Upload
ngotu
View
301
Download
6
Embed Size (px)
Citation preview
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
1
„Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.
Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.”
Paulo Coelho
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, 3-7-8 éves
gyermekek számára
Készítette: A nevelőtestület
Jóváhagyta: Két Kéz Segítő Alapítvány
Benyújtja: Peterdi Gabriella
Budapest 2012
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
2
TARTALOM
TARTALOM ............................................................................................................... 2
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI .............................................................................. 4
I. BEVEZETÉS ........................................................................................................... 5
I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP ............................................................................... 7
1. GYERMEKKÉP .............................................................................................................................................. 7
2. ÓVODAKÉP ................................................................................................................................................... 7
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................... 9
1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ............................................................................................... 9
2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ................................................................................................... 10 A higiénés szabályok betartása ................................................................................................................... 11 Étkezés ...................................................................................................................................................... 11 Öltözködés ................................................................................................................................................. 11 Edzés ......................................................................................................................................................... 11 Pihenés ...................................................................................................................................................... 12 Egészségvédelem ....................................................................................................................................... 12 Prevenció, korrekció ................................................................................................................................... 12 Gyermek-balesetek megelőzése .................................................................................................................. 12 Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ..................... 13
3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ ......................................................................................................... 14 Egyéni bánásmód a közösségi életben ......................................................................................................... 15 Közös élményeink - hagyományaink........................................................................................................... 15 Közösségi nevelés – szocializáció ............................................................................................................... 16 Sérült gyermek érzelmi nevelése ................................................................................................................. 16 Szocializáció sérült gyermekek esetén ........................................................................................................ 17
4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS ........................................................................................... 17
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................... 19
1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK ........................................................................................................................... 19
2. TÁRGYI FELTÉTELEINK .............................................................................................................................. 20
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................................................. 21 Napirend, hetirend ...................................................................................................................................... 21 Dokumentumok.......................................................................................................................................... 22
4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................................................................ 22 Az óvoda és a család .................................................................................................................................. 22 Kapcsolattartás intézményekkel .................................................................................................................. 25
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
3
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK ................... 26
1. Játék .......................................................................................................................................................... 26
2. Vers, mese ................................................................................................................................................. 29
3. Ének, zene, énekes játékok ........................................................................................................................ 32
4. Mozgás....................................................................................................................................................... 34
5. Mintázás, rajz, kézi munka ....................................................................................................................... 36
6. Külső világ tevékeny megismerése ............................................................................................................ 39
7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................... 43
Tevékenységekben megvalósuló tanulás ....................................................................................................... 45
VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI ............................................................... 48
VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN ............................................. 52
AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................... 53
A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE ..................................... 54
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
4
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
Az óvoda neve: Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Pontos címe: Budapest 1184 Bethlen u. 6.
Telefonszáma: 06 (20) 502 0044
Az óvoda fenntartója: Két Kéz Segítő Alapítvány
Címe: 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. Tel: 06 (20) 592
1292
Az intézmény OM azonosítója: 201645
Az óvoda vezetője: Peterdi Gabriella
Az intézmény tevékenységei: 8510 Iskolai előkészítő oktatás
85101 Óvodai nevelés
Ellátandó alaptevékenység:
85101-1 Óvodai nevelés, ellátás
85101-2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, ellátása
Integrált nevelés szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
☺ Különböző típusú enyhe értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy ezek
kísérőjeként mozgásában korlátozott, enyhe érzékszervi (látás-,
hallássérült) fogyatékos, több fogyatékosság esetén halmozottan
fogyatékos; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő
gyermek. Fogadunk még mozgáskorlátozott, enyhe érzékszervi sérült
(látás-, hallássérült) gyermeket is, ha a fent említett tulajdonságok
kísérőjeként halmozottan sérült gyermekről van szó.;
☺ A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza
nem vezetető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek.
5629-12 Óvodai intézményi étkeztetés
5629 Egyéb vendéglátás
8551 Sport és szabadidős képzés
Helyi óvodai program hatályba lépésének ideje: 2011
Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk
gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
5
I. BEVEZETÉS
Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi
szabályozásokkal való megfelelésnek.
A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház
működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény
jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt. 2010 nyarán döntöttük el, hogy óvodát
alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében.
Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz,
átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. Az épületben két
csoportot indítunk, egy 5 fős autista és egy integrált 15 fős csoportot, ahová
legfeljebb 4 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk.
Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos
megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni
a gyermekeknek és a szüleiknek is. Óvodapedagógusaink és gyógypedagógus
szakembereink sokkal képzettebbek a minimálisnál, a legtöbb kollégánk több
szakmával és diplomával rendelkezik.
Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka,
részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és
egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési
terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált
fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a
hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul,
amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek
kielégítésével.
Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek
megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A
sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük
elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már
komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül
ezek a gyerekek felnőttként passzív résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt
szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
6
Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb,
együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre
neveljük az óvodásainkat, és környezetünket, mellette megmutatjuk a
leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk
a gyermekeket mire iskolába kerülnek.
Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal
csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is
kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció
megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek
meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb
kihívás az integráció sikeres megvalósítása.
Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal
a sajátos nevelési igényű gyermekekről, a legtöbb óvodapedagógusunk rendelkezik
gyógypedagógusi vagy fejlesztő pedagógusi végzettséggel, azaz rendelkeznek
azokkal az alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó
helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt
kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek
részére. Derűs nyugodt légkörben, természetessé válik a gyermekek számára a
különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem,
figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti
tolerancia.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
7
I. GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP
1. GYERMEKKÉP
Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális
érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől
hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen
alkalmazott hatásai formálnak. Gyermekeink folyamatosan tanulnak a
környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy
eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok
együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus,
szolidáris társa legyen a többi gyermeknek.
Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé,
befogadóvá válhatnak.
2. ÓVODAKÉP
Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi
nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő.
Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő
feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének
optimális feltételeit.
Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége
egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a
gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a
gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat.
Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez
szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai
tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos
magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív
hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal igyekszünk a gyermekeket
környezettudatosságra nevelni.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
8
Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:
a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről;
érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről,
ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom
veszi körül;
testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról;
a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek
megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető
szabad játékról;
életkorhoz és a gyermek egyéni kepésségeihez igazodó megfelelő
műveltségtartalmak közvetítéséről;
a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi,
tárgyi környezetről.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani
kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében
biztosítjuk az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, társadalmi
integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
9
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI
Óvodai nevelésünk feladatai
Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi
szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők,
óvodapedagógusok együttműködésében.
Ezen belül:
☺ az egészséges életmód alakítása,
☺ az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
☺ az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Minden típusú sérült gyermekre vonatkozó, általános feladatok
☺ Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés.
☺ Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre.
☺ Sikertelenségek, kudarcok elkerülése.
☺ Megismerő tevékenység, kognitív kép fejlesztése
☺ Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése
☺ Családgondozás, tanácsadás.
☺ Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása.
☺ A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása.
☺ Biztosítani a sérülésspecifikus módszereket, terápiákat, speciális
segédeszközöket, megfelelő szakembereket
☺ A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása
☺ A fogyatékosságukhoz méretezett elvárási szint
A célok, feladatok megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden
területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
10
2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA
Célunk:
Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye
Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek.
A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása.
Feladataink:
Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és
szeretetteljes környezet kialakítása.
A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett
mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése
A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó,
prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni
speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a
szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével.
Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának
megtanítása és elfogadtatása.
A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének
biztosítása.
A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés
kialakítása.
Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése
Gondozás
A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor
előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A
megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének
megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez.
Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni,
és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges,
testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
11
A higiénés szabályok betartása
A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás
eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes
alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat.
Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes
viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és
befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el
az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés,
testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a
gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik,
sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés.
Étkezés
Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A
pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az
otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök
használatát, figyelemmel kísérjük a gyermekek kiegyensúlyozott étrendjét.
Rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöket, zöldségeket, hogy a gyermekek
szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe
vesszük.
Öltözködés
Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez
megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a
hőérzetüknek megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy
a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne
akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes,
a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség
esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítunk.
Edzés
A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi
élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt
tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
12
rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő
eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az
óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran hanyag testtartást
eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós
fejlesztő tornákat végzünk óvodai gyógytestnevelő irányításával.
Pihenés
Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az
alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az
idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra,
pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt.
Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket.
Egészségvédelem
Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy
hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A
családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az
esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben
részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, gyógytestnevelőnk és logopédusunk
segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb
gondokat elkerülhessük.
Prevenció, korrekció
A gyógypedagógus és gyógytestnevelő kolléganők megelőző tornagyakorlatokat
állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes
légzéstechnika elősegítésének érdekében.
Gyermek-balesetek megelőzése
A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök,
használati tárgyak ellenőrzésével, karbantartásával, hibaforrások megszüntetésével
igyekszünk megelőzni a baleseteket.
Sikerkritériumok az óvodáskor végére:
A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak,
törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Egyedül
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
13
mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek. Önállóan öltözködnek,
vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek
tisztaságát.
Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű
gyermekek esetében
Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános
célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában,
önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az
alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az
együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget
kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon
cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre,
biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez,
mint ép társaiknál. Ellenkező esetben türelmetlenné, kapkodóvá válhat,
elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet.
Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók,
valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az
asszisztens személyében. A biztonságérzetet fokozza a tárgyi környezet
állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a
napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó
közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává
válik a napirend.
A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon
fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermek számára
fejlesztő füzetet vezetünk, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az
óvónőnek és a szülőknek.
A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült
funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók
kompenzálására.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
14
3. ÉRZELMI NEVELÉS – SZOCIALIZÁCIÓ
Célunk:
A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába
lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül,
és hogy az egyéni érdekeit és tulajdonságait a csoport normái alapján
bontakoztathassa ki.
Feladataink:
Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs
családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig.
Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek
kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása.
A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása
mellett.
A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a
sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése
megfelelő szakemberek közreműködésével.
Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és
viselkedése modell értékű.
Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért
különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye
körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az
otthonos, derűs attitűdöt, hogy érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság
alakulhasson ki. A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek
kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező,
önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a
megfelelő érzelmi kötődést kialakítani.
Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást
nyerni óvodánk életébe, nyáron többször is szervezünk családi napokat, amikor
bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt kaphatnak az óvoda
életéről. Így szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a
biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
15
megteremtése elősegíti a gyermek társas kapcsolatainak alakulását, a szociális
érzékenységet, a biztonságérzetet.
Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet
alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és
helyet biztosít.
Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség,
figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos
tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó
dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus
elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában,
bánásmódjában, ő szervezi a gyermek életrendjét és azokat a közös
tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az ismétlődő közös,
örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és
mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek
kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb
környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
Egyéni bánásmód a közösségi életben
A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek
egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi
kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni
bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak
megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a
gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az éntudatuk kialakulását is.
Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre –
a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos
nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában
dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt
egyeztetést követően.
Közös élményeink - hagyományaink
Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével
együttműködve végzi nevelőmunkáját.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
16
Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas
kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba
mutat.
Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Karácsony, Farsang, Húsvét, a Föld
napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az
alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden
csoport megünnepli (tortával, énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc
meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését,
a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való
odafigyelést.
Közösségi nevelés – szocializáció
Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való
beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki.
A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A
gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért
igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a
gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás
kialakítására.
Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés,
segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának,
önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a
szokás– és normarendszerének megalapozását.
Sérült gyermek érzelmi nevelése
A sérült gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel,
mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő
személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak
tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos
nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás,
segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre.
A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is fontosnak érezzük a közös
élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy színházlátogatás közben
elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös jelentőséget
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
17
tulajdonítunk a különböző programok szervezésének, helyszínválasztásának, hogy a
kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen.
Szocializáció sérült gyermekek esetén
Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín,
ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az
integrált nevelés a sérült gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be,
és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép
gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és
együttérzésre neveli.
A sérült gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel
bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az
emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi
méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk
biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában.
4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS
Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási
képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell
fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily
módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a
különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi
képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a
kreativitás fejlesztését.
Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és
kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve
változatos tevékenységek biztosításával további élményeket, tapasztalatokat
szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció
különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos
feladatunk.
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása –
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
18
beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai
nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,
szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs
kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki
kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet.
Az anyanyelvi nevelés általános feladatai:
A beszélő környezet kialakítása.
A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.
Szókincs (relációs és általános gyarapítása, szófaji gazdagság
megalapozása.
Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.
Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy
összefüggő beszéd) fejlesztése.
Kommunikációs (verbális, nonverbális) jelzések felismerésének,
használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés
alkalmazásával.
Szoros együttműködés kialakítása a logopédus – óvodapedagógus –
család között a megelőzés és korrekció érdekében.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek
differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
19
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK
Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a
nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó,
segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára.
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem
pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai
nevelés eredményességéhez.
Óvodánk dolgozóinak feladata, hogy szükség esetén megvalósítsák a nemzetiségi,
etnikai nevelés célkitűzéseit a migráns családok körében.
Intézményünkben a pedagógusok létszáma: 6 fő
1 fő óvodapedagógus, aki részmunkaidős óvodavezető
1 fő óvodapedagógus, szakvizsgázott pedagógus, fejlesztő pedagógus
1 fő óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus
1 fő óvodapedagógus, gyógypedagógus
1 fő gyógypedagógus (enyhe értelmi fogyatékkal élők pedagógiája szak)
1 fő logopédus, gyógypedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógiája)
A pedagógiai munkát segítő dolgozók létszámának alakulása:
2 fő asszisztens, dajka, óvodapedagógus hallgató
Egyéb alkalmazottak:
1 fő gazdasági vezető
1 fő adminisztrátor
1 fő technikai segítő
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
20
2. TÁRGYI FELTÉTELEINK
Intézményünk két csoportos óvoda. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program
megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje,
berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálják, megfelelnek
testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A csoportszobai és
udvari eszközökre is jellemző, hogy kielégítik a gyermekek mozgás- és játékigényét.
A két csoportszobához tartozik egy egészségügyi kiszolgáló (mosdók, zuhanyzók,
WC-k – melyek kapaszkodókkal vannak ellátva).
Csoportszobáink berendezései esztétikusak, könnyen tisztán tarthatóak,
hozzáférhetően, biztonságosan kerülnek elhelyezésre. A gyermekeket harmonikus
színekkel és formákkal vesszük körül, a lehető legteljesebb mértékben természetes
anyagokkal. Minden gyermeknek méretüknek megfelelő székeket biztosítottunk,
melyek alkalmazkodnak a gyerekek magasságához.
Játékeszközeink korcsoportnak megfelelőek, segítik a kreativitást, logikus
gondolkodásukat, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ízlésesek, praktikusak,
alkotókészséget fejlesztőek, színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az
élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint lehetővé teszik
mozgásigényük kielégítését.
Színes TV, DVD lejátszó, diavetítő, s a gyerekek által naponta használt zenei
eszközök rendelkezésre állnak.
Tornaszobánk jól, biztonságos tornaszerekkel van felszerelve: csúszásmentes
gumiszőnyegek, INPP, TSMT, Ayres terápiás eszközök, mozgásfejlesztő termékek,
labdák, karikák, bordásfal stb. Gyógypedagógiai fejlesztő szobában az egyéni
differenciált fejlesztéshez szükséges, Ravensburger manipulatív eszközök állnak
rendelkezésre. A fejlesztőeszközöket szülői támogatásokból biztosítottuk, a jövőben
pályázatokból is igyekszünk a hiányokat biztosítani.
Udvarunk rendelkezik biztonságos, esztétikus mozgásfejlesztő eszközökkel, amelyek
további fejlesztésre várnak.
Sószobát tervezünk kialakítani 2012 tavaszra, mely a légúti megbetegedések
megelőzését szolgálja.
Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársak számára, valamint
lehetőséget nyújt a szülők fogadására is.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
21
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
Napirend, hetirend
A napirend és hetirend tervezésénél, szervezésénél biztosítjuk a feltételeket,
megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. A
napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni
szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos
szerepet kap a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, melyet a
rendszeresség és következetesség támaszt alá.
A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, és a szabad játék kiemelt
szerepét tarjuk szem előtt. Az óvodapedagógus folyamatosan nevelőmunkát végez,
kapcsolatot épít a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a
gondozást végző többi munkatárssal. A napirendet és a hetirendet a gyermekcsoport
óvodapedagógusai alakítják ki. Az egész nap során érvényesülnie kell a
folyamatosságnak és a rugalmasságnak.
TEVÉKENYSÉG A tevékenység megnevezése:
kezdete: vége:
7
00
900
9
20
1015
12
00
12
30
1245
15
00
15
20
9
00
920
10
15
12
00
12
30
12
45
1500
15
20
18
00
Érkezés a csoportba, szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban Tisztálkodás. Terítés, előkészületek a tízóraihoz. Tízóraizás. Szabad játék, szabadon választott tevékenység. Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Fejlesztő foglalkozások csoportban és csoportból kiemelve. Készülődés a levegőzéshez (öltözködés). Levegőzés. Öltözködés, tisztálkodás, készülődés ebédhez. Ebéd Teremrendezés, ágyazás, tisztálkodás. Mese, pihenés Ágyazás, tisztálkodás, készülődés uzsonnához. Uzsonnázás. Játék, szabadon választott tevékenység.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
22
Dokumentumok
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését,
fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az
óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.
Nevelésünk a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján folyik.
Csoportnapló
Helyi programunkhoz alkalmazkodva készítjük el csoportnaplóinkat, amelyre sajátos
arculata mellett jellemző a kötelező dokumentumok jelenléte.
Fejlődési napló, mérőlapok
Helyi programunkhoz készítettük el a gyermekek fejlődését nyomon követő
„Fejlődési napló”-t.
Gyógypedagógiai dokumentumok
Gyógypedagógusaink által használt dokumentumok: Forgalmi napló, Munkanapló,
Egyéni fejlesztési terv, gyógypedagógiai órarend, éves munkaterv, fejlődést nyomon
követő mérőlapok
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások
mindegyikét, óvodapedagógusok és gyógypedagógusok irányítják.
4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
Az óvoda és a család
Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a
gyermek fejlődését. Ennek legalapvetőbb feltételei a családdal való együttműködés
és folyamatos kapcsolattartás.. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok
sajátosságait, szokásait, együttműködésünk során érvényesítik az intervenciós
gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Beiratkozás alkalmával minden szülőt tájékoztatunk az integrációs programunkról,
szemléletünkről, megismerkedik gyermeke leendő óvónőjével
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
23
Családlátogatás (még az óvodába kerülés előtt, vagy közvetlenül utána) –
anamnézis felvétele ekkor történik, és meghívjuk a családot az első közös óvodai
eseményre, játszónapra
„Anyás” beszoktatás, ha szükséges (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő
megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléséhez),
Napi kapcsolattartás – elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben
tájékozott legyen, a gyermekével történt napi lényeges eseményekről, a
faliújságokon elhelyezzük írásban a heti programtervet.
Szülői értekezletekre óvodapedagógusaink és gyógypedagógusaink felkészülnek
mindazokkal a témákkal, amelyek a szülőket foglalkoztathatják. A csoport életéről
videofelvételeket vetítünk (a felvétel előtt a szülők hozzájárulását kérjük), teával és
aprósüteménnyel kínáljuk vendégeinket. Rendszeres közvélemény-kutatást végzünk
a szülők között, ez segít a minőségirányítási munkában is.
Fogadóóra: Minden nevelési évben két alkalommal, illetve szükség szerint az
óvodapedagógusok, és gyógypedagógusok a gyermekek fejlődési menetéről
tájékoztatják a szülőket. Ezt a szülők írásban is megkapják, és észrevételeiket
megtehetik, valamint részvételüket aláírásukkal igazolják.
A későbbiekben igény esetén szeretnénk nyílt napokat, munkadélutánokat,
videovetítést szervezni a különböző foglalkozásokról. Igény esetén kézműves
délutánokat szervezünk a szülőknek, ahol szülő – gyerek – óvónő együtt
tevékenykedik. A betekintést kapnak a különböző technikákról, ötleteket adunk az
otthoni szabadidő hasznos eltöltésére, és a különböző, óvodában használt
eszközöket és játékszereket bemutatjuk a szülőknek.
Jeles napjaink: farsang, gyermeknap, anyák napja, évzáró, nagycsoportosok
ballagása, Télapó-várás, Karácsony. Ezek az ünnepeink nyilvánosak, alkalmasak a
család és óvoda kapcsolatának mélyítésére.
Szülői szervezet megbeszélései: évente három alkalommal, de szülői igény szerint
bármikor. A szülői képviselet tájékoztatása az óvodában megoldásra váró
feladatokról, a megoldások közös kidolgozása ezeken a megbeszéléseken történik.
Szülői jogok és kötelességek
Óvodánkban biztosítjuk a szülői jogok érvényesülését.
A nevelési intézményt szabadon megválaszthatja (tájékoztatjuk sajátos
arculatunkról, integrációról, fejlesztő intézményről a beiratkozni kívánó
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
24
szülőket). Óvodáskorú gyermekeket a Magyar Köztársaság teljes területéről
fogadunk, körzethatár nélkül egész évben folyamatosan.
Beiratkozáskor ismertetjük az óvoda nevelési programját és a házirendet.
Gyermeke fejlődéséről, rendszeresen részletes és tájékoztatást, neveléséhez,
tanácsokat, segítséget kap;
Lehetőséget biztosítunk, hogy részt vegyenek a szülői szervezet képviselőinek
megválasztásában, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.
A család és óvoda együttműködése érdekében elvárjuk a szülőtől, hogy:
Gondoskodjon a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
megfelelő feltételekről
Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét és a tankötelezettség
teljesítését
Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és ehhez adjon meg minden
elvárható segítséget
Tartson rendszeresen kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal
Segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi
élet magatartási szabályainak elsajátítását.
Tartsa tiszteletben az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és
jogait
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatosan keresik fel
intézményünket, mivel szakértői bizottsági vizsgálatra van szükség a felvételhez.
A szakértői bizottság véleményében az intézmény kijelölt óvodaként kell, hogy
szerepeljen, mert ebben az esetben tudjuk biztosítani a fejlesztő foglalkozások heti
óraszámát, melyet a sérülési típusnak megfelelő szakkal rendelkező
gyógypedagógus lát el. A sajátos nevelési igényű gyerekek beszoktatása a
csoportokban nagyon lassan és fokozatosan történik. A szülők bejöhetnek,
megismerhetik az óvodai élet sajátosságait és az óvodapedagógussal együtt
szoktatják be a gyermeket.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
25
Kapcsolattartás intézményekkel
Óvodai élet előtt meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a
bölcsődék, családok, nevelőotthonok, egyéb szociális intézmények, gyámhatóság,
fejlesztő intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki.
Óvodai élet során meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a
pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok,
egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, ezért ezekkel jó kommunikációs
kapcsolatot alakítunk ki.
Óvodai életet követően meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében az
iskolák, ezért ezekkel jó kommunikációs kapcsolatot alakítunk ki. Különös tekintettel
fordulunk a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő iskolák felé.
Partnereink: a dolgozóink, gyermekek, szülők, fenntartó, az Oktatási Minisztérium,
Családvédelmi és Gyermekjóléti szolgálat, Gyermekotthon, Gyámhatóság,
Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, a Nevelési Tanácsadó, az Országos
Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok, Korai Fejlesztő Központ, illetékes
gyermekorvosok, védőnői hálózat, általános iskolák, ELTE BGGYTF, Civil
szervezetek.
Megfelelő tárgyi és emberi segítségnyújtással, befogadó nevelésünkkel a sérült
emberek is képesek az épek világában alkotó módon, tartalmas örömteli életet élni.
Ők is hordoznak magukban lelki, szellemi értékeket, amit képesek átadni a
külvilágnak. Úgy gondoljuk, hogy az óvodai fejlesztő munkánkkal segíthetünk, hogy a
gyermekek a tőlük telhető legtöbbet hozzák ki magukból, és így könnyebben
tudjanak iskolába menni. Az integráció segítségével megalapozzuk a másság
elfogadását, biztosítjuk az egyenlő hozzáférést és az empatikus készség fejlesztését
a felnőtt korra. Ehhez a munkához széleskörű kapcsolatrendszert igyekszünk
kiépíteni és erősíteni. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és
kezdeményezők vagyunk.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
26
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK
1. Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a
leghatékonyabb eszköz az óvodai nevelésben. A játéktevékenységben megvalósuló
tanulás alapvető pszichikai szükséglet, mely segít a gyermeknek az őt ért hatásokat,
tagolatlan benyomásokat tagoltan, és mélyrehatóan megélni. A játék összemossa a
gyermeket ért külső és belső benyomásokat, hidat képez a való világ és a gyermek
képzelete között. A játék szabad elhatározásból származó igényének minden nap
visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul kell kielégülnie. Így a játék kiemelt
jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó
tevékenységgé válik.
A kisgyermek első játszótársa a családban is és az óvodában is a felnőtt. Az óvodai
nevelésben hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodapedagógus utánozható mintát
nyújt a gyermek számára. A felnőtt jelenléte teszi elérhetővé a gyermekek közötti
játékkapcsolatok és a szabad játékfolyamat kialakulását A szocializáció előre
haladtával az óvodáskor végére egészséges fejlődés esetén a gyermektársak válnak
az elsődleges játszótársakká. Ebben a szakaszban az óvodapedagógus bevonható
társ marad, aki ötletei és javaslatai által kezdeményezővé, a szabad játékot
támogató segítővé válik.
A játéktevékenység általi tanulási folyamat kialakulása és fejlődése szempontjából
különösen fontos feladatunk, hogy a belső motivációból származó szabad játékot
naponta hosszú időtartamra elérhetővé tegyük a gyermekek számára. Fontos, hogy
az óvodai élet során a szabad játék túlsúlya érvényesüljön. Az 5-6-7-8 éves
gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül folytatható
játéktevékenységet is. Mindig annyi időt biztosítunk a játékra, hogy a gyermek
átélhesse a játék élményét, felfedezhesse a közös játék örömét.
A játékhoz helyre, időre, élményszerzési lehetőségre, egyszerűen alakítható, a
gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra és játékeszközre van szükség.
Az eredményes játéktevékenységhez szükséges csoportlégkör és élményszerzési
lehetőségek biztosítása az óvoda és az óvodapedagógus feladata.
Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
27
A csoportszobában állandó játéktereket alakítunk ki, gyakran tematikus, szimbolikus
játékszerekkel, például babakonyha, babák, bábok, mesesarok, autópálya szőnyeg,
kézi szerszámok. A játékoknak kijelölt helyük van a gyermekek észlelési terében,
amely megkönnyíti a játékkezdést és játékelrakást.
A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, szabad levegőn. A
füves udvar lehetőséget nyújt a változatos udvari játékhoz, alkalmas nagymozgásos
tevékenységhez, pl.: ügyességi és sportjátékok, közlekedési játékok, de
szerepjátékokhoz is.
A játéktevékenység elsődleges motivációja az élményszerzés, melyhez megfelelő
eszközök biztosítása szükséges. A játékszerek mellett játékeszközzé válhat a
gyermek környezetében lévő bármilyen eszköz, ezért a gyermekeknek engedjük
megismerni a különböző eszközök tulajdonságait, így a különböző szituációkat
kihasználva indirekt módon is bővíthetjük a gyermekek élményszerző
játéktevékenységét, ismereteit.
Olyan játékeszközeink vannak, amelyek modernek, ízlésesek, praktikusak,
egyszerűek, jól variálhatók és nem veszélyeztetik a gyermekek testi épségét.
Rendelkezünk különböző képességeket fejlesztő játékszerekkel, például képes
lottók, kártyák, kirakós játékok, érzékelőjátékok. Konstruáló játékok, építőkockák,
dramatizáláshoz szükséges eszközök, pl.: bábok, jelmezek, és népi játékeszközök is
megtalálhatók a csoportszobákban. Minden játékeszközünk modern, ízléses, jól
variálható, biztonságos. A gyakorló játékok folyamán az óvodapedagógus biztosítja a
gyermekek számára a játékeszközöket, és mintát ad a helyes használathoz. A
gyakorló tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt. A csoportok életében
rendszeresen megjelenik a barkácsolás, célunk, hogy a gyermek élje át az élményt,
hogy saját maga által készített eszközökkel, játékokkal, dekorációs kellékekkel
játszhat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus - szerepjáték. A beleélő
képesség fokozása érdekében sok kelléket, jelmezt, eszközt használunk, melyet
közösen készítünk el. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek bármikor
használhassák őket.
A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat
játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Igyekszünk olyan szabályjátékokat
tervezni, amelyek a nagyfokú mozgásigényt kielégítik. Megadjuk a gyerekeknek azt a
lehetőséget, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
28
A gyermekek játéktevékenységének megfigyelése tájékoztat bennünket a gyermekek
értelmi és érzelmi állapotáról. A gyermekek játékmódja – bánásmódja a
játékeszközökkel, viselkedése a játék folyamán – egyéb információkkal kiegészítve
lehetőség az érzelmi állapot, esetenként a családi és óvodai történések
tükröződésének megismerésére. A magát biztonságban érző, kiegyensúlyozott
óvodás játéka elmélyült, önálló, nyugodt, ötletgazdag, kapcsolatot kezdeményez a
társaival, és elfogadja mások kezdeményezését.
A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek
kialakítására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret
adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőképesség fejlesztéséhez. Pl.: hangutánzó
játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok,
szinonimakereső játékok.
Sikerkritériumok az óvodáskor végére:
A gyermekek képesek kitartóan több napon keresztül egy azon
játéktémában együttesen részt venni.
Változatos szerepekben vesznek részt a játékokban.
Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus - szerepjáték.
Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására
Viselkedésükben megjelennek a társas együttélés alapvető erkölcsi normái.
Interakciójuk gazdag, kulturált, érthető.
Játékra nevelés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, enyhén értelmi
sérülteknél
Ugyanaz, mint az épeknél, játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi
kreativitást fejlesztő foglalkozás.
Eltérés adódhat:
A gyakorló játéknál a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a
hangok, szavak ismételgetése. A mozgás és ritmusvisszaadás is sérült, mely
később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket,
az esetleges fogásbeli illetve manipulációs nehézségek miatt nem tudja
megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik.
Szimbolikus - szerepjátéknál a problémát az okozza, hogy kevesebb
tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről a mozgás
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
29
akadályozottsága végett. Ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik a
szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is.
Szabályjátékoknál: a gyakori mozgásos szabályjátékokban a
mozgáskorlátozott gyermekek csak segítséggel vagy módosítva tudnak részt
venni.
Az ép gyermekeket megtanítjuk, hogy a játéktevékenység során vigyázzanak sérült
társaikra, és a sérülés mértékétől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek is
igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára
nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni.
Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze
magát, figyelmét a játéktevékenységre tudja összpontosítani.
Igyekszünk megnövelni az együttjátszás, együttmozgás idejét és ez által sok új
érdekes tapasztalathoz segítjük a gyermekeket.
2. Vers, mese
A legtöbb kisgyermek az óvodába érkezéskor már rendelkezik bizonyos fokú irodalmi
élménye, amely többnyire a képeskönyvek, leporellók nézegetéséből, lapozgatásából
áll. Erre az általában pozitív élményre építve óvodáskorban alapozzuk meg a
gyermekek irodalomhoz fűződő viszonyát. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a
verseken és meséken keresztül az anyanyelv közegén át valódi értékeket adjunk át a
gyermekeknek, tanítsuk az emberi kapcsolatokra, mélyítsük az önismeretüket,
segítsük a világ megismerését.
Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos
eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók,
versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-
érzelmi élményeket adnak.
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sokszínűsége jó alapot
kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi
és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, a mindennapos
mesélés a mentális higiéné fejlődésének elmaradhatatlan része. A mese - képi és
konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ
legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
30
A gyerekeket megismertetjük a népköltészet ízes, őszinte népies kifejezéseivel, de
ezek inkább a passzív szókincsüket gyarapítják. A mai modern mesékből
megtanulhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket a mindennapi életben is
használunk. A foglalkozásokon azonban nemcsak arra van lehetőség, hogy szép,
stílusos nyelvezetű műveket hallgassanak meg, hanem arra is, hogy maguk is
gyakorolják: versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. Óvodánkban az etnikai
kisebbség életmódját, kultúráját (mese, vers, ének, sajátos szín és formavilága)
szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit tudatosan építjük foglalkozásaink keretébe.
Fontos feladat a kultúrkincs továbbörökítése, így óvodánkban a népi, klasszikus és
kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és
világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és
megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az
ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe,
csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus
realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
A szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkör alapfeltétele annak, hogy a
gyerekek felfigyeljenek a mesére, végig hallgassák, később maguk is kérjék. A
mindennapos tevékenységgé alakult mesélés közben a gyermek eleven, belső
képvilágot jelenít meg, megy az élményfeldolgozás legfontosabb formája. Különösen
fontos, hogy tudatosan éljünk a kommunikáció eszközeivel, megfelelő hangerővel és
tempóval, jól artikulálva, gesztusok és mimika használatával adjuk elő a műveket. A
verseknél kihasználjuk a hangutánzó szavak, színek adta lehetőségeket. A verselés,
mesélés mindennapos tevékenységgé válik óvodásaink életében.
Kiscsoportban a rövid, mindennapos eseményeket feldolgozó és állatmesék kapnak
hangsúlyos szerepet, ez felel meg a kisgyermekek érdeklődésének. Különösen
kedveljük a Móricz Zsigmond és Zelk Zoltán verseket, történeteket.
A középső csoportos gyerekek már követni tudják a kissé bonyolultabb, hosszabb
meséket, megértik az összetettebb jellemű mesehősöket, megérzik a mese tréfás,
humoros hangulatát, pl.: Aranyos kiskakas. Nagyhatalmú sündisznócska,
Sündisznócska lovagol, Visszajött a répa… stb.
Az 5 év feletti gyerekek általában már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű,
bonyolult szerkezetű, összetettebb mondanivalót tartalmazó tündérmeséket,
realisztikus, novellaszerű meséket a klasszikusaink által gyerekeknek írt
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
31
elbeszéléseket, és a modern technika jelenségeivel foglalkozó elbeszéléseket,
gépekkel és azok működésével kapcsolatos mesék, történetek.
Minden korosztály számára élményt nyújt a többszöri ismétlés, ha többször
azonosulhatnak a mese szereplőivel.
A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással
történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ezért különös hangsúlyt fektetünk
a mesék eljátszására, bábozásra.
A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a mese tartalma nem mindig okoz
örömet, de az intonációval, átlelkesítő előadásmóddal, és a mesék feldolgozásában
a bábjátékokkal felkelthetjük érdeklődésüket. A bábjátékokkal csökkenthetjük a
gátlásosságot a beszédhibák esetén, hiszen a gyermek elbújhat a báb mögé,
szorongásait átháríthatja a bábokra. A gyerekek számára ezekhez a
tevékenységekhez eszközöket biztosítunk, melyek egy részét barkácsolás keretében
a gyerekekkel együtt készítjük el. A nem beszélő gyerekeinkhez a tevékenységek
közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk,
hogy ők is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek.
A hallássérült gyermeket közel ültetjük a mesélőhöz. A hallássérült gyereket is
szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönző hatással van a beszédfejlődésére.
Sokat beszélünk hozzá, hiányos mondatait kiegészítjük, kijavítjuk, célunk, a
hallásfigyelem fejlesztése, a beszédfejlődés, és a szókincs gyarapítása.
A gyengén látó gyerekek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények
hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális
megismertetése. Játék közben fejlődik a gyerek beszéde, emlékezete,
gondolkodása, szélesedik érdeklődési köre, gazdagodik érzelemvilága. Beszéd
hallgatásával, reprodukálásával jól fejlődik a gyermek hallása. Meséket mondunk
neki, játszunk vele és rövid versekre, mondókákra tanítjuk.
A sajátos nevelési igényű gyermekeknek mindig annyit segítünk amennyi szükséges,
lépésről lépésre adunk segítséget. Rávezető kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a
lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat.
Sikerkritériumok az óvodáskor végén:
A gyermekek szívesen mondogassák a mondókákat, verseket
Igényeljék a mesehallgatást.
Meséljenek, bábozzanak, dramatizáljanak társaik és maguk szórakoztatására.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
32
Tudjanak meséket, történeteket kitalálni, és azokat megjeleníteni.
Fejlődjenek nyelvi képességeik (nyelvtanilag helyes beszéd) új fogalmakkal
bővüljön szókincsük. Alakuljon ki a kontextusos beszéd.
3. Ének, zene, énekes játékok
A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az óvodában
megfigyeljük a környezet hangjait, a közös játékokkal egybekötött énekes, zenés
játékok, a népi gyermekdalok örömteli élményt nyújtanak, formálják a gyermekek
zenei ízlését, felkeltik fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei
tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás
szépségét, a közös éneklés örömét. Az eredményes ének-zenei nevelés hatására a
gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét, eközben
fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A
népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok
megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak
eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások
fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés,
hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a
nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
Az ének-zenei nevelés keretében szeretnénk megszerettetni a gyermekekkel a
közös énekléseket, közös játékokat. Az óvodapedagógusnak ezen a területen is
példamutató szerepe van. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a
gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik.
Feladataink:
A gyermekek életkorát, és az adott csoport képességszintjét figyelembe véve,
igényes zenei anyag válogatása.
A megfelelő dalanyaggal és hangszerekkel éneklési készségük,
ritmusérzékük, zenei hallásuk, emlékezetük, zenei önkifejezésük fejlesztése.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
33
Zenei ízlésük formálását elsősorban a magyar népzenével, életkoruknak
megfelelő zenei alkotásokkal, és más népek dalaival biztosítjuk.
Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség sajátos kultúráját, helyet
biztosítunk megismerésének.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal,
gyermekdalokkal.
A sérült gyermekek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük
gyógypedagógus közreműködésével (mozgás – látás - hallássérült, értelmileg
elmaradott gyermekek).
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése
A gyermek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük a speciális
gyógypedagógus segítségével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén
is folyamatos, egész napot átható zenei nevelés történik. A kommunikációs
problémákkal, beszédfogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek életében a
zene egy új kommunikációs, önkifejezési formát kínálhat, amit az
óvodapedagógusaink a gyógypedagógusok közreműködésével a lehető legteljesebb
módon kihasználják. Hallássérült gyermekek esetén figyelemmel kísérjük a
hallókészülék működőképességét, használatát, a gyermekeket pedig az
óvodapedagógus közelében helyezzük el, hogy szükség esetén jól követhesse az
arcmimikát, szájról olvasást.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az óvodavezető folyamatos kapcsolatot
tart az óvoda gyógypedagógusaival a fejlesztési lehetőségek megbeszélése miatt. A
gyermek egyéni adottságainak megfelelően ének-zenei foglalkozásokkal alakítjuk
érzelmi életét, oldjuk gátlásait. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét,
csökkent koncentrációképességét, pontatlan intonációját, utánzóképességét,
mozgásutánzását.
Sikerkritériumok az óvodáskor végén:
Szeressenek énekelni, énekes játékot játszani.
Tanuljanak meg tisztán énekelni egyedül is.
Tudjanak dallammotívumot visszaénekelni.
Mozgásuk koordinálttá váljék, legyen harmonikus.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
34
Értsék meg a zenei fogalompárokat, és azokat képesek énekléssel,
mozgással alkalmazni.
Találjanak ki különböző dallamokat, mozgást, ritmust, játékot, vannak ötleteik.
Alakuljanak ki baráti kapcsolataik énekes játék közben.
Önmaguktól kezdeményezzenek énekes, zenei játékot napközben.
Úgy készítjük fel a gyermekeket a zenei nevelés során, hogy a zene iránt fogékonnyá
váljanak, tisztába legyenek az egyes zenei alapfogalmakkal, zenei képességeik fejlettebbek
legyenek. Hatékony zenei nevelésre törekszünk, mely figyelembe veszi a zenei közművelődés
távlati igényeit, és ezt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készítjük elő.
4. Mozgás
A 3-8 éves gyerekeknek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető
el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően
figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testi nevelés nélkül. Feladatunk
ezért az egészséges életmódra nevelés, a test fejlődésének elősegítése érdekében a
mozgásigény kielégítése és fejlesztése, a testi képességek fejlesztése: erő,
ügyesség, gyorsaság, állóképesség területén, a mozgásműveltség segítése, a
mozgás megszerettetése, valamint a mindennapos mozgás lehetőségének
biztosítása, valamennyi gyermek számára az egyéni adottságok figyelembe
vételével. A mindennapos mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes
mozgások, gyakorlatok képezik, melynek helyszínét az óvónő választja ki (udvar,
csoportszoba vagy tornaszoba).
A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás,
futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és a testi képességeit, mint az
erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk, hogy úgy fejlesszük
a gyermekek személyiségét, alkalmazkodó képességét, hogy megmaradjon a
gyermekek szabad mozgáskedve.
A mozgásos foglalkozások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet
növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos
szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik
a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése
mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
35
alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb
tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,
spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni
szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára
lehetőséget kell biztosítani.
Sérült gyermekek mozgásfejlesztése
Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is különösen fontosnak tartjuk a mozgás
szerepét. Elsődleges célunk a sérült funkciók fejlesztése. Feladatunknak tartjuk a
mozgásigény felkeltését és kielégítését, hogy megélhessék a mozgás örömét, amely
növeli az önbizalmukat. A kommunikációs problémával küzdő gyermekek esetében
a mozgás hasonlóan kiemelt szerepet kap, mint a zenei nevelés, hiszen eszközt ad a
gyermekek kezébe az önmegvalósításra, önkifejezésre, csökkenti a gátlásokat,
magabiztosságot sugall.
A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a
mozgás és a következményes, vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az
óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lenniea sérülés okával, a diagnózissal,
a tünetekkel, a kóros mozgásformákkal valamint a legszükségesebb teendőkkel.
Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia (mozgásában korlátozott
gyermek esetén szomatopedagógus).
A sajátos nevelési igényű gyermekeket többször kell biztatni, helyes módon és
mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal az
önbizalma is növekedni fog, és eljut oda, hogy a mozgás öröméért, az önálló
helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben tevékenyen,
örömmel részt venni. Mindezekért óvodánkban nem sajnáljuk az időt és az energiát
arra, hogy sérült gyerekeinket állandóan motiváljuk, késztessük a mozgásra.
Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékukba vonják be
akadályoztatott társaikat is és segítsenek.
A mozgáslehetőségekbe minden szinten bekapcsolódnak a sajátos nevelési igényű
gyermekek, de annak kritériumait a gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek
egyéni állapotának függvényében. Feltétlenül fontos annak ismerete, melyek azok a
káros mozgásformák, tevékenységek, amelyeket nem végezhetnek. Ezeket
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
36
gyógypedagógusainkkal - akik legalább heti két alkalommal foglakoznak sérült
gyermekeinkkel - méretjük fel és beszéljük meg.
Óvodánkban a gyerekek az óvoda egész területét birtokolják mozgásigényük
kielégítése céljából. A gyermek mozgástevékenysége egyben veszélyeket is rejt
magában. Ezért az óvoda helységeit, udvarát, eszközeit állandó jelleggel felügyeljük,
karbantartjuk. A különböző mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a
gyerekekben tudatosítjuk, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját
képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget.
Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyermekeknél
Örömmel, szívesen mozogjanak
Alakuljon ki a természetes mozgásigény
Tudjanak mozgást utánozni
Értsék meg az egyszerű utasítást
Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot
Lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek
Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon
Tanuljanak meg rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra
Elemi szabályokat ismerjenek és tartsanak be
Ismerjék az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.
Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi
játékokban.
5. Mintázás, rajz, kézi munka
A gyermeki személyiség fontos része a vizuális nevelés. Az ábrázoló tevékenység
különböző formái a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka,
ábrázolás. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik, hogy felkeltse a gyermekek
érdeklődését a különböző anyagok, eszközök, technikák iránt, hogy szívesen
rajzoljon, fessen, mintázzon, megszeretessük a gyermekekkel a képalkotást, építést,
kézimunkát, környezetalakítást, műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel való
ismerkedést. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, emiatt nem az
alkotott eredmény, hanem maga a tevékenység, az önkifejezés folyamata a lényeg.
Az alkotó munka elősegíti a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának,
szem-kéz koordinációjának fejlesztését. Teret, időt, és feltételeket biztosítunk az
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
37
egész nap folyamán a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és
konstruáló képességének fejlődéséhez. Példamutatással igyekszünk kialakítani az
igényt az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai
élmények befogadására. Ha az óvodapedagógusok részéről azt látják, hogy
igényesek a környezet formálásában, a természetes, jó minőségű anyagokat
használják a csoportszoba díszítésében is, akkor könnyebben merül fel az igény az
alkotásra a gyermekek részéről is.
Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek meg tudják jeleníteni élményeiket, fantáziájukat
képben és térben, így jutnak el az alkotás öröméhez. Az egyszerű munkafogásokon
keresztül megismerkednek a különböző anyagok, eszközök használatával, a
rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és
eljárásaival. Tekintettel vagyunk a gyermekek életkorára, fizikai teherbíró
képességére, fogyatékosságára, ezért az egyes technikák bemutatása csak lépésről
lépésre történhet.
Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti
a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és
rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és
annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását,
képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk,
igényességük alakítását.
Az ábrázolások során csak annyi segítséget nyújtunk a gyermekek számára,
amennyi szükséges ahhoz, hogy átélje az alkotás örömét. Témajavaslatokkal,
témaadással segítjük, hogy felismerje, hogy a környező világban minden
megjeleníthető, ábrázolható.
A kollektív munkára is érdemes, fontos nagy hangsúlyt fektetni, mert a feladatok
megosztásánál megtanulhatják megszervezni a „munkát”, tapasztalhatják az
összedolgozás, együttműködés fontosságát – jó lehetőség a közösség alakítására,
formálására. Jó alkalom a differenciált feladatadásra, feladatvégzésre is, mindenki
saját mértéke szerint vállalhat részt az alkotásban.
Közös tevékenységeink jó alkalmat adnak beszélgetésre, verselésre, ami közben
sokféle verbális fejlesztési lehetőségünk nyílik cselekvések, testrészek, irányok,
térbeli viszonyok stb. megnevezésére, tudatosítására. Egy közös élmény elmondása
illetve lerajzolása után felhívhatjuk a gyerekek figyelmét, hogy a közös élményekből
mindenki mást ragad ki, mást mesél el, más szavakkal, mást rajzol le, más színekkel.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
38
Vegyék észre, hogy a rajzokból, szavakból mások is megismerik érzéseiket,
gondolataikat. Támaszkodjunk a gondolkodás és a kifejezőképesség (beszéd,
ábrázolás) kapcsolatára.
Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében célunk, hogy felkeltsük a
gyermekekben a cselekvési, alkotási vágyat. Egyéni képességeikhez igazodó
differenciált fejlesztést, sikerélményt biztosítunk. A vizuális ábrázolás által
fejleszthetjük a kreativitást, szem-kéz koordinációt, az ingerek feldolgozásával
segíthetünk a környezet pontosabb felfogására, a valóság megismertetésére.
Gyengénlátóknál a vizuális észlelés fejlesztése, segíti a látásmaradvány megőrzését,
fejlesztését. Az óvodapedagógus megfigyeli, milyen fényviszonyok között, milyen
testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely tárgyakat,
színeket kedveli leginkább, és ezek alapján kialakítja számára a legmegfelelőbb
helyet, eszközt.
Sikerkritériumok az óvodáskor végére sérült gyerekeknél:
Bátrabbak, ötletesebbek legyenek az építésben, téralkotásban.
Alakítsák ki változatosan a nyitott és zárt tereket, az építmények
egyensúlyának meghagyásával. Vegyenek részt a körülöttük lévő tér, térbeli
játékok berendezésében. A főbb formai jellemzőket már legyenek képesek
megnevezni. Az elemi térviszonylatokat a képeik kialakításánál egyéni módon
jelezzék.
Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket változatos eszközökkel fejezzék ki.
Legyenek képesek vezetéssel a környezet, műalkotások, saját munkáik
színhangulatát észrevenni, bátran használják és nevezik meg a színeket.
Használják változatosan a formákat, a megkülönböztető jegyeket, jellemzőket
hangsúlyozzák ki. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák (haj,
ruha, stb.) legegyszerűbb mozgással próbálkoznak. Nyilvánítsanak szóbeli
véleményt saját alkotásaikkal, közös munkákkal, műalkotásokkal
kapcsolatban.
Megfigyelés és elképzelés után formákat mintázzanak. Egyszerű játékokat,
modelleket, maketteket készítsenek egyénileg és közösen is.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
39
A megismert technikákat változatosan, fokozott önállósággal használják
(tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás, stb.) Díszítsenek tárgyakat önállóan,
vagy az óvónő segítségével.
Kezdjenek érdeklődni az érdekes, különleges jelenségek iránt.
Véleményüket mondják el a környezetükről, és vegyenek részt annak
szépítésében, időnként felszólítás nélkül is.
Figyelmüket összpontosítsák, technikai tudásukat lehetőség szerint fejlesszék,
aktivizálják. Saját késztetésre egyszerű javítgatásokat kezdeményezzenek
játékaikkal, saját alkotásaikkal.
6. Külső világ tevékeny megismerése
Pedagógiai célunk, hogy a gyermekkel felfedeztessük a gyermekek szűkebb és
tágabb környezetét. Támogatjuk a tapasztalatszerzést, kihasználjuk a gyermekek
természetes érdeklődését a környezetük iránt. A környezettel való ismerkedés az
óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.)
A valóság felfedezése során a gyermekeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a
természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt, megtanulja azok védelmét, értékeik
megőrzését.
Az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes
egyénisége kell ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék környezetüket,
ragaszkodjanak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne.
A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek
a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz
szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi
hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit,
megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
A környezet megismerése során a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.
Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,
fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Célunk, hogy a gyermekek a minket
körülvevő világ mennyiségei, kiterjesztésbeli összefüggéseinek felfedezzék, játékos
formában megtapasztalják, a gyerekek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva, ezáltal
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
40
önálló gondolkodásra képes, az ismeretanyagban okosan eligazodó felnőtté
váljanak. Ha a gyerekek érdeklődését folyamatosan kiegészítjük, újabb feladatokra
irányítjuk, fokozatosan fejlődik a matematikai ismeretszerzéshez való pozitív
viszonyuk.
Az érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formái vannak. A gyerekek ebben az
életkorban igen sokat kérdeznek. Kérdéseik között szerepelnek: Mennyi? Mekkora?
Hogyan? ami azt mutatja, hogy a gyereket érdeklik a környezetben fellelhető dolgok ,
jelenségek matematikai vonatkozásai is. A gyerek kutató kíváncsiságára,
érdeklődésére kell építenünk a matematikai tevékenységeket is.
A gyerekek szerezzenek tapasztalatokat:
matematikai tényezőkről, pl. halmazok számossága és egyéb tulajdonsága,
valamint sík és mértani formák, kiterjedések, szimmetrikus alakzatok
megismerése, stb. alapján.
matematikai viszonyokról, magasság, több-kevesebb, sorszámnevek - azokról
a relációkról, melyek matematikai tények között fennállnak, vagy
létrehozhatók.
műveletekről: hozzárakás, elvétel, számosság, ami a tapasztalatszerzést, a
feladatmegoldást elősegítő technikai művelet.
A gyerekek látás, hallás, tapintás és mozgás útján szereznek tapasztalatokat a
tényekről, viszonyokról, műveletekről, különböző eszközökkel önállóan végzett
tevékenység közben.
Törekszünk arra, hogy a tapasztalatok, minél sokoldalúbban kerüljenek egymással
kapcsolatba. Gyakran játszunk matematikai, logikai játékokat is.
A gyerekek a megismerés közben szerzett tapasztalataikat, gondolataikat mondják
el. Így van lehetőségük a helyes matematikai fogalmak, kifejezések verbális
megerősítésére.
Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet
tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a
spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a
biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló
véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a
környezet alakításában. Támogassa a szerzett tapasztalatok feldolgozását.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
41
Az óvodai tanulás a gyerek számára legyen érdekes. Alkalmassá kell őt tenni a
megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi
megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyerekek számára, hogy maguk fedezzék fel
környezetüket. Amit csak lehet, helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk és
tapasztaltassunk meg a gyerekekkel.
Ki kell alakítanunk azokat a szokásokat, magatartásformákat, melyek a környezettel
való harmonikus együttélést biztosítják. Az ember a természet része, és így
kapcsolatban van önmagával és környezetével. Ezért különös figyelmet fordítunk a
környezettudatos viselkedés kialakítására, és a környezet védelmére. Az óvodai
neveléssel megalapozzuk a gyermekekben a természet szeretetét, a természet
tisztaságának, szépségének védelmét. Ennek érdekében az óvodába érkező
gyerekek számára a beszoktatási időszak után megmutatjuk az óvodai környezetet,
megismertetjük az évszakokkal, a természet szépségével, terméseket, leveleket,
kavicsokat, megfelelő képeket gyűjtünk. Kipróbáljuk a gyermekekkel a rügyeztetést,
csíráztatást, hajtatást, kísérletezünk a víz különböző formáival, hóval, jéggel.
A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív
hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra. Elemgyűjtést,
papírgyűjtést szervezünk, a környezetszennyezés ütemét, a növények fejlődési
feltételeit mutatjuk be.
A napi tevékenységek és környezetünk megismerése során is számtalan lehetőség
kínálkozik az anyanyelvi nevelésre. Gyakran használhatunk verseket, mondókákat,
dalokat a környezeti nevelés kapcsán, például évszakok, állatok, növények,
testrészek, ünnepek, stb.
A környezet megismertetése folyamán célunk még, hogy a gyermekek megismerjék
az állatokat, növényeket, a felnőttek munkáját, a hónapokat, napokat, napszakokat,
közintézményeket, közlekedési eszközöket, stb.
A szülők támogatásával megszervezzük az állatok, víz, a Föld, a Fák és madarak
napját.
Sikerkritériumok:
A gyerekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását,
munkahelyét, óvodájuk nevét.
Tudják saját születési helyüket és idejüket.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
42
Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak
szépségében.
A gyerekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató
üzleteket, esztétikai alkotásokat.
Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.
Ismerjék környezetük növényeit, azok gondozását.
Gyakorlottak legyenek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék
a közlekedési eszközöket.
A tárgyakat tudják megszámlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani
mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.
Tudják megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat, értsék a helyeket kifejező
névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).
Alakuljon ki a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól
érthető beszéd.
Speciális feladatok a sérült gyermekek esetében
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is fontos a környezet megismerése, de
a sérülés típusától függően ezeknél a gyerekeknél többszöri ismétlésre van
szükség. A környezet megismerése érdekében a gyermekeknek elegendő időt
biztosítsunk. A megismerési folyamatot általában egyéni fejlesztés keretein belül
erősítjük. Külön figyelmet kell fordítani az együttműködő készség, kitartás,
feladattartás növelésére, a megfigyelőkészség fokozására. Sokat segíthet az adott
témához illő versek, énekek alkalmazása.
Az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek
Cél a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín,
forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony észrevétele.
Az analizáló, szintetizáló készség fejlesztése.
A tárgyakkal történő manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is jelentőséget
kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt,
azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt.
Meg kell tanulniuk az időrendi sorrendet, az egyszerű történetek képek segítségével
történő felidézést éppúgy, mint a jobb-bal differenciálását, esetleg a névutókat is.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
43
Sikerkritériumok
Legyenek képesek két mennyiséget, vagy méretet egymással egyenlővé
tenni, vagy egy adott mennyiségnél, méretnél többet, nagyobbat, vagy
kevesebbet, kisebbet létrehozni.
Legyenek képesek különböző méretek összehasonlítására, létrehozására,
ezek nagyságbeli felsorakoztatására, a fokozatosságot határozott és
határozatlan számokkal, melléknév-fokozással kifejezni. Tudjanak tárgyakat
osztályozni tulajdonságaik alapján. Tudjanak tárgyakat, dolgokat, jelenségeket
megszámlálni, tízes számkörben mennyiségeket létrehozni. Tudják szóban
kifejezni tevékenységüket. Tudjanak tízes számkörben halmazokat
részhalmazokra osztani, azok mennyiségét határozatlan, vagy határozott
számmal kifejezni.
Ismerjék és alkalmazzák helyesen a tő-és sorszámneveket /10-es
számkörben/
A környezetükben található tárgyak közül ismerjék fel azokat, amelyek kocka
alakúak, keressenek tárgyakon négyzet alakú síkidomokat. Értsék és
használják helyesen a térbeli tájékozódás kifejezéseit saját személyük és
környezetük relációjában.
7. Munka jellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos
tevékenység. Ilyen lehet az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más
felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként
végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a
környezet-, a növény- és állatgondozás stb. A játék és munka közötti különbséget az
jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van, és külső irányítással folyik. A
munka a gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység,
melynek során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek a
környezetükről. A sikerrel végzett munka ösztönző hatása elősegíti a személyiség
fejlődését, (önállóság, eredményre törekvés, kitartás, fegyelmezettség, szabályok
betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a
gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejlődését. A közösség
által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok és a kötelezettségteljesítés
elősegítője. Az óvodában végzett munka hozzájárul az értelmi képességek
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
44
fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet, a munka
eredményének megbecsülését.
Célunk a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek kialakítása,
melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát kötelesség
teljesítését.
Az óvodapedagógus feladata a különböző típusú munka jellegű tevékenységek
tervezése, szervezése, ellenőrzése, és a munka jellegű feladatok feltételeinek
biztosítása. Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálására törekszünk. A
gyermeki munka az óvodapedagógustól a gyermekkel való együttműködést és
folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő, pozitív értékelést
igényel.
Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban
önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később
teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az
óvodapedagógus mintát ad az eszközök használatához, és mindig a szükséges
segítséget nyújtja a munka elvégzéséhez, hogy a gyermek minél többször átélje a
sikeres munkavégzés általi megbecsülést.
Az óvodába érkező gyermekeket nyitottságtól függően alkalomszerűen vonjuk be a
munkába, például játékok elpakolása, tisztán tartása, teremrendezés. Első pillanattól
önállóságra neveljük a gyermekeket az öltözködés, étkezés területén. Ha már
készségszinten ismerik az óvodai folyamatokat, akkor elkezdjük a naposi munkát az
óvodapedagógus támogatásával. Az óvodáskor vége felé haladva a gyermekek már
önállóan végzik a naposi munkát, ízlésesen tálalnak, mindent a helyére tudnak tenni,
önállóan végzik a környezetszépítő munkát, segítenek a kisebbeknek. Fontos, hogy
a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés
érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.
Munkajellegű tevékenységek sérült gyermekeknél
A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek
megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kellő időt adunk a gyakorlásra,
fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat.
Kiemelkedően fontos a munka folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni
képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
45
Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások
szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges
feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség
szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint
a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen
tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk
időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra,
hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában
elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása.
Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve
az optimális terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a
gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani.
Sikerkritérium az óvodáskor végén
A gyermekek szeressenek közösen dolgozni
Önállóan, ügyesen végezzék a naposi munkát.
Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére
Szívesen közreműködjenek növények és állatok gondozásában
Segítsenek a kisebbeknek
A személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan lássák el.
Tevékenységekben megvalósuló tanulás
Az óvodai nevelés folyamán a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos,
spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.
A tanulás beolvad a mindennapi életbe, a gyerekek önkéntelen figyelmére és
megismerési vágyára támaszkodva az óvodapedagógus irányítja a tapasztalat-, és
ismeretszerzés folyamatát. Az irányított ismeretszerzés mellett kihasználjuk a
természetes helyzetekben adódó alkalmakat, így a tanulási folyamat természetes és
szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett
tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai
tanulás során a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában
érvényesüljön. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
46
pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének
kibontakozását.
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése
attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást
támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira,
ismereteire. Célunk, hogy a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége
pontosabbá váljék, legyen tartósabb figyelmük, emlékezetük, gazdagodjék
fantáziájuk, fejlődjék beszédük és gondolkodásuk. Váljanak képessé problémák
felismerésére és megoldására.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét
foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának
erősítése.
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
- az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás
(szokások alakítása),
- a spontán játékos tapasztalatszerzés;
- a cselekvéses tanulás;
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
- a gyakorlati problémamegoldás
Sajátos nevelési igényű gyerekek tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamata
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is ugyanazokat az alapelveket követjük,
mint az ép gyermekeknél. Itt is fontosnak tartjuk a többszöri ismétlést.
Gyakorló játék: játékok rakosgatása, zörgetése, Montessori torony építése,
gyöngyfűzés, csengős labda követése. Kiemelten fontos minden játékot
megtapogatni, zörgetni, hangot hallatni. Játékba integrált tanulás, szerepjátékok,
bábozás, dramatizálás ugyanaz, mint az épeknél.
Építő, konstruáló játék: különösen fontos, ugyanis a kézügyesség és képzelet
fejlesztésén túl alkalmas a formaérzék és tapintási készség fejlesztésére, a valóság
és a modell közötti összefüggések felismerésére is.
Az összerakó, szerelő munka során a gyermekek megismerkedhetnek az eszközök
használatával, ami a finommotorikát fejleszti.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
47
Szabályjáték: fontos szerepet tölt be főleg a mozgásos játék, körjáték. A bátortalan,
bizonytalanul mozgó gyermeknek a kézfogás biztonságot ad.
Látássérült gyermeknél előfordulhatnak bizonyos sztereotíp mozgásformák, mint
dülöngélés, kéz-vagy fej rázogató, lábujjhegyen járás, szemnyomogatás.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
48
VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SÉRÜLÉS-
SPECIFIKUS FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI
Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is a nevelés
általános célkitűzéseinek teljesítését tűzzük ki célul. A sérült gyermekeknél is fejlődik
az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és
az együttműködés. Fontosnak tartjuk az igény szerinti környezet és a szükséges
tárgyi feltételek biztosítását, valamint azt, hogy a gyermekek csak annyi segítséget
kapjanak a pedagógusoktól, amennyi feltétlenül szükséges a sikerélmények
megéléséhez és a további önálló cselekvéséhez.
A gyermekekkel szemben támasztott elvárásoknak szorosan igazodnia kell a
gyermek fejlődési üteméhez, fejlesztési tervéhez. A gyermek iránti elvárást a
fogyatékosság jellege és súlyossága határozza meg. A fejlesztési programot úgy kell
összeállítani, hogy az a gyermekeket ne terhelje túl. A gyermekek terhelhetőségét
biológiai állapota, fogyatékossága, személyiségjegyei határozzák meg. Lényeges a
szeretetteljes elfogadó környezet, ami segít a sérült gyermekek harmonikus
személyiségfejlődésében.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése több szempontból eltér az ép
gyermekekétől. A szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól nagyobb mértékű
differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, valamint kiegészítő fejlesztő,
korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások
alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztési programok összeállításának alapja a
szekértői bizottság szakvéleménye. A programokat a gyermek fogyatékosságának
típusához igazodó szakképzettségű gyógypedagógiai tanár állíthatja össze.
Az integrált nevelés keretein belül figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű
gyermekek fejlesztésének igényeit, és megadunk minden segítséget a gyermekek
hátrányainak leküzdéséhez. Biztosítjuk a szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
speciális eszközöket és az eljárásokat amelyekre a szakértői bizottság javaslatot
tesz.
Eredményesnek tekinthetjük a nevelésünket, ha:
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
49
Érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani
eljárások alkalmazása, mely igazodik a gyermek egyéni sajátosságaihoz.
Az óvodapedagógus szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, a foglalkozások
során pedagógiai eljárásait szükség esetén megváltoztatja, problémamegoldásaihoz
alternatívát keres, együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógusok
javaslatait beépíti a munkájába.
A gyógypedagógus segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a
gyermek haladását, javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására, a gyermek
igényeinek megfelelő környezet kialakítására, együttműködik az
óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a szülőkkel.
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem
fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal
való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények,
tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az
integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos
gyógypedagógiai megsegítésről.
Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre
kötelezett - és a komplex - gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi -
vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe
sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az
iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális
nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.
Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis
lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott
gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít:
a) az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
50
b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális
kommunikáció fejlesztésére,
c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs
bővítésére,
d) az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására,
e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.
Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a
gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok
ismétlésnek.
Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a
csoportos foglalkozásokon valósítható meg.
A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek
A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros,
motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális
dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási
és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség
alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta
ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett
emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az
utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg.
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó
intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó -
nevelési környezetben valósítjuk meg.
Az óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció,
illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák
alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába
lépéshez szükséges fejlettség elérésében.
Az autista, autisztikus gyermek
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
51
Az autizmus-spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és
sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes
viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a
kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható
gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott
kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés
képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.
Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája
megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját.
Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már
rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált - vizuálisan
segített - kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori szintjét
segítséggel használhatja, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési
helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges
viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet.
A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fõ céljai,
kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek
terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság,
rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.
A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára
is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés
elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a
szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő -
különösen a természetes élethelyzetek - használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések
során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek
használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek
szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása.
Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési
szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális
eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva.
Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai
környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember
vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
52
VII. GYERMEKVÉDELEM AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN
A gyermekvédelmi munkát a mindenkor érvényben lévő gyermekvédelmi törvény
alapját szervezzük, végezzük. A gyermekvédelmi munkával elsődleges célunk a
prevenció és a gyermeki jogok védelme. Ennek érdekében a tanítási év elején
kinevezünk egy gyermekvédelmi felelőst, aki elvégzi a munkához szükséges
felméréseket és javaslatokat.
A gyermekek védelme során nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai
csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés,
származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt,
valamint a gyermekvédelemi gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen
hátrányos megkülönböztetés.
Feladatunk a prevenció, korrekció, felderítés, jelzés a különböző gyermekvédelmi
intézmények felé.
A nevelési problémákkal küzdő családokat a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk,
javasoljuk, hogy lépjenek kapcsolatba pszichológussal, fejlesztő pedagógussal,
családgondozást kérünk számukra.
Az anyagi problémákkal felénk forduló családokat segélykérelem ügyében
felvilágosítjuk, környezettanulmányt, óvodai véleményt készítünk a számukra.
Súlyosabb probléma esetén felvesszük a kapcsolatot a gyámügyi igazgatással,
ahova jelezzük a nevelési, gondozási hiányosságot, az agresszivitást, erkölcstelen
életvitelt a családban, az alkoholizmust, az esetleges kábítószerezést, egészségügyi
problémákat.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
53
AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK
Gyógypedagógusaink erőforrásainak optimális kihasználása érdekében heti 2-6
órában vállalunk ambuláns rendszerű fejlesztéseken vehetnek részt. Ezekben azok a
sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési zavarokkal, viselkedésproblémákkal
rendelkező gyermekek részesülhetnek, akik szülei, gondozói beadják írásbeli
igényüket erre az óvoda vagy a fenntartó részére.
Várjuk még azokat a gyermekeket is, akik a kerületi óvodákba járnak, de nem
lehetséges vagy nem megoldott a intézményben fejlesztésük.
Ambuláns foglalkozások keretében felméréseket végzünk, szükség szerinti
fejlesztéseket, terápiákat folytatunk.
Ha rendelkezésre áll a szakértői bizottság szakvéleménye, vagy más hivatalos
diagnosztizálási eljárásban készült dokumentum, akkor a fejlesztési irányt ez
egyértelműen meghatározza.
Ha nem áll rendelkezésre szakember által elkészített vizsgálati eredmény, javaslat,
akkor a szakembereink felmérése alapján állítunk össze fejlesztési javaslatot, melyet
a szülővel megvitatunk, és ez alapján végzik a szakemberek a foglalkozásokat.
Csoda-Bogár Ház Fejlesztő Óvoda
Integrált nevelési program
54
A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE
1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény
1998. évi XXVI. Esélyegyenlőségi törvény
137/1996 (VIII:28. ) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos
alapprogramjának kiadásáról és az ezt módosító 255/2009 (XI.20.)
kormányrendelet
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
14/1994. (VI. 24) MKM. rend. 8. § (1)-(15) bekezdés a korai fejlesztésről
32/ 1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének
irányelvéről
11/1994.(VI. 8 ) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről.