Dr. Marián MiklósVízicserkész Központ

Kiadja:Magyar Cserkészszövetség szegedi körzete

Felelős szerkesztő:Bérdi Péter

Kedves Érdeklődő,kedves leendő Támogatónk!Először is szeretnénk megköszönni, hogy időt fordít kiadványunk elolvasására és ezáltal céljaink megismerésére. E néhány oldalon sok-sok ember álma fo-galmazódik meg, akik nagy reménnyel bizakodnak annak megvalósulásában.

Ez az álom pedig nem más, mint a Dr. Marián Miklós Vízicserkész Központ megteremtése. Egy olyan Központnak álmodjuk ezt, mely lehetőséget te-remt cserkésznek – nem cserkésznek egyaránt a vízi élet kalandjainak meg-élésére, a csodálatos vízi élővilág megismerésére, hogy ezáltal megszeressük és védjük, oltalmazzuk is azt.

Arra kérjük Önt, hogy tekintse át célkitűzéseinket, illetve lehetőségeihez mérten és módon támogassa a megvalósítást. Köszönjük!

Bérdi Péter a Magyar Cserkészszövetség szegedi körzetének elnöke vízicserkész csapatparancsnok

3

Vállalt feladatainkA sikeres megvalósítát követően olyan tevékenységeket, (köz)feladatokat vál-lal magára a Központ, melyek Szeged és térsége értékes, hiánypótló színfoltjává teszik.

Komplex szolgáltatást nyújtunk majd, melyek főleg a vízhez kapcsolódnak. Váro-sunkban, ahol két folyó is elérhető közel-ségben van, szükségszerű kihasználni e vizek nyújtotta lehetőségeket.

Központunk nem elsősorban a verseny-evezősökre épít, hanem azokra a fiata-lokra, kevésbé fiatalokra, családokra, akik alkalmi jelleggel szeretnék élvezni a vízi élet szépségeit, rekreációs hatásait.

4

szegedi vízi élet fellendítése

a vízi élővilág valamint a vízi élet megismertetése

vízi táborok szervezése iskolák/csoportok részére

akkreditált vízitúra-vezető képzés

csónakok tárolása, kölcsönzése

szegedi vízicserkészek összefogása, támogatása

természetközeli helyszín rendezvények részére

turisztikai célpont

A cserkészetről rövidenA cserkészmozgalom már több mint száz éves múltra tekint vissza. A kezdetektől fogva alapvető célkitűzésünk, hogy programjaink-kal, nevelő tevékenységünkkel szilárd értékrendű, egészséges életvitelű, optimista és tetteikért felelősséget vállaló állampolgáro-kat neveljünk, akik nem csak egyéni érdekeiket, hanem a közösség igényeit is figyelembe veszik, tiszteletben tartják, sőt segítik is azt.

Talán ennek is köszönhető, hogy mozgalmunk a világ legnagyobb létszámú ifjúsági szervezete és így igen fontos szerepet tölt be a jövő nemzedékeinek nevelésében.

Módszereink egyike a cselekedve tanulás, ami segít elkerülni az unalmas, haszontalan időtöltést. Folyamatosan fejlesztjük képessé-geinket, igyekszünk minél inkább a gyakorlatban alkalmazni meg-szerzett tudásunkat.

Sok időt töltünk a természetben rendszeres kirándulások, tá-borok kereteiben. Szakágaink segítségével pedig igen sokrétű él-mény vár a fiatalokra: többek közt lovas, barlangász, ejtőernyős, katasztrófavédő és vízi szakágai is vannak Szövetségünknek.

VízicserkészetA cserkész mozgalomban már szinte a megalakulástól kezdve jelen van a vízi élet. 1913. július 4-én Budapestről indult egy csapat fiú vonattal a történeti Magyarország északi tájaira, a Vág menti Kralován-ba, azzal a céllal, hogy onnan a sebes zúgókkal, örvényekkel teli Vágon tutajokkal jöjjenek le Komáromig. A százöt fiatal vasúton ment Alsókubinba. Továbbindulás előtt misét hallgattak, majd a vármegye alispánja búcsúztatta őket. Kralovántól hat hatalmas tutajon cserkészkedtek tizenhét napon át. A parancsnok, Izsóf Alajos így összegezte a tanulságokat: ,,Megtanultuk tisztelni, ami nagy, óvakodni attól, ami félelmetes, szeretni azt, ami jó. És ezt nem úgy tanultuk meg, hogy valaki mondta, azt úgy szívtuk be az ózondús fenyvesi levegővel, átszűrődött a pórusainkon, végigrezgett idegeinken, vérünkké lett.”

7

A tizenhét napig tartó tutaj-cserkészet fényesen sikerült és minden baleset nélkül folyt le. Ez a biztonsági intéz-kedéseknek, kiváló szervezés-nek és kitűnő cserkészfegyel-emnek köszönhető. Angliában a „sea scout”- oknak, a tengeri cserkészeknek külön szervezetük volt, de nálunk is igen gyorsan rendkívül népszerű lett a vízi-cserkészet. A vízi életben van hajósromantika, egészséges, ter-mészetes életvitel, veszélyeket legyőző állhatatosság, egymá-sért minden körülmények között felelősséget vállaló szolidaritás. A mozgótáboroknak mindig is egy különleges formája volt a vízitábor, függetlenül attól, hogy az hazai területen vagy külföldön zajlott. A vízicserkészek nem egyszerűen a szabadban vihán-coló vadevezősök, hanem vízhez értő szakemberek, akik nemcsak kirándulnak, de tervezett túrákat

tesznek és élvezik a természetes életmód szépségeit. Az egyhangú és egyoldalú szobaélet helyett a szépséges vízivilág élményeit választották, ami egyben ko- moly, sőt, hősies erőfeszítéseket, morzsákkal beérni tudó igényte-lenséget is igényelt.

1928-ban jelent meg Erczbruck-er-Sztrilich Vízicserkészet című munkája. Tihanyban megren-dezték a III. Vízi-jamboree-t, ahol 979 magyar és 7 országból 200 külföldi vízicserkész vett részt. Ezzel egy időben tartották meg az első vízivezető-képző tábort is. Ebben az évben a mozgalom alapítója, Lord Baden-Powell Ma-gyarországra látogatott, és töb-bek között felkereste a lendül-etes fejlődésnek indult Központi Vízitelepet is, ahol a cserkész-csónakok száma ebben az évben már 156-ra emelkedett: néhány őrsi hajó, 14 ladik, 8 összerak-

ható és néhány merev kajak, 1 kenu, a többi túlnyomórészt párevezős kettes kirándulóc-sónak (kielboot). Összesen 400 beülőhely állt rendelkezésre, de a telep mintegy 1000 cserkész sportbeli szükségleteit elégítette ki. 1941-ben jelent meg a magyar vízicserkészet azóta is utolérhet-etlen összefoglaló szakkönyve, a „Járjuk a vizet!”. A közel 500 oldalas és 300 ábrát tartalmazó

könyvet egy 22 fős gárda, az MCSSZ Országos Vízi Vezetőtiszti Testülete írta, de nemcsak a vízicserkészek, hanem az egész magyar vízitársadalom részére is. Ebben az évben az ország-ban 23 helyen 26 vízitelep volt; vízicserkészettel foglalkozott 130 csapat 225 igazolt vízivezetővel.Az újjáalakulás után 1992-ben Bokody József cserkésztiszt – aki civilben idegenforgalmi vízitúra-

szakértő és akkoriban a Magyar Természetbarát Szövetség Vízi-túra Bizottságának elnöke volt – lett az országos vízi vezetőtiszt.2013 legnagyobb vizes rendez-vénye a Jubileumi Tutajtúra volt, amelyen 12 országból 180 magyar cserkész vett részt a vi-lág minden tájáról. Az ötnapos túra alatt a 12 tutajon Jándtól Dombrádig ereszkedtek le a cserkészek a Tiszán.

A szegedi vízicserkészélet is évtizedekre nyúlik vissza. Az 1930-as években Marián Miklós lett a dél-alföldi cserkészkerület vízi vezetőtisztje. A cserkészet ’48-as feloszlatásáig virágzó cser-készélet csak a kényszerű szünet után, 1992-től indulhatott újra.

Marián Miklós – lánya Marián Orsolya segítségével – indította újra a szegedi vízicserkészetet. Munkájuk eredményeképpen cserkészek tucatjait vezették be a vízi élet rejtelmeibe. Az szegedi cserkészek közt az 519. számú Bálint Sándor Cserkészcsa-pat vízicserkészei is szakszerű

képzést és a rengeteg élményt kaptak az évek során, így évtize-dek óta különösebb baj nélkül szervezzük vízi táborainkat, tu-tajtúráinkat, hosszabb-rövidebb evezéseinket.

Az aktív vízi élet ellenére sajnos a mai napig nem létezik olyan központ, ahol megoldott lenne hajóink víz közeli tárolása, illetve egy olyan hely, mely kifejezetten a vízicserkészet céljait szolgálná. Többek közt ezt a hiányt szeret-né pótolni a Dr. Marián Miklós Vízicserkész Központ.

Vízicserkészet Szegeden

10

Dr. Marián Miklós, a magyar ornitológia és herpetológia jeles kutatója. Madarászgen-erációk felnevelője volt, aki nem-csak a madarak és a természet szeretetéből, de emberi tartás-ból, szilárd jellemből is példát mutatott.

1914. március 31-én, Szegeden született, de valójában család-jának ősi fészke Szabadka volt, ahol édesapja táblabíróként dol-gozott. Elemi és középiskoláit Szegeden végezte.

A legkedvesebb tantárgya a ter-mészetrajz és a földrajz volt a Klauzál Gábor (később Radnóti) Reálgimnáziumban. A középis-kola befejeztével a Soproni Er-dészeti Egyetemre készült, de a család anyagi helyzete ezt nem

tette lehetővé, mivel édesanyja ekkor már egyedül nevelte gyer-mekeit, így a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta tanulmányait termé-szetrajz-földrajz szakon, ahol 1937-ben tanárként szerzett diplomát.

Az egyetemi évek tovább mé-lyítették benne a természet irán-ti elkötelezettséget. Harmadéves egyetemista korában Farkas Béla professzor szabad bejárást biztosított számára az egyetem zoológiai gyűjteményébe, ami meghatározta a herpetológia és az ornitológia iránt érzett kuta-tási vágyát. Az egyetem utolsó éveitől kezdve a szegedi Szent Gellért Konviktusban dolgozott, egészen 1942-ig, amikor is más-fél éves katonai szolgálatra hív-

Dr. Marián Miklós

12

ták be. A katonai szolgálat letöl-tése után feleségül vette Kálmán Ilonát. Tartalékos zászlósként leszerelve, életpályáját a kapos-vári Somssich Gimnáziumban folytatta.

A gimnáziumban először vezette be a munkáltató órákat, ame-lyért a gyermekek imádták, hisz újszerű biológia és ásványtan gyakorlatokat tartott, gyakran használtak mikroszkópot és a

természetismeretet valóban a természetben tanította. Itt is-merkedett meg Takács Gyula történelem szakos kollégájával, aki látva Marián Miklós lelkes szertárfejlesztő, kutató tevékeny-ségét, később a megyei múzeum igazgatójaként, természettudo-mányi muzeológusnak invitálta, így 1951-ben a múzeum külső munkatársa, majd 1954-től a múzeum főállású szakmuzeo-lógusa lett.

Közben kiváló oktató nevelői munkájának elismeréseként 1953-ban “Kiváló Tanár” kitün-tetést kapott. Somogyban vég-zett kutatásai mind a saját élete, mind a megye természeti kin-cseinek feltárása szempontjából meghatározó jellegűek voltak. 1959-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek témája a Baláta-tó állatvilága volt. Dr. Marián Miklós és még mások munkássága kapcsán a Baláta-tó ma nemcsak Magyarország egyik leghíresebb lápterülete, hanem jól ismert védett terület egész Európa szerte is.

A kibontakozó, sikeres élet-pályáján többször találta magát nehéz helyzetben. Kossuth-díjra volt felterjesztve, de a gyer-mekeit vallásosságra nevelő, templomba járó, kiváló peda-gógus és kutató azt soha nem kaphatta meg. Sőt, négy gyer-

13

meke ilyen irányú neveltetéséről még erős késztetésre sem mon-dott le, inkább - Somogyban szer- zett egzisztenciáját feladva - csa-ládjával visszament Szegedre és a Móra Ferenc Múzeumban folytatta muzeológusi pályáját. Itt a Magyar Tudományos Aka-démia segédletével támogatott Tisza-kutatásban tevékenyke-dett két és fél évtizeden keresz-

tül. 230 különböző tudományos és ismeretterjesztő cikket írt. 1974-ben ment nyugdíjba, mint a Móra Ferenc Múzeum tudo-mányos főmunkatársa. A sze-gedi Fűvészkertben nyugdíjas éveiben is aktív életet élt: madár-tablók, bemutatók, előadások tükrözik elhivatott munkásságát. A szegedi vízicserkészet újrain-dítása is az ő nevéhez fűződik.

1992-től lánya, Marián Orsolya segítségével cserkészek tucatjait vezette be a vízi élet rejtelmeibe. Az aktív vízicserkész munkát egészen 1999-ig folytatta. Halá-la után, 2014-ben, a Fűvészkert madárvilágát bemutató tárla-tánál emléktáblát avattak, a Baláta-tavon pedig sétányt nevezetek el tiszteletére.

14

A Központ munkája által interaktív módon ismerkedhet meg az érdeklődő a vízi élettel. Előadások, képzések, bemutatók segítségével pedig mélyebb tudást szerezhet folyóinkról, elsősorban a Tiszáról és a Marosról.

Ha nem csak kipróbálni, de vezetni is szeretne valaki vízitúrát, akkor akkreditált vízitúra-vezető képzéssel szeretnénk a segítségére lenni. Komoly, több évtizedes tapasztalattal a hátunk mögött sokrétű tudást adunk át az ez iránt érdeklődőknek.

Csónakkölcsönzés szolgáltatásunkkal könnyen elérhetővé válnak a helyi vizek nyújtotta programlehetőségek. Kikötve a parton vízparti strandokat érhetünk el, hosszabb-rövidebb túrákat tehetünk, vagy akár horgászhatunk is.

Iskolás és egyéb csoportok számára szervezett vízitúrákat ajánlunk, ezáltal terhet véve le a tanárok, vezetők válláról. Élmény dús programmal életre szóló élményekkel gazdagodhat a résztvevő.

Megfelelő infrastruktúra kiépülése esetén egy remek rendezvény helyszín is létrejön egyúttal, ahol igényes programok lebonyolítására lesz lehetőség.

Fontosnak tartjuk a szegedi vízicserkész élet megfelelő színvonalon tartását, ezért összefogjuk, tá-mogatjuk azt.

A csónakok megfelelő tárolásával sok gond oldódik meg, könnyebbé és elérhetőbbé válik az evezés, mint programlehetőség a cserkészek számára is.

1

2

3

4

5

6

7

Előnyök

Vízicserkész Központot Szegednek!

TeendőkTámogasd a tervek megvalósulásátSzeretnénk, hogy minél többekhez eljusson a Vízicserkész Központ létre-hozásának terve. Ezáltal szeretnénk az ügy támogatottságát is növelni. Reményeink szerint sokak magukénak érzik majd és segítik azt a folya-matot, mely során megelevenedik az álom, azaz létrejön a Központ.

Helyszín kiválasztásaA célok megvalósítása érdekében létfontosságú, hogy olyan helyszínen kerüljön kialakításra a Központ, ami egyrészt még viszonylag könnyen elérhető a városi közlekedéssel, ugyanakkor kellő távolságra is van ah-hoz, hogy megélhető legyen a természet közelsége, csendje. A közvetlen vízközelség pedig a hajók szállításának elkerülése végett elengedhetetlen.

A szükséges források megtalálásaTermészetesen a lelkesedés önmagában nem elég. Fontos, hogy meg-találjuk azokat a támogatókat, akik segítségével valóban megvalósulhat ez a beruházás. Helyi és nemzetközi segítségre is számítunk, szeretnénk lehetőség szerint önkormányzati és EU-s forrásokat is megpályázni.

MegvalósításMindezek rendelkezésre állása esetén, a kivitelezési fázisban a tökéletes-ségre törekedve szeretnénk kialakítani a Dr. Marián Miklós Vízicserkész Központot.

,Megtanultuk tisztelni, ami nagy, óvakodni attól,ami félelmetes, szeretni azt, ami jó. És ezt nem úgy

tanultuk meg, hogy valaki mondta, azt úgy szívtuk beaz ózondús fenyvesi levegővel, átszűrődött a pórusainkon,

végigrezgett idegeinken, vérünkké lett.”

Izsóf Alajos a vági tutajút parancsnoka

Bérdi Pétera Magyar Cserkészszövetség szegedi körzetének elnöke

vízicserkész csapatparancsnok

http://519.cserkesz.huinfo@519.cserkesz.hu

+36 20 570 8753