Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
DR. MARJAI ZOLTÁN
Bővített újratermelés - genetikai megjavítás - mag.
A z erdészeti szakma lényegi ismérvei közü l a bővített újratermelés k i e m e l k e d ő jelentőségűinek tekinthető. Megvalósítására számos e szköz áll rendelkezésre, így pl. a fafaj politika, á l lományszerkezet , s i lvotech-nika, genetikai megjavítás. Ezek külön-külön vagy közös eredményeként fokozódhat az erdőál lományok te l jes í tőképessége, állékonysága , m e g f e l e l é s e a társadalmi igé nyeknek.
A továbbiakban csak a genetikai megjavítással f og la lkozva , annak két módját különböztetjük m e g .
Az egyik a közvetlen, amelyik tulajdonképpen erdőnevelés. Ennek során a már m e g l é v ő állományt javítjuk m e g - tisztítási és gyérítési beavatkozásokkal - szelekciót alkalmazva - , amikor az induló 5 -10 ezer darabos tőszámról a véghasználati 2-500-ra csökkentjük az egyedszámot .
A másik a közvetett megjavítás - é s a témát már csak erre szűkítjük le - , amikor induló ál lományról van szó és ennek kiindulási anyagát, a magot, mint „az öröklődő l ényeges tulajdonságok hordozóját", genetikailag javított minőségben használjuk fel. S z ű k e b b e n é r t e l m e z v e t u l a j d o n k é p p e n csak ezt szokás genet ikai megjavításnak nevezni .
( A megjavítás útja lehet ivartalan is, de ez a m ó d je len témánkon kívül esik, külön ö s k é p p e n , h o g y e r e d m é n y e többnyire n e m e r d ő á l l o m á n y - a m i b e n g o n d o l k o dunk - , hanem ültetvény.)
A Környezetgazdálkodási Intézet Természetvédelmi Szolgálata angol nyelvismerettel rendelkező
erdőmérnököt keres szaktanácsadói munkakörbe. Jelentkezés és felvilágosítás dr. Temesi Géza osztályvezetőnél, a KTM Természetvédelmi Hivatalában (Telefon: 202-2530, 395-2604).
Ha a szóbanforgó megjavítást a cselekvés oldaláról nézzük, három fő mozzanatra bonthatjuk fel:
1. tervezés, 2. k iv i te lezés , 3. e l lenőrzés .
1. T e r v e z é s
Tervezés alatt lényegében azt a tevékenységet értem, amelyik meghatározza a magforrások kritériumait, mesterséges genetikai beavatkozást végez és új kiinduló anyagot állít elő.
Ennek megfe le lően e z a funkció magában foglalja a származáskutatásokat - egé szen a génháztartásig - , a honosítást (beleértve az őshonosság és endemizmus dolgát is), a nemesítés legkülönfélébb formáit, egészen a mesterségesen létesítendő magforrások (plantázsok) szerkezeti tervezéséig-
A tervezés tehát tulajdonképpen maga a szűken vett genetikai munka.
2. K i v i t e l e z é s
A tervezői vagy genetikai munka eredményének hordozója a mag. A z ezze l va ló bánás a kivi te lezés .
Ez áll a megjavított mag megtermeléséből (a kü lönböző magforrásokon), annak megvédéséből, hozamának fokozásából, begyűjtéséből, feldolgozásából, kezelésé-bál. tárolásából és forgalmazásából, valamint a mindezek szolgálatában álló magvizsgálatból.
A kivitelezés tehát maga a maggazdálkodás, az erdészeti semenológia.
3 . E l l e n ő r z é s
Az ellenőrzés a kél műveletcsoport munkáját hitelesíti, szavatolja. Egyrészt kontrollálja a genetikai munkát (esetleg saját utódvizsgálat révén is), fajtagondozást végez, másrész t f o l y a m a t o s a n ellenőrzi a maggazdálkodásban a megjavított mag útjait, a megtermeléstől a felhasználásig (ill. m é g azontúl is. egészen az erdősítésig) .
Az ellenóizés regisztrálással, bizonylatolással stb. jár. így certifikációs munkának is nevezhetjük.
A genetikai megjavítás hármas tagozódása szerkezeti leg ábrázolható is:
genetikai munka (tervezés)
semenológiai munka (kivitelezés:
certifikációs munka (ellenőrzés)
Látható, hogy miközben a tevékenységi körök határozottan elkülönültek, egyúttal igen szoros kapcsolatban is állnak. Más szóval , amikor egyrészről autonóm, jól körülhatárolható, megkülönböztethető szakterületek, másrészről egymás nélkül béna kapacitások ahhoz, hogy erdőállományaink tárgyalt megjav í tásához hozzájárulhatnának.
Az illetékességi körök megrajzolása. majd ennek egybevetése a valós helyzettel. alkalmat ad az esetleges aránytalanságok jelfedezésére és objektív korrigálására.
E meglehetősen elvont fejtegetés nem öncé lú és n e m befejezett. Egyrészről bevezető az, egyik komponens, a maggazdálkodás leendő reprezentásának. az. Erdészeti Magközpontnak a bemutatásához, másrészről utalás arra, hogy a hármas rendszert még ki kell tölteni tartalommal, összhangba hozni a szabályozó rendszerekkel, erdő-felügyelet i munkával, a hatékonyság egyéb feltételeivel v a g y i s programot kell kidolgozni, majd véghezvinni!
AZ ÉV FÁJA
A kislevelű hárs botanikai jellemzése
N e v e z é k t a n a
A kis levelű és nagy leve lű hársa t L I N N É 1753-ban m e g jelent művében , a Species plantarum-bw még n e m választotta el egymás tó l , rájuk a Tilia europaea nevet a lkalmazta . 1759-ben M I L L E R már külön fajként tárgyalja a k is levelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakor ibb , ma is használt sz inonim n e v e az E H R H A R D T - t ó l szá rmazó Tilia par-vifolia, i l le tve a S C O P O L I - f é l e Tilia ulmifolia. A tudo mányos nemze t ségnév a görög ptilon-bó\ veze the tő le, mely szárnyat jelent , s a virágzat megnyú l t murva leve lé re vonatkozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A t u d o m á n y o s fajnév, a latin e rede tű cordata szív alakút, szívest je lent , mely j e l l e m z ő leveleire uta l .
E l t e r j e d é s e
Európai el ter jedésű faj, áreája Írországtól Nyuga t -Sz ibé riáig húzódik . A legészakibb és legdél ibb területekról hiányzik, így n e m tenyész ik Spanyolország , Olaszország és a Balkán-félsziget déli részén . Érdekes , hogy elterjedési területének keleti n y ú l v á n y a á tbukik a Közép-Ura lon , s egész az Irtis folyó völgyéig húzód ik . A z área súlypontja Kelet-Európában van, a Volga k ö z é p s ő és felső folyása mentén éri el op t imumát , ahol j e len tős ki ter jedésű - bár sokszor másodlagos - á l lományai ta lálhatók. Nyuga t - és Közép-Európában a kocsányta lan tö lgyesek, Kele t -Európában a kocsányos tö lgyesek j e l l e m z ő elegyfája ( 1 . ábra) .
1. ábra A kislevelű hárs elterjedési területe
MEUSEL (1978) nyomán
Ha el ter jedésének vert ikál is tagolódását e lemezzük , m e g állapítható, hogy Közép -Európában e lsősorban szubmontán , azaz középhegység i e lem. A Balkán-félszigeten és az Alpokban 1300 m tszf. magasság ig hatol fel. A Kárpá tok és a Kárpá t -medence v iszonyla tában j ó képet kaphatunk F E KETE L A J O S és B L A T T N Y T I B O R 1913-ban megjelent
„ A z erdészet i j e l en tő ségű fák és cserjék elterjedése a M a gyar Á l l a m terüle tén" c. nagyszabású könyvéből . Ebből kiderül , hogy a k is leve lű hárs a Kárpátokban át lagosan 890 m tszf. magasság ig eme lked ik fel, l egmagasabb megjelenése a Horvá t -Alpokban , a Pljesevicán található 1535 m-es rekordmagasságga l . A n a g y o b b tá jegységekre vonatkoztatva át lagos és l egmagasabb tengerszint feletti előfordulásait a k ö v e t k e z ő táblázat mutatja.
A kislevelű hárs vertikális megjelenése
T á j e g y s é g Át lagos m e g j e l e n é s Legmagasabb T á j e g y s é g (m tszf.) m e g j e l e n é s (m tszf.)
Északnyugati-Kárpátok 700 712
Közép-Kárpátok 931 1130
Északkeleti-Kárpátok 711 962
Keleti-Kárpátok 910 1308
Déli-Kárpátok 900 1188
Dél-magyarországi hegyv idék 909 1121
Bihar-hegység 750 1030
Horvát-Alpok 1063 1535
Át lag 890 1308
Eló' fordulása
Jelenlegi hazai e lőfordulásáról az üzemterv i adatok alapján összeáll í tott térképből (2. ábra) kaphatunk képet . Eszerint e lőfordulásának súlypont ja az Észak i - és Dunántú l i -középhegységben van, r i tkább Nyuga t - és Dél -Dunántú lon . Az Alföldről szinte teljes mér tékben h iányzik , szórványosan fel lelhető a Fe l ső-Duna , a Szatmár-Beregi-s ík , a Nyírség és a Körösök mentén . Az alföldperemi előfordulásokon kívül a kont inentál is k l ímaha tás alatt ál ló többi alföldi területről h iányzik .
2. ábra A kislevelű hárs magyarországi eló'fordulása
BARTHA-MÁTYÁS (1995) szerint
A kislevelű hárs hazánkban a gyer tyános-kocsányta lan tö lgyesek t ipikus elegyfája, ahol a szárazabb termelőhelyeken a gyer tyánt teljesen hát térbe is szoríthatja. Ezenkívül meg je l en ik a b ü k k ö s ö k b e n , c se res - tö lgyesekben , szikla-, törmeléklej tő- és szurdokerdőkben , va lamint a mészke rü lő erdőkben és a mé lyebb t e rmőré tegű me legkedve lő tölgyesekben is.
A l a k t a n a
Terme t és kor tekinte tében je len tős mére teke t érhet el a kislevelú' hárs . Zár t á l lományokban 30 m magas ra is m e g nőhet , ahol t öbbé -kevésbé e g y e n e s , jól felt isztuló, hengeres törzset nevel nyú lánk koronáva l , míg szabad állásban koronája kúpos , törzse sudar lós . A z idős korú egyedek törzse vastag, szabályta lan keresz tmetsze tű , gyakran dudoros , k o ronája el terülő, alsó ágai lehajtók. A nagyon idős egyedek földre l e k ö n y ö k l ő ágai meggyökeresedhe tnek , amit a nép nyelvén íjas-fias há r snak nevez . Hazánk l egnagyobb , l egyöke resedő ágú k is leve lű hársfája a Nyí rség északi részén Sza-bolcsbáka község ha tá rában egy szőlőkkel körülvet t d o m b tetőn található. E n n e k törzskerüle le 8 6 0 cm, 7 erőteljes ágából 2 az utóbbi másfél év t izedben sajnos lehasadt. 500 c m -nél nagyobb törzskerü le tű fa áll a sopronhorpács i Széchenyi-kastély parkjában, Ny í rká t a község ha tárában (Vörös -mar ty-hársak) és Őr iszentpé te r bel területén. Je lentős kort élhet meg, a leg idősebb egyedet , az angliai Bristol melletti Wes tonbi r t a rboré tumban 2 0 0 0 évesre becsül ik , mely lehet, hogy kissé túlzó érték. Mindenese t r e több százéves kisleve lű hársak Európa-szer te e lőfordulnak.
Kérge sokáig s ima, szürkésbarna , idősebb korban há ló zatosán repedezet t , sö té tszürke, háncsából korábban kötözőanyagot készí tet tek. Z e g z u g o s felépítésű hosszú hajtásai zöldesbarna sz ínűek és kopaszak , tojásdad rügyeit két rügy-pikkely borítja, me lyek közül a kü l ső öblös pikkely a rügy félhosszúságánál nagyobb . Kerekded , gyakran részarányta-lan levelei 4-6 c m hosszúak , vál luk - mint ahogy a tudom á n y o s fajnév is mutat ja - sz íves , csúcsuk hirtelen kihegyesedő . A levélszél é lesen fűrészes, a levé l lemez v iszonylag vastag szövetű, felül sötétzöld, fonáka kékeszöld. A határozáshoz leggyakrabban használ t bé lyeg a levélfonák ér-zuga iban található rozsdavörös szakál l , va lamint fontos bélyeg az is, hogy h a r m a d r e n d ű erei nem e m e l k e d n e k ki, hálózatosán e g y m á s b a folynak. Virágai ál talában 5-7-esével á lernyőben nyí lnak, a murva leve lek nye lesek és csak 1/3 részben nőnek össze a virágzat i tengellyel . Sárgásfehér virágai jún ius másod ik felében nyí lnak, b e n n ü k 30-40 porzó szál t a lá lha tó , m e l y e k a s z i rmokka l egyfo rma hosszúak . Szep temberben érő, de sokáig a fán maradó termései 5-7 m m h o s s z ú a k , s á r g á s b a r n á n m o l y h o s a k , ujjal k ö n n y e n összeroppan thatóak.
V á l t o z a t o s s á g a
A k i s l e v e l ű h á r s v á l t o z a t o s s á g a e l sősorban a l eve lek alakjában, nagyságában , sz ínében, va lamint a murva leve lek hosszában és a t e rmés alakjában, szőrözöt t ségében nyi lvánul m e g . Hazai a lakköré t W A G N E R J Á N O S , a budapest i t an í tóképző egykori igazgatója , kiváló bo tan ikus dolgozta fel a 30-as és 40 -es években . Eszer int 11 vál tozatot és 4 5 formát lehet ennél a fajnál hazánkban megkülönböz te tn i , alfaji differenciálódást v iszont áreáján belül n e m sikerült kimutatni .
A hársakná l köz ismer t h ibr id izá lódás i haj lam erre a fajra is j e l l emző . Leggyakor ibb és leg ismer tebb hibrid a hol land (európai) hárs (Tilia x vulgáris, szin.: T. x. europaea), mely elsősorban Európa nyugat i felében terjedt el, s szépségében és a lka lmazkodóképességében felülmúlja a szülőket . Gyakori park- és sorfa. A z ezüst hárssal (T. tomentosa) alkotott h ibr id jé t S I M O N K A I L A J O S b o t a n i k u s u n k talál ta meg
3. ábra 1997-ben az év fája: a kislevelű hárs
(CSAPODY VERA rajza)
1886-ban Arad sétaterén, s J U R Á N Y I LAJOS-ró l , a pesti t udományegye t em botanikai professzoráról nevezte el Jurányi-hársnak (T. x jurányiana). Később F E N D R I C H G U S Z T Á V erdész kalauzolásával az Arad megyei Punkoje hegy ger incén is megta lá l ta e hibr idet , me lye t e lőször az Erdészeti Lapok hasábjain mutatot t b e a szakközönségnek .
A harmadik , kertészeti cé lokra a leggyakrabban alkalmazott hibrid a kr ími hárs (T. x euchlora), me lynek más ik szülőfaja a Krím-félsziget re l ik tum hársfája, a gyapjasbibeszálú hárs (T. x dasystyla). A krími hársat feltűnően fénylő levéll e m e z é r ő l , s z á l k á s fű ré sz foga i ró l , k e s k e n y koronájáró l k ö n n y ű felismerni. E lőnyéhez soro landó, hogy a városok szárazabb, szennyezet t levegőjét is könnyen elviseli .
A k i s leve lű hárs szép a lakjával , bőséges vi rágpor- és nektár termelésével , jó árnyalóképességével , könnyen bomló és a tápanyagforga lmat javí tó alomjával , erős visszaszerző képességével az erdei ökosz i sz téma egyik fontos e leme.
Dr. Bartha Dénes
A Z E L K Ö V E T K E Z E N D Ő 50 ÉV E R D É S Z É N E K KÉP É T i g y e k e z t e k m e g h a t á r o z n i e g y n é m e t o r s z á g i e r d é sze t i f e l s ő i s k o l a 5 0 é v e s j u b i l e u m á n . A z e l h a n g z o t t a k s z e r i n t s z é l e s k ö r ű k o m p e t e n c i á v a l kell b írn ia a z e r d ő ö k o l ó g i á j á n a k tel jes e g é s z e t e r ü l e t é n , s ő t a z o n t ú l m e n ő e n is . A z e r d é s z a j ö v ő e r d ő - é s ö k o m e -n e d z s e r e . A z e d d i g i n é l s o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n kell b i z o n y í t a n i a h i v a t á s á t a k ö z ö n s é g s z o l g á l a t b a n , a z erdei-p e d a g ó g i á b a n é s k ö r n y e z e t v é d e l e m r e n e v e l é s b e n . U g y a n a k k o r fejlett ü z e m g a z d a s á g i g o n d o l k o d á s r ó l kell t a n ú s k o d n i a - m i n d e n e g y e s i n t é z k e d é s é v e l a l e h e t ő l e g k e d v e z ő b b g a z d a s á g i e r e d m é n y t ke l l e l é r n i e . A z ö k o l ó g i a i s z a k i r á n y o k i n t e g r á l á s á v a l , a t e r m é s z e t - é s k ö r n y e z e t v é d e l e m , v a l a m i n t f ö l d h a s z n o s í t á s é r t é k e s e g y e s í t é s é v e l m á r a z o k t a t á s b a n m e g ke l l a l a p o z n i a s z é l e s k ö r ű k o m p e t e n c i á n a k , h a t á r o z o t t i l l e t é k e s s é g n e k feltéte le i t . A m e g f e l e l ő e r d ő g a z d a s á g i e s z k ö z ö k k e l e g y ü t t m ű k ö d é s r e a z á l l a m i e r d é s z e t áll r e n d e l k e z é s r e .
(AFZ/DW Í996. 25. Ref.: fémmé R.)
Erdészszemmel a mongól ia i pusztaszi l árnyékából N e m sok árnyékot ad a feltehetően géncentrumának, őshazájá
nak tekinthető Mongól iában, de itt, ezen a fé le lmetes kiet lenségé-ben is megkapó vidéken m é g a kis árnyék is va lóságos oázist jelent.
Éppen negyed százada, h o g y e l s ő mongól ia i utam során m e g ismerkedtem vele, úgy tudom akkor m é g n e m hozták be Magyarországra. Mert az Ulmus pumiláról, a nálunk először turkesztáni, majd pusztai szilnek keresztelt, szik- és homokfásításban alkalmazott fafajról van szó . Akkori fe l jegyzése im szerint egy 1300 ki lométeres autózás alatt egyet len darabot láttunk belőle, egyedül árválkodott a Góbi kel lős közepén. Sehol egy másik példány, egy liget vagy facsoport, m e s s z e távolban csak a füves sztyepp, ameddig a szem ellátott. Kérdéseim azonnal záporoztak a m o n g o l munkatársak felé, de válaszuktól n e m sokkal lettem okosabb. Mi lyen fa ez, hogyan került ide, volt-e itt korábban belőle erdő, miként volt képes egyedül megmaradni és így tovább. Javarészt Irkutszk-ban végzett állattenyésztők és vadbiológusok voltak a helybel i kísérők, így a kérdések özönéből csak a nevére tudtak válaszolni . De arra is csak mongolul , orosz vagy pláne latin név nélkül. „Hajiasz mod." A mod m é g csak kiderült valahogyan, hogy az fát jelent, de mi lehet a hajiasz. A fa törzse, kérge az öreg diófára emlékeztető v i lágos sárgásszürke, az e g é s z famagasság nem volt 4-5 méternél több, és szé l által nyomott 2-3 méteres törzsén egy összevissza gyűrt turbánra emlékezte tő koronát viselt. Levele i n e m voltak, mert április elején voltunk, nem sikerült még tippelnem sem a kilétére. A fővárosba visszaérve derült fény a nevére, hogy ez egy szil, az Ulmus purnila.
Azóta eltelt huszonöt év, a közelmúltban jártam kilencedszer Mongóliában, sok hajlaszt láttam egyedül , néhányad magával , sőt, ligeteket alkotva is, a kérdése im egy része azonban mind a mai napig megválaszolat lanok.
Mongól ia íé ls ivatagi és sztyeppéi zónájában él és ennek m e g felelően az oda átnyúló azonos adottságú területek folytán Kína szomszédos területein is előfordul. Élőhelyének meteorológiai viszonyai a tipikusan kontinentális k l ímaviszonyokat mutatva 100-200 mm éves csapadékkal és 6-16% relatív l égnedvességge l je l -lemezhetőek, az éves hőmérséklet i ingás közel 9 0 "C.
Talaja jóformán minden genetikai fejlődés nélküli felaprózott köves váztalaj, a felületen heverő, zúzalékra emlékezte tő éles apró kövek és lekerekített kav icsok közül a csaknem állandónak mondható erős szél messze hordja az apróbb porszemeket , hacsak nem fogja meg azokat e g y - e g y zsombékszerűen k i eme lkedő fűcsomó vagy vadhagyma-gyökér.
Sok hajlaszt láttam valóban egymagában a nagy Góbiban, n e m csak azt a b izonyos legelsőt . A z továbbra is rejtély, hogy a szél útján több tíz vagy száz kilométerről ide szállított kis sz i lmagból vagy magok ezreiből hogyan képes fe lnövekedni e g y - e g y fa annyi legelő háziállat és kóborló n ö v é n y e v ő vad jelenléte mellett. N é mileg vigasztaló, hogy n e m csak számomra talányos ez a dolog . A helybeliek sem tudnak rá választ adni, csupán annyit, hogy itt ebből a fafajból szerintük erdő soha n e m volt. Földtörténeti korok időmércéjén persze más a helyzet , mert a Góbiban több helyen történik felszíni szénbányászat és ez másra utal a feltárt dinosaurus leletekkel egyetemben. V a g y még i s voltak a mostani sivatag és sztyepp helyén hajiasz erdők? Talán a régmúlt jobban rekonstruálható, mint azt a mai korunkkal ö s szekö tő időszak történései?
A mai állapotokra - mint arra már utaltam is korábban - n e m csak az egyedül álló fák a je l l emzőek . V í z m o s á s o k szegé lyében , azok szélárnyékos partján, a dombvonulatok síkság felé k iszé lesedő oldalvölgyeinek „deltájában" több helyütt felfedezhetünk 3 -5 -10-20 hajlaszból álló facsoportokat. Ezek törzse már nem mindig olyan hajlott, mint a szabadon állóké, magasságuk is eléri a 6-8 métert, koronájuk azonban a legtöbb esetben változatlanul a már említett turbánt juttatja eszünkbe. Ezek a fakoronák ritkán üresek. A ragadozó madarak, só lymok, kányák és a mindenütt fe l le lhető
szép tollmintázatú pusztai ö lyvek (Buteo rufinus) előszeretettel rakják fészküket a farkas é s a róka által el n e m érhető fakorona girbegurba ágai közé . Itt talán egyedül a Góbiban é lő vadmacska, a manul (Felis mariul) e lől nincsenek biztonságban a ragadozó madarak tojásai és fiókái. Csak közbevető leg j e g y z e m meg , hogy azért ezek a fák vagy facsoportok o lyan ritkák és a ragadozó madár olyan sok, hogy számos fészek a földön található hevenyészett formában - és természetesen ott van a fészke a túzoknak, a darunak és a néhány apró énekesmadárnak is - . tehát a költési időben terített asztalt találnak a szőrmés ragadozók a kis termetű Góbirókától (Vulpus corsac) a mindig éhes farkasig.
Biztosan másfe lé is megtalálható a kisebb vízfolyások mellett - itt már erdőnek nevezhető - hajlasz-liget, nekem egyet sikerült látnom rövidnek igazán nem mondható, többezer kilométert k i tevő mongól ia i útjaim során. Délkelet -Mongól iában, a kínai határhoz köze l i C s o n o g o l (Farkaspatak) - mai nevén Erdencagan - járás területén, a névadó patak széles vö lgyében, közvetlenül a patak két oldalán. Egy közel i lámakolostor biológiai érdeklődéséről híres főpapja, a kis állatkertet is létesítő hajdani Jugzer Hotogt erdőt telepített azért, hogy ide a végte len pusztaságra szarvasokat tudjon hozatni. A ma üdülőházakat rejtő kis erdőcske helyneve is őrzi az enyhelyet adó fafaj nevét, mert a térkép is feltünteti Huntlar hajiasz néven. Néhány hektár az egész , de szemnyugtatóan szép zöld folt a környék sárga füvű domboldalai között .
Érdekes, hogy - valósz ínűleg a lassú növekedése miatt - a G ó -bi-beli járási központok (Mongól iában a falunak megfe l e lő település ismeretlen, a magyar m e g y é n y i járások lakossága kb. 1000-2 0 0 0 fő és 80-90%-uk a központban él, a többiek állattenyésztő telepeken, vagy a Góbiban e g y e s jurtákban) a fásításukhoz csak igen e lvétve használják fel a hajlaszt. Inkább a gyorsabb növésű és nagyobb szé l fogó hatású vá l tozó leve lű nyár (Populus diversi-folia) a lakott helyek ligetfája. Ez utóbbi fiatalabb korban öntözést igényel .
H o g y miért szántam rá m a g a m ennek a rövid kis ismertetőnek a megírására, annak kettős oka van. Egyfe lő l a nálunk is alkalmazott U lmus pumilával kapcsolatos szakmai ismereteket szerettem vo lna szerény tapasztalataim közreadásával bővíteni , másrészt kedvcsinálónak szántam írásomat. Pár évve l ezelőtt felvette a kapcsolatot az Országos Erdészeti Egyesülettel dr. D . Enhtuvsin Sopronban végzett és ugyanott doktorált m o n g o l erdőmérnök, a Mongol Erdészeti Egyesület veze tőség i tagja. Akkori e lmondása szerint olyan reménnyel tette ezt, h o g y talán szakmai tapasztalatokat kaphat a m o n g o l fél a nagysikerű magyar szik-, homok- és kopárfásítási szakemberektől .
A z ügy alszik, de Csipkerózsika is felébreszthető volt a régi m e s e szerint.
Kép és szöveg: dr. Kónalmy Tamás
DR. MOLNÁR SÁNDOR
Pusztulnak-e az őserdők Malajziában? Malajzia erdő- és fagazdaságának bemutatása
B e v e z e t ő ü l e l ő r e b o c s á t o m , n e m k ívánok a trópusi őserdők pusztulásának ökológ ia i katasztrófát sejtető globális problémakörébe burkolózni. Két okból:
- az egyik ok: nem látok benne tisztán, a helyszínen teljesen másképp vetődnek fel a problémák, mint az európai országokból nézve ,
- a másik ok: n e m értek e g y e t a trópusi faanyagok bojkottjával. Miért ne termesszünk ott fát,.ahol a leggyorsabban nő, a legjobban termeszthető?
í g y most az ökológia i fejtegetések helyett kéthetes malajziai tanulmányutam néhány tapasztalatairól írnék.
R ö v i d e n M a l a j z i á r ó l
3 A 3 2 8 6 0 0 km" területű országnak kereken 20 mil l ió lé lekszá
m ú a lakossága. A z 1995. évi G D P 118 milliárd maláj dollár volt (az e lmúlt é v e k b e n folyamatosan 8-9%-kal növekedett) . A nyersanyagokban (olaj, ón, nyersgumi, pálmaolaj , fa stb.) igen gazdag országban dinamikusan fejlődik az ipar, az infrastruktúra pedig már m a is fejlettnek tekinthető. A z állam hivatalos vallása a m o hamedán. A fővárosban Kuala Lumpurban megépítették a világ legnagyobb mecsetjét és j e len leg épül a vi lág legnagyobb épületének tervezett miniszterelnöki hivatal (472 emeletes ) .
A m a l a j z i a i e r d ő g a z d á l k o d á s
A z ország ös szesen 19,15 mil l ió ha (58,3%) erdővel rendelkezik. Ebből a Maláj-félszigeten van 5 ,96 mil l ió ha, Sarawakban 8,75 mi l l ió ha, 4 ,44 mil l ió ha pedig Sabahban található (Sarawak és Sabah tartományok területileg e lkülönülve Borneo szigetén vannak és különösen Sabah-ban nagyon erős a japán gazdasági befo
lyás). Ha az 1,8
Vörös meranti és Nyatoh fák 15-18 éves korban 4 0 m magasságot is elérnek
Fotó: dr. Molnár Sándor
mil l ió ha gumifa- és a 2,2 millió ha olajpálmaü l t e tvényeke t is e r d ő n e k tekint jük, akkor az ország erdősültsége 7 5 % .
A trópusi őserdőkre j e l l emzően rendkívüli a fajgazdagság: az eddig leírt 2 6 5 0 malajziai fafajból 4 0 8 fajnak van ipari, kereskedelmi je lentősége (Európában 40-45 fafajnak!). Tekintettel arra, hogy a terület rendkívül tagolt, k isebb-nagyobb hegyekkel , folyókkal, mocsarakkal, tavakkal. Többezer kilométer a tengerpart. így az őserdőknek is több típusa alakult ki: sík- é s hegyvidéki örökzöld lomboserdők, mangrove erdők (a tengerparton), édesvízi mocsárerdők. Különleges helyet foglalnak el a „bambuszerdők'". Ezeket általában nem sorolják az erdők közé (a bambusz a fűfélékhez tartozik), de igen je lentős a kitermelésük (évi 250 ezer tonna, 13 faj) és nagyon sok célra felhasználhatók (építkezés, bútor stb.). A kúszópálmákhoz tartozó rattánt ma már ültetvényeken termesztik.
A z erdők 88%-a fafaji szempontból a Dipterocarpaceae-k családjába tartozik. A z ide tartozó sok faj közül nálunk ismert a Kerubig, a Kapur, a kü lönböző Merantik. a Mersawa, a Jelotung, a Sepetir, a Teák, a Ramin stb. Érdekes volt megfigyelni , hogy a Maláj-félszigeten erdeifenyő-ültetvények is voltak. Kiderült, hogy ezeket dr. Rácz József Sopronban végzett erdőmérnök irányításával telepítették (területük 4 0 - 5 0 0 0 0 ha).
Malajzia ma már egyaránt kiemelt f igyelmet fordít az erdei ökosz isztémák é s a fajok védelmére. A z országban 120 őserdő rezervátum van, összesen 111 7 0 0 ha területen. A Kuala Lumpurt Erdészeti Kutató Intézetet a vi lág legjobb intézetei között tartják szám o n . A tanulmányút során Penangban és Kuchingban védett őserdőket (nemzeti parkokat) láttunk. Sarawak tartományban pedig részt vettünk e g y őserdőtúrán.
A z ösvényről lelépni a k ígyók miatt nagyon veszé lyes volt. A z általunk megtekintett részeken még a tankönyvekből megismert többszintes, a liánoktól áthatolhatatlan örökzöld erdőket láthattuk. Tele kü lönböző majmokkal, madarakkal. A z uralkodó szintben 6 0 -70 m magas fákkal.
A fakitermelés adatait részben sikerült megszereznünk: e g y reklám je l l egű információs anyagban 38 ,4 mill ió nettó m 3 szerepelt.
A maláj exportban a fa- é s fatermékek óriási szerepet játszanak: az éves kivitel 12 milliárd 4 7 8 mil l ió maláj dollár (kb. 620 milliárd Ft) volt 1993-ban. A faexport a kőolajtermékek után a második helyen van. A legnagyobb kereskedelmi partnerek: U S A , Japán, Tajvan, Singapur, Ausztrália, Kanada. A z európai országok trópusi fa igénye je lentősen csökkent. M é g m a is je lentős partner azonban Nagy-Britannia és Hollandia. Folyamatos az ország törekvése az exporttermékek készültségi fokának növelése terén.
A hatalmas rönköket amerikai, japán és svéd gépek vonszolják Fotó: külföldi képszolgálat
A hengeresfa exportot csak Sarawak és Sabah tartományokból engedélyezik. (E területen a legfontosabb partner Japán.) Sajnos az olyan értékes fafajok (pl. Ramin, Teák, Jelotung Seperi stb.) részaránya a fakitermelésben egyre csökken. A „nagyon kemény" fafajcsoportból jelentős menny i sége t csak a „Merbau" képvisel . A „közepesen kemény" fafajok közül fakereskedelmi je l entősége elsősorban a „Keruing"-nek van (e fafaj különösen e lőnyös a vasúti talpfák gyártására), de megeml í the tő a „Kempas", a „Tualang" és a „Kapur" is. A „kevésbé k e m é n y " fafajok közül a legfontosabb a „sötétvörös Meranti", a „vörös Meranti és a Mersawa". Sajnos az esztétikus Ramin, Nyatoh, Sepetir menny i sége visszaesett . Fel kell hívni a f igyelmet arra, hogy a fakereskedelemben a hasonló fafajokat gyakran el s e m különítik, így léteznek i lyen ún. vegyes fafajú kategóriák, pl.: „Mixed l ight Hardwood". (Vegyes , kevésbé keményfák.)
Malajzia nagy f igyelmet fordít a szakszerű erdőgazdálkodásra, erdővédelemre és rendkívül sérelmezi a nyugat-európai országok trópusi faanyag embargóját. E területen k i eme lkedő szerepet játszik a „Trópusi Erdőgazdálkodók Nemzetköz i Szövetségében (IT-TO)". A z 53 országot tömörítő szervezet kint tartózkodásunk idején ülésezett Kuchingban. A faexportban nagy szerepet betöltő Malajzia, Indonézia é s Ghána külön megál lapodásban is egyeztették álláspontjaikat. Ezen országok elfogadják az erdők megőrzé sével, felújításával kapcsolatos nemzetközi állásfoglalásokat, de vé leményük szerint a tervszerű erdőhasználatot a trópusi országokban sem szabad korlátozni. S z e m é l y e s tapasztalataink szerint az őserdők mennyisége nem a tervszerű (felújításhoz kötött) fakitermelések, hanem az út- és városépítések, valamint az ipari létesítmények miatt csökken. Különösen feltűnőek voltak azok a hatalmas munkálatok, amelyek a nehéz, köves , agyagos terepen az utak építésénél voltak megf igye lhetők .
A tanulmányút során megtekintet t erdőál lományok, ültetvények, botanikus kertek, nemzeti parkok (Penang, Sarawak) arról győztek m e g bennünket, hogy Malajzia kiemelt f igyelmet fordít a szakszerű erdőgazdálkodásra, sőt e g y e s tájakon az őserdő-rehabilitációra is. A természetes erdők mellett dinamikusan növeksz ik a gumifaültetvényekből kitermelt faanyag ipari je lentősége is.
Ma már a 15-20 éves korban kitermelt gumifaültetvények (He-vea brasiliensis) képezik a nemzetközi bútorléckereskedelem alapját (a trópusi országok együttes forgalma cca. 20 mill ió m 7 é v szárított bútorléc).
Befejezésül - hogy ne legyen ennyire pozitív ez a kis tájékoztató: a fakitermelési munkák során csak az értékes I-II. koro-naszintbeli fákat vágják ki. A felújítást a dzsungel gyorsan elvégzi (így alakulnak ki az értéktelen bozóterdók). Jelentős kutatások folynak a tekintetben, hogy miként is rehabilitálható az őserdő. Hogyan „hozhatók fel" ismét az értékes javaí'ák? Ugyancsak nem megoldható több igen értékes fafaj ültetvényben való nevelése. Bár a klíma kiváló növekedést biztosít az ültetvényeknek, de az igazán értékes fafajok közül eddig csak a „teák" ültetvényezésénél pozitívak a tapasztalatok (az ültetvényből származó fa azonban gyengébb minőségű). Tehát a fakitermelések eredményeként fajok tűnnek el, ezért is fordítanak nagy figyelmet a nemzeti parkokra.
A tanulmányút során több erdészeti é s faipari vezetővel találkoztunk (miniszteri szintig) . Malajzia szorgalmazza az együttműködések fejlesztését. í g y az erdészeti kutatásokhoz (őserdő-rehabilitáció) és a bútoripari fej lesztésekhez sz ívesen fogadnának magyar erdő- és faipari mérnököket is .
Pusztul-e az őserdő? Malajzia gazdag ország, tehát a szegény trópusi országokban dívó vándorló fö ldművelés , erdőégetés itt n e m létezik. A z erdősültség az építkezések (út, vasút, város) miatt meg valamelyest csökken, de ennek mértéke egyre kisebb lesz. A z őserdő-pusztulás igazában n e m az erdősültség csökkenésében, hanem a fajgazdagság (több szintes erdők) mérséklődésében jelentkezhet .
SYLVESTER LAJOS
A kisvasút II. rész
És most adjuk át a szót dr. Kovács Jánosnak (Adatok a há-romszéki erdei szállítás történetéhez):
„(...) A korábban csupán pásztorok, erdészek, vadászok és más erdei emberek járta ősrengetegben, amely az Adriai-tenger szintje feletti 551.04-1071.40 méterek közötti magasságokban fekszik, hallatlan erőfeszítésekre lehetett szükség az erdei utak. vasutak, kötélpályák, úsztatócsalorncik. lakó- és fűrésztelepek építésében.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1898. évi sepsiszentgyörgyi nyári közgyűlésén a résztvevők a rendezők figyelmességéből egy. az erdélyi erdőiparról szóló kis füzetet kaptak. Ebbe az első szövegoldal elé összehajtott. 1:150 000-es léptékű átnézeti térképet kötöttek. A rajz- és névanyag gondos (nagyítóval történő) tanulmányozása során nyomon követhetjük az addig felépüli 54.3 km-es hosszúságú, gőzvontatású vasutat, amelyet 1888-ban Hosszúhavastól az országhalárig még egy 2.7 km-es szakasszal készült bővíteni a részvénytársaság, hogy a román területen lévő „Musa" fűrésztelep tennékeit is Háromszéken át szállíthassa el. Jó példa volt ez a két ország közötti akkori gazdasági és műszaki együttműködésre.
Az Alsósikló fölött tarvágást végzett a vihar Fotó: Sylvester Zoltán
(...) Kezdetben három, később négy szakaszra osztott erdei vasúton, melynek Térrét és Kovászna közötti szakasza 760 mm-es keskeny nyomtávolságú közforgalmú helyiérdekű vasút volt, hat mozdony végezte a vontatást. Kovászna és Alsó sikló között egy három-csatlós; Felső sikló és József fűrész között három-három csatlós; „József"fűrész és Hosszúhavas között két-két csatlós gőzmozdony volt forgalomban. E szakaszokhoz mellékvonalak és elágazások csatlakoztak. A tárgyalt időszak végére az Erdélyi Erdőipar Rt. 760 mm nyomtávolságú vasutainak hossza közel 96 km volt. Azt is a vontatási színvonal jelentős fokmérőjének tekinthetjük, hogy a lóvontatású vonalak hossza az, 1897. évi 32.5 km-ről 1908-ra 1.2 km-re csökkent. "
Háromszék első személyszemélyszállításra is használt vasútvonala
Horn Dávid vál lalkozásának dimenziói t Kádár Zsombor érzékelteti a legplasztikusabban:
.,(...) Tizennyolc év volt szükséges ahhoz, hogy a (Brassótól S.
L.) 32 ktn-re fekvő megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy vasutat kap
jon és újabb 6 év. amíg a vonal eljutott Csíkszeredáig. Mennyivel
gyorsabban dolgozott Horn Dávid fakereskedő. Komandó megala
pítója és az első háromszéki vasút (keskeny vágányú) létesítője
összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között." A Potsa-
féle monográfia szerint „nyomjelzése az uralkodó, könnyen el mál
ló kőzetnél és a csuszamos. mély, homokos agyagtalajnál, nemkü
lönben a hegyoldalakon eredő számos forrásnál fogva rendkívül
nehézségekkel járt (...) 20 km hosszúságban 178 áteresz, kisebb,
nagyobb áthidalás vált szükségessé... "
Dr. Kovács János: „A vasúton a nagy szintkülönbség miatt a
comando-gyulafalvi telepen egy gravitációs erővel működő külön
leges siklót létesítettek. A N E V E Z E T E S M Ű A L K O T Á S M O
DELLJÉT A V Á L L A L A T A B U D A P E S T I E Z R E D É V E S KIÁL
L Í T Á S R A ELKÉSZÍTETTE ÉS B E M U T A T T A . (Nagybetűs ki
eme lé s tőlem. S. L.) A bécsi Th. Obach cégtől származó beren
dezés négy főrészből: a siklópályából, a felső végponton elhelye
zett, a kötéldobokat és fékkorongokat magába foglaló gépezetből,
a sikló kötélből és a kél állványkocsiból állt. Ezek közül az egyikre
tolták lenn az üres, másikra fenni a leli kocsit, s ez adta tömegével
az üres kocsi felhúzásához szükséges erőt. Az 1258 ni hosszú siklóm
naponta 50-55 vasúti kocsit eresztettek le. "
A Kovászna-Gyulafa lva iparvasút létesítése két évve l mege lőz
te a Brassó -Seps i szentgyörgy szé lesvágányú vasúti pályaszakasz
megépítését . Ez volt Háromszék e l ső . személyszáll í tásra is alkal
mas vasúti vonala.
Dr. Kovács János: „Háromszéken kilenc fatennelőés -szállító
cég működött. Ezek közül a Hont Dávid budapesti fakereskedő
által alapított és 1897-ben a Groedel testvérek kezébe került Er
délyi Erdőipar Rt. volt a legnagyobb és a legerősebb. Ezt az is
mutatja, hogy már két évvel a cég munkájának megindulása után.
1890-ben. a bécsi erdészeti kiállításon a háromszéki faipari ter
mékek egyhangú bizottsági döntések alapján első díjai és állami
nagy arany-énnel nyertek.
(...) A Háromszéki Helyiérdekű Vasút Brassó és Sepsiszent
györgy közötti szakaszát 1891. október 10-én. a Sepsiszentgyörgy
és Kézdivásárhely közötti pályát pedig 1891. november 30-án ad
ták át a forgalomnak. "
Komandó dicsérete
A Siklót és a K o v á s z n a - K o m a n d ó közötti keskenyvágányú pá
lyaszakaszt nem csak múltja miatt kell megőrizni . A j ö v ő évezred
turizmusa, az ipartelepítés, a szállítás a környezetk ímélő megoldá
sokat kedvel i majd Erdélyben is . A szélszaggatta Kopac-hegy, a
Miske, a Siklól iegy büszke fenyvese i újra a Tündérvölgy fölött
strázsálnak majd. A kovásznai gyógyüdülők , szál lók ezreket von
zanak. Aki arra jár, észrevehette, hogy a kirándulások, gyógyséták
egyet len útvonala a Sikló felé vezet , m é g az idős emberek is e l -
blattyognak a Felsős ikló magasságáig . Komandó nyaranként min
denféle diáktábornak, sportolóknak biztosít szálláshelyet, télen, a
primitív s í fe lvonó el lenére is, síparadicsom. A hótörés után felfutó
fakitermelés és - fe ldolgozás esztendőkön át élénkíteni fogja az it
teni életet. Ezt követik a csemeteültetések, az erdőgondozás esz
tendei. A komandói pisztrángos patakok híre, az őszi laskagomba
neve halhatatlan. A múlt év i íz letes vargányaínvázió a példa arra,
hogy jó szezonban százak, gyakorlatilag szinte az e g é s z Komandó
kenyere lehet a m e d v e - és rókagomba. A z erdei gyümölcsök, a
málna, a kokojza, szamóca, szeder, áfonya a komandói ízeket és
aromákat szédíti a nagyvilágba. Páratlanul gazdag a vadvilág. Mi
óta e z a politikai adminisztráció megváltozása révén lehetetségessé
vált, a hétvégi házak tucatjai kuporodnak a Laur ligetes oldalainak
fenyőrokolyái mel lé .
Alább épül a Cseres víztározó, fe lső csücske megközel í t i Ko-
mandót. Ez a vízisportok és a pisztrángtenyészet hazájává válhat.
Magyari Lajos költő-szenátor a bukaresti parlamentben is in
terpellált, hogy az erdőkárok következményei t is fel kell számolni.
A „következmények" közé tartozik az elöregedett, a széldöntéskor
súlyosan megrongált iparvasúti pálya és a Sikló is.
A Sikló é s a m é g m e g l é v ő keskenyvágányú pályaszakasz szá
mára a mentőöv az állam, a gazdasági vállalkozások jószándékú
beavatkozása mellett e g y Sikló-Alapítvány azonnali létrehozása
lenne. Komandón és a Keleti-Kárpátokban, személyesen is szám
talanszor tapasztaltam, hogy Erdély é s a tágabb térség é l ő erdészeti
é s faipartörténeti szabadtéri múzeumát lehetne létrehozni. A leg
egyszerűbb szerszámoktól a legmodernebb fakitermelő, közel í tő
és szállító berendezésekig. Mikor fe leségem államvizsga dolgo
zatának anyagát gyűjtöttük, fenn a havasok világában találkoztunk
a b a j n á l ó k á n n a l , akinek ... csak az a dóga. hogy az utal bajnájja
(román - locsolja, öntözze) , mert hanem a tregus (román - ki
sebbfajta, nyálon használt, szánszerű csúszóalkalmatossag.
amel lyel a sárosra locsolt úton a rönköt ökrökkel vontatják. Tu
lajdonképpen „húzó" eszköz , a „traktor" elődje. (Mindkettő hasz
nálatban van még . )
A z történt egyébként , mint az erdélyi gazdasági életben általá
ban: a Trianon után megrekedt fejlődés atavisztikusan konzerválta
a régi eszközöket , szokásokat. Ennek a je lenségnek és e g y család
két generációja megszállott ügyszeretetének, s természetesen a kül
s ő támogatásnak köszönhető , hogy K o v á s z n a - K o m a n d ó térségétói
pár kilométernyire található Alsócsernátonban a Kelet-Európa ta
lán legautentikusabb mezőgazdasági eszköz- , szerszám- és gép
gyűjteménye, s ettől karnyújtásnyira Kézdivásárhely csodálatos
Céhmúzeuma.
A Sikló felújítása, személyszáll ításra is alkalmassá tétele újra
turistaparadicsomot varázsolna a tájra.
A z ezredfordulón és ezerszázesztendős múlttal, amelynek része
ez a sikló és a kedves vicinálispálya, se olyan szegények, se olyan
elesettek, se olyan ostobák nem lehetünk, hogy ne tudjuk m e g
menteni ezt a páratlan értéket.
C s o n k o l t , m a r a d é k f á k Fotó: Sylvester Zoltán