságokra.

                                                            134 Nahalka István (szerk.) 2006. Hatékony tanulás. A gyakorlatipedagógianéhányalapkérdése.Budapest,ELTEPPKNeveléstudományiIntézet, 87. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf 2016.augusztus26.

 

181  

Avita(disputa)„Avitadialogikusszóbeliközlésimódszer,amelynekaz ismeretekelsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációskészségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokúönállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vitamenetét. A jól szervezett vitában a kérdéseket, véleményeket atanulók egymáshoz s nem a pedagógushoz intézik, a résztvevőkegyenrangúak. A vita módszerét minden életkorban és mindentantárgyban lehet alkalmazni, de az életkortól függően amegvitatandó téma bonyolultsága és a vita időtartama (10‐15perctőlamásfélóráig)lényegeseltéréstmutat.”135A két tárgy esetében a vita módszere sokszor keveredik amegbeszéléssel.Fontos,hogyatanáraháttérbehúzódvavezesseavitát,mertígyvalósulmegavitánakazacélja,hogyfejlődjönatanulók gondolkodása (kreativitás, mérlegelés, összefüggésekmeglátása, …), kommunikációja (érvelés, meggyőzés,metakommunikáció, …), a személyiség szociális komponense(együttműködés, szolidaritás,konfliktustűrés,konfliktuskezelés,…), a személyiség morális komponense (elfogadás, empátia,tolerancia,segítés,önzetlenség,…).Avitaeredményességéhezfontoslépések:

Atanulókfelkészítéseavitára(tudjákmegfogalmazniavéleményüket, tudják értelmezni a másik véleményét,tudják saját érzelmeiket kifejezni és kontrollálni,valamint tudják értelmezni mások érzelmeit, …), ezekfőként a gyakorlás során tökéletesednek, ezért fontostöbbszöralkalmaznieztamódszert,éscélszerűavitákvégén egyfajta összegzést és értékelést végezni (nemcsak a vita tárgyára vonatkozóan, hanem a szereplővitakultúrájával kapcsolatban is). A tanárnak –együttműködve a tanulóval – kell elősegítenie avitatkozásikészségfokozatoskialakulását„Avitatkozásikészségek kialakítása a gyermekben lassan és

                                                            135 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,272.

 

182  

fokozatosan történik. Mind a tanár mind a gyermekszámára fontos kezdőlépés azt felismerni, hogy melykészségekrevanszüksége.”136

Avitamegfelelőelőkészítése.Acélokmegfogalmazása,atanulók témában meglévő ismereteinek a felmérése(előzetes megbeszélés, teszt, …), a tanulókvitakultúrájának az ismerete (az előző viták, az óraimunkaalapján),azalkalmazandókérdésekésszabályokkiválasztása. A tárgyi környezet kialakítása is növeli avita eredményességét (szövegek, képek, kivetítő,számítógép,ateremberendezése,ülésrend,…).

A vita vezetése.137 Az egyik legfontosabb és talánlegnehezebb szerepe a tanárnak, a háttérben maradvairányítani, „kézben tartani” a vita menetét. A vitahatározott, túlzó tanári beavatkozás mellett tanárielőadássá alakul. A tanár nemmegfelelő beavatkozása,pedig öncélú, befejezhetetlen vitát, veszekedést vagyérdektelenséget eredményezhet. A jó vezetésselkiküszöbölhető a terméketlen vita kialakulása, amelyrePlatónszerintishajlamosazifjúság„Snemaz‐eazegyikigen fontos elővigyázati rendszabály, hogy fiatalon nekóstoljanak bele a dialektikába? Mert remélem nemfelejteted el, hogy a fiatal emberkék, mikor előszörkóstolnak bele, csakmintegy játékszerként foglalkoznakvele, csupán feleselésre tartják jónak, s az állandóancáfolókpéldájátkövetve őkmaguk is cáfolni igyekeznekmásokat,smintakölyökkutyák,örömüketlelikabban,haaközelükben lévőketokoskodásaikkalcibálhatjákés ide‐odaráncigálhatják.”138

                                                            136 Fisher, Robert 2008. Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni?Budapest,MűszakiKiadó,181.137bővebben lásdFisher,Robert2008.Hogyan tanítsukgyermekeinketgondolkodni?Budapest,MűszakiKiadó,174‐195.138 Platón 1983. Állam VII. 539,b. In Platón 1983. Válogatott művei.Budapest,EurópaKönyvkiadó,448.

 

183  

Avita egy alapvető érvelési helyzet. Sokrétű, komplex jelenség,amely nyelvi, logikai, pszichológiai, szociológiai és moráliselemeketistartalmaz.139Avitatípusai:

Veszekedés. Az indulatok, az agresszív személyestámadásésamindenáron,győzniakarásjellemzi.

„Törvényszéki tárgyalás”. A vita menetét szigorúanszabályozzák, a vita eredményét egy harmadik félértékeli, nem mentes a személyeskedéstől apszichológiai,retorikainyomásgyakorlástól.

Racionális(érvelő)vita:Célamásikmeggyőzéseasajátszempont bizonyításán és a másik fél álláspontjánakkritizálásán keresztül, közösen elfogadott indokok ésbizonyítékokalapján.

Tudományosvita(aracionálisvitaegyfajtája).Azadotttudomány alaptételeiből (premisszáiból) indul ki és azadotttudománymódszereithasználja.

Tárgyalás. A felek érdekeiket védik. Cél a nyereségnövelése és a veszteség csökkentése (főleg az üzletiéletbenalkalmazottmódszer).Nemfeltétlenültartalmazcsaklogikaielemeket.

Fontosavitaelejéntisztázni,hogymilyenjellegű.Gyakoriavitatípusánakmanipulálása (veszekedés vitának álcázása, tárgyalásracionálisvitánakálcázása,…).A két tárgy esetében a tárgyalás, de leginkább a racionális vitaalkalmazható.

                                                            139 A vitáról bővebben lásd Margitay Tihamér 2007. Az érvelésmestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Budapest,Typotex,33‐64.

 

184  

 

185  

Atárgyalás.A tanulókból csoportokat alkot a tanár és az egyes csoportokvalamilyen érdeket képviselnek. A vita célja, hogy a csoportokmegvédjék saját álláspontjukat, igazolják azok hasznát,fontosságát (pl. Platón államának 3 része szerinti csoportokamellett érvelnek, hogymelyik csoport valósítmeg több jót azállam számára). A jó tárgyalás alapelvei: az együttműködés, abizalom,akiszámíthatóság,azelfogadottszabályokbetartása,azelfogadotttaktikákalkalmazása,….Atárgyalásfolyamatánakalépései:

az előkészítés (célok megfogalmazása, tervezés,információszerzés,átgondolás,ráhangolódás),

atárgyaláslefolytatása(szabályok,időkeretekbetartása,taktikákalkalmazása,megegyezés,döntés),

értékelés (elemzés, az elért eredmények összegzése, aszereplők tevékenységének az értékelése,mely itt nemfeltétlenülosztályzástjelent).

Atanárnakaszabályokbetartatásánál,adöntésmeghozatalánálésazértékelésnélvankiemeltszerepe.AracionálisvitaA racionális vita jól alkalmazható a filozófia és azerkölcstan/etika tárgyak esetében, mivel mindkét tárgynálfontos diszciplináris elvárás is a racionális, logikus érvelés. Aracionális vita egy párbeszédként (dialógusként) értelmezendő,ezért a tanárnak előtte tisztáznia kell – és menet közben isjeleznikell–aracionálisvitaszabályai.Ezekakövetkezőek:Aracionálisvitaáltalánosszabályai:

Legyenközöscél(rövidvagyhosszútávú–taktikaivagystratégiai).

Legyen együttműködés (informatívitás, igazmondás,relevancia,érthetőség,világosság,megértés).

 

186  

Aracionálisvitaspeciálisszabályai: Konfrontációsszabályok:

Megkellegyezniavitatárgyában. Azálláspontokatvilágossákelltenni. Azálláspontokmellettelkellköteleződni,illetve

jeleznikellaváltozást. Argumentációsszabályok:

Azálláspontotindokolnikell. Akritikátérvekkelkellalátámasztani. A másik fél elköteleződéseit figyelembe kell

venni (nem tulajdonítható a másiknak olyanelköteleződés, amellyel nem rendelkezik, vagy ha igen,akkoraztindokolnikell).

Dramaturgiaiszabályok: Kontrollálni kell az érzelmeket, indulatokat,

elfogultságokat. Fontos a tolerancia a másik nézeteivel,

elköteleződéseivel,érzelmeivelkapcsolatban. Tárgyilagosértékelésrekelltörekedni. Biztosítanikellavéleményekkifejtését. Ugyanígy biztosítani kell a releváns kérdések

megfogalmazásának és megválaszolásának alehetőségét.

Kerülnikellavitaegyoldalúmegszakítását.A tanárnak ügyelnie kell arra is, hogy a racionális vita nealakuljonátveszekedésbe, látszatvitába.Ezekjellemzői:érzelmitúlfűtöttség, megszégyenítés, dramaturgiai szabályoksemmibevétele, pragmatikus kérdések patetikus kezelése vagymorális síkra terelése, morális fenyegetés, megértés hiánya,önkritikahiánya,….

 

187  

Dilemma‐diszkusszió140A filozófiában és az etikában gyakran előfordulnak olyankövetkeztetési eljárások, amikor két választási lehetőségugyanolyan következményhez vezet. Alkalmazása sokszempontbólelőnyős:

Fejlesztiaproblémaérzékenységet. Adilemmaabszurditása,lehetetlenségemotiválólehet. A hamisdilemma felismerése fejleszti a logikus

gondolkodás. Kreativitástigényelamegoldása. A megoldás „védelme” fejleszti az argumentációs

képességet. Fejleszti az önismeretet, az önreflexiót (a dilemma

abszurd helyzetébe képzelik magukat a tanulók, ígymintegyasajátmagukatismerikmeg).

Adilemmákgyakranmorális jellegűek,ezértfejlesztiazerkölcsiérzéketis.

A tanár két csoportra oszthatja a tanulókat a dilemmánakmegfelelően (de ezek a csoportok sokszor a válaszok alapjánmaguktóliskialakulnak,ilyenkoratanárcsaktisztázzaazegyesálláspontokatéscsoportosítjaazokképviselőit).A dilemma‐diszkusszió esetén vagy a dilemma hamisságának(nem csak két megoldás van), vagy pedig a megoldások,következményének különbözőségének (nem ugyanaz azeredménye a két kiinduló megoldásnak) a felismerését lehetgyakorolni. A dilemmára nagyon sok példa találhatófilozófusoknál (logikai, morális dilemma), íróknál (morálisdilemma), politikusoknál (demagógia), … pl. Szophoklész,ImmanuelKant,AlbertCamus,FranzKaffka,….

                                                            140bővebbenlásdBirnbacher,Dieter2015.Dilemmadiskussion.InNida‐Rümelin,Julian‐Spiegel,Irina‐Tiedemann,Markus(Hg.)2015.HandbuchPhilosophie und Ethik I.Didaktik undMethodik. Padernbor, FerdinandSchöningh,178‐186.

 

188  

Aszemléltetés„A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletesoktatásimódszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak,jelenségek,folyamatokészlelése,elemzésetörténik.”141Mivel a két tárgy kevésbé az ismeretelsajátítás konkrét‐szemléleti formáit, inkább a megismerés fogalmi‐absztraktszintjét helyezi előtérbe, ezért nem túl gyakran alkalmazottmódszer. A szemléltetésnek az érdeklődés felkeltésében, ajelenségek szemléletes rendszerezésében van szerepe.Az egyikgyakran alkalmazott eljárás a képek, képzőművészeti alkotásokhasználata, a másik pedig filmrészletek, színházi előadások,hangfelvételek bejátszása. Ezeknél főleg az erkölcsi helyzetekmegértését,átélésétsegíthetielőajólsikerültművészialkotás.Amunkáltatómódszer„Amunkáltatómódszerolyangyakorlatimódszer,amelyneksoránatanulóktárgyakkalvagyeszközökkelmanipulatívtevékenységetvégeznek, egyénileg, párban vagy kis csoportokban tanárifelügyeletalatt.Amunkáltatómódszerlényegeaz,hogyatanulása tanulóaktív cselekvése során valósulmeg.A tanteremben lévőtermészetes tárgyak, speciális manipulatív eszközök, újságok,fényképek, számítógép, nyelvi laboratórium, szaktanteremegyarántlehetamunkáltatómódszereszköze,környezete.”142Amunkáltatómódszer hasonló szerepet tölthet be a két tárgyesetében,mintaszemléltetés(demonstráció),deittnematanármutatja be a szemléltető eszközöket, hanem a tanulók magukhozzák létre azokat. Érzelmi, élményszerű, morális tartalmúállásfoglalások, véleményekmegjelenítése jöhet létre. Általánosiskola alsóbb osztályaiban inkább a rajzolás, mintázás, míg

                                                            141 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,274.142u.o.277.

 

189  

nagyobbaknál (felső tagozat, középiskola) fényképek,filmrészletek,blogok,honlapokkészítéseisszóbajöhet.Aprojektmódszer143„Aprojektmódszeratanulókérdeklődésére,atanárokésadiákokközös tevékenységére építő módszer, amely a megismerésifolyamatotprojekteksorozatakéntszervezimeg.Aprojektekolyankomplex feladatok,amelyeknekaközéppontjában egygyakorlatitermészetűproblémaáll.Atémátatanulókszéleskörű,történeti,technikai, gazdasági összefüggésében dolgozzák fel, így ahagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli amódszer alkalmazása.A projekt kidolgozása történhet egyénilegvagycsoportosan,végeredményemindenesetbenegybemutathatószellemivagyanyagialkotás.”144A projektmódszer a mai pedagógiában komplex jellege miattnagy népszerűségnekörvend. A differenciálás szempontjából ishasznos lehet, mivel gyakran a hagyományos értékelés(feleltetés, dolgozat, teszt) alapján rosszul teljesítő tanulókkiváló projekteket készítenek, ez motiválhatja őket a másmódszereknek való megfelelésre. A projektkészítés során többcsatornán (tankönyv, tanár, szakirodalom, média, kérdőív,felmérés, …) jut el a megtanulandó anyag a tanulókhoz, ezérteredményesebb lehet más módszerekhez képest. „Atöbbcsatornásmegerősítéstbiztosító tanulásszervezésarányánaknövelésekedvezneazoknakatanulóknak,akikazinduktívtanulásistratégia alkalmazásával jutnak könnyebben tartósismeretekhez.”145

                                                            143 bővebben lásd Hegedűs Gábor‐Mayer Ágnes‐Szécsi Gábor‐ZomboriBéla 2002. Projektpedagógia. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola,TanítóképzőFőiskolaiKar.144 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,278.145 Hegedűs Gábor‐Mayer Ágnes‐Szécsi Gábor‐Zombori Béla 2002.Projektpedagógia. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, TanítóképzőFőiskolaiKar,71.

 

190  

Aprojektmódszerelőnyei: Egy összetett témát dolgoznak fel a tanulók, ezért

nagyon sok a kapcsolódás más tantárgyakhoz(történelem, magyar, biológia, földrajz, informatika,matematika, …), ésmás tudományokhoz (pszichológia,szociológia,orvostudomány,antropológia,jogtudomány,vallástudományok,…).

Atémagyakranközelállatanulók„világához”(velükismegtörtént esetek, átélt élmények, ismert konkrétesemények, aktuális problémák, mindenkit érintőkérdések,…).

A tanár tevékenysége és szerepe is megváltozik olymódon, hogy ez javíthatja az oktatási folyamatminőségét és ugyanakkor a tanár számára is pozitívhatású lehet a munka monotonitásának csökkentéseszempontjából (a tanár inkább facilitátor és társ,munkájainkábbinterdiszciplinárisjellegű,atanártisújkihívások elé állítja és munkája érdekesebb, színesebblesz,…).

A projekt témája és a hasznos, szükséges „dolog”létrehozásamotiváljaatanulókat.

Fejlesztiaproblémaérzékenységet.Atanulónakmegkellértenieazadottproblémátésmegkell találniaazadotttémakapcsolódásait,összefüggéseit.

Önállóságot,kreativitást igényela létrehozása.A tanulóa témában saját tervezést, szervezést,dokumentumelemzést, kutatást, felmérést, vizsgálatot,összegzést,értékeléstvégez.

Aprojekt elkészítéséhez együtt kellműködnimásokkal(tanulótársak, tanárok, szülök, a téma szakemberei, atémábanérintettemberek,riportalanyok,…).

A projekt dokumentálása fejleszti a nyelvi kultúrát(stílus, nyelvhelyesség, helyesírás), a szövegalkotásiképességet.

 

191  

A projekt legtöbbször a mai technikai eszközökfelhasználásával készül (IKT eszközök) ezért fejleszti adigitáliskompetenciátis.146

A projekt bemutatása, „megvédése” fejleszti akommunikációsésazargumentációsképességet.

A projekt a „munka világában” is gyakran használtmódszer,ezérterreisfelkészítiatanulókat.

A projekt témák gyakran morális jellegűek, ezértfejlesztikazerkölcsiérzéketis.

A projektmódszer alkalmazásának lépései (fontos az egyeslépések során a konzultáció a tanárral, hogy ne a végénderüljenekkiazesetlegeshibák,téveseljárások):

Acélmegfogalmazása,atémakiválasztása(alapvetőenatananyaghoz illeszkedjen, de a tanulók kreatív, eredetiötleteiszerint).

Az előzetes feltevések, ismeretek megfogalmazása(hipotézisfelállítása).

Atervezés.Amunkameneténekkidolgozása(feladatok,munkaformák,időterv,helyszín,eszközök,…).

Aszervezés.Amunkáhozszükséges„háttér”biztosítása(irodalom, dokumentumok, film, internetes anyag,kamera, diktafon, fényképezőgép, számítógép, kérdőív,szakemberek,riportalanyok,…).

A kivitelezés. A munka végrehajtása (szakirodalomfeldolgozása, adatgyűjtés, kérdőívezés, riport‐filmkészítés,szövegalkotás,…).

A projekt bemutatása (előadás, prezentáció, kiállítás,filmvetítés,…).

A projekt értékelése. A projektértékelés szempontjait,kritériumaitelőreközölnikellaprojektkészítőjével.

A projektmódszer alkalmazását az is indokolja, hogy az Etikaesetébenazérettségi írásbelivalójábanelőremegadotttémábólegy évközi, önálló munkaként konzulens tanár vezetésévelelkészültprojektbeadása (három–amájusi érettségi esetében

                                                            146AdigitálispedagógiáhozlásdBenedekAndrás(szerk.)2008.Digitálispedagógia–TanulásIKTkörnyezetben.Budapest,Typotex.

 

192  

előző év december 1‐ig megadott – témából kell választaniegyet).147Atémákválasztásáhozérdemesmegnéznia2016.ősziérettségifeladatokat:„Emberismeretésetika

1. Tekinekhiszel? Mérjefel,hogyegyadottközösség(lakókörnyezet,osztály,

baráti társaság) kit, mit tekint hitelesinformációforrásnak,ésmitőlhitelesekezekszámukra!

Konkrét példákon keresztül mutassa be a médiahack(hekk) fogalmát, létrejöttének motívumait, szerepét amédiapiacon!Vonjaleazetikaikonzekvenciákat!

2. Háborúésbékeerkölcstana Mutasson be és elemezzen az irodalomból vagy a

médiából vett három‐négy olyan esetet/helyzetet,amelybena törvény vagyakötelességteljesítésparancsafelmenti az egyént a cselekedeteivel járó személyifelelősségalól!

KészítseelBéke címmelegy flashmob forgatókönyvét,ésszervezzemegazeseményt!

3. Tárgyak,szolgáltatások Mérje fel, hogy környezetében milyen értékrend szerint

kötődnek az emberek tárgyakhoz, igénybevettszolgáltatásokhoz! Elemezze, hogy a megkérdezettekmely tárgyakat, szolgáltatásokat tartották nagyonfontosnak és hasznosnak!Milyen szempontok vezéreltékőketdöntéseikben?

Végezzen életciklus‐elemzést néhány termékre,szolgáltatásra vonatkozóan az alapanyagokkiválasztásától kezdve a gyártáson, szállításon,használaton,fogyasztásonátahulladékkáválásig!”148

                                                            147lásdÉrettségivizsgatárgyak2017‐től.http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol 2016. augusztus 25. (az előző években isprojektmunkátkellettleadniazérettségizőknek)148A2016.október‐novemberiérettségivizsgáknyilvánosságrahozottanyagai.

 

193  

Természetesen az évközi munka során egyszerűbb projektekkészíthetőek,ésottlehettanulópárokat,csoportokatismegbízniafeladattal.Aziskolákbangyakranrendeznekprojektheteketis,amikorazosztályiskészíthetközösenegyprojektet.Atanulásiszerződés„Atanulásiszerződésatanárésatanulóközöttimegállapodásegyadott tanulási cél elérése érdekében. A szerződésben vállalttevékenységeket javasolhatja a tanár vagy esetleg a tanulók, demindkétesetbenegyetértésalapjántörténikmegamegállapodásfeltételeinek rögzítése és aláírása. A megállapodás különbözőfeladatokat tartalmaz,amelyek között szerepelnek kötelező ésválaszthatójellegűek.Attólfüggően,hogyhányésmilyenfeladatotvállalelatanuló,másésmásosztályzatotkaphat.”149A tanulási szerződés hasonló a projektkészítéshez, azonbankisebb léptékű feladatot jelent. A feladat sokkal konkrétabbanfogalmazódikmegaszerződésben,és jobbanfigyelembevesziatanuló egyéni adottságait, képességeit. Ezért a differenciálásmegfelelő eszköze lehet. Egy filozófiai problémavagyegy adottszerzőgondolata (megismerés, igazság, CanterburySzt.Anzelmontológiai istenérve, Hume módszere, …), illetve egy erkölcsiszituáció vagy etikai elv (segítségnyújtás, barátság, Kantkategorikus imperatívusza, …) kidolgozása és értékelésekülönbözőmértékben és terjedelemben egy tanulási szerződésalapjalehet.Akooperatívoktatásimódszerésamozaiktanulás

                                                                                                                  http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2016oszi_vizsgaidoszak/2016osz_nyilvanos_anyagok12016.augusztus25.149 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,281.

 

194  

„A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4‐6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és azintellektuáliskészségek fejlesztésén túlkiemelt jelentősége vananegyedikoktatásistratégiacéljaikéntemlítettszociáliskészségek,együttműködésiképességekkialakításában.”150A kooperatív tanulás151 alapvető jegyei miatt a két tárgytanításakor jól alkalmazható módszer, hiszen még erkölcsidimenziók fejlesztésére is alkalmas (együttműködés,felelősségvállalás,konfliktuskezelés,türelem,…).„Akooperatívtanulásjellemzői:

Pedagógus‐tanuló interakciózajlik,amelybenalapvetőenapedagógusmegfigyelő,segítőszerepettöltbe.

Atanulókközöttiintenzív,kölcsönösfelelősségenalapuló,egymást ellenőrző, megerősítő és támogatóegyüttműködésalakulki.

A feladatokatközösentervezik,osztjákel,koordináljákacsoporttagok munkáját és megszervezik a csoportokközöttikapcsolatokat.

A csoporton belül kialakulnak végrehajtó és szociáliskészségeket igénylő különféle szerepek (jegyző,nyomolvasó,időfigyelő,bátorítóstb.).”152

A kooperatív tanulás alkalmazásakor a tanár a bevezető,alapokat ismertető óra után 4‐6 fős csoportokat hozz létre. Ezlehet véletlenszerű is, de sokszor célravezetőbb, ha nagyjából

                                                            150 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,282.151 bővebben a kooperatív technikákhoz, eljárásokhoz lásd HanákZsuzsanna Dr. (szerk.) A kooperatívmódszertan elméleti és gyakorlatialapjai.Eger,EszterházyKárolyFőiskola.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm 2016.augusztus25.,ésKaganSpencer‐KaganMiquel2009.Kagankooperatívtanulás.Budapest,Önkonet.,152 Hanák Zsuzsanna Dr. (szerk.) A kooperatívmódszertan elméleti ésgyakorlatialapjai.Eger,EszterházyKárolyFőiskola,3.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm 2016.augusztus25.

 

195  

azonos csoportokat alakít ki a tanár (tudás, személyiségjegyek,szociális készségek, … alapján). A csoporttagok közösendolgoznakfelegytémát,majdazegyiktagbeszámolazelvégzettfeladatról.A kooperatív módszer filozófia és etika tanítása során jólhasználhatóváltozataamozaiktanulás.Alkalmazásaesetén,egyösszefüggőtémaegyeselsajátítandótartalmait,atanáracsoportlétszámánakmegfelelőrészreosztja.Mindencsoportbólegy‐egytanuló együtt feldolgoz egy anyagrészt,majd „visszamennek” asaját csoporthoz és ott „megtanítják” a többieknek a sajátanyagrészüket.Ígymindentanulószámára„összeáll”atananyag,mint egymozaik. Filozófia órán pl. négyfős csoportok esetén atanár Immanuel Kant életművét négy részre osztja (élete ésművei, ismeretelmélete, etikája, vallásfilozófiája) és ezt kellszövegrészletek, idézetek, képek, … alapján feldolgoznimozaiktanulással. Erkölcstan/etika órán pl. négyfős csoportokesetén a tanár a tolerancia témájában négy alté mát jelöl ki(tolerancia a családban, tolerancia az osztályban, tolerancia alakóhelyen, tolerancia ismeretlen emberekkel kapcsolatban) ésezt kell szövegrészletek, képek, saját tapasztalatok, … alapjánfeldolgoznimozaiktanulással.Aszimuláció,aszerepjátékésajáték„A szimuláció,a szerepjátékésa játékolyanoktatásimódszerek,amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat,eseményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeketgyakorolnakbe.”153A módszerek alapja az, hogy minden ember, de különösen agyerekek, fiatalok szeretnek játszani.154 „Az emberi közösségjelentős ténykedései játékkal vannakátszőve.…A játékbizonyos

                                                            153 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,284.154Nagyonkifejező,hogyalatinbanajátékraésakisgyerekekiskolájáraugyanaztaszóthasználják(ludus).

 

196  

értelemben kilépés a mindennapi életből, időleges és öncélúaktivitás.…Díszítiéskiegészítimindennapjainkat.…Ajátéklekötésfelold,lenyűgözéselvarázsol.”155Aszimuláció„A szimulációa fizikai vagy társadalmi valóságbizonyos elemeitelvonatkoztatja olymódon, hogy a tanulók ezekkel kapcsolatbaléphetnekésaszimuláltvalóságrészeseivéválhatnak.”156A szimuláció a valóság absztrakciója, leegyszerűsítése, amelyinkább az általános jegyeket, nem pedig a teljes valóságotutánozza. A két tárgyban tanítása során pl. szociológiai jellegűszimuláció fordulhat elő, egyes tanulók valamilyen társadalmicsoportotképviselnekegyvitasorán.Aszerepjáték„Szerepjátékról akkor beszélünk, ha valaki egy másik személyszerepétvagyfunkcióitjátsszael.”157A szerepjáték történelmi szereplők, események élményszerűátélését teszi lehetővé. Közelebb hozhatja a tanulókhoz atörténelem nagy alakjainak társadalommal kapcsolatosmorálisdilemmáját, döntését (Szt. István király, Deák Ferenc, …).Elképzelt szituációkhoz is kialakítható egy szerepjáték (pl.különbözőtársadalmipozícióbanlévőemberekbeszélgetéseegyerkölcsihelyzetről).Ajáték„A játék (game) olyan vetélkedő, amelyben bizonyos előremeghatározott szabályokbetartásávalagyőzelmetügyesség,erővagyszerencsesegítségévellehetmegszerezni.”158Ameghatározáshozannyikiegészítésfűzhető,hogyafilozófiaésaz erkölcstan/etika esetében olyan játékok fordulhatnak elő,ahol inkább a tárgyi tudás, a gyors, logikus gondolkodás, a                                                            155HársingLászló2009.Filozófiaiantropológia.Budapest,ÁronKiadó,35‐39.156 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,284.157u.o.284.158u.o.285.

 

197  

beleérző képesség (empátia) segítségével lehet eredménytelérni.Ajátékgyakoriságát,idejét,minőségétakorosztályhozésatanulókképességeihezkelligazítani.Ajátéksegíthetiatanulókszemélyiségének a jobbmegismerését is. „Ne erőszakkaloktasdtehát a gyermekeket a tanulmányokra, drága barátom, hanemjátszva tanuljanak; már csak azért is, hogy könnyebbenmegfigyelhesd,melyiknekmirevanhajlama.”159Atanulmányikirándulás„Atanulmányikirándulásolyanmódszer,amelyneksoránatanárésa tanulókhosszabb‐rövidebb időreelhagyjákaz iskola falaitavaló világgal való ismerkedés, új tapasztalatok megszerzéseérdekében. Az oktatás során gyakorta törekszünk arra, hogy aziskolaimegismerésbebeépítsükakülvilágból,avalóságoséletbőlszármazótapasztalatokat.”160A tanulmányi kirándulás a két tárgy esetében, mint direkt célnem gyakori (esetleg más kultúrák, más társadalmi csoportokéletmódjának, szokásainak és így gondolkodásmódjuknak,morális indíttatásaiknak a megismerése lehet a tárgyakhozkapcsolódó kirándulás célja). A kirándulások sok szempontbólinkább erkölcsi/etikai jellegű tanítással, tanulsággalgazdagíthatjákatanulókat.Megtanulnakviselkedésiszabályokat,olyanhelyzetekben, ami életükben és az iskolábannem fordultelő. Kerülhetnek olyan helyzetbe, ahol nekik kell morálisdöntéseket meghozniuk (segítség a társaknak, idegenembereknek, …). Példát láthatnak a tanártól bizonyoshelyzetekbenvalócselekvésre(váratlanesetek,nehézhelyzetek,…).

                                                            159 Platón 1983. Állam VII. 537,a. In Platón 1983. Válogatott művei.Budapest,EurópaKönyvkiadó,444.160u.o.285.

 

198  

Aházifeladat„A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzetttevékenységén alapuló oktatásimódszer.A pedagógus szerepe aházi feladatkijelölésére,atanulóknakaházi feladatmegoldásáravaló felkészítésére és a házi feladatok értékelésérekorlátozódik.”161Bár sokvita folyik aházi feladat szükségességéről (káros,mertelvesziazidőtacsaládieseményektől;nemigazságos,mertjobbhelyzetben lévő tanuló könnyebben teljesíti a feladatot; nemfeltétlenül önállóan végzi el a tanuló; …), de azért a nagyobbkorosztálynál mindenképpen segítheti a tananyagban valóelmélyülést, agyakorlat, a rutinmegszerzését, azönállóságot,akreativitást,….Aházifeladathatékonyságátnövelhetinéhánytényező:

A feladatot érthetően, pontosan kell megfogalmaznia atanárnak.

Aházifeladatlegyenmegoldható,elvégezhetőigazodjonatanulókképességeihez.

A házi feladat ne az elmaradt órai anyag „pótlása”legyen.

Kapcsolódjonazórántanultakhoz. A szülők számára legyen egyértelmű (főleg kisebb

korosztálynál), hogy mit várunk el tőlük (segítsenek afeladatban, a körülményeket, eszközöket biztosítsák,ellenőrizékafeladatelkészítését,…).

Atanárellenőrizzeésértékeljeisaházifeladatot. Ismertetni kell a házi feladat el nem készítésének a

következményeit.A két tárgy esetében használt házi feladat típusok: kiselőadás,szövegértés‐szövegfeldolgozás,szövegalkotás,rövidfilmkészítés,adatgyűjtés,projektkészítés,….162

                                                            161u.o.286.162Akéttárgyesetébensajátosfejlesztendőterületeknélerrőlmégleszszó.

 

199  

AmódszerekkiválasztásaA módszerek kiválasztását az elméleti ismeretükön túl többszempont befolyásolhatja. Ezeket alaposan mérlegelni kell,mielőttatanáralkalmazzavalamelyiket.Amódszerekkiválasztásátbefolyásolótényezők

A megfelelő dokumentumok (jogszabályok, törvények,rendeletek, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet,óravázlat,…).

A szaktudomány (a filozófia és az etika tudományjellegéből következő szempontok: logikai sorrend,hangsúlyok,kiemelkedőszereplők,…).

Atantárgy(atantárgyaksajátosfejlesztésicéljai:logikusgondolkodás,érvelés,szövegalkotás,tolerancia,…).

A pedagógia (nevelési elvek: tudatosság, célszemlélet,segítés, a személyiség figyelembe vétele, …; nevelésicélok:érettszemélyiség,felelősember,kulturáltember,…; oktatási törvényszerűségek: rendszeresség,fokozatosság,differenciálás,…).

A pszichológia (pszichológiai törvényszerűségek,életkorisajátosságok,lelkiérettség,…).

A tanuló (a tanulók személyisége, szocializációs szintje,tudása,tanulásiképessége,magatartása,…).

A tanár (személyes adottságok, képzettség, gyakorlat,…).

A környezet (épület, terem berendezése, technikaifelszereltség,…).

Kezdőtanárnálsokatsegíthetakollégáknálvalóhospitálásésaszakos tanárok javaslata. Hasznos a kísérletezés, az újítás azalkalmazható módszerekkel kapcsolatban, de ez a tanárifelelősség miatt legyen átgondolt, tervezet, ne a „próbaszerencse”elvealapjántörténjen.

 

200  

 

201  

AzoktatásszervezésimódjaiAzoktatásimódszerekalkalmazásánálaszervezésimódotismegkellválasztani.Vannakolyanmódszerek,amelyeknélelőnyösebbbizonyosszervezésimódotválasztani.Akéttárgygyakorlatábanmindegyikszervezésimódgyakranelőfordul.Afrontálismunka„A frontálismunka–hagyományosértelmezésben,azártoktatáskoncepciójának érvényesülése esetén – az a szervezési mód,amelyben az együtt tanuló/tanított gyerekek, ifjak tanulásitevékenységepárhuzamosan,egyidőben,gyakranazonosütembenfolyikaközösoktatásicélokérdekében.”163Amainyíltoktatásikoncepciókelőtérbekerülésekorsokkritikaéri a módszert (a tanulók passzív szerepe, monotónia, nincsdifferenciálás, csekély motiváció, interakciók hiánya, …).Azonban vannak olyan esetek, amikor előnyős a használata (anagy osztály létszám, a nagy tananyagmennyiség inkább csakkényszeríti a tanárt az alkalmazására). Új ismeretekfeldolgozásakor, rendszerezésekor, összefoglaláskor, azértékeléssoráneredményeslehetezamódszer.Afilozófiaésazerkölcstan/etika tárgyak esetében bevezető órán, nehezebbtémáktárgyalásánakkezdeténésösszefoglalásakor, lezárásakornélkülözhetetlen ez a szervezésimód.Amikor a tanár bizonyosmódszerek szerint tanít (aprojektmódszert, a vita, szerepjáték,játék, …), akkor előtte és utána célszerű a frontális szervezésimód alkalmazása (célkitűzés, szabályok ismertetése,nélkülözhetetlentudáselemekfelelevenítése,szerepekkiosztása,összegzés, értékelés,…), de ezmenetközben is szükséges lehet(módosítás,korrekció,„helyesmederbeterelés”,…).

                                                            163 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,362.

 

202  

Azegyénimunka„Az egyénimunka során az egyes gyerekek önállóan, egyénilegmegoldandó feladatokatkapnak.Azegyénimunkaalkalmazhatóújismeretekszerzése,akorábbantanultakalkalmazása,rögzítése,rendszerezése,értékeléseérdekében.”164A két tárgy esetében is gyakori, hogy a tanár feladatokat ad atanulóknak és ezeket egyénileg kell megoldani (teszt,szövegértelmezés, szövegalkotás, képelemzés, …). Zárt oktatásistratégiaeseténafeladatokatatanárjelöliki(azelőzetestudás,a tanulási képességek függvényében), nyílt stratégia esetén atanulók önállóan fogalmazhatják meg a feladatokat, vagyválaszthatnakatanáráltalfelkínáltlehetőségekközül.Azegyénimunka során fontos, hogy a tanár figyelje az egyes tanulókteljesítményét és ahol szükséges megfelelő módon éssegítőszándékkalközbeavatkozzon(differenciálás).Lehetségesafeladatokolyankiosztásais,hogyatanulókkülönbözőteszteket,képeket,szövegeket,…kapnaksajáttudásuk,képességükszerint(ez esetleg bántó lehet a gyengébbnek besorolt tanulók esetén,ezértinkábbatehetségestanulóknaklehetkülönfeladat).Apárbanfolyótanulás„Apárban folyó tanulás lényege,hogykét tanulóműködikegyüttvalamelytanulmányifeladatmegoldásaérdekében.Apárbanfolyótanulás szolgálhatja az új ismeretszerzést, az alkalmazást, arendszerezést,arögzítést,azértékelést.”165Apárokkialakításatörténhetatanáráltal(zártstratégia),vagyatanulókáltali(nyíltstratégia).Atanulóklehetnekazonosszinten(párosmunka)vagypedigkülönböző szinten (tanulópár, tutor‐rendszer). A megfelelő eljárás kiválasztása a tanár feladata, atanulókrólmeglévőismeretek(személyiség,tudás,szocializációsszint, …) figyelembevételével. A párban folyó tanulás eseténfontosszempontaszociáliskompetenciákfejlesztése.

                                                            164uo.367.165u.o.371.

 

203  

Apárban folyómunkasokszempontbólacsoportmunkáravalófelkészítéstisjelenti.Acsoportmunka„Acsoportmunkában3‐6főközösmunkábanoldmegkapottvagyvállalt feladatot. A csoportmunka alkalmazható az új anyagfeldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés, a rendszerezés ésritkábbanazértékeléssorán.”166Ennek a szervezési módnak a nevelés két fontos célja – aperszonalizációésaszocializáció–miattkiemeltszerepevan.Acsoportmunkáról az ezt alkalmazó módszereknél már volt szó(projektmódszer,kooperatívoktatásimódszer,…).A tanárnak kiemelt szerepe van a csoportok működtetéseszempontjából(szervezés,konfliktusokkezelése,szükségeseténafigyelmeztetés,fegyelmezés,kommunikációsegítése,…).Fontos a csoportmunka értékelése (nem csak a teljesítményoldaláról), hanem a résztvevők szociális, morális attitűdjeire isreflektálva.A szervezési módoknál nem kell ragaszkodni egy tervezetteljáráshoz. Ezek egymást válta vagy akár szimultán módon isalkalmazhatóakatanulókreakcióinakafüggvényében.

                                                            166u.o.375.

 

204  

 

205  

Azoktatáseszközei,tárgyifeltételei„Az új Pedagógiai Lexikonban a következő meghatározásolvasható: »taneszköz, információhordozó, médium, oktatásieszköz,oktatásimédium,oktatásisegédeszköz,szemléltetőeszköz,tanításieszköz,tanszer,tanulási forrás:azoktatás folyamatábanfelhasználható,azoktatáscéljainakelérésétsegítőtárgy«(Tompa,1997a: 450) »vagy elektronikus úton előhívható képi vagyhanginformáció«–egészítikiameghatározástaszerzőegymásikírásában. (Tompa, 1997b: 83.) Látható, hogy a taneszköz(didaktikai eszköz) fogalmábakülönböző funkciójú,megjelenésű,felhasználhatóságúeszközöktartoznakbele.”167A taneszközök nélkülözhetetlenek az oktatási folyamatban.Sokféleségüket a „hivatalos” eszközökön túl a tanár sajátkreativitásánakköszönhetően–azoktatásifolyamatotésannakjellemzőit figyelembe véve – növelheti. Az alábbiakban néhányjavaslat olvasható a filozófiával és az erkölcstan/etikávalkapcsolatban. A két tárgy eszközei nincsenek elkülönítve azelőzőekbenemlítettdiszciplináris,módszertaniokokból.HáromdimenzióstaneszközökInkább a természettudományos tárgyak esetében találhatunkgazdag választékot. Itt inkább a tanár kreativitásán, ötleteinmúlikazalkalmazásuk(sokszoratanulókötleteisegítenek):

Használatitárgyak,természetitárgyak,preparátumok,…bioetikával, környezetvédelemmel, gazdaságetikávalkapcsolatostémáknál.

                                                            167 u.o. 318. A belső idézetek helyei TompaKlára 1997. Taneszköz. InBáthory Zoltán‐Falus Iván (szerk.) Pedagógiai lexikon. Budapest,Keraban Kiadó, 450. és Tompa Klára 1997. Taneszközök a Nemzetialaptantervtükrében.InÚjPedagógiaiSzemle.1997.11.83.

 

206  

Munkaeszközök, munkatermékek, … tudományokkal,technológiákkalkapcsolatostémáknál.

Hangszerek,sportszerek,…játékok,bemutatókesetén. Ruhák,jelmezek,díszletek,…szerepjátékokhoz. Társasjátékok,sakk,…logikaifeladatokhoz,játékhoz. Egyéb eszközök (a tanár vagy a tanulók által készített

eszközök,szerkezetek,modellek,játékok,…).NyomtatotttaneszközökHasználatuk főleg a filozófiaoktatásban elterjedt, determészetesen az etika tárgynál is nélkülözhetetlenek. Atanárnak és a tanulóknak is – bár különböző módon ésmértékben–szükségeslehetazalkalmazásuk.168Lexikonok:Andi,Robert(GeneralEditor)1995.TheCambridgeDictionaryofphilosophy.CambridgeUniversityPress.BánkiDezső(szerk.)1993. Filozófiaikisenciklopédia.Budapest,KossuthKiadó.Brugger,Walter:Filozófiailexikon.Budapest,2005,SZIT.HistorischeWörterbuch der Philosophie 1‐13. Basel, 1971‐2007.Basel,Schwabe&Co.AC.Verlag.Höffe,Otfried(Hg.)2008.LexikonfürEthik.München,C.H.Beck.LaFollette,Hugh2013. TheInternationalEncyclopediaofEthics.Oxford,Wiley‐Blackwell.Rathmann János 1996. Idegen szavak a filozófiában. Budapest,1996,NemzetiTankönyvkiadó.Regenbogen, Arnim – Meyer, Uwe (Hg) 1998.Wőrterbuch derphilosophischeBegriffe.Hamburg,Meiner.SteigerKornél1999.Filozófiaikislexikon.s.l.,1999,Fiesta‐Saxum.Ethik‐Werkstatt.http://www.ethik‐werkstatt.de/a_Lexikon.htmInternetEncyclopediaofPhilosphy.http://www.iep.utm.edu/

                                                            168Ittalegfontosabbakkerülnekfelsorolásra,ezekbenáltalábantovábbiajánlások találhatóak és az internet is gazdag választékot kínál. Ezenkönyv fejezeteinek a végén is található ajánlott irodalom iskiegészítésként.

 

207  

SOPHIE. Lexikon der Philosophinnen. http://sophie‐lexikonderphilosophinnen.de/Stanford Encyclopedia of Philosophy .http://plato.stanford.edu/UTB‐Online‐Wörterbuch Philosophie. http://www.philosophie‐woerterbuch.de/Kézikönyvek, bevezető és összefoglaló művek,szöveggyűjtemények:Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest,Herder.Bertók Rózsa (szerk.) 2013. Bevezetés az etika történeténektanulmányozásába. Elméletek, értékek, iskolák, irányzatok. Pécs,VirágmandulaKft.,EthoszTudományosEgyesület.Bor,Jan–Petersma,Errit(szerk.)2010.Képesfilozófiatörténet.Agondolatképzelőereje.Budapest,Typotex.BorosGábor(szerk.)2007.Filozófia.Budapest,AkadémiaiKiadó.Dörömbözi János (összeáll.) 1993. FilozófiatörténetiszöveggyűjteményI‐II.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.FeketeLászló2004.Kortársetika.Budapest,NTK,295.(m.)Grayling, A.C. (szerk.) 1997. Filozófiai kalauz, Budapest,AkadémiaiKiadó.Hársing László 2010. Az etikai gondolkodás rövid története.Budapest,ÁronKiadó.327.Keresztes György (összeáll.) 1999. Szemelvények a klasszikusetikaitradiciótörténetéből.Budapest,WesleyJánosLelkészképzőFőiskola.Law,Stephen2008.Filozófia.Budapest,M‐ÉRTÉKKiadó.Liessmann, Konrad P.‐Zenaty, Gerhard‐Lacina, Katharina 2009.VomDenken.EinführüngindiePhilosophie.Wien,Braumüller.MacIntyre, Alasdair 2011. Az etika rövid története. Budapest,Typotex.Nyíri Tamás 1994. Alapvető etika. Budapest, Szent IstvánTársulat.QuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó.Röd, Wolfgang 1994. Der Weg der Philosophie I‐II. München,Beck.

 

208  

Shand,John(Ed.)2003.FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge,Simon Endre (szerk.) 1966.Filozófiatörténeti szöveggyűjteményI‐II.Budapest,Tankönyvkiadó.Störig, Hans Joachim 1997.A filozófia világtörténete. Budapest,HelikonKiadó.Tanárikézikönyvek,módszertanisegédkönyvekBábosikIstván2004.Neveléselmélet.Budapest,Osiris.Bertók Rózsa‐Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek. Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.Breinbauer, Ines M. 2000. Einführung in die AllgemeinePädagogik.Wien,Universitätsverlag.Czike Bernadett (szerk.) 1996. Bevezetés a pedagógiába.Budapest,EötvösJózsefKönyvkiadó,192.Csanád Béla 2004. A keresztény nevelés általános alapjai.Budapest,Jel,131.Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó,550.Farkas Zoltán 2015. Filozófiatanári segédkönyv a gimnáziumok11‐12.évfolyamára.Pécs,PécsiTudományEgyetem,Műszaki ésInformatikaiKar,PedagógiaTanszék.Fischer, Robert 2007. Hogyan tanítsuk gyermekünket tanulni?Budapest,MűszakiKönyvkiadó.Fischer,Robert2008.Hogyantanítsukgyermekeinketgondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKönyvkiadó.Fischer, Robert 2008. Hogyan tanítsuk gyermekeinketgondolkodni?Budapest,MűszakiKönyvkiadó.Higgins, Chris 2011. The Good Life of Teaching. An Ethics ofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell.Homor Tivadar 2003. Az etikatanítás gyakorlata. Budapest,KrónikaNovaKiadó.Kron,FriedrichW.2003.Pedagógia.Budapest,Osiris,540.Mészáros István – Németh András – Pukánszky Bála (szerk.)2003.Neveléstörténetszöveggyűjtemény.Budapest,Osiris.NagyJózsef2010.Újpedagógiaikultúra.Szeged,MozaikKiadó.Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan.

 

209  

Oroszlány Péter 2010. Tanulásmódszertan. Budapest, Metódus‐Tan.Pfister, Jonas 2010. Fachdidaktik Philosophie. Bern, Stuttgart,Wien,HauptVerlag.PukánszkyBéla‐NémethAndrás1996.Neveléstörténet.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.Wiater, Werner 2011. Ethik unterrichten. Einführung in dieFacdidaktik.Suttgart,Kohlhammer.Zrinszky László 2006. Neveléselmélet. Budapest, MűszakiKönyvkiadó.Módszertanisegédanyagok,kerettantervektalálhatóakazalábbihonlapokon:http://www.oktatas.hu/http://ofi.hu/http://www.erkolcstant‐tanitok.hu/Tankönyvek,munkafüzetek:Áron László‐Jócsák Mária‐Kalmár Zoltán‐Kerner Anna 2008.Filozófia.Középiskolásoknak.Budapest,ÁronKiadó,169.Steiger Kornél 1996.Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény.Budapest,Holnap,343.SteigerKornél1997.Filozófia.Budapest,1997,Holnap,195.Mivel az erkölcstan/etika tankönyvek választéka változik, ésegyre bővül (interneten is elérhetőek), ezért erről itt nemszerepel külön lista. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethonlapjánérhetőekelazaktuálistankönyvek:http://ofi.hu/OktatástechnikaitaneszközökEbbe a kategóriába a technikai eszközök tartoznak (diavetítő,írásvetítő, magnetofon, CD‐DVD lejátszó, televízió, számítógép,kamera,projektor,digitálistábla,…).Ezeneszközökalkalmazásatöbb szempontból előnyős: a tanulók egyébként is használjákezeket az eszközöket, motiváló hatásuk van, csökkentik azoktatási folyamat monotonitását, interaktív tevékenységettesznek lehetővé, a vizuális kultúrát is fejlesztik. Rendkívül

 

210  

gyorsanfejlődnekésegyrebővüla felhasználási lehetőségük.169A filmek/ filmrészletek vetítése, a digitális tábla használata, ahonlapkészítés,e‐learning,…használatasokattehetakéttárgynépszerűbbétételéért.Azúj taneszközöknemcsakamódszerekváltozását, hanem a tananyag változását, újra strukturálását iselőidézik (ez egyébként az óriási információmennyiségmiatt isszükséges). Az ITK környezetben való tanulás kreativitást,újítást,rugalmasságot,technikaitudástigényelatanároktól.A közösségi média használata ma már megkerülhetetlen a kéttárgyoktatásában.„Aközösségimédiaideálisazoktatókszámára,mert gyors, rugalmas, könnyű használni és gyakran nagyonhatékony: egyetlen feladatra koncentrálnak (példáulfotómegosztásra vagy animációra), de azt nagyon jól végzik. Aközösségi média ráadásul folyamatos fejlődésben van: aztmondják, »folyamatos béta verzió«, ami azt jelenti, hogy aszoftvert gyakran frissítik azt, hogy a diákok mindig a terméklegújabbváltozatávaldolgozzanak.Aközösségimédiávaladiákokkönnyen részt tudnak venni a tartalom, a weboldalakelőállításában és saját tanulási folyamataikban, ami azt jelenti,hogy ezek az eszközök diák‐ és osztályfókuszúak lehetnek, tehátnem a tanáré a vezető szerep.”170 Ennek ellenére a közösségimédia nem egy csodaszer, amivel egyszerre minden oktatásinehézség megoldható lenne, továbbra is szükséges az aktív,személyes tanári jelenlét, és az, hogy a tanár a megfelelőfeladatokatésmódszerekethatározzonmeg,valamint felhívjaafigyelmetaveszélyekre,nehézségekre.Aközösségimédiahasználatánakelőnyei,amelyekfontosakakéttárgyvonatkozásábanis:

Az online világban való kommunikáció és szocializációmorálisoldalánakmegismeréseésgyakorlása.

                                                            169AzIKTkörnyezetbenvalótanulásrólbővebbenlásdBenedekAndrás(szerk.)2008.Digitálispedagógia.TanulásIKTkörnyezetben.Budapest,Typotex.,aközösségimédiahasználatáhozbővebbenlásdPoore,Megan2015.Hogyanhasználjukaközösségimédiátazoktatásban. Budapest,WoltersKluwwerKft.170 Poore, Megan 2015. Hogyan használjuk a közösségi médiát azoktatásban.Budapest,WoltersKluwwerKft,34.

 

211  

Intellektuális előnyök (analízis, szintézis, megértés,értelmezés,lényeglátás,kritika,…gyakorlása).

Vizuális kultúra fejlesztése (morális tartalmakfelismerése,kifejezése,…).

Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése (stílus,nyelvhelyesség,helyesírás,…).

Együttműködés, csoportmunka fejlesztése (kooperáció,konfliktuskezelés,szolidaritás,...).

A vélemények, elképzelések sokféleségének amegismerése(tolerancia,nyitottság,…)

Kreativitásfejlesztése(sajátszövegek,blogok,honlapok,…készítésével).

Ataneszközökhasználatátbefolyásolótényezők

A taneszközök saját lehetőségei, amit az eszköz tudbiztosítani (vizualitás, áttekinthetőség, esztétikusság,…).

A tanítási feladat és a tanítás tartalma. Új ismeretekközléséhez, számonkéréshez, … illetve egy történetirészhez,egyerkölcsiértékmegismertetéséhezmás‐máseszközhasználható.

A szervezeti formák és a módszerek. Pl. frontálismunkánál jól használható a projektor, decsoportmunkánál inkább a digitálistábla, illetveugyanígyatanárielőadásésavitaesetében.

A tanulók életkora, ismeretei, készségei,személyiségjegyei,szocializációsszintjei,….

A tanár saját lehetőségei (képzettsége, technikaiismeretei,felkészültsége,rutinja,…).

Azintézménytechnikaifelszereltsége,anyagihelyzete.Természetesennemlehetcsakataneszközökre,segédanyagokraépíteni az oktatási folyamat eredményességét. A filozófia és azerkölcstan/etika esetében különösen fontos szerepe van aszemélyes kapcsolatnak (együttműködés, kommunikáció,metakommunikáció,példaadás,…).

 

212  

 

213  

Háttéranyagokafilozófiaésazerkölcstan/etikatanításáhozAz alábbiakban olyan háttéranyagok kerülnek felsorolásra,amelyekre a két tárgy tanárának szüksége van ahhoz, hogy azoktatási folyamat lépéseit érdekessé, hasznossá, eredményessétegye. Célszerű összeállítani egy ilyen „ötlettárat” az adottkorosztálynak megfelelően, amely folyamatosan bővíthető ésmegjegyzésekkel, kiegészítő információkkal látható el. Az egyesórák tervezésekor ez a megjegyzésekkel (milyen témáhozajánlható,milyenmódszerekkeloktatható,milyenelőnyevan,miszükséges az alkalmazásához, …) együtt jól használható. Azötlettár bővítéséhez, a megjegyzések elkészítéséhez többféle„segítség” vehető igénybe (más szakos kollégák, szakirodalom,tanulóiötletekésjavaslatok,hírportálok,…).A háttéranyagok felsorolása semmiképpen sem teljes, inkábbcsakakezdetilépésekheztartalmazjavaslatokat.Történelmiszereplőkésesemények:Nérórómaicsászár(37‐68)személyeésuralkodása.Szt.Istvánkirály(~969‐1038)személyeésuralkodása.Mátyáskirály(1443‐1490)személyeésuralkodása.Aharmincévesháború(1618‐1648).DeákFerenc(1803‐1876)politikaitevékenysége.Trianonibékeszerződés1920.június4.Kristályéjszaka(Kristallnacht)1938.november9‐10.ZsidótörvényekNémetországban,ill.Magyarországon.APearlHarbor‐icsata(1941.december7.)Azemberijogokegyetemesnyilatkozata(1948.december10.)Irodalmialkotások:Szophoklész(Kr.e.442)Antigoné.

 

214  

Szt.Ágoston(400)Vallomások.Shakespeare,William(1497)RómeóésJulia.AranyJános(1846)ToldiBabitsMihály(1909)Alírikusepilógja.Camus,Albert(1942)Közöny.Golding,William(1954)ALegyekUra.PilinszkyJános(1972)Amélypontünnepélye.Tagore,Rabindranath(1910)Áldozatiénekek(részl.).PetőfiSándor(1844)Jánosvitéz.Képzőművészetialkotások:Raffaelo,Santi(1509)Azathéniiskola.Michelangelo,Buonarroti(1510)Ádám.GiorgionedaCastelfranco(1659)Aháromfilozófus.David,Jacques‐Louis(1787)Szókratészhalála.Blake,William(1794)Azöregkorú.Rodin,Auguste(1880)Agondolkodó.Munch,Edvard(1893)Asikoly.Csontváry‐Kosztka Tivadar (1907) Zarándoklás a cédrusokhozLibanonbanSzervátiusz Jenő, Szervátiusz Tibor (1971‐72) Tamási Áronsíremléke.efZámbóIstván(2009)Boldogsivatag.Filmek:Gyaloggalopp–MontyPythonandtheHolyGrail.(brit)1975Árvácska.(magyar)1976.Indulabakterház.(magyar)1979.Legyetekjók,hatudtok–Statebuoni…sepotete.(olasz)1983.Aholtköltőktársasága–DeadPoetsSociety.(amerikai)1989.Bőr–Skin.(holland)2008.Ahullám–DieWelle.(német)2008.Eredet–Inception.(brit,amerikai)2010.Akísérlet–TheExperiment.(amerikai,2010.Csillagokközött–Interstellar.(amerikai,brit)2014.

 

215  

Aktuálishírekésesemények:2015. január 7. terrortámadás a Charlie Hebdo szerkesztőségeellen.2015. május 20. Magyar siker a 23. Nemzetközi FilozófiaiDiákolimpián.2015.DélihatárzárMagyarországon.2015.Anovember13‐ipárizsiterrortámadás.2016.Azamerikaielnökválasztáskampánya.2016. szeptember 1‐től módosul az erkölcstan tantárgyelnevezésetikatantárgyra.2016.október3.TiltakozásLengyelországbanazabortusztilalomellen.2016. október 21. Lezuhant, de megvan az Exomarsleszállóegysége.2016. október 25. A Hittani Kongregáció instrukciója atemetésről.2016.november28‐30.BudapestiVízVilágtalálkozó.Természetesenaháttéranyagokesetébenisigaz,hogynemlehetcsakazokraépíteniazoktatási folyamateredményességét.Nemelég egy filmet megnézni, vagy egy aktuális hírről, eseményrőlbeszélgetni. A tanárnak megfelelően elő kell készítenie akiválasztott háttéranyagra épülő órát (előzetes ismeretek és azéletkor figyelembe vétele, a háttéranyagok és a kapcsolódótémák alapos ismerete, a szervezési módok és módszerekkiválasztása,a szükségeskiegészítő információkésazeszközökbiztosítása, …). Ebben az esetben is különösen fontos szerepevan a személyes kapcsolatnak (együttműködés, kommunikáció,metakommunikáció, példaadás, …) és a tanári reakcióknak(metakommunikáció,gesztusok,érzelmimegnyilvánulások,…).

 

216  

 

217  

Azértékelés„Hagyományosan a pedagógiában az értékelés a tanításhozkapcsolódott.Döntően tanulóra irányuló tanári tevékenységkéntjelentmeg,éskövetkezményeialapvetőena tanulókatérintették.(Jójegyetkapott,megdicsérték;rosszjegyetkapott,megbüntették,esetlegmegbuktatták.)”171A mai pedagógiában az értékelésnek inkább a visszacsatolásjellege hangsúlyozott, amely lehetővé tesz az oktatási folyamateredményességénekéshatékonyságánakanövelését.„A pedagógiai értékelés alapvető funkciója a visszacsatolás, avisszajelentéskülönbözőpedagógiaijelenségekről.(Báthory,2000:221.) Az intézményes nevelés rendszerébe épített visszajelentőmechanizmusok segítségével a nevelés‐oktatás minden szintjénlehetőségnyílikatények,illetveazeredményességalapjántörténőoktatásirányításra, szabályozásra. Ebben a megközelítésben azértékelés a nevelés‐oktatás központi rendszerszabályozó elemeországos, regionális, helyi, iskolai szinten, valamint az iskolánbelüli csoportok (osztály/tanulócsoport, illetve nevelőtestület) ésegyének(tanulók,tanárok,igazgató)szintjénis.”172Az értékelés a pedagógiai (oktatási‐nevelési) folyamat egyikkiemelt jelentőségű része, ezért megtervezése szükségszerű. Aneveléssoránfontosazönértékelésfejlesztéseis.Azértékelésfunkciói:

minősítés, motiválás,

                                                            171u.o.386.172u.o.387.AbelsőutaláshelyeBáthoryZoltán2000.Tanulók,iskolák–különbségek.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,221.

 

218  

szelektálás, információnyújtás(tájékoztatás), személyiségfejlesztés, ahatékonyságnövelése.

Azértékelésszintjei:Nemzetközi,országos,helyi,intézményi,egyéni,….Azértékeléstárgya:Oktatásirendszer,tanterv,iskola,osztály,tanuló,tanár,oktatásianyag,….Azértékeléstípusai:Diagnosztikus (helyzetfeltárás), formatív (segítés, fejlesztés,korrekció),szummatív(összegző,lezáró,szelektáló).Azértékelésmódszerei,eszközei:Kérdőív, teszt, dolgozat, írásbeli munka, szóbeli felelés,megbeszélés,megfigyelés,vizsga,….Azértékelésfolyamata:

1. Azértékeléstervezése:Acél,afunkciómeghatározása.Amódszerekéseszközökmeghatározása.Mire irányulazértékelés (ismeretek mennyisége, minősége,rögzültsége; készségek, képességek, aktivitás,motiváltság, kreativitás, …). Milyen eszközöket veszigénybe az értékelés (kérdőív, feladatlap, munkafüzet,szövegrészlet,…).

2. Információgyűjtés, adatgyűjtés: Valamely módszeralkalmazásával(írásbeli,teszt,szóbeli,megfigyelés,…).

3. Az információk, adatok elemzése, értelmezése:Mennyiségi,minőségi értékelés (számszerű, százalékos,szöveges,…).Minősítések,döntésekmegfogalmazásaésközlése.

Azértékelés(mérés)fontosszempontjai: objektivitás(tárgyilagosság), validitás(érvényesség), reliabilitás(megbízhatóság).

 

219  

A mérés általános szempontjain túl, amelyek mindentantárgyban jelen lehetnek, néhány külön szempont a kéttárgyhoz:

Az értékelés ne tolódjon el túlzottan az ismeretekmennyiségének figyelembevételére. Nem a tananyagmennyisége az elsődleges szempont a két tárgytanításánál.

Fontosabbak az alábbi jegyek: ismeretek minősége,rögzültsége; készségek, képességek, aktivitás,motiváltság,kreativitás,….

Kiemelt a két tárgy sajátos feladatainak megfelelő„tudás” mérése: érvelés, írásbeli és szóbelikommunikáció, vitakultúra, együttműködés,konfliktuskezelés, tolerancia, szolidaritás, szövegértés,szövegalkotás,….

Azértékeléslegyenigazságosésméltányos. Az értékelést a tanulók egyfajta erkölcsi döntésként,

cselekedetkéntisértelmezik,ezérteztisszemelőttkelltartani.

Ugyanezt az értékelés közlésekor is figyelembe kellvenni.

 

220  

 

221  

AdifferenciálásAtanulóknemegyformáksemtárgyitudásukban,semtesti‐lelkiadottságaikban, sem szocializációjuk mértékében. Ezért anevelésük‐oktatásuk sem történhet egyformán, hanemkülönbözőképen,differenciáltan.Adifferenciálásnakatananyag,amódszer,aszervezésimódésazértékelés„mennyiségénekésminőségének”amegválasztásábanvanszerepe.173Adifferenciáláslényege:

A tanulók adottságainak, képességeinek, a környezetitényezőknekafigyelembevétele.

A motivációjuk, magatartásuk, eredményük,teljesítményükfigyelembevétele.

A fejlesztő tevékenységek és az ebben realizálódópedagógiaimunkafigyelembevétele.

A differenciálás fő irányainak megfogalmazása (atehetség kibontakoztatása; a sajátos nevelési igénynekvalómegfelelés(SNI);aszociálishátrányokleküzdése;abeilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek(BTMN)enyhítése).

Egyescsoportokkiemeltszerepeltetése(nemzeti,etnikaikisebbségek;speciálisnevelésiigényűtanulók).

Adifferenciálásmegnyilvánulásai:

Tanulóicsoportok,egyének„kiemelése”. Sajátospedagógiaitevékenységekmegtervezése. Szervezetiformákkialakítása(csoportbontás,tanulópár,

korrepetálás,szakkör,tanulmányiverseny,…).

                                                            173 A egységesség és differenciálás, módszertani alapelveiről a NAT istartalmaz meghatározásokat lásd Nemzeti alaptanterv.http://ofi.hu/nemzeti‐alaptanterv2016.augusztus26.

 

222  

„Elágazások”beépítéseatantervirendszerbe. A differenciálást szolgáló tartalmak, feladatok

megfogalmazása (felzárkóztató, „dúsító” programok,különbözőtémakörökésegységekatananyagban).

Taneszközök, segítőeszközök kidolgozása, illetvebiztosítása (tankönyvek, feladatgyűjtemények,audiovizuális anyagok, számítógépes programok,tesztek,…).

Egyesdifferenciáló, individualizálóstratégiákkiemelése(adaptív, személyre szabott rendszerek, számítógéppelvezéreltoktatás,…).

 

223  

Akülönlegesbánásmódotigénylőgyermek„Tudjuk azt, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen,különleges, minden gyermeknek egyéni nevelési‐oktatásiszükségletei, igényei, lehetőségei vannak. … Vannak olyangyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai,biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturálisokokmiattegyéni,sajátosnevelési‐oktatásiszükségleteikvannak,ezért a speciális nevelési‐oktatási szükségletekhez,sajátosságokhozegyénenként igazodóbánásmódot igényelnekaziskolában. Őket nevezzük különleges bánásmódot igénylőgyermekeknek.”174A különleges bánásmódot igénylő gyermekek csoportosításilehetősége:

A speciális nevelést igénylő gyermekek nevelése‐oktatása speciális felkészültséget igényel, amely agyógypedagógia szakterülete. Amennyiben ilyengyermek van a tanulói csoportban, mindenképpenfontos a szakterület illetékeseinek a tanácsát kikérni.Szükséges az empátia, a segítőkészség, de szakértelemhiányában nem biztos, hogy megfelelő eredményrevezet.

Tanulásiproblémávalküzdőtanulókesetébenaziskolaitanulást hátrányosan befolyásoló tényezőkrőlbeszélhetünk. Lehetnek időszakos nehézségek(hiányzás,tanulásimódszerismereténekhiánya,családiokok, nyelvi hátrányok, … miatt), ilyenkor a tanár amódszerek, eljárások megfelelő kiválasztásával, illetvekonzultációval tud segíteni (szülök, pszichológus,logopédus, ...). Vagy pedig tartós problémák (olvasás‐írás nehézségei, tanulási alapképességek hiánya, …),ezeket vagy az idegrendszer működési zavarai(diszlexia,diszgráfia,diszkalkulia,…)vagypedigakorai

                                                            174 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,418.

 

224  

életszakaszban bekövetkezett pszichés megterhelésekokozzák.Ezekbenazesetekbenisszakembersegítségétcélszerűkérni(pszichológus,gyógypedagógus,…).

Beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdőgyermekek. „Magatartászavaroknak nevezzük azokat aviselkedésmódokat,amelyekmiattatanulóknemtudnakbeilleszkedni a szűkebb‐tágabb szociális környezetükbe,és/vagy amelyekkel megsértik az együttélés/együtttanulás szociális normáit.” Ezeket a zavarokat testi(biológiai), lelki (pszichés) és szociális tényezőkokozhatják.Azavarokjelei:aregresszív(visszahúzódó)és depresszív (félénk, szorongó) viselkedés, illetveagresszív (ellenséges) és inkonzekvens (engedetlen,kötekedő) viselkedés. A két tárgy tanítása során avisszahúzódó gyereknél a csoportmunka és a párbanvégzett munka (projektmunka, közös előadás,bemutatás, …), míg a másik típusnál az egyéni munka(szövegértelmezés, szövegalkotás, …) leheteredményesebb. A módszereknél, eljárásoknál,szervezési módoknál ezeket a szempontokat isfigyelembe kell venni, és az ilyen tanulóknál kiemeltszerepe van a megerősítésnek, a motivációnak.Természetesenezzelegyüttkell,hogyjárjonazelőidézőokokfeltárása(beszélgetés,szakembereksegítsége,…).

Kivételes képességű tanulók, tehetségesek. „Tehetségenazt a velünk született, adottságokra épülő, majdgyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatottképességet értjük, amely az emberi tevékenység egybizonyos területén az átlagosat messze túlhaladóteljesítményekettudlétrehozni.”175Atehetségneköröklötttényezői

1. Képességek, adottságok, diszpozíciók –intellektuális, művészi, pszichomotoros,szociálisképességek;

                                                            175 u.o. 430. Az idézet eredeti helye Harsányi István 1988. Atehetségvédelem kiskalauza. Budapest, Pest Megyei Pedagógiai Intézet,21.

 

225  

2. Kreativitás – önállóság, eredetiség, szellemirugalmasság,könnyedség;

3. Feladatelköteleződés, motiváció – kíváncsiság,érdeklődés, szorgalom, kitartás,teljesítménymotiváció.

Természetesen szükséges ezen örökletes tényezők felismeréseés fejlesztése is, hogy kibontakozzon a tehetség. A tanárnakebben van fontos szerepe. A filozófia és az erkölcstan/etikatárgyaknál mindhárom tényező felismerésére és fejlesztéséremegvan a lehetőség. A gyakran alkalmazott módszerek(megbeszélés, racionális vita, kiselőadás, projektmunka,kooperatív tanulás, …) és a tananyag jellege (racionális ok‐ éscélkeresés, logikai szerkezet, morális tartalmak, …) lehetővéteszikatehetségfelismerésétés„gondozását”.

Atehetségfejlesztésmódjai:

Gyorsítás,léptetés(többtanévelvégzéseegyszerre). Elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön

intézménybentanulnak). Gazdagítás, dúsítás (a tehetséges tanuló a többiekkel

együtt tanul és emellett külön differenciáltan isfoglalkoznakvele).

A két tárgyesetében a szakkör, a fakultáció biztosít ehhezlehetőséget.Atehetségfelismerésénekésfejlesztésénekapályaválasztásbanisfontosszerepevan.176

                                                            176Filozófiábóla tehetséggondozásegyik „részcélja” lehetazOKTV‐én,vagyaNemzetköziFilozófiaiDiákolimpiánvalórészvétel.

 

226  

Különlegesbánásmódotigénylőcsoportokoktatása„Különleges pedagógiai bánásmódot azok a – rendszerintkisebbségi–társadalmicsoportokigényelnek,amelyektámogatásnélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek árán képesektársadalmi helyzetük megőrzéséhez, javításához, csoportjukfenntartásáhozés tagjaikboldogulásáhozhozzájárulni.Ebbenazesetbena csoportmintönálló érdekérvényesítő lépa közoktatásszínpadára.”177A kisebbségi csoportok általában saját identitással, világképpel,kultúrával, nyelvvel és saját nevelési‐oktatási hagyománnyalrendelkeznek.178 Az oktatás folyamatában ezt figyelembe kellvenni. A mai társadalmak nem csak egyféle kulturálishagyománnyal rendelkeznek, hanem sokféle csoport él együtt(multikulturalizmus),ezért természetesazakultúrákegymásrahatása (interkulturalizmus). Ez jelenik meg az oktatássalkapcsolatos meghatározásokban is. „A pedagógiaimultikulturalizmus olyan nevelés‐oktatás, amely bevezeti a(kisebbségi) társadalmi csoportok nyelvét és kultúráját apedagógiai hatásrendszerbe, hogy az egyének egészségesidentitásokat és kölcsönösen pozitív csoportközi attitűdöketalakítsanakki.Ha egy iskolábana többséghez ésakisebbséghezvagykülönbözőkisebbségekheztartozógyermekekegyüttvannak,haazoktatás céljai, tartalma,módszereiéseszközeiakölcsönösmegismerést és megértést szolgálják, akkor interkulturálisnevelés‐oktatásról beszélünk. A kisebbségek önálló, másoktól

                                                            177 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,448.178Megkell jegyezni,hogybizonyosértelembenmindenki „kisebbség”,hiszenmindenkinek vannak ilyen saját jegyei. Ezért természetes ezenjegyek elfogadása, tolerálása, segítése, hiszen ezt mindenki magávalszemben is igényli. Ezt a két tárgy tanításakor – az igazságosság, améltányosság, a jogszerűség, a hagyomány mellett – is ki kellhangsúlyozni.

 

227  

megkülönböztethető iskolai szempontjainak érvényesítésétszolgáljaakisebbségpedagógia.”179A multikulturalizmus inkább a jelenlegi állapot jelzésérehasználható,míg az interkulturalizmus a kultúrákmegvalósulóegyüttélését fejezi ki, ezért találóbb ezt a fogalmat használni anevelés‐oktatás folyamatára. „Amultikulturalizmus/interkulturalizmus fogalmai közül ma azeurópai szakirodalom az interkulturalizmus fogalmát akkoralkalmazza, amikor dinamikáról van szó: a kultúrák egymásrahatásáról,nevelésről,szocializációról.Tehátinkábbinterkulturálisnevelésről,oktatáspolitikárólvanszó,mintmultikulturálisról.(AzEU‐programok is ezt használják újabban.) Amultikulturalizmusfogalmát viszont a társadalom adott állapotának jellemzésérealkalmazzák, azaz annak a kifejezésére, hogy a társadalombantöbbfélekultúraélegyütt.”180A magyar iskolarendszerben az alábbi három csoport oktatásafordulelő:

1. A nemzeti kisebbségek oktatása. Fontos a sokszínűséggazdagságának, a nemzetiségek és a kultúrák azegyenrangúságánakabemutatása.

2. A cigány tanulók oktatása. Ebben az esetben amagyarországi történelmi és oktatáspolitikai kudarcokeredményeképpen főleg a hátránykompenzáción és afejlesztésenvanahangsúly.

3. Külföldi (bevándorló, migráns) tanulók oktatása. Ittfontosakölcsönöselfogadás,azegyüttéléskultúrájánaka fejlesztése.Anyelvieltérésekgyakrannehezítikeztafolyamatot.

A különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatásánakfeladatai kiemelten jelen vannak a két tárgy tanításakor. Atárgyak tananyagukban olyan témákat tárgyalnak (különfélegondolkodásésérvelésmódok,a filozófiákésvilágértelmezések

                                                            179 Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó,451.180ForrayR.Katalin2003.Amultikulturális/interkulturálisnevelésről.InIskolakultúra.2003.6‐7.21‐22.

 

228  

sokfélesége, az erkölcsi döntéseket befolyásoló tényezők, akülönböző kultúrák, hagyományok és a különféle emberekegyüttélése, emberi kapcsolatok, …), valamint olyankompetenciákat, képességeket szeretnének fejleszteni (logikusérvelés, racionális ok‐ és célkeresés, kooperáció,konfliktuskezelés, felelős döntés, tolerancia, elfogadás, …),amelyekkiemelten jelentősekakülönlegesbánásmódot igénylőcsoportokoktatásaszempontjából.Sokféle lehetőség és eljárás adódik, de fontos a tanár attitűdje.Példáulakülönbözőkultúrátképviselőtanulókat felkérhetjükasajátos jellegzetességek bemutatására (szokások, öltözék,étkezés, nyelv, játék, …), de amennyiben erre nem szívesenvállalkoznak, vagy a többiek hozzáállása problémás (kinevetés,lenézés,…),akkoratanárnaka feladata,hogyezeketkorrigálja,és itt az ő személyes hozzáállása, reakciói sokat számítanak(türelem,tapintat,megértés,empátia,kellőhumorérzék,…).A differenciálásnak erkölcsi okai is vannak (méltányosigazságosság,empátia,szeretet,segítségnyújtás,szolidaritás,…),ezértakéttárgykülönösenérintettebbenatevékenységben.Azdifferenciálást a tanulók egyfajta erkölcsi döntésként,cselekedetként is értékelik, ezért ezt is szem előtt kell tartani.Sokszor fontosabb a differenciálás eljárásainál – mertnagymértékbenjavíthatja,vagyronthatjaazeredményességüket– a tanár személyes viszonyulása, attitűdje, kommunikációja,metakommunikációja,természetessége,hozzáállása.

 

229  

Ajánlottirodalom

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.2264399 2016.augusztus25.

A 2016. október‐novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságrahozottanyagai.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2016oszi_vizsgaidoszak/2016osz_nyilvanos_anyagok12016.augusztus25.

AczélPetra(szerk.)2015.Műveljükamédiát!Budapest,WoltersKluwerKft.

Alexandrov Andrea , Éger Gyöngyi, Fenyődi Andrea, JakabGyörgy (szerk.) 2015. Tanári szemmel. Az erkölcstantantárgyról….ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

ÁronLászló–JócsákMária–KalmárZoltán–KernerAnna2008.Filozófia.Budapest,ÁronKiadó.

AzEurópaiParlamentésTanácsajánlása (2006.december18.)az egész életen át tartó tanuláshoz szükségeskulcskompetenciákról (2006/962/EK). http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0010:0018:hu:PDF2016.augusztus10.

BábosikIstván2004.Neveléselmélet.Budapest,OsirisKiadó.

BalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

BenedekAndrás(szerk.)2008.Digitálispedagógia–TanulásIKTkörnyezetben.Budapest,Typotex.

Berán Ferenc 2007. Etika. Az értékek tisztelete. Budapest,GondolatKiadó.

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

 

230  

Breinhauer, Ines M. 2000. Einführung in die AllgemeinePädagogik.Wien,Universitätsverlag.

Czike Bernadett (szerk.) 1996. Bevezetés a pedagógiába.Budapest,EötvösJózsefKönyvkiadó.

Csanád Béla 2004. A keresztény nevelés általános alapjai.Budapest,JelKiadó.

Csath Magdolna 2004. Stratégiai tervezés és vezetés a 21.században.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Dávid Katalin 2014. Soah – Emlékeim a vészkorszak idejéből.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Érettségivizsgatárgyak2017‐től.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol#12016.augusztus28.

FalusAndrás(szerk.)Sokszínűegészségtudatosság.Értsd,csináld,szeresd!Budapest,SpringMedKiadó.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Fercsik Erzsébet 2003. Dolgozatírás – felsőfokon. Budapest,KronikaNova.

Fisher, Robert 2007. Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni?Budapest,MűszakiKiadó.

Fisher, Robert 2008. Hogyan tanítsuk gyermekeinketgondolkodni?Budapast,MűszakiKiadó.

Fisher, Robert 2008. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKiadó.

Fisher, Robert 2010. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodnijátékokkal.Budapest,MűszakiKiadó.

Forray R. Katalin 2003. A multikulturális/interkulturálisnevelésről.InIskolakultúra.2003.6‐7.21‐22.

Forray R. Katalin – Hegedűs T. András 2003. Iskola, cigányok,oktatáspolitika.Budapest,ÚjMandátum–OktatáskutatóIntézet.

 

231  

Gáspár László 1999. A pedagógiai folyamattervezés elméleti ésgyakorlatikérdései.Debrecen,KLTEPszichológiaiIntézet.

GloviczkiZoltán2015.Bevezetésapedagógiába.Piliscsaba,PPKEBTK.

Gombocz János, Trencsényi László 2007. Változatok apedagógiára.Budapest,OKKER.

Gönczöl Enikő, Jakab György 2012. Az iskolai erkölcsoktatásdilemmái.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.54‐55.

Gudjons, Herbert 2008. Pädagogisches Grundwissen. BadHeilbrunn,VerlagJuliusKlinkhardt.

HanákZsuzsannaDr.(szerk.)Akooperatívmódszertanelméletiésgyakorlati alapjai. Eger, Eszterházy Károly Főiskola.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm2016.augusztus25.

Hegedűs Gábor‐Mayer Ágnes‐Szécsi Gábor‐Zombori Béla 2002.Projektpedagógia.Kecskemét,KecskemétiFőiskola,TanítóképzőFőiskolaiKar.

Heinz‐Hermann‐Grünert, Cathleen (Hg.) 2006. WörterbuchErziehungswissenschaft. Opladen & Farmington Hills, VerlagBarbaraBudrich.

Higgins, Chris 2011. The Good Life of Teaching. An Ethics ofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell.

HunyadyGyörgyné–M.NádasiMária2000.Pedagógiaitervezés.Pécs,Comenius.

Kagan Spencer‐Kagan Miquel 2009. Kagan kooperatív tanulás.Budapest,Önkonet.

Kelemen Erzsébet 2010. Emberismeret és etika. Középszintűszóbeliérettségitételekésjegyzetekatanításiórákhoz.Budapest,Kairosz.

Kerettantervek http://ofi.hu/kerettantervek 2016. augusztus30.

 

232  

Komenczi Bertalan 2007. Tananyagfejlesztés elektronikustanulási környezetekben. Eger, Eszterházy Károly Főiskola.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/tananyagfejlesztes_elektronikus.htm2016.augusztus19.

Kormos József 1998. Gondolatok a középiskolaifilozófiaoktatásról In: G. Havas Katalin (szerk.): Ifjú filozófusokolimpiája Filozófiatanítás Tanulmányi versenyek. Budapest,EmberiJogokMagyarKözpontjaKözalapítvány,93‐96.

Kluge, Norbert 1994. Bevezetés a rendszeres pedagógiába.Budapest,KerabanKiadó.

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

Kormos József 2015. Az igazság értelmezésének lehetőségei afilozófiában.InLőrinczIldikó(szerk.)2015.Quidestveritas?(Jn18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya. Győr, NYMEApáczaiCsereJánosKar

Kormos József 2016. Erziehungsphilosophische Gedanken beiEdithStein. InPeterVolek (Hg.)2016.HusserlundThomasvonAquinbeiEdith Stein. Nordhausen, Verlag Traugott Bautz, 188‐207.

Köck, Peter 2013.Handbuch des Ethikunterrichts.Dunauwörth,AuerVerlag,286.

Kron,FriedrichW.2003.Pedagógia.Budapest,OsirisKiadó.

Lányi András 2012. Erkölcsóra az iskolában. In Új PedagógiaiSzemle.2012.4‐6.93‐94.

Letölthető tanmenetek http://ofi.hu/letoltheto‐tanmenetek2016.augusztus27.

M. Nádas Mária 2010. Adaptív nevelés és oktatás. Budapest,MagyarTehetségsegítőSzervezetekSzövetsége.

Margitay Tihamér 2007. Az érvelés mestersége. Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex.

Martens, Ekkehard 2003. Methodik des Ethik‐ undPhilosophieunterrichts.Hannover,SiebertVerlag.

 

233  

MérőLászló2001.Újészjárások.Aracionálisgondolkodáserejeéskorlátai.Budapest,TericumKiadó.

Mérő László 2010. Az érzelmek logikája. Budapest, TericumKiadó.

N.KollárKatalin,SzabóÉva2004.Pszichológiapedagógusoknak.Budapest,Osiris.

NagyJózsef2010.Újpedagógiaikultúra.Szeged,MozaikKiadó.

Nahalka István (szerk.) 2006. Hatékony tanulás. A gyakorlatipedagógia néhány alapkérdése. Budapest, ELTE PPKNeveléstudományi Intézet.http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf 2016. augusztus26.

Nemzeti alaptanterv. http://ofi.hu/nemzeti‐alaptanterv2016.augusztus26.

Nida‐Rümelin, Julian‐Spiegel, Irina‐Tiedemann, Markus (Hg.)2015.HandbuchPhilosophieundEthik I.DidaktikundMethodik.Padernbor,FerdinandSchöningh.

Oelkers, Jürgen 1998. Nevelésetika. Problémák, paradoxonok ésperspektívák.Budapest,VinceKiadó.

Óravázlatokhttp://ofi.hu/oravazlat‐002016.augusztus29.

Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan.

Oroszlány Péter 2010. Tanulásmódszertan. Budapest, Metódus‐Tan.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola.

PappMiklós2015.Mozaikkövekazerkölcsineveléshez.Budapest,ÚjEmberKiadó,94.

Pfeifer, Volker 2013. Didaktik des Ethikunterrichts. BausteineeinerintegrativenWertevermittlung.Stuttgart,Kohlhammer.

 

234  

Pfister, Jonas 1010. Fachdidaktik Philosophie. Bern, Stuttgart,Wien,HauptVerlag.

Pfister, Jonas‐ Zimmermann,Peter (Hg.)2016.NeuesHandbuchdesPhilosophie‐Unterrichts.Bern,HauptVerlag.

Potter, W. James 2015. Médiaműveltség. Budapest, WoltersKluwerKft.

Poore, Megan 2015. Hogyan használjuk a közösségimédiát azoktatásban?Budapest,WoltersKluwerKft.

Réthy Endréné 2002. A speciális szükségletű gyermekeknevelése,oktatásaEurópában.Azintegrációésinklúzióelméletiésgyakorlatikérdései.InMagyarPedagógia.2002.3.281‐300.

Réthy Endréné, Vámos Ágnes 2006. Esélyegyenlőtlenség ésméltányos pedagógia. Budapest, ELTE PPK NeveléstudományiIntézet.http://mek.oszk.hu/05400/05467/05467.pdf

Retter,Hein1997.GrundrichtungenpädagogischenDenkens.BadHeilbrunn,VerlagJuliusKlinkhardt.

Rohbeck, Johannes 2016. Didaktik der Philosophie und Ethik.Dresden,Universitätsverlag.

Schuster, Martin‐Bednorz, Peter 2006. Bevezetés a tanuláslélektanába.Budapest,MedicinaKönyvkiadóRt.

Stein Edith 2001. Bildung und Entfaltung der Individualität.(EdithSteinGesamtausgabe16.SchriftenzuAnthropologieundPädagogik4).Freiburg,Basel,Wien,Herder.

Szabó Katalin1997. Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk,hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?Budapest,KossuthKiadó.

Székely János 2011. Cigány népismeret. Te del o Del baxt!Budapest,SzentIstvánTársulat.

Takács Márta – Kiss Anna 2012. Erkölcstan és etika afilozófiaoktatás keretében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012. 4‐6.126.

 

235  

TorgyikJudit2005.Nyelviszocializációésoktatás.ÚjPedagógiaiSzemle.2005.3.111‐119.

Treml, Alfred K. 2010. Philosophische Pädagogik. Stuttgart,Kohlhammer.

Veszprémi László 2000.Didaktika.Áttekintőalapa felsőoktatásésapedagógus‐továbbképzésszámára.Gyula,APCStúdió.

Wiater, Werner 2011. Ethik unterrichten. Einführung in dieFachdidaktik.Suttgart,Kohlhammer.

Winkler Márta 2003. Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek.Budapest,Edge2000Kft.

 

236  

 

237  

V. AfilozófiaésazetikasajátosfeladataiVannak olyan tevékenységformák, amelyek jellegzetesen afilozófiához és ebből is következően az etikához és azerkölcstanhoz iskötődnek.181Akéttárgytanítójának,erre is felkellkészítenieatanulókat,ezértakövetkezőkbenarrólleszszó,amit ezekben a tevékenységformákban figyelembe kell venni.Filozofálnivalójábanazt jelenti,hogyszisztematikusanezeketa„tevékenységeket”kellfolytatni.

Tanulás. Szövegértés. Szövegalkotás. Előadás. Megvitatás. Érvelés. Kérdezés. Magatartáséséletmód.

                                                            181 Természetesen ezek más tárgyaknál is jelen vannak, de itt ezek atevékenységekameghatározóakéstipikusak.

 

238  

 

239  

Tanulás182Filozofálni azt is jelenti, hogy tanulni, ismereteket, tudást kellszerezni és ezek szerint kell cselekedni. „A közbeszédben atanulásalattazismeretek(vagyisatudás)ésaképességek(vagyisa készségek) egyéni megszerzését értik.”183 A mai kognitívelméletek isezt fogalmazzákmeg„…a tanulása tudás, illetveakognitív struktúra tartós változása, ami motoros vagy verbálisviselkedésmódokban mutatható ki. Ez a definíció az implicittanulástismagábanfoglalja.”184A tanulás vizsgálhatóbiológiai nézőpontból (mint az idegsejtekbonyolult kapcsolatrendszerének, a szinapszisainak létrejötte),pszichológiai szempontból (mint habituáció, klasszikus ésinstrumentális kondicionálás, komplex tanulás), és filozófiaioldalról.185A filozófiában a részdiszciplínák témájánál, az etikábanpedig atevékenységekhez szükséges ismeretek tárgyalásánál, hasznoslehetatanulásilyenjellegűmegközelítésénekabemutatása.A filozófiai ismeretelmélet az emberi megismeréssel, annakmódjaival, elveivel foglalkozó filozófiai tudomány. „Aismeretelmélet az ismeret/a tudás természetével, területeivel és

                                                            182 A tanuláshoz hasznos tanácsok és gyakorlatok találhatóak az alábbikönyvekbenOroszlányPéter2005.Tanulásmódszertan.Tanárikézikönyv.Budapest, Metódus‐Tan. és Oroszlány Péter 2010. Tanulásmódszertan.Budapest,Metódus‐Tan.183 „Unter Lernen versteht man umgangssprachlich den individuellenErwerb von Kenntnissen (bzw. Wissen) und Fähigkeiten (bzw.Fertigkeiten).” Treml, Alfred K. 2006. Lernen. In Krüger, Heinz‐Hermann‐Grünert, Cathleen (Hg.) 2006. WörterbuchErziehungswissenschaft. Opladen & Farmington Hills, Verlag BarbaraBudrich,288.184 Schuster, Martin‐Bednorz, Peter 2006. Bevezetés a tanuláslélektanába.Budapest,MedicinaKönyvkiadóRt.,28.185 bővebben a témáról lásd Kormos József 2012. Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

 

240  

szerkezetével foglalkozik.”186 Egyben a tudás érvényességét,igazolhatóságátisvizsgálja.„Azismeretelméletazemberitudássalés az emberimeggyőződés igazolásával foglalkozik.”187 Vagyis atanulássalisfoglalkozótudomány.Azismeretelméletben(leegyszerűsítve)háromalapvetőirányzatalakultki:

Racionalizmus, mely szerint alapvetően az észtevékenysége által teszünk szert tudásra, „minta”tudománya a matematika és a logika, az igazismeretekhezracionáliskövetkeztetéseksoránjutunkel(RenéDescartes1596‐1650).

Empirizmus, mely szerint alapvetően az érzékelésselszerzünk tudást, „minta” tudománya atermészettudományok azon köre ahol a megfigyelés, akísérlet a fontos. Az igaz ismeretekhez a tapasztalás(érzékelés)soránjutunkel(DavidHume1711‐1776).

Az alanyi szemlélet. Immanuel Kant (1724‐1804) un.kopernikuszi fordulata, mely a megismert tárgyról amegismerő alanyra helyezi a hangsúlyt. A megismerőalany a priori (tapasztalás előtti) szemlélete határozzamegazismeretet.

A pedagógia szempontjából a három irányzat főbb

gondolatai: Aracionalizmusalapjánatanuláselsősorbanismeretek

értelmi feldolgozását, raktározását jelenti. A tanulásrendszerezett,logikusanfelépítetttananyagotigényel.Atanulási folyamatot következetesen, tervszerűen kellvégrehajtani.

Az empirizmus alapján a tanulás elsősorban ismeretektapasztalati úton történő „gyűjtését” jelenti. A tanulás

                                                            186„Epistemology is concerned with the nature, scope and structure ofknowledge.” Shand, John (Ed.) 2003. Fundamentals of Philosophy.LondonandNewYork,Routledge,11.

187„Erkenntnistheorie behandelt das menschliche Wissen und dieRechtfertigungvonmenschlichenÜberzeugungen.”Breitenstein,PeggyH.–Rohbeck,Johannes(Hg.)2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler,147.

 

241  

tananyagát az érzékszervekkel tapasztalható dolgok,események, jelenségek adják. A tanulási folyamatot atapasztalatokhozkell„igazítani”.

Az alanyi szemlélet a tananyagról a tanulás alanyárahelyezi a hangsúlyt. Elsősorban a tanulás alanyát, atanulót kell megismerni. A tananyagot, és a tanulásifolyamatlépéseitatanulásalanyáhozkell„igazítani”.

Mindhárom irányzatnak vannak az oktatási folyamat számáraérvényes, elfogadható megállapításai. Használhatóságukat akonkrét folyamat dönti el (stratégia, módszer, szervezési mód,…).A nevelés‐oktatás két alapvető modelljének a filozófiatörténetivonatkozásaitisérdemesbemutatniatanulóknak.Azinnatizmus188elgondolásaaRousseau‐i„kertész‐modellre”189,azpedigPlatónemlékezésgondolatára190vezethetővissza.A konstruktivizmus191 elgondolása pedig Locke „tabula rasa”modelljére192, az pedig Arisztotelész ismeretelméletére193vezethetővissza.

                                                            188 Az elme alapvető szerkezeti elemei genetikailag adottak. Ezek atudásrendszerek, modulok zárt információfeldolgozó egységekformájábanszületnekvelünk,illetvejönneklétreazidegrendszerérésesorán, a gének által meghatározott módon. A tanulás alapvetőenkifejlődés,érés.189„Ápold, öntözd a fiatal palántát, mielőtt elpusztulna! Gyümölcseiegyszer majd gyönyörűségedre válnak. Vonj idejekorán védőfalatgyermeked lelke köré! … A növényeket termesztéssel, az embereketneveléssel alakítjuk.” Rousseau, Jean Jacques 1997. Emil, avagy anevelésről.Budapest,PapiruszBook,11‐12.190Platónszerintamegismerésalapvetőenemlékezés.Amegismerendőtárgyemlékeztetminketazeredetijére,azideájára.Melyideákismeretebennünkvan,csaka földi létünkmiattelhomályosult,amegismerendődolgok emlékeztetnek és így kibontakoztatják a már bennünk levőismereteket.191 Bár amegismerés fejlődésének vannak velünk született alapjai, deezeknemkésztudásrendszerek,hanemelemimegismerésiműködések,ezeket nem a gének alakítják ki az idegrendszerben, hanem a fejlődéssorán a tapasztalat hatására épülnek fel. A tanulás során létrejövőismeretnincsmegsemagénekben,semakörnyezetben,hanemezeket

 

242  

A tanárnak elsősorban azt kell tudatosítania a sokszor lelkesfilozófia illetve etika iránt érdeklődő tanulóban, hogy afilozofálás valamiről – akár etikai kérdésekről – első lépése atanulás, a tudás megszerzése. „… az első filozófusok is atudománytatudáskedvéértkeresték,snemabelőle fakadómásegyébhaszonért.”194Meg kell tanulni a tárgyi tudáson túl a filozófia és etika„tevékenységeit”is.

                                                                                                                  felépítjük, konstruáljuk. Az ember aktív tevékenységét hangsúlyozza atanulás,amegismeréssorán.Atanulásegykonstruktívfolyamat.192„Mivelazonbancsakáltalánosszempontokravetettemügyet,amelyeka nevelés legfőbb céljaira vonatkoznak ésmég így ismindenkoron egymagasrangú úriember fiát tartottam szem előtt, akit,hiszenmég egészkicsinyvolt,úgytekintettem,mintegytisztapapírlapotvagyviasztáblát,amelyetúgy írok tele, illetveúgygyúrok formálok,amintnekem tetszik”Locke, John 1914. Gondolatok a nevelésről. Budapest, KatholikusKözépiskolaiTanáregyesület,217.193 Az ismereteink, a tudásunk a tapasztalat alapján alakul ki. „S úgylátszik, hogy a tapasztalat rokona a tudománynak és a tudatosművészetnek,mertatudományésaművészetatapasztalatáltalalakulkiaz emberben.” Arisztotelész 1992. Metafizika. Budapest, Hatágú SípAlapítvány,33.(Metafizika981a.)194Arisztotelész1992.Metafizika.Budapest,HatágúSípAlapítvány,40.(Metafizika982b.)

 

243  

Szövegértés„Aszövegekhezkapcsolódótanulássikerénekkétösszetevőjevan:amegértésésamegjegyzés.”195Mindkettőtfejlesztenikell.A megértés fejlesztéséhez hasznos lehet az SQ4R tanulásistratégiaalkalmazása.196

1. Scan = letapogatás, előzetes áttekintés. A szöveg elsőátolvasása,mintegyráhangolódás.

2. Query = kérdezés. A szöveggel kapcsolatos kérdésekmegfogalmazása.

3. Read=elolvasás.Aszövegalapos,odafigyelőelolvasása.4. Reflect = átgondolás. A szövegben található

összefüggések, fogalmi viszonyok megértése. aleglényegesebbmozzanataszövegértésszempontjából.

5. Recite = felidézés. Az átgondolt tartalmak felidézése,ismétlésésegyfajtaönellenőrzésis.

6. Review = ismétlés. A leglényegesebb fogalmaknak, afőbb tartalmaknak és a szöveg logikai szerkezeténekismétlése.

Természetesen ez nem a lépések mechanikus végrehajtásátjelenti, minden tanulónak rá kell jönnie gyakorlással a sajátütemezésére,időbeosztására,sorrendjére.A megjegyzéshez jó módszer a gyakori ismétlés az emlékezetfejlesztéseésamemoriterekhasználata.197Filozófiai/etikai szövegek értésénél az alábbi szempontokkalegészíthetőkiafentimódszer:

                                                            195 Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan,41.196 bővebben lásd Nahalka István (szerk.) 2006. Hatékony tanulás. Agyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Budapest, ELTE PPKNeveléstudományi Intézet, 87.http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf2016.augusztus26.197 Ehhez jó tanácsok és gyakorlatok találhatóak az alábbi könyvben:OroszlányPéter2010.Tanulásmódszertan.Budapest,Metódus‐Tan.

 

244  

A szöveg előzményei (írt‐e már erről más, milyen aszerzőáltalismertszövegeklehettekatémában,…).

A szerző megismerése (élete, művei, motivációi a műmegírásában,…).

A szöveg megismerése (honnan származik, melyikműből,milyenfejezetekkapcsolódnakhozzá,…).

A szöveg filozófiatörténeti, filozófiai, illetveetikatörténeti,etikaikapcsolódásai.

Aszövegbenlévőállítások,meghatározások,tételek. Az állítások alátámasztása a szövegben (érvek,

bizonyítások,adatok,…). A szöveggel kapcsolatos kérdések (a szövegben nem

megválaszolt,deszükségszerűenkapcsolódókérdések,aszövegtartalmára,igazságáravonatkozókérdések,…).

A szöveg hatása (más szerzőkre, későbbi korokra,emberekre,…).

Aszövegértékelése(lényegesszempontokattárgyalása,érthetőség,felhasználhatóság,jelentőség,aktualitás,…).

 

245  

SzövegalkotásA szövegalkotás szintén a filozofálás egyik alaptevékenysége(gondolatokmegfogalmazása,másokkalvalómegismertetés,…).Ezatevékenységamagyarirodalomésnyelvtanoktatásasoránmár ismerté válhat, ezért itt csak a főbb szempontokra kerülhangsúly.Afilozófiai,etikaiszövegalkotásfontosmozzanatai:

Mi a szöveg célja (dolgozat, más szövegének azértelmezése, új ötletek megfogalmazása, valakinek ameggyőzése,…).

Milyenszövegtípuskészüljön(acélésasajátképességekfüggvényében: ismertetés,esszé,vitairat,beszámoló,…,milyenterjedelemben).

Adatgyűjtés, információszerzés (szakirodalom,kapcsolódó szövegek, esetek, vélemények, statisztikák,…).

Vázlatkészítés. Aszöveglétrehozása. A szöveg ellenőrzése (tartalmazza‐e a célkitűzésben

vállaltakat,érthető‐e,stílus,helyesírás,…). Aszövegesetlegeskorrekciója.

A szöveg részei (természetesen ez a tanulók életkorának,felkészültségénekmegfelelőenalkalmazandó):

Cím.Legyenkifejező,figyelemfelkeltő. Tartalomjegyzék. Hosszabb szövegeknél szükséges az

áttekinthetőség miatt. A tartalomjegyzék külsőmegjelenésében is tükrözzea fejezetekegymáshozvalóviszonyátésadolgozatlogikaifelépítését.

Mottó. Nem szükségszerű a használata, csak találó,hatásosmottótcélszerűhasználni.

Afőszövegtagolása:1. Bevezetés. Általában a teljes szöveg 5‐12 %‐a,

szempontja: „Mondd el, hogy mit fogsz mondani.” Abevezetés feladata az érdeklődés felkeltése, a téma

 

246  

bemutatása, a dolgozat céljának és esetlegeseredményénekabemutatása,atémaválasztásindoklása,amódszerrövidbemutatásavagymegemlítése.

2. Tárgyalás (itt lehetnek fejezetek, alfejezetek).Általábana dolgozat 80‐82 %‐a, szempontja: „Mondd el, amit elakarsz mondani.” Hosszabb munkánál fejezetre kellfelosztani az áttekinthetőség miatt. Itt célszerűáttekinteniatémábanmármeglévőfőbbvéleményeket.Be kell mutatni saját álláspontunkat, adatainkat,véleményünket, ... .Azelrendezéslehet időrendszerint,okságikapcsolatszerint,vagylogikaiviszonyokszerint.Itt lehet használni a dolgozat témájától függően azillusztrációkat, idézeteket, riportrészleteket,statisztikákat, adatokat, ... . A Tárgyalás utolsófejezetében sor kerülhet a saját állítások, véleményekújbóli,összegzőmegfogalmazására.

3. Befejezés. Általában a dolgozat 8‐10 %‐a, szempontja:„Mondd el, hogy mit mondtál el.” A Befejezésösszefoglalja a dolgozat mondanivalóját, rámutat afejezetek közötti összefüggésekre, kijelöli az esetlegestovábbi feladatokat. A Befejezést célszerű„összehangolni” a Bevezetéssel, látszódjon a Bevezetéscélkitűzéseinekamegvalósulása.

Járulékosrészek: Rezümé: Rövid összefoglalás, áttekintés,

tartalmikivonat(max.1oldal). Irodalomjegyzék: Azokat a műveket kell

felsorolni, amelyeket a dolgozat írójavalóban felhasznált. A szerzők abcsorrendjében kell megadni, esetleg lehetcsoportosítani (magyar nyelvű, idegennyelvű, forrás, másodlagos irodalom, önállókötetek,tanulmányok,egyébforrások,...).Ittérdemes megemlíteni, hogy az idézésszabályairaisfelkellhívniafigyelmet.

Mellékletek (adattár, táblázatok, ábrák,kérdőívek,...).

 

247  

Aszövegalkotásgyakoroltatására sok lehetőségvanakét tárgyesetében.Gyakranatanulókmagukkérnekilyenfeladatot,vagya saját írásaikat hozzák el a tanárnak véleményezésre. Mindenesetbenfontosafentiszempontokrafelhívniafigyelmüket.

 

248  

 

249  

ElőadásAfilozófiaijellegűelőadásraatanármárasajátelőadásaivalésatanulókkiselőadásaivalisfelkészítiadiákokat.Szempontok, amelyek fontosak a jó filozófiai előadásmegtartásához:

A hallgatóság ismerete (tudásszintjük,gondolkodásmódjuk, érdeklődésük és motiváltságuk atémaszempontjából,…).

Ahallgatóságköszöntése,bemutatkozás. Ahallgatóságszimpátiája(eztsegíthetiahozzáértés,az

előadásmód,astílus,azudvariasság,ahumor,…). Azelőadásvázlatánakelőzetesismertetése. Az előadás formai jegyei (hangerő, artikuláció,

metakommunikáció, szemkontaktus, nyelvhelyesség,szókincs,…).

Az előadás tartalmi szempontjai (szakszerűség,relevancia,színvonal,logikusság,érdekesség,hitelesség,…).

Rugalmasság (a hallgatóság ismereteinek,érdeklődésénekafigyelembevétele).

Atémaalaposismerete. Szemléltetés(képek,filmrészletek,…). Kérdések feltevésének a lehetősége, és azok

megválaszolása. Az előadás összefoglalása, lezárása, a figyelem

megköszönése,elköszönés.A hatékonyságot a fentiek mellett elősegítheti az előadásszerkezeténekalogikusfelépítése:

Bevezetés. A megfelelő kapcsolat kialakítása (figyelemfelkeltése, az előadás céljának és felépítésének abemutatása,aszükségeselőzetesismeretekfelidézése).

Kifejtés: A tényleges előadás (a téma ismertetésemegfelelően strukturálva, jelezve a fontos elemeket,tényeket, axiómákat, adatokat, …). A figyelem, az

 

250  

érdeklődés fenntartása érdekében lehet a témáhozkapcsolódóan érdekességeket, újdonságokat közölni,lehet kérdezni, humorral fűszerezni az előadást.Érdemes a tartalmi és a formai szempontokatváltozatosan használni (ismételni, összegezni, hangerőtváltoztatni,gesztikulálni,…).

Összegzés: A következtetések, összefüggésekbemutatása, a lényeg kiemelése (esetleg a következőtananyaghoz való kapcsolódások jelzése, kérdésekfeltevése, a kérdezés lehetőségének biztosítása, ezekmegválaszolása,…).

Akorosztálynakmegfelelőenatanulókkészíthetnekelőadáskéntsajátprezentációtis.Néhányötletaprezentációelkészítéséhez:

Adiasorelkészítéseelőttfontostisztázni,hogykinekésmennyiideigadunkelő.

Fontos a diasor megtervezése (ötletek gyűjtése, majdválogatása, rangsorolása, …), ezt célszerű előszörpapíronmegtenni.

Acímésakezdődia legyenfigyelemfelkeltő,kifejező,atémáhozillő.

A prezentáció alapvető célja, hogy alátámassza amondanivalótésahallgatóknakérdekesséésérthetővétegyeazt.Nemkellmindent „betenni” adiákba,kísérjeélőbeszédadiákat.

Az egyes diák kapcsolódjanak egymáshoz, legyenvalamilyenlogikai,időbeli,térbelikapcsolódásközöttük.Atémaváltásviszontlegyenhatározottanjelezve.

Legyenek képek. Ez jobban felkelti a hallgatóságérdeklődésétésemlékezetesebbétesziazelőadást.

A témához kapcsolódó fontos grafikonok, táblázatok,jogszabályok,előírások,idézetekszerepeljenekadiákon.

Adiáklegyenek„szépek”arányosak,kiegyensúlyozottak.Ne legyen sem „üres”, sem „zsúfolt” a dia (a szöveg, aszínek,aképekelosztásalegyenarányos).

Amennyiben hosszú szöveg szerepel egy dián (pl.felsorolás),akkorlehetőlegneegyszerrejelenjenmeg.

 

251  

Legyen jól látható a szöveg és a kép (kontraszt, színekerőssége).

Felesleges dolgok nem kellenek a diákra (pl. mindendiánanév,azelőadáscímefelesleges).Perszeakiemeltmondandóismétléseelőfordulhat.

Nemkellenekkirívóeffektek(képek,szövegekvillogása,pattogása, …). A prezentáció során a téma a fontos, adiasor a téma „szolgálatában” készüljön el, nem pedigönmagáért.

A diasorból hasznos egy „próba” előadás tartása(kiderülhetnek a feltűnőhibák, az időbeosztás hibái, újötletek merülhetnek fel, …). A próbát is „diavetítés”módbankellelvégezni.

Aprezentációbemutatásánál, azelőadóneamonitorra(ezért jó a távirányító használata), hanem ahallgatóságranézzen.

Az utolsó dia foglalja össze a prezentáció lényegét,mondanivalóját.

Szerepelhet a végén egy köszönet „Köszönöm afigyelmet!”

 

252  

 

253  

Megvitatás(diszkusszió)Egytémamegvitatásaakkorfilozófiaijellegű,haavitaracionális,vagyis a racionális érvelés és a dialógus jelleg (a másik féllelfolytatottpárbeszéd)jellemzi.Azoktatásimódszereknélmárszóvoltavitáról.198Aracionálisvitacéljaamásikmeggyőzéseasajátszempontbizonyításánésamásikfélálláspontjánakkritizálásánkeresztül,közösenelfogadottindokokésbizonyítékokalapján.Afilozófia és az etika esetében e tudományok alaptételeit ésalapvető módszereit elfogadva. Talán ezen jegyek miattmegfelelőbb lehetne a megvitatás helyett diszkusszió szóhasználata. „A filozófiai diszkusszió véleménycsere egy filozófiaikérdésről.Deugyanakkortöbbismintcsakegyvéleménycsere.Ezabból következik, hogy a vélemények érvekkel vannakalátámasztva. Egy filozófiai diszkusszióban tehát a filozófiaifogalmak, kérdések, válaszok, tézisek, érvek, ellenvetések,viszontválaszok,ellenérvek játsszákavezetőszerepet.A filozófiaidiszkusszió sajátossága, hogy az érvek válnak a diszkussziótárgyává.”199Aracionálisvitaáltalánosszabályai:200

                                                            198 Erkölcstan/etika órákhoz gyakorlatok találhatóak az alábbikönyvben Fisher, Robert 2008. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKiadó.199 „EinephilosophischeDiskussion ist einMeinungsauastausch zu einerphilosophischen Frage. Aber sie ist weit mehr als nur einMeinungsaustausch. Es geht darum, dass man die Meinungen mitArgumenten stützt. In einer philosophischen Diskussion spielen somitphilosophische Begriffe, Fragen, Antworten, Thesen, Argumente,Einwände, Erwiderungen, Gegenargumente und dergleichen dieHauptrolle. Eine Eigenheit philosophischer Diskussion ist es, dass dieArgumenteselbstGegenstandderDiskussionwerden.”Pfister,Jonas1010.FachdidaktikPhilosophie.Bern,Stuttgart,Wien,HauptVerlag,38.200 A következő témákhoz bővebben lásd Margitay Tihamér 2007. Azérvelésmestersége.Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex,359‐594.

 

254  

Legyenközöscél(rövidvagyhosszútávú–taktikaivagystratégiai).

Legyen együttműködés (informatívitás, igazmondás,relevancia,érthetőség,világosság,megértés).

Aracionálisvitaspeciálisszabályai: Konfrontációsszabályok:

Megkellegyezniavitatárgyában. Azálláspontokatvilágossákelltenni. Azálláspontokmellettelkellköteleződni,illetve

jeleznikellaváltozást. Argumentációsszabályok:

Azálláspontotindokolnikell. Akritikátérvekkelkellalátámasztani. A másik fél elköteleződéseit figyelembe kell

venni (nem tulajdonítható a másiknak olyanelköteleződés, amellyel nem rendelkezik, vagy ha igen,akkoraztindokolnikell).

Dramaturgiaiszabályok: Kontrollálni kell az érzelmeket, indulatokat,

elfogultságokat. Fontos a tolerancia a másik nézeteivel,

elköteleződéseivel,érzelmeivelkapcsolatban. Tárgyilagosértékelésrekelltörekedni. Biztosítanikellavéleményekkifejtését. Ugyanígy biztosítani kell a releváns kérdések

megfogalmazásának és megválaszolásának alehetőségét.

Ügyelni kell arra, hogy a vita ne alakuljonveszekedéssé,álvitává.

Kerülnikellavitaegyoldalúmegszakítását.Avitafontos„eszköze”anyelv.201Ügyelnikellaszavakkognitívjelentésére(azazinformációtartalom,amitakifejezéshordoz)ésemotív jelentésére (amely a beszélőnek a kifejezéshez                                                            201 A stílusról, beszédmodorról bővebben lásd Szabó Katalin1997.Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyanbeszéljünk,hogymeghallgassanak?Budapest,KossuthKiadó.

 

255  

kapcsolódó érzéseit, értékelését tartalmazza). Sokszor a kétfélejelentés következménye lehet a véleménykülönbség és aviszonyulásbelikülönbség.Nyelvieljárásokéshibákazérveléssorán:

Átminősítés(amikoregykifejezéshelyettavitázófélegyszámára kedvezőbb kognitív jelentésű kifejezést vezetbe).

Beállítás megváltoztatása (ellentétes emotív tartalmúkifejezéshasználata).

Kétértelműség. Homályosság. Aszavakonvalóvitázás. Demagógia (többértelmű, túl általánosbeszéd,melynek

kevésakognitívtartalma,deerősazemotívtartalma). Definíciókpontatlanmegadása.

Amegvitatás,aracionálisvitakétfontosalapelemeazérvelésésakérdezés.

 

256  

 

257  

ÉrvelésAz érvelés érvek (adatok, tények, események, bizonyítékok)segítségével történik és az a célja, hogy a vitapartnerünketmeggyőzzük a saját állításunk igazságáról vagy a vitapartnerállításánakahamisságáról.Azérvelésfajtái:

Tekintélyrehivatkozóérvelés.Nagyongyakori,deanemmegfelelő, vagy a vitapartner által nem elfogadotttekintély esetén nem hatásos. Elismert filozófusra,szakemberrevalóhivatkozáselfogadható.

A definícióra hivatkozó érvelés. Hasonló az előzőhöz,csakebbenazesetbena„tekintély”egydefiníció.

Az okságra hivatkozó érvelés. Az ok‐okozatiösszefüggésekismereteajelenségmegértését,átlátását,magyarázatátjelenti,ezértszinténgyakoriahasználata.Azok‐okozatiösszefüggésekhibái:

A korreláció kérdései (az okok kölcsönösokai e egymásnak, visszacsatolásáll e fennköztük,...).

A „post hoc” (post hoc ergo propter hoc)hiba.Utána,tehátmiattaérvelés.(Haeszekegycsokit,utánamindigjólvizsgázok).

A kontrafaktuális (tényellenes) hipotézis.(Már rég híres filozófus lennék, haAmerikábanélnék.)

A dominóhatás. A „láncreakció”, az okok‐okozatokindokolatlansorbaillesztése.

Az utótag állítása. Az egyik leggyakoribbhiba. Ha A‐ból következik B, akkorelfogadjuk,hogyB‐bőlkövetkezikA.

A származási hiba. Ha B A‐ból ered, akkorelfogadjuk,hogyAtulajdonságaigazB‐reis.

A „szerencsejátékos” hiba. (Már 20 évejárok a lóversenyre, tehát most márhamarosannyernifogok.)

 

258  

A körülményekre hivatkozó érvelés. Elkerülhetetlen,meghatározóhelyzetekre,adottságokravalóhivatkozás.Helytelen cselekedetek, tévedések, erkölcsi tettekesetébenbizonyosfelmentésislevezethetőbelőle.

Adatokra, statisztikákra, kutatási eredményekrehivatkozó érvelés. Általában erős meggyőző hatásukvan,ahiteleséget,aszakszerűségetjelzik.Azérvelésnélproblémát okozhatnak: az értelmetlen, ahozzáférhetetlen adatok, a statisztikai következtetésekhibái (adatok szórása, átlagolás, …), az adatokértelmezése,értékelése,azadatokábrázolása,….

Az analógiákra hivatkozó érvelés. Az analógia kétkülönböző dolog összehasonlítása. Két dolog bizonyosszempontú hasonlóságából következtetünk arra, hogymás szempontból is hasonlóak. Nagyon gyakori azanalógia használata a megértés elősegítése miatt.Retorikai szempontból hasznos, de sokszor téves azanalógiás viszony felállítása. Az analógiák használatafontos az alábbi esetekben: osztályozás, helyes eljárásmelletti érvelés, ismertről az ismeretlenrekövetkeztetés,előrejelzés.

Az ellentétre hivatkozó érvelés. Azért igaz egy állítás,mertazállításellentétehamis.Retorikaiszempontbólisnagyoneredményesérvelés.

Valószínűségre hivatkozó érvelés. Alapja olyantapasztalat illetve összefüggés, amely többszörmegfigyelhető illetve feltárható. Ez nem teljes körűenmeggyőzőérvelés.

Gyakoriérvelésihibák:

Azérzelmekreapellálás(szánalomra,fenyegetésre,…). A többiekre való hivatkozás (közvélekedés, más is ezt

csinálja,csoportnyomásrahivatkozás). A személyeskedés (személy lejáratása, a személy

elfogultságára, következetlenségére, inkompetenciájáravalóhivatkozás).

 

259  

A nem megfelelő tekintélyre hivatkozás (rosszhivatkozás, egyoldalú hivatkozás, elfogult szakértőrehivatkozás,azonosíthatatlanhivatkozás,…).

Anembiztoskövetkezményekrehivatkozás. A hamis dilemma felállítása és utána az erre való

hivatkozás. A „körbenforgás” hibája. Az érvek láncolata visszatér

önmagába.

 

260  

 

261  

KérdezésA kérdezés a csodálkozással és a kételkedéssel „kezdődik”. Acsodálkozásésakételkedés,pedigafilozofáláskezdete.„Kiváltképpena filozófusnaka szokása,hogycsodálkozzék.Nincsugyanismáskezdeteafilozófiának,mintez.”202„Akételkedőéscsodálkozóemberpedigtudatlannakérzimagát,…mivelazértfilozofál,hogyatudatlanságábólkiszabaduljon.”203A racionális vita során fontos szerepe van a kérdéseknek és aválaszoknak is. Pontosabbá, érthetőbbé tehetik (ugyanakkorsokszorellehetetlenítik)azálláspontokat.Akérdésekfajtái:

Nyitott kérdés. Főleg a vita elején célszerű feltenni,mivel a válaszadásban nem szab meg határokat,lehetőséget ad a másik félnek a saját véleménykifejtésére.

Zárt kérdés (eldöntendő kérdés). Célirányos kérdés,amelyrecsakrövidegyértelműválaszadható.Alkalmasa másik fél álláspontjának a tisztázásara ésellenőrzésére,valamintazesetlegesmellébeszélésvagy„fecsegés”lezárására.

Pontosítókérdés.Félreérthetőségeseténsegítipontossá,konkréttá tenni a másik fél álláspontját. A zárt és apontosító kérdés lehetőséget ad a részproblémabefejezéséreésatovábblépésre.

Alternatív kérdés. A kérdező válaszlehetőségeket kínálfelapartnernek,ígyasajátálláspontjához„igazíthatja”atémát.

Szuggesztív kérdés. Pszichológiai vagy morális„nyomásgyakorlás”, a másik fél megfelelő válaszánakmintegya„kikényszerítése”.

                                                            202PlatónTheaitétosz;155D.203Arisztotelész1992.Metafizika.Budapest,HatágúSípAlapítvány,40.(Metafizika982b.)

 

262  

Hipotetikus kérdés. Feltételezett tényre, helyzetre valórákérdezés.Segítamásikfélálláspontjánakapontosabbmegismerésében, a válasz alapján következtetéstvonhatunkleavitapartnernézeteirevonatkozóan.

Tükröző kérdés. A másik fél álláspontjának rövid,lényegre törő összefoglalása és ennek igazságára valórákérdezés,a tükrözőkérdésegyben jelziazt is,hogyakérdezőértatémához.

Akérdésfeltevéshibái:

Atúláltalánoskérdés. Pontatlanvagynematémáhozkapcsolódókérdés. Akomplexkérdés(amelytúlsokatkérdez). A túl sokat állító kérdés (amely a kérdező állításait

tartalmazza). Azagresszív,sértő,cinikuskérdés. Aszemélyeskedőkérdés.

A kérdezésnél fontos felismerni a válaszadás hibáit is. Aleggyakoribb válaszadási hiba a mellébeszélés, ennek jeleilehetnek:

Aválaszadóegyetértakérdésmotivációjával. Aválaszadóegyetértakérdéselőfeltevésével. Aválaszadóazelőzményekrőlbeszél. A válaszadó felsorolja a lehetséges alternatívákat, de

nemfoglalállást. Aválaszadóérzékeltetiaválaszt,denemmondjaki. A válaszadó beszél a jó válasszal szemben támasztott

követelményekről,denemmondjakiaválaszt.A kérdezésnek az előadás során is fontos szerepe van. Akérdéseketazelőadóisfeltehetiahallgatóságnak(bárezanematémáhozkapcsolódóválaszokeseténfelboríthatjaazelőadás).Akérdéseket nem is feltétlenül a hallgatóság válaszai miatt kellalkalmazni. A jó kérdés bevonja őket az előadásba, felkelthetiérdeklődésüket,érthetőbbéteszszámukraaproblémát,rávilágíta téma lényeges pontjaira, … . Célszerű a hallgatóságnak azelőadás végén lehetőséget adni a kérdezésre, és ezekre a

 

263  

megfelelőmértékbenválaszolnikell.Akérdésekkellehetsegíteniéslehetártaniisamásikfélnek.A tanulóknak gyakorolni kell a jó kérdezést, amegfelelő tanárikorrekcióval. A tanár a filozófia és az erkölcstan/etikatanításánáladjonminéltöbblehetőségetakérdésekre.Atanulókkérdezési„igénye”atárgyakjellegébőlésatanulókéletkorábóliskövetkezik.

 

264  

 

265  

MagatartáséséletmódA magatartás egy bonyolult alkalmazkodási rendszer. A táganértelmezett környezet hatásaira való reakciókat, válaszokatjelenti. A magatartás szorosan kapcsolódik a szocializációsszinthez(arosszmagatartásegybenantiszociális).

A magatartás egy olyan vonatkoztatási rendszertfeltételez, amelyhez igazítja az ember a tevékenységét.Ez a vonatkoztatási rendszer sokféle elemet tartalmaz(öröklött jegyek, tanult minták, testi‐lelki tényezők,erkölcsiértékek,tudástartalmak,emlékek,szokások,…).

Az életmód a tevékenységek, magatartások együttese,amely az élet fenntartására, valamint a különbözőszükségletek (biológiai, lelki, közösségi, kulturális, …)kielégítéséreszerveződik(optimálisesetben,minéltöbbtudatossággal és nem „idomítassál”) az egyesembereknél.Azéletmódottöbbtényezőbefolyásolhatja:hagyományok, szokások, értékek, normák, társadalmicsoporthoz tartozás, anyagi helyzet, életkor, nem,aktuálisállapotok,példaképek,egyénielhatározások,…).

A fenti meghatározásokból is látható, hogy a magatartás és azezzelösszefüggőéletmódesetébenfontosakazokazösszetevők,amelyek kialakulásában kiemelt szerepe van a két tárgynak(tanult minták, erkölcsi értékek, normák, tudástartalmak,szokások,példaképek,egyénielhatározások,…).Afilozófia(ésahozzátartozóetika)máreredendőenazttartottaalapeszméjének,hogyegyfajtaéletmódlegyenbizonyosemberekszámára.„Nos hát, fel kell tárni a filozófia mibenlétét és feladatánaktermészetét, azután rá kell mutatni a vele való foglalkozásnehézségeire és fáradalmaira.. ennek hallatára pedig az igazánbölcselő természet,aki istentől ihletvevalóbana filozófiávalvalófoglalkozásra termett és méltó arra, úgy érzi, mintha valamicsodavilágba vivőútrólhallana.Tudja,hogymostminden erejétössze kell szednie: ránézve az életnekmásként nincs is értelme.

 

266  

Nekigyürkőzve tehát és vezetője erejét is felfokozva, addig nemenged,amígmindennekvégérenemjár,vagylegalábbamígelneméri, hogy útmutató nélkül is tudja vezetni magát. Ezzel afelfogással és érzülettel éla filozófia jelöltje; snohamindennapiteendőit – bármilyenek legyenek is azok – továbbra is ellátja,mindenegyébszempontotfélretévemindigcsakafilozófiaszavárahallgat, smindennapiéletét isúgyrendezibe,hogyennekrévén,józanságát mindenkor megőrizve, tanulékonysága,emlékezőtehetsége és értelmi képességei minél jobbankifejlődjenek; az ezzel ellenkező életmódot egész élete sorángyűlöli.”204A filozófiai, etikai témákkal való foglalkozás, olyan döntéseket,elhatározásokat generálhatnak a tanulóban, amelyekbefolyásolják magatartásukat és életmódjukat. A tanulók sokesetbenatanárt„azonosítják”atantárggyal,ilyenszempontbólakéttárgytanára,mintegyafilozófiátisképviseliszámukra.A filozófia és erkölcstan/etika tárgyakolyan témákat érintenek(okság, célszerűség, összefüggés, értékek, felelősség, szabadság,…) és olyan módon (logikusan, racionálisan, toleránsan,nyitottan,…),hogyezhatással lehetatanulókmagatartásáraéséletmódjárais.

                                                            204 Platón: A hetedik levél. Az idézet helyeTurayAlfréd,Nyíri Tamás‐BolberitzPál1993.Afilozófialényege,alapproblémáiéságai.Budapest,SzentIstvánTársulat,6.

 

267  

AjánlottirodalomAlexandrov Andrea , Éger Gyöngyi, Fenyődi Andrea, JakabGyörgy (szerk.) 2015. Tanári szemmel. Az erkölcstantantárgyról….ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

ÁronLászló–JócsákMária–KalmárZoltán–KernerAnna2008.Filozófia.Budapest,ÁronKiadó.

BalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

Breitenstein, Peggy H. – Rohbeck, Johannes (Hg.) 2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Fisher, Robert 2008. Hogyan tanítsuk gyermekeinketgondolkodni?Budapest,MűszakiKiadó.

Fisher, Robert 2008. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKiadó.

FrenyóZoltán2016.Afilozófiatankönyve.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Gönczöl Enikő, Jakab György 2012. Az iskolai erkölcsoktatásdilemmái.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.54‐55.

Higgins, Chris 2011. The Good Life of Teaching. An Ethics ofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell.

Kormos József 2003. „Dialogus inter Philosophum, Iudaeum etChristianum” Egy középkori példa a diskurzusra. In LoboczkyJános(szerk.):Filozófiaidiskurzusok.Eger,2003,LiceumKiadó.

 

268  

Kormos József 2009. A tanítás és a nevelés ismeretelméletialapjairól. InCselényi IstvánGábor,HoppálKálBulcsú,KormosJózsef(szerk.)2009.AquinóiSzentTamáspárbeszédekorunkkal.Budapest,MASZT.

Kormos József 2011. A gondolkodás gondozásáról. In BakosGergely (szerk.): Teória és praxis között, avagy a filozófiagyakorlatiarcáról.Budapest,2011,L’Harmattan‐Sapientia,197‐201.

KormosJózsef2012.Azigazságésaszeretet,mintazemberbarátetikaalapja. InBakosGergely(szerk.)2012.Korunk iránytűje:aCaritasinVeritate.Budapest,L’Harmattan–Sapientia,11‐20.

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

Kormos József 2015. Az igazság értelmezésének lehetőségei afilozófiában.InLőrinczIldikó(szerk.)2015.Quidestveritas?(Jn18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya. Győr, NYMEApáczaiCsereJánosKar.

Krüger, Heinz‐Hermann‐Grünert, Cathleen (Hg.) 2006.WörterbuchErziehungswissenschaft.Opladen&FarmingtonHills,VerlagBarbaraBudrich.

Lányi András 2012. Erkölcsóra az iskolában. In Új PedagógiaiSzemle.2012.4‐6.93‐94.

Law,Stephen2005.Filozófaifogások.Budapest,AlexandraKiadó.

Liessmann, Konrad Paul – Zenaty, Gerhard – Lacina, Katherina2009. Vom Denken. Einführung in die Philosophie. Wien,Braumüller.

Margitay Tihamér 2007. Az érvelés mestersége. Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex.

MérőLászló2001.Újészjárások.Aracionálisgondolkodáserejeéskorlátai.Budapest,TericumKiadó.

Nahalka István (szerk.) 2006. Hatékony tanulás. A gyakorlatipedagógia néhány alapkérdése. Budapest, ELTE PPKNeveléstudományi Intézet, 87.

 

269  

http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf 2016. augusztus26.

Nida‐Rümelin, Julian‐Spiegel, Irina‐Tiedemann, Markus (Hg.)2015.HandbuchPhilosophieundEthik I.DidaktikundMethodik.Padernbor,FerdinandSchöningh.

Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan.

Oroszlány Péter 2010. Tanulásmódszertan. Budapest, Metódus‐Tan.

Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola.

Pfeifer, Volker 2013. Didaktik des Ethikunterrichts. BausteineeinerintegrativenWertevermittlung.Stuttgart,Kohlhammer.

Pfister, Jonas 1010. Fachdidaktik Philosophie. Bern, Stuttgart,Wien,HauptVerlag.

Pfister, Jonas‐ Zimmermann,Peter (Hg.)2016.NeuesHandbuchdesPhilosophie‐Unterrichts.Bern,HauptVerlag.

QuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó.

Ruzsa Imre (szerk.) 1998. Logikai zsebenciklópédia. Budapest,ÁronKiadó.

Schuster, Martin‐Bednorz, Peter 2006. Bevezetés a tanuláslélektanába.Budapest,MedicinaKönyvkiadóRt.

Shand,John(Ed.)2003.FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge.

Szabó Katalin1997. Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk,hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?Budapest,KossuthKiadó.

 

270  

Takács Márta – Kiss Anna 2012. Erkölcstan és etika afilozófiaoktatás keretében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012. 4‐6.126.

Waibl,Elmar–RainerFranzJosef2007.BasiswissenPhilosophiein 1000 Fragen und Antworten. Wien, Facultas Verlags‐ undBuchjandelsAG.

Wiater,Werner2011.Ethikunterrichten.Stuttgart,KohlhammerWerlag.

 

271  

VI. AfilozófiaésazetikatanításdokumentumairólA két tárgy tanításának is megvannak a saját dokumentumai.Természetesen a jegyzetnek nem célja a hivatalos íratok(Köznevelésitörvény,Nat,rendeletek,…)részletesbemutatása,hiszenezekinternetesformábanelérhetőek.205Ittafőbbtartalmijegyek kiemelésére kerül sor. A tanár által elkészítendődokumentumokhoz tanácsok és ajánlott formák szerepelnek (atartalmi hangsúlyok és a formák az intézményektől függőenváltozhatnak).Aköznevelésitörvény2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.226439A törvény a köznevelés alapvető feladatait, intézményi formáit(azokműködésirendjét),szereplőit(pedagógus,tanulók,szülők,különböző szervezetek, …), a szereplők jogait, kötelességeittárgyalja.Fontosatörvényaktuálisváltozásaitiskövetni.ANemzetialaptantervAz Nemzeti alaptanterv előírja minden köznevelési intézményszámára az egységes formákat és tartalmakat. Pedagógiai,oktatáspolitikai és jogi dokumentum is egyben. Erre

                                                            205 És módosulhatnak is, tehát mindig érdemes ezen honlapoktanulmányozása.

 

272  

alapozódnak a helyi tantervek és a kerettantervek, valamintmindenegyébpedagógiaidokumentum.206A jelenlegérvényesNata110/2012. (VI.4.)Korm.rendeletbentalálható, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről ésalkalmazásáról.http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KORvagyhttp://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdfANatfelépítéseésfőbbpontjai:I. Az iskolai nevelő‐oktató munka tartalmi szabályozása ésszabályozásiszintjei.I.1.AköznevelésfeladataésértékeiANATaköznevelésfeladatátalapvetőenanemzetiműveltség,ahazai nemzetiségekkultúrájának átadásában,megőrzésében, azegyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és aszellemi‐érzelmifogékonyságelmélyítésébenjelölimeg.Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvőelkötelezettségreneveljenazigazságésazigazságosság,ajóésaszép iránt, fejlessze a harmonikus személyiségkibontakoztatásáhozszükségesszellemi,érzelmi,erkölcsi,társaséstestiképességeket.Ezáltaljárulhozzáahhoz,hogyafelnövekvőnemzedék

ahazafelelőspolgáráváváljék; kifejlődjékbenneahazafiságérzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre

tegyenszert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb

közösségekben,valamintamunkavilágában; törekedjéktartalmaséstartóskapcsolatokkialakítására; legyenképesfelelősdöntésekmeghozataláraamagaés

agondjairabízottaksorsátilletően;

                                                            206AtantervekrőlbővebbenlásdHunyadyGyörgyné–M.NádasiMária2000.Pedagógiaitervezés.Pécs,Comenius.

 

273  

váljék képessé az önálló tájékozódásra,véleményformálásraéscselekvésre;

ismerjemegésértseatermészeti,társadalmi,kulturálisjelenségeket,folyamatokat;

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilágváltozatosságánakmegőrzését.

I.1.1.Fejlesztésiterületek–nevelésicélok:A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmiszabályozáskülönbözőszintjein,ésvalósulnakmegaköznevelésfolyamatában:

beépülnek az egyes műveltségi területek, illetvetantárgyakfejlesztésikövetelményeibe,tartalmaiba;

tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önállótantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterveszerint;

alsó tagozaton tematizálják a tanítóimunkát, a felsőbbévfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki óráktémaköreit;

témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nemtanóraikeretekközöttfolyó,egyébiskolaifoglalkozások,programokszámára.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése,valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása ésvégrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és aszínvonalaspedagógiaimunkameghatározó fokmérője,a pedagógiai‐szakmai ellenőrzés egyik fontoskritériuma.

Fejlesztésiterületek–nevelésicélok: Azerkölcsinevelés. Nemzetiöntudat,hazafiasnevelés. Állampolgárságra,demokráciáranevelés. Azönismeretésatársaskultúrafejlesztése. Acsaládiéletrenevelés. Atestiéslelkiegészségrenevelés. Felelősségvállalásmásokért,önkéntesség. Fenntarthatóság,környezettudatosság. Pályaorientáció.

 

274  

Gazdaságiéspénzügyinevelés. Médiatudatosságranevelés. Atanulástanítása.

I.1.2.Egységességésdifferenciálás,módszertanialapelvekI.2.ANAT,akerettantervekésahelyiszintűszabályozás.I.2.1.Aköznevelésirendszeregyes feladatairaés intézményeirevonatkozókülönszabályok

Azerkölcstanoktatása. Ahit‐éserkölcstanoktatásáravonatkozószabályok. Egésznaposiskola. Természettudományosnevelés. Amindennapostestnevelés. Amindennaposművészetinevelés. Azidegennyelv‐oktatás. Az emelt szintű képzési forma (tagozatos szervezési

forma). Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel‐

oktatással. Aszakközépiskolaioktatás. Aszakiskolainevelés. A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel‐

oktatással. AzAranyJánosprogramok(tehetséggondozás). A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének‐

oktatásánakelvei. Anemzetiséginevelésésoktatáselvei.

II.Kompetenciafejlesztés,műveltségközvetítés.II.1.Akulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció (Szükséges képességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

Idegen nyelvi kommunikáció (Szükséges képességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

Matematikai kompetencia (Szükséges képességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

 

275  

Természettudományos és technikai kompetencia(Szükséges képességek, készségek, ismeretek ésattitűdök).

Digitális kompetencia (Szükséges képességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

Szociális és állampolgári kompetencia (Szükségesképességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia(Szükséges képességek, készségek, ismeretek ésattitűdök).

Esztétikai‐művészeti tudatosság és kifejezőkészség(Szükséges képességek, készségek, ismeretek ésattitűdök).

A hatékony, önálló tanulás (Szükséges képességek,készségek,ismeretekésattitűdök).

II.2.AműveltségiterületekII.2.1.Aműveltségiterületekfelépítése:

azalapfokúnevelés‐oktatásszakasza: 1–4.évfolyam; 5–8.évfolyam;

aközépfokúnevelés‐oktatásszakasza: 9–12.évfolyam

II.2.3. Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a NAT műveltségiterületekszázalékosarányairaII.3.Aműveltségiterületekanyagai.

Alapelvek,célok. Fejlesztésifeladatok. Közműveltségitartalmak

III.GlosszáriumA tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések, definíciók, pl.alaptanterv,differenciálás,fejlesztésifeladatok,helyitanterv,….A dokumentumból látható, hogy a két tárgynak (kiemelten azerkölcstan/etika tárgynak) több sajátos feladata van. Aköznevelésfeladatainálszerepelazerkölcsiérzékésaszellemi‐

 

276  

érzelmi fogékonyság elmélyítése, valamint a szellemi, érzelmi,erkölcsi, társas képességek nevelése. A Fejlesztési területek –nevelési célok fejezet külön kiemeli az erkölcsi nevelést: „Aköznevelésalapvetőcéljaatanulókerkölcsiérzékének fejlesztése,a cselekedeteikért és azok következményeiért viseltfelelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,közösségibeilleszkedésükelősegítése,azönállógondolkodásraésamajdaniönálló,felelőséletvitelretörténőfelkészülésüksegítése.Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel azelkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni atanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi neveléslehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világlényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelőmegértésére,megvitatására.Aziskolaiközösségélete,tanárainakpéldamutatása támogatja a tanulók életében olyannélkülözhetetlen készségekmegalapozását és fejlesztését,mint akötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, azegyüttérzés,asegítőkészség,atiszteletésatisztesség,akorrupcióelleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulástelősegítő beállítódások kialakítása ‐ az önfegyelemtől aképzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig ‐hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat amunka világában is.” De a két tárgynak a nemzeti öntudat,hazafias nevelés, az állampolgárságra, demokráciára nevelés, acsaládi életre nevelés, az önismeret és a társas kultúrafejlesztése, a családi életre nevelés, a testi és lelki egészségrenevelés, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség, afenntarthatóság, környezettudatosság, a pályaorientációfejlesztésébeniskomolyszerepevan.A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeirevonatkozó külön szabályoknál tárgyalásra kerülnek azerkölcstan oktatására, valamint a hit‐ és erkölcstan oktatásáravonatkozószabályok.A két tárgy a következő kulcskompetenciák (ismereteket,készségeket és az ezek alapját alkotó képességek és attitűdök)fejlesztésében vehet részt: anyanyelvi kommunikáció, szociálisés állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és

 

277  

vállalkozói kompetencia, esztétikai‐művészeti tudatosság éskifejezőkészség,ahatékony,önállótanulás.Az Ember és társadalom műveltségi területeknél a kiemelt

fejlesztésiterületeknélszerepelazerkölcstan/etika:„Azerkölcsinevelésaminden emberben jelen lévő erkölcsi érzékkiművelésétjelenti;aminemkifejezettenegyikvagymásik tantárgy feladata.Aziskolaikörnyezet,apedagógusipélda,azosztályközösségéletea maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyesmagatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontokpárbeszédevégigkísériacivilizációtörténetét.Azerkölcstanésazetika feladata,hogymegismertessenezzelahagyománnyal.Nemkész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére ésértelmezéséretörekszik.Amorálishelytállásértelméneksokoldalúmegvilágításávalsegítkülönbségettennijóésrosszdöntésközött.Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá tesziazokatazértékelveket,amelyekena társadalmiegyüttélésbevettnormái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékénekfelismerését.”,valamintafilozófia:„Afilozófiaitanulmányokcéljaaz emberi lét értelmével, a tudás mibenlétével kapcsolatoslegáltalánosabb kérdések felvetése, megvitatása, valamint afilozófiai eszmék történetének és legnagyobb alakjainakmegismerése.Akülönbözőkorokéskultúrákfilozófiaiszövegeinektanulmányozása elősegíti a kritikai gondolkodást, aproblémaérzékenység fejlesztését, az önálló véleményalkotást ésmás gondolkodásmódok megértésének képességét. A filozófiairendszerek azokat a legáltalánosabb fogalmi kereteket kínálják,amelyekközött tapasztalatainkvilágátmintösszefüggőegységesegészet gondolhatjuk végig. A filozófiai tartalmak feldolgozásatöbbféle módon történhet, így lehet például kultúrtörténetisúlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus,problémacentrikus felépítésű vagy a filozófiai diszciplínák felőlközelítőtematikusszerkezetű.”A Nemzeti alaptantervben a közműveltségi tartalmak azerkölcstan,etikaésafilozófiaesetébenazalábbiak:Erkölcstan.1‐4.évfolyam

 

278  

Azerkölcstantantárgyanyagáhozaz1‐4.évfolyamonegyrésztaNat Ember és társadalom Történelem tematikája, másrészt aMagyarnyelvés irodalom,azEmberés társadalom,azÉletvitelés gyakorlat, valamint a Művészetek, továbbá az Ember éstermészetműveltségterületek azon fejlesztési követelményei ésközműveltségi tartalmai irányadóak, amelyek az életkorisajátosságoknak megfelelően közvetítik az alábbi beszélgetésitémákat,magatartásmintákat,életvezetésiszokásokat.1.Ön‐éstársismeret1.1. Milyennek látom magam? Milyennek látnak engem

mások?1.2.Mialegjobbbennem?1.3.Kireszeretnékhasonlítani?1.4.Másokkalkapcsolatosértékek.Mia jóésa fontosmások

számára?2.Értékekésnormák2.1. Hagyományok, szokások, ünnepek a családunkban, az

országunkban.2.2. Más családok, települések, országok hagyományai,

szokásai,ünnepei.2.3.Együttélésiszabályok,közösszabályalkotás.

Erkölcstan.5‐8.évfolyam1.Azemberitermészet1.1.Emberéstermészet.1.2.Testéslélek.Egészség,betegség,fogyatékosság,egészség.1.3.Ösztön,érzés,érzelem.Értelem,akarat.1.4.Nyelvésgondolkodás.Tudás,képesség,tehetség.2.Erkölcsiszemélyiség,emberitársaság2.1.Szokás,hagyomány,szabály,illem.2.2.Alelkiismeret.Jóésrossz,bűnéserény.2.3.Azembermintértékelőéserkölcsilény.2.4. Önállóság, alkalmazkodás, engedelmesség. Őszinteség és

hazugság.3.Társaskapcsolatok3.1.Társaink.Barátság,szeretet,tisztelet,segítőkapcsolat.3.2.Nemiség,szerelem.Aházasság.Család,otthonteremtés.3.3.Előítélet,bizalom,együttérzés.

 

279  

3.4. Nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozás, etnikaiegyüttélés,etnikaihátterűkonfliktusok.4.Azemberitársadalom4.1. Egyén és közösség. Társadalmi igazságosság. Szegények

ésgazdagok.4.2.Szabadságéskorlátozottság.4.3.Munka,alkotás.Értelmesélet,boldogulás.Jóllétésjólét.4.4.Jog,hatalom,politika,demokrácia.5.Avallásvilága5.1.Meggyőződés,hit,világnézet.5.2.Avallásmintlelkijelenség.5.3.Vallásiközösségésvallásiintézmény.5.4.Vallásinépszokások.6.AkereszténységésEurópa6.1.Anagyvilágvallásokvilágképeéserkölcsitanításai.6.2.AzsidóésakeresztényvallásaBibliatükrében.6.3. A kereszténység története. Az európai civilizáció és

kultúrazsidó‐kereszténygyökerei.6.4. A keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi

tanításai. Párbeszéd, együttműködés vallásos és nem vallásosemberekközött.6.5.Újvallásimozgalmak.

Etika.(9‐12.évfolyam)1.Azerkölcsigondolkodásalapjai1.1. Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése.

Etikai álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. Aszenvedéskérdése.1.2. Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi

tanítása.1.3. A cselekvő szeretet. Az ember kitüntetett léthelyzete,

bűneésjóravalósága.Avalláserkölcsértékeiavilágietikában.2.Törvényéslelkiismeret2.1. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokás, hagyomány,

törvény.Azegyénválasztása.2.2. A lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi

felelőssége.Szándékéskövetkezmény.

 

280  

2.3. Az erények és a jó élet céljai. A jellem. Erkölcsi érzék,erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Önmegvalósítás ésönkorlátozás.3.Akapcsolatokvilága3.1.ÉnésTe.Szeretet,barátság,szerelem,szexualitás.Szülők

ésgyermekek.Otthon,család.3.2.ÉnésMi.Egyénésközösség.Állampolgárságésnemzeti

érzés.Aszabadságrendje:jogokéskötelességek.3.3. Mi és Ők. Többség és kisebbség. Szolidaritás, kölcsönös

segítség.Atársadalmiigazságosságkérdése.3.4. Erkölcs és politika. Magánérdek és közjó. Részvétel a

közéletben.Aközélettisztasága.Szólásszabadságésanyilvánosbeszédfelelősségeazinformációstársadalomban.4.Korunkerkölcsikihívásai4.1. Az ökológiai válság mint erkölcsi probléma.

Kötelességeinkmásélőlényekiránt.Akörnyezettudatoséletmód.4.2. Világszegénység ‐ a szegények világa. Demográfiai

egyenlőtlenségekéskövetkezményeik.4.3.Aközösségiéstársadalmikorrupcióproblémája4.4. Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus

minterkölcsidilemma.4.5.Azemberiségközösörökségeésajövőnemzedékekjogai.

Filozófia(9‐12.évfolyam)1.AfilozófiaFogalma, tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a

valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez; a filozófiaigondolkodástörténete.2.LogikaAzérvényeskövetkeztetésszabályai.Alogikakapcsolódásaa

matematikáhozésanyelvikommunikációhoz.3.IsmeretelméletAtudásmibenléte,forrásai,határai.4.AlétrevonatkozókérdésekAzemberhelyeavilágban.Tér,idő,okság.Testéslélek.5.Etika,erkölcsfilozófiaA morális tulajdonságok természete, a morális cselekvés

szabályai,alkalmazottetikák.

 

281  

6.TudományfilozófiaAtudományfejlődéseésakülönbözőkoroktudományossága.

Atudományosérveléssajátosságai,paradigmái.7.VallásfilozófiaAvallásijelenségek,események,fogalmakéstanokelemzése.8.PolitikaifilozófiaAzembermint társadalmi lény.Apolitika,azállam,a jog,az

igazságosság és a személyes szabadság összefüggéseinekvizsgálata.AkerettantervekAközpontikerettantervek,aNAT‐raépülveaz1.‐4.,5.‐8.ésa9.‐12. évfolyamokon szabályozzák az oktatás tartalmát, aziskoláknakbizonyosmértékűautonómiátadva.Akerettantervekegységesítik az oktatási tartalmát, biztosítják aziskolarendszeren belüli átjárhatóságot, egységesítik (nemegyformává teszik) a helyi pedagógiai programokat. Akerettantervek tartalmazzák az iskolatípus oktatási céljait, atantárgyakat, a kötelező óraszámokat és a közöskövetelményeket.207Azerkölcstanközműveltségitartalmaiaz1‐4.évfolyamonatöbbitárgyba beépülve szerepelnek, az 5‐8. évfolyamon különtantárgyként. Az etika a 11. évfolyamon, a filozófia a 12.évfolyamon(válaszhatótárgyként)szerepel.A kerettantervek a Nat figyelembevételével készültek.Megtalálhatóakazalábbicímen:http://ofi.hu/kerettantervekittisfontosfigyelniaváltozásokat.Ahelyitanterv

                                                            207 Az etika tantervekhez bővebben lásd Kamarás István 2003.Emberismeret és etika tantervek. In Homor Tivadar 2003. Az etikatanításgyakorlata.Budapest,KrónikaNovaKiadóRt.,9‐73.

 

282  

Az adott intézmény pedagógiai programjának része, azintézmény dokumentumai között található meg (pl. iskolahonlapja).AzérettségidokumentumokÉrettségimindkéttárgybólválasztható.Érdemestanulmányozniaz érettségi leírását és azérettségi feladatokat,mivel a tárgyaktanításánál erre is fel kell készíteni az érettségire jelentkezőhallgatókat.A filozófia vizsgakövetelmények három részből állnak (itt aközépszint szerepel az emelt szinten még néhány témakapcsolódikehhez):

1. Filozófiaiproblémák: Miafilozófia? Alétrevonatkozókérdés. Atest‐lélekprobléma Megismerhetőség,igazság,bizonyosság. Azénproblémája. Avégességemberiproblémája. Vallásfilozófiaikérdések. Etikaiproblémák. Aszabadságkérdése Válaszható:Azidőfilozófiaiértelmezése.Akörnyezet‐és

bioetikaproblémái.Globalizációéstársadalom.2. Filozófusok és alapvető gondolataik: Platón,

Arisztotelész,Descartes, Kant,Nietzsche ésmég háromválasztható.

3. Korszakok, irányzatok: Antik görög filozófia,Felvilágosodás.20.századifilozófia(egzisztencializmus,analitikusfilozófia).

Afilozófiavizsgaleírása:Középszinten:Írásbeli(központifeladatsor)180perc,100pont.Szóbeli(20(elméleti),és20(szöveg‐képelemzés)tétel)15perc,50pont.

 

283  

Azetikaérettségirekét tárgykéntvan lehetőség(Emberismeretésetika,valamintEmberéstársadalomismeret,etika).Emberismeret és etika vizsgakövetelmények (emeltszintenugyanazokatémák,mintközépszinten,demásmilyenmélységűatémakifejtése):

1. Azetikamegalapozása.2. Azerényekésajellem.3. Társaskapcsolatok.4. Erkölcséstársadalom.5. Valláséserkölcs.6. Korunkerkölcsikihívásai.

Az Emberismeret és etika vizsga leírása: Írásbeli (projekt adecember1‐igmegadottháromtémaegyikéből)80pont;Szóbeli(esetelemzésésprojektvédés)15perc,70pont.Ember és társadalomismeret, etika vizsgakövetelmények(emeltszinten ugyanazok a témák, mint középszinten, demásmilyenmélységűatémakifejtése):

1. Azember,mintbiológiai,társadalmiésszellemilény.2. Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és

erkölcsilény.3. Szokás,erkölcsésjog.4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat,

barátság,közösségikapcsolatok.5. Amikisügyeink.6. Gazdaság,amunkavilága,pályaorientáció.7. Társadalmirétegződéséstársadalmimobilizáció.8. Aközéletésapolitikavilága.9. Hovatartozásaink: szülő‐ és lakóhelyünk, hazánk és

Európa,magyarságunkéseurópaiságunk.10. Életszínvonal, életmód, az életminősége, boldogulás és

boldogság.11. Globálisgazdasági,társadalmiéserkölcsikihívások.

AzEmberéstársadalomismeret,etikavizsgaleírása:megegyezikazEmberismeretésetikavizsgáéval.

 

284  

A 2017. január 1‐től érvényes érettségi leírások bővebbenmegtalálhatóakazalábbicímen:http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol#1AtanmenetA tanmenet a feldolgozandó tartalom vagy az elsajátítandóműveletek, tevékenységek tanórákra való elosztását jelenti azegyesosztályok(esetlegcsoportok)számára.Atanmenetjellemzői:

A tanmenet a pedagógus által készített tervezésidokumentum.

A tanmenet orientálja az oktatás tervezett időbelimenetét.

Megkönnyíti a különböző tantárgyak, művelődésiterületek tartalmi összerendeződését (a tantárgyikoncentrációt).

Hagyományosanegytanévreésegyosztályrakészül,dekészülhetegy‐egycsoportravagytanulórais.

Atanmenetrészei: Tanórák meghatározása (ez a helyi tantervből

következik). Tanórákeloszlása(hetióraszám). Tanórák felosztása (új ismereteket közlő, gyakorló,

ismétlő,ellenőrző,…). Az oktatás tartalma (tananyag, fogalmak, …).

követelmények. Tankönyvek,taneszközök. Tantárgyiösszefüggések,koncentráció. Előzetestapasztalatok.

A tanmenet írásbeli dokumentum, amelyet a tanáron kívülfelhasználhatnakhelyettesítés,együttműködés,ellenőrzéseseténis.

 

285  

Atanmenetatartalomésafeldolgozásérdekébentartalmivagytevékenységbelialegységekre,témákratagolódik.Atartalmaktólésafeldolgozáskörülményeitőlfüggőenkészíthetőalegységek:

Tematikus terv: Egy összefüggő tananyagrész (téma)feldolgozásának terve. Figyelembe veszi: a tanulókat, atéma feldolgozásának célját, a téma sajátosságait, afeldolgozási módszer sajátosságait, a feltételeket, alehetőségeket,….

Epochális (időszakos) terv: Egy‐egy tárgy, műveltségiterület tanítása‐tanulása nem órarendszerben történik,hanem sűrítve, blokkosítva pl. néhány hetesciklusokban. A reformpedagógiákban gyakranalkalmazottmódszer(pl.Waldorf‐iskola).

Projekt terv: A projektoktatás egy komplex téma olyanfeldolgozását jelenti, amelynek során hangsúlyos atanuló(k) önállósága. Fontos a feltételek (eszközök,anyagok, helyszín, …) biztosítása, előkészítése, a közöstervezés (tanár‐tanulók), időterv készítés, a tanulóikreativitás,aktivitásfigyelembevétele,….

Tanmenet minták találhatóak az alábbi címen:http://ofi.hu/letoltheto‐tanmenetekAzóravázlatAtanításióratervéttartalmazza.AtanításióratervezéseElőkészítéslépései:

Azóracéljánakamegfogalmazása. Minden egyes óra célja a tanév végi követelmények

elérésénekfolyamatábailleszkedik.Acélokforrásalehetahelyitantervcéljai,apedagógussajátoscéljai(azadottosztállyal, csoporttal kapcsolatban), a tanulók céljai, atanulókelőzetesismeretei,aszükségletei,igényei.

A tananyag kiválasztása. Az óra tervezésének fontosfeltétele, hogy mi az adott feldolgozandó tartalom,

 

286  

tananyag. Ebből a szempontból fontosak arendelkezésreállótankönyvek,taneszközök.

Atanulóktanulásszempontjábólfontossajátosságainaka figyelembevétele. Tudásuk, ismereteik, tanulásiképességük, együttműködési készségük, önállóságuk,motiváltságuk,….

Azesetlegesdifferenciálásmértékénekameghatározása.Az egységes tanulásszervezés (együtt lévő tanulókszámára egységes célok, tartalmak, módszerek, …)szükségesadifferenciálásmeghatározása.

Atanításiórákmeneténektervezése: Időbeosztásmegtervezése. Azórakapcsolódásainakamegtervezése. A tanítási folyamat hangsúlyos elemeinek a

meghatározása. Afolyamatosmotivációbiztosítása. Aszervezésimódok,módszerekmeghatározása. Ataneszközökmeghatározása.

 

287  

Egymintaazóravázlathoz:ÓravázlatTanár:Osztály:Időpont:Tantárgy:Téma:Nevelésicél:Idő

Óramenete

Tanáritevékenység

Tanulóitevékenység

Szervezésimód

Didaktikaicél

Szemléltetés,eszközök

Egyéb(kapcsolódás mástárgyakhoz, újfogalmak,hangsúlyok,…)

Óravázlatoktalálhatóakazalábbicímen:http://ofi.hu/oravazlat‐0

 

288  

 

289  

AjánlottirodalomA 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.2264399 2016.augusztus25.

A 2016. október‐novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságrahozott anyagai.http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2016oszi_vizsgaidoszak/2016osz_nyilvanos_anyagok12016.augusztus25.

AzEurópaiParlamentésTanácsajánlása (2006.december18.)az egész életen át tartó tanuláshoz szükségeskulcskompetenciákról (2006/962/EK). http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0010:0018:hu:PDF2016.augusztus10.

Ballér Endre 1996. A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő‐oktatómunkatervezéséig.Budapest,OKI.

BallérEndre1996.TantervelméletekMagyarországon.Budapest,OKI.

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

Érettségi vizsgatárgyak 2017‐től.http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol#12016.augusztus28.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Gáspár László 1999. A pedagógiai folyamattervezés elméleti ésgyakorlatikérdései.Debrecen,KLTEPszichológiaiIntézet.

Hoffmann Rózsa 2005. Vezetés pedagógusszemmel. Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

 

290  

Homor Tivadar (szerk.)2003. Az etika tanítás gyakorlata.Budapest,KrónikaNovaKiadóRt.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol#12016.augusztus28.

HunyadyGyörgyné–M.NádasiMária2000.Pedagógiaitervezés.Pécs,Comenius.

Kerettantervek http://ofi.hu/kerettantervek 2016. augusztus30.

Letölthető tanmenetek http://ofi.hu/letoltheto‐tanmenetek2016.augusztus27.

Nemzeti alaptanterv. http://ofi.hu/nemzeti‐alaptanterv2016.augusztus26.

Óravázlathttp://ofi.hu/oravazlat‐002016.augusztus29.

 

291  

Befejezés„Az igazságésavilágossága tanításésanevelés témájábanegyvezéreszmévé kell, hogy váljon az elméleti pedagógiatanulmányozásábanésagyakorlatimunkábanegyaránt.”208Ajegyzetegyelméletijellegűbevezetésésegygyakorlatijellegűútmutatás a két tárgy tanításához. Természetesen a teljességigénye nélkül. Egyrészt a tárgyak tananyaga módosulhat, akárdiszciplináris okokból, akár oktatáspolitikai megfontolásokból.Másrészt az oktatási folyamat módszerei, eljárásai isbővülhetnek (szerencsére egyre több szakirodalom olvasható atémában). Harmadrészt a módszerek kiválasztását, bővítését,módosítását a tanár személyisége, és az adott pedagógiaiszituáció (korosztály, szociális háttér, előzetes tudás, helyisajátosságok,…)isbefolyásolja.Ajegyzetnemtartalmazmindenévfolyamra és órára vonatkozó tanmenetet és óravázlatot.Egyrészt a fenti okokból, másrészt ezek elkészítésére aszemináriumok és a tanítási gyakorlatok során a”helyiviszonyokat”figyelembevévekerülsor.Atanításravalófelkészüléstudomány,atanításpedigművészet,a bevezetés mottója szerint. Ehhez az elméleti és gyakorlatitevékenységhez pedig azt kell tudnia a tanárnak, hogy mittanítson és hogyan. A mit és hogyan kérdéséhez, pedig abefejezés mottója ad útmutatást az igazság és a világosságfogalmával. A tanítás során a tantárgy tudománya által feltártigazságotkelltanítani–világosan,érthetően,szemléletesen.                                                            208 „Wahrheit undKlarheit imUnterricht und in derErziehung soll einLeitgedanke sein für Studium der theoretischen Pädagogik und für diepraktische Arbeit.” Stein Edith 2001. Bildung und Entfaltung derIndividualität. (Edith Stein Gesamtausgabe 16. Schriften zuAnthropologieundPädagogik4).Freiburg,Basel,Wien,Herder,1.

 

292  

 

293  

KislexikonA kislexikonazokat a filozófiai, etikai és pedagógiai fogalmakattartalmazza,amelyekilyenjellegűértelmezésefontosatankönyvhasználata szempontjából. A szövegben és az ajánlottirodalmakbanújabbfogalmakmeghatározásaiismegtalálhatóak.Akaratszabadság: Az ember azon képessége, hogy a felmerülőcselekvési helyzetek közül akaratának megfelelően választanitud. A szabad akaratból következik a felelősség, csak a szabadakarattal választott tettért felelős az ember. A szabad akaratgondolatának elfogadása nem jelenti azt, hogy mindenértelemben szabadok vagyunk (környezet hatása, öröklötttulajdonságok, idegrendszer fiziológiai‐funkcionális hibái, …befolyásolhatjákazakaratszabadságát).Anti‐nevelés (antipedagógia): A nevelés (az iskola)szükségességét tagadó, sőt azt károsnak, ártalmasnak tartóradikális nevelésellenes szemlélet. Ellen Key (1848‐1926) svédtanítónőnézeteirevezethetővissza.Átnevelés: Az ember tudat‐ és érzelemvilágát, érték ésnormarendszerét átfordító tevékenység. A fogalom általában adiktatórikuspolitikairendszerektevékenységeihezkapcsolódik.A nevelés folyamat részelemeként az átnevelésnek, mint azértékrend váltásának lehet pozitív hozadéka is (káros életvitel,rosszszokások,szenvedélyekmegváltoztatása).

 

294  

Deskriptív etika: A deskriptív (leíró) etika az etikávalkapcsolatos vizsgálódások, kutatások leírását jelenti. Inkábbtörténetiéstapasztalatijellegűtudomány.Didaktika: A didaktika szó a görög διδάσκειν, didaszkein =oktatni, tanítani igébőlszármazik.Magyakoriazoktatáselméletelnevezés is,melykifejezi,hogyatudományazoktatáselméletikérdéseit tárgyalja. Az oktatás a nevelésnek mint komplexpedagógiai tevékenységnek az „eszköze”. A didaktika kérdései:Mit kell tanítani? Hogyan kell tanítani? Ki tanítson? Kit kelltanítani?Holkelltanítani?…Emancipáció: Egyenjogúsítás, az egyén, vagy csoport önállóvá(sajátjogúvá)válásátjelenti.Anevelésegyikkiemeltmozzanata,hogy a nevelt a nevelési folyamat során önálló, döntésképes,függetlenszabadszeméllyéváljon.Enkulturáció: A kulturális alapképességek elsajátítása,melyneksoránaz ember „belenő” akultúrába.Az emberi létezés sajátosés nélkülözhetetlen formája a kultúra. Ezért az ebbe való„bevezetés”anevelésfontosfeladata.Erény: Általánosan az mondható, hogy az erény gyakorlattalszerzett lelki alkat, jóra irányuló készség. Az, hogy az erénygyakorlattal „növelhető”, fejleszthető fontos a nevelésszempontjából is, hiszen a nevelés során a közösségi létszempontjából kiemelt erények begyakorlása is megtörténik.Aquinói Szt. Tamás szerint az erény a jóra irányuló cselekvésikészség.Arisztotelészszerintazerényegyfajtalelkialkat,amelya szélsőséges cselekedetek helyett az értelem által akiegyensúlyozott,harmonikus„közepet”választja.Esztétika: Az elnevezés a görög aiszthészisz = érzékelés szóbólszármazik. Az elnevezés azt jelzi, hogy ez a tudomány azérzékszervekkel érzékelhető dolgokban megjelenő elvekkel,eszmékkel foglalkozik. A látható, hallható, tapintható, …dolgokban,vagyiskiemeltenaművészetalkotásaibanmegjelenőelvekkel, eszmékkel. Az esztétika tárgya a természetben,

 

295  

társdalomban és kiemelten a művészetben megjelenőesztétikum,szépség.Etika/Erkölcs:Azetikaéserkölcsszóáltalábanfelcserélhető,depontosabb értelemben az etika a cselekedetek filozófiaivizsgálódására, reflexiójára vonatkozik, az erkölcs pedig akonkrét cselekvésekre. Az etika az emberi cselekedeteketbefolyásoló általános elveket, értékeket, összefüggéseketvizsgálja. Az erkölcs ehhez viszonyítva egy szűkebb kategória,mert az erkölcs azmindig közvetlenül adott szabályok szerinticselekvésrevonatkozik.Etika: Az etika a filozófiának az a tudománya, amely filozófiaimódszerekkel vizsgálja az emberi cselekvést és arra törekszik,hogy megállapítsa mely cselekedetek értékesek, értéktelenek,helyesek, helytelenek, jók vagy rosszak. Az etika tárgya azembericselevésésmagaacselekvőember.Azetikaaztvizsgálja,hogy mely cselekvési formák vannak összhangban az emberértelmestermészetével.Fanatizálás: Az egyes nevelési elvek, módszerektúlhangsúlyozásában hasonló a félreneveléshez. Téves vagyszélsőséges értékek maximális figyelembevételét jelenti.Bizonyos esetekben, mint a nevelési folyamat részeleme, lehetpozitív szerepe is (versenyzés, sportolás, csoportösszetartás,lokálpatrionizmus, …), de eltúlzása társadalomellenes lehet(ellenségkép,idegengyűlölet,agresszió,kirekesztés,…).Fekete pedagógia: A fogalom a nevelés gyermekellenesvonulataira használatos, amelyek negatívan befolyásolják anevelttesti‐lelkiállapotát.Félrenevelés: A félrenevelés vagy egyoldalú nevelés. Általábanbizonyos aránytévesztés következménye, egyes nevelési elvek,módszerek túlhangsúlyozása. Ilyen lehet pl. a neveltszabadságigényénekvagyszükségleteinekazabszolutizálása(pl.kényeztetés,teljesíthetetlenvagyéletidegenértékekkövetelése).

 

296  

Filozófia:Afilozófiaatudás,azismeretmegszerzéséretörekszik.Olyantudásmegszerzésére,amelyközvetlenülvagyközvetveazemberre, az ember életvitelére vonatkozik. Olyan tudásmegszerzésére, amely általánosan, egyetemesen érvényes. Azt,hogy ez az ismeret, tudás mire irányul – vagyis, hogy mi afilozófia tárgya, témája – jól jelzik a filozófia alapvető szavai:eredet, alap, ok, cél, lét, lényeg, valóság, szabadság,szükségszerűség,összefüggés,igaz,jó,szép,….Idomítás. Elsősorban az állatok „tanítására” vonatkozik. Emberesetében a célja, hogy a nevelt gépiesen engedelmeskedve,gondolkodás, mérlegelés nélkül parancsszóra, utasításracselekedjen.Természetesenapozitívtartalmú,elfogadottemberitevékenységekre szoktatás nem tartozik ide, hiszen ott aszoktatás,akondicionálásnemkizárólagos,hanemegyfolyamatidőszakosrészelemecsupán.Ismeretelmélet: Az ismeretelmélet az emberi megismeréssel,annakmódjaival,elveivelfoglalkozófilozófiaitudomány.Egybenatudásérvényességét,igazolhatóságátisvizsgálja.Képzés. A képzés pedig az oktatás része. A képzés során azismeretek, tudástartalmak alkalmazásához, felhasználásáhozszükséges képességek, készségek kialakítása történik (pl.szakképzés).Kertész‐modell: A tanítás a tanulóban alapvetően meglevőképességek kibontakoztatásának az elősegítése. Az emberbizonyos adottságokkal, késszegekkel születik és a nevelés, atanítás feladata, hogy ezeket kibontakoztassa. A tanítómintegykertész, aki bizonyos körülmények megteremtésével és aveszélyeztető tényezők háttérbe szorításával, hagyja, hogy atanulóbankifejlődjenekazoka jegyek, amelyek alapvetőenmármegvannakbenne.A tanítómintegy végigkíséri a tanuló önállófejlődését(Rousseau)Kognitivizmus: A kognitivizmus szerint az etikai jellegűkijelentések megalapozhatóak és igazságértékük van. Filozófiai

 

297  

és más tudományos szempontból (pszichológia, szociológia,teológia,…)isvizsgálhatóakésmagyarázhatóak.Lezüllesztés: A társadalom értékei és normái ellen fordulócélirányos, tudatos emberalakító tevékenység. Legtöbbször adeviáns szubkultúrákhoz és bűnözéshez kapcsolódótevékenység.Logika:Alogikaahelyesgondolkodás,vagyméginkábbahelyeskövetkeztetés tudománya. A logika a gondolkodás formai,szerkezeti tulajdonságait,nempedigamentális,pszichikaivagybiológiai,élettanifolyamataitvizsgálja.Manipuláció:Károsésrejtett,mögöttescélokérdekében,azokathasznosként,jókéntfeltüntetvevégzetttevékenység.Általábananeveltekvalamilyen jellegzetességénekkihasználásával történik(információhiány, tájékozatlanság, kiszolgáltatottság,bizonytalanság,elismertségigénye,…).Metaetika:Ametaetikaazetikaikijelentéseketvizsgálja logikai,nyelvfilozófiai szempontból (az etika elméletének „elmélete”).Azt vizsgálja, hogy az etikai kijelentések mennyibentartalmaznaktényeket,igazságokat.Metafizika: A metafizika a dolgokat a legáltalánosabb szintenelemzi, az empirikus (tapasztalati) dolgokon túllévőösszefüggéseket, a legvégső okokat vizsgálja. A metafizikafilozófia legalapvetőbb tudománya (Arisztotelésznél „elsőfilozófia”), mivel a filozófia minden részterületének a végsőalapjait kutatja. A metafizika a létezővel, mint létezővel smagával a léttel foglalkozik. A metafizika a legnagyobbteljességre törekvőtudomány(hiszentárgyaateljesvalóság),alegelvontabbtudomány(atapasztalatbólindulki,deleginkábbelistávolodiktőle).Művelődés: A művelődés a kulturális javaknak, értékeknek,termékeknekkülönbözőcélú(tájékozottság,szórakozás,alkotás,…) az emberek öntevékeny, szabadon választottmegismerése,

 

298  

értékelése, elsajátítása. A nevelés kialakíthatja a művelődésrevaló igényt és szempontokat, irányelveket adhat etevékenységhez. A művelődés maga is „nevel”, mivel formálja,gazdagítjaaszemélyiséget.Nevelés: A nevelés, mint gyakorlati tevékenység a tudás, azismeret megszerzésének, továbbadásának, növelésénekmegvalósításával foglalkozik. Amely tudás, ismeret alkalmassáteszi az embert önmaga megismerésére, megőrzésére,fejlesztésére, valamint az embert körülvevő világ (kiemelten atársadalom) megismerésére, megőrzésére, fejlesztésére. Anevelés egy önálló, célirányos, speciális emberi tevékenység,mely többfélekapcsolatbanállmásemberi tevékenységekkel.Anevelés jellegzetességei: a nevelés alapvetően személyeskapcsolat,interakció;anevelésalapvetődeterminálótényezőjeanevelési viszony; aneveléspozitív irányultságú segítő, fejlesztőtevékenység; a nevelés céltudatos, tervezett, szervezetttevékenység; a nevelés értékorientált tevékenység; a nevelésáltalábanintézményikeretekközttörténik;aneveléstársadalmiszükségletetelégítkiésegybentársadalmitevékenység;…Neveléselmélet:Aneveléselmélet két részterületreosztható.Azáltalános neveléselmélet gyakorlatilag a nevelésfilozófia és azáltalánospedagógiaelvi,alapozójellegűtémaköreittárgyalja,pl.a nevelés lehetősége, szükségessége; a nevelés célja; a neveléslényege; a nevelés résztvevői; a nevelés mint szocializáció; anevelésmintszemélyiségfejlesztés;….Aspeciális(differenciális)neveléselméletet nevezik neveléstannak is, ez már inkább apedagógiai gyakorlatra vonatkozó témákat tárgyalja, pl. anevelési területei (értelmi nevelés, érzelmi nevelés, erkölcsinevelés, esztétikainevelés, testinevelés, vallásinevelés, családiéletrenevelés,állampolgárinevelés,multikulturálisnevelés,…);a nevelési színterek (család, óvoda, iskola, kollégium, …); anevelési folyamata (a folyamat szerkezete, módszertani elvek,módszertanikérdések,…);aneveléstervezése,ellenőrzése;….Nevelésfilozófia: A nevelésfilozófia részben filozófiai tudomány,részben pedagógiai tudomány. Értelmezik a filozófia egyik

 

299  

speciális ágazatának, alkalmazott filozófiának. De értelmezhetőpedagógiai tudományként is, mely a pedagógiai általánosmegalapozója, elméleti pedagógia.Mondható interdiszciplináristudománynakis(afilozófiaésapedagógia„közös”tudománya).A nevelésfilozófia a pedagógiai témákat elemzi filozófiaimódszerekkel:Nevelési cél: A nevelés célja az elkötelezett, felelős ember, akiönmagamegismerésére,megőrzésére, fejlesztésére,valamintazembert körülvevő világ (kiemelten a társadalom)megismerésére,megőrzésére,fejlesztéséreképesésalkalmas.Nongognitivizmus: A nonkognitivizmus alapvetése, hogy azetikai kijelentések nem alapozhatóak meg, illetve nemrendelkeznek igazságértékkel. Az etikai kijelentések vágyakat,óhajokat,akaratotokat,befolyásolásiszándékokatfejeznekki.Azetikaikijelentésekfelszólítások,parancsoknemszükséges,hogytényeket vagy igazságokat fejezzenek ki. Az etikai kijelentések„magja”irracionális.Normatívetika:Anormatív(előíró)etikaazetikaiszempontbólhelyes elveket, értékeket, szabályokat (normákat) fogalmazzameg.Ezeketminősíti,rangsorolja,rendszerezi.AfilozófiaietikáknagyrésztnormatívetikákOktatás: A nevelésnek az értelemre ható folyamata. Az oktatásvalamely konkrét ismeret, tudás rendszeres, általábanintézményi (iskolai) keretek közt történő átadását jelenti. Azoktatásanevelésrésze.Ezértazoktatásmindigegybenneveléstis jelent, de az nevelés nemmindig tartalmazza kifejezetten azoktatást.Oktatásifolyamat:Azoktatásifolyamatatanítás‐tanulásegészéttartalmazza. Hagyományos felfogásban az oktatási folyamat azismeretszerzés, az alkalmazás, a rendszerezés, a rögzítés, azellenőrzés, az értékelés egymást követő lépéseit jelenti. A maipedagógia–ezenalapvetőlépéseketelfogadva–azonbaninkábbaz oktatási folyamat alábbi jellegzetességeit tartja fontosnak:

 

300  

komplexitás, kooperáció, aktivitás, autonómia, motiváció,adaptivitás.Oktatásimódszer:Azoktatásfolyamatasoránalkalmazotttanáriéstanulóitevékenységforma,eljárás,amelyazoktatásifolyamatcéljának az elérését segíti elő (ez sokféle és sokszor ismétlődőtevékenységformátéseljárástjelent).Oktatásistratégia:Azoktatásstratégiaitervezésénekafeladataacélok kitűzése, a külső és a belső környezeti adottságokfigyelembe vételével a célokhoz vezető utak megkeresése,valamintazeredményekfolyamatosértékelése.Összehasonlító pedagógia: Az összehasonlító (komparatív)pedagógia a neveléstudományok egyik új, és egyben leginkábbfejlődő tudománya. A globalizáció, a multikulturalizmus miattnőttmega jelentősége.Ezértneveziknemzetközipedagógiánakis (comparative and international education).Mamár nemcsakaz elméleti és gyakorlati szakemberek végeznek ilyen jellegűkutatásokat, hanem országos és nemzetközi szervezetek jötteklétreerreafeladatra.Pedagógia: A pedagógia, mint tudomány a tudás, az ismeretmegszerzésének és továbbadásának kérdéseivel foglalkozik.Amely tudás, ismeret alkalmassá teszi az embert önmagamegismerésére, megőrzésére, fejlesztésére, valamint az embertkörülvevő világ (kiemelten a társadalom) megismerésére,megőrzésére, fejlesztésére. A pedagógia önálló, speciális,multidiszciplináris tudomány, melynek fő jellemzője akomplexitásésakooperáció.Perszonalizáció: Az egyéniség a személyiség kialakulása. Anevelésfolyamategyiklegfontosabbelemeennekelősegítése.Szeretet:A szeretet különlegeshelyet foglal el az erényekközt,mivel valamilyen módon minden erény alapja is lehet, mertminden erény tartalmazza a szeretet mozzanatát. Ugyanakkormintegy az erények maximuma is, a végtelenre, a tökéletesre

 

301  

irányul. A szeretet és az erkölcs összefügg egymással (azerkölcsileg jócselekedet jelentiamásikszeretetét is,ésa rosszcselekedet jelenti a szeretet hiányát is). Az ember etikaitevékenységébenfontoshajtóerőazönszeretetis.Szocializáció:Aközösségbe,atársadalombavalóbeilleszkedés.Anevelésfolyamatmásiklegfontosabbelemeennekelősegítése.Tabula‐rasa modell: A tanítás elméleti‐gyakorlati ismeretek,értékek,bizonyosfajtaújtudáshalmazátadása.Atanulómintegy„tabula rasa” tiszta lap, amelyre a tanító „ráírja” az újismereteket,atudást(Locke).Tanítás: A nevelőnek (a tanítónak, a tanárnak) az atevékenysége, melynek során az ismereteket, a tudást (a tant)átadja, közvetíti. Az oktatás technikai, technológiai értelmévelszemben a személyesebb (tanár‐tanuló viszonyban történő),közvetlenebbismeretközvetítéstisjelenti.Tanulás: A tanulás a pedagógia egyik központi fogalma,kategóriája. A tanulás általánosan az új ismeretek,tevékenységek, magatartásformák megszerzését jelenti. Atanulás információk befogadását, értelmezését, feldolgozását,használatát is jelenti.A tanulásagondolkodás,a tevékenység,aviselkedés megváltozását is tartalmazza valamilyen külsőhatásra.Tudomány: A tudomány a módszeresen megszerzett ésrendszerezett, megbízható, általánosan elfogadott tudásösszessége. A tudomány nem csak kuriózum, vagy a tudósokmagánügye, hanemrendkívül fontos szerepet tölt beaz emberitársadalom életében, mert eredményei általában mindenkiszámáraelfogadhatóak,megbízhatóakéstárgyilagosak.

 

302  

 

303  

FelhasználtirodalomA 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.2264399 2016.augusztus25.

A 2016. október‐novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságrahozott anyagai.http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2016oszi_vizsgaidoszak/2016osz_nyilvanos_anyagok12016.augusztus25.

Alexandrov Andrea , Éger Gyöngyi, Fenyődi Andrea, JakabGyörgy (szerk.) 2015. Tanári szemmel. Az erkölcstantantárgyról….ÚjPedagógiaiSzemle.2015.3‐4.80‐93.

Anzenbacher, Arno 1993. Bevezetés a filozófiába. Budapest,HerderKiadóKft.

Arisztotelész 1987. Nikomakhoszi etika. Budapest, EurópaKönyvkiadó.

Arisztotelész1992.Metafizika.Budapest,HatágúSípAlapítvány.

ÁronLászló–JócsákMária–KalmárZoltán–KernerAnna2008.Filozófia.Budapest,ÁronKiadó.

AzEurópaiParlamentésTanácsajánlása (2006.december18.)az egész életen át tartó tanuláshoz szükségeskulcskompetenciákról (2006/962/EK). http://eur‐lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:394:0010:0018:hu:PDF2016.augusztus10.

BábosikIstván2004.Neveléselmélet.Budapest,OsirisKiadó.

BakosFerenc(szerk.)2003.Idegenszavakéskifejezésekszótára.Budapest,AkadémiaiKiadó.

 

304  

BalázsZoltán2012.Etika–tanítás?oktatás?formálás?InVigília.2012/7.482‐488.

Bayer József 2000. A politikatudomány alapjai. Budapest,NapvilágKiadó.

Beauvoir,Simonede1969.Amásodiknem.Budapest,Gondolat.

BenedekAndrás(szerk.)2008.Digitálispedagógia–TanulásIKTkörnyezetben.Budapest,Typotex.

Berán Ferenc 2007. Etika. Az értékek tisztelete. Budapest,GondolatKiadó.

Bertók Rózsa (szerk.) 2013. Bevezetés az etika történeténektanulmányozásába. Elméletek, értékek, iskolák, irányzatok. Pécs,VirágmandulaKft.,EthoszTudományosEgyesület

Bertók Rózsa Bécsi Zsófia 2007. Etika elméletek – Etikagyakorlatok.Pécs,ETHOSZEgyesület.

Biblia.2008.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Boethius1979.Afilozófiavigasztalása.Budapest,EurópaKiadó.

Bolberitz Pál – Hosszú Lajos 2004.Bölcselettörténet. Budapest,SzentIstvánTársulat.

Bor,Jan–Petersma,Errit(szerk.)2010.Képesfilozófiatörténet.Agondolatképzelőereje.Budapest,Typotex.

BorosGábor(szerk.)2007.Filozófia.Budapest,AkadémiaiKiadó.

Breitenstein, Peggy H. – Rohbeck, Johannes (Hg.) 2011.Philosophie.Stuttgart–Weimar,VerlagJ.B.Metzler.

Brezsnyánszky László – Buda Mariann (szerk.) 2001. Aneveléstudományértelmezései.Debrecen,DebreceniEgyetem.

Brugger,Walter(szerk.)2005.Filozófiailexikon.Budapest,SzentIstvánTársulat,160‐161.

Csath Magdolna 2004. Stratégiai tervezés és vezetés a 21.században.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

 

305  

Delius, Christoph‐Gatzemeier, Matthias‐Sertcan, Deniz‐Wünscher, Kathleen 2008. A filozófia története az ókortólnapjainkig.Budapest,VinceKiadó.

Dörömbözi János 2009. A filozófia alapjai. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

EnyediGyörgy2004.AbölcsészetiésatársadalomtudományokaMagyar Tudományos Akadémián. In Magyar Tudomány.2004/12.

Érettségivizsgatárgyak2017‐től.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol#12016.augusztus28.

Falus Iván (szerk.) 2003. Didaktika. Elméleti alapok a tanítástanulásához.Budapest,NemzetiTankönyvkiadó.

Fekete László (szerk.) 2004. Kortárs etika. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó.

Fisher, Robert 2008. Hogyan tanítsuk gyermekeinketgondolkodni?Budapest,MűszakiKiadó.

Fisher, Robert 2008. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodnierkölcsrőléserényekről.Budapest,MűszakiKiadó.

Forray R. Katalin 2003. A multikulturális/interkulturálisnevelésről.InIskolakultúra.2003.6‐7.21‐22.

FrenyóZoltán2016.Afilozófiatankönyve.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Gönczöl Enikő, Jakab György 2012. Az iskolai erkölcsoktatásdilemmái.InÚjPedagógiaiSzemle.2012.4‐6.54‐55.

Grayling, A. C. (szerk.) 1997. Filozófiai kalauz. Budapest,AkadémiaiKiadó.

HanákZsuzsannaDr.(szerk.)Akooperatívmódszertanelméletiésgyakorlati alapjai. Eger, Eszterházy Károly Főiskola.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm2016.augusztus25.,

 

306  

HársfaiKatalin2012.Etika.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Hársing László 2009. Filozófiai antropológia. Budapest, ÁronKiadó.

Hársing László 2010. Az etikai gondolkodás rövid története.Budapest,ÁronKiadó.

Hegedűs Gábor‐Mayer Ágnes‐Szécsi Gábor‐Zombori Béla 2002.Projektpedagógia.Kecskemét,KecskemétiFőiskola,TanítóképzőFőiskolaiKar.

Heinz‐Hermann‐Grünert, Cathleen (Hg.) 2006. WörterbuchErziehungswissenschaft. Opladen & Farmington Hills, VerlagBarbaraBudrich.

Higgins, Chris 2011. The Good Life of Teaching. An Ethics ofProfessionalPractice.Oxford,Wiley‐Blackwell.

Homor Tivadar (szerk.) 2003. Az etika tanítás gyakorlata.Budapest,KrónikaNovaKiadóRt.

HunyadyGyörgyné–M.NádasiMária2000.Pedagógiaitervezés.Pécs,Comenius.

Hügli Anton – Lübcke Poul (Hg.) 1997. Philosophielexikon.ReinbekbeiHamburg,1997,RowohltTaschenbuchVerlag.

Jakab György 2012. Erkölcstan és médiaismeret agyermekfilozófia tükrében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012/4‐6.99–110.

Kagan Spencer‐Kagan Miquel 2009. Kagan kooperatív tanulás.Budapest,Önkonet.

Kerettantervek http://ofi.hu/kerettantervek 2016. augusztus30.

Komenczi Bertalan 2007. Tananyagfejlesztés elektronikustanulási környezetekben. Eger, Eszterházy Károly Főiskola.http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/tananyagfejlesztes_elektronikus.htm2016.augusztus19.

KormosJózsef2012.Nevelésfilozófia.Piliscsaba,PPKEBTK.

 

307  

Kron,FriedrichW.2003.Pedagógia.Budapest,OsirisKiadó.

Lányi András 2012. Erkölcsóra az iskolában. In Új PedagógiaiSzemle.2012.4‐6.93‐94.

Law, Stephen 2005. Filozófiai fogások. Budapest, AlexandraKiadó.

Law,Stephen2008.Filozófia.Budapest,M‐ÉRTÉKKiadóKft.

Letölthető tanmenetek http://ofi.hu/letoltheto‐tanmenetek2016.augusztus27.

Liessmann, Konrad Paul – Zenaty, Gerhard – Lacina, Katherina2009. Vom Denken. Einführung in die Philosophie. Wien,Braumüller,137.

Lillie,William2003.AnIntroductiontoEthics.London,Methuen&CO.LTD.

Locke,John1914.Gondolatokanevelésről.Budapest,KatholikusKözépiskolaiTanáregyesület.

M. Nádas Mária 2010. Adaptív nevelés és oktatás. Budapest,MagyarTehetségsegítőSzervezetekSzövetsége.

MAB2008/8/II.2.számúhatározata.

(http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=1482016.augusztus14.)

MacIntyre, Alasdair 1999. Az erény nyomában. Erkölcselméletitanulmány.Budapest,OsirisKiadó.

Margitay Tihamér 2007. Az érvelés mestersége. Érvelésekelemzése,értékeléseéskritikája.Budapest,Typotex.

MérőLászló2001.Újészjárások.Aracionálisgondolkodáserejeéskorlátai.Budapest,TericumKiadó.

NagyJózsef2010.Újpedagógiaikultúra.Szeged,MozaikKiadó.

Nahalka István (szerk.) 2006. Hatékony tanulás. A gyakorlatipedagógia néhány alapkérdése. Budapest, ELTE PPKNeveléstudományi Intézet.

 

308  

http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf 2016. augusztus26.

Nemzeti alaptanterv. http://ofi.hu/nemzeti‐alaptanterv2016.augusztus26.

Nida‐Rümelin, Julian‐Spiegel, Irina‐Tiedemann, Markus (Hg.)2015.HandbuchPhilosophieundEthik I.DidaktikundMethodik.Padernbor,FerdinandSchöningh.

Nyíri Tamás 2003. Alapvető etika. Budapest, Szent IstvánTársulat.

Oelkers, Jürgen 1998. Nevelésetika. Problémák, paradoxonok ésperspektívák.Budapest,VinceKiadó.

Óravázlathttp://ofi.hu/oravazlat‐002016.augusztus29.

Oroszlány Péter 2005. Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv.Budapest,Metódus‐Tan.

Oroszlány Péter 2010. Tanulásmódszertan. Budapest, Metódus‐Tan.

Pálvölgyi Ferenc 2014. Az erkölcsi nevelés új perspektívái.Budapest,L’HarmattanKiadó,SapientiaSzerzetesiHittudományiFőiskola.

PappMiklós2015.Mozaikkövekazerkölcsineveléshez.Budapest,ÚjEmberKiadó.

Pfeifer, Volker 2013. Didaktik des Ethikunterrichts. BausteineeinerintegrativenWertevermittlung.Stuttgart,Kohlhammer.

Pfister, Jonas 1010. Fachdidaktik Philosophie. Bern, Stuttgart,Wien,HauptVerlag.

Pfister, Jonas‐ Zimmermann,Peter (Hg.)2016.NeuesHandbuchdesPhilosophie‐Unterrichts.Bern,HauptVerlag.

PieperAnnemarie(Hg.)1998.PhilosophischeDisziplinen.Leipzig,ReclamVerlag.

Pieper, Annemarie 2004.Van‐e feminista etika?Budapest, ÁronKiadó.

 

309  

Platón1983.Válogatottművei.Budapest,EurópaKönyvkiadó.

Platón1984.ÖsszesműveiI.Budapest,EurópaKiadó.

Putnam, Hilary 2001. Agyak a tartályban. InMagyar FilozófiaiSzemle.2001.1‐2.

QuanteMichael2012.Bevezetésazáltalánosetikába.Debrecen,DebreceniEgyetemiKiadó.

Ratzinger, Joseph 1993. Krisztusra tekintve. Budapest, VigíliaKiadó.

Rendeletatanárifelkészítésközöskövetelményeirőlésazegyestanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. 8/2013. (I.30.)EMMI

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300008.EMM2016.augusztus29.

Rée, Jonathan‐Urmson, J.O. (szerk.) 1993. Filozófiaikisenciklopédia. A nyugat filozófiája és filozófusai. Budapest,KossuthKönyvkiadó.

Rousseau,JeanJacques1997.Emil,avagyanevelésről.Budapest,PapiruszBook.

Ruzsa Imre (szerk.) 1998. Logikai zsebenciklopédia. Budapest,ÁronKiadó.

Schuster, Martin‐Bednorz, Peter 2006. Bevezetés a tanuláslélektanába.Budapest,MedicinaKönyvkiadóRt.

Shand,John(Ed.)2003.FundamentalsofPhilosophy.LondonandNewYork,Routledge.

SíkSándor1942.Esztétika.Budapest,SzentIstvánTársulat.

SimonEndre(szerk.)1966.FilozófiatörténetiszöveggyűjteményI.Budapest,Tankönyvkiadó.

SteigerKornél1997.Filozófia.Budapest,HolnapKiadó.

Steiger Kornél 1999. Filozófiai kislexikon. Budapest, Fiesta –Saxum.

 

310  

Stein Edith 2001. Bildung und Entfaltung der Individualität.(EdithSteinGesamtausgabe16.SchriftenzuAnthropologieundPädagogik4).Freiburg,Basel,Wien,Herder.

Szabó Katalin1997. Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk,hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?Budapest,KossuthKiadó.

Takács Márta – Kiss Anna 2012. Erkölcstan és etika afilozófiaoktatás keretében. In Új Pedagógiai Szemle. 2012. 4‐6.126.

Thomae,AquinatisS.1952.SummaTheologiae.Romae,Marietti.

Turay Alfréd 2000. Az ember és az erkölcs. Szeged, AgapéFerencesNyomdaésKönyvkiadó.

TurayAlfréd,NyíriTamás‐BolberitzPál1993.Afilozófialényege,alapproblémáiéságai.Budapest,SzentIstvánTársulat.

Waibl,Elmar–RainerFranzJosef2007.BasiswissenPhilosophiein 1000 Fragen und Antworten. Wien, Facultas Verlags‐ undBuchjandelsAG.

Warburton, Nigel 2000. Bevezetés a filozófiába. Budapest,KossuthKiadó.

Wiater,Werner2011.Ethikunterrichten.Stuttgart,KohlhammerWerlag.

Winkler Márta 2003. Iskolapélda. Kinek kaloda, kinek fészek.Budapest,Edge2000Kft.

Wittgenstein, Ludwig 1989. Logikai‐filozófiai értekezés.Budapest,AkadémiaiKiadó.

Zimányi Ágnes 2004. Filozófiai meghatározások gyűjteménye.Kecskemét,KordaKiadó.