2. Diplomciai s gazdasgi folyamatok az els vilghbor utn az
1920-as vekben
1. Nemzetek Szvetsge (Npszvetsg)1919-ben jtt ltre Versaillesban
Cl: segtse a nemzetkzi konfliktusok bks ton val rendezst
Kezdemnyezje: Woodrow Wilson, de az USA izolacionista politikja
miatt nem lpett be! A Npszvetsgnek nem voltak hatkony eszkzei a
konfliktus kezelsre. Pl. nem volt hadserege Tagja lehetett brmely
fggetlen llam, akit a szvetsg 2/3-a elfogadott. Magyarorszg
1923-ban lett a tagja, a SZU 1934-ben.
2. A nagy hbor utn 3. az eurpai gazdasgok kimerltek, akr gyztes,
akr vesztes flrl volt sz! eladsodtak az USA-val szemben. -}
gazdasagi es anyagi fuggoseg1. Gazdasgi fggsg (az USA ekkor a vilg
aranykszletnek a 44%-val rendelkezett)2. A vesztes llamok jvtteli
ktelezettsge risi mrtket lttt. Nmetorszgnak 132 millird aranymrkt
kellett volna fizetnie. Ez ktszerese volt az orszg egy vi
jvedelmnek.3. Mivel azonban az angol s francia gazdasg erre a
visszafizetsre alapozta sajt gazdasgnak fejlesztst pnzgyi vlsg
alakult ki 1923-ra.4. 1924-ben a Jvtteli Bizottsg ln ll Charles
Dawes egy olyan tervet dolgozott ki, amely elrta a kvetkez 5 v
alatt fizetend, kezdetben alacsony, de fokozatosan nvekv jvtteli
rszleteket. tk. 48.o. 5. Nmetorszg klfldi (amerikai) hitelhez
jutott fizette a jvttelt a gyztes orszgoknak gyztes orszgok
fizettek az USA-nak6. Ehhez kapcsoldtak a Nmetorszggal kapcsolatos
egyb diplomciai trgyalsok, megllapodsok.
4. 1922 Rapallo (Nemetorszag egyik diplomaciai szerzodese)
Nmetorszg s Szovjet-Oroszorszg kepviseloi talalkoztak gazdasgi
szerzds klcsnsen lemondanak hbors kiadsaik s krok megtrtsrl maguk
kozott diplomciai kapcsolatok ltestse egxmassal pl nyersanyaghotz
jut nemetorszag, a szovjetek pedig technologiahoz kedvezmnyek a
gazdasgban mindkt fl rszrl
5. 1925 Locarno Briand (francia kulugyminiszter) s Gustav
Stressemann (nemet kulugyminiszter) Rsztvevi: Nmetorszg, Belgium,
Franciaorszg, NBr. s rorszg, Olaszorszg az alr orszgok garantljk a
Nmetorszg s Belgium, a Nmetorszg s Franciaorszg kztti status qut
-> a hatarvonalakat demilitarizlt vezetek tiszteletben tartotta
Nemetorszag ezzel garantltk Nmetorszg nyugati hatrait, ezert
Ruhr-vidkrl kivonultak a francik -> feketekoszenhez jutnak a
nemetek-> nehezipar fellendult a szerzds kvetkezmnye: Nmetorszg
felvtelt nyert a Npszvetsgbe 1926-ban -> tovabbi kolcsonoket
kapott a gazdasag fejlesztesere
6. 1928 KellogBriand szerzds Rsztvevk: Nmetorszg, USA, Belgium,
Franciaorszg, NBr. s rorszg, Lengyelorszg, Csehszlovkia eltlik a
hbort mint konfliktuskezel eszkzt Celjuk: diplomciai ton rendezik a
vits krdseket (ksbb lsd 1938 mncheni egyezmny)
7. 1929 Young-terv (Owen Young amerikai bankr) Nmetorszg jvtteli
ktelezettsgt 114 millird mrkban szablyoztk meg 59 v alatt kellett
volna visszafizetni 1988-ig megsznt Nmetorszg gazdasgi ellenrzse
(fegyverkezs az 30-as vekben)
rorszg
8. 1916 hsvti felkels elzmnye brit kormny autonmiajavaslatt a
katolikus rek elutastottk a protestns rek (unionistk) nem fogadtk
el a katolikusok llspontjt9. Sinn Fin ( ez egy part) felkelst
robbantott ki ezt a brit kormny leverte.10. IRA (r Kztrsasgi
Hadsereg) ekkor jott letre 1918-as vlasztsok 105 kpviseli helybl
73-at a fggetlensgiek szereztek meg ltrehoztk az r Nemzetgylst
elnke: Eamon de Valera lett11. 1920 polgrhbor Kvetkezmnye: rorszg
katolikus dli rsznek nkormnyzatnak elismerse Dublin kozponttal
szak-rorszg Belfast kozponttal (NBr. rsze maradt)12. 1922 r Szabad
llam kikialltasa ->forradalomba torkollott ->1923-ig
polgrhbor rek egyms ellen fordultak13. 1937 r Kztrsasg
ltrehozsa
Olaszorszg a kt vilghbor kztt
1920-as vek
14. Az els vilghbor utni bkeszerzdsek csaldst okoztak az
olaszoknak.15. A gazdasgilag kimerlt orszgban tartottak a Kelet- s
Kzp-Eurphoz hasonl baloldali mozgalmaktl gyr- s fldfoglal
mozgalmak. De az 1921-ben az olasz kommunistk nem akartak
forradalmat, hogy ne veszitsek el poltikai erejuket megersdtek
viszont a nacionalista rzelmektl fttt jobboldali politikai
csoportosulsok Benito Mussolini az els vilghbor alatt vlt
szocialistbl nacionalistv a hbor utn ltrehozta a fasiszta mozgalmat
fasizmus: 1. a latin fasces szbl sszekttt vessznyalbba bjtatott brd
2. fascio: olasz egysg, sszetarts szbl - Benito Mussolini
miniszterelnk s duce lett, miutn bevonult Rmba s III. Viktor Emnuel
kinevezte. Marca su Roma! (ez egy mozgalom) ->duce Okok:1. a
fasizmus ideolgija nem volt sszefgg, jl kidolgozott, egysges
eszmerendszer -> menet kozben alakul ki2. a fasisztk szerint a
nemzetek kztt folyamatos harc zajlik, s a hbor gyzelemre viszi az
ert3. az llam irnytsra egy szk kisebbsg hivatott4. korporcis
rendszer kiptse a gazdasgban -> lenyege, hogy az allam
beavatkozhat a munka ado es munka vallalok kozotti viszonyba, kulon
ellenorzo szerveket hoz letre, es vitas helyzeteknen az allam donti
el, hogy kinek kedvez -> celja, hogy teljesen ellenorzes alatt
tartsa az orszagot -> ezzel gazdasagi valsagot idez elo5. az
llamnak totlis hatalmat kell gyakorolnia polgrai felett6. a
fasizmus vallsellenes volt, de ezt nyltan soha nem hangoztattk
-> azonban az olaszok nagy reaze kereszteny volt7. a Mussolini
vezette fasisztk a flelmet (a forradalomtl) hasznltk ki ->
tartottak a szocialista tipusu ploretar diktatura kialakulasatol
Rohamosztagokat: Squadrkat szervezek jelvnyeik: fekete ing,
derkszj, karszalag, rohamks letrtk: a dl-itliai, szicliai fldfoglal
s az szak-itliai gyrfoglal mozgalmakat
Fasiszta diktatra kiptse
Mussolini egy jobboldali koalcis kormnyzs ln kerlt hatalomra.
Azonnal elkezdte korltozni a demokratikus erket. 1924-es vlasztsok
a terror jegyben a fasisztk s szvetsgeseik megszereztk a szavazatok
2/3-t Giacomo Matteotti szocialista kpvisel elrablsa s meggyilkolsa
1924 jniusban a fasiszta rohamosztagok kvettk el -> de nem csak
ot, hanem tobb baloldali politikust eltuntettek az utbol pl
bortonbe csukassal 1924 utn feloszlattk a prtokat,
szakszervezeteket, betiltottk a fggetlen sajtt 1928-ban mivel
megszunnek a partok, csak a fasiszta part marad, igy megsznt a
parlament is Mussolini mint duce rendeleti ton kormnyzott a
parlament szerept a Fasiszta Nagytancs vette t 1929-ben megkotottek
a laterni konkordtumot XI. Pius ppaval a katolikus valls llamvalls
lett a ppa elismerte az olasz llamot, Rma lett a fvros Cserebe a
Vatikan semlegesseget kapott
Olasz klpolitika
1923-ban Korfu megszllsa utn szembekerlt Grgorszggal brit
nyomsra kirtette a szigetet Vezet szerepet szeretne Kzp-Eurpban s a
Balknon 1924-ben megszerezte Fiumt (ma Rijeka) a SzerbHorvtSzlovn
Kirlysgtl Bartsgi szerzdseket kot, pl. 1927-ben Magyarorszggal
Clkitzs: a Fldkzi-tenger medencjnek a visszaszerzse, mint a rmai
idkben (Mare Nostrum! -> "a mi tengerunk") 19351936 olaszetip
hbor -> megtamadjakna majdnem csak torzsi szinten levo
etiopokat, de ok nem vart ellenallast mutattak 1936 mjusban az
olasz hadsereg bevonul Addis Abebba, Mussolini proklamlja az Olasz
Birodalom megalaptst I. Hail Szelasszi, etip csszr Angliba emigrlt
-> a haboru katasztrofaba fulladt -> sok emberveszteseg a
semmiert
Spanyolorszg
az els vilghbor utn lass modernizci, megmaradt a
nagybirtokrendszer s a katolikus egyhz befolysa a nagyvrosokban l
trsadalmi elgedetlen lett a fennll politikai rendszerrel 1923-ban
Priamo de Rivera llamcsnnyel maghoz ragadta a hatalmat a gazdasgi
vilgvlsg elsprte a diktatrt s a kirlysg intzmnyt is egy idre
1931-ben kikiltottk a kztrsasgot az j kormny elkobozta az egyhz
vagyont, agrrreformot dolgozott ki, bevezette a nyolcrs munkaidt,
munkanlkli seglyt, j iskolkat alaptottak 1934-ben jobboldali blokk
szervezdtt a kztrsasgiak ellen 19361939 polgrhbor Francisco Franco
mell lltak a nmetek s az olaszok az eurpai s az szak-amerikai
baloldali nkntesek s a kztrsasgi kormnyt segtettk, akiknek a SZU
(Szovjetuniu) s Mexik nyjtott katonai tmogatst 1939. mrcius 28-n
Franco tbornok bevonulhatott Madridba katonai diktatra
Szovjetuni trtnete a kt vilghbor alatt
A hadikommunizmus s a NEP
a bolsevik hatalomtvtelt kveten Szovjet-Oroszorszgban
llamostottk az ipart s a kereskedelmet, de nem fokozatosan, hanem
egyszerre teszik ezt paraszti gazdasgokban bevezetik a
beszolgltatsi rendszert, de elotte pont ok nem tudtak termelni 1921
-ben bevezetik a hadikommunizmust Mindent be kell szolgaltatni az
allamnak, es az allam igy tudja fenntarni magat millikat sjtott
hnsg 1921 tavaszn parasztlzadsok voltak a vrosokban is zavargsok s
sztrjkok kezddtek (kronstadti matrzlzads, ptervri felkels) NEP
(orosz mozaikszo) bevezetse j gazdasgpolitika ideiglenesen s
rszlegesen visszalltottk a kapitalizmust korabeli jelsz: egy lpst
htra kell tennnk, hogy aztn kt lpst tehessnk elre-> Lenin mondta
ismt mkdhetett a magngazdasg -> elsosorban a mezogazdasagban
klfldi beruhzsok -> foleg nemetek piaci szablyozs
fellendulhetett, nem az allam szabalyoztra eltrltk a beszolgltatsi
rendszert llami adzs bevezetse -> Lenin szerint igazsagos
rendszer kvetkezmny: a gazdasg gyors nvekedse
Utdlsi harcok
1922 Lenin slyosan megbetegedett 1924-ben meghalt 20-as vek vgre
dlt el, hogy Joszip Visszarionovics Sztlin lesz a bolsevik prt els
embere (fotitkar -> a legmagsabb titulus) legfbb ellenfele: Lev
Davidovics Trockij volt Sztlinrl gy vlekedett: prtunk
legkiemelkedbb kzpszere -> Sztalin nem volt tulsagosan tanult
Sztlin hatalomra kerlse utn onkent szmzetsbe vonult, vgl Mexikban
telepedett le 1940-ben Sztlin egyik gynke egy jgcsknnyal agyonverte
Mexikvrosban
Szovjetuni ltrehozsa
1917. novemberben a bolsevikok, vagyis Lenin nemzeti nrendelkezs
elvt hirdettkezt azonban ksbb egyre szkebben rtelmeztk: csak a
proletaritust illeti meg -> nincsenek nemzetetek, csak
proletarok Vrs Hadsereg bevonulsa utn a kommunistk kerltek
hatalomra, akik kikiltottk a szovjet hatalmat pl. Ukrajna,
Belorusszia 1922. december 30-n ltrejtt a Szovjet Szocialista
Kztrsasgok Szvetsge: Szovjetuni minden oraszagreszen es orszagban a
prt s a kzponti szervek vezetsben orosz tlsly rvnyeslt
Tervgazdlkods
20-as vgn beszunteti a NEP-et sztlini gazdasgpolitika:1. intenzv
iparosts2. kollektivizls folyamata gyorstott iparfejleszts
tervgazdlkodsban -> elsosorban a vasipar nem rvnyesltek az zleti
szempontok pl. Van-e alapanyag a teruleten kzponti utastsok,
parancsnokok tves tervek (1929; 1934) hatalmas nehzipari
fejlesztsek ipari kzpontok ptse -> Ural-kozpontok Pontosan meg
akartak szabni mindent pl, hany embert vesznek fel, mennyi iparcikk
keszul DE problmk: a kzpontokbl kptelenek voltak dntst hozni, de a
jogot fenntartottk az ellenorzesre meghamistottk az adatokat
romlott a minsg is krnyezetszennyezs risi mrtk volt magas volt a
selejt arnya kollektivizls1. kolhozok: elmletileg termelszvetkezet,
teht a tagok kollektv tulajdona, amelynek vezetjt a tagsg
vlasztotta DE a gyakorlat szintjn llami irnyts2. szovhozok: llami
gazdasg volt, az llam tulajdonban lv nagybirtok a kollektivizls
ellenllst vltott ki kulkosts -> negativ jelzo lett, ok voltak
azok, akik nem voltak hajlandoak beadni a foldjuket internls > a
kulakokat kitelepitettek foleg Kzp-zsia, Szibria teruleten
193233-ban elssorban tzmillikat sjtott az hnsg Gyakran alkalmaztak
a padlas lesopreseket -> a kovetkezo evre valo termest is be
kellett szolgaltatni termstlagok visszaesse a gabona exportlsa
Terror s szemlyi kultusz
20-as vektl jabb tisztogats kezddtt -> megoltek az
ellenfeleket pl. Trockij np ellensge brki lehetett -> aki a
rendszer ellen volt Ennek kovetkezmenye a malenkij robot volt
altalaban a gulag taborokban (elsosorban Sziberiaban) -> munka
es atnevelo tabor -> nehez fizkai munkat vezeztek es a bolsevik
ideoligiat magukeva kellett tenniuk, kulonben megkinoztak oket
Koncepcios pereket krealtak -> jol meghatarozott terv alapjan
zajlott le -> hamis allitasok alapjan iteltek el embereket, meg
"tanukat" is szerezve XVII. kongresszus ellenszavazatot is kapott a
vezetvlasztson 1934 s 1938 kztt a terror elrte a legfels krket is
(pl. Kirov leningrdi vezeto koncepcis perek: Zinovjev, Kamenyev,
Buharin s msok a terror f szerve: titkosszolglat 1936-ban ennek
vezetjt Jagodt is kivgeztk 1938-ban a Jagodt kivgz Jezsovot is
megltk utda Berija lett) a tisztogats klnsen slyos volt a
hadseregben (1-2 vvel a msodik vilghbor eltt) szemlyi kultuszai
Sztlin tmutatsai szentrsnak szmtottak szobra, kpe mg a
magnlaksokban is ktelez volt A trtnelemhamists kotelezo volt pl.
retusls
Szovjet trsadalom kialakulsa
a trsadalm nagyfok talakulsa volt megfigyelhet -> celja, hogy
ne legyenek tarsadalmi kulobsegek gyors vltozsok pl. ennek egyik
oka a GULAG-ba val hurcols talakuls miatt nem voltak lnyeges
klnbsgek -> pl mindenki ugyan azt a bert kaptak DE a prthoz
kzelllk jobb letkrlmnyeket tudhattak maguknak (ahhoz, hogy ezekhez
a jogoghoz kozel jussanak, ahhoz bizonyitani kellett a huseguket,
igy megkezdodott a besugasok sora, a feljelentesek, es hasonlok),
azonban gyorsan elveszthettk elnyket (kiszolgltatottsg rzse)
megindultak a feketepiacok is sztahanovistk Sztahanov nev bnysztol
erdeztetheto az elnevezes 1935. augusztus 30-n 7 tonna szn helyett
102 tonnt bnyszott ki ezen a napon sztahanovista verseny alakult ki
(pl. gyarak, vagy szakmak kozott) -> az emberek onkizsakmanyolo
modon elkezdik a rendszert fenntartani manipulci eszkzt gyakran
alkalmaztk
Feladatok: tk. 64.o1. Mert a muveltseg hianyat veszi alapul. A
kommunizmusban elfogadhato lenne, de vezetoi szinten ez kevesnek
bizonyul.2. Egyreszt az embereket sikerul meggyoznie, mert ezzel a
habitusaval azt erzekeltrti, hogy o is kozuluk valo. Masreszt mert
feltek tole, mind a parttarsak, mind az emberek. Az emberek
Oroszorszagban a bekere varnak, es azt sugallta jellemevel, hogy
ezt o kepes megteremteni. Tk. 65.o 131. Az allam kepes a rendszer
ellensegeivel szemben fellepni.2. A kigyo az ellensegeket
kepviseli, a katona egyenruhaja, meg hat ugye katonai, es minden
hazaaruloval szempbenkemeny es eros kezzel lepunk fel.3. A
felelemkeltes es az elrettentesben fugg ossze a cellal.Tk. 65.o.
15A radio a prropaganda, vagyis a politikai elkespzeles
reklamozasa.
Kztes-Eurpa a kt vilghbor kzttBalti trsg
fggetlenn vlt az orosz birodalomtl szakon Finnorszg, valamint a
balti llamok: sztorszg, Lettorszg s Litvnia a beloruszok s az
ukrnok kisebbik rsze az 1920-as szovjetlengyel hbort kveten
Lengyelorszg, nagyobbik rsze Szovjet-Oroszorszg fennhatsga al
kerlt
Lengyelorszg
az els vilghbor utn Lengyelorszg arra trekedett, hogy valamennyi
a kzpkorban s a kora jkorban birtokolt terlett visszaszerezze 1918
s 1921 kztt hat hbort vvott szomszdaival 1920 rigai bke keleti
hatrok soknemzetisg llamm vlt 1926-ban Jzef Pisudski marshall
erszakkal megszerezte a hatalmat tekintlyuralmi rendszert ptettek
ki 1935-s halla utn egy katonai csoport kerlt az llam lre
Ausztria
1919 szeptember bkeszerzds Anschluss tilalma 191920-ban a
szocildemokrata keresztnyszocialista koalci trsadalmi s politikai
vltozsok 1920-ban felbomlott a kt prt egyttmkdse 1920-as vek msodik
fele trsadalmi ellenttek kilezdse jobb- s baloldali fegyveres
alakulatai egyre gyakrabban tkztek meg egymssal Engelbert Dollfuss
1933-ban rendeleti kormnyzst vezetett be 1934-ben felszmoltk a
szocildemokrata Schutzbundot 1934 elejn egyre erteljesebb vlt az
osztrk ncik tevkenysge 1934. jlius 25-n puncsot ksreltk meg.
Dollfusst is megltk. DE a puccsksrlet nem volt sikeres.
Csehszlovkia
kicsiben modellezte a Monarchit 3 milli nmet 1 milli magyar 0,5
milli ukrn Tom Masaryk Csehszlovk Kztrsasg els elnke viszonylagos
jltet biztostott polgrainak etnikai ellenttek alakultak ki pl.
megkezddtt a magyar iskolahlzat felszmolsa
Romnia
az vilghbor utn majdnem hromszorosra nvelte terlett 1919 s 1922
kztt ht kormny vltotta egymst Ionel Brtianut ezutn bzta meg I.
Ferdinnd kirly alkotmnyos kirlysg volt etnikai ellenttek elssorban
a magyarsggal szemben lptek fel
SzerbHorvtSzlovn Kirlysg
szerb irnyts rvnyeslt 1921 I. Sndor kirly sszpontostotta kezben
a hatalmat vgletesen eltr fejlettsg s kultrj npeket fogott ssze
fejletlen terletek: Szerbia, Montenegr fejlettebb rsz: Horvtorszg,
Magyarorszgtl elcsatolt Dlvidk, Szlovnia horvtok s a szlovnek nem
trdtek bele az alrendeltsgkbe, s abba, hogy erforrsaik rovsra kvnjk
fejleszteni Szerbit szeparatista szervezetek usztasa mozgalom
kirlyi diktatra alakult ki
A vilggazdasgi vlsgA vlsg kitrse (1929-1933)
20-as vek amerikai gazdasg megersdtt rszvnypiacokon emelkedtek
az rak kivontk a tkt az eurpai piacokrl -> sok amerikai rezvenyt
vasaroltak hitelre kezdtek rszvnyt venni -> a reszvenyek ara
nagy mertekben no Tultermeles kovetkezett be, emiatt pedig
osszedolt a tozsde 1929. oktber 24. fekete cstrtk New Yorkban 2 ora
alatt osszeomlott a tozsdetk. 67. O. Abra1. zuhanni kezdtek a
rszvnyek2. rszvny eladssal prblkoztak a nagyvallalatok aron alul,
de novemberben a bankok befagyasztottk a hitelfolystst, igy a cegek
nem tudtak kifizetni a bereket3. ez a cegeknek tovbbi eladst
eredmnyezett4. megtorpantak a beruhzsok5. ntt a munkanlklisg6. az
emberek bizalma megingott a bankokban panikszeruen kivettk
betteiket a bankok is tnkrementek7. gy nem tudtak hitelezni az
zemeknek8. jabb elbocstsok9. az emberek igy kevesebbet
fogyasztottak10. sok vllalkozs ment csdbe -> kb 75%-a mindez az
amerikai gazdasg vezetszerepe miatt vilgmretv vlt a vlsg az iparbl
indult ki (a tultermeles miatt), majd begyrztt a mezgazdasgba, s
elrte a bankszektortTk. 67. O. 2
Megoldsi ksrletek
nem volt tfog megolds minden kormny a sajt gazdasgnak
rendbettelre trekedett globlis sszeomlst segtette 1932-ben
Lausanne-ban sszelt egy nemzetkzi konferencia:1. eurpaiak lemondtak
a teljes jvttel kifizetsrl2. lezrtnak tekintettk a hadiklcsnk
visszafizetst az USA-ban
New Deal (uj iranyvonal) 1933-ba hivatalba lp Franklin Delano
Roosevelt vlasztsi programjnak is rsze volt -> 4-szer
valasztottak amerikai elnokke tfog megolds volt bankzrlatot rendelt
el 3 napra, igy a rosszul mkd bankok be is zrtak ltrehoztak egy
korszer tzsdefelgyeleti rendszert bevezettk a bettbitostst
tltermelsre adott vlasz: azok a gazdk (farmerek), akik nem
termeltek, tmogatst kaptak iparban: llami beruhzsok produktumot nem
termel vllalkozsokra pl. Tenesse-foly (villamosenergia), nem pedig
az autogyartast -> infrastruktura es technologiai fejlodest
tamogatjak bevezettek a kzmunkkat dvhadsereg -> szakkepzett es
szakkepzetlen fiataloknak adtak munkat etelert, vagy hasonloert
cserebe, valamint oktatast is biztositott-> onkentes alapon
korltozta a versenyt-> hogy senki nem tudjon visszaelni a
helyzettel trsadalombiztosts bevezetse -> a cegeknek biztositani
kellett politikai nyilvnossgot is felhasznlta pl. kandall eltti
beszlgetsek, ha nem tudott elutazni, akkor radioban magyarazta el a
z intezkedeseket John Maynard Keynes 1936-ban kiadtak A
foglalkoztats, a kamat s a pnz ltalnos elmlete c. munkjat szaktott
azzal a felfogssal, hogy a fellendls s a vlsg szakaszai vltogatjk
egymst, gy az llamnak nem kell beavatkozni Keynes elmlete: tk.
69.o. folyamatabra1. az llamnak be kell avatkozni a piacgazdasg
mkdsbe -> azt fejlesszek, amire szukseg van2. llamnak
megrendelknt kell mkdnie akr tlkltekezs rn is -> tobb munkahely
letrehozasa3. jra kialakul a fizetkpes kereslet 4. a gazdasg
gyorsabban helyrell
Nmetorszg a kt vilghbor kztt
Belpolitika 1919 berlini felkels leverse utn koalcis kormnyzs
alakult ki: Centrumprt, Nmet Szocildemokrata Prt, Nmet Demokrata
Prt 1920 mrcius Wolfgang Kapp katonai puccsot hajtott vegre, de egy
sztrjk letrte a nagykoalci megersdtt szlsjobboldal Bajororszg 1923
mncheni srpuccs Adolf Hitler vezetesevel megbukott, mert az idosebb
katonai vezetok nem fogadtak el5 v vrfogsg, de csak 13 honapot
toltott leMein Kampf (Harcom) -> ez egy politikai
fantazmagoriaszabadulsa utn a ncik jra szervezdtek es az egsz
orszgra kiterjesztettk hatalmukat -> nem a katonai veztokre
tamaszodik, hanem az alsobb nepre -> nem marad helyi szinten
Nmet Nemzetszocialista Munksprt (NSDAP) Adolf Hitler Fhrer
vezetesevel Tomegpart szlssgesen nacionalista antikapitalista ->
az allamnak kell a gazdasagot inyitania szocialista jelleg
kvetelsek vallsellenesek (br ezt nyltan nem hirdettk)
antiszemitizmus a) politikai alapon utaaitjak el a maskepp
gondolkodokat 19. szzadbanb) faji alapon utasitja el (mar itt is
szerepel az eltuntetesuk gondolata) 20. szzadban weimari kztrsasg
aranykora 1925 Paul von Hindenburg kztrsasgi elnkke valasztottak
jobboldalt kzeltette a kztrsasgi elvekhez Nmetorszg gazdasgi s
politikai viszonyai rendezdtek -> hiteleket is kaptak
1925-1934-ig Berlin eurpai kultra fellegvra lett -> filmvilag,
epiteszet, fotozas weimari kztrsasg vlsga 1929 gazdasgi vilagvalsag
vlsgoriasi mertekben erintette Nemetorszagot risi munkanlklisg
1932-ben a 60 millibl 6 milli munkanlkli -> itt a legnagyobb
merteku tk. 68.o. abra 1930-ban a nagykoalci felbomlott, ami
erositette a szelso jobboldalt elnki rendeletekkel kormnyoztak a
weimari alkotmny 48. cikkelye alapjn-> ez veszelyes 1932-es
vlasztsoknal a szlssgek megersdteka) kommunistk: 32%b) ncik: 37,8%
- magyarzat: flelem a kommunistktl. a jobboldal sztnzsre Paul von
Hindenburg Adolf Hitlert 1933. janur 30-n kancellrr nevezte
kiTk.78.o. Nci hatalomtvtel Hitler j vlasztsokat rt ki a kampny
idszakban februr 27-n legett a Reichstag -> a birodalmi gyules
epuletea) a ncik szerint a kommunistk a felelsekb) Georgij Dimitrov
bolgr kommunista vezet lipcsei pere eltltk es kivegzikc) valjban
egy holland fiatalember volt vlasztsok: a) tbb 10000 embert
letartztattak, 100-at meggyilkoltakb) de a ncik gy is csak a
szavazatok 44%-t szereztk meg az j trvnyhozs elfogadta a
felhatalmazsi trvnyt, amely kimondta, hogy a kancellr a parlament
jvhagysa nlkl is kormnyozhat -> a vegrehajto hatalom kivonta
magat a torvenyhozo hatalom ellenorzese alol 1933-ban (jliusban) mr
rendelet mondta ki, hogy Nmetorszgban egyetlen prt mkdik az NSDAP
1933 november jabb vlasztsok: csak a nci prt indulhatott (92,2%-os
gyzelem) j gazdasgprogram (Neur Plan)nellts (Ngyves Terv Hivatal)
ln: Herman Gringcl: 1. munkanlklisg felszmolsa (helyrelltsi munkk,
j terletek bevonsa pl. fegyverkezs)2. monopliumok ltrehozsa ->
elsosorban a neheziparban3. agrrtrvny birtok elaprzdsa ellen: a
fldnlkliek krptlsa keleti lettr (keleti teruletek elfoglalasaval
szerzett teruleteibol kapnak majd)4. letrejon a Birodalmi Bank mrka
( uj penznem) stabilizlja a penznemet
Prton belli ellenttek az SA Ernst Rhm vezetsvel kvetelte: a
szocilis gretek betartst, a rgi hadsereg felszmolst mivel nem rtek
el sikert az SA erszakosan akart rvnyt szerezni a kvetelseinek
Hitler fellpett ellenk:a) hossz ksek jszakja 1934. jnius 2930.
megltk: Erns Rhmt, Kurt Schleichert, Gregor Stassertb) az akci
vgrehajti az SS s a Gestapo (titkos llamrendrsg) volt
1934. augusztus 2-n meghalt Hindenburg Hitler megszntnek
nyilvntotta az elnki tisztsget. ezutn megkezddtt a hborra val
felkszls 1935. mrcius 16. ltalnos hadktlezettsg bevezetse (Wermacht
megalakulsa) 1936 szept. ngyves fegyverkezsi program
Antiszemitizmus 1935. szeptember 15. nrnbergi faji trvnyek
elfogadsa1. megszntettk a zsidk nmet llampolgrsgt2. Koteleztek oket
a sarga csillag viselesere3. megtiltottk a zsidk s rjk kztti
hzassgot4. eltiltottk ket a birodalmi lobog hasznlattl 1938-ban
jabb zsidellenes trvnyekeltiltottk ket a kzhivataltl, jsgrstl,
mezgazdasgtl, szrakoztat ipartl, rtelmisgi plyktl, tzsdtl berlini
kristlyjszaka (1938. november 910.) -> latvanyos megmozdulas,
boltok kirakatait tortek beelzmny, hogy egy nci diplomatt Prizsban
egy zsid meneklt meggyilkolt kiiktattk ket a gazdasgi letbl ->
zsidok gyarait lefoglaltak nem ltogathattak kultrintzmnyeket
Endlsung 1939-tl: koncentrcis tborok
Klpolitika
revzi revans nagynmet egysg 1933. oktber 14-n Nmetorszg kilpett
a Npszvetsgbl Ktoldal szerzdsek:1. 1934 megnemtmadsi szerzds
Lengyelorszggal2. 1935 nmetbrit flottaegyezmny3. 1936 Ausztrival
bartsgi szerzds4. Antikomintern paktum Japn s Nmetorszg a SZU ellen
(1937-ben Olaszorszg is csatlakozott) 1935 Saar-vidk 15 ves
szvetsgi felgyelete lejrt npszavazs janur 13-n Nmetorszg mellett
1935. mrcius 1-n bevonultak a Saar-vidkre 1936. mrcius 7-n
rvnytelentettk a locarni szerzdst megkezdtk a Rajna-vidk
remilitalizlst 1938-ban BerlinRma-tengely 1938 Anschluss
Schuschnigg osztrk kancellr npszavazst rt ki Hitler a npszavazs
eltt megszllta az orszgot (mrcius 1213.) 1938. szeptember 2930.
mncheni egyezmny Szudta-vidk: kb. 3 milli nmet Chamberlain brit
miniszterelnk Daladier francia miniszterelnk Mussolini olasz
miniszterelnk csehszlovk kormny meghvsa eltt szeptember 29-n
dntttek Csehszlovkinak t kellett adni a tbbsgi nmet terleteket
