Clostridium difficile fertőzés - Semmelweis Egyetemsemmelweis.hu/.../2016/12/20160912-GASZTRO_SPEC_Clostridium_M… · Clostridium difficile Spóraképző Anaerob Gram poz. A és

Clostridium difficile fertőzés

Mihály Emese II. sz. Belgyógyászati Klinika

Clostridium difficile

Spóraképző

Anaerob

Gram poz.

A és B exotoxin

Binary toxin -virulancia↑

Adhezin, proteolitikus enzimek

AB asszociált hasmenés 25%-ért felelős

Új törzs: PCR 027 ribotípus


Vegetatív forma levegőn hamar elpusztul

Spóra:

• kedvezőtlen körülmények között is hónapokig elél

• Ellenáll hőhatásnak, szárításnak, kémiai anyagoknak (alkohol alapú fertőtlenítőszereknek)

• Kedvező körülmények között szaporodásra képes baktériumsejtté alakul

Megjelenési forma

Tünetmentes hordozó C. difficile kis mennyiségben a normál flóra része

C. difficile asszociált hasmenés

C. difficile colitis

Pseudomembranozus colitis Nyálkahártyán tapadó, szürkés, baktériumokat, fehér- és vörösvérsejteket tartalmazó sziget

Fulminans colitis-toxicus megacolon

Atípusos, jobb colonfelet érintő forma

Epidemiológia

Quebec

Incidencia 1991-2003 4x ↑

Letalitas 1991-2003 4.7%-13.8%

Clindamycin és fluorokinolonok alkalmazása

Új, virulens, rezisztens törzs:

NAP1/027 ribotípus

CDI súlyosabb lefolyás, magas visszaesési arány, jelentős halálozás

C. difficile okozta enteritis infectiosa esetek az ápolás helye szerint

(kórházban vagy otthon ápolt), Magyarország, 2004-2010

Bejelentésre került C. difficile okozta enteritis infectiosa esetek főbb

korcsoportonként, Magyarország, 2004-2010

CDI járvány Magyarországon

1986-2009 között: 4 járvány

2010-ben 7 kórházi járvány regisztrálása a

Nemzeti Nosocomialis Surveillance

Rendszerben

PCR 027 ribotípus 1 járványban volt

kimutatható

C. difficile infekció gyakorisága IBD-ben

Issa et all, Clin Gastroenterology and Hepatology, 2007

C. Difficile infekció gyakorisága IBD-ben

C. Difficile összinfekcióhoz képest


C. difficile infekció gyakorisága

IBD, CU és CD esetén

Rodemann et all, Clin Gastroenterology and Hepatology, 2008

Hospitalizáció IBD CDAD esetén


IBD CDAD hospitalizáció aránya Ananthakrishnan GUT, 2008

C. Difficile infekció rizikó tényezői

Egyén kockázati tényező

Életkor

Komorbiditás

Immunszupresszió

Hypalbuminaemia

Antitoxin A, B AT alacsony szintje

C. Difficile infekció rizikó tényezői

Vastagbél mikroflóra változásai

Antibiotikum terápia

Savszekréció gátlás

Nasogastricus, jejunum szonda

C. difficile expozició

Hospitalizáció, ITO

Idősek otthona

C. Difficile infekció rizikó faktorai IBD-ben

Gyógyszerek:

AB kezelés

Kortikoszteroid kezelés 3x rizikó ↑

IBD specifikus:

Colitis ulcerosa vs Crohn betegség

Vastagbél érintettség

Hospitalizáció

Nem nyári hónapok 20%-os↑

Életkor

Idősek otthonában, chr. osztályon ápolás

C. Difficile infekció rizikó faktorai IBD-ben

Gyógyszerek:

AB kezelés Kortikoszteroid kezelés 3x rizikó ↑

IBD specifikus:

Colitis ulcerosa vs Crohn betegség

Vastagbél érintettség

Hospitalizáció

Nem nyári hónapok 20%-os↑

Életkor

Idősek otthonában, chr. osztályon ápolás

Antibiotikum

Gyakran: Közepes: Ritkán:

Ampicillin Penicillin Aminoglikozidok

Cephalosporinok Erythromicin Tetracyclin

Clindamycin TMP Metronidazol

Kinolonok Vancomycin

Antibiotikum

Gyakran: Közepes: Ritkán: Ampicillin Penicillin Aminoglikozidok Cephalosporinok Erythromicin Tetracyclin Clindamycin TMP Metronidazol Kinolonok Vancomycin AB használatát követően kialalkulhat: egy nappal 6-8 héttel 6 hónappal AB mennyiség: Egy adag Hosszú terápia

Kockázati tényezők

Hasi sebészeti beavatkozások: műtét, beöntés, szonda táplálás, endoszkópia

Komorbiditás: DM, daganatos vagy hematológiai betegségek, immunszuprimált állapotok, chr. máj és vesebetegség

Korábbi C. difficile fertőzés

Kórházi vagy idősek otthonában való hosszabb tartózkodás

Savcsökkentő kezelés

Savszekréció csökkenés

Savszekréció gátlása független rizikó tényező

AB kezelés RR: 3.9

Enteralis táplálás RR: 3.1

PPI RR: 2.9

H2RB RR: 2.1

NSAID RR: 1.3

Dial JAMA 2005

Pathogenesis

AB kezelés

Normál bélflóra egyensúlyának felborulása

Kolonizációs rezisztencia megszűnik

C. Difficile kolonizáció Toxin termelés- toxin rec-mediált

endocitózisa

Epithelsejtekben gyulladásos kaszkád

Epithelsejtek aktinváza sérül-apoptózis

Permeabilitás fokozódás

Hasmenés, Colitis

C. difficile mellett

Staphylococcus aureus

Enterotoxint termelő C. perfringes

Klebsiella oxytoca

Salmonella

Klinikai kép

Tünetmentes hordozás

Potenciálisan életveszélyes fulmináns colitis

Enyhe

Középsúlyos

Súlyos

Klinikai tünetek

Hasmenés:

Vizes

véres-nyákos

zöldes

bűzös

Klinikai tünetek

Enyhe Hasmenés Pseudomembranozus colitis

hasmenés Vizes hasmenés

Láz

Leukocytosis

Pozitív endoscopia

Extraintestinalis manifesztáció:

Septicaemia

Reaktív arthritis

Subphrenicus tályog

Pseudomembranozus colitis

C. difficile infekció endoszkópos képe


Súlyos C. difficile fertőzés

Láz, Hidegrázás

Hemodinamikai instabilitás

Peritonitis

Ileus tünetei

Leukocytosis

Se creatinin ↑

Se laktát ↑

Pozitív colonoscopia

Bélfal és környező zsírszövet beszűrődése

Vastagbél kóros tágulata (>6 cm)

Súlyos C. difficile fertőzés

Szövődményei

Toxikus megacolon-50-60% halálozás

Bélperforáció

Proteinvesztő enteropathia

Halál

Kezelésre látszólag reagáló esetek 20-30%-ban későbbiekben visszatér

Tünetmentes hordozás

Tünetmentes hordozás 3-5x gyakoribb, mint a megbetegedés

Egészséges felnőtt 3%-nál mutatható ki

Hospitalizált betegek 16% C. difficile hordozó

Újszülött és csecsemőkorban 80% tünetmentes hordozás/2-3

éves korban a hordozás csak néhány százalék

Hosszabb ápolási idejű, idősek otthonaiban a hordozás 7%

Acut belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 14%

Chr. belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 20%

Diagnosztika

Direkt toxin kimutatás: ELISA, EIA, PCR-

sejtkultúra, latex agglutináció

Széklettenyésztés (48 h)

AB érzékenység meghatározás

Toxin poz. székletmintát 2 hónapig meg

kell őrizni -20C-on retrospektív tipizálás

céljából

Direkt toxin kimutatás: EIA

Gyors, gazdaságos

Szenzitivítás: 70-95%

Specificitás: 98-100%

Fals negatív esetek 10% (5-33%)

Negatív toxin kimutatás nem zárja ki a C.

difficile fertőzést

Szűrő jellegű diagnosztika

Faecalis leukocitózis:>5 fvs/ 3 HPF

Betegek 1/3-ban

Kizárja a benignus AB társuló hasmenést

Gram pozitív festés:

G+ coccus Staphylococcus fertőzésre utal

Laktoferrin pozitivítás

Terápia Tünetmentes hordozás kezelést nem igényel !

Enyhe CDI:

AB megvonása 15-25% sikeres

Folyadék és elektrolit pótlás

Középsúlyos CDI:

7-10 napig AB terápia

Metronidazol 3x500mg per os / elsőként választandó vagy intolerancia esetén iv

Vancomycin 4x125mg per os, iv NEM

Terápia

Súlyos fertőzés esetén:

4x500mg Vancomycin per os 10 napig

Ileus, Toxicus megacolon esetén:

3x500mg metronidazol iv mellett

4x500mg Vancomycin gyomorszondán át

Vancomycin beöntés 2-4x500mg 100 ml

fiziológiás sóoledatban

Terápia

Szövődményes CDI esetén (perforatio):

Sebészeti konzilium

Motilitásgátló kezelés ellenjavallt !

A Clostridium difficile fertőzés

kezelésének összefoglalása Klinikai definíció Klinikai adatok Ajánlott kezelés

Első, enyhe vagy közepes epizód fvs szám ≤ 15000/ μl Metronidazol 3x500 mg

kreatinin ≤ 150 μmol/l szájon át 10-14 napig

Első, súlyos epizód fvs szám ≥ 15000/ μl Vancomycin 4x500 mg

kreatinin ≥ 150 μmol/l szájon át 10-14 napig

Első, súlyos szövődményes epizód Hypotonia, vagy shock, Metronidazol 3x500mg iv

ileus, megacolon Vancomycin 4x500 mg

szájon vagy szondán át

+ vancomycin beöntésben

Relapszus első alkalommal Ugyanaz a kezelés, mint

első alkalommal

Relapszus második alkalommal Vancomycin szájon át

fokozatosan csökkentve,

vagy intermittálva

Sihn , Gastroenterology, 2011

Metronidazol kezelés hatástalansága

Yung KS, Gut Liver. 2010 September

Definiciók

Visszatérő Clostridium diff. fertőzés=Relapsus:

Fertőzés kialakulását követően 6-8 héttel ismételten jelentkeznek a hasmenéses tünetek

Új Clostridium diff. fertőzés:

8 héten túl jelentkeznek ismételten hasmenéses

tünetek

A kiújulás okai

Elégtelen immunválasz a CD szemben

A spórák fennmaradása a bélben a kezelés befejezését követően is

Bélflóra helyreállításának sikertelensége

Újrafertőződés egy exogén CD törzssel

Relapsus kialakulásának

rizikótényezői

65 év feletti életkor

Nosocomialis CDI

Megelőző, ill. hosszú ideig fennálló megelőző

fertőzés

PPI kezelés

Egyéb AB, Fluoroquinolon kezelés

Stroke

Vesekárosodás, Dialízis

C.P. Kelly, Clin Microbiol Infect. 2012 Dec

CDI Kiújulása





Terápia Relapsus esetén

Első relapsus 25% 10 napig tartó iniciális AB kúra Ismételt Relapsus 45-60% Per os Vancomycin leépítő kezelés alkalmazása,

kombinálható sz.e. iv metronidazollal

Leépítő kezelés: 4x125mg Vancomycin 10-14 napig 2x125mg Vancomycin 7 napig 1x125mg Vancomycin 7 napig 2 naponta 1x125mg Vancomycin 2-8 hétig

Sacharomyces boulardi

Fidaxomicin (Dificlir)

Per os makrociklikus AB

Baktericid: bakterialis RNS szintézis gátló

Célzott aktivitás, minimális hatással a normál

bélflórára

Gátolja a toxintermelést, enyhíti a tüneteket

Helyileg ható AB, szisztémás mellékhatások

kockázata alacsony

Dózis: 2x200mg

Rezisztencia alacsony

Fidaxomicin (Dificlir)

Vancomicinnel azonos hatékonyságú

Kisebb a kiújulás gyakorisága rövid és hosszú

távon is

Első infekciót követően:V: 24%, F: 13%

Ismételt infekciót követően:V: 36%, F: 20%

Csökken a vancomicin rezisztens enterococcus

(VRE) kolonozáció kockázata: V: 33%, F: 7%

Terápia

• Teicoplanin: 2x400mg iv, dárga, nem hozzáférhető

• Rifampin-Nem ajánlott!

• Hatékonysága elmarad a standard kezeléshez

képest, rezisztencia!

• Bacitracin: Nem ajánlott!

• jó hatás, de relapsus gyakori

• Rifaximin:

• standard kezelést követően adva 2x400 mg

dózisban betegek 53% tünetmentes 3 hó után

• Rezisztenciával számolni kell

• Tygecyclin: Nem ajánlott rutin terápiában!

• glicylcyclin derivatum, csak iv

• Bakterialis fehérjeszintézis gátló

• Rezisztens G- mikororganizmusok, mortalitás fok.

Terápia

Monoclonalis AT terápia a C. difficile toxin ellen, AB kezelés mellett

Passzív immunizálás: immunglobulin C. difficile antitoxin tartalma miatt hatásos, AB mellett refrakter C. difficile fertőzés esetén

Széklettranszplantáció, ill. bakterioterápia

SZÉKLET-

TRANSZPLANTÁCIÓ

Széklettranszplatáció

Relapszus rizikó tényezői:

Virulensebb NAP1/027 ribotípussal való

fertőződés

Inadekvát antitoxin antitest válasz

Vastagbél flóra megváltozása

> 65 év életkor

Hosszan tartó kórházi kezelés

PPI kezelés

Széklettranszplantáció

Foecalis bakterioterápia

Foecalis mikróba transzplantáció

Foecalis mikróba rekonstrukció

Human probiotikus infúzió

Egészséges donor széklet folyékony szuszpenziójának instillációja CDAD beteg

Felső GI traktusába: nasogastricus szonda/ gastroscopia révén

Vastagbélbe: colonoscopia vagy rectalis katéter révén

Széklettanszplantáció

Mechanizmusa

Nem ismert

Normál flóra helyreállítása

Kolonizációs rezisztencia kialakulása

C. difficile kolonizáció direkt antagonizmusa révén

AB-átmeneti hatás

Széklettranszplantáció hatása hosszan tartó és gátolja a C. difficile ismételt kolonizációját

Széklettanszplantáció abszolút

kontraindikációi

Beleegyezés hiánya

Felső vagy alsó GI traktus műtéte

GI vérzés

Ileus

Kifejezett hányás -felső GI transzplantáció esetén

Diverticulitis AB kezelését követően kialakult CDI

Széklettanszplantáció relatív

kontraindikációi

Súlyos neutropenia

Koagulopathia

Gastroparesis

Fokozott aspiráció veszélye

Panaszokat okozó diverticulosis

Obstrukciót okozó colon tumor

Donor szelekció-Kizáró ok

Tisztázatlan eredetű betegség

Chr. fertőző betegségben szenved

Malignus betegség

Fertőzéses hasmenés az elmúlt 6 hónapban

IBD vagy egyéb GI betegség

AB szedése az elmúlt 6 hónapban

Kemoth, biológiai vagy immunszuppresszív

kezelés elmúlt 1 évben

Donor szelekció-Kizáró ok

IV kábítószer használata az elmúlt egy évben

Veszélyeztető sexualis magatartás, tetoválás

Piercing, akupunktura az elmúlt egy évben

Szervtranszplantáció vagy transzfúzió az

elmúlt egy évben

Pozitív családi anamnesis Jakob-Creutzfeld

betegségre

Donor Szelekció Családtagok

Egészséges önkéntesek

Magyar módszertani ajánlás: nem egy háztartásban élő

6 hónapos AB mentes állapot,GI betegség kizáró ok

Szűrés:

Vér: Hepatitis A,B,C, HIV, Syphilis

Súlyosan Immunszuprimált recipiens: CMV, EBV, VZ, HV, Toxoplazma gondii szerológia

Széklet: tenyésztés, Clostridium toxin, féreg pete, parazita

Fecalis Transzplantáció Kivitelezése

Friss, 6h belüli széklet

Fiz. sóval vagy vízzel homogenizálnak

Tej, yoghurt, psylium tartalmú fiziológiás só

Széklet mennyisége 50-200 mg – 200-600 ml szuszpenzió készül

Fecalis Transzplantáció Kivitelezése

Friss, 6h belüli széklet

Vízzel vagy fiz. sóval homogenizálnak

Tej, yoghurt, psylium tartalmú fiziológiás só

Faeces mennyisége 50-200 mg – 200-600 ml szuszpenzió készül

Lokális instilláció: 1x 25 ml-200-600ml

Nasogastricus/ nasojejunalis szondán keresztül

Gastroscopia

Colonoscopia során munkacsatornán át

Rectalis beöntés

Fecalis Transzplantáció Hatásossága

Recipiens:

Metronidazol, ill. Vancomycin előkezelés

Transzplantáció előtt 12-36 órával

felfüggesztenek

Hasmenés megszűnése 1-7 napon belül

A betegek 75-100%-a lesz tünetmentes TX

követően

A betegek 95%-a az első, 100%-a második TX-

et követően lett tünetmentes nem felső GI

instilláció esetén


Donor:

Családtag esetén a gyógyulás valószínűsége

nagyobb - 87%-ban lesz tünetmentes, relapszus

8%-ban jelent meg

Egészséges önkéntes: 90%-ban lesz

tünetmentes, relapszus arány 13%-os

Ffi: 86%-ban lesz tünetmentes, relapszus 0%-

ban jelent meg

Nő: 100%-ban lesz tünetmentes, relapszus 8%-

ban fordult elő (1/12 eset)


Szuszpenzió kivitelezése:

Víz: 98.5 %-ban lett tünetmentes, relapszus

8%-ban fordult elő

Fiziológiás Só: 86 %-ban lett tünetmentes,

relapszus 3%-ban fordult elő

Relapszus gyakorisága 4x ↑ ha <50g székletet használtak fel

Tünetmentesség növelhető volt a beadott mennyiség növelésével-97% ha >500ml

-80% ha <200ml


fertőzés megelőzése

Megelőzés

Megfelelő infekciókontroll

AB megfontolt, célzott alkalmazása, szűk

hatáspektrummal

CDI szenvedő beteg AB kezelését meg kell

szűntetni

A terápiás protokoll gyakorlati alkalmazását

ellenőrizni kell.

infektológussal konzultáció, ezt dokumentálni


Spóraképző

Anaerob

Gram poz.

A és B exotoxin

Binary toxin -virulancia↑

Adhezin, proteolitikus enzimek

AB asszociált hasmenés 25%-ért felelős

Új törzs: PCR 027 ribotípus


Vegetatív forma levegőn hamar elpusztul

Spóra:

kedvezőtlen körülmények között is hónapokig

elél

ellenáll hőhatásnak, szárításnak, kémiai

anyagoknak (alkohol alapú

fertőtlenítőszereknek)

Kedvező körülmények között szaporodásra

képes baktériumsejtté alakul

C. Difficile fertőzés forrása

Beteg

Tünetmentes hordozó

Egészséges felnőtt 3%-nál mutatható ki

Hospitalizált betegek 16% C. difficile hordozó

Hosszabb ápolási idejű, idősek otthonaiban a

hordozás 7%

Acut belgyógyászati osztályon kezelt idősek

körében 14%

Chr. belgyógyászati osztályon kezelt idősek

körében 20%

C. Difficile fertőzés

Tünetmentes hordozás 3-5x gyakoribb, mint

a megbetegedés

Tünetmentes hordozás kezelést nem igényel

Fertőződés:

Hasmenéses betegek környezetében jelentős

Rezisztens, spórás baktériumok szóródása

kórházi környezetben

C. Difficile fertőzés terjedése

Direkt

Indirekt-szennyezett felületek, tárgyak

Kedvez: Beteg mozgása

Spórák terjedése leginkább az ápolószemélyzet kezén történik

Megelőzés-Korai diagnózis

Gondoljunk rá

Vizsgáljuk a beteget CDI irányába

Hasmenéses székletmintát küldjünk ki

Tünetmentes kontakt és eü dolgozó szűrése nem indokolt

Silent CDI-nincs hasmenés:

Dg: Colonoscopia, fvs, se creatinin, CT, szövettani vizsgálat

Felszabadító vizsgálat nem szükséges

Surveillance

Kórházi epidemiológus járványügyi kivizsgálást kell tartani

CDI incidenciáját osztályonként kell meghatározni

Arányszámokat kell képezni osztályonként és kórházi szinten:

Nosocomialis és más EÜ. Intézetből behurcolt CDI eset/100 ápolási nap

Nosocomialis CDI eset/100 ápolási nap

CDI-ben meghalt betegek száma/összes CDI esetek száma

Megelőzés: Képzés

Az egészségügyi dolgozók és a takarító személyzeter képezni kell a C.difficile fertőzés főtüneteiről, kezeléséről, és a terjedés megelőzésének lehetőségeiről

A betegeket és hozzátartozóikat, a látogatókat tájékoztatni kell a CDI klinikai tüneteiről, valamint a C.difficile terjedéséről és a megelőzés lehetőségeiről

Izolációs intézkedések

A beteget el kell különíteni, kórtermi zárlat nem

elégséges

Egyágyas kórterem

Kohorsz izoláció-izolált WC használatával.

Izolált (fent járó) beteg a kórtermet nem hagyhatja el,

kórteremben vizsgálni

Ha nem, Vizsgálóhely értesítése, utolsóként vizsgálni,

kontaktust kerülni

Lehetőség szerint külön ápolószemélyzet biztosítása

Izolációs intézkedések

A C.difficile fertőzésben szenvedő beteg

szállítására szolgáló betegkocsit, hordágyat a

szállítás után felületfertőtlenítőszert tartalmazó

oldattal fertőtleníteni kell.

Izoláció a CDI tünetek megszűnése és normál

széklet megjelenését követően 48 órával

feloldható

Gyógyult CDI beteg átadása más Intézetbe

negatív széklettenyésztéses vizsgálathoz nem

köthető

Kézhigiéné

CDI szenvedő betegek bármely ellátásához egyszer

használatos, nem steril kesztyűt kell használni.

A testváladékokkal történt szennyeződés esetén,

illetve a kesztyű, egyéb védőeszköz levételét

követően, a betegszoba elhagyása előtt folyékony

szappannal / fertőtlenítő hatású folyékony

szappannal (ún. egyfázisú szappannal) kell a kezeket

tisztítani/fertőtleníteni.

CDI esetén alkoholos kézbedörzsölés kézfertőtlenítési technikájának kizárólagos alkalmazása nem megengedett

Megelőzés-védőruházat

Egyszer használatos, nem steril kesztyű használata

Hasmenéses CDI-betegek ellátása során a személyzet számára védőköpeny és kötény viselete kötelező

Levetett védőruházat fertőzött textíliának minősül

A levetett, egyszer használatos védőruházatot (védőkesztyűt, védőkötényt) erre a célra kijelölt helyen, a veszélyes fertőző anyagok gyűjtésére szolgáló műanyagzsákokban kell gyűjteni

Környezet fertőtlenítése

A CDI kezelt betegek szobáinak padlózatát, illetve a

felületeket napi rendszerességgel, de szükség

esetén naponta többször is sporocid,

felületfertőtlenítő szer előírt koncentrációjú oldatával,

a megadott behatási idő betartásával, illetve az

oldatnak a felületre történő rászárításával kell

fertőtleníteni

A széklettel szennyezett ágytálakat, szoba-WC-ket a kiürítés után minden alkalommal sporocid hatású felületfertőtlenítő szerrel dezinficiálni kell.

Környezet fertőtlenítése

Az ágytálakat, a vizeletgyűjtő edényeket, illetve a

szoba-WC-ket száraz állapotban kell tárolni.

A CDI-s betegszobákban a betegek eltávozása vagy

elhalálozása esetén zárófertőtlenítést kell végezni.

A helyiség légterébe aeroszol-képző készülékkel

kijuttatott, sporocid hatású légtér- és felületfertőtlenítő

szerekkel is, előírt koncentrációk, behatási idők és

módszer szerint. A fertőtlenítéskor személyek a

helyiségben nem tartózkodhatnak, az élelmiszereket,

valamint a gyógyszereket a fertőtlenítés megkezdése

előtt a helyiségből el kell távolítani.

Megelőzés

Hulladék: fertőző hulladék kezelése- a hulladék-

gazdálkodásról szóló 1/2002.(I.11.) EüM. rendelet

A fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48

óráig, vagy erre a célra kialakított térben, 0-5C̊

közötti hőmérsékleten legfeljebb 30 napig tárolhatók.

Mosogatás: A betegek étkezési edényeit

(tányérok, evőeszközök) az Európai Parlament

853/2004/EK rendelete szerint mosogató gépben,

mosogatószert tartalmazó, 82C̊ hőmérsékletű

mosogató oldatban kell megtisztítani.

Megelőzés

Az eszközöket (pl. vérnyomásmérő mandzsetta) személyre szólóan kell biztosítani és használni

A lázmérőket nem szabad több betegnél használni

CDI betegnél alkalmazott diagnosztikus/terápiás és ápolási eszközöket a használatukat követően azonnal gondosan meg kell tisztítani, majd sporocid hatásspektrummal rendelkező fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni

Egészségügyi ellátással

összefüggő CDI

tünetek a kórházi felvételt követő 48 órán túl vagy

a kibocsátást követően 4 héten belül alakulnak ki

a beteg a jelen kórházi felvételét megelőző 4

héten kórházi vagy ambuláns kezelésben

részesült (a területen jelentkező, valójában más

egészségügyi intézményből behurcolt fertőzés)

Jelentési kötelezettség: Nemzeti Nosocomiális

Surveillance Rendszer (NNSR) MRK moduljába.

Területen szerzett CDI

tünetek megjelenését megelőző 12 hétben a

beteg sem kórházi, sem ambuláns kezelésben

nem részesült

betegség tünetei a kórházi felvételt követő 48 órán

belül jelentkeznek

Fertőző betegségként jelentendő 63/1997.

(XII.21.) NM rendelet szerint

C.difficile járvány

Ugyanazon C.difficile törzs által okozott

térben és időben összefüggő

két vagy több eset jelentkezése adott időtartam alatt

higiénés intézkedés megerősítése és ellenőrzése

kitenyésztett C.difficile törzset a referencia-laboratóriumba

kell küldeni

CDI-esetektől származó törzsek molekuláris módszerekkel

történő összehasonlítása szükséges

külön ápolószemélyzet biztosítása mellett is folytatódik a

CDIterjedése, az osztály lezárása zárófertőtlenítés szükséges

Hasmenésben vagy igazolt CDI szenvedő egészségügyi dolgozók (orvos, nővér, ápoló) a betegellátásban nem vehetnek részt

Documents

Clostridium difficile fertőzés - Semmelweis Egyetemsemmelweis.hu/.../2016/12/20160912-GASZTRO_SPEC_Clostridium_M… · Clostridium difficile Spóraképző Anaerob Gram poz. A és