1L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

20

16

Bú

cs

ú

17

9.

sz

ám

C I S Z T E R C I S Z E N T I M R E P L É B Á N I A

ha becsületet akarsz szerezni, szeresd az igaz ítéletet;

ha hatalmadban akarod tartani lelkedet,türelmes légy

S Z E N T I S T V Á N K I R Á L Y I N T E L M E I

I M R E H E R C E G H E Z

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:47 AM Page 1

2 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Rengeteg szálon kötõdöm a Szent Imre Plébániá-hoz. Élettel és halállal egyaránt találkoztam itt,épp ezért tekintek rá otthonként, életem fontos

részeként. Nagyszüleim és szüleim itt esküdtek, ahogyén is, tavaly nyáron. Most pedig nagy várakozással ké-szülünk férjemmel kisfiúnk keresztelõjére. Ugyanak-kor itt tudtam elbúcsúzni nagyszüleimtõl is halálukután.

Nagycsaládban nõttem fel, öt perc sétára a templomtól.Három bátyám mellett igen színes gyermekkoromvolt, tele fáramászással és kalandokkal. Az õ óvó sze-retetük nagy biztonságot és önbizalmat adott. Szépemlékként õrzöm otthon töltött utolsó éveimet, mikorbátyáim már kirepültek, és én egyke gyerekké váltam.Minden hétvégén órákig ültünk szüleimmel a reggeli-zõ asztalnál és beszélgettünk, hol komolyan, hol pedignevetve. Az õ támogató és szabadon hagyó szeretetükkísérte végig egész felnõtté válásomat, és segítetthelyt állni a nehézségeimben és örömeimben. Õk isaktív résztvevõi a plébánia életének, édesapám a reg-geli nyolc órás szentmisén áldoztat.

A Pannónia Sacra Katolikus Általános Iskolában kezd-tem tanulmányaimat. Itt kezdettõl fogva tagja voltamaz iskola kórusának, ami megalapozta számomra azének szeretetét, mely a mai napig is tart. Ötödik osz-tálytól a Szent Imre Gimnáziumban tanultam tovább.Ebben az idõszakban kezdtem el vágyni egy olyanközegre, melyben igazán önmagam lehetek, ahol iga-zán figyelünk egymásra. Kilencedik osztálytól – édes-anyám szelíd unszolására – kezdtem el járni a FriS kö-

zösségbe. Itt találtam meg azt a pluszt, amit kerestem:olyan barátokat, akikkel együtt járhatok a Jóistenhezvezetõ úton. Hamar aktív tagjává váltam a plébániá-nak, örömmel töltött el minden kirándulás és lelkigya-korlat, amelynek részese lehettem. Az utóbbi évekbenkapcsolódtam be a plébániai szolgálatba is, így voltam2014-ben az Effeta hétvége egyik házigazdája és ké-sõbb közösségem egyik hetvenkettõje. Ezek a szolgála-

tok – és egyben kihívások – segítettek, hogy magamategyre inkább meg-, és hivatásomat felismerjem. Érett-ségi után kezdtem el teológiát tanulni a Sapientia Fõ-iskolán. Végtelenül hálás vagyok Áginak és Csabának,hogy támogattak, és 2014-tõl a plébánia katekétái kö-zé tartozhatok. Az elsõ két évben óvodásokat és álta-lános iskolásokat tanítottam hittanra, idén pedig kétóvodás csoportom van.

Az elmúlt két évben nagy változások történtek az éle-temben. 2015 nyarán házasodtunk össze kedvesem-mel, Seidl Dániellel. Õ orvostanhallgató, ami engemmindig végtelen büszkeséggel töltött el. Külön aján-dékként élem meg, hogy hivatásaink – a test és a lélekgondozása – olyan természetesen egészítik ki egy-mást. Idén nyáron – pont a házassági évfordulónknapján – született meg elsõ gyermekünk: Berci. Kiscsaládom hatalmas kincs a számomra, akik kiszeretikbelõlem azt az embert, akinek a Jóisten megálmodottengem. Nagy vágyam, hogy én is Isten ajándéka lehes-sek a számukra.

S e i d l n é K u s l i t s T e o d ó r a

Támogató és szabadon hagyó szeretet

K A T E K É T Á K B E M U T A T K O Z Á S A

f a l é p c s õ

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:47 AM Page 2

3L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Mindannyian tudjuk, hogy nekünk katolikusok-nak, krisztusi életünk forrása és csúcsa a szent-mise. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs a vi-

lágon egyetlen olyan vallás sem, amely hasonló kincs-csel rendelkeznék. Olyan mértékben kincsünk a szent-mise, hogy nem lehet eleget elmélkednünk róla. Több-ször elemeztük a homíliában egyes részeit, és a felnõttkatekézis keretében is gyakran foglalkozunk vele.

Nemrégen azonban Bécsben találtam egy füzetet, amiolyasmirõl szól, amire eddig külön nem figyeltünk föl:A hívek válaszai a szentmisében. A következõkbenmegpróbálom ezeket a feleleteket elevenné tenni, éstudatosan közel hozni.

Az elsõ ilyen: Az Úr legyen veletek!-re adott felelet: És aTe lelkeddel! A köszöntés négyszer is szerepel a szent-misében. Elõször az elején, azután az evangélium fel-olvasása elõtt, majd a hálaadó éneket bevezetõ párbe-szédben, végül az utolsó áldáselõtt. A felelet mindig: És a Te lel-keddel!

Ugyanezen szavakkal válaszolunkazokra a misét bevezetõ kérésekreis, amelyek Szent Pál legtöbb levelé-ben szerepelnek: „Kegyelem és békességatyánktól, az Istentõl és Urunktól, Jézus Krisz-tustól.” Vagy: „Urunknak Jézus Krisztusnak ke-gyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélekegyesítõ ereje legyen mindnyájatokkal!” A feleletitt is: És a Te lelkeddel.

Lássuk tehát egy kicsit közelebbrõl ezeket. A köszön-tés egészen õsi, bibliai eredetû. Az ószövetségiszent könyvek többször hangoztatják leghíre-sebb személyiségeikrõl, hogy az Úr van ve-lük. Gábor angyal is így köszöntötteMáriát: „Az Úr van veled!” Egészenpontosan Az Úr legyen vetetek formula elõször Rútkönyvében fordul elõ a Szentírásban. Ez a kívánságazt fejezi ki, hogy legyen velünk az Úristen életünk út-jain, földi vándorlásunk minden pillanatában. Álljon

mellettünk a nehézségekben, küzdelmekben. Mert haÕ velünk van, akkor biztonságban érezhetjük magun-kat. Akkor túlélünk minden bajt és nehézséget.

Már az elsõ keresztények is ezzel a köszöntéssel, ezzel akívánsággal kezdték a szentmisét. Ez arra is figyel-meztette õket, amit Jézus mondott: Ha ketten vagyhárman összegyûlnek az én nevemben, közöttük vagyok!Az elsõ pünkösd után ezt már az apostolok is úgy ér-tették, hogy az Úr Krisztus jelen van a szentmise kö-zösségében. Ezt tehát mindig tudatosítanunk kell.Ezért hangzik így a válasz: És a Te lelkeddel!

Ez nemcsak annyit jelent, hogy veled is, hanem annálsokkal többet. Hiszen a pap a szentmise liturgiáját a

Szentlélek által való felszentelésének erejével vezeti.Ez a válasz figyelmezteti a misézõ papot, hogy az Úrbenne is ott van Szentlelkével. Tudatosítsd tehát,hogy a szentmisét a benned lévõ Szentlélek erejével

kezdted, az Evangéliumot a Szentlé-lek erejével hirdeted, az áldozati cse-

lekményekhez a Szentlélek ereje kell, hi-szen a kenyérbõl és borból nem általadlesz a megváltó Jézus teste és vére. Az

áldozás elõtti beköszöntésben is ez van, ésaz utolsó áldásnál is a Szentlélek erejével esdi

le a pap a háromszemélyû, egy Istennek, az Atyá-nak, a Fiúnak és a Szentléleknek áldását a szent-

mise közösségére.Valahányszor tehát a szentmisében közösen, hango-san válaszoljuk a misézõ papnak: És a Te telkeddel –egyenesen Krisztus lelkét értjük rajta. Mert a pap csak

a Szentlélek erejével vezetheti a szentmise litur-giáját. Bõvebben tehát így szólhatnánk: Az Úr le-

gyen veletek Szent Lelkével, és a telelkeddel, vagyis a benned lakó Szent-lélekkel, akinek erejével most bemuta-

tod a mi nevünkben és velünk együtt a legszentebb ál-dozatot.

O l o f s s o n P l a c i d O S B

l é p c s õ i m a

És a te lelkeddel

T U D A T O S Í T S D T E H Á T

E 2007 elején megjelent

írásával köszönjük Placid

atyát a Magyar Becsület

Rend átvétele alkalmából

A kehely Megyer-Meyer

Antal (1883–1948) ipar-

mûvész munkája

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 3

4 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

ASzent Imre Kollégiumot (amelyet a Katolikus Fõ-iskolai Internátus Egyesület tartott fenn) Glatt-felder Gyula (1874–1943) kezdte szervezni

1900-ban, ez késõbb az elsõ egyetemi nevelõintézettévált. Az egyesület 1904-ben megvette a I. (XI.) Fehér-vári (késõbb Horthy Miklós, ma Bartók Béla) út 17-19. és Mészöly utca 1-3. szám alatt lévõ telket. Ez lettvalamennyi Szent Imre Kollégium anyaintézete, s ezvolt akkor az ország legelõkelõbb kollégiuma. Az épít-kezés a 17. számú telken (ennek végét a Mányoki út

határolja) kezdõdött meg. A neoromán épület tervétés a kivitelezést Aigner Sándor építész- és építõmes-terre bízták. Az építkezés 1906-ban kezdõdött és1908-ra be is fejezték. Az építést Aigner Sándor tervealapján Kauser Gyula végezte. A neoromán épület be-járata felett a SZENT IMRE COLLEGIUM felirat látha-tó, a homlokzaton pedig balról-jobbra haladva SzentIstván, Szent Imre (ezt 1950 körül leverték) és SzentGellért mozaikképe került.

1909-ben szintén Aigner Sándor tervezte az épületújabb (Bartók Béla út 19. szám) szárnyát is, amelyet1910-ben adtak át. 1906-ban Glattfelder Gyula terveiközé tartozott, hogy a budai kollégium telkén (a maiBartók Béla út 17. szám alatt) épüljön a Szent Imre-templom és Gimnázium (a tervek elkészültek, a gyûj-tés is megindult), de ezt az I. világháború megakadá-lyozta. A cél az volt, hogy a Szent Gellért-hegy tövé-ben egy olyan nagyméretû templom épüljön, amely adiákvárosrész szellemi-szakrális központja lett volna.Rövid ideig a kollégiumhoz tartozott a mai Bartók Bé-la út 15. számú épület, valamint a XII. ker. Berger vil-la is.

1918 novemberében alakult meg a Budai Szent ImreKollégiumi Club, amely a keresztény értékeket védte agalileista Vörös Blokkal szemben. A közel 200 fõnyikatonadiákság a Piros-Fehér-Zöld Blokk tagegyesüle-teként vett részt a nemzeti mozgalmakban. Rendsze-resen megszervezték az Imre-bált, melynek bevételeitsegélyezésre fordították. Az egyesületet 1946-ban be-tiltották. 1918 végén a Népõrség fokozatosan fölszá-molt a fõvárosban minden, a forradalom szempontjá-ból megbízhatatlan fegyveres alakulatot. Csak egy he-lyen került sor vitára. Budán, a Fehérvári úton, aSzent Imre Kollégium épületében volt egy fegyveres

alakulat, amelyetz Dinich Viktor, késõbbi keresztény-szocialista képviselõ vezetett. Végül ez az alakulat isbeszolgáltatta fegyvereit.

A kommün idején a kollégiumba háromtagú direktóriu-mot küldtek, amely az intézményt Martinovics Diák-otthonnak nevezte el. 1919-ben a Tanácsköztársaságalatt az épületben a kommunisták rekviráltak, helyisé-geket foglaltak el, többeket elkergettek, míg az intéz-ménybe „felvett” vörös katonák és az egykori GalileiKör tagjai elõnyt élveztek.

1925-ben szentelték fel a kollégium kertjében a hõsi em-lékmûvet, amelyet Megyer-Meyer Antal tervezett, Ko-vács József szobrászvállalkozó és Nekolny Antal építõ-mester készített el, a munkát Siegel Albin vezette. Azemlékmû három sávra tagolt, közepén Szent Imre her-ceg szobrával. Két sávban márványtáblák, amelyekenaz elesett diákok névsora olvasható. Az emlékmû azállamosítás után lepusztult, a Szent Imre-szobor elve-szett. A szobor nélküli emlékmû újra felavatása 2001-ben volt, ekkor Kerekes Károly nyugalmazott zirciapát áldotta meg. 2002-ben, Vigh László szobrászmû-vésznek köszönhetõen, a Szent Imre-szobor is elké-szült.

1925 és 1929 között az intézet növendéke volt Baran-kovics István joghallgató, a késõbbi Demokrata Nép-párt politikusa, nemzetgyûlési képviselõ.

Az egyesület gyûjtésbõl és Hóman Bálint kultuszminisz-ter segítségével 1934-ben vette meg a Balatonfûzfõnlévõ, 2640 négyszögöles birtokot. Az üdülõház (csó-nakparkkal) az ifjúság sportolására, nyaralására szol-gált.

1938-ban már mûködött a kollégium 19. számú épület-részében a Szent Imrés Egyetemi Leányotthon, amelya fõvárosban idõzõ úri hölgyeknek kínált kényelmesotthont.

1938-ben készült el a kollégium kápolnájának a bõvíté-se. A neoromán faoltár fölé emelkedik a triptichon,amely Jeges Ernõ munkája 1938-ból és Megyer-MayerAntal kivitelezése. A szárnyasoltár közepén az em-mausi jelenet, kétoldalt Jézus és a gazdag ifjú, illetvea vihar lecsendesítése látható. Az oldalszárnyak nagy-böjtben behajthatók, így a keresztre feszített Krisztusttárja a hívek elé. 1938-ban a kazettás mennyezetre,három fabetétre festmény került: Jézus (Isteni Üdvözí-

Emericana

A S Z E N T I M R E K O L L É G I U M T Ö R T É N E T E

f õ l é p c s õ

Bíró Aurél történész,

fõlevéltáros nõs, kétgyer-

mekes családapa 1997

óta dolgozik a Budapest

Fõváros Levéltárában.

Az egykori Szent Imre

Kollégiumok történetét

feldolgozó kötete a

közeljövõben

jelenik meg.

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 4

tõ és a személyét körülvevõ evangéliumi jelenetek,Szent Imre herceg (középsõ mezõ), életébõl vett jele-netek) és Szent István király, ezeket 1939-ben továbbikét falfestmény követte: Szûz Mária és Szent Gellért,amint az ifjú Szent Imre herceget tanítja, körülöttükaz életükbõl vett eseményekkel. Az alkotások JegesErnõ munkáját dicsérik. Az utóbbi kettõ már hiányzik.Ahogy az eredeti kápolna díszes festése sem látható. A nagymennyezet stukkóját Siegel Albin és a Beszédescég készítette. Késõbb a kápolna székeit tölgyfa pa-dokra cserélték, ekkor 200 ember fért itt el.

1940-ben leplezték le Krasznai Lajos szobrászmûvészmárványból faragott szoboralkotását, a hõsi emlékmû-vet (ennek csak a feje maradt meg, amely ma a kápol-na kollégiumi bejáratánál látható).

A kollégium 1941-ben kezdte el építeni a Hengermalomúti szegénytelepen a kultúrházat, a Szent Vince házat(napközi otthont), amelyet Kollár Gyula építészmér-nök tervezett. Az épület felsõ termébe 25 szegény sor-sú gyermek került és kapott meleg ebédet.

1942-ben a kertben felállították Vágó Gábor szobrász-mûvész Glattfelder Gyula bronzszobrát (ez 1945-beneltûnt).

1944 novemberében Magyar István prefektus a kollégiu-mot a svéd követség védelme alá helyezte. Az épület150 menekültet tudott fogadni. 1944. október végénis rejtegetett egykori francia katonákat. Erre a Gesta-po rájött és 1944. december 20-án elvitte Tiefenthaler

József igazgatót és Simon László prefektust, akik csak1945 elején szabadulhattak ki. Az 1944–1945-ös ost-rom alatt az igazgató megnyitotta a kápolnát a kör-nyék lakói elõtt, mivel több százan zsúfolódtak összeaz épület pincéjében. A kápolna nyilvános jellege1945 után is megmaradt. Az államosítás után a 19.szám alatti kápolna (I/8.) és a lelkészi lakás (IV./36.)99 évre térítésmentesen az egyház használatába ke-rült. 1948. november 28-án az ÁVH letartóztatta dr.Ispánki Béla (tanulmányi felügyelõ) prefektust (em-léktáblája az intézet homlokzatán látható), belekever-ték a Mindszenty perbe és 1949-ben életfogytiglanraítélték. 1948. december 23-án az ÁVH dr. Fábián Já-nos prefektust is letartóztatta, aki csak 1951-ben sza-badult. 1948-ban az államosításkor az intézmény 17.szám alatti részébõl népi kollégium lett, jelenleg a Bu-dapesti Mûszaki Egyetem Baross Gábor Kollégiumamûködik benne, a 19. számú épületben lakásokat ala-kítottak ki, a földszinten pedig jelenleg (újra) a BudaiSzent Gellért Gyógyszertár található. 1949 januárjá-ban az egykori vezetés helyére került kápolnaigazgatóa IV. emeleti 36-os lakást kapta meg. Az új gazdák1949 májusában már birtokba vették a balatonfûzfõinyaralót is. Az 1948-ban kialakított Szent Imre Kápol-naigazgatóság 2012-tõl önálló lelkészség lett.

B i r ó A u r é l

f õ l é p c s õ

Lakótársak a bejárat elõtt

(kép: Fortepan)

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 5

6 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Európa lényegét a középkor folyamán két, nemze-tek feletti erõcentrum alkotta: az egyház és a né-met-római császárság.

A reneszánsz, a humanizmus és a nacionalizmus folya-matai széttörték a kontinens szellemi, politikai egysé-gét, és a XVII. sz. közepétõl állandósul a szellemi osz-tódás állapota. A heves szétesést követi a katolicizmusküzdelme az egység helyreállításáért, de igen erõs azuralkodó individualizmus, a szellemi szabadság hirde-tése: a szabadság, egyenlõség, testvériség hamis, filo-zófiailag is ellentmondásos jelszava fertõzi a gondol-

kodást. Az embert az újkori gondolkodás abszolút ésönmagában való értékké emeli, valóságos kis istentformálva belõle. Az emberfenség eszméje félezer évalatt nagy utat tett meg, és az úgynevezett demokráci-ává lett; mind a mai napig meghatározóan hivatkoz-nak rá. Az antropocentrikus világnézetben elpusztultehát a transzcendens világ, akár a metafizikáé, akár avallásé legyen is az, s a dolgok végsõ magyarázó elvea természetben, az anyagi világban van. Ebben az em-ber csakis önmagára számíthat, küzdelmében olykoregyedül marad, de a legfõbb kötelessége élni. Élni má-sok rovására is. Egyúttal ki kell használnia az alkal-mak és lehetõségek egymásutánját, mellõzve a magas-rendû erkölcsi elveket. A naturalista ember, a ma em-bere nem az erkölcsös, hanem az intelligens, nem ajellemes, hanem az opportunista, ügyeskedõ ember.Ilyen tehát korunk terméke, az istenné emelt liberális,a munkaerõ, a tömegember. A „homo faber” a sikert,a hatalmat tekinti életcéljának, és kijelenti, hogy a„vallás magánügy”, szétválasztandó az egyházat és atársadalmat.

Európa népei mintha elfelejtették volna, hogy Európá-nak a kereszténység fogalomalkotó lényege, nem mel-lékzöreje. Az európai kultúra esszenciája a vallás,ezen kellene álljon a felépítmény, amely akkor is él azeurópai emberben, ha vallástalan. Ezt kell felfedeznie,

ha a jelen válságán gyõzedelmeskedni szeretne. Mertcsak a keresztény világban alapelv az emberi méltó-ság, a személyiségi jog és az erények.

Sajnos odáig erodálódott mindez, hogy az élet kultúrájahelyett már-már a halál kultúrája uralkodik el földré-szünkön. Lélekszámban is erõsen fogyunk, és ez a de-mográfiai vákuum az iszlám beáramlását segíti elõ,mert a migrációnak nemcsak oka, de célja is van.

Ezt világosan látnia kell minden kereszténynek, és azt istudnia kell, hogy ezen félelmetes probléma megoldá-sának módja – többek között – az egyház visszahelye-

zése a kontinens szellemi életének középpontjába, aszellemi és világnézeti bomlás után. Egy új világot kellfelépíteni, ahol minden keresztény legyen értékbefo-gadó, értékalkotó és értékközvetítõ, de a valódi – ésnem az anyagi – értékek világában.

XIII. Leó pápa száz évvel ezelõtt, magánkápolnájában lá-tomásban részesült, az Úr Jézus közölte vele, hogy azelkövetkezõ XX. század a sátán százada lesz. A gonoszlélek az egész világon uralkodni akar, különösen Eu-rópa fölött. Reméljük, nagy változás elõtt áll a világ, ami világunk, és elérkezik az áhított újra-evangelizáció,amit VI. Pál és Szent II. János Pál pápa is sürgetett. Ezegyben véget vet annak a hatalmas próbatételnek,amit földrészünk elszenvedett, mert az Úr a próbaté-telben hûségeseknek adja kegyelmét.

A keresztény kultúrájú Európa meg kell védje magát;meg kell újulnia, benne egy újra-evangelizált Magyar-országgal, ahol önmagunkat múljuk felül, példát mu-tatva nyugatabbra élõ testvéreinknek.

Küldetésünk van, és nagy Erõ áll mögöttünk.

K o n t r a J e n õ

t û z l é p c s õ

Az emberfenség

E U R Ó P A É S A K E R E S Z T É N Y S É G

Cikkünk szerzõje okleve-

les gépészmérnök, a

Mûegyetem tanszék-

vezetõje. Kutatási te-

rülete a hévízhasznosítás.

Gyerekkora óta szentim-

rés, egy ideig a templom

mûszaki ügyeinek gon-

dozója. Feleségével egy

kis Mécs közösség tagja.

Szívügye a csikszeredai

kapcsolat, az ottani test-

vér egyházközségünk és

a Makovecz építette

templom sorsa.

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 6

7L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

November 19-én Avignonban kerül sor a GyermekJézusról nevezett Marie-Eugene (Mária-Jenõ)atya, Henri Grialou boldoggá avatására. Magyar-

országon kevéssé ismert boldogot köszönthetünk amennyei közösségben, bár a Szent Imre Plébániárólnéhányan közelebbrõl találkozhattunk az õ lelkiségé-vel Franciaországban, az általa alapított pápai jogú,világi, Életadó Boldogasszony Intézetben (InstitutNotre Dame de Vie). A 90-es évek elején egy egész au-tóbusznyi hitoktató kapott meghívást Venasque-ba,ahol kis gyermekeknek szóló, alapozó hitoktatásimódszereket, lelkiséget tanulhattunk.

A boldogok és szentek már nemcsak a test kötelékeitõlszabadon élhetnek a szeretet országában, de a köz-igazgatási határok sem számítanak, az egyház kincseközös, a szentek és boldogok nemzetiségtõl függetle-nül állhatnak közel hozzánk, lehetnek a barátaink. Eh-hez meg kell ismerni õket, és amikor egyik-másikszent sorsánál megdobban a szívünk, mert valami kö-zösséget érzünk vele, akkor máris egy barátunk lettodaát.

Henri Grialou 1894. december 2-án született a francia-országi Aveyronban. Apja bányász, korán meghal. A család rendkívül szegény körülmények között él.Henri már egész kiskorában nagy vonzódást érez a pa-pi hivatás felé. Az I. világháborúban megtapasztalhat-ja Lisieux-i Szent Teréz oltalmának hatalmát. A hábo-rú után folytatja tanulmányait a szemináriumban,ahol környezetét meglepi nagy lelki mélységeivel. Ke-resztes Szent János írásainak olvasásakor bizonyosságtámad benne, hogy a Kármelbe szól a hivatása. Pappászentelése után, 1922 februárjában, azonnal belép arendbe és a Gyermek Jézusról nevezett Mária-Jenõnevet veszi fel.

A Kármel prófétikus és szûzmáriás kegyelmei mélyenmegjelölik Mária-Jenõ atyát, s hamarosan el is vezetikõt küldetéséhez: kármelita, az Életadó BoldogasszonyIntézet alapítója, szenvedélyesen szolgálja az egyházatés a rendet.

Már fiatal szerzetes korában szívén viseli a kármelita lel-kiség terjesztésének ügyét. Szent Teréz örökségének

aktualitásába vetett erõs meggyõzõdése miatt mindenerejét a francia kármeliták megújulásának szenteli.Éveken keresztül, egészen haláláig, a rend legfõbb ve-zetését bízzák rá.

Egész életét arra fordítja, hogy minél szélesebb körbenvalósággá váljon a szemlélõdés és a cselekvés egysége.Ezt a tanítást teológiai fõmûvében – Látni akarom azIstent – foglalja össze, e mû szerzõjét a nagy lelki taní-tók sorába emeli, egyben személyes tanúságtétel aszemlélõdésrõl és az apostolságról. A lélek lendületévelcímû kötete magyarul is olvasható a l'Harmattan Ki-adó gondozásában.

Isten arra hívja õt, hogy kegyelmeit sok léleknek átadja,megalapítja az Életadó Boldogasszony Intézetet(Notre Dame de Vie), tagjai laikusok és papok, akik azélõ Istenrõl tesznek tanúságot a mai idõk emberének.Az a vágy vezeti, hogy minden keresztény számára avilág sûrûjében, a hétköznapi életben nyissa meg aszemlélõdés és az életszentség útját.

Marie-Eugene atya egész életét meghatározta a Szentlé-lek és Szûz Mária magával ragadó ereje. Bensõségesszeretetben élt a Szûzanyával. Szeretete hûségének ju-talmaként Szûz Mária 1967. március 27-én, húsvéthétfõjén jött el érte, azon a napon, amikor 10 évvelkorábban õ maga alapította Mária, az Élet Anyja, Hús-vét örömének ünnepét. Lisieux-i Szent Teréz a kegyel-mek rózsaesõjét kéri számunkra, a gyermek Jézusrólnevezett Marie-Eugene atya a Szentlelket kéri nekünk.Forduljunk hozzá gyermeki bizalommal!

„Mit számítanak a természetes adottságok! A nagy gaz-dagság az, ha engedjük, hogy megragadjon a Szentlélekés átalakítson.”

C s i l l a g É v a

l é p c s õ h á z

A lélek lendületével

B O L D O G G Á A V A T Á S A V I G N O N B A N

Írásunk szerzõje hatgyer-

mekes édesanya, az

óvodás korosztály hitok-

tatója a Szentimreváros-

ban, az Ida Bohatta

könyvek/könyvecskék

fordítója

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 7

8 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak

A címbe foglalt idézet a Képes Krónikában elbeszélt váciegyház alapítási legendájából való. A történet szerintSzent Lászlónak, miközben bátyja, Géza herceg olda-lán csatára készül Vác mellett, látomásban angyal jele-nik meg, és Géza fejére aranykoronát helyez. Géza alátomás hallatán megfogadja, hogyha öccse látomásateljesül, vagyis király lesz, egyházat épít Szûz Máriá-nak azon a helyen. A Salamon feletti gyõzelem, majda koronázás után visszatérnek a tett színhelyére, hogyhelyet keressenek az építendõ egyháznak.

„És mikor ott állottak Vác alatt, ahol most Boldog Péterapostol egyháza van, egy szarvas jelent meg nekik,szarvai tele égõ gyertyákkal; eliramodott elõlük az er-dõ felé, és lábát azon a helyen vetette meg, ahol mosta monostor van. A vitézek rányilaztak, mire a Dunábaszökkent, és többé nem látták. Ennek láttára szólottSzent László: «Bizony, nem szarvas volt ez, hanem Is-ten angyala.» És mondotta Géza király: «Mondjad,kedves öcsém, mit jelentettek az égõ gyertyák, miket aszarvas agancsán láttunk?» Felelt Szent László: «Nemagancsok voltak azok, hanem szárnyak, nem is égõgyertyák, hanem fényes tollak, lábát pedig azért vetet-te meg ott, mivel megjelölte a helyet, hogy ott építsükfel a Boldogságos Szûz egyházát, s ne másutt!»

Az idézett legendát a szakirodalom párba állítja a csoda-szarvas mondájával, mondhatni, azt mintegy „a ke-resztény legendakészlet megszokott változatához kö-zelebb akarván hozni.” Az eredetmonda ünõje a ke-resztény legendákban már bika. Ez áll a váci egyházalapítási mondájában szereplõ csodaszarvasra is. Azeredeti latin szövegben hímnemû alak, cervus olvas-ható. Ennek megfelelõen a szarvasban bikát kell lát-nunk. Ez a tény a ma is énekelt dozmati regösének-részlet csodafiúszarvasát varázsolják lelki szemeinkelé: Ne siess, ne siess, uram, Szent István királyaz én halálomra! Én sem vagyokvadlövõ vadad, hanem én is vagyokaz Atya istentõl hozzád követ.Haj, regö rejtem, regö rejtem!Homlokomon vagyonfölkelõ fényes nap, oldalamon vagyon

árdeli szép hold, jobb vesémen vannakaz égi csillagok.Haj, regö rejtem, regö rejtem!Szarvam vagyon,ezer vagyon, szarvam hegyin vannakszázezer sövények,gyulaszlag, gyulaszlag, holtatlan alusznak,Haj, regö rejtem, regö rejtem!”

Az agancsokon világító gyertyák illetve „sövények”, a re-gösének szarvasa által hordozott égi világítótestek, aSzent László szájába adott szöveg egyes elemei („Isten

angyala”, „fényes”) világosan jelzik, hogy adott össze-függésben a csodaszarvas fényhordozó, maga is fény-szimbólum. Tárgyunk szempontjából nem közömbös,hogy a szakirodalom a szarv ezer ágabogán magátólmeggyulladó és kialvó százezer „sövény”-t, más szö-vegváltozatokban misegyertyát, szövétneket régtõlfogva a hunyorgó állócsillagokkal azonosítja.

Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a szarv, agancs már azújkõkorban egyetemesen elterjedt fényjelkép. Ezt azalább ismertetett egykorú ábrázolások egyértelmûenbizonyítják. Ahogy közeledünk a jelenhez, egyre többpéldát idézhetnénk a késõbbi korokból. Elöljáróbaníme néhány az ószövetségi Szentírásból.

Él bibliai megfelelõje, Elóhim alighanem bikaszarvaivalállítja meg a Napot. (Józs 10,13) A bikaszarv az ókorisémi kultúrában a szentség és az Istentõl való hatalomjele volt. Szarvak meredeztek az oltár sarkain, MózesIsten látásától fényszarvakat kapott, bikaszarvak jelké-pezték az uralkodó fejékén a királyi hatalmat, s csakisteni jelként értelmezhetõk az olyan szentírási meta-forák, mint az „üdvösség szarva”, latin cornu, ’szarv’,’szarukürt’).

A kérdés az, vajon miért láttatja a krónikás Szent László-val az agancsokat szárnyaknak, a gyertyákat tollak-nak? Vajon ez a kép a legendaszerzõ képzeletének aszülötte, s ha nem az, honnan ered? Ebben a tanul-mányban e kérdésekre keresem a választ. A témát acsodaszarvas három csodás tulajdonjegye szerint já-rom körül. Ez a három, mely egyben fényszimbólumis, a következõ: a (csillagokat jelképezõ) százezernyigyertya és a szarvasról sugárzó többi égitest, maga azezerágú agancs és az agancs helyén látott szárny.

Nem agancsok voltak azok...

A F É N Y H O R D O Z Ó C S O D A S Z A R V A S / 1 . R É S Z

m o z g ó l é p c s õ

Jankovics Marcell rajz-

filmrendezõ, mûvelõdés-

történész, könyvillusztrá-

tor, író, politikus, a Nem-

zeti Kulturális Alap volt

elnöke. A Gusztáv, a Ma-

gyar Népmesék és a Mon-

dák a magyar történelem-

bõl címû sorozatok és

egész estés játékfilmek –

János vitéz, Fehérlófia,

Ének a csodaszarvasról, Az

ember tragédiája – rende-

zõje, forgatókönyvírója

tervezõje. Többek között

a Jelkép-kalendárium, A fa

mitológiája, Ahol a madár

se jár, A Nap könyve, Csil-

lagok között fényességes

csillag kötetek szerzõje.

Kossuth-, Prima Primissi-

ma- és Magyar Örökség

díjas alkotó. S felhango-

lója, bevezetõje a Kallós

Zoltán Alapítvány javára

rendezett hangverse-

nyünknek.

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 8

9L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Égi világítótestek

E körbe tartoznak a gyertyák mellett a csodaszarvasokhomlokán, vagyis a szarva közt ragyogó Nap, az olda-lán lévõ Hold és a jobb veséjén lévõ csillagok is. Mivelmind a jelkép, mind a jelentés szintjén fényforrásról(gyertyáról, illetve Napról, Holdról, csillagról) esikszó, tárgyunk szempontjából ez a kép külön magyará-zatra nem szorul. Legfeljebb dicsérhetjük a metaforaalkotóját, hogy a csillagok pislákoló fényét a gyertyákpislogó lángjához hasonlította.

A regösének szarvasának homlokán a Nap világít. Ke-resztény legendákban ezen a helyen Krisztus fényesképmása ragyog. A megfeleltetés magáért beszél.Krisztus a „világ világossága” (Jn 8, 12.), Messiásként

az „igazságnak napja” (Mal 4, 2.), akivel a jámbornéphit a csodafiúszarvast azonosította. A legkorábbi-nak mondható, délkeleti (bizánci) legendaváltozatbanSzent Eusztáknak (Placidusnak) jelenik meg csoda-szarvas, homlokán fénylõ feszülettel, északnyugati(vallon) variánsában Szent Hubertusnak. A Krisztus ~Nap megfelelést nyomatékosítja egy IX. századi bizán-ci miniatúra. Ezen a szarvasagancson ugyanis nem fe-szület, hanem Krisztus glóriába (a Napot idézõ fényeskörbe) foglalt feje látható. (Az európai kultúrkörben amegszemélyesített Nap feje maga a napkorong.)

A váci egyház gyertyás agancsú vadjáról, a regölés égi-testekkel ékes csodafiúszarvasáról, a Krisztus jeléthordozó csodaállatról, amelynek képmása ma a Jäger-meister és a Hubertus nevû likõrökrõl tekint ránk,egyaránt elmondható, hogy valóságos égi jelenések, saz általuk hordozott fényjelek az égbolt csillagaival ésplanétáival azonosíthatók. Ebben a vonatkozásban amitikus és mondabeli csodaszarvasok borjainak tart-hatjuk õket.

Az égig érõ agancs

A csodaszarvas ezer ágbogú agancsa nem ennyire magá-tól értetõdõ fényszimbólum. Igaz, a gímszarvas agan-csának ágai – kis jóindulattal mondva – sugarasanágaznak szét, és ha az idézett regölésben a szövétnek

helyett álló „sövény”-t szó szerint annak értjük, amitszótár szerint jelent, akkor fényágak sûrû szövedékétkell a szarvas homlokára képzelnünk, s a hegyükönnincs is külön gyertya, maguktól világítanak.

Ennél bonyolultabb az út, mely az agancs növényszim-bolikáján át szintén a fény(jelentés) felé vezet. Az„agancs” elnevezés eredete „ág” szavunkra vezethetõvissza. Az életfák, világfák földi képviselõi között ki-tüntetett helye van a fenyõnek. Fenyõ és fény szavunkrokonsága nyilvánvaló, luc szavunk szláv közvetítéssela latin lux, ’fény’ szóból származik. Angolul a fenyõneve fir, ami a fire, ’tûz’ szóval közös gyökerû. A szó-kapcsolat oka nagyon is ésszerû. A fenyõ gyantás fájaélénkebb lánggal ég, jobban világít, mint a többi fáé.

A fa és a szarvas összetartozásának önmagában is vanfényes, azaz csillagászati magyarázata. A világfa,amelynek virágai és gyümölcsei égitestek, törzse tejtõlharmatos, a Tejutat jelképezi. A csillagokból kirakottégi szarvas ezt az égi fát vagy, ha úgy tetszik, tejfolyótkeresztezi.

De gondoljuk tovább a fajelképet. A fa levelet, virágot,gyümölcsöt hoz. Ismerünk ilyen típusú fás szarvas-ábrázolásokat is. Elsõ helyen természetesen nemMünchhausen szarvasának a homlokából kinõttmeggyfára gondolok, hanem például arra a tetoválás-ra, ami az altáji Pazyryk egyik, Kr. e. V. századi sírjá-ban mumifikálódott elõkelõ halott jobbkarján látható.

A tetovált állat mitikus lény. Sötét pofája és ugyancsaksötét, patában végzõdõ lába, világos teste, valamintpapucsos szája a rénszarvasé, furcsa fejdíszének elõreágazó részei is rénagancsra hajaznak. Ugyanakkor aszáját kampós csõrnek is nézhetjük, vagyis van madár-szerû is benne. Agancsa a legkülönösebb. A szarvpáríve a kõszáli kecske szarvának hátrahajló ívét követi,és az agancságak végén virágok nõnek. Hasonlókép-pen az állat sörényén és hosszú farka végén. (folytat-juk)

J a n k o v i c s M a r c e l l

m o z g ó l é p c s õ

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 9

1 0 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Amikor a szavak elvesztik a jelentésüket, az emberekelvesztik a szabadságukat – hagyta ránk Kung fu-ce valamikor a Krisztus elõtti 5. századból. Azt

gondolhatnók, hogy a jelenségek pontos megnevezésea társadalom mûködésének csak egy szelete, ezért ha-tása nem általános érvényû, a viselkedés mintáit, atársas közlekedés hálózatát csak kis mértékben módo-sítja. Jómagam is ezt hittem még néhány esztendõvelezelõtt. Tévedtem.

Az intim betét

Folyó év elsõ felében a budapesti Közép-Európai Egye-tem (CEU) elõcsarnokában menstruációmûvészeti kiál-lítást rendeztek. E kifejezés önmagában megérne 25botütést, de haladjunk békésen tovább: az installáció

a nõk havi ciklusát emberi jognak nevezte, a kereske-delemben kapható intim betét csomagolásán olvasha-tó megnevezést – nõi higiéniai termék – pedig kire-kesztõnek, hiszen nemcsak õk, hanem a transznemûekis menstruálnak. Egyáltalán, e tárlat ismertetõje sze-rint az asszony-édesanya-lány-hölgy kifejezések nemgender-barát szavak, e helyett a helyes meghatározása menstruátor kellene legyen. Ez egy kritériumnak va-lóban megfelel: annyira visszataszító, hogy a gyen-gébb és gyengédebb nem saruszíjáig sem ér fel.

Nem gondolnám, hogy a szabadságjogok feltétlen el-sõbbsége, az úgynevezett politikai korrektség kímélet-len érvényesítése, és az egyén vágyainak szélsõségeskiteljesítése megközelítette volna zenitjét. Még lehetennél lejjebb. De az eddig elért mérték már elegendõahhoz, hogy érdemes legyen feltenni a kérdést: ho-gyan lehetne megvédeni a jóléti államokat önmaguk-tól?

Veszélyeztetett közösségek

Bármelyik sarokba nézek, az az ösvény, amelyet liberálisdemokráciának hívunk, fel kívánja számolni a közös-séget, az érzelmeket lehorgonyzó összetartozás min-den sejtjét, legyen ez családi, hitbéli, nemzeti, el akar-

ja venni szavainkat vagy jelentésüket, amelyekkel vilá-gosan közölhetnénk, amit gondolunk és leírhatnánk,ahová tartozunk, valamint meg kívánja határozni avalóságot, azt, amelyet õ valóságnak ismer el, és ebbena háborúban kétélû szablyaként használja a fogalmakmegbolondítását. A fogalmazás elfedi a stratégiát, ka-muflázs a valós cél elé.

Az azonos nemûek házasságáért való párbaj nem az azo-nos nemûek házasságáról szól – ál arc ez csak – ha-nem a nõ-férfi kapcsolat meggyengítésérõl, a házas-ság-hûség devalválásáról, az õrzõ-védõ családi hálómegszaggatásáról. A megvalósítás ravasz és konok lé-pések egymásutánja: a jelképet a jelentésétõl kellmegfosztani, elvonni belõle az érzelmi egyedülállósá-got, semlegesíteni az értéket az élvezetek sokkal egy-

szerûbb formáival. Ahogy a ház is megrongálható bal-tával, de sokkal célravezetõbb, ha a szerkezetet tá-madják meg. Ez belépõ a szeretetközösség és a nem-zetszeretet tartalmának törlése felé is; ami kicsibenromboló, az nagyban is az lesz. Mint gördülõ köveksodorják egymást a mélység felé.

Ennek ellentmondva, épületünk tégláinak tartóelemeéppen a család, ha ennek kötõanyaga idõtálló, akkor atagjai köré kanyarodó koncentrikus vonalak mintaal-kotó képessége is sûrû szövetû lesz. A hozzánk tarto-zók, a rokonok, a kereszt- és bérmaszülõk, barátok,kör- és sporttársak, ismerõsök – egy tökéletes, körkö-rös védelem. Reményeink szerint ez a sokaság a nem-zet. Amelyben az új élet ajándék, a Gondviselés tervé-nek része. Nemcsak gond és viselés, hanem egy újabbkarika középpontja.

Párhuzamos társadalom

A fagylalt sajnos visszanyalt, mert azon generációk he-lyett, amelyek a jóléti államokban nem születtek meg,most a bevándorlók töltik ki a teret, akik mindenszempontból a valódi másságot képviselik. Párhuza-mos társadalmaikban, patriarchális családélményük-kel, a politikát és a vallást szigorú egységben kezelõ

A menstruátor

H O G Y A N L E H E T N E M E G V É D E N I A J Ó L É T I Á L L A M O K A T Ö N M A G U K T Ó L ?

m o z g ó l é p c s õ

Csányi Tamás 1979-ben

csatlakozott a templom

muzsikus közösségéhez.

Karnagy, kántor. Szív-

ügye a szép régi egyházi

ének gondozása.

Felesége pedagógus,

három lányukkal

a Szentimreváros lakói.

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 10

1 1L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

hitvallásukkal bevetik az õslakosok által parlagon ha-gyott földet. És ha elérik a kritikus tömeget – ez néholnéhány esztendõnek látszik már csak – akkor végetvetnek a melegbüszkeségnek, a forrónadrágnak smindennek, ami a korlátlanságot jelképezi. Részbenhelyesen, mert a cselekvés parttalan szabadsága visz-szaélés a teremtés mûvével: a természet, az ásványianyagok, a tiszta levegõ, az ivóvíz, a mindennapi ke-nyér áldásának megrontása. Az övön kicsit felüli és ki-csit aluli élvezetek nyers luxusát nem birtokolhatjákcsak azok, akik szerencsés mezõbe születtek.

Mert határtalan szabadság nem létezik – ha egy közleke-dési csomópontban a jelzõlámpák felmondják a szol-gálatot, ez rögtön kiderül – de ígérete ördögi felbujtó.

A gyenge nemzeti identitás – gyengeségébõl következõ-en – nem képes arra, hogy beolvasszon olyanokat,akik a védtelen határokon keresztül ezt elfoglalják. Er-re csak az a halmaz alkalmas, amelyik közösségként kí-vánja meghatározni önmagát, amelyik vezetni tud,amelyik világossá teszi, hogy õ az alfahím. A párhuza-mos társadalom nem párhuzamos egy pillanatig sem,az elsõ lépéstõl kezdve széttart, szükségszerûen tágulókonfliktusforrás, no-go zóna. Miért adná fel identitá-sát az a bevándorló, aki ezt a génjeiben hozta magá-val, és láthatóan nem kap érte cserében semmit.

Az értéksemleges érték semleges

Az egykor kereszt(y)én(y) Európa térlátás nélküli veze-tõi nemcsak a közösségi erõvonalak erõs hálóját nemismerik fel, hanem – pontos megnevezés helyett –még az esetleírást is elkerülik. Senki által meg nemválasztott jogvédõk, úgynevezett civilek, az õket tá-mogató értelmiségiek, a kényszerfundamentalisták,akik érdekbõl vagy vízió nélkül, de ellentmondástnem tûrõen deklarálják, hogy a modern társadalomszövetében minden ember egyenlõ. Nincs jó és rossz,ebbõl következõen nincsenek értékek sem, kivéve azegyén feltétlen szabadságát. Ez már kimondásakor el-szürkül, mert ami mindenkinek jár, az azonnal elve-szíti kiválóságát. Bármilyen ítéletet mondani egyenlõazzal, hogy valakit megbántunk a tömegben és ez sér-tõ az egyedre nézve. A tolerancia megkoronázása ez-zel beavatkozik a természet rendjébe és hiszi is, hogyerre jogot formálhat. Sajnos azonban a politikailagkorrekt szavak nem változtatják meg a molekulákat:képességeink, bõrünk színe, személyi számunk, anyagikörülményeink, társadalmi esélyeink különbözõek, eb-bõl – kevés kivétellel – következik, hogy milyen ma-gasra jutunk vagy milyen mélyen maradunk, milyenelõítéleteink következtében milyen cselekvéssort tar-tunk elõnyösnek. Az oroszlán el fogja ejteni a gazellát,kérdéses csak az lehet, hogy melyik oroszlán, melyikgazellát. De a mozgás egyirányú. Ha a normálist és azabnormálist azonos mércével mérjük, akkor mi kü-lönbség marad a kettõ között?

Az Egyesült Államokban törvény tiltja, hogy kapcsolat-felvétel esetén a leendõ munkaadó rákérdezhessen aszínes bõrû jelentkezõ esetleg büntetett elõéletére. Ez-zel gondolták segíteni egy meghatározó és meghatáro-zott társadalmi csoport megkülönböztetésének tisz-tulását, munkához jutását. Az eredmény borítékolhatóvolt, csak senki nem merte kimondani: a vállalkozások– elhárítva a kockázatot – egyáltalán nem vettek felszínes bõrû jelenkezõt. Így sem a kecskét, sem a ká-posztát nem láthatták, de mindkettõ megmaradt. Íme,a politikai korrektség teljes kudarca.

Az álliberális demokrácia

Állíthatjuk-e, hogy a társadalmi berendezkedés alapve-tõen különbözõ az önkényuralmi és a népuralmi rend-szerekben? Szeretnénk ezt állítani. Különbség látszik afelszínen, de azonosság a mélyben. Az elnyomó rezsi-mek nem titkolják durva arcukat, nem próbálják fino-mítani az erõvonalakat, mert a jól látható megfélemlí-tés, és az erõszak állandó lebegtetése adja a mecha-nizmus erejét. A piacgazdaság ennél sokkal elegán-sabb a látótérben, szavaiban válogatott, perfekt mó-don újbeszél, cselekedeteiben kifinomult. Meghagyja anemzetállami kereteket, fékekrõl és ellensúlyokról, ahatalmi ágak szétválasztásáról rendez konferenciákat,s világnézeti semlegességrõl, üvegzsebrõl, szabad ver-senyrõl. Ami neki szabad. Megteheti, hogy a látszatotmegõrzi, mert a nagytõke valós mozgását, a profit iga-zi útját már a társadalmi rendszerek felett bonyolítja.

A világot átszövõ óriásvállalatok negyven százaléka kö-rülbelül 140 társaság ellenõrzése alatt mûködik, ezektúlnyomó részben a pénzpiac szereplõi, amelynek irá-nyítói jogát körülbelül 300 család bírja. Roppant mé-retû vagyont testesítenek meg, sokkal többet, mintszámos ország teljes nemzeti összterméke. A partitú-rát õk tartják kézben – mások csak a szólamokat látják– mindentõl és mindenkitõl függetlenek, senki nemválasztja, senki nem ellenõrzi, senki nem számoltatjael õket. Õk minden demokratikus folyamat fehér folt-jai. Viszont országokat dönthetnek be, nemzeti valutá-kat állíthatnak a partvonalra, rendelkeznek a megta-karítások és a nyugdíjalapok felett, hitelminõsítõ in-tézményeik révén a befektetések irányát is megszab-hatják. Valamint kijelölhetik a háborús övezeteket.

Miképp lehetséges, hogy az Egyesült Államok jegybank-ja, a FED, magántulajdon? Lehet-e népfelségrõl be-szélnünk, ha az egész világgazdaságra fényt vagy ár-nyékot vetõ intézmény elsõdleges célja a részvényesekelégedett mosolya? Lehet-e demokratikus választásegy olyan országban, ahol egy elnökjelölt kampánya –hivatalosan – körülbelül 1,5 milliárd dollár? Ez a szépsumma nem adomány – bár annak hívják – hanem be-fektetés, amit a gyõztes kamatostul fizet majd visszaaz elnöki székben, hibátlan mosolyú, tökéletes fogsor-ral.

m o z g ó l é p c s õ

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 11

1 2 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

A piacot nem érdekli a politikai berendezkedés – ahol apáncélszekrényt õrzik, ott õrzik a demokráciát is.Ugyanavval a zárkombinációval, paravánként a komp-rádor vágyak elõtt. És aki a légteret birtokolja, miértkorlátozná önmagát a repülésben?

Made in Germany

Megoldjuk – ismételte hosszú ideig mosolyogva a németkancellár. És volt ebben az önsorsrontó gesztusban va-lami tiszteletre méltó. Az adatok azonban mást mutat-nak a vízvonal felett és alatt.

A szíriai háború közepén Németország 1,2 milliárd dol-lár értékben szállított nehézfegyvereket Szaud-Arábiá-ba, természetesen megszegve azt a szabályt, amelytiltja az elnyomó rezsimek számára való exportot.2013-ban Katar 1,8 milliárd, majd 817 millió euró ér-tékben kapott tüzérségi arzenált. Afrikában és a Kö-zel-Keleten 1,4 milliárd, majd 2015-ben 1,7 milliárdeuró a számsor vége. Ez az impozáns mennyiségûgyilkológép kémcsövek hálózatán folyt és folyik le atérség lövészárkaiba, lett és lesz tölténytára az Iszlámállam, a síita-szunnita-vahabita-szalafita etc. ellentétfanatikusainak, a törzsi összecsapások vagy egyszerû-en csak a területfoglalás szándékának, menekültek ésmigránsok százezreit indítva el példának okáért Né-metország felé. Megoldották – az anyag nem veszettel, csak átalakult, Európa erõs asszonyát pedig megta-lálta a mondás: arról a közszereplõrõl, aki egy problé-ma okozójaként a probléma megoldója is akar lenni,általában ki szokott derülni, hogy õ maga a probléma.

Az írástudók árulása

Huszonöt év a politika fejlõdését tekintve nem hosszúidõ – az én generációmat azonban telibe találta, ezértkülönös érdeklõdéssel készítettem pillanatfelvételeket.A rendszerváltás sietsége talán azon folyamatokat isfelgyorsította, amelyek a régebbi demokráciákban jó-val hosszabb szakaszt foglaltak el. Közeledve a jelenkorhoz, feltûnt, hogy az értelmiség, amelynek dolga,hogy dallamot és ritmust adjon a politika szereplõi-nek, a kezdeti idõkben még azonos volt önmagával –néhai Antall József mindkét szerepben támadhatatlantartással bírt – az utóbbi évtizedben viszont útjaikmintha elváltak volna; az úgynevezett liberális gon-dolkodók eltolták maguktól a valóságot, hogy az egye-dül üdvözítõ dogmát elefántcsonttornyukból perme-tezzék a szomjas földre. A döntésekbõl részt kérnek,de a következményeket elutasítják. Amennyiben a poli-tikai osztály nem a ráció eme felkentje szerint cselek-szik, hanem megpróbálja teljesíteni azt, amit megvá-lasztása esetére ígért, akkor cselekedete populista.Elõször. Majd nacionalista. Majd autokratikus. Majddiktatórikus. Majd fasiszta. A neoliberális értelmisé-get, a töprengõ filozófust, a krisztofóbot, a felsõbb-rendût nem zavarja a valóság, mert az erre adott vá-

lasz az õ szemében lényegtelen. Õ át kívánja kísérni avilágtalant a zebrán, és át is fogja, minden áron.

Ezért maradt az olyan elvont és személytelen részecskékhitelhiányos védelmezõje, mint például a fékek és el-lensúlyok, a nagytõke, a szabadságjogok, a piac. Mi-közben a polgári oldal – számos hiba, lépték- és mér-tékvesztés, tévedés, ízléstelenség, sõt otrombaság kí-séretében – fülét az emberek szájához illesztette. Éskimondta a kimondhatatlant. Feltépte az álliberális ésilliberális demokrácia közötti rést. Felismerte az össze-tartozásban lévõ hatalmas energiát. A nemzet ügyévétette az önrendelkezést és a határvédelmet. Rájött,hogy egy európabajnokság minden résztvevõje a sajátzászlajának szurkol, a saját színeit festi az arcára. Azeurópai egyesült államoknak – szívbéli kötõanyag híján– ebben soha nem lesz része.

Adáshiba

A liberalizmus számára megdönthetetlen emberi jogoktarthatatlansága az általuk elszántan és mereven me-nekülteknek nevezett vándorok által lett és lesz nyil-vánvaló. Olyan – vallási, társadalmi és politikai – kö-zösség életrendjét kéne elfogadniuk, amely egy kicsitsem illeszthetõ össze az eddig radikálisan védett nor-máikkal. A muszlimok sokasága maga a felmagasztalt,nagybetûs másság a javából. Elfogadjuk-e, hogy egynõ testét és arcát ruha illetve kendõ takarja? Az úszó-medencében is? Viselhet-e olyan jelképeket, amely azértéksemleges, sõt ateista állam szerint a hit látványoskifejezése? Bánhat-e az igazhitû férj úgy a feleségével,ahogy azt elõdeitõl tanulta? És feleségeivel? Élhet-e asaját jogrendje szerint? Imádkozhat-e Mekka felé for-dulva, ott és akkor, ahol e szükség éri? A jogvédõketfekvõrendõrök tömege várja ezen az ösvényen. És eznagyságrendjében más minõségû kihívás, mint annakavizálása, hogy a magát nõnek érzõ, szakállas férfi pi-silhet-e az általa választott vécében.

Máté evangéliuma

Meg lehet-e védeni a jóléti államokat önmaguktól? A vá-laszt az alapító Robert Schuman megmondta már: eza föld vagy keresztény marad vagy elvész. Tárgyszerûképlet. Másrészt viszont, Máté evangéliuma szerint:azt is mondom nektek, ha ketten közületek valamibenegyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyeiAtyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyûl-nek a nevemben, ott vagyok közöttük. Elkeseredésrenincs tehát ok. Emeljük föl szívünket. Ez méltó maradés igazságos.

C s á n y i T a m á s k a r n a g y

m o z g ó l é p c s õ

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 12

1 3L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Keresem, de nem találom. Felforgattam mindent,és nincs meg. Kereslek, de nem talállak. Vállonragadtam megannyi idegent, de sosem te voltál

az. Hogy is hihettem, hogy az éppen te vagy… Kere-sem, de nem találom, hol vannak azok a szavak, amikmajd mindent rendbe hoznak. Hol van az az i, amely-nek pontja hiányzik, és így végre a törött egész lesz, alelkem meg a helyén, megint az enyém.

Kereslek, de nem talállak régen még ép szívem. Elvettektõlem, én rohantam utánad, de a maszkos gonoszte-võk befogták a szádat, és én nem hallottam idõben se-gítségért rimánkodó hívásod. Elkapott az a transz, amifolyton kerülget, mikor valakinek a láttomon mosolyrahúzódik a szája, köszön nekem, és átölel, aztán el semenged, míg mellkasomon ûr nem tátog. Elloptak, énéppen hogy ép szívem. Enyém vagy szív, de nem vagymár egészen. Elsõ és sokadik szerelem, ami hozzámtartozott, visszakövetelem. Nem csak a túlméretezettpulóverem, hanem mindenem, a szívem és a lelkem.

Keresem, de nem találom régi õszinte imámat. Mindenkitéged keres, Istenem. De sosem nézünk oda, aholvagy, magunk mellé. Megyek vakon elõre, azt hiszem,hogy feléd, de nem is értem sem egészét, sem felét an-nak, ami Te vagy. Mikor hatalmasságod felismerve sí-rok, szereteted átkarol, miközben énekelem: „Hogyanne dicsérjelek, Uram Jézus” kétezer fiatal francia mel-lett. Követelek, toporzékolok azért, ami már rég azenyém. Minden az enyém. Atyám, te vagy a minden.

Kereslek, de nem talállak, már elcsordult pataknyi köny-nyem. Megindultál arcom hegyoldalán, és nem vártálmeg engem, ki itattalak volna… hiszen nem volt más,ki letöröljön. Körbe ölel a magány, miután magamrahagynak nyakig a bajban. „Nem érek rá”, „dolgozom”,„tanulnom kell”, „most sok a dolgom”. Mindenkinekfontosabb valami vagy valaki más, csak én nem, én so-sem. De az én fájdalmam nem tud várni, most szaka-dok szét, most hullok millió darabra. Persze utálommagam, mert mindig minden csak „én”-rólam szól.Sosem fontosabb nekem más, mint önmagam, mertnekem fáj. És mégis. Nem értek rám… De engem mostkínoz valami, és a nekem sokat számítóknak fogyaté-kos a szeretetnyelve.

Keresem, de nem találom a gondtalan gyerekkort már.Szürke hétköznapok, gorombasággal tûzdelt, jelenték-telen órái. Hol marad a lávaként hömpölygõ nappali

padlója? Padlót fogunk mind, de miért nem ég már ahátunk? Merre van már a végig gördeszkázott lakás, aátszûrõdõ zongoraszó és a borostás arc az enyémen, areggeli puszikat osztó bajszos édesapám. A visító han-gok, hogy „jaj, ne csiklandozz!”, rúgkapáló vézna, hir-telen nõtt kezek és lábak, megbántott könnyek áztattafelhorzsolt térdek, amelyre édesanyáink gyógyító csó-kot leheltek.

Kereslek, de nem talállak, régen még mások által fogott,sebhelytelen kezem. Nézem a most fehéren csíkozotttenyerem. Minden vágás egy emlék, ami feledhetetlenés gyógyíthatatlan, amit az elgáncsolt lépések eséseszakított fel. Most nem tartja senki a sajátjában a ke-zem. El is botlasz, ostoba láb. Kereslek, és megtalál-lak, mélyrõl vérzõ sebem… kötszer nincs, csak só a sé-rülésre. Íme a szenvedõ alany, az önmarcangolás pri-madonnája.

Keresem, de nem találom, a másik felem. A magány ülmost az õ helyén, hiába vesz körbe annyi, de annyiszeretõ fél felem.

Kereslek, de nem talállak, megelégedés. Takarodj márvágy, ne légy ördög vállamon. Telhetetlen, sörhasú fé-reg, tûnj már el vagy én tûntetlek el, de végleg!

Keresem és megtalálom… újfent kõ szívem. Keresem, demegtalálom? Ki újra életre kelt…

Keresünk, de nem találunk, mindannyian halandók. Ke-ressük, hogy miként kéne látni, szemek és vezetõ nél-kül. Mindannyian süketen poroszkálunk a lábunk alólkirántott talajon, észre sem vesszük, hogy elestünk,egyhelyben toporgok arccal az aszfalton.

Keresnék, de mit találjak? Menjek tovább az úton, aminem vezet sehová, de mögöttem meg lezárták?

Hagyjuk az ösvényt! Keresek új utat, reméljük, nem fe-neketlen kutat, de bevállalom, megindulok. Lesz, amilesz, ennél rosszabb, ó, már nem lesz.

Keresem, de nem találom a következõ indokot, hogy mi-ért írom már ezt az újfent depresszív maszlagot… Le-gyen, ami lenni akar, kõbõl vagyok… nekem mindegy.

Kereslek, és hiszem, egy nap megtalállak Mindenható.Míg vak vagyok, kérlek, fogd kezem, és, ha készen ál-lok, oldd fel kõszívem! Legyen, ahogy Te akarod, mostés mindenkor, amen.

K ö c s k y B o g l á r k a

c s i g a l é p c s õ

Keresni, és nem találni?N O V E L L A

A szerzõ 20 éves, szülei

harmadik és egyben leg-

kisebb gyermekeként

nõtt fel Pécsett. Édesany-

ja hitoktató, teológus,

édesapja orgonamûvész.

A Károli Gáspár Reformá-

tus Egyetem Néderlan-

disztika Szakos hallgató-

ja, plébániánk NyíL kö-

zösségének tagja. Futás,

úszás, harcmûvészet, ze-

ne, fotográfia, nyelvtanu-

lás – ezek szabadidejé-

nek legkedvesebb fel-

használói.

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 13

1 4 L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

Templomunk búcsúján évrõl-évre elmélkedünkSzent Imre élete példáján. A képzõmûvészet meg-lehetõsen mostohán bánt ezzel a derék fiatalem-

berrel, mert a róla készült képek és szobrok nagyobb-részt egy lányos arcú, álmodozó fiút ábrázolnak, kezé-ben a liliommal. Hiába, a mûvészek számára az, akinem merül el a test örömeiben, csak egy álmatag,erõtlen gyerekes személyiség lehet.

Ezzel szemben azok, akik jobban ismerik a történelmet,tudják, hogy Szent István fia és örököse, a „ruszok pa-rancsnoka” keménykötésû legény volt, akinek hírnevétbátor haditettek és a német csapatok felett aratott fé-nyes diadal öregbítették. Halála is errõl tanúskodik: avadkanvadászaton bekövetkezett baleset is arra utal,hogy bizony egy igazi férfiról van szó, egy kemény ka-tonaemberrõl, aki szabad idejében vadászattal tartjakarban harci képességeit, és megtiszteli a vadat azzal,hogy lándzsával üldözi, és közvetlen közelrõl adjameg neki a kegyelemdöfést.

De miért is csodálkozunk ezen? Az, aki gyermekkorátólkezdve meg tudta tartani a tisztaságát az udvarban, atáborban és szerte az országban õt környékezõ szám-talan kísértés között (a herceg nyilván jó „skalp” lehe-tett volna bármely lánynak, meg ki is mert volna el-lenkezni a király fiával?), aligha lehetett gyenge aka-ratú. Ráadásul mindezt nem verte nagydobra, nem

kérkedett vele, hanem titokként megtartotta magá-nak: a környezete csak annyit vett észre rajta, hogysokat imádkozik. Persze, hiszen az imádságból merí-tett erõt ehhez…

A mai korszellem azt hirdeti, hogy engedj meg mindentmagadnak, és akkor tiéd a világ. A régiek azonbantudták, hogy ez nem így van. Nagyapám gyakran em-legette a háború elõtti szolgálati szabályzat elsõ §-át:

„Nem tud parancsolni, aki nem tanult meg engedel-meskedni.” Aki magának nem tud parancsolni, hogyanakar mások felett hatalmat gyakorolni? Hogyan akaraz szabadon élni, aki saját szeszélyei, hangulatai, hir-telen feltámadó, heves belsõ késztetései rabszolgája?

Nem kell lerombolni a város falait ahhoz, hogy az ellen-ség kezére kerüljön, elég, ha a városkapuk nyitva ma-radnak. A szabad akaratunk sáncait az Ellenség semtudja lerombolni, mert azt Isten teremtõ akarata védi.De szeszélyeink, hangulataink, heves belsõ késztetése-ink és mindenekelõtt képzeletünk kapuján keresztül –ha nem õrizzük éberen õket – bárki be tud nyomulni aszívünkbe, és hatalmába tudja keríteni cselekedetein-ket. Ha szabadon akarunk élni, meg kell tanulnunk el-lenõrzés alatt tartani szívünk minden kapuját, hogyott csak az járhasson ki és be, aki Isten pecsétjét hord-ja magán, hiszen lelkünk erõdjét ugyan mi õrizzük, deaz mindenestül Istené, és felelõsök vagyunk azért,hogy birtokában megtartsuk.

De ha az Úr félelme õrzi a kaput, az ellenségnek nincshelye a betörésre…

S a r t o g r i l u

l é p c s õ f o k

Keménykötésû legény

N E M T U D P A R A N C S O L N I , A K I N E M T A N U L T M E G E N G E D E L M E S K E D N I

Mint a lerombolt város, amelynek nincsen fala,olyan a férfi önuralom nélkül.(Péld 25,28)

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 14

1 5L É P C S Õ / 2 0 1 6 / B ú c s ú

l é p c s õ

egy -vel többet

Kedves Testvérek, plébániánk két kiadványával találkozhatnak rendszeresen – mindkettõ a tájékoztatást szolgálja a ma-

ga szerepe szerint. A Hírlap/Közösségre fel! a híreket szállítja, a Lépcsõ folyóirat pedig színvonalas olvasnivalót szeretne közreadni,

egyre alakítva, tágítva azt a szellemi mûhelyt, amelynek meghatározói a Szent Imréhez kötõdõ hívek. Fentiek okán a Plébánia elvi

döntése talán helyes: nem csak a Hírlap, hanem az igényes nyomdatechnikával készülõ Lépcsõ is ingyenesen áll a Testvérek ren-

delkezésére, hiszen minden, amink van, Önök által a miénk. Lábunkat megpróbáljuk minden résben megvetni, így idõ-

rõl-idõre támogatást szerezni a lap nyomtatásához; e számunkat például kerületünk Önkormányzata segíti. Ennek ellenére, ami az anyagi

forrásokat illeti, nincs módunk hátradõlni. Jólesik számos Olvasó azon figyelme, készsége, amelyet a Lépcsõ legutóbbi megújulása óta ta-

pasztalunk, ezért – évente egyszer – kérjük, hogy legyen e lap „részvényese” azon régi igazság kíséretével, miszerint a sok kicsi

sokra megy. Hálás köszönettel!

A csekk az egyik lehetséges mód, természetesen akinek a banki átutalás jobban kézre esik, járjon azon az úton (Szt. Imre Alapítvány,

OTP Bank Zrt. számlaszám: 11711034-20422158), illetve hozzájárulását zárt borítékban a sekrestyében vagy a plébánia irodán is szere-

tettel fogadjuk. Mindhárom esetben feltétlenül tüntessék fel, írják rá a célt: Lépcsõ.

A kereszténység évezredes mûködésének, alakulásának, értékrend-jének fenntartója, meghatározó kerete a közösség. Az imádság, agondoskodás, a szabadidõ kulturált eltöltése, hétköznapjaink ésünnepnapjaink eseményei mind e kereten belül kötnek kisebbvagy nagyobb közösségekhez, amelyeknek a templomhoz társulólegnagyobb egysége a szentmise.

Az alapítók szándéka, hogy ezen módon is hitet tegyenek a közös-ségépítés – jelen társadalmi környezetben – kiemelkedõen fontosténye mellett, és ezen szerény jelképpel ösztönözzék az egyház-község azon tagjait, akik e cél érdekében önzetlenül és hûsége-sen vállalnak szerepet. Az alapítók hangsúlyosan szeretnék jelez-ni, hogy a hûséget meghatározó feltételnek tekinti, mint olyanértéket, amely nem egy szerencsés pillanat adománya, hanemcsak hosszú esztendõk – legalább egy évtized – elkötelezettségé-vel szerezhetõ meg. Alapítók a díjat tehát minden esztendõbenazon személynek szánják, aki a Ciszterci Szent Imre Egyházköz-ség elkötelezett tagja, s e közösségben végzett tevékenysége afentiekkel párhuzamos.

A díjazás

A hívek írásban jelölhetnek és adományozók lehetnek. Az adomá-nyozó nevét a Díjazottak könyve rögzíti. A díjat az év végi hála-adás alkalmával, a szentmisén nyújtják át a díjazottnak. A pénz-forrást kizárólag adományok fedezhetik, ezzel is szorgalmazva,serkentve a közösség összefogását. Ezen összeg 100.000 Ft.

A kuratórium

A kuratóriumot 7 fõ alkotja: a mindenkori plébános, a díj alapítója,az egyházközség világi elnöke és a díjazottak. Utóbbiak kimenõrendszerben, tehát a legrégebben díjazott helyébe a friss díjazottlép, ilyen módon szolgálva a kuratórium megújulását. Mindendöntéshez 5 azonos igen szavazat szükséges. A kuratórium dön-téseit a Díjazottak könyve rögzíti.

2014. Szent Imre herceg ünnepén: az alapítók

Mindazon Testvérek, akik egyetértenek a fentiekkel és szívesen

jelölnének és/vagy lennének adományozók:

• a jelölt nevét, valamint saját nevüket és elérhetõségüket tegyék

zárt borítékba, és a sekrestyében vagy a plébánia irodán adják

le. A borítékra csak ennyit írjanak: Szt. Imre-díj jelölés.

• akik szívesen lennének adományozók, azok akár banki átutalás-

sal, akár csekken, akár zárt borítékban megtehetik ezt a sekres-

tyében vagy a plébánia irodán. Minden esetben jelezzék nevü-

ket, elérhetõségüket, valamint a célt: Szt. Imre-díj adomány. OTP

Bank Zrt. számlaszám: 11711034-20422158

Köszönjük szíves figyelmüket!

Az Árpádházi Szent Imre herceg-díjrólfogadják szeretettel tájékoztatásunkat s kérésünket

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 15

l é p c s õ

képe

k : P

exel

s / F

orte

pan

1 6

Három lap a Szentimreváros irodalmi emlékezeté-bõl. A Körtér is megér egy szót: kerületünk fõte-re, az igazi városközpont. A forradalom és sza-

badságharc fontos stratégiai pontja. Jól emlékszem azegyik barikádra az akkori Szabadság mozi (késõbbBartók; ma üzletek találhatók benne) magasságábanmeg a kilõtt szovjet tankra a Himfy utca torkolatában.

Makkai Ádámé (1935) az elsõ lap, az Egyesült Államok-ban élõ kétszeres Kossuth-díjas költõ és nyelvész.

A forradalom idején édesanyjával, Ignácz Rózsával, akitûnõ írónõvel az Irinyi József utcában lakott. Egyete-mi hallgatóként megdöbbenve hallotta, hogy korrepe-táltja, egy tizennégy éves fiú, körtéri srác, súlyos sebe-sülést szerzett, és a Himnuszt énekelve halt meg a Ró-kus kórházban. Drámai rekviemben örökítette megalakját 1966-ban. Ajánlotta Ifj. Endrei Árpád, „Muki”általános iskolai tanuló emlékének. A Kegyelem címûrövid darab alcíme: rekviem egy maroknyi bolondért.Szereplõi: a hernyótalpas, a Hang, az elsõ halott, amásodik halott, a davajgitár, a fiú, a leány és az útszé-li fa. Megszólalásaik a kétségbeesést kottázó, zaklatotthangulatú kórusmûbe rendezõdnek. Muki monológjá-ból halljuk a részletet:

házmester Feri meglóbálta a benzines palackotés a fekete T 34-esen végigsiklott a lángkipattant a tetõ és a kitámolygó tatár fejeketbelevalóan learatta a golyózápor a háztetõrõlsoha mi mégjaj soha mi mégilyet igaziból nem játszottunkpedig mi vagyunk a „Körtéri Srácok”

Benedikty tanárnõtõl kissé tartottunk a gimnázium elsõosztályában, 1959 õszén sötét ruhában járt. Késõbbtudtuk meg, hogy Ernõ fia a körtéri harcokban vesz-

tette életét. Neki szentelte Mennybemenetel a Körtérencímû versét Harczy József (1938), a Franciaországbamenekült egyetemista, késõbb költõ, a párizsi MagyarMûhely egyik szerkesztõje. Apokaliptikus képet rajzolitt az olvasó elé:

Mikor az õrség a levegõbe lõtt,piros lyuk lett a szíved fölött.Meglõtt szívetek szökell a Körtérena halál rángatja vonóját az ütõéren.

Komjáthy Istvánt (1917–1963) a gimnáziumban ismer-tem meg, 1960-61-ben az irodalmi szakkört vezette,élményt jelentettek magyarázatai az irodalmi mû szü-letésérõl. Október 31-én jelentette meg Az Én Újságomcímû, fiataloknak szánt irodalmi lapját. Barikádok aKörtéren címû (álnéven jegyzett) írásában így tudósít:„Szerdán reggel, mint hirtelen támadt, titokzatos szél-fuvalom, utcáról utcára repült a hír: tankok acéltalpadübörögteti a Bartók Béla utat…A hír hallatán felpat-tantak a kapuk. A Lágymányosi úton, a Verpeléti utcá-ban kipirult arcú gyerekek, fiúk és lányok tódultak kiaz utcára.” Amint az akadályokon továbbmentek apáncélosok, új barikádot kezdtek építeni. „Reggel tízórától délután háromig dolgoztak szakadatlanul. Vég-re négy piramis állott már... Történelmet írtak a körté-ri gyerekek!”

K i s s G y . C s a b a

Jelen írás a szerzõ „Szentimrevárosi Athenas” címmel indí-tott sorozatának része, amely kerületünk irodalomtörténe-ti múltjáról készít tartalmas pillanatfelvételeket.

Felelõs kiadó: Urr Ipoly O. Cist. plébános / Szerkesztette, tervezte és készítette Csányi Tamás karnagy@szentimre.hu

Újbuda Önkormányzata és a Szent Imre Alapítvány támogatásával

h á t s ó l é p c s õ

Egy maroknyi bolondért

I N M E M O R I A M „ K Ö R T É R I S R Á C O K ”

Cikkünk szerzõje

mûvelõdéstörténész,

a Varsói Egyetem tanára,

József Attila-díjas író,

15 önálló könyve látott

napvilágot. Az egykori

József Attila (most Szent

Imre) Gimnáziumban

érettségizett 1963-ban,

szûkebb hazája a Szent-

imreváros. Szenvedélye a

csavargás az Adriától a

Balti-tengerig.

Szovjet tank foszlányai a Himfy utca-Körtér találkozásánál

lepcso 16 bucsu.qxd 1/3/2017 8:48 AM Page 16