Diplomakészítési előírások Gazdasági Informatika egyetemi szakos hallgatók részére - Útmutató a munkához és a dokumentum elkészítéséhez (SZE) [2007]

DDiipplloommaakkéésszzííttééssii eellőőíírráássookk GGaazzddaassáággii IInnffoorrmmaattiikkaa eeggyyeetteemmii sszzaakkooss

hhaallllggaattóókk rréésszzéérree

ÚÚttmmuuttaattóó aa mmuunnkkááhhoozz ééss aa ddookkuummeennttuumm eellkkéésszzííttééssééhheezz

KKéésszzíítteettttee:: ddrr.. RRaaffffaaii MMáárriiaa

22000077..

SSzzéécchheennyyii IIssttvváánn EEggyyeetteemm GGaazzddaassáággii IInnffoorrmmaattiikkaa eeggyyeetteemmii sszzaakk

dr. Raffai Mária 2

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk 1. A DIPLOMAKÉSZÍTÉS FOLYAMATA .................................................................................................3

1.1. Szakszeminárium ..........................................................................................................................3 1.1.1 Témaválasztás ....................................................................................................................... 4 1.1.2 Diplomaterv, Kutatási koncepció ............................................................................................ 4 1.1.3 Kidolgozás, előrehaladási jelentések ..................................................................................... 5 1.1.4 Diplomatéma-kiírás ................................................................................................................ 5 1.1.5 A diploma benyújtása ............................................................................................................. 6

1.2. Mentorok és szakmai iránymutatás ...............................................................................................6

2. A DIPLOMA TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI ..................................................................6 2.1. A diploma felépítése ......................................................................................................................6 2.2. A dokumentum formai követelményei ............................................................................................7

2.2.1 A kész dokumentum részei .................................................................................................... 7 2.2.2 A tartalmi rész általános formai előírásai................................................................................ 8 2.2.3 Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások .......................................................................... 9

Általános szabályok .................................................................................................................... 9 Hivatkozási formák.................................................................................................................... 10

2.2.4 Ábrák, grafikonok, táblázatok ............................................................................................... 10

3. DIPLOMALEADÁS ÉS MINŐSÍTÉS ..................................................................................................12 3.1.1 A diploma benyújtása ........................................................................................................... 12 3.1.2 A diploma elbírálása, szempontok........................................................................................ 12 3.1.3 A diploma minősítése ........................................................................................................... 13

4. A ZÁRÓVIZSGA.................................................................................................................................13 4.1.1 A záróvizsgára bocsátás feltétele......................................................................................... 14 4.1.2 A záróvizsga lebonyolítása................................................................................................... 14

A záróvizsga-bizottság.............................................................................................................. 14 Diplomavédés ........................................................................................................................... 14 Komplex szóbeli vizsga............................................................................................................. 14

4.1.3 Minősítés.............................................................................................................................. 14 A diploma minősítése................................................................................................................ 14 A záróvizsga eredménye........................................................................................................... 15 A diploma eredménye ............................................................................................................... 15

4.1.4 A diplomakészítéshez felhasználható irodalmak .................................................................. 15

5. MELLÉKLETEK .................................................................................................................................16 1. sz. melléklet: Diplomatéma-választási lap ..................................................................................17 2. sz. melléklet: Dokumentumok címlapja, címlap nélküliek fejrésze .............................................18 3. sz. melléklet: Diplomatéma-kiírás lap .........................................................................................20 4. sz. melléklet: Diploma-előlapok (címlap, kidolgozandó részfeladatok, minősítő lap)..................21 5. sz. melléklet: A diploma formai előírásai ....................................................................................25 6. sz. melléklet: Bírálati lap.............................................................................................................26


dr. Raffai Mária 3

11.. AA ddiipplloommaakkéésszzííttééss ffoollyyaammaattaa

11..11.. SSzzaakksszzeemmiinnáárriiuumm A hallgatók tanulmányaik 5. évében két féléves szakszemináriumon vesznek részt. A szakszemináriumi foglalkozások célja, hogy segítse a hallgatókat a diploma témájának a kiválasztásában, a kutatási illetve fejlesztési feladatok elvégzésében, hogy lehetőséget adjon a nyilvános konzultációkra és a problémák megvitatására. A közös megbeszélések, mások gondolatainak, a diplomakészítéssel kapcsolatos ne-hézségeknek, ötletes megoldásoknak a megvitatása egyfajta versenyhelyzetet teremt, ösztönzi a hall-gatókat a színvonalas, minőségi munka végzésére. A szakszemináriumi követelmények teljesítését a szeminárium vezetője és az egyetemi konzulens kö-zösen minősíti. Az értékelés eredménye háromfokozatú minősítés: 1 nem felelt meg, 3 megfelelt, 5 jól megfelelt. Megfelelt és jól megfelelt minősítés esetén a hallgató az első félévben 10 kreditet, a második félévben pedig 14 kreditet kap. A szakszemináriumi félévek beosztását és a feladatokat az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat A szakszemináriumi félév feladatai, mérföldkövek 9. félév 10. félév

kreditek 10 kredit 14 kredit feladatok – témaválasztás, konzulensek felkérése

– diplomaterv, kutatási koncepció ké-szítése

– irodalomkutatás, -feldolgozás – a diplomatémával kapcsolatos előze-

tes feltáró munka

– a diplomatéma kidolgozása, folyama-tos konzultációban a külső és az egyetemi konzulenssel, valamint a szemináriumvezetővel

– a kutatás/fejlesztés befejezése, a diploma véglegesítése

mérföldkövek – témaválasztás a szorgalmi időszak 4. hetében (TV dokumentum)

– konzulensekkel megvitatott és elfo-gadtatott diplomaterv/kutatási koncep-ció benyújtása a szorgalmi időszak 6. hetében (DT dokumentum)

– 1. DEJ az irodalomkutatásról 10. hét – 2. DEJ a feltárómunkáról a 14. héten – diplomatéma (kidolgozandó részfel-

adatok) kiírása a 15. héten (TK doku-mentum)

– hallgatók tevékenységének minősítése

– 3. DEJ az 5. héten – 4. DEJ a 10. héten – a diplomamunka benyújthatóságának

vizsgálata, a dolgozati előlapok ki-adása legkésőbb a 12. hét utolsó munkanapján (EL dokumentum)

– a diplomamunka benyújtása a 13. hét utolsó munkanapján

– a hallgatók tevékenységének a mi-nősítése

DEJ: Diplomakészítés-Előrehaladási Jelentés


dr. Raffai Mária 4

11..11..11 TTéémmaavváállaasszzttááss Az egyetem arra törekszik, hogy a végzős hallgatók diplomatémái összhangban legyenek a tanulmá-nyaik során elsajátított tananyaggal. Az egyes tanszékek különböző témaköröket hirdetnek meg, ezeket hirdetőtábláikon és a honlapjukon teszik közzé. A hallgatók egyrészt ezekből a témákból választhatnak, de végezhetnek általuk választott, az egyetemi konzulensekkel egyeztetett, alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos tervezési munkát is. Lehetőség van arra, hogy bizonyos, a szakma nagyobb területét átfo-gó témákat vagy komplexebb fejlesztéseket néhány hallgató közösen végezzen, vagyis indokolt eset-ben két hallgató együtt is készíthet diplomamunkát. A kiválasztott és az egyetemi konzulenssel, valamint a szakszeminárium vezetőjével egyeztetett témát egy erre rendszeresített „Diplomatéma-választás” lapon kell benyújtani (lásd 1. sz. melléklet). Az egye-temi konzulens és a hallgató által aláírt diplomatéma-választási lap leadási határideje a szorgalmi idő-szak 4. hete.

11..11..22 DDiipplloommaatteerrvv,, KKuuttaattáássii kkoonncceeppcciióó A választott diplomatéma megvitatását követően a Jelöltnek kutatási tervet kell készítenie a kidolgozan-dó témával, célokkal, feladatokkal kapcsolatban. Ez, a diploma témájára vonatkozódokumentum (dip-lomaterv, kutatási koncepció) határozza meg a kutatási szakterületet, illetve a fejlesztés tárgyát, és definiálja az alapvető célokat. A koncepció terjedelme 2-4 érdemi oldal, amit az egyetemi konzulenssel és a szakszemináriumot vezető oktatóval (mentorok, lásd 1.2 fejezet) történt előzetes megbeszélések és iránymutatás alapján kell elkészíteni, és írásban részükre benyújtani.

A diplomaterv, kutatási koncepció tartalma: – a 2. sz. melléklet szerint készített címlap, amely tartalmazza

o az intézmény nevét o a dokumentum típusát o a hallgató nevét, a szakot, o a kutatási téma címét, o az egyetemi konzulens tanár nevét, valamint nem szaktanszéki oktató esetében a munka-

helyet és a beosztást o a dokumentum készítésének a dátumát

– a diploma, illetve a kutatás előzményeit és célját: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati hasznosság, késztetés a téma kidolgozására), a kutatási célokról (altémánként megfogalmazva), valamint a hipotézis(ek)ről (ha van ilyen),

– a témának a Jelölt korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolatát, az addig elért kuta-tási eredményt (vagyis milyen tárgy vagy kutatási projekt során találkozott a témával, írt-e ko-rábban házi dolgozatot, TDK- dolgozatot e tárgyban, mi motiválta a témaválasztásban stb.)

– az adatgyűjtésnek, az alkalmazandó primer kutatási módszerek, technikák megválasztásának a szempontjait

– a diplomaterv, az elvégzendő munkát és annak ütemezését (a diplomakészítéshez a dipplomaterv/kutatási koncepció benyújtásától összesen 6 hónap áll a Jelölt rendelkezésére), a munkavégzés tervezett folyamatát

– a témakörben eddig olvasott és/vagy relevánsnak tartott forrásokat (szakirodalom, ami csak ivételes esetekben legyen webcím!)

– a szükséges és/vagy felhasználásra kerülő forrásokat (könyvtári kutatás, számítógépes informá-ciógyűjtés stb.).


dr. Raffai Mária 5

Mire kell ügyelni a diplomaterv/kutatási koncepció készítésekor? – A terv terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel, a címlapon kívül 2-4 oldalas kon-

cepciót javasolunk: ami rövid, célratörő összefoglalás kell legyen. – A Jelölt törekedjen arra, hogy a koncepcióból látható legyen mik a lényegi kérdések, mik a fel-

adatok, milyen tényekre alapoz, ezeket hogyan kívánja bemutatni, fel tudja-e tárni a tartalmi ösz-szefüggéseket, ezek megfelelők-e a kutatási/fejlesztési célok eléréséhez, és milyen módszere-ket, eszközöket kíván felhasználni a hipotézisek bizonyításához, illetve a rendszerfejlesztéshez.

– A koncepcióban minden felvetődő kérdés a súlyának megfelelően jelenjen meg. – A koncepció egyrészt a hallgató számára jelent fontos információkat a diplomakészítésre vonat-

kozóan, másrészt a témafelelős tanárnak illetve a szakszeminárium vezetőjének. Fontos tehát, hogy a Jelölt kutatási célja egyértelműen definiált legyen, és kiderüljön, hogy a Jelölt miért ép-pen az adott témát választotta. A koncepciókészítés során a Jelölt tartózkodjon az általánossá-goktól, legyen konkrét, pontos és tárgyszerű.

11..11..33 KKiiddoollggoozzááss,, eellőőrreehhaallaaddáássii jjeelleennttéésseekk A hallgatók a szakszemináriumi foglalkozásokon, a konzulensekkel és a szakszeminárium vezetőjével folytatott konzultációkon kapott instrukciók alapján dolgoznak a kutatási/fejlesztési témán, és készítik el munkájukat. A végső beadási határidő teljesíthetősége érdekében a hallgatók a munka előrehaladásá-ról írásos dokumentumokat, jelentéseket (DEJ) kell, hogy készítsenek az alábbiak szerint: Szakszeminárium 1. (9. félév)

– témaválasztás benyújtása a szorgalmi időszak 4. hetében – konzulensekkel megvitatott, elfogadtatott kutatási terv leadása a szorgalmi időszak 6. hetében – 1. előrehaladási jelentés (DEJ-1) az irodalomkutatásról a 10. héten – 2. előrehaladási jelentés (DEJ-2) a feltárómunkáról a 14. héten – diplomatéma (kidolgozandó részfeladatok) kiírása a 15. héten (oktatói feladat) – a hallgatók tevékenységének a minősítése a szorgalmi időszak végén (oktatói feladat)

Szakszeminárium 2. (10. félév) – 3. előrehaladási jelentés (DEJ-3) a félév 5. hetében, amiben a Jelöltnek már az érdemi munka

eredményeiről kell beszámolnia – 4. előrehaladási jelentés (DEJ-4) a 10. héten, amikoris a Jelölt várhatóan már kész a munkájá-

val, azon már csak kisebb finomításokat, módosításokat hajt végre, és véglegesíti a diplomáját. – a diplomamunka benyújthatóságának a vizsgálata, a dolgozati előlapok (3 lap, lásd 4. sz. mel-

léklet) kiadása legkésőbb a 12. hét utolsó munkanapján – a diplomamunka benyújtása a 13. hét utolsó munkanapján – a hallgatók tevékenységének a minősítése a szorgalmi időszak végén (oktatói feladat)

11..11..44 DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss A diplomatéma-kiírás nyomtatványt (lásd 3. sz. melléklet) a szaktanszék készíti el a hallgatónak a Szak-szeminárium 1. féléve során végzett munkája, a kutatási, fejlesztési feladatok kidolgozásában történt előrehaladása, valamint a diplomamunkával kapcsolatos követelmények alapján. A diplomatéma-kiírási lapot, amely pontosan rögzíti azokat a részfeladatokat, amelyeket a hallgatónak a diplomakészítés so-rán el kell végeznie, és amelynek teljesítését a bíráló valamint a záróvizsga-bizottság számonkéri, a hallgatók a Szakszeminárium 1. félévének a végén, a szorgalmi időszak utolsó hetében kapják meg. A kiadott kidolgozandó részfeladatok módosítása csak a szakvezető és az egyetemi konzulens engedé-lyével, a diploma leadását megelőzően legkésőbb 5 hónappal lehetséges. Új téma választása a diplo-makészítési folyamat újrakezdését jelenti (Szakszeminárium 1. ismételt felvétele).


dr. Raffai Mária 6

11..11..55 AA ddiipplloommaa bbeennyyúújjttáássaa A tartalmi és formai követelményeket kielégítő, a külső és az egyetemi konzulensek által egyaránt be-adhatónak minősített diplomamunkát a Jelölt az előírásoknak megfelelően (lásd 5. sz. melléklet) össze-fűzi. A dokumentumhoz a Jelöltnek szüksége van a szaktanszék által kiadott, a diplomára vonatkozó lapokra (lásd 4. sz. melléklet), amit legkésőbb a Szakszeminárium 2. félév 12. hetének utolsó munka-napján megkap. Ezeket a megadott helyre a diplomához be kell fűzni (lásd 5. sz. melléklet), majd az anyagot be lehet köttetni. A bekötött diplomát két példányban, a diploma-összefoglalókat pedig 5 pél-dányban az előírt határidőig le kell adni a szakvezetőnek.

11..22.. MMeennttoorrookk ééss sszzaakkmmaaii iirráánnyymmuuttaattááss A végzős hallgatók diplomamunkájának a készítését a szakterületi kutatásokkal foglalkozó, abban hazai és nemzetközi eredményeket felmutató egyetemi oktatók, valamint az adott szakterületen gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező informatikai vagy üzleti szakemberek segítik. A téma kiválasztásánál, a kutatási terv elkészítése előtt a hallgatónak fel kell keresnie azt az oktatókollégát, akinek az irányításá-val a diplomát készíteni kívánja, fel kell kérnie a mentori feladatra, és egyeztetni kell vele a választott témát.. A hallgatók a külső konzulenseket is maguk választják, de ehhez kérhetik a szakvezető, illetve az oktatók segítségét is. A diplomakészítéshez támogatást nyújtó mentorok: szakvezető, szeminárium-vezető oktató, egyetemi és külső konzulensek.

22.. AA ddiipplloommaa ttaarrttaallmmii ééss ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii A diplomamunka egy olyan dokumentum, amely tükrözi a Jelölt kutatási munkáját, a kutatás során fel-használt anyagok, irodalmak feldolgozását, valamint az elért eredményeket. A dokumentum terjedelme (tartalmi rész a bevezetéstől a befejezésig, következtetések levonása, előretekintés) minimum 50-60 oldal, ami nem tartalmazza a kötelező előlapokat, az idegennyelvű összefoglalót, a tartalomjegyzéket, a táblázatok és az ábrák jegyzékét, az irodalomjegyzéket, a mellékleteket és a függeléket. A dolgozat terjedelme azonban nem haladhatja meg a 100 oldalt. Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat címlapjának jobb felső sarkába a BIZALMAS elnevezést kell írni. Bizalmas minősítést a diploma készítésében illetve a diploma tartalmában érintett cég, intézmény írásos kérésének és a Diplomatéma-kiírás nyomtatvány (lásd 3. sz. melléklet) megfelelő rovatának a kitöltésével kell kérvényezni, az engedélyt az egyetemi konzulens egyetértő javaslatára a szakvezető adja.

22..11.. AA ddiipplloommaa ffeellééppííttééssee A dokumentumot az érthetőség és a kifejtés logikája szerint strukturálni kell, vagyis

– be kell vezetni a témát, ismertetni kell a célokat, a megoldandó problémákat, – részletesen be kell mutatni a témával kapcsolatos eddigi eredményeket, a téma problématerét

annak mindenféle vonatkozásával együtt (ez alapos szituációtérképezéssel, funkció- és környe-zetanalízissel, dokumentumgyűjtéssel és -elemzéssel, irodalomkutatással, valamint információ- és információfolyamat-feltárással járó munka), majd a következtetések levonása után

– alternatívák is mérlegelve (megvalósíthatósági vizsgálat, Business Case) – javaslatot kell tenni a megoldásra.


dr. Raffai Mária 7

Kutatási munka esetén fontos a hipotézisek felállítása, és azok helyességének a bizonyítása, illetve elvetése. Az elvégzett munkát tükröző dokumentumok készítésénél célszerű az alábbi struktúrát követ-ni:

– Célkitűzés, ebben a fejezetben kell röviden ismertetni a munka célját, a választás okát, vázolni kell a végrehajtás koncepcióját és stratégiáját, valamint a kutatási témát, illetve a megoldandó problémát és annak környezetét. Ez a rész kb. 1-2 oldal.

– A téma aktualitása, háttere, eddigi (kutatási) eredmények részben a Jelöltnek le kell írnia, hogy mennyiben aktuális a választott téma, milyen eddigi kutatási/fejlesztési eredmények születtek eddig, a Jelölt miket tanulmányozott, azokból mit használ fel a munkájához, és mi az, amit vár-hatóan meg kell oldani.

– Követendő elvek, alkalmazandó módszerek részben a Jelöltnek meg kell határoznia, milyen szemléletben végzi a munkáját, mik lesznek a kulcskérdések, mire helyezi a fő hangsúlyt az elemzés/vizsgálat során, hogyan szerzi meg a munkához szükséges ismereteket, milyen mód-szereket és milyen technikákat alkalmaz, milyen fázisokban/lépésekben hajtja végre a kitűzött feladatokat, hogyan ütemezi a munkáját, milyen erőforrásokra van szüksége.

– Előzetes feltárás, problémadefiniálás, megoldás részben ismertetni kell a kutatási téma, a prob-léma és a problématér vizsgálatával kapcsolatban végzett elemzési eredményeket. A diplomá-nak ez a része a leghosszabb, általában több fejezetből és több alfejezetből áll. Ebben fejti ki a Jelölt részletesen a témát, o kutatási munkák esetében a hipotéziseket, és ismerteti az igazolásukat szolgáló tényeket, o fejlesztési munkák esetében pedig ez a rész tartalmazza az elemzési, a tervezési, az imp-

lementációs és a telepítési/bevezetési dokumentációt. – A következtetések, előretekintés fejezetben a Jelölt összegzi az általa végzett munka, az elért

eredmények tapasztalatait, levonja a következtetéseket, amelyek alapján a jövőre nézve akár a kutatás folytatására, akár pedig a továbbfejlesztésre vonatkozóan javaslatokat tesz.

22..22.. AA ddookkuummeennttuumm ffoorrmmaaii kköövveetteellmméénnyyeeii A diplomadokumentum készítéséhez a szaktanszék nem kíván pontos, szigorúan betartandó sablont készíteni. Ezzel alapvetően az a cél, hogy szabad kezet adjon a Jelöltnek saját ízlése, formai igénye kifejezésére, a megjelenítéssel, a kifejezéssel kapcsolatos kreativitásának érvényesítésére. A könnyű olvashatóság, az áttekinthetőség és a tartalmi korrektség miatt azonban néhány előírást feltétlenül be kell tartani, a diplomamunkának eleget kell tenni bizonyos formai szabályoknak.

22..22..11 AA kkéésszz ddookkuummeennttuumm rréésszzeeii A diplomadokumentum az alábbi részeket kell, hogy tartalmazza (a befűzést a megadott sorrendben kell készíteni, lásd pontosabban 5. sz. melléklet):

– a szaktanszék által kiadott előlapok: címlap, feladatkiírás és a konzulensek által aláírt, a záró-vizsga minősítésére szolgáló bejegyzésekre alkalmas formalapok,

– idegen nyelvű összefoglaló, – tartalomjegyzék, esetleg ábra- és táblázatjegyzék, – a téma kifejtése (bevezetés, célkitűzés, tartalmi fejezetek (ez a diploma érdemi része), következ-

tetések), – irodalomjegyzék, – mellékletek, függelék.


dr. Raffai Mária 8

22..22..22 AA ttaarrttaallmmii rréésszz áállttaalláánnooss ffoorrmmaaii eellőőíírráássaaii A diplomamunka témájának kifejtését a tartalmi rész fogja össze, amelyre nézve szem előtt kell tartani az alábbiakat:

– A normál szöveg Times New Roman típusú, 12-es betűméretű, a bekezdések szimpla sortávol-ságúak és sorkizártak legyenek.

– A címstílusokat nem kell cifrázni, legyen bold és álló, a tartalom struktúrájának megfelelően min-dig kicsit kisebb betűkkel legyen írva, balra zártan és behúzás nélkül. A betűtípus lehetőleg egyezzen meg a szöveg betűtípusával (Times New Roman). Kerüljék az 1 sornál hosszabb cí-meket! A negyedik szinttől a címtípusokhoz már nem kell sorszámot rendelni.

– A címek utaljanak a fejezet tartalmára, ne a mintában vagy a tankönyvekben szereplő általános, fogalmi címeket alkalmazzák!

– Címek után nincs kettőspont, a cím előtt nagyobb sortávolság legyen az előző bekezdéstől, mint utána következőtől.

– Új oldal kezdésére a „Ctrl+Enter”-t célszerű használni (ne alkalmazzanak szakasztörést!). – Oldalszám mindig kell, kivéve az előlapon. Az oldalszámot a lábrészbe kell helyezni, és a szö-

vegszerkesztővel automatikusan kell készíttetni; ha a dokumentum egyoldalas nyomtatású, ak-kor jobbra zártan. Kétoldalasan nyomtatott dokumentum esetén a páratlan oldalon a fej- és láb-léceket jobbrazártra, a páros oldalon lévőket pedig balrazártran kell igazítani.

– A helyesírással kapcsolatban a „Magyar Helyesírás Szabályai” legújabb akadémiai kiadvány az irányadó, a diplomamunka helyesírási hibák tekintetében is legyen igényes! Az automatikus he-lyesírás-ellenőrző és elválasztás a diploma írásakor legyen bekapcsolva! Különösen ügyeljenek az összetett szavaknak a magyar nyelv szabályi szerinti helyes írására.

– A bekezdéseknél a behúzás maximum 1 cm hosszú legyen, de szebb, ha a Jelölt csak 0,5 cm-es behúzást alkalmaz

– Felsorolásoknál a dokumentumban ne alkalmazzunk többféle felsorolás-stílust, csak akkor, ha egy felsoroláselemhez további felsorolás is tartozik (ilyen többszintű hierarchikus felsorolásoknál a különböző szinteket mindig egy kicsit beljebb kell kezdeni). A felsorolások után akkor kell csak vessző, ha a felsorolt elemek mondatban szerepelnek. A felsorolás mindig szimpla sortávolságú legyen!

– Rövidítéseket a szövegben amennyire lehet, ne alkalmazzon (ne legyen pl. a például helyett, vagy c. a cím helyett!)

– A mozaikszavakhoz mindenképpen legyen értelmezés, magyarázat vagy mindjárt utána zárójel-ben vagy pedig lábjegyzetben. Ha az anyagban sok mozaikszó szerepel, akkor célszerű a do-kumentum végén ezekről egy összefoglaló jegyzéket készíteni.

– Az irodalom-feldolgozásról irodalomjegyzékben kell tájékoztatni az Olvasót, a felhasznált iroda-lom hivatkozásait pedig a szövegben kell elhelyezni. A hivatkozás legyen mindig automatikus. Az irodalomjegyzék készítésével kapcsolatos további részleteket lásd külön a Szakirodalom és szakirodalmi hivatkozások című részben.

– Az ábrák, táblázatok mindegyikhez automatikus sorszámot kell rendelni, az ábrának/táblázatnak pedig a sorszám után címet kell adni. Elhelyezés: ábra esetén az ábra alatt középen, táblázatnál pedig fent és jobbrazártan. A készítéssel kapcsolatos további részleteket lásd külön az Ábrák, grafikonok, táblázatok című részben. Fontos, hogy a diplomamunkában szereplő minden ábrára és táblázatra legyen a szövegben automatikus hivatkozás!

– A mellékletek a dokumentum végére kerüljenek, és mindegyikre legyen hivatkozás.


dr. Raffai Mária 9

22..22..33 SSzzaakkiirrooddaalloomm ééss sszzaakkiirrooddaallmmii hhiivvaattkkoozzáássookk A Jelölt a téma korábbi kutatási eredményeinek a bemutatásánál, illetve a téma kifejtésénél egyrészt a diplomában szereplő állítások bizonyításaként, másrészt pedig mások munkájának a megjelölése érde-kében hivatkozásokat kell hogy elhelyezzen. A diplomamunka készítéséhez felhasznált minden olyan információt meg kell adni, ami alapján a hivatkozás bárki által megkereshető, elérhető. ÁÁllttaalláánnooss sszzaabbáállyyookk A hivatkozással kapcsolatban vannak általános szabályok, amelyeket a Jelöltnek a saját érdekében feltétlenül be kell tartania. Fontos, hogy az Irodalomjegyzék a diplomamunka írásával párhuzamosan készüljön, és használja ki a számítógéppel támogatott szövegszerkesztés automatikus lehetőségeit. Ezzel az eljárással ugyanis a folyamatosan bővített irodalomjegyzék a munka végén tetszőleges szem-pontok szerint rendezhető, és a Jelöltnek nincs gondja azzal, hogy az anyagban lévő hivatkozások esetleg az utólagos változtatások miatt hibásak lesznek. Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén, a szerzők ABC-sorrendjében, az egyes irodalmak sorszámozásával kell elhelyezni. Az irodalomjegyzék-ben a diplomakészítés során felhasznált összes munkát –a szövegközi hivatkozásoktól (például láb-jegyzetek) függetlenül– feltétlenül fel kell tüntetni. A Jelölt többféle sorszámozási/azonosítási megoldást is alkalmazhat:

– Hagyományos rendszerben az irodalomjegyzékben felsorolt irodalmakat szögletes zárójelben lévő automatikus sorszámokkal látjuk el. Ilyen esetekben a hivatkozásnál csak a sorszámot kell meg-adni. Például: [5] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration ……..

– A szerző-évszám típusú hivatkozási rendszerben a sorszámok helyett a szerző(k) nevének a rö-vidítését és a kiadás évét szögletes zárójelbe tesszük, és ezzel azonosítjuk az irodalmat. Ennek előnye, hogy már az anyag olvasása közben több információhoz jut az Olvasó, hiszen a hivatko-zásnál látja a szerzőt és a hivatkozott irodalom keletkezésének az évét. Például: [Linthicum, 2003] Linthicum, David S.: Next Generation Application Integration – Addison-Wesley, 2003. ……..

Tekintettel arra, hogy a Jelölt a munkája során különböző forrásokat használ fel, ezért kissé eltérő for-mákat lehet és kell alkalmazni:

– Szakkönyv esetében pontosan fel kell tüntetni a könyv szerzőjének/szerzőinek a nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét, helyét és a könyv oldalszámát. Ha a Jelölt nem az egész szakkönyvet dolgozta fel, akkor külön meg kell adni a releváns fejezetet illetve az oldalakat is. Például: David S. Linthicum: Next Generation Application Integration – From Simple Information to the Web Services – Addison-Wesley, 2003. p. 488

– Szakmai újság vagy folyóirat esetén a cikk szerzőjének/szerzőinek a nevét, a cikk címét, a folyó-irat megnevezését/címét, melyik évfolyam, melyik számáról van szó, a kiadót és az oldalszámot (tól-ig) kell megadni. Például: Igal Zadok: Decision Making in ICT Industry – SEFBIS Journal. No. 1. Vol.1. (2006) pp. 55-63.

– Egyéb kiadványok, például vállalati anyagok, kamarai kiadványok, tanulmányok stb. esetében fel kell tüntetni ezek pontos adatait. Előfordul, hogy a hallgató olyan jellegű anyagot használ, amely bizalmas jellegű, amelynek a közléséhez a cég nem járul hozzá. Ilyen esetekben a diplomamun-ka elején, a célkitűzésnél jelezni kell, hogy melyek azok az anyagok és/vagy információk, ame-lyeknek a forrását a Jelölt nem adhatja meg pontosan.


dr. Raffai Mária 10

– Internet-források esetében is meg kell adni a szerzőt, a cikk/dokumentum címét, az egyéb bibli-ográfiai adatokat, majd az URL-címet a letöltés pontos időpontjával együtt (év, hónap, nap, óra, perc). Az Internet-forrásokat azonban óvatosan kell kezelni, mert tudományos értékük gyakran megkérdőjelezhető! Fontos, hogy csak a téma elismert szakértője által készített anyagot és szakmailag elismert forrásokat használjanak fel. Ilyenek például ACM, IEEE, IFIP, OMG vagy egyéb szakmai szervezetek szakfolyóiratai, tudományos cikkei, dokumentumai). Például: Chang, D.T.: Common Warehouse Metamodel Specification – http://www.omg.org/cgi-bin/2001-02-01

A szó szerint átvett szövegeknél idézőjelet kell használni, és az idézetnek az adott dokumentumban található oldalszámát is meg kell jelölni. Bizonyos esetekben, ha például az irodalomról részletesebb információkat is akar adni a Jelölt, akkor a hivatkozott forrást az irodalomjegyzéktől függetlenül célszerű a lap alján lábjegyzetben is feltűntetni. Korrekt hivatkozások hiányában a diploma, vagy annak adott része plágiumnak minősül, és nem fogadható el (ez azt jelenti, hogy a munka nem nyújtható be, és a hallgatónak új diplomát kell készítenie). HHiivvaattkkoozzáássii ffoorrmmáákk A Jelölt szabadon választhatja meg a hivatkozás formáját, de a diplomában csak egyfajta hivatkozási rendszert használhat. A hivatkozásnál ügyelni kell a visszakereshetőségre és arra, hogy a hivatkozá-sokkal a Jelölt egyrészt növeli a kutató-/fejlesztő munka értékét, másrészt védi magát attól a tévedéstől, amit mások publikációinak a felhasználásával tehet. A választott irodalomazonosítási rendszertől függetlenül a következők szerint kell eljárni:

– Szó szerinti idézet esetén a záró idézőjel után (folyamatosan a szövegben) kell beírni a releváns publikáció azonosítóját és az előfordulás oldalszámát Például: ([9] p. 219)

– Az irodalom egyes fejezeteinek a gondolatait felhasználva a gondolatsor végén kell zárójelbe tenni az irodalomazonosítót. Például: [Kovács, 1987]

– Több szerzőre való hivatkozás esetében a hivatkozásokat pontosvesszővel kell egymástól elvá-lasztani. Például: ([Booch, 1995]; [Rumbaugh, 1993])

Fontos, hogy a Jelölt a irodalmi hivatkozásokat ne utólag, a dolgozat elkészültekor írja be a megfelelő helyre, hanem folyamatosan úgy készüljön a munka, hogy a feldolgozott szakmai anyagok, publikációk a felhasználáskor bekerülnek az irodalomjegyzékbe, és a megfelelő helyen megtörténik a hivatkozás is.

22..22..44 ÁÁbbrráákk,, ggrraaffiikkoonnookk,, ttáábblláázzaattookk Minden készített dokumentum érthetőbb és áttekinthetőbb, ha bizonyos tartalmi elemeket ábrákkal és táblázatokkal teszünk szemléletessé. Ezeket el lehet helyezni a szöveg egyes bekezdései között, a szöveggel körbefuttatva, vagy mellékletben a dolgozat végén. Amennyiben az anyag tanulmányozása során fontos, hogy a szövegrész között legyen a grafikus szemléltetés, és annak terjedelme nem halad-ja meg az egy oldalt, akkor célszerű a szövegrészhez legközelebb (többnyire alatta) megjeleníteni. Ha azonban a szövegértéshez nem feltétlenül szükséges, vagy többoldalas az ábra illetve a táblázat, akkor mindenképpen a dolgozat végén, mellékletben kell elhelyezni. A táblázatokról és az ábrákról, ha azok száma meghaladja az ötöt, a tartalomjegyzékhez hasonlóan külön jegyzékét kell készíteni. A táblázat-, illetve ábrajegyzéket a tartalomjegyzék után kell fűzni.

– Minden ábrát sorszámmal és ábracímmel kell ellátni. Amennyiben lehetséges, ne helyezzenek a diplomadokumentumba beszkennelt, rossz minőségű, forráshivatkozások nélküli ábrákat! Pél-daként lásd 1. ábra és hivatkozása.



– A grafikonokat ábraként kell kezelni, a grafikonok készítésekor azonban ügyelni kell a grafiko-nokkal szemben támasztott elvárások betartására (mindig koordinátarendszerben, pontosan kell ábrázolni az adatokat, meg kell jelölni a tengelyeket, a mértékeket, és olyan grafikonformát kell választani, amely ténylegesen tükrözni tudja az ábrázolás célját). Grafikonok esetében mindig meg kell adni az adatok forrását (lásd 1. ábra).

– A táblázatok készítésénél ügyelni kell arra, hogy az áttekinthető, könnyen és egyszerűen érthető legyen, vagyis segítse a szöveg megértését. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellát-ni, és azt a táblázat fölé, jobbrazártan kell elhelyezni. A táblázatokban korrekt, összevethető mértékegységet kell használni, ne legyen benne többsoros kifejezés (a cellaszélesség növelé-sével vagy a betűméret csökkentésével ez megoldható). Az oszlopcímek középre-, a sormegne-vezések balrazártak, a cellaadatok szöveg esetén balrazártak, számoszlop esetén pedig, ha a helyértékek azonosak, akkor középre, egyébként pedig a cella jobb oldalától eltávolítva, de jobbrazártak legyenek. A táblázat forrására is pontosan hivatkozni kell. Példaként lásd 1. táblá-zat és hivatkozása.

Azoknál az ábráknál, táblázatoknál, grafikonoknál, amelyeket részben vagy teljesen valamilyen felhasz-nált anyagból vesz át a jelölt, fel kell tüntetni a forrást. Ilyenkor az ábra/táblázat és az ábra-cím/táblázatcím között Forrás: forrásmegjelölés1 kell, hogy szerepeljen, jobbrazártan, 8 vagy 9 betűmé-rettel. Példaként lásd 1. ábra. Fontos, hogy a dokumentumban csak olyan ábrák, diagramok, grafiko-nok, táblázatok szerepelhetnek, amelyekre hivatkozás történik a szövegrészben.

A világ on-line népességének alakulása 1993-2005 között millió főben

0200400

600800

10001200

14001600

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

statisztikai adatglreachExpon. (glreach)

Forrás: [global-reach, 2002]; [ITTK, 2006-1]

1. ábra Az Internet-felhasználók számának alakulása

1 A forrást az irodalmi hivatkozások szabályai szerint kell megadni illetve meghivatkozni.



33.. DDiipplloommaalleeaaddááss ééss bbíírráállaatt 33..11..11 AA ddiipplloommaa bbeennyyúújjttáássaa A Jelöltnek a diploma 2 bekötött példányát (lásd 5. sz. melléklet) legkésőbb a szaktanszék által meg-adott határidőre, ha a tanszék másképp nem rendelkezik, akkor az aktuális félév 13. hetének utolsó munkanapjáig, a minősítő lapokat a konzulensekkel aláiratva be kell benyújtania. A bekötött diploma

– elejére rá kell nyomni a „DIPLOMAMUNKA” szót, a Jelölt nevét és a készítés évét. – a gerincen alul fel kell tűntetni a Jelölt nevét, felül pedig a készítés évét.

A diploma két példánya mellett (egyik az intézménynél marad, a másikat a Jelölt a záróvizsgát követően visszakapja) be kell adni a diploma 4-5 oldalas összefoglalóját (szinopszisát) is, 5 példányban. Ameny-nyiben a diplomamunka valamilyen alkalmazásfejlesztés, akkor a Jelöltnek a kidolgozott programrend-szert platformfüggetlen számítógépes adathordozón is le kell adnia. A diploma késedelmes beadása külön-eljárási díj fizetésének a kötelezettségét vonja maga után, de a késés így sem haladhatja meg az 5 munkanapot. Azok a hallgatók, akik a legvégső időpontig a diplo-májukat nem adják be, csak a következő záróvizsga-időszakban vizsgázhatnak.

33..11..22 AA ddiipplloommaa eellbbíírráálláássaa,, sszzeemmppoonnttookk A kész, beadott diplomamunkát egy, a szakterületet jól ismerő, külső, független szakértőnek küldjük el bírálatra, aki a munkát az alábbi szempontok szerint minősíti:

– A téma aktualitása: a bíráló azt vizsgálja, hogy a feldolgozott téma újszerű-e, milyen eddigi eredményekre alapoz, aktuális-e, fejlesztési munkák esetében valóban szükség van-e egy újon-nan fejlesztendő alkalmazásra.

– A célkitűzés és a kidolgozás összhangja: mennyire tett eleget a Jelölt a célkitűzésben megfo-galmazott céloknak, teljesítette-e a részére kiírt feladatokat, a diplomával szemben támasztott elvárásokat.

– A dolgozat eredetisége, a kidolgozási színvonala és korszerűsége: a diploma milyen felkészült-séget, mennyire elmélyült munkát igényelt, mennyire tudta a Jelölt a munkájában felhasználni más szerzők gondolatait tartalmaz-e önálló véleményt, eredeti; egyéni meglátásokat, korrektek-e a következtetések.

– A feladat szakmai helyességének, a számszerűség korrektségének a bírálata: a diploma felada-tának megoldása szakmailag korrekt-e, elfogadható-e, számszerűségében pontos-e, nagyság-rendileg megfelelő-e, tartalmaz-e számszerű tévedéseket, hibákat; egyáltalán, a diploma hagy-e szakmailag kívánnivalót maga után.

– A dolgozat gyakorlati és/vagy elméleti jelentősége, felhasználhatósága: gyakorlati és/vagy elmé-leti szempontból fontos, jelentős témát dolgoz-e fel a Jelölt, ismert, nagyrészt már megoldott kérdéssel foglalkozik, azt reprodukálja, feltáró, elemző munkát végez, kritikai vizsgálat, ellenőr-zés a célja, vagy valamilyen új kutatási eredményt produkál. A bíráló azt is mérlegeli, hogy a gyakorlatban az eredmények mennyire hasznosíthatók.

– Kiemelkedően jó illetve gyenge részek, szellemes egyéni megoldások: a dolgozat tartalmaz-e olyan részeket, amelyek különösen értékesek, vannak-e jó ötletek, hasznosítható megoldási ja-vaslatok, vannak-e olyan eredmények, amelyek valamilyen újdonsággal, többlettel járulnak hoz-zá az adott szakterülethez, vagy esetleg olyan részek, amelyeknek a kidolgozása nagyon gyen-ge, színvonal alatti, minősíthetetlen, elfogadhatatlan.



– A diplomatémához tartozó hazai és idegennyelvű irodalom ismerete és felhasználása: • a hazai és külföldi szakirodalom ismerete, az abban való jártasság, tájékozottság: csak a

tankönyvekre és jegyzetekre alapoz-e a Jelölt vagy értékes esetleg külföldi, idegennyelvű irodalmakat is felhasznál,

• milyen az irodalmi ismerete (jól tájékozott, hiányos, rosszul értelmezi, nem tudja feldolgozni a különböző nézeteket,

• hogyan hasznosítja a Jelölt ezeket az anyagokat (átvesz, feldolgoz, minősít, kritizál része-ket), azokra csak formálisan hivatkozik.

– A leírás nyelvezete, stílusa: a dolgozat nyelvezete és stílusa egységes-e a dolgozat egészében, a Jelölt szándékai, gondolatai, érvelése érthetően van-e megfogalmazva, vannak-e helyesírási hibák, értelemzavaró elírások, elütések az anyagban, az ábrák, táblázatok mellékletek megfelelő helyen vannak-e, értelemszerűen hivatkozottak-e.

– A diploma szerkezete, felépítése, logikus gondolatmenete: a dolgozat jól szerkesztett, logikusan felépített munka, szerkezetileg kezelhető-e, a kidolgozásban az egyes részek aránya megfelelő-e vagy a munka logikátlan, zavaros, érthetetlen.

– A diploma külalakja, esztétikai, formai kivitel: a dolgozat külalakja szép, struktúrája áttekinthető (a fejezetek láthatóan különülnek el egymástól), megfelelően tagolt, ízléses, jól érthető szerkesz-tésű ábrákat és táblázatokat tartalmaz.

A bírálati lapot a 6. sz. melléklet tartalmazza.

44.. AA zzáárróóvviizzssggaa Minden tanulmányi évben két alkalommal lehet záróvizsgát tenni: az őszi és a tavaszi félévek vizsga-időszakát követően.

44..11..11 AA zzáárróóvviizzssggáárraa bbooccssááttááss ffeellttéétteellee A végzős hallgató akkor vehet részt a záróvizsgán, ha teljesítette az alábbi követelményeket:

– a képesítési követelményekben és a tantervekben előírt kreditek megszerzése és a tantervben előírt egyéb követelmények teljesítése,

– az előírt szakmai gyakorlat teljesítése, – külső, független opponens által bírált, és általa, valamint a szaktanszék által elfogadásra javasolt

diplomamunka.

44..11..22 AA zzáárróóvviizzssggaa lleebboonnyyoollííttáássaa AA zzáárróóvviizzssggaa--bbiizzoottttssáágg A záróvizsgán a hallgató egy többtagú bizottság előtt bizonyítja, hogy a diplomához szükséges ismere-teket a tanulmányai során elsajátította. A Záróvizsga-bizottság egy fő elnökből és legalább két elnöksé-gi tagból áll. A Bizottságban egyetemi oktatók és a szakmában dolgozó, elismert szakemberek vesznek részt. A Bizottság munkájában részt vesznek azok az oktató kollégák is (kérdezőtanárok), akik a diplo-mához kapcsolódó IR-fejlesztési és programozási ismereteket a hallgatóktól számonkérik.



DDiipplloommaavvééddééss A diplomavédés a diplomamunka rövid prezentációjával kezdődik (ehhez az eszközöket biztosítjuk). A 10-12 perces előadásban a Jelölt összefoglalja a végzett munkát, kiemeli a dolgozat értékeit, reagál a bíráló írásbeli véleményére, válaszol a bíráló és a bizottság elnöke, illetve tagjai által feltett, a diplomá-hoz kapcsolódó kérdésekre. A Jelölt a záróvizsga előtt kézhez kapja a diploma bírálatának egy, a bíráló által javasolt osztályzatot nem tartalmazó másolati példányát, amely jelentős segítséget nyújt a védésre történő felkészüléshez. KKoommpplleexx sszzóóbbeellii vviizzssggaa A Jelölt a diploma témájához kapcsolódóan szakmai kérdéseket kap a kérdezőtanároktól. Ezek megvá-laszolásával ad számot arról, hogy a szakma gyakorlásához szükséges, a képzési célnál meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, képes azokat összefüggéseiben kezelni, alkalmazni, és állás-pontját a szakemberekkel folytatott vitában megvédeni. 44..11..33 OOkklleevvééllkkiiaaddááss ffeellttéétteellee A Jelölt a végzést igazoló oklevelet csak abban az esetben kapja meg, ha

– sikeres záróvizsgát tesz {egyik elem (diplomavédés illetve komplex szóbeli vizsga) sem elégte-len} és

– két idegen nyelvből (angol, német, francia, olasz, spanyol vagy orosz) legalább középfokú, C tí-pusú, szakmai anyaggal bővített, államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

44..11..44 MMiinnőőssííttééss

AA ddiipplloommaa mmiinnőőssííttééssee A diploma végső érdemjegyét a Záróvizsga-bizottság a záróvizsgán határozza meg a bírálók véleménye (írásos vélemény + a javasolt osztályzat), a szaktanszék által javasolt osztályzat, valamint a diploma védése során a hallgatónak a témában tanúsított felkészültsége alapján. A diploma minősítése nem a felsorolt érdemjegyek valamilyen algoritmikus átlagaként születik meg. A diplomára adott osztályzatot a Záróvizsga-bizottság az előzetes javasatokat is figyelembe véve a Jelöltnek a záróvizsgán nyújtott telje-sítményére alapozva, a kérdésekre adott válaszokat, a szakmai beszélgetés minőségét értékelve hatá-rozza meg. A diplomára adható osztályzatok: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1 ). Elégtelen dolgozat esetén a szakvezető és a konzulens tanár döntik el, hogy a hallgatónak új témát kell-e választania és ebből készíteni a dolgozatot, vagy elegendő a meglevő dolgozat kiegészítése, illetve javítása, korrigálása. Ez utóbbi esetben közölni kell a Jelölttel, hogy mik az elvárások, milyen korrekci-ókra, kiegészítésekre van szükség. AA zzáárróóvviizzssggaa eerreeddmméénnyyee A záróvizsga eredménye a diploma védésére és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egysze-rű számtani átlaga egész számra kerekítve. AA ddiipplloommaa eerreeddmméénnyyee A diploma eredményének a kiszámítási algoritmusát a Tanulmányi Osztály határozza meg az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint.



44..11..55 AA ddiipplloommaakkéésszzííttéésshheezz ffeellhhaasszznnáállhhaattóó iirrooddaallmmaakk A témához tartozó speciális szakirodalmakat a Jelöltnek kell felkutatnia és összegyűjtenie, de az aláb-biak (tipográfiai előírások és szemléltetésre alkalmas technikák) hasznosak, és felhasználhatók általá-ban a dokumentumkészítéshez, így mindenfajta munkához: 1. A magyar helyesírás szabályai – Akadémiai Kiadó, Budapest. 2. Ábrahám István et al.: Kiadói ismeretek -- Útmutató tankönyv-szerzők és szerkesztők számára –

Korona Kiadó, Budapest, 1993. 3. Fodor Gábor Antal: Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 4. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve – Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest,

1996. ISBN 963 379 227 4 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html) 5. Raffai Mária: Problémafeltárás és helyzetelemzés – Technikai támogatás az elemzőmunkához és a

dokumentumkészítéshez – IRT5 Munkafüzet, Novadat Kiadó, 2007. 6. Robin Williams: Tervezz bátran! Oldaltervezés és tipográfia egyszerűen és azon is túl – Scolar Ki-

adó, 2006. 7. Siklósi Attila: Mindennapi tipográfiánk – Műszaki Könyvkiadó, 1997 8. Tipográfia – http://hu.wikipedia.org/wiki/Tipogr%C3%A1fia 9. Tipográfia – írás számítógéppel – http://szabadbolcseszet.elte.hu/szabadbolcseszet/-

index.php?option=com_tanelem&task=all&id_tananyag=19 10. Tipográfia a gyakorlatban – Printinfo Kiadó (beszerezhető:

http://depo.hu/termek/egyeb/noname/tipografia_a_gyakorlatban_1064c90041.html#info 11. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel – Tölgyfa Kiadó, Budapest, 1996. ISBN

963-7164-08-1 (http://w3.ktg.gau.hu/inform/tipo/index.html)

Letölthető betűkészletek 1. Big Resources Network: http://www.fontfiles.com/ 2. All-4-Free fonts: http://www.all-4-free.com/fonts/



AA ddiipplloommaa kkéésszzííttéésséévveell kkaappccssoollaattooss ffoorrmmaallaappookk,,

mmeelllléékklleetteekk



1. sz. melléklet Téémmaavváállaasszzttááss

DDiipplloommaattéémmaa--vváállaasszzttááss A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Nyelvvizsga-információk:

1. nyelv 2. nyelv Nyelv: Nyelvvizsga szintje: Nyelvvizsga-bizonyítvány száma:

Egyetemi konzulens:

név: tanszék:

Külső konzulens

név: beosztás: munkahely megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítését kérem: igen nem A diplomamunka címe: Előzetes elképzelés, célkitűzés a téma kidolgozásával kapcsolatban Kelt: ______________________________, _______________________ helység dátum

egyetemi konzulens jelölt



22.. sszz.. mmeelllléékklleett DDookkuummeennttuumm--ccíímmllaapp

DDiipplloommaaddookkuummeennttuummookk ccíímmllaappjjaa

aa ddookkuummeennttuumm sszzeerrzzőőjjee aa ddookkuummeennttuumm ccíímmee

aa ddookkuummeennttuumm ttííppuussaa kköözzrreemműűkkööddőőkk ((ppééllddááuull kkoonnzzuulleennsseekk))

éévv..hhóó..nnaapp



DDookkuummeennttuumm--ffeejjrréésszz

DDiipplloommaaddookkuummeennttuummookk ffeejjrréésszzee Azoknál a munkadokumentumoknál (például DEJ), amelyekhez nem készítünk külön címlapot, az első oldalra az alábbi táblázat szerint kell megadni a dokumentum egyértelmű azonosításához és kezelésé-hez legszükségesebb információkat:

AA ddookkuummeennttuumm ttííppuussaa**::

AA ddookkuummeennttuumm kkéésszzííttőőjjee::

AA ddookkuummeennttuumm ttéémmáájjaa ((lleehheett rröövviidd ccíímm))::

BBeellssőő kkoonnzzuulleennss

AA kkéésszzííttééss iiddőőppoonnttjjaa

* A dokumentum típusának megjelölésénél az alábbi kódokat alkalmazhatjuk:

DT: diplomaterv, kutatási koncepció DEJ: diplomakészítés-előrehaladási jelentés TV: témaválasztása EL: diploma előlap TK: diplomatéma kiírás



33.. sszz.. mmeelllléékklleett DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss

DDiipplloommaattéémmaa--kkiiíírrááss A jelölt neve: A jelölt eMail-címe: Egyetemi konzulens:

név: tanszék:

Külső konzulens

név: beosztás: munkahely megnevezése: címe:

A diploma „Bizalmas” minősítésű2: igen nem A diplomamunka címe: Kidolgozandó részfeladatok: Győr,

egyetemi konzulens szakvezető

2 Ha a Jelölt a diploma „Bizalmas” minősítését kéri, akkor mellékelnie kell a cég erre vonatkozó írásos kérvényét is.



4. sz. melléklet EEllőőllaappookk

DDiipplloommaa--eellőőllaappookk A diplomába befűzendő, a szaktanszék által kiállított előlapok

– címlap – kidolgozandó részfeladatok – minősítő lap

Az előlapokat a hallgató a Szakszeminárium 2. félévének 12. hetében kapja meg, legkésőbb a hét utol-só munkanapján. Nem fogadható el az a diplomamunka, amelyben a Jelölt által készített, vagy illetékte-len személytől kapott előlapok szerepelnek.

CCíímmllaapp A kész diploma első oldala egy címlap, amely az alábbiakat tartalmazza:

– az intézmény neve (Széchenyi István Egyetem), logója (fent, középen) – „DIPLOMAMUNKA” felirat – a diploma címe, ami röviden, tömören utal a diploma témájára, illetve sugallja annak megoldását – alcím, a főcím pontosítására szolgál – készítő(k) neve a végzettség megjelölésével – hely (csak városnév), évszám (nem kell pontos dátum), ez legyen egészen alul, szintén középen

KKiiddoollggoozzaannddóó rréésszzffeellaaddaattookk A Kidolgozandó részfeladatok lap tájékoztatja az értékelőket arról, hogy melyek voltak azok a feladatok, amelyeket a Jelöltnek a diplomamunka kidolgozása során el kellett végeznie, meg kellett oldania.

MMiinnőőssííttőő llaapp A Minősítő lap arra való, hogy aláírt jóváhagyás legyen a diploma beadhatóságára vonatkozóan a külső és az egyetemi konzulenstől, és hogy legyen lehetőség a dolgozatban a bíráló és a Záróvizsga-bizottság értékelésének a rögzítésére.



EEllőőllaappookk--11 CCíímmllaapp

SSZZÉÉCCHHEENNYYII IISSTTVVÁÁNN EEGGYYEETTEEMM

MMŰŰSSZZAAKKII TTUUDDOOMMÁÁNNYYII KKAARR,, IINNFFOORRMMAATTIIKKAA TTAANNSSZZÉÉKK

DDIIPPLLOOMMAAMMUUNNKKAA

AA ddiipplloommaammuunnkkaa ccíímmee ((ffőőccíímm ééss aallccíímm))

aa sszzeerrzzőő ((JJeellöölltt)) nneevvee ggaazzddaassáággiinnffoorrmmaattiikkuuss

HHeellyy,, éévvsszzáámm



EEllőőllaappookk--22 KKiiddoollggoozzaannddóó ffeellaaddaattookk A diplomamunka készítése során kidolgozandó részfeladatok: Egyetemi konzulens: név: tanszék Külső konzulens: név

beosztás munkahely megnevezése

munkahely címe

A diploma „Bizalmas” minősítésű: igen nem Győr, a diploma-előlapok kiadásának a dátuma

tanszékvezető szakvezető



EEllőőllaappookk--33 MMiinnőőssííttőő llaapp Külső konzulens A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem, beadható nem adható be dátum a külső konzulens aláírása Egyetemi konzulens A diplomamunkát átnézetem, ellenőriztem, bírálatra bocsátható nem bocsátható bírálatra dátum az egyetemi konzulens aláírása

A bíráló neve:

beosztása:

munkahelye:

a munkahely címe:

A diplomamunka minősítése

A bíráló javaslata: érdemjegy dátum a bíráló aláírása

Szaktanszéki javaslat: érdemjegy dátum a bíráló aláírása

A ZVB javaslata: érdemjegy dátum a bíráló aláírása



5. sz. melléklet Foorrmmaaii eellőőíírráássookk

AA ddiipplloommaaddookkuummeennttuumm 1. A diplomamunka lapjainak lefűzési sorrendje:

– diploma-címlap (a szaktanszék készíti) – kidolgozandó részfeladatokat tartalmazó lap (a szaktanszék készíti) – diplomamunka minősítő lap (a szaktanszék készíti, a beadás előtt a külső és az egyetemi konzu-

lensnek jóváhagyólag alá kell írnia) – idegennyelű összefoglaló (a diplomamunka 1-2 oldalas angol vagy német nyelvű összefoglalója) – bevezetés, célkitűzés – tartalomjegyzék, esetleg ábra-, táblázatjegyzék – a szakdolgozat tartalmi része – következtetések – irodalomjegyzék – mellékletek – az egyetemi konzulens kérésére a diplomamunka anyagát elektronikus adathordozón is be kell

nyújtani 2. Kötésre vonatkozó előírások

– fekete bőr-/műbőrkötés – előlap-feliratok (lásd 2. ábra) – gerincfeliratok (lásd 3. ábra)

DIPLOMAMUNKA

a Jelölt neve a készítés éve

2. ábra A diplomamunka külső fedőlapja

alja teteje nnéévv éévv

3. ábra A diploma gerince 4. Beadandó

2 példány diplomamunka 5 példány összefoglaló (4-5 oldal), amelynek áttekintő képet kell adnia a diplomamunka néhány lé-

nyegi kérdéséről, kiemelve a kutatás/fejlesztés − célját, − a hallgató önálló munkáját bizonyító értékeit, valamint − a következtetéseket, amelyek az elért eredményeket fogalmazzák meg.



6. sz. melléklet Bírálati lap

DDiipplloommaabbíírráállaattii LLaapp

JJeellöölltt:: ………………………………………………………….... A diplomatéma aktualitása A célkitűzés és a kidolgozás összhangja Eredetiség, korszerűség, a kidolgozás színvonala Szakmai helyesség, a számszerűség korrektsége A diploma elméleti jelentősége, gyakorlati hasznossága Kiemelkedően jó rész(ek), szellemes megoldás(ok) Különösen gyenge rész(ek), a dolgozatba írt megjegyzések oldalszáma



Bírálati lap 2. oldal Szakirodalmi ismeret, tájékozottság, irodalomfeldolgozás Stílus, nyelvezet, szabatosság A diploma szerkezete, felépítése, logikussága Külalak, esztétikai, formai kivitel Egyéb észrevétel, megjegyzés A védésen tisztázandó kérdések Összefoglaló vélemény, általános értékelés

JJaavvaassoolltt oosszzttáállyyzzaatt:: ________________________________________________________

Kelt:

a bíráló aláírása

Documents

Diplomakészítési előírások Gazdasági Informatika egyetemi szakos hallgatók részére - Útmutató a munkához és a dokumentum elkészítéséhez (SZE) [2007]