Csók istván antikvitás - csokantikvitas.hucsokantikvitas.hu/wp-content/uploads/2012/03/XII_arveresi_katalogus.pdf · Petőﬁ és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 13 37. Rózsavölgyi

Csók istván antikvitásop

2012. április 10. 18 óra

Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 3 Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 3

2. Petőfi Sándor: -- költeményei. A költő születése századik

évfordulójának emlékére kiadja Budapest székesfőváros lakossága.

Bp., 1923. Székesfőváros házinyomdája. XI, (4), 4-626, (2) p. – 195 mm.

Sérült, hiányos kiadói papírborítóban.

Kikiáltási ár: 3 600 Ft

4. Bráda Tibor (Karcag, 1941): Petőfi triptichon, 1984

olaj, rétegelt lemez44,5 x 108,5 cm

j.j.l.: Bráda Tibor 1984 (3x)


3. Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870 – Budapest, 1958): Petőfi köszönti a vörössapkásokat a nagyszebeni csatában

ceruza, papír42,5 x 56 cmj.b.l.: Helbing


1. Ismeretlen alkotó: Petőfi élete és halála

litográfi a, papír58,5 x 44,5 cmj.n.A Hírmondó jutalomképe. Restaurálásra szorul.

Kikiáltási ár: 36 000 FtKikiáltási ár: 36 000 Ft



1.

3.

2.

4.

A CSÓK ISTVÁN ANTIKVITÁS

XII. ÁRVERÉSE

2012. ÁPRILIS. 10. 18 ÓRA

AZ ÁRVERÉS HELYSZÍNE:

CSÓK ISTVÁN ANTIKVITÁS

1052, BUDAPEST, VÁCI UTCA 31/A

A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ AZ ÁRVERÉS HELYSZÍNÉN,

2012. MÁRCIUS 30 – ÁPRILIS 7-IG

MINDEN NAP 10-20 ÓRÁIG.

MINDEN KEDVES ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

TOVÁBBI ELÉRHETŐSÉGEINK:

TELEFON/FAX: 361/ 318-28-62;

E-MAIL: [email protected]

WEB: www.csokantikvitas.hu

Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 5

5. Vigh Tamás (Csillaghegy, 1926): Petőfi Sándor egyoldalas plakett

Bronz, d: 11,5 cm.Vigh T. 72 jelzéssel.


7. Li jelzéssel: Petőfi Sándor egyoldalas plakett

Bronz, d: 8,7 cm.Li jelzéssel.


6. Renner Kálmán (Sopron, 1927- Sopron, 1994): Petőfi Sándor egyoldalas plakett

Bronz, d: 9 cm.RK jelzéssel.

Petőfi Sándor portréjával és 1823 1849 valamint Petőfi felirattal.

Kikiáltási ár:18 000 Ft

8. Petőfi Sándor centenáriumi kitüntetés szalaggal

1949, Magyarország. 8,5 x 4,5 cm. Kétoldalas bronz érme tetején színes rekeszzománc a nemzeti lobogóval, és hímzett szélű szalaggal. „A Néppel Tűzön-Vízen Át! 1848-1849” felirattal

és Petőfi Sándor portréjával.




Kikiáltási ár:18 000 Ft

5.

6.

7.8.

4 Csók István Antikvitás – XII. árverés Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 5 4 Csók István Antikvitás – XII. árverés

9. Kandallóóra

1800-as évek közepe.Feketére fényezett fa talapzaton és tokban, negyedütős, kézi felhúzós szerkezet, római számos, vésett,

aranyozott bronz számlap. Működőképes. Kulccsal és ingával.

Kikiáltási ár: 150 000.- Ft.

10. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Nyitra

acélmetszet, papír14,5 x 18 cmj.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: J. Umbach


12. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Dévény romjai

acélmetszet, papír14,5 x 19 cmj.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: A. Fesca


11. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Körmöcz

acélmetszet, papír14 x 18,5 cm

j.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: G. Hefs




Kikiáltási ár: 150 000.- Ft.

9.

10.

12.

11.


14. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883):

Beczko a keleti oldalról


j.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: J. Riegel


16. Zsolnay nagy lapostányér

1880-90 körül. D: 27,3 cm. Festett, mázas fajansz, kék virág díszítéses széllel. Máz alatt kékkel festett Zsolnay Pécs Öttemplom, Teréz Júlia Miklós márkajelzéssel,

masszába nyomott Zsolnay Pécs 49 formaszámmal.


15. Tajték pipa

XIX. század vége. 10 x 12 cm. 750-es fi nomságú ezüst, áttört kupakkal, homlokán Kossuth profi lképe, alatta vésett 1848. Kosár fedelén 1872-1922 között használt bécsi fémjel, JG mesterjegy, Martiny véséssel.


13. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Vágvölgye Lipótvára, -Galgócz-s gróf Erdödy várával

acélmetszet, papír13 x 18,5 cmj.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: Ad. Fesca

Kikiáltási ár: 17 000 Ft13.

14.

15.

16.

6 Csók István Antikvitás – XII. árverés

Kikiáltási ár: 17 000 Ft13.13.13.

17. Strobl Alajos (Lipótújvár, 1856 – Budapest, 1926), Anyánk

Talapzat nélkül: 47 cm, talapzattal: 70,5 cm. Posztamens: 117 cmBronz, márvány talapzaton. Tömör diófa posztamensen.

j.h.: Strobl A.

Kikiáltási ár: 1 200 000 Ft

18. Markó Ferenc (Kismarton, 1832 – Budapest, 1874): Pihenő cigányok csacsifogattal, 1867

olaj, vászon34,5 x 45 cmj.j.l.: Markó F 1867Bellák Gábor, művészettörténész szakvéleményével.


19. Tajték pipa

XIX. század. 12 x 7 cm, szára: 43 cm. 750-es fi nomságú ezüst, áttört kupakkal, kosarát faragott akantusz levél

díszíti, esztergált fa szárral. Kosár fedelén 1872-1922 között használt bécsi fémjel, A hivataljel, JG mesterjegy.


20. Zsolnay dísztányér

1880-90 körül. D: 21 cm. Festett, mázas fajansz, kék apró virág díszítés. Máz alatt kékkel festett Zsolnay Pécs Öttemplom, Teréz Júlia Miklós márkajelzéssel, papír matricás jelzések, formaszámok.


17.

18.

20.

19.


21. Heinrich Ede (Pest, 1819 – Milánó, 1885): Gyermek portré

olaj, vászon80 x 64 cmj.j.k.: HE 187?Restaurálásra szorul.


22. Heinrich Ede (Pest, 1819 – Milánó, 1885): Gyermek portré

olaj, vászon80 x 64 cm

j.b.k.: HE 1873


23. Boross Gyula (Nagyvárad, 1857 – Budapest, 1930): Gyermek kutyával és karikával

olaj, vászon142 x 66 cmj.b.l.: Boross Gyula 1882


24. Zsolnay füles díszváza pár

1880-90 között, Pécs. 31,2 x 18 cmNagyméretű vázapár, áttört testű, plasztikusan formázott virág motívumok, arany festett díszí-téssel. Talpán Zsolnay Pécs Öttemplom, 1880-90 között használt márkajelzés, masszába nyomott Zsolnay Pécs, Made in Hungary 4123 formaszám.


21. 22.

23.

24.

8 Csók István Antikvitás – XII. árverés Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 9 8 Csók István Antikvitás – XII. árverés

25. Ismeretlen XIX. századi festő: Házaspár portréja

olaj, vászon2 x (76,5 x 59 cm)

j.n.Restaurálandó állapotban.


26. Karaffa pár

XIX. század, Osztrák-Magyar monarchia területe. 33 x 15 cm. Préselt, gazdagon vésett ezüst fül és belül aranyozott fedél. hámozott, csiszolt üveg test. 1872-1902 között használt, pesti behozatali jel.


27. Friedrich Gauermann (Scheuchenstein, 1807 – Bécs, 1862): Várrom a folyóparton

lavírozott tus, papír19,5 x 25 cm

j.b.l.: F. Gauermann


28. Lotz Károly (Homburg von der Höhe, 1833 - Budapest, 1904): Akt tanulmány

vegyes technika, papír38 x 29 cmj.j.l.: Lotz Károly


25.

26.

27.

28.


29. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Templom az erdő ölén

ceruza, papír10 x 18 cmj.j.l.: hagyatéki bélyegző


30. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): A fóti templom

ceruza, papír10,5 x 18 cm

j.j.l.: hagyatéki bélyegző


31. Tükör

1800-as évek első fele. 136 x 63,5 cm, tükörlapja: 103 x 51 cm. Aranyozott fa, kazettás díszítménnyel.


32. Utczai- és báli- nyáriöltözék

litográfi a, papír31 x 26,5 cm

j.n.Melléklet a „Divatcsarnok” 33ik számához, 1862.





29.

30.

31.32.


33. Nyári öltözék

litográfi a, papír31 x 25 cm

j.n.Melléklet a „Divatcsarnok” 33ik számához, 1860.


34. Koklman M.: Divatkép

akvarellel színezett acélmetszet, papír20,5 x 15 cmj.j.l. (lemezen): Roklman M.A „Honművész” 1838-as számának melléklete.


35. Divatkép

akvarellel színezett litográfi a, papír30,5 x 24,5 cm

j.b.l. (lemezen): KKA „Családi kör” 1866-os számának melléklete.


36. Herendi Waldstein jubileumi étkészlet /6 személyes/

Festett, mázas porcelán bíbor színű és arany díszítés. Leveses tál fedelével 30 x 31,5 cm; Köretes tál 6 x 26 cm; Salátás tál 7,5 x 28 cm; Kerek húsos tál d: 30,5 cm; Kerek húsos tál d: 32,5 cm; Pecsenyés tál 36,5 x 27,5 cm; 6 db Mélytányér 4 x 24,5 cm; 6 db Lapostányér 2,5 x 24,5 cm; 6 db süteményes tányér 2 x 19,5 cmÖsszesen 24 db.1839-1899 közötti jubileumi matricás jelzéssel és masz-szába nyomott Herend márkajelzéssel.




36. Herendi Waldstein jubileumi

33.

34.

36.

35.


37. Rózsavölgyi Márk: Elsőmagyar társas táncz Szőllősi Szabó Lajos tánczművész allapterve szerint az 1848-iki carnevál ünepére. Zongorára szerkesztette Hazánk Lelkes Hölgyeinek mély tisztelettel ajánl --.

Pesten, (1842), Wágner Jósef. (2), 3-7, (1) p. - 337mm.Korabeli litografált kiadói, papír borítóval.

Kikiáltási ár. 44 000 Ft

39. Hesz József: Pesti jogász keringők. Zongorára készítve ’s Pálya-társainak barátilag ajánlva -- által.

Pesten, (1838), Miller Károly. (2), 9, (1) p. - 262 mm (haránt alakú).Korabeli litografált kiadói, papír borítóval.


38. Katona Adolph: Országgyülési Magyarok mellyeket forte-Piánóra szerze, s Etthre Antóniának Török Gábor úr hitesének mély tisztelettel ajánla --.

Posonyban, (1835), Trentsenóky József. (1), 2-3, (1) p. - 255 mm (haránt alakú).Korabeli litografált kiadói, papír borítóval.


40. Rózsavölgyi Márk: Ellenzéki kör - Magyar. Zongorára szerzé és gróf Batthyany Lajos Ő Méltóságának mint az

ellenzéki kör lelkes indítványozójának mély tisztelettel ajánlja --.

Pesten, é.n., Wagner Josef. (1), 4-7 p. – 261 mmKorabeli kiadói, papír borítóval.


37.


38.

39.

40.


41. Zsolnay váza

1880-as évek eleje, Pécs. 9 cm. Festett, mázas keménycserép, körbefutó virág festéssel, arany kontúrozás nyomaival. Kék, bélyegzett Zsolnay Pécs Öttemplom, TJM (=Teréz, Júlia, Miklós)

márkajelzés, masszába nyomott 401 vagy 407 és bekarcolt 2 formaszámok.


43. A. Adam: Gallop des drapeaux. The Hungarian fl ag dance, As danced by 48. Danseuses Viennoises, at the principal theatres

in Europe, and the United States, Music by --.

Boston, é.n., Stephen W. Marsh. (2), 3-7 p. – 344 mmKorabeli litografált kiadói, papír borítóval.


42. Orczy Ferencz, báró: Magyar Táncz. Zongorára szerzette B Wenckheim Lászlónak barátságosan ajánlotta --.

Pesten, é.n. Walzet. (1), 2-7, (1) p. – 258 mm.Korabeli litografált papír borítóval.


44. Liszt Ferenc: Melodies Hongroises d’aprés Fr. Schubert pour Piano seul par --.

Vienne, é.n., A Diabelli. (2), 3-39, (1) p. – 285 mm.Első kiadás.Későbbi, aranyozott gerincű, fél-vászon kötésben.



43.

41.

42.

44.


45. Adler tajték pipa

XIX. század. 15 x 15 cm. Kiemelkedő minőségű és részletességű faragott tajték, 750-es fi nomságú ezüst, áttört kupakkal. Kosarát Sárkányölő Szent György ábrázolás díszíti. Analógia: Adler Fülöp fi a taj-tékpipa-gyár katalógusában, 88. old. Eredeti bőr borítású dobozában. 1872-1922 között használt bécsi fémjel, Adler készítő jelzés.


47. Általános Osztrák-Olasz Biztosító Társaság, Triest biztosítási kötvénye, 1845-ből.

Méret: 469 mm


46. A rend, és közrend fentartása tekintetében közgyülésileg kinevezett választmány tagjai mai napon tartott közgyülésben szaporitatván,

a fentebbi választmány a következő tagokból áll: (…). Pesten az 1848. évi martius 16-án tartott közgyűlésből. - Szepessy Ferenc, s.k., polgármester.

A névsorban többek között szerepelnek: Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irányi Dániel, Jókay Mór, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Klauzál Gábor, Rottenbiller Lipót.

Méret: 392 mm


48. Felhívás Moson megye minden lakóihoz.

Magyar-Óvárott, 1854. (1), 2-5 p. Méret: 342 mm




45.46.

47.

48.


49. Az 1843/44 országgyülési időszakból néhány ismeretlenebb köz-jogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva.

Pozsony, 1844. Schmid Antal. (7), 8-80 p. – 203 mm.Kötés nélkül, gerincén papír csikkal megerősítve.


51. Mészáros Lázár (Baja, 1796 – Eywood, 1858) honvédaltábornagy, hadügyminiszter levele Ung vármegye közönségének.

Kelt: Budán, 1848. május 24-én.Méret: 375 mm


50. Az országos közszükségek és azok miképen leendő fedezése tár-gyában országosan rendelt Küldöttségnek Jelentése.

Pozsony, 1844, Wéber S. Lajos betűivel. (3), 4-16 p., 1 mell.; 5, (1) p., 4 mell.; (1), 2-14 p., 1 mell.; (3), 2-10 p.; (1), 2-7, (1) p.; (1), 2-10 p.; (1), 2-15, (1) p.; (3), 2-11, (1) p.; (14), 29-34, (2) p. – 352 mm.Későbbi, félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.


52. Asztali írókészlet

1800-as évek vége. Tintatartó: 12,5 x 19,5 x 15 cm, tollhegy tartó: 8 x 10,5 x 10 cm, irontartó: 21 x 11,5 cm. Tűzaranyozott sárgaréz, dupla, üvegbetéttel, tintatartó, tollhegytartó és irontartó, historizáló díszítéssel.



Kikiáltási ár: 280 000 FtKikiáltási ár: 280 000 FtKikiáltási ár: 280 000 Ft

49.50.

51.

52.


53. Sárkány József (inczefalvi) (Duna-Egyháza, 1828 – Budapest, 1903) a budapesti királyi ítélőtábla alelnökének, Kossuth Lajos titkárának tintával írt, aláírt, lepecsételt levele rokonának, Sárkány Eduard úrnak, „Kedveseim” megszólítással, családi ügyekben.

Tartalom: Kedveseim! Ma az az Január 25kén egy postával vettem kedves Eduskám mind két leveledett. Ime tüstént beviszem Pestre reájuk válaszomat.-Örvendetes volt második leveledből kiéreznem hogy tervünk csakugyan kiviteléhez közelit. Ezt régóta várva várom.Kérded Eduskám hogy belegyezem e a Boronkayféle árendába? -Helyzetemet ismered. Reám nézve semmi sem lehet kedvessebb most,mint egy oly, állapot melly egy részrül foglalko-zást más részrül bár milly szegény is biztos és nyugodtan élvezhető kenyeret nyújt. Én tehát előleges szerződésünkhöz képest a Kérdéses Kaposvári szerződésbe megegyezem.-? még két körülmény van,mire fi gyelmedet Eduskám felhívom: 1., itt mint megirtam volt én a körülmények által kényszerítve voltam veszélyben forgó, pár száz forintomat ezüstbe beváltani, - és be is váltottam még a múlt héten 113 Fr és 30 Kr fi -zetvén 100 forint huszasokban. Igy tehát nekem csak 300 ezüst f-om van huszasokban,- ebbül pedig deligenee-on nem küldhetek,- de azért sem mert ez nem biztos. Egyébiránt ígérem, hogy mire értem eljössz 250 ? mindenesettre összeszerzek,- így, ez nem akadály.2., A ? jelentettem magamat,- ?,reáirnak ??? - A kifejezés mindenesetre gyanús mi lesz

következménye nem tudja senki.- A legrosszabb esetben egymáson segiteni fogunk,-először mint testvérek,- mert ezt a világ parancsolja,másodszor mint a forradalom által megrontott ? kiknek egyforma sorrban kell ?.- Erről többett szóval. Én tehát most készülök és várva várlak Eduskám, s remélem hogy pár napok alatt egy-mást látangyuk.- Addig intezkedni fogok, hogy a Pilisen ekkoraig összegyült pénzből részünket, elvihessünk.Melnáék várnak és kettőre kérnek.- Először hogy igeretedet egyszer már váltsd be, és Belkát,kit mindjájan olly igen szeretünk hozzd magaddal, és másodszor, ha hogy még sátoros kocsimat el ne adjad, jöjj azon, melnnék szeretnék megvenni, s akkor az én kocsimon mehetnénk vissza. Lovamat sem adtam még el - trenirozom hasznos ha,- befogjuk a tieidhez lógóba.-Kérlek siess - még jó az út.-Mopst csokollak ezerszer mindjájatokat és maradok Holtig szertő JóskátokKelt: Hont vármegyében, 1850, január, 25dik napján.Méret: 248 mm. (Két oldal teleírt.)


54. Hidvégi gróf Mikó Imre (Zabola, 1805 – Kolozsvár, 1876) erdélyi magyar államférfi , művelődés- és

gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja,

két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és

közlekedésügyi minisztere. Levele családjának.

Kelt:h.n. 1850.03.14.Méret:246 mm. (Négy sűrűn teleírt oldal.)


54.

16 Csók István Antikvitás – XII. árverés Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 17



55. Fikker János (Abrudbánya, 1780 kö-rül – Abrudbánya, 1840-es évek) bá-

nyásztörvényszéki bíró tintával írt, alá-írt levele testvéréhez „Édes Ecsém

Ferncz” megszólítással, bécsi körülmé-nyeiről, két rét hajtott papíron.

Tartalom: Édes Ecsém Ferencz! Szívesen köszönöm Bécsi kén-telen hósszas mulatásu kedvetlen állapatom iránti tűnődé-sedet, én valoba még itt vagyok,valaminthogy else mentem vólna aaddig míg nem tudositottalak vólna .Reménségem ellen felettébb lassan fólynak dolgaim,mert a Karátsoni, Új évi, Vizkereszt napi innepek ’s az Új Cancellár B. Jósika Samuel instellatioja miatt szinte egész Januáriusba hetenként csak egy napi Consiliumok tartatván a Peremet hamarébb nem re-ferálhatták mint tsak Fébruárius elein azErdélyi Cancellárián felettébb hoszszas munkáju lévén pedig á Deliberatum, a Referens Úr azt viszont 2. hétig tartotta mégmagánál azu-tán még a Consiliárius Uraknál ’s á Presidiumnál circuláltatott revisióra ’s az Expediturán viszont hoszszason tartván á purisatio csak éppen ma kerülhetett subscriptiora és hol-nap felküldetik á Status Confi liciumba pro approbatione vagy modifi catione ’s azután válikmég osztán Udvari fi nalis itéletté,,ámi még leg alább is 6. hétig elhalad míg ónnan le küldik- jót kell hogy reméllyek rólla inkább mint roszszat, mert vagy két jó Uraim gratuláltak nékem, de apróra véve még semmitsem tudhatok rólla már csak a Status Confi liárius Urakat kell eljárnam áhéten ’s az Ur Istenre bizva itt hagyom. (…)A szállásamnál alatt jó Traktir lévén mindenféle sok Tisztek is járnak ide Kósztba ’s á Te vólt Pajtásaid közzüli különösen Hólzer Fő Hadnagy Urral igen jó esmerettségbe esvén ezegyszer innen haza menvén Prossnitzba ’s az után még egy más Tiszt is izentem tőlök is Néked hogy ha tsak lehet óhajta-lak meglátogatni vagy legalább Bécsből el nem távozam hired nélkül de bizony á dolgaim lasú haladása ’s betegeskedésem miatt sem távozhatnám eddig Bécsből ’smár a Tavasz is közelgetvén ideje volna hazasietni kivált hogy a Költségből is ki fógytam, pedig sem nem teátrumoztam sem nem Báloztam sem pedig csak egy darab ruhát isnem vásároltam, mégis szinte mind el költ a’ pénzem a’ 4. holnap alatt a’ drága Szállásra, Kósztra fára ?, ugyhogy az Ágen-sem számára tartott 12#ból most csak 6. adhatok néki a’ más 6. elváltva velele utozam mert a’ Gyűrűmet se adhatnám el,mivel utoljára tsak 60F W. akartak adni értte annyiért pedig vétek egy 20# Gyürüt elvesztegetni - ily körülményeimmiatt hátmeg-engedj hogy személyesen nem őlelhetlek, ha az Úr Isten titeket is levezérel folyvást láttjuk egymást édes Honúnkba élve -halva- ezen Levelemet hát buzsuzó Levelemnek veheted mert ha Úr Isten engedi 6.8, nap alatt igyekezem Bécsből szabadulni - Úr Istennek ajánlak Titeket szent oltalmába továbbá is magamat pedig Atyafi ságos Szeretetedbe ’s maradok Édes Ecsém hivszivű Unoka Bátyád Fikker János.Kelt: Bécs, 1847. március 9.Méret:176 mm. (Négy sűrűn teleírt oldal.)


56. Ezüst gyertyatartó pár

XIX. század második fele. 33 x 13,5 x 14 cm, 840 gr. 800-as fi nomságú ezüst trébelt felület, oroszlánokkal. 1872-1922 közötti bécsi fémjel, AB mesterjegy.




57. Lotz Károly (Homburg von der Höhe, 1833 - Budapest, 1904): Férfi portré tanulmány

vegyes technika, papír41 x 24,5 cmj.j.l.: Lotz Károly


58. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Erdő

ceruza, papír14 x 24 cm

j.j.l.: hagyatéki bélyegző


59. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Vízmosásnál

ceruza, papír16 x 29 cmj.b.l.: hagyatéki bélyegző


60. Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 – Budapest, 1902): Csokor

ceruza, papír20 x 26 cm

j.j.l.: hagyatéki bélyegzőSzínvázlat.





57.

58.

59.

60.


61. Tajték pipa

1800-as évek eleje. 9 x 9,8 cm. 13 latos antik ezüst, áttört kupakkal, aprólékos faragású tajték, kosara pipázó juhászbojtár alakjával. Kosár fedelén 13 latos jelzés.


62. Ismeretlen alkotó: Lánchíd

olaj, vászon19,5 x 30 cmj.j.l.: ??; Hátoldalon: Presburg den 27 February 1842 No.1.


63. Ismeretlen alkotó: „Paraszttűz”

olaj, karton27 x 21 cm

j.n.


64. A. Jodkiner jelzéssel: Osztrák katona

vegyes technika, papír23 x 18,3 cmj.j.l.: A. Jodkiner, 1852





64.

63.

62.

61.






65. Ismeretlen alkotó: Arisztokrata férfi portré

olaj, vászon29,5 x 21 cmj. hátoldalon: Molerit de Georgie Wantsey Román. I Pesta 26 Mai-4 Juni 831. Pre Fimpu Révoluci Polonilor.


66. Bécsi iparmű kiállítás (1835) hírdetménye.

Méret: 350 mm


67. Színházi hírdetmény

Vazul. Eredeti történeti dráma 4 felvonásban. Irta Szigligeti.Bájital (L’Elisir D’Amore). Nagy víg opera 2 felvonásban. Irta Romani Zenéjet Donizetti.Pest, 1843. April 25-dikén, Nemzeti Színház.Méret: 370 mm


68. Színházi legyező

26 x 47,5 cmNyírfa burkolat vésett, áttört réz díszítménnyel, selyemszállal

összefűzött fenyőfa lapok, mindegyikén színészek és színházi ta-gok aláírásaival.





67.

65. 66.

68.

20 Csók István Antikvitás – XII. árverés Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 21



69. Divatkép

akvarellel színezett litográfi a, papír23 x 31,5 cm

j.n.A „Családi kör” 1866-os számának melléklete.


70. Őszi – öltözék

litográfi a, papír33,5 x 26 cmj.j.l. (lemezen): rajz K.P.Melléklet a „Divatcsarnok” 41ik számához, 1862.


71. Nyári öltözék

litográfi a, papír31 x 25 cm

j.n.Melléklet a „Divatcsarnok”

31dik számához, 1860.


72. Koklman M.: Divatkép

akvarellel színezett acélmetszet, papír21 x 13,5 cmj.j.l. (lemezen): Roklman M.A „Honművész” 1840-es számának melléklete.




69.70.

71.

72.


73. Zsolnay szálas váza

1882, Pécs. 14,5 cm. Kisméretű keleties stílusú vázácska, áttört, arany festett, bordó díszítésű fehércserép. Máz feletti arannyal húzott Zsolnay Pécs Öttemplom márkajelzés. Masszába nyomott 2031; 18 formaszámok.


74. Ismeretlen alkotó: Ruine von Schloss-Theben in Ungarn (Dévény)


j.n.


75. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Tátrafüred

acélmetszet, papír16 x 20 cmj.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: G.M. Kutz


76. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Hradeki Hámor

acélmetszet, papír14 x 19 cm

j.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: F. Foltz





73.

74.

75.

76.


80. Jelenkor. Politikai tekintetben a’ két haza ’s kül-föld hírleveleiből szerkeszti ’s értesítő toldalékkal kiadja Helmeczy Mihály.

Pesten, 1835. Esztergami K. Beimel József. (3), 4-824 p. – 283 mm.Teljes évfolyam.Korabeli papír borítóban.


77. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Löcse

acélmetszet, papír14 x 19 cm

j.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: J. Richter


78. Ludwig Rohbock (Nürnberg, 1820 – Nürnberg, 1883): Rózsahegy városa

acélmetszet, papír13,5 x 19 cmj.b.l. (nyomólemezen): L. RohbockMetszette: J. Umbach


79. Ezüst fejű sétabot

1900-as évek, Bécs. 36 cm. 750-es fi nomságú ezüst fej, kígyófa bot, ezüst berakás-sal. 1872-1922 között használt bécsi fémjel. J&? mesterjegy.





77.

78.

79.

80.


81. Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet’ népéhez 1841.

Pesten, 1841. Heckenast Gusztáv. (6), 217, (1) p. – 214 mm.Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.


82. Asztaldísz

XIX. század második fele.12,5 x 23,5 cm.

Bronz, márvány talapzatonj.n.


83. Széchenyi István, gróf: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hibás előítélet eligazítására.

Pesten, 1831. Fűskúti Landerer Nyomtató Intézetben. (10), XL, (1), 42-539, (5) p. – 216 mmElső kiadás.Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.


84. Széchenyi István, gróf: Hitel

Pesten, 1832. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István. XX, (1), 22-270, (2) p. – 221 mm.Negyedik kiadás.

Kiadói papírborítóban, gerincén címkével.


81.

82.

83.

84.


81.


85. Széchenyi István, gróf: Garat. Irta 1842-ben - - . Sajtó alá rendezte és a mű történetét megírta Viszota Gyula.

Bp., 1912. MTA (Hornyánszky Viktor). 218 p. – 237 mm.Első kiadás.

Későbbi, álbordázott félbőr-kötésben, gerincén aranyozott címfelirattal.


86. Tajték pipa

XIX. század. 10,5 x 8,5 cm. Antik ezüst áttört kupakkal, kosarának egyik oldalát faragott Kossuth profi l, másik oldalát Kossuth címer díszíti 18?8 évszámmal. JHNS feloldatlan készítőjellel.


87. Emlék pohár

XIX. század. 14 x 8,5 cm. Önmagában színezett rubin vörös, fújt üveg, hasábolt palástja kézzel festett Magyar Kossuth címerrel, arany festett „Éljen a Haza!” felirattal. Arany festett

szöveg erősen kopott. Egy csorbulás a talpon.


88. Éljen a haza! - Kossuth Lajos

XIX. század közepe. 49 x 38,5 cm. Gobelin alapon, viasz szobor, aranyszál- és fonal-hímzés, szárított páfrány, aranyozott babérlevelek és nemzeti színű zászló.


89.

87.

86.

85.




91. Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802 – Torino, 1894) államférfi , a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfi vel együtt. Fénykép.

Ismeretlen készítő.Méret: 87 x 56 mm, egy 104 x 63 mm-es kartonlapra ragasztva.


89. Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálával kapcsolatos dokumentum gyűjtemény.

9 darab dokumentum. (Gyászjelentések, meghívók, belépőjegyek.)


90. Deák Ferenc: A f. év julius 21-én kelt l. f. leirata a képviselőház által augustus 8-án -- inditványára egyhangulag

elfogadott fölirás.

Pest, 1861. Engel és Mandello. (3), 4-47 p. – 225 mm.Kötés nélkül, gerincén papírcsíkkal megerősítve.



89.

90.

91.


93. Thaly Kálmán (Csép, 1839 – Zablát, 1909) költő, író, tiszteletbeli bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, országgyűlési képviselő. Jókai Mór másodunokatestvérének. Fénykép.

Készült Schrecker J. fényképészi műtermében.Méret: 87 x 56 mm, egy 96 x 62 mm-es kartonlapra ragasztva.


94. Ballagi Mór (Inóc, 1815 – Budapest, 1891) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a pesti református teológiai

akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti

református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fénykép.



92. Jedlik Ányos (Szímő, 1800 – Győr, 1895) magyar termé-szettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti

neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első

elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve a dinamóelv első

leírása[2] és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már

1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásá-nak bevezetése

az ő nevéhez köthető. Fénykép.



92.

94.

92.

93.


97. Haske Ferenc (?,? – 1894. Budapest): Tompa Mihály portréja

litográfi a, papír40,5 x 30,5 cmj.j.l. (lemezen): HaskeAlul Tompa Mihály sajátkezű ajánlása: Róna Jázminnak szíves indílattal. Hanva, febr. 20. 1868


97.

95. Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823 – Nagyvárad, 1886) besztercebányai majd nagyváradi püspök, a MTA tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a vá-ros könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik út-törője. Fénykép.



96. Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817 – Hanva, 1868) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik

legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fénykép.



95.

96.


99. F. M. monogrammal: Hyppolyte Doré portréja

XIX. század közepelitográfi a, papír16 x 10 cmj.b.k.: FM


99.

98.

98. Charles Euphrasie Kuwasseg (Draveil, 1838 – Essonne, 1904): Pest

kézzel színezett acélmetszet, papír19 x 26 cm

j.b.l. (lemezen): KuwassegMetszette: Martens, Párizsban


100. Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898):

Petőfi Sándor portréja

heliogravür, papír16 x 10 cm

j.j.l. (lemezen): Barabás 843


100.


Petőfi Sándor 1922 utolsó, vagy 1923 első napján látta meg a napvilágot Kiskőrösön. Élete mindössze 26 éve alatt termékeny és a magyar irodalomtörténet szempontjából egyértelműen megkerülhetetlen életművet alkotott. Egész életében vonzotta a színészet, a színház világa, de a költészet kedvelőinek szerencséjé-re útja végül mégis az irodalomhoz vezetett. Több mint ezer alkotása között megannyi műfajt, stílust, világképet fedezhet fel az érdeklődő. Kiemelkedő irodalmi szerepe mellett nem elhanyagolható közéleti, „politikai” tevékenysége sem. Az 1848-as forradalom legismertebb alakja, a márciusi események jelképe. Őt tekintjük a forradalom egyik elindítójának, egyike a 12 pont megfogalmazóinak, a Nemzeti dal című verse napjainkban is kihagyhatatlan része minden március 15-ét köszöntő ünnepségnek. Ehhez az ese-ményhez kötődik fi atalkori halála is, feltehetően 1849 nyarán, Segesvárot vesztette életét. Az 1848-as év, mint ezt a korábban leírtak mutatják kiemelten fontos szerepet töltött be a költő életében, ebből az évből származnak azok a lapok, melyek most árverésünkön kikiáltásra kerülnek.

Ez a több mint 150 éves kézirat két teljes vers, valamint egy harmadik vers első két strófájának tisztázata, mindössze egy javítást hagyott benne a költő. Mind a három vers a forradalmi időszak eseményeit, hangulatát festi le. Az első mű a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott?... az eddigi ismereteink szerint 1848 januárjában született. Ekkor már áthatja a költőt a forradalom szele. Bár még bizony-talan, hogy mi fog történni, de már érezhető, hogy nagy dolgok vannak születőben. A műben felszólítja feleségét, hogy ruhái rendbehozatala helyet készítsen neki zászlót, így szól a költemény elhíresült refrénje: „Varrd meg azt a zászlót, feleségem!”, amit majd csatába vihet és ami majd győzelemre viszi őt. Mintegy két hónappal később felmerült egy olyan terv, hogy a költők feleségei zászlókat készítenek a nemzetőröknek ezzel is buzdítván őket a csatában. Az árverésre kerülő lapon a vers végén Pest, 1848-as datálás és Petőfi Sándor aláírása olvasható.A második vers a Két ország ölelkezése kevéssel több, mint két oldalon át olvasható, a végén a költő aláírásával. A vers címe alatt, alcímszerűen Az 1848-iki Uniókor. 1848-ban, a Kolozsvárot összehívott országgyűlés kimondta Erdély és Magyarország unióját. Ezt a nemes alkalmat köszönti a költő versében, mint a kor patriótái ő is nagy örömmel fogadta, ezt a régen várt (és talán már meg is késett) eseményt. Az uniót, mint egy kettészakított család újra egyesítését írja le, az első strófában, meghatóan szépen „Oh nemzetemnek drága szép testvére,/ Simúlj, simúlj testvéred kebelére, /Amelyben a szív most oly édesen ver.../ Légy üdvözölve százszor, százezerszer!”. A törté-nelem sajnos korán sem volt ilyen kegyes az unióhoz. Az év végére visszájára fodult a helyzet és véres mészárlás vette kezdetét. Ez az alkotás, melyet a költő 1848 nya-rán írt még az idilli helyzetet örökíti meg a két ország közös harcáról, melyben egymást kiegészítve biztosnak tűnik a győzelem. „…Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez...De én nem félek többé a haláltul;Viselje bármilyen csalárdulA változékony sors magát,Sebet kapunk talán, de nem halált.

Az árverésre kerülő lapokon a legfontosabb eltérés egy szó, mely megerősíti azt a kétséget, hogy talán későn született meg a döntés az egyesülésről.

A negyedik lapon kezdődik az A munkácsi várban című alkotás, melynek első két versszaka szerepel a rajta. Munkács vára fontos szerepet töltött be a magyar törté-nelemben. Az 1600-as évek végén Zrinyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye védte legendás kitartással a várat a császári csapatoktól, így vált ez az építmény a szabadság egyik fontos szimbólumává. Zrinyi Ilona két évig tartotta a várat, amely végül 1688-ban a császári seregek kezére került, de nem sokáig. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc fog-lalta el a várat és tette stratégiai központjává. A szabadságharc 1711-ben elbukott és a vár fokozatosan veszített jelentőségéből. 1782-ben börtönné alakították, megany-nyi forradalmár és szabadságharcos raboskodott falai között. Mikor 1847 nyarán Petőfi meglátogatta Munkács várát az építmény még fogházként működött. Ez a láto-gatás ihlette a lapokon csak részben szereplő alkotást. A börtön, a rabság gondolata elviselhetetlenül rémisztő a fi atal költő számára „Bátran tudnék a vérpadra lépni, /Oh de ez a börtön... ettül félek.” A kritikai kiadásból ismert szöveg elején mintha kétkedve kérdezné, hogy ez volna az a vár mely évszázadokon át volt a szabadság jel-képe, mire az árverésre kerülő lap született a helyzet megváltozott, a várbörtön kapui megnyíltak, így nem meglepő, hogy a lapokon szereplő változat írásjelezése szerint már a hely talán visszanyerte korábbi státuszát. A lapokon csak az első két strófa szerepel, izgalmas kérdés, hogy vajon a költő átfogalmazta-e és ha igen mennyire a köl-temény második felét a márciusi események ismeretében. A Petőfi kutatás szempontjából, mind a lapokon szereplő változások, mind az érdekes kérdés, hogy vajon mi célból jegyezte le Petőfi ilyen formában és sorrendben éppen ezeket a verseket. (Mivel valahol a lapoknak folytatása van nem tudhatjuk biztosan, hogy összesen hány vers tisztázatáról lehetett szó.)Maga a két lap szinte meglepően jól vészelte át az elmúlt több mint másfél évszázadot, a huszadik század eseményei, nem okoztak benne jelentős károkat. Bár néhány pontján megszakadt és a szélei néhol betöredeztek, de a szövegek nem sérültek, minden ponton tökéletesen olvashatók. Valamikor az évtizedek alatt, feltehetően a lapok állapotának védelmében néhány részletét bélyegragasztóval megerősítették, de ezek a papír szélén helyezkednek el, így nem befolyásolják a szövegek kivehetőségét. Már az is szerencsés, hogy egy ilyen érzékeny emlék ilyen jó állapotban ránk maradhatott. A lapok irodalomtörténeti jelentőségük miatt jelenleg védési eljárás alatt állnak.

101. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822 vagy 1823 – Segesvár, 1849), magyar költő, forradalmár, nemzeti hős „Mit csinálsz mit varrogatsz, ott?...” (Pest, 1848) című versének, „Két ország ölelkezése” című versének, „A munkácsi várban” című vers első két strófájának tintával írt kézirata. Két helyen a költő aláírásával.

(Pest, 1848), (4) – 200 mm.Két, mind a két oldalán teleírt lap.

Kikiáltási ár: 34 000 000 Ft

Jöhetsz, most már jöhetsz, vihar,Nem rettegjük már haragod,Két ország eggyé olvadott,Kétélü kard lett a magyar,Mely jobbra is vág, balra is vág,És jobbra-balra majd érzik csapását!”

30 Csók István Antikvitás – XII. árverés Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 31 Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 31 Petőfi és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 31

1. A Csók István Antikvitás (1052 Budapest, Váci u. 31/a) - továbbiakban: árvere-ző - előre meghirdetett időpontban és helyszínen az árverési tárgyak - továbbiak-ban árverési tételek – tulajdonosai, vagy eladásra jogosultjai, - továbbiakban: árve-reztetők - megbízása alapján árverést rendez és vezet. Az árverező az árverést az árvereztetők megbízásából, mint kereskedelmi képviselő szervezi, rendezi és vezeti. 2. Az árverező az internetről letölthető formátumban katalógust ad ki az aukciós tételekről, melyek az árverés előtti kiállításon megtekinthetők. A katalógus leírásai és az illusztrációk kizárólag azonosításként szolgálnak, így a vevőknek saját maguk-nak kell – az árverést megelőzően – meggyőződniük az árverési tételek állapotá-ról, és arról, hogy azok megfelelnek-e a katalógus leírásának. Az árverező árverési katalógusai rendelkezésre állnak az árverező weboldalán, a kiállítás idejére a kiállí-tás helyszínén, illetve az árverés idejére az árverés helyszínén. Az árverező fenntartja a jogot, hogy a katalógusban szereplő egyes tételek árverésre bocsátását mellőzze. 3. Árverezni kizárólag – az aukció megkezdése előtt név és lakcím szerint regiszt-rált – licitáló tárcsával lehet. A vevők a tárcsa átvételével, mint rámutató magatar-tással kifejezik, hogy az Árverési Feltételeket magukra nézve kötelezőnek fogadják el. 4. Az árverésvezető az árverési tételeket a katalógusban megjelölt sorrendben élő-szóval röviden bemutatja és kihirdeti a kikiáltási árat, a venni szándékozók pe-dig a számozott licitáló tárcsa feltartásával teszik meg ajánlatukat. Ha a kikiál-tási árra több vételi ajánlat érkezik, az árverésvezető a licitlépcsőnek megfelelő-en emeli az árat mindaddig, amíg csak egy licitáló marad és a leütéssel létre nem jön az adás-vétel. Így a tárgy vételi jogát leütéssel az árverési vevő szerzi meg, aki a legnagyobb árajánlatot teszi. A tételek a kikiáltási ár alatt nem vásárolhatók meg. 5. Az első vételi ajánlat a kikiáltási ár összege, minden további ajánlat pedig az utolsó árajánlat szerint növelt összegű árajánlatot jelenti. 6. Ha a vevő személye az árverés során valamilyen okból nem állapítható meg, akkor az aukciós tétel árverezését újra lehet kezdeni. A vevők azonban az árverés végén az el nem kelt tételek újraárverezését kérhetik. 7. az árverező az árvereztető nevében és képviseletében, annak teljes körű meg-hatalmazása alapján jogosult a legmagasabb vételárat kínáló vevővel az adás-vételi szerződés megkötésére és a vételár átvételére az árvereztető javára. Ennek értelmé-ben az adás-vételi szerződés az árvereztető és a vevő között jön létre.8. A vevő az árverési tétel tulajdonjogát akkor szerzi meg, ha a vételárat mara-déktalanul megfi zette és az árverési tételt az árverezőtől átvette. 9. A vételár összege a leütési ár, a közvetítői díj, a szerzői díj, valamint a kulturális járulék együttes összegéből tevődik össze. Azaz a leütési ár plusz 18%. 10. A vevő választása szerint vagy a teljes vételárat, vagy annak legalább 20 % - át, mint foglalót az árverésen azonnal tartozik kifi zetni készpénzben vagy bankkártyá-val. Amennyiben bankkártyával kíván fi zetni, 3 % bankkártya-jutalék külön felszá-mításra kerül. Ha a teljes vételár egy összegben az árverésen kifi zetésre kerül, úgy a tárgy a helyszínen átvehető. 11. Az árverező biztosítja annak lehetőségét, hogy az árverési vevő a foglalót meghaladó vételárrészt az árverés időpontjától számított 3 napon belül egyenlítse ki 1052 Budapest Váci utca 31/a. sz. alatt. Ez esetben az árverési vevő a tárgyat csak akkor veheti át, ha az árveréstől számított 3 napon belül kiegyenlítette a teljes vételárat. A vételárba a foglaló összege - határidőben történő teljesítés esetén - be-leszámít. 12. Amennyiben a megadott határidőig a vevő a tárgy átvételére nem jelentkezik, úgy az árverező fenntarthatja magának azon jogot, hogy az árverési vevő ajánlatát érvénytelennek tekintse és a foglaló összegét megtartsa. 13. A vevő a vételár kiegyenlítését követően köteles gondoskodni a megvett tárgy elszállításáról saját költségére és felelősségére. Ennek elmulasztása esetén az árvere-ző nem felel a tárgy sérüléséért, vagy elvesztéséért, és az árverést követő 14. nap-tól a vételárra számított havi 5 % tárolási díjat számol fel. Ha az árverési vevő

az árverést követően 3 hónapon belül nem szállítja el a tárgyat, úgy azt az árve-rező – írásbeli felszólítás után - szabadon értékesítheti és költségei levonása után a fennmaradt összeget a vevő javára letétként őrzi.14. A megbízott a jelen feltételekkel kapcsolatos írásbeli értesítéseit a megbízó által megadott elérhetőségekre küldi. Amennyiben ezek pontatlan közlése, vagy be nem jelentett változása miatt az írásos üzenet visszajön, azt elküldöttnek tekinti, az ebből származó következmények a vevőt terhelik. 15. Tilos mindenféle összebeszélés, amely arra irányul, hogy harmadik személyeket szerfelett magas vételár kínálására rávegyen és megkárosítson. Ugyancsak tiltva van mindenféle, az árverési eredményt befolyásoló összebeszélés, a nyereségen való osz-tozkodás vagy az előny ígérése.16. Az árverési katalógusban „VÉDETT", vagy „NO EXPORT" jelzéssel szereplő tár-gyakat Magyarországról véglegesen kivinni nem lehet /2001. Évi LXIV. Tv. 59. § (1) bek. b. /pont/. A „VÉDETT" jelzésű tárgyak tulajdonosát a Kulturális Örökségvédel-mi Hivatal nyilvántartásba veszi a tulajdonos változás pedig bejelentési kötelezett-ség alá esik /2001. Évi LXIV. Tv. 52. § (3) bek./ Kulturális javak külföldre viteléről a 2001. Évi LXIV. Tv. rendelkezik. 17. Amennyiben az árverési vevő személyesen nem kíván részt venni az árverésen, úgy az általa adott vételi megbízás alapján helyette az árverező - a megbízásnak megfelelően – teszi meg a vételi ajánlatokat. Vételi megbízást a kiállítás ideje alatt fogadunk el. Kérjük, hogy vételi megbízásaikat az árverést megelőzően 24 órával az [email protected] e-mail címre vagy a 00-36-1-318-2862 faxszámra elkülde-ni szíveskedjenek. A vételi megbízás elfogadásához 20 % előleg befi zetése szüksé-ges, amely sikertelen licitálás esetén visszajár. Az összeget befi zethetik készpénzzel a Csók István Antikvitásban, valamint átutalással a 11600006-00000000-46280541- ös bankszámlaszámraHa a vételi megbízás sikeres, az előleg teljes összegét foglalónak kell tekinteni, egye-bekben pedig a személyesen jelenlevő vevőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ha ugyanarra a tételre harmadik személy magasabb összegű megbízást ad, vagy az árverési vevők magasabb vételi ajánlatot tesznek, a távollevő árverési vevő az ár-verés után az előleget minden levonás nélkül visszakapja. Lehetőség van telefon ke-resztüli árverezésre is, a vételi megbízással megegyező feltételekkel. Azonos össze-gű vételi megbízás esetén a korábban érkező vételi megbízást részesítjük előnyben. 18. A vételár az árverési vevők nyilvános vételi ajánlatai alapján alakul ki, ezért a vételárért az árverező nem tartozik felelősséggel, és nem kötelezhető arra, hogy az árverési tételt ugyanazon áron egy későbbi árverésre bocsássa. 19. Az árverési tételek szavatosság nélkül, minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotukban kerülnek eladásra, amelyben az árverés idején vannak. 20. A katalógusban megjelölt kikiáltási ár semmilyen költséget nem tartalmaz. 21. A Csók István Antikvitás valamennyi árverésre kerülő tárgy eredetiségéért sza-vatosságot vállal. 22. A leütés után kifogásnak, vagy felszólamlásnak nincsen helye kivéve, ha a tárgy hamis – bár a katalógusban eredetinek van feltüntetve. Ebben az esetben az árverési vevő írásban, a tárgy származásával, vagy eredetiségével kapcsolatban fel-merült első kételyétől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb az árverés napjától számított 5 éven belül felszólamlással élhet. Az árverező vállalja, hogy az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 5 éven belül a felszólamlótól az értékesített tár-gyat a leütési ár, valamint az árverési közvetítői díj összegének ellenében visszave-szi, amennyiben arról független igazságügyi szakértő megállapítja, hogy nem eredeti. 23. Valutában való fi zetés esetén az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valuta középárfolyam. Jelen feltételek pontjaiban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. paragrafusai az irányadóak, vitás kérdések esetén a felek alávetik magukat a Fővárosi Bíróság illetékességének.

Árverési feltételek

VÁRJUK ÖNÖKET KÖVETKEZŐ ÁRVERÉSÜNKÖN IS:

2012. ÁPRILIS 23-ÁN 18 ÓRAKOR

Documents

Csók istván antikvitás - csokantikvitas.hucsokantikvitas.hu/wp-content/uploads/2012/03/XII_arveresi_katalogus.pdf · Petőﬁ és százada - 2012. 04. 10. 18 óra 13 37. Rózsavölgyi