MNB

Gábriel Péter

CRDIV/CRR- A legfontosabb szabályozási változások

2013. december 6.

Globális pénzügyi válság

• Bázel II csak a kockázatok számszerűsítését tartalmazta, a szavatoló tőke szigorítást még nem

• A szavatoló tőkével kapcsolatos munkálatok már a válságot megelőzően megkezdődtek

• A válság miatt az eredeti tervek felülíródtak, a CRDIV/CRR jóval részletesebb és tartalmilag is több, mint Bázel III implementálása

• Véget ért az a hosszú szabályozási trend, amely folyamatosan a minél nagyobb kockázatvállalást tette lehetővé (pl. tőke felhígulása, belső modellek)

• Az államok és a bankok közötti szoros összefonódás csökkentése, a túl nagyra nőtt bankok korlátozása, kockázatos tevékenységek leválasztása

Likviditási tapasztalatok

• Jó tőkemegfeleléssel rendelkező bankok váltak fizetésképtelenné a piaci körülmények megváltozása miatt

• Rövid és hosszú távú likviditási szabályok is hiányoztak

• A piaci bizalmatlanság előre nem feltételezett stressz helyzetet teremtett

Makroprudenciális szerepkör felfedezése

• Több tanulmány szerint is a válság egyik oka a makro és a mikroprudenciális hatóság közötti együttműködés hiánya

• Felelős intézmény egyértelmű megnevezése és a feladathoz megfelelő eszköztár rendelése

• Piaci buborékok feltárása, káros kockázatok felépülésének megakadályozása, prociklikus hatás csökkentése, rendszerkockázatú intézmények kezelése

Bankunió

• A CRDIV/CRR előkészítése közben merült fel a bankunió gondolata, ez sok helyen módosította a szöveget (pl. felügyeleti együttműködés)

• Egységes alkalmazást segíti, hogy az eurózónában az EKB lesz az egységes felügyelet

• Bankunió miatt a szanálási eljárásra vonatkozó tervezet is módosult

CRD IV/CRR - fő jellemzők

• A CRR a CRD IV módosítással együttesen lép hatályba 2014. január 1-jétől

• Alapja: Bázel III ajánlás, de eltérések (hatály, alkalmazás szintje, kötelező jelleg, uniós jogi háttér, tagállami eltérések, arányosság)

• Hatály: hitelintézetek és befektetési vállalkozások

• Téma: prudenciális követelmények (nemcsak tőkekövetelmény!)

• Maximum harmonizáció, nincs szigorúbb tagállami alkalmazás (gold-plating)

• Egységes banki szabálykönyv, egységes adatszolgáltatás

• Korlátozott számú nemzeti diszkréció és opció (pl. átmeneti rendelkezések)

• Kapcsolódó jogszabályok: EBA által kidolgozott és az Európai Bizottság által kiadott kötelező technikai sztenderdek (RTS, ITS - adatszolgáltatás)

• Felülvizsgálati rendelkezések, EBA jelentések a közeljövőben

A CRD IV legfontosabb elemei

I. Intézmények tevékenységének megkezdése

II. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága

III. Prudenciális felügyelet (ezen belül kiemelve tőkepufferek)

IV. Illetékes hatóságok általi nyilvánosságra hozatal

V. Átmeneti és záró rendelkezések

A direktívában nem minden rész újdonság, sok elem már CRD I-III-ban is megtalálható volt

Tőkepufferek

• CRD IV előírás – Hpt.-ben szabályozva

• Egy makroprudenciális eszköz – MNB döntése

• A tőkepufferek képzésének alapja általában a teljes kockázati kitettség érték, kivéve a rendszerkockázati tőkepuffert, itt a rendszerkockázatot jelentő kitettség

• Tőkepuffer követelmények:

– Tőkefenntartási puffer: egységesen 2,5%, kivételesen lehet magasabb, kötelező

– Anticiklikus tőkepuffer: 0-2,5% között, Kivételesen lehet magasabb,

– Rendszerkockázati tőkepuffer: minimum 1%

– Rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere (SII puffer):

– G—SII: 1-3,5%

– O-SII: legfeljebb 2%

= Kombinált pufferkövetelmény (a két utóbbi puffer kumulatív jellege attól függ, hogy az egyedi, szubkonszolidált vagy konszolidált SII és rendszerkockázati tőkepuffer követelmények hogyan viszonyulnak egymáshoz)

Tőkepufferek

• A kombinált tőkepuffer-követelmény minden eleme

– a minimum tőkekövetelményen és a SREP követelményen felül értendő

– elsődleges alapvető tőkével (CET1) teljesítendő

– szankció: a kifizetések korlátozása és tőketerv készítési kötelezettség

• Általános szabály : 2016. január 1-től alkalmazandók

• Átmeneti rendelkezések:

– tőkefenntartási és anticiklikus tőkepuffer követelmény bevezetése 2016. január 1-től fokozatosan, de tagállami mérlegelés alapján korábbi és gyorsabb bevezetés lehetséges

– rendszerkockázati tőkepuffer követelmény 2014. január 1-től alkalmazandó

– G-SII tőkekövetelményt 2016. január 1-jétől fokozatosan kell bevezetni

A CRR legfontosabb új előírásai

I. Új szavatoló tőke fogalom és szigorúbb minőségi követelmények a tőkeinstrumentumokkal szemben

II. Megemelt és új tőkekövetelmény szintek

III. Likviditási követelmények

IV. Tőkeáttételi mutató

Szavatoló tőke

• CRD II felülírása

• A szavatoló tőke minőségének szigorítása

- új elismerési követelmények a szavatoló tőke instrumentumokra

- tőkeszerkezet módosítás a(csökkentett hibrid és járulékos tőkeelem beszámíthatóság)

• Tőkeszerkezet:

- Tier 1 – Alapvető tőke – rendelkezésre áll folyamatos működés mellett

• Common Equity Tier 1 (CET1): elsődleges alapvető tőke

• Additional Tier 1 (AT1): kiegészítő alapvető tőke

- Tier 2 – Járulékos tőke - rendelkezésre áll fizetésképtelenség esetén

- (Tier 3) – Kiegészítő tőke megszűnik : a piaci kockázatokra fedezetet nyújtó rövid lejáratú kiegészítő tőke a tartós rendelkezésre állás hiánya miatt nem elfogadható

Elsődleges alapvető tőke - CET1

• Legerősebb minőségű, legjobb veszteségviseléssel rendelkező tőke

• Szigorú minőségi követelményeknek megfelelő tőkeelemek:

- jegyzett tőke (Bázel III szerint csak törzsrészvények, de EU-ban

„tartalom a forma felett” az eltérő hatály, társasági jogi és egyéb

nemzeti szabályok miatt elfogadhatók pl. a részjegyek, stb.,

- jegyzett tőkéhez kapcsolódó ázsió,

- eredménytartalék (évközi eredmény csak felügyeleti engedéllyel),

- egyéb átfogó jövedelem,

- egyéb tartalékok.

Elsődleges alapvető tőke - CET1

• Minőségi követelmények:

– az intézmény közvetlenül bocsátja ki,

– a tőkeelem ellenértékét befizették, nincs közvetlen vagy közvetett finanszírozás,

– tőkének minősül a számviteli szabályozás szerint,

– az intézmény mérlegében elkülönítetten szerepel,

– lejárattal nem rendelkezik,

– a tőkeelemre vonatkozó kifizetések (osztalék, részesedés, kamat) rugalmasak, nem korlátozott, nem kötelező, saját forrásból fizethető,

– a tőkeelem elsőként és legnagyobb arányban viseli a veszteségeket,

– felszámolás során a kielégítési sorrendben az utolsó helyen áll,

– nem lehet rögzített likvidációs hányad,

– a tőkeelemet nem garantálhatja anyavállalat vagy csoporttag.

Elsődleges alapvető tőke - CET1

• Eltérő szabályok szövetkezeti hitelintézetek számára:

- visszafizetés megengedett a felügyeleti hatóság engedélye esetén, de visszafizetést az intézmény megtagadhatja vagy korlátozhatja,

- kifizetések tekintetében megengedett az osztalékfizetés korlátozása,

- fizetésképtelenség esetén a részjegy tulajdonost megillető rész korlátozható.

• A 2014. december 31. után kibocsátott instrumentumok CET1-nek való minősítéséhez felügyeleti engedély szükséges

Kiegészítő alapvető tőke - AT1

• A 2009-ben uniós szinten egységesített követelményrendszert a CRR felülírta

• Tőkeelemek:

- adósság és tőke jellemzőkkel együttesen rendelkező hibrid tőkeelemek,

- kapcsolódó ázsió.

• Hpt.: alapvető kölcsöntőke és vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke

• CET1-től részben eltérő elismerési követelmények

• Megszűnt a minőségi kritériumok alapján történő eltérő beszámíthatóság

• Beszámíthatósági limit csökkent (eddig T1 max. 50%-tól, mostantól T1 25%-a)

Járulékos tőke – T2

• Tőkeelemek:

- járulékos tőkébe sorolható tőkeinstrumentumok,

- alárendelt kölcsöntőke,

- előzőekhez kapcsolódó ázsió.

• Limiten felüli AT1 tőkeinstrumentum nem beszámítható

• CET1-hez és AT1-hez képest részben eltérő elismerési kritériumok

• A tőkeinstrumentumok és kölcsönök futamidejük utolsó 5 évében az alábbiak szerint vehetők figyelembe:

* hátralévő naptári

napok száma

Szavatoló tőke – levonások

• CRR: a levonások köre bővült, a levonások alapja és módja változott (nem T1+T2, nem 50-50%), szigorúbb kezelés

• Megfeleltetési alapelv: levonás ugyanazon típusú tőkeelemből (pl. CET1 részesedés CET1-ből - saját állomány, más PIBB is)

• Tulajdonlás nemcsak közvetlen módon, hanem közvetett és szintetikus módon is (beleértve a vételi kötelezettséget)

• Limiten felüli levonások a magasabb besorolású tőkeelemből

Tőkemegfelelés

• Magasabb minimum tőkekövetelmény, illetve új követelmények bevezetése:

- 4,5% ≤ CET1

- 6% ≤ T1

- 8% ≤ T1+T2

• A teljes tőkekövetelmény (8%) ugyan változatlan, mégis szigorítás (tőkeelemek, tőkeösszetétel) + Tőkepufferek + SREP tőke

• Fokozatos bevezetés, átmeneti rendelkezések:

- 2014-ben 4% ≤ CET1 ≤ 4,5%; 5,5% ≤ T1 ≤ 6%,

- 2011. december 31-én szavatoló tőkeként elismert, de az új követelményeknek nem megfelelő tőkeelemek 2014-ben 80%-ban elismerhetőek, és fokozatosan évente 10%-al csökkentve

Kiegészítő tőke

Innovatív hibrid

Szavatoló

tőke

8%

2. pillér

JELENLEG - B2/CRDIII

SREP

tőke

SREP

tőke

Szavatoló

tőke

8%

Tőkepuffe-

rek

JÖVŐBEN = B3 / CRDIV

Tier1/alap-

vető tőke

4%

Járulékos tőke

Tier2 +

Tier3 =

járulékos

+

kiegészítő

tőke

Rendszerkockázati

tőkepuffer

(minimum 1%)

SII puffer

(minimum 1%)

Tőkefenntartási

puffer (2,5%)

Elsődleges alapvető

tőke

(ÁKCT esetleg)

Anticiklikus

tőkepuffer

(0-2,5% vagy több)

2. pillér

Alapvető

kölcsöntőke

Alapvető tőke

nem elismerhető

nem elismerhető

Kiegészítő alapvető

tőke

Járulékos tőke

2%

2%

2%

1,5%

4,5%

Alap-

vető tőke 6%

Likviditási követelmények

• CRD II: kvalitatív követelmények egységesítése, bővített kockázatkezelési követelmények

• CRR szerinti cél: egységes kvantitatív mutatók bevezetése - rövidtávú (LCR) és hosszabb távú (NSFR) likviditási követelményre

•Likviditásfedezeti követelmény (Liquidity Coverage Requirement, LCR):

Likvid eszközök ≥ 100% Nettó likviditás kiáramlás 30 napon belül

• Nettó stabil forrásellátottsági követelmény (Net Stable Funding Requirement, NSFR):

Rendelkezésre álló stabil források

Stabil források elvárt szintje

Likviditási követelmények

• LCR: 2015. január 1-jétől évente fokozatos emelkedéssel bevezetve: 60-70-80-90/100% (gyorsítható)

• NSFR tekintetében még nincs minimum követelmény

• NSFR: 2016 végéig EU Bizottsági javaslat (várhatóan 2018/2019. január 1-jétől történő alkalmazás)

• Jelenleg egységes adatszolgáltatási kötelezettség

• Az LCR és az NSFR bevezetéséig a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek egyéb nemzeti követelményeket (betét- és mérlegfedezeti mutató)

Tőkeáttételi mutató

• Cél: túlzott tőkeáttétel kockázatának korlátozása; nem kockázat érzékeny számítási módszertan

• Alapvető tőke (T1)

Összes kitettség

• Alkalmazása

- egyelőre nincs minimum szint, pótlólagos tőkekövetelmény

- 2014-2016. december 31.: megfigyelési időszak (a felügyeleti hatóságok mérlegelésétől függően alkalmazható az egyes intézményekre)

- 2017: Bázeli Bizottság/EU felülvizsgálat és kalibráció (tesztelési küszöb jelenleg 3%)

- 2018-: a szabályok véglegesítését követően kötelező minimumkövetelmény

• Számítása: negyedévente, a havi tőkeáttételi ráták egyszerű számtani átlaga alapján

Köszönöm a figyelmet!