Upload
vandis007
View
77
Download
5
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Diszkalkulia a határtudományok aspektusából (1)
Citation preview
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
44.. TTuuddoommáánnyyooss kkoommppoonneennsseekk aa ddiisszzkkaallkkuulliiaa ffooggaallmmáánnaakk mmeegghhaattáárroozzáássaa
sszzeemmppoonnttjjáábbóóll
A diszkalkulia definíciójának fejlődésében három tudományterület hatása jelentős. A
tudományterületek fejlődése során kidolgozott elméleteik és elért eredményeik újító hatással bírnak a
diszkalkulia fogalmának meghatározása szempontjából.
A különböző tudományterületek eredményei egymásra is hatással vannak építkező jelleggel, ami a
diszkalkulia szempontjából biztosítja a komplex hátteret.
Gyógypedagógia
Pszichológia
Neurológia
5. ábra: A diszkalkuliával foglalkozó határtudományok viszonyhelyzete
A fenti ábrán látható, hogy a diszkalkulia szempontjából a három tudományterület egymásra épül. A
neurológia ismeretei bázis értékűek. Az agyban bekövetkező fizikai változások okai a felmerülő
jelenségnek. Az okok felderítéséhez az agy felépítésének és működésének pontos ismerete
szükséges. A neurológia kutatási eredményeire támaszkodva a gondolkodás és pszichés jelenségek
nyomon követhetők.
A pszichológia vizsgálatai alapján a felmerülő pszichés jelenségek (észlelés, figyelem, memória,
gondolkodás, stb.) módosító hatása mérhetővé válik a teljesítmény területén.
A gyógypedagógia pedig a meglévő módszertani ismeretei alapján egyéni terápiát képes alkotni a
jelenségek kezelése érdekében. Megteremti a szükséges feltételeket a sérült funkciók fejlesztéséhez.
A következő fejezetrészekben a három tudományterület modern eredményei és a diszkalkulia
jelenségére gyakorolt hatása olvasható egybegyűjtve. Ezek ismerete nélkülözhetetlen az előzőekben
áttekintett és végső formában megalkotott diszkalkulia fogalom meghatározás újragondolása
tekintetében.
1
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
4.1 Neurológiai komponens
Agyunk különböző területei eltérő feladatokért felelősek, mégis nem elszigetelten működnek, mint
ahogy azt régen a tudósok gondolták. Az agy olyan, mint egy eszközökkel teli raktár, ahol mindennek
megvan a maga helye. Sok esetben egy feladat elvégzéséhez több eszközt is leveszünk a polcról.
Néha egy eszköz hiányozhat, vagy sérülhet. Ebben az esetben az adott eszköz környezetében lévő
tárgyakkal próbálunk szerencsét. Kialakítunk belőlük a feladathoz nélkülözhetetlen eszközkreációt, de
tudjuk már előre, hogy nem pont olyan lesz. Kicsit nehezebb lesz használni, kicsit tákoltabb kinézetű
lesz, mégis boldogok vagyunk, hogy működik. Agyunk épp ilyen raktárként működik. Egy feladat
elvégzéséhez az egyes területek önálló vagy összehangolt működése szükséges. Agyi részlet
sérülésekor a környező területek veszik át funkciót. Az agy bonyolult összehangolt munkát végez.
A műveletek sikeres végrehajtásához a raktárt tekintve külön szabályzatok, útmutatók is vannak,
melyek segítik a raktárba tévedőket az adekvát eszközhasználatban. Az agyban ehhez hasonlatosan
működnek a különböző folyamatokhoz kapcsolódó szabályok.
A numerikus feladatok megoldásakor is több terület összehangolt működése szükséges, hasonlatosan
az eszközökkel teli raktárunkhoz. Nézzük meg, mik vannak a polcokon és milyen kapcsolatban állnak
egymással az eszközök a modern tudomány ismeretei alapján!
Az idegrendszer (systema nervorum) lényege az optimális alkalmazkodás a környezethez. Jellemző
működése az ingerlékenység, a vezetés és a visszahatás. Az idegrendszer struktúrája idegszövetből
és gliaszövetből épül fel. Működését az azt ellátó érrendszer biztosítja és az agyhártyák védik.
Az idegrendszer két részből áll: központi-, és környéki idegrendszerből. A központi idegrendszer
része: gerincvelő, agytörzs, kéreg alatti magvak, agykéreg. A környéki idegrendszer része: agyideg,
gerincvelői idegek, környéki vegetatív idegek.
A nagyagy két féltekéből áll, amit egy mélyen futó barázda választ el. Az agy két félteke a test
ellentétes oldalán lévő érzékszervekkel és izmokkal állnak kapcsolatban az úgynevezett kérgestest
(corpus callosum) által. Az ingerületterjedés lehetővé teszi a két agyfélteke központjaiban keletkezett
impulzusok állandó összehangolását és összekapcsolását. A beszédközpont a bal agyféltekében
található, a jobb agyféltekében dolgozzuk fel a képeket. A két központi terület összehangolt
mozgásának köszönhetően képesek vagyunk a képi információkról beszélni. A féltekék
komplementer, „szimbiotikus” viszonyban állnak egymással.
Az agyféltekék közötti együttműködés során hangsúlyos a dominancia megjelenése. Nem csak a
beszéd, hanem több más humánspecifikus kognitív teljesítmény (írás, olvasás, számolás) is a
domináns félteke (ezen belül is a fali lebeny) funkciója. Vagyis egy jobb kezes személy bal
agyféltekének sérülése során akár részlegesen vagy teljesen elvesztheti írási, olvasási vagy
számolási képességét.
2
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Az agykéreg felszínét szürkeállomány borítja, míg a belsejében fehérállomány található. A nagyagy
felszínén tekervények (gyrusok) találhatóak. Az agykéreg 6 rétegből álló legfiatalabb agyvelői terület,
mely sajátos, emberre jellemző funkciókkal rendelkezik, vagyis humán neoformáció. Az emberi agy
nagymértékben moduláris. Valószínűsíthetően minden egyes agyrészlet egy-egy speciális folyamattal
foglalkozik. Dehaene megállapítása alapján olyanok, mint külön mentális modulok, amelyek különböző
forrásokból származó információkat dolgoznak fel. A speciális folyamatokért felelős kisebb területek
nagyobb régióit lebenyeknek nevezzük. Részei: homloklebeny, halántéklebeny, fali lebeny,
tarkólebeny. (Horváth, 1990)
Homloklebeny Halántéklebeny Fali lebeny
Szomatomotoros központ Elsődleges hallómező Érzéskvalitások
Kontrasztélmények megélése Emlékezőképesség fő helye Humánspecifikus funkciók
írás, olvasás, számolás
Elvonatkoztatási képesség Szóképekben gondolkodás Differenciált mozgás
Produktív gondolkodásmód Wernicke-mező
beszéd érző központja Stereognosis
Humánspecifikus funkciók
IQ teljesítmény, szociális magatartás Látórendszer asszociációs területe Szomatoszenzoros központ
Érdeklődési kör Egyensúlyozás Ujjgnosis, lateralitás
Mozgató kérgi terület mozgásszervezés
Konstruktivitás
Broca-mező
beszéd motoros központja Tanult mozgássorozatok kivitelezése
Munkamemória Vizuo- spaciális- motoros képességek
Diszfunkciók hatása a számolási képességre
Absztrakciós készség, lényegmegragadás, gondolkodás diszfunkciója
Memória deficit Baloldal: Számérték, számkategóriák, műveletek károsodása
Matematikai gondolkodás nehezített Verbális- akusztikus percepció diszfunkciója
Jobb oldal: Konstruktív komponensek károsodása
Problémamegoldó képesség csökken
Hallás után való számfelismerés zavara
Térbeli tájékozódás zavara Térbeli koordinátarendszer zavara
Tervezési készség csökken Operatív emléknyomok zavara: nem képes rögzíteni az akusztikus emléknyomokat
Számolás irányának zavara
Akusztikus gnózis zavara (Cvetkova)
Számtani előjelek zavara
Számolás térbeli szintéziseinek és értelmi szervezésének zavara (Cvetkova)
6. ábra: Az agykérgi területek funkciói és diszfunkciói a matematikai képesség szempontjából
Cvetkova, Lurija, Horváth, Dehaene nyomán
3
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A 6. ábrán olvasható táblázatban a fali lebeny területéhez kötődik a számolás képessége. Az
összerendezett gondolkodás területe pedig a frontális lebenyhez kötött. Tevékenységeinket, köztük a
számolási képességet is áthatja a konstruktivitás és térbeli tájékozódás. Tehát több terület működése
szükséges a számolási képességhez. A diszkalkulia jelenségének neurológiai szempontú
elemzésének alapja a kognitív neuropszichológia, amely agysérült betegek adataiból következtet a
kognitív funkciókat ellátó idegi hálózatok működésének módjára.
Az occipitális lebeny diszfunkciója a vizuálisan adott számok, műveleti jelek dekódolásának zavarát
eredményezik. Cvetkova megnevezése alapján téri- optikai zavarok keletkeznek, melynek
következtében a személy számára nehézséget jelent a számok optikai felépítésének differenciálása.
Cvetkova ezt a jelek optikai észlelésének zavarának nevezi.
Az alulsó fali felület, kiemelten a hátulsó tekervénye (gyrus angularis vagy brodmann 39-es terület)
kulcsszerepet játszik a számok és mennyiségek mentális reprezentációjában. (Cvetkova, 1976)
A tudósok agyi sérülések vizsgálatának köszönhetően egyre alaposabb ismeretekkel rendelkeznek az
agy struktúrájáról és működéséről.
Több eset tanulsága utal arra, hogy a fali lebeny sérülése elpusztítja a számérzéket. Az agyi sérült
személyek más területeken viszont kitűnő ismeretekkel rendelkeznek. Például nem tudja
megmondani, hogy milyen szám van 4 és 6 között, viszont tudja, hogy milyen nap van kedd és
csütörtök között. A számok mennyiségként való felfogására képtelenek. A mennyiségek
reprezentációja, feldolgozása és különösen a kivonás minden bizonnyal az alulsó fali kéreghez
köthető.
További megállapítás az agyi sérültek vizsgálata alapján, hogy valamennyi matematikához fűződő
képességünk (pl. arab és betűvel írt számok olvasása, írása és kimondása; összeadás, szorzás,
kivonás, osztás, stb.) erősen specializált, egymással több párhuzamos pályán keresztül kommunikáló
idegi hálózatok összessége. Dehaene megfogalmazásával élve az agy számtani szupersztrádáiról
van szó. (Dehaene, 2003)
Az idegi hálózatok specializált részrendszerekre bonthatók. Dehaene beszámolója alapján több,
tudósok által tanulmányozott, hasított agyú beteg bal félteke látórendszere mind az arab számokat,
mind a kimondott szavakat felismeri. Jobb agyfélteke pedig csak az egyszerű arab számokat ismeri
fel. A felismert szavak feldolgozása a bal agyfélteke különböző idegi pályáin keresztül valósul meg.
A szó- és számazonosítás is az emberi látórendszer különböző idegi hálózatain alapszik.
A számokkal végzett műveleteket kivitelező agyi területek s feldolgozás szinte valamennyi szintjén
részben elkülönültek a más szavakkal kapcsolatos tevékenységeket végzőktől. (Dehaene, 2003)
Az agy bal féltekei kéreg alatti bazális ganglionok idegmagvak, melyek Laurent Cohen és Dehaene
szerint az összeadás és szorzás helye. A bazális ganglionok sok agykérgi területről gyűjtenek és
dolgoznak fel információkat. A talamuszon átmenő párhuzamos idegi pályákon küldik vissza az
információkat. Szorzás során ezek a pályák valamelyike aktivizálódik. Az állítást több, a bal kéreg
4
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
alatti magvak károsodásának következtében keletkező akalkulia bizonyítja. A bal oldali magvak
sérülése súlyosan károsította a számolási képességeket. (Dehaene, Molko, Cohen, Wilson, 2004)
A diszkalkulia fogalmának neurológiai szempontú áttekintése során fontos kérdés, hogy pontosan
milyen műveletvégzések biológiai hátterét kell vizsgálnunk. Vagyis a diszkalkulia fogalomkörébe csak
a számolási nehézségek tartoznak bele, vagy az elvontabb műveletvégzések, bonyolultabb
matematikai képességek, mint például az algebra vagy geometria? A kérdésre Ann Dowker leszűkített
választ ad. Ismeretes, hogy több különböző tevékenység képezi a matematika részét, mégis a
diszkalkulia tekintetében csak az algebráról beszél.
Az ausztriai Margarete Hittmair-Delazer neurológus újabb felfedezése megalapozta a számtan és az
elvont matematikai fogalmak agyi területeinek különbözőségét. A bal kéreg alatti magvak sérülésének
következtében elvész az összeadási, szorzási képesség. Mégis a számtani fogalmak kiválóan
használhatóak elméleti síkon. Ezt a paradox helyzetet még kevéssé vizsgálják a neurológusok.
(Dehaene, 2004)
A jelenlegi tudományos elméletek alapján az agy külön rendszerek révén koordinálja hálózatainak
működését. Nagyrészt az agy elülső részeihez - prefrontális lebeny, első cinguláris kéreg - kötődnek
ezek a koordináló rendszerek. Az agy egységes vezérlő és ellenőrző rendszere több specializált
hálózat működése révén jön létre.
A prefrontális lebenynek fontos szerepe van a számtanban. Az alapvető matematikai műveleteket
nem befolyásolja a prefrontális lebeny sérülése, viszont a műveletek sorrendiségét igen. Segíti a
számítások átmeneti eredményeinek megjegyzését. Mindemellett szervezési központ. Sérülésének
tünetei: figyelmetlenség, hibák ismétlése (perszeveráció).
Cvetkova (1976) a diszkalkuliát a neurológia szempontjából osztályozta. Három nagyobb csoportot
alkotott, melyek alapján az agy különböző területeinek sérülése következtében a matematikai
képességek diszfunkciója alakul ki. A csoportokat mint szindrómákat nevesíti, bár a későbbiek során
látható, hogy a három osztály nem elegendő a diszkalkulia sokszínű neurológiai okainak
meghatározására.
1) Temporo-occipitális szindróma
Az audio-vizuális asszociációk gyengesége miatt tanulási nehézség, diszkalkulia alakulhat ki.
2) Parieto-occipitális szindróma
A téri észlelés és integráció következtében látási-térbeli diszkalkulia jöhet létre.
3) Frontális szindróma
Az aktív, szándékos figyelem, önirányítás, motiváció zavara diszkalkulia elsődleges oka lehet.
5
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Agyi terület Számtani funkció
Corps Callosum Számszerű mennyiségek reprezentációja,
Reprezentációk összehasonlítása
Bal agyfélteke
Betűvel írott számok azonosítása
Alfabetikus kód (pl. hat)
Számok hangos kiejtése- beszédkiejtés
Mentális számolás
Arab számok felismerése
Kimondott szavak felismerése
Jobb agyfélteke Formafelismerés (pl. 6)
Alulsó fali terület
(gyrus angularis, Brodmann
39)
Számok és mennyiségek mentális reprezentációja
Folyamatos téri információt reprezentáló idegi hálózatok
Számérzék
Számok elvont mennyiségként történő felfogása
Szerep a kivonásban
Kéreg alatti
bazális ganglionok
Információgyűjtés és feldolgozás agyi területekről
Számolási képesség
Összeadás képessége
Szorzás képessége
Mennyiségi modul
Prefrontális agyi terület
Elülső cinguláris kéreg
(specializált hálózat)
Saját hálózati működés koordinálása
Munkaemlékezet
Hibadetekció
Cselekvések sorrendje, tervezés
Alapvető matematikai műveletek sorrendjének meghatározása
Átmeneti számtani eredmények észben tartása
Szöveges feladatok megoldási stratégiái
Kognitív becslés
7. ábra: Agyi területek számtani funkciói
Az agyi hálózatok változatossága az agy rugalmasságának – plaszticitásának az alapja. A diszkalkulia
egyes részei az agy plaszticitásának hiánya miatt alakul ki. Dehaene megállapítása szerint a
számtani feldolgozásra specializált agyterületeken idő előtti idegi dezorganizációt mutatnak.
6
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Az elmúlt évtizedben bekövetkező rohamos technikai fejlődésnek köszönhetően az agy struktúrájáról
és működéséről egyre több információval rendelkeznek a szakemberek. Levin és munkatársai 1996-
ban kimutatták, hogy gyermekkori jobb temponrális sérülés esetén az fMRI által kapott képen a jobb
oldal nem aktív és a bal frontális és parietális terület aktív.
Levy és munkatársai 1999-ben kimutatták, hogy fejlődési diszkalkulia esetében az MRI- n jól látható a
bal parietotemporális terület sérülése.
A konkrét számítás és becslés agyi területei
Nagyobb aktiváció Nagyobb aktiváció Nagyobb aktiváció Nagyobb aktiváció
konkrét számításnál Nullpont becslésnél konkrét számításnál Nullpont becslésnél
A konkrét és a becsült számítások disszociációja.
Az agyi területek szignifikáns eltérést mutatnak a
kétféle matematikai művelet során. A konkrét
számítás kék színnel jelzett, a becslés sárga
színnel jelzett a felvételeken.
8. ábra: A konkrét és becslés számolási művelet agyi
leképeződése Dehaene 1999-ben a Science tudományos
lapban megjelent publikációjából
A legnagyobb különbség, hogy a becslésért
felelős terület a bilateral inferior parietal lebenynél
található. Aktiváció látható még a cerebellum
területénél és a precentral és dorsolateral
prefrontal cortexnél. A legnagyobb különbség a
7
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
konkrét számolás esetén a bal inferior prefrontal cortex területen, és kisebb fókusszal a bal angular
gyrus esetében volt tapasztalható.
Az azonos feladatban történő feljegyzésen látható, hogy a konkrét és becsült számítások esetében 2
idői pont van, mikor nem esnek egybe. A vizsgálat során a konkrét számítás alatt negatívabb volt a
bal inferior frontal oldalon (bal oldali kép), míg a becslés során a bilateral parietal oldalon (jobb oldali
kép). (Dehaene, Spelke, Spinel, Stanescu, Tsivkin, 1999)
Mennyiségi feldolgozás
Munkamemória
Verbális előhívás
9. ábra: Krajcsi Attila által a III. Szegedi Pszichológus Napok rendezvényre készített ppt vázlatából Delazer nyomán, 2004.
Tanult és nem tanult folyamatok
8
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Intuitív matematika A 9. ábrán látható, hogy a matematikai műveletvégzés alapjaihoz szükséges mennyiségi feldolgozás,
munkamemória és verbális előhívás mely agyi területeket aktiválja.
Az agyi felvételek segítségével egyre speciálisabb és finomabb neurológiai megállapítások
születhetnek a diszkalkulia jelenségének hátteréről, okairól. (Krajcsi, 2004.)
Hécaen 1961-ben vizsgálatot végzett, melyben 183 akalkuliás beteget mért fel. Közülük 63 főnél
számjegy alexia és agráfia, míg 48 főnél téri zavarok és 72 főnél számtani műveletek elvégzési zavara
(anaritmetria) jelentkezett. Hécaen a parietális lebeny sérülésére vezette vissza az eredményt, mely
megerősíti a 6. ábrában szereplő fali lebeny számolásban kiemelkedő szerepét. (Krajcsi, 2004)
Magne már 1977-ben svédországi kutatásaik eredménye alapján jelezte, hogy a frontális parietális,
oxipetális lebeny többé-kevésbé körülhatárolt területeinek hatására jönnek létre apátiás szindrómák.
Viszont a kizárólag neurológiai okokra visszavezethető zavarok ritkák. Kihangsúlyozza a minimális
agyi diszfunkció és a tanulási fogyatékosságra utaló jelek gyakoribb előfordulását. (Magne, 1977)
Ezzel ellentétben Kosc már az 1970-es években hangsúlyozta a neurológiai háttér meghatározó
szerepét a diszkalkulia kialakulásában, mely a fogalmi meghatározás fejezetében már olvasható volt.
Kosc jelzi, hogy az iskolai teljesítmény során számolni kell a társadalmi elvárásokra adott gyenge
matematikai teljesítményekkel, melyek nem tartoznak konkrétan a fejlődési diszkalkulia tárgykörébe.
Emellett jelzi, hogy a tanulók 4-6%-ánál számolni kell a csökkent matematikai képességek hátterében
jelentkező és agyi strukturális zavarokra visszavezethető fejlődési diszkalkuliával. (Kosc, 1974)
Bődör előadásában a számtantanulási nehézségek okaként az agykéreg szétszórt felületi sérülései
következtében fellépő neurodinamikai defektusokat jelöli meg, melyek az egész személyiség
fejlődési fogyatékosságaihoz vezetnek. (Bődör, 1977)
A medicinális szakirodalom anatómiai struktúra károsodásához köti a diszkalkulia jelenségét,
minimális agyi károsodás, minimális agyi diszfunkció- MCD. (Palotás, 1992) Encephalopathia,
korai gyermekkori károsodás. (Dékány, 1999) Mindemellett megemlítik a szenzoros deprivációt, a
szerzett sérülést. Az organikus diszfunkciót létrehozó okok között szerepel az örökletesség, vagy az
idegrendszer elnyúló fejlődésének időszakában ható különböző noxák (pl. hipoxia, acidózis, stb.).
Levy és munkatársai (1999) fejlődési diszkalkuliát állapítottak meg az mri által készített felvételek
alapján, ahol bal parietotemporális sérülés volt található.
Ansari és Karmiloff-Smith 2002-ben publikálta eredményeit, mely alapján a diszkalkulia normál
intelligencia teljesítmény mellett aritmetikai készségek sérülését eredményezi. A számolási készség
deficit pedig genetikai problémákra is visszavezethető, alacsony intelligencia teljesítményt nyújt más
kognitív deficit meglétével. (pl. Down-szindróma, Turner-szindróma, Williams-szindróma). (Krajcsi,
2004)
9
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A felvetés érdekes, mivel több szakember lehetségesnek tartja a diszkalkulia bizonyos számú
öröklődését. Alarcon 1997-ben megállapította, hogy egypetéjű ikreknél 58%-ban a testvér is
diszkalkuliás lesz, míg kétpetéjű ikrek esetében ez az arány csak 39 %.
Shalev, Manor és Kerem 2001-es kutatásai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a
családokban élő testvérek fele is diszkalkuliás lesz.
A kutatások eredményei alapján az örökletesség is szerepet játszik a diszkalkulia jelenségében. A
diszkalkulia együtt járhat a Turner-szindrómával, törékeny X szindrómával, Down-szindrómával,
Williams-szindrómával, fejlődési Gerstmann-szindrómával, örökletes anyagcserezavarral (pl.
fenilketonuria). (Krajcsi, 2004)
Turner-szindróma
10. ábra: A neuronképek eredményeinek összehasonlítása a diszkalkulia területén. (a) Anatómiai felépítés abnormális formával
és az interparietalis sulcus bemélyedésével, mely a Turner-szindrómát jelzi. Továbbá az interparietalis sulcusból jobb, illetve bal
oldalon hiányzik a szürkeállomány. (b) Az interparietalis sulcus abnormális képességhiánya, számolási gyengeséggé kinőve
magát mind a Turner-szindróma, mind a törékeny X szindróma esetén. Dehaene, Molko, Cohen, Wilson, 2004 cikke nyomán
10
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A képek és a vizsgálatok alapján Dehaene, Nicolas Molko, Cohen és Wilson kijelentették, hogy a mély
interparietalis sulcusnak jelentősége van az öröklésben és a korai fejlődési diszkalkulia
kialakulásában. (Dehaene, Molko, Cohen, Wilson, 2004)
Az elmúlt húsz évben hatalmas fejlődés történt a neurológia területén. Egyre több információ gyűlik
össze az agy struktúrájáról és működéséről. A kutatások eredményeinek köszönhetően egyre
részletesebb kép alakul ki az agyi hálózatról és komplex működéséről. A Franz Joseph Gall által
felvetett agyi lokalizációs elmélettől indulva hosszú utat tett meg a neurológia. Mára már bizonyított,
hogy sejtszinten más és más pszichés működésért felelősek a neuronok. Az is bizonyított, hogy nem
lehet elkülönített agyi területekről beszélni, hanem kisebb területek, idegsejt csoportok hálózatban
történő működéséről. Az egyes funkcióhoz tartozó hálózati elemek egymástól teljesen elkülönült
területen is fellelhetőek.
A diszkalkulia szempontjából ezek az eredmények nélkülözhetetlenek, mivel az agyi struktúra és -
működés ismerete segítséget nyújt a diszfunkciók megismerésében.
11
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
4.2 Pszichológiai komponens
Az agy szerkezeti adottsága mellett mindig módosító hatással bírt komplex működése. A magasabb
rendű humán specifikus agyi tevékenységek összehangolt működéséről a neurológusok és
pszichológusok különböző elméleteket állítottak fel.
A matematikai teljesítményhez szükséges pszichés komponensek vizsgálata előtt érdemes
megismerkedni a kognitív képességek struktúrájával, melyet Robert J. Sternberg készített, Caroll
1993-ban publikált eredményei alapján. A kognitív képességek csúcsán az általános intelligencia
található, mely szinte minden kognitív tesztben szerepel. A második szinten átfogó képességek
találhatóak, mint a fluid intelligencia, a kikristályosodott intelligencia, általános memória és tanulás,
átfogó vizuális érzékelés, átfogó auditív érzékelés, átfogó felidézési képesség, átfogó kognitív
gyorsaság, feldolgozási sebesség (döntési sebesség).
A gyermekek kognitív fejlődéséről szerzett ismeretek Jean Piaget svájci pszichológus nevéhez
fűződtek, aki a gyermek természetesen érő képességeinek és környezetével kialakított kapcsolatának
a kölcsönhatásaira összpontosított. Piaget a gyermeket aktív lénynek tekintette, aki környezetére
gyakorolt hatásával fejlődik. A gyermek sémákat alkalmaz, melyek megismert eljárásokat jelentenek.
Ezeket a sémákat a gyermek az új helyzetekre is alkalmazza, vagyis asszimilálja a helyzetet bevett
gyakorlatába. Amennyiben az új helyzetre nem alkalmazhatóak a már kialakított sémák, abban az
esetben új gyakorlatot alkot, amit Piaget akkomodációnak nevezett el. A legfontosabb eredmény a
fentiek alapján, hogy a gyermek aktív, információkereső lény.
A gyermek gondolkodási és következtetési képességei az érés folyamán minőségileg folyamatosan
változó szakaszokon mennek keresztül. (Piaget, 1995)
Szakasz Fejlődés jellemzése
Szenzomotoros szakasz (0- 2 év)
Saját test megkülönböztetése a környezettől. Tárgyállandóság- nem látott tárgy mentális reprezentációja
Művelet előtti szakasz (2 – 7 év)
Még nem jutna el a konzerváció szintjére, de megközelítik. Tárgyakat szavakkal jelöl. Gondolkodás egocentrikus. Egyedi osztályozási eljárások. Szimbolikus játékok. Sajátos erkölcsi realizmus.
Konkrét műveleti szakasz (7 – 12 év)
Számok, tömeg és súly megmaradásának ismerete. Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat.
Formális műveleti szakasz (12 éves kortól)
Elvont kijelentésekben logikailag gondolkodik. Hipotéziseit rendszeresen ellenőrzi. Foglalkozik a problémákkal és a jövővel.
11. ábra: Kognitív fejlődés szakaszai Piaget nyomán (Piaget, 1995)
12
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Ma már több tudós eredményei alapján ismert, hogy Piaget konstruktivizmusa több ponton téves volt.
A számmegmaradás képességét vizsgáló tesztről Jacques Mehler és Tom Bever a massachusettsi
Műszaki Egyetem pszichológiai tanszékéről 1967-ben a Science tudományos lapban publikált.
Vizsgálataik alapján Piaget számmegmaradási tesztje nagymértékben függ a kontextustól és a
gyermekek motivációs szintjétől. Például a teszt során Piaget 2 sorban eltérő számú üveggolyókat
helyezett el különböző távolságra egymástól.
Átalakítás előtt Átalakítás után
12. ábra: Piaget kísérlete a számállandóság igazolására
A gyermekek arra a kérdésre, hogy melyik sorban van több üveggolyó az átalakítást követően a
kevesebb, de hosszabb sort választották. Ez megfelelt Piaget által leírt számmegmaradási hibának.
Mehler és Bever az üveggolyókat kicserélte édességre. Nem tettek fel bonyolult kérdést és növelték a
gyermekek motivációs szintjét. A gyermekek már a valós darabszámot figyelembe véve mindig a több
édességből álló sort választották.
A feladatból az is kitűnt, hogy a három- és négyéves gyermekek átlag alatt teljesítettek. Dehaene
véleménye szerint ennek a nem életszerű kérdésfeltevés az oka. Amint James McGarrigle és
Margaret Donaldson, az Edinburghi Egyetem fejlődéspszichológusai játékmackó segítségével
alakították át a kísérletet úgy, hogy a kísérletvezető nem látta a műveletet, a gyermekek jó választ
adtak. Ez bizonyíték volt arra, hogy a gyermekek a kontextustól függően pontosan ugyanazt a kérdést
két teljesen különböző módon értelmezték. (Dehaene, 2004)
Karen Wynn 1992-ben a Nature című tudományos lapban tette közzé a tárgyállandóságot bizonyító
kísérletét. Wynn 5 hónapos csecsemőknek bábszínházat épített fel. Az egyik oldalon a kísérletvezető
keze betett egy egeret, majd felemelte a paravánt és utána még egy egeret tett be, most már a
paraván mögé. A gyermekek nem látták a két tárgyat együtt, hanem csak egymás után. Megvizsgálták
a gyermekek figyelmét, hogy mennyi időt töltenek a látottak megfigyelésével. Az 1 + 1 = 2 esetében
jóval kevesebb időt töltöttek a csecsemők a megfigyeléssel, mint az 1 + 1 = 1 esetében. Ugyanez
történt kivonás esetében is, vagyis a 2 – 1 = 1 esetén kevesebb ideig figyeltek a csecsemők, míg
sokkal hosszabb ideig vizsgálták a 2 – 1 = 2 esetet. Wynn a hármas eredménnyel is végigcsinálta
kísérletet. Vagyis 1 + 1 = 3, illetve 2 – 1 = 3 esetén is a csecsemők hosszabb ideig figyelték a játék
egereket. Ezek alapján a csecsemők képesek alapvető számítási műveletek elvégzésére, de csak az
1, 2, 3 mennyiségek esetében.
A csecsemők számtani következtetései teljes mértékben a tárgyak téri-idői pályáján alapulnak.
(Dehaene, 2004)
13
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
13. ábra: Wynn kísérlete (Dehaene, 2004)
A csecsemők a különböző modalitások mentén megtapasztalt világról igen hamar intermodális képet
alkotnak. Ennek eredményeként jönnek létre a fent vázolt teljesítmények.
Affolter modellje alapján a matematikai gondolkodás előzményét Milz alkotta meg:
Matematikai gondolkodás
Matematikai gondolkodás fejlődési szintje Írott
olvasás Beszéd
Írás
Nyelvfejlődés szintje Beszélt nyelv
Nem verbális figuratív teljesítmény
Beszéd előtti fejlődési szint Szenzomotorikus teljesítmény
Jel Utánzás
direkt formája
Anticipáció
Tervezési aktivitás
Szupramodális érzékelési folyamat
Szeriális integráció Intermodális kapcsolat
Modalitás specifikus terület Taktilkinesztetika Látás Hallás
14. ábra: Milz által Affolter nyomán készített modell a matematikai gondolkodás kialakulásáról (Milz, 1994)
14
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A matematikai gondolkodás kialakulásának alapját képezi a specifikus modalitások kifogástalan
működése. A különböző modalitások intermodális kapcsolatok révén összegződnek és egységes
képet alkotnak a tapasztalt világról.
Nélkülözhetetlen a tér- és időismeret, mivel a számok, mennyiségek, halmazok a térben helyezkednek
el. A mennyiségek esetében a gyermekek öntevékenyen fejlesztik számtani képességeiket. Pakolnak,
számolnak. Mindezt a háromdimenziós térben teszik. A későbbiekben a halmazok alkotása is
pakolással, csoportosítással történik a térben. Amennyiben egy gyermeknek nem alakul ki az adekvát
térismerete, úgy nem képes a megfelelő csoportosításra és számtani műveletek elvégzésére sem.
Hogyan építi fel a gyermek a téri rendszert? A kérdésben két fontos elem található. A téri rendszer
alacsonyabb szintű elemekből épül fel. A gyermeknek magának kell felépítenie rendszerét, melynek
elemi építőköveinek ismerete elengedhetetlen a diszkalkulia diagnosztika és -terápia területén. A
rendszer elemeit a modalitások alkotják: auditív-, látási-, vesztibuláris-, proprioceptív-, taktilis észlelés.
Az alapvető modalitásokra épülő magasabb pszichés jelenségekre több modell készült. A legújabb
pszichológiai irányzat a kognitív pszichológia, mely elvezet a matematika jelenlegi pszichés
modelljéhez. A kognitív pszichológia az információfeldolgozási elméleti keretre épülő irányzat, mely
különböző modelleket és módszereket alkalmazva vizsgálja az ember pszichés felépítését és
funkcióját. A kognitív pszichológia képviselői folytatják a laboratóriumi vizsgálatokat, agysérült
betegeket vizsgálnak, számítógépes programokat használnak a pszichés modellek megalkotásához.
A neurológiát taglaló fejezetben már több alkalommal olvasható volt, hogy a diszkalkulia kutatás során
is jelentős eredményekhez jutottak a szakemberek agysérült betegek vizsgálata során. (pl. p. 18.; 10.
ábra). A matematika területén a kognitív pszichológia a szükséges képességeket és készségeket
vizsgálja, elemzi, mely által az aritmetikai folyamatokra, struktúrákra és az azoktól való eltérésekre is
magyarázatot adnak. A kognitív pszichológia szempontjából a mentális reprezentáció felépülése,
struktúrákká szerveződése jelenti a kulcsot az eltérő folyamatok, köztük a diszkalkulia jelenségének
feltárásához. (Eysenck-Keane, 2003)
McCloskey és munkatársai kidolgozták a moduláris felépítésű szemantikus reprezentáció elméletét. A
számok absztrakt módon kódolódnak. A különböző számelemző-feldolgozási folyamatok absztrakt
reprezentációs kódrendszerbe kerülnek. A feldolgozást követően visszakódolódnak. A műveleti
metodikákkal ugyanez történik.
A komplex-kódolási-reprezentációs elméletet Campbell és Clark dolgozták ki. A számfogalmak
különböző modalitás-specifikus kódban tárolódnak, majd egy összefüggő hálózatba kerülnek
egymással. A megfelelő specifikus kód aktiválásához aktivációs gátlási asszociatív mechanizmusok
járulnak hozzá.
A reprezentációs hálórendszerben helyezkednek el a különböző lexikonok Grafman modellje szerint.
Fontosnak tartja a munkamemóriát és a figyelmet a számfeldolgozás során. (Márkus, 2000)
15
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Jelenleg a legátfogóbb modellt Stanislas Dehaene alkotta meg, mely felvázolja az egyszerű
numerikus feladatok megoldásakor használt architektúrát és ennek működését. A hármas kódolás
modell szerint numerikus feladatoknál nem egy egységes reprezentációt használunk, hanem három
különböző rendszert. A három rendszer egymástól eltérő módon reprezentálja a numerikus
információt, ennek következtében eltérő feladatokban működhetnek hatékonyan, és eltérő
tulajdonságokkal is rendelkeznek. (Dehaene 1992, 2003).
15. ábra: A hármas kódolási modell képe Dehaene nyomán Krajcsi Attila Fejlődési diszkalkulia - A matematikai megismerés
pszichológiája előadásának ppt változatából (Krajcsi, 2004)
Az egyik az analóg mennyiség reprezentáció, más néven mentális számegyenes, mely téri jellegű.
Dehaene és munkatársai vizsgálata alapján bizonyított, hogy az emberek a bal kezükkel a kisebb
számokról, míg jobb kezükkel a nagyobb számokról tudtak dönteni egy gomb megnyomásával.
Mindez azt jelenti, hogy az emberek fejében létezik egy számegyenes, amely balról jobbra és fentről
lefelé halad. A téri tájékozódás jelentőségéről és hiányának a diszkalkuliában betöltött hatásáról a
későbbiekben még szó lesz.
A második az auditoros verbális szókeret, vagy rövidebben verbális rendszer az információt hangok
sorozataként tárolja. A verbális ismeretek pontosak, de jelentés nélküliek. A számok legfontosabb
szemantikus komponensét, a méretüket és az egymáshoz való viszonyukat nem reprezentálja. Egyes
betegek képesek pontos végeredmények kiszámolására, de nem értik az eredmény nagyságrendjét
(ép verbális komponens), mások pedig az eredmény nagyságrendjét állapítják meg, viszont a pontos
számolás nem működik (ép mennyiség rendszer).
16
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A harmadik a ’vizuális arab szám formátum’ pedig az arab számok szimbólumával tárolja a
számokat. (Krajcsi, Numerikus képességek)
Dehaene három hipotézist állított fel a modellel kapcsolatosan:
1) A számtani információk mentálisan három formában manipulálhatóak:
Analóg mennyiségi reprezentáció (analogical representations of quantities, amely a
mentális számegyenes aktivációjának eloszlását reprezentálja
Verbális forma - Krajcsi auditoros verbális szókeretnek fordította -, mely a számokat,
mint a szavak sorát reprezentálja (pl. harminchét)
Vizuális arab reprezentáció, mely a számokat, mint jelek sorozatát reprezentálja (pl. 37)
2) Az átkódolási eljárás képessé teszi az információ egyik kódról másik kódra való közvetlen
átalakítását.
3) Minden számolási eljárás egy fix bemeneti és kimeneti kódon nyugszik.
Például a számrendszerek összehasonlítása során bemeneti szám mennyiségként kódolható a
számegyenesen.
16. ábra: A hármas kódolási modell Chochon, Cohen, Moortele és Dehaene a Differential Contributions of the Left and Right Inferior Parietal Lobules
to Number Processing címmel a Kognitív neuropszichológiai szaklapban 1999-ben megjelent cikke alapján
A három rendszer egymással össze van kapcsolva, és az értékek az egyik reprezentációból a
másikba kerülhetnek át. Mindegyik rendszer külön bemenetet kap, és külön kimenetet küld. Az arab
reprezentáció az arab számok írását és olvasását végzi, a verbális a betűket olvassa és írja, továbbá
a hallott és kimondott számneveket értelmezi, míg az analóg rendszer a vizuális becslésekért és az
úgynevezett szubitizációért felelős.
A szubitizációnak hívják a latin subutis kifejezés után, ami azonnalit jelent, a számlálás nélküli
számlálást. Természetesen nem azonnali számolásról van szó. Kb. öt vagy hat tizedmásodperc
szükséges egy három pontból álló halmaz azonosításához. Ez a mechanizmus a három és a négy
17
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
szám között törést mutat. Ennek oka lehet, hogy a tároló pontossága a számosság növekedésével
eredményekre vonatkoztatva tároló modell néven dolgozták ki rendszerüket. Minél
nnénk pontosan számolni, hanem egy pontos verbális rendszer is, amely viszont
em „érti” a számok nagyságát. A két rendszer együttműködése eredményezi numerikus
an döntenek a személyek. Pl. gyorsabban
adatok alapján a szimbolikus numerikus képességekhez képest van egy szemantikus
prezentáció. A számok feldolgozását segíti. Valószínűsíthetően a számok megértésének az
snál igen. A Milz által kihangsúlyozott téri ismeretekhez
élkülözhetetlen a nyelv ismerete. Spelke és Tsivkin eredményei alapján érdemes a számérzéket
pszichológiai elméletek összefogják a számtani műveletek végzéséhez szükséges jelenségek
csökken. A szubitizációért az analóg rendszer a felelős.
A szubitizáció jelenségét követően a háromnál nagyobb számmennyiségek megjegyzésére - Meck és
Church (1983) patkányok numerikus képességeire kitalált „mode-control” modellje alapján - Gallistel
és Gelman humán
nagyobb számmennyiséget kell megjegyezni, annál több a hiba lehetősége az analóg rendszerű
tároló modellben.
Vagyis a számokat gyakran nem pontos, szimbolikus formában reprezentáljuk, hanem egy pontatlan,
analóg formában. Nem csak az analóg rendszer segít az aritmetikai műveletek elvégzésében, hiszen
akkor képtelenek le
n
teljesítményünket.
Az analóg reprezentációról Moyer és Landauer 1967-ben írt. A számok összehasonlításánál nem
szimbolikus reprezentáció is szerepet játszhat. Két fontos hatást találtak: a távolság hatás (minél
nagyobb két szám között a távolság, annál gyorsabb
döntünk a 4 és 8 párosról, mint a 4 és 6 számokról), a méret hatás (ugyanolyan távolság mellett,
minél nagyobb a méret, annál lassabbak a személyek).
Az eddigi
re
eszköze.
Továbbá a számtani ismeretek nyelvi kódokban is tárolódnak. A feladattól függ, hogy az adott ismeret
elsajátításban van-e szerepe a nyelvnek. A közelítő számításnál nincs jelentősége a nyelvi kódnak,
míg nagy számokkal történő pontos számolá
n
fejleszteni a közelítő számítás segítségével.
A
működését. Az előzőekben áttekintett ismeretek segítséget jelentenek a diszkalkulia áttekintésében.
Janusz Kostrzewski az 1977 novemberében Nyíregyházán tartott nemzetközi szemináriumon
bemutatott tanulmányában értelmi fogyatékos gyermekek matematikai teljesítményét vizsgálta,
melynek eredménye összecseng a Milz által összegzett modális és intermodális képességek, mint a
matematikai gondolkodás alapjával. Az általa és munkatársai által szerkesztett Tanulási
Alapképességek Skálája 2 részből állt: intelligencia képességek és motorikus képességek vizsgálata.
A vizsgálathoz a következő mérési eszközöket alkalmazták: Gyermek Iskolai Viselkedésének
Mérésére alkalmazott skála, AAMD (Adaptive Behaviour Scale for Children and Adult) adaptív
viselkedési skálát, Parental Attitude Research Instrument skálát (szülők viselkedését vizsgálja),
18
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
matematikai teljesítményt mérő skálát (Achievement Scale in Mathematics). Az eredmények alapján
Kostrzewski arra a következtetésre jutott, hogy a matematikai előmenetel olyan képességszintek
funkcióitól függ, mint a rugalmas problémamegoldás, téri orientáció, szimbólumok
alkalmazásának képessége, vizuális analízis és szintézis, absztrakt fogalmak és számok
alkalmazásának képessége, verbális megértés, asszociációs könnyedség, gondolatok közötti
a téri orientáció részleges, vagy teljes zavarával kezdik
oncentrációs
épesség miatt csak rövid ideig képesek egy feladatra összpontosítani. A beállítódás, motiválatlanság,
lógiai okok alapján
i nehézséget. A tervezési
épesség hiánya – melyért a neurológiai fejezetben látható 6. és 7. ábra alapján a prefrontális agyi
neurológiai fejezet jelentőségét. Kiemelt fontosságú,
%-os arány szórtsága valószínűleg a nemzetek közötti
galomhasználat és a mögöttes definíciók különbözőségének köszönhető. Mindemellett a 17%-os
kapcsolatok megértése, memória, hallási analízis és szintézis. A téri és idői ismeretek
nélkülözhetetlenségét Milz is kiemelte munkájában. (Kostrzewski, 1977)
Azoknál a gyermekeknél, akik
tanulmányaikat, gyakran tanulási problémákkal küzdenek. Elsősorban az olvasás, írás, számolás
terén jelentkeznek a nehézségek.
A figyelem tartóssága, terjedelme, megosztottsága és átkapcsolhatósága sérülhet a diszkalkuliás
gyermekeknél, ami feltételezi a rosszabb matematikai teljesítményt. A gyenge k
k
érdeklődés hiánya együtt jár a külső ingerek hatására történő figyelmi elterelhetőséggel.
A neurológiai komponens fejezetben említett előadásában Bődör (1977) a neuro
módosuló kognitív folyamatokat részletezte. Tapasztalatai alapján a gondolkodás sérülése vezető
szereppel bír, melynek okát az idegi folyamatok kóros merevségével magyarázta.
A számolási képességhez szükségesnek tartja az optikus, akusztikus, motoros és térbeli
diszkriminációs képességet. Vagyis nélkülözhetetlen a tér-, idő- és mennyiségészlelés. Sok
esetben a neurodinamikai folyamatok kóros elváltozása okozza a számolás
k
terület a felelős – következtében sérül az elvégzendő műveletek sorrendje.
Bődör megfogalmazása alapján a diszkalkulia nem sorolható a részképesség-zavarok vagy a
részfunkció-zavarok körébe, hanem „funkcionális agyi rendszerek kölcsönhatásának, integrációjának
a zavara.”1 Bődör megfogalmazása megerősíti a
hogy a pszichológia szempontjából is az agyi funkciók zavarára fókuszál. A pszichikus funkciókra
hatással van az agyi struktúra és tevékenység.
A megfogalmazás természetesen magával vonja, hogy már nem csak szenzoros és motoros
integrációs zavarról beszélhetünk, hanem nyelvi, gondolkodási, emlékezeti zavarokról is.
Bődör az első és második jelzőrendszer közötti integrációs zavart látja a diszkalkulia pszichés okának.
Az első és második jelzőrendszer között pedig a nyelv tölti be a közvetítő szerepet. A diszkalkulia
gyakorisága fejezetben bemutatott 4. ábra alapján 17–64%-ban található a diszkalkuliás gyermekek
között olvasási zavar megjelenése. A
fo
jelenlét is domináns kapcsolatot jelent.
1 Bődör Jenő: A diszkalkulia pszichológiája. in: Diszkalkuliáról pedagógusoknak (szerk. Mesterházi Zsuzsa), 1999., p. 19.
19
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Bődör a diszkalkulia megjelenési formái alapján pszichológiai szempontból több csoportot alkotott.
’hare által vázolt matematikai képességek fejlődési vonalán Bődör szerint a következő nehezítő
tényező meg:
O
k figyelhetőek
Matematikai Diszkalkulia megjelenésének okai
képességek szintjei
tív) Figyelmi diszkalkulia: figyelemzavar és motoros zavarok hatására
alakulhat ki. Számlálás (passzív és ak
Számfogalmak ság
kialakulása
Emlékezeti diszkalkulia: a látott tárgyak, halmazok felidézésének zavara, képszerű emlékezet zavara. A mennyiségállandókialakulása nehezített.
Számjegyek és műveleti jelek ismerete, használata
a fenti
képességzavarral. Az elsődleges nyelv használatának zavara nehezíti t.
ly a
Grafikus és olvasási diszkalkulia: Az írás és olvasás zavaraeredmények alapján együtt járhat a matematika tanulási
vagy gátolja a matematikai nyelv, információ felhasználás folyamatá
Emlékezeti diszkalkulia: A számemlékezet zavara, ameszámjegyek és műveleti jelek ismeretének és használatának zavara.
Számolás (kalkulia-ala
zavara. Gyenge a matematikai elemző-, összehasonlító képesség.
Emlékezeti diszkalkulia: A számokat és részeredményeket nehezen tartják fejben, így a matematikai műveletvégzés, számolás nehezített.
Gondolkodási diszkalkulia: A komplex matematikai gondolkodási képesség zavara, pl. verbális, gondolkodás műveletbeli, számolástechnikai komponensek zavara. A matematikai általánosítás
pműveletek)
17. ábra: A diszkalkulia megjelenési formái a matematikai képességek fejlődési szintjein O’hare és Bődör nyomán
A táblázat alapján látható, hogy a különböző pszichológiai szempontból kialakított diszkalkulia
igényű
jlődés folyamán a következő pszichológiai
szefoglalója (2000) és Krüll (2000) alapján:
ú, hosszú távú, munkamemória
roblémamegoldó
tevékenység
dás
csoportok a matematikai képességek különböző fejlődési szintjein egyaránt megjelenhetnek. Az
emlékezeti diszkalkulia az összes szinten jelen van, mint a matematika tanulás egyik alapvető
pszichológiai képessége.
A 17. ábrában olvasható matematikai képességfe
komponensek nélkülözhetetlenek Márkus Attila ös
Percepció: mélység, alak, mozgás
Figyelem: vizuális, auditív, megosztott, sémák
Térben- és saját testen való tájékozódás
Memória: rövid táv
Gondolkodás: induktív, analóg, p
Vizuomotoros-spaciális
Konstruktivitás
Fogalmi-logikai gondolko
20
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
Verbális feldolgozás
Szenzomotoros integráció
felsorolt pszichés komponensek a matematika tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. A
i zavarokat:
ejlettebb
sorban és oszlopban való elrendezése. Az óra leolvasása hibás.
.
k elhagyása, tizedesvessző elmaradása, fejben való műveletvégzés
nagy probléma.
5) Vegyes típusú diszkalkulia: ide tartoznak az egyéb diszkalkulia formák. Pl. Gerstmann-
jellemzőket találta a diszkalkulia
idézése, téri irány- és helyzethibák, kihagyást tapasztalt.
hibafajtái: kihagyás, ismétlés, betoldás, átalakítás, hibás adatrögzítés, kritikátlan
zöveges feladatok esetében: torz reprodukció, számolástechnikai hibák, műveleti jel nem megfelelő
óságának hiánya, téri szempontváltás zavara.
Motiváció, kitartás
Képzeletalkotási képesség, absztrakciós képesség
A
komponensek diszfunkciójának hatására eltérő problémák lépnek fel a matematikai képesség terén.
Badian a megjelenési formák alapján csoportosította a matematika
1) Számjegyek olvasási és írási zavara: ritkán előforduló típus, inkább diszlexia mellé társul,
ezért a diszlexia tünetei elfedhetik a diszkalkulia tüneteit.
2) Téri tájékozódási diszkalkulia: a numerikus gondolkodás és a szóbeli feladatvégzés f
az írásbeli számolási képességeknél. Jellemző, hogy a csökkenő sorrendben történő
számlálás nehézséget jelent. Gondot okoz az írásban történő műveletvégzés. Nehézséget
jelent a számjegyek
3) Műveletvégzési diszkalkulia: nem értelmezi helyesen a műveleteket, összetéveszti, felcseréli
őket, mind fejben, mind írásban. A probléma oka a gondolkodásban és az emlékezeti
működésben van
4) Figyelmi diszkalkulia: hipoattentív-szindrómás gyermekek között van. Tünetei: pontatlan
műveletvégzés, maradéko
szindrómához társuló. 2
Szatmári Edit 1990-ben végzett vizsgálata alapján a következő
megjelenésére:
Képszerű emlékezőképességük zavart mutat. Vizuális észlelési hibák közül kiemelkedő: nagyság-
és irány fel
Számismétlés hibái: sorrendhiba, számkihagyás, idegen szám felidézése, hibás felidézés.
Szövegfelidézés
felidézés.
S
megválasztása.
Téri hibák: lateralitáscsere, téri feladatmegoldás álland
Az eddig tárgyalt diszkalkuliát érintő pszichológiai jellemzők a neurológiai diszfunkciók következtében
jelentek meg. Vagyis következményként körülírhatóak.
2 Hetényiné Balogh Orsolya (1998): A képességfejlesztés területei a diszkalkulia preventív vizsgálatában és terápiájában. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pszichológiai Intézet, Szakdolgozat, Budapest
21
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A pszichológia nem csak tünetként, hanem okként jelenik meg a diszkalkulia területén. A diszkalkuliás
személyek esetében több szakember (pl. Karin, Elk, Krüll) elemzi a szorongás negatív hatását, amely
a matematikai teljesítmény romlásában jelenik meg.
A szorongás olyan pszichés jelenség, amely akkor következik be, amikor a szorongó személy
elhagyja a biztonságos mozgásterét, vagy megpróbálja elhagyni megszokott tevékenységét. A
ognitív nézőpontú kutatók úgy vélik, hogy a testi érzékelés „katasztrófikus” félreértelmezésének
sben megjelenő eltérő jelenségekre. Lewin elmélete alapján a személy
ny, így helyzettől függően állandó
átalakulásban lévő rendszer.
A személy célja megvalósítása érdekében tevékenykedik, melyet a környezete befolyásol. A
környezet hatása alapján a személy külö ző helyzetekbe kerül (deprivációs helyzet, akadály nélküli
helyzet, problémahelyzet, frusztrációs he egyi, 1981)
aktivizál. A rövid- és a hosszú ideig tartó stresszhelyzetek eltérő hatásmechanizmussal működnek. A
r az
k
eredménye.
A szorongás a stressz helyzetekre adott egyik leggyakoribb válasz, amely magában rejti az aggódás,
a félelem, a feszültség érzését.
A szorongás értelmezéséhez nélkülözhetetlen Lewin mezőelméletének megemlítése, amely
magyarázatot nyújt a viselkedé
viselkedése (V) a személy (Sz) és környezete (K) közötti funkción (F) alapul. V= F (Sz, K)
A mezőn a viselkedést befolyásoló tényezők összességét kell érteni, amelyek a személy és céljai
között helyezkednek el. A személyiség struktúrája mozgéko
nbö
lyzet). (Pálh
Személy Cél
18. ábra: A fogyatékossággal élő személy börtönszerű frusztrációs helyzete
Pálhegyi Ferenc nyomán, Személyiség lélektani kalauz, 1981.
A diszkalkulia nehézségei által keltett szorongás a frusztrációs helyzetnek köszönhetően alakul ki. A
gyermek a számolási zavara miatt nem képes a többi tanuló matematikai teljesítményét
megközelíteni, vagyis a mezőelmélet alapján a személy nem tudja a célját elérni.
Pálhegyi Ferenc börtönszerű frusztrációs elmélete alapján maga a számolási zavarral küzdő gyermek
a saját célja elérésének akadálya. Ebben a helyzetben megemelkedik a frusztrációs szint, és
szorongásban vagy agresszióban nyilvánul meg. A stresszhelyzet energiaigényes folyamat. A stressz
hatására a szimpatikus idegrendszer adrenalint, noradrenalint és különböző szteroidhormonokat
diszkalkulia esetében mindkettővel számolnia kell a szakembereknek, mivel a számolási zava
22
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
érintett személy számára állandó frusztrációt jelent, és adott helyzetekben a börtönszerű frusztrációs
helyzet felerősödhet. Rövid távon a szervezetben a szimpatikus idegrendszer hatására többek között
fokozott szívritmus, vérnyomás, légzésszám jelentkezik. A stresszor ingerek tartós jelenléte általános
adaptációs szindrómát okoznak, melynek hatására az immunrendszer legyengül, és különböző
etegségek jelenhetnek meg. Rosszabb esetben a szervezet képes autoimmun betegségek
ségét érintő frusztrációs
sztek kidolgozása és felmérések készítése fontos eleme lehetne a gyermekek matematikai
emmel kell lenni a kliens személyiségére, stressztűrő képességére. A
következő fejezetben részletesebben olvasható a frusztrációs helyzetből adódó pedagógiai felelősség
jelentősége és lehetőségei.
b
kialakítására (pl. reumás betegségek). (Molnár, 2001)
A fenti információk alapján a frusztrációs helyzet mint pszichológiai jelenség reakciót vált ki az
idegrendszerben, és ezáltal visszacsatol a diszkalkuliát okozó neurológiai területre. A pszichológia
területe, mint a diszkalkulia jelenségének okozata, okká válhat a teljesítményromlás szempontjából.
Ezzel a jelenséggel a 4.4 fejezet foglalkozik bővebben. A diszkalkulia jelen
te
teljesítményének pontosabb diagnosztikája és terápiája szempontjából.
A teljesítményzavar által keltett stresszhelyzet a diszkalkulia terápiák során különös figyelmet
igényelnek, hogy a személy érezze, az őt körülvevő akadályozó tényező leküzdhető. Mind a vizsgálat,
mind a terápia során figyel
23
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
4.3 Pedagógiai és gyógypedagógiai komponens
A pedagógiai aspektusból való vizsgálódáshoz először érdemes áttekinteni a tanulói és azon belül a
matematikai teljesítmény fogalomkörét. Az elmúlt időszakban igen jelentős felmérések folytak
Magyarországon a többségi matematikai teljesítmény és az azt meghatározó körülmények befolyásoló
hatásáról.
Nagy József 1971-ben publikált felmérésében a pedagógiai kultúrákkal elért tudásszintet mérte fel.
Eredményei alapján elmondható, hogy az elemi számolás képességét befolyásolja az iskola
jellege (osztatlan, osztott csoportok), az iskolai település jellege (város, vidék), az osztálylétszám.
Vagyis jobb eredmények születtek az osztott csoportokban, a városi iskolákban és a kisebb
osztálylétszámok esetében.
Természetesen ezek az eredmények nincsenek közvetlen hatással a diszkalkulia jelenségére, mégis
áttételesen meghatározható lehet, hogy milyen feltételeket teremt a magyar oktatási gyakorlat a
speciális tanulási nehézséggel élő gyermek esetében.
Nagy neveléselmélete alapján meghatározó a személyiség. A sikeres oktatás érdekében meg kell
ismerni a személyiség működését, fejlődését, fejleszthetőségét. A személyiséget alkotóelemeinek
összerendeződött egységeként értelmezi. Alapvető komponensek a készségek – amit meg tudunk
csinálni (pl. önellátás, írás, számolás), a motívumok - amit hajlandóak vagyunk megcsinálni (pl.
attitűd, énkép, erkölcsi normák), az ismeretek, amikkel rendelkezünk. A készségek a cselekvés
folyamatában aktivizálódnak, a motívumok a viselkedés alapjait képezik. A kompetencia a készségek
és motívumok szerveződése során alakul. A kompetencia birtokában vagyunk képesek és motiváltak
a performanciára. A kompetenciák megjelenési formája a szociális kompetencia (a társas kapcsolatok
szervezője), perszonális kompetencia (a személy létezése, túlélése), kognitív kompetencia (az
információfeldolgozás folyamata), speciális kompetenciák (egyéni tevékenységek sikeres elvégzése,
pl. munka). Nagy személyiség kompetencia modellje értelmében az előbb felsorolt kompetenciák
egymással szoros kapcsolatban működnek. A különböző kompetenciák fejlődése eltérő nevelési-
oktatási eljárásokkal fejleszthető. A személyes- és a szociális kompetencia a neveléssel, a kognitív
kompetencia az oktatással, a speciális kompetencia a szakképzés által fejleszthető. Nagy funkcionális
személyiségmodellje értelmében az ember bioszociális komponensrendszere öröklött és tanult
komponensek egysége, amelyek négy alapvető kompetenciába szerveződnek (kognitív,
személyes, szociális és speciális kompetencia).
A Nagy és munkatársai által kidolgozott DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer) vizsgálat
segítségével többek között a fenti komponensek és óvodás-, kisiskoláskor elemi alapkészségei
mérhetőek fel, fejleszthetők. A DIFER egyes részei az 1975-ben készített PREFER tesztrendszer
egyes tesztjeinek feldolgozásával, átalakításával, részben pedig új tesztek kidolgozásával készültek.
24
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
A DIFER hét alapkészséget vizsgál, amely a személyiségfejlődést meghatározó elemi alapkészségek
fejlődésének feltárásával foglalkozik: írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs,
elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás.
(Nagy, 2004)
4-8 éves korban az értelmi fejlettség általános mutatója és ezáltal megbízható kifejezője az
iskolaérettségnek. A diszkalkulia szempontjából nélkülözhetetlen a relációszókincs, melynek
elsajátítása függ az érési folyamattól és a környezeti tényezőktől. (Nagy, 2004)
Másik szükséges alapkészség az elemi számolási alapkészség, amely az általános értelmi
fejlődésben és az iskolai matematika tanulásban játszik fontos szerepet. Az elemi számolási
készség fejlődése befolyásolható, vagyis nincs idegrendszeri-, biológiai korlátja. 3-6 éves
korban hatékonyan fejleszthető. Az elemi számolási alapkészség óvodai- és iskolai fejlesztése
eredményes lehet a felzárkóztatás szempontjából. Ezt támasztja alá az 1975-ös PREFER és a 2002.
évi DIFER vizsgálatok eredménye. Az elemi óvodás- és iskolai számolási készség fejlesztése közel
azonos hatékonyságú. A DIFER olyan diagnosztikus térképet ad a matematikai készség fejlettségéről,
amely megalapozza a fejlesztőmunkát. (Józsa, 2004)
Az elemi számolási készség esetében az életkori érés nem szab merev határokat, így a gyermek
egyéni fejlődési szintjéhez igazodó fejlesztési eljárás szükséges a pedagógusok részéről. (Józsa,
2004)
A DIFER vizsgálatok eredménye és előremutató jelzése korrelál a PISA felmérések eredményeivel. A
gyermekeknek az egyéni igényeikre és készségeikre épülő, az életre nevelő fejlesztési eljárásokra
van szükségük a sikeres ismeretelsajátítás érdekében.
A PISA felmérés jelentősége a többségi oktatási rendszer hatékonyságát vizsgálta 2000. március 27.
és április 7. között, Magyarországon 31 más országgal együtt a 15 esztendős tanulók reprezentatív
mintáján. A Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői a következő
kérdésekre kerestek választ: „Vajon a tagországokban ma végzett oktató-nevelőmunka megfelelően
felkészíti-e a tanulókat a jövőre? Ellátja-e őket mindazokkal az ismeretekkel és készségekkel, amikre
a majdani mindennapok során szükségük lesz?” A válasz keresésének egyik eszköze volt ez a 2000-
ben, 32 ország 17 millió 15 éves (pontosabban a 15 éves és 3 hónapostól a 16 éves és 2 hónapos
korig terjedő korcsoportokba tartozó), valamilyen iskolába beiratkozott tanulójából kiválasztott
reprezentatív mintán lefolytatott ún. PISA- vizsgálat, amely tulajdonképpen egy egész évtizedre előre
megtervezett mérés-sorozat első része volt.3 Céljainak megfelelően a PISA nem az iskolai, lexikális
tudás alapján, hanem a készségek és a tudás alkalmazásának képessége alapján definiálja a
műveltség fogalmát az olvasás, a matematika és a természettudományok terén.4
A matematikai és a tudományos alapműveltség vizsgálata esetén a PISA különféle kérdéstípusok
kombinációját alkalmazta. Az utóbbi évtizedekben a modern társadalmak nagyobb jelentőséget
tulajdonítanak a matematikai és a természettudományos ismereteknek. Ezek nélkül az emberek egyre
3 Mihály Ildikó: PISA – 2000; a hivatalos OECD-jelentés tanulságai. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oecd-Mihaly-PISA, p.1. 4 A diákok tudásának és képességének mérése az olvasás, a matematika és a természettudomány terén. www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oecd-Diakok, p. 1.
25
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
nehezebben tudják megérteni azokat a környezeti, orvosi, gazdasági és egyéb eredményeket, amikkel
naponta szembesülnek. Nehezebben tudnak elhelyezkedni a munka világában és nehezített a
társadalomban való részvétel.
Magyarországon erősnek tartják a matematikai oktatás szintjét. A fiatal diákok több különböző
versenyen mérettetnek meg, és igen kimagasló teljesítményt nyújtanak. Mégis a PISA 2003
vizsgálaton a magyar diákok a nemzetközi átlaghoz képest szignifikánsabban alacsonyabb eredményt
produkáltak, ami elsőre igen meglepő volt.
Az eredmény visszavezethető a PISA felmérések „életre nevelő” filozófiájára, vagyis az számít igazi
tudásnak, amit az ember, mint leendő állampolgár és munkavállaló hasznosítani tud. A feladatok a
gyakorlati tudás felmérésére koncentráltak. (Balla, 2005)
Mindemellett Magyarországon jelentős hatása volt az elért teljesítményre a szülők végzettségének és
foglalkozásának. „A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és klasszikus kultúrához való viszonya
szorosan összefügg egymással, és együttesen határozza meg a gyerek tanulási környezetét,
értékrendjét, a tanulásával kapcsolatos elvárásokat és az iskola megválasztását.” (Balázsi, Szabó,
Szalay, 2005)
A PISA 2000 és 2003 felmérés alapján az iskolák már kis korban szelektálnak a tanulók között, mely
visszavezethető a társadalmi különbségekre. Oktatási intézményeink eltérő minősége, színvonala
tehát szegregációt idéz elő, a szegregáció pedig tovább növeli az iskolák között már amúgy is
meglévő nagy különbségeket. Az oktatáspolitika számára ez volt a két PISA-mérés legfontosabb
üzenete. (Balázsi, Szabó, Szalay, 2005)
A különböző társadalmi rétegek a számukra megfelelő intézményt választják, így az iskolák közötti
szegregáció tovább emelkedik.
A PISA felmérésekben a megkérdezett tanulók 2/3-ának visszajelzése alapján Magyarország
pedagógusai közönyösek. A gyenge iskolai teljesítményt nyújtó gyermekek számára a többségi
általános iskola tanárainak közönyössége a pedagógia szempontjából nehezítő körülményt jelent.
Azok a diákok haladnak jobban a matematika területén, akik hisznek képességeikben, jól
teljesítőnek vallják magukat, nem izgulnak a matematikai feladatok megoldásakor. (Felvégi, 2005)
A diszkalkulia pszichológiai komponensének tárgyalásakor kiemeltük a stressz jelenlétének gátló
hatását, amely tovább gyengíti a matematikai zavarral küzdő gyermek teljesítményét.
A PISA felmérés eredménye és Nagy 1991-es felmérésének eredménye alapján az iskola oktatási
formája és a pedagógusok meghatározói a tanulók oktatásban való sikeres részvételéért. Ez egyben
azt is jelenti, hogy a közoktatási terület felelős a diszkalkuliás gyermekek, tanulók fejlődéséért.
Ismerniük kell a jelenséget, és megfelelő eszköztárral kell rendelkezniük az oktató munkájuk során.
A problémamegoldás vizsgálata ismét felhívta a figyelmünket arra, hogy az iskolai tantervek
elkészítésekor, a taneszközök tervezésekor, a pedagógiai folyamatok meghatározásakor nem
26
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
elegendő egy-egy tantárgy diszciplináris értékeinek zárt világából kiindulni, hanem figyelembe kell
venni a tanulók fejlődésének természetes sajátosságait, és azoknak az élethelyzeteknek a
komplexitását, amelyekben tudásuk alkalmazására sor kerül. (Csapó, 2005)
Schüttler Vera 1993-as kérdőíves felmérése (180 kiküldött kérdőívből 61 érkezett vissza) 1., 2., 3.
osztályos tanulókat tanító iskolákba küldte ki. A kérdőívben 13 kérdést tett fel a tanárok részére.
Számismereti, halmazismereti, műveleti kérdések szerepeltek.
Schüttler eredményei alapján kijelentette, hogy „Általában elmondható, hogy a gyerek, aki valamilyen
kulcsfontosságú tárgyban, mint például a matematikában gyenge teljesítményt mutat, könnyen
megkapja az általános gyenge minősítést, amely, mint tudjuk, nem csak tanulmányi téren jelent
kedvezőtlen helyet az osztály hierarchikus rendjében. Gondot okoznak az önálló problémamegoldó
gondolkodást igénylő, illetve a verbális készségekkel összefüggő feladatok.”
A pedagógusok a képességzavarokat nevezték meg okként és nem a szociális hátteret, mégis kevés
tünetet írtak le. Nem voltak részletezőek. Több ismeretre volna szükségük.
A frontális óravezetés helyett egyre több helyen alkalmaznak az egyéni igényeknek megfelelő
differenciált oktatási formát. Schüttler kiemelte, hogy jó volna a korrepetálás helyett speciálisan
részképességek fejlesztését célzó fejlesztő foglalkozásokat tartani.
Schüttler 1993-as felmérésének eredménye igen szórt képet mutat a pedagógia területről. Érthetővé
válik az ebben az évben megjelenő közoktatási törvényben újszerű elemként megfogalmazott
fogyatékos gyermekek, tanulók ellátási rendszerét tisztázó és leíró részek.
A tanárok a diszkalkuliát nem tudták különválasztani az általánosan gyenge teljesítménytől, melynek
hátterében nem organikus vagy pszichés zavar állt, hanem egyéb megváltoztatható körülmény.
Mindemellett a felmérésből az is kiderül, hogy a pedagógusok törekedtek valamilyen megoldás
kialakítására, hisz elkezdték a gyógypedagógiában oly rég óta ismert differenciálpedagógiai eszközök
alkalmazását.
A törvényi megfogalmazás és javaslattétel mindig a gyakorlati munkából indul ki, ezért látható, hogy
egy probléma lassanként kialakuló megoldási lehetőségeit foglalja össze és tesz javaslatot a jó
gyakorlatok alkalmazására. Az 1993-as közoktatási törvény is ilyen igényeket elégített ki, melyet a
későbbiek folyamán többször módosítottak a szakmai munka eredményei alapján.
A fenti eredmények alapján az 1993-as közoktatási törvénynek és többszöri módosításainak
köszönhetően a jogi keretek már adottak a sérülésspecifikus oktatási feltételek megteremtésére.
A fogalmi meghatározás fejezetben már tárgyalt 1993-as közoktatási törvény 30. §. (7)bekezdésének
2006. évi CXXI. törvény 7. § (1) módosítása, mely 2007. január 1-től hatályos, kimondja, hogy „Ha a
gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd - beleértve a pszichés
fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.
dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
gyermeket és tanulót (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló) -, a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú
27
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg” 5
A többször módosított 1993-as törvény értelmében alapvető feladat a diszkalkuliás gyermekek
integrációja, amely biztosítja a többségi iskolában való elhelyezkedésüket. Mindemellett jogosultak
rehabilitációs célú foglalkoztatásra, melyet az iskolai környezetben vagy azon kívül kapnak meg. Ez
a mondat feltételezi, hogy a közoktatási intézmények saját maguk készülnek fel a diszkalkuliás
gyermekek igényeire, vagy szorosan együttműködnek a szakemberekkel. A törvény megvalósításának
kereteit és lehetőségeit az 5. fejezet bővebben tárgyalja.
A törvény egyértelműen kihagyja a hátrányos szociális háttér befolyásoló hatását a pszichés fejlődési
zavart mutató csoportból, amiről már esett szó a fogalmi meghatározás fejezetében, ahol Gordon
(1992) felhívta a figyelmet a pszeudodiszkalkulia jelenségére. Tapasztalatai alapján több esetben
előfordult, hogy a gyermek teljesítményének elmaradása a tőle elvárt szinttől nem speciális tanulási
zavar következménye volt, hanem egyéb tényezők eredője, többek között a szociális háttér hatása,
motivációs és érzelmi tényezők.
Gordon megállapítását már évtizedekkel korábban Magne svédországi kutatásainak eredményével
bizonyította. Svédországban és más országokban nem szerepel a gyenge matematikai teljesítményt
kiváltó okok között a szegénység. Ez inkább az írás-olvasás területén jelent befolyásoló erőt. Ennek
okát Magne a család belső információszükségletére vezeti vissza, vagyis a pénz ismerete és az
ahhoz tartozó tudnivalók nélkülözhetetlenek, így még a szegény családok is nagy figyelmet fordítanak
ezen információk átadására. (Magne, 1977)
Johnson és Myklebust felhívja a figyelmet a diszkalkulia hátterében meghúzódó nyelvi szocializációs
problémákra. A szociális depriváció hatására hiányosságok léphetnek fel a szókincs és a
szövegmegértés területén, valamint a matematikai írás és olvasást terén. Ezek a deprivációk célzott
fejlesztéssel gyorsan áthidalhatóak, így ismételten a pszeudodiszkalkulia jelenségét érintették a
tudósok. Természetesen az ál diszkalkulia jelenségével is foglalkozni kell, mivel hosszú ideig való
fennállása és más hátrányokkal való együtt járása visszafordíthatatlan nehézségeket okozhat.
Pedagógiai aspektusból a diszkalkuliás gyermek, mint matematikai teljesítményében eltérően teljesítő
személy jelenik meg, akire a pedagógia egyéni fejlesztési, rehabilitációs eljárásokat dolgoz ki. A
pedagógia csak a gyógypedagógia területével szorosan együttműködve képes a diszkalkuliás
gyermekek szakszerű ellátását megvalósítani.
A gyógypedagógia mint interdiszciplináris tudomány az embert komplex jelenségként szemléli.
A különböző „dimenziók” szoros együttműködésében és ezek kölcsönhatásából alakul ki az emberi
lény és a rá jellemző ismérvek. A gyógypedagógia egy ember vizsgálata során számításba veszi az
organikus, pszichés és pedagógiai jellemzőit. Ebből kiindulva határozza meg erősségeit, gyengeségeit
5 2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
28
Farkasné Gönczi Rita – A diszkalkulia fogalma a neurológia, a pszichológia és a gyógypedagógia aspektusából
29
és egyénre szabott eljárásokat dolgoz ki. Ez a szemlélet biztosítja a rugalmas, minden megoldási
lehetőséget figyelembe vevő szemlélet fennmaradását.
A gyógypedagógia ismeretei alapján a diszkalkulia jelensége több tudományterület együttes jellemzői
által írhatók körbe.
Neurológia organikus ok
Pszichológia pszichés jelenség
Pedagógia matematikai teljesítményzavar
19. ábra: A gyógypedagógia interdiszciplináris szemlélete a diszkalkulia jelenségével kapcsolatosan
Az organikus és pszichés eltérések által a teljesítményben bekövetkező változásokat figyelembe
véve, összehasonlítva a pedagógia által vizsgált általános tanulmányi teljesítménnyel, vizsgálja az
egyént és a diagnózis által megfogalmazott eltérésekre keres fejlesztési módszereket. A fejlesztés
során a terminológiaváltozás fejezetben már említett pozitív szemlélet tapasztalható. A
gyógypedagógia az egyén adottságaiból, rendelkezésre álló készségeiből, képességéből, tudásából
kiinduló fejlesztéseket preferálja. Nem a hiány, hanem a meglévő tudás a fejlődés alapja.
Gyógypedagógiai szempontból a matematikai teljesítmény fejlesztése a cél az ember egészét
figyelembe véve.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása