ÁCsT SKV Környezeti Jelentés társadalmi egyeztetésre 170418asvanykincs.hu/wp-content/uploads/2017/08/acst_skv_Kornyezeti-Jelentes.pdf · stratégiai készletgazdálkodás feltételeinek

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv c. dokumentum

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ

Kidolgoztató:

2017.április18.

2017.ÁPRILIS18.

ÁCSTSTRATÉGIAIKÖRNYEZETIVIZSGÁLAT:KÖRNYEZETIÉRTÉKELÉSEGYEZTETÉSIVÁLTOZATA 2

IMPRESSZUM

Környezetiértékelésaz

EnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTerv

STRATÉGIAIKÖRNYEZETIVIZSGÁLATÁHOZ

Megbízó:

Szakmaikoordinátor:

Env-in-CentKörnyezetvédelmiTanácsadóIrodaKft.

Témafelelős:

Dr.PálvölgyiTamás

2017.ÁPRILIS18.


TARTALOMJEGYZÉK

IMPRESSZUM..................................................................................................................................2

TARTALOMJEGYZÉK.........................................................................................................................3

RÖVIDÍTÉSEKJEGYZÉKE...................................................................................................................5

BEVEZETÉS......................................................................................................................................6

1.AKÖRNYEZETIÉRTÉKELÉSKIDOLGOZÁSIFOLYAMATA.................................................................8

1.1.Akörnyezetiértékeléskidolgozásánakkörülményei..................................................................81.1.1.AzSKVKörnyezetiÉrtékeléskidolgozásánakésegyeztetésénekszervezése..................................81.1.2.KapcsolódásazÁCsTtervezésifolyamatához.................................................................................9

1.2.AkidolgozássorántettjavaslatokhatásaazÁCsT-re..................................................................91.2.1.EgyüttműködésaKidolgozóésazSKVkészítőkközöttaKörnyezetiÉrtékeléskidolgozásasorán.91.2.2.AszakhatóságiéstársadalmiegyeztetéssorántettjavaslatokhatásaaCselekvésiTervre........101.2.3.AzSKVjavaslatokhatásaaCselekvésiTervre...............................................................................10

1.3.Azérintettekbevonásaakörnyezetiértékeléskidolgozásába..................................................101.3.1.Aszakmai-társadalmiegyeztetéskoncepciója.............................................................................101.3.2.Akörnyezetvédelméértfelelősszervekbevonása........................................................................111.3.3.Azérintettnyilvánosságbevonása...............................................................................................111.3.4.Véleményekésfigyelembevételükmódja.....................................................................................11

1.4.Afelhasználtadatok,információkmegbízhatósága..................................................................11

1.5.Azalkalmazottmódszertanbemutatása...................................................................................121.5.1.Amódszertannalszembentámasztottkövetelményekésháttér.................................................121.5.2.MódszertanazEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTerv

környezetiteljesítményénekértékeléséhez..................................................................................13

2.AZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVÁTTEKINTŐBEMUTATÁSA.........................................................................................................17

2.1.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervcéljaiéstartalmánakvázlatosismertetése.............................................................................................17

2.2.Kapcsolódásmásstratégiaidokumentumokhoz.......................................................................202.2.1.KapcsolódásaPartnerségiMegállapodáshoz,azOrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztési

Koncepcióhoz,valamintazOrszágosTerületrendezésiTervhez...................................................202.2.2.KapcsolódásaNemzetiEnergiastratégiáhozésMagyarországMegújulóEnergiaHasznosítási

CselekvésiTervéhez......................................................................................................................232.2.3.KapcsolódásanegyedikNemzetiKörnyezetvédelmiProgramhoz,azOrszágos

HulladékgazdálkodásiTervhezésaNemzetiKörnyezettechnológiaiInnovációsStratégiához....262.2.4.KapcsolódásaNemzetiFenntarthatóFejlődésiKeretstratégiához..............................................302.2.5.KapcsolódásazújNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiához..........................................................332.2.6.KapcsolódásaNemzetiVízstratégiához.......................................................................................342.2.7.KapcsolódásaNemzetiBiodiverzitásStratégiához......................................................................35

3.AZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVFENNTARTHATÓSÁGIÉSKÖRNYEZETIHATÁSAINAKFELTÁRÁSA................................................37

3.1.Átfogófenntarthatóságiértékelés............................................................................................373.1.1.Ahazaiszénvagyonhasznosításánakfenntarthatóságivonatkozásai.........................................373.1.2.Aföldtaniközegenergetikaicélúfelhasználásának(CCSésföldgáztárolás)fenntarthatósági

vonatkozásai.................................................................................................................................38

2017.ÁPRILIS18.


3.1.3.Arétegrepesztésitechnológiaalkalmazásánakfenntarthatóságivonatkozásai..........................41

3.2.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTerveszközeinekkörnyezetiteljesítményértékelése............................................................................................44

3.3.Környezetiszempontúkockázatelemzés:anegatívhatásúprogramelemekazonosítása.......49

3.4.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásasoránvalószínűsíthetőkörnyezetihatások..........................................................493.4.1.Levegőkörnyezetetérintőhatások................................................................................................493.4.2.Hatásokafelszíniésfelszínalattivizekre.....................................................................................513.4.3.Hatásokatalajraésaföldtaniközegre........................................................................................543.4.4.Azéghajlatváltozásmegelőzéséveléskövetkezményeivelkapcsolatoshatások.........................553.4.5.Akörnyezetikatasztrófa-kockázattalkapcsolatoshatások..........................................................553.4.6.TermészetvédelmioltalomalattállóésNatura2000területeketérintőhatások,valaminta

biológiaisokféleségreésazerdőkregyakorolthatások...............................................................563.4.7.Azemberiegészségetéséletminőségetérintőhatások...............................................................583.4.8.Avalószínűsíthetőkörnyezetikonfliktusokazonosítása...............................................................593.4.9.Akörnyezettudatosságvárhatóalakulása...................................................................................603.4.10.Aterülethasználatra,térszerkezetregyakorolthatásokazonosítás...........................................613.4.11.Atájgazdálkodásra,atájieltartóképességregyakorolthatások...............................................613.4.12.Atermészetierőforrásokmegújulására,térbelihasznosításáragyakorolthatások..................623.4.13.Atelepülésikörnyezetminőségregyakorolthatások..................................................................63

3.5.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásánakátfogóhatása.................................................................................................643.5.1.Avégrehajtáskumulatívhatása...................................................................................................643.5.2.ValószínűsíthetőkörnyezetikonfliktusokaCselekvésiTervvégrehajtásánakelmaradásaesetén

......................................................................................................................................................65

4.JAVASLATOKAZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVNEGATÍVKÖRNYEZETIHATÁSAINAKKEZELÉSÉRE...........................................66

4.1.Anemfenntartható,környezetiszempontbólpotenciálisankárosbeavatkozásokazonosítása..................................................................................................................................................66

4.2.Afeltételesenfenntartható,környezetiszempontbóljavíthatóbeavatkozások......................66

4.3.Afellépőhatásokmérséklésétcélzó"kompenzáló"beavatkozások.........................................67

5.JAVASOLTINTÉZKEDÉSEKAZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVÉSMÁSSTRATÉGIAIDOKUMENTUMOKSZÁMÁRA..69

5.1.Másstratégiaidokumentumokbailleszthetőintézkedések......................................................69

5.2.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervbeilleszthetőintézkedések............................................................................................................69

5.3.AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásáhozkapcsolódóintézkedések...............................................................................70

6.AZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVMEGVALÓSÍTÁSIFELTÉTELRENDSZERÉNEKÉSINDIKÁTORAINAKÉRTÉKELÉSE............................72

KÖZÉRTHETŐÖSSZEFOGLALÓ........................................................................................................73

MELLÉKLETEK................................................................................................................................74

1.melléklet.AzÁCsTkörnyezetiteljesítményértékelése................................................................75

2017.ÁPRILIS18.


RÖVIDÍTÉSEKJEGYZÉKE

ÁCsT EnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervCCT tisztaszéntechnológia(CleanCoalTechnologies)CO szén-monoxidCO2 szén-dioxidCCS CO2leválasztásésgeológiaitárolás(CarbonCaptureandStorage)EGT EurópaiGazdaságiTérségESG mesterségesföldhőrendszer(EnhancedGeothermalSystem)EU EurópaiUnióHIR VidékfejlesztésiMinisztériumHulladékInformációsRendszereHKI HulladékKeretirányelvHMV használatimelegvízHt hulladékrólszóló2012.éviCLXXXV.törvényK+F kutatás-fejlesztésK+F+I kutatás-fejlesztés-innovációKKV kis-ésközépvállalkozásMBFH MagyarBányászatiésFöldtaniHivatalMFGI MagyarFöldtaniésGeofizikaiIntézetM-NCsT MagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTerveMWth megawatthőteljesítményNBS NemzetiBiodiverzitásStratégiaNEP NemzetiErdőprogramNÉS NemzetiÉghajlatváltozásiStratégiaNFFS NemzetiFenntarthatóFejlődésiKeretstratégiaNFFT NemzetiFenntarthatóFejlődésiTanácsNFM NemzetiFejlesztésiMinisztériumNKIS NemzetiKörnyezettechnológiaiInnovációsStratégiaNKP-4 negyedikNemzetiKörnyezetvédelmiProgramNOx nitrogén-oxidokNR nemrelevánsOFTK OrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztésiKoncepcióOGY MagyarOrszággyűlésOHT OrszágosHulladékgazdálkodásiTervOKT OrszágosKörnyezetvédelmiTanácsOKTF OrszágosKörnyezetvédelmiésTermészetvédelmiFőfelügyelőségOMP OrszágosMegelőzésiProgramOTrT OrszágosTerületrendezésiTervPJ petajoulePM PartnerségiMegállapodásPM10 szállópor(10mikrométeralattirészecskeátmérőjű)PM2,5 ultrafinompor(2,5mikrométeralattirészecskeátmérőjű)SKV stratégiaikörnyezetivizsgálatSOx kén-oxidokTFCsT TávhőfejlesztésiCselekvésiTervÜHG üvegházhatásúgázVGT Vízgyűjtő-gazdálkodásiTervVKI VízKeretirányelv

2017.ÁPRILIS18.


BEVEZETÉS

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (továbbiakban: NFM), mint a „EnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTerv” (továbbiakban:ÁCsT) c.dokumentum felelős kidolgozója kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet(továbbiakban:Rendelet)szerintikörnyezetiértékeléselkészítésétésastratégiaikörnyezetivizsgálat(továbbiakban:SKV)lefolytatását.

ANemzetiEnergiastratégia1(továbbiakban:Energiastratégia)felhatalmazzaakormányt,

hogy„gondoskodjonazenergetikailaghasznosíthatóhazaiásványvagyonfelkutatásárólésastratégiai készletgazdálkodás feltételeinek biztosításáról, valamint a hazai szénbányászatiszakmakultúra fennmaradásának feltételeiről – ennekmegfelelően dolgozzon ki cselekvésitervetahazaiásványvagyonkészletgazdálkodásáróléshasznosításáról”.MásrésztaKormány

2013. november 6-i ülésén a „Hazai bányászat jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos egyesfeladatokról” címmel elfogadott kormányhatározat az Energiastratégiával szinergiában

megállapítja,hogyszükségesahazaiásványvagyonhasznosításaanemzetivagyongyarapítása

és hazánk energiafüggőségének csökkentése érdekében, és felhívja a nemzeti fejlesztési

minisztert,hogykészítsenelőterjesztést–aKormányiparpolitikaistratégiájávalösszhangban

– a hazai bányászat fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről és a bányászat jogi

környezeténekfelülvizsgálatáról.

Az intézkedésekmegalapozottsága érdekében aMagyar Bányászati és Földtani Hivatal

(továbbiakban:MBFH)megbízásábólaMagyarFöldtaniésGeofizikaiIntézet(továbbiakban:

MFGI) modern módszerekkel felmérést készített a különböző, energetikai szempontból

relevánsásványinyersanyagokkitermelhetőkészleteiről,ageotermálisenergiátrejtő-ésCO2

betárolásraalkalmasgeológiaiformációkról.AfelmérésalapjánkészültelazÁCsTintézkedési

terve. Az állami tulajdonban lévő ásványkincsekkel történő ésszerű és környezetkímélő

gazdálkodás az állam, a gazdasági szereplők és a társadalom közös érdeke. Emiatt az

intézkedésekcélja–afentiekentúl–azásványinyersanyagokkalkapcsolatosszakmakultúra

és infrastruktúra megőrzése és fejlesztése, valamint az ehhez segítséget nyújtó korszerű

földtaniintézményrendszerstabilállamiműködtetése.

177/2011.(X.14.)OGYhatározataNemzetiEnergiastratégiáról

2017.ÁPRILIS18.


ASTRATÉGIAIKÖRNYEZETIVIZSGÁLATCÉLJA,TÁRGYA,JELLEGE

Az SKV eljárás az ÁCsT kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiaikörnyezeti vizsgálat célja az, hogy a Tervről – a környezeti hatásokon túl a gazdasági,társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével – független, komplex,

szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson az ÁCsT környezeti és

fenntarthatóságiteljesítményénekjavításához.

AzSKV tárgyaaTervbenmegfogalmazott célkitűzésekés intézkedésekértékelése.AzSKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely az ÁCsT-vel kapcsolatos

beavatkozásokfenntarthatóságiéskörnyezetihatásátszándékozikértékelniésjavítani.

Megítélésünk szerint a Terv kidolgozásának nyílt tervezési folyamatamegfelelő alapot

teremtahhoz,hogyazSKVáltalfeltártjavaslatokrólérdemidöntésekszülessenek,ugyanisazintegráltSKVmegközelítésselmódnyílikakidolgozássalpárhuzamosészrevételek(ígyaz

SKVjavaslatok)azonosításáraésazÁCsTvéglegesítésesorántörténőfigyelembevételére.

Az SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amelyvégrehajtható javaslatokat tesz az ÁCsT környezeti teljesítményénekjavítására, valamint az energetikai ásványvagyon-gazdálkodás keretében afenntarthatófejlődésérvényesítésére.

AzNFMazÁCsTvégső,kormányelékerülőváltozatánakkialakításakorfigyelembevesziaz

SKVkörnyezetiértékeléseredményeitésvállalja,hogyaTervetakörnyezetiértékelésésa

partnerségiészrevételekösszegzésévelegyüttnyújtjabeaKormányelé.

2017.ÁPRILIS18.


1. AKÖRNYEZETIÉRTÉKELÉSKIDOLGOZÁSIFOLYAMATA

1.1. Akörnyezetiértékeléskidolgozásánakkörülményei

1.1.1. AzSKVKörnyezetiÉrtékeléskidolgozásánakésegyeztetésénekszervezése

AzNFMazSKVkidolgozásátésafolyamatlefolytatásátfüggetlen,azSKVtémakörébenés

az energetikában járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport

tevékenységétazEnv-in-CentKörnyezetvédelmiTanácsadóIrodaKft.koordinálta.

1. táblázat.SKVmunkacsoporttagjai

ÁCsTkidolgozója,szakpolitikaifelügyelet HegedüsKrisztinaésSzabóGáborDénes(NemzetiFejlesztésiMinisztériumEnergetikáértFelelősHelyettesÁllamtitkáriTitkárság)

SKVmunkacsoport–FüggetlenÉrtékelőPanel2

Természetvédelmiértékelésiszakértő Dr.CseteMáriaPhD,műszakimenedzser,egyetemidocens

Területfejlesztési,fejlesztéspolitikaiszakértő Dr.CziraTamásPhD.okl.geográfus

Geológiaiszakértő Dr.FalusGyörgyPhD.okl.geológus

Geofizikai,bányászatiszakértő Dr.FancsikTamásCSc,geofizikus, c.egyetemitanár

Energetikaiszakértő MészárosGézaokl.villamosmérnök,gépiparigazdaságimérnök

Fenntarthatóságiésklímapolitikaiszakértő,SKVszakmaikoordinátor

Dr.PálvölgyiTamásCSc,okl.meteorológus,egyetemidocens

Környezetvédelmiértékelésiszakértő SimonAndreaokl.környezetmérnök

Természetvédelmi,területfejlesztésiésvidékfejlesztésiszakértő

SzabóÉvaEnikőokl.biológus,település-ésterületfejlesztésiszakértő

Környezetvédelmiértékelésiszakértő SzendrőGáborokl.környezetmérnök,egyetemitanársegéd

Energiapolitikaiszakértő Dr.ToldiOttóPhD.okl.biológus

AzSKVPaneltagjaiátfogószakterületikompetenciákkalrendelkeznek,többekközöttaz

energiagazdálkodás, geológia, geofizika, fejlesztéspolitika, biológia, környezetgazdaság,

környezetértékelés,területfejlesztés,környezetpolitika,fenntarthatófejlődés,klímavédelem

területein.AtársadalmirészvételifolyamatotaNemzetiFejlesztésiMinisztériumszervezi.

2AzÁCSTkörnyezetiértékeléséttöbbtervdokumentum-változatravégeztükel;ajelenszakértőilista2013.októberétőlazértékekésekbebevont,valamennyiszakértőnevéttartalmazza.

2017.ÁPRILIS18.


Az SKV végső kidolgozásának folyamata – az ÁCsT és az SKV munkaterv NFM általi

jóváhagyásátkövetően–2017.márciusvégénvettekezdetét;aTervelemezhetőváltozatát

azSKVmunkacsoportszakértői2017.március23-ánkaptákmeg3.

1.1.2. KapcsolódásazÁCsTtervezésifolyamatához

Az ÁCsT kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen

befolyásoltaazSKVmunkatervét.Akörnyezetiértékeléskidolgozásátmeghatározófontosabb

tényezőkazalábbiakbanfoglalhatókössze:

1. AzÁCsTkidolgozásánakfeszítettütemtervejelentősenbeszűkítetteajelenkörnyezetiértékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelenkörnyezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzéstigényeltvolna,deidőhiányábanezekkivitelezésérenemvoltmód.Különösenlényegeslenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és a bányászatösszefüggéseinek vizsgálata, a természeti erőforrás igények és az ezekhez kapcsolódószemlélethosszútávúalakulásánakelemzése,valaminta2020-igelőretekintőtársadalmi-gazdaságiforgatókönyvekmegléte.

2. MindazÁCsTkidolgozását,mindazahhozkészülőSKVértékeléstjelentősenmegnehezíti,hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérőszerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyiklényeges feladata lenne az ÁCsT más, kapcsolódó koncepcionális dokumentumokkörnyezetikölcsönkapcsolatainakfeltárása,azonbanekoncepciókösszehangolttervezésielveihíjánezazértékeléslegfeljebbrészbenkészíthetőel.

1.2. AkidolgozássorántettjavaslatokhatásaazÁCsT-re

1.2.1. EgyüttműködésaKidolgozóésazSKVkészítőkközöttaKörnyezetiÉrtékeléskidolgozásasorán

A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövidre szabott időtartama alatt folyamatos és

intenzívszakmaipárbeszédfolytazSKVmunkacsoportésazÁCsTkidolgozóiközött.ATerv

végsőkidolgozásasoránrészbenteljesültazSKV„együtt-tervezési”követelménye;azaznem

véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak

lehetőségenyílt akörnyezetiés fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.AzNFMnyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és – ajogszabályikötelezettségekentúlnyúló–pozitívhivatalimagatartásszámottevőenhozzájárult

ahhoz,hogyakörnyezetiértékeléselkészült.

3AjelenkörnyezetiértékelésmegállapításaiazÁCsTazonváltozatáravonatkoznak,amelyetazNFMdolgozottkiésadottát2017.március23-ánazSKVkészítőknek.Ahatóságiéspartnerségiegyeztetéseksoránfelmerültészrevételekfigyelembevételéről a 1.2.2. fejezetben számolunkbe.Az SKV javaslatok figyelembevételénekmódját azÁCsT2017.@-i változataalapjánvizsgáltuk.

2017.ÁPRILIS18.


1.2.2. AszakhatóságiéstársadalmiegyeztetéssorántettjavaslatokhatásaaCselekvésiTervre

EfejezetazSKVtársadalmiegyeztetésutánkerülmegírásra.

1.2.3. AzSKVjavaslatokhatásaaCselekvésiTervre


1.3. Azérintettekbevonásaakörnyezetiértékeléskidolgozásába

1.3.1. Aszakmai-társadalmiegyeztetéskoncepciója

A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül

többekközöttazAarhusiésazEspoo-iegyezmények,illetvetöbbmagyarjogszabályadjameg,

a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül.A társadalmirészvételi folyamatot – az SKV Értékelő Panel közreműködésével – az NFM szervezi. Atársadalmirészvételifolyamatfőbbtervezettelemeiakövetkezők:

• Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvánosdokumentumokazNFMhonlapjánérhetőkel.Ahonlaponelérhetőekamunkaaktuálisjóváhagyottanyagai,ezekhezbárki,bármilyenszakaszbanvéleménytküldhet,amelyetazSKV Értékelő Panel szakértői megkapnak és figyelembe vesznek. Külön kérésre akulcsdokumentumokatpapíron,vagyCD-nsokszorosítva,postaiútoniseljuttathatók.

• Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet 8. § 5.bekezdése szerint akörnyezeti értékelés véleményezési felhívására az NFM sajtónyilatkozatot fog kiadni,illetveegyországosnapilapbanfizetetthirdetéstteszmajdközzé.

• Közvetlenmegkeresések:Alegfontosabbszakmai,tudományos,érdekképviseletiéscivilszervezetek véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeresésre kerülnek akörnyezetivizsgálategyeztetésifázisában.

• PartnerségiMűhely:AzÁCsT-tésazSKVKörnyezetiJelentéstegynyíltműhely-találkozónkívánjukegyeztetni.Ameghívottakkb.20-50szervezetésintézmény.Atalálkozónszóban,illetvehonlaponéslevélenkeresztülírásbanislehetreagálniadokumentumokra.Aszóbelihozzászólásokatjegyzőkönyvbenrögzítjük.

• Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményezzük, hogy a környezeti értékelésidokumentumokatmegtárgyaljaazOKT.

• Abeérkezővéleményekfigyelembevétele:Abeérkezettvéleményeketfeldolgozzukésavizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozónszóban felszólalóésbármilyen időben írásbanészrevételtbenyújtó írásosválasztkapavéleményére.

2017.ÁPRILIS18.


1.3.2. Akörnyezetvédelméértfelelősszervekbevonása

EfejezetazSKVszakhatósági,minisztériumiegyeztetéseutánkerülmegírásra.

1.3.3. Azérintettnyilvánosságbevonása


1.3.4. Véleményekésfigyelembevételükmódja


1.4. Afelhasználtadatok,információkmegbízhatósága

AkörnyezetiértékeléslegfőbbinformációsbázisaazÁCsTkormányhatározattervezeteés

szakmaimellékletevolt,ígyazebbenfoglaltadatokhasználataalapvetőenmeghatározzaaz

értékelés megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás

megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal adós marad a Terv. Néhány esetben nem

találunkforrásmegjelöléstegy-egyszámadatra, ígynehezeneldönthető,hogymelyadatok

tekinthetők:

• hivatalosadatnak(pl.MBFH,MEKH,EUROSTATadatok)

• tudományosközleményekből,másszakpolitikaidokumentumokbólátvettadatnak

• akidolgozóksajátbecslésének.

1. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosanelkülönüljönaszakirodalmiinformáció,anemzetiésEU-sstatisztikákbólszármazóindikátorok,valamintazÁCsT„saját”becslései.

Lényegesnektartjukmegjegyezni,hogymindazÁCsT,mindakörnyezetiértékelésegyes

részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyeskulcskérdésekben (pl. a CCS technológia és a palagáz kitermelés környezeti kockázatai,

geotermia fenntarthatósági kritériumai, a hazai szénvagyon fenntartható hasznosításának

lehetőségei, az energiaigények, az energiaszegénység és az energiafüggőség

településfejlesztési, vidékfejlesztési, gazdaságfejlesztési összefüggései stb.) – autentikustudományos műhelyek kivitelezésében – kutató-elemző munkák készülnének. A

tudományoselemzésiigényeketakörnyezetiértékelésbenkülönjelezzük.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani

fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a bányászati tevékenységek

2017.ÁPRILIS18.


fenntarthatóságát indikátorokkal – a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebbbizonytalansággal–vizsgálhassuk.

1.5. Azalkalmazottmódszertanbemutatása

1.5.1. Amódszertannalszembentámasztottkövetelményekésháttér

Megközelítésünkben a környezeti szempontú értékelés nemcsak „zöld tükör” (azaz

nemcsak az ÁCsT környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának

eszköze),hanemegyben„zöldmotor”is(azazazÁCsTkidolgozását,végrehajtásátésnyomon

követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott

módszertanmegvizsgálja,hogyarelevánskörnyezeticélokmilyenmértékbenintegrálódnakabányászatésazásványvagyon-gazdálkodásvonatkozásábanazenergetikaiszakpolitikába.A vonatkozó jogszabályok4 figyelembevétele alapján a – környezeti integrációt is lehetővé

tevő–módszertannakazalábbiakatkellbiztosítania:

• elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az ÁCsT lehetővé tegye a megelőzés

elvénekkövetkezetesérvényesítését,anemmegelőzhetőkörnyezetihatásokmérséklését,

• atervezésifolyamatkörnyezeti,fenntarthatóságiszempontúbefolyásolását,alternatívák,

javaslatokkidolgozásátéséletciklusszemléletűelemzését,

• abányászatésazásványvagyon-gazdálkodásfejlesztésérejellemzőkörnyezetiproblémák

ésértékekmeghatározását,ezekjelentőségénekelemzésétafejlesztéspolitikaitörekvések

szempontjából.

• AzalkalmazottmódszertanaGRDPkézikönyv5alapjánolyanelemzési-értékelésikeretet

alkot,amelyfeltárja,hogyaCselekvésiTervnekmilyenközvetlen,vagyközvetettkihatása

lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében,

milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség

megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési

módszertan arra korábban kidolgozott6 és alkalmazott7 –megközelítésre épít, hogyaz 4AzEurópaiParlamentésaTanács2001/42/EKirányelvebizonyostervekésprogramokkörnyezetregyakorolthatásainakvizsgálatáról;2/2005. (I.11.)Korm.rendeletegyes tervek, illetveprogramokkörnyezetivizsgálatáról;148/1999. (X.13.)Korm.rendeletazországhatáronátterjedőkörnyezetihatásokvizsgálatárólszólóEspoo-iegyezménykihirdetéséről

5HandbookonSEAforCohesionPolicy2007-2013,GreeningRegionalDevelopmentProgrammesNetworkFebruary2006,Exeter,UK

6PálvölgyiT.,TombáczE.(2004)Módszertanaregionálisfejlesztésekstratégiaikörnyezetivizsgálatára.In:Strukturálisalapokésfenntarthatóság.MagyarTermészetvédőkSzövetsége,2004,Budapest

7FleischerT.,SzlávikJ.,BaranyiR.,BrannerF.,NagypálN.,FüleM.,KósiK.PálvölgyiT.,Princz-JakovitsT.,SzlávikP.(2005)Amagyarközlekedéspolitikastratégiaikörnyezetivizsgálata.KözlekedéstudományiSzemleLV.évfolyam2.szám,47-55

ÚjMagyarországVidékfejlesztésiStratégiaiésTervstratégiaikörnyezetivizsgálata(PriceWaterhouseCoopersKft.ésEnv-in-CentKft.2006)

2017.ÁPRILIS18.


ÁCsT konkrétabb intézkedéseit és feladatait egy környezeti teljesítményértékelésisémábanvizsgáljuk.

• Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem

helyettesítiazobjektív indikátorokon,monitoringon,modellezésenalapulótudományos

vizsgálatokat,viszontrávilágítegyeselemzési,kutatásifeladatokfontosságára.

1.5.2. MódszertanazEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervkörnyezetiteljesítményénekértékeléséhez

Mint arra korábban utaltunk, az ÁCsT konkrétabb eszközrendszerét egy környezeti

teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az

intézkedések, feladatokhogyan felelnekmegegy – aNegyedikNemzeti Környezetvédelmi

Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló – környezeti,

környezetpolitikaiszempontrendszernek.

Elemzésiszempontbólkülönösnehézségetjelent,hogyszámosÁCsTintézkedésáltalánosmegfogalmazású,ígyezekkörnyezetiszempontúértékelésenemkivitelezhető.Akörnyezetiteljesítményértékelés kidolgozása során – az ÁCsT készítőivel együttműködve – javaslatot

tettünk e feladatok megfogalmazásának pontosítására, illetve megbontására. Az ÁCsT

intézkedései alapján meghatároztuk a Terv környezeti teljesítményértékelésre lehatárolt

eszközrendszerét(ld.2.táblázat)

2. táblázat.AzÁCsTáltalmeghatározottintézkedések

1. Koherenciabiztosításaazegyesenergia-,klíma-ésfejlesztéspolitikaistratégiaidokumentumokközöttAzintézkedéscsomagazérintettminiszterekfeladatáuladja,hogybiztosítsákaNemzetiEnergiastratégia,aNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiaésaNemzetiEnergiastratégiárólszóló77/2011(X.14.)OGY-határozatáltalelőírthétcselekvésiterv(megújulóenergiaforrásokról,energiahatékonyságról,ásványvagyon-hasznosításról,erőműfejlesztésről,távhőfejlesztésről,szemléletformálásról,illetveenergetikaikutatás-fejlesztésésinnovációrólszólócselekvésiterv)minteszközrendszerekösszhangját,valaminthogylegyenekezekretekintettelazegyébágazatistratégiákkidolgozása,valamintafinanszírozásiésterületrendezésiszempontokkialakításasoránis.

2. Tisztaszén-technológiákonalapulóprogramalkalmazásilehetőségeinekvizsgálataAKormányfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztert,hogyazMBFHvalamintazMFGIbevonásávalgondoskodjonazalacsonyszéndioxid-kibocsátásútisztaszén-technológiák(felszíni,zártrendszerbentörténőszéngázosítás,elsősorbanenergetikai,másodsorbanvegyiparialkalmazás,szén-dioxid-leválasztásés-betárolás)alkalmazásilehetőségeinekvizsgálatáról.

HalászatiOperatívTervstratégiaikörnyezetivizsgálata.(Env-in-CentKft.2007) BalatonRégióFejlesztésiStratégiaésRészletesFejlesztésiTervstratégiaikörnyezetivizsgálata(VÁTIKht.ésEnv-in-CentKft.2008)RegionálisTerületfejlesztésiOperatívProgramokstratégiaikörnyezetivizsgálata(VÁTIKht.ésEnv-in-CentKft.2008)NemzetiEnergiastratégiastratégiaikörnyezetivizsgálata(Env-in-CentKft.2011)

2017.ÁPRILIS18.


3. AhazaiszénbányákmegnyitásilehetőségénekvizsgálataAzenergiaellátásbiztonságánaknöveléseérdekébenfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztert,hogyvizsgáljamegahazaiszénbányákmegnyitásilehetőségeit.

4. GeotermikusberuházásokkezdetiberuházásikockázatánakkezeléseAKormányfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztert,hogytegyenjavaslatotageotermikusberuházásokkezdetimagasföldtanikockázatánakkezeléséreageotermikusenergiahasznosításbővítéseérdekében.

5. ArétegrepesztésitechnológiaalkalmazásilehetőségénekvizsgálataArétegrepesztésegyolyanhidromechanikaieljárás,amelyneksoránafelszínalattegyfúrásbannagyüzeminyomásúésszállítókapacitásúfelszíniszivattyúegységgel,viszonylagrövididőalattrepesztőfolyadékotjuttatnakarétegkezelésreelőkészítettmélységtartományba.Anagynyomássalbesajtoltfolyadék–legyőzveakőzetekmechanikaiszilárdságát–mikrorepedésekethozlétre,növelveezzelakőzetekpermeabilitását.Arepesztőfolyadékvízből,esetlegeskémiaiadalékokbólésegyéb,úgynevezettkitámasztóanyagbóláll.Ezutóbbiraazértvanszükség,hogyarétegrepesztésutánazokmegakadályozzákarepedésekösszezáródását.Arétegrepesztésitechnológiaalkalmazásánakkétfőterületevan:• aszénhidrogén-termelés,• amélygeotermálisenergiakinyerése.

6. Szemléletformálásiéstársadalmasításiprogramkidolgozása:szakmakultúramegőrzéseAKormányabányászatiszakmakultúramegőrzésénekéstársadalmibeágyazódásánakelősegítéseérdekébenfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztert,hogyazMBFHésazMFGIbevonásávaldolgozzonkiszemléletformálásiéstársadalmasításiprogramotabányászatitevékenységtársadalmibeágyazódásánakelősegítéseérdekében.

7. PénzügyiforrásokbiztosításaabányászatimúzeumokműködtetéséhezAKormányabányászatiszakmakultúramegőrzésénekéstársadalmibeágyazódásánakelősegítéseérdekébenfelhívjaazemberierőforrásokminiszterétésanemzetgazdaságiminisztert,hogyvizsgáljákmegabányászatimúzeumokstabilműködtetéséhezszükségespénzügyiforrások(bányajáradék,egyébforrás)biztosításánaklehetőségeitéstegyenekjavaslatotaKormánynakaszabályozásra.

8. BányajáradékföldtanialapkutatásicélúráfordításánakvizsgálataAhatékonyásványvagyongazdálkodásalapjaazországásványvagyonpotenciáljaismereténeknövelése,pontosítása.Afolytatólagosföldtanialapkutatásokelvégzéseérdekében,valamintahazaiásványvagyon-hasznosításnöveléseérdekébenAKormányfelhívjaanemzetgazdaságiminisztert,hogyanemzetifejlesztésiminiszterbevonásávalmérlegeljeévesszintenabányajáradék3-5%-ánakföldtanialapkutatásratörténőfordítását.

9. Bányavállalkozókközterheinekmérlegelése,abányajáradékszámításánakegyszerűsítéséreTovábbáahazaiásványvagyononalapulógazdaságitevékenységnöveléseésazahhozszükségesfeltételekjavításaérdekébenaKormányfelhívjaanemzetgazdaságiminisztertésanemzetifejlesztésiminisztert,hogyahazaiásványvagyon-hasznosításnöveléseérdekébenmérlegeljeabányavállalkozókközterheitabányajáradékmeghatározásánakegyszerűsítéseérdekében.

10. Innovatívásványvagyon-hasznosításitechnológiákintegrálásaK+Ftervekbeéstámogatásiprogramokbaakutatás-fejlesztésiésinnovációstervekéstámogatásiprogramokkialakításasoránvegyékfigyelembeéslehetőségszerintépítsékbeaszénhidrogéneknemkonvencionáliskitermelésétlehetővétévőtechnológiaimegoldások,atisztaszén-technológiák,aszénalapúvegyiparitechnológiák,avízkivétellelnemjárógeotermiavillamosenergia-termelésicélúhasznosításátlehetővétévőtechnológia,valamintageotermikusvízvisszasajtolástechnológiájánakfejlesztésiprioritásait.

2017.ÁPRILIS18.


11. Ásványvagyon-nyilvántartásistatisztikairendszerváltoztatásilehetőségeinekvizsgálataAKormányfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztertésanemzetgazdaságiminisztert,hogyazMFGI,azMBFHésaKözpontiStatisztikaiHivatalbevonásávalvizsgáljamegastatisztikairendszerváltoztatásánaklehetőségétéstegyenjavaslatotaKormánynakaszükségesszabályozásra.AKormányazásványvagyon-nyilvántartás,adatkezelésésnyersanyagfeltárásnemzetköziszempontoknakismegfelelőfejlesztéseérdekébenfelhívjaanemzetifejlesztésiminisztert,hogyazMBFHésazMFGIbevonásávaltegyenjavaslatotaKormánynakazállamiföldtaniadatokadatgazdálkodásirendjénekfelülvizsgálatáraésfolyamatosfrissítésére,valamintanyilvántartásfejlesztésére.

12. ÁCsTÉrtékelésiésMonitoringTervkidolgozásaésalkalmazásaAkormányzatistratégiaiirányításrólszóló38/2012.(III.12.)Korm.rendeletalapjánelkészítettékazÁCsTÉrtékelésiésMonitoringTervét,amelyadokumentumtársadalmivéleményezésére,elfogadására,közzétételére,megvalósítására,nyomonkövetésére,valamintelőzetes,közbensőésutólagosértékelésére,továbbáfelülvizsgálatáravonatkozókövetelményekethatározzameg.ACselekvésiTervvelaKormányfelhívjaazérintettminisztereket,hogyazÁCsT-benszereplőintézkedéseketabányászatiszakmaiszervezetekkelegyüttműködvehajtsákvégre,azintézkedésekvégrehajtásátkövesséknyomonéserrőlaKormánytrendszeresen,delegalábbötéventeegyszertájékoztassák.

AzÁCsTkörnyezetiteljesítményétakövetkezőmódszerrelvizsgáljuk:

1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján8meghatároztunk egy – az ÁCsTintézkedésekértékelésérealkalmas–környezetiszempontrendszert(ld.3.táblázat).

3. táblázat.Környezetiteljesítményértékelésszempontrendszere

E1 Alégszennyezésészajcsökkentése,különösenahelyilevegőminőségjavításaahő-ésvillamoserőművekkörnyezetében

E2 Aglobálislégszennyezőhatások(szén-dioxid,metánésdinitrogén-oxidkibocsátások)csökkentése,fosszilisenergiahordozókalkalmazásánakmérséklése

E3 Zajterheléscsökkentése

E4 Felszínivizekvédelme:avizekjóökológiaiállapotánakmegőrzése,szennyvízkibocsátások,vízkivételekmérséklése

E5 Felszínalattivizekvédelme,különösenasérülékenyvízbázisokvonatkozásában

E6 Talajésföldtaniértékekvédelme

E7 Földtaniveszélyforrásokkockázatainakfeltárásaésmérséklése

E8 Hulladékkeletkezésénekmegelőzéseésminimalizálása

E9 Natura2000ésérzékenytermészetiterületekvédelme,védettországoséshelyijelentőségűtermészetiterületekoltalma,biológiaisokféleségmegóvása

E10 Tájképmegóvása,tájiértékekoptimálishasznosítása,abeépítettség(zöldmezős)mérséklése

E11 Erdőktermészetvédelme:természetközelifafajfaösszetételűerdőkmegtartása,zöldfelületekfeldarabolódásánakcsökkentése

8NegyedikNemzetiKörnyezetvédelmiProgram,OrszágosTerületfejlesztésiKoncepció,OrszágosHulladékgazdálkodásiTerv,MásodikNemzetiÉghajlatváltozásiStratégia

2017.ÁPRILIS18.


E12 Haváriahelyzetekelkerülése;energiaipari,szállításiszennyezésivészhelyzetekmegelőzése,kockázatmérséklése

E13 Megújulóenergiaforrásokhasználataarányánaknövelése

E14 Komplexkörnyezetgazdálkodási,ipariökológiairendszerekkialakítása

E15 Anyag-ésenergiatakarékosságnövelése

E16 Emberiegészségvédelme,toxikusanyagokkibocsátásánakmegelőzése,környezetiszempontúéletminőségésazélelmiszer-biztonságnövelése

E17 Akörnyezettudatosságnövelése,fenntarthatófogyasztásiszokásokelterjesztése

E18 Akörnyezetbarátközlekedésiformákelterjesztése(gyalogos,vasút,közösségiközlekedés)

E19 Építettkörnyezetiértékekjavítása,kulturálisörökségmegóvása

E20 Környezetvédelmiinfrastruktúrafenntarthatófejlesztése:településikörnyezetminőségjavítása,azélhetőkörnyezetfeltételeinekmegteremtéseésjavítása

E21 KörnyezetvédelmiK+Fésinnovációelősegítése

E22 Környezet-állapotmonitoringésmegfigyeléselőmozdítása

E23 Határokonátterjedőkörnyezetihatásokmérséklése(légszennyezés,vízszennyezés,hulladék)

2. Az ÁCsT intézkedéseinek a környezeti szempontrendszernek való megfelelését egystandard hatásmátrixban vizsgáljuk (1. melléklet), oly módon, hogy környezetiteljesítménytmindenegyesértékrendelemre-2és+2közöttiértékekkeljellemezzük:

4. táblázat.Értékelésipontrendszer

2pont amennyibenazintézkedésegyértelműen,közvetlenülésjelentősentámogatjaaszempontteljesülését

1pont amennyibenazintézkedésgyengén,vagyközvetvetámogatjaaszempontteljesülését0pont amennyibenazintézkedésaösszességébensemlegeshatástgyakorolaszempontteljesüléséreNR haazintézkedésnemérintiaszempontteljesülését? haazintézkedéshatásanemmegítélhető-1pont amennyibenazintézkedésgyengén,vagyközvetveveszélyeztetiaszempontteljesülését-2pont amennyibenazintézkedésegyértelműen,közvetlenülésjelentősenveszélyeztetiaszempont

teljesülését

3. Megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem az egyes intézkedések környezetiteljesítményénekáltalánosmegítéléséreszolgál,hanem‒ajelentanulmányjavaslattevőjellegénekelegettéve‒anegatívértékekkelazokraakörnyezetiszempontokrahívjafela figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezetiszempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz, a módszertan nem a„környezetbarát – környezetkárosító”dimenzióbankívánjaabeavatkozásokatelhelyezni,hanemegyanalitikusjavaslattevőeszköz,amelykonkrétútmutatástkívánnyújtani,hogymelyeszközöket,milyenvonatkozásbanjavasoljukmódosítani.

2017.ÁPRILIS18.


2. AZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉS

KÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVÁTTEKINTŐ

BEMUTATÁSA

2.1. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervcéljaiéstartalmánakvázlatosismertetése

A hazai energiahordozó-készletek nagyobb mértékű hasznosításával csökkenthető az

importfüggőségünk, de azok kitermelése és felhasználása csak a szigorodó környezet- és

klímavédelmi előírásoknak megfelelő technológiák és új fejlesztések alkalmazásával, a

természet-éstájvédelmiszempontokfigyelembevételévellehetséges.Azállamitulajdonban

lévőásványkincsekkeltörténőésszerűésfenntarthatógazdálkodásazállam,agazdaságésa

társadalomközösérdeke.AzÁCsTáltalánoscélja,hogyjavaslatottegyenazadottenergetikaiásványi nyersanyag fenti szempontokat figyelembe vevő hasznosítási lehetőségeire,valamintjavítsaabányászatiésazazonalapulóenergetikaiiparágakgazdaságiéstársadalmimegítélését a jelenlegi és a várhatóműszaki, környezetvédelmi és gazdasági tendenciákfigyelembevételével.

Az ÁCsT elkészítése a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY.határozatban foglalt feladatok részét képezi, emiatt az ÁCsT kizárólag az energetikai

szempontbólrelevánsásványinyersanyagokkalfoglalkozik.AzÁCsTleszögezi,hogytévesaza széles körben elterjedt nézet, hogy hazánk energiahordozókban szegény ország.Geotermikus potenciálunk, kőszén- és lignitkészletünk, valamint – alkalmas kitermelésitechnológiát feltételezve – a nem konvencionális szénhidrogén-vagyonunk növekvőhasznosításahosszútávonisjelentősennövelhetihazánkellátásbiztonságát,éslényegesencsökkenthetiimportfüggőségünket.

EnergetikaiszempontbólazelérendőcélértékeketaKormányáltaljóváhagyott–előnyben

részesítendő forgatókönyvként–aNemzeti EnergiastratégiaAtom-Szén-Zöldenergia-mixe,

valamintMagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTervejelöliki.

AzÁCsTa jelenleghasználatos legkorszerűbbmódszerekalkalmazásávalértékeliújraaz

energiaszektorbanhasznált,vagyahhozvalamilyenformábankötődőásványinyersanyagok

potenciálját, kitermelhető mennyiségét és nemzetgazdasági jelentőségét. Az értékelés a

következőkre terjedtki:kőszenek,szénhidrogének (konvencionálisésnemkonvencionális),

geotermikus energia, földalatti gáztárolók kapacitása, amely utóbbimind a földgáztárolás,

mindaCO2-leválasztásésföldalattitárolás(CCS)szempontjábólértékeslehet.Akitermelhető

vagyonok újraértékelésének fő megállapítása, hogy a vizsgált ásványi nyersanyagok

2017.ÁPRILIS18.


mindegyike és a geotermikus energia potenciál is valós hasznosítási lehetőségeket rejt

magában.EzalapjánazÁCsTakövetkezőjövőképetadja:

• Geotermia:Aközvetlenhőhasznosításterületénahőszivattyúsfűtéséshűtés,továbbáa

geotermikus távfűtés 2020-as célszámok elérését célzó időarányos növekedésének

biztosítása a visszasajtolás elősegítésével, amellyel jelentősen csökkenthető az

energiafelhasználás, az importfüggőség és a CO2-kibocsátás is. További K+F+I

tevékenységekalkalmazásávalageotermikusalapúvillamosáramtermelésmegalapozása.

• Szenek: a villamosenergia-termelésben szinten tartásuk új korszerűbb és hatékonyabb

erőművekben, esetleges növelésük, a tiszta szén és a CCS, valamint szén átalakítási

technológiákpiacérettétételéreirányulókutatás-fejlesztésalkalmazásával.

• Szénhidrogének: a hazai ásványvagyon kutatásának és kitermelésének fokozása, nem

konvencionális vagyon kitermelésének technológiai és környezeti vizsgálata, a

rétegrepesztés engedélyeztetési eljárásának EU-ajánláson alapuló kidolgozása,majd ez

alapjánamegfelelőjogszabályikörnyezetbiztosítása.

A hasznosítás feltételrendszerének kidolgozása érdekében az ÁCsT a következő fő

intézkedéseketfogalmazzameg:

1. Aszakmakultúrafenntartásaésazoktatás:

A fosszilis energiahordozók kutatása és termelése komplex természettudományos és

mérnökiszaktudást igényel.Ennekkövetkeztébenaszakmakultúráhozésazoktatáshoz

szükségesinfrastruktúramegőrzéseésfejlesztése,valamintakellőszámúhazaiszakember

biztosításaelengedhetetlenaNemzetiEnergiastratégiábanésajelencselekvésitervben

kitűzött célok megvalósításához. Továbbá az évszázados múltra visszatekintő hazai

bányászattalegyüttkialakulthagyományokéskulturálisértékekfontosszerepettöltenek

beazországszámosrégiójábanélőkéletében.Ezentúlmenőenfontosnaktartjukafosszilis

energiahordozókkutatásához,termeléséhezésfelhasználásáhozkapcsolódófejlesztések

ösztönzésétaK+Ftámogatásokterületénis.

2. Ásványvagyon-nyilvántartás,adatkezelésésnyersanyagfeltárás:

Az ásványi nyersanyagkutatással és egyéb földtani kutatással összefüggő információk

folyamatos frissítése és rendszerezése elengedhetetlen annak érdekében, hogy azok

minden időben alkalmasak legyenek a fenntartható ásványvagyon-gazdálkodás

megvalósításához. A hazai természeti erőforrások megfelelő információkra alapozott,

folyamatosan frissített adatbázisa támogatja az energetikai ásványvagyon kutatás és

termelés ösztönzését, míg a geotermikus energia felhasználás terén elősegítheti

Magyarországhelyzetielőnyénekmegőrzését.

3. Kutatás-fejlesztésésmintaprojekteklétesítése:

2017.ÁPRILIS18.


A hazai kőszén- és lignitvagyon energiaellátásunk stratégiai tartaléka, amelynek

környezetkímélő hasznosítása a megfelelő technológiai K+F révén megvalósítható. Az

újdonságotjelentő,alacsonyabbkibocsátásteredményezőtechnológiákköltségejelenleg

meghaladjaagazdaságosműködtetéshezszükségesszintet,ezértatechnológiafejlesztés

ésaK+Ftámogatásamegkerülhetetlenfeladat.Afolyamatban lévőfejlesztésekalapján

várható, hogy belátható időn belül a korszerű, magasabb hatásfokkal üzemelő

szénerőművek a CO2-leválasztás hatásfokrontó és beruházási költség-növelő hatását is

elviselik,azazmegfelelnekmajdakörnyezetiésklímavédelmikövetelményeknekis.Emiatt

résztkellvenniafejlesztésbenésakisléptékű(pilot)tesztegységeklétesítésében.AK+F-

ésmintaprojekteklétesítéseigenfontoslehetatisztaszén-technológiák(CCT)alkalmazása,

valamint a nem konvencionális és/vagy magas inert gáztartalmú földgázkészletek

kitermelésénekgazdaságossátételébenésintenzifikálásábanis.

Szénhidrogének esetében fontos program a hagyományos kőolaj kitermelhetőségének

növelését elősegítő technológiák kutatása és a nem konvencionális földgáz felszínre

hozatalátminimáliskörnyezetikockázattallehetővétevőtermelésimódszereknekahazai

geológiaikörülményekhezigazodófejlesztése.Afeladatmagasszintűföldtani,geofizikai,

olajmérnöki, vegyipari, gazdasági, informatikai és jogi ismeretekkel rendelkező

szakemberekegyüttműködésétigényli.

Geotermiaesetébenanövelthatékonyságúrendszerek(EGS)fejlesztéseszinténkomplex

földtani, geofizikai, hidrogeológiai, geotechnikai szakemberek együttműködését, és új

módszerek kifejlesztését igényli. Mivel ezek a tevékenységek világviszonylatban is

újdonságnak számítanak, az ezzel kapcsolatos K+F tevékenységek támogatása indokolt

lehet.

4. Gazdaságiésintézményifeltételrendszerbiztosítása:

A mindenkori aktuális nemzetgazdasági igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodó,

valamint az ágazati együttműködési szempontokat figyelembe vevő bányászat jogi és

állami-intézményifeltételeinekbiztosításaésfenntartása.

Azintézkedésekvégrehajtásávalbiztosíthatóabányászatiiparágfejlesztéseéstársadalmi

megítélésénekjavítása.

Akormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján azÁCsTkeretébenelkészültannakÉrtékelésiésMonitoringTerve,amelyadokumentumszakmai

előkészítésére, társadalmi véleményezésére, elfogadására, közzétételére, megvalósítására,

nyomon követésére, valamint előzetes, közbenső és utólagos értékelésére, továbbá

felülvizsgálatáravonatkozókövetelményekethatározzameg.

2017.ÁPRILIS18.


2.2. Kapcsolódásmásstratégiaidokumentumokhoz

2.2.1. KapcsolódásaPartnerségiMegállapodáshoz,azOrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztésiKoncepcióhoz,valamintazOrszágosTerületrendezésiTervhez

PARTNERSÉGIMEGÁLLAPODÁS

A2014-2020-asfejlesztésiidőszakravonatkozóPartnerségiMegállapodás9(továbbiakban:

PM),azuniós fejlesztési forrásokhazai felhasználásánakstratégiája,amelyazEurópa2020

stratégiánésannakhazaivetületén,aNemzetiReformProgramonalapul,továbbáazuniós

Kohéziós Politika céljainak érvényesüléséhez szükséges célokat és fejlesztési prioritásokat

azonosítja. A PM Magyarország legfontosabb nemzeti fejlesztési célkitűzéseként a

fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő

gazdasági növekedést határozza meg, valamint azonosítja Magyarország öt fő nemzeti

fejlesztési (támogatási) prioritását. Ezek közül a harmadik, az „Energia- és erőforrás-hatékonyságnövelése”fejlesztésiprioritáskapcsolódikközvetlenülazÁCsT-hez,deazötödikprioritás, „A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása” ismeghatározó lehet az ásványvagyon fenntartható energetikai hasznosításában. A PM

szerkezetében és tartalmában kötött így csak olyan fejlesztési tevékenységeket azonosít,

amelyekazEUáltaltámogathatók,ugyanakkorazEUBizottsággaltörténőegyeztetéseksorán

atámogathatóterületekésarájukallokáltforrásmennyiségekfolyamatosanalakíthatók.

APMMagyarországlegfontosabbfejlesztésiszükségleteitéslehetőségeit,azEUKohéziós

Politikájának11 tematikus célja szerinti bontásbanvizsgálja. Ezenbelül amindenágazatot

érintő alacsony szénkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása, az

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat-megelőzés támogatása, valamint a

környezetvédelemésfenntarthatóerőforrás-gazdálkodástámogatásacímű,4-es5-ösés6-os

tematikuscélkitűzésekazenergetikaiásványéskészletgazdálkodástiserőteljesenbefolyásoló

területek.Ugyanakkormegkellemlíteni,hogyaPM–ahelyzetértékelésifejezeténkívül–nem

tartalmazutalástabányászati,kitermelő-iparitevékenységekre,ageológiai,ásványvagyonban

rejlő lehetőségek közül is csupán a megújuló energiaforrások közé tartozó geotermális

készletek hasznosítását preferálja, ezekről megállapítja, hogy fokozottabb alkalmazásuk

kiemelt jelentőségű fejlesztési cél.Ugyanakkor a PM ismegemlíti, hasonlóan azÁCsT-hez,

hogy az energetikai fejlesztések során fontos a mindenkori biztonságos energiaellátás

garantálása, a környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség növelése, valamint az

energiafüggőségcsökkentése.NemszólugyanakkoraNemzetiEnergiastratégiában,illetveaz

új,még egyeztetés alatt állóNemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában is tárgyalt szén-dioxid

9https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=52032

2017.ÁPRILIS18.


geológiai tárolásának kutatási lehetőségeiről sem. Egyértelmű tehát, hogy az ÁCsT-benmeghatározott fejlesztési irányok közül csupán a megújuló energiák hasznosításánakelterjesztésetámogathatókohéziósforrásokból,báraCCStechnológiákatközvetlenaPMésazoperatívprogramokhatókörénkívülesőbrüsszeliforrásoktámogathatják(pl.NER300).

NEMZETIFEJLESZTÉS2030–ORSZÁGOSFEJLESZTÉSIÉSTERÜLETFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓ

Kormányhatározat döntött a területfejlesztési politika megújításáról10, az új Országos

TerületfejlesztésiésazújOrszágosFejlesztésiKoncepciókidolgozásáról.Hosszúmegalapozó

munkálatok, társadalmi és szakmai egyeztetés után a Magyar Országgyűlés határozatban

fogadtaelazOrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztésiKoncepciót11(továbbiakban:OFTK).A

stratégiaidokumentumhatározzamegazokatazátfogóhazaifejlesztésiirányokatéscélokat,

amelyek megvalósításával a mindenkori kormányzat a területi egyenlőtlenségek

mérsékléséhez,valamintakiegyensúlyozotttársadalmi-gazdaságifejlődésmegteremtéséhez

éstartóssáválásáhozjárulhathozzá.AzOFTKorientáljaazágazatistratégiákat,ésszorosan

kapcsolódikazEU2020StratégiábanésannakhazaistratégiaidokumentumábanaNemzeti

ReformProgrambanlefektetettországoscélkitűzésekhez.AzOFTKfeladataegybenazis,hogy

azEurópaiUnió2014-2020közöttifejlesztésiidőszakánakhazaitervdokumentumait,ígyazEU

és Magyarország közötti Partnerségi Megállapodást, valamint az ágazati fejlesztési

prioritásokatésintézkedéseketmeghatározóoperatívprogramokatisorientálja.

Az OFTK négy hosszú távú átfogó célt (1. az értékteremtő, foglalkoztatást biztosító

gazdaságifejlődésmegteremtését;2.anépesedésifordulatelérését,egészségesésmegújuló

társadalom kialakítását, 3. a természeti erőforrások fenntartható használatát, értékeink

megőrzését és környezetünk védelmét, valamint 4. a térségi potenciálokra alapozott,

fenntarthatótérszerkezetkialakítását)tűzikicélul.Emelletttizenháromspecifikuscélkitűzést

is tartalmaz. Ezek közül hét szakpolitikai, az ágazatokat orientáló, míg hat területi cél. A

szakpolitikai célok közül a hetedik a stratégiai erőforrások megőrzését, fenntartható

használatát,ésakörnyezetvédelmetegyesítiegycélban.AzÁCsT-tezacélkitűzéskell,hogy

befolyásolja leginkább.Elsősorban az energiahordozókkal, építőipari alapanyagokkal valófenntarthatógazdálkodásésazásványkincsekvédelme,valamintazenergiatakarékosságés–energiahatékonyság növelése, az energiabiztonság szintjének erősítése, a megújulóenergiaforrások fenntarthatóhasznosítása, és kiemelten a geotermikus energia komplexhasznosítása,aföldhőhasznosításarészcélokorientálhatjákazÁCsTtervezését.

101526/2012. (XI.28.)Korm.határozata területfejlesztésipolitikamegújításáról,azújOrszágosTerületfejlesztésiésazújOrszágosFejlesztésiKoncepciókidolgozásárólszóló1254/2012.(VII.19.)Korm.határozatmódosításáról1254/2012. (VII.19.)Korm.határozataterületfejlesztésipolitikamegújításáról,azújOrszágosTerületfejlesztésiésazújOrszágosFejlesztésiKoncepciókidolgozásáról

111/2014.(I.3.)OGYhatározataNemzetiFejlesztés2030–OrszágosFejlesztésiésTerületfejlesztésiKoncepcióról

2017.ÁPRILIS18.


AzÁCsTszempontjából fontosmegjegyzés,hogyacselekvési terv jelen fázisábannemtartalmazolyanintézkedéseket,amelyekközvetlenülazásványvagyon-hasznosítást,vagyakitermelőipar fejlesztését támogatnák, csupán ezek megalapozásához határoz meg adokumentumintézkedéscsomagokat.Ígyagazdaságimodellkialakításaahazaiásványvagyon

gazdaságilagracionálisésegybenkörnyezetkímélőhasznosítására,vagyazásványgazdálkodás

hosszú távú céljait meghatározó gazdasági és intézményi feltételrendszer biztosítása

intézkedések azok, amelyek teljesítése esetén átfogó fejlesztési programok indulhatnak e

területen is. A K+F mintaprojektek megvalósításának célkitűzése, amennyiben ez konkrét

földtanibeavatkozásokat jelent,nyilvánvalóanhasznoséskörnyezetiszempontbólreleváns

információkkal szolgálhat majd akár a döntéshozók, akár az e projektek megvalósítását

engedélyezőhatóságokszámára.Jelenfázisbanazonbanezekkörnyezetihatásanemítélhető

meg.

ORSZÁGOSTERÜLETRENDEZÉSITERV12

A területrendezési tervek feladata a területi folyamatok szabályozott keretek között

tartásaakárosfolyamatokmegelőzése,akiegyensúlyozottterületifejlődés,akörnyezeti,táji,

természeti és kulturális értékek védelme érdekében. A területrendezési tervek között a

tervhierarchia élén álló Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) az ország

egészére határozza meg léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az

infrastruktúratérbelirendjérevonatkozójövőképetésazannakelérésétszolgálószabályokat,

tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és

kulturálisadottságok,értékekmegőrzésére,illetveerőforrásokvédelmére.Azországosterv

előírásaiazalacsonyabbszintűterületrendezési(kiemelttérségiésmegyei)tervekenkeresztül

érvényesülnek.

A 2013-ban felülvizsgált OTrT határozza meg az ország szerkezeti tervét, valamint az

országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat. Az országos

területfelhasználási kategóriák és övezetek mellett a törvény rögzíti a kiemelt térségi és

megyeitervbenmegjelenítendőövezetekkörét,illetveazazokhoztartozószabályokatis.Az

OTrT2013.decemberimódosítása‒többekközött‒újrafogalmaztaazÁCsTszempontjából

lényeges területi fogalmakat. Így az ásványi nyersanyag-vagyon terület fogalmát a

következőképp határozza meg a törvény: „kiemelt térségi és megyei területrendezésitervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett ésbányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az OrszágosÁsványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon területei.”Újonnanhatároztamegajogalkotóatörvénybenaföldtaniveszélyforrásterületfogalmáta

122008.éviL.törvényazOrszágosTerületrendezésiTervrőlszóló2003.éviXXVI.Törvénymódosításáról

2017.ÁPRILIS18.


következőképpen:„kiemelttérségiésmegyeiterületrendezésitervekbenmegállapítottövezet,amelybea lejtős tömegmozgásokkal, egyébkedvezőtlenmérnökgeológiaiadottságokkalésépítésföldtanikockázatokkaljellemezhetőterületek,továbbáazemberitevékenységhatásárajelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggőföldtaniveszélyekáltalérintettterületektartoznak”.Ekétövezet-típusakiemelttérségiés

megyei övezetek közé tartozik, és ezeket, amennyiben megyei területrendezési tervben

határoljákleatelepülésekközigazgatásiterületétfigyelembevévekellmegállapítani.Mindezigényli az ÁCsT és amegyei rendezési tervek szoros kapcsolatát, és ugyanígy az ásványinyersanyagnyilvántartássoránisfigyelemmelkelllenniaterületrendezésitervekadat-ésinformációigényére. Nagyon fontos előírása az OTrT-nek, hogy a településrendezésieszközökbencsakolyanterületfelhasználásiegység,építésiövezetvagyövezetjelölhetőki,amely az ásványi nyersanyag-vagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. Ez kellővédelmetbiztosítanyersanyagokattartalmazóföldtaniképződményekfelszínivetületeinek,

amelyazÁCsTvégrehajtásátissegítheti.

AzOTrTelőírásszerintaföldtaniveszélyforrásterületénekövezeténbelülújbeépítésre

szántterületcsakakkorjelölhetőki,haahhozabányafelügyeletatelepülésrendezésieszközök

egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. E törvényi felhatalmazás a

bányafelügyeletkezébeszinténolyaneszköztad,amellyelaföldtaniképződményekvédelmét

ésazemberilétesítményekoltalmátképesbiztosítaniafejlesztésektervezésesorán.

2. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTegészüljönkiaföldtaniveszélyforrásokravonatkozómunkarésszel,annakérdekében, hogy az ásványvagyon-hasznosítás kiterjesztése során a szükséges engedélyezésieljárásokegymásterősítsékföldtaniszempontból.

2.2.2. KapcsolódásaNemzetiEnergiastratégiáhozésMagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTervéhez

NEMZETIENERGIASTRATÉGIA13

A Nemzeti Energiastratégia deklarált célja az ország energiaimport-függőségének

csökkentése és ezáltal a külkereskedelmimérleg javítása,melynek fontos eszköze a hazai

fosszilis és megújuló energiahordozó-készletek környezetvédelmi szempontból megfelelő

kitermelése és hasznosítása. Az ÁCsT az Energiastratégia energetikai ásványvagyon-gazdálkodástésgeotermálisenergiahasznosítástszabályozóintézkedésiterve.

1377/2011.(X.14.)OGYhatározataNemzetiEnergiastratégiáról

2017.ÁPRILIS18.


A bányatörvény14 alapján természetes előfordulási helyükön az állami tulajdon részét

képezik az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia. Az energetikai ásványvagyon-

gazdálkodás legfontosabb közfeladata, hogy megvalósuljon a helyes gazdálkodás

energiapolitikai, gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi szempontból is. Az

Energiastratégiávalösszhangbancélaszigorodókörnyezetvédelmielőírásoknakésatechnikai

fejlődés jelentette lehetőségeknek és kihívásoknak megfelelő ásványvagyon-gazdálkodás

kialakítása a globálisan növekvő energiahordozó-árak, valamint a készletekért folytatott

versenymellett.EzenújkihívásokfényébenazÁCsTáltalánoscélja,hogyagazdaságfejlesztési

és környezetvédelmi hatások figyelembevételével kijelölje a bányászati és az azon alapuló

energetikaivonatkozásúiparágakgazdaságiéstársadalmihelyét.

Az ÁCsT leszögezi, hogy téves az a széles körben elterjedt nézet, hogy hazánkenergiahordozókban szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionálisszénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosításahosszútávonisjelentősennövelhetihazánkellátásbiztonságátéslényegesencsökkenthetiimportfüggőségünket. Az import tüzelőanyagok kiváltása jelentősen javíthatja a

külkereskedelmi mérleget, munkahelyeket teremthet, növelheti az adóbevételeket,

hozzájárulhat energiafüggetlenségünkhöz és az ellátásbiztonság erősítéséhez, a hazai

beszállítói lánc létrehozásához, valamint a leszakadó térségek szociális és gazdasági

helyzeténekjavításáhozis.AzEnergiastratégiahangsúlythelyeza jelentőshagyományokkal

rendelkező magyar energetikai, bányászati és földtudományi szakmakultúra

fennmaradásának.AzÁCsTelfogadásaelősegíthetiezentudásalkalmazását,fejlesztésétésa

kapcsolódóK+Fcélorientálttámogatását.

3. javaslat

Javasoljukakutatás-fejlesztésiésinnovációsfeladatokpontosabbkörülhatárolásátazÁCsT-ben,különös tekintettel a Nemzeti Energiastratégia végrehajtását segítő KKV innovációs prioritásokmeghatározására.

141993.éviXLVIII.törvényabányászatról

2017.ÁPRILIS18.


MAGYARORSZÁGMEGÚJULÓENERGIAHASZNOSÍTÁSICSELEKVÉSITERVE15

MagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTerve(továbbiakban:M-NCsT)a

2010-2020 közötti időszakra mutatja be a megújuló energiaforrások felhasználásának

tervezettalakulását.AzM-NCsTstratégiaicéljaazellátásbiztonság,aversenyképességésa

fenntarthatóság–mintelsődlegesnemzetgazdaságicélok–együttesérvényesítéseahosszú

távú szempontok figyelembevételével. Legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek,

cselekvésiirányoknakésintézkedéseknekakijelölése,amelyekrévénteljesíthető–azEUáltal

előírt13százalékoscélértéknélmagasabb–14,65%-osmegújulóenergiahordozórészaránya

2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Amegújuló energiaforrások hasznosításának

elsődlegescéljaagáz-éskőolajimport-függőségcsökkentése.

BárazM-NCsTérintőlegesenemlítiageotermikusenergiatávhőcélú felhasználásának,

illetveameglévőtávhőszolgáltatórendszereknapkollektorosHMVelőállítóalrendszerekkel

való kiegészítésének lehetőségét, epikus részeiben a távhő fejlesztés fő irányának az

energetikai hasznosításra alkalmasbiomassza (erdőgazdálkodás, energetikai faültetvények)

felhasználását tartja. A számszerűsített adatok tekintetében azonban a helyzet nem

egyértelmű:a2020-igmutatócélszámoktekintetébenelsősorbanageotermiarészarányának

atávhőellátásbanvalónövekedésétpreferálja.

Az ÁCsT geotermális energia hasznosítással kapcsolatos intézkedései azM-NCsT és az

Energiastratégia céljainakmegvalósulását szolgálják.Ehhezamegújulóenergiaforrásokbólelőállított,hűtési-fűtésicélrahasználthőenergiamennyiségét78PJ-rakellnövelni2020-ra.Ezenbelül a geotermikus energia részesedésének a 2010-es 4,2 PJ (hőszivattyúknélküli)értékről2020-ra14,9PJ-rakelleneemelkednie.Azelőirányzottcélugyanambiciózus,deaz

ÁCsTadataialapjánelméletilegelérhető.

4. javaslat

Javasoljuk a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben található célszámokfelülvizsgálatát,ésaTFCsT,ÁCsTdokumentumokkalvalóösszehangolását.

Ageotermikuspotenciálhasznosításánaknöveléseközbennemszabadmegfeledkeznünk

arról,hogyageotermálisenergia(azásványinyersanyagokhozhasonlóan)nemzetikincs,ezért

a kitermelés technológiai fejlesztése és stratégiai készletként való kezelése indokolt. A

feltételesen megújuló energiaforrások (így a geotermikus energia) hasznosítása terén

elengedhetetlenakörnyezetiszempontokfokozottfigyelembevétele.AzÁCsTintézkedéseia

15 A Kormány 1002/2011. (I. 14.) Korm. határozata Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervévelösszefüggőegyesfeladatokról

2017.ÁPRILIS18.


geotermális energia hasznosításának vízgazdálkodási, víz-, föld- és talajvédelemi

kritériumrendszerénekkialakításátésjogiszabályozásátcélozzák.

2.2.3. KapcsolódásanegyedikNemzetiKörnyezetvédelmiProgramhoz,azOrszágosHulladékgazdálkodásiTervhezésaNemzetiKörnyezettechnológiaiInnovációsStratégiához

NEGYEDIKNEMZETIKÖRNYEZETVÉDELMIPROGRAM16

AnegyedikNemzetiKörnyezetvédelmiProgram(továbbiakbanNKP-4)adjaMagyarország

környezetpolitikaicéljainakésintézkedéseinekátfogókeretéta2014-2019közöttiidőszakra,

hosszútávúcélkitűzéskéntafenntarthatófejlődéskörnyezetifeltételeinekbiztosításáhozvaló

hozzájárulást jelöli meg. Az NKP-4 a jövőképhez és az átfogó célkitűzéshez kapcsolódóan

háromstratégiaicélthatározmeg:

1. Azéletminőségésazemberiegészségkörnyezetifeltételeinekjavítása.

2. Természetiértékekéserőforrásokvédelme,fenntarthatóhasználata.

3. Azerőforrás-takarékosságés-hatékonyságjavítása,agazdaságzöldítése.

Mindháromcélhozkapcsolódikakörnyezetbiztonságjavítása,astratégiaicélokkibontását

stratégiaiterültekszolgálják.AzNKP-4irányultságakettős:egyrésztahajtóerőkpozitívirányú

megváltoztatásátaproblémákgyökerérevalórávilágítássalösztönzi,másrésztmegfogalmazza

akörnyezetügyterénehhezszükségesintézkedéseket.

A két dokumentum közötti kapcsolódási pont a harmadik stratégiai cél keretén belül

lelhetőfel,„Azásványkincsekkelvalógazdálkodáskörnyezetiszempontjai”NKP-4stratégiaiterületkeretében,említésttéveajelenSKVtárgyátképeződokumentumelkészítéséről.AzNKP-4 az ÁCsT-vel összhangban a nemzetgazdaság hosszú távú érdekének tartja a hazaiásványinyersanyagokkutatását,számbavételét,megőrzésétésfenntarthatóhasznosítását.A bányászati tevékenységek során elengedhetetlen a fenntartható fejlődés elveinek teljes

körűfigyelembevétele,ahatásokminimalizálásátszolgálótechnológiákésművelésimódok

alkalmazása(pl.folyamatostájrendezés),továbbáareciklált(újrahasznosított)nyersanyagok

nagyfokú használata. A stratégiai terület elsődleges céljaként az ásványi nyersanyagok

kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentését és a környezeti károk

megelőzésétjelölimeg,melynekeléréséhezszükségesintézkedésektöbbnyireösszhangban

vannakazÁCsTtervezettbeavatkozásaival.AzÁCsT-benmegjelenikabányajáradékrendszerfenntartására, illetve fejlesztésérevaló törekvés, azNKP-4 termelési és környezetvédelmi

szabályozószerepénekerősítésétcélzóváltoztatástirányozelő.AzNKP-4kiemeltenkezeliaz

16 Az Országgyűlés 27/2015. (VI. 17.) OGY határozata a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti KörnyezetvédelmiProgramról

2017.ÁPRILIS18.


ásványvagyon-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodási rendszerek közötti kapcsolódást,

továbbáabányászatimeddőanyagokésmásodlagosnyersanyagokhasznosítását.

A geotermikus energia kérdéskörét az NKP-4 „Energiatakarékosság és –hatékonyságjavítása” fejezetetárgyalja,szinténaharmadikstratégiaicélégiszealatt.E területenakétdokumentumtörekvéseimegegyeznek,ageotermikusenergiafelhasználáskorszerűsítésére

ésageotermikushőhasznosítórendszerektechnológiaifejlesztéséthelyezveaközéppontba.

5. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTegészüljönkiabányászatimeddőanyagokésmásodlagosnyersanyagokhasznosításávalkapcsolatosintézkedésekkel.

ORSZÁGOSHULLADÉKGAZDÁLKODÁSITERV17

A Kormány 2013. december 31-i ülésén elfogadta a hulladékról szóló törvény

(továbbiakban: Ht.)18 73. § (4) bekezdése alapján a 2014–2020 közötti időszakra szóló

Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (továbbiakban: OHT) és a részét képező Országos

Megelőzési Programot (továbbiakban: OMP), eleget téve ezáltal az Európai Parlament és

TanácsHulladékKeretirányelvének(továbbiakbanHKI)19.

Mivela2009-2012közöttitervezésiidőszakravonatkozóOHTtervezeteugyanelkészült,

azonban elfogadásra nem került sor, ezen időszak tulajdonképpen „lyukat” jelent a hazai

hulladékgazdálkodás tervezésében, a kidolgozott dokumentumban foglalt kötelezettségek

végrehajtásanemvoltszámonkérhető.ÍgyajelenkonzisztenciavizsgálattárgyátképezőOHT

„hidat képez” az első, 2003-2008 közötti időszakot felölelőOHT-vel, tartalmazza az elmúlt

időszak eredményeit, továbbá átfogó, hulladékáramonkénti helyzetelemzés keretében

mutatjabeazelmúltidőszakot.Adokumentummagábanfoglaljatovábbáa2020-igterjedő

szakmapolitikaicélkitűzéseket,aszakterületicélokeléréséhezszükségesintézkedéseket.Az

OMP tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket. Ezen

célkitűzéseknek és intézkedések célja a gazdasági növekedés és a hulladékképződés által

okozottkörnyezetihatásokközöttiösszefüggésmegszüntetése.

AzOHTcélrendszerénekalapjátaHKI-velésaHt.-velösszhangbanahulladékhierarchia

rendszere képezi, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során egy

meghatározottelsőbbségisorrendetállítfel.Amegelőzéstésazújrahasználatotkövetőszintje

a hasznosítás, melynek célja, hogy a természeti erőforrásokat minél nagyobb mértékben

172055/2013.(XII.31.)Korm.hat.a2014–2020közöttiidőszakraszólóOrszágosHulladékgazdálkodásiTervről182012.éviCLXXXV.törvényahulladékról19AZEURÓPAIPARLAMENTÉSATANÁCS2008/98/EKIRÁNYELVE(2008.november19.)ahulladékokrólésegyesirányelvekhatályonkívülhelyezéséről(EGT-vonatkozásúszöveg)

2017.ÁPRILIS18.


helyettesítsékhulladékkalvagyhulladékbólkinyert,előállítottanyagokkal,termékkel.AzOHT

e tekintetben – kapcsolódási pontot teremtve ezáltal az ÁCsT-vel – felveti, hogy számos

hulladékfajta többnyiregazdaságosságiokokbólnem,vagycsakminimálismértékbenkerül

hasznosításraannakellenére,hogykörnyezetvédelmiszempontbólhasznosításukkiemelten

indokolt lenne. Ilyen a nagy mennyiségben, viszonylag homogén összetételben éskoncentráltan képződő és hasznosítható hulladékok az erőművi és bányászatitevékenységek során képződő hulladékok, az erőművi salakok és bányászati meddőkproblémaköre.

Az ÁCsT-t érintő legjelentősebb hulladékáramok az ipari és egyéb gazdálkodói nem

veszélyeshulladékok (termelésihulladék) tekintetébenaszéntüzeléspernyéje,valamintaszéntüzelésűerőműveküzemelésesoránkeletkezőfüstgázkéntelenítésénekkalciumalapúreakcióibólszármazóhulladékok.Apernyeszámosterületenfelhasználható(pl.bányaüregek

tömedékelése), azonban hasznosításának mértéke az elmúlt években visszaesett, többek

közöttazépítőiparrecessziójavégett.Afüstgázkéntelenítésénekkalciumalapúreakcióiból

származóún.REAgipszértékesíthetőanyag,számosterületenfelhasználható:pl.cementipar

(klinkeradalékanyag),építőanyagipar(gipszkartonok,vakolatalapanyaggyártásastb.),általa

mérsékelhető a környezeti erőforrások használata, valamint csökkenthető a környezeti

terhelés,mivelaREAgipsszelhelyettesítettmennyiségbányászatiútonvalókitermelésére

nincsszükség.

AzOHTakutatás-fejlesztésésinnovációegylehetségesirányakéntnevezimegabontott,gipsz- és más veszélyes anyagoktól mentes építőanyagok, valamint az építkezésekenkitermelt inert ásványi anyagok felhasználásának kutatás-fejlesztését leművelt külszínibányagödrök rekultivációja esetében. Ennek ösztönzője lehet, hogy a HKI 11. cikke (2)bekezdésénekb)pontjábanmeghatározotthasznosításkiszámításimódjaszerintafeltöltésis

hasznosításnakminősül.Továbbikutatásiiránytjelentamásodnyersanyagból,többekközött

pernyéből, granulált kohósalakból, valamint az alumíniumgyártásból származó lúgból

készített, az építőipar számára felhasználható termékek előállítása, mint pl. térkő,

járdaszegélystb.

6. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegintézkedéstazerőműviésbányászatitevékenységeksoránképződőhulladékokfenntarthatóhasznosításáról.

2017.ÁPRILIS18.


NEMZETIKÖRNYEZETTECHNOLÓGIAIINNOVÁCIÓSSTRATÉGIA20

A2011-2020közöttiidőszakraszólóNemzetiKörnyezettechnológiaiInnovációsStratégia

(továbbiakban: NKIS) a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését,

valamint az ezen törekvésekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését

holisztikusan szemlélő tervdokumentum. Megvalósításának legfontosabb eszközei az

adórendszer zöldítése, a zöld közbeszerzés, a támogatási rendszerek ésszerűsítése, a

környezetközpontúinnováció,amonitoring,aszemléletformálásésoktatás.Célja,hogyúgy

rendszerezze és egészítse ki a már meglévő stratégiai irányultságokat, eszközöket és

intézkedéseket, hogy az ökoinnováció és azon belül a környezettechnológiai fejlesztés

egyértelműsúlypontiterülettéválhasson.

AzNKISalapelve,hogyazirányításkülönbözőszintjeinaszakpolitikákkialakításaésakülönbözőstratégiákkidolgozásasoránakörnyezettechnológiaiinnovációszerepérekellőfigyelmet fordítsanak.AzÁCsTezenkívánalomnakmegfelel, céljaiés intézkedéseiközötttöbbterültetérintvekiemeltenkezeliakutatás-fejlesztésésinnovációt,amintaprojekteklétesítésében rejlő fejlődési potenciált, továbbá az intézkedések többsége visszahat,serkenti a környezetvédelmi K+F-et és innovációt. Az ÁCsT a következő főbb környezetiinnovációsirányokatjelöliki:

• K+F és mintaprojektek létesítése a kisebb CO2 kibocsátást eredményező technológiák

gazdaságosműködtetéseérdekében;

• alternatív,tisztaszén-technológiákonkeresztülihasznosításvizsgálata;

• a nem-konvencionális és/vagy magas inert-tartalmú földgázkészletek kitermelésének

gazdaságossátételeésintenzifikálása;

• arétegrepesztésbiztonságosságánaknövelése;

• a víztermeléssel járó geotermikus energiahasznosításhoz tartozó visszasajtolási

technológiafejlesztéseazonföldtani-vízföldtaniformációkba,aholezköltséghatékonyan

mégnemmegoldható.

Annakellenére,hogyazÁCsTszámosintézkedésévelelősegítiakörnyezetvédelmiK+F-et

és innovációt, számos beavatkozása rejt magában fejlesztési lehetőséget, továbbá

célrendszerének is fontos eleme, az NKIS csupán érintőlegesen tárgyalja az ÁCsT-hezkapcsolódó tevékenységekpotenciális fejlesztési irányait, területeit. AzNKIS az agrárium

környezettechnológiai fejlesztési irányai közül kiemeli a meleg- és az üvegházi

növénytermesztés területén energetikai célra használt geotermális energiahasznosításgazdaságos, fokozottabb hasznosíthatóságát. E területen fejlesztési irányként az NKIS az

201307/2011.(IX.6.)Korm.határozataNemzetiKörnyezettechnológiaiInnovációsStratégiáról

2017.ÁPRILIS18.


elfolyótermálvizekhőjének,atalajhőnekésazegyébipariésmezőgazdaságihulladékhőnek

az együttes kiaknázására a hőszivattyús energiahasznosítás fejlesztését jelöli ki. Kiemelt

kutatási területként tartja számon a hévíz-visszasajtolás technológiai és hidraulikai

kérdéseinekkutatását, továbbáaszennyezésmegelőzésre irányulótechnológiai innovációk

közül a „geotermikus kútpárok” kutatás-fejlesztését, műszaki kérdéseinek technológiai

innovációját.

Abányászatot–mintnagyhulladéktermelőágazatot–rövidenmegjelenítiugyanazNKIS

az ipari nemveszélyeshulladékképződés csökkentésének vonatkozásában, amit azonbana

termelési szerkezet- és profilváltozásnak tulajdonít, nem pedig a meglévő technológiák

korszerűsítésének.

Összességében tehát elmondható, hogy az NKIS a bányászati, kitermelő-iparitevékenységekre utalást tartalmaz ugyan, az alternatív és tisztaszén-technológiákatazonbannememlíti,aMagyarországgeológiaivagyonábanrejlőlehetőségekközülcsupánamegújulóenergiaforrásokközétartozógeotermálisenergiahasznosításátpreferálja.

7. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtásának keretében – az EU-s és hazai innovációs forrásokoptimális felhasználásaérdekében–készüljönásványvagyon-gazdálkodásikutatási-fejlesztésiésinnovációsprogram.

8. javaslat

Javasoljuk, hogyazNKIS továbbfejlesztése soránabányászati tevékenységekhezkapcsolódókörnyezetiinnovációkjelenjenekmegafejlesztésiirányokközött.

2.2.4. KapcsolódásaNemzetiFenntarthatóFejlődésiKeretstratégiához21

NEMZETIFENNTARTHATÓFEJLŐDÉSIKERETSTRATÉGIA

Az Országgyűlés 2013 márciusában fogadta el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Keretstratégiát(továbbiakban:NFFS)melybemutatjaanemzetierőforrásokállapotát,rögzíti

a jövőt "felélő" folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket,

továbbá feladatokat határoz meg a 2012-2024 közötti időszakra. Új szemlélet és irányok

bevezetésévelazNFFSzsinórmértéket jelentakészülőstratégiákésprogramokszámára.A

Keretstratégia nem ágazati szemléletben határoz meg célokat és feladatokat, hanem

elsősorbananemzetierőforrásainkállapotánakbemutatását,ajövőgenerációkat„eladósító”

folyamatok azonosítását, valamint az erőforrások megfelelő karbantartását segítő

2118/2013.(III.28.)OGYhatározataNemzetiFenntarthatóFejlődésKeretstratégiáról

2017.ÁPRILIS18.


intézményrendszerkialakításátvázoljafel,azazaközéppontbaaközösségeketésazembert

helyezi.

AzNFFSnyíltanfelvállalja,hogyamagyarnemzetjelenlegigentávolvanattólazállapottól,

amikielégítenéafenntarthatóságkövetelményeit,ezértafenntarthatófejlődésipályaelérése

fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg, ennek megfelelően elsősorban azokra a

területekre összpontosít, ahol valószínűleg a leghatékonyabban lehet a

fenntarthatatlansághozvezetőokokatfelszámolni,mérsékelni.EnnekfigyelembevételévelazNFFS a fenntarthatóság felé való átmenet első lépcsőjét jelenti.Célrendszerét tekintve anégynemzetierőforráshozrendelvemutatjabeafenntarthatóságelérendőcéljait,melyeka

következők:

EMBERIERŐFORRÁSOK

Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és

tudássalrendelkezőemberekalkotta,akirekesztettségetfokozatosancsökkentőtársadalom.

AzÁCsTcéljaivalösszevetvemegállapítható,hogyelsősorbanatudásgyarapítása,azoktatásfontosságánakkiemeléseteremtösszhangotakétdokumentumközött,különöstekintettel:

Aszenekvillamosenergia-termelésbenvaló szinten tartása –mely,kapcsolódikazNFFS

C1.9 A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban és a C4.6 A

foglalkoztatottságnövelésecélokhoz.SzinténidesorolhatóaSzakmakultúrafenntartásáraésoktatásrairányulóÁCsTcélkitűzés,melytámogatjaazNFFS–C1.6Minőségioktatás,C1.9A

tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban, C1.10 A fenntarthatóság

értékeinek és gyakorlatának megjelenése az élethosszig tartó tanulás teljes

folyamatában–céljait.

Az emberi egészség megtartására vonatkozó NFFS célokkal csak közvetett kapcsolat

fedezhetőfel,azÁCsT‒azegészség-ésmunkabiztonságiszabályokfokozottérvényesítése

mellett‒nagyvalószínűséggelsegítiazNFFSC1.12Akrónikusnemfertőzőmegbetegedések

számánakcsökkentésecélmegvalósulását.

Ahazaikitermelésűenergiahordozókésásványvagyon-féleségekhazaihasznosítása,mely

az ÁCsT elsődleges céljának tekinthető, nemcsak az energiafüggőség csökkentését, hanem

nagyvalószínűséggelavidékitérségeknépességmegtartóerejétisnövelnifogjaolymódon,

hogy megerősíti a vidéki közösségeket, új munkahelyeket teremt, ezáltal javítja a helyi

közösségekéletminőségét,ígysegítveelőazNFFSC2.1Társadalmiszerkezetátrendeződése,

C4.6Afoglalkoztatottságnövelésecélkitűzésekmegvalósulását.

2017.ÁPRILIS18.


TÁRSADALMIERŐFORRÁSOK

Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom

szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák erősítése, a közösség összetartozását és

fennmaradásátszolgálóattitűdökelterjesztése.AzÁCsT-velvalókapcsolatezenatérennem

kielégítő,a jógyakorlatokbemutatása,ahazaiásványvagyonfenntarthatóhasznosításának

megismertetése és elfogadtatása a társadalmi szereplőkkel, jóval hangsúlyosabban is

megjelenhetneacélokközött.Megfontolandó,hogyaSzemléletformálásiéstársadalmasításiprogramkidolgozásaintézkedésmeghatározásánálnagyobbhangsúlytkapjonageotermiával

és különös tekintettel a rétegrepesztés környezeti kockázatainak kezelésével kapcsolatos

információkmegosztása.

TERMÉSZETIERŐFORRÁSOK

A környezeti eltartóképességet,mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. Cél az

Európábanegyedülállófajgazdagságfenntartása,atájésatermészetiértékekmegőrzése,az

ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a talaj termőképességének

fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, az emberi

egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátozása, az ésszerű, beosztó

gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. Hazánk energiafüggőségének(importfüggőség) csökkentése úgy az ÁCsT-ben, mint az NFFS-ben a legfontosabb célokközöttszerepel.Ezatörekvésahazaiásványvagyonhasznosításánaknövelésévelérhetőel,amiafenntarthatóságcéljaitfigyelembevéve,csakakkorfogadhatóel,amennyibentársulakitermelésésfelhasználásszigorodókörnyezet-ésklímavédelmielőírásoknakmegfelelőtechnológiák és új fejlesztések alkalmazásával, a természet- és tájvédelmi szempontokfigyelembevételével.AzÁCsTcéljaiatermészetierőforrásokkalvalótakarékoséshatékonygazdálkodást,atisztaszén-ésCCStechnológiákkifejlesztését,azásványkincsekfenntarthatókitermelésétvázoljafel,melyösszhangbanállazNFFScéljaival.Azonbanfelhívjukafigyelmet

arra, hogy a célokmegfogalmazásánál határozottabban jelenjenekmeg a C3.1 Természeti

erőforrás felhasználási korlátok érvényesítése, valamint a C3.3 A természeti erőforrások

használatánakmegfelelőbeárazásaNFFScélkitűzések.

GAZDASÁGIERŐFORRÁSOK

Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjánakpótlása.

Kiemeltfeladatavállalkozóirétegmegerősítése,ahazaitőkebefektetésekfokozatosnövelése,

külföldikitettségünkcsökkentése.Fontosalokalizációésanemzetközigazdaságikapcsolatok

kihasználásaközöttiésszerűaránymegteremtése,ahelyigazdaságikapcsolatok(pl.városés

vidéke) erősítése. Összevetve az ÁCsT céljaival megállapítható, hogy azok mindegyike

2017.ÁPRILIS18.


közvetlenülvagyközvetettmódontámogatjaazNFFSgazdaságierőforrásokravonatkozócélkitűzéseket.

2.2.5. KapcsolódásazújNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiához

NEMZETIÉGHAJLATVÁLTOZÁSISTRATÉGIA22

AMásodik Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (továbbiakban: NÉS) a 2014-től 2025-ig

terjedő időszakra határozzamegMagyarország klímapolitikáját, 2050-re való kitekintéssel.

TársadalmiegyeztetéseajelenSKVKörnyezetiÉrtékeléskészítésénekidőszakátközvetlenül

megelőzőenzárultle,jelenlegközigazgatásiegyeztetésefolyik.

A NÉS azon túlmenően, hogy tartalmazza előző változatának felülvizsgálatát, három

cselekvési irány határoz meg a jelen jogi, társadalmi-gazdasági helyzet, valamint a

tudományos eredmények figyelembe vételével.Magában foglalja aHazaiDekarbonizációsÚtitervet az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének elérésére, a NemzetiAlkalmazkodásiStratégiátazéghajlatváltozásvárhatómagyarországitermészeti-társadalmi-

gazdaságihatásainakazonosításáraésakövetkezményekhezvalóalkalmazkodásra,továbbáa

„Partnerségazéghajlatért”SzemléletformálásiTervet,melybenazonosítjaadekarbonizáció

ésazéghajlatialkalmazkodásfeladatait.

DEKARBONIZÁCIÓ

„Ahazaidekarbonizációeszközrendszere:azüvegházhatásúgázokhazaikibocsátásainakcsökkentésével kapcsolatos kiemelt ágazati cselekvési irányok és feladatok” című fejezet

tartalmazza avillamos-éshőenergia termelésdekarbonizációjávalkapcsolatoscselekvésiirányokatrövid-,közép-éshosszútávon.AzÁCsT-hezközvetettenkapcsolódórövidtávúNÉScselekvésiirányokakövetkezők:

• Amegújulóenergiaforrásokhasznosításával ahelyi, fogyasztási helyhez közeli, főlegmegújulóenergiaforrásokathasználóvillamosenergia-önellátásfeltételeinekkiépítése,amiaszállításiveszteségekminimalizálásábanisszerepet játszik.Ennekérdekébenamegújulóenergiaforrásokelterjedését–aműszakiésgazdaságifeltételekfigyelembevételemellett–helyiszintűszabályozásokbanazönkormányzatokaktívrészvételéveliskellösztönözni.

• A jelenlegi erőműpark sem kora, sem technikai paraméterei alapján nem képes anövekvőigényekésadekarbonizációselvárásokhosszútávúteljesítésére,ezértazújerőműveknél,különösenaszén/lignitalapúegységeknél,figyelmetkellfordítaniazúj,hatékonyésklímabarátmegoldásokösztönzésére.

22Közigazgatásiegyeztetésiváltozat(2017.március)

2017.ÁPRILIS18.


9. javaslat

Javasoljuk, hogy a rétegrepesztési technológia környezeti kockázati elemzése terjedjen ki azesetlegesmetánkibocsátásvizsgálatárais.

ADAPTÁCIÓ,ALKALMAZKODÁSÉSFELKÉSZÜLÉSAZÉGHAJLATVÁLTOZÁSRA

ANÉS-benszereplőNemzetiAlkalmazkodásiStratégiaszakterületekrebontvaazonosítja

azéghajlatváltozás várhatóhumán-társadalmi-gazdasági következményeit,melyekközül az

ÁCsT-vel való közvetett kapcsolódási pont a biológiai sokféleségmegóvása, az energetikai

infrastruktúraésakatasztrófavédelemterületeinazonosíthatók.Lényeges,hogyazéghajlati

sérülékenység vizsgálatok terjedjenek ki a felszíni bányaművelés és a geotermikus

energiahasznosításklimatológiaifeltételeinekfeltárásárais.

10. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT hangsúlyosabban jelenítse meg a dekarbonizációt, mint átfogócélkitűzéstéshivatkozzonaNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiakapcsolódócselekvésiirányaira.

2.2.6. KapcsolódásaNemzetiVízstratégiához23

A„NemzetiVízstratégiaajövővízügyi,öntözésfejlesztési,ésazaszálykezelésipolitikájátmegalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégia. Főbb célkitűzései a vizek

mennyiségiésminőségivédelmének,avízhasználatok(beleértveazivóvízellátást,azipariés

öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, valamint a vizek

többletébőlvagyhiányábóleredőkároshatásokcsökkentésének,megelőzésénekbiztosítása.

EcélokmegegyeznekazÁCsT-benmegjelenőolyanenergetikaiásványvagyon-hasznosításimódszerekkel, amelyeknél szintén cél a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségiállapotának megőrzése, valamint a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodásmegvalósulása az új technológiai módszerekkel (ilyen például az EGS technológiaalkalmazása).

A Nemzeti Vízstratégia az Európai Unió Víz Keretirányelvére (továbbiakban: VKI) és a

Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekre (továbbiakban: VGT) épül, amelyek előírják a vízkészletek

mesterségesmódosításánakfeltételeit.AzÁCsT-benezenelőírásokszinténfellelhetők,hiszen

avíztermelésselmegvalósulóhasznosítások(pl.mély-geotermikusenergiatermelés)csakezen

előírásokbetartásávalvalósulhatnakmeg.

A Nemzeti Vízstratégia nagy hangsúlyt fektet a fenntartható vízgazdálkodásra, az

öntözésfejlesztésre és ezeken túl a természetes víztározási lehetőségekre, továbbá a

231110/2017.(III.7.)Korm.hat.aNemzetiVízstratégiaésavégrehajtásátbiztosítóintézkedésitervelfogadásáról

2017.ÁPRILIS18.


tájhasználatra,mindenesetbenfigyelembevéveakörnyezet-éstermészetvédelmi,valamint

klímavédelmiszempontokat.EzekaszempontokjelennekmegazÁCsT-benisahazaiásványinyersanyagkészletek,kiemeltenaszénhidrogénkészletekkitermeléseeseténéspéldáulafeltételesenmegújuló energiaforrások (pl. a geotermikus energia) hasznosítása terén is,aholszinténelengedhetetlenakörnyezetiszempontokfokozottfigyelembevétele.

A Nemzeti Vízstratégia egyik középtávú intézkedése az energetikai hasznosításraalkalmas, korlátozottan alkalmas és kockázatos termálvízadók lehatárolása a környezeti,műszakiésgazdaságiszempontokfigyelembevételével.

Koherencia van a két dokumentum között abban is, hogy mindkettő a Magyarország

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (2010-2020) meghatározottakkal

összhangbankerültkidolgozásra.Emellettmindkétdokumentumtámogatjaaszakterületre

vonatkozó oktatást és képzést, a kutatásokat és fejlesztéseket, valamint javasolja az

összehangolt vízgazdálkodási, vízvédelmi és energetikai célú jogszabályrendszer

megalkotását.

2.2.7. KapcsolódásaNemzetiBiodiverzitásStratégiához24

„A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzetistratégiája)” c. dokumentum elsődleges célja a nemzetközi kötelezettségeknek való

megfelelés(pl.azEurópaiUnióBiodiverzitásStratégiája)mellettáltalánosságbanabiológiai

sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma szolgáltatások hanyatlásának megállítása,

valamint a jelenlegi állapot lehetőség szerinti javítása. A stratégia hat stratégiai területen

összesenhúszcélkitűzéstfogalmazmeg.

Az ÁCsT-ben meghatározott cselekvési irányok az érintett területnél fogva nem

kapcsolódnakszorosanabiodiverzitásmegőrzéséhez,akétdokumentumközöttiösszefüggés

inkább az esetleges negatív környezeti hatások tekintetében érhető tetten. Az ÁCsTcélkitűzéseiNatura2000területeketisérintenek,ígyamegvalósítástösszhangbakellhozniaNemzetiBiodiverzitásStratégia(továbbiakban:NBS)ezenterületekrevonatkozó1.1.számúcélkitűzésével (legalább 95 000 hektárNatura 2000 területen javítani a természetvédelmi

értékek helyzetét). Ugyanez mondható el az NBS 1.4-es célkitűzéséről is (a biodiverzitás

szempontjábólkulcsfontosságúexlegevédetttermészetiterületek50%-aeseténmegőrzésük

feltételeijavulnak).Akülönbözőnyersanyagokbányászata,illetveaszükségesinfrastruktúrakiépítése fragmentált élőhelyek kialakulásához vezethet, így a kivitelezést ezen hatásokelkerülésével kell végezni, összhangban azNBS 6.1, illetve 6.2-es célkitűzésével (2020-ig a

degradált ökoszisztémák legalább15%-ánakhelyreállítása, védett és közösségi jelentőségű

2428/2015.(Vl.17.)OGYhat.Abiológiaisokféleségmegőrzésének2015-2020közöttiidőszakraszólónemzetistratégiájáról

2017.ÁPRILIS18.


fajokélőhelyénekfragmentnációjánakcsökkentése).Szinténabányászati tevékenységekkel

összefüggésbenemlítendőazNBS15.3.számúcélkitűzése,melyszerintelérendő„afelszíniésfelszínalattivizekállapotromlásánakmegakadályozásaannakérdekében,hogyvíziésvizektőlfüggőszárazföldiélőlényegyüttesekrendszeremegfelelőenreagáljonakülsőterhelésekre”.Az ÁCsT-ben leírt bányászati tevékenységeket ezen célkitűzés figyelembe vételével kell

megvalósítani.

2017.ÁPRILIS18.



KÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERV

FENNTARTHATÓSÁGIÉSKÖRNYEZETIHATÁSAINAK

FELTÁRÁSA

3.1. Átfogófenntarthatóságiértékelés

Azalábbiakban‒összhangbana2.2.4.fejezettel‒háromkritikusterületenvizsgáljukaz

ÁCsTcélrendszerétafenntarthatóságfelévalóátmenetszempontjából:

• ahazaiszénvagyonhasznosításánakfenntarthatóságivonatkozásai;

• aföldtaniközegenergetikaicélúfelhasználásának(CCSésföldgáztárolás)fenntarthatósági

vonatkozásai;

• arétegrepesztésitechnológiaalkalmazásánakfenntarthatóságivonatkozásai;

3.1.1. Ahazaiszénvagyonhasznosításánakfenntarthatóságivonatkozásai

Az ÁCsT leszögezi, hogy téves az a széles körben elterjedt nézet, hogy hazánk

energiahordozókban szegény ország. Kőszén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális

szénhidrogéntartalékaink,valamintageotermálispotenciálunknövekvőhasznosításahosszú

távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát. A hazai energiahordozó készletek

nagyobbmértékűhasznosításávalcsökkenthetőazimportfüggőségünk,deazokkitermelése

és felhasználása csak a szigorodó környezet- és klímavédelmi előírásoknak megfelelő

technológiák és új fejlesztések alkalmazásával, a fenntarthatósági és környezetvédelmi

szempontokfigyelembevételemellettlehetséges.

Fontos, hogy a hazai szénvagyon hasznosításának koncepciója minden esetben agazdasági, gazdaságossági, környezetvédelmi, szociálisés fenntarthatósági szempontokravaló különös figyelemmel kerüljön kidolgozásra. Az ÁCsT megfogalmazza, hogy a hazai

szénbányászatújraindításáhozkapcsolódóanazalacsony széndioxid-kibocsátású tisztaszén-

technológiákon (felszíni, zárt rendszerben történő széngázosítás, elsősorban energetikai,

másodsorbanvegyiparialkalmazás,szén-dioxidleválasztásésbetárolás)alapulószéndioxid-

kiváltásiprogramalkalmazásilehetőségeinekvizsgálataszinténszükségszerű.

A bányászat újraindításával és az arra épülő modern iparágak telepítésével hazánk

hagyományosnehézipari-bányászatikörzeteigazdaságiértelembenrészlegesenújrafejlődési

pályáraállhatnak.Ehhezazszükséges,hogyatérségitelepüléspolitikaésterületrendezésa

helyienergetikai,iparfejlesztésiéskörnyezetiadottságokbólinduljonki,ugyanakkortekintse

2017.ÁPRILIS18.


céljának az életkörülmények és a szociális helyzet javítását is. A komplex szénhasznosítás

elmélyítheti az ágazatok közötti integrációt, több ipari (pl. energetikai, vegyipari) ésmezőgazdaságiszektoregyüttműködéséteredményezheti.

Az ÁCsT természetmegőrző és ökologikus fejlesztéseket irányoz elő a bányászatitevékenység közben és befejezése után. A bányászati tevékenység esetleges negatívkörnyezetihatásainakkezelésérekörnyezetvédelmiintézkedésitervetkellkészíteni,melyben

cél a környezeti elemek zavarásának és igénybevételének minimális szintre szorítása,

környezetkímélő bányászati technológia alkalmazása és hulladékkezelési terv készítése. A

bányászatitevékenységbefejezésérepedigfelkellkészülniegytáj-éstalajrehabilitációsterv

készítésével. Mindezek ellenére a bányászati tevékenység esetleges negatív hatása a

biodiverzitásra,a felszín felettiésalattivizekre,valamintatalajraéstermészetesgeológiai

formációkranemzárhatóki,ezekminimalizálásáttűzikiazÁCsT.

Afenntarthatóságfelévalóátmenetszempontjábóllényeges,hogy‒mivelaCO2eltárolás

negatívhatásaafelszínalattivizekre,valamintatalajraéstermészetesgeológiaiformációkra

nemzárhatóki‒azÁCsTaCO2(pl.vegyipari)újrahasznosításátiselőrevetíti.Edicséretestörekvés mellett azonban meg kell jegyezni, hogy az ÁCsT nem tartalmaz információt a

szénvagyon hasznosításából származó CO2 újra-hasznosítás technológiák műszaki

megvalósíthatóságáról, azok költség-haszon viszonyairól, alkalmazásuk környezeti és

társadalmidimenzióiról.

11. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTvégrehajtásasoránkészüljönmegvalósíthatóságitanulmányaCO2újra-hasznosítástechnológiáról,különöstekintettela) a leválasztott szennyezőanyagok – CO2, SOx, por, hamu, salak ‒ megfelelő feldolgozásának,

ártalmatlanításának,illetveújrahasznosításánaklehetőségeire,b)atechnológiákberuházásiésfenntartásiköltségeire,aversenyképességi,munkahelyteremtési

hatásokra,valamintazesetlegeskörnyezetiésökológiaikockázataikra.

12. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtása során készüljön tudományos elemzés a bányászattalkapcsolatos fejlesztések területi fenntarthatósági értékelési szempontrendszerének,kritériumainakmeghatározására.

3.1.2. Aföldtaniközegenergetikaicélúfelhasználásának(CCSésföldgáztárolás)fenntarthatóságivonatkozásai

Aziparitevékenységbőlszármazószén-dioxidleválasztásaésgeológiaitárolása(CarbonCapture and Geological Storage – CCS) az antropogén üvegházhatású gázkibocsátás

mérséklése,ígyaklímaváltozáselleniküzdelemegyikfontoselemelehet25.Ennekmegfelelően

a föld alatti ásványi nyersanyagok kitermelése mellett, az elmúlt évtizedben egyre

25P7_TA-PROV(2014)0009CarbonCaptureandStorageTechnology

2017.ÁPRILIS18.


erőteljesebbenmegjelenta felszínalattipórustér,mint tároló-térfogatmegismerésénekés

sokrétűhasznosításánakigénye.

Az ipari kibocsátásból származó szén-dioxid tárolási igényének zömét Magyarország

potenciálisan a kimerült kőolaj- és földgáztárolók, valamintmélyen fekvő sósvizes rétegek

kihasználásával tudja kielégíteni. Az elmúlt közel egy évtized előzetes felmérései alapján

kijelenthető,hogyaziparieredetűszén-dioxidelhelyezésetekintetébenhosszúideigkomoly

kapacitások állnak rendelkezésre hazánkban. Mindez – tekintettel a nemzetközi

egyezményekben előírt és a trendek alapján várható szűkülő kibocsátási

lehetőségekre–komolygazdaságipotenciálláfejleszthető.

Aföldtaniközeghasznosításánakegymásikismertebbésmárévtizedekótakiemelteleme

aszezonálisföldgáztárolás.Azellátásbiztonságszempontjábólstratégiaifontosságúföldalatti

tárolók tekintetében szintén kedvező adottságokkal rendelkezik Magyarország. Ezeknek

kihasználásával nem csak energiabiztonsági mutatóink javulnak, de hazánk regionális

gázelosztószerepe,ígyMagyarországregionálissúlyaispozitívmódonváltozhat.

FELSZÍNALATTIVIZEKELSZENNYEZÉSE,KŐZETEKMECHANIKAIKÁROSÍTÁSA

A földtani közeg földgáz, illetve CO2 tárolásával kapcsolatosan leggyakrabban

megfogalmazottaggály,hogyabesajtoláskövetkeztébenkialakulófizikaiéskémiaiváltozások

negatívan befolyásolhatják a besajtolással érintett objektumban lévő és az objektummal

kapcsolatban álló felszín alatti vizeket. A bejuttatott gázok a nem körültekintően

megválasztott földtani közegben, vagy rosszul alkalmazott technológia esetében

elszennyezhetik a tárolóval érintkező ivóvízbázisokat, ellehetetleníthetik szomszédosterületek gyógyvíz- valamint geotermikus hasznosítását. A besajtolás következtébenkialakuló nyomásnövekedés az érintett kőzetek tönkremeneteléhez, és akár kisebb

földrengésekkialakulásáhozisvezethet.

Az iparigyakorlatbanalkalmazottszabványok(pl.BSEN191826),valamintakapcsolódó

hatósági engedélyezés és ellenőrzés a potenciálisan felmerülő kockázatok mérséklését és

elvártszintalácsökkentésétirányozzaelő.Agáztároláskockázatánakmértékétjóljelzi,hogy

az elmúlt évtizedek szezonálisan betárolt földgázmennyiségének elhanyagolható,mintegy

1/100000részeszivárgottelatárolókbólafelszínre27.

Aszén-dioxidtárolásátmeghatározószabályozásaföldgáztárolásontúl,továbbikockázat

mérséklési elemeket tartalmaz. A kiválasztott tároló részletes vizsgálata, a besajtolás

26BSI(1998a),BSEN1918-2:Gassupplysystems–undergroundgasstorage–Part2:Functionalrecommendationsforstorageinoilandgasfields.27Keeley,D.2008:Failureratesforundergroundgasstorage

2017.ÁPRILIS18.


hatásánakmodellezése,azesetlegesenfellépő,azelőzetesenmodellezettviselkedéstőleltérő

helyzetekbenéletbelépőintézkedésiakciótervekazengedélyezésifolyamatelválaszthatatlan

részétképezik.Szigorúelőírásvonatkozikatárolóbanésfelszínalattikörnyezetében,valamint

aföldfelszínenfolyamatosanvégzendőmonitoringtevékenységre,deahatóságiellenőrzések

rendszerességeésazellenőrzéssoránvizsgálandóparaméterekisszigorúanszabályozottak.A

felszínalattivizekszennyezésénekmegakadályozásaérdekébenmeghatározottabesajtolható

szén-dioxidáramhatóságilagengedélyezhetőkémiaiösszetételitartományais.

A fenntarthatóság szempontjából további biztosítéknak tekinthető, hogy mind azengedélyezés,mindpedigaműködésanemzetihatóságokkompetenciájántúlközösségiszakmaivizsgálatotésjóváhagyástisigényel28.

13. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegK+Ffeladatot:a)aszén-dioxid leválasztásésgeológiai tárolássoránbesajtoltközegregyakorolt fizikai,kémiai

hatás laboratóriumi vizsgálata, modellezése vonatkozásában, kifejezetten hazai geológiaiadottságokfigyelembevételével,

b)monitoring technológiák fejlesztésére a korai riasztás érdekében az egészség, biztonság éskörnyezetvédelemminélhatékonyabbbiztosítására.

TECHNOLÓGIAIINNOVÁCIÓHIÁNYA,MEGÚJULÓKKISZORÍTÁSA,PRIMERENERGIAIGÉNYNÖVEKEDÉS

ACCStechnológiaalkalmazása,illetveaszezonálisgáztárolástovábbitérnyerésehosszú

távon konzerválhatja a fosszilis energiahordozókra alapozott energiatermelési eljárásokat,

hiszen alkalmazásuk esetében nincs éghajlatvédelmi szempontból kényszer a gyökeres

változásra,mégakkorsem,hakésőbblennealternatívaatechnológiákkiváltására.Másrészről

egygyökerestechnológiaiváltástúlzottidőigényességévelszembenaCCS-technológiaszinte

azonnal (5-10 éves időhorizonton) bevethető, és alkalmazásával egy-egy nagykibocsátó

esetébenrögtönjelentős,akár90%-otmeghaladókibocsátás-csökkenésérhetőel.

A fosszilis energiatermelés konzerválása mellett, a jelenleg még nem piacképes CCS-

technológia támogatásigénye miatt, a szintén csak támogatással értékesíthető megújuló

technológiákfejlesztésiforrásainakszűküléseiskomolyfenntarthatóságikérdéseketvetfel.

Ugyanakkor, a CCS-technológiának alapvetően a centralizált energiatermelésben lehet

komolyabb szerepe, míg a helyi adottságokra és -energiaigények részleges, vagy teljes

fedezésérealkalmasmegújulótechnológiákenergetikaiszempontbólegymástjólkiegészítő

módonalkalmazhatókazországenergiaellátásában.

28AZEURÓPAIPARLAMENTÉSATANÁCS2009/31/EKIRÁNYELVE(2009.április23.)aszén-dioxidgeológiaitárolásáról,valaminta85/337/EGKtanácsiirányelv,a2000/60/EK,a2001/80/EK,a2004/35/EK,a2006/12/EKésa2008/1/EKeurópaiparlamentiéstanácsiirányelv,valamintaz1013/2006/EKrendeletmódosításáról

2017.ÁPRILIS18.


ACCS-technológia alkalmazásaprimerenergia tekintetében többletfogyasztást okozhat,

hiszen a megtermelt villamos- és hőenergiának a leválasztáshoz és sűrítéshez szükséges

többlet-energiaigénytisfedeznikell.Atöbbletenergiaigényt,ugyanakkorellensúlyozhatjaa

modern technológia alkalmazása során elért nagyobb erőművi hatásfok. A többlet

energiaigényfedezéséreolyanszinergiamegteremtésévelislehetőségnyílhat,amelypéldául

a„völgyüzemi”villamosenergia-termeléshasznosulásáteredményezheti.

14. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegK+FfeladatotaCCS-technológiaegyüttesalkalmazásáraageotermikusenergiával,továbbáatüzeléstechnikai,akapcsoltenergiatermelési,ésazintelligensenergiahálózatokkalösszefüggőinnovációkra.

ENERGIAÁRAKRAGYAKOROLTHATÁS

A földtani közeg energetikai célú hasznosításának energia árakra gyakorolt hatása

gyökeresen eltérő a szezonális gáztárolás és a CCS-technológia tekintetében. Míg előbbi

esetében a kiegyensúlyozott ellátás és a nyári betárolási lehetőségek miatt alapvetően

árcsökkentőhatásjellemző,addigaCCS-technológiaafajlagosenergiaköltségeknövekedését

okozhatja. A technológia alkalmazásának elterjedése, a fejlesztések előre haladása és a

technológiát kínáló piaci szereplők számának növekedése mellett, a szén-dioxid árának

növekedéseismérsékelhetiazárnövekedést.

Afosszilisenergiatermelésfajlagosköltségeineknövekedésesegíthetiamegújulóenergiák

térnyerését,egyúttalatársadalomtudatosabbenergiafogyasztásiszokásainakkialakulásához

is hozzájárulhat. Az energia árak növekedésének negatív gazdasági hatásait ugyanakkor

ellensúlyozhatja a saját nyersanyagforrásból előállítható tiszta energia által előidézett

növekvő energiabiztonság, valamint a nyersanyag kitermelésénekmunkahely-teremtési és

régiófejlesztésipotenciálja.

3.1.3. Arétegrepesztésitechnológiaalkalmazásánakfenntarthatóságivonatkozásai

Klasszikus értelemben a (hidraulikus) rétegrepesztés egy olyan hozamnövelő eljárás,

amellyel a már termelés alatt álló tárolóban további hozamnövelést – intenzívebb

termelést–néhamagasabbkihozatalt lehetelérni. Ilyenértelemben,hazánkbanazelmúlt

évtizedekben számos rétegrepesztéses műveletet hajtottak végre, az érintett hatóságok

engedélyével,sikeresen.

A „palagázok” esetében, amely során nem hagyományos földgáz-előfordulások

termelésbe állításáról beszélünk, a rétegrepesztés a kútépítési folyamat része. Az ilyen

előfordulásoknál, a fúrást követő repesztés után kerül sor a kút kiképezésére és csak ezt

követően vonható termelésbe. A „palagáz” kitermeléséhez szorosan kapcsolódó

2017.ÁPRILIS18.


rétegrepesztési eljárások esetében számos fenntarthatósági kérdést szükséges vizsgálni,

amelyeketazalábbiakbansorolunkfel29:

• atevékenységsoránazérintettterületfelszín-rombolása,hangésporszennyezése,

• felszín alatti vizek elszennyezése egyrészről a bejuttatott vegyszerekkel, másrészről a

felszabadulórétegtartalommal(metán,egyébszénhidrogének)valamintatermeléssorán

a kitermelt gázt kísérő nagymennyiségű magas oldott anyag tartalmú vizek

visszasajtolásával,

• indukáltföldrengésekkialakulása.

FELSZÍNIKÖRNYEZETIKOCKÁZATOK

A fúrási és repesztési tevékenységek jelentős felszíni aktivitást feltételeznek. Amélyfúráshozés repesztéshez felhasználtanyagok tárolásaésmozgatása,akiszolgálóutak

építése komoly terhelést okozhat a környezet számára. Ugyanakkor, a tevékenység

engedélyezési folyamata során vizsgált műszaki üzemi terv környezetkárósító hatásának

mérséklését elősegítő változtatásra és az engedélyezett kivitelezési terv szerinti

végrehajtásának ellenőrzésére az érintett hatóságoknak lehetősége nyílik. Amennyiben a

szabályozáselőírjaakörnyezetiterhelésminimalizálását,atevékenységvégrehajtásasoránez

a kivitelezőkkel betartatható, illetve elkerülhetetlen károsítás esetén a rekultiváció is

elrendelhető.

FELSZÍNALATTIVIZEKSZENNYEZÉSIKOCKÁZATA

A repesztéshez és a kialakult, megfelelő áteresztőképességű felszín alatti állapotok

fenntartásához,esetenkéntolyanvegyszerekkerülhetnek felhasználásra,amelyeksúlyosan

szennyezhetikafelszínalattiközeget.Akútépítési-ésrepesztésitechnológiajólszabályozott

(API30). A különösen magyarországi körülmények között rendkívül magasnak nevezhető

kivitelezési költségek és technológiai kihívások miatt, a bányászati tevékenységet végző

vállalkozásszámáraisalapvetőenfontosakútintegritásbiztosítása.Aművelettechnológiai

kivitelezés szempontjából, csakis speciálisana repesztésiműveletre tervezett és kialakított

kútban végezhető el sikeresen, így a felszíni, illetve felszín alatti vizek elszennyezésének

kockázata minimalizálható. A repesztéshez, illetve a „kitámasztáshoz” használt kémiai

komponensekesetébenpedigahatóságnakmárengedélyeztetési szintenvan lehetőségebizonyos,potenciálisankárosanyagokkizárására.

29IP/A/ENVI/ST/2011-07Impactsofshalegasandshaleoilextractionontheenvironmentandhumanhealth30http://www.api.org/~/media/Files/Policy/Hydraulic_Fracturing/Hydraulic-Fracturing-Best-Practices.pdf

2017.ÁPRILIS18.


Ugyanakkor nem elhanyagolható annak valószínűsége, hogy a nem kellő alaposságú

tervezéssel és megfelelően kivitelezett hidraulikus repesztés hatására kialakuló

repedéshálózaton keresztül a termelni kívánt földgáz egy része a környező vízbázisokba

távozik, amely akár komolyabb metántartalom növekedést idézhet elő a felszín alatti

vizekben. Az ilyen esetek körültekintő szabályozással és szigorú engedélyeztetéssel

minimalizálhatók.

HIDRAULIKUSREPESZTÉSÁLTALELŐIDÉZETTFÖLDRENGÉSKOCKÁZATA

Ahidraulikus repesztéstmikroszeizmikuseseményekkísérik,a repesztésenergiájának

detektálása csak rendkívüli érzékenységű eszközök, mélyfúrásokban (kutakban) történő

elhelyezésével valósítható meg eredményesen. A valaha detektált legnagyobb

mikroszeizmikus jel 0,8 magnitúdójú volt, ami kb. 2000-szer kisebb energiájú, mint a 3,0

magnitúdójú,emberiérzékszervekkelérzékelhetőhatárszint.Sokanugyanakkora„palagáz”

termelésénél tapasztalt rengéseket nem is a repesztéshez, hanem az esetenként jelentős

mennyiségűgázkísérővízvisszasajtolásáhozkötik.

Afelmerülőkörnyezetikockázatokmellett,akörnyezetifenntarthatóságszempontjából

vitathatatlanpozitívhatásaiislehetnekahidraulikusrétegrepesztésbőlszármazóföldgáznak.

Ilyen például a szénhez és kőolajhoz viszonyított lényegesen kisebb üvegházhatású gáz

kibocsátási szintje. A hidraulikus repesztés segítségével többszörösére megnőtt „palagáz”

termelésazEgyesültÁllamokbanolcsóvátetteazalacsonykibocsátásúföldgáztechnológiák

alkalmazásátésjelentősenhozzájárultagazdaságfejlődéséhez.AzEurópaiBizottságérzékelte

annakalehetőségét,hogyapalagázsokországbanmegváltoztathatjaazenergetikaitájképet

és komoly pozitív hatással lehet a versenyképességre. Ezzel összhangban a Bizottság az

egységes Uniós szabályozás helyett a tagországok hatáskörébe rendeli a hidraulikus

repesztésseltermelhető„palagáz”engedélyezésénekkérdését31.

15. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsT fogalmazzonmeg intézkedésta fúrásiés repesztési tevékenységekhezkapcsolódó környezeti felelősségbiztosítási mechanizmus kialakítására. E biztosítékadásirendszernekafúrásésakitermeléssoránfelmerülőesetlegeskörnyezetikárokteljesköltségérekellfedezetetbiztosítania.

31EuropeanCommission-IP/14/5522/01/2014

2017.ÁPRILIS18.


3.2. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTerveszközeinekkörnyezetiteljesítményértékelése

JelenfejezetbenazÁCsTintézkedéseit(ld.ÁCsTszakmaimellékletésakapcsolódóKorm.

határozat tervezet, illetve jelen Környezeti Értékelés 2. táblázata) vizsgáljuk környezeti

teljesítményük szempontjából. Az értékelés során az 1.2.5. fejezetben bemutatott

módszertant alkalmazzuk, az ÁCsT környezeti teljesítményértékelő mátrixát pedig az 1.

mellékletbenmutatjuk be. Ezúton hangsúlyozzuk, hogy az értékelés nem az intézkedések

általánoskörnyezetimegítéléséreszolgál(hiszenannakeszközeaberuházásokengedélyezési

fázisbankészülőkörnyezetihatástanulmány),hanem–azSKVjavaslattevőjellegénekeleget

téve – azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a feladatokhoz kapcsolódó

intézkedések tervezése és a közöttük való választás során a környezeti hatások fokozott

figyelembevételekívánatos.(Azegyeskörnyezetielemekre,rendszerekregyakorolthatásokat

részletesenvizsgáljuka3.4.fejezetben.)

AkörnyezetiteljesítményértékelésalapjánazÁCsT-benmegfogalmazott intézkedéseket

környezetiszempontbólakövetkezőcsoportosításbanvizsgálhatjuk:

• avizsgáltkörnyezetielemeknagyobbrészérerelevánséskedvezőhatásúintézkedések;

• bizonytalan hatású intézkedések, melyek környezeti teljesítménye megfelelő

intézkedésekkelszámottevőenjavítható,illetveértékelhetővéválik;

• jelenleg nem megítélhető hatású intézkedések, melyek környezeti teljesítménye

megfelelőintézkedésekkelszámottevőenjavítható,illetveértékelhetővéválik;

• az ÁCsT-ben ismertetett általános szinten környezeti szempontból kedvezőtlennekmutatkozóintézkedések;

• avizsgáltkörnyezetielemeknagyobbrészérerelevánshatástnemgyakorlóintézkedések.

AVIZSGÁLTKÖRNYEZETIELEMEKNAGYOBBRÉSZÉRERELEVÁNSÉSKEDVEZŐHATÁSÚINTÉZKEDÉSEK

Az alábbi intézkedés a vizsgált környezeti elemekre gyakorolt hatása összességében

kedvező,bárkörnyezetiteljesítményértékelésesoránahatáskategóriáktöbbesetben„nemmegítélhető”minősítéstkaptak.

• 8. Bányajáradék földtani alapkutatási célú ráfordításának vizsgálata. A beavatkozás

környezeti teljesítménye számos esetben nem megítélhető, azonban szakmai

irányultságábólfakadóankiemeltentámogatjaakörnyezetiK+F-etésinnovációt,közvetve

pedig a talaj és földtani értékek védelmét, a földtani veszélyforrások kockázatának

csökkenését,valamintakörnyezet-állapotmonitoringésmegfigyeléselőmozdítását.

2017.ÁPRILIS18.


16. javaslat

Az ÁCST végrehajtása során javasoljuk kidolgozni, hogy melyek azok a földtani alapkutatások,melyekabányajáradékbólkerüljenekfinanszírozásra.

BIZONYTALAN HATÁSÚ INTÉZKEDÉSEK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ

INTÉZKEDÉSEKKELSZÁMOTTEVŐENJAVÍTHATÓK,ILLETVEÉRTÉKELHETŐVÉVÁLNAK

• 2.Tisztaszén-technológiákonalapulóprogramalkalmazásilehetőségeinekvizsgálata:Ezen

intézkedés környezeti teljesítményének elemzésekor az erőművi szénfelhasználás

jelenlegi szinten maradását, a jelenleg működő széntüzelésű erőművek környezetre

gyakorolt hatását vettük alapul. Az értékeléskor az alacsony széndioxid-kibocsátású

tisztaszén-technológiák (felszíni, zárt rendszerben történő széngázosítás, elsősorban

energetikai, másodsorban vegyipari alkalmazás, szén-dioxid leválasztás és betárolás)

mindegyikének környezeti hatását figyelembe vettük, azokat együttesen vizsgáltuk. Az

intézkedés környezeti teljesítménye kettős. Jelentős pozitív környezeti hatás a globális

légszennyező hatások csökkentésén, az ipari ökológiai rendszerek kialakításán, a

környezetvédelmiK+Fésinnováción,illetveakörnyezet-állapotmonitoringelőmozdításán

keresztülérvényesül.Enyhébb,deszinténpozitívhatásjegyezhetőalokálislégszennyezés

csökkentése, illetve a környezetbarát közlekedési rendszerek (metanol) elterjesztése

terén. A tisztaszén-technológiák önmagukban lépést jelentenek a környezettudatosság

felé,melynek növeléséhez a jövőben a programhoz kapcsolt szemléletformálási akciók

járulhatnakhozzá.Atechnológiaalkalmazásávalamagyarszénkészletekfelhasználásának

lehetősége és versenyképessége fokozható,mely azonban amegújuló energiaforrások

hasznosítását héttérbe szoríthatja. Bár e technológiák a megfelelő földtani közeg

kiválasztása esetén, amegfelelőmérnöki tudás ésmérnöki eszközök alkalmazásával a

különösen sérülékeny felszín alatti vízbázissal nem kerül kapcsolatba, a felszín alatti

vizekreésatalajraenyhenegatívkörnyezetihatástfejtki.Komolykörnyezetikockázatot

aföldtaniveszélyforrásokjelentenek,melynekokaatechnológiákáltalkiváltottkitörések

és földrengések lehetősége, mely jelentős K+F lehetőséget rejt magában. Továbbá

figyelmet kell fordítani a bányákban bekövetkező esetleges ipari balesetek és szállítás

közbeni havária helyezetek kialakulásának lehetőségére, valamint az elgázosítás során

keletkezőnagymennyiségűveszélyeshulladékra.

17. javaslat

Gondoskodni kell a tisztaszén-technológiák során keletkezett hulladék ártalmatlanításáról éshasznosításáról (pl. útalap) és az érintett földtani közeg vonatkozásában a felszín alatti vizekfolyamatosmonitoringjáról.

• 4. Geotermikus beruházásokat ösztönző szabályozási környezet kialakítása. Környezeti

teljesítménye sok szempontból kedvező, ugyanakkor a felszín alatti vizek terén

2017.ÁPRILIS18.


közvetlenül, a felszíni vizek, a talaj, a földtani közeg, valamint aNatura2000 területek

védelme terén közvetetten negatív környezeti hatások is jelentkeznek. A geotermikus

energiahordozó energiatermelésben való fokozott hasznosítása által a felhasznált

termálvíz komplex hatásait az egész víztestre vonatkoztatva szükséges vizsgálni. Erre

egyrészt a vízadó réteg védelme – elsősorban a rétegnyomás csökkenés

elkerülése–érdekében,másrésztafelszínivizekminőségénekvédelmemiattvanszükség.

A használt vizek felszíni befogadóba (vízfolyások, tározók) történő bevezetése nyomán

jelentősnegatívkörnyezetihatássalkellszámolni.Azáltalábanmagashőmérsékletű,és

magasásványianyag tartalmúvízugyanisa földtaniközeg,a felszínivizekminőségére,

valamint a vízhez kötött ökoszisztémákra is káros hatást fejthet ki. A termálvízvisszasajtolásának fokozott ellenőrzését nagy szakmai körültekintéssel végezve és a

legmodernebb technológiák alkalmazásával – a felszín alatti hidrodinamikai áramlási

rendszerekvédelméreésaföldtaniközegmegóvásárafokozottfigyelmetfordítva–ezen

környezeti kockázatok mérsékelhetők. A jelentős pozitív környezeti teljesítmény a

csökkenőszennyezőanyagkibocsátásonésígyaglobálislégszennyezéscsökkentésénésa

levegőminőség javulásán keresztül érvényesül. Az intézkedés amegújuló alapú hő- és

villamosenergia-termelésrészarányánaknöveléséteredményeziazenergiatermelésben,

ezáltal hozzájárul a tüzelőanyag összetétel változásához, a fosszilis energiahordozók

arányánakfokozatoscsökkentéséhez,ennekkövetkeztébenpedigazenergetikaiszektor

negatívkörnyezetihatásainakmérsékléséhez.

18. javaslat

Javasoljuk,hogyazélővizekbebevezetettjelentősebbmennyiségűhasználttermálvizekesetébenbiomonitoring-rendszerkerüljönkialakításra.

19. javaslat

AzOFTK-val történőösszhangerősítéseérdekében javasoljuk,hogyazÁCsT-ben jelenjenmegatermálkincs,mintrészlegesen,korlátozottanmegújulóerőforrásintegrált,térségilegösszehangoltésinnovatívfejlesztése.

JELENLEGNEMMEGÍTÉLHETŐHATÁSÚINTÉZKEDÉSEK,MELYEKKÖRNYEZETITELJESÍTMÉNYEMEGFELELŐ

INTÉZKEDÉSEKKELSZÁMOTTEVŐENJAVÍTHATÓK,ILLETVEÉRTÉKELHETŐVÉVÁLNAK

AzezencsoportbasoroltbeavatkozásokhatásaaTervjelenlegikidolgozásiszintjénnem

megítélhető.Azalábbiintézkedéscsoporthátterét,tartalmátnemismerjükolyanmértékben,

hogyannakkörnyezetiteljesítményemeghatározhatólegyen.

• 1. Koherencia biztosítása az egyes energia-, klíma- és fejlesztéspolitikai stratégiai

dokumentumok között. Ezen stratégiai dokumentumok összhangjának biztosítása által

csökkenthetőkaglobálislégszennyezőhatások,továbbáazintézkedésösztönzőleghata

megújulóenergiaforrásokfelhasználásánaknövelésére,akörnyezetvédelmiK+F+I-reésa

2017.ÁPRILIS18.


környezet-állapot monitoring előmozdítására is. Azonban mivel a környezeti

teljesítményértékelés szempontrendszerének további elemei tartalmilag nem

kapcsolódnak közvetlenül az intézkedéshez, valamint a beavatkozás elsősorban a

tervekben/stratégiákban megfogalmazott célok és intézkedések megvalósításának

sikerességeáltaléreztethetnéhatását,ezenintézkedéskörnyezetregyakorolthatásanem

megítélhető.Aszempontokteljesülésébenbetöltöttszerepeastratégiaidokumentumok

intézkedéseinkeresztülmérhető.

20. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT keretében kitűzött koherencia vizsgálat terjedjen ki a NemzetiVízstratégiáraésaNemzetiErdőstratégiárais.

21. javaslat

Javasoljuk, hogy az energetikai és fejlesztéspolitikai stratégiai dokumentumokkal összhangbankészüljönNemzetiIparstratégia.

• 10. Innovatív ásványvagyon-hasznosítási technológiák integrálása K+F tervekbe és

támogatási programokba. Az intézkedés hatása nem megítélhető, környezeti

teljesítményénekértékeléséhezatechnológiaiprioritásokleszűkítésérelenneszükség.

• 12.ÁCsTÉrtékelésiésMonitoringTervkidolgozásaésalkalmazása.Abeavatkozáshatása

alegtöbbhatáskategóriábannemmegítélhető,közvetlenpozitívhatásakörnyezet-állapot

monitoring szempont vonatkozásában azonosítható. Az Értékelési és Monitoring Terv

épüljön be az ÁCsT középtávú értékelésébe, rendszeres és naprakész információkat

szolgáltassonakörnyezetvédelmihatóságokszámára.

22. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCsTÉrtékelésiésMonitoringTervkeretébenkerüljönkidolgozásratájékoztatómodul,melyaközvéleményinformációvalvalóellátásátszolgálja.

AZ ÁCST-BEN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ÖSSZESSÉGÉBEN

KEDVEZŐTLENNEKMUTATKOZÓINTÉZKEDÉSEK

• 3. A hazai szénbányák megnyitási lehetőségének vizsgálata: Bár a hazai szénkészletek

nagyobb mértékű hasznosításával csökkenthető az ország importfüggősége, azok

kitermelése és felhasználása jelentős környezetterheléssel járhat. Szénbánya

megnyitásáracsakaszigorodúkörnyezet-ésklímavédelmielőírásokbetartásával,korszerű

technológiákalkalmazásával,atermészet-éstájvédelmiszempontokfigyelembevételével

kerülhet sor. Az intézkedés csupán a megnyitási lehetőség számbavételét foglalja

magában, értékelésénél azonban megvalósulásának környezeti hatását vizsgáltuk.

Kiemeltenérintetthatásviselőatalajésaföldtaniközeg.Enyhenegatívkörnyezetihatása

következő hatáskategóriák vonatkozásában azonosítható: lokális és globális

levegőszennyező hatás a felszíni kitermelés és szállítási tevékenység következében

2017.ÁPRILIS18.


jelentkező légszennyező-anyag kibocsátás miatt (pl. PM10, CO2, NOx), ugyanezen

forrásokbólenyhezajterhelésisjelentkezhet.Abányászatitevékenységsoránérintettek

továbbáa felszíni és felszínalatti vizeink, a természeti és táji értékek, továbbáhavária

helyezetek alakulhatnak ki, melyek azonban a megfelelő mérnöki tudás és mérnöki

eszközök alkalmazásával elkerülhetők. A lakossági szénfelhasználás amellett, hogy a

településeklevegőminőségétrontvakároshatássalvanazemberiegészségreis,alakosság

környezettudatosságára is negatív befolyással bír. A beavatkozás megújuló

energiaforrásokhasználatára,illetveazenergiatakarékosságalakulásáragyakorolthatása

nemmegítélhető,számostényezőbefolyásolhatjaezekszempontokértékelését(pl.szén

ára). A környezet-állapot monitoring és megfigyelés azonban az alkalmazható

technológiákmindegyikétvégigkíséri,továbbáazipariökológiairendszerekkialakítására

(gipsz)ispozitívhatássalbírazintézkedés.

23. javaslat

Javasoljuk, hogy a hazai bányászat újraindítási lehetőségének vizsgálata során készüljöntudományosigényességűéletcikluselemzés(LCA).

• 5. A rétegrepesztési technológia alkalmazási lehetőségének vizsgálata: Ezen intézkedés

esetében szintén a megvalósulás környezeti hatását vizsgáltuk. Az ÁCsT szerint a

technológiagyakorlatialkalmazásárakizárólagkiterjedtkörnyezetihatásvizsgálatpozitív

eredménye esetén, a felszín alatti – elsősorban – termálvízkészletek védelmének

biztosításamellett kerülhet sor, azonbanennek ismeretében ismegállapítható, hogy a

talaj és földtani közeg hatáskategóriák mellett a felszín alatti vizek a legjelentősebb

hatásviselők. A havária helyezetek kialakulása megfelelő mérnöki tudás és mérnöki

eszközökalkalmazásávalelkerülhető.Pozitívhatásakörnyezetvédelmikutatás-fejlesztés

ésinnovációelősegítéseésakörnyezet-állapotmonitoringvonatkozásábanazonosítható.

AVIZSGÁLTKÖRNYEZETIELEMEKNAGYOBBRÉSZÉRERELEVÁNSHATÁSTNEMGYAKORLÓINTÉZKEDÉSEK

• 6.Szemléletformálásiéstársadalmasításiprogramkidolgozása:szakmakultúramegőrzése.

Elősegíti a bányászati tevékenység társadalmi beágyazódását, közvetve és kedvezően

támogatja a környezettudatosság elterjedését, a környezeti elemekre azonban nem

gyakorolszámottevőhatást.

24. javaslat

Javasoljuk,hogyazÁCSTszemléletformálásiakcióitöbbekközöttterjedjenekkiakövetkezőkre:a)atisztaszén-technológiákonalapulószéndioxid-kiváltásiprogramra;b)azÁCsTintézkedésekkelkapcsolatoskedvezőéskedvezőtlenkörnyezetikockázatokrac)képzésbeépüljenekbeakörnyezetvédelmiéséghajlatvédelmiszempontok.

2017.ÁPRILIS18.


• 7.Pénzügyiforrásokbiztosításaabányászatimúzeumokműködtetéséhez.Ezenintézkedés

környezeti elemekre gyakorolt hatása többnyire nem releváns, csupán az épített

környezetiértékekjavítása,kulturálisörökségmegóvásáttámogatjaközvetleül.

• 9. Bányavállalkozók közterheinek mérlegelése, a bányajáradék számításának

egyszerűsítésére. Ezen intézkedés nem rendelkezik környezeti elemekre gyakorolt

hatással,környezetiteljesítményértékeléssoránaszempontrendszermindenelemenem

relevánsértékeléstkapott.

• 11. Ásványvagyon-nyilvántartási statisztikai rendszer változtatási lehetőségeinek

vizsgálata. A rendelkezésre álló nyersanyagkutatással és egyéb földtani kutatással

összefüggő információk folyamatos frissítése, egy egységes ásványvagyon-nyilvántartás

létrehozása megfelelő információt nyújthat Magyarország természeti adottságairól, a

beavatkozás azonban nem érinti környezeti teljesítményértékelés keretében vizsgált

hatáskategóriák teljesülését, kivéve a környezet-állapot monitoring és megfigyelés

előmozdítását,melyazintézkedéscéljakéntazonosítható.

3.3. Környezetiszempontúkockázatelemzés:anegatívhatásúprogramelemekazonosítása

AzÁCsTnemtartalmazegyértelműennegatívhatásúintézkedést.

3.4. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásasoránvalószínűsíthetőkörnyezetihatások

3.4.1. Levegőkörnyezetetérintőhatások

AzenergiatermelésbenafosszilisenergiaforrásokarányánakcsökkenéseaCO,SO2ésNOxés a szálló por (PM10 és PM2,5 frakciói) kibocsátás csökkenését eredményezte. Bár azfűtőművekből kibocsátott por mennyisége az elmúlt időszakban jelentősen

csökkent – elsősorban a széntüzelés csökkenése és a széntüzelési erőművekbe beépített

korszerű porleválasztók beépítése révén –, koncentrációja még mindig magas. Lokális

szennyezőhatásátfokozzaakülszínibányászatitevékenység.

A helyi és regionális levegőszennyezés csökkentésének kiemelten fontos eszköze az

energiahasznosítási lánc egészére kiterjedő energiahatékonyság-növelés. Az ÁCsT

vonatkozásábanazenergiaszektoronbelülhatásfokjavításrakiemeltenafossziliserőművekesetében van szükség. A hatékonyság növelése révén „feleslegesen” meg nem termelt

energia–azazazelnemégetettfosszilisenergia–,akibocsátásmegelőzésétvagyabszolút

csökkenését jelenti, amely a környezetvédelmi intézkedések hierarchiájának legmagasabb

2017.ÁPRILIS18.


szintje. Bár a fosszilis erőművek a településközpontoktól általában távol esnek, továbbá

szennyező-anyagemissziójuktöbbtízmétermagaskéményenkeresztültörténik,amiafelszíni

szennyező-anyag kibocsátáshoz mérten nagyságrendekkel nagyobb légköri hígulást, ezen

keresztülviszonylagkislevegőterheltségeteredményez–levegőminőségregyakoroltglobális

negatív hatásuk mégis jelentős. Pl. a földgáz levegőminőségre gyakorolt hatása lokálisan

ugyan kedvezőbb (egyik a jelenleg széleskörűen elérhető energiahordozóink közül,mely a

legtisztábbégéstbiztosítja (legmagasabbH/Caránnyalrendelkezik), továbbáazegyretöbb

egészségügyi problémát okozó szálló por kibocsátás szempontjából is kedvező), globális

légszennyező hatása az ÜHG kibocsátás tekintetében mégis jelentős. Ennek oka, hogy a

szénhidrogének kitermelésének hosszú távon határt szabhat a geológiai készletek végesmennyisége,akőolajésaföldgázpedigegyretávolabbiterületekrőlérkezikhazánkba,ezáltal

jelentősnegatívhatástgyakorolvaaglobálislevegőminőségre.

AzÁCsTjövőképealapjánaszénfelhasználástekintetébenavillamosenergia-termelésben

valószintentartás,illetveesetlegesnövekedésvárható,mivelahazaiszénkészleteknagyobb

mértékű hasznosításával csökkenthető az importfüggőség és növelhető az energiaellátás

biztonsága. Azonban – az ÁCsTmegállapítása szerint – a hazánkbanműködő széntüzelésű

erőművek hatásfoka és környezetvédelmi paraméterei nem felelnek meg a mai

követelményeknek. A hatásfoknövelés eredményeként fajlagos CO2-kibocsátásukdrasztikusan csökkenthető, továbbá tisztaszén-technológiákkal (Clean CoalTechnologies–CCT)vagyCCSalkalmazásávaltovábbijelentőskibocsátás-csökkenésérhetőel.

Míg az energia- és ipari szektor szén- és lignitfelhasználása okozta légszennyezés a

tisztaszén-technológiák és a hatékonyság növelés segítségével elvileg minimalizálható, a

lakosságihasznosításbólszármazóemisszióraezcsakkismértékbenigaz.Alakosságiszén-és

lignittüzelés részesedésének egy határon túli növekedése hazánk CO2 kibocsátásának a

növekedésévelfogjárniésnövekednifogazegyébhumán-egészségügyiéskörnyezetvédelmi

kockázattaljárólégszennyezőanyagokkibocsátásais(SOx,NOx,benzapirénstb.).AzÁCsTa

lakosságifűtéseseténamodernCO2-,kén-ésporleválasztóvalfelszerelttávhőszolgáltatásba

bekapcsoltfűtőművialkalmazást(esetlegbiomasszávalvalóegyütt-égetéssel)támogatja.

Aziparitevékenységbőlszármazószén-dioxidleválasztásaésgeológiaitárolása,minta

fosszilis tüzelőanyagot használó hőerőművek szén-dioxid kibocsátásának csökkentését

szolgáló egyik módszer, a levegőkörnyezetre kifejtett hatása egyértelműen pozitív,

alkalmazása a légkörbe történő antropogén üvegházhatású gázkibocsátás csökkenéséteredményezi.Csakúgy,mintaCCS,atisztaszén-technológiák is fontosszerepet játszanaka

hőerőművek CO2 emissziójának nagymértékű csökkentésében, ebből kifolyólag a

klímaváltozáselleniharcban.

2017.ÁPRILIS18.


A rétegrepesztési technológia során felmerülő légszennyezőhatás jelenlegnem ismert

mértékű kockázatot jelent, azonban a palagáz termelés során legkörbe jutó légszennyező

anyagokkároshatásanemzárhatóki,különösenaklímaváltozásszempontjábólkritikusmetán

tekintetében.32

Ageotermia energetikai alkalmazása levegővédelmi szempontból egyértelműenpozitív

mindalokális,mindaglobálislégszennyezőhatásokcsökkentéseszempontjából.Alkalmazása

során levegőkörnyezeti hatások (a berendezés gyártásának hatásán kívül) gyakorlatilag

nincsenek, illetve csak a működtetéséhez szükséges segédenergia (keringető szivattyú)

alkalmazásán keresztül jelentkeznek, indirekt módon és nagyon csekély mértékben. A

geotermikus távfűtés arányának növelésével, illetve hőszivattyúk alkalmazása által a CO2-

kibocsátás jelentősen csökkenthető, levegőkörnyezeti előnye fosszilis tüzelőanyag kiváltó

szerepébőlisszármazik.

3.4.2. Hatásokafelszíniésfelszínalattivizekre

Mivel az energetikai ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében az egyik legérintettebb

hatáskategóriát felszíni és felszín alatti vizeink képezik, továbbá az energiatermelő

tevékenységekavizeketkülönbözőmértékbenhasználják,hogy teljesebbképetkapjunk,a

vizeinketlegnagyobbmértékbenbefolyásolóenergiaforrásokértékelésesoráncélszerűteljes

életciklusukalattszámbavenniafelszíniésfelszínalattivizekkelvalókapcsolatot.

A fosszilis energiahordozók általi energiatermelés a vizekre nézve terhelő folyamat.Újszénbánya létesítésekor és a bányászati tevékenység egésze alatt jelentős változásokkövetkeznekbeafelszíniésfelszínalattivízbázisállapotában,abányászatvizeinktekintetében

nagymértékbenterhelőtevékenység.Abányátkörülvevőterületentermészetesvízfolyások

apadhatnak el és mesterségesek keletkezhetnek a folyamatosan szivattyúzott talajvíz

hatására. A külszíni bányászatot megelőzően eltávolított növényborítás nagymértékben

befolyásoljaalefolyásiviszonyokat,nagyhatássalvanafelszínivízfolyásokraésatalajvízre.A

bányaterületéntároltszulfidtartalmúhulladékoknagyobbmennyiségűcsapadékeseténsavas

kimosódáshoz vezethetnek. A termeléssel érintett terület nagy kiterjedésű, amennyiben a

területenfelszínivízfolyástalálható,aztabányászatmegkezdéseelőttszükségesáthelyezni.

Külszínibányászatésmélyműveléseseténegyarántavíztárolórétegeketésabányaterületétvízteleníteni kell, ami a talajvíz áramlásának megváltozását okozhatja. A bányászatot

megelőző elő-, továbbá a tevékenység során végzett folyamatos víztelenítés depressziós

hatásaakárszázkm2-estávolságbanisérinthetterületeket.33

32IP/A/ENVI/ST/2011-07Impactsofshalegasandshaleoilextractionontheenvironmentandhumanhealth33 Dr. Mang Béla: Az ásványi nyersanyagtermelés főbb környezeti hatásai. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat,Bányászat,66.kötet.(2004)p.15-21

2017.ÁPRILIS18.


Akonvencionálisszénhidrogénekfeltárásasoránnagymennyiségűvízfelhasználásáravan

szükség, mely a talajvíz minőségére egyértelműen negatív hatással van. Az olaj- és

gázkitermelés, illetve feldolgozás befolyásolja a helyi hidrológiai viszonyokat, a nagy

mennyiségűkitermeltvízrontjaafelszíniéstalajvizekminőségét.Atechnológiaifolyamatok

soránkeletkezősalakéspernyekezeléseszinténvízzeltörténik.

Az erőművek hatásfok növelése a vízhasználatot kedvezően befolyásolja, hiszen, hakevesebbenergiátkellelőállítaniavízkivételésavizekhőterheléseisjelentősencsökken.Azenergiahatékonyságot javító intézkedések különösen az fűtőművi hatásfokjavítás terén

eredményeznekszámottevőpozitívhatástavizekreajelentősencsökkenőhűtővízigényáltal.

Azenergiatermeléssoránvizeketérőhőszennyezés (hűtő-és technológiaivíz)különösena

bevezetőhelyközelébenjelentmagaskörnyezetikockázatot,avíziökoszisztémáragyakorolt

hatásaszámottevő.Ahőmérsékletnövekedéshatásáraazélővizekbenfokozódikazanaerob,

rothadási folyamatok valószínűsége, csökkenazoldott oxigénmennyiségeés az öntisztuló

képesség,nőakorrozivitás.

ACCSeljárás soránahőerőművekbenkeletkező füstgázbólvegyieljárással leválasztott

szén-dioxidotegygeológiaiképződményalkottatárolóbasajtolják.BáraCCStechnológiaa

megfelelőföldtaniközegkiválasztásaesetén,amegfelelőmérnökitudásésmérnökieszközök

alkalmazásávalakülönösensérülékenyfelszínalattivízbázissalnemkerülkapcsolatba,azipari

kibocsátásbólszármazószén-dioxidtárolásavizeinkreazalábbilehetségesnegatívhatásokat

gyakorolhatja:

• gázszivárgás a tárolási helyről a felszín alatti ivóvízbázisba (pl. ez az ivóvíz savasodását

okozhatja);

• amagassótartalmútalajvízelmozdulásaamélyebbrétegekbőlazivóvízbázisba;

• a víz rétegek közti áramlásában okozott zavar, illetve a talajvíz szint természetes

ingadozásánakmegváltoztatásaageológiaitárolásáltalkifejtettnyomáshatására.

A CCS-technológiának pozitív hatása is azonosítható a felszín alatti vizek tekintetében: a

sajtolás a talajvízszint emelkedését eredményezheti, mely folyamat előnyös lehet azon

területeken,aholkorábbanafelszínközelivízkészletkimerültvagyaszálysújtotta.34

A hazai nem-konvencionális szénhidrogénvagyon kitermelését szolgáló rétegrepesztésitechnológiaalkalmazásasoránfolyamatoskörnyezet-állapotmonitoringraésmegfigyelésre

van szükség a repesztésnek a térrész hidrológiai rendszerére kifejtett hatásának nyomon

követése, illetveazesetleges vízszennyeződésekazonosításaérdekében.A rétegrepesztési

http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1417-5398/66k_2004/ISSN_1417-5398_66k_2004_015-022.pdf34IEAGHG,InternationalEnergyAgency:PotentialImpactsonGroundwaterResourcesofCO2GeologicalStorage,2011/11,October,2011.

2017.ÁPRILIS18.


technológia okozhatja a felszín alatti vízrétegek átrendeződését, a mélyebb rétegekben

lévő ‒ esetlegesen szennyezett víz ‒ feljuthat a felsőbb víztároló rétegekbe, vagy akár afelszínre. A repesztéskor használt hasító folyadék felszín alatti elszivárgása vagy az azzal

visszaáramló anyagok a bennük lévő vegyi anyagok következtében akár nagymértékű

szennyeződést is okozhatnak. Bár a kútépítési- és repesztési technológia jól szabályozott

(API35), a palagáz kitermelés során nem megfelelően kivitelezett hidraulikus repesztés

következtében gázszivárgás léphet fel, ami nagymértékű metántartalom növekedést is

előidézhetatalajvízben,továbbáakárazivóvízbázistisveszélyeztetheti.36

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által végzett geotermális energiapotenciál

felméréseredményeszerintMagyarországkiemelkedőadottságokkalrendelkeziketerületen,

geotermikus energiatermelés országos léptékben jelentősen fokozható, elsősorban a

távhőtermelésben hasznosíthatómély-geotermikus energia,másodsorban a hőszivattyúval

hasznosítható sekély-geotermikus energia esetében. Mivel a geotermikus energiahasznosításasoránlegérintettebbhatásviselőkavizeink,akörnyezetihatásokelemzésekor

kiemeltfigyelmetkellfordítanimindafelszíni,mindafelszínalattikészletekre.

Ageotermikus energiahasznosítása során kitermelt és visszasajtolt termálvíz komplex

hatásait az egész víztestre vonatkoztatva szükséges vizsgálni, különösen a sérülékeny

vízbázisokvonatkozásában.Erreegyrésztavízadórétegvédelme–elsősorbanarétegnyomás

csökkenéselkerülése–érdekében,másrésztafelszínivizekminőségénekvédelmemiattvan

szükség.Atermálvízvisszasajtolásánálkiemeltfigyelmetkellfordítaniarra,hogyavízkivétellel

megegyező rétegbe történjen a visszasajtolás, ellenkező esetben az a felszín alatti

hidrodinamikai áramlási rendszerekre súlyos kockázatot jelent. A „vízelfolyások”

megszüntetésére, a kiemelt víztömeg teljesmennyiségének visszasajtolása szintén kiemelt

fontosságú a hidrológiai ciklus fenntartás érdekében, ennek ellenőrzése és számonkérése

fontos szakhatósági feladat. A kitermelt termálvíz körültekintő visszasajtolásának

elmulasztásával komoly környezeti kár keletkezhet, a használt termálvíz sótartalma és a

hőterhelésmiattabefogadófelszínivizekélővilágakárosodhat.

Ageotermikusenergiahasznosításasoránelengedhetetlenavízkészlet-gazdálkodásicélok

teljesítése,melyatermálvízkészletekfenntarthatóhasználatánakmegvalósításárairányul.Az

energiahasznosításcéljábólkitermelttermálvízkezelésefontos,hogymegfeleljenaVízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltaknak, így a visszasajtolási kötelezettségre és a visszasajtolásitechnológiafejlesztéséreirányulóintézkedéseknek.

35http://www.api.org/~/media/Files/Policy/Hydraulic_Fracturing/Hydraulic-Fracturing-Best-Practices.pdf36IP/A/ENVI/ST/2011-07Impactsofshalegasandshaleoilextractionontheenvironmentandhumanhealth

2017.ÁPRILIS18.


25. javaslat

Atermálvízvisszasajtolásánakfokozottellenőrzéseésalegmodernebbtechnológiaalkalmazásaszükségesakockázatokminimalizálásaérdekében.

26. javaslat

Törekednikellarra,hogyabányászatitevékenységsoránvisszaszivárogtatottvíz(talajvízdúsítás)minél nagyobb területeket érintsen, s az ökológiai célú vízpótlás célterületei hosszú távon (abányaéletciklusaután)ishasonlóökológiaiállapotbanéletképesekmaradhassanak.

3.4.3. Hatásokatalajraésaföldtaniközegre

A termálvízkészletek intenzívebb energetikai hasznosítása nemcsak a Cselekvési Terv

részeként szerepel hazai fejlesztési stratégiai dokumentumokban és támogatási forrásokat

meghatározótervekben,hanemeurópaiuniós,EGTNorvégAlapáltalbiztosítottforrásokis

rendelkezésreállnak.RáadásulMagyarországMegújulóEnergiaHasznosításiCselekvésiTerve

iseföldtaniközegbőlkinyerhetőmegújulóerőforráskiaknázásánakintenzifikálásátírjaelő.Az

eltérő adottságú geológiai rezervoárok kőzetminőségben rejlő más-más reagálásamiatt a

termálvízvisszasajtolásánakfokozottellenőrzése,ennektudományosmonitoringjaésegyben

alegmodernebbtechnológiaalkalmazásaszükséges,akörnyezetikockázatokminimalizálása

érdekében.

27. javaslat

Geotermikus energia hasznosításánál javasolt amár sikeres hazai beruházások tapasztalatainakfelhasználásaaföldtaniközegvédelmeterén.

Arétegrepesztésitechnológiaáltalatalajrakifejtetthatáscsaknemmegegyezikafelszín

alatti vizek esetében azonosított kockázati tényezőkkel: a mélyből visszaáramló hasító

folyadékvegyianyagokkalszennyezhetiatalajt,továbbákiemeltenkellkezelniazelszivárgás

kockázatát is, csakúgy, mint a gázszivárgás által a talajban esetlegesen kiváltott metán-

tartalom növekedését. A palagáz kitermelés, illetve a CCS elkerülhetetlen hatása a nagy

területhasználatáltalbekövetkezőtalajkárosítóhatás(fúrásiterület,kiszolgálólétesítmények

és utak építése).37 Lényeges, hogy e tevékenységek valódi termelésbe fordítását jelenleg

Magyarországon nem lehetséges anélkül elindítani, hogy átfogó mélygeofizikai,

mélygeológiai, és egyéb technológiai kutatások ne biztosítsák arról az engedélyező

döntéshozókat, hogy a technológia hosszú távon is biztonságos és nem okozza a földtani

rétegek közötti vízadó rétegek elszennyeződését, amelyek Magyarországon különleges

értékkelbírnakazásvány-éstermálvízhasznosításmiatt.

37IP/A/ENVI/ST/2011-07Impactsofshalegasandshaleoilextractionontheenvironmentandhumanhealth

2017.ÁPRILIS18.


AföldtaniközegCO2tárolásávalkapcsolatosanleggyakrabbanmegfogalmazottaggály,a

besajtolás következtében kialakuló nyomásnövekedés, ami az érintett kőzetek

tönkremeneteléhez,ésakárkisebbföldrengésekkialakulásáhozisvezethet.

3.4.4. Azéghajlatváltozásmegelőzéséveléskövetkezményeivelkapcsolatoshatások

Ahazai szénvagyonhasznosításaazÜHGkibocsátásnövekedésétvonhatjamagaután,

ugyanakkor amennyiben a hazai szénbányászat újraindításához kapcsolódóan az alacsony

széndioxid-kibocsátású tisztaszén-technológiák (felszíni, zárt rendszerben történő

széngázosítás, elsősorban energetikai, másodsorban vegyipari alkalmazás, szén-dioxid

leválasztás és betárolás) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatának eredményeként erre

irányuló program indul, a szenek erőművi (fűtőművi) alkalmazása közel nulla CO2

kibocsátásúnaktekinthető‒feltéve,hogyténylegesenCO2újrahasznosítássalvalósulmeg.

Arétegrepesztésitechnológiaesetébennemelhanyagolhatóannakvalószínűsége,hogy

anemkellőalaposságútervezésselésmegfelelőenkivitelezetthidraulikusrepesztéshatására

kialakuló repedéshálózaton keresztül a termelni kívánt földgáz egy része a környező

vízbázisokbatávozik,amelyakárkomolyabbmetántartalomnövekedéstidézhetelőezekbenafelszínalattivizekben,illetveesetlegametánemisszióafelszíntiselérheti.

ACCS-technológiaegyrészrőlkedvezőhatástgyakorolaCO2kibocsátásra,hiszenalégköri

kibocsátásokat„irányítjaát”aföldtaniközegbe.Ugyanakkorközvetettnegatívhatásokkalis

számolni kell: aCCS-technológiahosszú távon konzerválhatja a fosszilis energiahordozókra

alapozottenergiatermelésieljárásokat,hiszenalkalmazásukesetébennincséghajlatvédelmi

szempontbólkényszeragyökeresváltozásra,mégakkorsem,hakésőbblennealternatívaa

technológiákkiváltására.

Azéghajlati alkalmazkodással kapcsolatos hatások közvetettek; elsősorban a biológiaisokféleség megóvása, az energetikai infrastruktúra és a katasztrófavédelem területein

azonosíthatók.

3.4.5. Akörnyezetikatasztrófa-kockázattalkapcsolatoshatások

A környezeti katasztrófa olyan állapot vagy helyzet, amely a természeti környezetet, a

természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár

megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt

szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az

önkormányzatokésazállamiszervekfolyamatosésszigorúanösszehangoltegyüttműködését,

illetvenemzetközisegítségigénybevételétigényli38.Ahazaiásványkincsekkitermelésesorán

38Akatasztrófavédelemrőlésahozzákapcsolódóegyestörvényekmódosításáról szóló2011.éviCXXVIII.törvény

2017.ÁPRILIS18.


környezetikatasztrófakockázatléphetfelakörnyezetielemekben(pl.talaj,víz)okozottkárok,

jelentős környezetterhelés, -szennyezés esetében, valamint a természetben bekövetkező

havária helyzetekben is. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés

hatékonyságának fokozását és a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítését,

intézkedéseik eredményességének növelését a katasztrófavédelemről szóló törvény39

fogalmazzameg.AzÁCsT intézkedéseinek céljai és irányai során az ebben ismertetetteket

irányadónakkelltekinteni.

Az ÁCsT közvetett módon figyelmet fordít a környezeti katasztrófa helyzetek

kialakulásánakmegelőzésére,hiszencélkitűzéseaz importfüggőségünkcsökkentése,ezáltal

hazánk ellátásbiztonságának növelése, azonban ezek csak a természet és tájvédelmi

szempontok figyelembevételével valósulhatnak meg. A bányászati tevékenységek ipari

balesetkockázat-minimalizálásánakkövetelményeszinténközvetetten jelenikmegabbana

meghatározásban,miszerintazállamitulajdonbanlévőásványkincsekkeltörténőésszerűés

környezetkímélőgazdálkodásazállam,agazdaságiszereplőkésatársadalomközösérdeke.

28. javaslat

Javasoljuk, hogy a nem-konvencionális földgáz készletek kitermelése, a szén-dioxid földtaniközegbenvalótárolása,valamintahazaiszén-ésuránérc-vagyonhasznosításavonatkozásaibankészüljönfelmérésamás-mástalajadottságokkalrendelkezőásványkincsekbengazdagtérségeksérülékenységéreazesetlegesenbekövetkezőtermészetiésiparikatasztrófahelyzetekre.

29. javaslat

Javasoljuk, hogy a geotermikus energiahasznosítással és a rétegrepesztési technológiaalkalmazásával kapcsolatos beruházások környezetvédelmi engedélyezése keretében vizsgáljákmegahatárokonátterjedőkörnyezetihatásokat.

3.4.6. TermészetvédelmioltalomalattállóésNatura2000területeketérintőhatások,valamintabiológiaisokféleségreésazerdőkregyakorolthatások

A Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv előírja a közösségi jelentőséggel bíró

élőhelyekkijelölését,melyekaNatura2000hálózatrészeivéváltak:Magyarországonazország

területének mintegy 21%-a kapott így védettséget. Hazánkban jelenleg 2 millió hektárnyi

terület került az erdőgazdálkodásba bevonásra, amelynek összesen 94%-át (1,9millió ha)

borítja faállomány. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége

20,8%, amely alacsonynak tekinthető az európai uniós átlaghoz viszonyítva, amely

hozzávetőleg 42%. Az ÁCsT-vel összefüggésben az élővilágot érintő hatások elsősorban a

kijelöltkutatásiéskitermelésiterületekrekorlátozódnak.

392011.éviCXXVIII.törvényakatasztrófavédelemrőlésahozzákapcsolódóegyestörvényekmódosításáról

2017.ÁPRILIS18.


Ahazaiszénvagyonhasznosításavonatkozásában‒mivelakitermelésa tervekszerint

elsősorbanismertlelőhelyekenzajlikmajd‒akutatásiésfelmérésiszakaszrajellemzőnegatív

hatások nem várhatók. Ugyanakkor a meglévő bányák újra nyitása esetén jelentős

területigény léphet fel, ami a növénytakaró és az élőhelyek nagy területen történő

elpusztításával járhat (ideértveaz esetlegesútépítés területigényét is), illetve fragmentált

élőhelyek kialakulásához vezethet, melyek nehezebben állnak ellen a külső hatásoknak

(invazívfajok,klímaváltozás,degradáció).(Megjegyezzükugyanakkor,hogyavoltbányákújra

nyitása nem jár szükségszerűen további élőhely pusztulással, mert az aktív hasznosítás

időszakában ‒ amikor a környezetvédelmi szempontok kevésbé voltak hangsúlyosak ‒ azélőhelyek degradációja már bekövetkezett. Jelenleg e bányaterületek felhagyott, gyomos

barnamezős területeknek tekinthetők, sok esetben kármentesítési, illegális

hulladéklerakókhoz kapcsolódó felszámolási teendők azonosíthatók.) A bánya működése

közben a felszíni és felszín alatti vizekbenmegváltoztathatja az áramlási viszonyokat, ami

extrémesetbenakártájidegenfajokelterjedéséhezisvezethetavíziökoszisztémában.Ahazai

szénvagyonhasznosításamérsékelhetiatűzifaigényt,ezzelközvetvehozzájárulhatazerdei

biomasszatömegénekgyarapodásához.

Az uránbányászat esetében a várható élővilágra gyakorolt hatások hasonlóak aszénbányászatnálleírtakkal.Etekintetbenaleginkábbérintettterületekajövőbelitermelés

éskutatásáltalanyugat-mecsekilelőhelyéskörnyezete.ANyugat-MecsekTájvédelmiKörzet

(10315ha),valamintaNyugat-Mecsekikarsztvédelmétabányászatújraindításamellett is

biztosítanikell.

Ageotermikusenergiafelhasználásakapcsánavisszasajtolásnélkülihasznosításérinthetvédelemalattállóterületeket,ésazalkalmazotttechnológiátóléskörültekintéstől függően

jelentőshatássallehetafelszíniésfelszínalattivizekélővilágára.

Korábbivizsgálatokszerintarétegrepesztésitechnológiákalkalmazásánaktekintetében

elsősorban a Makói-árok területe érintett; itt számos Natura 2000 terület található. A

rétegrepesztéssel járó egyik legjelentősebb élővilágot érintő negatív hatás a kisebb

földrengésekkialakulásánakkockázata,melyazélővilágzavarásánkeresztülnegatívanhathat

atermészetikörnyezetre(azajésrezgésélőlényekregyakorolthatásanemteljesentisztázott,

a táplálkozásmegszakításához és hallásvesztéshez is vezethet.Ahatásokbecslését tovább

nehezíti,hogyazegyesfajokkülönbözőfrekvenciákraérzékenyek)40.

40MatthiasAltmann,Dr.KlausBitzer,ZsoltMatra,WernerWeindrof,Dr.WernerZittel:Hungarianshalegas–impactsontheenvironment and human health. Final Report. Elérhető: http://www.kovet.hu/sites/default/files/hungarian-shale-gas_2012-12-20_final.pdf

2017.ÁPRILIS18.


1. ábra.NemzetiParkok(sötétzöld)éstermészetvédelmiterületek(világoszöld)aMakói-árokkörnyezetében.

Forrás:Altmannetal.,2012

A fentiekentúlszükségesmégmegemlíteniazÁCsT-velkapcsolatostevékenységekhezkapcsolódódiffúzterheléseket is,melyeknemazonosíthatópontforrásbólszármaznak (pl.

levegőbőlkiülepedés,szállításlégszennyezése).Ezekvárhatószintjealacsony,ugyanakkoraz

ÁCsT megvalósításánál törekedni kell az ilyen hatások, ill. szennyezések minimalizálására,

különösenazérintetttermészetvédelmioltalomalattállóésNatura2000területeken.

Lényeges, hogy az ÁCsT intézkedései közül agazdasági és intézményi feltételrendszerbiztosítása, vagyis a mindenkori aktuális nemzetgazdasági igényekhez és lehetőségekhez

alkalmazkodó bányászat jogi és állami-intézményi feltételeinek biztosítása ki kell, hogyterjedjenazélővilágotérintőhatásoknyomonkövetéséreésmérsékléséreis.Megjegyezzük,

hogy számos esetben a jelenleg rendelkezésre álló információ és tudás-, ill. ismeretanyag

alapján az egyes intézkedések általmegfogalmazott beavatkozások élővilágra gyakorolt és

erdészetihatásanemítélhetőmegegyértelműen.

3.4.7. Azemberiegészségetéséletminőségetérintőhatások

Nemzetközi összehasonlításban amagyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlen, ami

kizárólagajelenlegigazdasági-társadalmifejlettségiszinttelnemindokolható.Aszületéskor

2017.ÁPRILIS18.


várhatóélettartammesszeelmaradazuniósátlagtól.Anemmegfelelőegészségiállapotból

adódókedvezőtlenhatásokatársadalomegészérehatássalvannak.Akrónikus,nemfertőző

betegségekszámosesetbenazéletmódbeliszokásokhoz,tényezőkhözköthetők.

Az ÁCsT-ben előirányzott bányászati tevékenységek esetében az egészségvédelmi és

munkabiztonsági jogszabályokésszabványokmaradéktalanbetartásaésszorosellenőrzése

indokolt.

AzuránbányászatvonatkozásábanazÁCsTszerintajövőbenelsődlegescélpontanyugat-mecseki lelőhely és környezetének megkutatott és ismert előfordulása lehet. Az itteni

uránbányászat újraindításának gazdaságossági, egészségügyi, társadalmi, valamint

környezetvédelmi és természetvédelmi szempontú megvalósíthatóságát, a kitermeléshez

szükséges feltételeket, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersanyagtartalmát vizsgáló

tanulmányelkészítésétkormányhatározat41 írtaelő,melyazÁCsT-benfoglaltakszerintel is

készült. Az uránbányászat újraindítása a térségben a helyi életminőség, életkörülmények

javulásáhozishozzájárulhat.

Megjegyezzük,hogyazÁCsTintézkedéseinektöbbségenincsközvetlenhatássalazemberi

egészégre és életminőségre, illetve az egyes intézkedésekhez köthető beavatkozások

egészségügyihatásaegyértelműennemmegítélhetőajelenlegrendelkezésreállóinformációk

alapján.

3.4.8. Avalószínűsíthetőkörnyezetikonfliktusokazonosítása

Magyarország területén az energiahordozó készletekhasznosítása és szállítása jelentős

környezeti konfliktus kialakulását eredményezte a drasztikus emberi beavatkozások,

területhasznosítófolyamatokésabányászattájátalakítótevékenységénekköszönhetően.Ma

issokelhagyatott,egykoriipar-ésbányaterülettalálhatóhazánkban,amelyektájképromboló

hatása kiemelkedő. Az éghajlatváltozás szempontjából, a szélsőséges időjárási változások

miatttovábbiszámosújkörnyezetikihíváséskonfliktusvárhatóakitermelésiterületeken.

Az ÁCsT-ben előirányzott intézkedések különböző helyi környezeti konfliktusok

kialakulásához vezethetnek. A hazai szénbányákmegnyitási lehetőségének vizsgálatával, a

bányászat újraindításával és a rá épülőmodern iparágak telepítésével a régi elhagyatottbányaterületekenjavulhatnakagazdaságiésszociáliséletkörülmények,azonbanezmagasabb

légszennyezést, hulladékterhelést és a szállításmiatt kialakuló zajterhelést jelenthet azott

élők számára. Az energetikai ásványvagyon-gazdálkodással összefüggő projektek

megvalósulásaeseténazadottterületentársadalmiéskörnyezetvédelmikonfliktusalakulhat

41AKormány1210/2012.(VI.26.)Korm.határozataamecsekiuránbányászatújraindításáról

2017.ÁPRILIS18.


ki a helyi lakosság környezeti szemléletétől, a terület további környezetterhelhetőségétől,

valamintatechnológiaemberreésakörnyezetrevonatkozóhatásaitólfüggően.

Ageotermikusenergiahasznosításhozésvisszasajtoláshoz,arétegrepesztéshez,valamint

a szén-dioxid föld alá sajtolásához kapcsolódó környezetvédelemi és bányászati

szabályozásbanfellelhetőellentmondásokfeltárásaésatermészetvédelmiszempontokatis

figyelembevevő szabályozási környezet kialakítása csökkenthetnéa környezeti konfliktusok

kialakulását.Emellettazelőírásoknakmegfelelőtechnológiákésújfejlesztésekalkalmazása

például a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő geotermikus beruházások ösztönzése

szinténmérséklőhatássalvanakörnyezetielemekbenmárbekövetkezettkonfliktusokra.A

szemléletformálási és társadalmasítási program kidolgozása csak a megfelelő

környezettudatosság,életmódváltáselérése,valamintakedvezőéskedvezőtlenkörnyezeti

kockázatokrögzítéseesetébenlehetpozitívhatású.

3.4.9. Akörnyezettudatosságvárhatóalakulása

A környezettudatosság a társadalom tagjainak a környezeti értékekkel és a közvetlen

természetikörnyezetévelkapcsolatostájékozottságát,érzékenységét,aggodalmátjelentiés

kifejeziazegyéntudatosfelelősségvállalásátis.Afolyamathazánkbanegyreinkábbelőtérbe

kerül.Eztmutatjapéldáulakörnyezetinevelésbevezetése,civilszervezetekszemléletformáló

tevékenysége, valamint a tömegtájékoztatási eszközökben is megjelenő információk. Az

emberekáltalábanelkötelezikmagukatakörnyezetvédelemmellett, azonban tettekkel (az

életmódésfogyasztásijavakváltoztatásával)eztkevésbébizonyítják.

Az ÁCsT egyik fő intézkedése a bányászati tevékenység társadalmi beágyazódásánakelősegítéseérdekébenaszemléletformálásiéstársadalmasításiprogramkidolgozása,amely

támogathatjaakörnyezettudatosságnövelését.

A gazdaságosan, de környezetkímélő és fenntartható módon történő energetikai

ásványvagyon-gazdálkodás (pl. az alacsony szén-dioxid kibocsátású tisztaszén-technológiák

alkalmazása) ugyan közvetett módon, de szintén hozzájárul a környezeti értékrend

fejlesztéséhez,akörnyezettudatosságnöveléséhez.Aszakmakultúra fenntartására irányuló

környezetbarátintézkedésekésazoktatás,képzésszinténhozzájárulazemberésakörnyezet

harmóniájánakmegteremtéséhez,kiemeltenahalmozottanhátrányoshelyzetűvalamikoribányavidékeken,aholezáltalesetlegesentovábbimunkahelyteremtésreismódnyílhat.

30. javaslat

Javasoljuk az ÁCsT végrehajtása során a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmóderősítését, valamint az egyéni és közösségi felelősségvállalás fokozását, kiemelten a környezetikatasztrófákkockázataszempontjábólsérülékenytérségekben.

2017.ÁPRILIS18.


3.4.10. Aterülethasználatra,térszerkezetregyakorolthatásokazonosítás

Az ÁCsT hatásai közvetlenül nem érintik a térszerkezetet és a területhasználatot,

megvalósulása azonban olyan fejlesztési folyamatokat indukálhat, amelyek hatásai már

jelentősen befolyásolhatják ezen viszonyokat. Az Országos Területrendezési Terv 2013.

decemberébenelfogadottmódosításaértelmébenajövőbenaterület-éstelepülésrendezési

tevékenységet meghatározó, és egyben az ásványvagyon-hasznosítást és a földtani

képződmények védelmét is szolgáló rendezési eszközök kerülnek a települési és amegyei

önkormányzatokjogalkotóiéshatóságaikezébe.

A településrendezési tervekben, szabályokban csak olyan területfelhasználási egység,

építési övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyag-vagyon távlati kitermelését nem

lehetetleníti el. Ez kellő védelmet biztosít a nyersanyagokat tartalmazó földtani

képződmények felszíni vetületeinek és egyben erősen befolyásolhatja egyéb fejlesztések

megvalósítását. Mindez azonban az egyértelmű jogszabályi viszonyok megteremtésével

segíthetiazÁCsTvégrehajtását,ésegybenhozzájárulazaztmegalapozó,illetveazÁCsTegyik

intézkedésekéntismeghatározottinformációbázisfejlesztéséhez.

Ugyanígy a földtani veszélyforrások övezetének törvényi előírásai – miszerint a

településeken belül új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a

bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott

véleményében hozzájárul – elősegítik a földtani szempontból veszélyeztetett területek

felmérésétésvédelmét,illetveazegyébépítményekbiztonságoslétesítését.

3.4.11. Atájgazdálkodásra,atájieltartóképességregyakorolthatások

A Természetvédelmi törvényben42, valamint az Európai Tájegyezményben43 kerültek

meghatározásraatájiértékekkelkapcsolatoselőírások.ATermészetvédelmitörvény6.§(1)

bekezdésealapjánatájaföldfelszíntérbenlehatárolható,jellegzetesfelépítésűéssajátosságú

része,a rá jellemző természetiértékekkelés természeti rendszerekkel, valamintazemberi

kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a

mesterséges környezeti elemek. Magyarországon kiemelten meghatározó a táji értékek

megőrzése,atájiörökségvédelemkülönösenatekintetben,hogyatájközösérték,amelynek

természeti,tudományos,történelmiésesztétikaijelentőségeisvanéshozzájárulazegyénés

atársadalomjólétéhez,életminőségéhezis.

A tájképi értékeket kedvezőtlenül érinthetik a nem megfelelően felhagyott, nem

kármentesített, a helyi táji karaktert nem hordozó létesítmények (például a régi

421996.éviLIII.törvényatermészetvédelméről432007.éviCXI.TörvényazEurópaiTájEgyezménykihirdetéséről

2017.ÁPRILIS18.


bányaterületek). Míg a hazai mélyművelésű szénbányák megnyitási lehetősége esztétikai

szempontbólsemlegeshatássallehetatájraésatájiértékekre,ugyanakkorafelszíniművelés

jelentőstájsebekreésatájiértékekdegradációjáhozvezethet.

Ageotermikusenergiahasznosításhozésvisszasajtoláshoz,arétegrepesztéshez,valamint

a szén-dioxid föld alá sajtolásához kapcsolódó környezetvédelemi és bányászati

szabályozásban lévő ellentmondások feltárása és a természetvédelmi szempontokat is

figyelembevevő szabályozási javaslat kialakítása során fokozott figyelmet kell fordítani a

negatívtájképihatásokmérséklésére.

Atermészet-és tájvédelmi jogszabályokmaradéktalanbetartásamellettazÁCsT-benelőirányzottintézkedésekalapvetőenhozzájárulhatnakatájvédelméhezésmegőrzéséhez.

3.4.12. Atermészetierőforrásokmegújulására,térbelihasznosításáragyakorolthatások

Az ÁCsT deklarált célja, hogy ‒ eleget téve a Nemzeti Energiastratégiáról szóló OGY.

határozatbanelőírtaknak‒gondoskodjonazenergetikailaghasznosíthatóhazaiásványvagyonfelkutatásárólésastratégiaikészletgazdálkodásfeltételeinekbiztosításáról,valamintahazai

szénbányászatiszakmakultúrafennmaradásánakfeltételeiről.

Az energetikai ásványvagyon hasznosításának jövőbeni tervezhetőségét, a készletek

felkutatásának és nyilvántartásának korszerűsítését, a kísérleti energiatermelő projektek

megtervezését ésmegvalósítását, vagy a földtani közegbe történő szén-dioxid biztonságos

elhelyezését, a részletes intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervek mentén történő

kormányzatiszabályozóésfejlesztéspolitikaitevékenységpozitíviránybamozdíthatjael.

Jelenlegatermészetierőforrásokmegújításáracsakafelszínalattitermálkészletekesetén

van lehetőség, de csak akkor, ha az ezzel kapcsolatos szabályozó rendszert úgy

fejlesztik – figyelembe véve a térségi fenntarthatóság eltérő szakmai kritériumait – hogy

alkalmas legyen a termálkincs eltérő hasznosítási módozataiból és az eltérő geológiai

viszonyokból fakadó különböző termelési formák egyedi kezelésére. Össze kell hangolni a

környezetvédelmiésenergetikai,valamintbányászatiszabályozásrelevánsrészeit.

Akoncessziósterületektudományosmegkutatottságánakésnyilvántartásánakfejlődése

és tudatos fejlesztésehozzájárulhat – az ismeretek gyarapítása révén– a lehető legkisebb

környezetihatásokkaljárókitermelőhelyekcélorientáltazonosításáhozésfeltárásához.

A bányászati szakmakultúra átgondolt fejlesztése segítséget nyújthat a hagyományos

bányászatitérségekmegújulásához,akárakonkrétbányászatitevékenységfelújításáról,akár

aziparkultúramáselemeiregyakoroltjótékonyráhatásrólvanszó.Afoglalkoztatottságbanis

megmutatkozópozitíveredménylehetamunkaerőképzettségében,rendelkezésreállásában,

2017.ÁPRILIS18.


vagyaszakképzésirendszerbenmegmutatkozóhatásokhozzájárulásaazelmaradott,egykori

fejlettiparútérségekfejlődéséhez,alakossághelybenmaradásához.

31. javaslat

Javasoljuk, hogy az ÁCsT fogalmazzon meg olyan konkrét, közérthető intézkedéseket, amelyekszabályozási,vagytámogathatóságifeltételekkéválhatnakaprojektektervezéseésfinanszírozásasorán.

3.4.13. Atelepülésikörnyezetminőségregyakorolthatások

Az energetikai ásványvagyon hasznosításához kapcsolódó tevékenységek hatással

lehetnek a települések környezetminőségére: elsősorban a levegőminőséget befolyásolják,

másodsorban a lakott területeken élőket környezeti zaj- és rezgéskibocsátással terhelik. A

települések levegőminőségét elsősorban a helyben történő kibocsátások (megnövekedett

közlekedés, közeli bányászati tevékenység miatt megnövekedett szálló por konventráció)

határozzák meg, azonban a meteorológiai helyzettől függően szerepe lehet a nagyobb

távolságrólérkezőszennyezésnekis.

Mivel a fosszilis erőművek többnyire a lakott területektől távolabb helyezkednek el,továbbá a tisztaszén-technológiák alkalmazása mellett a légszennyező anyagok füstgázból

történőeltávolításamegoldott,ígyatelepülésikörnyezetminőségregyakoroltkároshatásuklényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor a szén növekvő lakossági felhasználása a komolyegészségkárosító kockázatú szálló por (PM10) koncentráció növekedését vonhatja magaután,különösenavölgyekbenelhelyezkedőtelepüléseken.

Elsősorban új szénbányák létesítése esetében, az üzemeltetés során megnövekedettforgalomból adódóan a közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés nőhet jelentősen. Ezenhatást–amennyibenabánya lakóhelykörnyezetében található–a szállításoptimalizálása

során szükséges figyelembe venni, mivel a kitermelt ásványkincsek elszállítása legtöbb

esetben leterheli az úthálózatot, ritkán van lehetőség vízen vagy vasútvonalon történő

szállításra.

A geotermia szerepének növelése az épületek energiaigényének kielégítésébenkedvezőenbefolyásoljaatelepülésikörnyezetminőségét,mindlokális,mindtávfűtőművihasznosításasorán.Különösena levegőminőség javításában játszik fontos szerepet,hiszen

ezen berendezések alkalmazásával a fosszilis energiahordozók kiválthatók, a levegőbe

történőszennyezőanyag-kibocsátásminimalizálható.

2017.ÁPRILIS18.


3.5. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásánakátfogóhatása

3.5.1. Avégrehajtáskumulatívhatása

Mint azt fentebb kifejtettük, az ÁCsT elsődlegesen elemzési feladatokat tartalmaz és

konkrét energiatermelő tevékenységekmeghonosítását és technológiai kutatását nem írja

elő, így a közvetlen kumulatív hatás nem értékelhető. A közvetett hatások, kockázatokkörébenakövetkezőmegállapításokattehetjük:

Azintenzifikáltbányászatitevékenységekmérsékeltközvetett levegőkörnyezetiésÜHGkibocsátásihatásávallehetszámolni,elsősorbanaszállítójárművekésbányaműszakigépek

kibocsátása révén. Ugyan a tisztaszén-technológiák közel nulla ÜHG kibocsátásúnak

tekinthetők,ámarétegrepesztésieljárásokametánkibocsátáskockázatáthordozzák.

Alegjelentősebbközvetettkörnyezetihatásokafelszíniésfelszínalattivizek,valamintaföldtaniközegvonatkozásábanazonosíthatók:abányászatitevékenységegészealattjelentősváltozásokkövetkeznekbeafelszíniésfelszínalattivízbázisállapotában,abányászatvizeink

tekintetében nagymértékben terhelő tevékenység. A CCS eljárás veszélyeztetheti az

ivóvízbázisokat, a rétegrepesztési technológia során használt hasító folyadék felszín alatti

elszivárgása vagy az azzal visszaáramló anyagok akár nagymértékű szennyeződést is

okozhatnak. A geotermikus energia hasznosítása során kitermelt és visszasajtolt termálvíz

komplexhatásaitazegészvíztestrevonatkoztatvaszükségesvizsgálni,különösenasérülékeny

vízbázisokvonatkozásában.

Az élővilágra és a tájra gyakorolt közvetett hatások egyrészt a felszíni művelésű

bányászatitevékenységekhezköthetők.Jelentősterületigényléphetfel,amianövénytakaró

ésazélőhelyeknagyterületentörténőelpusztításávaljárhat(ideértveazesetlegesútépítés

területigényétis),illetvefragmentáltélőhelyekkialakulásáhozvezethet,melyeknehezebben

állnakellenakülsőhatásoknak(invazívfajok,klímaváltozás,degradáció).Másrészrőlafelszíni

ésfelszínalattivizekbenbekövetkezőkedvezőtlenváltozásokextrémesetbenakártájidegen

fajok elterjedéséhez is vezethet a vízi ökoszisztémában. Megjegyezzük, hogy a hazai

szénvagyonhasznosításamérsékelhetiatűzifaigényt,ezzelközvetvehozzájárulhatazerdei

biomasszatömegénekgyarapodásához.

Az emberi egészséget és életminőséget érintő közvetett hatások vonatkozásában abányászati tevékenységek potenciális egészségkárosító kockázatainak figyelembevételével

kellazÁCsTbeavatkozásokattervezni.Abányászatújraindításaazérintetttérségbenahelyi

életminőség,életkörülményekjavulásáhozishozzájárulhat.

2017.ÁPRILIS18.


A környezeti konfliktusok vonatkozásában az ÁCsT kettős közvetett hatást fejt ki.Egyrészről a bányászati tevékenységek (különösen a felszíni művelésű bányanyitások és a

rétegrepesztési technológia) új környezeti konfliktusokat eredményezhet. Másrészről a

bányászat újraindításával és a rá épülő modern iparágak telepítésével a régi elhagyatott

bányaterületekenjavulhatnakagazdaságiésszociáliséletkörülmények,azonbanezmagasabb

légszennyezést, hulladékterhelést és a szállításmiatt kialakuló zajterhelést jelenthet azott

élők számára. Lényeges, hogy az ÁCsT egyik fő intézkedése a bányászati tevékenység

társadalmibeágyazódásánakelősegítéseérdekébenaszemléletformálásiéstársadalmasítási

programkidolgozása,amelyjelentősentámogatjaakörnyezettudatosságnövelését.

3.5.2. ValószínűsíthetőkörnyezetikonfliktusokaCselekvésiTervvégrehajtásánakelmaradásaesetén

Az ÁCsT nagy jelentőséget tulajdonít a CCS eljárás és a rétegrepesztési technológia

környezeti kockázatait feltáró és azokat minimalizáló K+F feladatoknak. Az ÁCsT

végrehajtásának elmaradása visszavetné a fenntarthatóság felé való átmenetet,elmaradnánakazegyébkéntelérhetőkörnyezetiterhelésekésigénybevételekcsökkenésében

megvalósuló előnyök. Lényeges, hogy az ÁCsT végrehajtásának elmaradása elodázná a

természeti erőforrásokkal kapcsolatos szemléletváltást, a bányászat fenntartható

fejlesztésévelkapcsolatostársadalmipárbeszédkialakításánaklehetőségét.

AzÁCsTatisztaszén-technológiákrévénjelentőslépéseketirányozelőazéghajlatvédelem(dekarbonizáció) terén is. Ezen célok és intézkedések elmaradása nem biztosítaná az

éghajlatpolitika közérdekűségét és nem tenné lehetővé az ÜHG kibocsátások leginkább

költséghatékonycsökkentését.

2017.ÁPRILIS18.


4. JAVASLATOKAZENERGETIKAIÁSVÁNYVAGYON-

HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERV

NEGATÍVKÖRNYEZETIHATÁSAINAKKEZELÉSÉRE

4.1. Anemfenntartható,környezetiszempontbólpotenciálisankárosbeavatkozásokazonosítása

2. Javasoljuk, hogy az ÁCsT egészüljön ki a földtani veszélyforrásokra vonatkozómunkarésszel,annak érdekében, hogy az ásványvagyon-hasznosítás kiterjesztése során a szükségesengedélyezésieljárásokegymásterősítsékföldtaniszempontból.

9. Javasoljuk, hogy a rétegrepesztési technológia környezeti kockázati elemzése terjedjen ki azesetlegesmetánkibocsátásvizsgálatárais.

13. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegK+Ffeladatot:

a)aszén-dioxidleválasztásésgeológiaitárolássoránbesajtoltközegregyakoroltfizikai,kémiaihatás laboratóriumi vizsgálata, modellezése vonatkozásában, kifejezetten hazai geológiaiadottságokfigyelembevételével,

b)monitoringtechnológiák fejlesztéséreakorai riasztásérdekébenazegészség,biztonságéskörnyezetvédelemminélhatékonyabbbiztosítására.

15. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegintézkedéstafúrásiésrepesztésitevékenységekhezkapcsolódó környezeti felelősségbiztosítási mechanizmus kialakítására. E biztosítékadásirendszernekafúrásésakitermeléssoránfelmerülőesetlegeskörnyezetikárokteljesköltségérekellfedezetetbiztosítania.

25. Atermálvízvisszasajtolásánakfokozottellenőrzéseésalegmodernebbtechnológiaalkalmazásaszükségesakockázatokminimalizálásaérdekében.

4.2. Afeltételesenfenntartható,környezetiszempontbóljavíthatóbeavatkozások

3. Javasoljukakutatás-fejlesztésiésinnovációsfeladatokpontosabbkörülhatárolásátazÁCsT-ben,különöstekintettelaNemzetiEnergiastratégiavégrehajtásátsegítőKKVinnovációsprioritásokmeghatározására.

5. Javasoljuk,hogyazÁCsTegészüljönkiabányászatimeddőanyagokésmásodlagosnyersanyagokhasznosításávalkapcsolatosintézkedésekkel.

6. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegintézkedéstazerőműviésbányászatitevékenységeksoránképződőhulladékokfenntarthatóhasznosításáról.

11. Javasoljuk,hogyazÁCsTvégrehajtásasoránkészüljönmegvalósíthatóságitanulmányaCO2újra-hasznosítástechnológiáról,különöstekintettel

a)aleválasztottszennyezőanyagok–CO2,SOx,por,hamu,salak‒megfelelőfeldolgozásának,ártalmatlanításának,illetveújrahasznosításánaklehetőségeire,

b) a technológiák beruházási és fenntartási költségeire, a versenyképességi, munkahelyteremtésihatásokra,valamintazesetlegeskörnyezetiésökológiaikockázataikra.

12. Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtása során készüljön tudományos elemzés a bányászattalkapcsolatos fejlesztések területi fenntarthatósági értékelési szempontrendszerének,kritériumainakmeghatározására.

2017.ÁPRILIS18.


14. Javasoljuk, hogy az ÁCsT fogalmazzon meg K+F feladatot a CCS-technológia együttesalkalmazására a geotermikus energiával, továbbá a tüzeléstechnikai, a kapcsoltenergiatermelési,ésazintelligensenergiahálózatokkalösszefüggőinnovációkra.

17. Gondoskodni kell a tisztaszén-technológiák során keletkezett hulladék ártalmatlanításáról éshasznosításáról(pl.útalap).

24. Javasoljuk,hogyazÁCSTszemléletformálásiakcióitöbbekközöttterjedjenekkiakövetkezőkre:

a)atisztaszén-technológiákonalapulószéndioxid-kiváltásiprogramra;

b)azÁCsTintézkedésekkelkapcsolatoskedvezőéskedvezőtlenkörnyezetikockázatokra;

c)képzésbeépüljenekbeakörnyezetvédelmiéséghajlatvédelmiszempontok.

26. Törekednikellarra,hogyabányászatitevékenységsoránvisszaszivárogtatottvíz(talajvízdúsítás)minélnagyobb területeketérintsen, s azökológiai célúvízpótlás célterületeihosszú távon (abányaéletciklusaután)ishasonlóökológiaiállapotbanéletképesekmaradhassanak.

4.3. Afellépőhatásokmérséklésétcélzó"kompenzáló"beavatkozások

1. Javasoljuk, hogy az ÁCsT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosanelkülönüljönaszakirodalmiinformáció,anemzetiésEU-sstatisztikákbólszármazóindikátorok,valamintazÁCsT„saját”becslései.

4. Javasoljuk a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben található célszámokfelülvizsgálatát,ésaTFCsT,ÁCsTdokumentumokkalvalóösszehangolását.

7. Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtásának keretében – az EU-s és hazai innovációs forrásokoptimálisfelhasználásaérdekében–készüljönásványvagyon-gazdálkodásikutatási-fejlesztésiésinnovációsprogram.

8. Javasoljuk, hogy az NKIS továbbfejlesztése során a bányászati tevékenységekhez kapcsolódókörnyezetiinnovációkjelenjenekmegafejlesztésiirányokközött.

10. Javasoljuk, hogy az ÁCsT hangsúlyosabban jelenítse meg a dekarbonizációt, mint átfogócélkitűzéstéshivatkozzonaNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiakapcsolódócselekvésiirányaira.

16. AzÁCSTvégrehajtásasorán javasoljukkidolgozni,hogymelyekazokaföldtanialapkutatások,melyekabányajáradékbólkerüljenekfinanszírozásra.

18. Javasoljuk, hogy az élővizekbe bevezetett jelentősebb mennyiségű használt termálvizekesetébenbiomonitoring-rendszerkerüljönkialakításra.

19. AzOFTK-valtörténőösszhangerősítéseérdekébenjavasoljuk,hogyazÁCsT-benjelenjenmegatermálkincs, mint részlegesen, korlátozottan megújuló erőforrás integrált, térségilegösszehangoltésinnovatívfejlesztése.

20. Javasoljuk, hogy az ÁCsT keretében kitűzött koherencia vizsgálat terjedjen ki a NemzetiVízstratégiáraésaNemzetiErdőstratégiárais.

21. Javasoljuk,hogyazenergetikaiésfejlesztéspolitikaistratégiaidokumentumokkalösszhangbankészüljönNemzetiIparstratégia.

22. Javasoljuk, hogy az ÁCsT Értékelési és Monitoring Terv keretében kerüljön kidolgozásratájékoztatómodul,melyaközvéleményinformációvalvalóellátásátszolgálja.

23. Javasoljuk, hogy a hazai bányászat újraindítási lehetőségének vizsgálata során készüljöntudományosigényességűéletcikluselemzés(LCA).

27. Geotermikusenergiahasznosításánáljavasoltamársikereshazaiberuházásoktapasztalatainakfelhasználásaaföldtaniközegvédelmeterén.

28. Javasoljuk, hogy a nem-konvencionális földgáz készletek kitermelése, a szén-dioxid földtaniközegben való tárolása, valamint hazai szénvagyon, uránérc és ritkaföldfémek hasznosítása

2017.ÁPRILIS18.


vonatkozásaiban készüljön felmérés a más-más talajadottságokkal rendelkezőásványkincsekbengazdagtérségeksérülékenységéreazesetlegesenbekövetkezőtermészetiésiparikatasztrófahelyzetekre.

29. Javasoljuk, hogy a geotermikus energiahasznosítással és a rétegrepesztési technológiaalkalmazásávalkapcsolatosberuházásokkörnyezetvédelmiengedélyezésekeretébenvizsgáljákmegahatárokonátterjedőkörnyezetihatásokat.

30. Javasoljuk az ÁCsT végrehajtása során a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmóderősítését,valamintazegyéniésközösségifelelősségvállalásfokozását,kiemeltenakörnyezetikatasztrófákkockázataszempontjábólsérülékenytérségekben.

31. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegolyankonkrét,közérthetőintézkedéseket,amelyekszabályozási, vagy támogathatósági feltételekké válhatnak a projektek tervezése ésfinanszírozásasorán.

32. JavasoljukazÁCsTegészüljönkiegy‒azintézkedéscsomagokhozkapcsolódó‒részletesfeladatésütemtervvel,valamintfinanszírozásimodellel.

2017.ÁPRILIS18.


5. JAVASOLTINTÉZKEDÉSEKAZENERGETIKAI

ÁSVÁNYVAGYON-HASZNOSÍTÁSIÉSKÉSZLETGAZDÁLKODÁSI

CSELEKVÉSITERVÉSMÁSSTRATÉGIAIDOKUMENTUMOK

SZÁMÁRA

5.1. Másstratégiaidokumentumokbailleszthetőintézkedések

4. Javasoljuk a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben található célszámokfelülvizsgálatát,ésaTFCsT,ÁCsTdokumentumokkalvalóösszehangolását.

8. Javasoljuk, hogy az NKIS továbbfejlesztése során a bányászati tevékenységekhez kapcsolódókörnyezetiinnovációkjelenjenekmegafejlesztésiirányokközött.

21. Javasoljuk,hogyazenergetikaiésfejlesztéspolitikaistratégiaidokumentumokkalösszhangbankészüljönNemzetiIparstratégia.

5.2. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervbeilleszthetőintézkedések

1. Javasoljuk, hogy az ÁCsT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosanelkülönüljönaszakirodalmiinformáció,anemzetiésEU-sstatisztikákbólszármazóindikátorok,valamintazÁCsT„saját”becslései.

2. Javasoljuk, hogy az ÁCsT egészüljön ki a földtani veszélyforrásokra vonatkozómunkarésszel,annak érdekében, hogy az ásványvagyon-hasznosítás kiterjesztése során a szükségesengedélyezésieljárásokegymásterősítsékföldtaniszempontból.

3. Javasoljukakutatás-fejlesztésiésinnovációsfeladatokpontosabbkörülhatárolásátazÁCsT-ben,különöstekintettelaNemzetiEnergiastratégiavégrehajtásátsegítőKKVinnovációsprioritásokmeghatározására.

5. Javasoljuk,hogyazÁCsTegészüljönkiabányászatimeddőanyagokésmásodlagosnyersanyagokhasznosításávalkapcsolatosintézkedésekkel.

6. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegintézkedéstazerőműviésbányászatitevékenységeksoránképződőhulladékokfenntarthatóhasznosításáról.

9. Javasoljuk, hogy a rétegrepesztési technológia környezeti kockázati elemzése terjedjen ki azesetlegesmetánkibocsátásvizsgálatárais.

10. Javasoljuk, hogy az ÁCsT hangsúlyosabban jelenítse meg a dekarbonizációt, mint átfogócélkitűzéstéshivatkozzonaNemzetiÉghajlatváltozásiStratégiakapcsolódócselekvésiirányaira.

13. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegK+Ffeladatot:

a)aszén-dioxidleválasztásésgeológiaitárolássoránbesajtoltközegregyakoroltfizikai,kémiaihatás laboratóriumi vizsgálata, modellezése vonatkozásában, kifejezetten hazai geológiaiadottságokfigyelembevételével,

b)monitoringtechnológiák fejlesztéséreakorai riasztásérdekébenazegészség,biztonságéskörnyezetvédelemminélhatékonyabbbiztosítására.

2017.ÁPRILIS18.


14. Javasoljuk, hogy az ÁCsT fogalmazzon meg K+F feladatot a CCS-technológia együttesalkalmazására a geotermikus energiával, továbbá a tüzeléstechnikai, a kapcsoltenergiatermelési,ésazintelligensenergiahálózatokkalösszefüggőinnovációkra.

15. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegintézkedéstafúrásiésrepesztésitevékenységekhezkapcsolódó környezeti felelősségbiztosítási mechanizmus kialakítására. E biztosítékadásirendszernekafúrásésakitermeléssoránfelmerülőesetlegeskörnyezetikárokteljesköltségérekellfedezetetbiztosítania.

16. AzÁCSTvégrehajtásasorán javasoljukkidolgozni,hogymelyekazokaföldtanialapkutatások,melyekabányajáradékbólkerüljenekfinanszírozásra.

19. AzOFTK-valtörténőösszhangerősítéseérdekébenjavasoljuk,hogyazÁCsT-benjelenjenmegatermálkincs, mint részlegesen, korlátozottan megújuló erőforrás integrált, térségilegösszehangoltésinnovatívfejlesztése.

20. Javasoljuk, hogy az ÁCsT keretében kitűzött koherencia vizsgálat terjedjen ki a NemzetiVízstratégiáraésaNemzetiErdőstratégiárais.

22. Javasoljuk, hogy az ÁCsT Értékelési és Monitoring Terv keretében kerüljön kidolgozásratájékoztatómodul,melyaközvéleményinformációvalvalóellátásátszolgálja.

31. Javasoljuk,hogyazÁCsTfogalmazzonmegolyankonkrét,közérthetőintézkedéseket,amelyekszabályozási, vagy támogathatósági feltételekké válhatnak a projektek tervezése ésfinanszírozásasorán.

32. JavasoljukazÁCsTegészüljönkiegy‒azintézkedéscsomagokhozkapcsolódó‒részletesfeladatésütemtervvel,valamintfinanszírozásimodellel.

5.3. AzEnergetikaiÁsványvagyon-hasznosításiésKészletgazdálkodásiCselekvésiTervvégrehajtásáhozkapcsolódóintézkedések

7. Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtásának keretében – az EU-s és hazai innovációs forrásokoptimálisfelhasználásaérdekében–készüljönásványvagyon-gazdálkodásikutatási-fejlesztésiésinnovációsprogram.

11. Javasoljuk,hogyazÁCsTvégrehajtásasoránkészüljönmegvalósíthatóságitanulmányaCO2újra-hasznosítástechnológiáról,különöstekintettel

a)a leválasztottszennyezőanyagok–CO2,SOx,por,hamu,salak‒megfelelőfeldolgozásának,ártalmatlanításának,illetveújrahasznosításánaklehetőségeire,

b) a technológiák beruházási és fenntartási költségeire, a versenyképességi, munkahelyteremtésihatásokra,valamintazesetlegeskörnyezetiésökológiaikockázataikra.

12. Javasoljuk, hogy az ÁCsT végrehajtása során készüljön tudományos elemzés a bányászattalkapcsolatos fejlesztések területi fenntarthatósági értékelési szempontrendszerének,kritériumainakmeghatározására.

17. Gondoskodni kell a tisztaszén-technológiák során keletkezett hulladék ártalmatlanításáról éshasznosításáról(pl.útalap).

18. Javasoljuk, hogy az élővizekbe bevezetett jelentősebb mennyiségű használt termálvizekesetébenbiomonitoring-rendszerkerüljönkialakításra.

23. Javasoljuk, hogy a hazai bányászat újraindítási lehetőségének vizsgálata során készüljöntudományosigényességűéletcikluselemzés(LCA).

24. Javasoljuk,hogyazÁCsTszemléletformálásiakcióitöbbekközöttterjedjenekkiakövetkezőkre:

a)atisztaszén-technológiákonalapulószéndioxid-kiváltásiprogramra;

b)azÁCsTintézkedésekkelkapcsolatoskedvezőéskedvezőtlenkörnyezetikockázatokra,

c)képzésbeépüljenekbeakörnyezetvédelmiéséghajlatvédelmiszempontok.

2017.ÁPRILIS18.


25. Atermálvízvisszasajtolásánakfokozottellenőrzéseésalegmodernebbtechnológiaalkalmazásaszükségesakockázatokminimalizálásaérdekében.

26. Törekednikellarra,hogyabányászatitevékenységsoránvisszaszivárogtatottvíz(talajvízdúsítás)minélnagyobb területeketérintsen, s azökológiai célúvízpótlás célterületeihosszú távon (abányaéletciklusaután)ishasonlóökológiaiállapotbanéletképesekmaradhassanak.

27. Geotermikusenergiahasznosításánáljavasoltamársikereshazaiberuházásoktapasztalatainakfelhasználásaaföldtaniközegvédelmeterén.

28. Javasoljuk, hogy a nem-konvencionális földgáz készletek kitermelése, a szén-dioxid földtaniközegben való tárolása, valamint hazai szénvagyon, uránérc és ritkaföldfémek hasznosításavonatkozásaiban készüljön felmérés a más-más talajadottságokkal rendelkezőásványkincsekbengazdagtérségeksérülékenységéreazesetlegesenbekövetkezőtermészetiésiparikatasztrófahelyzetekre.

29. Javasoljuk, hogy a geotermikus energiahasznosítással és a rétegrepesztési technológiaalkalmazásávalkapcsolatosberuházásokkörnyezetvédelmiengedélyezésekeretébenvizsgáljákmegahatárokonátterjedőkörnyezetihatásokat.

30. Javasoljuk az ÁCsT végrehajtása során a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmóderősítését,valamintazegyéniésközösségifelelősségvállalásfokozását,kiemeltenakörnyezetikatasztrófákkockázataszempontjábólsérülékenytérségekben.

2017.ÁPRILIS18.



KÉSZLETGAZDÁLKODÁSICSELEKVÉSITERVMEGVALÓSÍTÁSI

FELTÉTELRENDSZERÉNEKÉSINDIKÁTORAINAKÉRTÉKELÉSE

AzÁCsTtalánlegkidolgozatlanabbrészeamegvalósításfeltételrendszerénekbemutatása.

A Cselekvési Tervnek,műfajából adódóan, ideális esetben, azonosítania kellene azokat az

intézményrendszeri, pénzügyi eszközrendszeri, jogszabályi fejlesztési lépéseket, amelyek

biztosíthatják amegvalósítás kereteit.E kérdéseket a Tervnemkezelimegfelelően, nincsilyen fejezete, ugyanakkor e hiányosságra a környezeti értékelés csupán felhívhatja afigyelmet,megoldásijavaslatokatnemazSKVkeretébenkellmegfogalmazni.

Pozitív,hogyacselekvésitervtartalmazzaazÁCsT-revonatkozóÉrtékelésiésMonitoringTerv kivonatát, amely a dokumentum társadalmi véleményezésére, elfogadására,

közzétételére,megvalósítására,nyomonkövetésére,valamintelőzetes,közbensőésutólagos

értékelésére, továbbá felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. A

monitoringésértékelési tervazonbancsakakkor leheteredményestervezéstkísérőésazt

támogató eszköz, ha az ÁCsT-nek elkészül a részletes és ütemezett intézményrendszeri és

eszközrendszerifejezete.

Indikátorokbannembővelkedikacselekvési terv,pedigezeknélkülannak folyamatos

monitoringjaésértékelésenehezenbiztosítható.Lenneismihezigazodni,hiszenvannakolyan

szakpolitikai,amelyekbőllevezethetőklennénekazegyesintézkedésekheztartozócélszámok

és az azok előrehaladását monitorozó mutatószámok. Ráadásul a hazai ásványvagyon-

nyilvántartásra alapozva rendelkezésre állnak azok a mennyiségi mutatók, amelyekhez

viszonyítva előállíthatók és értékelhetők lennének azok az intézkedés szintű indikátorok,

amelyekkel a cselekvési tervmegvalósítása értékelhető lenne. AzÁCsT azonban többnyire

megmarad az egyes energetikailag hasznosítható készletek mennyiségi mutatónak

bemutatásánál, néhol tesz csupán javaslatot arra vonatkozóan, hogy a más stratégiai

dokumentumokáltalkitűzöttcélokatmiként lehetnerészben,vagyegészbenelérni.Önálló

célszámokmeghatározásáraazonbannemteszkísérletet,pedigezeklefektetésenélkülaterv

megvalósításanemleszmonitorozható,illetveértékelhető.

32. javaslat

JavasoljukazÁCsTegészüljönkiegy‒azintézkedéscsomagokhozkapcsolódó‒részletesfeladatésütemtervvel,valamintfinanszírozásimodellel.

2017.ÁPRILIS18.


KÖZÉRTHETŐÖSSZEFOGLALÓ


2017.ÁPRILIS18.


MELLÉKLETEK

2017.ÁPRILIS18.


1.melléklet.AzÁCsTkörnyezetiteljesítményértékelése

2017.ÁPRILIS18.


1.melléklet.AzÁCsTkörnyezetiteljesítményértékelése(folyt.)

2017.ÁPRILIS18.


©Env-in-CentKft.2017.április,Budapest.

Documents

ÁCsT SKV Környezeti Jelentés társadalmi egyeztetésre 170418asvanykincs.hu/wp-content/uploads/2017/08/acst_skv_Kornyezeti-Jelentes.pdf · stratégiai készletgazdálkodás feltételeinek