12
Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou Simennkréyòlandidanlékòl Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou

Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou · 2011. 10. 7. · Tanbou sé baz a mizik a sé Mérendyen-la. Yo ka kriyé’ y : Mayohuacan.Ou tini dòt lenstriman osi adan misik a pèp Mérendyen:

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou

    Simenn kréyòl andidan lékòl

    Dèpi tan a Mérendyen jik jòdijou

  • Pawòl douvan

    Mizik: éritaj, liyannaj, migannaj

    - Mizik an nou sé éritaj a listwa an nou , sé ERITAJ a sa

    Lafrik, Léwòp, Lézamérik pòté ban nou.

    - Mizik an nou sé liyannaj an diféran larèl èvè tout lilètLakarayib, èvè Lafwans, é èvè LézamérikLakarayib, èvè Lafwans, é èvè Lézamérik

    - Mizik an nou toujou fèt èvè MIGANNAJ, dèpi tan agwoka jis jòdila.

    PRANGAD !

    Mi déotwa dékatman asi Mizik o péyi. Men fò toujou sonjé : menmsi nou éséyé suiv fil a listwa, antout tan, ni bon-enpé istil mizik ki toujou rantré adan vivasyon a moun an péyi-la ( kontèl jaz, mizikklasik, mizik a zendyen é dòt ankò…).

    O.MIRVAL : CP LVRAvec la collaboration de C. ANTOINE –EDOUARD et M-C BUFFON : CP EDUCATION MUSICALE

  • Tanbou sé baz a mizik a sé Mérendyen-la.

    Yo ka kriyé’ y : Mayohuacan. Ou tini dòt

    lenstriman osi adan misik a pèp

    Mérendyen : flit , sanblaj a kalbas

    ( sonnailles)…

    1/ An doukou a Mérendyen.

    Mizik a Mérendyen té

    « Toutes ces réjouissances sont accompagnées de gaillardises. Les uns jouent de la flûte. Les autres chantent et ils forment une espèce de musique qui leur est douce à leur goût. Les vieilles qui ne chantent jamais à moins qu’elles ne soient saoules, tiennent la basse avec une voix enrouée, et les jeunes tiennent le dessus avec un ton éclatant. Il

    On mayohuacan a pèp ki ka rété« Basen Lorénòk » Foto sòti adan: Google Images

    On kòn- a- lanbiFoto sòti adan: Google Images

    Mizik a Mérendyen té

    ka woulé an tout

    sérémoni : pou fè

    lagyè, men osi adan

    tout kad lavi a touléjou.

    jeunes tiennent le dessus avec un ton éclatant. Il y a une fille qui tient une calebasse pleine de petites pierres avec laquelle elle fait un peu de bruit s’accordant avec tous les autres ».SòtiSòtiSòtiSòti adanadanadanadan «««« Nouveau voyage aux Nouveau voyage aux Nouveau voyage aux Nouveau voyage aux islesislesislesisles de de de de l’Amériquel’Amériquel’Amériquel’Amérique »,»,»,», "Mémoires des nouveaux voyages faits aux Isles françoises de l'Amérique" Père Père Père Père Labat, 1722Labat, 1722Labat, 1722Labat, 1722

  • 2/ Mizik alantou a ka dèpi 17yèm syèk. Sé on mizik pou bokanté, pou fété, men osi pou ba’y rannman adan travay .

    Ka é Gwoka sé on éritaj a tanbou Lafrik. Sé on bèl lègzanp a migannaj.

    -Dèpi prèmyé tan a lèsklavaj, nèg a diférannasyon Lafrik toujou té ka jwé tanbou échanté pou bokanté, pou fété, men osi pou

    Mizik ki ja près disparèt :

    -Dans a lit: sové- vayan, bènaden émayolè-Balansé ( ki ka sanm padjenbèl).

    chanté pou bokanté, pou fété, men osi pouba yo kè é rannman adan travay .- Ni déotwa ritm ( kontèl padjenbèl é graj )ki sé rézilta a migannaj a diféran kalitémizik

    Zimaj sòti adan: Archives Départementales Lèspas é tan a gwoka sé :

    - swaré léwoz ( ou koudtanbou).- an véyé ( véyé boukousou)

    - Men osi tan a kannaval, a chanté nwèl

  • Prèmyé tanbou kisèvi sé tanbou an bwa

    Non a chantè : Chaben , Robè Loyson ,Anzala, Man Soso,GiConquète é plen dòt ankò…

    Non a gran mèttanbouyé: Vélo, Kristen Aigle, AnriDélos, Blancus é plen dòt

    ankò…

    Foto sòti adan: Archives départementales

    klé

    kòd

    zanno

    zoban

    bouko

    sèk

    po

    sèvi sé tanbou an bwafouyé . Bouko( tonneau) vin aprè

    Foto privé

    Sèt ritm fondal a Gwoka é lèspri a yo: -Toumblack( jwa é lanmou).-Graj (travay) -Woulé(travay)-Léwòz: (konba, men osi tristès)-Kaladja (doulè, lapenn…)-Menndé (fèt, kannaval ,bòdé…)-Padjenbèl(jwa é anvi a libèté…)

    Foto sòti adan: Archives départementales

    Foto sòti adan: Archives départementales

  • 3/ Bout a 18yèm é 19yèm syèk : migannaj an tout larèl

    Zimaj sòti adan: Musiques et musiciens de laGuadeloupe,Le chant de Karukéra, Alex etFrançois Uri,

    Mizik a Lézanti ka koumansé pran balan èvè tout sa Léwòp ka pòté. Zansèt a kadri ( la Contredanse) ka touvé’y lanmòd Léwòp . Lèwvwè i rivé Gwadloup, i ka vin miganné èvè dòt lenstriman : tanboudibas , siyak é chacha.Sé an moman -lasa,i ka vin kadri Gwadloup. Migannaj- lasa ka kontinyé toulongalé a 19e s. Sé konsa ou ka tandévals, pòlka é mazouk ka jwé adan bal a moun

    Moulinet des Dames

    Tini diféran kalité kadri: -Kadri o komandman ( Granntè)-Kadri san komandman ( Bastè)-Kadri a Lanciers( Sentann)

    On dansè zendyen Fòdfwans. Foto sòti adan «Fonds de cartespostales anciennes» anlè nichtwèl- la, Antanlontan .com

    Adan kadri ou ka touvékat » figi » : pantalon, lété, lapoul, pastorèl. Yo tout ka koumansé èvè on antré é ka bout èvè on final. Tanboudibas, foto sòti adan

    « Instruments de musique » traditionnelle, BPCRM

    vals, pòlka é mazouk ka jwé adan bal a moungwokyap.

  • �4/ Bèl doukou a bigin : lézanné 30 jis lézanné 60

    Roger Fanfant, Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca

    Plizyè tan an listwaa bigin :

    -Alantou a lanné1930. Onlo lòwkès é mèt a bigin ka jwémizik – lasa lòtbò, é i ka vin lanmòdtoubònman koté

    Félix ValvertFoto sòti anlè nichtwèl a Lameca

    Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca

    Dansèz a bigin, « l ‘exposition coloniale de 1937 »Foto sòti adan: anlè nichtwèl a Lameca

    toubònman kotéParis ( FéliksValvert, RogéFanfant…)

    - Pasé lanné 1940. Bigin – la ka pran on dòt koulè. I ka rivé miganné èvè mizikjaz é èvè dòt mizik(Al Lirvat, EdwaBenoît…)

    Dòt non a mèt a bigin:Al Lirvat, Alèksan Stellio, Wobè Mavounzy, Emilyen Antile, Moun de Rivel, Barèl Coppet, Jéra La Viny, Awman Siobud

    Plizyè bigin : Bigin Wabap,Kalengé, bigin jaz…

  • 5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj-Sé doukou a bèl konpozisyon é sérénad èvè dé gran chantè kon : Manyéla Pioche, Kazimi Létang, Pòl Blamar, Danyèl Forestal, Wobè Sarkis …-Sé osi doukou a Gwoka modèn ka mèt a tè èvè Jéra Lockel,Kafé…

    Sé doukou a onlo mizik a Lakarayib ka rantré o péyi: Konpa ka woulé toubònman . Mizik a lòwkès Ayiti ka sonné an tout bal: Tabou Combo, Skah Shah, Coupé Cloué, Magnuman tout bal: Tabou Combo, Skah Shah, Coupé Cloué, MagnumBand….Sé osi doukou a Kadans –lipso a Ladominik èvè Les Grammacks,Exile One èvè Djèf Joseph, Gòrdòn Anderson …Moun ka kouté onlo mizik a tout banzil Lakarayib: - Merengue ki sòti Saint Domingue-Calypso é soca Trinidad èvè Mighty Sparrow….-Ska é apré Reggae a Lajamayik èvè Bòb Marley, Jimi Cliff, P.Tosh… -Mizik Kiba ( cha-cha-cha, rumba, songo…) é plita rivé a Salsa èvè Fania All Stars, Sélia Cruz, Ismaèl Miranda …..

    Tini mizik entèwnasyonalTwist, Disco, Slow , mizik, Tango, Rytm and Blues, Soul Music , Rock n’Roll, ….

    Pòl Blamar é Lacides , foto ki sòtianlè nichtwèl- la anlè Google Images

  • 5/ Lézanné 50 a 70 : liyannaj é migannaj

    -Òwkès Gwadloup ka miganné èvè mizik Ayisyenmen osi èvè tout sé miziklasa. Jenn mizisyen a Maxel’s, Vikings, Rapaces, Tipical Combo, Super Combo ka ba’y bal an tout péyi-la…

    Les Rapaces

    Foto sòti anlè nichtwèl a Lameca

    Les Vikings

    Non a mizisyen é chantèG. Jacquet, H. Léauva, P.E

    Décimus,F. Marshall, J. Bracmort é dòt ankò…Koté moun ka dansé mizik

    bal gran moun, bal Titàn, bal a asosiyasyon é mizi an mizi

    an bwatdènui

    an tout péyi-la…

    -Tèknik, pwodiksyon é distribisyon ka rantréadan mizik : AnriDebs, Rémon Célini.

    Foto sòti adan «Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk, 1940- 1980,Edouard Benoit, ORPG, AGETL »

  • 6/ Lézanné 80 é 90 : Woyé monté a Zouk Alantou a lézanné katrèven, Pyè –Edwa Décimus é Frédi Marshall ka lagyéon son nèf . Sé Zouk! Zouk , sé on bèl lègzanp a migannaj a konpa , kadans, soka, menndé… Mizik –lasa ka pran balan a‘y èvè Kassav ki ka fè’y vwayajé an tout péyi. Mi bèl lègzanp a liyannaj ki adan krèy moun - lasa èvè moun a péyiMawtinik (Joslin Béroard, Janfilip Marthély,Janklòd Naimro…), péyiGwadloup( Patrik St Eloi, lé frè Décimus é Jakòb Desvarieux… ) moun Lafrik ( èvè Douglas M’Bida)… Lézanné katrèvendis : Evè élèktronik é enfòwmatik pwodiksyon a mizik ka pran on Lézanné katrèvendis : Evè élèktronik é enfòwmatik pwodiksyon a mizik ka pran on dòt balan. Plizanplis moun ka rantré an mizik: gwoup ka fèt é ka défèt.

    Men zouk a lézanné 80 , sé té osi : Zouk Machine , Chiktay, Jil Floro, Tanya Saint Val, Jakd’Arbaud…

    Foto sòti anlè nichtwèl – la : Google images: konsèw a Kassav an 1989 o Zénith

    liyannaj té ka fèt tou natirèlmanAntrè awtis a dòt gwoup a péyi fwansé Lakarayib èvè : Edit Lefel, Toni Chasseur, Michèl Alibo, Ari Diboula, SilviànCédia.…

    Diféran kalité zouk a lézanné 80Zouk béton, zouk chiré, zouk lòv

  • 7 / Dèpi on dizenn lanné…

    On tchyolé mizik ka viv an péyi – la. Diféran kalitézouk( Zouk Rn’b, Zouk Love…) , « konpa nouvo », Mizik akoustik, Kako Mizik, Dance Hall… .

    Kifè, alèkilé, nou pé di nou ka rivé tini on bèl tablo a tout mizik o péyi . Migannaj – la ka fèt é ka kontinyé fèt ( èvèmizik antanlontan, mizik lòtbò, mizik jenn moun ka plipliskouté …)

  • Référans•Les instruments de musique traditionnelle, Conseil Régional de la Martinique, Centre d’Études régional Antilles-Guyane ,1989 .•Dyadyéé : Jocelyn Gabali ,Créapub ,2004•Musiques et musiciens de la Guadeloupe,Le chant de Karukéra, Alex et François Uri, Région Guadeloupe,1991.•A la rèpriz, Dominique Cyrille, Une étude des quadrilles de Guadeloupe , édition Nestor,2009.Guadeloupe , édition Nestor,2009.• Musiques populaires de Guadeloupe , De la biguine au zouk, 1940- 1980, Edouard Benoit, ORPG, AGETL,1990.•Sites internet : Lameca, Antanlontan.com

    Gran mèsiDirection Départementale des Archives de Gourbeyre - Service

    éducatif , CRDP , Lameca( Médiathèque Caraïbe)