Da Vinci találmányai

5/11/2018 Da Vinci tal lm nyai - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/da-vinci-talalmanyai-55a0c93560f4c 1/3

Hadieszközök

Leonardo a világ egyik legbékésebb természetű embere volt. A kor szokásaitól

eltérően sosem viselt kardot vagy bármilyen fegyvert. Nem volt

semmiféle kapcsolata a hadviselésben résztvevő emberekkel, sőtírásaiban is mélyen elítélte a háborút. Ezért szinte érthetetlen, hogy

Milánóba érkezése után hamarosan felajánlotta szolgálatait Lodovico

Sforza hercegnek, mégpedig hadi- és ostromgépek, páncélkocsik,

mozsárágyúk, kőhajítók és mindenféle egyéb harci eszközök,

gyilkolószerszámok tervezésére és előállítására.

A herceg a tervekből semmit sem valósított meg, és nem is vette igénybe Leonardohadmérnöki képességeit. Vajon miért tervezett mégis hadigépeket? Nehéz erre válaszolni.

Egyik írásában ezt olvassuk: „Meg kell védenünk a természet fő ajándékát, a szabadságot,ezért eszelek ki támadó- és védőeszközöket.” Némelyek szerint viszont nem volt tisztában aháború borzalmaival. A fegyverek és hadigépek tervezését alighanem érdekes feladatnak tartotta.A sarlós szekeret az ókori irodalomból ismerjük, s azt a keleti népek a középkorban ishasználták. E kezdetben két- majd négykerekű szekér nevét onnan kapta, hogy sarlószerűkardokat erősítettek rá. A harci szekeret páncélos lovas vezette az ellenség sorai közé, s asarlók fűnyírógép módjára, nem csekély riadalmat okozva „rendet vágtak” az ellenségeshadoszlopban. Leonardo bonyolult, fogaskerekes művet tervezett a szekérhez, ezzel forgatni,mozgatni tudtaa sarlókat. E találmányt állítólag Pedro Navarro spanyol tábornok az 1511. évi ravennaicsatában kipróbálta.

Páncélkocsi. Az alakjáról teknősbékának isnevezett szerkezettel ugyancsak találkozhatunk ókori leírásokban is. A Leonardo általtovábbfejlesztett „harci járművet” bizonyos fokiga tank ősének tekinthetjük. Kémlelőnyílásokkalellátott megfigyelőtornyot tervezett hozzá, skerekeket, melyeket kézzel hajthattak fogaskerekek közvetítésével. A tető alól kinyúló

ágyúcsövekkel minden irányba lehetett lőni.Leonardo páncélkocsija megvalósíthatatlan volt,mert a súlyos, ágyúkkal megrakott alkotmánytkézi erővel nem lehetett volna mozgatni. Azazonban tény, Leonardo felismerte a harckocsiszerepét: a páncélozott járműnek elöl kell

haladnia, hogy mögötte teljes biztonsággal vonulhasson a gyalogság. Lényegében ma is ezképezi a páncélos támadások taktikáját.Mozsárágyú. Az ágyú csöve háromszor-négyszer hosszabb volt, mint az űrmérete. A mozsarata XV. századtól elsősorban vár-ostromoknál használták. Leonardo „korszerűsítése” abban állt,hogy a mozsárban nem egy-egy lövedéket helyezett el, hanem egy golyókkal teli bőrzsákot;

ez kilövésekor kireped, és a benne levő golyók széles körben szétszóródnak.És a golyók sem követik a hagyományt, nem ólomból készülnek; a puskaporral töltött,

Páncélkocsi, az úgynevezett

„teknősbéka”,

Leonardo rajza nyomán



gyújtószerkezettel felszerelt hüvelyek már a levegőbenszétrobbannak. Leonardo az időzítéssel, azaz a robbanószerkezetkellő pillanatra való beállításával még nem próbálkozott.

Ágyúöntés, ágyúszállítás. Leonardót nem csak az ágyú

kialakítása, hanem előállítása is foglalkoztatta. A milánóiágyúöntő műhelyben tanulmányozta a gyártási folyamatot, s azott tapasztaltakat hasznosítva alakította elképzeléseit. A súlyoságyúcsöveket mozgatni, szállítani is kell, tehát óriási darut éscsörlőt tervezett, amellyel a helyére emelhető az ágyúcső. Aműdarabot az öntödében hengereken gurítható ládán szállította adaruig.

Számszeríj. Az íjszerű szerkezet első ábrázolásai aIV. századból valók. Kezdetben kézifegyverkénthasználták, s mivel nyilakon kívül más

lövedékeket, például követ ugyancsak ki lehetettvele lőni, hajítógépnek nevezték. Kezelése nehézvolt, csak külön felajzókészülékkel használhatták.Leonardo ágyútalpra helyezte a számszeríjat, solyan felajzókészüléket tervezett hozzá, amelylehetővé tette, hogy súlyos lövedékeket iseljuttathassanak nagyobb távolságra.Ostromlétra-elhárító szerkezet. Leonardotudatában volt annak, hogy a várostromoknálnemcsak fegyverekre, hanem egyéb szerkezetekre,

alkalmatosságokra is szükség van. Egyik érdekes elgondolása az ostromlétrát elhárítószerkezet. Ez a szerkezet a vár belsejéből „kézi erővel vezérelve” előpattan a fal külsősíkjából, és egyszerűen fellöki a váratmegrohamozó ellenség falhoz támasztott létráit.A mester e szerkezetnek az apró részleteit isfelvázolta, szinte „kiviteli tervet” készített hozzá.

Sokszögű bástya. Ez ugyancsak a vár védelmétszolgálta. A régi várakat általában magastornyokkal erősítették meg. Ezek messziről is jólláthatók voltak, így ostromukra a támadók

alaposan felkészülhettek. Leonardo szakított ahagyománynyal, ő egészen lapos, sokszögűvédőfalat tervezett. Rézsűjét kívülrőlgerendákkal támasztotta meg, felül bozóttal álcázta, magában a falban pedig kazamatákatalakított ki a várvédők számára. A terveken két sáncárok is látható. Ilyen bástyák a XVII–

XVIII. században tucatjával épültek.

Gőzágyú, orgonaágyú. Egy hosszúkás szeneskazán ésegy ágyú kombinációja: a kazánban termelt és nagyerővel kiáramló gőz – egy ügyes kis szerkezetközvetítésével – kilöki az ágyúcsőben levő golyót.

Leonardo az ágyút kerekekkel mozgatható irányzékkalis ellátta. Az úgynevezett orgonaágyúnak

Orgonaágyú

Számszeríj

Sokszögű bástya

Orgonaágyú



harminchárom csöve volt, ezeket három sorban helyezte el, s a csövekkel felváltvatüzelhettek. Talán ez az ötlet az őse a géppuskának és a második világháború egyik félelmetesfegyverének, a Sztalin-orgonának (a katyusának).Leonardo tervezett hátultöltő puskát is. Az aerodinamikával foglalkozva születhetett meg azáramvonalas gránát ötlete, melynek alakja szinte teljesen megegyezik a mai napig is

használatos lövedékek alakjával.Leonardo da Vinci semmiféle haditechnikai képzettséggel nem rendelkezett, sőt talán mégfegyver sem volt a kezében. Mégis, szinte minden ilyenfajta találmányát, elképzelésétmegvalósította az utókor.

Működik Leonardo Da Vinci ejtőernyője

Egy angol ejtőernyős életét kockáztatva bizonyította Leonardo Da Vinci egyik találmányánakműködőképességét: Adrian Nicholas három kilométer magasan egy hőlégballonból ugrott ki a 85 kilós, DaVinci tervei alapján vászonból és farudakból készült

ejtőernyővel.

Leonardo Da Vinci 500 éves vázlata alapján készítettejtőernyővel ugrott ki egy vakmerő angol ejtőernyős Afrikafelett egy 3000 méter magasan repülő hőlégballonból. ABBC tudósítója szerint a középkori tervek alapjánvászonból és farudakból készített ernyő működött, AdrianNicholas sértetlenül ért földet.

Mivel a korabeli szerszámokkal készített szerkezet súlya 85 kilogramm, Nicholas 600 méter magasságban levágta magáról a középkori ernyőt, és egy modern ejtőernyővel landolt, nehogyagyonüsse a ráeső fatákolmány.

A korhű ejtőernyőt már korábban ki akarták próbálni Angliában, a tesztelésre azonban az erős szél,illetve biztonsági megfontolások miatt nem kaptak engedélyt: félő volt, hogy lakott területre zuhan a 85kilós ernyő. A dél-afrikai Mpumalanga kihalt szavannái felett azonban elvégezhették úgy a kísérletet,hogy Nicholason kívül senki életét nem veszélyeztették.

Leonardo Da Vinci egy jegyzetfüzet margójára vázolta fel a piramisformájú ernyőt 1483-ban. A szöveg szerint ha egy férfit olyan viaszolt� vég vászonnal szerelnek fel, amely minden oldalán 12 láb (7 méter)hosszúságú és 12 láb magasságú, bármilyen magasból leugorhatsérülés nélkül. Nicholas szerint Da Vinci is örült volna a kísérlet� eredményének, még így is, hogy állításának gyakorlati bizonyítására

ötszáz évet kellett várni.

Nicholas és az ernyő

Da Vinci vázlata

Documents

Da Vinci találmányai