-
1
Kézikönyvszakképzőintézményekfenntartóiszámára
Abelsőminőségirányításésaminőségkultúratámogatásátszolgálókézikönyv
Cedefop(2015)
-
2
ElőszóACEDEFOP(azEurópaiSzakképzés-fejlesztésiKözpont)ezenkiadványaazelsőolyananyag,amelynem
elsősorban a politikusoknak szól, hanem a szakképzési
szolgáltatókat veszi célba. Célja az,hogy segítse a szakképző
intézményeketminőségügyi kezdeményezéseikbenés
fejlesztéseikben.Szándékaaz,hogyfolyamatosanazintézményekjavítsákképzésikínálatukatmindasaját,mindadiákok,valamintazegésztársadalomérdekében.A
kézikönyvet azzal a szándékkal adjuk közre, hogyminőségügyi
útmutató legyen a
szakképzéstszolgáltatókszámára.AkézikönyvútmutatásaiaPDCA-ciklustveszikalapul
(plan-tervezés,do–megvalósítás, check – ellenőrzés (értékelés), act
– beavatkozás), amely
mindenminőségmenedzsment(QMS)alapja.Akézikönyvirányelvei,tanácsaiésgyakorlatipéldái20olyanalap-
és középfokú, illetve továbbképző szakképző intézménymunkái,
amelyekmind sikeres éskiforrott minőségügyi munkát végeznek. A
mellékletek 41, a CEDEFOP által az intézményekkínálatából
kiválasztott olyan eszközt tartalmaznak, amelyek a PDCA-ciklus
minden fázisát (atervezést, amegvalósítást, az értékelést, a
visszajelzést+ a változtatás korrekciós
intézkedéseit)lefedik.ACEDEFOPazEUszakképzésireferencia-központjakéntúgy
látja,hogymivelaminőségbiztosításfontos a tantervek akkreditációja
és engedélyeztetése számára, nem elég pusztán
bizonygatni,hogyazintézményfolyamatosantörekszikaminőségfejlesztésére:ezazállításcsakakkorhiteles,haazintézményhatékonybelsőminőségbiztosításiintézkedésicsomaggalisrendelkezik.Emiatteza
kiadvány a szakképző intézmények belső minőségbiztosítására
összpontosít, és annakfontosságáthangsúlyozza.A tanári kar és a
vezetőség elkötelezettsége és együttműködése minden
minőségbiztosításiintézkedés döntő tényezője. A hatékony
minőségbiztosítás energiát és időt rabló folyamat. Eztkezdettől
fogva számításba kell venni, ha minden szükséges tényezőt
biztosítani szeretnénk
aminőségkultúrafelvirágoztatásához.Aminőségrevalótörekvésdinamikusfolyamat,amelyazerőfeszítésekéseredmények,avezetésésarészvételközöttiviszonyfeszültségeiveljár.Ezekafeszültségekrészbencsökkenthetők,haaminőség-menedzsmentelőnybenrészesítiakvalitatívmódszereketakvantitatívakkalszemben,afejlesztést
a szankciókkal szemben, s ha a tantestületet minden intézkedés
előkészítésébeérdembenbevonják,ésperszeúgy,hogyaminőség-menedzsmentfigyelembevesziazintézményméreteitéscéljait.A
túlságosanbecsvágyó intézkedésekazzalakockázattal járnak,hogy túl
sokenergia-befektetésmellettbearánytalanulkevéshasznottudnakfelmutatni.A
PDCA-ciklus alapján tervezett minőségbiztosítási folyamatnak az
önértékelés a másik
fontoseleme.Ahogyanazta20esettanulmányismutatja,azönértékelésnélkülözhetetlenrészeabelsőminőségkultúrának,amelyeredményeimeghatározottfejlesztésilépésekhezvezetnek.A
minőségmenedzsment anyagi vonzatairól nem állnak rendelkezésre
empirikus adatok. ACEDEFOP elemzése azt mutatja, hogy a költségeket
zömmel a személyi költségek tették ki,miközben a diákok
elégedettségének mérésekor pozitív hatások a tanítással/tanulással
és aszolgáltatással/felszereltséggel összefüggésben jelentkeztek.
Mindamellett megállapítható, hogyaz utóbbiakat nem lehet közvetlen
összefüggésbe hozni a költségekkel. Ennek ellenére amegkérdezett
intézmények azt nyilatkozták, hogy a befektetés megtérülése
valószínűleg abbanjelentkezett, hogy a potenciális tanulók számára
az intézmény átláthatóbb és vonzóbb lett. Amásik pozitív hatást a
nagyobb belső transzparencia, a tanári kar tapasztalatainak
gazdagodásajelenti,ésaz,hogyazoktatásiésképzésiprogramokjobbanmegfelelnekadiákokésaszakképzésiszolgáltatók
igényeinek. Ráadásul a jól működő belső minőségbiztosítással
rendelkező
-
3
intézményekjobbannyitottakahálózatosodásra,azegyüttműködésreakülsőpartnerekkel,ésazeurópaikooperációkbanvalórészvételre.A
legtöbb elemzett szakképző intézmény támaszkodhatott olyan
nyilvános rendszerekre, mintamelyek a nemzeti minőségbiztosítási
keretrendszerek. Ez a támogatás magában foglalja azönértékelési
útmutatókat, az indikátorok rendszerét, a folyamatmenedzsment
eszköztárát és
atanárokésszakoktatóktovábbképzésilehetőségeit.ACEDEFOPelemzéseaztiskimutatta,hogyaminőségrőlésabelsőminőségbiztosításrólalkotottelképzelésekjelentősenkülönbözőekvoltakamegvizsgáltintézményekben.Mindenintézménynekaz
volt a célja, hogy saját elképzeléseit körvonalazza, amelyek
alapjául a helyi és regionáliskörnyezet és a belső szervezeti
struktúra szolgált. De mindezek az olyan közös kihívásra
adottválaszokatjelentették,mintazegyrekevésbéhomogéntanulóicsoportok,azegészéletenáttartótanulás
intézményesítésének megjelenése, a kimeneti célokon alapuló
korszerű tantervek és akompetencia-alapú tanítás/tanulás
irántinövekvő igény,azönszervező tanulásésmásalternatívtanulási
formák gyakori átvétele. Nőtt a tanárok és diákok mobilitása is, a
szakképzésnemzetközivévált,ésaszakképzéshelyiésnemzetköziversenytársakkaltaláltamagátszemben.Jelen
kézikönyv abban szeretne segíteni a szakképző intézményeknek, hogy
eredményesentudjanakmegfelelnimindezenkihívásoknak.
JoachimJamesCallejaIgazgató
-
4
KöszönetnyilvánításEz a kiadvány1 Tina Bertzeletou, a CEDEFOP
vezető szakértője által koordinált projekt éscsapatmunka
eredményeképpen, valamintWolfgang Schlegel, a
Szakképzési,Munkaerő-piaci
ésSzociálpolitikaiIntézet(INBAS)munkatársaáltalvezetettkonzorcium,ésakutatásértfelelősErwinSeyfried
professzor (Közgazdasági és Jogtudományi Főiskola, Berlin)munkája
eredményeképpenjött létre.Különköszönet
illetimegaztanemzetiéságazati
szakértőkbőlállócsapatot,amelyahelyszíni terepmunkát végezte: Agnès
Ammeux-nak, aki a francia esettanulmányt készítette,
ésakitSofiaReis,aportugálesettanulmánykészítőjetámogatottmunkájában;GiorgioAllulinak,akiakét
olasz esettanulmány és az autóipar, az ipari formatervezés és az
ipari szolgáltató szektoresettanulmányainak szerzője; Marian
Hulshofnak és Eef Schapmannak, akik a
hollandesettanulmánytkészítették,MariaGutknecht-Gmainernek,akiazosztrákanyagszerzője;Molnár-Stadler
Katalinnak, aki a magyar fejleményeket foglalta össze; Erwin
Seyfriednek és AnjaWachtelnek, akik az egyik francia,a két német, a
skót és észt tanulmányt, valamint ahajóépítő-iparról és a szociális
szolgáltatókról szóló tanulmányokat írták; Birgit Rasehornnak és
UlrikeWissernek, akik a belgiumi esettanulmányt gondozták, és végül
Dana Stroienek, aki a román,szlovén és finn esettanulmány szerzője.
A külső kutatócsoportoknak ezek a nagy
elismerésselfogadottmunkáijelentettékakézikönyvlegfontosabbforrását.ErwinSeyfriedkészítetteelakézikönyvelsőváltozatátMariaGutknecht-Gmeinertámogatásával,aki
az 5. fejezet elkészítéséhez, és Molnár-Stadler Katalin
segítségével, aki a 4. és 7.
fejezetmegírásáhozjárulthozzájelentősmértékben.EzenkívülElenaEybenyújtotttechnikaitámogatásta
legtöbb diagram elkészítéséhez, míg Agnès Ammeux a munka teljes
időtartama alatt azadminisztrációs munkákat segítette. Köszönet jár
Alessia De Martinonak titkársági munkájáért,valamint Evangelia
Baranak és Yvonne Noutsianak, a CEDEFOP munkatársainak
támogatósegítségükért.Mindamellett csaknem lehetetlen minden, a
bevezetőben említett vitapartner
hozzájárulásátméltányolni,akiklátogatásaikalkalmávalmegosztottáktudásukat,tapasztalataikatésötleteiketakutatócsoporttaléstámogatásukkalhozzájárultakakézikönyvsikereselkészítéséhez.
1AkutatástazINBASGmbHvégezteelaCedefopmegbízásából,azAO/ECVL/TB/InternalQualityManagemenet/010/11szolgáltatásiszerződésalapján.
-
5
TartalomjegyzékElőszó.....................................................................................................................................................2Köszönetnyilvánítás...........................................................................................................................4
Vezetőiösszefoglaló..............................................................................................................................7Minőség,minőségirányításésminőségkultúraaszakképzésben......................................................7Akézikönyvcéljaiésfelépítése.........................................................................................................7Agyakorlatitapasztalatokforrása.....................................................................................................7
1.
AszakképzésminőségügyeEurópában..........................................................................................91.1
Ajólképzettmunkaerőirántinövekvőigény...........................................................................9
2.
Minőségirányításésminőségkultúra............................................................................................132.1
Abelsőminőségirányításterületei.........................................................................................132.2
Aszakképzőintézményalapvetőminőségirányításifeladatai................................................152.3
Minőségkultúra.......................................................................................................................16
3.
Irányaminőség:aminőségciklusalkalmazása.............................................................................173.1
Ajobbminőségelérésétcélzótevékenységekmegtervezése................................................173.2
Teddmeg,ésellenőrizd,hogymitértélel.............................................................................21
3.2.1
Minőségirányításésaminőségaszakképzőintézményben...........................................213.2.2
Atanításéstanulásminőségénekfigyelemmelkísérése................................................22
3.3
Mérjeazeredményeketésazelőrehaladást..........................................................................243.3.1
Célzottadatgyűjtés..........................................................................................................243.3.2
Abelsőéskülsőérintettekvisszajelzéseinekösszegyűjtése...........................................263.3.3
Munkatársiértékelésésamunkatársakteljesítményénekmérése................................283.3.4
Önértékelésésbelsőellenőrzés......................................................................................293.3.5
Azérintettekrészvételeazönértékelésben....................................................................303.3.6
Amérésieredményekközzététele..................................................................................31
3.4
Változtatásésjavításelemzésselésstratégiával....................................................................313.4.1
Tanulás,aminőségrehatótényezőkelemzésével..........................................................323.4.2
Aváltozáselőkészítése....................................................................................................343.4.3
Fejlesztésitervkészítése.................................................................................................353.4.4
Készenállunkaváltozásra?.............................................................................................37
3.5
Atervezés2.0-ásváltozata:egységes(következetes)fejlesztésitervlétrehozása................403.5.1
Ismerjékfelerősségeiketésgyengeségeiket–lehetőségeiketésaveszélyeket............403.5.2
Benchmarking..................................................................................................................43
4.
Aminőségetbefolyásolóbelsőhorizontáliselemekaszakképzésben.........................................444.1
Aminőségirányításszervezetifelépítése................................................................................444.2
Avezetésésarészvételegyensúlya.......................................................................................464.3
Információéskommunikáció.................................................................................................474.4
Folyamatirányítás...................................................................................................................484.5
Adokumentációkezelése.......................................................................................................49
5.
Aminőségkülsőtényezői.............................................................................................................51
-
6
5.1
Együttműködésakülsőérdekeltekkel....................................................................................515.2
Aminőségamunkavilágávalvalóegyüttműködésben..........................................................515.3
Együttműködéséshálózatépítésmásoktatásiintézményekkel............................................545.4
Nemzetköziegyüttműködéséskölcsönöspartnerifelülvizsgálat(peerreview)....................555.5
Akkreditáció/külsőelismerés.................................................................................................565.6
Azágazatiminőségügyimodellekhozzáadottértéke.............................................................57
6.
Irányaminőségkultúrájánakmegteremtésefelé!.......................................................................616.1
Keressükaközpontiértékeket:aminőségkülönbözőmegközelítései...................................61
6.1.1
Középpontban:amunkavilága.......................................................................................616.1.2
Középpontban:adiákokszükségletei..............................................................................626.1.3
Középpontban:aszervezetifolyamatokhatékonyságaéseredményessége..................62
6.2
Avízióésaküldetésmeghatározásaaközösértékekalapján................................................637.
Kezdődhetaminőségügyifejlesztés(Aminőségfejlesztéstevékenységeinekel-/beindítása).....677.1
Kiindulópont:azönértékelés.................................................................................................677.2
Azönértékelésbevezetéseszakképzőintézményében..........................................................67
I.szakasz:azönértékeléstervezése............................................................................................68II.szakasz:azönértékelésvégrehajtása......................................................................................69III.szakasz:módosításésfejlesztés.............................................................................................70IV.szakasz:afolyamatosminőségfejlesztésbiztosítása..............................................................71
8.
Tennivagynemtenni?.................................................................................................................74Rövidítésekjegyzéke...........................................................................................................................75Bibliográfia...........................................................................................................................................76Végjegyzetek.......................................................................................................................................78
-
7
VezetőiösszefoglalóA Cedefop szakképző intézményeknek szánja ezt
a kézikönyvet támogatásként belsőminőségirányítási rendszerük
bevezetéséhez, szolgáltatásaik minőségének fejlesztéséhez
ésjavításához; azoknak az intézményeknek, akik a jelen és jövő
kihívásaira minőségkultúrakialakításávaligyekeznekválaszolni.
Minőség,minőségirányításésminőségkultúraaszakképzésbenA minőség
fogalmára számtalan meghatározás ismeretes. Ebben a kézikönyvben
J.M
Juranamegközelítésétvettükalapul,akiszerintaminőség„megfelelésakitűzöttcélnak”azerőforrásokoptimáliskihasználásarévén.Minthogy
a célok nagyon sokfélék lehetnek a társadalmi környezettől, az
erkölcsi értékektől, akülönböző érdekektől és az érdekelt felek
látásmódjától függően, az erőforrások
optimáliskihasználásáraissokfélemódszer,eszközéseszköztárlétezik.Igaz,
hogy a minőségirányítás (MIR) fogalmát is többféleképpen
értelmezik, azonban ameghatározások közösmagja az említett
eszköztármódszeres alkalmazása.A tevékenységek, azellenőrzés és a
folyamatos javítás koordinálása segíti a szakképző intézményt a
kitűzött célokelérésében.A fenti meghatározásból vezethetjük le a
minőségkultúra fogalmát, a szakképző
intézményekesetébenkiegészítveazemberitényezővel,vagyisazeszköztáralkalmazásáhozszükségeshumánerőforrással.
Az intézményiminőségkultúra elkötelezett egyének törekvése egy
közös értékrendkialakítására, amelyben azt is megfogalmazzák, hogy
az adott intézmény esetébenmit jelent a„célnakvalómegfelelés”.
AkézikönyvcéljaiésfelépítéseAkézikönyvelsődlegescéljaaz,hogyaminőségügybenérdekeltszakképzőintézményekszámáraolyan
módszereket és eszközöket mutasson be, amelyek a minőségkultúra
kialakításábansegítségükre lehetnek. A könyvben bevált módszereket
és eszközöket mutatunk be
olyanintézményekgyakorlatából,amelyekévekótaalkalmazzákamagukáltalkidolgozottminőségügyirendszert,vagyegyelterjedtszabványosMIR-tasajátcéljaikhozigazítva.A
kézikönyv gyakorlatias szemléletben készült, felépítése egyszerű,
aminőségfejlesztési
ciklusraépülő.Kerüljükazelméletifejtegetéseket,éscsakalegszükségesebbszakkifejezésekethasználjuk.A
minőségirányítást a teljes intézmény szintjén, a tanítást és
tanulást pedig a szakmaimunkaközösségek szintjén tárgyaljuk. A
könyv kilenc fejezetre tagolódik.Minden fejezet
elejénmegfogalmazzukegyrövidbevezetőbenafejezetcélját,majdlépésenkéntdolgozzukfelazadotttémakört.
A fejezet végén megfogalmazunk néhány javaslatot, és felteszünk
néhánytovábbgondolásra alkalmas kérdést. Amellékletben egy
eszköztár-válogatás található. Köszönetérte az általunk
meglátogatott szakképző intézményeknek, akik voltak szívesek a
kézikönyvhözrendelkezésérebocsátaniamárkipróbált,ésnálukbeváltmódszereketéseszközöket.
AgyakorlatitapasztalatokforrásaMint már említettük, a könyv 13
európai országban működő szakképző intézmény
gazdagtapasztalatairatámaszkodik,melyekgyakorlatotszereztekahazaiminőségirányításikeretrendszeralkalmazásában.
A gyakorlatokat 16 esettanulmány foglalja össze. Az országok:
Belgium,Németország(2),Észtország,Franciaország(2),Olaszország(2),Magyarország,Hollandia,Ausztria,Portugália,Románia,Szlovénia,FinnországésNagy-Britannia.Ezekettovábbinégyesettanulmányegészíti
ki az ágazati minőségbiztosítási keretrendszert alkalmazó szakképző
intézmények
-
8
tapasztalatai alapján: az autóiparban (Cseh Köztársaság), a
dizájn és ipari szolgáltatás területén(Olaszország), a szociális
ágazatban (Németország) és a tengerészeti
menedzsmentben,navigációbanéshajógépészetben(Litvánia).A nemzeti és
ágazati minőségügyi keretrendszerek intenzív tanulmányozása mellett
azesettanulmányok kiegészültek a tereplátogatások tapasztalataival,
a felső vezetőkkel és aminőségügyi csoportok vezetőivel, a
tanárokkal és szakoktatókkal, a diákokkal, valamint a többikülső
érdekelt szereplővel: a minisztériumok, a vállalatok és a kamarák
képviselőivel folytatottátfogóinterjúkkal.
-
9
1. AszakképzésminőségügyeEurópábanEbben a fejezetben bemutatjuk
azokat az európai szintű törekvéseket és tevékenységeket,amelyek
célja a szakképzés minőségének javítása és egy közös európai
szakképzésiminőségbiztosítási referencia keretrendszer
kifejlesztése, a tagországok és társadalmi
partnerekegyüttműködésében.
1.1 AjólképzettmunkaerőirántinövekvőigényA gyors technológiai
fejlődés és a globális verseny minden európai országban a jól
képzettmunkaerő iránti igény növekedéséhez vezetnek. Az Európai
Unió az oktatásba való
befektetéstfontoseszköznektekintianemzetköziszintűversenyképességmegőrzése,ésatársadalmikohéziómegerősítése
érdekében. A pénzügyi ráfordítások önmagukban nem elégségesek
ahhoz, hogy aszakképzést vonzóvá, szociális szempontból befogadóvá
és versenyképessé tegyék,
kiemeltfigyelmetkellfordítaniszakképzésminőségénekkérdéséreis.2002
óta „A koppenhágai folyamat: a szakoktatás és -képzés területén
való fokozott európaiegyüttműködésért” elősegítette azt a közös
tanulást, amely a szakképzés
teljesítőképességének,minőségénekésvonzerejéneknövelésétcéloztameg,bevonvaazösszesérdekeltfelet.Afolyamatcélkitűzése
a közös szakpolitika megalapozása, és a tagállamok szakképzési
reformjainak atámogatásavolt.Jelentős előrelépést jelentett
2009-ben a közös európai szakképzési
minőségbiztosításikeretrendszer kidolgozása. A tagországok és
társadalmi partnerek Európai Bizottság általtámogatott folyamatos
együttműködése révén megszületett az ’AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
ATANÁCS AJÁNLÁSA (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés
európai minőségbiztosításireferenciakeretének létrehozásáról
(EQAVET)’ (European Parliament and Council of the EU,2009a).b
(Azajánlásmagyarnyelven:http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32009H0708(01)&from=HU)c
Az EQAVET keretrendszer a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és
beavatkozás – PDCA-Plan-Do-Check-Act – ciklusra építve egy
cselekvési-mintát nyújt a minőségbiztosítási rendszerműködtetésére
és a minőség javítására. A PDCA ciklus a szakképzésben intézményi
szinten ésrendszerszinten egyaránt alkalmazható, közös minőségi
kritériumokkal és indikatív
jellemzőkkel(lásdazAjánlásI.mellékletét),illetveaminőségmutatókkal,indikátorokkalalátámasztva(lásdazAjánlásII.mellékletét).Az
EQAVET a PDCA-elv szerint ismétlődő minőségbiztosítási eljárást
javasol az alábbitevékenységekszerint:a.
célokmegfogalmazásaésstratégiaitervezés;b. a megvalósítási
szabályok és előírások lefektetése, a kitűzött célok szerint
elért
eredményekfolyamatosmegfigyeléseésmérése;c. a minőséget és a
változások menedzselését befolyásoló tényezők elemzése az elért
eredményekszempontjából;d. az új eredményekhez igazodó
stratégiai tervezés új célkitűzésekkel, és azok mentén a
folyamatosjavításrairányulóújcikluselindítása.A minőségciklus
alapgondolatát nem nehéz megérteni, hiszen ösztönösen használjuk
amindennapiéletbenis.Ahétköznapiértelmezéshezképestakülönbségaz,hogyaPDCA-ciklustaminőségügyikeretrendszerbenmódszeresen,folyamatosanésrendszeresenkellalkalmazni.
-
10
1.ábraADeming-kör(PDCA-ciklus)
Forrás:Cedefop.
(APDCA-ciklusbemutatásátlásdmagyarul:http://eqavet.nive.hu/download.php?filename=EQAVET_A1_Landscape_Poster_Hungarian.pdf)
Azzal, hogy az EQAVET keretrendszer mindenminőségbiztosítási
modell és rendszer
alapjaként(explicitvagyimplicitmódon)aPDCA-ciklust2ésahozzákapcsolódótevékenységeketalkalmazza,a
minőségbiztosítást és a szakképzési rendszer folyamatos javítását
szisztematikus és egységesalapokra helyezi. A kézikönyv
alapgondolata az, hogy belsőminőségirányítás
ésminőségkultúrahatékonysága egy adott környezetben, egy adott
szakképző intézményben azon múlik,
hogyalkalmazzák-eaPDCA-ciklusmódszerét.AzEQAVETajánlástámogattaazEQAVET-hálózatlétrehozását3,amelyazEU,azEurópaiGazdaságiTérség
(EGT), az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a tagjelölt
országok, a társadalmipartnerek és az Európai Bizottság
együttműködési platformja a szakképzés
minőségügyikérdéseiben.ACedefopahálózattudományostanácsadójakéntaktívszerepet
játszikazoperatívbizottságbanésamunkacsoportokban.Aszakképzésminőségére,akiválóságáraésrelevanciájárairányuló
stratégia részeként a 2010-ben megjelent bruges-i közlemény (... a
szakképzés terénfolytatott megerősített európai együttműködésről)
felkérte a tagországokat arra, hogy 2015-redolgozzanak ki a
szakképző intézmények számára egy egységes, az EQAVET
rendszerrelkompatibilis, nemzeti minőségbiztosítási keretrendszert
(Európa Tanács és Európai
Bizottság,2010).AzEQAVETkeretrendszernemzetiszintűtámogatásaérdekébenazEUjavasoltaatagországoknak,hogyhozzanaklétreszakképzésiminőségbiztosításinemzetireferenciaéskoordinációsközpontot,és
2013-ramind a 28 tagország jelezte, hogy eztmeg is tette4. E
pontokhálózatot alkotnak, éssegítik az országokat a
minőségbiztosítási szemlélet erősítésében, megosztva az
európaiszakképzési intézmények minőségüggyel kapcsolatos
információit, növelve ezzel az
országokminőségbiztosításitudatosságát.5
2Deming-ciklusnakisnevezik,WilliamsEdwardsDeming,acikluskitalálójaután.3TovábbiinformációazEQAVEThálózatrólelérhető:www.eqavet.eu[hozzáférés2016.08.01.].4EQAVETtitkárságfelmérése,2013,azEQAVEThálózatweboldalawww.eqavet.eu[hozzáférés2016.08.01.].5ANRP-kfrissítettlistájaelérhetőazEQAVETweboldalán:www.eqavet.eu.
-
11
Az EQAVET ajánlásai arra hívják fel a tagországokat, hogy a
megvalósítási folyamatokatnégyévenként vizsgálják felül, és erről
számoljanak be a Bizottságnak. Az Európai Bizottság
atapasztalatokról és a jövőt érintő következtetésekről szóló első
beszámolóját 2013
végénterjesztettebeazEurópaiParlamentnekésaTanácsnak.
1.táblaAzEQAVETajánlásánakelemei
Atevékenységekátfogják:
a. az EQAVET által javasolt minőség-ciklust a szakképzés
minőségbiztosítása és fejlesztéseérdekében;
b. aminőségkritériumokatésirányadójellemzőket;c.
aminőségiindikátorokösszefüggőkészletét.
Idetartoznakmég
a. az EU, az EEA, az EFTA, a tagjelölt országok és a társadalmi
partnerek részvételévelmegszervezetteurópaihálózat,illetve
b. a tagállamok nemzeti szakképzési minőségbiztosítási
referenciapontjai (Quality
AssuranceNationalReferencePoint,QANRP).
Az EQAVET keretrendszer egyike azoknak az európai alapelveknek
és eszközöknek, amelyek avégzettségeket átláthatóbbakká teszik,
ésmegkönnyítik a tanárok
ésmunkavállalókmobilitását.Idetartozikazélethosszigtartótanuláseurópaiképesítésikeretrendszere(EQF,EurópaiParlamentés
Tanács, 2008), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET,
EurópaTanács, 2009/a), a
nemformálisésinformálistanuláselismerésénekközöseurópaialapelvei(EurópaTanács,2012),ésazEuropass(EurópaiParlamentésTanács,2004).A
minőségbiztosításról szóló különböző Cedefop-publikációk közül a
következők lehetnekkülönösen érdekesek a szakképző intézmények és
fenntartóik számára, ha szeretnének
anemzetköziegyüttműködésbebekapcsolódni:a. Cedefop,2008;b.
Cedefop,2011a;c. Cedefop,2011b.
2.táblaAzEQAVET-hálózatáltalrendelkezésrebocsájtottminőségbiztosításieszközök
Modulok… egy sor olyan téma és tevékenység, mellyel a nemzeti
szakképzési minőségbiztosítási
referencia-pontoktámogathatjákaszakképzőintézményeketsajátbelsőminőségbiztosításirendszerükfejlesztésébenazEQAVETajánlásaialapján.
Szembesítés…segítiaszakképzőintézményeketabban,hogysajátminőségbiztosításifelfogásukatszembesítsékazEQAVETútmutatásaival,ésfelfedezzéksajáterősségeiketésgyengeségeiket.
Azindikátorokeszköztáraésjegyzéke… segíti az EQAVET 10
indikátorának alkalmazását azzal, hogy válaszol a felvetődő
kérdésekre és az
észleltproblémákra,amelyekazindikátorokalkalmazásaközbenfelvetődhetnek.
-
12
Anemzeti szakképzésiminőségbiztosítási referenciapontok számára
készült útmutató, amely a
szakképzőintézményekönellenőrzésétsegítiazEQAVETindikátorokhasználatánakgyakorlatában…
gyakorlati útmutató, amely tartalmazza, hogyan kell
tervezni,megszervezni és irányítani az önellenőrzésfolyamatát a
szakképzési szolgáltatók szintjén – figyelembe véve az indikátorok
mérésének kimenetieredményeit.
Fogalomtár…azEQAVETalkalmazásaközbenfelmerülőalapelvek,fogalmakéskifejezésektárháza.(*)http://www.eqavet.eu/index2.html[hozzáférés2014.05.26.].
3.táblaGondolatébresztőkérdésekéslehetségestovábbiakcióka.
Felvette-evalahaakapcsolatotazilletékesnemzetiminőségbiztosításireferenciaponttal?b.
MeglátogattaazEQAVETweboldalt?c.
TájékozódottazEUszakképzésiintézkedéseiről?
-
13
2. MinőségirányításésminőségkultúraEbben a fejezetben
megismerkedhetünk a minőségirányítás és a minőségkultúra
fogalmával, akézikönyv alapfogalmaival. Látni fogjuk a különbséget
és a kapcsolatot a két fogalom között, ésképet kaphatunk arról, mit
jelent a minőségirányítási rendszert kialakítása, a
minőségkultúramegteremtése.
Az első fejezetben bemutattuk a szakképzés közös
EQAVET-keretrendszerének történetét,
dehozzákelltennünk,hogyazeurópaiországokszakképzőintézményeiszabadkezetkaptakabban,hogy
milyen minőségirányítási rendszert alkalmaznak, hogyan alakítják ki
a sajátminőségkultúrájukat, és saját maguk döntenek arról, hogy
milyen elveket és eszközöketalkalmaznak (lásd az 1.39 mellékletet).
És bár a rugalmasság alapelv, a belső
minőségirányításműködtetésében az EQAVET meghatároz néhány olyan
elvárást, amely minden országra
nézvekötelező;ezeketakövetkezőfejezetbenmutatjukbe.
2.1
AbelsőminőségirányításterületeiAszervezetifelépítésalegkisebbszakképzőintézményekbenis
lehetmeglehetősenbonyolult,ésbár a minőségügy az intézmény minden
szervezeti egységét érinti, vannak olyan
egységek,amelyeknagyobbrésztvállalnakaminőségügyifeladatokban.Éppenezértkülönbségetkelltenniajelentős
és kevésbé jelentős minőségügyi teendők között, és a fontosabb
területekre kellösszpontosítani. A 4. táblában a tipikus
minőségügyi területeket soroltuk fel – a
minőségcélokmeghatározásátólalegfontosabbminőségirányításifeladatokig.
4. tábla A szakképző intézmény minőségügyi területei (lásd az
1.1, 1.2, 1.30, 1.40, és 1.41mellékleteket)
a. Azintézményvezetése:i. mindenfontosérdekeltbevonása;ii.
atanításéstanulásminőségénekjavítása;iii.
azelsődlegesszolgáltatásifolyamatok.
b. Azintézményfejlesztése:i.
megegyezésajövőképésaküldetésnyilatkozattekintetében;ii.
megegyezésaminőségcélokban.
c. Azintézményszemélyzetipolitikája:i.
atanárok,aszakoktatókésazintézményimunkatársakszakmaitovábbképzése.
d. Aforrásokoptimáliskihasználásárairányulótörekvés.
e.
Akülsőérdekeltekkelvalóegyüttműködéséshálózatépítésfejlesztése.
f. Azoktatásikínálatfolyamatosmegújításaésfejlesztése.
g.
Afolyamatok,eredmények,kimenetekéshatásokmegfigyelése,értékeléseéselemzése.
h. Aminőségfolyamatosjavításárairányulótörekvés.
A4.táblaaszakképzőintézményekminőségügyifeladatainakáttekintése.Atanításésatanulásaminőség
központi kérdése, következésképpen a belső minőségirányítás
tevékenységeit
mindenszakképzőintézménybenezekreaterületekrekellösszpontosítani.A2.ábraatanulásésatanításminőségügyiterületeitfoglaljaössze.
-
14
2.ábraAminőségügyfőterületeiaszakképzésben
Forrás:Cedefop.
A2.ábrábanahangsúlytaképzésésaképzésiprogramok(atanterv,apedagógiaimódszerekésatanulói
teljesítményértékelés) folyamatos fejlesztésére helyeztük. Az
elsődleges folyamatot, atanítást és tanulást megelőzik a
beiskolázással kapcsolatos feladatok, a
pályaorientációstanácsadás:azokatevékekénységek,amelyekatanulókelhelyezkedését,továbbtanulásátsegítik,és
amelyek lehetővé teszik a végzés utáni pályakövetést. Az oktatási
tevékenység mellett aszakképző intézmények gyakran nyújtanak más
kiegészítő szolgáltatásokat, például
segítségetkínálnakabevándorlóvagyhátrányoshelyzetűtanulóknak.Az
intézményvezetés legfontosabb feladata az, hogy a tanításhoz és a
tanuláshoz
megfelelőkörnyezetetésoptimálisfeltételeketbiztosítson.Aminőségszempontjábólazintézményirányításlegfontosabbfeladataatanárokésszakoktatóktovábbképzésénektámogatása,azökkenőmentestanításhozéstanuláshozszükségesfeltételekéseszközökbiztosítása,végül,denemutolsósorbanapénzügyiforrásokhatékonykezelése.A
minőségirányítás a tanítási és tanulási folyamat felügyeletén kívül
a szakképző intézményszervezeti irányítására is kiterjed, és az
intézményvezetés mellett minden egységnek, köztük
aszakmaimunkaközösségeknek is felelősséget kell vállalniuk aminőség
javítására irányuló összestevékenységben. A minőségirányítás
magában foglalja a fenti tevékenységek folyamatosmegfigyelését, az
elért eredmények mérését és értékelését, majd mindezek alapján
javaslatokmegfogalmazásátatovábbijavításérdekében.Azalapfeladatokonés-tevékenységekentúlateljeskörűbelsőminőségirányításirendszerszámoseszközt
alkalmaz a tervek és az elért eredmények mérésére, értékelésére és
bemutatására, éskülön eszköztárat a minőségkultúra megerősítésére
és a külső érdekeltekkel való jó
partnerikapcsolatkialakítására.
-
15
2.2
AszakképzőintézményalapvetőminőségirányításifeladataiAbelsőminőségirányításfeladatai:a.
a folyamatok meghatározása: kiemelten fontos követelmény ahhoz,
hogy a szakképző
intézmény minőségirányítási rendszerét külső ellenőrzés során
elfogadják. A belsőminőségbiztosítási rendszerben azonosítani kell,
és részletesen be kell mutatni azintézmény elsődleges folyamatait
és másodlagos (támogató) folyamatait, a hozzájuktartozó
minőségcélokkal, az irányításhoz és ellenőrzéshez tartozó egyéni
felelősségekmeghatározásával;mintegyátfogóképetnyújtvaaszervezetegészéről;
b. (ön)értékelés: a belső minőségbiztosítási rendszerben ki kell
dolgozni és/vagy ki kellválasztani amunkatársak, tanulók és külső
érdekeltek visszajelzéseinek begyűjtésére ésértékelésére szolgáló
eszközöket. A minőségbiztosítási rendszer alapja a
mindenmunkaközösségre, minden szervezeti egységre és
mindenműveletre egyaránt
érvényes,egységeséskövetkezetesadatgyűjtésiésértékelésieljárás;
c.
nyomonkövetésésváltozáskezelés:aminőségirányításirendszeréletbeléptetiamindenkiáltal
elfogadott minőségirányítási eljárásokat. A minőségirányítás nem
más, mint azeljárások folyamatos megfigyelése, rendszeres mérése,
értékelése és a
jobbítóváltoztatásokrairányulójavaslatokkidolgozása;
d. dokumentálás: alapvető követelmény ahhoz, hogy a
minőségirányítási rendszert a külsőellenőrzés elismerje. A belső
minőségbiztosítási rendszerben rögzíteni és tárolni kell
afolyamatokkövetésérealkalmasösszesinformációt;mindentdokumentálnikell,legyenazbelső,
intézményi szempontból fontos tény, vagy a külső érdekeltek számára
lényegesinformáció.Ateljeskörűdokumentációsrendszerbenminimálisanazalábbiakbiztonságostárolásárólkellgondoskodni:
i. azintézményküldetésinyilatkozataésminőségpolitikája;ii.
azelsődlegesfolyamatokésakapcsolódóegyénifelelősségekmeghatározása;iii.
mérésiésértékelésieszköztár;iv.
azelvégzettmérésekésértékeléseknyilvántartása;v. javaslatok és
reklamációk, és az utóbbiakat követő vizsgálatok eredményeinek
nyilvántartása;vi. a szervezeti folyamatok, programok és
szolgáltatások minőségének fejlesztése
érdekébenfolytatottmegbeszélésekjegyzőkönyveiéseredményei;e.
kommunikáció:átszöviaszakképzőintézményminőségbiztosításirendszerét.Idetartozika
belsőkommunikációamunkatársak,atanárok,aszakoktatókésatanulókközött,illetveakapcsolattartáséskommunikációfontoskülsőérdekeltekkel(példáulazáltalánosképzéstfolytatóintézményekkel,amunkáltatókkalésamunkaügyiközpontokkal).
-
16
3.ábraAbelsőminőségbiztosításirendszeralapvetőfeladatai
Forrás:Cedefop.
2.3 MinőségkultúraA szakképzés számára készült kézikönyv a
minőségirányítás és a minőségkultúra fejlesztéséreösszpontosít. A
két fogalom a minőség különböző, a gyakorlatban egymást
kiegészítőmegközelítéséttükrözi.A minőségirányítás egyenértékű a
tervezett minőségcélok folyamatos felülvizsgálatával,minőségügyi
tevékenységek koordinált ellenőrzésével és összehangolásával. Az
adatgyűjtésremegbízhatóésellenőrzötteszközöketalkalmazva,aminőségirányítás
figyelemmelkíséri,értékeliés ellenőrzi a bemeneti és kimeneti
tényezők minőségre gyakorolt hatását. A
minőségirányításmérésekre,tényekreésszámadatokraalapozott,úgynevezett„kemény”módszer.A
minőségkultúra „puha” fogalom, amit a szakképző intézmény
munkatársainak
jellemzőhozzáállásaésviselkedésehatározmeg.Aminőségkultúraaminőségirányításraépül,
jólműködőösszjátékaminőségügyi rendszerésaz
intézménymunkatársaiközött,akika szakszerű irányításmellett a
minőség elkötelezett híveivé válnak. A minőségkultúra lényege az
egyénekelköteleződéseaszakképzésminőségeiránt.
5.táblaGondolatébresztőkérdésekéslehetségestovábbiakcióka.
AfelsoroltakközülmelybelsőminőségirányításifeladatokműködnekjólazÖnintézményében?b.
Melyterületekenlenneszükségtovábbilépésekre?c.
MilyenelőnyökkeljárabelsőminőségirányításazÖnintézményében?d.
Létezik-ekapcsolataminőségirányításésaminőségkultúraközöttazÖnintézményében?
-
17
3. Irányaminőség:aminőségciklusalkalmazásaAz első fejezetben
megismerkedtünk a PDCA-ciklus fogalmával. Ebben a fejezetben
lépésrőllépésremegismerjük azt az utat, ami aminőségciklus
intézményi alkalmazásához vezet: hogyankell a tevékenységeket
megtervezni, ellenőrizni és hogyan kell mérni az elért
eredményt.Megismerjükaminőségetbefolyásolótényezőkelemzésénekmódszereit,és
azt is,hogyhogyankellmegszervezniajobbítóváltoztatásokat.
3.1
AjobbminőségelérésétcélzótevékenységekmegtervezéseAházfelépítésenehezenképzelhetőelelőzetestervezésnélkül.Ugyanezvonatkozikaszakképzésminőségének
javítására. Ahogyan a hétköznapi életben is tervezünk mielőtt
cselekszünk, atervezés a szakképző intézményben is mindennapi
feladat. Meg kell tervezni a
tantárgyakfelosztását,atanárokbeosztását,atananyagokkiválasztásátéppúgy,mintatanulóitejlesítményértékelését,ésabizonyítványosztóünnepségeket.Aminőségtervezésestratégiaitervezés,amitöbb,mintamikoregyproblémáragyorsmegoldástkeresünk,
vagy a már bekövetkezett hibákat igyekszünk kijavítani. A
stratégiai tervezésen azintézmény egészének, azon belül is
leginkább az alaptevékenységének: a tanítás és tanulásfejlesztését
értjük. Végül, de nem utolsósorban a minőség tervezéséhez
hozzátartozik
aminőségirányításistratégiamegtervezéseis.Astratégiaadválasztakövetkezőkérdésekre:a.
mitszeretnénkelérni;b.
hogyanérhetőekelakitűzöttcélok,kivel,mikorra;c.
milyenerőforrásokszükségesekacélokeléréséhez.
Éppenezértaszakképzőintézménynekmegkellhatározniaastratégiaicéljait,tevékenységeitésaszükségeserőforrásokat.Astratégiaitervezéstazintézményáltalkitűzöttcélokeléréseérdekébenkidolgozott,logikuséskoherenstervezetnektekinthetjük,megfelelőerőforrásokkal,éscélravezetőtevékenységekszisztematikusösszehangolásával.
6.táblaJavaslatokazEQAVETajánlásaialapján
Az EQAVET-ajánlások I. sz. mellékletében található
minőségkritériumok szerintd, a tervezés „stratégiaijövőképet”
tükröz, és „egyértelműen meghatározott célokat, intézkedéseket és
mutatókat tartalmaz”.
AzEQAVETjavaslataiazelértszintértékeléséhez:
a.
egyértelműenmeghatároztákacélokatésfigyelemmelkísérikazokat;
b.
aminőségirányításiésminőségbiztosításifelelősségikörökkifejezettelosztásamegtörtént;
c. a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók egyértelműen
meghatározott és
átláthatóminőségbiztosításirendszerrelrendelkeznek.
Aszakképzőintézményáltalábanösszetettszervezet,amelyastratégiaitervezéssoránjellemzőennem
egyetlen célt tűz ki maga elé, a célokat ezért rangsorolni kell
(lásd az 1.1, 1.2 és 1.29mellékleteket). A rangsorban legelöl
állnak a közösen elfogadott alapelvek, és az intézményjövőbeli
elképzeléseinek nagyvonalú bemutása. A 6. fejezetben részletesebben
megindokoljuk,hogymiértvanszükségalaposanátgondoltküldetésnyilatkozatra,
jövőképre,ésarról is szóesik,hogyan célszerű ezeket kidolgozni.
Ebben a fejezetben a stratégiai tervezéssel, és a
stratégiaicélkitűzésekeléréséhezszükségesoperatívlépésekkelfoglalkozunk.Akövetkezőábra(4.ábra)atanításéstanulásstratégiaitervezéséremutatpéldát:azáltalánoscéla
tanítási folyamatkorszerűsítése,azalárendelt célokpedigazönálló
tanuláserősítése,ésaze-
-
18
learning/szabadhozzáférésűtananyagokalkalmazása.Atanárokésszakoktatókfeladataazönállótanulást
segítő útmutatók, feladatsorok kidolgozása, és az
e-learningmódszerek
bevezetéséhezszükségestananyagokfejlesztése.
4.ábraPéldaastratégiaitervezésre
Forrás:Cedefop.
Az e-learning és a nyílt hozzáférésű tananyagok használatához
e-learning-platform ésmegfelelőIKT-eszközök szükségesek. A
tanároknak és szakoktatóknak biztosítani kell az időkeretet
afelkészülésre, és továbbképzéseket is kell biztosítani számukra
ahhoz, hogy képesek legyenekszakmailagfelkészülniazúj
feladatokra.Azehhezszükséges
időtpéldáulhelyettesítésselvagyazirodaiésadminisztratívmunkacsökkentésévellehetmegteremteni.Azt,
hogy sikerült-e elérni a stratégiai célokat, csak akkor tudjuk
igazán megítélni, ha a célokreálisak és egyben kellően specifikusak
voltak. A részcélok kitűzése segíthet abban, hogy arealitások
talajánmaradjunk. Részcél lehet pédául az, hogy a
szakmaimunkaközösségek
közöttegyenletesenosszukelazoktatásifeladatokat,mindenképzéshezelőremeghatározzukazönállótanulás
százalékos arányát, és ahol alkalmazható az e-learningmódszer, ott
pedig az e-learningilletveaszabadhozzáférésűtananyagokarányát.A
stratégiai tervezés következő lépéseként a munkaközösségek
kijelölhetik az egyéni tanárifeladatokat, és az egyéni
felelősségeket is. Meg kell továbbá határozni a mérföldköveket, és
a
-
19
határidőket: milyen fejlődést kell elérni egy hónapon belül,
három hónapon belül és a félévvégére. Eközben ügyelni kell arra is,
hogy a részcélok és határidők munkaközösségenként
ésszakmaiprogramokkéntkülönbözőeklehetnek.Aminőségirányításicsoport
felelősastratégiai tervezéskövetkező lépéseiért.Először
ismegkellhatározniaamunkafolyamatokmegfigyeléséhez,ellenőrzéséhezésazeredményekértékeléséhezszükséges
indikátorokat. Indikátor lehet az előző példában a továbbképzéseket
eredményesenelvégző pedagógusok száma, vagy például az önálló
tanulással megoldott feladatok száma.
Aminőségirányításicsoportfeladataazis,hogykidolgozzaamunkafolyamatokmegfigyelésének,azeredményekmérésénekmódszereit,
kiválassza amérési eszközöket, és értékelje, hogy vajon azönálló
tanuláshoz kidolgozott feladatok és útmutatók megfelelőek-e, és a
diákok szívesen éseredményesendolgoztak-eazokkal.
7.táblaIndikátorok
Azindikátorok(mutatók)információtszolgáltatnakarról,hogyazelfogadottminőségcélokatsikerült-eelérni,éshaigen,milyenmértékben.Azindikátoroknakkézzelfoghatóknakésmérhetőknekkelllenniük,ésakonkrétcélokhozviszonyítvakelltükrözniükazelérnikívántszintet.
Az intézményi minőségügy tervezésébe és fejlesztésébe
feltétlenül be kell vonni
mindenérdekeltet,mégharészvételükintenzitásaazegyéniérdekeiknekésfelelősségüknekmegfelelőenkülönbözőmértékűis(lásdaz1.táblázatotésaz1.37mellékletet).Atanításéstanulásminőségeszempontjábólalegfontosabbszereplőkmindenkétségetkizáróanapedagógusokésszakoktatók,de
a felsővezetés és a diákok is beleszólási joggal és értékes
együttműködési
szereppelrendelkezhetnek,haatervezettcélokbanközvetlenülérintettek.Mígaminőségmenedzsmentfeladataamegfelelőindikátorokéseszközökkiválasztása,akitűzöttminőségcélok
teljesülésének folyamatos megfigyelése és értékelése, a tanítás és
tanulástervezéséhezsaját tapasztalataikkal,
tanácsadókéntakülsőérdekelteknek ishozzákell járulniuk.Az egyes
munkafolyamatok minőségének fejlesztése során a minőségmenedzsment
„csak”támogató szerepkörrel rendelkezik, az intézményi
minőségbiztosítási rendszer hatékonyságáértazonban döntően a
minőségmenedzsment felelős. Alapvetően fontos, hogy a felsővezetés
azintézményi feladatok minden területén kezdeményező szerepet
vállaljon, de a
teljesintézményirányításminőségénekkérdéseegyértelműenazőfelelőssége.
1.táblázatAzérdekeltfelekrészvételénekintenzitásaaminőségfejlesztéskülönbözőterületeinFenntartók
Azintézményvezetése Tanításéstanulás Minőségirányítás
Azintézményvezetése ■ ● ●
Külsőérdekeltek ◆ ◆ ◆Tanárokésszakoktatók ● ■ ◆Diákok ◆ ●
◆Minőségirányításivezető ◆ ◆ ■
NB:■legfontosabbszereplő;●fontos-alapvetőszereplő◆támogatóés/vagytanácsadószereplőForrás:Cedefop.
Az 5. ábra áttekintést ad a stratégiatervezés folyamatának
különböző lépéseiről, és arról, hogyezek a lépések később hogyan
épülnek egymásra. Fontos hangsúlyozni, hogy a tervezési
-
20
folyamatotvégigkellkísérnieakülönbözőérdekeltfelekközöttifolyamatoskommunikációnakéskoordinációnak,
és ennek megszervezése a minőségügyi csoport feladata, a felső
vezetéstámogatásamellett.Akésőbbifejezetekbenajánlanifogunknéhánykonkrétgyakorlatimódszert,amelyeksegítenekazérintetteketaminőség-fejlesztésbemindinkábbbevonni.
5.ábraAstratégiaitervezéskiemeltlépései
Forrás:Cedefop.
Aminőségstratégiaitervezéseáltalábanhosszabbtávú,többévesvállalás,deéventeegyszerfelülkellvizsgálni,ésmódosítaniaközbenelérteredményekalapján.Azátvizsgálásáltalábanazévestanrend
kialakításával egyidejűleg jól ütemezhető. A mérföldkövekhez
tartozó célokat azonbancélszerű gyakrabban ellenőrizni,
párhuzamosan a hozzájuk tartozó
tevékenységekelőrehaladásával.A3.2fejezetbentöbbetmegtudhatunkezentevékenységekfolyamatosnyomonkövetéséről.
8.táblaGondolatébresztőkérdésekéslehetségesjövőbeliakciók
a.
AzÖniskolájábanazalábbiakközülmilehetnealegfontosabbstratégiaiminőségcél?
i. szervezetfejlesztés;
ii. tanításéstanulás;
iii. minőségirányítás.
b.
Sikerültakitűzöttcélokattovábbbontanihierarchikusanalárendeltcélokra?
c.
Milyenlépésekettettannakérdekében,hogycélokagyakorlatbanmegvalósuljanak?
d. Ön szerint hogyan lehet elérni, hogy a minőségcélok
meghatározása során a realitás talajánmaradjunk?
e.
Hogyangondoskodnaaminőségcélokeléréséhezszükségeserőforrásokról?
f. Sikerültazérdekelteketmegfelelőmértékbenbevonnia?
g.
Tisztábanvanaminőségügyicsoportazzal,hogyastratégiaitervezéssoránmilyenfeladatailesznek?
-
21
3.2 Teddmeg,ésellenőrizd,hogymitértélelEbben a fejezetben
megmutatjuk, hogy mi mindenre kell figyelni, miközben a
minőségcélokelérésére törekszünk. Megismerjük a tanítási-tanulási
folyamat megfigyelésére alkalmaseszközöket, és látni fogjuk, hogy
hogyan lehet a megfigyelés eredményeit
közvetlenvisszacsatolássalaminőségjavításárafelhasználni.
3.2.1
MinőségirányításésaminőségaszakképzőintézménybenAfelsővezetés,amunkaközösségvezetői,aminőségirányításivezetőésmásmunkatársakközöttihatékonykapcsolatkulcsfontosságúaminőségcélokeléréséhez.Asikerhezszükségvanrugalmasságra,amunkaközösségekbizonyosfokúönállóságára,különösenaszervezetihierarchiaalsószintjein.Annálkönnyebberedménytelérni,minélinkábbmagukénakérzikaminőségcélokatamunkatársakaszervezetihierarchiamindenszintjén.Haaminőségcélokösszhangban
vannak a munkatársak saját elképzeléseivel, és úgy érzik, hogy a
sajátkezdeményezésük valósul meg, sokkal hatékonyabb lesz a közös
munka (lásd az 1.31 és 1.32mellékleteket).Az kétségtelen, hogy a
minőségfejlesztéshez szükséges feltételek megteremtése a
felsővezetésdolga. A felsővezetés feladata, hogy világos
szabályokat és átlátható döntési mechanizmusokatdolgozzon ki arra
az esetre, ha az eredeti célokhoz képest eltérés mutatkozik. A
kézikönyv 4.fejezetében látni fogjuk, hogy hogyan lehet optimális a
felső vezetői irányítás mellett
aktívanbevonniamunkatársakat,éshogyanlehetazintézményenbelülihatékonyinformációáramlástéskommunikációtelősegíteni.Amunkatársak,különösenapedagógusokésaszakoktatókszakmaifelkészültségeésmotivációjaaminőségfejlesztéssikerénekmeghatározótényezője.Nagyonfontos,hogyaszakképzőintézmény–összhangbanaminőségcélokkal
– startégiátdolgozzon ki amunkatársak szakmai
fejlődésénekelősegítésére. Megfelelő szempontrendszert kell
kidolgozni az új pedagógusok és
szakoktatókfelvételieljárásához,ésmegkelltervezniamunkatársaktovábbképzésirendszerét,melyamellett,hogy
türközi az intézmény fejlesztési igényeit, figyelembe veszi az
egyéni érdekeket ésképességeket is. Fontos,hogyaz intézménymagas
szintű továbbképzési programokat kínáljonamunkatársaknak, és legyen
kidolgozott rendszere arra is, hogy a munkatársi
erőfeszítéseketelismerje.
9.táblaAzEQAVETajánlásokjavaslatai
AzEQAVETajánlásokI.sz.mellékleténekminőségkritériumainakjavaslataszerintaPDCA-ciklus’megvalósítási’(’do’)
szakaszában a végrehajtási terveket az érdekelt felekkel
konzultálva kell összeállítani,
egyértelműenmeghatározottelvekalapján.Azértékelésminőségmutatói:
a. a végrehajtási tervekben meghatározott célok elérése
érdekében az erőforrások belső elosztásamegfelelőenmegtörtént;
b. a munkatársak alkalmasságának fejlesztésére irányuló terv
tartalmazza a tanárok és szakoktatókképzésiszükségleteit.
A munkatársak értékelése fontos eszköz a szervezet és az egyének
fejlesztési igényeinekösszehangolásában. A legtöbb szakképző
intézmény rendszeresen él ezzel az eszközzel,
mivellehetőségetnyújtafelsővezetésésamunkatársakközöttifolyamatosegyeztetésre.Egylehetségesmegoldásazévenkéntimunkatársiértékelésre:a.
visszajelzésavezetésfeléamunkatársakkalfolytatottinterjúkrévén;b.
avezetésvisszajelzéseamunkatársaknak;
-
22
c. azintézményminőségjavítóelképzeléseinekmegvitatása;d.
amunkatársaktovábbképzésiigényeinekéslehetőségeinekmegvitatása;e.
akölcsönösmegegyezésenalapulócélok,tevékenységekéshatáridőkrögzítése.
10.táblaAmunkatársiértékeléseszköztára
Amunkatársiértékeléshezötleteketadamelléklet1.6.fejezetébentalálhatóűrlap.
3.2.2 AtanításéstanulásminőségénekfigyelemmelkíséréseA
minőségügyi rendszerben célszerű minden folyamatot nyomon követni,
amely aminőségfejlesztés, minőségirányítás szempontjából fontos,
vagy az intézmény
alapfeladatai,elsődlegesfolyamataiközétartozik.Azelsődlegesfolyamatokközülisalegfontosabbatanításéstanulás,hiszenatanítás-tanulásminőségemindenmáseredményrekihat.AmegfigyelésaPDCA-ciklusbanamásodiklépés(do-elvégez)része,szembenamérésésértékelésfeladataival,
amelyek a harmadik lépéshez (check-ellenőriz) tartoznak.
Amegfigyelés nemmás,mint a folyamat követése előre meghatározott
eszközökkel annak érdekében, hogy
bármilyenfelmerülőproblémaeseténazonnalbeavatkozhassunk.Amegfigyeléscéljaaz,hogymegteremtsealehetőségetazazonnalibeavatkozásra,haafolyamatbaneltérésmutatkoznaazeredeticéloktól.Európa-szerte
elfogadott szakpolitikai cél az iskolai lemorzsolódási arány
csökkentése, aszakképzésben végzettek számának növelése. A valós
adatokra épülő folyamatos megfigyelésalapvetően fontos a tervezett
értékek eléréséhez. Mivel az igazolatlan mulasztások
számánaknövekedését a várható lemorzsolódások figyelmeztető jelének
tekinthetjük, erre a jelenségreminden szervezeti egységben figyelni
kell.Ha a lemorzsolódások arányameghalad egybizonyosszintet, akkor
az intézménynek érdemes például az érintett tanulóknak szervezett
tanácsadásiszogáltatássalabajtmegelőzni.Másik példa lehet az
elmaradt órák száma. Ilyenkor az intézménynek erőforrást
kellátcsoportosítaniahhoz,hogyazérintettosztályoktanulóinemaradjanakleatanulásban.Atantermivagytanműhelyimunkaminőségeelsősorbanatanárokonésszakoktatókonmúlik.Harendelkezésükre
állnak megfelelő monitorozási eszközök, akkor saját maguk is
folyamatosanellenőrizhetiktanításukminőségét,ésenneknyománmegtehetikaszükségeskorrekciót.A
minőségorientált szakképző intézmények kifejlesztették azokat az
eszközöket, amelyekkel atanárok képesek folyamatosan megfigyelni
saját tantermi munkájuk minőségét, oda tudnakfigyelni a diákok
egyéni tanulási stílusára, a kedveltmódszerekre, a
tananyagokminőségére, ésarrais,hogysegítsékadiákokönállótanulását.A
tanári megfigyelést kiegészíthetjük a tanulóktól kapott
visszajelzésekkel úgy, hogy
gyorskérdőívesfelmérésbenmegkérdezzükőketisazosztálytermimunkáról.Afelmérésszigorúancsakatanárimunkáraésadiákokravonatkozik,éskizárólagbelső,egyéni
felhasználásrakészül.Haapedagógussajátönértékelésétösszevetiadiákokértékelésével,pontosabbképetkapazaktuálishelyzetrőléseredményekről.Néhányszakképzőintézménydiákoknakiskészítönértékelőkérdőívet,tanulásiszokásaikéssajátelőrehaladásuk
vizsgálatához, ami szintén hasznos eszköze lehet a
tanulási-tanítási
folyamatmegfigyelésének,igaz,hogyebbenazesetbennemapedagógus,hanemadiákokmagukvonjákleaváltozáshozszükségeskövetkeztetéseket.A
tanítási-tanulás folyamat megfigyelésének egy másik lehetséges
eszköze a tanárkollegákegyüttműködése, amelyben párokat alkotnak,
és meglátogatják egymás óráit, majd közösenértékelik az órát, és
így lehetővé válik, hogy szakmailag megalapozott visszajelzést
adjanak
-
23
egymásnak(lásdaz1.27mellékletet).Atapasztalatokaztmutatják,hogyatanárokkezdetbennemszívesenvállaljákeztafajtaközösmunkát,dehamegtudnakegyezniaminőségkritériumokbanésazértékeléselemeiben,azbizalomerősítőlehet,ésmegalapozhatjaatovábbiegyüttműködést.Az
adatgyűjtésre, megfigyelésre alkalmat adnak a diákok önkéntes
részvételével megszervezetttanár-diák találkozók, ahol a
tanítás-tanulásminőségéről folyik a beszélgetés. Az ilyen
alkalmakelsősorbanarra szolgálnak,hogyadiákok
szabadonelmondhassákavéleményüket,mégsemártazonban,haelőzetesen
felkészülünk,és igyekszünkcélzottanaminőségfejlesztés
szempontjábólfontoskérdésekfeléairányítaniabeszélgetést.
11.táblaAtanításéstanulásminőségénekmegfigyelésétszolgálóeszközök
a.
Atanárokönvizsgálataésönértékelése(lásdaz1.3,1.8,1.9és1.11mellékleteket).
b.
Diákokvisszajelzéseinekbegyűjtéseapedagógusáltalbizalmasankezeltkitöltöttkérdőíveken(lásdaz1.22mellékletet).
c. Adiákokönvizsgálata(lásdaz1.7mellékletet).
d. A diákok visszajelzése az iskoláról és a tanévről (lásd az
1.10, 1.14, 1.16, 1.17, 1.18 és 1.19mellékleteket).
e.
Atanár-diáktalálkozóktémáinaklistája(lásdaz1.5mellékletet).
A fenti eszközök alkalmazása mindig visszaigazolja a megfigyelés
hasznosságát. Az adatokbegyűjtése és elemzése révén lehetőség
nyílik az azonali beavatkozásra, ha a minőségszempontjából az
eredmény gyenge, vagy elmarad a várakozástól. A tevékenységeket
javítókorrekciók igen gyakran éppen a begyűjtött adatok elemzésének
köszönhetők. Ha ez
mégsemsikerül,akkorközösenkelljobbmegoldástkeresni.Aproblémátmindenképpenmegkellvitatniazérdekelt
felekkel, még mielőtt a felső vezetés meghozná a végső döntést a
szükségesváltoztatásokról.
-
24
6.ábraAminőségirányításabevezetésszakaszában
Forrás:Cedefop
12.táblaGondolatébresztőkérdésekéslehetségestovábbilépések
a.
Miavéleményeatanárok,szakoktatókésatöbbimunkatársszakmaitovábbképzéséről?
b.
MiazÖnstratégiájaamunkatársaktovábbképzésévelkapcsolatban?
c. Hogyan határozza meg a fejlesztési igényeket? Alkalmazza Ön a
pedagógusok egymás általiértékelésénekmódszerét?
d.
MelyekafolyamatosanmegfigyeltaminőségügyitevékenységekazÖniskolájában?
e.
Milyeneszközökethasználnakatanításéstanulásminőségénekfolyamatosmegfigyelésesorán?
3.3
MérjeazeredményeketésazelőrehaladástEbbenafejezetbenmegtanuljuk,hogyhogyanmérjük,értékeljükaminőségügyieredményeketéshogyangyűjtsünkvisszajelzéstabelsőéskülsőérdekeltektől.Szóleszazönértékelésmódszereiről,azeredményekelemzéséről,ésvégülarról,hogyantegyükközzéazinformációkat.
3.3.1 CélzottadatgyűjtésAminőségirányításazt
jelenti,hogyaminőségfejlesztéstmódszeresen,
tényekésadatokalapjánvégezzük.Ígyaminőségcélokteljesítésénekmérésétszolgálóadatgyűjtésmindenolyanszakképzőintézmény
feltétlenül elvégzendő feladata, amely bevezette a belső
minőségmenedzsment-rendszert.
-
25
A tapasztalatokazonbanaztmutatják,hogyaminőség-orientált
szakképző
intézményekgyakrantúlsokadatotgyűjtenekössze,amelyeketaztánsohasemelemeznekéshasználnak,egyszerűenazért,mertképtelenségmegbirkózni
ilyennagyfeladattal.Azellenőrizetlenadatgyűjtésnemcsakfölösleges
többletmunka, de hosszú távon el is veszi a kedvét a bevont
munkatársaknak,
hogytovábbraisrésztvegyenekavisszacsatolásban.Azolykorösszefüggéstelenkérdésekettartalmazókérdőívekkelelárasztottérdekelteknemfognakelemzésreérdemes,megfontoltválaszokatadni.Ezértfontosaz,hogyameghatározottminőségcélokalapján,szigorúanazelsődlegesfolyamatokra–példáulatanítás-tanulásfolyamatára–koncentrálvagyűjtsünkadatokat.Kezdettőlfogvafigyelnikellarra,hogyazérdekeltekközöttiadatgyűjtésjólmeghatározott,mégelviselhetőhatárokközöttmaradjon.
13.táblaEgyjótanács
Az adatgyűjtés nem lehet öncélú, csak olyan adatokat kell
gyűjteni, és csak olyan mennyiségben, ami
atervezésiszakaszbanmeghatározottminőségcélokteljesülésénekmérésétszolgálja.
A minőségügyi vezetőnek gondoskodnia kell olyan eszközökről,
amelyek az adatgyűjtést ésadatfeldolgozást megkönnyítik. Az
interneten számos olyan, kérdőíves felmérésekre
alkalmaseszközttalálunk,amelyekazadatokfeldolgozásátésazelemzésétisautomatikusanelvégzik.Nincsértelmeaziskolábansajátkészítésűstatisztikaieszközökkelbajlódni,hiszenezekazalkalmazásokingyenesek,és
szakmailagmegbízhatóak.Vannakolyan tagországoke isazEU-ban,ahola
felelőshivatalosszervekbiztosítanakilyenrendszereket.Néhányországbanaszakképző
intézményekadataitközponti
irányításmellett,hivatalosoktatásiszervekgyűjtik,ésafeldolgozáseredményétazintézményekareferenciaadatokkalegyüttkészenmegkapják.
Az adatok alapján az iskolák össze tudják hasonlítani a saját
eredményeiket afelmérésben részt vevő összes iskola átlagával, és
így lehetőség nyílik az
összehasonlítóállapotfelmérésre(benchmarking-ra)ésaszakképzőintézményekközöttitapasztalatcserére.
14.táblaAzEQAVET-ajánlásjavaslatai
Az EQAVET-ajánlások I. sz.melléklete kimondja, hogy ’az
eredményekés folyamatokértékelését
rendszereskellvégezni,ésmérésekkelkellalátámasztani’.Ajavaslatok:
a.
Aszakoktatásiésszakképzésiszolgáltatókezdeményezéséreidőszakonkéntönértékelésrekerülsor.
b. Azértékelésésafelülvizsgálatkiterjedazoktatási
folyamatokraéseredményekre,köztükatanulókelégedettségének,valamintaszemélyzetteljesítményénekéselégedettségénekazértékeléséreis.
c. Azértékelésésa
felülvizsgálatmegfelelőéshatékonymechanizmusokat tartalmazabelsőés
külsőérdekeltfelekbevonására.
Néhány alapadat, például a futó szakképzési programok adatai,
közvetlenül kinyerhetők azintézmény gazdálkodási rendszeréből.
Ilyen például az egyes szakképzési programokban
résztvevőkszáma,azonbelülavégzettekaránya.Agazdálkodásirendszerezeketazadatokatáltalábankülönböző
szempontok (nem, életkor, veszélyeztetettség foka, stb.) szerinti
csoportosításban isrendelkezésrebocsátja.A gazdálkodási rendszerből
generált adatok alapján mérhetővé válik néhány, az
EQAVETkeretrendszerbenmeghatározottindikátor(lásda15.táblát).
-
26
15.táblaAzEQAVETindikátorai
AzEQAVET-ajánlások II.
sz.mellékleteminőségimutatókolyanátfogórendszeréretesz
javaslatot,amelyetaszakképzéstszolgáltatókazértékelésekésaminőségfejlesztésérdekébenfeltudnakhasználni.AzEQAVETindikátorok:
a.
minőségbiztosításirendszerekrelevanciájaaszakoktatásiésszakképzésiszolgáltatóknál;
b. atanárokésszakoktatóktovábbképzésébetörténőbefektetés;
c. a szakképzési programokban résztvevők aránya a program típusa
és a résztvevők
egyéni/szociálisjellemzői(nem,életkor,veszélyeztetettség)szerint;
d. a szakképzési programokat elvégzők aránya a program típusa és
a résztvevők egyéni/szociálisjellemzőiszerint;
e. a szakképzési programok résztvevőinek elhelyezkedési aránya a
program típusa és a résztvevőkegyéni/szociálisjellemzőiszerint:
i. aszakoktatásbanvagyszakképzésbenrésztvett
tanulókelhelyezkedésemeghatározottidőpontbanaképzéselvégzéseután,aprogramtípusaésazegyénikritériumokszerint;
ii. a szakképzésben részt vett tanulók közül a foglalkoztatottak
aránya
meghatározottidőpontbanaképzéselvégzéseután,aprogramtípusaésazegyénikritériumokszerint;
f. amegszerzettkészségekmunkahelyialkalmazásánakfoka:
i. azegyénekáltal–aszakképzésbefejezésétkövetően–gyakorolt
foglalkozás,aképzéstípusaésazegyénikritériumokszerint;
ii. az egyének és a munkaadók elégedettsége a
megszerzettképességekkel/kompetenciákkal;
g. amunkanélküliekarányaegyénikritériumokszerint;
h.
ahátrányoshelyzetű,veszélyeztetettcsoportokaránya(viszonyításiindikátor)
i.
amunkaerőpiaciszakképzésiigényekésváltozásaikmeghatározásánakmechanizmusai;
j.
aszakoktatáshozésszakképzéshezvalójobbhozzáféréselőmozdításáraszolgálóprogramok.
Az európai minőségindikátorok között van néhány, amely
levezethető a többiből. Például arészvételi arányból (5. indikátor)
és a végzettségi adatokból (6. indikátor) ki lehet számolni
alemorzsolódási rátákat. Minél több adat áll rendelkezésre (például
a nemre, az életkorra, akisebbségi háttére, az etnikai
hovatartozásra, az iskolai előléletre vonatkozó adatok),
annálmegbízhatóbb az eredmény. A szakképzési programok részvételi
és végzettségi arányairól és azegyéni/szociális jellemzőkről szóló
információk alapján elemezhetjük a különböző
szociálisháttérrelrendelkezőtanulókragyakorolthatást,ésértékelhetjükavizsgáltszakképzésiprogramokmegfelelőségét.A
gazdálkodási adatok önmagunkban nemelegendőek az intézmény
egyediminőségmutatóinakmérésére. Ahhoz, hogy mélyebben belelássunk
az intézmény minőségügyi helyzetébe,
továbbiadatgyűjtésieljárásokravanszükség.3.3.2
AbelsőéskülsőérintettekvisszajelzéseinekösszegyűjtéseAz intézményi
munka értékeléséhez a diákoktól, a tanároktól és szakoktatóktól
gyakrabban,
aszülőktől(lásdaz1.20mellékletet),aszakképzőintézményektöbbidolgozójátólritkábbankérünkvisszajelzést.Aziskolaimunkaminőségeszempontjábólfontosmegismerniakorábbanvégzettekésjelenlegimunkaadóik,aduálisképzésbenrésztvevővállalatokésmásszakmaiszervezetek(pl.kereskedelmi
és iparkamarák), a helyi közösség képviselőinek véleményét (lásd az
1.36mellékletet) is. A 7. ábrában összefoglaltuk mindazokat a belső
és külső érintetteket,
akiketcélszerűbevonniazértékelésfolyamatába.
-
27
7.ábraÁttekintésértékelésbebevontérintettekről
Forrás:Cedefop.
A legfontosabb érdekeltek természetesen a diákok, értelemszerűen
az ő visszajelzésük alegértékesebb számunkra. A kérdőíves
felmérésre évente legalább egyszert sort kell keríteni,
éserrealegegyszerűbbeszközmaazinternet.Akérdőívektartalmazhatjákaszemélyesadatokat(anévtelenség
garantálásával), az intézmény adatait és az általa nyújtott
szolgáltatásokat (mintpéldául a könyvtár, vagy az étkezési
lehetőségek), de a kérdéseknek elsősorban a
tanulásifolyamatrakellkoncentrálniuk.Rákérdezhetünkarra,hogyatanulókmennyirevannaktisztábanavárhatótanulásieredményekkel,megfelelő-eazelméletésagyakorlataránya,hogyanhasználjákaz
új médiumokat, milyenek az önszervező tanulás lehetőségei, és
mennyire átláthatók ateljesítmény-értékelésmódszerei.
16.táblaEszköztár:kérdőívesfelmérés
Útmutató, amely tartalmazza, hogy hogyan kell a diákoktól
érvényes és megbízható
visszajelzéseketösszegyűjteniéstárolni(lásdaz1.12mellékletet).
A szülőket megkérdezhetjük arról, hogy véleményük szerint a
tanítás mennyiben fejleszti agyermekük
tudásátéskompetenciáit,vagyarra,hogymilyenpozitív-negatívvisszajelzéstkapnakotthonaziskoláról,azosztályról,atanárokrólésszakoktatókról.A
tanárok, szakoktatók vagy a személyzet más tagjait célszerű
megkérdezni az
intézményminőségkultúrájáról,avezetésimódszerekről,arészvétel
lehetőségeiről,ésarról,hogymennyireelégedettek a kommunikációval és
tájékoztatással, milyen a munkahelyi légkör, milyenek
akonfliktuskezelésimódszerek.Akorábbivégzettekelhelyezkedésiadatainagyonfontosakaszakképző
intézményteljesítményeszempontjából.Afelmérésekadatokatszolgáltatnakarról,hogymegfelelnek-eatanultakazadottmunkakörben
elvártaknak, hogyan hasznosul a munkahelyen a megszerzett tudás, és
hogyanhasznosulnakaziskolábanmegszerzettkészségek.
-
28
Ezeket a kérdéseket nemcsak a végzetteknek, hanem a gyakorlati
helyeken amunkaadóknak isérdemes feltenni: milyen mértékben függ
össze a végzettek munkahelyi teljesítménye amegszerzett
készségekkel és kompetenciákkal, mennyiben segítik ezek a készségek
a
tanulókmunkahelyielőmenetelét.Amunkahelyitapasztalatokraésamunkahelyiképzésminőségéreutalóvállalati
visszajelzéseket tartalmazó kérdőívek rákérdezhetnek a vállalatok
és a szakképzőintézmények közötti kommunikáció és együttműködés
minőségére, a tanítás, a tananyag és
afeladatokminőségére,éskérhetünkegyévesszintű,átfogóértékeléstazintézménymegítéléséről,illetveazévközbenfelmerültproblémákról.Végül
meg lehet kérdezni más érdekelteket is, például az ipari és
kereskedelmi kamarákat, aszakmai szervezeteket, a munkaadói
szervezeteket vagy a hátrányos helyzetű csoportokatképviselő civil
szervezeteket arról, hogy milyen észrevételeik vannak az intézményi
munkaminőségétérintőkérdésekről,ésarról,hogymilyenképalakultkiazintézményrőlaközvéleményszerint.
17.táblaEszköztár:kérdőívekvisszajelzésekgyűjtésére
a. Tanulóikérdőív(lásdaz1.26mellékletet).
b. Szülőikérdőív(lásdaz1.20mellékletet).
c.
Tanári,szakoktatóiésegyébmunkatársikérdőív(lásdaz1.34mellékletet).
d. Avégzettekszámárakészültkérdőív(lásdaz1.13mellékletet).
e.
Amunkaadókésakorábbanvégzettekszámárakészültkérdőív(lásdaz1.15mellékletet).
f.
Kérdőívekagyakorlatiképzésbenrésztvevővállalatokszámára(lásdaz1.38mellékletet).
3.3.3 MunkatársiértékelésésamunkatársakteljesítményénekméréseA
tanítás és tanulásmegfigyeléséről szóló 3.3.2 sz. fejezetben
kifejtettük, hogymilyen fontos amunkatársi értékelés a felső
vezetés és a munkatársak közötti kommunikáció
szempontjábólamellett,hogyötleteketadaminőségjavításához.A
minőségorientált szakképző intézményekben célszerű rendszeresen
értékelni a munkatársakteljesítményét a munkaköri leírásban foglalt
feladatokhozmérten. A mérési szempont lehet
azáltalánosszakmaihozzáállás(szakmaiság,módszertanikultúra,aminősítésésértékelésmódja,atehetséges
diákok támogatása), a speciális oktatási feladatok vállalása
(általános
intézményifeladatok,tanóránkívülielfoglaltság)ésmás,aminőségügyetérintőterületek(azintézménnyel,aminőségcélokkalvalóazonosulás,együttműködésikészség,akapcsolatokápolása,kommunikáció,munkafegyelem,adminisztráció).Bizonyosbeosztásoknáltovábbiszempontokatisfigyelembekellvenni:
hogyan teljesítik a vezetők a feladataikat (milyen a munkaközösség
vezetése,
apartnerkapcsolatokszervezése,megfelelőek-eavezetőiképességek,avezetésiismeretek),továbbiszempontoklehetnekakreativitás,akommunikációsképességek.Amunkatársiteljesítménymérésénekmásikeszközeamunkaközösség-vezetőkvagyazintézményvezetőinek
óralátogatása, ami segítheti a tanárok szakmai fejlődését, segíthet
tudatosítanierősségeiketésgyengeségeiketazegyéni
továbbfejlődésükérdekében.Ahhoz,hogyazértékelésvalóban objektív
legyen, ki kell egészíteni az óralátogatások megállapításait a
tanárokönértékelésévelésa tanárimunkadiákokáltal
történőértékelésével.Fontos leszögezni,hogyazóralátogatás nem
ellenőrző, hanem támogató jellegű. Az intézményi
minőségkultúrafejlesztéséhez nagyon fontos az eredmények
értékelése, és az, hogy a fejlődés
érdekébenmeghozottdöntésekésintézkedésekatanárokésazórákatértékelőlátogatókközötti,kölcsönösbizalmonalapulóviták,beszélgetéseksoránszülessenekmeg.
-
29
18.táblaEszköztár:atanáriteljesítményekmérése
Az1.4mellékletútmutatóahhoz,hogymiképpenértékeljükatanáriteljesítménytazóralátogatásoksorán.
3.3.4 ÖnértékelésésbelsőellenőrzésAz önértékelés nagyon fontos
minőségbiztosítási eszköz, de csak akkor, ha szervesen beépül
aszakképzőintézményminőségügyirendszerébeésrendszeresen,átfogóanalkalmazzuk.Azesetektöbbségében
az önértékelést az intézmény minőségügyi munkacsoportja hangolja
össze, ésvalósítja meg a minőségügyi felelősökkel és a szakértőkkel
karöltve, a minőségügyi csoportvezetőjének felelősségemellett, de a
folyamat csak úgyműködőképes, ha a többimunkatárs
-elsősorbanatanárokésszakoktatók-isaktívanrésztvesznekatervezésben.Afelsővezetéssemmaradhat
ki ebből a munkából, feladata, hogy ösztönözze a tanárokat,
szakoktatókat és másérintetteket,hogymaguk is alakítsanakki
kisönértékelő csoportokat, aholnyílt, őszinte
vitákonértékelikazintézményerősségeitésgyengeségeit.A vitában
természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a visszajelzések
adatai különbözőforrásokból származnak, és célszerű a tanárok, a
szakoktatók és a többi munkatárs „rejtetttudására” is támaszkodni.
Ikujiro Nonaka és munkatársai igazolták, hogy az új szervezeti
tudásmindig két forrásból építkezik: az adatokra, szabványokra,
indikátorokra alapozott explicittudásból, és a „rejtett tudásból”,
amely tapasztalatokon, véleményeken és a valóság egyéniészlelésén
alapszik (Nonaka et al., 1994). A rejtett tudást nehéz a
hagyományos visszajelzésitechnikák révén azonosítani, viszont ha az
önértékelés megfelelően nyílt légkörben
zajlik,kiderülhetnekazaddigfeltáratlanproblémák,rejtettkonfliktusokésakadályok.
19.táblaAsikeresönértékelésfeltételeia.
Azintézményvezetőjénekelkötelezettsége,támogatásaésrészvétele.
b.
Központiminőségügyicsoport,amelyazönértékeléstösszehangoljaésösszefogja.
c. Amunkatársakbevonásaazönértékelésfolyamatába.
d.
Azadatokkal,tényekkel,ésavárhatóváltozásokkalszembeninyitottság.
e. Nyíltésőszintevitaa„rejtetttudásokkal”kapcsolatban.
f.
Azonnalidöntésafejlesztésrőlazönértékeléseredményeialapján.
g.
Amunkatársakközöttiegyetértésafejlesztőlépésekmegvalósításáról.
Az önértékelés a hatékony és dinamikus minőségfejlesztés
kipróbáltan hasznos és hatékonyeszköze, de a benne rejlő
lehetőségeket csak úgy lehet kihasználni, ha a szakképző
intézményirányításiésszervezetirendszerénekszervesrészévéválik.Akkorlehetazonnaliminőségfejlesztésidöntéseket
hozni, ha a munkatársak egyetértenek a tervezett lépésekkel. Ez
jelentős javulásteredményezhet, például a pedagógiai kultúra
fejlesztésében, az elmélet és a gyakorlatösszehangolásában, abban,
hogy az új médiumok mindennapi oktatói munka részévé
váljanak,valamint a tanulói teljesítmény közös értékelési
módszereinek kialakításában. Az önértékelésfontos szerepet játszhat
abban, hogy a minőségkultúra intézményi gyökeret verjen,
haeredményeitvalóbanfelhasználjákaminőségfejlesztéskövetkezőfeladatainakmeghatározására.Abelsőellenőrzésirendszeraszakképzőintézményekmásikönértékelésieszköze.Azellenőrzéstatanárok
és szakoktatók közül választott minőségügyi megbízottak általában
részmunkaidőbenvégzik. A megbízottak saját tapasztalataikra is
támaszkodhatnak, de ahhoz, hogy a különböző
-
30
intézményi egységek ellenőrzését szakértői szinten végezhessék
fontos, hogy meghatározottidőközönként továbbképzésben vegyenek
részt.Mivel aminőségügyimegbízottak jól ismerik
azintézménytésamunkatársakat,ellenőrzőmunkájuknyománazonnalivisszajelzéseketadhatnakazellenőrzésben
érintett egységek munkatársainak. Ők így járulhatnak hozzá a
minőségfejlesztéséhez. Az értékelés során audit jelentéseket is
készítenek, amelyek alapul szolgálnak azéves tervezéshez, a
minőségcélok aktualizálásához, és a külső ellenőrzést
előkészítőmunkálatokhoz.Abeszámolókatafelsővezetéstagjaikapjákmeg,akik-haszükséges-döntenekatovábbifejlesztésekrőlésváltoztatásokról.3.3.5
AzérintettekrészvételeazönértékelésbenPozitív eredménnyel jár, ha a
szakképző intézmény munkatársain kívül más érintetteket isbevonunk
az önértékelésbe. A realitások talajánmaradva ugyanakkor tisztában
kell lenni
azzal,hogyakülsőérdekeltekközöttazaktívközreműködőkkörealegtöbbesetbenerősenkorlátozott.Az
érintettek körét legkönnyebben a diákok bevonásával bővíthetjük. A
kérdőívekkel
szerzettvisszajelzésekmellettatanárokatésszakoktatókatarrakellbiztatni,hogyatanórákvégénkérjékki
a diákok véleményét. Ha a diákok azt látják, hogy véleményüket és
elgondolásaikat szívesenmeghallgatják, akkor közülük néhányan
biztosan szívesen be fognak kapcsolódni a
továbbiminőségfejlesztőtevékenységekbe.A bemutatott kiegészítő
tevékenységek arra szolgálnak, hogy a külső és belső
érdekeltektőlinformációtgyűjtsünkaziskolateljesítményéről,aszakképzőintézményjelenlegiállapotáról,ésaziskolávalszembenijövőbelielvárásokról.Azérintetteketmeglehethívnispeciálistalálkozókravagytematikus
megbeszélésekre, melyek az aktuális problémák megvitatására vagy a
jövőbenifejlesztési irányok, célok meghatározására irányulnak. A
témától függően ez lehet
egyszeritalálkozóvagykerekasztalbeszélgetéseksorozata,amelyekreakülsőérintettekszéleskörétismeglehethívni.Bármilyenisatalálkozókformájafontos,hogyaszervezőszakképzőintézményvilágoselképzelésekkel
rendelkezzen a napirendről, hogy egyértelmű útmutatást tudjon adni
azérintetteknek,ésmegtudjaértetniaztis,hogymitvárnakeltőlük.Aszakképzőintézményekegyregyakrabbanalkalmazzáksikerrelafókuszcsoportokatarra,hogyazérdekelteket
bevonják a minőség értékelésébe. A módszert eredetileg a
társadalomtudományikutatásokban alkalmazták, de egyre népszerűbb,
mivel segít megérteni az oktatás, képzésmélyebben rejlő problémáit.
A fókuszcsoportban összehozzák az érdekelteket ésmegkérdezik
avéleményüketegytermékvagyszolgáltatásminőségéről,egyújelképzelésről,újfejlesztésrőlvagya
jövőbeli trendekről. Az interaktív összejövetelen a résztvevők
szabadon beszélgetnek ésvéleményt cserélnekegymással.A
fókuszcsoport fontos ismérveagondolatébresztőéselfogadólégkör.
Kerülni kell a túlzott formalitást és merevséget, mert
visszafoghatja a
beszélgetéslendületét,deatúlságosanlazahozzáállás,aszervezettségésszabályokteljeshiányasemjó,mertveszélyezteti
a beszélgetés komolyságát. A fókuszcsoport nemcsak arra jó, hogy
eljussunk akorábbankvantitatíveszközökkel
(példáulkérdőívesfelméréssel)összegyűjtöttadatokalaposabbértelmezéséhez,
hanem arra is, hogy a minőségfejlesztést új ötletekkel és kreatív
javaslatokkalgyarapítsa.
20.táblaEszköztár:afókuszcsoport
Az érintetteknek a minőséget érintő intézményi vitákba való
aktív bevonását célzó
fókuszcsoportokbaszervezésérőlamelléklet1.23fejezetébentalálunkútmutatót.
-
31
3.3.6 AmérésieredményekközzétételeTisztábankell lenni azzal,
hogyaz intézménymunkája, aminőségértékelésekeredményei semabelső és
külső érdekeltek, sem a közvetlen „fogyasztók” (tanulók, szülők)
számára nem válnakautomatikusan láthatóvá. Éppen ezért a
értékeléseket aktív publikációs és
kommunikációsstratégiávalkellkiegészíteni.A stratégiábanmeg kell
határozni, hogy ki,milyenmédiumon keresztül,milyen
információkhozférhet hozzá, mivel bizalmas jellegük miatt nem lehet
minden mérési adatot minden érintettszámára elérhetővé tenni, és
nem lehet mindent az interneten keresztül a széles közönségszámára
nyilvánosságra hozni. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy
egyensúlyt kell találni azadatvédelmi szempontok (például a tanárok
és szakoktatók személyi adatainak védelme) és
aszéleskörűátláthatóságravonatkozókövetelményekközött.Az alábbi
útmutató segít az intézménynek kidolgozni a mérési eredmények
közzétételérevonatkozószabályokat:a.
atanárokszemélyesértékelésecsaksajátmagukratartozik;b.
azóralátogatásokeredményeitbizalmasankellkezelni,éscsakatanárésafelelősellenőr
vitathatjákmegegymással;c. azosztályokés a képzésekmérési
eredményeitnyilvánosságra lehethozni az intézményi
intraneten, ha a személyi adatok védelmét biztosítják, és ha az
eredményeket
előzőlegminőségügyiértekezletekenszéleskörbenmegvitattákabelsőéskülsőérdekeltekkel;
d. pozitív marketinget jelent az iskolának, ha a felmérések
összesített adatait nyilvánoshonlaponhozzáférhetővétesszük.
21.táblaGondolatébresztőkérdésekéslehetségestovábbiakcióka.
Ellenőrizzeéshasznosítsaazintézménybenösszegyűjtöttadatokat!
b.
FigyelembevettemárkorábbanazEurópaiUnióáltalkiadottminőségiindikátoroklistáját?
c. Gyűjtvisszajelzéstazintézményfontospartnereitől?
d. Hogyan tudja meghatározni az egyéni készségfejlesztési és
teljesítmény növelési igényt amunkatársakkörében?
e. Önszerintsikeresazintézményébenfolyóönértékelésimunka?
f.
Kipróbáltamárafókuszcsoportotaminőségügyimérésekeredményeinekmélyebbelemzéséhez?
g.
Résztvettamérésieredményekközzétételérevonatkozóegyértelműszabályokmeghatározásában?
3.4 VáltoztatásésjavításelemzésselésstratégiávalEbben a
fejezetben a PDCA-ciklus kritikus szakaszába
érkezünk:megismerkedhetünk azzal, hogyhogyan lehet a mérési és az
értékelési eredményeket az intézményi munka minőségét
javítóváltoztatásokká transzformálni. Megismerkedünk a minőséget
meghatározó tényezők szakszerűelemzési módszereivel,
megtanulhatjuk, hogyan lehet a változtatást megszervezni, és
afejlesztésekirányábaelindulni.
A 3.3 fejezet különböző példái megmutatták, hogy milyen fontosak
a mérés és
értékeléseredményeiatovábblépéshez,ahhoz,hogyaszükségesváltoztatásokraújjavaslatokszülessenek.A
mérési eredmények megvitatása gyakran elnagyolt és ötletszerű,
különösen, ha a
hibákkijavításárólésaminőségiproblémákrólvanszó.
-
32
Csak szakszerű elemzési módszerekkel lehet elkerülni az ad-hoc
megoldásokat: az
egészintézményreésakulcsfontosságúfolyamatokra(atanítási-tanulásifolyamatra)kiterjedő,egységesstratégiát
és részletes fejlesztési koncepciót kell kidolgozni, amely megfelel
azoknak
azelvárásoknak,amitaPDCA-ciklusACT(visszacsatolás)fázisánála3.1fejezetbenleírtunk.
22.táblaAzEQAVET-ajánlásokjavaslatai
APDCA-ciklusutolsószakaszáhozazEQAVET-ajánlásokI.sz.mellékleténekirányadójellemzőiakövetkezőketajánlják:
a.
atanulóiéstanárivisszajelzéseketfelkellhasználniatovábbiakcióknál;
b.
avisszajelzésekésafelülvizsgálatokeljárásirendszereaszervezetstratégiaitanulásifolyamatánakarészétképezik;
c. amegfelelőcselekvésiterveketbekellvezetni.
3.4.1
Tanulás,aminőségrehatótényezőkelemzésévelAminőségügyicsoportvezetésévelvégzettmonitorozásésértékeléseredményeiretámaszkodvakellazintézményteljesítményételemezni,összevetveaminőségcélokkalésazelőzetestervekkel.Ez
amódja annak, hogy felfedezzük sikereinket és felismerjük hibáinkat
is – aminőség
javításaérdekébenaszervezetnekmindkettőbőltanulniakell.Általában
könnyebb az eredményekre fókuszálni, mint a hibákat elemezni,
hiszen ahhoz, hogyjavítsunk, először el kell ismerni, hogy
hibáztunk. Az elemzés során nagyon fontos világosanelhatárolni
aminőségrehatópozitív és negatív tényezőket. A javításra csak akkor
van esély,
hafelismerjükésmegistudjukváltoztatniahatástkiváltótényezőket.A
szakképző intézményekben leggyakrabban vizsgált okozati tényezők
vázlatos áttekintése a 8.ábrán látható. Az ábra az
ok-okozatimodellt veszi alapul,melyet arról
japánminőségelmélettelfoglalkozó szakemberről neveztek el, aki
amodellt kifejlesztette: Kaouro Ishikawa. Az
Ishikawa-diagramokokatmutatbe,amelyeka
tervezetteredményekhezvezetnek,vagyazokrakülönösennagy hatást
gyakorolnak. A módszert széles körben alkalmazzák, mivel számos
területen
segítkideríteni,hogybizonyosfaktorokhogyanhatnak,vagyegyáltalánhatnak-eaminőségre.
8.ábraAszakképzőintézményminőségérehatóalapvetőtényezők
Forrás:Cedefop.
Amint az a 8. ábrán látható, a szakképző intézmény minőségére
ható tényezők a vezetésimódszerek, a tanárokés szakoktatókmunkája,
a rendelkezésreálló felszerelés,demeghatározó
-
33
tényezőakülsőérdekeltekvéleménye
iséppúgy,ahogyatantervitartalmakvagyazalkalmazottpedagógiaimódszerek.
23.táblaIshikawa-diagram
Az Ishikawa(halszálka)-diagramaproblémamegoldásés
fejlesztéselemzőésötletgyűjtőeszköze.Azábraazokot és okozatot
szemlélteti, amelyben a kívánt hatások egy nyíl jobb végén
láthatóak, míg a fő okok
ahalszálkamindkétoldalánsorakoznakazalárendelttényezőkelágazásaival.
Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_42_minosegmenedzsment_scorm_06/635_ishikawadiagram.html[hozzáférés
2017.01.05.].
Gyakorlati szempontból lényeges, hogymegértsük a legerősebb
tényezők közötti kölcsönhatást,de az elemzés szempontjából még
ennél is fontosabb a tényezők külön-külön hatásánakátvizsgálása. A
9. ábrán a szakképző intézmények minőségét meghatározó alapvető
okozatitényezők részletesebb bontásban láthatóak. Minél alaposabb a
lehetséges okozati tényezőkelemzése, annál világosabban látszik
majd, hogy milyen lépéseket kell megtenni a
minőségfejlesztéseérdekében.A 9. ábramegmutatja például azt, hogy a
vezetői kapacitást célszerű növelni, a tanároknak ésszakoktatóknak
több gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük, és az elavult
technikai
eszközöklecseréléseérdekébenkülső,szakképzés-felügyeletiszervhezkellfordulni.
-
34
9.ábraAjelentőséskevésbéjelentősminőségitényezők
Forrás:Cedefop.
3.4.2 AváltozáselőkészítéseMire az okok elemzésével eddig
eljutunk, már ki kell derülnie, hogy mely területeken vanleginkább
szükség változtatásra és fejlesztésre. A teljeskörű, az egész
intézményt
átfogóminőségfejlesztésreáltalábannincsazonnalilehetőség,éppenezértelkelldönteni,hogyazadotthelyzetben
mi a legfontosabb feladat, és arra kell az erőforrásokat
összpontosítani. Ebben
akérdésbenhasznossegítségaPareto-elemzéstechnikája,amelyeta24.táblamutatbe.
24.táblaAPareto-elemzés
A Pareto-elemzés – amelyet 80-20-szabálynak (vagy
Pareto-szabálynak, Pareto-diagramnak) is neveznek –olyan eszköz,
mellyel fontossági sorrendbe állíthatjuk a fejlesztési feladatokat,
és megoldást találhatunk
aproblémákra.Aszabálykimondja,hogyaproblémák80százalékaazokok20százalékáravezethetővissza.Hamegtaláljukakritikus20százalékot,akkorlényegesenjobbaklesznekazesélyeinkateljesítményjavítására.
Haazonosítottukaváltoztatásésfejlesztéssúlypontiterületeit,megkellbeszélniésmegállapodástkell
kötni a lehetőségekről.Mivel a tanárok és szakoktatók, a diákok
vagymás érdekeltek nemfeltétlenül vannak azonos véleményen a
szakképző intézmény elvárásaival és
szándékaivalkapcsolatban,fontos,hogykompromisszumokszülessenek.Ellenőriznikell,hogymilyeneszközökállnak
rendelkezésre, ésmegfelelnek-e célokmegvalósításához? Kire lehet
támaszkodni a célokelérésében?Kitőlvárhatunktámogatást?A
megvalósítást segítő ötletek gyűjtésére többféle eszköz áll
rendelkezésünkre, az egyik ilyenpé
