A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 1. szám, 2015. február 6.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

ÁtrendezôdésÁtrendezôdés

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

Befejezôdött a Xavin Hotel fejlesztése

Sikeresen befejezôdött a „Megújul a harkányi Xavin Hotel” elnevezé-

sû DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosítószámú projekt. A harkányi Ho-

tel Xavin**** Wellness és Étterem 94,5 millió forintos uniós és magyar

állami támogatást kapott szálláshelyek fejlesztésére az Új Széchenyi

Terv Dél-dunántúli Operatív Programja keretein belül. A 2012 novem-

bere óta tartó beruházásoknak köszönhetôen nem csak a szálloda

újult meg, de új munkahelyek is születtek.

A DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosítószámú projekt keretein belül

a 34 szobás harkányi szálloda kívülrôl és belülrôl is teljes körûen meg-

újult, modernebbé és gazdagabb kínálatúvá vált. A szálloda szobái min-

dent átfogó korszerûsítésen estek át és a hotel földszintjén található well-

ness részleg is további szolgáltatásokkal bôvült. Az immáron négycsilla-

gos szálloda a kibôvített szolgáltatásoknak köszönhetôen, jövô évtôl már

az allergiásokat, mozgásszervi betegséggel küzdôket, valamint pikkelysö-

mörben szenvedô betegeket is magasabb színvonalon tudja kiszolgálni.

Az átadó ünnepségen felszólalt többek között Tiffán Zsolt ország-

gyûlési képviselô és miniszteri biztos, dr. Sitányi László, a Dél-Dunántú-

li Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetôje és Végi

János, a harkányi szálloda tulajdonosa is. Ezt követôen pedig a vendégek-

nek lehetôségük nyílt arra, hogy bejárják az újonnan átadott épületet.

XAVIN Vendéglátó

Korlátolt Felelôsségû Társaság

7815 Harkány, Kossuth L. u. 43.

+36 72 479 399

xavin@xavin.hu

www.xavin.hu

TOP Nyelviskola(Pécsett és környékén)

ANGOL, SPANYOL, német, olasz, orosz, MAGYAR nyelvtanfolyamok (igény esetén egyéb nyelvek oktatása is).

Kommunikáció-centrikus nyelvoktatás és nyelvtanulás!

● Folyamatos beszélgetések és pármunkák a célnyelven, valósnyelvhasználat, már a kezdô szint legelsô órájától is!

● Intenzív és szuperintenzív nyelvtanfolyamok, diákjaink igényei-hez igazodva, alapszinttôl a felsôfokig.

● Vállalati nyelvi képzések; üzleti nyelv; távoktatás.● Külföldiek számára magyar nyelv oktatása● Felszabadult, kötetlen hangulatú órák -–A jókedv természetesen

adott!● Lelkes, kiváló, tapasztalt, motiváló tanárok.● Tolmácsolás, fordítás, cégszerviz: teljes körû idegen nyelvû ügy-

intézés. A Top Nyelviskola szakfordítójának egyik referenciája: www.serbakowtibor.hu honlapon folyamatosan történô angol nyelvûfordítások (a fordítás német nyelvre Münchenben történik).

TOP-panj be hozzánk és csatlakozz csoportjainkhoz!(Amennyiben még két beiratkozót hozol magaddal,

kedvezményben részesülsz!)

Elérhetôségek: Tel.: 00-36-30-6052638 – E-mail: topnyelviskola@gmail.com www.topnyelviskola.com

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi életet élsz”(Békés Márta)

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–11Tervek és célokHogyan fejlôdhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben?

Kamara Bál 2015 12–13

Kamarai hírekA megye gazdaságának 14legnagyobbjaitEgyüttmûködés 15Gép-Ésszel Baranyában 16Az elektronikus közúti áruforgalom... 17Elindult a szakmák versenye 18

A hónap üzletembere 19Szabó János – Qualysoft SME Solution Kft.

Pályaválasztásra felkészítés másként 20

MesterképzésKiemelt helyen a csúcstechnológia 21

Tanulószerzôdés 22Az életre készítik fel tanulóikat

InnovációTanulószerzôdéssel kapcsolatos 23aktualitások

Kreatív ipar – ÖnindítóAz alkotó ember mumusa az ön- 24–25menedzselésFormatervezési tanácsadás 24

Tüke-díj – Gulácsi János 26

Enterprise Europe Network 27

Autóteszt: Hoffmann Tamás 28–29– Mercedes-Benz V 250 BlueTEC

Pénzpiac 30Új lehetôségek a gazdaságfejlesztésben

Melléklet 31Vállalkozói sarok

28–29. oldal

Kamara Bál 2015

12-13. oldal

Tüke-díj 2015

Autóteszt:Hoffmann Tamás

– Mercedes-BenzV 250 BlueTEC

Gulácsi János

26. oldal

Baranya gazdaságának legnagyobbjaitdíjazták

14. oldal

Kiemelt helyen a csúcstechnológiaminél szélesebb megismertetése

21. oldal

Szabó János – Qualysoft SME Solution Kft.

19. oldal

A hónap üzletembere

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

2014 nem hozott átütô változást Bara-nya megye gazdaságában. A térség to-vábbra is a sereghajtók közé tartozikaz országban, már az is eredményt je-lentene, ha néhány kedvezôtlen folya-matot lassítani vagy megszüntetni tud-nánk. De milyen hatással vannak Bara-nya kisebb térségeire a kedvezôtlen fo-lyamatok, miként látják a jelenlegihelyzetet és jövôbeni lehetôségeiket amegye nagyobb városainak polgármes-terei és városi kamarai elnökei? – errôlszól összeállításunk.

Elsôként dr. KÉRI Istvántól, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

ra elnökétôl kértünk rövid értékelést

Baranya megye jelen-

legi gazdasági helyze-

térôl és arról, hogy az

ország gazdaságában

miként pozícionálha-

tó a megye.

— Több éve „vál-

tozatlan” mutatóiban a

megye gazdasági hely-

zete, viszont a hasonló

területek dinamikusan

fejlôdnek, így a távolo-

dás már nem kétséges.

A XXI. században nem

sokat mond, ha csak a

gazdaságot vagy egyes

ágazatait próbáljuk összehasonlítani.

Nem véletlen, hogy megjelent új mód-

szerként a statisztikában (KSH) az agg-

lomerációk, település-együttesek vizs-

gálata (hálózatos mûködés). Ebbôl meg-

tudhatjuk, hogy jelentôs átrendezôdések

történtek az ország gazdasági és telepü-

léshálózati térképén. Négy agglomerá-

ciót azonosítottak (Budapest, Gyôr,

Miskolc, Pécs), ugyan nem rendelke-

zünk fényes mutatókkal, mégis a négy

között vagyunk. Így elmondhatjuk,

hogy a statisztikában a város inkább a

múltjából él, mint a jelenébôl. A kiad-

vány bemutatja a központi városok és

agglomerációjuk új típusú kapcsolatait,

azok milyen fejlôdési lehetôségeket in-

dítottak el, illetve átrendezôdéseket in-

dukáltak. Néhány érdekes momentumot

említenék: 2008-ig a vonzáskörzethez

tartozó települések népességszáma fo-

lyamatosan nôtt, míg a központoké

csökkent. 2008-tól ez megfordult, kivé-

ve Pécsett, ahol továbbra is csökkenô

tendenciát mutat. Településszerkezeti és

munkahelyhiányi okok miatt a foglal-

koztatottak 54%-a ingázik Pécsre, ez

naponta 30 ezer fôvel

terheli a megye közle-

kedését. Baranya la-

kosságának közel fele a

pécsi agglomerációban

él, és ennek 4/5-e Pé-

csett. Ez egyedülálló az

országban. A város lét-

száma 2,2%-kal csök-

kent, a vonzáskörzeté

15%-kal nôtt az elmúlt

évtizedben. Néhány

nagyüzem bezárása mi-

att a szolgáltató szektor

aránya az országos át-

lagnál magasabb – saj-

nos ez nem a tudatos fejlesztéspolitika

következménye. A vonzáskörzetben

26%-kal nôtt az adófizetôk aránya, Pé-

csett pedig 9,3%-kal csökkent. A súly-

arányok miatt a megyei adófizetôk szá-

ma is kevesebb lett. A megyén belüli

(talán országosan is) átrendezôdések

okai lehetnek a helyi adópolitika eltéré-

sei, az életminôségi szempontok ki-

egyenlítôdései, a kisebb településeken

egységesebb aktivitások megléte a gaz-

daságfejlesztés érdekében, a lépcsôzetes

migráció a kedvezôbb foglalkoztatási

lehetôségek felé.

— Az ön meglátása szerint milyen

lehetôségek kínálkoznak a gazdaság

fejlesztésére 2015-ben? Milyen helyi

erôsségekre lehet támaszkodni a to-

vábbfejlôdést tekintve?

— A nemzetközi helyzet és a megye

teljesítménye rövidtávú sikereket nem

ígér. Eredmény lenne, ha néhány kedve-

zôtlen folyamatot lassítani tudnánk,

vagy megszüntetni. Amiben a legna-

gyobb erôsségünk rejtôzik, az a kon-

centrált szellemi kapacitás, ám annak a

rendszerszemléletû hasznosításában va-

gyunk a leggyengébbek. Ezt támasztja

alá Pécs Megyei Jogú Város Fejlesztési

Koncepciója 2014–2030: „A felnôttek

döntô többsége szerint a közügyekben

való részvételnek nincs értelme, ez a vé-

lekedés pedig a helyi társadalom fenn-

tarthatóságát súlyosan veszélyeztetô

beállítódás.”

— Miben tudja támogatni a me-

gyét a gazdaság élénkítésének érdeké-

ben a kamara? Milyen területeken,

kikkel valósul meg együttmûködés e

cél elérése érdekében?

— A közvetlen uniós források meg-

szerzésével a kkv-szektor versenyké-

pességének javításával, az innovációs

készség fejlesztésével, konjunktúra-

elemzéssel, külkapcsolat-építéssel, a

szakképzés korszerûsítésével, a bench-

marking szükségességének elfogadtatá-

sával tud jelentôs szerepet vállalni a ka-

mara a folyamatokban. Az addicionális

forrásszerzés területének kivételével

széleskörû az együttmûködés, de az

eredmény szempontjából a konkrétan

realizálódótól a virtuális megjelenésûig

mindenre találunk példát. Központi su-

gallatra ugyan, de most már kedvezôbb

fordulat várható.

— Milyen szerepe van Pécsnek

mint megyeszékhelynek a megye gaz-

daságában és a fejlesztésben?

— A korábbi évekhez képest csök-

kenô, annak ellenére, hogy az erôforrá-

sok és teljesítmények közel 2/3-át birto-

kolja. A társvárosok dinamikusabb fej-

lôdése nem tudja növelni a megye össz-

teljesítményét, mert a megyeszékhely

További információ: www.pbkik.hu

Hogyan fejlôdhet a gazdaság Baranya nagyobb városaiban 2015-ben?

Tervek

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 5

További információ: www.pbkik.hu

„outsourcing”-ából teszi ezt. Így a hú-

zóerô hiánya visszafogja az összesített

fejlôdés dinamikáját. Elgondolkodtató,

hogy az infrastruktúra kiépülése (repü-

lôtér, ipari parkok, autópálya, kutatási

központ) eddig kihasználatlanságra van

ítélve, az Elcoteq pótlására ideirányított

új cégek sem valósították meg fejleszté-

si ígéreteiket, mert inkább az országban

lévô másik telephelyeiken bôvítettek.

Talán a befektetôknek más tényezôk

fontosabbak, mint a megkövült állóesz-

közök.

— Milyen pénzeszközökre (EU-s

pályázatok, állami szerepvállalás)

számíthat a térség a gazdaság fejlesz-

tésében?

— A kvázi helyi döntésû EU-s forrá-

sokból a pályázati kiírások miatt közve-

tetten is csak minimális mértékben szá-

míthatunk ide irányuló pénzeszközökre.

A saját forrás hiánya miatt a GINOP lehe-

tôségeinek kihasználása sem hozhat lé-

nyegesen többet az amortizációs kötele-

zettségek teljesítése felett. Az állami sze-

repvállalás politikai döntés függvénye.

Baranya megye gaz-

daságában jelentôs

szerepet tölt be mint

megyeszékhely Pécs.

Dr. PÁVA Zsolt újra-

választott polgármes-

tere továbbra is ki-

emelt célként hatá-

rozta meg a helyi gaz-

daság fejlesztését.

— Pécs helyzetét a

többi nagyvároshoz ké-

pest kétféleképpen is

lehet értékelni-jelle-

mezni: ha Gyôrhöz,

Székesfehérvárhoz vagy Kecskeméthez

viszonyítjuk, akkor a helyzetünk egyér-

telmûen rossznak mondható, hiszen Pé-

csett nem telepedett le ezidáig olyan

nagyfoglalkoztató, amely saját gazdasá-

gi súlyánál, beszállítói körénél, a közép-

és felsôfokú képzésre gyakorolt hatásá-

nál fogva egy fejlôdési-növekedési pá-

lyára állította az adott térséget. Nem

kétséges, hogy ezek a városok nem tar-

tanának ott, ahol, ha annak idején a kor-

mány nem ôket támogatja. Ha Miskolc-

hoz, Debrecenhez, Szegedhez hasonlít-

juk a város gazdasági teljesítményét,

nem találunk nagy különbséget, sôt ah-

hoz képest, hogy az autópálya gyakorla-

tilag a pénzügyi válság tombolására,

2010-re érte el Pécset és így kimarad-

tunk a válságig tartó termelési felfutás-

ból, a város helyzete nem mondható

rossznak. Szerencsére itt is egyértelmû

pozitív fordulatról beszélhetek: a kor-

mány számára egyértelmûen Pécs ma az

egyik legfontosabb város, gyakorlatilag

minden héten befektetôkkel tárgyalunk,

akiket a kormány támogatásával közö-

sen szeretnénk letelepíteni a városban.

Reményeim szerint és az eddig elvégzett

munka alapján ennek

kézzelfogható eredmé-

nyeit már 2015-ben

érezni fogja a város.

— Milyen lehetô-

ségek kínálkoznak a

gazdaság fejlesztésére

2015-ben?

— A 2015-ös évet

Pécs olyan feltételek-

kel, körülményekkel

kezdi, melyhez fogható

esélyünk a felzárkózás-

ra, fejlôdésre az utóbbi

25 évben és ezzel

együtt azt gondolom, hogy a dualizmus

kora óta soha nem volt. Nevezhetjük

tiszta lapnak is a mai helyzetünket,

azonban ez annál sokkal-sokkal több.

Mint ahogy az ismert minden pécsi

elôtt, a kormány átvállalta a város teljes

adósságát, a 2015-ös költségvetés terve-

zése során semmilyen külsô körül-

ménnyel nem kell számolnunk. Hosszú

évek után nem arról szól a tervezés,

hogy a bevételeink legnagyobb részét

elveszi és elviszi a múlt öröksége.

Mindezen túl az új európai uniós 7 éves

ciklusban nevesítve a város rendelkezé-

sére áll több mint 31 milliárd Ft, mellyel

a városban megvalósuló fejlesztéseket

támogathatjuk. Nagyon sokat változott

a pályázati rendszer az elmúlt idôszak-

ban, ezek közül a legfontosabb, hogy

immáron az önkormányzati pályázati

tevékenység középpontjába is a munka-

helyteremtés került, azaz olyan fejlesz-

téseket fogunk megvalósítani, melyek a

gazdasági szereplôk, a vállalkozások

mûködési feltételeit javítják. Ennek ke-

retében új utakat fogunk építeni, illetve

olyan infrastruktúrafejlesztéseket haj-

tunk végre, melyek a helyi kkv-szektor

mûködôképességét javítják. Ezek nem a

vállalkozások részére szóló közvetlen

támogatások lesznek, hanem olyan fej-

lesztések, melyek kiegészítik a saját be-

ruházásaikat, legyen szó dolgozói par-

kolók megépítésérôl, új bekötôút létesí-

tésérôl, vagy éppen a szükséges közmû-

vek biztosításáról. Tárgyalunk több nagy

céggel is, számukra a Pécsre történô te-

lepülés körülményeit szeretnénk biztosí-

tani az uniós források felhasználásával –

ez egyaránt jelenti a szükséges hely-

helyszín kialakítását, a munkaerô képzé-

sét vagy éppen az elôbb említett infra-

strukturális feltételek megteremtését.

és célok

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

— Van-e stratégiája a városnak a

gazdaságfejlesztésre rövid- és hosszú

távon? Ha igen, ez mit tartalmaz?

— Kiemelt célunk a helyi gazdaság

fejlesztése, melynek rengeteg eszköze

van és ezekkel élni fogunk. Azért épí-

tünk új vásárcsarnokot 2018-ra, hogy a

baranyai termelôknek piacot biztosít-

sunk, azért újítjuk fel a piacokat a vá-

rosban, hogy egészséges helyi élelmi-

szerek juthassanak a pécsiek asztalára.

Az önkormányzat cégei olyan fejleszté-

sek megvalósításán dolgoznak, melyek

középpontjában pedig a közszolgálta-

tások költségeinek csökkentése áll, an-

nak érdekében, hogy az önkormányzat

mûködési költségei is csökkenjenek.

Ezáltal el tudunk indítani egy olyan fo-

lyamatot, amikor is a helyi adóbevéte-

lek mérsékelhetôvé válnak, ez pedig a

lakosság, valamint a vállalkozások

szintjén is érzékelhetôvé válik.

2015-ben egy hosszú munka kezdô-

dik el, azonban most elôször mondhat-

juk azt, hogy minden körülmény és fel-

tétel adott ahhoz, hogy sikeresek le-

gyünk. A jövô legnagyobbrészt rajtunk

múlik.

A megye második legnagyobb városá-

ban, Komlón számos gazdasági ered-

ményt sorol az újraválasztott polgár-

mester, POLICS József, aki a követ-

kezô idôszakban foly-

tatni szeretné a „gaz-

daság áthangolását”.

Elôször azonban a

város jelenlegi gazda-

sági helyzetének

elemzésére kértük

Komló város polgár-

mesterét.

— Az elmúlt évek-

ben jelentôsen javultak

a foglalkoztatási és a

munkanélküliségi ada-

tok, ráadásul az adós-

ságtörlesztési terhek

eltûnésének köszönhe-

tôen a korábbinál nagyobb források áll-

nak rendelkezésre vállalkozásélénkítés-

re és munkahelyteremtésre. Jelentôs be-

ruházásokat végeztünk az ipari parkban,

hogy még vonzóbbá tegyük Komlót a

befektetni szándékozó vállalkozások

számára. Az ide költözô cégeket komp-

lett kiépített infrastruktúra várja, amit az

önkormányzat a lehetôségeihez képest

más támogatási formákkal is igyekszik

kiegészíteni. Sajnos igazán nagy vállal-

kozás egyelôre nem mûködik a város-

ban, de a kis- és középvállalati szektor

erôs, némelyikük több száz embernek

ad munkát. Ezeknek a zömében hazai

tulajdonú vállalatoknak – amelyek kö-

zött a megújulóenergia-ipar nemzetközi

élvonalában szereplô cég is van – kö-

szönhetôen a város hangsúlyos szerepet

tölt be a régió gazdaságában és remélhe-

tôleg ez a pozíció a közeljövôben csak

erôsödni fog.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak

a gazdaság fejlesztésére 2015-ben? Mi-

lyen helyi erôsségekre lehet támasz-

kodni a továbbfejlôdést tekintve?

— Alapvetô célunk kettôs. Egyrészt

szeretnénk tovább folytatni a komlói

gazdaság áthangolását. Az új, feltörek-

vô szektorokra helyezzük a hangsúlyt,

mint a már említett megújuló technoló-

giák és a környezetipar, valamint a tu-

rizmus. A város története során elôször

tettünk lépéseket, hogy kihasználjuk az

egészen kiváló természeti adottságaink-

ból fakadó idegenforgalmi elônyöket és

feltegyük a térséget az ország turisztikai

térképére.

Emellett folyamatosan dolgozunk a

mecseki kôszénbányászat újraindítása

érdekében. A Mecsek

Bányászati Klaszter ta-

valyi megalakulása egy

szimbolikus lépés volt,

amellyel a környék vál-

lalatai, intézményei ki-

fejezték az egyetértésü-

ket e cél érdekében. Az

elsô eredmények sem

sokáig várattak maguk-

ra: tavaly ôsszel újra

vájár tagozatos osztály

indult a város szakkép-

zô iskolájában, decem-

berben pedig hivatalo-

san is megnyílt a vasasi

szénbánya. Ezzel évtizednyi szünet után

termelnek ki ismét szenet Baranyában.

— Van-e rövid-és hosszú távú gaz-

daságfejlesztési stratégiája a város-

nak?

— Gazdaságfejlesztési céljaink

alapvetôen az imént vázolt irányokat

követik. A város és a térség döntéshozó-

inak és cégeinek összefogásával a szén-

bányászat megôrzésén és kiterjesztésén

fogunk dolgozni, hogy minél több hely-

bélinek adhasson munkát ez az egyko-

ron Komló gazdaságának koronáját je-

lentô szakma. Emellett törekszünk mi-

nél több munkahelyteremtô beruházás

ide csábítására, ennek érdekében városi,

kormányzati és európai uniós gazdaság-

fejlesztési forrásokat is igénybe kívá-

nunk venni. Nem elhanyagolható a vá-

ros közfoglalkoztatási programja sem,

amely tavaly miniszteri szintû elisme-

résben részesült. Egyrészt több száz em-

bernek jelent biztos munkát és megélhe-

tést, másrészt pedig az általuk elôállított

termékek (például a betonelemgyár ré-

vén) és az elvégzett munkák nagyban

hozzájárulnak a város fejlesztéséhez.

— Milyen anyagi források állnak

rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Alapvetôen a jelenleg rendelke-

zésre álló források a 2007–2013 évi

költségvetéshez kapcsolódnak és olyan

projekteket tartalmaznak, amelyekrôl

még nincs végleges döntés.

A 2014–2020-as EU-s költségvetés-

ben kiemelt összeg van elôirányozva

gazdaságélénkítésre. Konkrét tervekkel

rendelkezünk a megyei keretekre és az

ágazati programokra is, ezek elsôsorban

vállalkozások letelepedését elôsegítô

infrastrukturális fejlesztéseket tartal-

maznak.

— Kivel, milyen partnerekkel mû-

ködik együtt a város a gazdaság élén-

kítésének érdekében? Milyen terüle-

teken valósul meg együttmûködés a

kamarával?

— A kamarával régóta együttmûkö-

dünk, alapvetôen egyazon célok eléré-

séért. Közös érdekünk a megye gazda-

sági pozícióinak erôsítése, a termelé-

kenység növelése és minél több új vál-

lalkozás meggyökereztetése. Ezért kö-

zös erôvel keresünk potenciális új be-

fektetôket és támogatjuk az itt mûködô,

fejleszteni kívánó cégeket valamint a

saját vállalkozásba belevágó fiatalokat

egyaránt. Ez a támogatás lehet szakmai,

anyagi, vagy éppen jogi jellegû, attól

függôen, mire van szüksége az érintett-

nek. Együttmûködünk továbbá a kor-

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

mányzati szereplôkkel, a PTE-vel, a

gazdasági társaságokkal, bankokkal.

— Komló gazdasági helyzete nem

változott az elôzô évek eredményeihez

képest – ezt már FERENCZY Tamás,

a kamara Komló váro-

si elnöke állapítja meg.

— A település meghatá-

rozó vállalkozásai mind

foglalkoztatottságban,

mind árbevételben a ko-

rábbi évek átlagának

megfelelôen teljesítet-

tek. Jelentôsebb új beru-

házások nem valósultak

meg a városban, így a

munkanélküliségi ráta a

versenyszférában vi-

szonylag magas. Ennek

az átlagos teljesítmény-

nek az eléréséhez is – a

meglévô vállalkozások részérôl – óriási

munkára volt szükség. A közmunka-

program a városban jó irányítással és

hatékonyan mûködik, ami természete-

sen nem oldja meg a település egészére

vonatkozó gazdasági nehézségeket. A

városvezetés évek óta több formában és

több módon igyekszik komolyabb fog-

lalkoztatottságot igénylô beruházást te-

lepíteni/telepíttetni a városba, egyelôre

ez még nem párosult kiemelkedô ered-

ménnyel. A kis- és középvállalkozókat

továbbra is nehéz helyzetbe hozza a sza-

bályzók állandó (néha fejetlen) változ-

tatása, amely miatt szinte lehetetlen a

rövidtávú tervezés is. Az adminisztráci-

ós feladatok az ígéretekkel ellentétben

nem csökkentek, inkább növekedtek.

Az említett vállalkozói körnek ez ma

már plusz költségeket is jelent, sôt, a fô

tevékenységüktôl von el energiát, fi-

gyelmet és idôt.

A város nincs könnyû helyzetben. A

szerintünk kapkodó törvényhozás –

amely a gazdasági területre vonatkozik

– nem segíti a kibontakozást. Ismerete-

ink alapján jelentôs számú képzett fiatal

hagyta ott Komló városát is, és dolgozik

valamelyik európai országban. Megíté-

lésem szerint 2015 nagyon fontos év

lesz a város életében, amelyben eldôl-

het: véglegesen leszakad a hazai átlag-

tól, vagy elôrelépési lehetôségeivel ki-

léphet jelenlegi helyzetébôl.

— Az ön meglátása szerint milyen

lehetôségek kínálkoznak a gazdaság

fejlesztésére 2015-ben?

— A 2014–2020-as támogatási peri-

ódusra koncentrál a város is, ennek ér-

dekében nagy erôket fordít a pályázatok

elôkészítésére és azok

kihasználására. Na-

gyon bízunk abban,

hogy 2015-ben Kom-

ló meghatározó vállal-

kozói legalább az elô-

zô évek eredményeit tud-

ják hozni, és nem kerül-

nek rosszabb pozícióba.

Az ipari parkok fejlesz-

tései szabad terület hiá-

nyában egyelôre nem

tudnak megvalósulni. A város gazdasági

stabilitása ma már nagyon nagy mérték-

ben függ Pécs városának gazdasági tel-

jesítôképességétôl, mivel a foglalkozta-

tottak magas hányada a megyeszékhe-

lyen dolgozik. Településünk fejlôdését

jelentôsen segítené, ha ez a lehetôség

tovább bôvülne Pécsett, és a pécsi fej-

lesztések további munkalehetôségeket

biztosítanának Komló város lakosai ré-

szére.

— Miben tudja támogatni a vá-

rost a gazdaság élénkítésének érdeké-

ben a kamara komlói irodája?

— A helyi kamarának közvetlen és

nagyon jó a kapcsolata a város vezetésé-

vel. A folyamatos információcserével és

a közös szakmai programok szervezésé-

vel adunk segítséget, információt napra-

kész módon a helyben dolgozó vállal-

kozók részére.

— Milyen konkrét rendezvénye-

ket, akciókat, aktivitásokat tervez

megvalósítani a kamarai iroda 2015-

ben?

— Az általános kamarai feladatokon

túl a kamara minden segítséget megad a

településfejlesztési pályázati munkához.

Továbbá 2015-ben a kamarai iroda fel-

mérést készít arról, hogy milyen terüle-

teken igénylik a vállalkozók a közvetlen

tájékoztatás lehetôségét. Ennek megfe-

lelôen tartjuk szakmai fórumainkat a fel-

mérés alapján készült témákban.

Baranya megye harmadik legnépe-

sebb városa, a húszezer lakosú Mo-

hács újraválasztott polgármestere,

SZEKÓ József gazdaságilag erôsnek

ítéli a várost, és op-

timistán nyilatkozik

a továbbfejlôdés le-

hetôségeirôl.

— Az önkor-

mányzatot stabilnak,

a versenyszférát ja-

vulónak, erôsödônek

tartom. Az évek so-

rán folyamatosan és

jelentôsen változtak a

mûködési feltétele-

ink, a külsô gazdasá-

gi körülmények, a

jogszabályi feltéte-

lek, melyekhez alkal-

mazkodnunk kellett. Úgy vélem, jól áll-

tuk a sarat, hiszen az önkormányzati

rendszer átalakításából gazdaságilag

megerôsödve jöttünk ki.

Az ipari parkban egyre inkább be-

érik az a munka, melyet több mint egy

évtizede kezdtünk az iparterület kialakí-

tásával, kiépítésével és a vonzó gazda-

sági környezet kialakításával. Mára már

számos vállalkozás települt az ipari

parkba és iparterületre, munkát adva

több száz embernek. Jelenleg több mint

400 embert foglalkoztatnak és ez a lét-

szám a meglévô szerzôdéseink értelmé-

ben 2-3 éven belül legalább 742 fôre fog

növekedni.

— Milyen lehetôségek kínálkoz-

nak a gazdaság fejlesztésére 2015-

ben?

— A helyi fejlôdés lehetôségét elsô-

sorban az ipari park erôteljes növekedé-

sében látom. Ebben az évben a hagyo-

mányos foglalkozási ágazatok stabilizá-

lódását várjuk. A kis- és közepes vállal-

kozások helyzetét a komoly érdeklôdés-

sel várt fejlesztési pályázatok kiírása

erôsítheti. Városunkban közel 2000 vál-

lalkozás van bejegyezve, így ôk bizto-

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

sítják a foglalkoztatási bázist. Ezért

mindannyiunk érdeke helyzetük stabili-

zálása és további fejlesztésük lehetôsé-

gének biztosítása. Példaként említhetem

az ipari parkban felépült Alumínium

Öntödét, ahol az új tulajdonos további

fejlesztéseket helyezett kilátásba. Zajlik

a Bonafarm cégcsoport új vágóhídjának

az építése. Már maga az építkezés is sok

ember számára jelent munkalehetôsé-

get, a termelés megindulásával pedig

mintegy 350-400 szakmunkásnak és be-

tanított munkásnak tud a jövôben az

üzem munkahelyet biztosítani. A vágó-

híd megépülése a beszállító állattartók-

nak is megélhetést nyújt majd.

— Van-e rövid-és hosszú távú gaz-

daságfejlesztési stratégiája a város-

nak?

— A város rendelkezik Gazdaságfej-

lesztési Programmal, amelynek aktuali-

zálásán most dolgozunk. Van jövôké-

pünk, vannak céljaink és megvalósítás-

ra váró programjaink. Programunk fôbb

elemei: az autópálya magasabb szintû

bekötése, a közlekedési és egyéb inf-

rastruktúra fejlesztése az ipari parkon

belül, a Logisztikai Szolgáltató Központ

megvalósítása, a mohácsi Duna-híd

megépítése, valamint a város és a térség

bekapcsolása az európai gazdasági köz-

lekedési vérkeringésbe a dunai közfor-

galmú kikötô létesítésével és az autópá-

lya Duna-híddal való összekötésével.

— Milyen anyagi források állnak

rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Tervezett fejlesztéseink megvaló-

sításához sokat várunk a megjelenô Te-

rületi (TOP) és Ágazati (GINOP) Ope-

ratív Programok pályázataitól. A kiíran-

dó pályázatok elnyerése esetén rendel-

kezünk a megvalósításhoz szükséges

önerôvel.

— Kivel, milyen partnerekkel mû-

ködik együtt a város a gazdaság élén-

kítésének érdekében?

— Nyitottak vagyunk az együttmû-

ködésre minden vállalkozóval. Komoly

szándék esetén segítjük és támogatjuk a

vállalkozásokat. Rendszeresen, évente

több alkalommal találkozom a helyi na-

gyobb cégek vezetôivel, akikkel megbe-

széljük az aktuális helyzetet.

A megye jelentôsebb települései kö-

zött Mohács gazdasági helyzetét az

átlagosnál jobbnak

minôsíti PÁLINKÁS

István, a kamara Mo-

hács városi elnöke, aki

a szerint azonban a

szolgáltatóipar és az

idegenforgalom terü-

letén még van mit ja-

vulnia a Duna-parti

városnak.

— A város jelenlegi

gazdasági helyzetének

értékelését a vállalko-

zóktól kapott informá-

ciók, az évzáró testületi

információk, a polgár-

mester úrral személyesen folytatott be-

szélgetések, valamint a közzétett adatok

alapján lehet több oldalról megvilágíta-

ni, ezért természetesen bizonyos fokú

ellentmondásos értékelések is adódhat-

nak. Összességében a megye jelentô-

sebb települései között városunk gazda-

sági helyzete az átlagosnál jobbnak mi-

nôsíthetô. Vannak nagyvállalatok, ame-

lyek tiszteletre méltó eredménnyel sze-

repelnek a megyei TOP 100-as lista elsô

részében és országos viszonylatban is

elismerést érdemelnek. Vannak azonban

olyanok is, amelyek nehezen birkóznak

a jelen gazdasági körülményekkel. A

kis- és középvállalkozások közül említ-

hetek néhányat, amelyek világviszony-

latban is jelentôsek, és fejlôdésük – el-

sôsorban a saját szellemi tôkébôl adó-

dóan – töretlennek mondhatók. Sajnos

azonban többen vannak azok, amelyek a

megszûnés határán kínlódnak, mint

azok, amelyek elégedettek az elmúlt év

teljesítményével.

Környékünkön sajnos nem tapasz-

talható jelentôsebb elôrelépés a szolgál-

tatóipari szektorban, az építôipari élén-

külés nem érzékelhetô számottevôen. A

turisztikai, idegenforgalmi ágazatban

ugyan tapasztalható némi elmozdulás,

azonban ezen a területen még jelentôs

munkát kell elvégezni a kézzelfogható

eredmények elérése érdekében!

A város ipari parkjában, az iparfej-

lesztésben érzékelhetô a felfelé ívelô

tendencia. Az iparterület fejlôdése

ugyan nem kirobbanó, azonban töretle-

nül növekvô. Ezt tapasztalhatjuk az ipa-

ri parki igények vizsgálatakor is. Az

ipari park fejlesztésére folyamatos az

igény. A korábbi évek-

tôl eltérôen a nagyobb

területû, magasabb

építésû csarnokok

iránt mutatkozik ke-

reslet.

— Az ön meglátá-

sa szerint milyen le-

hetôségek kínálkoz-

nak a gazdaság fej-

lesztésére 2015-ben?

— A közeljövô je-

lentôs iparfejlesztési

lépései közül kieme-

lendô az ipari parkban

épülô, országos vi-

szonylatban is említendô új vágóhíd. A

kivitelezés már megkezdôdött, a város

és vonzáskörzetének vállalkozásai re-

ménykednek abban, hogy a munkálatok

során a részükre is jut feladat. Ugyan-

csak élénkítô szerepet tölthet be a terve-

zett közforgalmú kikötô létesítése a vá-

roshoz tartozó Duna-part szakaszon. A

három hajóállásos kikötô tervei már el-

készültek, várjuk a pályázat pozitív el-

bírálását és a kivitelezés megkezdését.

Ezek a beruházások természetesen nem

fejezôdnek be 2015-ben, azonban remé-

nyeink szerint a helyi vállalkozásokra

ható pozitív hatásuk már ebben az év-

ben is érezhetô lesz. A szolgáltatások

egy részének élénkülését segítheti a kö-

zeljövôben épülô új vásárcsarnok vala-

mint a helyi piac felújítása is.

A turisztika, idegenforgalom fejlesz-

tése érdekében a város egy kiránduló

hajót kíván forgalomba állítani. Ide

csatlakozhatnak a tervezett öko-, vízi-

és kerékpárturizmus fejlesztéséhez indí-

tandó programok is. Az ipari parkban

lezajló beruházások eredményeként

több száz új munkahely létesítését vár-

juk. A megvalósítás elôtt álló jelentôs

mohácsi beruházásoknál nyilvánvalóan

nem kis szerepet játszott a város geopo-

litikai helyzete, a szükséges infrastruk-

túrával ellátott ipari övezet, továbbá a

tágabb környezetben meglévô kvalifi-

kált munkaerô. Ezt tovább erôsítheti a

városban mûködô szakmunkásképzô is-

kola, amely képes gondoskodni a meg-

felelô szakirányú képzések lebonyolítá-

sáról, szakemberek biztosításáról.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

— Miben tudja támogatni a vá-

rost a gazdaság élénkítése érdekében

a kamara?

— A kamara segíti a vállalkozások

és az önkormányzat kölcsönös tájékoz-

tatását a felek aktuális igényeinek figye-

lembe vételével. Tagjainkat, a környezet

vállalkozásait folyamatosan friss infor-

mációkkal látjuk el, emellett természe-

tesen a kamara általános szolgáltatásait,

segítségét ugyanúgy megkapják a mo-

hácsi irodában, mint bármelyi másik ka-

marai irodában a megyében.

— Milyen konkrét akciókat, ren-

dezvényeket, aktivitásokat terveznek

megvalósítani 2015-ben Mohácson?

— Számos olyan rendezvényt tar-

tunk, amelyeken a vállalkozások az ön-

kormányzat, a hivatalok és más szerve-

zetek képviselôtôl közvetlenül értesül-

hetnek az aktualitásokról, az érdeklô-

désre számot tartó folyamatokról. Ter-

vezzük egy olyan konferencia megszer-

vezését, amelyen térségünk önkormány-

zataival együttmûködve a Duna gazda-

sági hasznosításának lehetôségeit vizs-

gáljuk, akár régiós szinten is.

A turizmus a fô húzóágazat Siklós és

térségében, de az önkormányzat szá-

mít az ipari vállalkozásokra is, ezért

ipari park kialakítását tervezik – fog-

lalja össze röviden BALÁZS Csaba,

Siklós alpolgármeste-

re a város és térség gaz-

dasági jellemzôit.

— Nincs könnyû

helyzetben a város,

hisz a rendszerváltás-

kor szinte valamennyi

üzem és gyár bezárt.

Sajnos azóta sem tele-

pedett meg olyan

számban vállalkozás és

gazdálkodó szervezet,

ami pótolta volna azo-

kat. Jelenleg a város

legnagyobb foglalkoz-

tatója a saját intéz-

ményhálózata. Földrajzi fekvésébôl és

elsôsorban történelmi múltjából adódó-

an ez érthetô, mert Siklós mindig is já-

rási központ szerepet töltött be, így az

intézmények is itt koncentrálódtak.

Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a folya-

matos fejlesztések révén új vállalkozá-

sok induljanak, amelyek a munkahely-

teremtést segítik. Tavaly decemberi ülé-

sén úgy döntött a testület, hogy a város

külsô övezetében – ahol jelenleg is van-

nak prosperáló vállalkozások – területet

vásárol, hogy ott ipari parkot alakítson

ki illetve bôvítsen. Természetesen ez

nem lesz egyszerû feladat, mert az autó-

pályától messzebb vagyunk, mint Mo-

hács, Bóly vagy Pécs, ezért nekünk

olyan megoldásokon kell gondolkod-

nunk, amik érdekeltté teszik a vállalko-

zásokat a letelepedésben. Ezen folya-

matosan dolgozunk.

Vannak nagyon jól mûködô helyi

vállalkozások, egyik-másik már a nem-

zetközi piacon is jelen van. Viszont a

helyi cégek jelentôs hányada vegetál,

vagy forrásgondokkal küzd, nem min-

denki számára elérhetôk a pályázati for-

rások vagy a kedvezményes hitelek. A

megyének mindenképpen katalizátor

szerepet kell betöltenie, hogy helyzetbe

hozza városait, településeit. Természe-

tesen nem a megyétôl várjuk a megol-

dást a problémáinkra, eddig 25 projekt-

javaslatot nyújtottunk be a megyének,

melybôl öt felkerült az indikatív pro-

jektlistára.

— Milyen lehetôségek kínálkoz-

nak a gazdaság fejlesztésére 2015-ben

Siklóson?

— Mindenkit a fejlesztési lehetôsé-

gek érdekelnek. Közö-

sen gondolkodunk és

konzultálunk ebben a

város vállalkozóival,

gazdasági szakembe-

rekkel és politikusok-

kal egyaránt. A 2004-

ben megkezdett fej-

lesztési programot sze-

retnénk aktualizálni,

fókuszálva a turisztikai

fejlesztésekre. Mára

megújult a vár, elké-

szült a megye egyik

legjobb fürdôje, új

szállodánk lett, korsze-

rûbbé, élhetôbbé vált történelmi belvá-

rosunk. A fürdô hatására több családi

vállalkozás szálláshely kialakításával

reagált, az aktív turizmus szerelmesei-

nek állandó programokat biztosítanak a

helyi vállalkozások. Biztos vagyok ben-

ne, hogy a további fejlesztések növelni

fogják a vállalkozó kedvû siklósiak szá-

mát. Épített örökségünkben, mint példá-

ul a várban, a dzsámiban illetve a

Máriagyûdön található kegyhelyben

óriási potenciál van. Emellett más erôs-

ségeink is vannak, ezeket csak akkor

tudjuk élvezni és mindenki örömére ha-

tékonyan mûködtetni, ha támogatni is

tudjuk ôket.

— Milyen rövid- és hosszú távú

gazdaságfejlesztési stratégiája van

Siklósnak?

— Most kell megújítanunk a város

2004–2015-ös fejlesztési programját,

amihez nagyon jó lehetôség kínálkozik

a Belügyminisztérium által felkínált se-

gítség, az ún. Integrált Településfejlesz-

tési Stratégia igénybevételével. A 2004-

ben indult turisztikai fejlesztési folya-

matot kívánjuk folytatni szállásfejlesz-

téssel, programfejlesztéssel és az ezek-

hez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesz-

téssel.

— Milyen anyagi források állnak

rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— Arra mindig ügyeltünk és ügyel-

ni fogunk, hogy legyenek forrásaink a

fejlesztésekhez. Elsôsorban a pályázati

forrásokra gondolok. Jelenleg fut a vár

rekonstrukciójának III. üteme, ezen kí-

vül több kisebb projekt megvalósítása is

zajlik. A közeljövôben kezdôdik a vá-

ros közvilágításának korszerûsítése, eb-

ben a ciklusban indul az úgynevezett

váralja projekt is, ami kiemelt prioritás-

sal bír.

— Kivel, milyen partnerekkel mû-

ködik együtt a város a gazdaság élén-

kítésének érdekében? Milyen terüle-

teken valósul meg együttmûködés a

kamarával?

— Hosszú lenne felsorolni, hogy ki-

vel és milyen partnerekkel mûködünk

együtt a gazdasági élénkítés tekinteté-

ben. Gyakorlatilag ez folyamatosan bô-

vül, változik és formálódik a mindenko-

ri helyzetnek megfelelôen. A kamara

helyi irodájával kitûnô kapcsolatot ápo-

lunk. Én magam az iroda vezetôjét már

több mint 10 éve személyesen is isme-

rem és több közös projektben is dolgoz-

tunk együtt. A helyi kamara segít a vál-

lalkozóknak a pályázatfigyelésben, a

források felkutatásában és képzésekben

egyaránt. Remélem, hogy ez a kölcsö-

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság10

nös és jó együttmûködés még legalább

tíz évig, de még tovább is eredményes

és gyümölcsözô lesz mindannyiunk szá-

mára.

Dr. KOVÁCS Tibor, a kamara Siklós

városi elnöke nem lát-

ja optimistán a turiz-

mus és a szôlészet-bo-

rászat által meghatá-

rozott térség idei évét.

— Siklós térségé-

nek gazdaságát jelentô-

sen meghatározza a tu-

rizmus, illetve az ahhoz

kapcsolódó tevékeny-

ségek. A termelôipar

nem igazán jellemzô,

talán a villányi borgaz-

daságokat említhetem,

de ôk is nagyjából elér-

ték a teljesítôképesség-

ük felsô határát, a területen várhatóan

már nem terem a mostaninál nagyobb

mennyiségû bor. A borászok abban gon-

dolkodnak, hogy a feldolgozóipar felé

fordulnak, a bortermelés különbözô

származékait az élelmiszeriparban hasz-

nosítják, pl. a szôlômagolaj további fel-

dolgozása. Egy-két cég már el is kezdte

e termékek elôállítását, sikerrel, hiszen

ez egy stabil piac, nemzetközi igények-

kel, de akik a belföldi piacra dolgoznak,

azok számára nem lesz könnyû az elôt-

tünk álló év. A turizmusban nagy robba-

násra nem számítunk, hiszen az elmúlt

évben is 5-10%-kal csökkent az átlagos

kihasználtság a régióban.

Sajnos, egyértelmûen kijelenthetô

Siklós és térségérôl, hogy nem rózsásak

a 2015-ös kilátások. Már csak azért

sem, mert jelentôsen emelkedni fognak

a költségek – amit minden vállalkozó

megérez –, akár az iparban, a kereske-

delemben vagy a mezôgazdaságban

dolgozik. Ehhez jön a minimálbérek

emelkedése, ami hat a mûszakpótlékok-

ra, növekszik az utazási költség. A tér-

ség húzóágazata a turizmus, a vendég-

forgalom több mint 80%-a belföldrôl ér-

kezik, ezért az euróárfolyam-változás

nem hoz többletet. Az idegenforgalom

tavaly nyitott az orosz piac felé, de ez az

orosz belpolitikai és gazdasági okok mi-

att várhatóan vissza fog esni. A belföldi

piaccal kapcsolatban vagy stagnálásra

látok esélyt vagy arra, hogy tovább

csökken a szállodák forgalma. Összes-

ségében úgy vélem, hogy sokkal nehe-

zebb lesz a cégeknek 2015-ben, mint ta-

valy, mert újabb piacokat már nem na-

gyon tudnak megszerezni.

— Az ön meglátá-

sa szerint milyen le-

hetôségek kínálkoz-

nak a gazdaság fej-

lesztésére 2015-ben a

térségben?

— Mindenképpen

összefogásra lenne

szükség az egyes gaz-

dasági ágakon belül is:

a régiót tekintve egy

nagyon erôs lobbi te-

vékenységet kell foly-

tatni a kormányzat fe-

lé. Fontos lenne a cé-

gek összefogása is, fô-

leg a turizmusban, hogy az egész régió

egy egységes piacként jelenjen meg. Ez

idáig még nem nagyon sikerült.

— Miben tudja támogatni a vá-

rost a gazdaság élénkítése érdekében

a kamara siklósi irodája? Milyen te-

rületeken, kikkel valósul meg együtt-

mûködés e cél elérése érdekében?

— A kamara helyi irodája szorosan

együttmûködik az önkormányzatokkal

és a vállalkozásokkal is. A siklósi régió

polgármesterei nyitottak a kamarával

való kapcsolatra, jó példa erre a siklósi

önkormányzat, amely meghívta a kama-

ra képviselôit a helyi adókat tárgyaló

közgyûlésére. Emellett nemcsak az ön-

kéntes kamarai tagokkal jó a kapcsola-

tunk, hanem a többi vállalkozással is,

hiszen ôk is látogat-

ják az általunk szer-

vezett rendezvénye-

ket. Az ajtónk bárki

számára nyitva áll,

információval, tájé-

koztatással állunk az

érdeklôdôk rendelke-

zésére. Kamarai tag-

jaink pedig mindazt a

szolgáltatási csoma-

got igénybe vehetik,

amit a kamara kínál

információban, hát-

tértámogatásban, pá-

lyázati kérdésekben,

oktatásban, továbbképzésekben, a szak-

képzéseket tekintve, a gyakorlati helyek

vonatkozásában. Nagyon széles körben

segíti a kamara a vállalkozókat.

— Milyen konkrét rendezvénye-

ket, akciókat, aktivitásokat terveznek

megvalósítani Siklóson?

— 2014-ben rendeztünk egy olyan

turisztikai konferenciát, amelynek té-

mája a „hol vagyunk és a hogyan

tovább” volt. Ezen kiderült, hogy bi-

zony még mindig hiányzik az összefo-

gás. Mind a szervezeti háttér, mind az,

hogy ne legyenek párhuzamosságok és

felesleges pénzkidobás, hanem fogal-

mazzunk meg egy célt és azért minden-

ki tegyen meg mindent, ami tôle telik.

Most azt tapasztalom, hogy nagyon sok

esetben párhuzamos tevékenységek

folynak, mûködnek szervezetek anél-

kül, hogy összehangolnák az elképzelé-

seiket, a tevékenységeiket. A pénzügyi

források kérdése pedig egy másik önál-

ló témakör, ki honnan tud pénzt szerez-

ni ahhoz, hogy megvalósítsa az elképze-

lését. Valószínû, hogy idén is megszer-

vezzük a tavalyi konferencia folytatását,

éppen Villány polgármestere kezdemé-

nyezte ezt, mert függetlenül attól, hogy

más jellegû iparra is szükség lenne a ré-

gióban, azért ennek a területnek a gaz-

dasága mindig is a turizmus alapjain

mûködött.

A helyi értékekre, a turizmus fejlesz-

tésére, a mezôgazdasági jellegre is

építkezik a „kisváros” újonnan meg-

választott polgármestere, dr. VASS

Péter, aki Szigetvár gazdasági fejlôdé-

sében számít a kamara

helyi elnökségének

együttmûködésére.

Elôször a város jelenle-

gi gazdasági helyzeté-

nek elemzésére kértük

a polgármestert.

— Szigetváron nagy

jelentôsége van a feldol-

gozóiparnak, meghatá-

rozó jövedelemforrást

jelentett a szigetvári

konzervgyár és cipô-

gyár. A privatizáció kö-

vetkeztében a nagyobb

cégek széthullottak és

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 11

több kisebb cégként folytatták feldolgo-

zóipari tevékenységüket. A város térsé-

ge kedvezô adottságokkal rendelkezik a

mezôgazdaság számára, nagy szerepe

van a növénytermesztésnek, míg az ál-

lattenyésztés visszaszorulóban van. A

vállalkozási aktivitás messze elmarad a

megyei és az országos átlagtól.

Városunkban a legnagyobb jelentô-

ségû a feldolgozóipar, feljövôben van a

fafeldolgozás és a hordógyártás, foko-

zatosan létrejött egy városi ipar, mely

azonban még mindig a feldolgozóiparra

épül. Jelentôs vállalkozás az autóiparba

is bedolgozó helyi cég, amely tavaly 90

fôt foglalkoztatott pályázati források

bevonásával, 2015-ben pedig további

60 ember foglalkoztatását tervezi.

Számottevôen csökkent a kereske-

delmi üzletek száma az elmúlt években

a városban. A vendéglátás kínálata kissé

szûkös, hiányoznak a belvárosi étter-

mek és kávézók. A kereskedelmi szál-

láshelyek és férôhelyek száma viszony-

lag alacsony, azonban a gazdasági vál-

ság okozta csökkenés után 2011-re a fé-

rôhelyek száma majdnem 200-zal emel-

kedett. A turisztikai szolgáltatások kíná-

lata nem megfelelô, hiányoznak az aján-

dékboltok, az idegen nyelven beszélô

szolgáltatók, ez jelentôs hátrányt jelent

turisztikai szempontból.

Tavaly novemberben eljuttattunk az

önkormányzat fejlesztési elképzeléseit a

Terület- és Településfejlesztési Operatív

Programra (TOP) vonatkozóan a Baranya

Megyei Önkormányzat részére. A pro-

jektötletek a város élhetôbbé tételét, bel-

sô infrastruktúra fejlesztését szolgálják.

— Milyen lehetôségek kínálkoz-

nak a gazdaság fejlesztésére 2015-

ben?

— Szigetvár Város Önkormányzata

a város fejlôdése szempontjából kulcs-

fontosságú fejlesztések megvalósítását

tervezi 2015-ben TOP, KEHOP pályá-

zati források bevonásával, a kis- és kö-

zépvállalkozói szektor együttmûködé-

sével, a gazdaság szereplôivel. Ezek a

helyi erôsségekre építenek, úgymint a

munkaerô-tartalékra, a megújuló ener-

giapotenciálra, a városi adópolitikára, a

meglévô ipari kultúrára, a meglévô és

potenciális ipari területekre, a jó logisz-

tikai pozícióra, a mûködô szociális és

egészségügyi ellátórendszerre, a gyógy-

víz és a gyógyhelyi minôsítésre vala-

mint Szigetvár és térsége természetes és

épített környezeti értékeire.

— Van-e rövid-és hosszú távú gaz-

daságfejlesztési stratégiája a város-

nak?

— Önkormányzatunk szerzôdést kö-

tött a pécsi székhelyû MSB Zrt.-vel a

Fejlesztési Koncepció, Integrált Város-

fejlesztési Stratégia elkészítésére vonat-

kozóan. Jelenleg folyamatban van a Fej-

lesztési Koncepció véleményezése, el-

fogadása. Az MSB Zrt. összeállította a

város Gazdaságfejlesztési Stratégiáját a

2014–2030 közötti idôszakra vonatko-

zóan. A Gazdaságfejlesztési Stratégia

jóváhagyása, véleményezése szintén fo-

lyamatban van, ez határozza meg a ter-

vezési idôszakra vonat-

kozó stratégiai és ope-

ratív célokat. Ezek:

Szigetvár logisztikai-

kereskedelmi központ-

tá fejlesztése, a város

megújuló energiapoten-

ciáljának kiaknázása,

nagyfoglalkozta tók

Szigetvárra vonzása és

integrálása a lokális

gazdaságba, vonzó te-

lepülési környezet ki-

alakítása, magas minô-

ségû települési közszol-

gáltatások biztosítása,

Szigetvár mint turisztikai desztináció

fejlesztése, a helyi termékek és terme-

lôk megerôsítése és a szociális-, illetve

közfoglalkoztatás rendszerének tovább-

fejlesztése.

— Milyen anyagi források állnak

rendelkezésre a gazdaságfejlesztésre?

— A már említett projektötleteket

pályázati források bevonásával (pl.

TOP) kívánjuk megvalósítani. Jelenleg

folyamatban van a szigetvári vár mint

turisztikai attrakció DDOP forrásból

történô fejlesztése, illetve KEHOP pá-

lyázati forrásból támogatott ivóvízmi-

nôség-javító program megvalósítása.

— Kivel, milyen partnerekkel mû-

ködik együtt Szigetvár önkormányza-

ta a gazdaság élénkítésének érdeké-

ben? Milyen területeken valósul meg

együttmûködés a kamarával?

— Szigetvár Város Önkormányzata

szorosan együttmûködik a kamarával, a

helyi gazdaságot érintô döntések meg-

hozatala elôtt kikéri annak véleményét.

Önkormányzatunk tárgyalásokat kíván

folytatni azon befektetôkkel, akik vál-

lalkozásaik révén munkahelyet kíván-

nak teremteni a városban élôk számára.

Szigetvár gazdasági komoly gondokkal

küzd. Ebbôl a helyzet-

bôl csak az önkor-

mányzat, a kamara és a

vállalkozások összefo-

gásából lehet kikerül-

ni. Ma az összefogás

elsôsorban politikai

okokból várat magára.

Mindenesetre üdvö-

zöljük a polgármester

úr azon törekvését,

hogy a város és a gaz-

daság fejlesztési mun-

kájában támaszkodni

fog a hely, vállalkozá-

sokra és testületükre, a

kamarára – mondja HORVÁTH Lász-

ló, a kamara Szigetvár városi elnöke.

N.T.

TÁRSASÁGI ÉLET12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara idén már 23. alkalommal

rendezte meg hagyományos bálját, a

Kamara Bált, a Pécsi Kereskedelmi

Központ Zsolnay-termében. Kamara Bál 2015

A rendezvény jelentôségét kezdetek óta

növeli, hogy a tombolabevételt a PTE

Klinikai Központ Gyermekkórházának

adják át. Idén a rendezvény zárásaként

több mint 200.000 Ft-ot adott át dr. Ké-ri István, a kamara elnöke dr. MolnárDénesnek, a Gyermekklinika igazgató-

jának.

òTombolát ajánlott fel: Ajándékország webáruház, Alexandra Kiadó és Könyváruházak, Arnold Pincészet, Bikali Élménybirtok,

Bock Pincészet, Bonus Kft., Capri cukrászda, CC Interior - Jakab Judit, Csoko-Láda Csokibolt, EC Kft., Fair-Expo Kft., Fülemüle

Csárda, Gere Bor Hotel, Gienger Kft., GP Consulting Kft., Hauni Hungária Kft., Hungária Takarék, Infra-Med Kft., Ipark Pécs Kft.,

Koc-Olló Szépségszalon, Lafarge Cement Magyarország Kft., Lakics Kft., Lander Team Kft., Magda cukrászda, Magdaléna Meny-

asszonyi és Estélyi Ruhaszalon, Matro Kft., Medicover Zrt., Melegh Andrea selyemfestô mûvész, Melio-Start Kft., Mennyei rétes,

Mohácsi Halászcsárda, Opti-Dental Bt., Pannon Filharmonikusok, Pétáv Kft., Piricoop Bt., Polgár Pincészet, Salánki Zsuzsanna,

A remek hangulatú bálban a „Parkett ördögei”-t is

megválasztották

ò

TÁRSASÁGI ÉLETDél-Dunántúli Gazdaság 13

Straus Metál Kft., Szent György Fogadó,

Tenkes Kapitánya Lovastanya, Thermal

Hotel Harkány, TKD-KOVKER Kft.,

Trans-Sped Kft., Treszner Kft.

Köszönjük!

Fotók: Hegedûs Tünde

ò

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Ismét ünnepélyes keretek között mu-

tatták be a NAV Dél-dunántúli Regio-

nális Adó Fôigazgatósága, a Dunántú-

li Napló és a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara közös kiadvá-

nyát a TOP 100 magazint. Dr. Kéri

István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara elnöke köszöntötte a

nagy számban megjelent cégvezetô-

ket, vállalkozókat.

A TOP 100 kiadvány bemutató rendez-

vényén ismét elismerésben részesültek

a megye, illetve a megye városainak

legjobb teljesítményt nyújtó cégei, vál-

lalkozásai.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara elismerését – dr. Kéri István

adta át – a három legnagyobb baranyai

gazdálkodó, az E.ON Dél-dunántúli

Áramhálózati Zrt., a Hauni Hungária

Kft. és a Mecsek Füszért Zrt. képviselôi

vehették át. Pécs polgármestere, dr. Pá-va Zsolt a Hauni Hungária Kft.-t és a

magyar tulajdonú Mecsek Füszért Zrt.-

t, mint a legnagyobb adófizetôket,

ugyanezt a címet Komló esetében a

KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft.-

nek adta át Polics József polgármester.

Bóly város legnagyobb magyar tulajdo-

nú adófizetôjének Hárs József polgár-

mester gratulált. Sellye polgármestere,

Nagy Attila az Agrokémia Sellye Kft.-t,

Siklós alpolgármestere, Balázs Csaba a

Siklósi Thermál Kft.-t, Szigetvár pol-

gármestere, dr. Vass Péter pedig a

Schenk és Társa Kft.-t díjazta legna-

gyobb városi adófizetôjeként.

A Dunántúli Napló Év embere vá-

lasztásának gyôztese Weisz Fanni is a

rendezvényen vette át az elismerést Pó-ré László fôszerkesztô, kiadóvezetôtôl.

A megye gazdaságának legnagyobbjai

Külgazdasági szerzôdések – „felvértezve”2015. január 14-én komoly témával, a külgazdasági szerzôdésekkel folytatódott aReady for EXport képzési sorozat.

Dr. Füzy Tibor ügyvéd összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat, különös tekin-

tettel arra, hogy mi az, ami biztosan szerepeljen egy szerzôdésben. Azaz, kerüljön

kikötésre az alkalmazandó jog és a bíróság. Megerôsítette, hogy a külgazdasági

szerzôdéseket tavaly óta a PTK szabályozza. Beszélt a választott bíróságokról és je-

lentôségükrôl, a kereskedelmi szokványokról, a kereskedelmi fizetési módok és az

elôfinanszírozás összefüggéseirôl, valamint a faktoringról.

Sikeres exportôrként a Kontakt-Elektro Kft. egyik tulajdonosa Dr. Hirth Markusosztotta meg pozitív tapasztalatait, melyet a cég fôként annak köszönhet, hogy új

partnerek esetében sok idôt és energiát fordítanak arra, hogy „leellenôrizzék” és mi-

nôsítsék üzleti partnerüket. A nagy cégekkel kötött külgazdasági/külkereskedelmi

szerzôdések esetében az erôfölény diktál, de hosszabb partnerség esetén néhány

pontban pl. fizetési határidôben, bankgarancia lejárati idejében lehet jobb pozíciót

is elérni.

A program a kisvállalkozások exportmarketing lehetôségeivel folytatódik.

A hatodik alkalommal decemberben megrendezett Gazdasági évzáró – TOP 100Gálán ismét elismerést kaptak a megye városainak legnagyobb adózói.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Az elmúlt évek során bebizonyoso-

dott, hogy a helyi gazdaság életképes-

ségének növelése, az elért eredmé-

nyek megtartása sem lehetséges az in-

nováció széleskörû alkalmazása, és

tényleges tartalommal való megtölté-

se nélkül.

A Pécsi Tudományegyetem az el-

múlt idôszakban a régió számos önkor-

mányzatával és cégével írt alá és készít

elô megállapodást az innovációs tevé-

kenységének erôsítése, támogatása ér-

dekében, hogy a regionális cégek új ter-

mékekkel és szolgáltatásokkal jelenhes-

senek meg a hazai és nemzetközi piaco-

kon. A konkrét napi együttmûködés

megkönnyítése, valamint a 2014–2020

közötti uniós idôszakra történô felké-

szülés támogatása, emellett a K+F és in-

novációs tevékenység jelentôs növelése

érdekében közös innovációs ügynöksé-

get hoz létre a Pécsi Tudományegyetem

és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara. Számos ok vezetett ehhez a

megoldáshoz, melyhez a kiinduló lépést

a közelmúltban megkötött regionális In-

novációs Paktum jelentette.

EgyüttmûködésÚj innovációs ügynökség alakul Pécsett

Hátrány vagy lehetôség az orosz embargó?Kellô rugalmassággal, offenzívebb piaci magatartással és persze megfelelô kama-rai segítséggel megtarthatók a magyar vállalkozók orosz piaci pozíciói, vélik a ka-mara által szervezett orosz export konzultációs fórum elôadói.

A gazdasági szakemberek külön kiemelték, hogy az orosz piac idôvel „hono-

rálja” azokat a partnereket, akik válságban vagy nehéz idôszakokban is kitarta-

nak mellettük. Nagy lehetôséget látnak az ott most államilag is támogatott me-

zôgazdasági és környezetipari technológiák exportjában, melyet egyáltalán nem

súlyt az embargó. Saját hazai lehetôségünk pedig a gyógyvizeinkre épülô gyógy-

és rekreációs turizmus erôsítése, mivel ebben a szektorban észlelték a legkisebb,

5%-os visszaesést az orosz beutazó turisták részérôl, szemben a tengerparti és

hegyi adottsággal rendelkezô régiókkal.

Az innovációs ügynökség létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot dr. Kéri István a kamara elnöke és dr. Bódis Jószef az egyetem rektora

Az innováció és a K+F a megye leg-

fôbb kitörési pontját jelentheti. A kkv

szektor akkor tud versenyképesen ex-

portpiacokra is lépni, ha újdonságot je-

lentô termékeket és szolgáltatásokat fej-

leszt. Az egyetemi innovációk piaci

hasznosítása és hasznosulása ugyanak-

kor munkahelyeket teremt és a helyi

gazdaság szereplôinek aktív részvételét

is megkívánja. A gazdaság és az egyete-

mi tudásközpontok együttmûködése

fenntartható gazdasági környezetet biz-

tosíthat a jövôben, ahol további, új típu-

sú vállalkozások (spin-off és start-up)

jelenthetik a jövôt. Baranya megye tu-

dásrégióként szerepel az ország intelli-

gens szakosodási stratégiai elôterjeszté-

sében (S3 stratégia) – ezt a tudást kell a

gazdaság nyelvére lefordítani és pénzre

váltani.

Az új ügynökség szerepet vállal az

egyetemi és a helyi kutatóközpontokban

végzett kutatások és fejlesztési eredmé-

nyek piacra jutásában, a nemzetközi lát-

hatóság erôsítésében, a leszakadó régió

felzárkóztatásában, a földrajzi elhelyez-

kedésbôl fakadó elônyök tényleges ki-

használásában.

Fotó: Csortos Szabolcs

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság16

464

Az évek óta hiányszakmaként jegyzett

gépipari szakmák megismertetése a cél-

ja annak a versenynek, amelyet immár

5. alkalommal rendez meg a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara. A

Gép-Ésszel Baranyában címet viselô

szakmaismereti verseny egy lehetôséget

ad arra, hogy az általános iskolások já-

tékos formában ismereteket és élménye-

ket szerezzenek a fémes szakmákkal, a

munkafolyamatokkal, tevékenységek-

kel kapcsolatban. A három fordulós ver-

seny feladatai között szerepel szakmais-

mereti totó kitöltése, üzemlátogatás

alapján látogatási napló készítése, a

döntôbe jutó csapatokat pedig játékos

ügyességi feladatok várják.

A versenyt támogató baranyai gépi-

pari vállalkozások nem csak üzemláto-

gatásokon fogadják a csapatokat, a dön-

tôn is részt vesznek, így a diákok akár

leendô képzôhelyüket, munkahelyüket

is megismerhetik. A kamara és a vállal-

kozások közös célja, hogy megbízható,

szakmájukat elsajátítani szándékozó fi-

atalok kerüljenek a szakképzésbe, ezál-

tal hosszabb távon pedig a minôségi

munkaerô-utánpótlás biztosítása. Ezek

érdekében tenni kell azért, hogy a fiata-

lok megalapozott döntés alapján vá-

lasszanak szakmát.

A Gép-Ésszel Baranyában 5. ver-

senyrôl bôvebb információ a

www.palyavalasztasbaranya.hu oldalon

található.

Gép-Ésszel Baranyában

A „Gyakornoki program a tanuló-

szerzôdés keretében tanult pályakez-

dôk támogatására” pályázat keretén

belül, újabb elbírálást követôen. Ba-

ranyában 93-ra nôtt a nyertes pályá-

zók száma. A részükre megítélt támo-

gatás meghaladja a 464 millió Ft-ot.

A TÁMOP-2.3.4. A-13/1 pályázaton

korábbi nyertes cégek többsége már hó-

napok óta foglalkoztatja a gyakornoko-

kat a gépipar, a vendéglátás, a kereske-

delem, építôipar területén.

Baranya megyében a pályázat segít-

ségével 116 fiatal, a szakmájában pálya-

kezdô juthatott munkához.

A pályakezdôk gyakorlatának meg-

szerzését támogatja az a program, mely-

nek keretében 9 hónap bér- és járuléktá-

mogatás, havi 54.000 Ft oktatói és ad-

minisztrációs díj, és a pályázati keret

25%-ig eszközbeszerzést tesz lehetôvé.

Támogatható tevékenységek az alábbi-

ak voltak:

■ gyakornokok foglalkoztatása

■ mentori tevékenység (a mentor segí-

tô, értékelô szerepkört tölt be a fiatal

mellett)

■ adminisztrációs feladatok

■ gyakornoki munkahely kialakításá-

hoz beszerzések, felújítás, átalakítás

Gyakornok foglalkoztatásának feltéte-

lei:

■ 25 évesnél fiatalabb,

■ a szakképesítés vizsgáját követôen

nem volt (és nincs) olyan munka-

végzésre irányuló jogviszonya,

munkaköre amelyet a szakképesítés-

sel tölt be; (korábban csak olyan

munkakörben lehetett jogviszonya,

ahol nem hasznosította szak-

képesítését),

■ a pályázó vállalja a gyakornok to-

vábbfoglalkoztatását 4,5 hónapon

keresztül.

A gyakornoki programban részt vevô

cégek számára a mentorálási program

elônyei többek között, hogy nô az elkö-

telezettség, javul a kommunikáció a kü-

lönbözô generációk között, a tanulá-

si/fejlesztô kultúra kiépül.

A nyertes pályázó a projekt megva-

lósítása során megjelöl egy szakembert,

aki mentorként utógondozó, segítô és

értékelô szerepkört tölt be a tapasztala-

tokkal még nem rendelkezô pályakezdô

fiatal mellett.

A mentorálás elônyei a mentorált szá-

mára:

■ különbözô perspektívákból lát meg

dolgokat,

■ kapcsolatépítést eredményez,

■ a vállalati politikára segít más szem-

szögbôl rátekinteni, megérteni,

■ biztonságos környezetet teremt,

■ munkája során folyamatos segítség-

re számíthat a mentortól.

A mentorálás elônyei a mentor számára:

■ oktatóként tapasztalatszerzés,

■ generációkat összekötô tanulási le-

hetôség,

■ tanuljuk magunkat, míg tanítunk,

■ sikerélményben van része,

■ megismeri a vállalat tehetségeit.

gépipari vetélkedô a tanuló- és munkaerô-utánpótlásért

464 millió Ft a pályakezdôk támogatására

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17

2015. január elsejétôl az áruk mozgá-

sának valós idejû nyomon követhetô-

sége és ellenôrizhetôségének elôsegí-

tése céljából bevezetésre került az

Elektronikus Közúti Áruforgalom El-

lenôrzô Rendszer (EKAER).

A rendszer célja az áruk valós útjá-

nak nyomon követése mellett, a közter-

hek megfizetésének biztosítása, vala-

mint, hogy ne kerülhessen forgalomba

olyan áru, amely elôzetesen nem volt

bejelentve az adóhatósághoz.

Az adózás rendjérôl szóló törvény új

bejelentési szabályokkal (22/E §) egé-

szült ki. A törvény 11. számú melléklete

az egyes árumozgási irányokhoz kap-

csolódó részletszabályokat, és a kocká-

zati biztosíték nyújtására vonatkozó

szabályokat tartalmazza.

Megjelent a Nemzetgazdasági Mi-

niszter 50/2014.(XII.31.) NGM rendele-

te az EKAER rendszer mûködésérôl,

valamint az 51/2014.(XII.31.) NGM

rendelet a kockázatos termékek megha-

tározásáról.

A bejelentést elsô alakalommal a

2015. január 1-jén és azt követôen meg-

kezdett fuvarozások tekintetében kell

teljesíteni az EKAER internetes felüle-

tén. A bejelentési kötelezettség kizáró-

lag a belföldi adózókra vonatkozik, el-

érési útvonala:

http://www.ekaer.nav.gov.hu. Az ügy-

félkapus regisztrációt követôen az adó-

zó vagy képviseletre jogosultja további

hozzáféréseket adhat az ún. másodlagos

felhasználók részére, akik a bejelentésre

kötelezett nevében bejelentéseket, nyi-

latkozatokat tehetnek.

Bejelentési kötelezettség

Fôszabály szerint bejelentési kötele-

zettség terheli a közúti fuvarozással járó

alábbi tevékenységeket:

■ az Európai Unió más tagállamából

Magyarország területére irányuló

termékbeszerzést vagy egyéb célú

behozatalt,

■ Magyarország területérôl az Európai

Unió más tagállamába irányuló ter-

mékértékesítést vagy egyéb célú ki-

vitelt, valamint

■ belföldi forgalomban nem végfel-

használó részére történô elsô adókö-

teles termékértékesítést.

EKAER szám

■ A bejelentési kötelezettség alá esô

közúti szállítások kizárólag EKAER

szám birtokában végezhetôk.

■ EKAER szám: a bejelentés alapján

képzett azonosító szám, amely egy

adott termékegységet azonosít, me-

lyet

— ugyanazon megrendelô részére

— egy gépjármûvel szállítanak (a

gépjármû egyszeri mozgása során)

— egy felrakodási helyrôl egy átvé-

teli helyre.

Fontos! Az EKAER szám egy bejelen-

tést (termékegységet) azonosít, amely

többféle terméket is magába foglalhat!

Az EKAER szám 15 napig érvényes!

EKAER szám az alábbi esetekben

szükséges

Türelmi idôszak

2015. január 1-jétôl fennálló beje-

lentési kötelezettség elmulasztása, hi-

bás, vagy hiányos teljesítése esetén feb-

ruár 1-jéig az adóhatóság mellôzi a

szankciók alkalmazását. A gazdasági

szereplôk tájékoztatása többnyelvû szó-

rólap segítségével folyamatos, a leg-

gyakrabban felmerült kérdések és vála-

szok http://www.ekaer.nav.gov.hu olda-

lon találhatók meg.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Baranya Megyei Adóigazgatósága

Az elektronikus közúti áruforgalomellenôrzô rendszer bevezetésével kapcsolatos új kötelezettségekrôl

Szállító gépjármû típusaFuvarozott termék Útdíj köteles Nem útdíj köteles

Kockázatos élelmiszer 200 kg-ot vagy 200 kg-ot vagy

250 ezer Ft-ot meghalad 250 ezer Ft-ot meghalad

Egyéb kockázatos termék 500 kg-ot vagy 500 kg-ot vagy

1 millió Ft-ot meghalad 1 millió Ft-ot meghalad

Nem kockázatos termék 2500 kg-ot vagy —

2 millió Ft-ot meghalad

Nagy érdeklôdés mellett került meg-

rendezésre az EKÁER rendszerrôl

szóló tájékoztató a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal szakemberei és a

könyvviteli, szállítmányozási szol-

gáltatók között a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamarában.

KAMARAI HÍREK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

Milyen napjaink vásárlója? Miért és

hogyan vásárolunk? – ezekkel a kérdé-

sekkel kezdte elôadását a kamarai Mar-

keting Klubban dr. Szûcs Krisztián, a

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-

tudományi Karának adjunktusa, aki

tudományos felmérések ismertetésével

rögtön meg is adta a válaszokat.

Vásárlói gomb nem létezik, a vásár-

lással kapcsolatos döntések többségében a

tudatalattiban születnek, érzelmi indítta-

tásból, azaz a kutatók szerint jellemzôen

irracionálisan és érzelmi alapon veszünk

meg egy-egy terméket. Ezért az eladók

számára elengedhetetlen, hogy minél több

információt szerezzenek „a” vásárlóról,

ehhez pedig a fogyasztói magatartás meg-

figyelése szolgálhat alapul. Mert minél

jobban meg tudjuk figyelni a vásárlók ma-

gatartását, annál inkább kiismerhetôk va-

gyunk, és ezek alapján akár elôre is lehet

jelezni a vásárlási szokásokat. Innen pedig

csak egy lépés, hogy miként érjük el leg-

hatékonyabban a vásárlóinkat.

Rengeteg digitális

nyomot hagyunk

magunk után nap

mint nap. Ezek

elemzésével olyan

információhoz juttatjuk a marketingszak-

embereket, amelyek segítségével köny-

nyebben befolyásolhatják költéseinket.

Ha ismerik az e-mailezési, mobiltelefon-

használati szokásainkat, figyelik a közös-

ségi portálokon való aktivitásunkat, netán

videózzák a vásárlásainkat (videóetnográ-

fiás felvételeket elemeznek), akkor mo-

dellezhetik életünket, és tudni fogják, hol

és mikor érhetnek el kihagyhatatlan aján-

lataikkal.

„Soha nem lehet tudni, hogy mibôl és

hogyan lehet beszédtémát kreálni!” – erre

hívta fel a figyelmet Nagy Ákos egyetemi

tanársegéd (Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Kar), aki elsôsor-

ban az online szájreklámmal ismertette

meg a hallgatóságot. Ma, amikor a legna-

gyobb közösségi portálon 500 ezer poszt

keletkezik naponta hazánkban, kiemelt je-

lentôséget kap a szájreklám. Hiszen az

emberek szívesen megosztják a velük

kapcsolatos jó és felháborító történeteket,

amelyek véleményüket is tükrözik. Ezért

nem hagyható figyelmen kívül, hogy mi-

lyen posztokban bukkan fel pl. egy vállal-

kozás, üzlet neve, milyen kontextusban,

hiszen a negatív vélemény komoly üzleti

veszteséget is eredményezhet. Ezt elkerü-

lendô érdemes néhány szabályt betartani-

uk a vállalkozásoknak kommunikációjuk-

ban: legyenek érdekesek, tegyék könnyen

érthetôvé üzeneteiket, tegyék boldoggá az

embereket, szerezzenek bizalmat és tiszte-

letet. A szakember úgy véli: ma már a kö-

zösségi portálokon maga a közösség fon-

tosabb, mint a méret, tehát a rajongók szá-

mának gyûjtésével ellentétben a közös-

séggé formálás, a kohézió érzésének meg-

teremtése hozhat sikert.

Néhány jó tanács az elôadás összegzé-

seként az online vásárlásokat befolyásoló

egyéni hatásokkal kapcsolatban: a vásár-

lók, ügyfelek megkérdezése ma már egy-

re kevésbé tükrözi véleményüket, helyette

– az információk gyûjtése szempontjából

– célravezetôbb a vevôk megfigyelése.

Sokat segít a tartalom leegyszerûsítése, és

érdemes törekedni arra, hogy a marketing-

üzenettel érzelmi hatást váltsunk ki. De

mindez csak akkor érvényes, ha az eladás-

ra szánt termék jó, mert hiába a kiváló

kommunikáció, ha nem hiteles, a siker el-

marad. N.T.

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt

és az Országos Szakmai Tanulmányi

Versenyt a Nemzetgazdasági Minisz-

térium a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamarával (MKIK) közösen, az

MKIK-nak gondozásra átadott szak-

képesítésekben a nappali tagozaton

végzôs tanulók számára idén is meg-

hirdette 39 szakképesítésben.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által szervezett elôdöntôkre

január 6. és 21. között került sor, me-

lyekre 212 tanuló adta be jelentkezését

29 szakmában. Legtöbben vendéglátó

ipari szakmákban indultak a megméret-

tetésen, továbbá magas volt még a je-

lentkezési létszám a gépipari szakmák

közül hegesztô, gépi forgácsoló szak-

mákban, valamint a bútorasztalos szak-

mában is. Egy új szakma is bekerült,

melyben korábban nem indult verseny-

zô, a logisztikai ügyintézô.

A versenyek célkitûzése a gyakorlat-

igényes, „fizikai” szakmák társadalmi

presztízsének és vonzerejének növelése,

azok népszerûsítése. A versenyek és a

Szakma Sztár Fesztivál szlogenje: „A jó

szakma felér egy diplomával!”. A ver-

seny döntôje, a Szakma Sztár Fesztivál

idén április 27-29. között Budapesten

kerül megrendezésre.

A verseny fordulói: elôdöntôk, elô-

válogatók, döntôk. Az a versenyzô, aki

mindegyik versenytevékenység eseté-

ben eléri a megszerezhetô pontok leg-

alább 60%-át mentesül a szakmai vizs-

ga letétele alól. Az elôzô tanévben a

döntôsök mezônyében 8 szakmában

versenyeztek megyénk diákjai, köztük

hárman a „kamarai gépipari osztály” ta-

nulói voltak. A baranyai versenyzôk

közül négyen is dobogóra állhattak,

ketten elsô és ketten második helyezést

értek el.

Elindult a szakmák versenye

Létezik-e vásárlói gombaz emberek fejében?

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 19

„Tehetséges munkatársak, nagyszerû

ötletek, hatalmas odaadás. Minden

munkával töltött pillanatunkat átjár-

ja az újítás iránti vágy.” – így mutat-

kozik be weblapján a pécsi székhelyû

Qualysoft SME Solution Kft., amely a

Qualysoft cégcsoport tagjaként inter-

netes technológiákhoz kötôdô fejleszté-

sekkel foglalkozik. A hét országban je-

lenlevô nagyvállalat pécsi irodáját

2011-ben alapították, jelenleg 19 mun-

katárssal dolgoznak, érdekes momen-

tum, hogy tavaly 10 fôvel bôvült a csu-

pa fiatalokból álló csapat létszáma. A

modern irodai környezet és munkakul-

túra, a szakmai kihívások csak egy ré-

szét képezik annak, hogy miért szeret-

nek itt dolgozni a munkatársak. Jelentôs

szerepe van jól-létükben a kft. ügyveze-

tôjének, Szabó Jánosnak is, aki szerint

akkor lehet jó eredményeket elérni, ha a

csapat tagjai kiegyensúlyozottak.

—Sok pályakezdô munkatárssal

dolgozunk együtt, ezért a legfôbb veze-

tôi feladatom a coacholás, a karriervo-

naluk pályán tartása és szakmai kompe-

tenciájuk irányított fejlesztése – mondja

az ügyvezetô. — A szervezetfejlesztésre

fordítom a legtöbb energiát, illetve az

ügyfélszerzésre, a megrendelések akvi-

rálására. Minden év elején meghatároz-

zuk az egyéni elérendô célokat, ame-

lyekre havonta rátekintünk. Emellett

minden héten egy félórás kerekasztal-

beszélgetést tartunk, amikor megvitat-

juk az adott hét történéseit, annak mun-

katársakra való hatását. Ilyenkor kide-

rülnek olyan apróságok, amiken ha nem

változtatunk, problémák születhetnek.

Csak nyugodt légkörben lehet magas

szintû alkotómunkát végezni.

— Mit jelent a magas szintû alko-

tómunka, mik azok a tevékenységi

körök, amelyek megkülönböztetik a

sok IT-cégtôl a Qualysoft SME

Solution Kft.-t?

— Fô tevékenységünk az internetes

technológiákhoz kötôdô fejlesztések:

webshopok, webáruházak,

illetve mobil alkalmazá-

sok. Ezek mellett az egy-

szerû weboldalak készíté-

sétôl az online marketingen keresztül az

okostévékre fejlesztett alkalmazásokig

számos területtel foglalkozunk. Az igen

érdekes, okostévékre fejlesztett alkal-

mazásunkat Pécsett is meg lehet tekin-

teni a Roma Holocaust kiállításon, a

Vasvári Házban. Technológiánk lénye-

ge, hogy az okostévéken megjelenített

tartalomhoz nincs szükség semmilyen

eszközre (pendrive, dvd-lejátszó, stb...).

A készülékek a digitális tartalmakat –

képek, videók – egy távoli felhô alapú

szerverrôl HD-felbontásban egyszerû

wifi-kapcsolat segítségével töltik le és

jelenítik meg. További elônye, hogy ha

egyszerre több készüléket használunk

tartalom-megjelenítésre, azok tisztában

vannak egymás fizikai helyzetével és

képesek a képeket egymás közt szétosz-

tani, vagy egyszerre több készüléken

megjeleníteni.

— Akár az internetet, akár a mo-

bilalkalmazásokat tekintem, elmond-

ható, hogy ezek nem helyhez kötöt-

tek, feltételezem, hogy üzleti körük

nem korlátozható Baranyára.

— Van egy kedvenc mondásom: 1%

ötlet, 99% megvalósítás, ez igaz az ügy-

félkörünkre is: 1%-a helyi, 99%-a távo-

li. Üzletfeleink jelentôs része Budapest

és vonzáskörzetébôl kerül ki, emellett

számos partnerünk német nyelvterüle-

ten, Németországban és Ausztriában él.

Tapasztalataink szerint nyugati kliense-

inkkel nagyobb projekteket lehet készí-

teni, nyitottak a konszenzuson alapuló

megoldásokra. Célunk a nyugati ügyfél-

kör kiszélesítése. Nálunk mindenki na-

gyon jól beszél minimum angolul, de

vannak olyan munkatársaink is, akik

anyanyelvi szinten beszélnek németül

is, ezért rugalmasan tudunk alkalmaz-

kodni a külföldi partnerekhez.

— Mit kell figyelemmel kísérnie a

magyarországi teljes IT szektor árbe-

vételének 1%-át adó Qualysoft Zrt.

pécsi irodavezetôjének ahhoz, hogy

cége naprakész legyen, sôt haladjon

az új trendekkel?

— Mindent és semmit. Azért kell fi-

gyelni mindent, mert van egy viszony-

lag erôteljes trend, amit szerintem min-

den vállalkozónak követnie kell. Ezeket

én meghatározom minden évre: az arcu-

lattervezés, a programozás-technológia

kapcsán mi legyen az erôs irányvonal.

Munkatársaim folyamatosan figyelik a

trendeket, mindenki behoz olyan tech-

nológiákat, amik erôsségei lehetnek a

Szabó JánosQualysoft SME Solution Kft.

„Cél a folyamatos, fenntartható fejlôdés”

(Folytatás a 20. oldalon)

PÁLYAVÁLASZTÁS Dél-Dunántúli Gazdaság20

— Egy olyan cégnél dolgoztam éveken át,amelyre az állandó változás a jellemzô – kezdibeszélgetésünket Monoszlainé Bors Ágnes. —Magam is bekerültem abba a körbe, akiknek azátszervezések során megszûnt a munka-helye. Miután szinte a diplomám meg-szerzése óta személyiségfejlesz-téssel foglalkozom, ezen a terü-leten kerestem meg azt a piacirést, ahol a saját vállalkozáso-mat elindíthattam. A szeren-cse is társamul szegôdött,mert egy rendezvényen talál-koztam Cséfalvay Ágnessel,akit már régóta ismertem, studtam róla, hogy a kamará-ban szakképzéssel foglalkozik.

Két évvel ezelôtt kezdte el asaját útját járni, már akkor megfo-galmazódott benne, felhasználva azeddig megszerzett tudását, egyik területea tevékenységének a pályaválasztáshoz kapcso-lódó személyiség-fejlesztés lesz. Már korábbanis részt vett a Pécsi Tudományegyetem Közgaz-daságtudományi és a Felnôtt Emberi ErôforrásKarain a HR-esek képzésében, valamint azegyetemi Karrier Napokon is ott volt az elôadóksorában. Ebbôl született meg az ötlet, a megyeáltalános és középiskoláiban az osztályfônökiórák keretében pályaválasztási napokat tartanak.

— A kamarában a pályaorientációs tanács-adó keresi fel az iskolákban a pályaválasztásértfelelôs pedagógusokat, valamint a diákokat segí-tô mentorokat – folytatja tovább beszélgetésün-ket. -— A közös munka során beleláttam a szak-képzésbe, s mind inkább szembesültem annaknehézségeivel, s azt is láttam milyen erôfeszíté-seket tesz a kamara annak érdekében, hogy aszakmatanulás felé irányítsa a fiatalokat. Többmozaik elembôl áll össze maga a rendszer,amelynek részeként Nyitott kapuk elnevezésselklasszikus üzemlátogatásokat szerveznek mártöbb éve, s ebbe illesztettük be az általam tartottfoglalkozásokat is.

Az eltelt hónapokban Baranya több települé-sén jártak már, ahol játékos formában hívták fel agyerekek figyelmét arra, hogy a szakmaválasz-táskor jelentôs szerepet játszik az önismeret.

— A gyerekek a barátok, haverok és a szü-lôk befolyása alatt állnak – ad hangot véleményé-nek. — A másik probléma, hogy csak a közvetlenkörnyezetükkel állnak kapcsolatban, azokról aszakmákról, foglalkozásokról van valamifajta el-

képzelésük. Széles palettát kell felmutatni nekikahhoz, hogy tudjanak választani a lehetôségekközül, s ne az alapján döntsenek, hogy a barátjukhova megy, vagy a legközelebb esô iskolábanmilyen képzéseket kínálnak. A döntést magukhozzák meg, ehhez azonban tisztában kell lenni-ük a képességeikkel. Az órákon egy kerettörténetbe illesztheti be min-

denki a saját regényét, ami az évek alattösszegyûjtött tudásából áll össze. E

mellett a foglalkozás részét képezikaz alapvetô készségek felmérése

is, egyebek mellett mennyirevannak tisztában a számokkal,tudnak-e értôn olvasni, képe-sek-e önállóan következteté-seket levonni. Nyitottak-e az újtudás befogadására, mennyiretudnak együttmûködni a társa-ikkal, s mennyire fontos szá-

mukra, hogy minél jobban telje-sítsenek. Ugyanis mindez alapfel-

tétele annak, hogy a folyamatosváltozásokkal lépést tudjanak tartani.

— Mindezt természetesen játékos formá-ban térképezem fel – folytatja tovább beszélgeté-sünket. — Hat lehetôség közül választhatnak agyerekek. Az elsô lépésben azonban azt kell el-dönteniük, melyikkel töltenének el szívesen tízpercet, mi az, amihez vonzódnak, mert ez alap-igényük lehet a szakmaválasztásnál. Többek kö-zött kipróbálhatják a kézügyességüket, de sze-rezhetnek zenét egyszerû hangszerrel, azonbanvannak mozgásos, logikai valamint a szervezô-és együttmûködési képességeiket igénylô felada-tok is. Mindez az érdeklôdésük felkeltését szol-gálja az önismeret fontosságára, s arra, hogyminden róluk szól. Szólt arról is, az eddigi hely-színeken eléggé vegyes tapasztalatokat szerez-tek. Voltak olyan gyerekek, akik aktívan részt vet-tek az egyes tevékenységekben, de olyanok is,akik mindenbôl kivonták magukat, de olyan iselôfordult, hogy nem tudták, miként is fogjanakhozzá. Kitért arra is, minden feladatot a végén ér-tékelnek, s azt is elmondják, hogy az egyes tevé-kenységek mely szakmák elsajátításához fonto-sak.

Például a drótos feladat a cukrász mesterségegyik alapját a kreativitást jól példázza. Azonbanarra is felhívja ilyenkor a gyerekek figyelmét,hogy nézzék végig e szakma mûvelôjének egynapját, hónapját, évét, s ne csak az ragadja megôket, hogy milyen szép torták kerülnek ki a kezealól, hanem azt is, hogy egész nap nehéz fizikaimunkát végez, télen, nyáron a meleg sütô mellettkell állnia, s ez alapján döntsön, képes lenne eztegy egész életen át csinálni. Sz.K.

cégnek. Minden héten valamelyik kol-

légánk tart egy „elôadást”, felkészül

egy olyan felületbôl, amivel találkozott

a munkája során. Bemutatja, hogy mire

kell figyelni azzal kapcsolatban, miért

lenne jó a cégnek, és ha az összes mun-

katárs úgy ítéli meg, hogy elônyünkre

válik, akkor bevezetjük kötelezô jelleg-

gel. Ezt az elôadássorozatot külsô elô-

adókkal szeretnénk bôvíteni, sôt, külsô

helyszínen szándékozunk megrendezni,

ahová helyi cégek munkavállalóit, ve-

zetôit is várjuk. Ugyanis úgy érezzük,

hogy az a tudás, ami bennünk van, az

egy nagyon értékes know-how és sze-

retnénk átadni más cégeknek is, hiszen

mi mindenkire partnerként tekintünk,

nem pedig konkurenciaként. Elôfordul,

hogy más cégnek átadunk megrendelé-

seket, amiket azért nem végzünk el,

mert úgy ítéljük meg, hogy ügyfelünk

elégedettebb lesz egy hasonlóan jó szín-

vonalú, ám alacsonyabb árú szolgálta-

tással. Ezért a jövôben is bizalommal

fog megkeresni minket.

— Amint említette, konkrét célo-

kat határoznak meg minden évben a

cég fejlôdését illetôen. Melyek azok

az irányok, amelyeket felvázoltak az

idei évet tekintve?

— Üzleti szempontból minden év-

ben megduplázzuk az árbevételeinket,

ezt szeretnénk elérni az idei évben is.

Erre már most olyan szerzôdéseink van-

nak, amelyek alapján várhatóan már

májusban elérjük a tavalyi eredményün-

ket. Én személy szerint azt szeretném,

hogy munkatársaink csak és kizárólag

annyi idôt töltsenek az irodában, ameny-

nyit a munkaszerzôdésük alapján kell,

emellett pedig anyagilag olyan megbe-

csülést kapjanak, hogy nyugodt családi

körülményeket tudjanak kialakítani – ez

a legfontosabb, minden más csak esz-

köz hozzá. A cég léte, prosperálása, az,

hogy elôre haladunk, csak egy eszköz

ahhoz, hogy a magánéletünkben boldo-

gok legyünk és elérjük: úgy járjanak be

a munkatársak dolgozni, hogy otthonról

is boldogan jöjjenek be, szeressenek itt

lenni és innen is szeressenek hazamen-

ni. A végsô cél a folyamatos fejlôdés, a

fenntartható fejlôdés. Egy olyan pályára

állni, ahol mind létszámban, mind az

ügyfélkört tekintve bôvülni tudunk.

N.T.

Pályaválasztásra felkészítés máskéntÚgy tartják, hogy mindig mindennek oka van.

Igaz ez akkor is, amikor valaki válaszút elé ke-rül, mert megszûnik esetleg a munkahelye,vagy úgy érzi a korábbi beosztásában márnem érzi jól magát.

MESTERKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21

— Miután ez év szeptemberétôl már

csak mesterek foglalkozhatnak a tanu-

lókkal, amit a magam részérôl egy jó

döntésnek tartok, úgy gondoltam, hogy

magam is részt veszek ebben – kezdi

beszélgetésünket Barta Sándor. — Miu-

tán én hosszú évek óta a hegesztéssel

foglalkozom, a kamara Szakképzési

Osztályával közösen úgy gondoltuk, a

bizottság általunk felkérendô további

tagjait a másik két szakma képviselôi

közül válasszuk ki.

Kitért arra is, igyekeztek a tanfo-

lyam tematikáját azzal a szemlélettel ki-

egészíteni, hogy a résztvevôk sok új is-

meretet kapjanak, miután az eltelt évek-

ben ezen szakmák is jelentôs változáson

mentek keresztül.

— Nem kis dilemmát jelentett, hogy

az új rendszer, miszerint csak mesterek

foglalkozhatnak tanulókkal nem jár-e

negatív következményekkel – mondja.

— Éppen ezért úgy gondoltam, a szak-

ma és a mestercím tekintélyének meg-

ôrzése érdekében a legtöbbet akkor te-

hetek, ha a képzésbe országosan elis-

mert szakembereket vonunk be. A je-

lentkezôk névsorát átnézve pedig arra a

következtetésre jutottam, a cégek bizto-

san a legjobb szakembereiket gyôzték

meg arról, vállalják a megmérettetést.

Szólt arról is, a jelentkezôk összeté-

tele érdekes képet mutatott, ugyanis egy

korosztály teljesen hiányzik belôle. A

mestervizsga letételére vállalkozók

vagy elmúltak már ötven évesek, vagy

még nem töltötték be a negyvenet.

— Ez a tény komoly kihívást jelent

a tanfolyam oktatóinak is, hiszen eltérô

alapokkal rendelkezôket kell egyenle-

tes, mindenki számára újat adó képzés-

ben részesíteni – hangsúlyozza Barta

Sándor. — Az ötvenes korosztály a

high-tech technológiát szinte egyáltalán

nem ismeri, nem használja ezeket a gé-

peket, berendezéseket. A fiatalabb gene-

ráció is jó tíz éve szerezte meg a szak-

munkás-bizonyítványát. Az azóta eltelt

idô sok újat hozott, amelynek egy részét

ismerik és használják, de jellemzôen

csak azokkal a berendezésekkel, tech-

nológiával találkoztak, s találkoznak,

ami a munkahelyükön található. A kép-

zést éppen ezért a csúcstechnológia mi-

nél szélesebb körû megismertetésére

építettük.

Mint mondja, hasonló a helyzet az

anyagismerettel is. Itt is számos új alap-

anyag jelent meg az évek sorn, amelyek

megmunkálása mindhárom szakterüle-

ten új speciális technológiákat igényel.

Arról nem is beszélve, hogy az anyag-

vizsgálathoz ma már olyan eszközök

állnak rendelkezésre, amelyek akár

zsebben is elférnek, s a helyszínen elvé-

gezhetôk velük a szükséges mérések.

Mindemellett jelentôsen megváltoz-

tak a nemzetközi szabványok is, va-

lamint a hegesztés minôségével

kapcsolatos elôírások is követték

a változásokat. Az utóbbi tíz év-

ben nemcsak mennyiségük, de

szakmai mélységük is megnôtt.

A hegesztési feladatok pedig

ma már menü rendszerûen

programozható, kismé-

retû, de rendkívül

sokoldalú berende-

zésekkel végezhe-

tôk. A forgácsoló

gépeken pedig

m i k r o n n y i

precizitással

állíthatók elô

az egyes al-

katrészek, s a

fordulatszá-

muk is a ko-

rábban használatosak többszöröse.

A tanfolyamra elôadóként meghív-

tak több országos szaktekintélyt is. Az

elméleti ismeretek mellett a mestervizs-

gára történô felkészítés során nagy

hangsúlyt helyeznek arra, hogy mindent

a gyakorlatban is kipróbálhassanak a

résztvevôk. A tervek szerint országos

vezetô cégek úgynevezett demo autók

segítségével mutatják be például a leg-

korszerûbb hegesztô berendezéseiket. A

Gépipari Klaszter legjelentôsebb cégei

szintén partnerek ebben, a gyakorlati

képzés keretében több is lehetôséget te-

remt a csúcstechnológiák kipróbálására,

bemutatására. Egyebek mellett mód

nyílik a korszerû ipari gázok megisme-

résére, vagy arra, hogy milyen megol-

dások lehetségesek a hô okozta defor-

mációk javítására. Kiemelt helyen keze-

lik a leendô mesterek Y és Z generáció-

val való foglalkozásához szükséges pe-

dagógiai ismeretek elsajátítását, amit

szintén a gyakorlat oldalá-

ról közelítenek meg.

Sz.K.

Kiemelt helyen a csúcstechnológia minél szélesebb megismertetése

A Mig-Tig Kft. tulajdonosa BARTA SÁNDOR mindig is szívügyének tartotta, hogy a vasas szakmák alapjait a legjobb

szakemberektôl sajátítsák el a jövô szakmunkásai. Ennek jegyében jelentkezett a hegesztô mestervizsga-bizottság elnö-

kének, azonban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kérésére további két szakma – az ipari gépész és a gépi

forgácsoló mestervizsga elnöki címére is beadta pályázatát. Eddig ezekbôl a szakmákból nem volt mestervizsga, így most

nagy kihívás az MKIK által kidolgozott tematika alapján hatékony, és elismert képzést végezni. Az igény pedig nagy, hi-

szen a három mestervizsgára Baranyából harminchatan jelentkeztek.

TANULÓSZERZÔDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Az élet kényszerítette ki annak

idején, hogy tanulókkal kezdjünk

foglalkozni – kezdi beszélgetésünket

Hûber Róbert. — Plusz kezet jelentet-

tek, különösen csúcsidôben, ahogyan

most is. Jelenleg ugyan hat tanulónk

van, de ebbôl ténylegesen kettô dolgo-

zik. A mostaniak elsôsök és másodiko-

sok, de az újak csak a szintvizsga leté-

telét követôen kerülnek hozzánk, addig

nem. Ez egy új rendszer, ugyanis most

elôször a tankonyhára mennek, eddig

nem így volt, az elsô pillanattól kezdve

mi alkalmaztuk ôket.

Ô maga két évtizede foglalkozik

tanulókkal, évente általában tíz-tizenöt

volt a keze alatt, de az utóbbi idôben

voltak olyan évek, amikor egy sem.

Most is csak hat, négy szakács, meg

kettô pincér tölti a Rundóban a gyakor-

lati idejét.

— Vannak a Forrás Szakiskolából, a

Kereskedelmi, Idegenforgalmi és

Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szak-

iskolából, a MIOK-ból, de még a sásdi

Vendéglátóipari Középiskolából és

Bólyból a Montenuovo Szakközép- és

Szakiskolából is, a legtöbben vidékiek,

a Pécs környéki falvakban élnek – foly-

tatja tovább. — Egyre nehezebb a dol-

gunk, mert mind kevesebb közülük az,

aki valóban pincér, szakács akar lenni.

Igyekszünk a tanulóinkat amint mód

van rá, bevonni a mindennapi munkába,

azonban azzal, hogy nagyon fiatalon, 15

évesen kerülnek hozzánk, nem egyszerû

feladat ezt megvalósítani. A másik nagy

gond, hogy két év alatt kellene velük a

szakmát megszerettetni és az alapjait

elsajátíttatni, amire a három év sem volt

igazán elegendô. Akkor még azért úgy

tudtuk útjukra bocsátani ôket, hogy a

megszerzett tudással biztosan el tudnak

majd helyezkedni.

Mint mondja, a családias légkör

miatt szeretnek náluk lenni a tanulók,

pedig amilyen gyorsan lehet, bedobják

ôket a mélyvízbe. Ô maga, már az elsô

beszélgetés alkalmával felhívja a

figyelmüket arra, csak rajtuk múlik,

hogy jó szakemberek legyenek, a

Rundóban ehhez adottak a feltételek,

ugyanis folyamatosan van munka, ebéd-

idôben és esténként szinte alig van üres

asztal. El is terjedt a tanulók között a

híre, hogy náluk dolgozni kell, meg

annak is, hogy itt megtanulhatják ennek

fejében a szakmát, az életre készítik fel

ôket, mert olyan tudásra tehetnek szert,

amelybôl késôbb meg is tudnak élni.

— Az igazi elismerés az, amikor a

tanulóink ajánlanak bennünket az osztá-

lytársaiknak, barátaiknak azzal, hogy itt

jó dolgozni, mert megbecsülik ôket.

Volt olyan is, aki más gyakorlati helyrôl

jött hozzánk, s míg ott sok gond volt

vele, itt magára talált, jó szakember lett

belôle – ad hangot véleményének.

Az alapvetô dolgokat, amilyen

hamar csak lehet megtanítják a tanu-

lóiknak, hogy minél elôbb részt

vehessenek a napi munkában, a pultnál,

kiszolgáljanak az asztaloknál, s a kony-

hában a szakács keze alá tudjanak dol-

gozni. A beosztásukat pedig úgy ala-

kítják, hogy mindenki minden mun-

kafolyamatból kivegye a részét. A tanu-

lóik közül többen vidékrôl járnak be, a

munkarend kialakításánál ezt is figye-

lembe veszik. Azonban, ha valakirôl

látják, nem érdekli amit csinál, nem

figyel oda, attól rövid idôn belül elkö-

szönnek.

— Nagyon jó szakácsunk van, mind

emberileg, mind szakmailag. S miután

szeptembertôl csak mesterek foglalkoz-

hatnak tanulókkal, ôt iskoláztuk be az

államilag támogatott mestertanfolyam-

ra. Eddig sikerrel vette az akadályokat.

Az általa folytatott gyakorlati oktatás

színvonalát pedig jól mutatja, hogy a

volt tanulóink közül, akik a hároméves

képzésben vettek részt, többen a szak-

mában maradtak, vannak közöttük

olyanok is, akik külföldön dolgoznak. A

jó szakácsra igény van, itthon és kül-

földön egyaránt, s aki tesz is azért, hogy

a szakmájában a legjobb legyen, az jól

meg is él belôle. A tanulóink visszajár-

nak, azokkal, akik Pécsett maradtak,

vagy segítettem nekik elhelyezkedni,

azokkal pedig sûrûn találkozom – zárja

beszélgetésünket, mert mennie kell,

érkeznek az esti vendégek.

Sz.K.

Az életre készítik fel a tanulóikat

A délutáni órákban is több asztalnál ülnek, idôsebb hölgyek kávéznak beszélgetnek. A viszonylag csendesebbidôszakot használjuk ki, s ülünk le Hûber Róberttel, a Rundó Kft. ügyvezetôjével beszélgetni, a Citrom utcai RundóÉtterem és Sörözô ugyanis ritkán üres.

életre

INNOVÁCIÓDél-Dunántúli Gazdaság 23

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnaykonferencia terme igényes belsôépítészeti ki-alakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô ele-mekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözôrendezvényszervezési igényeket. A konferencia te-rem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebbteremre választható, de mindkét részben a felso-rolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a részt-vevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyo-mányos éttermi kiszolgálással, és fogadással isvárják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé,kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szek-ciómunkáját.

Konferencia teremIGÉNYESEKNEK!

A tanulószerzôdéses tanulók minimálisbérének 2015. január elsején életbe lépettnövekedésével és a februári félévváltássalkapcsolatban az alábbiakban nyújtunktájékoztatást.

1. Minimálbér emelés2015. január elsején életbe lépett minimál-

bér emelkedés a tanulószerzôdéses tanulókszámára a minimális bruttó bér összegét isbefolyásolja, meghatározza. Ezzel kapcsolat-ban az alábbi teendôk ellátása fontos:

A gazdálkodók el kell, hogy végezzék atanulóik bérének ellenôrzését. Amennyiben atanulók bére az elvégzett felülvizsgálat során:a. eléri, vagy meghaladja a 2015. január 1-

jén meghatározott minimális bruttó bérösszegét, úgy januárban teendô a bérekkapcsán nincs,

b. nem éri el a 2015. január 1-jén meghatáro-zott minimális bruttó bér összegét, úgyemelés szükséges, hogy minden tanulóbére a minimálisan meghatározott bérösszegét elérje januárban.

2. Tanulmányi félévváltás2015. február 1-jétôl kezdôdik a második

félév. A szakképzési törvény alapján a félévetsikeresen teljesítô tanulók bérét emelni kell, agazdálkodó által meghatározott mértékben,melyet a tanulószerzôdésben rögzítettek.

Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôkellátása fontos:a. amennyiben a tanuló bizonyítványában

minden tantárgyhoz hozzárendelt érdemj-egy elégséges (2), vagy azt meghaladja,úgy a februári bértôl, amelyet márciusbankell elôször bérszámfejteni, a tanulósz-erzôdésben meghatározott emeléstérvényesíteni kell,

b. amennyiben a tanuló tanulmányi ered-ményei között a bizonyítványban szerepelelégtelen (1), úgy azon tanuló bérétfebruártól nem kell emelni.

3. Teendôk a tanévet ismételt tanulókesetében

A szakképzési törvény 63. § 4. bekezdésealapján amennyiben a tanuló elégtelen tanul-mányi eredménye miatt évismétlésre köteles,

pénzbeli juttatásának havi mértéke a megis-mételt szakképzési évfolyam elsô félévébenaz elôzô félévre megállapított pénzbeli juttatásfele.

Évet ismételt tanuló esetében, amennyi-ben a csökkentett pénzbeli juttatásánakösszege nem éri el 2015 januárjában azaktuális szakmához tartozó minimális díjazásösszegének a felét, akkor azt korrigálni kell.

Amennyiben a tanuló az elsô félévet sike-resen teljesítette, úgy a második félévesemelés februártól neki is jár a tanulószer-zôdésben szabályozott módon és mértékben.

Hogyha a tanuló a tanévet is sikeresen tel-jesíti és felsôbb osztályba léphet, úgyszeptembertôl már megkaphatja az adott sza-kmához tartozó minimálisan elôírt pénzbeli jut-tatást, melyet növelni kell a félévi emelésmértékével.

A további információkkal kapcsolatban for-duljon szakképzési osztályunk munkatársai-hoz.

www.pbkik.hu

Tanulószerzôdéssel kapcsolatos aktualitások

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság24

Idén Önindító2014 néven zajlik az amunkaerô-piaci projekt, amely egye-dülálló lehetôséget kínál a kreatíviparban vállalkozást indítóknak.

A délelôtti órákban találkozunk, há-rom hölgy ez alkalommal a beszélgetôpartnerem, akik mindannyian a varrásszerelmesei.

SZANDTNER LÍDIA nôi táskákat és

ruhákat készít.

— Az apai nagy-

mamám varrónô volt -

ad magyarázatot, miért

is választotta a kreatív

ipar ezen területét. —

Gyerekkorom óta sze-

retek alkotni. Elôször

csak saját magamnak

készítettem lakberen-

dezési tárgyakat, ruhá-

kat, táskákat, majd a

hozzám közel állók

biztatására és a sikere-

ken felbuzdulva pár

éve kitanultam a nôi

szabó mesterséget.

Eleinte méret utáni,

meg mennyasszonyi és

koszorús lány ruhákat

varrt. Ezek nem csak nagyon anyagigé-

nyesek voltak, de sok idôt vettek igény-

be, nem volt kifizetôdô. Más irányban

indult el. Korábban is készített már tás-

kákat, amelyeket magyar és amerikai

kézmûves oldalakra tett fel. Mindegyik

gazdára talált.

Az Önindító program újraindításáról a

munkaügyi központban hallott, ahol azt

is elmondták neki, hogy az egyik fontos

eleme a vállalkozói is-

meretek nyújtó tanfo-

lyam, e mellett a vállal-

kozás elindításához

anyagi segítséget is

nyújtanak.

— Beadtam a pá-

lyázatomat, s nagyon

örültem, amikor engem

is beválasztottak –

mondja. — Általa kö-

zelebb kerültem ahhoz,

hogy a régen dédelge-

tett terveimet végre

megvalósíthassam.

Már túl vagyunk az

elméleti képzésen, ahol

számos új ismerettel

gazdagodtam. Több

olyan dologra hívták

fel a figyelmemet, amire eddig nem is

gondoltam.

Kitért arra is, a maga részérôl szeret-

né igénybe venni a támogatást is,

amelybôl saját varrodát nyithatna, gépe-

ket vásárolna, jelenleg ugyanis otthon

dolgozik. Célja egy saját márka életre

hívása LIDIA néven, az e márkanéven

készített ruhákat és a táskákat az inter-

neten kívánja árusítani.

Éppen végszóra lép be DRÁVAINÉ

NÉMETH ESZTER és DRÁVAI DI-

ANA. Anya és lánya, akik mind a ket-

ten szintén a varrást választották hi-

vatásuknak.

— Az Önindító program egy jó lehe-

tôség arra, hogy édesanyámmal,

D r á v a i n é

Németh Esz-

terrel együtt

fe lép í thes -

sünk egy jól

mûködô, fo-

lyamatosan

fejlôdni és

fennmaradni

képes vállal-

kozást – vág

bele a köze-

pébe Drávai

Diana. —

Gyermekko-

rom óta min-

dig is érde-

keltek a különbözô kézmûves techni-

kák, a kötés, a gyöngyfûzés, az üvegfes-

Az alkotó ember mumusa az

A tavalyi évben indult útjára a Formater-vezési tanácsadás a kamara szolgáltatá-sai között. A kezdeményezés sikerét bi-zonyítja az, hogy a tavalyi évben olyannagy cégek is megkeresték a kamarát,mint a Gépszer Kft., az RG Net Kft. vagya Dél-dunántúli Regionális Innovációs Dí-jat nyert KonvekPRO Kft.

Az ingyenes tanácsadás lényege,hogy általa felmérhetôk azok a designigények, melyekkel sikeresebbé tehetôminden vállalkozás!

A tanácsadási tevékenységek közé

tartoznak: kisarculat (levélpapír, név-

jegykártya, stb.), nagyarculat (cég min-

den megjelenése, pl. logó); ipari eljárá-

sokkal kapcsolatos formatervezés, szer-

kezetek design igényei....stb. A felmerü-

lô igényekre reagál a tanácsadó ötletek-

kel és skiccekkel. Általános gyakorlat

szerint az elsô találkozást folyamatos

online kapcsolat és újabb személyes

konzultáció követi.

Tanácsadónk teljesen friss ötletek

esetén is rendelkezésre áll, ô elmondja

annak elônyeit, hátulütôit, a megvalósí-

tás lehetséges formáit.

A tanácsadó az ügyféllel együtt gon-

dolkodva ötletel, meghatározza a köte-

lezô funkciókat. Meglévô funkció ese-

tén tanácsot ad anyaghasználatra és ki-

alakításra.

A tanácsadó titoktartási kötelezettsé-

ge miatt az ötletek biztonságban vannak

a kamarában, ahol a formatervezési ta-

nácsadás mellett iparjogvédelmi szakér-

tônél is tájékozódhatnak az ügyfelek.

Tanácsadási idôpont

Csütörtök: 8.00-12.00

Elôzetes bejelentkezés szükséges.

További információ, jelentkezés

Rozs Eszter, projekt menedzser

72/507-140, E-mail: rozs@pbkik.hu

Formatervezési tanácsadás a kamarában

KREATÍV IPARDél-Dunántúli Gazdaság 25

tés, és egyéb dekorációs tárgyakat is ké-

szítettem. Édesanyám pedig bevezetett

a varrás fortélyaiba.

Azonban a reál tárgyak sem álltak

távol tôle, a PTE Babits Mihály Gya-

korló Gimnáziumának matematika-in-

formatika tagozatán érettségizett, mel-

lette mûvészeti iskolába is járt.

— Szerettem a matematikát, de a

rajzot is, aztán amikor érettségi elôtt

döntenem kellett, hogy

milyen irányba menjek

tovább, akkor esett a

választásom az ipari

termék- és formaterve-

zô mérnök szakra –

folytatja tovább. — A

diploma munkámban

pedig igyekeztem

mindazt megvalósítani,

amit mindig is szeret-

tem volna. Az idei

színtrendek alapján ké-

szítettem el egy tíz öl-

tözetbôl álló tavaszi,

nyári kereskedelmi

kollekció terveit. Kö-

zülük hármat megvalósítottam, a patch-

work technika elemeit is felhasználtam.

Megörültem az Önindító2014 nyújtotta

lehetôségnek, mert úgy gondoltam, van

elég ötletem ahhoz, hogy abból megél-

jek, s így nem más, hanem a saját álma-

imat valósíthatom meg.

Mint mondja, a tanfolyam során

számos olyan plusz ismeretet kapott,

ami nagy segítséget jelent majd a vállal-

kozása elindításához, valamint a támo-

gatás felhasználásával megvásárolhatja

a szükséges gépeket, eszközöket. Lé-

pésrôl, lépésre haladva

szeretné ugyanis a saját

mûhelyét létrehozni.

— Magam is a fôvá-

rosban végeztem a Ru-

haipari Szakközépisko-

lában, a Könnyûipari

Fôiskolát is elkezdtem,

de férjhez mentem és Pécsre költöztem

– veszi át a szót az édesanya, Drávainé

Németh Eszter.

Pécsett a Hunor Kesztyûgyár bôrru-

házati részlegén kezdett dolgozni, majd

a Magyar Divatintézetben modell-szer-

kesztôi végzettséget szerzett, aztán

megszületett az elsô gyermeke, akivel

otthon maradt.

— Otthon is mindig

alkottam – mondja. —

Közös vállalkozásunk

volt a férjemmel, egy

kis divatáru üzlet, ahol

kereskedtünk és saját

termékeinket is árultuk.

Vásározni jártunk, az-

tán megszületett Dia és

ismét átalakult az éle-

tünk, újra otthon dol-

goztam. Több tervezô-

vel is dolgoztam együtt,

modelleztem, és szab-

tam. Lakástextilekkel is

foglalkoztam a Perzsa

Textilházban és több ki-

sebb cégnél. A lakberendezôi tanfolyam

elvégzése után a tervezéstôl a kivitelezé-

sig függönyöztem fel lakásokat. A fiam

születése után kezdtem el újra gyerekru-

hákat is készíteni. A mi vállalkozásunk

gerincét Diával ketten alkotjuk, célpia-

cunk az igényes hölgyek és kisgyerekes

családok.

Szólt arról is, a vállalkozás indításá-

nak ötlete már régóta érlelôdött benne,

már elvégzett ennek érdekében egy

online tanfolyamot, de az nem személy-

re szabott volt, mint a jelenlegi. Ráadá-

sul az itt rendelkezésre álló támogatás

felhasználásával új gépeket is tud majd

vásárolni, mûhelyt tud kialakítani és

egy alkotómûhelyt, valamint kis üzletet

is, ahol az innovációs, gyerekeknek ki-

fejlesztett, a lánya Dia által gyártott ru-

hák és kiegészítôk árusítására is lehetô-

ség lesz.

— Az alkotó ember egyik legna-

gyobb nehézsége az, hogy miként tudja

egyszerre megalkotni és eladni a termé-

keit. A kreatív ipar rákfenéje is ez, hogy

mégis miként tudjuk önmenedzselni

magunkat? Ehhez kapunk itt a tanfo-

lyam során fogódzókat – hangsúlyozza

zárásként.

Abban mind a hárman megegyez-

nek, nagyon jó társaság jött össze. Sok

ötletet is kapnak egymástól. A most ki-

alakuló barátságok a jövôben egyfajta

kapcsolati tôkét is jelentenek, hiszen

szinte mindannyiuk tevékenysége kö-

zött van legalább egy kapcsolódási

pont.

önmenedzselés

Kreatívipari szektorcsoporttalálkozó Bilbaóban

Az Enterprise Europe Network hálóza-

ton belül mûködô kreatívipari partneri

csoport célja, hogy egy adott szakma-

csoportnak nyújtson speciális szolgálta-

tásokat a hálózat eszközrendszerén ke-

resztül. Növelje az ezen a területen dol-

gozó vállalkozások nemzetközi együtt-

mûködésének lehetôségét és szélesítse

az együttmûködés területét. A közös

rendezvények, jó gyakorlatok cseréje

hozzájárul a kollégák szakmai tudásá-

nak bôvítéséhez is.

A bilbaoi találkozón a 18 országból

érkezett szakértôi csoport beszámolt az

utóbbi kétéves periódus eredményeirôl,

tevékenységük során elért kereskedelmi

és technológiai megállapodásokról. A

jövô év legnagyobb kihívása az új pá-

lyázat keretében új tagokkal induló kre-

atívipari szektorcsoport részvétele a mi-

lánói világkiállításon, melynek keretein

belül kerül megrendezésre egy nemzet-

közi kreatívipari üzletember találkozó,

valamint az immár minden uniós tagál-

lamban felállításra került Creative

Europe Desk (Kreatív Európa Iroda)-

val való együttmûködés.

N

TÜKE-DÍJ Dél-Dunántúli Gazdaság26

A pécsi polgárok ajánlása, az alapítvány

kuratóriumának döntése alapján Gulácsi

János ismert pécsi iparosmesternek ítél-

ték oda az idei Tüke-díjat. Az ünnepi

esemény kapcsán Kerényi János köszö-

netet mondott a város lakosságának a ci-

vil kezdeményezés felkarolásában és

hagyományainak ôrzésében mutatott

aktivitásért.

A több mint egy évtizedes hagyomány-

nak megfelelôen a

Tüke-misét január

21-én este is a pécsi

székesegyházban celebrálták. Ezt köve-

tôen a Dóm Kôtárban adták át a Tüke-

díjat. Az ünnepségen az alapítvány ku-

ratóriumának tagjain, korábbi díjazotta-

kon kívül családtagok, barátok, ismerô-

sök, lokálpatrióta pécsi polgárok vettek

részt. A tizenkettedik Tüke-díj átadásá-

nak részese volt Habsburg György, a

Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke is,

aki beszédében a helyi hagyományok

ôrzésének fontosságát, az emberi érté-

kek elismerésének példaértékû mintáját

emelte ki.

Gulácsi János nagy megtiszteltetésként

fogadta a díjat, ami, mint kiemelte, a

kétkezi munka elismerése is egyben. Sa-

ját tervezésû és gyártású haranghajtómû-

vei és toronyórái több mint 400 torony-

ban mûködnek mintegy 50 éve, hibátla-

nul. Pécsett is számos különleges mun-

kája látható, többek között a Városháza

tornyában, a dzsámi vagy a bányász em-

lékhely harangjá-

tékában, vagy épp

a zsinagógában.

Órák avatott mestere az idei Tüke-díjasGULÁCSI JÁNOS

évtizedek óta gyarapítja Pécs értékeit

Gulácsi János

életútja:

1940. március 13.-án

Szegeden született.

Szüleivel 1950-ben

érkeznek Pécsre. Az-

óta itt él. Iskoláinak

elvégzése után, a Me-

cseki Szénbányák

Szabolcs Bányaüze-

mében, (Szent) István akna villamos üzem-

részében, villanyszerelô szakmunkásként

kezdi, ipari ismereteit, ahol korán megmu-

tatkozott szakmai rátermettsége épp úgy,

mint a szakma iránti szeretete.

Ismereteit folyamatos iskolarendszerû

képzéssel és önképzéssel fejleszti. 1964-ben

a város legfiatalabb villanyszerelô mestere-

ként vehette át mesterlevelét.

1965-ben a Zipernowszky technikum-

ban erôsáramú, majd mûszertechnikusi ké-

pesítést szerzett. Szorgalma és kiemelkedô

szakmai ismeretei miatt a bányaüzemben

egyre bonyolultabb villamos és gépészeti

feladattal bízzák meg.

Munkája során a berendezések korszerû-

sítésére törekszik. Számos újítása segítette

elô a magasabb technikai színvonal megte-

remtését.

A szénbányáknál eltöltött évek után a

Magyar Postánál mûszaki ellenôr, majd

üzemvezetô helyettes. Évekkel késôbb úgy

döntött, hogy szakmai ismereteit más terüle-

ten hasznosítja. Mint kisiparos, áttért a to-

ronyórák és templomi harangok mechanikai

mûködtetésének villamossá, illetve, elektro-

nikussá történô átalakítására.

Saját tervezésû és gyártású harang hajtó-

mûvei és toronyórái, hazánkban és a határo-

kon túl, több mint 400 toronyban mûködnek,

több mint 50 éve, hibátlanul. Az általa kifej-

lesztett és alkalmazott digitális, quarz-vezér-

lésû óraszerkezet programozhatósága is kü-

lönleges technikai megoldás. Európában el-

sôként 1974-ben a Tihanyi Apátság tornyá-

ban helyezett el ilyen óraszerkezetet.

Pécsett is számos különleges munkája

látható. 1983-ban a Pécsi Városvédô és Szé-

pítô Egyesület tagjaként felújította és mo-

dernizálta a városháza toronyóráját. Késôbb,

az ezredfordulóra beépítette ebbe a torony-

órába a Kircsi László zeneszerzô által kom-

ponált zeneszámot, amely az ezredforduló

éjszakáján szólalt meg elôször. Ugyancsak

az ezredfordulóra készült el a püspöki levél-

tár órája. A 2004-ben, dr. Bachman Zoltán

építész által tervezett, a Belvárosi templom

mellett megépített, ún. liftezô, Szent Berta-

lan harangtorony egyedülálló harangozó be-

rendezésének, zenélô szerkezetének, vezér-

lési technikájának

kialakítása is az ô

nevéhez fûzôdik.

2007-ben elké-

szítette a Pécsi Zsi-

nagóga világvi-

szonylatban egye-

dülálló, mini szá-

mítógéppel mûköd-

tetett óraszerkeze-

tét, amelyhez a legmodernebb mûholdas

eszközöket vették igénybe. Szintén 2007-

ben kapcsolódott be a világörökségi munká-

latok során a Cella Septichorában található

termek ajtóinak automatizált kialakításába.

Jelentôs a munkássága a bányász emlé-

kek megôrzésében. Hosszú volt az út a me-

chanikus szerkezetektôl a mikroprocesszo-

ros toronyórákig, a komplex toronygépésze-

ti tevékenységig, de nem csak ezt láthatjuk

kézmûves munkája nyomán, hanem köztéri

órákat, forgó reklámokat, sportórákat, ered-

ményjelzôket, órahálózatokat is gyárt, tele-

pít, és karbantart.

Gulácsi János 1972 óta tagja a KIOSZ

pécsi szervezetének, majd jogutódjának a

Pécsi Ipartestületnek. 2012 óta az Ipartestü-

let alelnöke. 1994-ben jelen volt a Baranya

Megyei Kézmûves Kamara létrehozásánál.

Elnöke a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara Villanyszerelô Mestervizsga Bi-

zottságának.

Munkáját számos országos és helyi ka-

marai kitüntetéssel ismerték el.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Bizottság minden évben új mun-kaprogramot ad ki, amelyben meghatározzaaz elôtte álló év stratégiai kezdeményezése-it. Célja, hogy mind az Európai Unió intézmé-nyei, mind az érdekelt felek számára elérhe-tôvé tegye az Európai Bizottság adott éviszakpolitikai irányvonalait, jogalkotási ésnem jogalkotási kezdeményezéseinek indi-katív listáját.

A 2015-ös munkaprogram „Új kezdet”címmel fôként a munkahelyteremtésre ésnövekedésre összpontosít. A mostani mun-kaprogram a Jean-Claude Juncker által ve-zetett, 2014. november 1-jén hivatalba lépettBizottság elsô munkaprogramja.

Az elmúlt öt évben a Bizottság minden évesmunkaprogramban átlagosan 130 új kezdemé-nyezésre tett javaslatot. Az új Bizottság ettôlgyökeresen eltérô megközelítést alkalmaz: csu-pán 23 új kezdeményezést terjeszt elô, és köte-lezettséget vállal azok 2015 folyamán történôelfogadására.

Az eddigi átlagos 30 jogszabály-javaslatvisszavonás helyett most ennél jóval több, 80függôben lévô jogi aktus visszavonását irányoz-ták elô. Így kizárólag azok a jogalkotási javasla-tok maradnak majd napirenden, amelyeket jóeséllyel el is fogadnak. A kiszámíthatóság és azátláthatóság biztosítása érdekében a munka-program négy mellékletet is tartalmaz, amelyektáblázatszerûen összefoglalják a még idén kö-telezôen végrehajtandó 23 stratégiai kezdemé-nyezést, a visszavonásra javasolt 80 kezdemé-nyezés listáját, a szabályozás javítására vonat-kozó programot és a már elfogadott és 2015-tôlalkalmazandó jogszabályok jegyzékét.

A 2015-re szóló legfontosabb tervek között szerepel

Az európai beruházási terv megvalósítása: aJuncker elnök és Katainen alelnök által 2014.november 26-án bejelentett, a reálgazdaságoterôsítô, valamint a munkahelyteremtést és anövekedést fellendítô 315 milliárd eurós beru-házási terv végrehajtása.

A digitális egységes piac megvalósításárairányuló nagyszabású csomag: a virágzó di-gitális gazdasághoz és társadalomhoz szüksé-ges feltételek megteremtése a távközlés szabá-

lyozási környezetének kiegészítése, a szerzôijogra vonatkozó szabályok korszerûsítése, azonline és digitális vásárlásokat lebonyolító fo-gyasztókra vonatkozó szabályok egyszerûsíté-se stb.

Elsô lépések az európai energiaunió megte-remtése felé: az energiaellátás biztonságát, anemzeti energiapiacok integrációját, az európaienergiaszükséglet csökkentését és a zöld tech-nológiák elômozdítását célzó intézkedések.

Méltányosabb megközelítés az adózás te-rén: az adókikerülés és az adócsalás elleni küz-delemre vonatkozó cselekvési terv, amely uniósszintû intézkedéseket foglal magában egy olyanrendszer felé történô elmozdulás érdekében,ahol a nyereség keletkezése szerinti országegyben az adózás szerinti ország is (ideértveaz adószabályokra vonatkozó információk auto-matikus cseréjét és a társaságiadó-alapok sta-bilizálását).

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése:a gazdasági és monetáris unió szerkezeténekmegerôsítése a polgárok és a piacok bizalmá-nak megôrzése, a gazdasági kormányzás javí-tása és a szociális párbeszéd valamennyi szin-ten történô felpezsdítése érdekében.

A fent említett kezdeményezések mellett aBizottság tovább ösztönzi majd az innovatívpénzügyi eszközök alkalmazását (például a hi-telek és garanciák elônyben részesítését a visz-sza nem térítendô támogatások helyett) a 2014-2020 közötti idôszakra szóló európai strukturá-lis és beruházási alapok hatásának fokozásaérdekében. Cél, hogy az új programozási idô-szakban legalább megkettôzôdjön az ilyen esz-közök használata.

Ezen felül számos intézkedés összpontosulmajd az üzleti környezet javítására, a beruházá-sok szabályozási és nem szabályozási akadá-lyainak felszámolására és az egységes piacmegerôsítésére.

A belsô piac egyben Európa ipari erejénekés termelési kapacitásának alapját is képezi. Azinfrastruktúrára, a kis- és középvállalkozásokra,valamint a közepes piaci tôkeértékû vállalatokrafordított beruházások fellendítése – például aHorizont 2020 program támogatásával – a mun-ka fontos részét képezi majd.

A Bizottság cselekvési tervet vázol fel egytôkepiaci unió kiépítésére is, amelyben feltárja,hogy milyen lehetséges módszerek állnak ren-delkezésre a pénzügyi piacok töredezettségé-nek csökkentésére, a pénzügyi forrásoknak agazdaság egészében történô diverzifikálására,a KKV-k finanszírozáshoz jutásának meg-könnyítésére és a határokon átnyúló tôkeáram-lás erôsítésére az egységes piacon.

Az Európai Bizottság tüzetesen átvizsgáltaaz elôzô Bizottságok által elôterjesztett, jelenlegfüggôben lévô mintegy 450 javaslat mindegyi-két, hogy dönteni tudjon azok megtartásáról,módosításáról, illetve visszavonásáról. Az ala-pos elemzést követôen a Bizottság 80 javaslatvisszavonására vagy módosítására tett javasla-tot. Egyes javaslatok visszavonásának oka,hogy elavulttá váltak, például azért, mert idô-közben új intézkedések születtek. Más esetek-ben a javaslat lényegi eleme a tanácsi vagy aparlamenti tárgyalások közben elveszett, ésmár nem felel meg a Bizottság eredeti elképze-léseinek. Ez a helyzet az energiaadó-irányelv-vel: a tagállamok nem állnak készen az általunkjavasolt változásokra, amelyek értelmében azenergiahatékonyság javítása céljából figyelem-be vennék az adókulcsokban a szén-dioxid-, il-letve a tényleges energiatartalmat.

Néhány 2015-tôl alkalmazandó jogszabály● 317/2014/EU rendelet a vegyi anyagok re-

gisztrálásáról, értékelésérôl, ● 2009/138/EK irányelve (2009. november

25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzletitevékenység megkezdésérôl és gyakorlá-sáról (Szolvencia II),

● 713/2014/EU rendelete az Uniónak azegyes mezôgazdasági és ipari termékekrevonatkozó autonóm vámkontingensei meg-nyitásáról és kezelésérôl,

● 1075/2013/EU rendelet az értékpa-pírosítási tranzakciókban részt vevô pénz-ügyi közvetítô vállalatok eszközeirôl és for-rásairól szóló statisztikákról,

● 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) ahitelintézetek és befektetési vállalkozásokhelyreállítását és szanálását célzó keret-rendszer létrehozásáról.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.h

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Az Európai Bizottság gazdasági prioritásai2015-ben

A Lafarge Cement Magyarország érté-kesítési igazgatója a Pappas Auto lu-xus kisbuszát, a Mercedes V-osztályátpróbálta ki.

— Elsô pillantásra azt hittem, hogy

ez a kocsi túl nagy a városi közlekedés-

hez, de amikor megnéztem a mûszaki

adatokat, láttam, hogy alig hosszabb,

mint az a kombi, amivel most járok. Jól

dolgoztak a Mercedes formatervezôi, si-

került a nagy téglatestbôl, esztétikus,

elegáns és barátságos autót faragni, ami

tökéletesen illeszkedik a márka mai ar-

culatába.

Kiemelkedik a hasonló kisbuszok

közül, de nem csak az orrán látható csil-

lag miatt. Az autó megjelenése, kidol-

gozottsága, a minden részleten tetten ér-

hetô igényessége mutatja, hogy a kate-

gória technikai, minôségi és nem utolsó

sorban biztonsági szintjének élvonalá-

val állunk szemben.

— Az üzleti életben hol a helye a V

osztálynak?

— Mint minden Mercedes, ez is ko-

molyságot és tekintélyt sugároz.

Amennyiben cégautóról van szó, akkor

számomra van egy olyan jelentése is,

hogy az adott vállalat számára fontosak

a munkatársai, fontos, hogy biztonságo-

san, kényelmesen és kipihenten érkez-

zenek meg az úticéljukhoz.

— Másodszor említi a biztonságot,

ennyire fontos önnek, hogy biztonsá-

gos autóban utazzon?

— Családapaként természetesen ez

a mindennapjaim része. Továbbá a

Lafarge-nál hozzám tartozik a közleke-

désbiztonság témaköre, ami a vállala-

tunknál kiemelten hangsúlyos terület.

Nagyon sokat utaznak az értékesítô csa-

pat tagjai is, és természetesen rengeteg

cementet szállítunk, így törekszünk ar-

ra, hogy mindezt biztonságosan tegyük.

A rendôrséggel szorosan együttmûköd-

ve folyamatosan szervezünk a kollégá-

inknak vezetéstechnikai képzéseket,

ezeken igyekszünk mindig naprakész

információkat átadni, és minden terüle-

tet lefedni. Rendszeresen szervezünk a

gyár területén közlekedésbiztonsági

vizsgálatokat, ezeken többek közt ellen-

ôrizzük a világítótesteket, a gumiabron-

csokat, az ablaktörlôket. Próbálunk

passzív eszközöket is alkalmazni, fi-

gyeljük a közlekedésbiztonsági statisz-

tikákat, és a veszélyes útszakaszokat el-

kerüljük. Amennyiben lehetséges autó-

pályán közlekedünk, és igyekszünk mi-

nél kevesebbet autózni a városokban is.

— A V osztály jó partnere lenne

ezeknek a törekvéseknek, hiszen mint

minden Mercedes személyautó ez is

tele van biztonsági felszerelésekkel.

— Azt hiszem, amit ez a kocsi nyújt,

az most az autózás élvonala. Vérbeli lu-

xusautóhoz méltóan szinte minden

megkapható hozzá, amit az autóipar kí-

nál, de van egy olyan értéke, amit már a

legolcsóbb kivitel is tartalmaz. Koráb-

ban mobiltelefon fejlesztéssel is foglal-

koztam, és ott click feelingnek nevezik

ezt a tulajdonságot. A kapcsolók, keze-

lôszervek használatának érzetérôl van

szó, ami ebben a kocsiban valódi él-

mény. Minden, amihez nyúlunk, kelle-

mes tapintású, precíz, pontos, finoman

kattan a helyére. Emellett remek az er-

gonómia is, látszik a fejlesztôk évszáza-

Autóteszt: Hoffmann Tamás – AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

dos tapasztalata az autóépítésben. Ezek-

tôl a finomságoktól lesz igazi luxusautó

a V osztály is.

— A konkrét biztonsági felszerelé-

sek közül melyiket látná szívesen a sa-

ját autójában?

— Nappal próbáltam ki a kocsit, így

csak a leírás alapján tudom megítélni,

de az adaptív LED fényszóró zseniális

találmány. Nagyon tetszik a sávelha-

gyás figyelô, pontosan mûködik, és még

a néhol jócskán megkopott felfestéseket

is nagy biztonsággal felismeri. A fárad-

ságfigyelôt pedig az értékeli igazán, aki

sokat utazik, és egy hosszúra nyúlt nap

után még haza kell vezetnie.

— Egy ilyen kisbusz elsôsorban a

hatalmas térrôl és annak jó kihaszná-

lásáról szól, ebben hogy szerepel a V

osztály?

— Elképesztôen tágas mindenütt,

még a hátsó üléssor is teljes értékû he-

lyeket kínál. Nemcsak a tér, hanem a ki-

szolgálás is elsôrangú minden ülésen,

légbefúvók, 12 voltos csatlakozók,

tárolórekeszek mindenütt, jól átgondolt

a belsô tér. Ötletes a kis asztalka a má-

sodik sor közepén, és a csomagtérbe is

jutott egy praktikus kiegészítô, a más

autókban kalaptartóként ismert polc, itt

valódi polc, ami két összecsukható re-

keszt rejt. Fontosnak

tartom, hogy a multi-

médiás lehetôségek te-

rén is hibátlan az autó,

intuitív a fedélzeti rend-

szerek kezelése, pilla-

natok alatt felismeri és

párosítja a telefonokat,

és minden típusú csatla-

kozóval, kártyahellyel

felszerelték. A technika

szerelmesei a kézírást is

felismerô touchpadnak örülhetnek, aki

konzervatívabb, annak megmaradt a ha-

gyományos tekerôgombos kezelôszerv.

— Autóként milyen a V osztály?

— Leginkább azon lepôdtem, meg,

hogy mennyire személyautós. Az utas-

térben csak az egyébként nagyon köny-

nyen megszokható és megkedvelhetô

magas üléspozíció árulkodik, hogy nem

személyautóban ülünk. Vezetés közben

pedig szinte semmi. Pompás a rugózás,

ami az Agility Select kapcsolóval állít-

ható is. A váltó olyan, mint a Mercedes

automatákról szóló legendákban, való-

ban észrevétlenül gazdálkodik a hét fo-

kozattal. A 190 lóerôs dízel szerintem

éppen elegendô, gondoljunk csak bele

10-15 éve a kilenc másodperces gyorsu-

lással a sportosabb autók közé lehetett

kerülni. A fogyasz-

tásra pedig akkor

sem lehet panasz,

ha a gyárilag meg-

adott adat a való-

ságban csak álom,

a szerintem reáli-

san elérhetô 8-9 li-

teres átlag is pom-

pás érték. Talán

nagy tempójú autó-

pályás használatnál

van szükség egy pi-

ci kompromisszum-

készségre, a nagy

homlokfelület és a

tömeg miatt 130 felett már nem olyan

virgonc az autó, és a szélzaj is maga-

sabb, mint egy limuzinban.

— A tesztautó kétkerékhajtású, de

már kapható a V osztály négy hajtott

kerékkel is, melyiket választaná?

— Nem kérdés, hogy az össz-

kerékhajtásút. Most is ilyen autóval já-

rok, ez is az egyik prioritás a Lafarge-

nál. Nagyon fontos biztonsági felszere-

lésnek tartom, Pécsen pedig a hegyi

utak miatt az átlagosnál is többször van

rá szükség. Ráadásul az autó felhaszná-

lási területeihez is passzol, nem tudok

ennél jobb autót elképzelni egy családi

síeléshez.

— A síutak mellett milyen célra

ideális a V osztály?

— Ahogy gyarapodnak az együtt

töltött kilométerek, egyre több ilyen jut

eszembe. Nagyon sok vállalkozónak le-

het optimális, de már egy kétgyerekes

családnak is rengeteg lehetôséget nyújt.

Mostanában egyre több nagyszülôrôl

hallok, aki egyszerre utazna az összes

unokával és emiatt vásárol ilyen autót.

Ha pedig hét utast ilyen színvonalon

szeretnénk szállítani, akkor más alterna-

tívánk nincs is, hiszen a prémiumgyár-

tók közül más nem kínál ilyen autót.

— A luxus soha nem olcsó, a V

osztály mennyire kínálja drágán a te-

ret és vele a kényelmet?

— Ha jól láttam az indulóár szinte

forintra ugyanannyi, mint az E osztály

esetében, ezért reálisnak gondolom. Tet-

szik a márka nagyvonalúsága, hogy az

elsô négy évben vagy 120 000 kilomé-

teren nem kell karbantartásra sem költe-

ni, ez is egy értéknövelô szolgáltatás.

T.R.

Mercedes-Benz V 250 BlueTECAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Lökettérfogat: 2143 cm3

Maximális teljesítmény: 190 LE 3800/minMaximális nyomaték: 440 Nm 1400-2400/minSaját tömeg: 2145 kgCsomagtér: 1030 lMaximális sebesség: 206 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 9.1 sÁtlagfogyasztás: 6.0 lAlapár (V 200 CDI): 12.132.950 FtFontosabb alapfelszerelések:, elsô- oldalsó- és füg-gönylégzsák, Audio 20 USB rádió, esôszenzor, ECOStart-Stop rendszer, ESP, éberségfigyelô, adaptívfékrendszer, guminyomás ellenôrzô, ütközésre fi-gyelmeztetô rendszer, Bluetooth telefonkihangosító,TEMPMATIC klímaberendezés, oldalszél asszisz-tens, Integrált Szerviz Csomag

A TESZTAUTÓ ADATAI:

PÉNZPIAC Dél-Dunántúli Gazdaság30

A 2014-tôl 2020-ig tartó uniós

programozási idôszak jelentôs

változásokat mutat a megelô-

zô idôszakhoz képest. Egyfe-

lôl nôtt a keretösszeg, 8200-

ról 12 000 milliárd forintra,

ám a legfontosabb tartalmi el-

térés, hogy a mostaniból 60

százalék hívható le gazdaság-

fejlesztésre, szemben a koráb-

bi 16 százalékkal. Ennek a ra-

dikális bôvülésnek alapvetô

haszonélvezôi a gazdasági

szektor szereplôi lesznek. Szá-

mukra az is könnyebbséget je-

lent majd, hogy kevesebb és

fókuszáltabb operatív progra-

mot fognak kiírni az illetékesek, amelyek – a brüsszeli elvá-

rásokhoz igazodva – fôként a kis- és középvállalatokat, a

kutatás-fejlesztést és az innovációt fogják támogatni. Szin-

tén változás az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a vissza

nem térítendô támogatások mellett várhatóan nagyobb teret

kapnak a pénzügyi eszközök, amelyek visszatérítendô tá-

mogatásként foghatók fel.

A formai módosulások kö-

zül a legjelentôsebbek az át-

alakuló intézményrendszerrel,

a támogatások kifizetésének

és az önerô igazolásának sza-

bályozásával, a kizárólag

elektronikus pályázati rend-

szerrel, valamint a biztosíték-

nyújtási kötelezettséggel kap-

csolatban várható változások.

A kkv-k számára elérhetô, gazdaságfejlesztést érintô pá-

lyázatok nagy része – körülbelül 2450 milliárd forintos tá-

mogatási összeg – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Operatív Programban (GINOP) fog összpontosulni, amely-

nek elsô kiírása 2015 év elejére prognosztizálható, 120 mil-

liárd forintos kezdôösszeggel. Várakozások szerint a

GINOP keretébôl 800 milliárd forintra rúghatnak majd a

visszatérítendô támogatások – valószínûleg

támogatott hitelek formájában –, amelyek

egy pályázat kapcsán a vissza nem térítendô

pályázati részt fogják kiegészíteni.

Utóbbiak esetében az MKB – a többi

kereskedelmi bankhoz hasonlóan – komoly

segítséget tud nyújtani a vállalkozóknak,

mind a támogatásokhoz szükséges garanci-

ák, mind pedig az önerô finanszírozásának

terén. Még abban az esetben is, ha ettôl az

évtôl kezdve már nem minden kedvezmé-

nyezett köteles biztosítékot nyújtani. Szin-

tén fontos lehet az önerô finanszírozásának

elôsegítése, amelyhez optimális megoldás a

beruházási hitel, amely a Magyar Nemzeti

Bank által meghirdetett növekedési hitel-

program (NHP) második szakaszának keretein belül is el-

érhetô.

Az NHP folytatásához rendelkezésre álló keretösszeg

1000 milliárd forint, amelyet a jegybank monetáris tanácsa

legfeljebb 2000 milliárd forintig emelhet meg. A program

2015. december 31-ig tart, ki-

véve az elsô pillérben nyújtott

beruházási kölcsönökhöz, va-

lamint uniós támogatásokhoz

kapcsolódó refinanszírozási

hiteleket, amelyek lehívására

2016. június 30-ig lesz lehe-

tôség.

Az NHP célkitûzései – a

gazdasági növekedés felgyor-

sítása, a kis- és középvállalati

szektor terheinek csökkentése,

valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása – ki-

emelten fontosak az MKB Bank számára, éppen ezért a leg-

hatékonyabb közvetítôi szerepvállalással kíván részt venni

a megvalósításukban. A bank elkötelezettségét jól illusztrál-

ja, hogy tavaly áprilistól az év végéig közel két és félszere-

sére nôtt a részesedése a kis- és középvállalatoknak kihelye-

zett NHP-hitelek piacán.

Az elmúlt év végéig 584,2 milliárd forint összegben kötöttekszerzôdést az NHP második szakaszában résztvevô bankok,amelybôl december 31-ig 472,3 milliárdot folyósítottak. Ez 20019 ügyletet jelent, amelyeket 13 813 vállalkozás kezdeménye-zett. A leszerzôdött összeg közel 97 százaléka új hitel, ezen be-lül az új beruházási hitelek és új lízingügyletek részesedése 61százalék, az új forgóeszközhiteleké 27, míg az uniós támogatá-sok elôfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék. Az ügy-leteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millióforint, az új forgóeszközhiteleké 57 millió, míg az uniós hiteleké36 millió forint. (Forrás: Magyar Nemzeti Bank)

Új lehetôségeka gazdaságfejlesztésben

Készülhetnek a vállalkozások: hamarosan új idôszámítás kezdôdik az uniós támogatásoknál, a korábbinál bôsé-

gesebb gazdaságfejlesztési forrásokkal. A fôbb tudnivalókat KISPÁL LÁSZLÓ, az MKB Bank pécsi fiókjának

vezetôje foglalja össze.

Kispál László, az MKB Bank pécsi fiókvezetôje

HIRDETÉS 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Amit egyetlen vállalkozó sem szeretMi az, amit szinte egyetlen vállalkozó sem szeret, de mindenkinek foglalkoznia kell vele?A papírmunka, ezen belül is a könyvelés. Ejtsünk errôl is néhány szót az új év kezdetekor.

A tipikus vállalkozó a saját szakmájához ért, azt szereti és bizony a hátra közepére sem kívánja a könyvelés terhét.Sokan vannak akik viszont már személyes tapasztalatból tudják, hogy ezt a területet sem szabad elhanyagolni, mert annak nagy áralehet. Ki ne hallott volna vállalkozói körben elcsúszott határidôk miatti bírságról, ami napjainkban igen vaskos is lehet? Esetleg nemismert jogszabállyal kapcsolatban kirótt büntetésrôl? Máshová könyvelt tételrôl, ami a törvénynek megfelelt, de utólag már máshogyanszámolná el azt a tételt és elkerülne valamennyi feleslegesen befizetett többlet terhet?A vállalkozónak természetesen nem kell könyvelôvé képeznie magát. Egy bizonyos szinten viszont értenie kell a könyvelési alapokhoz.Csupán annyira, hogy tudjon a könyvelôvel egy nyelven beszélni. Értse, hogy a könyvelô miért javasol valamit és annak mik lehetnekaz elônyei vagy hátrányai. Az erre fordított idô hosszú távon biztos, hogy megtérül. Mondom ezt nem könyvelôként, hanem vál-lalkozóként. Apropó, könyvelés. Zárásként csupán két friss változást hadd ajánljak az Ön figyelmébe. Ha érintett és még nem tette meg,kérdezze errôl a könyvelôjét!

Tudta? Ha volt az év végén lejárt, ki nem fizetett számlája, az ehhez kapcsolódó késedelmi díj könyvelését egyeztesse a könyvelôjével. Komoly bün-tetést kerülhet el. Ha pedig folyamatos tevékenységet rendszeresen számláz, annak is változtak januártól a szabályai.

Sikeres évet kívánok: Harman Tibor

Vállalkozói sarok

!

Télen is népszerû a BalatonA Balaton nemcsak nyáron szép, de télen is számos különle-

ges élményt tartogat. A szállodák wellness részlege ilyenkor

nemcsak a pihenni vágyó családokat vonzza, hanem a cégek

is szívesen szerveznek oda csapatépítô tréningeket. Az étter-

meik konferenciákra, tréningekre érkezô hölgyekkel és urak-

kal telnek meg. Kisebb nagyobb termeikben meetingek, ter-

mékbemutatók zajlanak.

Természetesen ilyenkor e rendezvények résztvevôi nem-

csak a tudásukat gyarapítják, fejlesztik a vállalkozásuk még

sikeresebbé tételéhez szükséges ismereteiket, hanem szabad

idejükben gyönyörködnek a tájban, bejárják a környéket. Sok

lehetôség közül választhatnak, kirándulhatnak.

● konferenciák 1000 fôig

● legmodernebb technika

● profi szervezôi háttér

● exkluzív környezet

● elérhetô árak

● wellness sziget szaunavilággal

● fitnesz terem

● Európában egyedülálló gyógy-

barlang

● gyógyszolgáltatások és masszázsok

● kitûnô konyha és catering

Wellness-, gyógy- éskonferenciaszálloda

egy helyen!

8300 Tapolca, Köztársaság tér 10. Tel.: 87/513-100 Fax: 87/513-101 e-mail: hotelpelion@hunguesthotels.hu www.hotelpelion.hunguesthotels.com

A Balaton-felvidék páratlan szépségû tanúhegyei lábánál, a bortermô domboldalak, középkori emlékek, valamint a Magyar Tenger ölelésében várja Vendégeit a Hunguest Hotel Pelion****superior!

Ezt nyújtja Önneka Hunguest Hotel Pelion****superior!

Az ország minden részébôl érkezô csokoládé-

és édességkészítôk kiállítása, vására

Nyitvatartási idô: február 7-8. 10.00-17.00

Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Galéria m21

Szakmai programok

február 7.

11.00 Harka Éva csokiblogger elôadása: A csokikóstolás

alapjairól

12.00 A csokoládé pécsi ruhája – Mosonyi Éva,

a Csoko-Láda tulajdonosa

14.00 Csiszár Katalin csokoládékészítô (Rózsavölgyi Csoko-

ládé Manufaktúra) elôadása: A csokoládé tudománya.

február 8.

11.00 Ôrsi Zoltán csokoládépapír gyûjtô: Különleges

csokipapírok és a gyûjtés alapjai.

12.00 A Csokoládépapír Gyûjtô Csoport megalakítása

14.00 Szántó Tibor csokoládékészítô workshopja: a négy fô

kakaóbabfajta, a kakaó mint superfood.

Állandó gyerekprogramok

február 7-8-án 10.00-17.00-ig

A gyerekek malmozhatnak bonbonnal, fes-

thetnek muffin formájú medált, játszhat-

nak csokis memória- és logikai

játékokkal, hajtogathatnak csokoládépa-

pírból könyvjelzôt.

Bonbonkészítô bemutató

A Sásdi Vendéglátóipari Szakiskola diák-

jainak bonbonkészítô bemutatója a nap

folyamán több alkalommal.

Csokoládé-Zsolnay tárgy készítése

A 2015-ös Pécsi Csokoládé Karnevál látványossága újra egy

csokoládé dísztárgy készítése és díszítése lesz. A helyszínen

a Zsolnay Porcelánmanufaktúra porcelánfestôi igazi

csokoládéval festenek.

Csokoládétörténeti kiállítás

Látogatóink megismerhetik a csokoládé történetét 12 tablón

keresztül, melyek térben és idôben kalauzolják az érdeklôdôket.

Csokoládés Mesesarok

február 8., 10.00. L. Molnár Edit pécsi meseíró saját

csokoládés meséit olvassa fel.

Kísérô programok

Csokoládés élményvacsora

február 6., péntek este, Zsolnay Étterem. Részvételi díj:

5990 Ft/fô. Asztalfoglalás: sales@telekybisztro.hu

Csokikóstoló tárlatvezetéssel

február 7., 17.00. Pezsgôs-trüffelgo-

lyós csokoládékóstoló és tárlatve-

zetés. A Csokoládétörténeti ki-

állítás tablóinak segítségével

érdekes történeteket tudhat

meg a csokoládéról, sok

édes falat kíséretében.

Részvételi díj: 1900 Ft/fô.

Információ és elôzetes

regisztráció:

info@csokolada.hu,

vagy a helyszínen a Csoko-Láda

standjánál.

III. Pécsi Csokoládé KarneválNyitvatartási idô: február 7-8. 10.00-17.00

Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Galéria m21

KARNEVÁL 32Dél-Dunántúli Gazdaság

A rendezvény a látogatók számára ingyenes, a vásárra való

belépés és a programok is!

A csokoládékedvelôk számára igazi kuriózum a III. Pécsi Csokoládé Karnevál, mely belépôdíj nélkül látogatható!

Találkozhatnak igazi csokoládé-különlegességekkel és személyesen ismerkedhetnek meg az ország kézmûves csokoládé

készítôinek legjavával. A gyerekeket csokoládés programok várják, csokis mesét hallgathatnak. Igazi kuriózum, hogy az

ország díjnyertes csokoládékészítôi szakmai elôadásokat tartanak. Különleges mûalkotás készül csokoládéból, és bárki tagja

lehet az itt megalakuló pécsi csokoládépapír gyûjtô csoportnak is. Mindenkit vár a szervezô Csoko-Láda, és a társrendezô

Zsolnay Örökségkezelô Nkft. Pécs egyik különleges kulturális helyszínén.

www.csokolada.hu, www.zsn.hu és www.facebook.com/pecsicsokoladekarneval