¡ciók/magu… · Web viewösszefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása az élet tisztelete, az értékek védelme a sokféleség értékként való elfogadása

DSZC Bethlen Gábor SzakgimnáziumaHelyi tanterv bevezetés

HELYI TANTERV(bevezetés)

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnázium

2018. szeptember 1.

1

DSZC Bethlen Gábor SzakgimnáziumaHelyi tanterv bevezetés

TartalomjegyzékBEVEZETÉS...............................................................................................................................3

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE:............................................................3

2. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK.............................................................................3

3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK

ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.....................................................................3

4. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI........................3

5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA..........3

6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI...................................3

7. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

HELYI TANTERVI KÖVETELMÉNYEI.........................................................................................3

8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

TÉMAKÖREI, A TANÉV VÉGÉN A MAGASABB ÉVFOLYAMOKBA LÉPÉS FELTÉTELEI..3

9. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMONKÉRÉS ELVEI...........................................................3

10. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI....3

11. NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK SZÁMÁRA A HELYI NEMZETISÉGEK

KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSE........................................................................................3

12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.........3

13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN..........................................3

13. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM....................................................................................3

14. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK....3

15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK,

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK...............3

16. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TOVÁBBI ALAPELVEK..................3

2

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv

BEVEZETÉS

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE:

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) számú EMMI rendelet és módosításai

Az emberi erőforrások minisztere 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelete

14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

30/2016 NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről

24/2017 NGM rendelet a mellékszakképesítés választhatóságáról

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013.

(I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterv

3. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű középiskolai célnyelvi oktatáshoz

4. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi

civilizáció tantárgy oktatásához

Régi szakképzési kerettantervek:

4/2001. OM. Rendelet a kerettantervről

150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről

3

3

http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html


4

4


2. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK

Közgazdasági ágazat - Pénzügyi-számviteli ügyintéző (2016)

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.9-12.

óraszám összesen

13. évf.13. évf.

óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124Matematika 3 3 3 3 417 - -Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek(ének-zene) - - 1 - 36 - -Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -Kötelező komplex

természettudományos tantárgy

3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

5

5

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervKét tanítási nyelvű turisztika ágazat (2016)

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.9-12.

óraszám összesen

13. évf.13. évf.

óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -Idegen nyelv (Célnyelv) 6 6 5 5 767 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -Történelem 2 2 3 3 345 - -Informatika 1 1 - - 72 - -Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Célnyelvi civilizáció - - 2 2 134 - -

Választható természettudományos

tantárgy(földrajz)2 2 - - 144 - -

Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy,célnyelv,

Természettudományos tantárgy, Informatika, vagy Szakmai tantárgy

- - 2 2 134 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés 8 8 7 7 1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

Előkészítő évfolyam óraszámai (2016, 2018)

Tantárgyak óraszám/hétIdegen nyelv 18Testnevelés és sport 5Informatika 3

Képességfejlesztés(matematika-anyanyelv-idegen nyelv) 3

Osztályfőnöki 1Összesen 30

2018-tól felmenő rendszerben

6

6


Kötelező tantárgy 2018-19. átmeneti tanévben az emelt szintre beiskolázott tanulók számára a mellékszakképesít órakeretének terhére osztályfüggően: emelt szakmai angol/német vagy angol és matematika, a c osztályban 1 óra angol, 1 óra informatika.

A 2018-ban induló szakképzésben minden ágazatban egységesen 1-1 óra matematika és történelem órát iktatunk be a közismereti szabad sáv terhére.

A mellékszakképesítés felszabadulása esetén ágazatonként a helyi tantervben jelöljük a szakmai óraszámok átcsoportosításának kínálatát. Turisztikában a 11-12. évfolyam órakeretének átcsoportosításával biztosítjuk a szállodai recepciós mellékszakképesítés 11. évfolyam végén tervezett szakmai vizsgájára a felkészítést, és 1 órában pénzügyi-vállakozó ismereteket oktatunk.

Közgazdaság és ügyvitel ágazatban a mellékszakképesítés megszerzését – munkaerőpiaci relevancia hiányában nem támogatjuk, helyette a szakmai érettségi megalapozására, emelt szakmai érettségire, versenyfelkészítésre, szakmai alapkompetencia-fejlesztésre és a helyi vállalati partnerek által elvárt és kínált gyakorlati jártasság megszerzésére törekszünk.

A mellékszakképesítés választása esetén 2019-től az induló csoportlétszámot 8 főben határozzuk meg.

7

7


A két tanítási nyelvű osztályokban a 11. évfolyam végén a középszintű érettségi vizsga letétele helyi iskolai elvárás.

8

8


3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK,

TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Tankönyvrendelés

Előkészítés

A tankönyvigények összeállításánál alapvető elv az adott tantárgy magas szintű oktatásának

elősegítése. A szakmai munkaközösségek, a szaktanárok javaslatai alapján évfolyamonkénti

bontásban állítják össze tankönyvigényeiket. A tankönyveket az EMMI/NGM által kiadott

tankönyvjegyzékből választják ki. A tankönyveket egészítik ki a szöveggyűjtemények,

atlaszok, munkafüzetek.

Az igényeket a tankönyvfelelős összesíti, s az iskolavezetés döntése előtt a szülői

munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezi.

Rendelés

A tankönyvrendelést a minisztérium által előírt módon az igazgató által megbízott

tankönyvfelelős végzi. A kínai nyelvoktatáshoz a könyveket a kínai fél biztosítja, azok az

iskola tulajdonát képezik. A csoport szintfelmérése után esetleg szükségessé váló könyveket

az iskolai könyvtárból lehet kikölcsönözni, állagukat megóvva visszaszolgáltatni.

Tankönyvkiosztás

Az iskola igazgatója a terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában részt vevő alkalmazottal

megállapodást köt, amelyben meghatározza a feladatait.

9

9

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervA megbízott alkalmazott az elfogadott és egyeztetett tankönyvrendelés alapján minden

osztálynak elkészíti a tankönyvlistát, amely alapján a diákok nyilatkoznak arról, hogy mely

tankönyveket akarják megvásárolni.

A tankönyvek megvásárlására a tanévkezdés előtti héten van lehetőség az iskolában.

Az iskola a tankönyvterjesztő segítségével az eladott tankönyvekről nyugtát – ha a tanuló kéri

– név szerinti számlát állít ki.

Tankönyvtámogatás

Minden tanévben a jogosult tanulók részére biztosítjuk az ingyenes tankönyvet.

A rendelet szerint a nevelőtestület határozza meg a tankönyvtámogatás módját. Ebben

alapvető megkötés, hogy az iskola részére juttatott összeg legalább 25 %-át tartós tankönyv,

továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. Ezek a könyvek az

iskola tulajdonát képezik és az iskola könyvtárából kikölcsönözhetők.

A nevelőtestület határozza meg, hogy mely tartós tankönyvek, segédkönyvek vásárlására

fordítsák a rendeletben meghatározott %-ot.

A tankönyvtámogatás konkrét rendszerének kidolgozása, egyrészről a rendeletben

meghatározott, másrészről a nevelőtestület által elfogadott elvek alapján történik.

A tankönyvrendelés és a tankönyvtámogatás részletes leírása külön szabályzatban

megtalálható. A kísérleti tankönyvek kipróbálását az iskola vállalja.

10

10


4. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

SZABÁLYAI

A NAT köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek

kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi

érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a

tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes

fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés

megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

Ezzel járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

— a haza felelős polgárává váljék;

— reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;

— megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;

— törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;

— legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;

— váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;

— ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;

— tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

Ezen pedagógiai célkitűzéseket részben a kerettantervek tantárgyi részcélkitűzéseinek

megvalósításával, interdiszciplináris tananyagok fejlesztésével; részben az iskola saját

történelmi hagyományainak és szellemiségének megőrzésével kívánjuk megvalósítani.

A tradíciók újragondolásával a regionális kultúra és az európai civilizációs változatosság

tananyagba emelésével a kerettantervek nyújtotta 10%-os többletlehetőséget szeretnénk

kihasználni.A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az

iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a

pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakgimnáziumban az

ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák.A

szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú

11

11

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterviskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános

műveltséget megalapozó öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati

oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi

vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakgimnáziumban az Országos

képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör

betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

A 24/2017. NGM rendelet alapján a mellékszakképesítésre való felkészítést a tanuló

válaszhatja.

Két tanítási nyelvű sajátosságok intézményünkben

A 9/Kny évfolyam befejezése után az a tanuló, aki a belső mérések adatai és a nyelvtanárok

megítélése szerint nem képes a B2+ kimeneti szintet teljesíteni, az iskola másik 9-ikes

osztályában folytathatja tanulmányait. A 9-12. évfolyamon az iskola biztosítja az emelt szintű

nyelvi érettségire való felkészítést és a tanuló valamint a szülő elfogadja, hogy ezen elvárást

teljesíti. Aki az OH által szervezett célnyelvi mérésen (10. évfolyam) az elvártnál gyengébb

eredményt / kirívóan gyenge eredményt ér el, annak az iskolavezetés felajánlja/javasolja a

tagozatváltást, hiszen a két tanítási nyelvű tagozat kimeneti követelményeket várhatóan nem -

vagy csak gyenge eredménnyel - fogja tudni teljesíteni. Ehhez a szülő beleegyezése

szükséges.

A két tanítási nyelvű osztályokban a 9/Kny-12. évfolyam óraszáma és követelményei alapján

a 12. évfolyam után lehetőség van angol középszintű előrehozott érettségi vizsga letételére. A

sikeres középszintű érettségi vizsga nem ad felmentést a 13. évfolyam angol emelt szintre

felkészítő óráinak látogatása alól, egyedi felmentést csak felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány

felmutatása esetén az igazgató adhat. A tanuló érdemjegye a 13. évfolyamon ebben az esetben

a 20/2012.EMMI rendelet 55.§ (1-3)alapján a nevelőtestület döntésével az évközi teljesítmény

alapján 5 (jeles). Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés elfogadásának feltétele a

fenti tájékoztatás tanuló és szülő általi elfogadása írásos nyilatkozat formájában. (20/2012.

EMMI rendelet 7.§ (b) bb, bg, bp alpontjai, 4/2013. EMMI rendelet a két tanítási nyelvű

oktatás irányelvéről 5.§ és a 100/1997. Kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatról

12.§ (1-2).pontja alapján.

12

12

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervA jelentkező annak ismeretében dönt a nyelvi érettségire való jelentkezés szintjéről, hogy a

felvételi szempontjából emelt szintű érettségi pontok csak valóban letett vizsga (és nem

nyelvvizsga-bizonyítvány) alapján számíthatók.( Fokt, Tv. 40. § (1-2))

Mentesül az óralátogatás alól az a tanuló, aki C1 szintű vizsgabizonyítványt szerez, de a két

tanítási nyelvi érettségi követelményeket neki is teljesítenie kell.

Iskolánk részt vállal a központilag szervezett témahetek ( pénzügyi tudatosság, digitális,

fenntarthatósági ) helyi programjának kialakításában és lebonyolításában.

Az iskolai lemorzsolódás megelőzésére kidolgozott eljárásrendet követünk.

13

13


5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a 27. § (11) bekezdés szerinti

mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás 1-12.évfolyamán 2012. szeptember 1-

jétől kellett bevezetni-

A 9-12. évfolyam óráiból hármat a délelőtti órarendbe építünk be. A többi 2 órát délutáni

sportfoglalkozás keretében az iskolában és a törvény által szabályozott módon iskolán kívül

teljesíthetik. Az előzetes felmérés alapján választhatnak tanulóink, hogy megfelelően elosztva

milyen foglalkozásokon kívánnak részt venni, melyről nyilatkoznak. Célunk, hogy maximum

15-20 fős csoportokat hozzunk létre. Ez az a létszám mellyel érdemi munkát lehet végezni.

Az így létrehozott sportfoglakozásokat, testnevelésórákat órarendben rögzítjük. A külső

helyszíneken történő teljesítés igazolása az ellenőrző könyvben történik, havonta, a kibocsátó

által lepecsételve és szülő kézjegyével ellátva. A dokumentációt a testnevelő tanár

felelőssége nyomon követni, ugyanúgy, mint a gyógytestnevelést. A délutáni sportkörökre

regisztrálni kell szeptember 15-ig. A jelentkezés mindig az aktuális tanévre szól,

módosításához igazgatói engedély szükséges. Az osztályban tanító testnevelő tanár felméri,

hogy tanítványai mely egyesületben illetve iskolai foglalkozás keretei között teljesítik a

kötelező 4. és 5. testnevelés órát. A jelentkezőket igyekszünk egyenletesen elosztani az egyes

sportkörök között érdeklődésüket fegyelembe véve. A jelentkezés és a részvétel kötelező és

ingyenes. A délutáni órák kiválthatók azonos óraszámú, az iskolai természetjáró klubbal

történő túrázással is, melynek szervezési módját és nyilvántartásáét a testnevelés tantervében

szabályoztuk.

A gyógytestnevelés megszervezése Centrum szinten az iskolaorvos közreműködésével a

hatályos jogszabályok alapján történik.

14

14


6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK

SZABÁLYAI

Jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény tantárgyfelosztását az igazgató állítja össze a

szakmai, pedagógiai, tárgyi feltételek és az esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével. A

tanszabadság a tanulót és a tanárt egyaránt megilleti.

A beiratkozással a szülő elfogadja az adott tanulócsoportra vonatkozó speciális óratervi hálót

(emelt óraszámú oktatást és fakultatív tantárgyakat valamint foglalkozásokat). Tudomásul

veszi, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban mely második idegen nyelvek közül választhat

(német, francia, orosz, kínai) és a csoportalkotás létszámbeli korlátait.

A fakultatív tantárgy foglalkozásaira való jelentkezés egy tanévre szól. Biztosítjuk a második

idegen nyelv tanulásának lehetőségét az iskola minden tanulója számára.

A tanuló mindenek felett való érdekének elősegítése céljából az alábbi esetekben van

lehetőség a pedagógus megválasztására:

ugyanazon tantárgyból több emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoport indul

osztályon belül ugyanazon tantárgyból ugyanazon szinten legalább két

tanulócsoport van

a nem rendes érettségi vizsgák során a tanuló – amennyiben nem kötelezően

osztálykeretben vizsgázik – kérheti, hogy melyik szaktanár vizsgáztassa

Tanulmányok alatti vizsgák esetében a tanuló kérheti, hogy ki legyen a kérdező tanára.

Javítóvizsgán az elégtelen év végi érdemjegyet adó tanár nem lehet kérdező tanár.

A kérelmeket az iskolavezetés az érintettek, az osztályfőnök valamint a diákönkormányzat

véleményének kikérése után bírálja el.

15

15


7. KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK HELYI TANTERVI

KÖVETELMÉNYEI

Iskolánkban a mindenkori érettségi vizsgakövetelmények alapján az alábbi tantárgyakból

vállalunk kötelezettséget közép- és emelt szintű vizsgafelkészítésre (K – középszinten, E –

emelt szinten)

Kötelező vizsgatárgyak – K és E Választható vizsgatárgyak K és EMagyar nyelv és irodalom K E Informatika K EMatematika K E Etika KTörténelem K E Marketing KElső idegen nyelv K E Földrajz K ESzakmai vizsgatárgy K E Ének-zene K

Második idegen nyelv KCélnyelvi civilizáció KTestnevelés KTársadalomismeret K EGazdasági ismeretek K E

Az érettségi vizsgára bocsátás helyi követelményeit és munkaközösségenként egységes

középszintű témaköreit az egyes tantárgyak helyi tanterve határozza meg.

Az a tanuló, aki intézményünkben végezte tanulmányait, a helyi tanterv követelményeit

teljesítette (beleértve a Történelem, társadalmi és állampolgári ismereteket valamint a

közgazdasági elméleti és gyakorlati tantárgyakat) , megfelel a Társadalomismeret valamint a

Gazdasági ismeretek közép- illetve emelt szintű vizsgára bocsátási feltételeinek.

Az érettségi vizsga megkezdéséhez törvényben meghatározott közösségi szolgálat

teljesítésének szabályzata a PP mellékletét képezi.

16

16


8. AZ EGYES ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAKBÓL A

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI, A TANÉV

VÉGÉN A MAGASABB ÉVFOLYAMOKBA LÉPÉS

FELTÉTELEI

Ld. a helyi tanterv egyes tantárgyi fejezetei végén

17

17


9. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS ÉS SZÁMONKÉRÉS ELVEI

Iskolánk a nemzeti köznevelésről szóló törvény 54.§-ának (1), (2), (5), (6) bekezdései

szerintiek figyelembevételével a tanulók teljesítményének értékelésekor az alábbi elveket

alkalmazza.

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus

törvényben rögzített kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a

szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében egyetértésnek kell lennie

nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Iskolánk értékelési

normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és

konkrét legyen, a minősítés hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt.

A mérés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés

funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelmény - teljesítmény

megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény

kialakítása. A következő évfolyamba lépés feltétele az évi kötelező számú, átlagban

elégségesre kerekíthető érdemjegy megszerzése vagy osztályozó vizsgán, javítóvizsgán

legalább elégséges minősítés elérése.

Az értékelés/ minősítés alapformái

Érdemjegy

A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen

érdemjegyek adásával minősíti.

Osztályzat

Félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti.

(Osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók.)

18

18


Érdemjegyet kaphat a tanuló

szóbeli feleletre,

o lehet részletes számadás,

o összefoglaló, tételszerű felelet,

o kiselőadás,

írásbeli munkára,

o röpdolgozat,

o szódolgozat,

o házi dolgozat,

o témazáró dolgozat,

o írásbeli felelet,

o beadandó írásbeli munka

projektfeladatra,

óraközi, tanórai munkára,

tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

A tantárgyi értékelés szabályozása

A félévenkénti értékeléshez feltétlenül szükséges legalább n+1 db, ütemezetten az

osztálynaplóba beírt érdemjegy, ahol n a heti óraszámot jelöli. A féléves és év végi

osztályzat megállapításakor a szaktanár a javuló vagy romló tendenciát is figyelembe

veszi. A második félévben elégtelenre teljesítő tanuló év végi osztályzata is elégtelen.

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű,

nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel

nem torolható meg.

A témazáró dolgozat a többi osztályzathoz viszonyítva kétszeres súllyal számítandó.

A komplex nyelvvizsga megszerzéséért háromszoros súlyozású jeles jár.

A munkaközösségek állapítják meg azt, hogy a teljesítményeknek a százalékban

kifejezett értéke milyen érdemjegynek felel meg.

19

19


Egy napon egy osztályban legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A témazáró

dolgozat írása előtt legalább egy héttel a dolgozat írásáról tájékoztatni kell a

tanulókat.

A dolgozatot a szaktanár tíz munkanapon belül köteles kijavítani, s az eredményről a

tanulókat tájékoztatni. Akadályoztatása esetén (pl. betegség, szakmai elfoglaltság) a

tanulókat értesíti. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a

tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet.

A témazáró dolgozatot a szaktanár köteles a tanév végéig megőrizni, azt a szülő

fogadó órákon megtekintheti. A tanuló a témazáró dolgozatról a tájékoztatás napján

saját költségére fénymásolatot kérhet.

Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét és súlyozását kötelező a

tanulóval ismertetni.

A komplex tantárgyak esetében, amikor több pedagógus tanít egy-egy tantárgyelemet,

a heti óraszámok arányával megegyező a végső osztályzatban a tanított tantárgyelem

súlyozása (pl. angol nyelvben a lektori osztályzatok 1/18, 1/6, 1/5 az évfolyamtól

függően)

Projektfeladatok kijelölt témákból készíthetők. Értékelésük módját, az értékelési

szempontokat a tanulókkal előre ismertetni kell. A projektmunka több érdemjeggyel

is értékelhető, ill. egy jeggyel való értékelése esetén az érdemjegy egynél nagyobb

súllyal is beszámítható.

Az előre bejelentett témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a

dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését

követő második napon pótló dolgozatot köteles írni, a dolgozat nehézségi foka azonos az

osztály által megírt dolgozattal. Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett

dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez

esetben a feladat nehézségi foka, a szaktanár döntésétől függően, lehet magasabb.

Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A

javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről

a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett

érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet.

20

20

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervTöbb témazáró megírásának elmaradása esetén a szaktanár osztályozó vizsgát

kezdeményezhet.

Nem számoltatható be a tanuló

ha a tananyag elsajátítása idején a beszámoltatás időpontjáig folyamatosan hiányzott,

ha a számon kérendő anyag a számonkérés előtt tananyagként nem szerepelt, vagy

nem állt a tanulók rendelkezésére a felkészüléshez szükséges taneszköz,

ha a tanulót egészségi állapota a megfelelő teljesítmény elérésében nyilvánvalóan

akadályozza,

Önként vállalt illetve emelt szintű tantárgyak

Önként vállalt, ill. emelt szintű tantárgy esetén két hét próbaidő letelte után a

részvétel kötelező.

A bejelentkezés évente megújítandó.

Írásbeli házi feladat

Az írásbeli házi feladat két céllal adható: az órán tanultak gyakorlása, vagy valamely

tanórai anyag előkészítése. Az írásbeli házi feladat hiányáért elégtelen nem adható. A házi

feladat sorozatos el nem készítése a tantárgyi értékelésbe beszámítható. Hétvégére,

ünnepnapokra, többnapos tanítási szünetekre nem adható az átlagosnál több írásbeli házi

feladat.

Felszerelés hiánya

Az alábbi esetek lehetségesek:

a) Olyan tantárgy, amelynél alapvető feladat sem oldható meg felszerelés nélkül (pl.

testnevelés).

b) Olyan tantárgy, amelynél a felszerelés hiánya átszervezéssel pótolható (pl. matematika

példatár).

A felszerelés hiányában órai munkát nem végző tanuló a munkaközösség helyi tantervében szabályozott módon szankcionálható.

21

21


Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje, az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Alapelvek:

az iskolai beszámoltatások (témazáró dolgozatok) összhangban legyenek a helyi

tantervben előírtakkal

a számonkérés szintje feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, terhelhetőségének

hosszabb előkészületet és időt igénylő házi feladatra legalább egy hét felkészülési időt

kell biztosítani (házi dolgozat, kiselőadás, projektfeladat, témazáró dolgozat)

a számonkérés alkalmas legyen a tanulók tudásszintjének mérésére, információt

nyújtson a tanár, a diák és a szülő számára egyaránt

a javítás és értékelés szempontjait (értékelőlapot) ismertetni kell a tanulókkal

összevont tantárgyak értékelésének szabályait a szaktanár az első tanítási órán ismerteti

Iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások:

A tanuló kötelessége, hogy tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, a tanítási órákra

rendszeresen felkészüljön, elkészítse házi feladatát.

a tanuló írásban vagy szóban, egyénileg vagy csoportosan, osztályszinten bármikor

számon kérhető

a szóbeli feleletet az adott tanítási órán értékelni, a digitális naplóban és az ellenőrző

könyvben dokumentálni kell

a témazáró és nagyobb terjedelmű dolgozatokat két héten belül javítja, értékeli és

dokumentálja a szaktanár

a témazáró dolgozat hiányát a tanulónak pótolnia kell, a dolgozat pótlására félévente

egy pótidőpontot kell biztosítani

több témazáró dolgozat megírásának elmaradása esetén a szaktanár osztályozó vizsgát

kezdeményezhet

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok:

22

22


A házi feladat célja a tanítási óra ismereteinek elmélyítése, rögzítése.

Házi feladat írásban vagy szóban minden tanítási óra után adható.

A házi feladatot lehetőleg minden órán ellenőrizni kell.

A házi feladatok mennyiségét illetően tekintettel kell lennünk a többi tantárgyra is.

A számonkérés és a házi feladatok korlátai:

témazáró dolgozat bejelentés nélkül nem íratható, a szaktanár legalább egy héttel előtte

kitűzi a dolgozatírás napját

egy számonkérésre csak egy érdemjegy adható, kivétel a magyar nyelv és irodalom

tantárgy (a témazáró dolgozat a többi érdemjegyhez viszonyítva kétszeresen

súlyozandó)

egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható

a hétvégi házi feladat mennyisége ne haladja meg a szokásosat, szünidőre pluszfeladat

ne adjunk

hosszabb előkészületet és időt igénylő házi feladatra több időt kell adnunk

nem alkalmazható a számonkérés, ha

o a tanuló a tananyag elsajátítása idején a beszámoltatás időpontjáig

folyamatosan hiányzott,

o a felkészüléshez szükséges taneszköz nem állt a tanuló rendelkezésére,

o a tanulót egészségi állapota a megfelelő teljesítmény elérésében nyilvánvalóan

akadályozta

o a tananyag elsajátításához nem állt rendelkezésre elegendő idő

a néhány óráról hiányzó tanuló számonkérésére egy hét, az egy hetet meghaladó

hiányzás esetén a szaktanárral való ütemezés után kerülhet sor

Méréseken való részvétel

- a belső és külső méréseken a részvétel és a felelősségteljes

munkavégzés kötelező

- a hiányzás ugyanolyan elbírálás alá esik, mint bármely foglalkozás

tekintetében

23

23


- mérésről szülői engedéllyel távol lenni csak az igazgató

hozzájárulásával, rendkívül fontos ügyben van lehetőség

A mérésről történő indokolatlan mulasztás és feladat el nem végzése az iskola számára

hátrány okozását jelenti és fegyelmi felelősségre vonással jár.

24

24


10. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Csoportbontás és foglalkozások indításának elvei

A NAT, a kerettantervek és a mindenkor érvényes jogszabályok figyelembe vételével a tanuló

heti órakerete valamint az az osztályok heti órakerete közötti különbözetet csoportbontásra,

felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, egyéni fejlesztésre, sport- és egyéb öntevékeny

csoportok szervezésére lehet fordítani.

Csoportbontás

Iskolánkban az eddigi tapasztalatok illetve törvényi előírások szem előtt tartásával, a

pedagógiai szempontok mindenek fölötti érvényesítésével az alábbi közismereti tantárgyakat

tanítjuk csoportbontásban:

idegen nyelvek

magyar nyelvtan (9-10. évf.)

matematika

informatika

testnevelés délutáni

A két tanítási nyelvű osztályokban az irányelvnek megfelelően ezeken kívül az összes

célnyelven tanított tantárgyat csoportbontásban oktatjuk ( földrajz, célnyelvi civilizáció).

A szakmai tantárgyak közül törvény szerint szerint a gyakorlati órákat tanítjuk max.12-20-fős

csoportokban.

a szakmai érettségire felkészítő gyakorlati tantárgyak

Emelt szintű érettségire való felkészítés, szakkör, sportkör szervezésének elvei

25

25


iskolánk vállalja, hogy mindazon tantárgyakból, amelyekből a törvényben

meghatározott számú tanuló (10) ezt igényli, megszervezi a heti két órás felkészítést, a

többi középfokú intézménnyel egyeztetve egymás diákjait vendégtanulói jogviszony

keretében kölcsönösen fogadjuk

szakkör, öntevékeny diákkör indítására a tanulók és/vagy a pedagógus

kezdeményezésére van lehetőség a heti órakeret terhére

ingyenes nyelvvizsga-felkészítést a jelentkező tanulók számának függvényében

indítunk

iskolánk elkötelezett a nyelvi sokszínűség megteremtése iránt, ezért igény szerint

ritkább nyelvekből is szervez fakultatív oktatást

a tanulási nehézséggel küzdők kiscsoportos felzárkóztatását a 9. évfolyamon a lehető

leghamarabb megkezdjük

tehetséggondozásra, felzárkóztatásra vonatkozó igényeket a lehetőségek (órakeret,

finanszírozás) függvényében indítunk

a mindennapos testnevelés és tömegsport-foglalkozás megszervezése iskolai

alapfeladat

iskolai foglalkozást csak pedagógus vagy a törvények által előírt végzettségű

munkakörben foglalkoztatott dolgozó tarthat

Egyéni foglalkozások

szakértői vélemény alapján biztosítjuk az alapító okiratban vállalt SNI-s, BTM-es

tanulók egyéni fejlesztését

a versenyfelkészítésre külön időkeretet tartunk fenn a mindenkori tantárgyfelosztás

elkészítése során

súlyos betegsége miatt magántanuló diákunk számára a törvényben meghatározott

órakeret terhére konzultációs lehetőséget biztosítunk

26

26


11. NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK SZÁMÁRA A

HELYI NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK

MEGISMERTETÉSE

Debrecenben a PP írásának idején az alábbi nemzeti kisebbségek rendelkeznek

önkormányzattal:

cigány

német (sváb)

román

ruszin

örmény

bolgár

Kultúrájuk, történelmük megismerése tantárgyközi feladat, az osztályfőnöki, a történelem, a

magyar, a földrajz tantárgyi keretein belül integrálva valósul meg.

Tanórán kívüli programok keretében lehetőséget teremtünk diákjainknak, hogy egyénileg és

szervezett formában is látogathassák ezen népcsoportok rendezvényeit, részt vehessenek

ismeretterjesztő előadásokon, bekapcsolódhassanak a kisebbségi önkormányzatok munkájába.

Tanulóinkat a kultúrák egyenrangúságának és az EU jelmondatának szellemében (Egység a

különbözőségben) neveljük. Iskolánkat a vallási és etnikai identitás maximális tisztelete

jellemzi. Nem tűrjük a megbélyegzés, a kirekesztés semmilyen formáját.

A hazafias nevelés elősegítésére a Határtalanul program pályázati forrásaiból a tanulók és

tanárok Kárpát-medencei tanulmányútjait támogatjuk.

27

27


12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Az évente kötelező méréshez a „Netfit” mérési rendszer feladatait használjuk. A tanítási

órákon az aktuális tananyag elsajátításához szükséges erő – követelményeket és az

értékeléshez szükséges teljesítményeket mérjük, az életkornak megfelelő szinten.

Aerob, vagy alap – állóképesség mérése

A vállövi és karizmok erő – állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban

karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig (maximális idő: nők 1,5 perc; fiúk 3

perc)

A hátizmok erő – állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés,

folyamatosan kifáradásig. (maximális időtartam: 4 perc)

A csípőhajlító és hasizomerő – állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés

térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig. (maximális időtartam: 4 perc)

Alsó végtag dinamikus erejének mérése helyből távolugrás páros lábbal.

Ez a felmérés biztosítja a fizikai állapottal való szembesülést tanuló és tanár számára

egyaránt. Felfedi a hiányosságokat és ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos

felszámolását.

A jogszabályban meghatározott fizikai méréseket (pl. NETFIT) a belső és külső mérések

szervezésének elvei alapján végezzük. A külső helyszínen való mérésen is érvényesek a

kötelező részvétel előírásai.

28

28


13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

ISKOLÁNKBAN

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne

számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet,

valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és

tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség-

állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a

környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód

egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány)

Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító

életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi

állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel.

Az általános műveltség részét képezik az egészség aktív megvédésére, fejlesztésére

vonatkozó ismeretek. A személyiség teljes kibontakozása csakis az egészség birtokában, az

alkotótevékenység keretében valósulhat meg.

Törvényi áttekintés

Magyarország Alaptörvénye

2011. évi CCXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről

2012.évi XXVI törvény a nemdohányzók védelméről

20/2012. EMMI Rendelet

110/2012. Kormányrendelet ( NAT)

Nemzeti drogstratégia 2011

29

29

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&sqi=2&ved=0CC0QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.complex.hu%2Fkzldat%2Ft1200124.htm%2Ft1200124.htm&ei=wiSzUIiJAY3R4QS7soHwBw&usg=AFQjCNHncRkayBEM1Wsjj1mOjvWPKTXkUw&sig2=Q78dzavPXIQzA-tD_01kaA


Az egészségnevelés fogalma

Az egészség megőrzésére, fokozására, elvesztése esetén visszaszerzésére irányuló célzott,

céltudatos, felvilágosító, tudatalakító, nevelő, magatartásformáló és mozgósító tevékenység.

Az egészségnevelés tartalma:

Higiénia, egészséges életvitel

Betegségek elkerülése, az egészség megóvása

A lelki egészség megóvása, krízis prevenció

Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások

megelőzése

Az egészséges táplálkozás

A családi életre nevelés, szülővé nevelés témakörei

Szabadidő- kultúra fejlesztése

1. 1. Az egészségnevelés alapelvei

- szemléletformálás

- egészséges életmód iránti igény kialakítása

- sokoldalú megközelítés

- fenntarthatóság

- mérhetőség

- közérthető információközlés az életkori sajátosságoknak megfelelően

- tudatos megatartási formák kialakítása

- esélyegyenlőség biztosítása

- partnerség (szülő-tanár-diák-pszichológus-orvos)

1. 2. Az egészségnevelő munka céljai

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segíti azoknak a pozitív

30

30


beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a

fiatalok egészségi állapotát javítják.

2.2. 1. Általános célok

Általános célunk olyan magatartásminták kialakítása, amelyek az egészség megőrzését

célozzák:

helyes táplálkozás preferálása, az egészségtelen ételek, energiaitalok iskolai

fogyasztásának visszaszorítása

napi rendszeres testmozgás, a fizikai erőnléti állapot megőrzése

a lelki kiegyensúlyozottságra való törekvés, függetlenedés a környezeti stresszelő

tényezőktől

alkohol- és drogprevenció.

2.2. 2. Részcélok

Az egészséges napirend összeállítása és megvalósítása.

A rendszeres testedzés szokássá alakítása.

A betegségek elleni védekezés szabályainak ismertetése

A tanulók ismerkedjenek meg a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és

lehetőségeivel

2. Helyzetelemzés

Sajnálatos tény, hogy a gyerekek mozgástere leszűkült, életmódjuk mozgás szegénnyé vált,

napjaik jelentős részét tanteremben, szellemi munkával, szabadidejük nagy részét pedig

lakásban, a televízió, videó és a számítógép előtt töltik. Többségük nem rendelkezik

megfelelő kondícióval, magas a gerincproblémákkal, rossz testtartással küzdők aránya. A

fiatalok életmódja nem éri el a megkívánt jó színvonalat, ismereteik és készségeik hiányosak,

szemléletmódjuk nem megfelelő. Eredményes munka csak a szülők, pedagógusok,

egészségügyi dolgozók összefogásával jöhet létre.

31

31


3. 1. Társadalmi környezet jellemzése

- lépéseket kell tennünk az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok

megelőzése területén (koszorúér- és agyérbetegségek, daganatok okozta halálozások

visszaszorítása)

- légzőszervi, allergiás betegségek megelőzése

- lelki egészségvédelem

- mozgásszervi betegségek és abból eredő károk csökkentése

- AIDS megelőzése

- közegészségügyi biztonság fokozása

3.2. Iskolai környezet jellemzése

Tanulóink egyre többet hiányoznak betegség miatt.

A testnevelés óráról való felmentettek, ezen belül a gyógytestnevelés órákon való

résztvevők száma jelentős.

Sok diákunk dohányzik.

Tanulóink nagy része a büfében vásárol magának ebédet ahelyett, hogy az –amúgy

nem az iskola épületében található- menzát venné igénybe.

Diákjaink közül sokan –saját elmondásuk szerint- egyáltalán nem, vagy pedig csak

keveset reggeliznek

Az egészségnevelés objektív feltételei

4.1. Tárgyi feltételek

Iskolánk Debrecen belvárosi részén épült több mint 100 éve. Az épület elhelyezkedéséből

adódóan kevés zöld területtel rendelkezik, udvara kicsi, aszfaltozott. Tornaterme, a

konditermek, a sportudvar és az öltözők is felújításra szorulnak.

Helyzete befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.

32

32


A Bethlen Szakközépiskola Sportjáért Alapítvány 1997 decemberében jött létre.

Célja, hogy magasabb színvonalra emelje az iskolai testnevelést és sportoktatást, a diákok

egészséges életmódra nevelését. Az Alapítvány lehetővé teszi mind a tanároknak, mind a

diákoknak a sport-, természetjáró és környezetvédő táborokban való részvételt illetve azok

irányítását.

4.2. Az egészségügyi nevelés humán erőforrásai

gyógytestnevelő, testnevelő tanárok

biológia, fizika, kémia szakos tanárok

vöröskereszt-összekötő

gyerekgyógyász szakorvos, ifjúsági orvos

iskolaorvosi asszisztens

iskolapszichológus

mentálhigiénikus

3.Állapotfelmérés – ld. a testnevelés tantárgy tantervében

33

33


13. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. BevezetésA környezeti nevelés tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magába-

foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben

diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti,

társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a

környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az

önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek

erősítésére.

A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat

hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között a célból, hogy

megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a “környezeti

polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet

fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás)

érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások

megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel.

A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös

összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és

geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági

rendszerek ismerete.

"Fontosnak tartjuk a tanév rendjében meghatározott témahetek, valamint egyedi órák,

iskolán kívüli programok (pl. városnéző séta, környezetvédelmi előadáson való részvétel,

stb.) keretében tudatosítani tanulóinkban a környezettudatos gondolkodást."

1.1. Jogszabályok

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi

jogszabályok és intézkedések garantálják.

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „ minden

állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”.

Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

34

34

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervMagyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) 4 önálló

tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként

szerepel.

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék

képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság

pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével

olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó

gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a

jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

1.2. Általános célok

A környezeti nevelés általános céljai:

1. elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének

megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak

fenntarthatóságát. (NAT),

2. kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő

magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét

meghatározó erkölcsi alapelvvé,

3. érzékennyé tenni kollégáinkat és diákjainkat a környezet állapota iránt,

4. bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,

5. legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása,

6. váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés,

7. képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a

környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,

8. elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség,

az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása,

35

35


az általános emberi egészségvédelem,

az ökológiai egyensúly fenntartása,

a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,

minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez,

képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

1.3. Általános feladatok

A környezeti nevelés céljaiból adódóan feladatunk tehát, hogy

környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban

a természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó

gondolkodást közvetítsünk

segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.

2. Jövőkép

Kollégáink, a diákok és a szülők által is elképzelhető, lehetőleg közösen kialakított,

reálisnak tartott jövőnket így képzeljük:

Nagyon örülnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a diákok és a dolgozók

egyformán figyelnek környezetükre: az energia- és vízfelhasználásra, a keletkezett

hulladék mennyiségére, azok szelektív gyűjtésére. Az iskola belső terei hangulatosabbak

lesznek, több növény lesz mindenütt. A diákok nemcsak az iskola jó oktatási színvonala

miatt, hanem azért is szeretnek ide járni, mert harmonikus, emberi környezetben

tanulhatnak, erdei iskolai programunk pedig sikeresen, más intézmények számára is

példaértékű módon működik. Az intézmény saját működése során nagy hangsúlyt fektet az

elektronikus információcserére, a takarékosságra (papírral, festékkel), a hulladék

keletkezésének minimalizálására(boríték helyett újrahasznosítható mappák). Digitális

tananyagok alkalmazásával csökkentjük a nyomtatás és fénymásolás mennyiségét.

3. Helyzetelemzés

3.1. Az iskola külső és belső környezete, hagyományaink

36

36

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervIskolánk Debrecen belvárosi részén épült több mint 153 éve. Belvárosi iskola révén kevés a

zöld területünk, az épület körülöleli az aszfaltozott udvart, tanulóink mozgástere kicsi. Az

iskola helye és adottságai befolyásolják a környezeti nevelési munkánk tartalmát,

lehetőségeit. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására.

Az általános iskolában és a korábbi intézményekben megkezdett természet-, és

környezetvédelmi munka folytonosságát nem szabad megszakítani, sőt a középszintű

oktatásnak tovább kell fejleszteni. Ezen a téren iskolánk elsősorban a tanulói és tanári

pályázatok inspirálásában, környezet-és természetvédelmi versenyeken való részvétellel,

témanapok és rendhagyó osztályfőnöki órák szervezésével tűnik ki.

3.2. A környezeti nevelés erőforrásai

3.2.1. Ismerethordozók, segédeszközök

Iskolánk jellegéből adódóan a környezeti nevelést szolgáló segédeszközök sajnos nem

megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésünkre (pl. nem rendelkezünk önálló

laboratóriummal), de munkánkat segítik a különböző ismerethordozók (könyvek, CD-k,

folyóiratok).

3.2.2. A környezeti nevelés humán erőforrásai

A környezeti neveléshez kapcsolódó posztgraduális végzettséggel rendelkeznek:mentálhigiénia, természettudomány szakos tanárok

3.2.3. Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

1. AlapítványAz iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók erdei iskolákban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére.

Külső erőforrások

37

37

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv1. Pályázat

A Tempus Közalapítvány Erasmus+ pályázatai segítségével támogatást nyertek tanulóink

és kollégáink nemzetközi kutatásokra, melyek a fenntarthatóságot, a környezet- és

egészségtudatos életmód kialakítását szolgálják.

2. A pályázatok biztosíthatják az anyagi forrásokat a szemléletformáláshoz. A pályázat-

megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a

kollégákat a pályázati lehetőségekről.

3.4. Intézményen belüli segítők

Személyek Milyen témában segíthet?Iskolavezetőség kapcsolattartás, koordinálás, anyagi

források teremtéseTantestületünk tagjai példamutatás, szervezés, diákok

felkészítéseMunkaközösségek a témaheteknek, jeles napoknak megfelelő

tananyag feldolgozása a tanórákonKörnyezetvédelmi felelős tanár a különböző munkaközösségek

programjainak összehangolása a környezeti nevelés terén, pályázatok

DÖK vezető pedagógus napi kapcsolattartás a diákokkal, problémafeltárás és megoldás

Ifjúságvédelmi feladatot ellátók napi kapcsolattartás a diákokkal, problémafeltárás és megoldás

Osztályfőnökök aktualitások megbeszélése osztályfőnöki órákon

Iskolai könyvtáros segédanyagok felkutatása, rendelkezésre bocsátása

Adminisztratív dolgozók háttérbiztosítás az egyes programokhoz, takarékosság

Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizes blokkok, világítási hálózat karbantartása stb.

Diákok A tervezett éves programban való aktív részvétel (hallgatóság, önálló kutatások, kezdeményezések)

Szülők anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása, részvétel a programokban

38

38


3. A környezeti nevelési program helyi célkitűzései

Érzelmek, attitűdök, szokások kialakítása és fejlesztése.

A világról szóló ismeretek részekre bontása és a tények, fogalmak, törvényszerűségek

több tudomány oldaláról történő megvilágítása.

Az ismeretek integrálása.

A fenntartható fejlődés lehetőségeinek megismerése és az életvitel eszerint való

alakítása.

Ennek érdekében segíteni kell a tanulóknál a következők kialakulását, fejlesztését:

nyitott, önálló személyiséggé válás

összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása

az élet tisztelete, az értékek védelme

a sokféleség értékként való elfogadása

globális gondolkodásmód kialakítása

lokális elkötelezettség.

5. A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei

5.1. Tanórai keretben (külön órakeret biztosítása nélkül)

Osztályfőnöki órákon és részben minden tantárgyba beépítve a jeles napokon. A

biológia, kémia, földrajz tantárgyak témakörei nagyobb lehetőséget biztosítanak a környezet –

és egészségvédelmi nevelésre.(lásd: II. sz. melléklet)

A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására,

környezetbarát életmódra. Vannak olyan mozzanatok, amelyek minden tanórán

megvalósíthatóak, a tantestületnek együtt kell meghatároznia ezeket a feladatokat. Például a

termek esztétikus díszítése, a tanulóktól függő tisztasága, szellőztetés módja. A tanulók

helyének negyedévenkénti változtatása padsorokban. Környezetbarát újra-papíron való

dolgozás, szelektív hulladékgyűjtés, tanulmányi kirándulások időpontja.

5.2. Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozások

Iskolánkban már az elmúlt években is történt nevezetes napokhoz fűződő tevékenység (pl. Víz

39

39

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervvilágnapja). A továbbiakban az alábbi jeles napok megünneplésével szeretnénk tanulóink és

kollegáink figyelmét felhívni ezek fontosságára.

5.2.1. A jeles napokhoz kapcsolódóan

TÉMA TEVÉKENYSÉG FELELŐS VÉGREHAJTÁS IDŐPONTJA

Szept.23 Takarítási Világnap

Az iskola tantermeinek, közvetlen környezetünknek rendbetétele

Az iskola nevelőtestülete és tanulói

Szeptember 23.-át megelőző héten

Okt.15.NemzetköziGyaloglónap

Verseny rendezése egy adott helyszínen

Testnevelés munkaközösség

Október 15.

Okt.21. Földünkért Világnap

Rajz, fotó pályázat Természettudományi munkaközösség

Értékelése: október 21.-én

December 1. AIDS ellenes Világnap

Osztályfőnöki órákon beszélgetésCsatlakozás a városi rendezvényekhez

Szaktanárok, osztályfőnökök

December 1.

Márc.22. A Víz Világnapja

Közös pályázat a TIVIZIG-gel, rendhagyó osztályfőnöki órák, üzemlátogatások

Természettudományi mk. és az osztályfőnöki mk.

Március 22.

Ápr.22.A Föld Napja

Műsor az iskolarádión keresztül

DÖK Április 22.

Máj. 24. Az Európai Nemzeti Parkok Napja

Vetélkedő szervezése osztályok között, kiállítás nemzeti parkokról, kirándulás a HNP-ba.

Természettudományi mk. Osztályfőnöki mk.

Május 24.

Május 31. Dohányzás ellenes világnap

Osztályfőnöki órákon beszélgetés

Osztályfőnökök Május 31.

Jún.05. Környezetvédelmi Világnap

Bekapcsolódás a város által szervezett programokba, a tanulmányi kirándulások.

Természettudományi és osztályfőnöki munkaközösségek

Június 05.

5.2.2. Erdei iskolai program

40

40

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervA megfelelő feltételek rendelkezésre állása esetén szeretnénk bevezetni az erdei iskolai

programot.

5.3. Tanórán kívüli tevékenységek

Tevékenységek Megállapítások

Vetélkedők, versenyek, pályázatok UNESCO Világörökség pályázatCurie Környezetvédelmi EmlékversenyAz OM által meghirdetett pályázatok (pl. a Víz Világnapjához kapcsolódóan)Rajzpályázatok

Kiállítások szervezése A nevezetes napokhoz kapcsolódóanSzelektív hulladékgyűjtés Megfelelő háttér biztosítása folyamatosanBekapcsolódás helyi akciókba EsetenkéntFaliújság szerkesztése Állandó helyen, a diákok bevonásávalKönyvtári órák A rendelkezésre álló segédanyagok

megismertetése a diákokkal

1. Iskolán kívüli tevékenységek

Tevékenységek Megállapítás

Tanösvény bejárása Hortobágyi Nemzeti Park, Diószegi Sámuel Oktatóközpont tanösvényei

Tanulmányi kirándulás A diákok, az osztályfőnök és és a szülők közös döntése alapján , a környezeti nevelés szempontjából is kiválasztott helyre

Természetben történő megfigyelések Hortobágyi Nemzeti Park (pl. daruvonulás)Növényfajok megtekintése az egyetem Botanikus Kertjében

Aktuális kiállítások megtekintéseKözösségi munka Környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi

munkalehetőségek felkutatása, tanulóink motiválása a környezet megóvását célzó feladatok elvégzésére

Ellenőrzés, értékelés

41

41


A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák

meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az

értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A környezetvédelmi program értékelését két évente vizsgálnánk felül.

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai:

Egyes tanulók esetében

az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása

a szociális képességek alakulása

a beállítódások és értékorientáció fejlődése

a csoporthelyzet megismerése

a konfliktuskezelés módjai

Osztályközösségek esetében

a csoportviszonyok alakulása

a közvélemény, a morális gondolkodás változása

az informális kapcsolatrendszerek alakulása

42

42


14. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT

SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

Célok: A törvény által megfogalmazott jelzőrendszeri funkciónak való megfelelés.

A tanulók harmonikus (testi, lelki, szociális) fejlődéséhez szükséges esélyek biztosítása

Preventív gondoskodás, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (HHH és HH),

veszélyeztetett tanulók esetében

Közvetlen feladatok a gyermek és ifjúságvédelemben

gondoskodás és érdekképviselet kialakítása az iskola élet keretein belül;

helyzetfelmérés és beszámolók készítése, statisztikai információk nyilvántartása

és követése, adatvédelem biztosítása;

a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása;

tájékozódás a jogi szabályzók változásáról, erről információátadás a

pedagógusoknak, érintett tanulóknak, szülőknek;

kapcsolattartás a hivatali szervekkel, szükség szerinti kezdeményezések

megtétele feléjük;

a szakirodalom gyűjtése és tanulmányozása;

továbbképzéseken való részvétel;

a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése, minél hatékonyabb kezelése;

a tanulók terhelés és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó

kapacitásának növelése;

egészséges életvitelre törekvő szokások kialakítása és a káros szenvedélyektől

való elhatárolódás segítése;

A gyermek és ifjúságvédelem feladatok ellátásban meghatározó a megbízottak munkája, de az

egyes pedagógusok is felelősen részt vállalnak a csoportjukhoz tartozó tanulókért.

43

43


Minden pedagógus feladata:

a megelőzésben, a feltárásban, a megszüntetésben való közreműködés;

a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott törődés;

belső információszolgáltatás a kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének;

Egészségnevelés és drog-prevenció

Egészségnevelési célok:

a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődésének biztosítása,

az egészség, mint érték tudatosítása a tanulókban;

egészségtudatos magatartás kialakítása, az egyéni felelősség felismertetése;

a káros szenvedélyektől való elhatárolódásra nevelés (dohányzás, alkoholfogyasztás,

visszaszorítása, drog-prevenció);

Alapelv: esélyteremtés

A kollégium a helyi közösséggel „esélyt teremt arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy

produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására”.

Feladatok:

életmód-életvitel orientálása, sokrétű hasznos szabadidős tevékenység biztosítása;

önismeret fejlesztése: önbecsülés, pozitív énkép kialakítása;

társismeret fejlesztés: társ-kapcsolatok, csoportban folyó munka fontossága;

mentális egészségvédelem szervezeti kereteinek kialakítása;

tisztálkodással, tisztasággal, a takarítással kapcsolatos szabályok betartatása;

a mindennapos testmozgásra, sportolásra ösztönzés;

egészséges táplálkozás érdekében javaslatok tétele;

stressz-kezelés fejlesztése: szorongások oldásának tanulása;

család funkciójának erősítése, intenzív kapcsolatalakítás a szülői házzal;

44

44

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervAlapfeltétele:

- a tanulók családi hátterének, életmódjának megismerése;

- a tanulók káros szenvedélyeinek felmérése;

- tanulási, beilleszkedési zavarokkal, önértékelési gondokkal küszködők felmérése;

Belső segítő kapcsolatok:

- iskolaorvos, iskolapszichológus és védőnő: előadások tartása az egészséges életmódról,

drogfogyasztásra utaló jelek esetében csoportvezetővel kapcsolatba lépés, kapcsolat a helyi és

regionális gyógyító intézmények felé;

- osztályfőnökök: osztályfőnöki órákon foglalkoznak az egészségneveléshez kapcsolódó

feladatokkal, személyesen az egyéni problémahelyzettel;

Külső segítő kapcsolatok:

- szülők, szaktanárok, gyermekvédelmi szolgálatok;

- rendészeti szervek: a rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi-, bűnmegelőzés

Munkatársai:

- NSZSZ, egészségügyi főiskola egészségvédő munkatársai;

- pszichológus;

Színterek, módszerek:

- kiscsoportos és egyéni beszélgetések;

- csoportfoglalkozások (külső előadók bevonásával);

- intézményi szinten, délutáni, esti szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések,

vetélkedők, versenyek);

- drogprevenciós délután sportversenyekkel összekapcsolva;

45

45

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv- DÖK programok keretében;

- hagyományápoló rendezvények által;

- kulturális programok (helyi, városi);

- rendszeres sporttevékenység által;

Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség,

szegregációmentesség,és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi

integrációjának biztosítása és előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban

jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való

egyenlő hozzáférést, továbbá mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet

kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával

jelentősen csökkenthetők.(Útravaló-MACIKA)

Jogszabályi hivatkozások:

Három alapjogszabályban foglaltak az irányadók:

1. 2011. évi Törvény a Magyarország Alaptörvényéről

2. 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról

3. 2003. évi CXXV. Törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség

Előmozdításáról

Egyéb jogszabályi hivatkozások:

• 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról

• 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről

• 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

• 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A diszkrimináció tilalmát a magyar jogban az Alaptörvény XV. cikke az Egyenlő

Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény

46

46

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervhatározza meg. A diszkrimináció tilalma alapvető emberi jog, azaz: jogok biztosítása

bármilyen megkülönböztetés nélkül. A diszkrimináció tilalma önmagában nem, hanem

kizárólag csak az egyes jogok tényleges érvényesülésével kapcsolatban merül fel.

Diszkriminálni embereket annyit tesz, mint nem alkalmazni a jogegyenlőség előírásait ott,

ahol kell. Nem mindenfajta megkülönböztetés minősíthető tehát diszkriminációnak, csak a

jogilag erőfölényben lévő fél által alkalmazott, alkotmányos alapok nélküli; alkotmányosan

nem indokolható, intézményesült megkülönböztetés, az azonos helyzetben lévő

magánszemélyek, illetve csoportjai ellen. A leglényegesebb elem tehát az, hogy

tulajdonképpen ugyanolyan helyzetben lévőkről van szó, mégis vélt vagy valós tulajdonságok

alapján eltérő a megítélésük, s ez a gyakorlatban számukra valamilyen hátrány formájában jut

kifejezésre. A diszkriminációnak nem fogalmi eleme a célzat, tehát akkor is megvalósul, ha

„elkövetőjének nem áll szándékában a megkülönböztetés”.Az esélyegyenlőség eléréséhez

olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik.

Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell,

különösen:

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek

elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés területén.

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott, vagy előírt követelmények alapján folyik,

b) amelynek megszerzéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt.

Fentiek értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen

valamely személy vagy csoport

47

47

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterva) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézménybe, illetve azon belül létrehozott tagozatba,

osztályba, tanulócsoportba,

b) olyan nevelésre, oktatásra korlátozás, olyan intézmény létesítése, fenntartása, amelynek

színvonala nem felel meg a kiadott szakmai követelményekben meghatározottaknak, szakmai

szabályoknak, nem biztosítják az állami vizsgák letételéhez szükséges felkészítés és

felkészülés lehetőségét.

„Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy

természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a

szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási

rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés."

Az esélyegyenlőségi programban különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem:

• hátrányos helyzetű tanulók,

• halmozottan hátrányos helyzetű tanulók,

• sajátos nevelési igényű tanulók.

A három fogalom értelmezésénél a hatályos jogszabályokban meghatározottakat követjük.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK

48

48

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervHelyzetfeltárás

A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök

felelőssége.

A halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat

egyezteti az ifjúságvédelmi megbízottakkal, akik a tanuló helyzetét szintén

figyelemmel kísérik.

A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai

a szülő, gondviselő családi helyzete, munkaviszonya

a szülők jövedelme

eltartottak száma

tanuló iskolai teljesítménye

a tanuló magatartása

a tanuló krízishelyzete

A szociális hátrányok enyhítésének iskolai lehetőségei

A hátrányok enyhítésére minden tanár javaslatot tehet.

A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja az ifjúságvédelemmel

Anyagi támogatásra a tanuló kérelmet nyújthat be.

Az iskola anyagi támogatásának forrásai

az iskola alapítványai

a szülői szervezet anyagi kerete

Az anyagi támogatás formái

rendszeres időközönként

rendkívüli esetekben

49

49


Rendszeres időpontokban adott anyagi támogatás

ballagáskor, tanulmányi helyzet alapján (forrás: Bethlen-, Móricz-, Papp Géza

alapítvány)

ballagáskor, sporttevékenység alapján (forrás: sportalapítvány)

évzárón, tanulmányi eredmény alapján (forrás: költségvetés, alapítványok)

Rendkívüli esetben adott anyagi támogatásra

feltétel: a tanuló írásban benyújtott, igazgatónak címzett kérelme

forrás: iskolai költségvetés, alapítványok

Anyagi támogatásra vonatkozó eljárás

kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet ösztönözheti)

osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol

igazgató dönt

Egyéb anyagi jellegű támogatás

étkezési hozzájárulás: a hatályos rendeletek alapján

tankönyvtámogatás: jogszabály alapján

- az anyagi hozzájárulás továbbításával

- a tartós könyvek használatba adásával

- ingyenes tankönyv biztosításával

Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére

felzárkóztató programok (matematika, fizika, nyelvek stb.)

tehetséggondozás, versenyfelkészítés

drog- és bűnmegelőző programba való bekapcsolódás (kapcsolattartás segítő

szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken)

rendőrségi előadók meghívása.

50

50

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tanterv orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról (iskolaorvos, orvostanhallgatók)

szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel (családsegítő szolgálat,

jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, területileg illetékes gyermekjóléti

szolgálatok stb.)

pályaorientációs tevékenység – végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése,

kapcsolattartás a munkaügyi központtal.

krízishelyzetben lévő tanulók körülményeinek vizsgálata

családtámogatás, környezettanulmány készítése (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős)

felvilágosítás a szociális juttatások, egyéb hivatalos lehetőségeiről.

pályázatok útján elnyerhető különböző tanulmányi, továbbtanulási (önkormányzati,

iskolai, alapítványi) ösztöndíjak elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi

tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.

51

51


15. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ

MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ,

MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK

A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök a szaktanár és

a diákönkormányzat dönthet.

Év közben bármely dolgozó adhat vagy javaslatot tehet a szaktanári, osztályfőnöki vagy

igazgatói dicséret odaítélésére, melynek elektronikus naplóba való bevezetése az illetékes

feladata.

A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás a tanév végén a mindenkori finanszírozási

lehetőségek függvényében oklevél és könyvjutalom formájában történik.

Jutalmazási forma a Bethlen ösztöndíj:

Az adott évben végzős diák nyújthatja be pályázatát a ballagás előtt két héttel az

osztályfőnöknek.

Az osztályfőnök véleményezi, rangsorba állítja, és úgy adja át az illetékes

igazgatóhelyettesnek a pályázatokat.

Az ösztöndíj odaítéléséről ötfős bizottság dönt (az igazgató, az alapítvány

kuratóriumának elnöke, egy igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot patronáló

pedagógus és egy olyan tanár, aki a Bethlenben érettségizett).

Az ösztöndíjat a Debreceni Bethlen Szakközépiskola Alapítványa finanszírozza.

Az ösztöndíjat a ballagáson az iskola igazgatója adja át.

Jó tanuló, jó sportoló vándorserleg

- A Bethlen Szakközépiskola Sportjáért Alapítványtól kaphatja az a

tizenkettedikes diák, aki négy év alatt kiemelkedő tanulmányi- és

sporttevékenységet végzett.

52

52


- Pályázatot a kuratórium elnökének kell benyújtani a ballagás előtt legkésőbb

két héttel.

- Javaslatot tehetnek a testnevelő tanárok is. A vándorserleg odaítéléséről a

kuratórium dönt. A címmel járó jutalom: Vándorserleg továbbá egy felirattal

ellátott, kisméretű serleg és pénzjutalom, melyet a Bethlen Szakközépiskola

Sportjáért Alapítvány ajánl föl.

Az év matematikusa

A címet az iskola azon nappali tagozatos tanulója nyerheti el, aki az adott tanévben a

legsikeresebbnek bizonyult országos illetve megyei matematikai versenyeken.

Az odaítélésre javaslatot tehetnek az iskola matematikatanárai, a döntés joga a matematika

munkaközösségé.

A címmel járó jutalom:

A vándorserleg 1 évre, továbbá tárgy- vagy könyvjutalom.

Ha végzős tanuló nyeri el a címet, akkor a ballagáson kapja meg a jutalmat, ha alsóbb éves,

akkor a tanévzáró ünnepélyen.

Papp Géza díj

Az alapítvány kuratóriuma dönt évente egy tanulóról (felváltva a Bethlen Szakközépiskolából

illetve a Móricz Tagintézményből) a tanulmányi és közösségi tevékenység elismeréseként.

Az év informatikusa

A címet az iskola azon nappali tagozatos tanulója nyerheti el, aki az adott tanévben a

legsikeresebbnek bizonyult országos illetve megyei informatikai versenyeken.

Az odaítélésre javaslatot tehetnek az iskola informatika tanárai, a döntés joga az informatika

munkaközösségé.

A címmel járó jutalom:

Kis értékű informatikai eszköz, tárgy- vagy könyvjutalom.

Ha végzős tanuló nyeri el a címet, akkor a ballagáson kapja meg a jutalmat, ha alsóbb éves,

akkor a tanévzáró ünnepélyen.

53

53


Bethlen emlékplakett

Az iskola érdekében tartósan kiemelkedő tevékenységért az iskola pedagógusa vagy végzős

diákja kaphatja.

Az év közgazdásza cím a közgazdasági munkaközösség javaslatára a tanuló versenyeredményei alapján jár. Tárgy- vagy könyvjutalommal jár

A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének értelmezése

A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának

és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. Ezt a tevékenységet elsősorban az

osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi.

A magatartás minősítését befolyásolja

a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje,

az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása,

a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele,

a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele.

A szorgalom osztályzat nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy

képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt

produkált.

A magatartás minősítésének kritériumai

Példás(5), aki

felelősséget érez saját és mások cselekedeteiért,

kiáll az iskola követelményei, pozitív hatásai mellett,

aktív, irányít és kezdeményez,

jó közösségi ember, segíti mások elfogadtatását, beilleszkedését,

önként vállal közösségi munkát,

udvarias, figyelmes,

öltözete, hajviselete rendezett, alkalomhoz illő,

a házirendet ismeri és betartja,

54

54


vigyáz az iskola berendezéseire, tisztaságára,

hiányzásait rendben igazolja.

Jó(4), aki

vállalja a kikényszerített felelősséget,

a helyes kezdeményezések mellé áll,

támogatja a vezetőt, irányítót,

társadalmi munkát végez, tiszteli a közösség érdekeit,

fegyelmezett, de nem vállal irányítást,

a közösség ellen vétőkkel nem száll szembe,

udvarias, megjelenése rendezett, de mások viselkedése iránt közömbös,

alkalmazkodik az iskola házirendjéhez, de mások hanyagsága iránt közömbös.

Változó(3), aki

felelősségérzete kialakulatlan, ingadozó,

ítéletei nem megbízhatóak, nem mindig vállalja önmagát,

könnyen befolyásolható,

nem képes önálló döntésre és teljesítésre,

késik, gyakran otthon marad,

tudatosan nem árt, szimpátiája ingadozó,

hajlamos egyéni érdekeit előtérbe helyezni (mások vagy a közérdekkel szemben),

esetenként udvariatlan, nyegle, megjelenése, viselkedése kifogásolható.

Rossz(2), aki

romboló, tudatosan negatív értékrendű,

nem vállalja tetteiért a felelősséget,

önállótlan, segítséget nem fogad el,

közösségen kívüli, társ a rosszban,

tudatosan ellenáll,

durva, rendetlen,

öltözködése, hajviselete rendetlen, nem méltó a korához.

55

55

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági SzakgimnáziumaPEDAGÓGIAI PROGRAM Helyi tantervA szorgalom minősítésének kritériumai

Példás(5), aki

céltudatosan szervezi munkáját, pontos, megbízható, kötelességtudó,

ami érdekli, abban többletmunkát vállal,

önállóan osztja be idejét, munkáit, önellenőrzésre képes,

írásbeli munkái rendezettek, felszerelése hiánytalan és erre készteti társait is.

Jó(4), aki

figyel, feladatait rendszeresen, példamutatóan megoldja,

ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi magát,

szükség esetén segítséget kér és elfogad,

pontosan jár iskolába,

írásbeli munkája általában rendezett, felszerelése hiánytalan, de mások hanyagsága

iránt közömbös.

Változó(3), aki

tanulmányi munkájában nem teljesít egyenletesen,

képességeinél gyengébb eredményt ér el,

önállótlan, önellenőrzésre nem képes,

gyakran kell a kötelességeire figyelmeztetni,

ingadozik fegyelmezett és hanyag munkavégzés között,

írásbeli munkái kifogásolhatóak,

felszerelése gyakran hiányos.

Hanyag(2), aki(nek)

tanulmányi munkája megbízhatatlan,

figyelmetlen, feladatait nem végzi el rendszeresen,

önálló munkára nem hajlamos,

rendetlen, fegyelmezetlen, munkához való viszonya rossz,

pontatlan, hanyag, feledékeny,

írásbeli munkája csúnya, felszerelése rendszeresen hiányos.

56

56


16. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT

TOVÁBBI ALAPELVEK

A két tanítási nyelvű előkészítő évfolyamon kompetenciaközpontú képességfejlesztést folytatunk matematikai/logikai, anyanyelvi és idegen nyelvi területeken.

A projektoktatás

Intézményünk a kompetenciaalapú oktatás implementációja és a hazai valamint

nemzetközi projektekben való részvétele óta elkötelezett a korszerű tanulásszervezési

módszerek, így a kooperatív tanulás és a projektoktatás bevezetése iránt.

A projektmódszer bevezetése és pedagógiai programba történő integrálása

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskolánk az eddig alkalmazott munkaformák és

módszerek mellett a projektmódszer alkalmazását kívánja bevezetni és a pedagógiai

programba integrálni:

projektmunka (egyéni és csoportos), és

„projekthét” formában: bekapcsolódunk a tanév rendjében szereplő (pénzügyi

tudatossági, digitális és környezetvédelmi )témahetekbe, külföldi vendégekkel közös

programokat szervezünk

57

57


Célok Feltételek,szükségletek

Tevékenységek

Mikor? Elvárt eredmény

Kompetenciafejlesztés:

- kommunikációs és

szociális képességek,

- ismeretszerzés,

feldolgozás,

- kreativitás,

- motiváció kialakítása

- problémamegoldó és

analitikus gondolkodás,

- önállóság,

- együttműködési

képesség,

- alkalmazkodási

képesség

- időbeosztás

területek fejlesztése.

Személyi feltételek:

- pedagógusok, akik

elsajátítják és

alkalmazzák a

projektmódszert

Tárgyi feltételek:

- a konkrét projektek

elkészítéséhez,

a bemutatásához

szükséges eszközök

(laptop, számítógép,

projektor, CD lejátszó)

és egyéb anyag-

szükséglet (írószerek,

stb.)

1. Tanítási óra

2. Projekthét

(Az időpontról a

következő tanév

tervezése során az

igazgató javaslata

alapján a

tantestület dönt.)

A kész produktum

bemutatása:

- prezentáció,

- tablók,

poszterek,

- faliújság,

- brosúra,

stb. formában.

További elvárt

eredmények: a

tanulók személyi-

ségének komplex

fejlesztése*.

A technikai

eszközök

használatának biztos

elsajátítása.

A projektmódszer alkalmazásának várható pedagógiai eredményei részletesen:

Kialakul és növekszik a munka során a személyes érintettségből adódó

motiváltság.

Kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony.

Növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb cselekvésre ösztönöz.

Csökkennek a magatartási anomáliák.

Fejlődik a cselekvő és szervezőképesség és az önálló ismeretszerzés képessége.

Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt.

58

58


A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleg periférián lévő

tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe.

A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a

kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek.

A szövegértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési

feladatai között kap kiemelt szerepet.

Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás korszerű, szociális módszereinek

előtérbe helyezése javasolt, a külföldi részképzés lehetőségeit is megragadva.

A Művészetek műveltségi területen belül a komplex ének-zenei művészeti-, a

drámapedagógiának, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe

van.

A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során

szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás lehetséges.

Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása

segíti az eredményes fejlesztést.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a

figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe

helyezése.

Fejlesztő pedagógus alkalmazása a szaktanárok munkájának segítése, a tanulók egyéni

foglalkozásaiban.

59

59

Documents

¡ciók/magu… · Web viewösszefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása az élet tisztelete, az értékek védelme a sokféleség értékként való elfogadása