DEME ZOLTÁN

HALASZ GÁBORélete és munkóssága

Irta: Dene Zoltán

! "KJ

<k Megyei ?eraeKhj Könyítár rotaprint aak»OPOsitő-ji, A/V-es DSKyságbao, 26 oldal terjedalamben.16. "ájus hó.

- 1 -

Í 1 6 s z ó

t kis tanulmány Dema Zoltánnak, a szolnoki Verseghy Ferenc GianázluaIII . osztályos tanulójának nunkája. irra vállalkozott, hogy elsfi izbenai2^n vázlatos, egyben Bégig öeszofoglalö igényi] pályaképet Halász Gábcrról,e tragikus SDCBÚ, a maga ellentmondásai között ÍE szüntelenül egy tiszta•a Bélysii •HtétlkUB •iiTÓEíst- ás irodaloaszeBlélet Felé haladd gondolkodónk-Hil.

Ba az olvasá a •unkában, hézagokat, aránytalaaságokat, vitatható pontokat ta-lálnJi néiie el azokat a fiatalos lelkesedés és a szívósság kedvéért, mellyel

kialaltotta,

Szeratnénk reaélsi, hogy e dojgoiat idível aagra ISEZ egy telje-ebb igényűts kifa-lolt Hálás* Oéibor-tanulmánynak; szeretnénk azonban azt is, hogy p*i-dija felébreEEza a kutatás és az alkotás neaes smníedéljét más tehetsége;diákokban Is, akik az irodaIontörténét iránt behatóan érdeklidnek.

Szolnok, 1966. május £6-ái

A Szolnok Megjei VerseghJKitnyvtár igazgatósága

táborban meghalt Halász Gábor a Széchenyi Könyvtár őre, a finoa to

dával egytitt Ausztriába és az oroszok bevonulása előtt a tífusz vézett éhezéstől aougyis legyengült testével."

/Magyar Nemzet, 1945. május I. Kedd/

Sajnálatos tény, fcogjr ez a EagyEíerü i.-odalmáj- ás ember nár csaliegykori ismerősei emlékeibee él, az nlvasóközönség elfelejtette,vagy mee sem isnerte, és koiiyvkíadásunk is miadűssze egy kötetteláldozott emlékének.

H A L Á S Z G Á

Óbudától - Parlagig

1901. július 4—én született Budapesten. Törvénytelen gyermek. Anyjaló, apja református- Szülei hözös háztartásban élnek. 190Ö-ban házagod-

., de csecsemő karában meghal.

'. /?./ Beformátús _•átságot köt. Hevesi András

iúhoz /3 ./ fűzik eiAdy. Ha valakit ne,

Tudományegyetem es;

iba kerül. I t t néhányíoi /Hevesi Sándor nelálak. Elsí élménye D sklj.

küzűl, amikÖ

1920-ban a Pázmányénét.szakos hallgató-ább gondolkodót, vita-

tkozzék, eaért abbahagyja a verselgetést. Később, ahogy gyarapodik tsmeret-^Tiyaga, arra a nfögállap*!tasra ju11 hogy az értelem Független ainften eqbejri£&pcsolattől és ilgy érzi, hogy saját létének és az emberiség problémainak

tói, közöttgg

ehezen oldódik. Szigorúan fegyelmezi Bagót,z élet

Tációját az utótbiíól kéaziti, 132k-i»u. a következő évben állami Ösatöndij-; al PáriiBba meg), majd OlassorsEág és újra Párias következik. A gondolkodóimber , aki eddig Kozocea, Péter, Hevesi, Iwányi-Grün»ald és még néh&nv kor-•-írsa között fejlSdött, próbált tisztáíDi olyan fogalaafcat, gondolatokat,

•dott, megérett magyarázatokkal találkozik Párizsban, aaelyek ipánjltaait, lenyűgözik, csodálatos terek felé csábítják. *

éléseivel; és a fiatalember, aki ambícióval, de kialakulatlan nézetekkelt Párizsba, férfiúi komolyEágSfl, éretten, prófgtai hivatástudattal,érkéz

határoz ._, _ __„__ . _ .ja: megóvni az értelem elsődleges jogát, elvetni aaz anyagiságot. "Magyar Haurras akarok lenni!" ~ hT:e után találkozik EOÜ16S Aladárral. Halász Gábor fanatikus, eltérithetetlfeltartóztathatatlan. A cimborák a régi kedves, szellemes, szenvedélyes iihelyett egy kimért, keméAy, hallatlanul fegyelmezett, csak könyveknek, es2raéknek, Ízléseknek élő embert találnak, aki gondolkodásban legalább JO éveöregedett. "A fiatal kalandozásoknak vége, megkezdődött a közpálya.n /5./

Előbb újságnál, majd az Sgyeteai Könyvtártan dolgozik* /6./ 1926—ban ke—rül az Országos Széchenyi Könyvtárba.. Önkéntes gyakornok, ftinkatáraai kea-velik. Érdekli 5ket ez a különös, magábahliaodö, hallatlanul precíz, foly-ton elegáns ember. Kollégáiról mindig szeretettel beszél, de nagyon keve-set árul el nekik saját magáról. Kizárólag könyvet közt érzi jól magát.Hagyritkán tudják csak elcsábítani egy-agy vacsorára. Később sürÜn vendég

István 6s még jónébány könyvtáros társaságában. Hevesen vitatkozik, r i t -kán engedi, hogy neggyőzzék. Munkáját nagyon szereti. fóként hagyatékok

tudonányi elképzelései napjainkban is irányelvek az Országos SzéchenyiKönyvtárban -

Első irása a Napkelet-ben jelenik meg. A Tormay Cecil által szerkesztettfolyóirst konzervatív, nacionalista elveket képvisel. A Nyugat iiatELsát pro^bálja ellensúlyozni. Halász Gábort csak politikai, mentessége^ humánuuaipreciiaége, mindent átlátó gondolkodása óvta meg a Hapkelet aoviniszta SE=1-lemétSl.Eleinte a Párizsból hozott progranj át próbálta megvalósitanlB Hívatásaróla következőket irja:

"Az iró gondolatai, célkitűzései, intenciói a kor általános filegfelfogásá-ba való be le helyezkedése mind fentc-sak a kritikus számára, éppen ugy mintd£ ösztönök, hangulatokt többé kevésbé tudatos érzelmek, vágyuk és óhsj tá-sok, aoulyek a gondolatot befolyásolják, aoelyek Irányt Esabnak 6s eredetiij-ányuktúl eltérítik.""Igen fontos a harc, a pontosság, mert az egyéniség fegyelmezését jelentik,fontos a világnézet, mert nélküle az igazság megiEserhetetle-n.""A világ értelmetlen káosz, ha nem lépünk rendező elvekkel elébe."KielSt£ irányelvei megvalósításáról beszélnék, meg kell íegyezően a követ—

ja hogyan, egyedüli táapontja a konzervativ magatartás. így látja biztosí-tottnak a belyes táj ékozödás f eltételeit« firt he tó, hogy korai müveiben For--tasabo a prograa, mint az elemzés. /?-/ Ni Tel Önmagát az ész ssázadába-t

Korát és a£ irodalomtürténetet is a felvilágosodás gondolkodóinak szenévelfigyeli. Doscartea és Kant filozófiájának hatása, amelyet az egyetemen sz:magába, mot jelentkezik.

Egy-eg! alkotás értékének fölmérője nála a gondolat, aaelynek helyes íagjheljtelen voltára! nea törődik, /pl. elisöaró hangon ir dr. Máday GyulaIrredeotiste verseiről/, a racionalizmus megszállottja lesz, mindent aeg-

tor8iUJt.n /S./Halasi; Gábor ekkori miiveinek jelentCn réssét Alkotják a kiadói megbizásbólkészített Írások. Saját nézeteit ezekben oea niodig fejtheti ki. /$./Sallangaentes, érthető, u^anskkor diplomatikus is , anit i r . Cikkei olvasá-sakor agy érezni, oistha egy eminens diák Írna kedvenc könjvsrSI, illeöelae-3en és kissé iskolásán. Vigyáz arra, faogj Jiüfaji határokat na lépjen át.Etek as iráaal ia a téma.sokoIdein isneretéról tannskodnak. Látssik, hog,

i é Ö k i f ^ é é é t í h t i

Q ragssz

aindent annagán mit t

Hal gész életnürére jellenzSek az általánosítások. Erre a kzakára is . Többnjíre saját nézeteit teszi általános éríéajuvé:

nden ember unottan fordul el a politikai élet aUnavarátfil. *felbukkan egy ellentnondás: apolitikusnak vallja magái, 1927—be

tanulmánjában azonban végis politizál:óknak semmi közük az in tel lek tuslskh^E!n vaKj 'Furcsa, hocy a h

. . bele a zsi

iott édesanyja is zsidó, igy jogosan itélik el kortársai. Igaz, hegj.ünus ember, antiszemita neielést kapott, saáraazáaába nem törődött b*-titkolta; de hogytm iríiatja azt, oogj n hitek és maggyőződéngk kevéssé

letté a végsőkig kitart. Fennkölt magatartása ilyen hétköznapivá, csu-

E tájt sok Írása kötelességamelyről tudta, hogy azt vatotta közölni, /l l ./Siitatő szenvedélye iindeniitt felbukkan, elnyomhatatlan. Himcsatázik a fegyelmezS, precízen szerka«atS szándék hatalma:érdekes, hogy ez az elhivatott snber alndent vállal, belefog

• /12./1 J * l , tudja magáról, ilyent

- 6 -

Eddigi sunkáEságát összegezve elmondhatjuk:

B yre gyakrabban jelenik meg nála a korraja műfaja. Öniaga nár efelé hajla-na, de az idealista Esem 16let Tisszsssoritja a Ezilk racionalista irásnód-hos, ahol egyéniságeket kénytelen elemezni, társada]omtadományOB alapossá,

egyoldalú, leszűkül körülötte minden: Ennek okai: a racionalista elvek. I.;Ű6ŰI tudj & segva1ósitani azt a cslj át, hogy nálunk Í3 sze 1 lentör téneti i sk-lát hozzon létre.Halász Gátőr ilyen isákutcákat Megjárva elérkezik a hogyan tovább kérdésé-hez. Racionalista nézeteit szükségszerűen vette fel annak idején és SZÍVÓÉ,kitartó munkával egész létét nagyaráző alappá növelte. Szánéra akkor sás

nyel, bonyomágai közvetettek, környezete szitk. Önaga is érzi, hogy a raciQ-

Elkeseredett kísér le teltet tasz, hogy folytassa programját. így Írja A lirshalálát.

ben, mint Mai áss Gábor ebben a cikkében. Minden művészeti problémát, bízony-

kol. "Belesílvódott a vérünkbe, elárasztotta agyunkat a ronantikus látásmód.'1jelenti ki. Szenvedélyesen magysáz. A cikket nem lehet letenni. Bemutatja

aílyen ferde fogalmakat Elül az irodaionkedve13 közönségben. HÍEZ abbaá, **

Ha a cikkel nem ís lehet teljesen egyetérteni. Kalász Gábor egyes aegálla-

i t . Csodálatos logikával teremti meg és elemzi az objektív és szubjektívköltő foglanát.Néhány gondolata önmagában is kész irodalmi rendszert tartalmaz, amelyei

tudatosan megtalálja a legjobbat."

Uj területek csábítják /l}./. de hogy eljusson bozsájuk, megérthesse ókét.

ragyogó könyvtl

nem magától, hanem a kortól kezdi várni ezt. Régi elképzeléseibe próbálkapaszkodni /Az újabb regényről c. írásában/. I t t megrekedhetett volna HalásKGábor pályafutása, ha nem éri egy újabb.erósebb hatás, amely megőrzi a ra-cionalista tisztánlátást, de a programot tágitja, felfrissíti, ez a hatáspedig Bobltsé,

A babitsi hafcástÓl_a Nyugatig

Babits 1925-ben megjelent írásában, az Írástudók árulósá-ban, leszögezi,ftogy az Irodalom szociális hatóei-8 lehet. Ilaláss Gábor egyetért a cikkel.A "Nyugatnál ekkor indul meg egy klasszícizáló merevedés, elszakadás a kor-

azon törekvései11 hogy a kor történelmi feladatait vállaló folyóiratot hoz—

a "kicsi, de müveit olvasótábor" az "elefantcsonttorony" és hasonló célokértcsortetS második nemzedék között, úgy érzi Halász Gábor_is, ott a helye,így válik Kalász Gábor a magányos, elszigetelt literátorból egy irodalminemzedék tagjává, egy cséppé a tengerben. Az a törekvése, hogy tElésirányltókritikus lehessen nem válhat íalÓra, hiszen a Nyugatosok kÖaBs elvének ki-szolgálójává, és egy azzal azonos vonásokat tartalmazó saját idea cslszol-gaíójává válik.

k két korszak közötti átmenet nála nem volt sima, hozott gyengébb pradaitci*-kat is, de egy remekmű Is született: a Eaclnczy-esszé. /14-</ Az els5 éslegfontosabb I t t kritikai pályafutása SM-pentjából, hogy megmagyarázza el5-

nyújtják az alkotás gyötrelme helyett."Az írás lendületét az adja, hogy a múltról jelenben beszél. Rövid tőmondataritmikusan váltakoznak* HaXáss Gábor csodálatos élvezettel ír, bűvöli ol—irasoját. Virtuóz módon autatja oeg Kazinczy sokoldalúságát, lend-ületesennyoaoz, bizonyít, cáfol. Élvezi a fonák helyzeteket. Hosszú ido után elő-iZÖr felszabadult. A mii szuggesstivitágának egyik fG formájaj 'Halász Gáborsem értékelni akar, hanem komaentálni. Mottója: "Legigazabh méltatás: a

set igazolja legjobban.és szabadságát1 legserényebbrSinek kitörése

- 8 -

Érlelódés a Hyjgatnál

Megjelenik elsS ciklie a Nyugatnál Jegyzetei Goethe sorokhoz ciauel.Érdekes, hogy hangja bizonytalanabb, nlnt aaelStt, többet magyaráz, bizo-

teket hasánál./ írása portré. A lélelc mélységét mutatja, tagoltán, helyesnyomatékosításokkal. Rengeteg megjegyzést tesz, folyton csak közbevet va-

tosolc! az egyéniségek bemutatása néhs retekszik Saiincij^esszé vlrtuozi-tásáíal. Sbben az évhen még nébánj ismertetést kösöl /18./. Nagyon Őszint-

kat gazdagodat

Befogadják a K

(aga nagyot

a ritka értéket, anelybíüj hitvallásának egyre 1

Icezik, önmagáról, is vall. Idegen lelkeketuX a magáét is megmutatja. Amig kötelessé-a ssaporJdii kÖnyvekrSl, izgatottan fürkési:arre rátalál eszméire és öamagára." /IS./

Az 1933-as évet a Nyugatban szintén íEmertetésael kezdi, nagy kedvvel, kö-tetlenül, a társnlkodás hangján. Hágjon sokat szeretne mondani, "indez

tal néz rájuk.akkel jött ide, egyénisége lehiggadt,

"irodalnraegváltó" álmokkal kezdte

Ebben ai időben komolyan foglalfcossik anglisztikával. /20./A felgyarapodó anyag azonban csak öt-iat évvel később érífc ténévá nála.Ebben ai évben jelentet neg egy Írást a Szabó LSrlnc szerkesztetteBibliophil Kalendáriumban a Kritikáról eimael. ÖEBsefoglalJa azon néEete-i t , nelyeket Idézetekkel nar megvilágítottam.A raelonslizniis újból teret nyei- nála. Henzedéfci Sntudata reléled. El Smegnyilvánulása e téren a Nyugatban 1933-baa negjélent irága: Hemzadék-prool éaáJt.Hangsiíljosza nemzedéke közös vonásait, viszont túlságosan ígysierUsités néha s t i l izál . ö a jobban eInélyadunk cikkébsn, látható, heg; tadata-9aa csinálja Q£t > Fs Icl5s^ ég teljes f egyalnszettss^e a rá S-B Uj F oladAto^l í t , a miilés zi esikozok ki teljasltéaét. As, fcogj ezt a prograBot tiiíi aa-ga és kortái'sal elék nagyan jalleatző rá* Vála ugyajiis a gondolatokba ba—tolía nódja, as alkotás iránjitójs a tudás. Gyakran hangoatatía, hOEj azértalea ai egyetlen oalkui as alkotó anbar saáMára. így, aalkor as esskB-

tiorHEa.£TáltásQöJt jStt BI aí Ideje9 Aesteraítöl süsbadulola k^llf p&psiesaigorú nomák betartáaáíal: "A ianitsánj hálája a Bester •agÍBaertetéae."

SlSbb azonban meg kell enlékelni egs resekmUverJl: A fiatsl Széchenyi e.esszéjéről. BésaleteEEégeel ál l i t emléket a sagy gondolkodönak. És Ön-magának Is . Tagadhatatlanul lelki rokonság van üözSttQk. Síéchenyit asebzett lelek gyógyulást ke^ssS Ös3tíine hajtja s fej 15dés fűié. "^séchenyl.elvei, céljai néi-eteücben romanti ntíaat.. Igaz aa Hálás a Qáasrra Is. Az S

apróbb részletekéit is* anwlyflk a* ifjú Széchenvl fej XődÓEshas bősz áj átül

fiatal Széchenyi életkorUlnényeire tér át. Igényesen, pontosan'épit.^rása magjai-áaó jellegű. Kegállapitlgai találóai, Égy-egj ilyen esszé-iét™. Fütl B mélyrahatolás szenvedélye. A terjedelices dolgoaatban szSbakapuit egyének konfliktusait a lélek szempontjából ábrSíolja.A fiatal Széchenyi után új, érdekes téma foglalkoztatja Hálása Gábort.A Babitscsal való nensedékvita. Halász Gábor ekkerl elveirSl, aagatartá-síról a kö»etkez6tot kell leszögezni.

Szabi LSrine tanulaánjában: "Kiszakadt lélek a tanitvány.-aely üOhaEKBfel ej t i el a klsza^ada;? fájdalmat. Hagéval a költővel nfln foglalkoziksokat, inkább saját gondolatait vizsgálja felöl. Héhányat sokszor az ép-zaliiii natiiaoK érlelneli meg, Golléri Andor £ndrá.-Sl ó. eikltéban nar stílus-tisztulást tapasztalhat. Együttérzése ai alkotikial eieabetlicí. PálcSttor as agyoneleazés felett. A >ü már tapasztalatot, Rutint, kritikai ératt-iégaí autat. Sok-sok idéastet dasunál.

H.ol caieküénjeEen i r , hol rácsap a leeJelleBzStibpkre, és már az elsfi mon-dataiban Is azokat boncolgatja. A lélekelcnzés gondossága gyakorlattáválik nála. Batsányi tanulmányában a mgganelet elenzése i£ erőteljes

lyDnstéxcf kap. Más írásaiban oly erSs az elhivatottság érzése, hogy lép—ten nyonon hangsúlyozza. Írásaiban jnár regény szerű elesek is "fialhatok*Hasonlatokat is használ, s ezek találóak. Képzelet társítások, gyorsan, fc^"áradó gondolatok jellemzik. Uj programot nem vonultat fel, csupán iróimódsserel ujak. Hyugatos korszakában keletkezett alapelvfii, szelleme ta-

a Myugatban Babits Mihály akkor megjelent köny-ással próbilja igazolni, begy az irodalomtör! é-or valaki irodalomtörténetet ír, akkor saját

Lziesioraa^aaajc önarcképet ábrázolja. Mindezekhaz a megállapításokhoz lé-Ittkeleni.es segítségével jut.A vita sokoldalú. Három írás jelenik neg, kettS Halász Gábor, egy BabitsHihély tollából.-S legEienvedélyesebb Hslá3Z Gábor bofe^ző írása. Disputa személyes kérdés-ben. Helynek lényege, hagyjaaak bennünket a nagunk átján járni., BabitsekÍ 4 e l*i>u elmúlik, ne akarjanak örökké felettiiak álló iskalaBesterek 1

Híjon régi, és egyszer .

elvérSl, hogj a lálek faj

ur l 'art-al . Későn. Polgári irodalmunkat már eutolsó, elkeseredett próbálkozás, hogy viaszatr felájitott elképzelégéibe. Hint ahogy eredetesakéayszeriteni A lii-a halála megjelentetésév

ísá terve: önálló tanulmányköte

Barátai buzdítására határozzaSábor meséli, hogy mindenkiner-.l kérdezték.

tárEaaágot, aaelynek tagjai: Berta Jánoa, Péter András, Radnóti Miklós,Kerecsanyi DezsS, ¥eöras Sándor, Keresztury Dezső, Kolozsvári GrandplerreBiíl és még jónéhányan. Ez a kör vette rá a kötat összeállítására. Kiadót

volt vale. Költészeté

Helyen Üin^megTü "

t i szta let te l , polgárom

in. /Ez érthető TO11lerte a költSt, aki gyakran jártíl, és személyesen i : kapcsolatbs

irdettlődéssel kist

j g r t é n i k , hogy József Attiködösít. Vels ssambecl értetlensége sokvannak róla:"mindent elfogadás""érzékenjség nélküli bánat""emberiség elleni tonPa düh""szakszervezeti konvonoiók". /23-/

vei. Hűlt idSben ea l i t t onnk-isságái., í i . t e U e dogaatizsusról beszél. Csaló-dottan áj lapítja B=g:

"A fejlSdés hideg tanúsága aligha kárpótol az Bllotagott lángok CBÜEsSBitólátvánjáirt. -Megindokolía azt i s , hogy Biépt csak nőst jelentkezik új kötettel, neu stt~ü t i igényességét, laaeú ninkatenpőját, csak azt mondja:

"Nln.

A kötetben szereplő esszék közül nem említettem --. Proust-élmény nyomában-'A bihari remeté-t.Proustot annyira síerette, hogy mlkür olvasásban könyvének vége felé tar-

Bég cincii jalantosége. Később viszont éppsn a nyugati irodaloKal kapcso-

latos élményei alakitják ki benus a realizmus utáni érdeklődést.atoloo portréd" * Bessenyei-esszé, A bihari remete. Nagy együttérzésselir a tragikus sorsú irodalmárról. Halász Gábor eddigi Életútja alapján

előtt.A könyvről sok birálnt jelenik mog. A Megállapítások kortárs! udvariasságokként hatnak. A Népszava támadja csak, de egyben el is ismeri trdeoeit. Tel-jes mértekben Igazat kall adni ennek a magi 1 lapftSsnai: "Amikor Halász Gábora "agyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja njomban negadja a felmentést,mert az arisstokraták esetleg könyvtárakat gyüjtöttai es igy áldoztak azintellektusnak. •Viszont dieeíri, hogy "ragy úgsesaéggml kutatja ki és érzételi mx BBbei-b?-az embert." Hegállapítja, hogy "tSrténelaet iradHlmfabban lát" . HalBaa

"Halász Gébor felteszi a kérdáet: i kritíkusüaji csakugyan bűne a tudás ésfeladata a feüsneríi- önön kérdás4~e tgy felel: A legnagyobb kritikusokpéldjlja azt BIUtatjít| hogy nem. A terén15 ls-~l.tiita mindig abban látja hiva-tását, hogy irodain! ideálokat tiizzön ki, az izlégt tudatosítsa, az alkotó-erőket BsztöcÖiae, és kösönséget ne™15 intellektuális légkört huison létr-

Halasa Gábor - a realiz.ua saoszélája

Ebben az T^áben Halász Gábor anglisztikai tanulmányai eredményeképp angolirsdalODLjal kapcsolatos Írásokat teg£ közzé a Hyugatban- /pl*t Mai angolDaJmneron./Ez as idS egyébként legtermékenyebb korszaka. Ekkor jelenik Heg az AngolIrodalom Kincseshaza c. antológia, melynek szerkesztője o. Valamennyi kö-tetbe foglalt iró, költő elé pár saras ismertetést i r . Esek átfogóak, iönö^rak. Sorbeszedve 3ket hu képet kapunk az angol Irodalomról.Ehhez fogható munkát csak később vállal e l , 1942-ban, amikor Madách müvei-,rendezi sajtá alá. Akkori munkája is nagy értékű, de nem éri el az AngolIrodaion Kincsesháza szinvonalat.

E táiban érdeklődése a nagy nyugati realisták felé fordul, a lényeget kere-si müvéssetükben. Kem véletlen ez. Háború van. A világ kizárja magából azálmodozás, a zárkózottság, a szürkeség irodalmárait. Állást kell foglalnia fasizmus ellen, vagy mellett. Az irodalomban igy kényszerül izlésváltoz".-tásra ^gj kri tikunj sk1 nindvé?? F megki serei a vL 135 előtt apoli. tikusnakmaradni.

Korszakváltása már végleges^ ízlésében több fordulat ne* következik be./Qrtegay Gasset, Huizinga/Bealizaus felé fordulását nea szabad túlbecsülni, mint az a lexikonszer-kesztSk és néhány ismertetője tette. BB a fordulat sála akkoriban asm voit "feltünS. /S6./ Minden művész életében vártnak fordulatok, ankor nézetei «eg-r.i kényszerült fiatalkori túlkapásait. * i s n e , ami orÉlmányanyaga rendezídott, hiszen könnyebben találta meg az utat ekkor azigazi irodaion felé, -Másrészt az Karóna-szerte ekkor kialakult szellea-történet-elleaíis froct öt eom hagyta érintetlenül. Heves irodalomtörténeti

ságait leszűrve dolgoiik to»ább. A korábbi irányelveit követő Sőtér Ist-vánnal Is szeabeazáll.A realizmusról az a véleménye:

teremtoje. A realizmus újfajta irói magatartás.*1

Összefoglaló jellegű írásokra törekszik. Ilyenek/például: Levelezések,Magyar KöltfSnSlt/ jellennek' meg s Tükörben.Egy-két EziDikritkára la rászánja magát, de «ek nem jelentSsek. Színházbaritkán jár, a rovat pedig egy-egy kézben Ssszpontosul, igy atw válhat Hiini-kritikusEá. Filmkritikáiét egiáltslin nem ir .

Lényeges, hogy ebben az idSben ke=dl észrevenni a társadalom formálá erejét,

de coK'annjira i-sE?.Ietez£sk, inkább elmélyültek.Pályafutásának tetőpontját Babits Mihály halála után az Illyés Gyula

A folyóirat - mint ismeretes - a Myugat hagyományait igyekezett folytatni.Beköszöntőjében a következőket Írja Halász Gábor:/Érdekes, ha figyelembe vesszük azt, begy a realizaus felé fordulás náls

ugyanis nincs háború, Halász Gábort J> olvacAác^élnények soha neQ te^ziK

"Tiílságasan hittünk el3kel5sköda szellemi divatoknak, szívesen engedtünkcsábitó újításoknak, melyeket hajlandók voltunk feíIfldesként Ünnepelni,bár a boalés öltött bennük aagára virtuóz fordákat."

"Csak a lényeg érdekeljen bennünket! /Ez az első syilt, határozott állás-

"Egy irodalmi nemzedék keresi az útját vissza a lényeghez."A fiatalember Öregedett és egy nyugodt tudós állt ott helyén J.ár, aki alegbonyolultabb formák, gondolatok között is az értelem vezérletével maga-la különleges, te l i te t t , sokrétű jelentBséggel birnak. A szerkesztettségcsiszolt, sallangmentes, aindent a legkifejezőbb formában ir meg. Semkell önmaga pontos kifejezéséért harcot vívnia többé. Élesen, szellemesen

rál. Hágjon sok megállapítása Tan, aoelljel lemérhetjük régi kritikuf

ibkeresós lgénys liikt

Balzac példája c. tanulmányának legfőbb tanulsága;"Hikroaakóp alá vetni a kicsinyt, hogy egy egész világot mutasson."Ezek a gondolatok dialektikus szemléletről tesznek tanúságot* Hagyon ér-

(önyrelnak i smer te té sebe n.

trésének jelent^Eége igen [

Szerb Antal felfogását renekül világítja meg Halász Gábor c

taen maradjon müveiben.11

láshoz, banes a boslás-n

- 15 -

nemcsak kiváló irodainál-, hanem nagytudású történéaz ÍR. Pontos adattáratközöl miivéhez. Indoklást ad a cikkeiben megszokott formában, és ez a for-ma annyira érett és klforrott, hogy a didlstttl Kug történelmiség követeimé--nyelnek is Hegtől. Az alaposság igénye most Is a régi. Minden szerkezetirésznek mt*gvan a záróhangja9 kivéve ott, ahol egyik szerkezeti. rá?z gondolatai vonják maguk után a másikat. Hemcsak a sEelleaet tárgyalja a tör-ténelmi körülmények kereszttűz ében. nemcsak a goadokadis történ-* Imi fej-lfidéEct lizsgálja, hanem asi az elképzelését próbálja igazolni, hogy aszellem formálta ki zsooiállE képríaelSlt. A folyamatot vilégosan szea-l é l te t i . Igazi szel len történeti álláspont ez. Ókonzervatív egyéniségek har>-cáról ir Magyar Viktoriánusok /Juath és táj-sai/ cionel. b l a t t ai Írása

századvég. Főbb, általad a tanulmányban már ismertetett gondolatait foglal-ja össze a rá jellenzS igényességgel.

A Viktoriánusok elve az "elérni" »°lt. Kezdetben Halász Gábort i B az vezette.Sok dolgot szeretett volna irodalmi téren megvaltjeitaalt elárni. Végre meg-találta önmagát, egyensúlyát a lényeg megközeütésében, a továbbkereaésben.Megjárta az utat az "elérni"-tól a "továbbjutnin-ig.

Továbbjutni!

is azamei elfltt, és minciqn lehetSsége megrolt rá, de első igazán tragikus

A behívótól a munkatáborig

Az IShZ körül hozott zsld6*-törirény 5t is sújtotta. 5t aki származását el-

izraalitáktól, viselni kényszerüjt volca a sárga csillagot.A Széchenyi Cinyvtár nyugdíjazza. 1943-ban behívják munkaszolgálatra. Barát-ja, Kczocsa Sándor igyekszik közben járni érdekében. íme Balász Gábor hozzáírott levele: /27./

Kedves Barátom! 19^3- ja l . 18.A kérvényt megpróbáltam beadni, de még nem fogadták e l ; ooet kerülS utónegy meglévő összeköttetés eegitségével lehet talán eljuttatnom egy mind-járt magasabb helyre.

el fogják hozzád juttatni .Addig is arra kérlek, a behívó ada*cai alapján szorgalmazd a dolgot, ha nea

Tehát: 47- számú behivójegy, júl. 19-re, Albrecht laktanya /Aréna út *&./

- 16 -

Róza. MinSsités: hadiszolgálat.AHonásteEt' I. no&véilz3sz lóslj /azt hiszes Jól olvasom/

Hégagyszer köszönetet mondok fáradságodért és Baradok sok baráti

Halász GáborHa valaai további adatra szükség van, hivd fel légy szives Sárközi Györgyi-nél /351-3Í3/I 5 »ajd tájékoztat.

Halául Gdb=rt felnevették.Hazamegy Óbudára, nem jár emberek közé. Dolgozik. írja hatalsas ativét:

kiadónál dolgozott./Az egyik példán; nála, a másik Hoffmann Editnél Tem, Irodalmink nagy vesi-^e^ége, hogy a háború folyamán nindkét példány megg&nnisült.Alig fejezi be az figy Ezázad életét^ amikor újra behívják* Hem íiajlandúmegss&kni, bujkálni, világéletében torvénytiEZtelő volt.Van egy pillanatát amikor hqflamos lenne rá, de látván, bogy Szerb Antalvállalja és megy /2Ö./ Sárközi Györggyel ök is csatlakoznak. Nem tudták ml-vállaltak magukra.A ?01/5O^—es kisegítő sunkaazázadba vonulnak Jászberényben, 19Vh. június5-én. Századparancsnok Szented Péter. A század Monoron át Pestre kerülés ott a Hungária körút 140. alatt állomásoznak.Csiznasuvickolás és szennyes konyhai munkák - ezt kell csinálniuk. Egyszobában ötveD edmagukkal laknak.Hallgatják a buta parancsnokok Hagysrtalan, barbár EZŐzatoit. Mellettükemberek tömege él állandó rettegésben.Ök fcáiaan és még néhány iro, miivész, tűrnek nlndeot. Sohasem tolakodnak éltlenért, gyakran pedig semmi sem jut cekik. Ok elvisalik.

Dezag, A Hargit~iiid felé ekkor már felrobban, Lgy a nácik egy alkalmi hi-

OU találkoznak. Halász Gábor nea hajlandó Begszökni.Körülményei.t elvíselb.etőnek tartja, nem akarja cserben hagyni társait>Bovenber 2ö-án 6t is elhurcolják Balfra. Nem tér vissza többé.

abertelenül kegyetlen körülmények között élnek ott. Halász Gábor gyakrankeserűen emlékeEik vissza óbudai áelaeczy utcai szoba-konyhás lakására,ahol utolsó éveiben Aladár bácsival, azzal a kedve£] ~ napszúrás követkéz—tében kissé gyenge elaéjtt, de nagyon szimpatikus öregúrral, nagybátyjával

"Én Kopházán voltán internál-.B, akkor volt Halász Gábor a SBOBszédos Balftm.Az élet egy Forma TDI t mindkét helyen. A falusi há& aögött lévő pajtábanzsúfolódtunk össze hatvanan. Xinyújtóznl, forgolódni nem letetett. Béggelfel hatkor ébresztettek és akkor kLseregiettünk e pajta elé, kondérbs bos-

nea volt nosakodá^hoi, affiögy is mindent Ságunkon tirtjttunk Éjjel, hogymeg ne fagyjunk; klráitut uagunkbój. az egereket, gaeljak meleget keresvebelénk bűjtak* A csajka feketeleves után lehetett té&feregni hétlg( amígvilágos le t t . Volt aki visszsfekiidt. Volt aki a pajta korul csellengett,

ben folyt. Hatalmas lánc támadt, meneteltünk egj odvarba, ahol ásót, kapát

Azután vánszorogtunk a hegybe, vagy az Ikva—palsJc medrÉísG t ott folyt asáncásás. I t t nánet SS-eK /Ödönnek hivtuk 3ket/, Volksbundlsták feliigyeltelt!azt nem nézték, hogyan Folyik a jnunka, p ak azt, bőgj m\ nd rtM dolgozzék.Azért újból .Ujárt a2 ütleg és szitkosódáa.Hen volt a Buiricáb;=n megállás, BJBig nem alkonyodéit. KI a falutól J—it ka—re

ta legalább fedett volt, hu nes is melsg. Szürkületkor hoztak ötnekígy Kieclpöt, hogy az elosztáskor issét lehessen civódás. Hjasüit nagyon~ .tek a németek. Aztán már sötétben mindenki kapott egy csajiia bab-

okét, néha úszkált benne egy-két lóhiisfosí! ány. Igen sokszor elő-ilt, hogy ennek vagy annak nem jutott, míre besötétedett, nindenkl igje•t be a pajtába aludni. Sensiféle ujsághoi nes jutottunk, híreket stit-

adtuk tavább, sokat nea értek. Lassan lefoszlott mindenkiről a ruha,

is a szabadban, nyitott érokaál lehetett végemi. Aki nár nagyon dögrová-son volt, és nem tudott mosc-gni sem, azt un. siraloipházba vitték; ezek ispajták volta, de a lakottak mögött, oda "egészséges" nem tehette be a IS-

s betegük nagyrésza ott bent végezte szükségleteit, maga a la t t , az liriilékr.gak ágy falydogált a földön. A betegek ugyanazt kaptak, mint az épebbek,Így hát hamar elvitte Bkot a végelgyengülés, vagy a bélburut. Megérten,

a förtelmes biizben fetrengve várja meg a halált. Egy budapesti orvos, akivéletlen ismerte a könyveimet, engem egy ilyea siralomházba utalt be;W 5 . március 17-én sittek be, de szerencsénre gyönyörű tavaez Tolt ésaz égés a napot künn töltetem a pajta mögött lévő kertben, a földön fekilo-^em ás Jtisabeaedatt tagjaimat a nap felé ro-ditottan. Az éj jalt valahogyeltoltüttSB. Reggelente i t t 50 ember einnig meghalt, hoztak ujakat helyet-tük. De március 31-én felszabadultam. I t t Kóphézán halt meg Sonthj János

A ml száaadunk eredetileg 232 emberbSl á l lot t , ebből életben maradt kb.70; én süketséget és enyhe sántitást holtan snlékiil n ~ ~

Bal ász Gábni* 19 i? elej én levelet juttat GI a EÍOWEZ tdos C songén lakaWeöres Sándorhoz, ^ j a , hogy elSufi nap halt «eg Sserb Antal és ök Is errea soréra jutnak, ha neff kapnak élelmet. Mocres Sándor édesapja 500 pengStj j t t a t el nekik, amin Elkerül é le lHt ^lereinibk.

Aai ezután történt, nem állapítható meg pontosan. Ki igy, ki ugy emlékezi*Halász Gaoor é& társai ÍLÖZÖE sirban DVU '£zanak« A legvalószínűbb Feltedé

előtte Halász Gábor tifusson esett át. Van öljan feltevés, hogy megérte"5felszabadulást, /áeöres Sándor süamélyes közlése/ és agy orosz tábori kör-házban halt meg. El nem ?alŐE2imi, mentésére minden készen á l l t , és ha

Talósíinübb dátun, nésány EEentanú emlékezete szerint 1945- I I . hó 20.

Halála után elfelejtették, méltánytalanul. Héhány baráti, kortárs! visszs-enlákezésen klvüí"-v^t nem irtak röla. 1948-49 táján neve eltűnik a la-pok hasábjairól és csak ez eolékekben él tovább. 1959-ban végre kiadjákVálogatott Írásait• Jelenleg nincs Halász Gábor kiadás tervbeveva»

Halász Gábor közismerten hatalmas könyvállománnyal rendelkezett. Mintegy4OO0 kötete TOlt. &mek egyréazét sikerült megmenteni. Csak köszönetet monri-

és méltó helyre kerüljön.A háború után 1947-ben 9t9 db. könyvét vette át az Eötvös- Collégiun, amai Eötvös József SÖnjvtár. A többi kötet sorsa ismeretlen. EUlö'n emlék-szobát rendeztek be tiszteletére, Xeresztury Dezs3 kazdeméayeaésére,könyveit I t t heljezték el.Bernátn Aurél porttej& aLszította a termete Az emléktábla szövege & követ—kes5 volt:

Az Eötvös József CollégiunHalász Gábor szobáját

emlékezetének BegSrzésére aVallás és Közoktatási Miniszteriun

Jellemző Halász Gábor kiváló nyelvtudására, hogy angol, francia és németnyelvű könyvekből ismerte meg a világirodalmat. Eredetiben olvasott, mint-egy 350 idegen njelvii könjve van, 3nift-től Kemingiraj—ig.400 db magyar nyelvű könyve a kor teljes Irodalaát tartalmazta. Filozófiai,tör t é ne Imi., miivé szót történeti tanulmányokból több mint 2 0 kötettel rendelkeze t t .

irodalommal kapcsolatos, vagy orosz Írótól saármazlk. Egyáltalán r.em is-merte pl. Gorkij müveit.Sajnos később a köoyjeit beleolvasztották a könyvtárban, csupán a számára

dedikált köteteket Óraik külön szekrényben. Valamennyi kortársa dedikáció-

Kardos Láazló: Héber költik antológiája.

Haritain: Primátus"Ao.eE Qáborkáml fogadd Parisban—j ár tan emlékeként ezt a spiri tiiális aj án—iékot. 1927. "arc. 28. Tóni." /Sserb Antal/

"Gábornak baráti szeretettel 1937. karácsonyén TiYadar." /Rédey Tivadar/1942. karácsán?: Berczelt A. Karolj:

Gellírl indor Endre: Szomjas inasak."Drága Gábor, sokat segítettél rajtam mint biráló ás harát. Jobb könyvetÍE adhatnék ajándékha írta; de egyenlSre ennyi; jövőre jobbat éa nást.

Sriz. Ha s kefe

EmTékegéFek. ériékeláaek

A halála utáni években fájdalmas iHangaülyoESa, msnnyi-e nem kkvántetat fordított az embereknek,így fejeií be:

•rtel«ir61 begzíl. Mognllapitja, hogy Igaal társasagot az SrocIáit Bagának. *rni gyűtrSdTO Ir t . Sos^ paJiaszkodott senkinni,radarokat tardott inkább EíAyébdn.

"A halál értelmetlenné tette ÖSSESS munkáját" - írja.

Tolnai Gábor igy nesál róla: "Minden nonáata továbbgondol kódútett* BlE5rangú kritlkua volt, klválü hlvatalnok. Legapróbb QLigényes, lelktlanereteE, alapos."

Az alto nagyobb lélegzetű értékelést Lengyel Balázs Írja róla:így jellemaí:

társadalomig, szüksé gaz erilen :

meretanyaga. Életútját Iényegretör5 törekvéseit nei fejezhette be, a sorsiróniája, hogy az értelnet kutatú embert a butaság parancsteljeEitSi öl-

A személyi kultusz éveiben ffiképpen a konzervatív pályakezdés miatt ne-vét kevesen említik, irni senki nea Ír róla. Ez non tarthat sokáig.1956—ban Ungar Yvette megjelenteti as elsó részletes ismertetést! mintegy10 oldal terjedelemben munkásságáróla

"Népszerűtlen, magányos, szigorúan puritán." - Ungar Yvetta szerint.Nem tud feloldódni korában. Külön világból nlrálja az éii '., rendtar«mteszenvedélye kalauzalja. Értelemtisztelete korszerűtlen álláspont, de Skitart mellette* Ér*thefcSt nogy e. raJsQgott a EV1H. század* Intellektuálisarisztokratikus kritikus. Ízlése tisztiétre néltó, de B modera irodalon~torténettSl távol ál l .

és nyit meg nála korszakokat, ^átásnódja realizáliídii!. Bejött, hogy ujutat kell törni. Óriási veszteség, hogy a1kezdett útját nea járhatta vé-gi £•1959-ben megjelennek Válogatott Írásai. Véber Károly Ptósiavában rész'e--tesen ir róla. Elképzeléseit igj lehet vásolni: Halász Gáborban naa a fenn-tartás, hanem a rendcsinálás elve mutatkozik. Sti1U4teremts, IzlÉElránji-tó kritikussá akart válni, vallja, hogy a jellem keménysége, a mindentvállalás önmagában is Bűvészet-. Azok a századok és egyéniségek izgatják,ahol korszakváltást érez, ahol éppen ezért az eaberi szellem sorsa forogkockán. Az értelemnek a keresése egyúttal saját sorsának a keresése LE.Több ilyen jelentőségű néItatás nem jelent neg. Heg kell aíonhan emlitaniIllés Endre, Bodnár György, Komlós Aladár, Diószegi András Írásait, akikvalamennyien azt a vesziiE-.jit emáik ki, anely ^alász Gábor halálával iro-dalmunkat érte.

Halász Gábor életművének jelentősége nagy. Megismertette a közönséggelás angol l í rát, a racionalista filozófiát és irodalmat, a felnilágosodáa

iológiáját, olyan kiválú pontossággá:Felújította és igaii rangjára eaeT'jelentőségét, trányt outatott a r.Könyv tár tud ományunk "egyik legklemelkedi

legsötétebb koi-ssskalban is . Életének

tak tévedései ÍE, i Nyugathoz vezetii lirai fejlődést torzul jel

•meretaayaggal, amekkorával

Mindent egybevetve Halász Gáborhoz fo^hatű kritilcus ritka volt Hagyar-orazágon. "alála kettétörte pályafutását éppen akkor, amikor alkotóereje

•*./ Gondolok i t t a: enberi élet céljára, a művészet És élet viszon^S-s, a

de egykori zaklatottüágának, értelmi fejlődésének nyamait is fái U-

6./ Ezekre az adatokra nem találtán írásbeli MBOnyitáet, Kozocsa Sándorelmondása alapján iöílön.

7-/ Idézet a Politika-TársadaloBtiidOraány-Pedagógia valanint Az esztétikarendszere c. irásaibűl. /megj; Hapkelet 19?5./

ö = / Idézet Vallásosé ág és élménykeresés c. Munkájából.9./ Gondolok i t t könyrisBertetéselre.

10. / Ki választottak alatt azokat érten, akilE oXvasták a JtCir1 valsntannyi al —kólójának Írásait, Haiásn Gábor aüveít, nagassíintü ieneretaklcel ren-

11./ Arany János egyetenii tanársága; Boldog KargI t legendája; Jusl12./ lEOertatések. Magyar Könyvszemle 1926-29.ÍJ./ A nyugati irodalom, a reális, egyszerű látásmód;14./ Kisebb Írásait megjelenteti ebben az időben a Széphalom, a Pr

szemle, a Napkelet, &z Apolló.

itok /S. G. i

Ití./ Olaszt A sardülS fiú s nagyar regénybenPap: Kegszabaditattál a haláltól

19./ Az értelem keresése c. H-G. tanulmánykötet előszavát20./ I t t omliten meg, hogj H.G. angolul és franciául bes!

21./ Ezen gondolatokat Halász Gábor következS Írásaiból sBatsányiüj verseskönyvekrőlVállat ÓbudárólAz ötvenéves költS/Megjelentés a Nyugatban, 1935 -ben/

22./ Cim: Az éptelea keresése2J./ József Attila: Medvetánc /H.G. ismertetess/

fiz ujabb regényrSlA fiatal Széchenyi

• Szék natásáfa kezd komolyabban fÉrdekiadése a 3<f-es évek táján %

£&•/ Rozocsa Sándor megjegyzése27./ A levél ma is Kozoesa Sándnr birtokában v2fl • / Szerb Antal ÖcCE&t vittek el el€bb| azért

Halász Gáborral fDglalko: tó irodalom

n megjeli

. Ponti>•

snt

Jegysék »a(Jialá

t e l : Fo

Iható a

ntanell

Személy

Kozocsaiomlóa

KoloisvWeöresDr.Toth

Levélbe

esanSánd

Alada

adtak

or pné l ef.

urJ'Dezsfi Írodár i GSándoEndr

n adt

irandpir költéné kó

ak tán

nyv

ojfa

trsjiinyűg.

falviegyetenéas

alomtörténése Emil

táros

t&Et:

Í r ó

Hálás

lágosmi D8

z Gáb

gán

or

Mindazoknak, akik akár levélben, akár személyesen támogatást nyújtottad

nég Hámori Béla elvtársnak, az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályveijenek, aki lahetSvé tette számomra a könyvtár zárolt anyagának használs

ELŐSZÓ 1

BEVEZETÉS 2

HALASZ GÁBOR ELETE ÉS MDHKÁSSÁGA J

Óbu£Lát61 Párizsig 3

A •unka 4

Pályakezdés *

A bab l t s i ha tás tó l a Nyugatig 7

ÉrlelSdfta a Hjneatniál 6

Disputa Böhitscsal 10

Az é r te lén keresésa 11

Halasi Gábor - a realizmus szószólója . . . . 12

A behívótó l a munkatáborig 15

HALÁSZ GÁBOR HALÁLA 17

HALÁSZ GÁBOR EMLÉKEK 19

Xönjvei 19

Balékeiéees, értékelések £0

TJtószb 21

JEGYZETEK 23 "

FORRÁSOK '. 2 *

TARTALOM 2 5