A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere.

A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége

Dr. Vályi PéterOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézet2009. március 13.

Az egészség fogalma

A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója:

„Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.”

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre

Betegség

Koszorúér-betegség

Vérellátási zavar okozta agyi történés

Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken

Magas vérnyomás okozta szívbetegség

Vérzéses agyi történés

Krónikus veseelégtelenség

Agykárosodás okozta szellemi leépülés

Előfeltételként szolgáló tényezők:pl.: intrauterin környezet

Hajlamosító kockázati tényezők:

Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban

Klasszikus kockázati tényezők:

Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás

A kockázati tényezők kialakulása

Pszichoszociális tényezők

Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt

Prevenciós ismeretek

Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz

Módosító hatások

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a cardiovasculáris betegségekre

Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó tényezők•A gazdaság fejlettségi szintje• Oktatás• A jövedelem megoszlása• Szociális szerveződés• Általános hatások (pl.: a kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége).

“Falusi”életforma

“Városi”

életforma

Az ételeknek kisebb az energiasűrűsége, kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot tartalmaznak Nagyobb az energia- felhasználás (fokozott fizikai aktivitás a napi munka során)A szociális integráció magasabb foka a hagyományos életvitel miatt

Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a környezeti tényezőkkel

Az ételeknek nagyobb az energiasűrűsége, több finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót, zsírt tartalmaznak. Kisebb az energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a napi munka során). Nagyobb a szociális izolálódás, a pszichoszociális stressz. Zsúfoltabb lakásviszonyok.

(-)

(+)

A krónikus betegségek kialakulásának fejlődésmodellje

Progresszió

Genetikai hajlam, környezeti hatások, kockázati tényezők

Védekezőmechanizmusok

Tünetmentes szakasz(megfelelő módszerek

alkalmazásával funkcionális, morfológiai rendellenességek

már kimutathatóak)

Klinikai szakaszBetegségtünetek jelentkeznek

Az egyes betegségek szövődményeiként vagy

következményeiként újabb betegség(ek) jelentkezhetnek

HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT SZŰRŐVIZSGÁLAT

A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐSZŰRŐVIZSGÁLATI RENDSZER,

SZEMÉLYRE SZABOTT KOCKÁZATMEGHATÁROZÁS, BEAVATKOZÁS

A BETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁRA

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA,

BEFOLYÁSOLÁSA

PROGRESSZIÓP R E V E N C I Ó

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre 2.

Betegség

Koszorúér-betegség

Vérellátási zavar okozta agyi történés

Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken

Magas vérnyomás okozta szívbetegség

Vérzéses agyi történés

Krónikus veseelégtelenség

Agykárosodás okozta szellemi leépülés

Előfeltételként szolgáló tényezők:pl.: intrauterin környezet

Hajlamosító kockázati tényezők:

Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban

Klasszikus kockázati tényezők:

Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás

A kockázati tényezők kialakulása

Pszichoszociális tényezők

Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt

Prevenciós ismeretek

Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz

Módosító hatások

AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA

Leegyszerűsítve, az emberek egészségét 20%-ban a veleszületett tulajdonságok, 35%-ban az életmód, 30 %-ban a természetes és társadalmi környezet, 15%-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg (Simor T. OTSz 2007; 14(9):13-16)

Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem,

ha megfelelően él.Parancsoljon!

Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem,

ha megfelelően él.Parancsoljon!

A krónikus betegségek kialakulásának fejlődésmodellje

Progresszió

Genetikai hajlam, környezeti hatások, kockázati tényezők

Védekezőmechanizmusok

Tünetmentes szakasz(megfelelő módszerek

alkalmazásával funkcionális, morfológiai rendellenességek

már kimutathatóak)

Klinikai szakaszBetegségtünetek jelentkeznek

Az egyes betegségek szövődményeiként vagy

következményeiként újabb betegség(ek) jelentkezhetnek

HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VETT SZŰRŐVIZSGÁLAT

A HOLISZTIKUS SZEMLÉLETNEK MEGFELELŐSZŰRŐVIZSGÁLATI RENDSZER,

SZEMÉLYRE SZABOTT KOCKÁZATMEGHATÁROZÁS, BEAVATKOZÁS

A BETEGSÉG PROGRESSZIÓJÁRA

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK FELKUTATÁSA,

BEFOLYÁSOLÁSA

PROGRESSZIÓP R E V E N C I Ó REHABILITÁCIÓ

Prevenció és rehabilitáció az érme (az egészségi állapot megőrzésének/megtartásának) két oldala

PREHABILITÁCIÓ/PREVABILITÁCIÓ?

A rehabilitáció definíciója 1.

Az egészségügyi törvény 100. § (1) szerinta rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben.(2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.(3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.(4) Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre.(5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is.

A rehabilitáció definíciója 2.

A rehabilitáció definíciója 3.Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról

A törvény célja

• 1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Alapelvek2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell

tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.

(2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.

(3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek.

(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.

(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.

3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.

2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs járadékról

Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja

2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs járadékról

Alapfogalmak

1. § E törvény alkalmazásában:

a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás;

d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása;

e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság;

egészségi állapot(betegség, rendellenesség)

a szervezetfelépítése és tevékenység részvételfunkciói (akadályozottság) (korlátozottság)(károsodás)

környezeti személyestényezők tényezők

közvetlen fizikai tágabbés társadalmi társadalmi (támogató vagy hátráltató)

KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

Az emberi lét meghatározó elemei

Tevékenységek korlátozottsága = fogyatékosság

A fogyatékosság az egyénnel szemben támasztott személyi, társadalmi, foglalkozási vagy törvényes igények, kötelezettségek teljesítését biztosító képességeknek károsodás miatti kedvezőtlen változása. A fogyatékosság arra a tevékenységre vonatkozik, amelynek végrehajtásában az egészség-károsodott egyén akadályozott. A WHO meghatározása szerint „a fogyatékosság a normális emberi léthez szükséges tevékenységek végrehajtásának az akadályozottsága vagy képtelensége”. 

Átmeneti – tartós  Betegségkárosodásfogyatékosságrokkantság

A részvétel akadályozottsága — rokkantság

A rokkantság a társadalmi részvétel akadályozottsága az adott egyénnek a károsodás vagy a fogyatékosság miatt kialakult hátránya, mely korlátozza az egyént (kora, neme, gazdasági, szociális és kulturális tényezők által meghatározott) szerepének betöltésében.

átmeneti – tartós

betegség károsodás fogyatékosság rokkantság

Orvosi és szociális modellek

A probléma Orvosi modell Szociális modell

jellege személyi társadalmi

okaaz egyén betegsége, sérülése, rendellenessége

az egyén állapota és a társadalmi tényezők sajátos összefüggései, kölcsönhatásai

kezeléseszemélyre szóló egészségügyi ellátás

az egyén és a társadalmi tényezők kedvező befolyásolása

FNO: bioszociális megközelítés

A BNO és az FNO összehasonlítása

BNOmorbiditás — mortalitás

egészségügyi ellátás

FNOfunkcióképesség

komplex szociálisrehabilitáció ellátórendszer

Testi struktúrák

1. fejezet Idegrendszeri struktúrák2. fejezet A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák3. fejezet A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák4. fejezet A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái5. fejezet Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák6. fejezet A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái7. fejezet A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák8. fejezet A bőr és a kapcsolódó struktúrák

Testi funkciók

1. fejezet Mentális funkciók2. fejezet Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés3. fejezet Hangadás és beszédfunkciók4. fejezet A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói5. fejezet Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói6. fejezet Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók7. fejezet Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók8. fejezet A bőr és a bőrfüggelékek funkciói

Össz-szervezeti egészségkárosodás

A szervi károsodások a szervezet hierarchikus felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri funkcióknak a különböző élet-tevékenységekben betöltött szerepe, súlya szerint ún. össz-szervezeti egészségkárosodásba konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti szabályt figyelembe véve a következő fokozatok szerint történhet:

0 Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás 0-4%1 Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás 5-9%2 Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás 10-24%3 Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás 25-49%4 Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás 50-79%5 Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás 80-99%

Környezeti tényezők

1. fejezet Termékek és technológia2. fejezet Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezet3. fejezet Támaszok és kapcsolatok4. fejezet Attitűdök5. fejezet Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások

Támogató (befogadó) környezet

A munkamegosztás lehetősége:– egészségügyi megelőzés, gyógykezelés, - egészségügy

rehabilitáció– anyagi kompenzáció, szociális - társadalombiztosítás,

támogatás szociális ellátórendszer– a foglalkoztatás elősegítése - munkaügy,

oktatás– összehangolás, támogató - esélyegyenlőség

környezet kialakítása

Társadalmi értékrend, közakaratElőítélet-mentesség

Esélyegyenlőséget biztosító jogszabályokAnyagi források biztosításaA környezet akadálymentesítéseAz elháríthatatlan akadályok jelzése

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 1..

1. § Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői

Intézet szakértői bizottsága komplex minősítés keretében - a rehabilitáció lehetséges irányáról, - a rehabilitációs szükségletekről, - a rehabilitálhatóságról, valamint - a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakvéleményének kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 2.

2. § (1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg.

(2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 3.

3. § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személya) foglalkoztatási,b) orvosi, ésc) szociálisrehabilitációs szükségleteit

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 4.

4. § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy-egészségkárosodásának mértékét, -szakmai munkaképességét, -személyi adottságait, -képzettségét, -szakmai gyakorlatát, -a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit,- közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és- munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról

3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, akia) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, ésaa) kereső tevékenységet nem folytat, vagyab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbáb) rehabilitálható, ésc) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról 5.

4. § (2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg ha az érintett személy részérea) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, ésb) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, ésc) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

képességvizsgálatokfunkcionális kapacitás

vizsgálata

betegség, sérülés, rendellenességbetegség, sérülés, rendellenesség[egészségi állapot]

kontextuáliskontextuálistényezőktényezők

funkcióképesség tevékenységek társadalmi részvétel

[funkciókárosodás] tevékenységek társadalmi részvétel

korlátozottsága = korlátozottsága =

fogyatékosság rokkantság

egyéni környezetie. rehabilitáció

gyógykezelése. rehabilitáció

a környezet adaptálásafoglalkoztatásiszociális rehabilitációkulturális

klinikaidiagnosztika

Társadalmi és egyéni prevenció

Társadalmi és egyéni prevenció

A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 1.

Felmérés

A társadalmi körülményeket

figyelembe vevő tervezés

Széleskörű, hosszú távú megvalósítás

A társadalom mozgósítása

és folyamatos értékelés

A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 2.

1. FELMÉRÉS

Milyen gyakoriak a betegségek a társadalomban?

Milyen magatartásformák, kockázati tényezők jelentenek problémát?

A betegségek milyen következményei jelentenek problémát?

Milyen magatartásformák, kockázati tényezők, következmények érintik az adott társadalmat?

Milyen kapacitások és források állnak a rendelkezésre?

A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés

Annak az eldöntése,

hogy melyik kockázati

tényezőket, magatartás-

formákat kell elsősorban

megcélozni

A társadalmi változás céljainak és a

programstratégiáknak az összehangolása

Társadalmi támogatottság?Bizonyítékokon alapul-e?

Nem valósult-e meg?Megvalósítható-e?

A helyi lakosságra szabott program

A programterv fejlesztése, változtatása

Nem

Igen

Széleskörű, hosszú távú megvalósítás

Folyamatos tökéletesítés

A társadalmi támogatás biztosítása

A társadalom mozgósításaVezetők és kapcsolattartók kiválasztása

A várható haszon tudatosítása, a források mobilizálása

ÉrtékelésA támogatók tájékoztatása A program előrehaladásának ismertetése

Csomópontok értékelése Hiteles bizonyítékok beszerzéseA következtetések megalapozása A tanulságok levonása

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Egészségpolitika és nemzeti program

Az egyén

Magatartás

Biológiai tulajdonságok

Szociáliskörnyezet

Fizikaikörnyezet

Hozzáférés a minőségi egészségügyi ellátáshoz

KÖSZÖNÖM

A

FIGYELMET!