Upload
vincze-peter-antal
View
222
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A magyar puszta vadregényes folyója.
Citation preview
A magyar puszta vadregényes folyója
Csónakázás a Hortobágy folyón.
Néhány szó a Hortobágyról:
A Hortobágy Magyarország legnagyobb füves pusztája, melyet a Tisza szabályozása előtt
legelőnek használták. A gyakori áradások szinte simára gyalulták a felszínt, tökéletes
síkságot alkotva.
Petőfi így ír a tájról:
„Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul
keblem! Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s
olyan, mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy
felhőcske sem homályosít. Gyönyörű tavaszi nap van.”
A Hortobágy története, páratlanul gazdag élővilága, a pusztai romantika méltán kelti fel az
érdeklődők figyelmét. A turisták sokasága keresi fel ezt a jellegzetesen magyar vidéket.
A Hortobágy folyó:
A Hortobágy folyót „Hortubaguize” (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor
István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek
adományozott.
A hatalmas puszta közepén ezüstös szalagként kanyargó folyót népdalban is megénekelték.
„Debrecennek van egy vize,
kinek Hortobágy a neve,
arra van egy kőhíd rakva,
kilenc lyukra van állítva”
Az egykori folyó már csak részben természetes képződmény. A Polgár melletti Vörös-
mocsárból indult útjára, és vizét az Ágotai pusztáknál (Püspökladány, Karcag) a Nagy-Sárrét
mocsárvilága nyelte el. Jelenleg onnan a Hármas-Körösig (Mezőtúr) főleg ásott mederben
halad.
A folyó két partján főként nád és gyékény található, de sok helyen sűrű hínárnövényzet
borítja. A nyílt vízen a vízitök sárga, és a tavirózsa fehér virágaiban gyönyörködhetünk.
Élet a folyóban és a part mentén:
A folyó halban rendkívül gazdag, leggyakoribb a nyurga-ponty és a csuka, de előfordul itt
kárász, dévérkeszeg, süllő, balin, sügér, angolna, törpeharcsa, kősüllő, domolykó, naphal, és
olykor még horogra akad egy-egy termetesebb folyami harcsa is.
A folyó kétéltűekben is igen gazdag. Gyakori a kecskebéka és a part menti fűzfákon gyakran
találkozhatunk zöld levelibékával.
Láttunk egy kis vízisiklót, amint jöttünkre a nádas védelmébe iparkodott.
A part menti nádas sok madárnak ad otthont.
A figyelmes szemlélődő észreveheti a függőcinege fészkét, amit a part menti füzek víz fölé
nyúló ágaira sző. A fészket a hím építi, ha nem tetszik a párjának, egyszerűen szétveri és
lehet újat építeni. Régen a szegény pásztorok és pákászok a fészket csizmabélésként
használták.
Itt él hazánk legkisebb gémféléje, a törpegém is, mely ritkán kerül szem elé. Sajnos most
sem mutatkozott.
Ilyen a függőcinege fészke, és így néz ki a madárka.
A Kilenclyukú híd:
Magyarország leghosszabb közúti kőhídja mára a Hortobágy jelképévé vált. Korábbi fahidak
helyén, 1827-1833 között épült, népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei szerint.
Érdekes és hasznos tervezői megoldás, hogy a feljárókat szélesebbre tervezte, így a
felhajtott gulyát, ménest könnyebben lehetett a hídra terelni. Ez jelentősen
megkönnyítette a pásztorok és a csikósok dolgát.
Természetesen legenda is kapcsolódik a hídhoz. A monda szerint Rózsa Sándort kergették a
pandúrok, a Hortobágy folyóhoz érve segítségére sietett kilenc szeretője, és egymás vállát
átkarolva, egy élő hidat alkottak, hogy a szeretett betyár egérutat nyerjen. Rózsa Sándor
át is ugratott a folyón, a pandúrok meg mind beleestek, mert akkorra az asszonyok már
szétváltak.
Lehet, hogy a tervező fantáziájában a kilenc szerető, kilenc lyukat jelenített meg, és ezért
lett ilyen a híd.
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch?v=svLbTkdjQpU
2015 szeptember Made by vinpet