Szolnoki Főiskola

Mikroökonómia

dr. Bischof Zsolt

főiskolai adjunktus

Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék

bischof@szolf.hu

Néhány alapfogalom

• Exogén változók

• Endogén változók

• Optimalizáció alapelve

• Egyensúly alapelve

A keresleti görbe

px

x

1000

400

60 90

Rezervációs ár

Marshall-keresztpx

x

S

D

pe

xe

pA

xA

pB

xA’

túlkínálat

túlkereslet

egyensúly

xB xB’

Komparatív statika – a kínálat

változásapx

x

S

D

pe

xe

pe’

xe’

S’

Komparatív statika – a kereslet

változásapx

x

S

D

pe

xe

pe’

D’

xe’

Piaci formák

• versenyzői piac

• monopolista

– diszkrimináló monopolista (eltérő – rezervációs –áron)

– közönséges monopolista (ugyanazon az áron)

• árszabályozás

px

Px*

x*x

S

D

Árbevétel téglalap

Költségvetési korlát

x

I/py

I/px

I=px.x+py

.y

meredekség: -px/pyMegvalósítható

lehetőségek

(költségvetési)

halmaza

y

Költségvetési korlát változása 1.

x

I/py

I/px

I’=px.x+py

.y

meredekség: -px/py

y

I’/py

I’/px

Költségvetési korlát változása 2.

x

I/py

I/px

I=px’.x+py

.y

meredekség: -px’/py

y

I/px’

Költségvetési korlát változása 3.

•Adók

Mennyiségi adó (állandó összeg): p1+t

Értékadó (százalékos érték): p1(1+t)

Egyösszegű adó (fogyasztástól független): t

•Mennyiségi támogatás: p1-s

•Adagolás (fogyasztás korlátozás, pl. élelmiszerjegy)

• Kardinális elmélet – ordinális elmélet

Fogyasztói preferenciák

Kardinális elmélet

• Teljes haszon (TU), határhaszon (MU)

• Gossen I. és II. törvénye

TU

MU

x

x

x0

Telítettségi pont

MUx=ΔU/Δx

és

MUy=ΔU/Δy

A preferencia

• Fogyasztói kosár

• Preferenciarendezés tulajdonságai

Szigorúan preferált, gyengén preferált, közömbös

teljes, reflexív, tranzitív (axiómák)

A közömbösségi görbe

y

x

U0

U1

U2

y

y’

y’’

x x’ x’’

A

B

C

A közömbösségi görbe

tulajdonságai

Nem metszhetik egymást

Minden ponton átmegy egy görbe

Végtelen sok van egy térben

Folytonos

Ált. negatív meredekség (monotonitás,

dominancia elve;helyettesíthetőség)

Ált. konvex (az átlag preferálása)

Különleges alakú közömbösségi görbék,

preferencia típusok

• Tökéletesen helyettesítő jószágok

• Kiegészítő jószágok

• Konkáv közömbösségi görbék

• Semleges jószágok

• Káros jószágok

• Telítettség

• U=u(x;y)

– U=x*y (normál)

– U=x+y (tökéletes helyettesítés)

– U=min(x,y) (tökéletes kiegészítés)

– U=v(x)+y (kvázilineáris preferenciák)

– U=xa*y1-a (Cobb-Douglas típusú preferenciák)

Hasznossági függvények

Helyettesítési határráta(marginal rate of substitution)

• Diszkrét pontok (helyettesítési ráta – RS)

• Folytonos (nagyon kicsi) elmozdulás (helyettesítési határráta – MRS)

• Csökkenő és állandó MRS

y

x

A

B

y

x

MRS= |-y/x|y2

y2’

x x’

Teljes haszon – határhaszon -

helyettesítési határráta

y

x

A

B

y

x

MUx.Δx+MUy

. Δy= ΔU=0, ebből:

Δy/Δx= -MUx/MUy, de

Δy/Δx=MRS, ezért:

MRS=-MUx/MUyy

y'

x x’

• MUx=ΔU/Δx és MUy=ΔU/Δy

Optimális választás 1.

y

x

A

Költségvetési egyenes

Közömbösségi görbék

Érintő meredeksége:

De tudjuk, hogy:

Ezért:

Optimális választás 2. – szélső

optimumy

x

Közömbösségi görbék

Költségvetési egyenes

A

Optimális választás 3. –

helyettesítő termékeky

x

Kérdés a költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe meredeksége

Közömbösségi görbék

Költségvetési egyenes

A

Optimális választás 4. – tökéletes

kiegészítésy

x

Közömbösségi görbék

Költségvetési egyenes

A

Optimális választás 5. – konkáv

preferenciáky

x

Közömbösségi görbék

Költségvetési egyenes

A

Jövedelem adó vagy mennyiségi adó

pxx+pyy=I

(px+t)x+pyy=I; Tax: tx=R

pxx+pyy=I-R; Tax: tx=R

x

y

választás (adó nélkül)

választás mennyiségi adó esetén

választás jövedelem adó esetén

Jövedelem-változás hatása a keresletrey

xI

x

jövedelem-ajánlati görbe

Engel-görbe

I1

I2

I3

I1

I2

I3

x’ x’’ x’’’

•Engel-görbe (luxus, normál és inferior jószágok)

•jövedelem-ajánlati görbe tökéletesen helyettesítő és kiegészítő termékekre

Árváltozás hatása a keresletre

ár-ajánlati görbe

egyéni keresleti görbe

y

xpx

x

px3

px2

px1

x’ x’’ x’’’

px3px2px1

•normál és inverz keresleti görbe•ár-ajánlati görbe tökéletesen helyettesítő és kiegészítő termékekre

• Egyéni keresleti görbe

Normál hatás (jószág)

Nyáj-hatás

Sznob-hatás

Veblen (minőségi) hatás

Spekulációs hatás

Az árváltozás hatásai

• Reáljövedelem változás

• Árarányok változása

Változatlan reáljövedelem:

• Hicks szerinti kompenzáció

• Slutsky szerinti kompenzáció

Jövedelemkompenzáció-Slutsky

teljes árhatás

helyettesítési hatásjövedelmi hatás

y

x

U0

U1 e0

e1

e2

A

B

C

xB xAxC

U3

Slutsky-azonosság

Jövedelemkompenzáció-Hicks

teljes árhatás

helyettesítési hatásjövedelmi hatás

y

x

U0

U1 e0

e1

e2

A

B

C

xB xAxC

Döntés a szabadidő és a munkaidő között

• p*C=M+w*L, ahol M nem munkajövedelem

C

idő24 óra

szabadidő munkaidő

fogyasztás

Változhat: M és/vagy w

Optimális döntés:

anyagi javak vagy szabadidő?

Az egyéni munkakínálati függvény

24-z1 24-z2

24-z4

24-z3

w

w4

w3

w2

w1

munkaidő

A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá:

•túlóra

•béremelés

•adó

egyösszegű

lineáris

progresszív

degresszív

Intertemporális választások

• Feltételek:– r=0– nincs pénzkölcsönzés

C1

C2

I1

I2

tőkepiaci egyenes

indulókészlet

Intertemporális választás kamattalA második időszak fogyasztása, maximális megtakarítás mellett: c2=I2+(1+r)I1

C1

C2

I1

I2 Az első időszak fogyasztása, maximális

hitelfelvétel mellett: c1=I1+I2/(1+r)

Ha változik a kamatláb

C1

C2

I1

I2

emelkedik

csökken

Optimális választás

C1

C2

I1

I2

nincs hitelfelvétel, se megtakarítás

megtakarítás esetén (a megtakarítás: I1-c1)

C2=I2+(1+r)(I1-C1)

hitelfelvétel esetén (a hitel: I2-C2)

C1=I1+(I2-C2)/(1+r)

C1

C2

C1

C2

A pénz és az időtényező

• Jövőbeni fogyasztás – jelenbeli feláldozott

haszon (tőke hozama) – a tőkepiaci egyenes

• Kamatláb – a kölcsöntőke ára, %-ban

• Reálkamatláb=nominál kamatláb–inflációs ráta

Befektetés és időtényező

• Jövőérték (future value; FV)

• Kamatos-kamat: FV=C0*(1+r)t

•Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő

összeg 5 mFt, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi

lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha:

Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez

és az is kamatozik?

FV=5*(1,1)3=6,65 mFt

Befektetés és időtényező

• Jelenérték (present value; PV)

• Diszkontálás:

•Évenkénti eltérő hozamok

• Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os

változatlan kamatot feltételezve:

1. Egy év múlva kap 10 eFt-ot, vagy

2. 3 év múlva kap 14 eFt-ot

1. PV=10/1,1=9,09 eFt

2. PV=14/1,13=10,5 eFt

n

t

t

r

CPV

1t1

tt

r

CPV

1

Befektetések értékelése

• Nettó jelenérték (NPV, net present value)

• NPV >= 0

0

1t1

Cr

CNPV

n

t

t

tt

n

t IRR

CC

11

0

•Belső megtérülési ráta (IRR – internal rate of return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb = piaci kamatláb

• Egy beruházás megvalósításához szükséges gép vásárlása esetén három ajánlat közül választhatunk:

1) Beszerzési ár: 8 mFt, élettartam 7 év, éves hozam 2 mFt

2) Beszerzési ár: 5 mFt, élettartam 4 év, éves hozam 2,5 mFt

3) Beszerzési ár: 7 mFt, élettartam 5 év, éves hozam 3 mFt

Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a kamatláb 20 %?

NPV1=-0,79 mFt

NPV2=1,47 mFt

NPV3=1,97 mFt

Befektetések értékelése

• Ön kap minden évben 12 mFt-ot 15 éven

keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %.

Mekkora a pénzösszeg jelenértéke?

• Annuitás számítás:

• PV0=12/0,1*(1-1/(1,1)15)=91,3 mFt

trr

CPV

1

11

A természeti tényezők, mint

termelési tényező

• Örökjáradék (földjáradék):

• Gazdasági járadék=

bérleti díj – transzferjövedelem

• Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta

hozama (gazdasági járadéka) 150 eFt. A piaci

kamatláb 8 % és állandó.

Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi ennek a jelenértéke?

• PV0=150/0,08=1.875 eFt

r

CPV 1

Növekvő örökjáradék

•Növekvő örökjáradék:

(r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban)

•Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mFt-ot

kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9

%.

Mennyi ennek a jelenértéke?

•PV0=10/(0,09-0,05)=250 mFt

gr

CPV

1

A fogyasztói többletpx

x

px1

x1

D

Nettó fogyasztói többlet

px1*x1 a költés

Teljes fogyasztói többlet

A fogyasztói többletpx

x

px1

x1

D

fogyasztói többlet változása

px2

x2

A termelői többletpx

x

px1

x1

termelői többletS

Az adózás hatása a piacra

px

x

S

D

pe

xe

pt

pt

fogyasztóktól elvont adó

termelőktől elvont adó

holtteher-veszteség

A piaci keresleti görbe

px

x

„A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

„B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje

összpiaci keresleti görbe

100

50

30

2010 25 45

Kereslet rugalmasság

• Árrugalmasság (normál és paradox javak)

Ívrugalmasság

Pontrugalmasság

Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú

• Jövedelem rugalmasság (normál és inferior javak)

• Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)

A keresleti függvény és az

árrugalmasság

/ε/>1

/ε/=1

/ε/<1

P

x

D=d

x*

állandó meredekség,

csökkenő rugalmasság

ε=dx/dp * p/x

állandó tényező

csökkenő tényező

A keresleti függvény és a teljes bevétel

/ε/>1; MR>0

/ε/=1; MR=0

/ε/<1; MR<0

TR

P

Ft

x

x

D=d

x*

x*

TRmax

állandó meredekség,

csökkenő rugalmasság

A teljes- és határbevétel értelmezése a

kereslet árrugalmassági mutatója

alapján

x

P (Ft)

TRMR d

TRmax

MR(x)=dTR/dx

A vállalat - vállalkozások

• input (termelési tényezők) - output

• reálfolyamatok - pénzfolyamatok

•Vállalat célja: profitmaximalizálás

•Bevételek – költségek, ráfordítások

hatékonyság

termelési méret

külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus)

koordináció jellege

Gazdasági időtávok

• Nagyon rövid táv

• Rövid táv

• Hosszú táv

• Nagyon hosszú táv

• Munka (Labour)

• Természeti tényezők (lAnd)

• Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital – K)

• Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)

Termelési tényezők

A termelési függvény

Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K)

K

L

Q (y)

A

B

termelési pontok

KB

KA

LA

LB

QA

QB

A termelés átlag- és határterméke

• Egy termelési tényező átlagterméke (APL= Q/L)

• Egy input határterméke (MPL=ΔQ/ΔL;

ha limes ΔL 0, akkor MPL= dQ/dL)

• Tényező parciális termelési rugalmassága

(εL=MPL/APL))

Q

LMPL,

APL

L

E

M

I

Q

(TPL)

APL

MPL

i e m

növekvő hozadékcsökkenő hozadék

negatív hozadék

tényező hozadéki optimuma

fix tényező hozadéki optimuma

Parciális termelési függvény

A rövidtávú (parciális) termelési

függvény

L

Q

Q=f(L,K0)

Termeléselemzés

• Isoquant (a termelés közömbösségi görbéje)

K

L

I1

I2I3

A

B

C

Technikai helyettesítési határráta

• Diszkrét pontok (technikai helyettesítési ráta – RTS)

• Folytonos elmozdulás (technikai helyettesítési határráta – MRTS; marginal rate of technical substitution)

K

L

A

B

K

L

MPK.dK+MPL

.dL=0

C

Az inputtényezők sajátos viszonyai

• (részben) tökéletes helyettesíthetőség (MRTS=állandó)

K

L

isoquantok

K

L

isoquantok

•kötött input-arányok (Leontief termelési

függvény; szűk keresztmetszet szerepe)

A törtvonalú isoquant

K

L

A

B

C

E1

E2

E3

skálaegyenesek:

adott tényezőarány– adott technológia

•Technológiák helyettesíthetősége (A-B és B-C)

A termelés skálahozadéka

• βQ=f(αK,αL), ha

α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L2*K

α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K)1/2

α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K)1/4

• Méretgazdaságosság – a nagybani termelés

előnyei

Homogén termelési függvények

(matematikai modellek)

• r-ed fokon homogén termelési függvény:

f(λL,λK)=λrf(L,K)

ha, r>1 növekvő skálahozadék

ha, r=1 állandó skálahozadék

(első fokon homogén, vagy lineárisan homogén)

ha, r<1 csökkenő skálahozadék

• Cobb-Douglas termelési függvény:

• Q=A*La*Kb, ahol a+b=1 és 0<a,b<1

A profit

• Profit=bevétel-költség

• Vállalati érték – profitok jelenértéke

• Tőzsdei érték – profitok jelenértéke

• Cél: a tőzsdei érték maximalizálása

(bizonytalanság, időérték)

• Tulajdonos – menedzsment döntései

A termelés költségei

• Elsüllyedt költségek

• Alternatív költségek

• Tartós befektetés – stock ráfordítás

• Folyamatos költségek – flow költségek

Költség és jövedelem formák

explicit

költség

érték-

csökkenés

számviteli

költség

számviteli

profit

normál

profit

összes

gazdasági költség

gazdasági

profit

bevétel

implicit

költség

Profitmaximalizálás rövid távon

• π=p*Q-pL*L-pK*K* (ahol K rögzített)

• p*MPL=pL, azaz PL/p=MPL

p

Lp

p

KpQ LK 2

p

Q (kibocsátás)

L (változó input)

Isoprofit egyenes

Isoprofit egyenes változásai: input és/vagy output árak

p

KP

p

K 2

Profitmaximalizálás hosszú távon

• π=p*Q-pL*L-pK*K

ahol mindkét input (x1, x2) változó

• Egyszerre kell teljesüljön:

– p*MPL=pL, azaz pL/p=MPL és

– p*MPK=pK, azaz pK/p=MPK

• Hosszú távon a gazdasági profit nulla

Inputkeresleti görbe

• Tényező ára és a tényező profitmaximalizáló

mennyisége közötti kapcsolat

• p*MPL(L,K*)=pL

• csökkenő határtermék

K

L

Költségvetési korlát, isocost egyenes

•Tényezőárak és változása

•Összköltség és változása

K

L

TC/pK

TC/pL

TC=pLL+pKK

„Optimális” választás a termelésben

K

L

A

e

I0

Optimalizáció kritériuma: MPL/pL=MPK/pK

Maximális output –

minimális összköltség

Rövid távú költségfüggvények

• Független változó a termelés (Q)

• Függő változó a költség (C)

• Fix költség: FC

• Változó költség: VC(Q)

• Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q)

• Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ)

• Átlagköltségek (AFC=FC/Q,

AVC=VC/Q, AC=TC/Q)

A változó-költségfüggvény

származtatása

Q Q

L C (költség)

I I’

Qi Qi’

Q=f(L, K) VC=g(Q, K)

C

QC

Q

FC

VC

TC

AVCMC AC

AFC

üzem technikai

optimuma

inputtényezőoptimuma

C

QC

Q

FC

VC

TC

AVCMC AC

AFC

Hosszú távú költségfüggvények

•Hosszú táv: minden input változik, eltérő

üzemméret (technológia)

•Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q)

•Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q

•Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ

•Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid

távok sorozata

A hosszú távú átlagköltség görbe,

a választható üzemméret

SAC1

SAC2 SAC3

SAC4

SAC5

LAC

C

üzemméretegyes kettes hármas négyes

A hosszú távú egyensúly

SAC1

SAC2

SAC3

LACC

üzemméretQ

LMC

SMC2

SMC1

Skálahozadék - költségekLTC

LTC

LTC

LMC,

LAC

LMC,

LAC

LMC,

LAC

Q Q

Q Q

Q Q

LAC

LMC

LAC=LMC

LACLMC

növekvő

skálahozadék

állandó

skálahozadék

csökkenő

skálahozadék

Profitmaximalizálás általános

feltétele

• Teljes bevétel (TR=P*Q),

határbevétel (MR=dTR/dQ)

• Teljes költség (TC), határköltség (MC)

• Teljes profit (Tπ=TR-TC),

határprofit (Mπ=dTπ/dQ)

• Profitmaximum feltétele: MR=MC

Piaci formák

• Tökéletes verseny (kompetitív piac)

homogén termékek

sok kis eladó, sok kis vevő

szabad a be- és kilépés

tökéletes informáltság

árelfogadó MR=p és így a

profitmaximum feltétele: MC=p

•Oligopólium

•Monopólium

A tökéletesen versenyző vállalat

rövid távú kínálati magatartásaFt/db

Q

MCAC

AVC

p1

Q1

TR=TC

fedezeti pont

A tökéletesen versenyző vállalat

rövid távú kínálati magatartásaFt/db

Q

MCAC

AVC

p1

Q1

TR=VC

üzembezárási pont

veszteség-minimalizálás a fedezeti pontig

egyéni kínálati

függvény (S)

A tökéletesen versenyző vállalat hosszú

távú kínálati magatartása

• Minden input változik, rugalmasabb reagálás lehetősége

•Állandó skálahozadék esetén: LAC=LMC

•hosszú távú profitmaximum: fedezeti pontban, csak

gazdasági profit

Q

prövid távú kínálati görbe

hosszú távú kínálati görbe

LMC: kínálati

függvény

p

Q

A monopólium

• Keresleti monopólium: monopszónia

• Vevői és kínálati egyidejű monopólium: bilaterális monopólium

• Természetes monopólium

• Mesterséges monopólium

• Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium nem árelfogadó

Keresleti függvény és teljes bevétel a

monopóliumban (lásd korábbi előadás)

/ε/>1; MR>0

/ε/=1; MR=0

/ε/<1; MR<0

TR

P

Ft

Q

Q

D=d

Q*

Q*

TRmax

állandó meredekség,

csökkenő rugalmasság

Teljes- és határbevétel tökéletes

versenyben és monopóliumban

P

Q Q

P (Ft)TR

MR=P=dTR

MR d

TRmax

MR(Q)=dTR/dQ

MR<p, a határbevétel mindig kisebb, mint az ár

Profitmaximum monopóliumban,

rövid távonFt/db

Q

MC

AC

AVC

p1

Q1

AC(Q1)

d=DMR

TCTR

Tπ

Egy fedezeti pont a

monopóliumban, rövid távonFt/db

Q

MCAC

AVC

Q1

P1=

AC(Q1)

d=DMR

TR=TC

Veszteség-minimalizálás

monopóliumban, rövid távonFt/db

Q

MC

AC

AVC

Q1

d=DMR

TR=VC

P1=

AVC(Q1)

A monopolista kínálat rövid és

hosszú távon

• Nincs kitüntetett fedezeti és üzembezárási pont

• A termelést a mindenkori keresleti függvény

helyzete, a költségfüggvények és a technológia

határozza meg

• Hosszú távon elérhet gazdasági profitot is, de

LMC=MR=MC

• Piaci stratégia: árdiszkrimináció

elsőfokú

másodfokú

harmadfokú

A monopólium jóléti vonatkozásai

hosszú távonP (Ft)

Q

LMC=LACPtv

pmon

Qmon Qtv

Tπmon

fogyasztói többlet

holtteher-veszteség

MR D

A monopólium jóléti vonatkozásai

rövid távon

p

Q

DMR

MC

Qmon

pmon

ptv

Holtteher-veszteség:

a fogyasztói többletbőlFogyasztói

többletből lett profit a termelői többletből

Qtv

Az oligopólium

• kevés, viszonylag nagy vállalat

• vállalatok közötti kölcsönös függőség

• ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása

• kölcsönös függőség, vagy

vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben,

területben

• célja: az együttes profit növelése

tökéletlen összejátszás, informális megegyezés

tökéletes összejátszás (kartell):

centralizált

piacfelosztó

Az oligopóliumok fajtái

Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés)

Cournot-egyensúly

Bertrand-modell

Stackelberg-magatartás

Chamberlin-duopólium

Kartell (összejátszás)

•Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási

döntése a másik vállalat kibocsátásától függően.

A Cournot-duopólium

• Belépési korlát (védelem)

• A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt

• Feltételezik, a másik output szintje változatlan

• Egyidejű döntéseket hoznak

• Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a

monopólium között van

Bertrand-modell

Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy azokat a többiek nem változtatják

Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium

• Vezető és követő vállalat

• A követő vállalat Cournot feltevés szerint

működik

• A vezető ismeri a másik reakció függvényét

• Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül

• A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci

részesedét és profitját

• Tehát aszimmetrikus az informáltság

Chamberlin-duopólium

• Cournet-féle szimmetria fennáll és

• a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete

kölcsönös

• Mindkét vállalat vezetőként viselkedik

• Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus

helyzetüket és maximális iparági profitot

realizálnak, amin megosztoznak

A kartell

• a tökéletes összejátszás

centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás)

piacfelosztó

• nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van,

iparági profitmaximalizálás

• disszidálás

• fogolydilemma – Nash egyensúly

Monopolisztikus verseny

• A verseny feltételei:

viszonylag sok vállalat

differenciált termékek

a vállalatok ármeghatározóak

szabad a piacra való be- és kilépés

Piaci szerkezetek - rövid áttekintés

• Monopólium, homogén termék, egy szereplő, tökéletlen verseny

• Oligopólium, homogén vagy differenciált termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny

• Tökéletes verseny, homogén termék, sok szereplő

• Monopolisztikus verseny, differenciált termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de versenypiac

A csere általános egyensúlya árak

nélkül

• A csere Edgeworth-doboza

fogyasztó A x

fogyasztó B

y’

x’

y

D

E

egyensúlyi

termékelosztás –

szerződési görbe

A csere általános egyensúlya árakkal

fogyasztó A x

fogyasztó B

y’

x’

y E

költségvetési egyenes

MRSA=MRSB és

me=-w1/w2 mindkét

fogyasztó esetében

Jóléti közgazdaságtan első tétele: minden piaci egyensúly Pareto-

hatékony

Jóléti közgazdaságtan második tétele: konvex preferenciák esetén

van olyan árrendszer, amelyik Pareto-hatékony elosztást biztosít

A termelés általános egyensúlya

• A termelés Edgeworth-doboza

x L1

y

K2

L2

K1

A

E

termelés

szerződési görbéje

(MRTSX=MRTSY)

A Robinson Crusoe-gazdaság

Fogyasztói optimum és termelői optimum

kókuszdió

munkaL

C Termelési

függvény

Közömbösségi görbe

Isoprofit egyenes;

költségvetési egyenes

Az általános walrasi egyensúly - röviden

• A termelési lehetőségek határa; a szűkös erőforrások„y” e

gyik

ter

mék

„x” másik termék

C E

D

F

termelési lehetőségek határa

(transzformációs görbe)

•Transzformáció határrátája (MRT=-dy/dx)

•Pareto-optimum (hatékonyság)

A termelés és a csere általános

egyensúlya

fogyasztó A x

fogyasztó B

y’

x’

yE

MRSA=MRSB=MRT

A jólét

Egyéni preferenciák – társadalmi preferenciák

1. A társadalmi preferenciáknak is teljesnek, reflexívnek és tranzitívnak kell lennie.

2. Ha az egyik alternatívát mindenki jobbnak találja, mint egy másikat, akkor a társadalmi preferenciáknak is ugyanilyennek kell lennie.

3. Két választás közötti preferenciát nem befolyásolhatják más alternatívák.

Arrow lehetetlenségi tétele: Ha egy társadalmi döntési mechanizmus kielégíti a fenti tulajdonságokat, akkor

feltétlenül diktatórikus: a társadalmi rangsort egyetlen személy rangsora adja.

Azaz nincs tökéletes módszer a társadalmi döntéshozatalra, még demokráciában sem.

Piaci elégtelenségek

• Külső gazdasági hatások (externáliák) – a

piaci ellentételezés hiánya

• Externália:

negatív

pozitív

illetve más csoportosítás szerint:

termelői

fogyasztói – szubjektív – kevésbé mérhető

Egyéni és társadalmi hasznok és

költségek

• A piaci elégtelenség – a mechanizmusok korlátai

• Határhaszon – egyéni határhaszon

• Határköltség – egyéni határköltség

• Társadalmi határhaszon (marginal social benefit – MSB)

• Társadalmi határköltség (marginal social cost – MSC)

• Társadalmi optimalizálás a termelési tényező

felhasználásában, ha: MSB=MSC

A jogi közgazdaságtan – a tulajdonjogok

tisztázatlansága (Coase)

• Önkéntes megállapodások

• Jogi elismertetés

• Kényszerű kártalanítás

• Adminisztratív eszközök (megelőzés)

• Adók és támogatások - az állam szerepe –

(Pigou-féle adózás)

Az externáliák internalizálása

Coase-tétel: a hatékony elosztás általában független

a tulajdonjogi megoszlástól.

A javak csoportosítása

• Tiszta magánjavak – kizárás – rivalizálás

• Tiszta közjavak – nincs kizárás és rivalizálás

(honvédelem, gát stb.)

• Vegyes javak – nincs kizárás, de nem korlátlan

túlzsúfoltságra hajlamos javak

térbelileg korlátozott javak

díjköteles javak

• A közjavak elégtelen kínálata: költségesek,

lassú megtérülés, nehézkes díjszedés

• A potyautas jelenség