Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tervemezofold.liw.hu/images/uploaded/File/dokumentumtar/fejlesztesiterv.pdf · DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve

„Az életminőség fejlesztési

programja”

Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása

megbízásából készítette:

M8-Dunahíd Kht.

2004. május

A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési

Terve

„Az életminőség fejlesztési programja”

2004. MÁJUS

DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

ACÉL-HÍD Program munkaszervezete 2/149

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 4 1.1. Bevezetés......................................................................................................................... 4

1.2. Aktualizált helyzetelemzés.............................................................................................. 7

1.3. Koncepció és stratégia................................................................................................... 11

1.4. Fejlesztési fejezetek és prioritások rendszere................................................................ 12

1.5. Kiemelt intézkedések .................................................................................................... 13

1.6. A koncepció és a kiemelt intézkedések kapcsolatrendszere ......................................... 17

2. Vertikális fejezetek helyzetelemzése ................................................................................. 18 2.1. Infrastruktúra................................................................................................................. 18

2.2. Környezetvédelem......................................................................................................... 20

2.3. Gazdasági versenyképesség .......................................................................................... 23

2.4. Humánerőforrás-fejlesztés ............................................................................................ 27

2.5. Idegenforgalom ............................................................................................................. 31

2.6.Vidékfejlesztés ............................................................................................................... 34

3. Szinergikus hatású horizontális szegmensek helyzetelemzése ....................................... 37 3.1. Partnerség ...................................................................................................................... 37

3.2. Civil kapcsolatok........................................................................................................... 40

3.3. Kistérség marketing, kistérségi kommunikáció ............................................................ 42

3.4. Finanszírozás................................................................................................................. 43

4. Koncepció és stratégia........................................................................................................ 44 4.1. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem ............................................................... 45

4.2. Gazdasági versenyképesség fejlesztése......................................................................... 48

4.3. Humánerőforrás fejlesztés............................................................................................. 52

4.4. Idegenforgalom-turizmusfejlesztés ............................................................................... 54

4.5. Vidékfejlesztés fejezet................................................................................................... 56

4.6. Partnerség ...................................................................................................................... 58

4.7. Civil kapcsolatok fejlesztése ......................................................................................... 59

4.8. Kistérségi marketing és kommunikáció ........................................................................ 60

4.9. Finanszírozás................................................................................................................. 61

5. Az fejlesztési terv intézkedéseinek kibontása .................................................................. 63 I. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem fejezet ....................................................... 64

II. Gazdasági versenyképesség fejlesztése fejezet ............................................................... 77

III. Humánerőforrás fejezet .................................................................................................. 89



IV. Idegenforgalom fejezet ................................................................................................ 112

V. Vidékfejlesztés fejezet................................................................................................... 119

VI. Partnerség fejezet ......................................................................................................... 131

VII. Civil kapcsolatok fejezet............................................................................................. 138

VIII. Kistérségi marketing és kommunikáció fejezet......................................................... 142

IX. Finanszírozás fejezet .................................................................................................... 146



1. Vezetői összefoglaló

1.1. Bevezetés

A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve a dunaújvárosi kistérség hivatalos

programozási dokumentuma, amelyre a jövőben indítandó térségfejlesztési projektek

épülnek.

A korábbi Fejlesztési Terv (Dunaújváros és Környéke Komplex Fejlesztési Program) 2002.

évi felülvizsgálatát egy sajátos és rendkívüli helyzet indokolta. 2002-ben a Dunaújvárosi

kistérség életvitelét alapvetően meghatározó DUNAFERR vállalatcsoport gazdasági krízist

élt meg. Ezen krízis nem csak a DUNAFERR fizikai határain belül volt érezhető, hanem

kihatott a DUNAFERR-re építő egyéb vállalkozásokra, illetve a gazdasági környezeten

keresztül az egész kistérségre.

A krízishelyzet megszüntetésére, feloldására a DUNAFERR új stratégiát dolgozott ki. Ezen

stratégia – mivel a DUNAFERR a kistérség körülményeit alapjaiban határozta meg –, illetve

az időközben eltelt változások megkövetelték, hogy a Dunaújvárosi kistérségi stratégiát

felülvizsgáljuk, a DUNAFERR elkészült stratégiájával kölcsönösen összehangoljuk.

A felülvizsgálat feszített átfutási ideje miatt az 1999. októberi Dunaújváros és Környéke

Komplex Fejlesztési Program helyzetelemzését és tényfeltáró munkáit vettük alapul. Az

átfutási idő rövidsége ellenére elengedhetetlennek tartottuk, hogy az időközben beállt

változások tekintetében az ott megállapított tényhelyzetet aktualizáljuk.

A DUNAFERR Rt. átalakulási programja az elmúlt évben a megvalósulás útjára lépett,

kifejlesztésre került a cég új működési modellje. Ezek következtében a DUNAFERR

működőképessége fennmaradt.

A DUNAFERR piaci és gazdasági stabilizációs törekvésével párhuzamosan – a tervezhető és

alakítható jövő szempontjából rendkívül fontos tényezőként – került sor a DUNAFERR

privatizációjára. Az új tulajdonos működéssel, foglalkoztatással, fejlesztéssel, kistérségi

szerepvállalásával kapcsolatosan rögzített garanciái egy új kistérségi fejlesztési pálya alapjait

képezhetik.



A 2002-ben elfogadott Fejlesztési Terv végrehajtását szolgálandó került megtervezésre és

kialakításra az ACÉL-HÍD Program, amely a Terv intézkedéseinek megvalósulása

érdekében projektek generálását tűzte ki céljául. A széles társadalmi összefogással

megszületett program – Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési

Társulása, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, DUNAFERR Rt.,

„Összefogás Dunaújváros és Térsége Fejlesztéséért” Alapítvány, „HÍD” Dunaújváros és

Környéke Egyesület, M8-Dunahíd Kht. – eredményes munkája alapján bizonyos tervezési

súlypont áthelyezések váltak szükségessé.

Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos kormányzati szintű eredménye a dunaújvárosi

Duna-híd, valamint az M6-os autópályával kapcsolatos döntések megszületése, a határidők

rögzítése és a munkák előkészületeinek megkezdése. Ez a kistérség ez irányú szerepvállalását,

feladatait szintén más pályára állította.

2003 februárjában alakult meg egy Tárcaközi Bizottság, hogy a Dunaferr vállalatcsoport

privatizációjával kialakuló helyzetet kormányzati szinten kezelje. A Tárcaközi Bizottság

számos eredményt ért el egy éves munkája során. Felismerve a kistérség megváltozott

helyzetét és a stratégiai tervezés fontosságát, a Miniszterelnöki Hivatal (a Bizottság tagjaként)

pénzeszközöket adott át a Dunamenti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési

Társulásának a fejlesztési terv megújítása céljából. A Társulás ezen okból bízta meg az M8-

Dunahíd Kht-t – mint az ACÉL-HÍD Program munkaszervezetét és a 2002-es fejlesztési terv

elkészítésének koordinátorát – a stratégiai terv megújításával.

Változás történt a Dunaújvárosi Statisztikai Kistérség méretében, kiterjedésében is. A

kistérség északi része más területi statisztikai besorolást kapott, így a Dunaújvárosi

Statisztikai Kistérséget alkotó települések száma 9-re csökkent (Baracs, Daruszentmiklós,

Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás). A

kistérség ezzel homogenizálódott, a települések döntő zöme nemcsak statisztikailag, hanem

tényleges gazdasági, társadalmi, kulturális szálakkal is kötődnek egymáshoz és

különösképpen Dunaújvároshoz. Ezzel egy új minőségű partnerség kiépítésére és gyakorlatára

nyílik lehetőség.



A 2004. év eleji kistérség szétválása miatt nem állnak rendelkezésre a kellő mélységű adatok

az új kistérségi településekre vonatkozóan. A következőket a KSH gyűjtése és a Fejér Megyei

Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltsége adatai alapján állt módunkban a

dokumentumban feltüntetni. (2002. január 1. adatok alapján)

Helységnév Lakónépesség (fő) Területnagyság

(ha)

Munkanélküliség (fő)

(2004. 05. 20-i adatok)

Baracs 3 303 5 518 91

Daruszentmiklós 1 295 1920 67

Dunaújváros 55 309 5 266 1 743

Előszállás 3 889 5 911 132

Kisapostag 1 236 958 41

Mezőfalva 4 924 8 042 197

Nagykarácsony 1 544 3 045 63

Nagyvenyim 3 960 4 368 99

Rácalmás 4 006 4 065 139

Összesen: 79 466 39 093 2 572

A korábbi statisztikai lehatároláshoz képest a kistérség népessége 30.530 fővel csökkent (72

%-ra), a területe pedig 35.972 hektárral (52 %-ra). Így Dunaújváros súlya társadalmilag és

gazdaságilag is még inkább megnövekedett (a lakosok 70 %-a városi a korábbi 50 %-hoz

képest). A munkanélküliség az elmúlt két évben szinte folyamatosan emelkedett (4,5 %-ról

7,2 %-ra), viszont a magasabb munkanélküliséggel rendelkező települések kerültek ki a

kistérségből, így a jelenlegi munkanélküliségi ráta az új lehatárolásban 5,14 %, ami

kedvezőbb, mint az országos átlag (6,1 %).

Ezen szempontok alapján vált szükségessé a 2002. évi Fejlesztési Terv felülvizsgálata,

aktualizálása. A Terv felülvizsgálata egyúttal ismételten jó alkalmat teremtett arra, hogy az

elmúlt pár évben megismert EU-s tervezési dokumentumok szakmai kritériumaihoz

igazítsa fejlesztési tervét a kistérség.

Ezeken felül a Fejlesztési Terv 2002-es változatával kapcsolatos kezelési nehézségekre,

értelmezési, kommunikációs problémáira tekintettel a Terv szerkezetében is változásokat



eszközöltünk, amelyekkel a könnyebb kezelhetőség, könnyebb áttekinthetőség irányában

kívántunk elmozdulni.

1.2. Aktualizált helyzetelemzés

A kistérség állapotának helyzetelemzése az érvényben lévő Fejlesztési Terv elkészítése óta

alapvetően változatlan főmegállapításokat tartalmaz. Az előző helyzetelemzést áttekintve

bizonyos megállapításokat az idő haladott meg, illetve a csoportos munka során újabb –

részben korábban is meglévő, de nem leírt – erősségek, gyengeségek, lehetőségek és

veszélyek kerültek megfogalmazásra.

Külön jelentősége van a kistérség fejlődésére vonatkozó erősségek, gyengeségek, lehetőségek

és veszélyek (SWOT-elemzés) megfogalmazásának. A kijelölt prioritások mind egy-egy

SWOT megállapításon alapulnak.

A kistérség jelen helyzetéről összefoglalóan megállapítható, hogy:

• A kistérség gazdasági fejlődésére jelenleg még mindig a DUNAFERR bír a

legnagyobb befolyással, alapjaiban határozza azt meg;

• A vízi közlekedés tekintetében a déli irányban való korlátok feloldódása érezhető,

amelynek a kistérségi kiterjedését a Duna-híd megépítése igen erősen befolyásolja, és

közforgalmú kikötő fejlesztését teszi lehetővé;

• A vasúti teherforgalom országos szinten kiemelkedő, viszont vasúti fejlesztés,

nyomvonalbővítés szükséges;

• A szolgáltatási szektor jelen van, de jelenleg még (bár arányaiban csökkenő

mértékben) szorosan az egyes iparvállalatokhoz (DUNAFERR) kötődik;

• A kistérség képzett, innovatív munkaerővel rendelkezik;

• A kistérség képzési palettája még biztosítja a munkaerő képzettségi szintjének

folyamatos növelését, megújulását és az új munkaerő igényeknek megfelelő

képzettségét, képzettség összetételét. Ezen túl jó lehetőséget ad a friss értelmiségi

fiatalság térségben tartására. Ugyanakkor a továbbfejlesztése elkerülhetetlenné vált, az

adottságokban rejlő lehetőségek ezen fejlesztések nélkül kihasználhatatlanokká

válnak. (Térségi Integrált Szakképző Központ, stb.);



• A közüzemi szolgáltatások elérhetősége az iparterületeken javult, ipari park és

inkubátorház jött létre, melyek lassan megtelnek, további nagymértékű igény

kielégítésére nem alkalmasak. Ezzel együtt a vállalkozások működtetéséhez,

betelepüléséhez szükséges alap közszolgáltatások elérhetőek (foglalkozás

egészségügy, víz, villany, stb.), de fejlesztésük szükséges;

• Dunaújvárosban modern biológiai szennyvíztisztító működik, amelyre a környező

települések (Baracs, Kisapostag, Mezőfalva, Nagyvenyim) is csatlakozni fognak (már

központi forrásokat nyertek e célra Nagyvenyim gesztorálásával);

• Az információs társadalom kialakulása területén majd minden tényezőt tekintve

jelentős lemaradásokkal bírunk, bár elmondható, hogy technikai oldalról minden

követelmény kielégíthető. E terület kistérségi információs rendszerének fejlesztésére

megvalósíthatósági tanulmány készült;

• A térségi intézményrendszer jól fejlett, de bürokratikus és az információgazdálkodás

jegyeit nem mutatja;

• A kistérség fejlett bankrendszerrel rendelkezik;

• A kistérség energiaszektorát tekintve országosan az elsők között jelent meg a

szélerőmű építése, illetve tervbe van ennek jelentős bővítése is. Az energiaellátottság

szempontjából a kistérség alkalmas energiaigényes iparágak fogadására is;

• A hírközlés, kommunikáció témakörében a mobil szolgáltatások jó elérhetősége és a

vezetékes telefonrendszer kiépítettsége az ezzel kapcsolatos bármilyen elvárásoknak

megfelel;

• A tömegközlekedés mind helyi, mind helyközi szinten a kistérség igényeit kielégíti,

jelentősebb igények kielégítésére is alkalmas;

• A kistérségben mind a foglalkozás egészségügyi, mind a háziorvosi és egyéb

egészségügyi feltételek jól elérhetőek, az igényeket mennyiségileg kielégítik. A

minőségi elvárások – elsősorban a páciens központú ellátás vonatkozásában – azonban

többnyire kielégítetlenek. Az egészségügyi szektoron belüli változási folyamatok

(kórház privatizáció, irányított betegellátási rendszer előkészítése, DUNAFERR

Regionális Egészségpénztár beolvadása az UNIQA Egészségpénztárba, stb.) újabb

lehetőségeket, illetve veszélyeket tartogathat a minőségi ellátás viszonylataiban;

• A veszélyes hulladékok kezelése helyben, a jelenlegi igények szintjén megoldott. A

Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítása folyamatban van,

amelyben minden kistérségi település érintett;



• A kistérségi vállalkozások száma stagnál, csökken, mely jól mutatja a befektetési kedv

növekedésének hiányát. Továbbra is nagy a „kényszervállalkozások” aránya. A

vállalkozások felkészültsége, piacképessége fejlesztésre szorul;

• A befektetési kedv növelésére alkalmas, jelenleg országos szinten igen erős

közigazgatási beruházások a kistérségben nem érezhetőek, inkább csökkennek;

• A kistérségre áltagosan a kisebb vállalkozások jellemzőek, melyek működőképessége

nem elhanyagolható mértékben a nagyobb iparvállalatokhoz igen erősen kötődik.

• A kistérségben az elmúlt időszakban nagyobb befektetések is történtek: Interspar,

Aikawa, Triumph, 6-os út melletti beruházások, McDonalds, Tesco, és további

beruházások is várhatók: OBI, Interfruct, stb.

• Komoly turisztikai fejlesztések indultak a térségben: Nagykarácsonyban a

Mikulásfalva projekt, Rácalmáson konferencia központ (PHARE támogatással),

Baracson a „Magyar Falu” és előkészítés alatt álla mezőfalvi termálvíz hasznosítása;

• A lakosság kereskedelmi, vásárlási igényeinek megfelelően bevásárló centrumok

alakultak ki, de a jelentkező igényeket teljes körűen még nem fedik le;

• A kistérség kulturális ellátó rendszere a fizetőképes keresletet csak részben képes

megtartani, más területekről való "vonzás" elsősorban marketing problémák miatt nem

valósul meg;

• Az EU csatlakozással várható szigorúbb környezetvédelmi és egyéb (pl. munkahelyi

egészségvédelem és biztonság, élelmiszerbiztonság) követelményeknek való

megfelelés a kistérségben további feladatokat igényel;

• A Kistérségi Fejlesztési Terv megvalósítási akarata életre hívta az ACÉL-HÍD

Programot, amely a kistérségi partnerség projektgeneráló megnyilvánulása;

• A kistérségi partnerség intézményrendszerének magatartásbeli alapjai az elmúlt

években megteremtődtek. Az együttműködés ösztönösségét felszámolandó

szükségszerűen elindult a kistérségi tervezési rendszer fejlesztése;

• A kistérség több települése fejlett EU-s (német, francia) partnerkapcsolatokkal

rendelkezik testvértelepüléseik révén.



Erősségek Gyengeségek B

EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Közlekedési szempontból kedvező adottságok

• Környezetvédelmi klaszter egyes elemei már működnek (biológiai szennyvíztisztító, Dunapack, Dunaferr, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)

• Jól képzett, sokoldalúan használható szakemberek állnak rendelkezésre

• Hagyományos, magas szintű ipari kultúra

• Széles oktatási választék, önálló főiskola

• Fejlett humán infrastruktúra • Magas szintű sportélet, kiváló

sportinfrastruktúra • Aktív kulturális élet (modern

művészetek, zene, tánc, színház, irodalom)

• Összefogás és partnerség a városfejlesztésben a szervezetek között

• Gyorsforgalmi úthálózat hiánya • Féloldalas térség: a Duna jelenleg

határ • Monokulturális gazdasági jelleg • Alacsony vállalkozói aktivitás • Negatív demográfiai folyamatok • Forráshiány az önkormányzatoknál • Befektetők kezelése nem megfelelő,

nincs nagykiterjedésű iparterület • Idegenforgalmi ágazat jelentéktelen • Negatív imázs

Lehetőségek Veszélyek

KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek

• Infrastrukturális beruházások előkészítése folyamatban van

• Sikeres Dunaferr privatizáció • Logisztika felértékelődése a

gazdasági életben • Idegenforgalom világméretű

fejlődése, belföldi turizmus fejlődése

• A hitellehetőségek folyamatosan bővülnek

• A környezet állapotának és a víz minőségének romlása

• A működő tőke figyelmének elfordulása Közép-Európáról

• EU csatlakozás után konkurencia megjelenése

• Önkormányzati források szűkülése • Versenytársak erősödése • A Dunának – mint nemzetközi vízi

útnak – a használatával kapcsolatos bonyodalmak tartós fennmaradása

• Politikai döntések, túlzott politikai befolyás a fejlesztésben



1.3. Koncepció és stratégia

A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tervének és ezáltal a térség fejlesztésében résztvevő

szereplőknek a küldetése az itt élő emberek életminőségének javítása.

Ennek érdekében az alábbi fő célokat szükséges elérnünk:

- akut problémák kezelése, meglévő potenciálok, értékek megőrzése;

- új potenciálok teremtése, illetve ezek támogatása;

- megőrzött és generált potenciálok kiaknázása.

Ezen tevékenységek eredményeképpen egy egészségesebb és versenyképesebb társadalmi

és gazdasági szerkezet alakul ki a Dunaújvárosi kistérségben, azaz:

- a térség logisztikai funkciója országosan is jelentős szerepet kap;

- a Dunaferr gazdasági túlsúlya, a monokulturális gazdasági helyzet oldódik;

- a kis- és középvállalkozások működési feltételei javulnak;

- a vidék lehetőségei a turizmus és a mezőgazdaság fejlesztésével bővülnek;

- az emberek testi-szellemi-lelki-szociális jóléte minőségileg javul;

- Dunaújváros oktatási központ funkciója az iskolaváros dimenzió fejlesztésével

interregionális szerepet kap;

- a térségi tudat, a partnerség és az összefogás megerősödik.

A célok és eredmények elérése érdekében öt ágazati és négy horizontális fejlesztési fejezetet

határoztuk meg, amelyekhez prioritásokat és intézkedéseket rendeltünk. Az alábbi táblázat

foglalja össze a fejezeteket és azok prioritásait. A prioritásokhoz tartozó intézkedések

részletezése a Fejlesztési Tervben olvasható.

DU

NA

ÚJV

ÁR

OSI

KIS

TÉ

RSÉ

G F

EJL

ESZ

TÉ

SI T

ER

VE

VE

ZETŐ

I ÖSS

ZE

FOG

LA

LÓ

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

12/1

49

1.4.

Fej

lesz

tési

feje

zete

k és

pri

oritá

sok

rend

szer

e

I. In

fras

truk

túra

-fej

lesz

tés

és k

örny

ezet

véde

lem

II

. G

azda

sági

ve

rsen

ykép

essé

g fe

jlesz

tése

II

I. H

umán

erőf

orrá

s fe

jlesz

tés

IV.

Ideg

enfo

rgal

om,

turi

zmus

fejle

szté

s V

. Vid

ékfe

jlesz

tés

1.

Köz

leke

dés-

háló

zat

kors

zerű

síté

se, f

ejle

szté

se

2. K

özműh

álóz

at m

enny

iség

i és

m

inős

égi k

ínál

atán

ak bőv

ítése

3.

Kör

nyez

etvé

dele

m

1. T

érsé

gi a

dotts

ágok

erő

telje

s fe

jlesz

tése

2.

A

té

rség

ga

zdas

ági

szer

keze

téne

k ki

egye

nsúl

yozá

sa,

átal

akítá

sa

3.

Bef

ekte

tési

le

hető

sége

k ja

vítá

sa é

s azo

k fo

gadá

sa

4. E

U c

satla

kozá

ssal

kap

csol

atos

te

véke

nysé

gek

foly

amat

os

fejle

szté

se

1.

Fogl

alko

ztat

ható

sági

és

fo

glal

kozt

atás

i le

hető

sége

k fe

jlesz

tése

2.

Fe

nnta

rthat

ó fe

jlődé

s a

fogl

alko

ztat

ási

stru

ktúr

a fe

jlesz

tésé

ben

3. E

sély

egye

nlős

ég b

izto

sítá

sa

4.

Szoc

iális

el

látó

rend

szer

és

eg

észs

égfe

jlesz

tés

5.

Hum

ánerőf

orrá

s ke

zelé

st

szol

gáló

in

tézm

ényr

ends

zer

fejle

szté

se

1. A

kis

térs

égi D

una-

parti

víz

i és

víz

köze

li tu

rizm

us

lehe

tősé

gein

ek fe

jlesz

tése

2.

A

fa

lusi

tu

rizm

us

lehe

tősé

gein

ek

bőví

tése

és

ki

hasz

nálá

sa

3.

A

keré

kpár

os

és

lova

s tu

rizm

us

néps

zerű

síté

se,

spec

iális

tur

iszt

ikai

ter

mék

ek é

s in

fras

trukt

úra

fejle

szté

se

4.

Az

üzle

ti és

ko

nfer

enci

a tu

rizm

us

lehe

tősé

gein

ek

kiha

szná

lása

, bőv

ítése

, 5.

A

ki

stér

ségi

id

egen

forg

alm

i m

arke

ting

inté

zmén

yesí

tése

1. A

mezőg

azda

ság

ágaz

atai

nak

fejle

szté

se

2.

A

mezőg

azda

ság

belső

és

külső

felté

telre

ndsz

erén

ek

fejle

szté

se

3. A

grár

bef

ekte

tése

k elős

egíté

se

4. K

ultu

rális

örö

kség

megőr

zése

VI.

Part

ners

ég

1. K

isté

rség

i par

tner

szer

veze

tek,

egy

esül

ések

létre

hozá

sa é

s fej

lesz

tése

2.

Kis

térs

égi p

artn

ersé

gi te

véke

nysé

gek

fejle

szté

se

3. K

isté

rség

, min

t öná

lló in

tézm

ény,

par

tner

ségi

kap

csol

atai

nak,

tevé

keny

ségé

nek

fejle

szté

se

4. A

kis

térs

égi t

udat

erő

síté

se

VII

. Civ

il ka

pcso

lato

k 1.

A c

ivil

szer

veze

tek

érde

kérv

énye

sítő

, dön

tés-

befo

lyás

oló

tevé

keny

ségé

nek

fejle

szté

se

2. A

civ

il sz

erve

zete

k pr

ojek

tmen

edzs

elő

képe

sség

ének

fejle

szté

se

3. A

civ

il sz

erve

zete

k ér

téke

inek

, tel

jesí

tmén

yéne

k ki

stér

ségi

szin

tű h

aszn

osítá

sána

k fe

jlesz

tése

V

III.

Kis

térs

égi m

arke

ting

és k

omm

unik

áció

1. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás k

omm

unik

áció

s tev

éken

ység

ének

fejle

szté

se

2. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás d

önté

s-elők

észí

tő re

ndsz

erén

ek fe

jlesz

tése

3.

Kis

térs

égi m

arke

tingt

erv

elké

szíté

se é

s meg

való

sítá

sa

IX. F

inan

szír

ozás

1.

Fin

ansz

írozá

st tá

mog

ató

inté

zmén

yren

dsze

r fej

lesz

tése

2.

Bel

ső e

rőfo

rrás

ok a

ktiv

álás

a 3.

Kül

ső e

rőfo

rrás

ok b

evon

ása

4. A

fina

nszí

rozá

si fo

rrás

ok ö

ssze

hang

olt b

evon

ása

és fe

lhas

znál

ása

A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ


1.5. Kiemelt intézkedések

Az aktualizált fejlesztési terv 178 intézkedésének megvalósítása jelentős feladat, mely csak

összehangolt, a megfogalmazott állami, régiós, megyei és térségi szereplők jól koordinált,

egymásra épülő együttműködésével jöhet létre.

A megfogalmazott intézkedések mindegyike nélkülözhetetlen egy modern, az itt lakók

életminőségét folyamatosan fejlesztő folyamathoz. Egyidejű megtervezésük és kivitelezésük

azonban erőforrás vákuumot generál – mind a humán, mind az anyagi erőforrások

vonatkozásában –, ezért vált az aktualizált fejlesztési terv elkészítésekor elkerülhetetlenné

bizonyos intézkedések hangsúlyozása, kiemelése, cselekvési fókuszba állítása. A

megfogalmazott kiemelt intézkedések közt vannak olyan kompetenciákkal bírók, melyek csak

állami közreműködéssel, szerepvállalással valósíthatóak meg.

1. DUNA-HÍD, M6, M8 GYORSFORGALMI UTAK MEGÉPÍTÉSÉNEK KORMÁNY SZINTŰ

DÖNTÉSEKET KÖVETŐ MEGÉPÍTÉSE, KIVITELEZÉSE

A Kistérségre gyakorolt hatások

• A térségben jelentkező negatív gazdasági folyamatok prevenciója, nagymértékű

csökkentse, ezáltal rendezett fejlődési pályára állás átmenetének biztosítása

• A gazdaságélénkülés időbeni előbbre hozatala, befektetők vonzása, forrás megkötő

képesség fokozása.

• Későbbi nagyobb kiadásokkal járó válságkezelési tevékenység elkerülése

• A térség gazdasági vállalkozásainak piaci versenyképessége javul

Állami hozzájárulás igénye

• Állami kötelezettségvállalást és forráskoncentrációt igényel

Javasolt kormányintézkedések

• Az M6 gyorsforgalmi út építésének 2006. évben történő befejezése

• A Duna-híd építési előkészítő munkálatainak 2004. évben történő indítása és ennek

kormány szintű befektetői garanciavállalása

• Az M8 gyorsforgalmi út 2005. évben történő indítása és ennek kormány szintű

befektetői garanciavállalása



2. BEFEKTETŐK TÉRSÉGBE IRÁNYÍTÁSA ÉS FOGADÁSA


• Új nagyméretű befektetők megjelenése, jelentős munkahelyteremtés

• Felszabaduló iparterületek újrahasznosítása


• A kormány szinten ismertté váló, a Dunaújvárosi Kistérség adottságait igénybe venni

szándékozó nagyberuházók kistérségbe irányítása


• Közvetlen finanszírozási igénye nincs

Helyi szerepvállalás

• Igény szerinti iparterületek kialakítása a Kistérségi Fejlesztési Társaságon keresztül

• Szükséges információk, adatok közvetlen adatbanki hozzáférésének biztosítása

• Szükséges adminisztrációs és koordinációs feladatok bonyolítása

• Kiemelt, egyablakos ügyfélfogadás

3. DUNAÚJVÁROS – ISKOLAVÁROS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA


• Oktatási kapacitások mennyiségi és minőségi fejlődése

• Kistérségi oktatási kompetencia központ létrejötte

• Kistérség innovációs képessége intenzifikálódik, hatékonyabbá válik, folyamatosan

fejlődik

• Munkaerő elvándorlása csökken

• Új vállalkozások munkaerőigényének a felszabaduló erőforrások való biztosítása

• Helyi tudományos-innovációs potenciált jelentősen nő

• Beszállítói programok fejlődése

• A kistérség szellemi és kulturális élete felpezsdül

• Jelentős mértékű gazdaságélénkülés

• A kistérség szolgáltatói szektorkapacitás kihasználása nő, új igények megjelenésével

a szektor kvantitatív és kvalitatív fejlődési pályára áll


• A kormány a jóváhagyott tervek alapján támogatja a Dunaújvárosi Főiskola

fejlesztését és bővítését, szorgalmazza azok mielőbbi megvalósulását



• A kormány pályázatok kiírásával a dunaújvárosi középiskolai kollégiumfejlesztés

forrásgenerálásában részt vállal


• Főiskola fejlesztése: 3 Mrd Ft

• Középiskolai kollégiumok fejlesztése min. 200 M Ft pályázaton való elnyerésének

lehetőségének biztosításával


• Főiskolai tervek elkészítése

• Főiskola fejlesztéséhez ingatlanok felszabadítása, területi korlátok feloldása

• Az iskolaváros koncepció megvalósulásához szükséges oktatási teljesítmények

minőségfejlesztése, speciális kompetencia központ kialakítása

• Középiskolai kollégiumfejlesztés önrészének biztosítása: 200 M Ft

• A civil szféra bevonásának ösztönzése az oktatási intézmények működtetési

feladatainak átvállalása érdekében

• A szükséges működési, fenntartási források finanszírozása

4. KISTÉRSÉGI VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA KÖZPONT LÉTREHOZÁSA


• Vállalkozások támogatása, fejlesztése, mely adott területen piaci vezető szerepet

biztosít az érintett vállalkozások számára

• A kutatás-fejlesztési, az oktatási, és a gazdasági-piaci folyamatok integrációjával a

befektetett tőkék megtérülési hatékonyságának növelése

• Gazdasági fellendülés, életminőség folyamatos javulása


• ACÉL-HÍD Program projektgenerálási tevékenységének tartós fenntartása,

működéséhez szükséges források biztosítása

• Innopark Kht. működtetése

• Tartós partnerségi együttműködési rendszer megalapozása az érintettek

azonosításával, bevonásával, és tartós-folyamatosan fejlesztése a partnerek valós

érdekeltségén, érintettségén alapuló motivációs rendszerén alapuló benntartásával

• Önrész biztosításával pályázati források térségbe való vonzása



5. KISTÉRSÉG PARTNERSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK LÉTREHOZÁSA


• Kistérségi értékrend, kistérségi arculat létrejöttével kialakul a kistérségi kohézió

alapja

• Kommunikációs stratégia mentén a kistérségen belül, illetve a kistérségből kifelé

intenzívebbé válik a kommunikáció, jó hírnév, image alapján nő az irántunk

érdeklődők száma

• Kistérségi tervezési rendszer megszületésével a települési, kistérségi ráfordítások

(humánerőforrás, tőke, stb.) megtérülési hatékonysága nő, a kistérségi szinergia

elérésével többre jut „forrás”

• Érdekegyeztetési rendszer kifejlesztésével nő a kistérség jövőjével kapcsolatos

döntésekben résztvevők, arra hatással bíró kistérségi tényezők száma

• Nő a kistérségi kohézió, nő a lakossági, vállalkozói, önkormányzati aktivitás, nő a

kistérség értékteremtő teljesítménye


• ACÉL-HÍD Program projektgenerálási tevékenységének tartós fenntartása,

működéséhez szükséges források biztosítása

• Tartós partnerségi együttműködési rendszer megalapozása az érintettek

azonosításával, bevonásával, és tartós-folyamatosan fejlesztése a partnerek valós

érdekeltségén, érintettségén alapuló motivációs rendszerén alapuló benntartásával

• Önrész biztosításával pályázati források térségbe való vonzása



1.6. A koncepció és a kiemelt intézkedések kapcsolatrendszere

Dunaújváros iskolaváros. Kistérség, mint az alapfokú,

középfokú és felsőfokú képzés regionális minőségközpontja

Kistérségi Kompetencia Központ Piaci vezető-szerep elérését biztosító kutatási, oktatási,

vállalkozói bázis és tevékenység

Duna-híd, M6, M8 infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, a kistérség logisztikai teljesítményének megsokszorozása, az életminőség fejlesztés

lehetőségének megteremtése

Új potenciálok

teremtése, illetve ezek

támogatása

Megőrzött és generált

potenciálok kiaknázása

Befektetők kistérségbe vonzása Összehangolt kistérségi szerepvállalás a befektetők fogadásához szükséges

feltételrendszer megteremtése

A Kistérségben élők életminősége nő. Testi-lelki

szociális jólét összhangja elérhetővé válik

Kistérség anyagi értékteremtő képessége nő

Kistérségi teljesítmények

nőnek

Akut problémák kezelése,

meglévő potenciálok, értékek

megőrzése

Kistérségi partnerségi intézményrendszer. Erőforrás

szinergia tartós fenntartása

A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE AKTUALIZÁLT HELYZETELEMZÉS


2. Vertikális fejezetek helyzetelemzése

2.1. Infrastruktúra Az előző helyzetvizsgálat óta meghatározó változás az infrastruktúra területén nem

következett be.

Változásként elmondható, hogy több településen is biológiai szennyvíz-tisztítómű épült és

jelentősen javult a csatornázottsági helyzet, illetve további csatornázási projektek indultak

el. Egyre jobban érzékelhető a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a Duna, illetve az ország

szívében való elhelyezkedés, mint lehetőség kiaknázatlansága.

Továbbra is kiemelt erősségünk az iparterületek elektromos energia igényeinek szinte

korlátlan kiépíthetősége.

A hír- és távközlési rendszerek kiépítettsége az elmúlt időszakban számottevően nem

változott, ennek megfelelően az információs társadalomhoz való csatlakozás területén az

ország bizonyos, kiemelten fejlett területeihez képest jelentős technikai és lehetőségbeli

elmaradásban vagyunk.

A kistérség egészére nézve területenként eltérő mértékben továbbra is jellemzőnk a

tömegközlekedés esetenkénti kiépítetlensége. Itt elmondható, hogy a tömegközlekedési

szolgáltatások elsősorban a munkáltatók igényeihez igazodik, a műszakváltások

időpontjaiban megfelelő, de egyéb időpontokban az igényeket nem elégíti ki. Továbbra is

gondot jelent a kistérségben lévő települések közötti közlekedés, hiszen a

tömegközlekedési lehetőségek sugaras szerkezetűek, azaz Dunaújváros központúak.

A kistérség egy részénél továbbra is erősség a Duna partján húzódó zöld- és vízterületek

megléte, nagysága, mely területenként eltérő lehetőségeket rejt magában.

Ezek alapján, az infrastruktúra területén a jelenlegi helyzetet az alábbi SWOT elemzés

mutatja be.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Közlekedési szempontból kedvező adottságok (vízi, közúti, vasúti és légi közlekedés alapjai)

• A települések gázellátása megoldott • Szennyvíztisztító-kapacitás

folyamatos bővítése • A szennyvíztisztítás minősége javult• Az ipari területeken az elektromos

energiai igény kiépíthető • KIR megvalósíthatósági tanulmány,

pilotrendszer

• Nyitott közműolló • Távhő-ellátás csak Dunaújvárosban

biztosított • Nem megfelelő nyomásviszonyok a

vízellátásban • A főúthálózat településeket elkerülő

szakaszainak hiánya • Gyorsforgalmi úthálózat hiánya • Kerékpárút-hálózat csak

településeken kiépített • A hír- és távközlési rendszerek

kiépítettsége nem teljes • A tömegközlekedés nem megfelelően

kiépített • Forráshiány a teljes projektekre

vonatkozóan • Kistérség települései között nem

megfelelő hatékonyságú az együttműködés az infrastruktúra fejlesztésben


KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• Az EU tagállama vagyunk, pályázati források elérhetőek.

• Duna-híd megépítése • Vasút korszerűsítése • Közúthálózat fejlesztése • Országos közforgalmi kikötő építés,

felsőfokú logisztikai központ kiépítése

• Vízi utak és meglévő kikötők fejlesztése

• Légi közlekedés fejlesztése

• Az országos hálózatfejlesztési koncepció nem a jelenleg ismert ütemezés szerint valósul meg

• Havaria • A vonalas infrastruktúra építése

lassulhat, ha a kötelező ásatások időben elhúzódnak, pl. szakember vagy munkaerőhiány, vagy időjárás

Látható, hogy a területet leginkább a fejlesztendő gyengeségek és a kiaknázható

lehetőségek jellemzik. Ezek közül is legnagyobb hatást az úthálózat, a Duna-híd és a

közforgalmú kikötő és Logisztikai központ megvalósulásai okozhatják a fejlesztések

áttételes, közvetett gazdaságélénkítő és foglalkoztatási hatásai miatt.



2.2. Környezetvédelem A környezettel való kapcsolatunkra továbbra is jellemző, hogy a térségben, elsősorban

Dunaújvárosban található iparvállalatok okozzák a legnagyobb környezetterhelést. Bár az

elmúlt időszakban több környezetvédelmi beruházás is megvalósult (DUNAFERR) és ez

által az érintett térségek környezeti terhelése csökkent, a kistérségre még mindig a

közepesen szennyezett települések a jellemzőek.

A DUNAFERR területén kiemelendő a keletkező hulladék továbbfeldolgozását célzó

üzletágak folyamatos jelenléte és fejlődése. E fejlődés keretében jött létre a Ferrecirk Kft.,

mely a keletkező vasszulfátot dolgozza fel és alakítja át szennyvíztisztításra

felhasználható termékké. Hasonlóan javítja a környezetterhelést a DUNAFERR 1 Mrd Ft

értékű kohói légtisztító beruházása. Ide sorolandó a salak közútépítésben való

felhasználását előkészítő projekt elindulása az ACÉL-HÍD Program keretei között.

Továbbá a szelektív hulladékgyűjtés (Dunanett Kft; több mint 50 hulladék sziget

kialakítása) rendszerének beindítása és működtetése a lakossági és a fogadói oldal

egyértelmű támogatás mellett.

A Dunához kötődő természeti értékeink vonatkozásában elmondható, hogy az országosan

és a kistérségben is igen nagymértékben fejlődő szennyvíztisztítás hatására ezen

természeti értékeink folyamatosan felértékelődnek.

A környezetgazdálkodás, környezetvédelem és a környezetfejlesztés korlátjai továbbra is

a forráshiányra vezethetőek vissza, bár egyes településeken ezeket részben megoldva

kisebb előrelépések tapasztalhatóak (parlagfű gyűjtés, virágosítás, közös lakossági

területrendezés, stb.).

A kistérségekben található iparvállalatok minőségügyi, környezetirányítási rendszereinek

fejlődésével a vállalatok környezetvédelmi gondolkodásmódja is változik, mely hosszú

távú lehetőségeket rejt magában.

A kistérség határaként működő Duna közelsége mindenképpen lehetőséget ad az elmúlt

években tapasztalható országos szintű aszály és kiszáradás veszélyek helyi kezelésére és

az egyre növekvő közúti forgalom okozta zaj és légszennyezettség vízi szállítással való

kiváltására.



Az ipari és kommunális hulladékok elhelyezési helyzete változatlan, így továbbra is

igazak az itt feltárt hiányosságok. Ezzel együtt elmondható, hogy a veszélyes hulladék

kezelés tekintetében sincs változás, így a kistérség a keletkező veszélyes hulladékok

kezelését megoldja.

A hulladékkezelés változatlansága azonban továbbra is egyre fokozódó hiányosságunk,

mivel az EU csatlakozással várhatóan belépő hulladékkezelési előírások a szelektív

hulladékgyűjtés vagy a hulladék későbbi szelektálását követelik meg. Mivel ezen

feladatok foglalkoztatással és gazdaságélénkítéssel is összeköthetőek, a helyi források

hiányában, mint lehetőségek jöhetnek szóba. Ezen lehetőség kihasználását szorgalmazza a

kistérségben, elsősorban az iparvállalatokhoz kötődő, kiváló környezetvédelmi

szakembergárda megléte is.

Ezek alapján a környezetvédelem területén a jelenlegi helyzetet az alábbi SWOT elemzés

mutatja be.

Erősségek Gyengeségek

BE

LSŐ

BE

FOL

YÁ

S

• Dunaújváros csatornázottsága 90% feletti

• Olajfogó gát megépítése DUNAFERR • Korszerű biológiai szennyvíztisztítók

működnek • A térségben növekszik azon cégek

száma, akik a legmagasabb színtű, auditált minőség-, környezetirányítási rendszerekkel rendelkeznek

• Kidolgozott mentési kárrendezési, illetve részben riasztási rendszerrel rendelkezünk

• Dunaújvárosra vonatkozó települési környezetvédelmi programmal rendelkezünk

• Papír (Dunapack) és vashulladék (Dunaferr) újrafelhasználási kapacitás

• Levegőszennyezettségi monitoring rendszer megvalósulása

• Jól képzett környezetvédelmi szakemberek

• Szelektív kommunális hulladékgyűjtési rendszer bevezetése

• Az érvényes jogszabályoknak nem megfelelő hulladéklerakók

• Egyes településeken a csatornázottság hiánya

• A meglévő szennyvíztisztító művek kapacitás kihasználatlansága, kapacitásfeleslege

• Esetenként a szennyvíztisztító művekből távozó tisztított szennyvíznek nem megfelelő elvezetése

• Felszíni vízszennyezések • Mérsékelten szennyezett levegő • Közlekedés és termelő tevékenység

okozta zajterhelés növekedése • A Duna menti természeti értékek kiemelt

védelmének hiánya • A Duna adta környezetkímélő

lehetőségek kihasználatlansága • Hivatalok környezetvédelmi hiányosságai• Biológiai allergének növekvő

koncentrációja • Hiányzó környezetvédelmi információs

rendszer



Lehetőségek Veszélyek K

ÜL

SŐ H

AT

ÁS


• Fajgazdag madárvilág – országos jelentőségű természetvédelmi területek

• A környezet szabályozott védelmét, hasznosítását és fejlesztését szolgáló jogi és gazdasági szabályozórendszer létrejön

• Regionális komplex környezetvédelmi kutatások a veszélyeztetett, erősen szennyezett rekreációs területek átfogó értékeléséhez

• A környezetvédelem magas prioritása és forrásellátottsága az EU-ban

• Megyei Környezetvédelmi Program kialakítása

• Dunaújváros és térsége környezeti terheltségének jelentős csökkentése illetve kármentesítése, hulladékfeldolgozási iparág kialakítása

• Forráshiány • A Duna nyugati irányú eltolódása és a

talajszerkezet miatt a partsáv omlós, eróziós, ez a Duna melletti településeket is veszélyeztetheti

• Forráshiány miatt Dunaújváros és térsége levegője ülepedő porral tovább terhelődik

• Lokális NOX határérték túllépések egyre gyakoribb előfordulása

• A Duna mellékág-rendszerének környezetterheltsége növekszik, megmarad

Az elemzés alapján látható, hogy a területet a gyengeségek és a veszélyek, illetve

lehetőségek dominálják. A térség környezeti állapota illetve annak esetleges

romlása komoly korlátja a fejlődésnek. Ezen túl elmondható az is, hogy a

kistérség több olyan erősséggel is rendelkezik, mely országos szinten előre

mutató.



2.3. Gazdasági versenyképesség A kistérség vállalkozásai továbbra is Dunaújvárosban koncentrálódnak. A Dunaújvárosi

koncentráció mellett a DUNAFERR domináns szerepe továbbra is megmaradt.

A Dunaújvárosi koncentráció ellen hat a 6-os út mellett élénkülő gazdasági, befektetési

tevékenység, de napjainkig ennek hatása még nem jelentős.

A kistérség vállalkozási összetételét vizsgálva elmondható, hogy a Dunaújváros és

vonzáskörzete vállalkozói körében jelentős számban találhatóak kisebb vállalkozások,

melyek sok esetben a munka melletti másodállást, kiegészítő jövedelmet (sok esetben a

főmunkaidős munkához erősen kötődve) szolgálják. Ezek a vállalkozások alapvetően a

DUNAFERR gazdasági stabilitásától függenek.

A kistérség vállalkozásainak más prosperáló térségekkel, mint pl. Székesfehérvár, való

összevetésével megállapítható, hogy a Dunaújvárosi kistérségben a rendszerváltást

követően tapasztalható gazdasági leépülés nem, vagy nem a többi mára már kiemelkedően

fejlődő, stabil területhez hasonlóan következett be. Ennek fő oka a DUNAFERR akkori

gazdasági stabilizációjában, a kistérség monokultúrájában keresendő. Elmondható viszont

az is, hogy a gazdasági leépüléssel együtt a leépülést követő fellendülés is alacsonyabb

szintű volt a kistérségben. Ez jórészt a Dunaújvárosi kistérség által nyújtott lehetőségek

más lehetőséggel való összevetésén alapult.

Amennyiben a Dunaújvárosi kistérséget tekintjük megállapítható, hogy a DUNAFERR

válsága a kistérségre és az országos beszállítói kört tekintve igen jelentős hatást gyakorol.

Szerencsére több példa is létezik ennek kezelésére, sőt sikerré kovácsolására.

Összességében Dunaújváros vállalkozói szféráját tekintve elmondható:

• A vállalkozói kört, iparágat tekintve a DUNAFERR alapvetően

meghatározó tényező

• A vállalkozói kör az elvárható bővülés ellenére számában stagnál, átlagos

adótermelésében lehetőségei ellenéra alacsony szinten mozog.

• A helyi vállalkozások helyi érdekeinek biztosítására önálló Dunaújvárosi

Kereskedelmi és Iparkamara jött létre.



Ezek alapján a gazdasági versenyképesség területén a jelenlegi helyzetet a következő

SWOT elemzés fejti ki.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Meglévő ipari bázis • DUNAFERR RT. sikeres privatizációja.• Kedvező műszaki infrastrukturális

háttér • Működő ipari park • Ipari kikötő megléte • A szolgáltató szektor a térségben

fejlődik • A térségben potenciális fizetőképes

fogyasztói kereslet van • Iparterületek versenyképes telekára • Fejlesztési-, rendezési tervek

rendelkezésre állnak • Jól képzett fiatalok magas létszáma • A kistérségben sokoldalúan

használható, képzett munkaerő biztosított

• Új tevékenységek befogadásának képessége

• Felsőfokú oktatási háttér • Fejlett bankrendszer • Felsőfokú körzetközpontnak megfelelő

lakossági szolgáltatások megléte • Megyei jogú város közszolgáltatásai a

vállalkozások rendelkezésre állása a kistérségben és nagyobb vonzáskörzetében

• Kialakuló kistérségi intézményrendszer • Tudatos felkészülés az EU csatlakozásra• Elkötelezettség az EU

környezetvédelmi normáinak való megfelelésre

• A kistérségben megindult a környezetbarát energiatermelés

• A helyi feladatok megoldásához szükséges források előteremtésére az elkötelezettség adott

• Önálló területi Kereskedelmi és Iparkamara működik

• A DUNAFERR túlsúlya miatt a kistérség gazdasági szerkezete torz

• Gazdasági integrációk száma csekély • Klaszterizációs folyamat nem kellő

hatékonyságú • A befektetések gátja a jelen ipari

tevékenység környezeti terhelése • A térségben olyan szolgáltatásokat is

kívülről vesznek igénybe, ami helyben megvan

• A vállalkozások által igényelt közszolgáltatásokat biztosító ipari park jelenlegi befogadó képessége korlátozott

• A kikötő fejleszthetőségének földrajzi korlátai

• A kistérségi szolgáltató szektor a nagyrészt a DUNAFERR-hez kötődik

• A fizetőképes kereslet jelentős részben máshol realizálódik

• Egybefüggő jelentős nagyságú, kellően előkészített ipari területek hiánya

• A fiatal képzett, innovatív munkaerőt megtartó képesség nem kielégítő

• Tudományos, K+F potenciál egyoldalúsága

• Jelentős lemaradás a korszerű informatika nyújtotta lehetőségek kihasználásában

• Az önkormányzat ügymenetében nem részesülnek kiemelt bánásmódban a befektetni szándékozók

• Összehangolt térségi marketing és reklámtevékenység hiánya

• Dunaújváros önkormányzatának költségvetése jelentős hiánnyal küszködik

• Kistérségi szinten nincs megoldva a befektetők fogadása (hiányos információáramlás, nincs összehangolt fejlesztés)

• A befektetések fogadására szolgáló vállalkozások tevékenysége nem eléggé összehangolt

• Kommunális hulladékkezelés, feldolgozás nincs megoldva, a technológia elavult

• Nincs a Térség speciális felkészültségét reprezentáló kompetenciákon alapuló gazdasági aktivitás,




ÜL

SŐ H

AT

ÁS


• Országos földrajzi centrum (vízi, közúti, vasúti szállítási és átrakodási potenciál)

• M6-os, M8-as út és a Duna-híd megépítésének előkészítése már megkezdődött

• Új országos közforgalmi kikötő elhelyezkedésének tervkoncepciója már rendelkezésre áll

• A Duna, mint a VII. számú Helsinki folyosó

• Állami beruházások élénkülése a kistérségben

• Ipari centrumok közelsége (Budapest, Székesfehérvár)

• Kistérségen kívüli befektetői tőke bevonása

• Megyei, regionális állami, EU források bevonása a helyi projektekbe

• A Privatizált DUNAFERR térségben vállalt társadalmi-, gazdasági szerepe gyökeresen megváltozhat

• Földrajzi adottságok kihasználhatósága korlátozott a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága miatt (M6, M8, Duna-híd)

• Országos közlekedési infrastruktúra fejlesztésének időbeni csúszása, beindulásának bizonytalansága

• A privatizált DUNAFERR átszervezése során jelentős tömeget érintő munkaerő fluktuációs folyamat indulhat el.

• A DUNAFERR átszervezése és a befektetők fogadókészsége kistérségi szinten időben nem összehangoltan valósul meg

• Az infrastrukturális fejlesztésekbe a helyi vállalkozók nem kapcsolódhatnak be

• Állami szerepvállalás elmaradása a térség helyzetének rendezésében

• A KKV-k hitellehetőségei erősen korlátozottak

• Nem engedélyezik egy leendő iparterület művelés alóli kivonását.

Komoly fejlődési tartalékkal rendelkező, sokrétű áttételes hatással jellemezhető

kiegyensúlyozott fejlesztési terület, mégis a legkomolyabb fenyegetettség továbbra is

erről a területről származhat. Ugyanakkor olyan lehetőségek nyílnak meg az EU

forrásokhoz jutás hatásfokának növelésére, amely aktív kistérségi gazdaság-

fejlesztési politika támogatásával új fejlődési pályára állíthatja a ma még

monokultúrás gazdaságú kistérséget. Csak preventív gondolkodással és a folyamatos

fejlesztési törekvések összehangolásával lehet a veszélyek bekövetkezésének

kockázatát csökkenteni, a nyíló lehetőségek kihasználásának valószínűségét növelni.



2.4. Humánerőforrás-fejlesztés A kistérségben a férfiak és nők aránya az országos átlagnál kiegyensúlyozottabb. Ez a

kiegyensúlyozottság a megyei átlagra is igaz. A kistérség lakosságánál megállapított

kismértékű növekedés, a belső vándorlással együtt továbbra is fenn áll. Megállapítható,

hogy a lakosság kismértékű növekedését nem a természetes szaporulat, hanem elsősorban

a különböző okokra visszavezethető betelepülések okozzák.

A kistérség jellemzője a DUNAFERR és a Dunaújvárosi Önkormányzat által

megvalósított speciális Outplacement rendszer, melynek eredményeként a DUNAFERR-

es munkavállalók és a köztisztviselők leépítése közvetlenül nem jár munkanélküliséggel.

Az Outplacement rendszer hiánya viszont a kistérség nem a két célcsoportba tartozó

munkavállalóinak kezeletlensége.

Ezen a lefedetlen területen jelentős lépés volt a Kistérségi Foglalkoztatásért és

Felnőttképzésért Közalapítvány létrehozása.

A kistérséget tekintve felsőfokú oktatásig az oktatási paletta minden eleme megtalálható.

Az oktatási intézményrendszerre továbbra is jellemző, hogy elsősorban Dunaújvárosban

koncentrálódik. Itt a helyi főiskola lassan „főiskolavárossá” növi ki magát. A nagy

volumenű képzés a képzési paletta folyamatos szélesedésén túl a város és a kistérség

fiatalságának megőrzését is kiválóan szolgálja. A helyi főiskola és a gazdaság szoros

együttműködését és az innovációs potenciál megvalósulását mutatja a főiskola által

elindított ún. Beszállítói program is, melyet mindenképpen tovább kell fejlesztenünk.

Dunaújvárosban a bölcsődei és óvodai ellátás az országos színvonalnál magasabb.

A kistérség minden településére igaz, hogy általános iskola alsó tagozata működik, de

felső tagozat már egyes kisebb településeken nem található. Dunaújvárosban az óvodai

túlzsúfoltság megszűnt, a kihasználtság 100%-ra tehető, átlagosan egy óvodai

pedagógusra 11 gyermek jut. Ezzel együtt a folyamatosan csökkenő gyereklétszám az

ellátás színvonalát javítja.

Az általános oktatásról elmondható, hogy folyamatos figyelem középpontjában állnak a

gyermek létszám alakulása és a gazdaságossági mutatók (pedagógus létszám, üzemeltetési

költségek, stb.) miatt. Trivialitás, hogy a Dunaújvárosi általános iskoláskorú

gyermeklétszám növelése elsősorban a vonzáskörzetben élő gyermekek városba

vonzásával realizálódhat, amivel a kistérségi települések iskoláinak fenntarthatóságát

kérdőjelezheti meg. A kistérségi oktatási stratégia megszületése ezért elengedhetetlen

feladat!



Középfokú képzés a kistérségben kizárólag Dunaújvárosban érhető el. A hagyományos

állami oktatás mellett a kistérségben megjelent az alapítványi és egyéb képzési formák

iránti érdeklődés is. Nemcsak az alapítvány által létrehozott oktatási formák vannak jelen,

hanem megjelent az első olyan alapítványi középiskola is, amelyet Dunaújváros Megyei

Jogú Város Önkormányzata adott át egy alapítványnak működtetésre.

Dunaújvárosban 9 középiskola található. Ebből 1 alapítványi működésű. A középiskolai

tanulók létszáma mintegy 6000 fő, mely a kollégiumi férőhelyek hiányában jellemzően a

közeli településekről tevődik össze.

A nappali tagozatos képzések mellett jelentős az akkreditált, magas színvonalon működő

magán nyelviskolák, művészeti, zeneiskolák, és számítástechnikai képzések, illetve egyéb

tanfolyami jellegű képzéseket nyújtók száma. Ezek közül szervezettségével kiemelkedik a

DUNAFERR Humán Intézete által szolgáltatott képzési paletta.

Ezen korlátok közül a két legkiemelkedőbb a középiskolai kollégiumi férőhelyek

számának korlátja, illetve a főiskolai fejlesztések finanszírozási korlátja.

A kistérség szociális intézményrendszere az országos átlagnak megfelel, viszont nincs

felkészítve egy esetleges havaria állapot kezelésére.

Az iskolai képzésből kieső fiatalok rehabilitációját, szocializációját segíti és szolgálja a

kistérségi működési területen mozgó Tud6sz program

A kistérség humán erőforrás kezeléssel összefüggő felkészültségét mutatja, hogy

megvalósult a Kistérségi Kutatócsoport, Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer

működik, kidolgozás alatt van a Kistérségi Társadalmi Párbeszéd Iroda és a Kistérségi

Rehabilitációs Rendszer, Kistérségi Munkavédelmi Központ és DUNAFERR Regionális

Egészségpénztár, mely napjainkban az UNIQA Egészségpénztárba beolvadva minőségi

fejlesztéseket végrehajtva folytatja tovább tevékenységét.

Ezen főbb változások alapján a humán fejlesztés területén a jelenlegi helyzetet a

következő SWOT elemzés fejti ki.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Fejlett intézményhálózat, képzett szakemberek jelenléte.

• Főiskolai képzés, tudományos potenciál • A Dunaferr Rt. szellemi bázisa és

képzési rendszere • Civil társadalom önszerveződése

megindult • Kistérségi humánrendszer zárványok:

• Kistérségi Munkaerő-gazdálkodási Rendszer

• Kistérségi Munkavédelmi Központ • Kistérségi Rehabilitációs Rendszer

• Több intézményfenntartó minőségfejlesztő hatása az oktatásban

• Bizonyos területeken jó a kapcsolat a város és a környező települések önkormányzatai között, aktív együttműködés

• Aktívan közreműködő szociális partnerek a szakszervezet, a kamara

• Országos kiterjedésű működést megvalósító egészségpénztár jelenléte.

• Tud6sz program működése. • Kistérségi Felnőttképzési és

Foglalkoztatási Alapítvány • Gyöngyház Nyugdíjpénztár • Magán művészeti iskola kistérségi

hatású működése

• A DUNAFERR Rt. „túlsúlya a foglalkoztatásban

• Az értelmiség elvándorlása jelentős • Információ és információs rendszer

gyengesége • Kistérségi identitás hiánya • Súlypont problémás, igényekhez képest

túlméretezett intézményrendszer • Bizonyos humánszolgáltatások alacsony

minősége (oktatás, egészségügy, szociális ellátás)

• Szakmai színvonal heterogén • Rossz egészségi állapot, egészség,-

biztonságkultúra hiánya • Kistérségi, települési humánstratégiák

hiánya • Megváltozott munkaképességű emberek

problémáinak megoldatlansága • Prevenciós rendszerek hiánya

(egészségügy, oktatás, szociálpolitika) • A továbbképzési, képzési irányokat nem

a „kereslet”, hanem a „kínálati” oldal szabja meg, a kínálati oldal késve követi a valós gazdasági igényeket, a képzési költségek a színvonalhoz igazodva alacsonyak

• Kompetencia zavarok a kistérségi humánerőforrás vagyonnal kapcsolatban

• Rugalmas foglalkoztatási formák, részmunkaidős foglalkoztatás ismeretlen

• A kistérségben arányaiban sok a DUNAFERR-hez kapcsolódó vállalkozás

• Az országos, régiós átlagnál alacsonyabb vállalkozási szám

• A működő vállalkozások fejlődési, innovációs képessége, EU felkészültsége gyenge

• Dunaújváros agglomerációjában lévő kistelepüléseken az esélyegyenlőséget biztosítók hiányosak, az ott élők is a városban keresnek munkát, vagy munkanélküliek

• Összességében gyenge gazdasági kapcsolat a város és a kistérség többi szereplője között




ÜL

SŐ H

AT

ÁS

• Egészségpénztár országos szintre fejlesztésével megnyíló kistérségi mozgásterek.

• Főiskola fejlesztése, bővítése • Dunaújváros iskolaváros jellegének

erősítése • Szellemi tőke innovációs park

létrehozása (információs központ, egészségügyi életmód centrum, oktatási képzési centrum, gazdasági innovációs centrum)

• Piaci követelményeknek megfelelő iskolai végzettség általános szintjének növelése

• Osztott fenntartású humán intézményszerkezet kialakítása

• Dunaferr minőségügyi, környezetirányítási, munkavédelmi rendszer tapasztalatainak kistérségi hasznosítása

• Az utak, a híd megteremtik egy több pólusú foglalkoztatási struktúra lehetőségeit

• Az érintettekkel való aktív kommunikáció, a személyes érintettségre épített bevonásuk a saját és a térség sorsának a partnerség eszközrendszerével történő megoldásába

• A civil szféra foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználása

• Az épülő inkubátorház adta lehetőségek • A szolgáltatások fejlesztésében rejlő

munkahelyteremtés • A környezetvédelem rehabilitáció /DV

belső területei/ mint munkahelyforrás

• A népesség további öregedése • A képzési rendszer egyre nehezebben tud

alkalmazkodni a jövő igényeihez. • Helyben lakó munkaerőforrás kiapadása • Önkormányzatok humán rendszerének

forráshiány miatti ellehetetlenülése, drasztikus leépülése

• A lakosság növekvő ütemű elvándorlás a kistérségből, és főleg Dunaújvárosból

• Foglalkoztatással összefüggő kiszámíthatatlan folyamatok (fluktuáció, minőségi átrendeződések) a privatizált DUNAFERR Rt. átalakulási folyamata következtében

• Nem megfelelő, riogató, túldimenzionált tömegkommunikáció

• Tömeges foglalkoztatás ígéretével a lakosságot ámító megoldások

• Elkapkodott, politika-vezérelt döntések • Az érintettek bevonása nélkül kialakított

elképzelések • Strukturális munkanélküliség kialakulása

A SWOT elemzés alapján elmondható, hogy a kistérség humán erőforrását a

lehetőségek területének lehet nevezni. Látható, hogy komoly fenyegetést jelent egy

esetleges gazdasági krízisből eredő munkanélküliség is. A kistérség eddig is

tudatosan készült a DUNAFERR jövőjére, olyan szervezeti kezdeményezéseket

indított, mely elébe tudott menni a folyamat során fellépő problémáknak.



2.5. Idegenforgalom Az idegenforgalom tekintetében kiemelkedő változást előkészítő projekt indult

(Mikulásfalva – mesefalu), illetve több került tervezési fázisba (pl. Magyarfalu – Baracs,

Termálvízkészlet hasznosítása – Mezőfalva, Jankovits kastély – Rácalmás, stb.).

Ténylegesen, eredményekben kimutatható változások azonban az elmúlt időszakban a

kistérségen belül nem következett be. Ezen túlmenően mindenképpen kiemelést érdemel a

Kistérségi Idegenforgalmi Koncepció kidolgozása és elfogadása, melynek

megvalósításáért Kistérségi Idegenforgalmi Iroda jött létre. Ide tartózóan kell megemlíteni

a Turinform irodát, valamint a Duna-parti kerékpár utat.

Az elkészült tanulmányok alapján elmondható, hogy a kistérség több olyan turisztikai

elemmel rendelkezik, melyből kiváló turisztikai termékeket lehet fejleszteni. Ezen

termékek alakításával a turisztikai forgalom a kistérségben növelhető, így közvetetten

gazdaságélénkítés valósítható meg.

A turisztikai vonzerőt nagymértékben lerontja a Dunaújváros rossz imázsa, valamint a

városban található ipartelepek környezetszennyezése, illetve a környezetszennyezés

„fogalmának városhoz” kötődése.

Kiemelt lehetőségként jöhet szóba a kistérség Duna partján való elhelyezkedése, illetve az

elmúlt időszakban országos visszhangot kapott tevékenységek, mint pl. a sport,

megvalósuló közúthálózat fejlesztés, megépülő Duna-híd, vagy a DUNAFERR-hez

kötődő sikeres monokultúra váltás.

További fejlődés tapasztalható a szálláshely kínálat bővülése, színvonala és sokrétűsége,

illetve a kereskedelmi és szórakozó helyek színvonal és kínálat felhozatalában is.

A turizmus megvalósulását segíti a térségben található fejlett bankrendszer és az ehhez

kötődő fizetési lehetőségek széles tárháza.

Ezen főbb változások és az elkészült Idegenforgalmi Koncepció alapján a turisztika

területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés szemlélteti.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Elkészült Fejér megye, valamint Dunaújváros és térsége turisztikai koncepciója.

• Létrejött a Kistérségi Idegenforgalmi és EU Integrációs Iroda, Turinform Iroda

Dunaújváros: • Unikum a szocialista-realista építészet

jelenléte, szocialista történelmi múlt • Duna-part és park • Római kori leletek, emlékek • Minőségi sport, sportlétesítmények • modern művészeti affinitás • buszközlekedés központja a régióban • kereskedelmi és vendéglátó-ipari

szakképzés, Főiskola • üzleti és közigazgatási központ • kibővült szálláshely kínálat • vendéglátó egységek struktúrája

megfelelő • több jó színvonalú vendéglátóhely

kialakítása • pénzügyi szolgáltatások színvonala • vendéglátás relatíve kedvező árai • bővült a rendezvényhelyszínek palettája Kistérség: • regionális és kistérségi együttműködés

megléte • szép táj, vízpart, holtágak, szigetek • a dunai Nagy-sziget rehabilitációja

megkezdődött • panziók a 6-os út mellett. • néprajzi, kulturális értékek, népszokások,

élő hagyományok (falunapok, búcsúk, szüreti bálok, borünnepek, lovas napok)

• horgászat, vadászat, lovaglás tradíciók • Egyedi élővilág • repülőtér - sportrepülés, sétarepülés • vízközeli, tisztázott tulajdonú ingatlanok • borászati kultúra, „borút-terv” megléte • barátságos, rendezett, egyre szépülő

faluképek, sok virággal • híres út menti csárdák és halászcsárdák • testvér települési kapcsolatok • Névhez, régészeti leletekhez köthető

vonzerő. (pl. Nagykarácsony, Baracs) • Kerékpárút pályázat (Rácalmás – Dunaújváros)

• Marketingtevékenység hiánya • Regionális, kistérségi és települési

turisztikai kapcsolatok kiépítetlensége • Falusi turizmus fejletlensége • Idegenforgalmi termékek hiánya • Gyenge idegenforgalmi és turisztikai

arculat. Dunaújváros: • iparváros/lakótelepváros arculat (városkép

+ imázs) • többnapos tartózkodást indukáló

rendezvények hiánya • Duna-part turisztikai funkció hiánya • Idegenforgalmi kommunikáció,

információáramlás hiánya • Igazi városközpont hiánya • A levegő és a Duna vizének

szennyezettsége Kistérség: • A Mezőföld, mint földrajzi-néprajzi és

idegenforgalmi fogalom ismeretlensége • „Féloldalas régió”: Duna elválasztó

hatása, térségi vonzerőszegénység • Néhány elhanyagoltabb település, ill.

településrész • A kistérségi Duna-part feltáratlansága

lakossági és idegenforgalmi víz közeli tartózkodásra

• A kistérség Duna partja rendezetlen és lehetőségei kihasználatlanok

• 6-os út elválasztó és leválasztó hatása • Összefüggő kerékpárút-hálózat hiánya. • A kistérségi „belső” turizmus alacsony

intenzitása.




ÜL

SŐ H

AT

ÁS

• A Duna vízi turisztikai potenciálja jelentős

• Kedvező földrajzi helyzet és jó megközelíthetőség

• A turizmus felismert fontossága, EU és kormányzati szintű kiemelt kezelése

• Aktív vidéki üdülés lehetősége, a „városi” és „falusi turizmus” együttes megléte.

• Történelmi és kulturális, gasztronómiai hagyományok, mint turisztikai termékek alapjai, megvannak

• A térségi közúthálózat fejlődéséhez, valamint a privatizált DUNAFERR fejlődési folyamataihoz kapcsolódó üzleti konferencia turizmus várható növekedése

• Speciális turisztikai termékek fejlesztésének lehetősége

• A Dunának - mint nemzetközi vízi útnak - a használatával kapcsolatos bonyodalmak tartós fennmaradása

• A környezet állapotának és a víz minőségének romlása

• Turisztikai érdekeket sértő beruházások megvalósítása

• Idegenforgalmi gazdasági tudat hiánya

E fejlesztési területet elsősorban a lehetőségek „uralják”. Ezek alapja kistérségi

településekben rejlő lehetőségek, melyek a városi lehetőségekkel szinergiában a hazai

és nemzetközi idegenforgalom egy elismert és keresett „portékájává” válhat. A

lehetőségeket növeli a kistelepülések idegenforgalmi fejlesztéseinek Dunaújvárosi

lakosság, mint fizetőképes kereslet bevonásával biztosítható, tervezett igénybevevési

„rátát”. Veszély a területen az „elmaradt haszon tartós elkönyvelése”. Jellemzőbb a

lehetőségek kiaknázása és a gyengeségek fejlesztése.



2.6.Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés a dunaújvárosi kistérségben is jellemzően az agrárszektorhoz kötődik,

bár célja szerint ezen aktivitás ennél jóval tágabb célrendszert jegyez. Ennek megfelelően

a helyi vidékfejlesztési problémák gyökere több esetben is ezen tényezőkre vezethető

vissza.

Mivel az egyes vidéket kiemelten érintő témákat külön kezeltük (közlekedés,

közúthálózat, csatornahálózat, szennyvíztisztítás, falusi és egyéb turizmus, illetve új

fogalomként jelenik meg a partnerség, együttműködés) ezen fejezetben jellemzően az

agráriparra és az ehhez szorosan kötődő iparágakra koncentráltunk.

A agráriparról, mezőgazdaságról elmondható, hogy országos szintű válságban van, és

hiába vannak kiváló földrajzi adottságaink (mezőföld), a kistérségre is az országosan

jellemző gondok nehezednek.

Ehhez járul az EU tagsággal járó lehetőségek és veszélyek bonyolult mátrixa, mely

soronként és oszloponként is egy minőségű tervezési, támogatási, működési rendszert

igényel az agrár szektortól, az önkormányzatok szerepvállalásától, a Kistérségi Társulás

tervezési rendszerétől.

Ezek alapján a vidékfejlesztés területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés

szemlélteti.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Mezőgazdasági infrastruktúra megléte • Olajos növények termesztése • A fennmaradt nagyüzemek működése. • Szellemi műhely megléte oktatás és

képzés, a területfejlesztés és a vidékfejlesztés területén

• Rendezett területhasználat • Különböző szintű központok jó

elérhetősége

• Értékesítési gondok, szervezetlenség, kiszolgáltatottság

• Az erdők területének nagysága alacsony, és a meglévő erdők minősége gyenge

• A halászat jelentősége teljesen megszűnt • Az ipari parkok és logisztikai központok

tervezésekor nem kapott helyet az agrárszektor

• Nem megfelelő a szakember ellátottság • Kevés megfelelő képzés • Nem megfelelő technológiák alkalmazása• Nem optimális a földterületek nagysága • hiányzó szaktanácsadó hálózat • A megszokott alapanyagok alkalmazása • Munkaigényes kultúrák hiánya • Kertészeti termékek alacsony szintje • Az állattenyésztés biológiai alapjainak

fejletlensége • Érdekvédelem fejletlensége • Állati eredetű szennyezések kezelése

megoldatlan • Ökológiai gazdálkodási kultúra fejletlen • Hiányoznak a tájspecifikus termékek és

szolgáltatások • Öntözési lehetőségek kihasználatlansága • Rendezetlen földtulajdon viszonyok


KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• Eu tagállam kistérségeként a pályázati forrásokhoz való hozzájuthatóság

• Jó minőségű földek • Kedvező természeti adottságok

kihasználása • Minőségi vetőmagtermesztés

elterjesztése • Családi gazdaságok elterjedése

• Jóval az EU-s átlag feletti a mezőgazdaságban dolgozók aránya

• Hiányzó pénzügy feltételek • A mezőgazdaság jövedelemtermelő

képessége nagyon változó • Értékesítési gondokat fokozzák a

minőségi problémák. • Mezőgazdaság műszaki, technikai

színvonalának további elmaradása • Csökken a mezőgazdasági művelt

területek nagysága, nő a munkanélküliség az agrár szektorban

• Nem megfelelően betartott technológiák (környezetszennyezés)

• EU csatlakozás után konkurencia piacok és kvóták megjelenése

• A környezet károsító hatásai (eróziós és deflációs folyamatok)



A fejlesztési terv ezen fejezete, mely a Dunaújvároson kívüli területekre koncentrál.

Elsősorban a fejlesztendő gyengeségek jelentik a kitörést ezen ágazatban kiegészítve

az EU források bevonhatóságának kihasználásával.



3. Szinergikus hatású horizontális szegmensek helyzetelemzése

3.1. Partnerség A partnerség az egyik legfontosabb fejezete a Fejlesztési Tervnek, hiszen minden

„kistérségi” akarat, stratégia, célkitűzés alapja a partnerségen alapuló előkészítési és

döntéshozatal. Ennek hiányában nem kistérségi fejlesztésről, hanem bizonyos „erők”

érdekérvényesítő képességének megnyilvánulásáról beszélhetünk csak.

Nem véletlen az EU azon törekvése, hogy a pályázatok támogatási prioritásai között prior

szerepet kap a kistérségi megalapozottság, kohézió. Ez pedig alapvető feltétele a kistérség

forrásvonzó képességének növelésének, s ezzel magának a Fejlesztési Terv

intézkedéseinek a megvalósításának is. Ennek megfelelően a térségi szereplők hatékony

együttműködése a közös jövőnk feltétele, mivel az EU által elismert legkisebb egység a

kistérség, illetve már jelenleg is a pályázati források elnyeréséhez kistérségi összefogások

szükségesek.

Napjainkban a rendszeres, érdemi, érdekeken alapuló egyeztetés hiányosságai miatt a

térség érdekérvényesítő képessége más térségekkel szemben gyenge. A szereplők között

nincs rendszeres kommunikációs lehetőség. A különböző szintű tervek egymásra épülési

folyamatába a települési tervek illesztése nem gyakorlat. A települési tervek egyeztetési

fóruma nem alakult ki. Tervezési kampányok a jellemzőek. A projekttervezési és

menedzsment ismeretek hiányosak, a települési, kistérségi célkitűzések ritkán öltenek

projektformát. Nincs markáns kistérségi arculat. Nincs érzelmi összetartozás a kistérség

szereplői között. A kistérség életére befolyást gyakorló megyei, regionális, országos

döntési csomópontokban nincs elegendő, szükséges információ, adat a kistérségről. A

kistérség „gesztorainak” együttműködése esetleges illetve fejletlen.

A partnerség területén a jelenlegi helyzetet a következő SWOT elemzés szemlélteti.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Kistérségi Fejlesztési Terv megléte • Térségfejlesztésben aktívan

(együtt)működő Társulás és civil szervezetek

• Erős értelmiségi bázis (Dunaújváros)

• Számos területfejlesztéssel, pályázatkészítéssel foglalkozó szervezet és szakértő található a térségben

• Szervezett, működő szakszervezetek (DV)

• Működő helyi területi kereskedelmi és iparkamara; Ipartestület; élénk civil mozgalom

• Társadalmi párbeszéd keretei kidolgozottak a kistérségben

• Társadalmi Párbeszéd Iroda működik a kistérségben

• Kistérségi médiák léteznek • Kistérségi Információ Rendszer

megvalósíthatósági tanulmány elkészült • A csökkenő méretű kistérségben

szorosabb kapcsolatok alakulhatnak ki • Kiterjedt élő kapcsolatok a

kistérségi és EU-s testvér települések között

• Kampányszerű, esetleges a partnerek közötti kommunikáció

• A Kistérségi Fejlesztési Terv változásokhoz való folyamatos adaptálása nem megoldott

• A kommunikáció tartalma nem mindig lényegi,

• A mélyben mozgó érdekeket, indulatokat a kommunikációs rendszer nem hozza felszínre

• A települési stratégia és tervalkotási folyamatok nem illeszkednek egymáshoz,

• Ritka a többszereplős projekt típusú tervező munka

• Hiányzó területi alapon szervezendő munkaadói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek

• Jelentős eltérések vannak a helyi civil társadalom fejlettségében

• Helyi hatalom és a civil szervezetek kiforratlan viszonya

• Térségi szereplők közötti kooperáció sokszor esetleges

• A kistérségi identitás nehezen formálódik

• Polarizált viszonyok a helyi médiákban

• A kistérség szétválása átmeneti zavarokkal jár

• az értelmiség – megnyerése nélkül – passzívvá válik, vagy szembefordul a partnerséggel

• Mentális, szakmai, pénzügyi források, és kooperáció hiányában, EU-s lehetőségeket nem használják ki a települések




ÜL

SŐ H

AT

ÁS

• EU csatlakozási folyamatnak hozadéka lesz az EU partnerségi értékeinek érvényesülése

• EU forrásokhoz csak partnerségben juthatnak a kedvezményezettek

• A kistérség négy régió határán fekszik

• Kiterjeszthető élő kapcsolatok EU-s országok testvér településeivel, szervezeteivel (pl. EIRA –Szerkezetátalakuláson átment települések szövetsége)

• e-közigazgatás, e-társadalom fejlődése állami szintű prioritás

• a tripartit elvet erősítő törvényi változások

• A kistérség perifériális, depresszív helyzetbe sodródhat,

• a tripartit elvet erősítő törvényi változások nem születnek meg

• állami központosítási törekvések korlátozzák a térségi a partnerség lehetőségeit

• a médiák értékrendszere sok esetben a partnerség ellen hat.

Ezen fejlesztési terület a térség jövője szempontjából meghatározó jelentőségű.

Alapvetően a gyengeségek leküzdése jellemzi, kiegészítve a számottevő lehetőségek

kihasználásából fakadó fejlesztési előnyökkel.

A már létező társadalmi szervezetek infrastruktúrájára építve a kistérségi

együttműködés feltételeit kielégítve megteremthetjük az EU-s források elnyerésének

és hatékony felhasználásának bázisát.



3.2. Civil kapcsolatok A kistérség fejlődésének alapenergiái a civil szervezetekben rejlik. A politikailag

kiegyensúlyozott civil társadalom valódi társadalmi értékeken alapuló fejlesztési irányok

kialakítására, projekt ötletek megfogalmazására, speciális szakértelem rendelkezésre

bocsátására, a megvalósítás társadalmi kontrolljának megszervezésére tevékenység

elvégzésére, az eredmények tesztelésére hatásos teljesítményeket képes felvonultatni.

A kistérségben országosan is elismerést kiváltó civil szervezetek tevékenykednek. A

„HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület, az „Összefogás Dunaújvárosi Térsége

Fejlesztéséért” Alapítvány az elmúlt évek térségi fejlesztési programjainak generátorai,

mozgatói voltak. A közelmúltban bejegyzésre került Kistérségi Szinergia Dunaújváros és

Vonzáskörzete Területfejlesztési Alapítvány ezt a térségfejlesztési erőt tovább növeli.

A kistérség civil szervezetekben gazdag. Dunaújvárosban több mint 170 civil szervezet

van bejegyezve, melyek nagy része aktív tevékenységet folytat. A város önkormányzata

civilház létrehozásával és működtetésével igyekszik biztosítani a civil szervezetek

alapvető működési feltételeit. Civil referens beállításával biztosított a városi vezetés és a

civil szervezetek naprakész kölcsönös információ ellátását.

A kistérség településeit elsősorban a hagyományok ápolását, őrzését, fejlesztését célul

kitűző szervezetek jellemzik. A gazdag kulturális értékek jelenléte a kistérség civil

társadalmának kiemelkedő értéke.

A civil szervezetek professzionális működéséhez szükséges szakmai tudás, felkészültség

területén komoly fejlesztésekre van szükség. Ennek is köszönhetően a civil szervezetek

érdekérvényesítő képessége gyenge. Az önkormányzati döntési folyamatokban a szerepük

esetleges, nem kiegyensúlyozott.




EL

SŐ B

EFO

LY

ÁS

• Gazdag civil szervezeti hálózat • Dunaújvárosban működő civilház és

civil referens • Térségfejlesztésben tapasztalatot

szerzett, eredményes szervezetek jelenléte. („HÍD” Egyesület, DUTÉFA, Kistérség Foglalkoztatásáért és Felnőttképzésért Közalapítvány, Kistérségi Szinergia Alapítvány, stb.)

• Aktív civil szervezeti tevékenység • Kulturális hagyományok, örökségek

őrzése • Település biztonsági feladatokban

való részvételükkel hatékonyabbá teszik a rendőrség munkáját

• A projekt generálási folyamat humánerőforrás igényének biztosítása

•

• Gyenge érdekérvényesítő képesség • Működésükhöz szükséges erőforrások

szűkösek mind anyagi, mind személyi felkészültség területén.

• Az önkormányzati döntéshozatali folyamatokban hatékony részvételük ez idáig nem vált gyakorlattá.


KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• EU tagállam kistérségének civil szervezeteiként pályázati forrásvonzási, forrásmegkötési képesség.

• Politikai befolyás alá kerülés

A terület alapvetően az erősségeinek fenntartásával, gyarapításával, valamint a

gyengeségek felszámolásával jellemezhető feladatcsoport teljesítését igényli.



3.3. Kistérség marketing, kistérségi kommunikáció A kistérség értékei alapján elvárható hírnévnek nem örvend a településcsoport. Ez kihat

mind a gazdaságfejlesztés, a vidékfejlesztés, az idegenforgalom és még számtalan

területen érezteti hatását.

Ez indokolja, hogy a Kistérségi Fejlesztési Tervben alfejezeteként megjelenik.

A területet a gyengeségek felszámolásával jellemzett tevékenységet igényel.


BE

LSŐ

BE

FOL

YÁ

S

• pozitív, jól kommunikálható döntések • kistérségi fejlesztési akarat jelenléte • megtalálható szakembergárda • a „jó” tájékoztatásra fogadó kész

környezet

• Rossz a kistérség megítélése • Kistérségi kommunikációs stratégia

hiánya • Profi kommunikációt működtető

szervezet hiánya • erőforrások hiánya • az események nem hatékony

kommunikálása. • a döntések helytelen megítélése, nem

ismerése • Kistérségi marketing hiánya


KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• Az EU tagállam kistérségeként források vonzása

• A település-, és térség marketing folyamatos felértékelődése

• Imázs további romlása, országos, regionális, megyei döntésekben hátrány elszenvedése

• A régió alakulási folyamat vesztesei közé kerül a kistérség



3.4. Finanszírozás A finanszírozási kérdéskör a kistérség forrásvonzó és megkötő képességét aktivizálja.

Ennek a képességnek a kifejlesztése teszi alkalmassá a Kistérséget a Fejlesztési Terv

intézkedéseinek végrehajtására, a jövő fejlődésének megteremtésére. Ennek megfelelően a

benne foglalt gyengeségek és veszélyek jelentik a fejlesztési források szűk

keresztmetszetét.


BE

LSŐ

BE

FOL

YÁ

S • tapasztalt szakemberek a forrásbevonás terén

• megvan az összefogás és az egyetértés igénye az érintett települések között

• megvan az összefogás és az egyetértés a forrásgazdák és a végső kedvezményezettek között, vannak szervezetek, amelyekre lehet építeni

• aktív és hatékony pályázó tevékenység

• belső erőforrások nem megfelelően kihasználtak

• kistérségi szintű forráskoordináció nem elég hatékony

• az EU-s források megszerzésére még nem teljesen felkészült a kistérség

• a vállalkozói szféra alacsony szintű bevonása a finanszírozásba

• alacsony szintű külső erőforrás bevonás Lehetőségek Veszélyek

KÜ

LSŐ

HA

TÁ

S

• EU tagállam kistérségeként pályázati források elnyerése

• új intézmények a finanszírozás területén• az új – főképp EU-s – források lehívása • esetleges kormányzati és nemzetközi

források megnyílása • befektetői tőke bevonása a

térségfejlesztésbe • lakosság aktivitásának megnyerése

• általános forráshiány • elaprózódó, összehangolatlan

forrásszervezés • alacsony szintű külső erőforrás bevonás • rossz abszorpciós képesség lehetséges

nehézségei • a Fejlesztési Program megvalósulásának

akadozása a finanszírozási rendszer hibái miatt lakossági, befektetői érdektelenség

• lakossági érdektelenség • befektetői fogadókészség hiánya

A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIA


4. Koncepció és stratégia

A Fejlesztési Terv szerepe a kistérség jövője szempontjából

A Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Terve, a kistérség hivatalos programozási

dokumentuma. Olyan hivatkozási alap, mely fundamentuma minden kistérségi és

település szintű kezdeményezésnek. A tervet a kistérség Területfejlesztési Társulása

fogadja el, azt sajátjának tekinti. A terv képezi alapját minden nemű olyan

kezdeményezésnek, mely a megye, a régió, az országos és EU fejlesztési alapok

támogatásait kívánja megszerezni.

A koncepció

A Fejlesztési Terv koncepciója az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv koncepcióját és

terminológiáját követi kiegészítve néhány helyileg kiemelendő területtel. Egy részletes,

szakterültekre bontott SWOT (erősség, gyengeség, lehetőség és veszély)

helyzetelemzésre épülve fejlesztési területeket jelöl ki, a fejlesztési területeken belül

prioritásokat (fejlesztési célokat) határozza meg, majd a célokat megvalósító

intézkedéseket fogalmazza meg.

A fejlesztési területek felosztása követi a regionális és országos felosztást, de a prioritások

már a kistérség sajátosságait követik.

Eltér a koncepció a felsőbb programozási dokumentumoktól annyiban, hogy a

prioritásoknál a DUNAFERR, az EU csatlakozás és a Duna-híd, M6, M8 gyorsforgalmi

utak vonatkozásait, a partnerségi rendszer fejlesztését, a kistérségi kompetencia központ

létrehozását, Dunaújváros-iskolaváros koncepció megvalósítását figyelembe vettük, az

intézkedések kidolgozásakor pedig a foglalkoztatás és a gazdasági egyensúly, növekedés

megteremtése kiemelt szempontként szerepelt.

A stratégia

1. Fejlesztési területek

A Fejlesztési Terv kilenc fejlesztési területet határoz meg. Általánosnak elfogadott – és a

korábbi terv részét képezte – az infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem, a gazdasági

versenyképesség fejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés, az idegenforgalom és turisztikai

fejlesztés, vidékfejlesztés, a partnerség, a finanszírozás fejlesztési terület mellett a civil

kapcsolatok és a kistérségi marketing és kommunikáció újnak mondható, azaz a korábbi



terv nem tartalmazta. A partnerség kérdésköre EU elvárás, a finanszírozás-monitoring

területe pedig sorsdöntő a források megszerzése szempontjából.

2. Prioritások

A prioritások kijelölése olyan kistérségi

• erősségekre épül, melyekre bátran építhet a fejlesztés,

• gyengeségek fejlesztését tűzi ki célul, melyek megfelelő kondícióba hozása

már erősségnek tekinthető

• lehetőségeket vesz számításba, melyek bár nem kistérségi hatáskörök,

intézkedéssel hatásuk fokozható

• veszélyek kiküszöbölésére tesz kísérletet, melyek a terv megvalósulását

akadályozzák.

Ezek alapján az egyes fejlesztési területekhez kötődő koncepció és stratégia a

következőkben fogalmazódik meg.

4.1. Infrastruktúrafejlesztés és környezetvédelem A térség kivételes földrajzi helyzetét legjobban kiaknázó fejlesztési terület,

peremfeltételeket teremt meg az átfogó és dinamikus fejlődéshez. Az előrehaladás önmaga

teremtette környezet-terhelésének csökkentése a fenntartható fejlődés alapja.

Az infrastruktúra fejlesztés kiemelt eleme a Duna-híd, M6 és M8 gyorsforgalmi utak

megépítése, mellyel a térség az ország vérkeringésébe kapcsolható. Ezen elem

megvalósulására épít a környezeti adottságokat kiaknázó közforgalmú kikötő és

logisztikai központ kialakítása, mely ezen túl nagymértékben kötődik a gazdasági

racionalitáshoz és az EU szemléletmódban visszatükröző olcsó, környezetkímélő szállítási

módok élénkítéséhez is.

A közepesen szennyezett Dunaújváros és kistérség környezeti terhelésének csökkentése és

az ezekhez kötődő intézkedések szintén az EU, az ország, a régió a megye és a kistérség

együttes érdekéből fakadnak, hiszen az életkörülmények javítása csak tiszta környezetben

képzelhető el, illetve a szennyezés globális hatás, nem korlátozódik területi

elhatárolódásra. A környezetvédelem tekintetében új elemként jelent meg a lassan

országos problémaként jelentkező biológiai allergének (pl. parlagfű) okozta terhelések

visszaszorítása.



Ezek alapján az Infrastruktúra, környezetvédelem fejlesztési területen a stratégiai küldetés

az alábbiakban fogalmazható meg:

„Tervezett és tudatos környezetgazdálkodással és infrastruktúrafejlesztéssel, a

gazdaság versenyképességét és a kistérség lakosságának komfortérzetét

növelni.”

A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokra szükséges Intézkedések,

operatív programok kidolgozása:

1. Infrastruktúra és környezetvédelem

1.1. Közlekedéshálózat korszerűsítése, fejlesztése

1. Vasúthálózat fejlesztésének, korszerűsítésének az elősegítése

A kistérség úthálózat korszerűsítése és a megvalósuló közútfejlesztés

hatásaként létrejövő központok a vasúthálózat korszerűsítését kívánják.

Ennek érdekében a meglévő vasúthálózat korszerűsítése és új pályaszakaszok

építése a cél.

2. Közúthálózat fejlesztésének, korszerűsítésének az elősegítése

A kistérség jövője és gazdasági élénkítése szempontjából kiemelkedő

jelentőségű a Duna-híd, az M6 és M8 gyorsforgalmi utak mielőbbi

megvalósulása.

3. Vízi közlekedés fejlesztésének elősegítése

A Duna, mint VII. Helsinki folyosó és a közúti, vasúti csomópont, illetve a

kistérség országban való elhelyezkedése megköveteli a környezetbarát vízi

szállítás jelentős élénkítését. Ennek megfelelően kiemelkedő cél egy országos

közforgalmú kikötő és logisztikai központ építése.

4. Légi közlekedés fejlesztésének az elősegítése

A gyors elérhetőség kulcsa a légi közlekedés. Ennek megfelelően a

kistérségben található repülőteret fejleszteni kívánjuk. A fejlesztés kihathat a

sportturizmus élénkülésének irányába is.

1.2. Közműhálózat mennyiségi és minőségi kínálatának bővítése

A kistérség közműhálózat fejlesztésében a kistérség lakossági és ipari

közműellátottságának fejlesztésén túl kiemelt kérdés a betelepülő új

vállalkozások közműkiszolgálása. Itt jelentős előnyünk lehet a szinte korlátlan

villamos energiakapacitás kiépítettsége.



A közműhálózat fejlesztés egyik nem hagyományos elemeként a távközlési

adatátviteli közművek, szolgáltatások fejlesztése is meg kell, hogy jelenjen,

mivel a kistérség Információs társadalomba való csatlakozása területén jelentős

lemaradásokkal bírunk.

1.3. Környezetvédelem

1. Levegővédelem

A levegővédelem területén a hagyományos ipari és közlekedési

levegőterhelés csökkentésén túl feladat a biológiai allergének visszaszorítása

is.

2. Víz-és talajvédelem

A víz- és talajvédelem a hagyományos hulladék elhelyezésből származó

talajvédelmen és szennyvízhálózaton, szennyvíztisztításon túl nem

hagyományos elemeket is tartalmaz, mint pl. az erdővédelmet. Ez az

erdővédelem a vidékfejlesztés és mezőgazdaság fejlesztési területéhez

szorosan köthető, hiszen, mint intézkedés ott is megfogalmazható. Hatásaként

új mezőgazdasággal rokon foglalkoztatási területek alakulhatnak ki.

3. Hulladék-gazdálkodás

A hulladékgazdálkodás területén igen nagy változást fog jelenteni az EU

csatlakozás. Előírássá fog válni a keletkező hulladék feldolgozása olyan

szintig, hogy a keletkező hulladék mennyiségének 10 %-a lehet végső

hulladék, a további 90%-ot újra kell hasznosítani. A kistérségben már eddig

is jelentős acél és papírhulladék feldolgozás van jelen, illetve elmondható,

hogy az ipari termelésből származó hulladékokra a DUNAFERR

folyamatosan tovább feldolgozó ágakat épít. Ezen bázisra építve

szükségesnek látszik egy új hulladékgazdálkodási terv készítése, mely már

magába foglalhatja a szelektív gyűjtést vagy szelektálást, illetve a keletkező

lakossági, ipari hulladékok tovább feldolgozását, adott esetben

környezettechnológiai klaszter létrehozását.

4. Zajvédelem

A zajterhelések között egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési

zajkibocsátások. Ennek megfelelően kell olyan intézkedéseket kidolgozni,

melyek az ipari és közlekedési zajkibocsátásokat vagy azok hatásait

csökkentik. Itt szintén kapcsolódási pont alakulhat ki az előző pontokban már

említett erdőgazdálkodással.



5. Energiagazdálkodás

A kistérségben már megjelent az alternatív, környezetbarát energiatermelés

szélerőművek formájában. Ezen folyamatot a lehetőségek határáig folytatni

kell. Szintén ilyen feladat az energiaveszteségek csökkentése, így pl. az

országosan is támogatott hőszigetelési program támogatása.

Új témaként jelenhet meg a keletkező hulladékok továbbfeldolgozását célzó

hulladék-hasznosító erőművek létrehozása, mely a jelenlegi iparvállalatokhoz

és energiafelhasználásokhoz igen kedvezően hozzásimítható mind környezet,

mind foglalkoztatási szempontból, illetve illeszkedik az előző pontokban

említett környezettechnológiai klaszter gondolatához.

6. Természetvédelem

A természetvédelem területén kiemelkedő feladatként és több fejlesztési

terület peremfeltételként fogalmazható meg a Duna-parti mellékágrendszerek

rekultivációja. Ezen kívül fontos feladat a kistérség természetvédelmi

területeinek és természeti adottságainak védelme, ápolása.

7. A környezet-gazdálkodás kistérségi intézményesülése

Mivel a környezeti szennyezések csak az esetek igen kis részében lokálisak,

jellemzőbb a kiterjedt hatás, így mindenképpen szükségesnek látszik, hogy

környezet-gazdálkodási feladatokat kistérségi szinten kezeljük. Ennek

megfelelően monitoring rendszereket kell bevezetni. A kiterjedt kezelésre

vonatkozó szándék teljesen analóg az előző pontokban felvetett klaszterek

gondolatával.

4.2. Gazdasági versenyképesség fejlesztése A kistérség jelenlegi gazdasági állapota nagyrészt kimerítette fejlődési tartalékait, új

hajtóerőkre van szükség. Máig jellemző a kistérség gazdaságára a DUNAFERR túlsúlya,

az erre épülő gazdasági monokultúra, ami a jelen acélipari válságot tekintve az egész

térség gazdasági összeomlásának veszélyét hordozza magában.

Ennek megfelelően a stratégia ezen fejlesztési területének egyik legfőbb eleme, hogy a

többi fejlesztési területekkel szinergiát alkotva feloldja a monokultúrális jellegből adódó

korlátokat, élénkítse a jelenleg DUNAFERR-hez kötődő kis és középvállalatokat, segítse

ezek önálló gazdasági szereplését, illetve a térség kiváló adottságainak kiaknázásával

gazdasági stabil, hosszú távú növekedést indítson el. A térség adottságainak fejlesztésével



kiemelt feladat a vállalkozói tőke minél hatékonyabb bevonása, melynek alapfeltétele a

vállalkozói, befektetői fogadókészség erőteljes, folyamatosan megújuló fejlesztése.

A vállalkozói, befektetői tőke célirányos felhasználásával, az adottságok minél teljesebb

kihasználásával és fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetére jellemző monokulturális

jelleget fel kell számolni, új iparágakat kell létrehozni.

A térségi adottságokat tekintve igen fontos, hogy magas hozzáadott értékű vállalkozásokat

kell megcélozni, illetve a kistérségi együttműködés és a négy régió határán történő

elhelyezkedés kiaknázásával olyan klaszterizáció fejlődhessen ki, mely a kistérségen túl a

megye, a régió és az ország érdekeit is szolgálja. Ezen klaszterizáció jelenleg elsősorban a

környezet-technológia, informatika és acélipar területén látszik, a térségi adottságokra és

előnyökre építve, megvalósíthatónak.

A kistérség sajátosságaiból fakadó erősségekre építve Kistérségi Kompetencia Központ

létrehozásával az adott területen piaci vezető szerep elérését tűzzük ki célul. A központ

kutatási, fejlesztési, gyártási, szolgáltatási tevékenységei köré nagyszámú vállalkozás

vonható be a tartós, biztos megélhetés biztosításával.

A vállalkozások háza létrehozásával sokszínű tevékenységet végző kis-, középvállalkozás

számára biztosítunk fejlődési, piacra való betöréshez szükséges támogatási segítséget.

További kiemelkedő lehetőség jön létre az igen kedvező földrajzi elhelyezkedés

kihasználására a megvalósuló közúthálózat fejlesztésével, amelyek által a térségben olyan

közúti, vízi, vasúti csomópont jön létre, mely az ország középpontjában, egyéb

infrastrukturális lehetőségekkel (energia, anyagmozgató kapacitás, és kultúra és alkalmas

területek), és alkalmas humánerőforrással (ország egyik legnagyobb vasúti áruforgalma,

iparok jelentős anyagmozgatása, áruforgalomhoz kötődő logisztikai szakembergárda,

kikötői, hajóirányítói tapasztalat) támogatottan országos szintű logisztikai központ

kialakítását teszi lehetővé. A kedvezőséget növeli a világméretekben elvárt környezetbarát

szállítási módok alkalmazása, melyet a területi adottságokkal összevetve, a VII. számú

Helsinki folyosó kiaknázásával, országos közforgalmú kikötő megvalósítását és

gazdaságos működtetését teszi lehetővé.

Kiemelt kérdéskörként jelenik meg a közeli EU csatlakozás által jelentősen változó

elvárás és prioritási rend, melyre fel kell készülni. Ez a jelenlegi helyzettel egybevetve

igen erős térségi elmaradottságként mutatja az Információs társadalom, elektronikus

kommunikáció hiányát, melynek hosszú távú lemaradása a befektetőket elriaszthatja. Az

Információs társadalomra építve új vállalkozási ágként jelenhet meg az adatgazdálkodás,

információmenedzselés, mely a fejlett gazdasági területeken kiemelt elvárás.



Igen fontos kérdéskör a kistérség agráriparának, mezőgazdasági fejlődésének további

sorsa. Itt számolnunk kell a közútfejlesztéssel Duna-híd megépülésével a Duna túloldalán

található igen erőteljesen agráriparra épülő területek igényeivel is, illetve az EU

csatlakozással járó agráripari kvóták megjelenésével. Ennek megfelelően a mezőgazdasági

termelésben a mennyiségi termelés helyett a minőséget és a helyi adottságok

kihasználására épülő gazdaságosságot célozzuk meg. Ez várhatóan a termelt

termékféleségek számának csökkenésével jár, illetve felveti a mezőgazdaságban

foglalkoztatott létszám csökkenési kérdéseit. Ezek kezelésére a kistérség adottságait

alapul véve folyamatos feladatunk, hogy keressük azokat a mezőgazdasághoz közel álló

lehetőségeket, melyek a térség arculatát, eltartó képességének növekedését és

életszínvonal javulását szolgálják. Az itt megjeleníthető területek közt jön szóba az

erdőgazdálkodás, turizmus, hal és vízgazdálkodás, élelmiszeri feldolgozóipar és

állattartás, vadgazdálkodás lehetősége.

Ezek alapján a Gazdasági versenyképesség fejlesztési területen a stratégiai küldetés az

alábbiakban fogalmazható meg:

„A kistérség gazdasági versenyképességének és teljesítményének növelése és a

„több lábon állás” lehetőségének megteremtése.”

A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi prioritásokra szükséges Intézkedések,


2. Gazdasági versenyképesség

2.1. Térségi adottságok erőteljes fejlesztése

A térségi adottságok közül elsőként az ország szívében, a közúti, vasúti és vízi

közlekedési csomópontban való elhelyezkedés kihasználása és ezen

lehetőségek erőteljes fejlesztése áll. Az infrastruktúra fejlesztési terület

közúthálózat fejlesztésével analóg módon itt is megjelenik a Duna-híd, M6,

M8-a gyorsforgalmi út fejlesztése, illetve az országos közforgalmú kikötő és

logisztikai központ kialakítása, a vízi szállítási lehetőségek minél teljesebb

kiaknázása.

Ezen túl adottságaink kihasználásaként kell még megemlíteni a helyi

oktatóbázisokon kialakítható K+F tevékenységek fejlesztését, ezáltal az



innovációs potenciál növelését, illetve a térség által erőteljesen és dinamikusan

fejlesztendő informatikai infrastruktúra fejlesztést.

2.2. A térség gazdasági szerkezetének kiegyensúlyozása, átalakítása

A prioritás fő mozgatórugója a DUNAFERR-hez köthető monokultúra váltás.

Itt kell mindazon gazdasági versenyképességgel összefüggésben lévő

intézkedésnek megjelenni, melyek a változásokra direkt hatást fejlhet ki, így a

szolgáltató szektor DUNAFERR-től való elszakadásának, piacképessé

válásának segítése, a befektetői szándékok összehangolása. Ezen túl az

infrastruktúrális fejlesztések helyi gazdaságélénkítésének biztosítása kell, hogy

megjelenjen.

További kiemelt feladat, hogy a klaszterizációs lehetőségeket kihasználjuk.

A Kistérségi Kompetencia Központ létrehozásával olyan gazdasági potenciál

kerül létrehozásra, amely a monokultúrális szerkezet feloldásában vezető

szerepet tölthet be.

2.3. Befektetési lehetőségek javítása és azok fogadása

Ezen összetett prioritás szorgalmazza a kistérség befektetői megítélésének

fejlesztését. Ennek megfelelően itt jelenik meg a kistérségi marketing, a

befektetők összehangolt és kiemelt fogadásának feladatköre.

Ezen túl ezen prioritás öleli fel a közpénzeken megvalósuló beruházás-

élénkítés fejlesztését, és a befektetői igényeknek megfelelő területek,

környezetek kialakítását.

2.4. EU csatlakozással kapcsolatos tevékenységek folyamatos fejlesztése

Az EU csatlakozás nem csak a humán erőforrásnak, hanem a vállalkozásoknak,

befektetőknek, intézményeknek is jelentős kihívást és egyben lehetőséget

jelent. Változni fognak a közigazgatási formulák, de mindenképpen jelentős

változásokon fog átesni az információ szolgáltatás, napi kapcsolattartás,

ügyintézés, illetve a forráselnyerés és felhasználás területe. A projekt tervezés

és projekt menedzselés területén meglévő hiányosságok felszámolására

erőforrásokat kell mozgósítani. Ezen területek előre felkészült tudatos

segítésével a meglévő vállalkozások fejlődési esélye jelentősen javul, a külföldi

befektetői megítélés kedvezőbbé válik.



4.3. Humánerőforrás fejlesztés A helyzetvizsgálatból látható, hogy a térség munkaerőforrását mennyiségi csökkenés

fogja jellemezni már középtávon. A bővülés alapja – a bevándorlást nem tekintve – az

inaktív erőforrások munkába vonása, az aktív munkavállalók ismeret és képesség

fejlesztése, alkalmazkodó képességének növelése, egészségi állapotának javítása lehet.

Ezeken túlmenően kiemelt problémaként jelenik meg a kistérség elöregedése és ezen hatás

mentén a rekreációt szolgáló intézményrendszerek, kulturális és szórakozó helyek,

kistérségi életvitel és aktivitás, illetve innováció leépülése. Ezzel együtt, ennek halmazati

hatásaként a fiatal értelmiségi munkavállalók térségből való elvándorlási hajlama

fokozódik, mely egy egyre erősebb, egymást élénkítő hatást válthat ki.

A humán erőforrás térségben tartása és a kistérség humán erőforrásának, innovációjának

jelenleg még kistérségi előnyként való megjelenésének megőrzése, fejlesztése

peremfeltétele a gazdasági stabilitás fenntartásának, a gazdasági fejlődés megindításának.

Ennek megfelelően a humán erőforrás fejlesztési területe alapvető cél, hogy a kistérség

jelenlegi és jövőbeni munkavállalói kapacitása, színvonala a gazdasági igényeknek

megfeleljen, vagy könnyen, gyorsan megfelelővé tehető legyen.

E célok elérése érdekében kiemelten kell kezelni a jelenlegi munkavállalók, humán

erőforrás adottságok megőrzését és a gazdasági változásoknak való megfelelését, új

gazdasági igényekhez való igazítását. Adott személyre lebontva ez több esetben a

többszöri munkanélküliség és újrakezdés követelményét hordozza magában, melynek

kezelésére, negatív, káros hatásainak minimalizálására és a folyamatos megújulási

lehetőség biztosítására fel kell készülnünk.

További feladatunk, hogy az EU csatlakozással együtt járó követelményrendszer

változásra a humán erőforrást megtestesítő térségi munkavállalókat folyamatosan

felkészítsük, illetve szorgalmazzuk mindazon életszínvonalbeli, kulturális, szociális és

szórakoztatási fejlődést, változást, melyek a betelepülő gazdaság, idetelepülő kultúra

igényeire épülnek.

A humán erőforrás folyamatos megújítási képességének elérésére, az élénkülő

gazdasághoz igazodó folyamatos fejlődési igényének biztosítására olyan képzési

centrummá kell válnunk, mely a kistérség lakosságán és határain túlról is ide vonzza

azokat a fiatalokat, értelmiségieket, akik a kistérség jövőbeni szellemi bázisát és jól

képzett munkavállalói rétegét fogják képezni.

Ezen képzési centrumra építve pezsdíteni kívánjuk a kistérség életét, és a fejlődő oktatási

lehetőségekkel ide vonzott fiatalok fogyasztásával élénkíteni kívánjuk a gazdaságot.



Ezek alapján a Humán erőforrás fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban

fogalmazható meg:

„Tervezett és tudatos humánerőforrás fejlesztéssel, ezzel a tevékenységgel

indukált társadalmi és gazdasági változásokkal elérni a kistérség lakosságának

testi-lelki-szociális jólét fejlesztését”

A küldetés megvalósítása érdekében az alábbi Prioritásokra szükséges Intézkedések,


3. Humánerőforrás fejlesztés

3.1. Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése

Foglalkoztathatósági és foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése magába foglalja

a gazdaság igényeihez alkalmazkodó oktatási, képzési rendszerek

működtetését, a gazdaság által igényelt szaktudások megteremtésének minél

teljesebben megfelelő képzési technikák alkalmazását.

Ezen túlmenően igen fontos feladat, hogy megakadályozzuk a fiatal

pályakezdők munkából való kirekesztődését.

További feladat, hogy a térségben, a gazdasági váltással kapcsolatban

felszabaduló munkaerő újrakezdését zökkenőmentesen, a gazdaság és a humán

értékek sérülése nélkül biztosítsuk.

Itt jelenik meg célként a versenyképes tudással bíró társadalom megteremtése.

3.2. Fenntartható fejlődés a foglalkoztatási struktúra fejlesztésében

A prioritás fő célja, hogy a humán erőforrásba fektetett tőke megtérülése

növekedjen. Ennek megfelelően a változáskezelési készségek és az innovatív

foglalkoztatási lehetőségek, a részmunkaidős rendszerek, a távmunka és egyéb

lehetőségek kiaknázása, megteremtése, fejlesztése áll a prioritás központjában.

3.3. Esélyegyenlőség biztosítása

Az esélyegyenlőség biztosításával többlet gazdasági és humán erőforrásokat

kívánunk felszabadítani. Itt elsősorban a rehabilitációs foglalkoztatás és a

munkanélküliségből aktív munkavállalóvá válás és a nemek, nemzetiségek,

korosztályok esélyegyenlőségének, gazdasági racionalitásokon és

megtérüléseken alapuló fejlesztését kívánjuk kezelni.



3.4. Szociális ellátórendszer és egészségfejlesztés

A szociális ellátórendszer és egészség fejlesztésével el kívánjuk érni, hogy a

kistérségben lakók számára meghatározó értékké váljon az egészség. Ezen

értékből térségi tőke, előny keletkezik, mely a kistérségnek, a kistérség

lakosságának és a kistérség gazdasági szereplőinek egyaránt hasznos, míg a

befektetői szándékot javítja.

3.5. Humánerőforrás kezelést szolgáló intézményrendszer fejlesztése

Az intézményrendszer fejlesztésének célja az innováció alapú humán

szakértelem és tervező – végrehajtó – ellenőrző – értékelő rendszer fejlesztése

és fenntartása.

A prioritásban kiemelt szerephez jut a Dunaújváros-iskolaváros program,

mellyel a fiatal értelmiségi rétegre épülő innováció, életvitel, és gazdasági

növekedés egyaránt fejleszthető.

4.4. Idegenforgalom-turizmusfejlesztés A térség „egy lábon állását” oldhatja, ha a meglévő adottságokra építve, a Mezőföldben és

a Duna folyóban gondolkodva új gazdasági húzó erőt épít ki a kistérség.

Ennek megfelelően a könnyű megközelíthetőséget és a Duna természeti szépségeit,

várhatóan jelentősen javuló vízminőségét kiaknázva jelentős mértékű vízi vagy vízközeli

turizmus építhető ki. A vízközeli túrizmus megvalósításához a Duna mentén található

kistérségek összefogása szükséges.

Ezen turisztikai vonzerőre építve a térségben a helyi adottságokra épülő turisztikai

termékeket kell kifejleszteni, melyek egymás közti átjárhatóságával el kell érni, hogy ne

az átmenő, turisztikai tranzit sajátosságok, hanem a több napig, esetleg hetekig való itt

tartózkodás legyen a jellemző. Ennek megfelelően a falusi turizmus jelentős fejlődését

kell megvalósítani.

A falusi turizmus továbbfejlesztését szolgálja a turisztikai programok kistérségű szinten

vagy azon is túlnyúló összehangolása, mivel elmondható, hogy a kistérség nem

rendelkezik olyan turisztikai vonzerővel, ami a térségben magától jelentős turisztikai

forgalmat lenne képes előidézni.

A kistérség egészét tekintve turisztikai szempontból az iparosodott területek igen erős

hátrányban vannak, az ott megvalósuló környezetszennyezés miatt. Itt jelentős előrelépést

jelenthet az üzleti és konferencia, illetve tanulmányi turizmus aktív fejlesztése. Ezenkívül

komoly vonzerővel bír a DUNAFERR, mint ipari turisztikai látvány.



Foglalkoztatási szempontból igen jelentős előrelépést testesíthet meg a mezőgazdaság

csökkenő létszámának turisztikai célú átforgatása.

Ezek alapján az idegenforgalom, turizmusfejlesztési területen a stratégiai küldetés az


„Az idegenforgalom és a turisztika adottságainak és értékeinek hasznosításával

növelni a város és térsége vonzerejét, bővíteni a szolgáltatási és foglalkoztatási

kapacitását, javítani a kistérség turisztikai arculatát”



4. Idegenforgalom

4.1. A kistérségi Duna-part vízi és víz közeli turizmus lehetőségeinek fejlesztése

A kistérségi adottságok közt kiemelkedőek a Duna adta lehetőségek. Ezen

lehetőségek kiaknázása kiemelt cél. A minél teljesebb kihasználása csak a

kistérségi szereplők és adott esetben ennél szélesebb kör együttműködésével

érhető el.

4.2. A falusi turizmus lehetőségeinek bővítése és kihasználása

Az országosan elismert és támogatott program a kistérségben is több

kiaknázatlan lehetőséget rejt magában.

4.3. A kerékpáros és lovas turizmus népszerűsítése, speciális turisztikai termékek és

infrastruktúra fejlesztése

A helyi adottságokra már fejlődésnek indult kerékpáros, lovas, sport

hagyományok turisztikai termékké való alakításával a térségi turistaforgalom

jelentősen növelhető, a kistérség vonzereje emelhető.

4.4. Az üzleti és konferencia turizmus lehetőségeinek kihasználása, bővítése

A kistérség monokultúra és közútfejlesztési innovációja jelentős érdeklődést

válthat ki az ország különböző területein, esetleg határainkon túl is. Ezen

érdeklődés az üzleti, konferencia turizmus lehetőségének kiaknázását rejti

magában, melyhez a kistérség egyéb adottságai megfelelőek.



4.5. A kistérségi idegenforgalmi marketing intézményesítése

A kistérség jelentős gyengesége a marketing szemléletmód hiánya, a kistérséghez

és elsősorban Dunaújvároshoz kötődő alaptalan megítélések. Ezen gyengeséget

csak tudatos marketing munkával lehet megszűntetni.

4.5. Vidékfejlesztés fejezet A kistérség egységét, integritását a vidék erőteljes fejlesztése jelentheti. Dunaújváros csak

egy erős és fejlett kistelepülés hálózattal állhat új fejlődési pályára.

Ebből fakadóan cél, hogy a települések elérhetősége az igényeknek megfelelően javuljon.

További fontos feladat, hogy a vidéki gazdasági ágazatok infrastruktúra fejlesztéseit a

helyi adottságokkal összehangolva, az adottságoknak megfelelő termékszerkezetet

alakítsunk ki.

A megfelelő termékszerkezet elérése érdekében a kistérség vidéki gazdaságainak termék

és terményszerkezetét össze kell hangolni, és optimális szinten együttműködést kell

megvalósítani.

Elérendő cél, hogy a helyi termelés és helyi felhasználás kistérségi szinten minél jobban

lefedje egymást.

A vidékfejlesztés egyik kiugró lehetőségeként jöhet szóba az országos szintű logisztikai

központ létrejötte, így az áruk begyűjtésének és elosztásának helyi szinten való

megvalósulása.

A vidéki mezőgazdasági fejlődésre serkentően hathat a Duna-hí és M8-as gyorsforgalmi

úthálózat kapcsán létrejövő túloldali mezőgazdasági ágazatokkal való szorosabb

együttműködés, tapasztalat és tudáscsere, melynek hatásaként akár agrárgazdasági

innovációs központ is létrejöhet. Ezt szorgalmazza az egyes országrészekben található

agrárinnovációs központok közelsége, kialakulóban lévő kistérségi csomópontja.

Ezek alapján a Vidékfejlesztés fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban

fogalmazható meg:

„A vidék gazdasági felzárkóztatása, a több szektor feltételeinek a

megteremtése.”





5. Vidékfejlesztés

5.1. A mezőgazdaság ágazatainak fejlesztése

A gazdasági ágazatok fejlesztése magába foglalja a kistérség

földtulajdonviszonyainak további tisztázását, korszerűsítését, manufaktúrák

betelepülésének, kifejlődésének támogatását. Ezen túl ide tartozik a begyűjtési-

elosztási módok korszerűsítése is, mely szorosan köthető a logisztikai központ

gondolatához. További kiemelkedő feladat a kistérség termékszerkezetének

optimalizálása, tájspecifikus ökotermékek kialakítása, az EU piaci igényeihez

való minél teljesebb megfelelés.

A nem hagyományos mezőgazdasági funkciók, mint pl. az erdőgazdálkodás,

halászat a környezetvédelem, a turisztika és gazdasági versenyképesség

fejlesztési területnél megfogalmazottak szerint jelentős kiugrási lehetőséget

jelentenek.

5.2. A mezőgazdaság belső és külső feltételrendszerének a fejlesztése

A mezőgazdaság külső feltételrendszerét a helyi adottságok figyelembe

vételével kell fejleszteni. Ennek megfelelően jelenleg alacsony szinten van

kiaknázva a Duna közelsége miatti relatív olcsó öntözési lehetőség, illetve a

kistérségben található innováció agrár-innováció szakterületével való

kiegészítése.

5.3. Agrár befektetések elősegítése

A helyi optimális termékszerkezet kialakításán és a kistérségben a

leggazdaságosabban vagy kizárólagosan előállítható termékek piaci

helyzetének stabilizálásához igen fontos peremfeltétel az aktív reklám és a

marketing tevékenység. Itt az agrár termelés és helyi fogyasztás egyensúlya, a

kistérségi identitástudat megteremtődésével biztos agrárpiacot jelenthet. A

befektetések aktivitását fokozhatja a kistérségi agrárszektor együttműködésen

és szaktanácsadáson alapuló pályázati forráselnyerési képességének növelése,

mely több fejlesztési területnél megjelenő prioritáshoz is köthető.

5.4. Kulturális örökség megőrzése

A kistérség településeinek szövetségi identitásának alapjait a települési

identitási alapok megszilárdításával teremthetjük meg. A kultúra, mint érték a

vidékfejlődésének indító paramétereit szabja meg, ezért megőrzése, további

gazdagítása kiemelt térségi feladat.

.



4.6. Partnerség A partnerség minden intézkedés alapja. A legjobb módszer a támogatások hatékony

felhasználásának, a kedvezményezetteken keresztül a célcsoport elérésének.

A kistérségi megvalósulását tekintve kiemelt célként jelenik meg a kistérségben található

önkormányzatok és egyéb szervezetek cél és feladat és funkció összehangolása. Itt

jelenleg komoly gondot okoz az, hogy minden egyes település szeretne minden egyes

funkcióban előre lépni, így az adott funkció, feladat vagy befektető elnyerése érdekében a

másik település érdekeit sértheti.

A kistérségi szereplőknél el kell érni, hogy minden résztvevő a számára legelőnyösebb

területen kívánjon előre törni, ebben a többi szereplő működjön közre, nyújtson segítséget,

így az adott területek hatékonysága kistérségi szinten jelentősen javítható.

Ennek elérése az EU-s és a pályázati források elnyerésének alapfeltétele, melynek

elmaradása esetén a kistérség gazdasági forrásbevonó képessége jelentősen el fog maradni

az elvárttól, így a Fejlesztési terv megvalósítása és ehhez kapcsolódóan a kistérség

jelenlegi monokultúra váltása nem vihető sikerre.

A kistérségi szereplők hatékony együttműködésén, partnerségén túl ki kell aknázni a

kistérségek hazai és nemzetközi együttműködéséből fakadó előnyöket is, így ezen a

területen is ki kell terjeszteni és javítani kell a folyamatos kapcsolattartást.

Ezek alapján a Partnerség fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban

fogalmazható meg:

„A kistérség kifele és befele irányuló tevékenységét teljességgel átható

partnerségi viszonyok és tevékenységek kialakítása a növekvő kistérségi

teljesítmények elérése érdekében”



6. Partnerség

6.1. Kistérségi partnerszervezetek, egyesülések, létrehozása és fejlesztése

A kistérség monokultúra változásával kapcsolatban, annak kezelése több olyan

kistérségi szintű intézmény meglétét igényli, mely a változásokkal

prognosztizálható jelentős munkaerő piaci mozgásokat a társadalmi béke és

szociális színvonal megőrzése mellet biztosítja. Ezen szervezetek fő feladata a



kistérségi érdekek ütköztetése, konszenzuson alapuló közös állásfoglalások

kialakítása.

6.2. Kistérségi partnerségi tevékenységek fejlesztése

A várható fenyegetettségek elkerülése és a gazdasági növekedés megteremtése

érdekében több olyan kistérségi szintű koordinációs feladat jelenik meg,

melyek a kistérségi optimum elérését szolgálják. Ezen sokszor még csak igény

vagy a helyi innováció által "kitermelt" tevékenységeket a kistérségi szereplők

bevonásával fejleszteni kell.

6.3. A kistérség, mint önálló intézmény partnerségi kapcsolatainak, tevékenységének

fejlesztése

A kistérség tudatos gazdasági fejlődésének alapja, a kistérségi szinten való külső

kommunikáció megjelenése. Ezen külső kommunikáció élénkülését

szorgalmazza a prioritás.

6.4. A kistérségi tudat erősítése

A kistérségi tudat kialakulása és fejlesztése mindenképpen a kistérség alapvető

érdeke. A tudatformálást a kistérségben lakók döntésekbe, helyi folyamatokba,

fejlesztésekbe való minél aktívabb bevonásával kívánjuk megvalósítani.

4.7. Civil kapcsolatok fejlesztése A kistérségi partnerségi kapcsolatok hatásossága érdekében külön, kiemelten kell

foglalkoznunk a civil szervezetek helyzetének javításával, feltételeik javításával.

Partnerségi kapcsolatok kiépítése azonos minőségű teljesítményeket produkálni képes

szervezetek között lehetséges. Ezért a partnerséghez szükséges lehetőségek megteremtése

mellet ma a kistérségben a szakmai felzárkóztatás programját is el kell indítani.

Ezek alapján a civil kapcsolatok területén a stratégiai küldetés az alábbiakban

fogalmazható meg::

„A kistérség gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, fejlesztési

teljesítményeinek fokozása a civil szféra teljesítményének növelésével,

fejlesztésével, és rendszerbe állításával.”



7. Civil kapcsolatok

7.1. A civil szervezetek érdekérvényesítő, döntés-befolyásoló tevékenységének fejlesztése

A kistérségi döntési, megvalósítási mechanizmusok hatékonyságára intenzifikáló

hatást fejthet ki egy aktív, szakmailag felkészült civil szektor aktivitása. Ennek a

feltételét megteremteni, a döntési mechanizmusok hatékonyságát növelni

halaszthatatlan feladat.

7.2. A civil szervezetek projekt menedzselő képességének fejlesztése

A civil szervezetek a gazdasági, társadalmi, kulturális területeken nagymérvű

forrásvonzó, forrásmegkötő potenciállal rendelkeznek. Ezek a források a

Kistérségi Fejlesztési Terv megvalósítása szempontjából rendkívül jelentős

szerepet játszhatnak.

7.3. A civil szervezetek értékeinek, teljesítményeinek kistérségű szintű hasznosításának

fejlesztése

A kistérség gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, fejlesztési

teljesítményeinek fokozása a civil szféra teljesítményének rendszerbe állításával.

4.8. Kistérségi marketing és kommunikáció A Fejlesztési Terv új elemeként kap hangsúlyt a kistérségi marketing és kommunikáció

területe. A szakmai szervezetek, a lakossági erőforrások bevonása ebbe az átfogó

fejlesztési munkába a program szempontjából létkérdés. Emellett a befektetett energiák

egyéb területen való megtérülését is elő kell segítenünk: pl. kistérségi imázs. Ennek

hangsúlyozása indokolta a feladat fejlesztési tervbe való beemelését.

Ezek alapján a kistérségi marketing és kommunikáció területén a stratégiai küldetés az


„Az EU csatlakozást követő lehetőségek hatékony kihasználását, a kistérségek

közötti vezető szerep megszerzését előkészítő, biztosító tevékenység fejlesztése a

marketing-, és a hiteles kommunikáció területén.”

8. Kistérségi marketing és kommunikáció

8.1. A Kistérségi Társulás kommunikációs tevékenységének fejlesztése

A kistérségi teljesítmények növeléséhez szükséges kistérségi identitás, a

partnerségi viszonyok fejlesztéséhez szükséges a kistérségi stratégiák alapján



megfogalmazott és megfelelően hatékony csatornákon közvetített aktív

kommunikáció.

8.2. A Kistérségi Társulás döntés előkészítő rendszerének fejlesztése

A döntési folyamat kommunikációjának megtervezése, és kivitelezése,

hatásosságának mérése, a szükséges korrekciók beépítése számottevően növeli a

bevonható humánerőforrás mennyiségi és minőségi mutatóit. A fejlesztési

folyamatok így válnak „kistérségiekké”, így kerülhetnek ki valamely politikai erő

dominanciája alól.

8.3. Kistérségi marketingterv elkészítése és megvalósítása

Egy olyan térségi marketingterv elkészítése és megvalósítása, amely

• kialakítja a korábbi sztereotípiákat meghaladó új vonzóbb imázst,

• javítja a térség ismertségét mind országos, mind pedig európai szinten,

• segíti a térségi szereplők arculatainak összehangolását, ezzel új

minőséget teremt,

• növeli a térség turisztikai vonzerejét,

• elősegíti a kistérségi tudat és kötődés erősödését a térség lakosságában,

• javítja a térségben lévő vállalatok versenyképességét,

és ezáltal új lakosokat, befektetőket, illetve turistákat vonzz a területre, amely

elősegíti a térség fejlesztését.

4.9. Finanszírozás Az intézkedések kivitelezéséhez pénzre van szükség, akkora mértékben és olyan ütemben,

ahogy azt az elindított intézkedések megkívánják. A tervezés, a monitoring és az értékelés

a cél kitűzéstől a megvalósulásig olyan tevékenységek, mely további források

megszerzését segítik elő.

Ezek alapján a Finanszírozás fejlesztési területen a stratégiai küldetés az alábbiakban

fogalmazható meg:

„Tervezett és tudatos finanszírozási tevékenységgel hatékonyan támogatni a

kistérség fejlődését.”





9. Finanszírozás

9.1. Finanszírozást támogató intézményrendszer fejlesztése

A finanszírozási források mind teljesebb kiaknázása megköveteli a kistérség

forrásmenedzsment szaktudásának folyamatos bővítését.

9.2. Belső erőforrások aktiválása

A belső erőforrások aktiválása tekintetében igen jelentős szerep hárul a

kistérség önkormányzataira. A szerepvállalás a Partnerség fejlesztési területtel

szoros összhangban az egyes pályázati feladatokhoz szükséges önrész

biztosításában vagy kiegészítésében, illetve a helyi vállalkozói kör igényeit

figyelembe vevő döntéshozatalokban, önkormányzati beruházásokban

valósulhat meg.

9.3. Külső erőforrások bevonása

A külső erőforrásokat elsősorban az elérhető pályázati források és a külső

vállalkozói, befektetői tőke jelenti. Ennek megfelelően a bevonási képesség

javítása is ezen területekre koncentrál, vagyis a pályázati tevékenységek

segítése, összehangolása, illetve a befektetők összehangolt, kiemelt szintű

fogadásának biztosítása, mely szorosan kapcsolódik a gazdasági

versenyképesség fejlesztési területéhez.

9.4. A finanszírozási források összehangolt bevonása és felhasználása

A finanszírozási források összehangolt bevonása megköveteli, hogy a kistérség

jövő gazdaságáról, életszínvonal és foglalkoztatás fenntartásáról és általános

jövőképéről kialakult és folyamatosan aktualizált képünk legyen. E kép alapján

a jöhet létre a befektetési lehetőségek priorizálása.

További fontos feladat, hogy a megvalósult befektetések, forráselnyerések

megvalósulását és hasznosulását, esetleg utógondozását külön monitoring

rendszer segítse, melynek információi a jövő befektetéseinél hasznosulhatnak.

A DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE OPERATÍV PROGRAM


5. Az fejlesztési terv intézkedéseinek kibontása

Az fejlesztési terv intézkedéseinek

kibontása

(operatív program)

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

64/1

49

I. In

fras

truk

túra

fejle

szté

s és k

örny

ezet

véde

lem

feje

zet

Kül

deté

s: T

erve

zett

és t

udat

os k

örny

ezet

gazd

álko

dáss

al é

s inf

rast

rukt

úraf

ejle

szté

ssel

, a g

azda

ság

vers

enyk

épes

ségé

t és a

kis

térs

ég la

koss

ágán

ak

kom

fort

érze

tét n

övel

ni

Prio

ritá

sok

1. K

özle

kedé

shál

ózat

kor

szerűs

ítése

, fej

lesz

tése

2.

Köz

műh

álóz

at

men

nyis

égi é

s minős

égi

kíná

latá

nak

bőví

tése

3. K

örny

ezet

véde

lem

1.1.

V

asút

háló

zat

fejle

szté

se,

kors

zerű

síté

se

1.2.

Köz

úthá

lóza

t fe

jlesz

tése

, ko

rsze

rűsí

tése

1.3.

V

ízi

közl

eked

és

fejle

szté

se

1.4.

Lé

gi

közl

eked

és

fejle

szté

se

3.

1.Le

vegő

vé

dele

m

3.2.

Víz

-és

tala

jvéd

elem

3.3.

Hul

ladé

k ga

zdál

kodá

s

3.4.

Zaj

vé

dele

m

3.5.

Ene

rgia

ga

zdál

kodá

s

3.6.

Te

rmés

zet

véde

lem

3.7.

A

körn

yeze

t- ga

zdál

kodá

s ki

stér

ségi

in

tézm

énye

sülé

se

Inté

zked

ések

1.

V

asút

ko

rsze

rűsí

tése

2.

Ú

j pá

lyas

zaka

szok

ép

ítése

1. A

dun

aújv

áros

i híd

m

egép

ítésé

nek

elős

egíté

se

2.

Gyo

rsfo

rgal

mi

úthá

lóza

t fe

jlesz

tése

, ép

ítése

2.

1.

M6

gyor

sfor

galm

i út

m

egép

ítésé

nek

elős

egíté

se

2.2.

M

8 gy

orsf

orga

lmi

út

meg

építé

séne

k elős

egíté

se

3.

Főút

háló

zat

fejle

szté

se,

elke

rülő

sz

akas

zok

meg

építé

se

4.

Kis

térs

égi

jele

ntős

égű

utak

ép

ítése

5.

Ker

ékpá

rút-h

álóz

at

kiép

ítése

1.

Új

orsz

ágos

kö

zfor

galm

i ki

kötő

és

lo

gisz

tikai

kö

zpon

t m

egép

ítésé

nek

elős

egíté

se

2.

Kik

ötők

fe

jlesz

tése

, ko

rsze

rűsí

tés

e

1.

Rep

ülőt

ér

fejle

szté

s és

ko

rsze

rűsí

tés

1. V

íz- é

s csa

torn

ahál

ózat

fe

jlesz

tése

, és k

orsz

erűs

ítése

2.

A g

ázel

látá

s to

vább

i fe

jlesz

tése

és

kor

szerűs

ítése

3.

A

z el

ektro

mos

há

lóza

t ko

rsze

rűsí

tése

4.

A

hí

r-

és

távk

özlé

si

háló

zat

fejle

szté

se é

s kor

szerűs

ítése

1.

Bio

lógi

ai

alle

rgén

ek

viss

zasz

orítá

sa

2. K

özle

kedé

si

ered

etű

emis

szió

cs

ökke

ntés

e 3.

Ipar

i ere

detű

lé

gsze

nnye

zett

ség

csök

kent

ése

1. Ip

ari

hulla

dék-

elhe

lyez

ések

-bő

l szá

rmaz

ó ta

lajs

zenn

yező

dése

k m

egsz

ünte

tése

2.

Sz

enny

víz-

közm

ű há

lóza

t fe

jlesz

tése

3.

Er

dők

véde

lme

1.

Hul

ladé

kgaz

- dá

lkod

ási

terv

ek

kész

ítése

, fe

jlesz

tése

2.

In

tegr

ált

tele

pülé

si

hulla

dékg

azdá

lko

dási

re

ndsz

er

meg

való

sítá

sa

3.

Szel

ektív

hu

lladé

kgyű

jtés

meg

való

sítá

sa

4.

Sala

khas

znos

ítás

közú

tépí

tési

pr

ogra

mok

ban

1. K

özle

ke-

dési

za

jkib

o-cs

átás

cs

ökke

n-té

se

2. I

pari

és

szol

gálta

tó

jelle

gű

tevé

keny

-sé

gekből

sz

árm

azó

körn

yeze

ti za

jhat

ások

cs

ökke

n-té

se

1.

Alte

rnat

ív

ener

giaf

elha

sz-

nálá

s el

terje

szté

se

2. H

őszi

getlé

si

és

hőga

zdál

-ko

dási

pr

ogra

mok

tá

mog

atás

a 3.

H

ulla

dék-

hasz

nosí

tó

erőm

űvek

ép

ítésé

nek

elős

egíté

se

1.

Dun

a-pa

rti

mel

léká

gren

d-sz

erek

re

habi

litác

iója

2.

K

isté

rség

re

jelle

mző

te

rmés

zete

s va

gy

term

észe

t-kö

zeli

ökos

zisz

tém

ák

véde

lme

1.

Kis

térs

égi

Kör

nyez

et

véde

lmi

Köz

pont

lé

treho

zása

(Ö

KO

-ipar

i pa

rk)

2.

Leve

gő-

szen

nyez

ett-

ségi

M

onito

ring

Ren

dsze

r lé

treho

zása

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

65/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 1

.1. V

asút

háló

zat f

ejle

szté

se, k

orsz

erűs

ítése

Inté

zked

és: 1

.1.1

. Vas

út k

orsz

erűs

ítése

A

kist

érsé

get

vasú

ti pá

lya

kors

zerű

síté

se a

mai

igé

nyek

nek

és e

lvár

ások

nak

meg

fele

lően

A v

asút

i kö

zlek

edés

sze

repé

nek

növe

kedé

se

várh

ató

az

EU-b

a va

ló b

elép

ésün

k ut

án

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

A

tel

epül

ések

elé

rhetős

ége

javu

l, az

elé

rési

idő

csök

ken

Inté

zked

és: 1

.1.2

. Új p

álya

szak

aszo

k ép

ítése

A

z új

dél

i or

szág

os k

özfo

rgal

mi

kikö

tő

és

felsőf

okú

logi

sztik

ai

közp

ont

beka

pcso

lása

a

vasú

thál

ózat

ba

Az

új d

éli

orsz

ágos

köz

forg

alm

i ki

kötő

és

fe

lsőf

okú

logi

sztik

ai

közp

ont

vasú

ti el

érhe

tősé

gét,

áter

esztő

képe

sség

ét

bizt

osíta

ni

kell

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

A

ki

kötő

be

kapc

solá

sa

a kö

zlek

edés

i hál

ózat

ba

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 1

.2. K

özút

háló

zat f

ejle

szté

se, k

orsz

erűs

ítése

In

tézk

edés

: 1.2

.1. A

dun

aújv

áros

i híd

meg

építé

séne

k elős

egíté

se

A

duna

újvá

rosi

hí

d m

egép

ítésé

nek

gyor

sítá

sa,

a té

rség

lo

gisz

tikai

sz

erep

ének

erős

ítése

20

06

Más

hid

ak k

onku

renc

iát

jele

nten

ek a

dun

aújv

áros

i híd

nak,

ez

ért m

inde

n m

ódon

segí

teni

kel

l az

épí

tkez

és m

egin

dulá

sát

A

nem

zetk

özi

és

az

orsz

ágos

fo

rgal

omba

va

ló

beka

pcso

lódá

s elős

egíté

se

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

La

koss

ág

közl

eked

ési

kom

fort

érze

te, é

letm

inős

ége

nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

66/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

.2.2

.1. M

6 gy

orsf

orga

lmi ú

t meg

építé

séne

k elős

egíté

se

M6

gyor

sfor

galm

i út

m

egép

ítésé

nek

gyor

sítá

sa,

a té

rség

lo

gisz

tikai

sz

erep

ének

erős

ítése

, 6-

os

főút

te

herm

ente

síté

se

Más

gy

orsf

orga

lmi

utak

ko

nkur

enci

át j

elen

tene

k az

M6-

nak,

ezé

rt m

inde

n m

ódon

seg

íteni

ke

ll az

épí

tkez

és m

egin

dulá

sát,

a fő

váro

s elé

rhetős

égén

ek ja

vítá

sa

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

La

koss

ág

közl

eked

ési

kom

fort

érze

te, é

letm

inős

ége

nő

Inté

zked

és: 1

.2.2

.2. M

8 gy

orsf

orga

lmi ú

t meg

építé

séne

k elős

egíté

se

M8

gyor

sfor

galm

i út

m

egép

ítésé

nek

gyor

sítá

sa,

a té

rség

lo

gisz

tikai

sz

erep

ének

erős

ítése

, a

Dun

a--h

íd

funk

cion

alitá

sána

k ja

vítá

sa

2010

Más

gyo

rsfo

rgal

mi u

tak

konk

uren

ciát

jele

nten

ek a

z M

8-na

k, e

zért

min

den

mód

on se

gíte

ni

kell

az é

pítk

ezés

meg

indu

lásá

t,

A

nem

zetk

özi

és

az

orsz

ágos

fo

rgal

omba

va

ló

beka

pcso

lódá

s elős

egíté

se

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

La

koss

ág

közl

eked

ési

kom

fort

érze

te, é

letm

inős

ége

nő

Inté

zked

és: 1

.2.3

. A fő

úthá

lóza

t fej

lesz

tése

A t

érsé

gben

tal

álha

tó főú

thál

ózat

ko

rsze

rűsí

tése

és f

ejle

szté

se, m

ely

az o

rszá

gos

közú

thál

ózat

ba v

aló

kapc

soló

dásu

nkat

segí

ti elő

A főú

thál

ózat

fej

lesz

tése

nél

kül a

ki

stér

ség

meg

köze

líthe

tősé

ge

csök

ken

és a

z el

mar

adot

t tér

sége

k kö

zé c

súsz

hat,

miv

el a

gaz

dasá

gi

szem

pont

ból

nem

le

sz

vonz

ó cé

lpon

t

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

La

koss

ág

közl

eked

ési

kom

fort

érze

te, é

letm

inős

ége

nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

67/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

.2.4

. Kis

térs

égi j

elen

tősé

gű u

tak

építé

se

A k

isté

rség

tel

epül

ései

nek

közú

ti ös

szek

ötte

tése

inek

meg

oldá

sa

2005

-től

A

kist

érsé

gi

utak

ép

ítésé

vel

meg

szűn

teth

etjü

k a

zsák

tele

pülé

seke

t, va

lam

int

javí

tjuk

a ki

stér

ség

lako

sság

ának

ka

pcso

latta

rtásá

t, fő

utak

te

herm

ente

síté

se

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

La

koss

ág

közl

eked

ési

kom

fort

érze

te, é

letm

inős

ége

nő

Inté

zked

és: 1

.2.5

. Ker

ékpá

rút-

háló

zat k

iépí

tése

A k

isté

rség

ek t

elep

ülés

ei k

özöt

ti ke

rékp

áros

kö

zlek

edés

bizt

onsá

gos m

egol

dása

20

04-tő

l

A

keré

kpár

utak

se

gítik

a

kist

érsé

gen

belü

li kö

zlek

edés

t, m

elyr

e m

ár je

lenl

eg is

nag

y ig

ény

mut

atko

zik

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

id

egen

forg

alm

i tá

rsas

ágok

, önk

orm

ányz

atok

A k

isté

rség

lak

ossá

ga e

gész

ségi

ál

lapo

tána

k, k

özle

kedé

s bi

zton

ságá

nak

javu

lása

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 1

.3. V

ízi k

özle

kedé

s fej

lesz

tése

Inté

zked

és: 1

.3.1

. Új o

rszá

gos j

elen

tősé

gű k

özfo

rgal

mi k

ikötő

és lo

gisz

tikai

köz

pont

meg

építé

séne

k elős

egíté

se

Új o

rszá

gos

jele

ntős

égű

kikö

tő é

s lo

gisz

tikai

kö

zpon

t m

egép

ítésé

nek

gyor

sítá

sa

Elők

észí

tést

kö

vető

en

ütem

ezet

ten

A

jele

nleg

i ki

kötő

m

ár

nem

fe

jlesz

thető,

vi

szon

t sz

üksé

g le

nne

egy,

a je

lenl

egin

él n

agyo

bb

kikö

tőre

, va

lam

int

egy

ehhe

z ka

pcso

lódó

fel

sőfo

kú l

ogis

ztik

ai

közp

ontra

a k

isté

rség

nek

és a

z or

szág

nak

is

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

id

egen

forg

alm

i tá

rsas

ágok

, önk

orm

ányz

atok

Lako

sság

kö

zlek

edés

i ko

mfo

rt ér

zete

, el

láto

ttság

a él

etm

inős

ége

nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

68/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

.3.2

. Kik

ötők

fejle

szté

se é

s kor

szerűs

ítése

A

duna

i ki

s-

és

spor

thaj

ózás

sz

ámár

a ki

köté

si

lehe

tősé

gek

bizt

osítá

sa

Elők

észí

tést

kö

vető

en

ütem

ezet

ten

A

duna

i ki

s-

és

spor

thaj

ózás

sz

ámár

a ki

köté

si

lehe

tősé

gek

bizt

osítá

sa

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

id

egen

forg

alm

i tá

rsas

ágok

, önk

orm

ányz

atok

A v

ízi

ideg

enfo

rgal

omba

n ré

szt

vevő

k sz

áma

nő

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 1

.4. L

égi k

özle

kedé

s fej

lesz

tése

Inté

zked

és: 1

.4.1

. Rep

ülőt

ér fe

jlesz

tés é

s kor

szerűs

ítés

A

repü

lőté

r fe

jlesz

tése

, ill

etve

ko

rsze

rűsí

tése

a t

érsé

g fe

jlődé

sét

elős

egíti

Elők

észí

tést

kö

vető

en

ütem

ezet

ten

A

közl

eked

és

terü

leté

n na

pjai

nkba

n eg

yre

nagy

obb

szer

epet

játs

zik

a ki

sebb

gép

ekke

l tö

rténő

pol

gári

repü

lés

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

D

unaú

jvár

os é

s kö

rnyé

ke e

léré

si

idej

e sz

ámot

tevő

m

érté

kben

cs

ökke

n

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 2

. Köz

műh

álóz

at m

enny

iség

i és m

inős

égi bőv

ítése

Inté

zked

és: 2

.1. V

íz- é

s csa

torn

ahál

ózat

fejle

szté

se é

s kor

szerűs

ítése

A

víz-

és

cs

ator

na-h

álóz

at

fejle

szté

se

és

kors

zerű

síté

se

a té

rség

fe

jlődé

sét

elős

egíti

. Ig

énye

knek

m

egfe

lelő

kap

acitá

s ki

építé

se, h

aték

onys

ág n

övel

ése

Elők

észí

tést

kö

vető

en

ütem

ezet

ten

A

kist

érsé

gben

a

közm

űolló

ny

itott,

és

a m

eglé

vő h

álóz

at s

em

min

denh

ol

fele

l m

eg

a m

ai

köve

telm

énye

knek

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

V

édel

met

kap

ó tá

ji ér

téke

k, á

llat

és

növé

nyfa

jok

szám

ának

nö

veke

dése

, bi

odiv

erzi

tás

foká

nak

növe

kedé

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

69/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 2

.2. A

gáz

ellá

tás t

ováb

bi fe

jlesz

tése

és k

orsz

erűs

ítése

A

gáze

llátá

s fe

jlesz

tése

és

ko

rsze

rűsí

tése

a t

érsé

g fe

jlődé

sét

elős

egíti

. . I

gény

ekne

k m

egfe

lelő

ka

paci

tás

kiép

ítése

, műk

ödés

i ha

téko

nysá

g nö

velé

se

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

A

gáze

llátá

s fe

jlesz

tésé

vel

javu

lna

az it

t élő

k él

etm

inős

ége

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

A

la

káso

k ko

mfo

rtérté

-kén

ek

növe

kedé

se

Inté

zked

és: 2

.3. A

z el

ektr

omos

hál

ózat

kor

szerűs

ítése

Az

elek

trom

os h

álóz

at

kors

zerű

síté

se a

térs

ég fe

jlődé

sét

elős

egíti

Ig

énye

knek

m

egfe

lelő

kap

acitá

s ki

építé

se,

műk

ödés

i ha

téko

nysá

g nö

velé

se

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

Az

elek

trom

os h

álóz

at

kors

zerű

síté

séve

l jav

ulna

az

itt

élők

éle

tminős

ége

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

önk

orm

ányz

atok

A

la

káso

k ko

mfo

rtérté

kéne

k nö

veke

dése

Inté

zked

és: 2

.4. A

hír

- és t

ávkö

zlés

i hál

ózat

fejle

szté

se é

s kor

szerűs

ítése

A

hír-

és

tá

vköz

lési

há

lóza

t fe

jlesz

tése

és

ko

rsze

rűsí

tése

a

térs

ég

tová

bbi

fejlő

désé

ben

elen

gedh

etet

len.

.

Igén

yekn

ek

meg

fele

lő

kapa

citá

s ki

építé

se,

műk

ödés

i hat

ékon

yság

növ

elés

e

A

hír-

és

tá

vköz

lési

há

lóza

t fe

jlesz

tése

és

ko

rsze

rűsí

tése

né

lkül

a

gazd

aság

ne

m

vers

enyk

épes

A

beru

házó

k,

építő

k és

műk

ödte

tők,

ön

korm

ányz

atok

, ci

vil s

zerv

ezet

ek

Az

info

rmat

ikai

gy

akor

latta

l re

ndel

kező

k sz

áma

nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

70/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 3

.1 L

evegőv

édel

em

Inté

zked

és: 3

.1.1

. bio

lógi

ai e

rede

tű a

llerg

ének

kon

cent

ráci

óján

ak c

sökk

enté

se

A

lako

sság

al

lerg

iás

meg

bete

gedé

sein

ek c

sökk

enté

se

Foly

amat

os

Térs

égbe

n az

ipar

i sze

nnye

zése

k kö

vetk

ezté

ben

a la

koss

ág k

öréb

en

foko

zott

az a

llerg

én je

llegű

m

egbe

tege

dés v

eszé

lye

Parla

gon

lévő

föld

ek a

rány

a nö

veke

dett

A

gazd

álko

dókn

ál

csök

ken

a gy

omok

irtá

sa

Önk

orm

ányz

atok

, nö

vény

-eg

észs

égüg

yi

állo

más

ok,

erdé

szet

i, m

ezőg

azda

sági

ga

zdad

aság

i tá

rsas

ágok

, m

agán

szem

élye

k,

civi

l sz

erve

zete

k

Köz

egés

zség

ügyi

kö

ltség

ek

csök

kené

se,

kies

ett

mun

kaór

ák

szám

ának

csö

kken

ése

Inté

zked

és: 3

.1.2

. Köz

leke

dési

ere

detű

em

issz

ió c

sökk

enté

se

Főle

g a

tele

pülé

seke

n be

lül

a cs

ökke

njen

a k

özle

kedé

si e

rede

tű

leve

gősz

enny

ezés

, az

álta

l, ho

gy

a tö

meg

közl

eked

és g

yalo

gos

és

keré

k-pá

ros

közl

eked

és

első

d-le

gess

égén

ek

elős

egíté

se,

tele

pülé

seke

t el

kerü

lő

utak

ép

ítésé

vel,

az

átm

enő

forg

alom

ból s

zárm

a-ó

szen

nyez

és

csök

kent

ése,

ál

talá

ban

a he

lyi

tula

jdon

ban

lévő

kö

zlek

edés

i gé

pjár

műv

ek

leve

gő

szen

nyező

hatá

sána

k cs

ökke

ntés

e

Az

embe

ri im

mun

rend

szer

ál

talá

nos

gyen

gülé

se,

a lé

gzős

zerv

i m

egbe

tege

dése

k sz

ámán

ak

és

arán

yána

k nö

veke

dése

, a

növé

ny

és

álla

tvilá

g ká

roso

dásá

nak

meg

előz

ése

Önk

orm

ányz

atok

, tö

meg

közl

eked

ési

szol

gálta

tók,

la

koss

ág

Leve

gő m

inős

ég j

avul

ása,

lég

úti

meg

bete

gedé

sek

viss

zasz

orul

ása

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

71/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.1.3

. Ipa

ri e

rede

tű lé

gsze

nnye

zett

ség

csök

kent

ése

Az

ipar

i er

edetű

légs

zenn

yeze

ttség

csö

kken

tése

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

A

térs

égbe

n az

ip

ari

légs

zenn

yezé

s kö

vetk

ezté

ben

növe

kede

tt a

légú

ti m

egbe

tege

dése

k sz

áma.

Az

ipar

i je

llegű

fol

yam

atos

lég

szen

nyez

és

hozz

ájár

ul

az

imm

unre

ndsz

er

gyen

gülé

séhe

z, e

zálta

l az

alle

rgén

je

llegű

m

egbe

tege

dése

k sz

ámán

ak

növe

kedé

séhe

z is

. A

sz

enny

ezet

t le

vegő

jű

körn

yeze

t ne

gatív

an

befo

lyás

olja

eg

yes

befe

ktetők

tel

eped

ési

szán

déká

t. A

z id

e ta

rtozó

sz

agem

issz

iók

kedv

ezőt

lenü

l ha

tnak

a l

akos

ság

kom

fort-

és

körn

yeze

tbiz

tons

ág-

érze

tére

.

Vál

lala

tok

Leve

gő m

inős

ég j

avul

ása,

lég

úti

meg

bete

gedé

sek

viss

zasz

orul

ása

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 3

.2. V

íz- é

s tal

ajvé

dele

m

Inté

zked

és: 3

.2.1

. Ipa

ri é

s kom

mun

ális

hul

ladé

kok

elhe

lyez

éséből

szár

maz

ó ta

lajs

zenn

yező

dése

k m

egsz

ünte

tése

Ipar

i hu

lladé

kok

elhe

lyez

éséből

sz

árm

azó

tala

jsze

nnye

ződé

sek

meg

szün

teté

se,

árta

lom

men

te-

síté

se a

fel

szín

i és

fel

szín

ala

tti

vize

k vé

delm

ének

cé

ljábó

l. A

z in

tézk

edés

ope

ratív

cél

ja a

Sal

bert

szig

et

árta

lom

men

tesí

tése

, a

közf

orga

lmi

kikö

tő m

egva

lósí

tás

céljá

ból

A k

oráb

ban

szab

ályt

alan

ul il

letv

e ill

egál

isan

elh

elye

zett

hulla

dékb

ól

szár

maz

ó cs

urga

lékv

íz

a ta

lajv

izet

, ez

álta

l az

élő

vize

ket,

fúrt

kuta

k es

etén

az

iv

óviz

et

káro

síth

atja

, to

vább

á az

ip

arte

rüle

t ér

téke

síth

etős

égét

, ha

szná

lati

érté

két c

sökk

enti

Kár

men

tesí

tést

el

végző

válla

lato

k,

önko

rmán

yzat

ok,

és

üzem

elte

tők

Ker

esle

tnöv

eked

és

a te

rüle

tek

iránt

, kö

rnye

zet-e

gész

ségü

gyi

hatá

s

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

72/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.2.2

. Sze

nnyv

ízkö

zmű

háló

zat f

ejle

szté

se

A f

elsz

íni

és f

elsz

ín a

latti

viz

ek

véde

lme,

a

csat

orná

zotts

ág

köze

lítés

e az

EU

nor

mák

hoz

Elők

észí

tést

köv

etőe

n az

onna

l

A

kist

érsé

gben

a

közm

űolló

ny

itott,

ill

egál

is

szen

nyví

zels

zállí

táso

k és

le

eres

ztés

ek,

az

eset

lege

sen

meg

lévő

tis

ztító

műv

ekbő

l a

tiszt

ított

szen

nyví

z el

veze

tése

kö

rnye

zetk

áros

ításs

al fe

nyeg

et

Önk

orm

ányz

atok

, és ü

zem

elte

tők

Kom

forté

rzet

növ

eked

és

Bio

dive

rzitá

s fo

kána

k nö

veke

dése

Inté

zked

és: 3

.2.3

. Erdők

véd

elm

e

Erdő

k vé

delm

e az

er

ózió

és

de

fláci

ó cs

ökke

ntés

e cé

ljábó

l Elők

észí

tés u

tán

foly

amat

os

Fóly

ó-pa

rti

erdő

társ

ulás

ok

véde

lme

a lö

szpa

rt-sz

akad

ások

cs

ökke

ntés

e cé

ljábó

l. Le

jtős

terü

lete

ken

egyé

b fe

lszí

ni

vízf

olyá

sok,

ví

zmos

ások

ál

tal

okoz

ott

eróz

iók

meg

akad

ályo

zása

. M

ezőg

azda

sági

te

rüle

teke

n m

ezőv

édő

erdő

sávo

k te

lepí

tése

a

deflá

ció

(szé

leró

zió)

csö

kken

tése

cé

ljábó

l

Mezőg

azda

sági

, er

dő-

és

vadg

azdá

lkod

ási t

ársa

ságo

k So

kold

alúa

n ha

szno

síth

ató

erod

ált t

erül

etek

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 3

.3. H

ulla

dék-

gazd

álko

dás

Inté

zked

és: 3

.3.1

. Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

i ter

vek

kész

ítése

és f

ejle

szté

se

Kis

térs

ég

tele

pülé

sei

közö

tt,

a ré

gión

bel

ül a

hul

ladé

kára

mlá

si

foly

amat

ok (

kele

tkez

és,

szál

lítás

, fe

lhas

znál

ás,

depo

nálá

s)

figye

lem

mel

kis

érés

e, te

rvez

ése

Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

i kö

ltség

ek

csök

kent

ése,

ke

resk

edel

em

és

újra

hasz

nosí

tás

sorá

n tö

bble

tbev

étel

ek n

yeré

se

Önk

orm

ányz

atok

, hu

lladé

kgaz

dálk

odók

, sz

olgá

ltató

k

Érté

kesí

thető

hulla

dék,

ren

deze

tt hu

lladé

k el

hely

ezés

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

73/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.3.2

. Int

egrá

lt te

lepü

lési

hul

ladé

kgaz

dálk

odás

i ren

dsze

r m

egva

lósí

tása

Tele

pülé

sein

be

lül

a hu

lladé

kára

mlá

si

foly

amat

ok

(kel

etke

zés,

szál

lítás

, fe

lhas

znál

ás,

depo

nálá

s)

figye

lem

mel

kis

érés

e, te

rvez

ése

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

i kö

ltség

ek

csök

kent

ése,

ke

resk

edel

em

és

újra

hasz

nosí

tás

sorá

n tö

bble

t-be

véte

lek

nyer

ése,

A r

egio

nális

hu

lladé

kgaz

dálk

odás

i re

ndsz

er

kiép

ítésé

nek

egyi

k al

apfe

ltéte

le

Önk

orm

ányz

atok

, hu

lladé

kgaz

dálk

odók

, sz

olgá

ltató

k

Érté

kesí

thető

hulla

dék,

ren

deze

tt hu

lladé

k el

hely

ezés

, re

gion

ális

hu

lladé

kgaz

dálk

odás

i re

ndsz

er

alap

adat

akén

t szo

lgál

Inté

zked

és: 3

.3.3

. Sze

lekt

ív h

ulla

dékg

yűjt

és m

egva

lósí

tása

Szel

ektív

hu

lladé

k-gyűj

tési

re

ndsz

er

beve

zeté

se,

hulla

dék-

udva

rok

léte

síté

se,

begyűj

tés

meg

szer

vezé

se

(pl:

átvé

tel,

begyűj

tő a

kció

k) h

ulla

dék,

min

t ip

ari

nyer

sany

ag h

aszn

osítá

sa,

a új

raha

szno

sítá

s elős

egíté

se,

lera

kás c

sökk

enté

se

Kis

térs

ég h

ulla

dékf

eldo

lgoz

ási

ipar

ának

meg

alap

ozás

át sz

olgá

lja

Műk

ödő

hulla

dékl

erak

ók

tehe

rmen

tesí

tése

Le

gális

lera

kás e

lőse

gíté

se

Önk

orm

ányz

atok

és

társ

aság

aik,

vá

llalk

ozói

hul

ladé

kkez

elők

Fe

llend

ülő

hulla

dék-

feld

olgo

zó

ipar

, ol

csób

b ny

ersa

nyag

, ke

vese

bb

táro

land

ó-ke

zele

ndő

hulla

dék

Inté

zked

és: 3

.3.4

. DU

NA

FER

R sa

lakh

aszn

osítá

s köz

útép

ítési

pro

gram

okba

n

A

DU

NA

FER

R

Term

elő

tevé

keny

sége

so

rán

kele

tkező

sala

k ha

szno

sítá

sa

a kö

zúté

píté

sben

, m

elly

el

csök

kent

hető

a

kist

érsé

g te

rhel

tség

e ill

etve

az

ed

digi

kő

bány

ák

term

észe

trom

boló

ha

tása

Elők

észí

tés u

tán

foly

amat

osan

K

özút

terv

ező

irodá

k, k

özút

építő

vá

llalk

ozás

ok, b

eszá

llító

k A

ki

stér

ség

lako

sság

ának

eg

észs

ég-b

izto

nság

a nő

, a b

ányá

k kö

rnye

zetro

mbo

lási

ha

tása

cs

ökke

n

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

74/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 3

.4. Z

ajvé

dele

m

Inté

zk3e

dés:

3.4

.1. K

özle

kedé

si z

ajki

bocs

átás

csö

kken

tése

Főle

g a

tele

pülé

seke

n be

lül

a cs

ökke

njen

a k

özle

kedé

si e

rede

tű

zajte

rhel

és,

Elke

rülő

és

te

her-

men

tesí

tő u

tak

építé

séve

l, za

jfogó

be

rend

ezés

ek

(zaj

-védő

fal,

több

szin

tű e

rdős

ávok

) te

lepí

tése

, tö

meg

közl

eked

és é

s a

keré

kpár

os

közl

eked

és e

lőse

gíté

séve

l

A

meg

-növ

eked

ett

közú

ti fo

rgal

om

köve

tkez

tébe

n a

körn

yeze

ti za

jterh

elés

i ér

téke

k so

k es

etbe

n tú

llépi

k a

egés

zség

ügyi

hat

árér

téke

t

Önk

orm

ányz

atok

, be

ruhá

zók,

ki

vite

lező

vál

lalk

ozás

ok

Zajp

anas

zok

csök

kené

se

Tele

pülé

sek

népe

sség

meg

tartó

ha

tásá

nak

növe

kedé

se

Inté

zked

és: 3

.4.2

. Ipa

ri é

s szo

lgál

tató

jelle

gű te

véke

nysé

gből

szár

maz

ó za

jkib

ocsá

tás c

sökk

enté

se

Tele

pülé

seke

n a

zajo

s ip

ari i

lletv

e sz

olgá

ltató

jel

legű

tev

éken

ység

ek

korlá

tozá

sa

A

meg

-növ

eked

ett

szol

gálta

tó

jelle

gű te

véke

nysé

gek,

val

amin

t a

lakó

övez

etbe

n és

kö

rnyé

kén

tele

pült

ipar

i lé

tesí

tmén

yek

körn

yeze

ti za

jterh

elés

ei

össz

eadó

dva

sok

eset

ben

túllé

pik

az e

gész

ségü

gyi h

atár

érté

ket

Önk

orm

ányz

atok

, be

ruhá

zók,

ki

vite

lező

k Za

jpan

aszo

k cs

ökke

nése

Te

lepü

lése

k né

pess

égm

egta

rtó

hatá

sána

k nö

veke

dése

Eg

észs

éges

ebb,

el

vise

lhetőb

b la

kókö

rnye

zet k

iala

kulá

sa

K

apcs

olód

ó Pr

iori

tás:

3.5

. Ene

rgia

gazd

álko

dás

Inté

zked

és: 3

.5.1

. Alte

rnat

ív e

nerg

iafe

lhas

znál

ás e

lterj

eszt

ése

Alte

rnat

ív

ener

giaf

elha

szná

lási

fo

rmák

el

terje

szté

se

első

sorb

an

közi

ntéz

mén

yekb

en,

más

odso

rban

a l

akos

ság

köré

ben

szem

léle

tform

álás

in

tézm

ényi

al

kalm

azás

okon

ker

eszt

ül

Önk

orm

ányz

atok

at te

rhelő

mag

as

műk

ödte

tési

kö

ltség

ek

csök

kent

ése

Önk

orm

ányz

atok

, K

özpo

nti

költs

égve

tésű

sze

rvek

, ga

zdas

ági

társ

aság

ok

Tisz

tább

en

ergi

a fe

lhas

znál

ása,

kö

rnye

zet-e

gész

ségü

gyi,

kom

forté

rzet

-növ

eked

és

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

75/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.5.2

. Hős

zige

telé

si é

s hő-

gazd

álko

dási

pro

gram

ok tá

mog

atás

a

Töm

bös

építé

sű

lakó

épül

etek

fű

tési

köl

tség

ének

csö

kken

tése

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

Foly

amat

os

Elav

ult,

főle

g kö

zpon

ti fű

tése

s pa

nelé

püle

tek

mag

as

fűté

si

hő

vesz

tesé

ge

Laká

sszö

vetk

ezet

ek,

társ

ashá

zak,

sz

olgá

ltató

k,

beru

házó

k,

kivi

tele

zők

Tisz

tább

en

ergi

a fe

lhas

znál

ása,

kö

rnye

zet-e

gész

ségü

gyi,

kom

forté

rzet

-növ

eked

és

Inté

zked

és: 3

.5.3

. Hul

ladé

khas

znos

ító e

rőműv

ek é

píté

séne

k elős

egíté

se

Hul

ladé

k el

hely

ezés

i pr

oblé

mák

cs

ökke

ntés

e, e

nerg

iate

rmel

és

Mag

as

hulla

dék

elhe

lyez

ési

költs

égek

, vég

es t

árol

ókap

acitá

sú

lera

kók

Önk

orm

ányz

atok

, en

ergi

aszo

lgál

tató

k,

beru

házó

k,

kivi

tele

zők

Tisz

tább

ene

rgia

felh

aszn

álás

a,

körn

yeze

t-egé

szsé

gügy

i, ko

mfo

rtérz

et-n

övek

edés

K

apcs

olód

ó Pr

iori

tás:

3.6

. Ter

més

zetv

édel

em

Inté

zked

és: 3

.6.1

. Dun

a m

ellé

kágr

ends

zer

reha

bilit

áció

Kör

nyez

eti

álla

pot

javí

tása

és

az

ebbő

l ad

ódó

Dun

a ad

ta

term

észe

tes

lehe

tősé

gek

optim

ális

ki

akná

zása

Elők

észí

tés u

tán

foly

amat

os

A

kial

akul

t ál

lapo

t je

lentős

ja

vítá

sa

a kö

rnye

zeti

mut

atók

sz

empo

ntjá

ból

(ere

deti

biot

ópok

sé

rülte

k,

rekr

eáci

ós

lehe

tősé

gek

korlá

tozo

ttak)

D

unát

érő

káro

s kö

rnye

zeti

hatá

sok

csök

kent

ése

Önk

orm

ányz

atok

, civ

il sz

erve

zete

k, M

ME,

WW

F,

Gaz

dasá

gi t

ársa

ságo

k (h

alás

zati,

ha

józá

si, i

dege

nfor

galm

i)

A

term

észe

ti ál

lapo

t ja

vulá

sa

együ

tt fe

jlődi

k az

id

egen

forg

alom

mal

Inté

zked

és: 3

.6.2

. Kis

térs

égre

jelle

mző

term

észe

tes v

agy

term

észe

t köz

eli ö

kosz

iszt

émák

véd

elm

e

Kis

térs

égre

jel

lem

ző t

erm

észe

tes

vagy

te

rmés

zet

köze

li ök

oszi

szté

mák

m

egőr

zése

, a

térs

égre

te

rmés

zete

sen

jelle

mző

fa

una

és fl

óra

meg

tartá

sa

Elők

észí

tés u

tán

ütem

ezet

ten

Élőh

elye

k vé

delm

e né

lkül

a fa

jok

véde

lme

nem

el

egen

dő,

több

vé

dett

érté

kkel

rend

elke

zünk

nem

vé

dett

terü

lete

n

Önk

orm

ányz

atok

, civ

il sz

erve

zete

k, M

ME,

WW

F,

Gaz

dasá

gi

társ

aság

ok

(pl.:

m

ezőg

azda

sági

, ide

genf

orga

lmi)

A

term

észe

ti ál

lapo

t ja

vulá

sa

együ

tt fe

jlődh

et

az

ideg

enfo

rgal

omm

al

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

76/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

Prio

ritá

s: 3

.7. A

kör

nyez

etga

zdál

kodá

s kis

térs

égi i

ntéz

mén

yesü

lése

Inté

zked

és: 3

.7.1

. Kis

térs

égi k

örny

ezet

véde

lmi k

özpo

nt lé

treh

ozás

a (Ö

ko-ip

ari p

ark)

Kis

térs

égen

be

lül

a kö

rnye

zetv

édel

emm

el f

ogla

lkoz

ó sz

akem

berg

árda

kö

zös

mun

kacs

opor

tba

törté

nő

össz

efog

ása,

kl

aszt

er

szin

tű

össz

efog

ása,

a

ható

sági

m

unka

ki

véte

léve

l, m

ivel

ezt

jog

szab

ály

nem

tesz

i leh

etőv

é

Tele

pülé

sek

közi

gazg

atás

i ha

tára

in

túln

yúló

kö

zös

körn

yeze

ti pr

oblé

mák

kez

elés

ére,

na

gyob

b ha

tás

elér

ése

érde

kébe

n eg

yütte

s fe

llépé

s le

hető

ségé

nek

meg

tere

mté

se

Önk

orm

ányz

atok

, ci

vil

szer

veze

tek,

Ö

ko-ip

ari

válla

lkoz

ások

, ta

nács

adók

, be

ruhá

zók

Kör

nyez

etvé

dele

mm

el

kapc

sola

tos

mun

kahe

lyek

sz

ámán

ak

növe

kedé

se,

jobb

kö

rnye

zeti

élet

felté

tele

k,

javu

ló

élet

minős

ég

Inté

zked

és: 3

.7.2

. Lev

egős

zenn

yeze

ttsé

gi m

onito

ring

ren

dsze

r lé

treh

ozás

a

Terh

elt t

erül

etek

felm

érés

e,

túlte

rhel

ést

okoz

ó sz

enny

ezőa

nyag

ok m

egál

lapí

tása

20

04, f

olya

mat

osan

Emis

szió

csö

kken

tést

cél

zó te

rvek

ké

szíté

séhe

z al

apad

atok

bi

ztos

ítása

Önk

orm

ányz

atok

, K

örny

ezet

véde

lmi

felü

gyelős

ég,

akkr

editá

lt la

bora

tóriu

mok

, sz

olgá

ltató

k

Lako

sság

in

form

álts

ága,

m

agat

artá

s pa

ram

éter

eine

k vá

ltozá

sa

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

77/1

49

II. G

azda

sági

ver

seny

képe

sség

fejle

szté

se fe

jeze

t K

ülde

tés:

A k

isté

rség

gaz

dasá

gi v

erse

nyké

pess

égén

ek é

s tel

jesí

tmén

yéne

k nö

velé

se é

s a „

több

lábo

n ál

lás”

lehe

tősé

géne

k m

egte

rem

tése

Prio

ritá

sok

1. T

érsé

gi a

dott

ságo

k erőt

elje

s fej

lesz

tése

2.

A té

rség

gaz

dasá

gi

szer

keze

téne

k ki

egye

nsúl

yozá

sa,

átal

akítá

sa

3. B

efek

teté

si le

hető

sége

k ja

vítá

sa

4. E

U c

satla

kozá

ssal

ka

pcso

lato

s te

véke

nysé

gek

foly

amat

os fe

jlesz

tése

IN

TÉ

ZK

ED

ÉSE

K

1.

Álla

mi s

zere

pvál

lalá

s a té

rség

ben

1

.1.

Álla

mi

szer

epvá

llalá

s m

unka

hely

tere

mté

s ös

ztön

zésé

vel

1.2.

D

unaú

jvár

osi

közf

orga

lmú

kikö

tő

és

Logi

sztik

ai S

zolg

álta

tó K

özpo

nt lé

treho

zása

2.

Á

llam

i be

ruhá

záso

k ga

zdas

ágél

énkí

tő h

atás

ának

ki

akná

zása

3.

A

Dun

a, m

int a

VII

. szá

mú

Hel

sink

i köz

leke

dési

fo

lyos

óban

rejlő

lehe

tősé

gek

kiak

názá

sa

4.

Info

rmat

ikai

infr

astru

ktúr

a fe

jlesz

tése

5.

Tu

dom

ányo

s in

nová

ciós

po

tenc

iál

és

K+

F te

véke

nysé

g fe

jlesz

tése

6.

K

isté

rség

i Kom

pete

ncia

Köz

pont

Lét

reho

zása

1.

A D

unaf

err

átsz

erve

zésé

nek

és a

be

fekt

etők

sz

ándé

kain

ak

össz

ehan

golá

sa

2.

Szol

gálta

tó

szek

tor

fejlő

désé

nek

segí

tése

3.

A

z in

fras

trukt

urál

is

fejle

szté

sekb

en a

hel

yi v

álla

lkoz

ók

szer

epén

ek e

rősí

tése

4.

K

lasz

teriz

áció

elős

egíté

se

és

csat

lako

zás

a m

eglé

vő

klas

zter

ekhe

z 5.

K

orsz

erű

kom

mun

ális

hu

lladé

k-fe

ldol

gozó

ipar

tele

píté

se

6.

Kis

válla

lkoz

ások

fejle

szté

se

1.

Kis

térs

égi

Fejle

szté

si

Társ

aság

lé

treho

zása

és

műk

ödte

tése

2.

Ip

ari

park

ok

befo

gadó

ké

pess

égén

ek fe

jlesz

tése

3.

Eg

ybef

üggő

je

lentős

na

gysá

gú, i

pari,

ker

eske

delm

i te

rüle

tek

elők

észí

tése

4.

Té

rség

i be

szál

lítói

pr

ogra

m

indí

tása

5.

Ö

nkor

mán

yzat

i be

ruhá

záso

k fo

rrás

aina

k bő

víté

s

1.

EU-s

inf

orm

áció

s iro

da

műk

ödte

tése

2.

EI

RA

, Eu

rópa

i U

niós

ga

zdas

ágfe

jlesz

tési

há

lóza

tokb

an v

aló

rész

véte

l

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

78/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. A té

rség

i ado

ttsá

gok

erőt

elje

s fej

lesz

tése

Inté

zked

és: 1

.1.1

. Álla

mi s

zere

pvál

lalá

s mun

kahe

lyte

rem

tés ö

sztö

nzés

ével

Az

álla

mi s

zerv

ekné

l meg

jele

nő

befe

ktetők

et c

élirá

nyos

an ir

ányí

tsák

D

unaú

jvár

os té

rség

ébe

A D

unaf

err e

setle

ges á

tstru

ktur

álás

a kö

vetk

ezm

énye

ként

a k

isté

rség

oly

an

gazd

aság

i kríz

ishe

lyze

tbe

kerü

lhet

, am

elyn

ek fe

lold

ásáh

oz sz

üksé

ges a

z ál

lam

kie

mel

t tám

ogat

ása,

úja

bb

válla

lkoz

ások

lete

lepí

tése

, fej

lesz

tése

ér

deké

ben

Mun

kavá

llaló

k és

bef

ekte

tők

Csö

kken

a m

unka

nélk

ülis

ég,

fogl

alko

ztat

ási f

eszü

ltség

csö

kken

, nő

a ki

stér

ségb

en a

z él

etm

inős

ég

Inté

zked

és: 1

.1.2

. Dun

aújv

áros

i köz

forg

alm

ú ki

kötő

és L

ogis

ztik

a Sz

olgá

ltató

Köz

pont

létr

ehoz

ása

A D

unaú

jvár

osi k

isté

rség

fe

jlődé

séne

k eg

yik

meg

hatá

rozó

ha

jtóer

ejév

é vá

ljon

a lo

gisz

tikai

te

véke

nysé

g

Dun

aújv

áros

az

orsz

ág fö

ldra

jzi

közé

ppon

tjába

n a

meg

építe

ndő

közf

orga

lmú

kikö

tőve

l kép

es

össz

ekap

csol

ni a

víz

i, a

közú

ti és

va

súti

fuva

rozá

si te

véke

nysé

geke

t, am

ely

adot

tság

okra

épí

tve

egy

logi

sztik

ai k

özpo

ntba

n je

lentős

el

oszt

ó és

beg

yűjtő

rend

szer

ek

építh

etők

ki,

min

d az

ipar

i, m

ind

a m

ezőg

azda

sági

tevé

keny

sége

k sz

ínvo

nala

s kis

zolg

álás

ára.

A

logi

sztik

ai é

s kik

ötői

funk

ciók

nag

y va

lósz

ínűs

égge

l vis

zony

lag

zökk

enőm

ente

sen

képe

sek

felv

enni

a

DU

NA

FER

R-n

él fe

lsza

badu

ló

léts

zám

egy

meg

hatá

rozo

tt ré

szét

, am

ely

egyé

bkén

t neh

ezen

ko

nver

tálh

ató

Logi

sztik

ai sz

olgá

ltató

ipar

sz

erep

lői,

mun

kavá

llaló

i Lé

trejö

vő ú

j mun

kahe

lyek

, lo

gisz

tikai

köz

pont

ba b

efek

tető

k sz

áma,

a b

efek

tete

tt tő

ke n

agys

ága,

ön

korm

ányz

at ip

arűz

ési a

dóbe

véte

le

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

79/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

.2. Á

llam

i ber

uház

ások

gaz

dasá

gélé

nkítő

hat

ásán

ak k

iakn

ázás

a

A k

isté

rség

nek

fel k

ell k

észü

lnie

a

meg

való

sítá

sra

kerü

lő á

llam

i be

ruhá

záso

k (M

6, M

8, D

una-

híd,

ki

kötő

) gaz

dasá

gélé

nkítő

hat

ásai

nak

a le

hető

legn

agyo

bb h

atás

fokú

ki

hasz

nálá

sára

. Cél

szerű,

hog

y –

össz

hang

ban

a ki

stér

ség

kom

plex

fe

jlesz

tési

terv

ével

– v

alam

enny

i te

lepü

lés e

lkés

zíts

e sa

ját k

özép

és h

ossz

ú tá

vú fe

jlesz

tési

terv

ét, é

s err

e al

apoz

otta

n ér

vény

es –

a n

agy

in

fras

trukt

úra

fejle

szté

seke

t is

figye

lem

be v

evő

– re

ndez

ési t

erve

kkel

is

rend

elke

zzen

ek

A n

agy

orsz

ágos

jele

ntős

égű

infr

astru

ktúr

a fe

jlesz

tése

k cs

ak a

le

hető

ségé

t ter

emtik

meg

a té

rség

fe

jlődé

séne

k. H

a az

egy

es te

lepü

lése

k sa

ját a

dotts

ágai

kat f

igye

lem

be v

éve

nem

ho

zzák

meg

a g

azda

sági

fejlő

désü

k fe

ltéte

leit

bizt

osító

dön

tése

ket,

akko

r a

nagy

ber

uház

ások

kal e

gyüt

t jár

ó ne

gatív

umok

óha

tatla

nul m

egje

lenn

ek,

míg

a p

ozití

vum

ok p

edig

nem

lesz

nek

érzé

kelh

etőe

k

Kis

térs

ég v

álla

lkoz

ásai

, mun

kavá

llaló

i Te

lepü

lési

adó

bevé

tele

k, b

efek

teté

sek

össz

ege.

Csö

kken

a m

unka

nélk

ülis

ég,

növe

kszi

k az

önk

orm

ányz

atok

bev

étel

e,

bővü

l a k

ölts

égve

tési

moz

gást

erük

, ja

víth

atjá

k az

ott

élők

éle

tminős

égét

Inté

zked

és: 1

.3. A

Dun

a, m

int a

VII

. szá

mú

Hel

sink

i köz

leke

dési

foly

osób

an r

ejlő

lehe

tősé

gek

kiak

názá

sa

Tuda

tosa

n fe

lkés

züln

i arr

a az

időp

ontra

, am

ikor

a D

una,

min

t a V

II. s

zám

ú H

elsi

nki f

olyo

só m

ár h

ason

ló fo

rgal

mat

bo

nyol

ít, m

int j

elen

leg

a D

una-

Maj

na-

Raj

na c

sato

rna

ném

etor

szág

i sza

kasz

a. A

ki

stér

ségi

Dun

a sz

akas

zon

a vá

rhat

óan

nagy

-for

galm

ú fo

lyos

ót ig

ényb

evevők

ta

lálh

assá

k m

eg a

zoka

t a

szol

gálta

táso

kat,

amel

yekr

e sz

üksé

gük

van,

ezz

el é

lénk

ítve

a ví

zpar

ti te

lepü

lése

k ga

zdas

ágát

. A fe

lkés

zülé

s ré

szek

ént e

l kel

l kés

zíte

ni a

kis

térs

égi

Dun

a sz

akas

z ko

mpl

ex fe

jlesz

tési

terv

ét.

Az

orsz

ágos

köz

forg

alm

ú ki

kötő

és

ehhe

z ka

pcso

lódó

logi

sztik

ai k

özpo

nt

meg

való

sítá

sán

kívü

l is s

zám

os

lehe

tősé

get r

ejt a

bef

ekte

tése

kre

a ki

stér

ségi

Dun

a sz

akas

z.. H

ossz

abb

távo

n sz

üksé

gess

é vá

lhat

a te

ljes m

agya

r D

una

szak

aszr

a es

etle

g a

szom

széd

os

álla

mok

Dun

a sz

akas

zaira

von

atko

zó

össz

ehan

golt

terv

ezés

is.

Térs

égi D

una-

men

ti te

lepü

lése

k, a

ví

zpar

ti sz

olgá

ltatá

si ip

arba

ber

uház

ók

Létre

jövő

új m

unka

hely

ek, a

víz

parti

sz

olgá

ltatá

sokb

a be

fekt

etet

t tők

e na

gysá

ga, b

efek

tető

k sz

áma,

ön

korm

ányz

atok

iparűz

ési a

dóbe

véte

le

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

80/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

. 4. I

nfor

mat

ikai

infr

astr

uktú

ra fe

jlesz

tése

Oly

an in

form

áció

s és i

nfor

mat

ikai

re

ndsz

er k

iala

kítá

sa, m

elyn

ek

segí

tség

ével

a k

isté

rség

önk

orm

ányz

atai

kö

zvet

len

info

rmat

ikai

kap

csol

atba

ke

rüln

ek, a

zono

s inf

orm

atik

ai re

ndsz

ert

alka

lmaz

nak

a ha

tósá

gi ü

gyin

tézé

si

foly

amat

ok tá

mog

atás

ára,

és k

özös

in

form

áció

s báz

ist a

lakí

tana

k ki

A te

lepü

lése

k kö

zött

meg

lévő

gaz

dasá

gi,

kultu

rális

és i

nfra

stru

ktur

ális

kü

lönb

sége

ket c

sökk

ente

ni k

ell.

Enne

k sz

ámos

lehe

tősé

ge k

özül

kie

mel

kedő

: •

A té

rség

i és h

elyi

köz

össé

gek

fejle

szté

si k

ezde

mén

yezé

sein

ek

elős

egíté

se, ö

ssze

hang

olás

a az

or

szág

os c

élki

tűzé

sekk

el

• A

kül

önbö

ző sz

intű

fejle

szté

si

konc

epci

ók, p

rogr

amok

és

tém

ák k

oord

inál

t kid

olgo

zása

, és

meg

való

sítá

sa

Az

EU re

gion

ális

pol

itiká

jáho

z va

ló

illes

zked

és e

lőse

gíté

se, a

regi

onál

is

együ

ttműk

ödés

ből s

zárm

azó

előn

yök

hasz

nosí

tása

.

Térs

égi ö

nkor

mán

yzat

ok, i

ntéz

mén

yek,

sz

akbe

fekt

etők

és s

zolg

álta

tók,

vá

llalk

ozás

ok, l

akos

ság

Ügy

inté

zés k

ölts

ég é

s idő

szük

ségl

etén

ek

csök

kené

se, v

erse

nyelőn

y a

gyor

sabb

in

form

áció

hoz

jutá

s mia

tt

Inté

zked

és: 1

.5. T

udom

ányo

s inn

ovác

iós p

oten

ciál

K+F

tevé

keny

ség

fejle

szté

se

Tudo

mán

yos-

inno

váci

ós p

oten

ciál

nö

velé

se a

z or

szág

ból,

az E

U-b

ól a

vá

rosb

an fo

glal

kozt

atot

t tud

omán

yos,

szel

lem

i nag

yság

ok sz

ámán

ak

növe

lésé

vel.

Egy

spec

iális

mec

enat

úra

rend

szer

műk

ödte

tésé

vel i

nten

zíve

n rö

vid

idő

alat

t meg

kel

l növ

elni

a v

áros

, ki

stér

ség

tudo

mán

yos p

oten

ciál

ját.

Egy

műs

zaki

, tud

omán

yos k

ompl

exum

lé

treho

zása

és m

űköd

teté

se

(labo

rató

rium

ok, e

lőad

óter

mek

, iro

dák

és sz

olgá

lati

laká

sok)

.

Dun

aújv

áros

felsőo

ktat

ási r

ends

zere

és

gazd

aság

i éle

te n

agy

szám

ú di

plom

ást

képe

z és

fogl

alko

ztat

, ugy

anak

kor

hián

yzik

a tu

dom

ányo

s-in

nová

ciós

te

véke

nysé

g

Dun

aújv

áros

i Fői

skol

a, K

+F

tevé

keny

ségh

ez k

apcs

olód

ó vá

llalk

ozás

ok, c

ivil

szer

veze

tek,

sz

akem

bere

k

Ez a

tudo

mán

yos p

oten

ciál

meg

jele

nése

to

vább

i vál

lalk

ozás

ok le

tele

pedé

sét

indi

kálh

atja

. A jó

l kép

zett

szak

embe

rek

meg

tartó

kép

essé

ge ja

vul a

kis

térs

égbe

n.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

81/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 1

.6. K

isté

rség

i Kom

pete

ncia

Köz

pont

létr

ehoz

ása

Piac

i vez

ető

szer

epet

kiv

ívni

a

kist

érsé

g sp

eciá

lis a

dotts

ágár

a és

ké

pess

égei

re a

lapo

zott,

a

Mag

yaro

rszá

gi lé

pték

ben

csak

itt

felle

lhető,

kis

térs

égi k

utat

ási,

gyár

tási

, és s

zolg

álta

tási

te

véke

nysé

gi k

ör

meg

tere

mté

séve

l

Kis

térs

égi s

aját

ossá

gok

–spe

ciál

is

ipar

i kul

túra

, mag

as te

chni

kai

ism

eret

ek, f

ejle

tt műs

zaki

ér

telm

iség

i rét

eg m

ás m

inős

égű

öszt

önzé

séve

l a k

utat

ási,

fejle

szté

si, g

yártó

i, sz

olgá

ltató

i bá

zis l

étre

hozá

sáva

l új,

piac

i ve

zető

szer

ep e

léré

séhe

z ko

mpe

tenc

iák

fejle

szté

se a

sz

üksé

ges é

s meg

lévő

lehe

tősé

gek

kiha

szná

lásá

val.

Kut

atás

sal,

fejle

szté

ssel

fo

glal

kozó

műs

zaki

réte

g, g

yártó

és

szol

gálta

tó v

álla

lkoz

ások

Kis

térs

égi i

mag

e, a

z itt

lakó

k él

etm

inős

ége

nő

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. A té

rség

gaz

dasá

gi sz

erke

zeté

nek

kieg

yens

úlyo

zása

, áta

lakí

tása

Inté

zked

és: 2

.1. A

DU

NA

FER

R á

tsze

rvez

ésén

ek é

s a b

efek

tető

k sz

ándé

kain

ak ö

ssze

hang

olás

ának

elő

segí

tése

A D

unaf

err l

étsz

ám

raci

onal

izál

ásáh

oz időb

en

össz

ehan

golt

befe

ktet

ési

lehe

tősé

gek

kiha

szná

lása

A D

unaf

err á

tsze

rvez

ése

sorá

n fe

lsza

badu

ló je

lentős

dol

gozó

i lé

tszá

m e

gybe

n m

unka

erő-

kíná

lat

a be

fekt

etők

szám

ára,

em

iatt

céls

zerű

a lé

tszá

m fe

lsza

badu

lást

időb

en k

oord

inál

ni a

z új

be

fekt

etés

ek

léts

zám

szük

ségl

etei

vel

Új b

efek

tető

k, D

unaf

err

társ

aság

ai

A té

rség

i tár

sada

lmi b

éke,

él

etm

inős

ég m

egőr

izhe

tő,

javí

that

ó

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

82/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 2

.2. S

zolg

álta

tó sz

ekto

r fe

jlődé

séne

k se

gíté

se

A k

isté

rség

szol

gálta

tási

sz

ínvo

nalá

nak

fejle

szté

se, é

s ez

álta

l új m

unka

hely

ek te

rem

tése

, a

kist

érsé

gben

lévő

fize

tőké

pes

kere

slet

hel

yben

tartá

sa.

A k

isté

rség

ben,

min

d a

kere

sked

elm

i, m

ind

a te

rmelő

szol

gálta

tók

és e

gyéb

szol

gálta

tói

szek

tor f

ejle

ttség

e m

ég n

em é

ri el

a

térs

ég g

azda

sági

fejle

ttség

ének

sz

ínvo

nalá

t, ez

ért s

egíte

ni k

ell e

te

rüle

t din

amik

usab

b fe

jlődé

sét.

Szol

gálta

tás t

evék

enys

égek

ig

énye

inek

meg

fele

lő te

rüle

tek,

in

gatla

nok

bizt

osítá

sa.

Szol

gálta

tói s

zekt

orba

n te

véke

nyke

dő v

álla

lkoz

ások

Sz

olgá

ltató

i sze

ktor

ban

tevé

keny

kedő

vál

lalk

ozás

ok

Inté

zked

és: 2

.3. A

z in

fras

truk

turá

lis fe

jlesz

tésb

en a

hel

yi v

álla

lkoz

ók sz

erep

ének

erő

síté

se

A k

isté

rség

et é

rintő

in

fras

trukt

urál

is fe

jlesz

tésé

nek

közv

etle

n m

unka

hely

tere

mtő

ha

tásá

nak

érvé

nyes

ítése

A k

isté

rség

et é

rintő

ors

zágo

s in

fras

trukt

urál

is b

eruh

ázás

ok

(Dun

a-hí

d, M

6, M

8) b

eruh

ázás

a so

rán

el k

ell é

rni,

hogy

a

kist

érsé

gben

fels

zaba

duló

m

unka

erő

min

él n

agyo

bb

mér

tékb

en k

apjo

n le

hető

sége

t a

kivi

tele

zési

mun

kák

sorá

n. Ö

ssze

ke

ll gyűj

teni

a v

álla

lkoz

ások

kí

nála

tát,

és fe

l kel

l kés

zíte

ni

őket

, hog

y al

kalm

asak

legy

enek

a

szol

gálta

tásr

a

Az

infr

astru

ktúr

a ép

ítésé

nek

fővá

llalk

ozás

ai é

s a k

isté

rség

i al

válla

lkoz

ások

A h

elyi

alv

álla

lkoz

ók á

ltal

létre

hozo

tt új

mun

kahe

lyek

, re

aliz

ált á

rbev

étel

ük

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

83/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 2

.4. K

lasz

teri

záci

ó elős

egíté

se é

s csa

tlako

zás a

meg

lévő

kla

szte

rekh

ez

A té

rség

gaz

dasá

gi sz

erke

zeté

nek

átal

akítá

sa, o

lyan

új e

gym

ásra

ép

ülő

gazd

aság

i int

egrá

ciók

lé

treho

zásá

val,

amel

yek

elsz

akad

ást b

izto

síta

nak

a je

lenl

egi m

onok

ultú

rás g

azda

sági

sz

erke

zettő

l. A

cél

elő

segí

teni

ez

ekne

k az

inte

grác

iókn

ak a

lé

trejö

ttét

A té

rség

jövő

beni

kie

gyen

súly

ozot

t ga

zdas

ági f

ejlő

désé

nek

alap

ját e

gy

dive

rzifi

kálta

bb g

azda

sági

stru

ktúr

a bi

ztos

íthat

ja. A

térs

égbe

n új

, vag

y ré

szbe

n új

ipar

ágak

m

egka

pasz

kodá

sána

k és

m

egerős

ödés

ének

lény

eges

en n

agyo

bb

az e

sély

e am

enny

iben

az

egye

s sze

replők

st

raté

giai

szöv

etsé

gben

, kla

szte

rekb

en

műk

ödne

k eg

yütt.

A té

rség

ado

ttság

ait

figye

lem

be v

éve

első

lépé

skén

t a

körn

yeze

ttech

noló

giai

, acé

lipar

i más

od

és h

arm

ad-te

rmék

gyá

rtó é

s inf

orm

atik

ai

klas

zter

ek lé

trejö

tténe

k elős

egíté

se

hozh

at e

redm

ényt

.

Új i

pará

gak

befe

ktetői

Té

rség

i GD

P nö

veke

dése

, fo

glal

kozt

atás

i stru

ktúr

a vá

ltozá

sa

Inté

zked

és: 2

.5. K

orsz

erű

kom

mun

ális

hul

ladé

k-fe

ldol

gozó

ipar

tele

píté

se

Az

EU n

orm

ákna

k m

egfe

lelő

hu

lladé

kgaz

dálk

odás

kia

lakí

tása

a

térs

égbe

n

A je

lenl

egi h

ulla

déks

zállí

tás é

s hul

ladé

k el

hely

ezés

már

a je

lenl

egi t

örvé

nyi

előí

ráso

knak

sem

fele

l meg

. A

duna

újvá

rosi

lera

kó c

sak

idei

glen

es

műk

ödés

i eng

edél

lyel

rend

elke

zik.

Eb

ben

a fo

rmáj

ában

nem

tarh

ató

fenn

. Ez

ért s

züks

éges

egy

nag

y hu

lladé

kler

akó

rend

szer

hez

való

csa

tlako

zás.

Miv

el

kist

érsé

gi n

agys

ágba

n ez

t nem

lehe

t ga

zdas

ágos

an műk

ödte

tni,

ezér

t sz

üksé

ges t

öbb

kist

érsé

g ös

szef

ogás

a (5

00 e

zer fős

pop

ulác

ió a

meg

fele

lő

nagy

ságm

éret

), ez

ért f

ejle

szté

si tá

rsul

ást

hozt

ak lé

tre P

olgá

rdi Ö

nkor

mán

yzat

i kö

zpon

ttal,

amel

yhez

több

ek k

özöt

t cs

atla

kozt

ak D

unaú

jvár

osi K

isté

rség

ön

korm

ányz

atai

is

Térs

égi ö

nkor

mán

yzat

ok

Tisz

tább

kör

nyez

et,

egés

zség

eseb

b él

etfe

ltéte

lek,

al

acso

nyab

b kö

rnye

zets

zenn

yezé

s

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

84/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 2

.6. K

isvá

llalk

ozás

ok fe

jlesz

tése

A té

rség

gaz

dasá

gsze

rkez

ete

átal

akítá

sána

k fo

ntos

ele

me

a ki

svál

lalk

ozás

ok m

egerős

ítése

és

újak

ala

kulá

sána

k elős

egíté

se. E

zt

szol

gálja

az

elké

szül

t tec

hnol

ógia

i in

kubá

torh

áz k

edve

ző fe

ltéte

lek

bizt

osítá

sáva

l (bé

rleti

díja

k,

taná

csad

ások

, inf

orm

atik

ai

rend

szer

). A

z in

kubá

torh

áz

egyb

en e

gy o

lyan

fejle

szté

s első

elem

e, a

mel

y ki

egés

zül a

mel

lette

lé

trejö

vő v

álla

lkoz

ók h

ázáv

al,

vala

min

t egy

fejle

szté

si

tech

noló

giai

cen

trum

mal

a

főis

kolá

ra a

lapo

zva.

A v

olt

lakt

anya

terü

lete

alk

alm

as e

gy

mul

tinac

ioná

lis c

égfe

jlesz

tési

, üg

yfél

szol

gála

ti ré

szle

géne

k le

tele

píté

sére

is.

Dun

aújv

áros

vál

lalk

ozás

hián

yos

térs

ég, a

hol k

ülön

ösen

az

inno

vatív

, tec

hnol

ógia

orie

ntál

t és

term

elős

zolg

álta

tást

vég

ző

kisv

álla

lkoz

ások

hiá

nyoz

nak.

A

kisv

álla

lkoz

ások

meg

erős

ítésé

nek

és fe

jlesz

tésé

nek

font

os h

ozad

éka

a m

unka

hely

tere

mté

s és a

m

agas

an k

épze

tt m

unka

erő

térs

égbe

n ta

rtása

Inno

park

Kht

., V

álla

lkoz

ók H

áza,

ön

korm

ányz

at, D

unaú

jvár

osi

Főis

kola

, Kis

térs

égi

Fogl

alko

ztat

ási é

s Fel

nőttk

épzé

si

Köz

alap

ítván

y

Mag

as sz

elle

mi h

ánya

dú

term

ékek

létre

jötte

.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

85/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. Bef

ekte

tési

lehe

tősé

gek

javí

tása

Inté

zked

és: 3

.1. K

isté

rség

i Fej

lesz

tési

Tár

sasá

g lé

treh

ozás

a és

műk

ödte

tése

Gyo

rsíto

tt üt

embe

n fe

lkés

zíte

ni a

té

rség

szer

eplő

it, a

jele

ntős

m

unka

hely

tere

mté

st g

ener

áló

befe

ktetők

jele

nleg

inél

nag

yobb

m

érté

kű m

egny

erés

ére.

Lé

treho

zni a

zt a

tárg

yi,

szer

veze

ti, sz

emél

yi

felté

telre

ndsz

ert,

amel

y ha

téko

nyan

kép

es tá

mog

atni

a

térs

ég g

azda

ságs

zerk

ezet

ének

ig

en g

yors

áta

lakí

tásá

t

Jele

nleg

a té

rség

ben

szám

os sz

erv,

sz

erve

zet f

ogla

lkoz

ik a

térs

égi

pote

nciá

lok

fejle

szté

séve

l. Ez

ek

egye

di h

aték

onys

ágát

soks

zor e

rőse

n ro

ntja

az

össz

ehan

golts

ág h

iány

a.

Szük

sége

s az,

hog

y je

len

fejle

szté

si

terv

báz

isán

, prio

ritás

okon

ala

puló

ös

szeh

ango

lt pr

ogra

moz

ás fo

lyjé

k, a

té

rség

egé

szér

e vo

natk

ozóa

n fe

ltárá

sra

és m

egfe

lelő

üte

mez

és

szer

int e

lőké

szíté

sre

kerü

ljene

k a

befe

ktet

ésre

alk

alm

as te

rüle

tek.

A

térs

égbe

érk

ezők

pot

enci

ális

be

fekt

etők

pro

fess

zion

ális

fo

gadt

atás

ban

rész

esül

jene

k, a

ki

stér

ségi

bef

ekte

tési

mar

ketin

gben

ér

vény

esül

jön

a sz

iner

gia,

a

térs

égfe

jlesz

téss

el fo

glal

kozó

sz

erve

zete

k kö

zött

kial

akul

jon

az

optim

ális

egy

üttműk

ödés

. Lét

re k

ell

hozn

i azt

a K

isté

rség

i Fej

lesz

tési

Tá

rsas

ágot

, am

ely

meg

fele

lő

tőke

erőv

el, é

s sze

llem

i pot

enci

álla

l el

látv

a al

kalm

as a

fent

i fel

adat

ok

ellá

tásá

ra

Bef

ekte

tők

és te

lepü

lési

ön

korm

ányz

atok

Lé

trejö

tt új

mun

kahe

lyek

szám

a,

tele

pülé

si ö

nkor

mán

yzat

ok

adób

evét

elei

nek

volu

men

e

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

86/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.2. I

pari

par

kok

befo

gadó

képe

sség

ének

fejle

szté

se

Bőv

íteni

kel

l a m

eglé

vő ip

ari

park

ok te

rüle

tét é

s in

fras

trukt

úráj

át

A k

isté

rség

ben

lévő

ipar

i par

kok

befo

gadó

képe

sség

e m

a m

ár

jele

ntős

en le

csök

kent

, ezé

rt bő

víte

ni k

ell a

z ip

ari p

arko

k te

rüle

tét,

meg

kel

l old

ani a

z in

fras

trukt

úra

bőví

tésé

t, a

köve

tkező

idős

zak

válla

lkoz

ásai

nak

lete

lepí

tése

ér

deké

ben

Önk

orm

ányz

atok

és/

vagy

be

fekt

etők

Lé

trejö

tt új

mun

kahe

lyek

szám

a,

tele

pülé

si ö

nkor

mán

yzat

ok

adób

evét

elei

nek

volu

men

e

Inté

zked

és: 3

.3. E

gybe

függő

jele

ntős

nagy

ságú

ipar

i, ke

resk

edel

mi t

erül

etek

elő

kész

ítése

A n

agy

egyb

efüg

gő te

rüle

tet

igén

ylő

válla

lkoz

ások

le

tele

pedé

séne

k le

hető

ségé

nek

meg

tere

mté

se

A k

isté

rség

ben

ninc

s jel

entő

s nag

yság

ú (2

00-3

00 h

a) ip

ari,

kere

sked

elm

i ter

ület

ki

alak

ítva,

ille

tve

a te

rüle

trend

ezés

i te

rvek

ben

meg

terv

ezve

. Szü

kség

es te

hát,

egy-

vag

y ké

t ily

en te

rüle

t kia

lakí

tásá

nak

elők

észí

tése

és s

züks

ég e

seté

n an

nak

gyor

s kié

píté

se

Nag

y be

fekt

etők

B

efek

teté

s vol

umen

e, lé

trejö

tt m

unka

hely

ek, ö

nkor

mán

yzat

i ad

óbev

étel

ek, b

eszá

llító

k pi

acbő

vülé

se

Inté

zked

és: 3

.4. T

érsé

g be

szál

lítói

pro

gram

indí

tása

El k

ell é

rni,

hogy

a té

rség

ben

műk

ödő

válla

lkoz

ások

bes

zállí

tói

igén

yeit

első

sorb

an a

térs

égbe

n műk

ödő,

az

adot

t gyá

rtási

fela

dato

t va

gy sz

olgá

ltatá

st m

egva

lósí

tani

ké

pes v

álla

lkoz

ások

elé

gíts

ék k

i.

Ehhe

z sz

üksé

ges a

bes

zállí

tói

igén

yek

egys

éges

ada

tbáz

isba

gyűj

tése

, ill.

a b

eszá

llító

i kap

acitá

sok

és k

ínál

at p

árhu

zam

os m

egje

lení

tése

.

A k

isté

rség

i bes

zállí

tói

koor

diná

ció

ered

mén

yeké

nt

bőví

thető

a be

szál

lítói

m

unka

hely

ek sz

áma

Térs

égi K

KV

-k, t

érsé

gi

nagy

válla

lato

k, K

isté

rség

i Fe

jlesz

tési

Tár

sasá

g, In

nopa

rk,

Vál

lalk

ozók

ház

a, K

isté

rség

i K

ompe

tenc

ia K

özpo

nt

Fogl

alko

ztat

ás bőv

ülés

ével

az

élet

szín

vona

l nő.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

87/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 3

.5. Ö

nkor

mán

yzat

i ber

uház

ások

forr

ásai

nak

bőví

tése

Az

önko

rmán

yzat

ok tő

kevo

nzó

képe

sség

ét n

övel

ni o

ly m

ódon

, hog

y kö

ltség

veté

sükö

n be

lül m

ind

nagy

obb

arán

yban

legy

enek

kép

esek

sa

ját f

ejle

szté

si fo

rrás

aika

t növ

elni

, va

gy a

zt k

ülső

(pál

yáza

ti fo

rrás

okka

l) ki

egés

zíte

ni

A b

efek

tető

ket d

önté

sükb

en

befo

lyás

olja

, hog

y az

ado

tt te

lepü

lés

a ga

zdas

ági m

űköd

és é

s az

embe

ri él

et m

ilyen

szín

vona

lú fe

ltéte

leiv

el

rend

elke

zik.

Fon

tos,

hogy

egy

te

lepü

lése

n po

rmen

tese

k-e

az u

tak,

m

egol

dott-

e a

szen

nyví

ztis

ztítá

s, és

m

egfe

lelő

kul

turá

lis, s

zoci

ális

, ok

tatá

si in

fras

trukt

úra

áll-e

re

ndel

kezé

sre

Térs

égi ö

nkor

mán

yzat

ok

Hel

yi g

azda

ság

élén

külé

se

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. EU

csa

tlako

záss

al k

apcs

olat

os te

véke

nysé

gek

foly

amat

os fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 4

.1. E

U-s

info

rmác

iós i

roda

műk

ödte

tése

, fol

yam

atos

fejle

szté

se

Az

EU-s

info

rmác

iós i

roda

műk

ödte

tésé

vel e

l kel

l érn

i, ho

gy a

té

rség

ben

műk

ödő

vagy

lete

lepü

lő

válla

lkoz

ások

szak

szerű

segí

tség

et

kapj

anak

az

euró

pai p

iaco

n va

ló

vers

enyk

épes

ségü

k m

egta

rtásá

hoz,

ja

vítá

sáho

z, e

nnek

érd

ekéb

en:

• El

érhe

tővé

kel

l ten

ni a

z un

iós

előí

ráso

kat,

vers

eny

szab

ályz

atok

at

• Elő

kell

segí

teni

az

EU-s

pia

ci

lehe

tősé

gek

feltá

rásá

t •

Segí

teni

kel

l a v

álla

lkoz

ások

at a

z un

iós f

ejle

szté

si fo

rrás

ok

elér

éséb

en.

• Se

gíte

ni k

ell a

térs

ég

önko

rmán

yzat

ait a

z EU

-s

közi

gazg

atás

i sza

bály

ok á

tvét

eléb

en

és h

aték

ony

felh

aszn

álás

ában

A k

isté

rség

vál

lalk

ozás

ai

önm

aguk

ban

csak

kor

láto

zotta

n ké

pese

k a

nyel

vi k

orlá

tok

és

jogs

zabá

lyok

ism

eret

ének

hi

ányá

ban

gyor

san

alka

lmaz

kodn

i az

EU

csa

tlako

zás l

ehetős

égei

nek

a ki

hasz

nálá

sára

, ille

tve

az a

bból

ad

ódó

vesz

élye

k el

hárít

ásár

a

Kam

ara,

EU

-s in

form

áció

s iro

da

EU k

omfo

rm műk

ödés

sel

gazd

aság

i növ

eked

és ta

rtós

fenn

tartá

sa

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

88/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

dokl

ás

Cél

csop

ort

Hat

ás in

diká

tor

Inté

zked

és: 4

.2. E

IRA

, Eur

ópai

Uni

ós g

azda

ságf

ejle

szté

si h

álóz

atok

ban

való

rés

zvét

el

Csa

tlako

zás a

z EI

RA

(Eur

opea

n In

dust

rial R

egio

ns A

ssoc

iatio

n)

nem

zetk

özi s

zerv

ezet

hez,

ezá

ltal

hozz

ájut

ni a

zokh

oz a

z előn

yökh

öz, a

mel

yeke

t a h

ason

ló

hely

zetb

en lé

vő e

uróp

ai té

rség

ek

együ

ttműk

ödés

ük ré

vén

elér

hetn

ek

Euró

pába

n sz

ámos

térs

égbe

n za

jlott

le h

ason

ló ip

ari s

zerk

ezet

át

alak

ítási

foly

amat

, min

t am

ilyen

előt

t Dun

aújv

áros

és t

érsé

ge á

ll.

Ezek

a té

rség

ek a

z át

alak

ítás

külö

nböző

fázi

saib

an já

rnak

, az

egye

s sza

kasz

okba

n ál

talu

k sz

erze

tt ta

pasz

tala

tok

meg

fele

lő

kriti

káva

l átv

ehetők

, és a

térs

ég

javá

ra fo

rdíth

atók

. Ugy

anak

kor

ezek

a té

rség

ek h

elyz

etük

re v

aló

teki

ntet

tel k

ülön

böző

, m

egkü

lönb

özte

tő e

lbán

ást

bizt

osító

ked

vezm

énye

ket

harc

olta

k ki

, saj

át o

rszá

gukb

an

vagy

az

Euró

pai U

niób

an. E

gy

szöv

etsé

g ré

szes

ekén

t tér

ségü

nk

szám

ára

ugya

nily

en v

agy

haso

nló

kedv

ezm

énye

k el

érés

e kö

nnye

bb

lehe

t, m

int m

agán

yosa

n ha

rcol

va

Dun

aújv

áros

és t

érsé

gi

tele

pülé

sek

önko

rmán

yzat

ai

Térs

ég g

azda

ság

szer

keze

téne

k ki

mut

atha

tó v

álto

zása

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

89/1

49

III.

Hum

ánerőf

orrá

s fej

ezet

K

ülde

tés:

Ter

veze

tt é

s tud

atos

hum

ánerőf

orrá

s fej

lesz

téss

el, e

zzel

a te

véke

nysé

ggel

indu

kált

társ

adal

mi é

s gaz

dasá

gi v

álto

záso

kkal

elé

rni a

kis

térs

ég la

koss

ágán

ak te

sti-l

elki

-szo

ciál

is jó

lét f

ejle

szté

sét

Cél

: A té

rség

meg

hatá

rozó

mun

kálta

tójá

nak,

a D

UN

AFE

RR

Tár

sasá

gcso

port

válto

zásk

ezel

ési f

olya

mat

ának

hat

ékon

y ki

stér

ségi

kez

elés

e a

hum

ánerőf

orrá

s-fe

jlesz

tés e

szkö

ztár

ának

terv

szerű

moz

gósí

tásá

val

Prio

ritá

sok

Ver

seny

képe

s tud

ású

társ

adal

om m

egte

rem

tése

A

hum

ánerőf

orrá

sba

befe

ktet

ett tők

e m

egté

rülé

séne

k nö

velé

se

Több

let g

azda

sági

és h

umán

erőf

orrá

s fel

szab

adítá

saA

z em

bere

k sz

ámár

a m

egha

táro

zó é

rtékk

é vá

ló e

gész

ség,

min

t tér

ségi

tőke

IN

TÉ

ZK

ED

ÉSE

K

1. F

ogla

lkoz

tath

atós

ági é

s fog

lalk

ozta

tási

le

hető

sége

k fe

jlesz

tése

2.

Fen

ntar

that

ó fe

jlődé

s a fo

glal

-ko

ztat

ási s

truk

túra

fejle

szté

sébe

n 3.

Esé

lyeg

yenlős

ég b

izto

sítá

sa

4. S

zoci

ális

ellá

tóre

ndsz

er é

s eg

észs

égfe

jlesz

tés

1.

A

gazd

aság

ig

énye

ihez

, a

lako

sság

ös

szet

étel

éhez

ig

azod

ó ok

tatá

si-k

épzé

si

koor

diná

ciós

rend

szer

létre

hozá

sa

2.

Az

élet

hoss

zig

tartó

ta

nulá

s fe

ltéte

lrend

szer

ének

ki

alak

ítása

új

típ

usú

képz

ési f

orm

ák é

s tec

hnol

ógiá

k tá

mog

atás

ával

2.

1.

Tudá

s-

és

okta

tást

echn

ológ

iai

tevé

keny

ség

fejle

szté

se a

Fői

skol

án

2.2.

K

ompe

tenc

ia a

lapú

okt

atás

fejle

szté

se

2.3.

A

vál

lalk

ozás

ok é

letk

épes

ségé

t fe

jlesz

tő

képz

ések

és t

anác

sadá

s 3.

Él

etpá

lya

terv

ezés

hez

és v

itelé

hez

szük

sége

s m

unka

-erő

piac

i in

form

áció

s és

tá

mog

ató

rend

szer

kife

jlesz

tése

4.

Fi

atal

ok

mun

kaerő—

piac

i ki

reke

sztő

désé

nek

meg

akad

ályo

zása

, m

unka

erő-

piac

i re

inte

grác

iójá

nak

elős

egíté

se

1.

Mun

kálta

tói é

s mun

kavá

llaló

i vá

ltozá

skez

elés

i kés

zség

ek fe

jlesz

tése

2.

A

ki

stér

ség

mun

kahe

lyei

eg

észs

égvé

delm

i és

bi

zton

sági

te

ljesí

tmén

yein

ek n

övel

ése

3.

Az

euró

pai

piac

ra

jutá

s és

ta

rtós

vers

enyk

épes

ség

fenn

tartá

sa é

rdek

ében

ko

mpl

ex

irány

ítási

re

ndsz

erek

fe

jlesz

tése

4.

In

nova

tív

fogl

alko

ztat

ási

lehe

tősé

gek

meg

tere

mté

se é

s fej

lesz

tése

5.

A

z ön

fogl

alko

ztat

ás

felté

telre

n-ds

zeré

nek

meg

tere

mté

se, f

ejle

szté

se

6.

Atip

ikus

fo

glal

kozt

atás

i fo

rmák

el

terje

szté

se

7.

A

kist

érsé

g ad

otts

ágai

ra

épülő

új

válla

lkoz

ások

létre

hozá

sa

1.

Kis

térs

égi (

Re)

Hab

ilitá

ciós

Ren

dsze

r műk

ödte

tése

1.

1.

Prev

enci

ó m

egte

rem

tése

és f

ejle

szté

se

1.2.

V

álto

zásm

ened

zsel

és

– a

válto

zás

szük

sége

sség

ének

kom

mun

ikác

iója

1.

2.1.

K

épzé

s, át

képz

és,

érze

lmi

és

egés

zség

ügyi

reha

bilit

áció

1.

2.2.

A

m

unka

nélk

ülie

k,

inak

tívak

és

a

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égűe

k m

unka

vilá

gába

val

ó in

tegr

álás

a 1.

2.3.

N

emek

, ne

mze

tiség

iek,

ko

rcso

porto

k es

élye

gyen

lősé

géne

k bi

ztos

ítása

1.

3.

Egal

izál

ó fo

glal

kozt

atás

fej

lesz

tése

, új

típ

usú

segé

lypr

ogra

mok

kid

olgo

zása

1.

3.1.

Ú

j mun

kahe

lyek

tere

mté

se

1.3.

2.

Meg

lévő

mun

kahe

lyek

bev

onás

a 1.

4. M

onito

ring

rend

szer

kia

lakí

tása

és f

ejle

szté

se

1.

Kis

térs

égi e

gész

ségk

ép, e

gész

ségt

erv

kész

ítése

2.

K

isté

rség

i éle

tmód

pro

gram

ok k

ifejle

szté

se

és e

lindí

tása

3.

A

z „J

ohan

n B

éla”

N

épeg

észs

égüg

yi

Prog

ram

vé

greh

ajtá

sáho

z ill

eszk

edő

kist

érsé

gi e

gész

ségf

ejle

szté

s 4.

M

unka

hely

i egé

szsé

gfej

lesz

tés

5.

Az

álla

mi é

s ci

vil s

zoci

ális

és

egés

zség

ügyi

sz

féra

szol

gálta

tási

rend

szer

fejle

szté

se

5.1.

m

inős

égfe

jlesz

tés

5.2.

sz

olgá

ltatá

sok

haté

kony

ságá

nak

növe

lése

5.

3. r

ends

zer

kom

plex

itásá

nak

növe

lése

re

ndsz

erbő

víté

ssel

5.

4.

fogl

alko

ztat

ási k

épes

ségü

k nö

velé

se

Inno

váci

ó al

apú

hum

án sz

akér

tele

m, t

erve

ző –

vég

reha

jtó

– el

lenő

rző

– ér

téke

lő -i

ntéz

kedő

ren

dsze

r fe

jlesz

tése

és f

ennt

artá

sa

5. H

umán

erőf

orrá

s kez

elés

t szo

lgál

ó in

tézm

ényr

ends

zer

fejle

szté

se

1.

Kis

térs

égi

hum

ánerőf

orrá

s-fe

jlesz

tő m

unka

szer

veze

t lé

treho

zása

1.

1.

Kis

térs

égi h

umán

stra

tégi

a ké

szíté

se, f

ejle

szté

se

1.2.

St

raté

giai

kut

atás

i pro

gram

ok m

egfo

galm

azás

a 2.

K

isté

rség

i Kut

atóc

sopo

rt műk

ödte

tése

3.

K

isté

rség

i Érd

ekeg

yezt

ető

Taná

cs lé

treho

zása

4.

K

isté

rség

i Fo

glal

kozt

atás

i A

kció

terv

ké

szíté

se

és

végr

ehaj

tása

5.

Kis

térs

égi

Mun

kaerő-

gazd

álko

dási

ren

dsze

r ki

építé

se é

s fej

lesz

tése

6.

D

unaú

jvár

os

– is

kola

váro

s pr

ogra

m

felté

telre

ndsz

erén

ek fe

jlesz

tése

7.

Fő

isko

la fe

jlesz

tése

, bőv

ítése

8.

K

isté

rség

i M

unka

véde

lmi

Köz

pont

műk

ödte

tése

9.

Kis

térs

égi e

gész

ségü

gyi e

llátó

rend

szer

fejle

szté

se

10.

Kis

térs

égi s

zoci

ális

ellá

tóre

ndsz

erén

ek fe

jlesz

tése

11

. K

isté

rség

kul

turá

lis in

tézm

ényr

ends

zeré

nek

fejle

szté

se

12.

Szel

lem

i tők

e In

nová

ciós

Par

k lé

treho

zása

13

. K

isté

rség

i Inf

orm

áció

s Ren

dsze

r műk

ödte

tése

14

. If

júsá

gi Ir

oda

kist

érsé

gi fe

jlesz

tése

15.

Uni

qa

Egés

zség

pénz

tár

Dun

afer

r ta

goza

tásn

ak

kist

érsé

gi fe

jlesz

tése

16

. K

özép

fokú

ok

tatá

s, sz

akké

pzés

fe

jlesz

tése

(s

zerk

ezet

ra

cion

aliz

álás

, ne

m

önko

rmán

yzat

i fe

nnta

rtású

inté

zmén

yek

szám

ának

növ

elés

e)

17.

Inté

zmén

yek

minős

égüg

yi re

ndsz

erfe

jlesz

tése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

90/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. Fog

lalk

ozta

that

óság

i és f

ogla

lkoz

tatá

si le

hető

sége

k fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 1

.1. A

gaz

dasá

g ig

énye

ihez

és a

lako

sság

öss

zeté

telé

hez

igaz

odó

okta

tási

-kép

zési

koo

rdin

áció

s ren

dsze

r lé

treh

ozás

a

A

szak

képző

inté

zmén

yek

képz

ési

pote

nciá

lját

a he

lyi

gazd

aság

és

sz

olgá

ltatá

s ig

énye

ihez

val

ó ig

azítá

sa

piac

kuta

táss

al

és

konz

ultá

ciós

te

stül

ette

l

illet

ve

együ

ttműk

ödés

i m

egál

lapo

dáso

kkal

, ké

pző/

alka

lmaz

ó eg

yütte

s, kö

zös

tana

nyag

és

kö

vete

lmén

yren

dsze

r fej

lesz

tésé

vel

Egye

s sz

akm

ákbó

l tú

lkép

zés

mut

atko

zik,

más

sza

kmák

ra e

gyál

talá

n ni

ncs

igén

y és

még

is k

épez

nek

rá, v

an

olya

n sz

akm

a,

amire

ni

ncs

elég

je

lent

kező

st

b.

A

szak

képz

és

és

a ga

zdas

ági

igén

yek

közö

tt fo

lyam

atos

as

zink

roni

tás m

utat

kozi

k.

koor

diná

ciót

vé

gző

szer

veze

t, ki

stér

ségi

ku

tató

csop

ort,

szak

képző

inté

zmén

yek

Az

ifjús

ági

mun

kané

lkül

iség

m

utat

ószá

mai

nak

csök

kené

se

Inté

zked

és: 1

.2. A

z él

etho

sszi

g ta

rtó

tanu

lás f

elté

telr

ends

zeré

nek

kial

akítá

sa ú

j típ

usú

képz

ési f

orm

ák é

s tec

hnol

ógiá

k tá

mog

atás

ával

Az

inté

zked

és á

tfogó

jelle

gű

szer

veze

ti ke

rete

ket t

erem

t meg

és

finan

szíro

zási

forr

ást s

zerv

ez:

1.2.

1 A

Kis

térs

égi F

ogla

lkoz

tatá

sért

és F

elnő

ttkép

zésé

rt K

özal

apítv

ány

műk

ödte

tése

1.

2.2.

Tud

ás- é

s okt

atás

tech

noló

giai

ok

tatá

s fej

lesz

tése

a fő

isko

lán

1.2.

3. K

ompe

tenc

ia a

lapú

okt

atás

fe

jlesz

tése

1.

2.4.

A v

álla

lkoz

ások

éle

t-kép

essé

gét

fejle

sztő

kép

zése

k tá

mog

atás

a

A

kist

érsé

g m

unka

erő-

állo

mán

ya

szám

szerűl

eg n

em f

og nőn

i je

lentős

m

érté

kben

, ső

t fe

ltehe

tőle

g cs

ökke

ni

fog.

Eg

yetle

n ig

azi

tarta

lék

a m

unka

erő-

képz

ésse

l va

ló m

egúj

ítása

, al

kalm

azko

dó k

épes

ségé

nek

növe

lése

Okt

atás

i in

tézm

énye

k,

szak

értő

-ta

nács

adó

cége

k A

kép

zés

után

elh

elye

zkedők

ille

tve

mun

kahe

ly

meg

tartó

k sz

áma

és

arán

ya

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

91/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

.2.1

. Tud

ás- é

s okt

atás

tech

noló

giai

tevé

keny

ség

fejle

szté

se a

Dun

aújv

áros

i Fői

skol

án

Tudá

s köz

vetít

ésre

szán

t ism

eret

és

tevé

keny

ség

terü

lete

k di

dakt

ikai

fe

ldol

gozá

sát,

tana

nyag

, köv

etel

mén

y és

ta

nesz

köz

és é

rtéke

lési

és o

ktat

ás

mód

szer

tani

rend

szer

ek k

idol

gozá

sára

ké

pes s

zake

mbe

rek

képz

ése

a fe

nnta

rthat

ó fe

jlődé

s ala

pját

kép

ezik

. A

fel

nőttk

épzé

si t

anan

yago

k ki

dolg

ozás

a ig

ényl

ik a

z ily

en tí

pusú

szak

embe

reke

t

A t

udás

ala

pú t

echn

ológ

iák

igén

ylik

az

ily

en

típus

ú sz

akem

bere

ket,

a té

rség

ho

sszú

tá

von

ilyen

te

chno

lógi

ákra

al

apoz

ott

fogl

alko

ztat

ást tűz

ki c

élul

.

A

főis

kola

ok

tató

i, m

unka

társ

ai,

hallg

atói

A

tu

dás

alap

ú te

chno

lógi

ákra

al

kalm

azha

tó m

unka

erő

állh

at h

ossz

ú tá

von

rend

elke

zésr

e.

Inté

zked

és: 1

.2.2

. Kom

pete

ncia

ala

pú o

ktat

ás fe

jlesz

tése

: nye

lvi-k

omm

unik

áció

s és t

anul

ási k

épes

ségf

ejle

szté

s ére

ttsé

gi á

ltalá

noss

á té

tele

, sz

ociá

lis é

s éle

tvite

li ko

mpe

tenc

iák

fejle

szté

se

Indu

ljon

alap

kész

sége

k és

ku

lcsk

ompe

tenc

iák

fejle

szté

sét,

éret

tség

i m

egsz

erzé

sét

elős

egítő

ké

pzés

i pr

ogra

m

a ki

stér

ség

mun

kaké

pes

korú

la

koss

ágán

ak

egés

zébe

n.

A

kom

pete

ncia

al

apú

képz

ések

et

a m

unka

ügyi

sze

rvez

et n

em t

ámog

atja

, pe

dig

mun

kaerő-

piac

i ké

pzés

ek.

A

nyel

vi

képz

ést

a m

unká

ltató

k cs

ak

célh

oz k

ötöt

ten

tám

ogat

ják.

Álta

láno

s je

llegü

k m

iatt

az

hoss

zú

tá

vú

alka

lmaz

kodó

al

apjá

t ké

pezi

k,

a té

rség

ben

az é

retts

égiv

el r

ende

lkezők

ar

ánya

nem

meg

fele

lő

Kis

térs

égi F

ogla

lkoz

tatá

si é

s Fe

lnőt

tkép

zési

Köz

alap

ítván

y,

Dun

aújv

áros

i Fői

skol

a

Álta

lába

n az

isk

olai

vég

zetts

égi

fok

emel

kedi

k a

kist

érsé

gben

(fe

jletts

égi

mut

ató)

Az

álta

láno

s műv

elts

ég,

az

alap

kom

pete

nciá

k tö

meg

es

mér

tékű

fe

jlesz

tése

a m

unka

erő

ruga

lmas

ságá

t kö

zép-

távo

n al

apve

tően

ja

vító

in

tézk

edés

, a k

épzé

s m

unka

erő-

igén

yt

vet f

el

Inté

zked

és: 1

.2.3

.A v

álla

lkoz

ások

éle

tkép

essé

gét

fejle

sztő

kép

zése

k tá

mog

atás

a

Oly

an

képz

ések

et

kell

indí

tani

, és

el

érés

üket

tá

mog

atni

, m

elye

k a

válla

lkoz

ások

al

kalm

azko

dó

képe

sség

ét

fejle

szti

a vá

llalk

ozó

szem

élyé

nek

képz

ése

álta

l. A

pia

ci

igén

yekh

ez v

aló

alka

lmaz

kodá

s és

a

haté

kony

műk

ödés

sz

üksé

ges

tudá

s fo

lyam

atos

meg

újítá

sa a

cél

.

A

válla

lkoz

ások

él

etké

pess

égén

ek

javu

lása

az

ok

fogl

alko

ztat

ási

pote

nciá

lját t

artja

szin

ten

vagy

növ

eli.

Kis

térs

égi

Fogl

alko

ztat

ásér

t és

Fe

lnőt

tkép

zésé

rt K

özal

apítv

ány,

V

álla

lkoz

ók

Műk

ödő

válla

lkoz

ások

sz

ámán

ak

növe

kedé

se,

válla

lkoz

ások

él

etta

rtam

ának

nö

veke

dése

, vá

llalk

ozás

ok

fogl

alko

ztat

otta

k lé

tszá

mán

ak n

övek

edés

e

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

92/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

.3. É

letp

álya

terv

ezés

hez

és v

itelh

ez sz

üksé

ges m

unka

erő-

piac

i inf

orm

áció

s és t

ámog

ató

rend

szer

kife

jlesz

tése

A té

rség

fogl

alko

ztat

óina

k és

ké

pzői

nek

info

rmác

ióin

ala

puló

ta

nács

adás

i és o

nlin

e in

form

áció

s re

ndsz

er k

iala

kítá

sa,

a pá

lyat

erve

zésb

en

rész

tvevő

szak

embe

rek

képz

ésén

ek

és

mun

kakö

rülm

énye

inek

tám

ogat

ása

A

súrló

dáso

s m

unka

nélk

ülis

ég

meg

előz

ésén

ek

legj

obb

eszk

öze

az

info

rmác

ióad

ás,

sok

zsák

utcá

s él

etpá

lya

dönt

és

előz

hető

m

eg

idej

ében

bi

ztos

ított

mun

kaerő-

piac

i in

form

áció

val

álta

láno

s és

kö

zépi

skol

ák,

neve

lési

ta

nács

adók

, H

umán

sz

olgá

ltató

iro

dák,

Mun

kaüg

yi K

irend

elts

ég

Csö

kken

m

unka

nélk

ülie

k sz

áma

és

arán

ya

Inté

zked

és: 1

.4. F

iata

lok

mun

kaerő-

piac

i kir

ekes

ztőd

ésén

ek m

egak

adál

yozá

sa, r

eint

egrá

ciój

uk e

lőse

gíté

se

Ala

p va

gy k

özép

fokú

okt

atás

ból

lem

orzs

olód

ott

illet

ve

kizá

róla

g ér

etts

égiv

el

vagy

el

avul

t sz

akké

pzet

tség

gel

rend

elke

ző

fiata

lok

képz

ésbe

ill

etve

fo

glal

kozt

atás

ba v

onás

a.

A t

érsé

gben

jel

entő

s 50

0-60

0 fő

re

tehe

tő a

cél

nak

meg

fele

lő f

iata

lok

szám

a

Tud6

sz

prog

ram

, re

inte

grác

iót

elős

egítő

-tám

ogat

ó sz

erve

zete

k C

sökk

enő

fiata

lok

mun

kané

lkül

iség

e és

se

gély

ezet

t sz

ám

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. Fen

ntar

that

ó fe

jlődé

s a fo

glal

kozt

atás

i str

uktú

ra fe

jlesz

tésé

ben

Inté

zked

és: 2

.1. M

unká

ltató

i és m

unka

válla

lói v

álto

zásk

ezel

ési k

észs

égek

fejle

szté

se

Oly

an

képz

ési

prog

ram

ok

indí

tása

, m

elye

k a

válto

zás

keze

lés

ism

eret

és

járta

sság

re

ndsz

erét

al

akítj

ák

ki

a cé

lcso

portb

an

A

foly

amat

osan

vá

ltozó

kö

rnye

zet

kihí

vása

inak

m

egfe

leln

i tu

dó

mun

kaál

tató

i és

m

unka

válla

lói

képe

sség

ek,

kész

sége

k sz

üksé

gese

k ah

hoz,

ho

gy

ne

álla

ndóa

n „v

álsá

gkez

elés

ről”

, ha

nem

vá

ltozá

smen

edzs

elés

ről

besz

élhe

ssün

k. A

vál

tozá

sok

időb

en

való

fe

lism

erés

ével

, ke

zelé

séve

l a

váls

ághe

lyze

tek

meg

előz

hető

k

1.

Okt

atás

i int

ézm

énye

k

1.1.

Álta

láno

s isk

olák

1.

2. K

özép

isko

lák

1.3.

Fői

skol

a 2.

O

ktat

ást,

képz

ést v

égző

civ

il sz

erve

zete

k K

isté

rség

i Fo

glal

kozt

atás

i és

Fe

lnőt

tkép

zési

Köz

alap

ítván

y

A

kist

érsé

gi

egyé

ni,

kis-

, kö

zép-

, na

gyvá

llalk

ozás

i vá

lság

ok s

zám

ának

cs

ökke

nése

, a

hang

súly

a

váls

ágke

zelé

sről

a v

álto

zásk

ezel

ésre

ke

rül

a ki

stér

ség

gazd

aság

ában

, a

hum

ánerőf

orrá

s kez

elés

ben.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

93/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.2. A

kis

térs

ég m

unka

hely

ei e

gész

ségv

édel

mi é

s biz

tons

ági t

elje

sítm

énye

inek

növ

elés

e

A

már

műk

ödő

Kis

térs

égi

Mun

kavé

delm

i K

özpo

nt

tevé

keny

ségé

t fe

jlesz

tve,

bő

vítv

e a

kist

érsé

g m

unka

hely

eihe

z el

jutv

a ok

tatá

ssal

-kép

zéss

el,

szak

taná

csad

ássa

l, pr

ojek

tek

men

edzs

elés

ével

in

tenz

ív

szak

aszb

a ke

ll he

lyez

ni

az

egés

zség

-, és

bi

zton

ságk

ultú

ra

fejle

szté

st,

haté

konn

yá

kell

tenn

i a

mun

kavé

delm

i tev

éken

ység

et

A k

isté

rség

egé

szsé

gi á

llapo

ta r

ossz

. Eb

ben

nagy

sz

erep

et

játs

zik

a m

unka

hely

i eg

észs

ég-

és

bizt

onsá

g ku

ltúra

el

égte

len

szín

vona

la.

A

mun

kahe

lyi

egés

zség

i- és

biz

tons

ági

telje

sítm

énye

k nö

velé

séve

l cs

ökke

ntjü

k a

kock

ázat

i té

nyezők

et,

ráha

táss

al

bíru

nk

az

egyé

nek

élet

mód

jára

, ja

vítju

k a

kist

érsé

g m

unka

válla

lóin

ak e

gész

ségi

álla

potá

t

Kis

térs

égi M

unka

véde

lmi K

özpo

nt

A k

isté

rség

mag

asab

b sz

intű

egé

szsé

g és

bi

zton

ság

kultú

rája

, a

lako

sság

ja

vuló

egé

szsé

gi á

llapo

ta

Inté

zked

és: 2

.3. A

z eu

rópa

i pia

cra

jutá

s és t

artó

s ver

seny

képe

sség

fenn

tart

ása

érde

kébe

n in

tegr

ált i

rány

ítási

ren

dsze

rek

fejle

szté

se

Az

inté

zked

és

szer

epel

teté

se

szük

sége

s. A

kis

térs

égbe

n m

eg k

ell

terv

ezni

, el

kel

l in

díta

ni a

kor

szerű

irány

ítási

re

ndsz

erek

be

veze

tésé

hez

(ISO

900

1:20

00; I

SO 1

4001

; OH

SAS

1800

1;

HA

CC

P,

stb.

) sz

üksé

ges

okta

tási

, ta

nács

adás

i te

véke

nysé

get,

bizt

osíta

ni

kell

az

foly

amat

fin

ansz

írozh

atós

ágát

.

A t

erm

ékne

k, a

szo

lgál

tatá

snak

egy

re

inká

bb

olya

nnak

ke

ll le

nnie

, ho

gy

előá

llítá

sa

ne

szen

nyez

ze

a kö

rnye

zete

t, ne

ve

szél

yezt

esse

az

előá

llító

k eg

észs

égét

és

bizt

onsá

gát,

minős

égile

g fe

lelje

n m

eg

a pi

ac

elvá

rása

inak

, ha

szná

latu

k kö

rnye

zetk

ímélő

legy

en.

Enne

k a

kom

plex

el

várá

snak

ko

mpl

ex

(minős

égüg

yi,

körn

yeze

tirán

yítá

si,

egés

zség

és

bi

zton

ságt

echn

ikai

, él

elm

isze

rbiz

tons

ági,

stb.

) re

ndsz

erek

eg

yide

jű,

össz

ehan

golt

alka

lmaz

ása

fele

lhet

csa

k m

eg.

Vál

lalk

ozás

ok, K

isté

rség

i Fo

glal

kozt

atás

i és F

elnő

ttkép

zési

A

lapí

tván

y K

isté

rség

i Mun

kavé

delm

i Köz

pont

Ta

nács

adó,

sz

akér

tő

és

okta

tási

vá

llalk

ozás

ok, i

ntéz

mén

yek

A

kist

érsé

g vá

llalk

ozás

aina

k nő

a

piac

i sta

bilit

ása,

fol

yam

atos

an ja

vul a

te

rmék

ek,

szol

gálta

táso

k m

inős

ége,

nö

veks

zik

a kö

rnye

zet

és

a m

unka

társ

ak m

egel

éged

etts

ége

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

94/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.4. I

nnov

atív

fogl

alko

ztat

ási l

ehetős

égek

meg

tere

mté

se é

s fej

lesz

tése

Szük

sége

s ol

yan,

ne

m

tradi

cion

ális

fo

glal

kozt

atás

i fo

rmák

meg

tere

mté

se

és

felk

ínál

ása,

am

ely

az

inak

tív

állo

mán

yt a

mun

kavi

lágá

ba te

reli.

A m

egvá

ltozo

tt kö

rülm

énye

k kö

zé k

erülő

mun

kavá

llaló

k so

k es

etbe

n ki

szor

ulna

k a

mun

kavi

lágá

ból

(GY

ES,

GY

ED,

ápol

ást

igén

ylő

nagy

bete

g cs

alád

tag,

stb

.). E

zen

mun

kavá

llaló

i sz

egm

ense

k m

unka

vilá

gába

n va

ló

tartá

sa

illet

ve

mun

kába

va

ló

bevo

nása

sz

üksé

ges

egyr

észt

pre

vent

ív, m

ásré

szt h

aték

onys

ági

okok

ból

Inak

tívak

V

álla

lkoz

ások

Ö

nfog

lalk

ozta

tást

vál

laló

k

Inno

vatív

fogl

alko

ztat

ási f

orm

ák

nagy

obb

arán

yú e

lterje

dése

Fo

glal

kozt

atás

i szi

nt n

övek

edés

e M

unka

nélk

ülis

ég c

sökk

enés

e Él

etsz

ínvo

nal j

avítá

sa

Inté

zked

és: 2

.5. A

z ön

fogl

alko

ztat

ás fe

ltéte

lren

dsze

réne

k m

egte

rem

tése

és f

ejle

szté

se

A h

átrá

nyos

hel

yzetű

egyé

nek

vagy

cs

opor

tok

hely

i sz

üksé

glet

ek

kiel

égíté

sére

sz

erve

ződő

vá

llalk

ozás

ok tá

mog

atás

a, ö

sztö

nzés

e

A v

alam

ilyen

okb

ól h

átrá

nyos

hel

yzetű

embe

rek

illet

ve c

sopo

rtok

prob

lém

ája

sok

eset

ben

nem

ke

zelh

ető

az

úgyn

evez

ett

„hag

yom

ányo

s”

tech

noló

giák

kal.

A

hely

ben

kele

tkező

szük

ségl

etek

ön

fogl

alko

ztat

ássa

l, vá

llalk

ozás

szer

vezé

ssel

tö

rténő

m

egol

dása

, m

int

lehe

tősé

g fe

jlesz

tése

re

ndkí

vül

haté

kony

pr

oblé

mak

ezelő

tech

nika

lehe

t.

Inak

tív sz

egm

ens

Mun

kaüg

yi k

özpo

ntok

Ö

nkor

mán

yzat

ok

A

fogl

alko

ztat

ási

szin

t nö

veks

zik,

ja

vul a

rész

tvevők

szoc

iális

hel

yzet

e

Inté

zked

és: 2

.6. A

z at

ipik

us fo

glal

kozt

atás

i for

mák

elte

rjes

ztés

e

A

távm

unka

, a

rész

mun

kaidő

és

tová

bbi

a m

egsz

okot

tól

elté

rő

alka

lmaz

ási

form

ák

elte

rjedé

séne

k tá

mog

atás

a a

kist

érsé

gben

Az

atip

ikus

nak

teki

ntet

t fo

glal

kozt

atás

i fo

rmák

köz

ül k

ülön

ösen

a r

észm

unka

idős

fo

glal

kozt

atás

el

terje

szté

sét

kell

szor

galm

azni

. So

k te

kint

etbe

n m

ind

a tá

rsad

alom

, min

d az

egy

én s

zem

pont

jábó

l ho

sszú

tá

von

ered

mén

yese

bb

és

hum

ánus

abb,

min

t a

léts

zám

leép

ítése

knél

ha

szná

lt ko

reng

edm

énye

s ny

ugdí

jazá

s. K

ülön

ösen

a

nők

eset

ében

előn

yöse

n al

kalm

azha

tó.

Atip

ikus

fog

lalk

ozta

tást

meg

való

sító

vá

llalk

ozás

ok

A

segé

ly

vagy

ny

ugdí

j he

lyet

t jö

vede

lem

hez

jutá

ssal

az

élet

minős

ég

javu

l

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

95/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.7. A

kis

térs

ég a

dott

sága

ira

épülő

új v

álla

lkoz

ások

kia

lakí

tása

A

kis

és

köze

pes

válla

lkoz

ások

sz

ámát

. ar

ányá

t fo

glal

kozt

atás

po

tenc

iáljá

t nö

veln

i a

kist

érsé

gben

a

Kis

térs

égi

Kom

pete

ncia

Köz

pont

hoz

kapc

solv

a.

Fel

kell

tárn

i a

kist

érsé

gben

élő

fogl

alko

ztat

ási

korú

né

pess

ég

össz

etét

elét

. A

z ad

otts

ágok

hoz

legk

özel

ebb

álló

átk

épzé

seke

t cél

szerű

szor

galm

azni

és

az

ez

zel

adek

vát

válla

lkoz

ási

irány

okat

fe

jlesz

teni

, bő

víte

ni,

tám

ogat

ások

kal

előn

yben

ré

szes

íteni

, pi

aci

hátte

ret

dive

rzifi

káln

i. A

mun

kát h

elyb

e vi

nni,

nem

a m

unka

válla

lót m

ozga

tni.

A k

is-é

s köz

épvá

llalk

ozás

ok

Ala

cson

yabb

át

képz

ési

költs

égge

l, bi

ztos

abb

élet

pály

a,

a je

lenl

egi

tudá

shoz

, gya

korla

thoz

köz

eleb

b ál

ló

fogl

alko

ztat

ási

lehe

tősé

gek

kial

akítá

sa

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. Esé

lyeg

yenlős

ég b

izto

sítá

sa

Inté

zked

és: 3

.1. K

isté

rség

i (R

e)H

abili

táci

ós R

ends

zer

műk

ödte

tése

Egyr

észt

hat

ékon

y cs

ökke

nten

i ke

ll a

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

„újra

term

előd

ésén

ek”

ütem

ét,

más

rész

t a

már

bek

övet

keze

t ne

m

kívá

nt

esem

énye

k sz

enve

dő

alan

yain

ak h

elyz

etén

javí

tani

kel

l.

A p

robl

éma

ma

telje

s eg

észé

ben

jele

n va

n a

kist

érsé

gben

, m

egol

dása

nem

kö

rvon

alaz

ódot

t ele

ddig

. Dun

aújv

áros

ki

stér

ségé

ben

a va

lam

ilyen

mér

tékb

en

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

(szü

lete

tt fo

gyat

ékos

ok,

bale

sete

t sz

enve

dette

k,

fogl

alko

zási

m

egbe

tege

désb

en

szen

vedő

k,

stb)

ki

szol

gálta

totts

ágát

, sz

ociá

lis

bizo

nyta

lans

ágát

cs

ökke

nten

i ill

etve

m

egsz

ünte

tni

kell.

A

tá

rsad

alm

i ha

szno

sság

álla

potá

ba j

utta

tva

ezek

et

az

embe

reke

t nö

veljü

k a

fogl

alko

ztat

ási

szin

tet,

csök

kent

jük

a ps

zich

és

ered

etű

tová

bbi

egés

zség

káro

sodá

soka

t.

Kis

térs

égi

Hen

dike

pp

és

(Re)

Hab

ilitá

ciós

Ren

dsze

r A

m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

embe

rek

szám

ának

cs

ökke

nése

, a

fogl

alko

ztat

otta

k ar

ánys

zám

ának

nö

veke

dése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

96/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.1.1

. Pre

venc

ió m

egte

rem

tése

és f

ejle

szté

se

Oly

an

inté

zked

és

meg

hozá

sa

szük

sége

s, am

ely

a ki

stér

ség

lako

sság

ának

eg

yre

nagy

obb

rész

arán

yát k

épes

az

élet

hoss

zig

tartó

ta

nulá

s és

mun

kavé

gzés

fol

yam

atáb

a be

vonn

i. A

z eg

észs

éges

, új

él

et

bizt

onsá

gána

k fe

ltéte

lein

ek,

a nö

vekvő

mun

kahe

lyi

egés

zség

és

bi

zton

ság

telje

sítm

ény

felté

tele

inek

, az

eg

észs

égro

mlá

sok

időb

eni

felis

mer

ésén

ek

és

a sz

üksé

ges

beav

atko

zás

egés

zség

ügyi

le

hető

ségé

nek

meg

tere

mté

se s

traté

giai

fe

lada

t.

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

szám

ának

, új

rate

rmelőd

ési

ütem

ének

cs

ökke

ntés

e a

kist

érsé

g st

raté

giai

ér

deke

. A

se

gély

ek,

tám

ogat

ások

hel

yett

mun

kabé

rből

élő

k ré

szar

ányá

nak

növe

lése

csö

kken

ti az

ön

korm

ányz

atok

, kö

zöss

égek

te

rhei

t és

eg

yútta

l nö

veli

a ki

stér

ség

gazd

aság

i pot

enci

áljá

t

Kis

térs

égi M

unka

véde

lmi K

özpo

nt

Uni

qa E

gész

ségp

énzt

ár D

UN

AFE

RR

ta

goza

t Eg

észs

ég- m

egőr

zési

Köz

pont

Eg

észs

égüg

yi e

llátó

rend

szer

A k

isté

rség

lak

ossá

gána

k eg

észs

égi

álla

potá

t le

író m

utat

ók j

avul

ása,

az

élet

hoss

zig

tartó

ta

nulá

s és

m

unka

végz

és

foly

amat

ában

ré

sztv

evők

szám

ának

növ

eked

ése

Inté

zked

és: 3

.1.2

. Vál

tozá

smen

edzs

elés

– a

vál

tozá

s szü

kség

essé

géne

k ko

mm

unik

áció

ja

A

vala

mily

en

okbó

l m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségűv

é vá

lt em

bere

k új

he

lyze

thez

va

ló

alka

lmaz

kodó

ké

pess

égét

fej

lesz

teni

kel

l. Ez

t m

int

men

tális

, min

t fiz

ikai

, min

t kép

essé

g-ké

szsé

g vo

natk

ozás

ában

men

edzs

elni

ke

ll. E

nnek

az

idős

zakn

ak a

kez

elés

i ha

téko

nysá

ga

döntő

hatá

ssal

va

n a

mun

kavi

lágá

ba

való

vi

ssza

téré

si

foly

amat

er

edm

énye

sség

ére.

A

z új

he

lyze

thez

va

ló

alka

lmaz

kodá

s va

lam

enny

i el

emét

–

a m

egfe

lelő

eg

yens

úly

és

össz

hang

bi

ztos

ítása

m

elle

tt –

felö

lelő

rend

szer

kié

píté

se é

s fe

jlesz

tése

ala

pvetőe

n sz

üksé

ges.

A

kist

érsé

gben

az

em

bere

k vá

ltozá

skez

elés

i és

irá

nyítá

si

képe

sség

e ál

talá

nosa

n fe

jletle

n.

A

vára

tlan

szitu

áció

k fe

ldol

gozá

sa, a

zok

keze

lése

ne

m

haté

kony

. A

ke

zelé

s m

egol

datla

nság

a m

iatt

fellé

pő s

tress

z eg

észs

égká

rosí

tó,

élet

mód

ro

ntó

hatá

sa –

pl.

szen

vedé

lybe

tegs

égek

–

nagy

mér

tékb

en r

ontja

– r

onth

atja

– a

m

unka

vilá

gába

va

ló

viss

zaté

rést

. Ez

ért

enne

k ko

mpl

ex

keze

lése

a

rend

szer

szük

sége

s ele

me.

Kis

térs

égi F

elnő

ttkép

zési

K

özal

apítv

ány

Kép

ző, á

tkép

ző sz

erve

zete

k M

unka

ügyi

szer

veze

tek

Egés

zség

ügyi

reha

bilit

áció

s sz

erve

zete

k K

isté

rség

i Mun

kaerő-

gazd

álko

dási

re

ndsz

er

Kis

térs

égi M

unka

véde

lmi K

özpo

nt

Reh

abili

táci

ós fo

glal

kozt

atók

A

kist

érsé

gi

lako

sság

in

aktív

ré

szar

ánya

csö

kken

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

97/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.1.2

.1. K

épzé

s, át

képz

és, é

rzel

mi é

s egé

szsé

gügy

i reh

abili

táci

ó

A

fogl

alko

ztat

ási

reha

bilit

áció

cé

lja

a m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

embe

rek

szám

ára,

m

egm

arad

t ké

pess

égei

kre

építv

e,

az

elve

szet

t ké

pess

égei

ket

lehe

tősé

g sz

erin

t he

lyre

állít

va,

a le

gmag

asab

b sz

intű

fo

glal

kozt

atás

i le

hető

sége

t bi

ztos

ítani

. A

re

habi

litác

ió

egyi

k le

hető

sége

a n

yílt

mun

kaerőp

iaco

n az

érin

tett

szám

ára

meg

fele

lő m

unka

kör

bizt

osítá

sa,

más

ik l

ehetős

ég á

tkép

zéss

el,

képz

ésse

l al

kalm

assá

ten

ni a

meg

mar

adt

képe

sség

eine

k ha

szno

sítá

sáva

l tö

rténő

m

unka

válla

lásr

a

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

nagy

rész

e a

nyílt

mun

kaerő-

piac

on n

em t

ud k

özve

tlenü

l m

unká

t vá

llaln

i, m

ert

a ho

sszú

be

teg-

és

m

unka

-nél

küli

álla

pot a

latt

elve

szte

tte

mun

kavé

gző

képe

sség

ének

ki

eseb

b-na

gyob

b ré

szét

. Ez

ért

szük

sége

s eg

y ol

yan

képző,

át

képző

rend

szer

ki

építé

se,

amel

y eg

yútta

l ké

pes

haté

kony

ér

zelm

i és

eg

észs

égüg

yi

reha

bilit

áció

t is t

ámog

atni

.

Kis

térs

égi F

elnő

ttkép

zési

K

özal

apítv

ány

Dun

afer

r Acé

lala

pítv

ány

Kép

ző-á

tkép

ző sz

erve

zete

k Eg

észs

égüg

yi-,

érze

lmi

reha

bilit

áció

ban

rész

tvevő

szer

veze

tek

Az

inak

tív

lako

sság

i ré

szar

ány

csök

kené

se,

a fo

glal

kozt

atás

i sz

int

növe

kedé

se

Inté

zked

és: 3

.1.2

.2. A

mun

kané

lkül

iek,

inak

tívak

és a

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égűe

k m

unka

vilá

gába

val

ó in

tegr

álás

a

A m

unka

erőp

iacr

a ké

pzet

tség

nél

kül

kilé

pő

fiata

lok

fogl

alko

ztat

ható

ságá

nak

javí

tása

, a

tartó

san

mun

kané

lkül

iek

mun

kaerő-

piac

i re

inte

grác

iójá

nak

segí

tése

, a

mun

kané

lkül

iség

ta

rtóss

á vá

lásá

nak

meg

előz

ése,

az

idős

ek

mun

kaerő-

piac

i re

inte

grác

iójá

nak

elős

egíté

se,

a m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségűe

k és

fog

yaté

kkal

élő

k fo

glal

kozt

atás

ának

elő-

segí

tése

, a

nem

zetis

égie

k tá

rsad

alm

i in

tegr

áció

jána

k elős

egíté

se

a fo

glal

kozt

atha

tósá

guk

javí

tásá

val

olya

n fe

lada

tok,

am

elye

k a

vala

mily

en o

kból

lét

rejö

vő s

zegr

egál

tság

fe

lold

ását

szo

lgál

ja.

A v

alam

ilyen

okb

ól

inak

tív

lako

sság

ré

szar

ányá

nak

csök

kent

ése

egyr

észt

csö

kken

ti az

akt

ív

társ

adal

omra

neh

ezedő

terh

eket

, más

rész

t nö

veli

a ki

stér

ségi

öss

zter

mék

nag

yság

át.

Az

inak

tív c

sopo

rtok

a fo

glal

kozt

atás

bő

víté

séne

k je

lentős

ta

rtalé

kát

képe

zhet

ik,

ezér

t a

fogl

alko

ztat

áspo

litik

a eg

yik

legf

onto

sabb

fe

lada

ta

ezen

ré

tege

k vi

ssza

veze

tése

a

mun

kaerőp

iacr

a a

fejlő

dő

gazd

aság

ig

énye

inek

m

egfe

lelő

ké

pzet

tség

és

ké

szsé

gek

meg

szer

zésé

nek

segí

tésé

vel.

Kie

mel

ten

kell

keze

lni

a fo

glal

kozt

atás

i re

habi

litác

iót,

amel

y ha

zánk

ban

- az

EU

sz

okás

októ

l el

térő

en –

nem

a m

egm

arad

t va

gy

fejle

szth

ető

kész

sége

k fe

lmér

ésér

e,

hane

m

a pa

sszí

v el

látá

s m

egal

apoz

ásár

a irá

nyul

.

Mun

kaüg

yi sz

erve

zete

k N

on-p

rofit

szer

veze

tek

Önk

orm

ányz

atok

M

unka

adók

, vál

lalk

ozás

ok

Az

inak

tív

lako

sság

i há

nyad

cs

ökke

nése

, fo

glal

kozt

atás

i sz

int

növe

kedé

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

98/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.1.2

.3. N

emek

, nem

zetis

égie

k, k

orcs

opor

tok

esél

y-eg

yenlős

égén

ek b

izto

sítá

sa

Az

esél

yegy

enlő

ség

az

EU

egyi

k al

apér

téke

. A

nők

gaz

dasá

gi a

ktiv

itása

a

Köz

ép-D

unán

túli

Rég

ióba

n al

acso

nyab

b m

inde

n ko

rosz

tály

ban,

min

t a f

érfia

ké. A

m

unka

nélk

ülis

ég

a ro

ma

la-k

ossá

g kö

rébe

n lé

nyeg

esen

mag

asab

b, m

int

az

orsz

ágos

átla

g. A

gaz

dasá

gi v

erse

nybe

n a

mun

kaerőp

iacr

a va

ló

be-

illet

ve

viss

zake

rülé

s bi

zony

os

korc

sopo

rtok

eset

ében

ko

mol

y pr

oblé

mák

ba

ütkö

zik.

Ily

en

korc

sopo

rtok

a pá

lya-

kezdők

va

lam

int

az

idős

ebb

korú

m

unka

nélk

ülie

k.

A

nem

ek,

nem

zetis

égie

k,

korc

sopo

rtok

esél

yegy

enlő

sége

k bi

ztos

ítása

a

kist

érsé

gben

nem

meg

oldo

tt

Az

érin

tett

csop

orto

k je

llem

zőin

ek

feltá

rásá

ra

alap

uló

rend

szer

m

egte

rvez

ése.

A

m

unká

ltató

i cs

alád

bará

t int

ézke

dése

k jó

l szo

lgál

ják

a gy

erm

ekvá

llalá

si i

dősz

ak,

az a

dott

korc

sopo

rt pr

oblé

mái

nak

keze

lésé

t, a

ruga

lmas

és

ak

ár

szem

élyr

e is

sz

abha

tó ö

sztö

nzés

i, ké

pzés

i-átk

épzé

si

prog

ram

okka

l ha

téko

nyab

bá t

ehető

a m

unka

vilá

gába

va

ló

be-

illet

ve

viss

zaill

eszk

edés

.

Dun

afer

r Acé

lala

pítv

ány

Kis

térs

égi F

elnő

ttkép

zési

K

özal

apítv

ány

Mun

kaüg

yi k

özpo

ntok

N

on-p

rofit

szer

veze

tek

Kép

ző-á

tkép

ző in

tézm

énye

k M

unka

adók

A

kist

érsé

g in

aktív

la

koss

ági

rész

arán

y cs

ökke

nése

Inté

zked

és: 3

.1.3

. Ega

lizál

ó fo

glal

kozt

atás

fejle

szté

se, ú

j típ

usú

segé

lypr

ogra

mok

kid

olgo

zása

A

mun

kavi

lágá

ba

vala

mily

en

okbó

l ad

ódó

szeg

regá

ltság

uk m

iatt

viss

zaté

rni

egyé

bkén

t ne

m

tudó

k sz

ámár

a új

m

unka

hely

ek

tere

mté

séve

l, ill

etve

a

meg

lévő

m

unka

hely

ek

műk

ödés

ének

cé

lirán

yos

fejle

szté

séve

l nö

veln

i le

hets

éges

a s

egél

y he

lyet

t m

unka

bérből

élők

sz

ámát

. A

m

unka

vilá

gábó

l va

lam

ilyen

okb

ól k

iszo

rult

mun

kavá

llaló

k sz

ámár

a lé

treho

zand

ó ill

etve

áta

lakí

tand

ó m

unka

hely

ekke

l ka

pcso

ltban

al

apve

tő

elvá

rás,

hogy

té

nyle

ges

szük

ségl

etek

ki

elég

ítésé

re, a

sze

greg

ált e

gyén

ek il

letv

e cs

opor

tok

sajá

toss

ágai

nak

meg

fele

lő

legy

en.

A m

unka

hely

ek s

zám

ának

növ

eked

ése

a fo

glal

kozt

atás

i sz

int

emel

kedé

sét

ered

mén

yezi

. En

nek

elők

észí

tési

, ös

ztön

zési

és

műk

ödte

tési

rend

szer

e eg

y a

kist

érsé

gben

ez

id

áig

telje

sség

gel

ism

eret

len

fela

datk

ént

jele

ntke

zik.

Ezé

rt sz

üksé

ges

egy

med

erbe

te

reln

i a

korm

ányz

ati,

az

önko

rmán

yzat

i tá

mog

atás

i sz

ándé

koka

t a

hely

i vá

llalk

ozás

ok

és

a he

lyi

pote

nciá

lis

mun

kaerő

lehe

tősé

geih

ez

illes

ztet

ten

a fo

glal

kozt

atás

i szi

nt e

mel

ése

érde

kébe

n

Mun

kálta

tók,

vál

lalk

ozás

ok

A fo

glal

kozt

atás

i szi

nt e

mel

kedé

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

99/1

49

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.1.3

.1. Ú

j mun

kahe

lyek

tere

mté

se

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

meg

élhe

tésé

t bi

ztos

ító,

meg

mar

adt

érté

keik

et

haté

kony

an

kiha

szná

ló m

unka

hely

ek a

kis

térs

égbe

n ne

m

álln

ak

szük

sége

s m

érté

kben

re

ndel

kezé

sre.

A k

orm

ányz

ati s

zánd

ékok

-tá

mog

atás

ok

hely

i-kis

térs

égi

inté

zked

ések

kel n

incs

enek

kie

gész

ítve.

A

piac

i vi

szon

yok

közö

tt er

edm

énye

sen

műk

ödő

spec

iális

ado

ttság

ú vá

llalk

ozás

ok

– m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

embe

rek

fogl

alko

ztat

ása

– ta

rtós

meg

léte

és

fe

jlődé

se a

kis

térs

ég a

lapv

ető

stra

tégi

ai

célja

.

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

fogl

alko

ztat

ási

lehe

tősé

geit

bőví

teni

ke

ll.

A

korm

ányz

ati

tám

ogat

ások

m

ellé

ke

ll ál

lítan

i a

kist

érsé

gi

öszt

önző

-tám

ogat

ási

rend

szer

t, am

ely

a m

egye

i le

hető

sége

kkel

kie

gész

ítve

szin

ergi

kus

hatá

st k

épes

kife

jtetn

i a k

isté

rség

ben

a sp

eciá

lis

mun

kahe

lyek

te

rem

tése

te

rüle

tén

A

kist

érsé

gben

élő

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek,

m

unká

ltató

k, v

álla

lkoz

ások

Fogl

alko

ztat

ási s

zint

em

elke

dése

Inté

zked

és: 3

.1.3

.2. M

eglé

vő m

unka

hely

ek b

evon

ása

A k

isté

rség

ben

meg

lévő

mun

kahe

lyek

eg

y ré

sze

alka

lmas

sá te

hető

m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

embe

rek

fogl

alko

ztat

ásár

a. A

m

unka

adók

ezz

el a

szem

pont

tal

napj

aink

ban

nem

igen

fogl

alko

znak

. A

lehe

tősé

geke

t nem

ism

erik

fel,

a kü

lönb

öző

öszt

önző

-tám

ogat

ó fo

rrás

okat

nem

ves

zik

igén

ybe,

az

azok

ban

rejlő

lehe

tősé

geke

t nem

ha

szná

lják

ki. A

z in

tézk

edés

cél

ja,

hogy

eze

ket a

forr

ások

at k

isté

rség

i fo

rrás

okka

l kie

gész

ítve

a m

unka

hely

ek a

lkal

mas

sá té

teli

foly

amat

ai e

lindu

ljana

k.

A m

unka

hely

ek e

gy ré

sze

olya

n je

llegű

mun

kakö

ri el

várá

soka

t köv

etel

m

eg a

mun

kavá

llaló

któl

, am

elye

k a

mun

kakö

rülm

énye

k kö

vete

lmén

yein

ek m

inim

ális

m

egvá

ltozt

atás

ával

alk

alm

assá

vá

lhat

nak

arra

, hog

y a

mun

kakö

rben

m

egvá

ltozo

tt m

unka

képe

sségű

embe

reke

t alk

alm

azza

nak.

Ezt

ös

ztön

zi a

kor

mán

y ily

en je

llegű

tá

mog

atás

i ren

dsze

re, e

nnek

hat

ását

nö

veln

i leh

et a

kis

térs

égi t

ámog

atás

i-ös

ztön

zési

rend

szer

(pl.

adóp

oliti

ka)

rend

szer

be á

llítá

sáva

l.

A k

isté

rség

ben

élő

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek,

m

unká

ltató

k, v

álla

lkoz

ások

Fogl

alko

ztat

ási s

zint

em

elke

dése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

100/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.1.4

. Mon

itori

ng r

ends

zer

kial

akítá

sa é

s fej

lesz

tése

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek,

és

más

sze

greg

ált c

sopo

rtok

prob

lém

áina

k m

egol

dásá

ra,

keze

lésé

re

szám

tala

n cs

ator

nán,

sz

ámta

lan

szer

veze

tt je

lentős

pé

nzüg

yi r

áfor

dítá

sokk

al i

gyek

ezne

k vá

ltozt

atni

. Eze

n pé

nzek

felh

aszn

álás

a ne

m h

aték

ony,

a p

robl

éma

lény

egét

fe

lhas

znál

ásuk

ne

m

érin

ti,

a be

fekt

etés

ek, r

áfor

dítá

sok

meg

térü

lése

ké

rdés

es,

az e

lért

ered

mén

yek

nem

ill

etve

alig

köv

ethe

tők.

Ezé

rt fe

ltétle

n sz

üksé

ges

egy

olya

n m

onito

ring

rend

szer

m

egte

rvez

ése

és

műk

ödte

tése

, am

ely

az

érin

tett

popu

láci

ó he

lyze

téne

k ny

omon

kö

veté

se

mel

lett

az

erőf

eszí

tése

k ha

táso

sság

ának

m

érés

ére,

az

ok

elem

zésé

re is

alk

alm

as, é

s al

apot

ad

a ki

stér

ség

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rekk

el,

és m

ás

szeg

regá

lt cs

opor

tokk

al

kapc

sola

tos

terv

ező

mun

káho

z.

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek,

és

m

ás

szeg

regá

lt cs

opor

tokh

oz

tarto

zó

embe

rek

szám

áról

, ös

szet

étel

éről

, m

egm

arad

t ké

pess

égei

kről

, ké

szsé

geik

ről,

a fo

glal

kozt

atás

i le

hető

sége

ikrő

l, a

tám

ogat

ások

fe

lhas

znál

ásán

ak

haté

kony

ságá

ról

és

hasz

noss

ágár

ól,

stb.

m

a m

egbí

zhat

ó,

érde

mi

info

rmác

ió

nem

ál

l re

ndel

kezé

sre.

En

nek

a te

rüle

tnek

nin

cs g

azdá

ja, e

zek

a ko

mpl

ex

info

rmác

iók

a te

rüle

t sz

egm

ense

iben

va

lam

ilyen

ér

deke

ltség

al

apjá

n műk

ödő

inté

zmén

yek,

sz

erve

zete

k sz

ámár

a ne

m s

züks

éges

ek. Í

gy a

meg

oldá

sok

is

eset

lege

sek,

nem

hat

ékon

yak.

Tele

pülé

si ö

nkor

mán

yzat

ok

Kis

térs

égi t

ársu

lás

Mun

kaüg

yi sz

erve

zete

k M

unka

adók

V

álla

lkoz

ások

O

ktat

ó, k

épző

inté

zmén

yek

Kam

arák

, civ

ilsze

rvez

etek

A

meg

válto

zott

mun

kaké

pess

égű

embe

rek

érde

kébe

n m

egho

zott

dönt

ések

ha

téko

ny

költs

égfe

lhas

znál

ást

való

síta

nak

meg

a

gyak

orla

tban

.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

101/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. Szo

ciál

is e

llátó

rend

szer

és e

gész

ségf

ejle

szté

s

Inté

zked

és: 4

.1. K

isté

rség

i egé

szsé

gkép

, egé

szsé

gter

v ké

szíté

se

Az

egés

zség

i ál

lapo

tra

hatá

ssal

bí

ró

tény

ezők

sz

ámba

véte

le,

elem

zése

, ér

téke

lése

a t

elep

ülés

i ön

korm

ányz

atok

eg

észs

égpo

litik

áján

ak

az

alap

ja.

Nap

jain

kban

az

eg

észs

ég

kérd

éskö

re

kim

erül

a

házi

orvo

si,

szak

orvo

si

fekvőb

eteg

ellá

tási

kér

dése

k ta

glal

ásáb

an.

Ugy

anak

kor

a m

egelőz

és s

zem

pont

jábó

l fo

ntos

té

nyezők

–

élet

mód

, kö

rnye

zeti

terh

elés

ek

minős

ége

és

men

nyis

ége,

is

kolá

zotts

ág,

krim

inal

iszt

ikai

he

lyze

t, kö

zlek

edés

, la

khat

ás,

mun

kakö

rülm

énye

k,

stb.

–

érté

kelé

se,

szám

bavé

tele

(e

gész

ségk

ép)

vala

min

t ez

eken

ala

puló

vál

tozá

skez

elés

i st

raté

gia

és

takt

ika

(egé

szsé

gter

v)

hián

yzik

a

kist

érsé

gi e

gész

ségp

oliti

kábó

l.

Az

inté

zked

és s

orán

egy

med

erbe

kel

l te

reln

i a la

koss

ág e

gész

ségi

álla

potá

ra

hatá

ssal

bí

ró

vala

men

nyi

tény

ezőr

e be

foly

ássa

l bí

ró

érde

kelte

t. Ez

t ér

hetjü

k el

, ha

az

egés

zség

kép

és a

z eg

észs

égte

rv

kész

ítési

fo

lyam

atai

t ny

ilván

osan

, tá

rsad

alm

i kö

zmeg

egye

zést

el

érve

sz

erve

zzük

. A

z eg

észs

égi

álla

pot

javí

tásá

val

csök

kenn

ek

a tá

rsad

alom

bizt

osítá

si

rend

szer

re n

ehez

edő

nyom

ás.

Egés

zség

fejle

szté

sben

fela

datta

l re

ndel

kező

szer

veze

tek,

inté

zmén

yek

Egés

zség

ügyi

ellá

tás i

ntéz

mén

yei

Tele

pülé

si ö

nkor

mán

yzat

ok

Mun

kahe

lyek

A

lako

sság

eg

észs

égi

álla

potá

nak

javu

lása

Inté

zked

és: 4

.2. K

isté

rség

i éle

tmód

pro

gram

ok

Az

egés

zség

i ál

lapo

tra a

WH

O k

utat

ásai

al

apjá

n le

gnag

yobb

bef

olyá

ssal

az

egyé

n él

etm

ódja

van

bef

olyá

ssal

. Ez

ért

is k

ell

külö

nöse

n na

gy

hang

súly

t ka

pnia

az

eg

észs

égfe

jlesz

tési

fol

yam

atok

sor

án a

z eg

yén

szem

élye

s be

voná

sána

k.

Dun

aújv

áros

ban

több

in

tézm

ény,

tö

bb

civi

l sz

erve

zet

fogl

alko

zik

ezze

l a

rend

kívü

l fo

ntos

ké

rdés

sel.

Az

ő m

unká

juk

össz

ehan

golá

sáva

l, a

tele

pülé

si

önko

rmán

yzat

ok b

evon

ásáv

al a

z ed

digi

erőf

eszí

tése

k ha

téko

nysá

ga n

övel

hető

.

A K

isté

rség

i eg

észs

égte

rvet

szo

lgál

ó él

etm

ódra

ha

táss

al

bíró

, az

t az

eg

észs

ég

szem

pont

jábó

l ke

dvező

irány

ba

elm

ozdí

tó,

az

egyé

n ak

tív

rész

véte

léve

l za

jló

prog

ram

ok

kite

rjesz

tése

a k

isté

rség

lak

ossá

gána

k eg

észs

égi

álla

potá

ra

döntő

hatá

st

gyak

orol

. Ez

ért

ezen

pr

ogra

mok

ko

ordi

nált

terv

ezés

e és

ki

vite

lezé

se

szük

sége

s fol

yam

at.

Egés

zség

megőr

zési

Köz

pont

U

niqa

Egé

szsé

gpén

ztár

H

ázio

rvos

ok E

gyes

ület

e Sz

ent P

anta

leon

Kór

ház

Civ

il sz

erve

zete

k O

ktat

ási I

ntéz

mén

yek

Az

egés

zség

i ál

lapo

t ja

vulá

sa

az

élet

mód

ban

bekö

vetk

ezet

t vá

ltozá

sokk

al

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

102/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 4

.3. A

„Jo

hann

Bél

a” N

épeg

észs

égüg

yi P

rogr

am v

égre

hajt

ásáh

oz il

lesz

kedő

kis

térs

égi e

gész

ségf

ejle

szté

s

A

Nép

egés

zség

ügyi

Pr

ogra

mba

n m

egfo

galm

azot

t ko

nkré

t pr

iorit

ások

ki

stér

ségi

ér

vény

esül

ése

érde

kébe

n te

ljese

n m

ás t

ípus

ú eg

yüttm

űköd

ésre

va

n sz

üksé

g az

ér

inte

tt sz

erep

lők

közö

tt.

Az

egés

zség

ké

rdés

ét

nem

ke

zelh

eti

a ki

stér

ség

pusz

tán

TB,

illet

ve

Dun

aújv

áros

i kó

rház

pr

oblé

máj

akén

t. Er

edm

ény

csak

sz

iner

giát

bi

ztos

ító

rend

szer

műk

ödte

tésé

vel é

rhető

el.

A

Nép

egés

zség

ügyi

Pr

ogra

m

a pr

vene

ciór

a he

lyez

i a

hang

súly

t. A

m

egelőz

és

lehe

tség

es

eszk

özei

t (é

letm

ód,

körn

yeze

ti ha

táso

k,

egés

zség

ügyi

el

látó

rend

szer

, st

b)

össz

hang

ba k

ell h

ozni

. Fej

lesz

teni

kel

l a

szűr

ési

tevé

keny

sége

t, a

gyor

s és

ha

téko

ny

gyóg

yítá

si

foly

amat

ot

köve

tő

reha

bilit

áció

s fo

lyam

atok

at

egya

ránt

.

Egés

zség

megőr

zési

Köz

pont

U

niqa

Egé

szsé

gpén

ztár

H

ázio

rvos

ok E

gyes

ület

e Sz

ent P

anta

leon

Kór

ház

Civ

il sz

erve

zete

k O

ktat

ási I

ntéz

mén

yek

A l

akos

ság

élet

korá

nak

növe

kedé

se,

az e

lhal

áloz

ási a

rány

csö

kken

ése

Inté

zked

és: 4

.4. M

unka

hely

i egé

szsé

gfej

lesz

tés

A m

unka

hely

ek m

ai e

gész

ségv

édel

mi

és m

unka

bizt

onsá

gi t

elje

sítm

ényé

nek

növe

lése

, a

mun

kavá

llaló

k eg

észs

égén

ek g

aran

tált

megőr

zésé

hez,

es

etle

g fe

jlesz

tésé

hez.

A m

eglé

vő m

unka

hely

i eg

észs

égvé

delm

i, eg

észs

égfe

jlesz

tési

te

véke

nysé

g fe

jlesz

tésé

vel

egy

rend

kívü

l na

gy h

atás

ú,

az

egés

zség

i ál

lapo

tra

hatá

st

gyak

orló

m

ozza

nato

t fe

jlesz

tjük.

A m

unka

hely

ek

ilyen

je

llegű

te

ljesí

tmén

yei

kis

külső

segí

tség

gel

–tan

ácsa

dáss

al,

szak

értő

k bi

ztos

ításá

val-

javí

that

ók.

Mun

kahe

lyek

Fo

glal

kozá

s-eg

észs

égüg

yi,

mun

kabi

zton

sági

, mun

kahi

gién

és

szak

embe

rek

ÁN

TSZ

OM

MF

A

mun

kavá

llaló

k eg

észs

égi

álla

potá

nak

javu

lása

Inté

zked

és: 4

.5. A

z ál

lam

i és c

ivil

szoc

iális

és e

gész

ségü

gyi s

zfér

a sz

olgá

ltatá

si r

ends

zeré

nek

bőví

tése

, fog

lalk

ozta

tó-k

épes

ségü

k ja

vítá

sa

A

szoc

iális

és

eg

észs

égvé

delm

i sz

üksé

glet

ekne

k va

ló

meg

fele

lés

javí

tása

a

szfé

ra

fogl

alko

ztat

ási

pote

nciá

ljána

k nö

velé

séve

l ös

szha

ngba

n

Az

álla

mhá

ztar

tás

refo

rmjá

val

párh

uzam

osan

eg

yre

több

fe

lada

t ke

rül

közh

aszn

ú sz

erve

zeti

form

ában

m

egva

lósí

tásr

a.

Az

idős

korú

ak

és

egyé

b rá

szor

ult

réte

gek

szük

ségl

etei

m

a m

ég

kevé

ssé

kiel

égíte

ttek

a ki

stér

ségb

en.

Emel

lett

szám

olni

kel

l az

igén

yek

növe

kedé

séve

l is.

A

fela

dato

k el

látá

sára

lé

trejö

vő

közh

aszn

ú in

tézm

énye

k Fo

glal

kozt

atás

i le

hető

sége

k ki

alak

ítása

mel

lett

bővü

l a n

em á

llam

i sz

erve

zete

k ál

tal

nyúj

tott

szol

gálta

táso

k kö

re

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

103/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 5

. Hum

ánerőf

orrá

s kez

elés

t szo

lgál

ó in

tézm

ényr

ends

zer

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 5

.1. K

isté

rség

i hum

ánerőf

orrá

s-fe

jlesz

tő m

unka

szer

veze

t lét

reho

zása

A k

isté

rség

i tár

sulá

snak

ez

idái

g ne

m

volt

olya

n fe

lelő

s m

egbí

zott

team

je,

amel

y a

kist

érsé

gi

hum

ánst

raté

giát

, an

nak

fejle

szté

sét,

a m

egva

lósí

tást

sz

olgá

ló

proj

ekte

k lé

treho

zásá

t, a

stra

tégi

aila

g fo

ntos

ku

tatá

si

prog

ram

ok

elin

dítá

sát,

nyom

on

köve

tésé

t, el

emzé

sét,

érté

kelé

sét

elvé

gezt

e vo

lna.

A

te

rüle

tre

vona

tkoz

ó fo

lyam

atos

od

afig

yelé

s te

chni

kaila

g ne

m m

egol

dott

A

kist

érsé

gi

társ

ulás

sz

ámár

a sz

üksé

ges

egy

olya

n m

unka

szer

veze

t lé

treho

zása

, am

ely

a hu

mán

erőf

orrá

s fe

jlesz

téss

el

kapc

sola

tos

elők

észí

tő,

elem

ző,

dönt

és e

lőké

szítő

fel

adat

okat

el

végz

i. A

K

isté

rség

i tá

rsul

ás

hum

ánerőf

orrá

ssal

ka

pcso

lato

s ha

táro

zata

inak

vé

greh

ajtá

sát

leve

zény

li, a

z er

edm

énye

ket f

igye

li és

el

emzi

. (A

„s

zerv

ezet

” jó

l el

hely

ezhe

tő

a „H

ÍD”

Egye

süle

t re

ndsz

eréb

e.

Társ

adal

mi

meg

bíza

táso

kkal

a

szük

sége

s sz

akem

bere

k ré

szvé

tele

biz

tosí

that

ó)

Kis

térs

égi M

unka

szer

veze

t K

isté

rség

i Tár

sulá

s A

ki

stér

ség

hum

ánerőf

orrá

sána

k tu

dato

s és

terv

szerű

alap

okon

nyu

gvó

foly

amat

os fe

jlődé

se

Inté

zked

és: 5

.2. K

isté

rség

i kut

atóc

sopo

rt műk

ödte

tése

A D

unaú

jvár

osi

Főis

kola

báz

isán

a

kuta

tócs

opor

t lé

trejö

tt az

t fe

jlesz

tési

te

rv

végr

ehaj

tása

cé

ljábó

l al

kalm

azot

tan

kell

műk

ödte

tni

A h

umán

erőf

orrá

s ki

stér

ségi

mér

etű

gazd

álko

dása

nem

kép

zelh

ető

el e

gy

társ

adal

mi

kons

zenz

uson

al

apul

ó,

elfo

gado

tt st

raté

gián

. En

nek

meg

alap

ozás

a az

a

kuta

tóm

unka

, am

ely

a ki

stér

ség

való

ságá

nak

feltá

rásá

t, el

emzé

sét,

a le

hets

éges

vá

ltozt

atás

tech

noló

giák

kut

atás

át,

stb.

öl

eli

fel.

A

Kis

térs

égi

Társ

ulás

sz

ámár

a fo

ntos

ku

tatá

si

prog

ram

ok

meg

foga

lmaz

ásáv

al

a ku

tató

csop

ort

műk

ödés

e ho

sszú

távr

a te

rvez

hető

.

Reg

ioná

lis k

utat

ócso

port

A

kist

érsé

gi

hum

án

vagy

onán

ak

gazd

agod

ása,

fejlő

dése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

104/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

. 3. K

isté

rség

i Érd

ekeg

yezt

ető

Tan

ács l

étre

hozá

sa

Létre

kel

l ho

zni

a ki

stér

ségi

szi

ntű

fogl

akoz

tatá

s po

litik

át

form

áló-

eg

yezt

ető

inté

zmén

yt,

a tá

rgya

ló

olda

lak

inté

zmén

yesü

lésé

t elő

kell

segí

teni

Az

EU

köve

telm

ényn

ek

szám

ító

Kis

térs

égi

Fogl

alko

ztat

ási

Akc

ióte

rv

(pak

tum

) ki

dolg

ozás

a és

műk

ödte

tése

e

fóru

m

és

mun

kasz

erve

zeté

nek

fela

data

mun

kaad

ói,

mun

kavá

llaló

i és

ci

vil

szer

veze

tek

kist

érsé

gi

szin

tű

képv

isel

etei

, K

isté

rség

i Tá

rsad

alm

i Pá

rbes

zéd

Irod

a

Egye

ztet

ett,

szél

es k

örbe

n tá

mog

atot

t, ez

ért

haté

kony

an

végr

ehaj

that

ó dö

ntés

ek é

s int

ézke

dése

k sz

áma,

Inté

zked

és: 5

. 4. K

isté

rség

i Fog

lalk

ozta

tási

Akc

ióte

rv k

észí

tése

és v

égre

hajt

ása

Létre

kel

l ho

zni

a ki

stér

ségi

szi

ntű

fogl

akoz

tatá

s po

litik

a vé

greh

ajtá

sát

bizt

osító

dok

umen

tum

ot

Az

EU

köve

telm

ényn

ek

szám

ít a

Kis

térs

égi

Fogl

alko

ztat

ási

Akc

ióte

rv

(pak

tum

) e

nélk

ül

forr

ások

ne

m

vonh

atók

be

a fo

glal

kozt

atás

ba

Kis

térs

égi É

rdek

egye

ztető

taná

cs

Kis

térs

égi T

ársa

dalm

i Pár

besz

éd Ir

oda

Fejlő

dő,

ruga

lmas

, de

egy

ben

stab

il fo

glal

kozt

atás

a k

isté

rség

ben

Inté

zked

és: 5

. 5. K

isté

rség

i Mun

kaerő-

gazd

álko

dási

Ren

dsze

r ki

építé

se é

s fej

lesz

tése

A k

özsz

féra

mun

kaerő-

gazd

álko

dásá

t sz

abál

yzó

duna

újvá

rosi

re

ndsz

ert

(ren

dele

t, m

unka

erő-

gazd

álko

dási

m

unka

társ

, D

r. K

ovác

s Pá

l K

özsz

olgá

lati

Újra

kezd

ési

Ala

pítv

ány)

ki

ke

ll te

rjesz

teni

az

eg

ész

kist

érsé

gre,

öss

ze k

ell h

ango

lni

a té

rség

fo

glal

kozt

atás

i al

apítv

ánya

inak

tevé

keny

ségé

t

A

közs

zfér

a át

alak

ulás

át

segí

tő,

a vá

rosb

an

már

jó

l műk

ödő

rend

szer

ki

terje

szté

séhe

z cs

ak

a te

lepü

lése

k vo

natk

ozó

dönt

ése

és fo

rrás

bizt

osítá

sa

szük

sége

s,

Fogl

alko

ztat

ás

alap

ítván

yok

célc

sopo

rtjai

, a

kist

érsé

g kö

zalk

alm

azot

tak

A

közs

zfér

a át

alak

ulás

a a

lehe

tő

legk

iseb

b és

rö

vide

bb

idejű

mun

kané

lkül

iség

et o

koz

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

105/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.6. D

unaú

jvár

os –

isko

lavá

ros p

rogr

am fe

ltéte

lren

dsze

réne

k fe

jlesz

tése

1.

A k

isté

rség

csö

kkenő

gyer

mek

léts

zám

át

a m

egye

, a ré

gió,

az

orsz

ág e

gész

éből

id

evon

zand

ó gy

erm

eklé

tszá

mm

al

kom

penz

álva

az

okta

tási

kap

acitá

s cs

ökke

ntés

e he

lyet

t a k

apac

itáso

k m

enny

iség

i és m

inős

égi f

ejle

szté

sét

indí

tjuk

el.

2.A

z ok

tatá

s-fe

jlesz

tés v

áros

i üzl

etág

gá

való

fejle

szté

séve

l nő

a sz

ekto

rban

fo

glal

kozt

atha

tó h

umán

erőf

orrá

s m

e7nn

yisé

ge

3.A

z ok

tatá

s-fe

jlesz

tés v

áros

i üzl

etág

gá

való

fejle

szté

se a

z új

és m

eglé

vő

válla

lkoz

ások

mun

kaerői

gény

ét m

inős

égi

és m

enny

iség

i sze

mpo

ntbó

l is b

izto

síta

ni

tudj

a 4.

Az

okta

tás-

fejle

szté

s vár

osi ü

zlet

ággá

va

ló fe

jlesz

tése

a tu

dom

ányo

s-in

nová

ciós

po

tenc

iál n

övel

ésév

el é

rhető

el. A

D

unaú

jvár

os-is

kola

váro

s okt

atás

i m

inős

ég-te

ljesí

tmén

ye m

int k

özép

- és

min

t fel

sőfo

kon

tesz

i von

zóvá

az

inté

zmén

yeke

t, te

szi l

ehetőv

é a

fejle

szte

tt ka

paci

táso

k ho

sszú

távú

opt

imál

is

kiha

szná

ltság

át.

5.A

z ok

tatá

s-fe

jlesz

tés

váro

si ü

zlet

ággá

va

ló

fejle

szté

se

felp

ezsd

íti

a vá

ros

szel

lem

i, ku

lturá

lis é

leté

t. C

sökk

enti

az

érte

lmis

ég é

s az

ifjú

ság

kist

érsé

gből

val

ó el

vánd

orlá

sát.

1.T

udom

ányo

s-in

nová

ciós

pot

enci

ál

növe

lése

az

orsz

ágbó

l, az

EU

-ból

a v

áros

-ba

n fo

glal

kozt

atot

t tud

omán

yos,

szel

lem

i na

gysá

gok

szám

ának

növ

elés

ével

. Egy

sp

eciá

lis m

ecen

atúr

a re

ndsz

er

műk

ödte

tésé

vel (

lakó

park

a tu

dóso

k sz

ámár

a, sp

eciá

lis ö

sztö

ndíj

rend

szer

, stb

.) rö

vid

idő

alat

t meg

kel

l növ

elni

a v

áros

, a

kist

érsé

g tu

dom

ányo

s pot

enci

áljá

t.

2.O

ktat

ási t

elje

sítm

énye

k m

inős

égfe

jlesz

tése

a tu

dom

ányo

s-in

nová

ciós

pot

enci

ál c

élirá

nyos

fe

lhas

znál

ásáv

al. D

unaú

jvár

os –

isko

-la

váro

s okt

atás

i, ok

tatá

stec

hnol

ógia

i ku

tató

és f

ejle

sztő

báz

is k

iala

kítá

sáva

l tu

dom

ányo

s, m

inős

égi a

lapo

kon

kell

tová

bb n

övel

ni a

meg

lévő

köz

ép- é

s fe

lsőf

okú

okta

tásb

an m

eglé

vő p

iaci

előn

yöke

t.

3.A

Dun

aújv

áros

– is

kola

váro

s diá

k tö

meg

eine

k ko

rsze

rű e

lhel

yezé

si,

szol

gálta

tási

igén

yein

ek k

ielé

gíté

sét

szol

gáló

felté

tele

k m

egte

rem

tése

. K

ollé

gium

i férőh

elye

k sz

ámán

ak

növe

lése

, a d

iáks

ág ig

énye

it ki

elég

ítő

szol

gálta

táso

k lé

trejö

tténe

k és

fe

jlesz

tésé

nek

öszt

önzé

se

A

közé

pfok

ú ok

tatá

si

rend

szer

hez

illes

zkedő

felsőf

okú

okta

tási

re

ndsz

er

kial

akítá

sa.

A

váro

sban

a

közé

pfok

ú sz

akok

tatá

sban

el

töltö

tt

négy

év

m

egho

ssza

bbítá

sa 8

, ill

etve

9 é

vre

a sz

akir

ányú

fő

isko

lai

képz

ések

in

dítá

sáva

l, az

ok

felté

tele

inek

m

egte

-re

mté

séve

l.

Dun

aújv

áros

„is

kola

váro

s” o

ktat

ási

inté

zmén

yei

Dun

aújv

áros

i Fői

skol

a K

ollé

gium

ok

A

kist

érsé

g ok

tatá

sra

spec

ializ

álód

ott

hum

ánerőf

orrá

sána

k nö

vekvő

mér

tékű

fo

glal

kozt

atha

tósá

ga,

a vá

rosi

sz

olgá

ltató

ipar

bev

étel

eine

k nö

veke

dése

, nö

vekvő

váro

si a

dóbe

véte

lek

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

106/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.7. Fői

skol

a fe

jlesz

tése

Az

inté

zked

és

szer

epel

teté

se

szük

sége

s. A

Dun

aújv

áros

i Fő

isko

la

az

önál

lósá

g el

nyer

ését

kö

vető

en

kido

lgoz

ta

a fe

jlesz

tési

st

raté

giáj

át.

Enne

k m

egva

lósí

tása

telje

s m

érté

kben

ré

sze

a D

unaú

jvár

os

„isk

olav

áros

” ko

ncep

ción

ak.

A fői

skol

a fe

jlesz

tése

min

d m

inős

égi,

min

d m

enny

iség

i sz

empo

ntbó

l in

doko

lt.

Kör

nyez

etvé

delm

i sz

ak

indí

tása

, m

édia

is

mer

etek

et

okta

tó

szak

in

dítá

sa,

besz

állít

ói

okta

tói

alpr

ogra

m

fejle

szté

se,

kom

pete

ncia

al

apú

képz

ési t

evék

enys

ég f

ejle

szté

se,

felnőt

tkép

zés

fejle

szté

se,

minős

égfe

jlesz

tés,

infr

astru

ktur

ális

fe

jlesz

tés,

egye

tem

i sz

intű

kép

zése

k irá

nyáb

a va

ló

elm

ozdu

lás,

min

t cé

loka

t rö

gzíti

a Fői

skol

a fe

jlesz

tési

te

rve

Dun

aújv

áros

i Fő

isko

la,

Felsőf

okú

okta

tási

in

tézm

énye

kben

ta

nuln

i vá

gyó

ifjús

ág

(kis

térs

égi,

meg

yei,

regi

onál

is, o

rszá

gos l

épté

kekb

en)

A k

isté

rség

okt

atás

ra s

peci

aliz

álód

ott

hum

ánerőf

orrá

sána

k nö

vekvő

mér

tékű

fo

glal

kozt

atha

tósá

ga,

a vá

rosi

sz

olgá

ltató

ipar

be

véte

lein

ek

növe

kedé

se,

növe

kvő

váro

si

adób

evét

elek

. A

ki

stér

ség

gazd

aság

ának

sz

erke

zeti

átal

akítá

sáho

z sz

üksé

ges

szak

embe

rek

bizt

osítá

sa.

Inté

zked

és: 5

.8. K

isté

rség

i Mun

kavé

delm

i Köz

pont

műk

ödte

tése

A k

isté

rség

i m

unka

hely

ek e

gész

ség-

és

biz

tons

ágku

ltúrá

ja n

em é

ri el

a

kívá

nt

szin

tet.

Ezze

l ka

pcso

lato

s ké

pzés

ek,

taná

csad

ások

re

ndsz

ere

kifo

rrat

lan,

a

ható

ságo

k ka

paci

tása

ne

m e

lege

ndő

a se

gíts

éghe

z, i

nkáb

b cs

ak b

ünte

tnek

. Szü

kség

es e

gy o

lyan

kö

zpon

t műk

ödte

tése

, am

ely

ebbe

n a

kultú

rafe

jlesz

tésb

en g

erje

sztő

sze

repe

t já

tsza

t. A

nag

y eg

észs

ég- é

s bi

zton

ság

kultú

ráva

l re

ndel

kező

vá

llala

tok

szak

embe

rein

ek a

ktiv

izál

ásáv

al é

rjük

el a

fejlő

dést

.

A K

isté

rség

i Mun

kavé

delm

i Köz

pont

fu

nkci

ói:

Okt

atás

, kép

zés,

Szak

taná

csad

ás

Szak

értő

i tev

éken

ység

Pá

lyáz

atok

kés

zíté

se

Műk

ödés

e pá

lyáz

ati

pénz

ekbő

l, he

lyi

tám

ogat

ások

ból

bizt

osíth

ató,

íg

y az

ig

ényb

evevőn

ek

nem

je

lent

m

egol

dhat

atla

n kö

ltség

terh

et

Kis

térs

égi

Mun

kavé

delm

i K

özpo

nt,

OM

MF,

Á

NTS

Z,

Mun

kaad

ói,

mun

kavá

llaló

i kör

Mun

kavá

llaló

k eg

észs

égi

álla

pota

st

abili

záló

dik,

javu

l

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

107/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.9. K

isté

rség

i egé

szsé

gügy

i ellá

tóre

ndsz

er fe

jlesz

tése

A k

isté

rség

ben

műk

ödő

egés

zség

ügyi

sz

olgá

ltató

k te

ljesí

tmén

ye

agy

össz

ehan

golt,

eg

ymás

ra

épülő,

a

páci

ense

k ké

nyel

mét

és

ig

énye

it m

essz

emenőe

n ki

elég

ítő,

csop

ort

prax

isok

műk

ödte

tésé

t sz

em

előt

t ta

rtó

rend

szer

ben

foko

zhat

ó.

A

párh

uzam

ossá

gok

kikü

szöb

ölés

ével

, az

egé

szsé

gügy

i inf

orm

atik

ai re

ndsz

er

tová

bbfe

jlesz

tésé

vel

jele

ntős

en

növe

lhető.

A

külö

nböző

egés

zség

ügyi

sz

olgá

ltató

k eg

yüttm

űköd

ése

az

elm

últ

évek

ben

elin

dult.

A D

unaf

err

regi

onál

is

Egés

zség

pénz

tár,

a há

zior

voso

k,

a K

K

linik

a,

a Sz

ent

Pant

aleo

n kó

rház

, az

Egés

zség

ért

Bt.,

az

Egé

szsé

gmegőr

zési

Köz

pont

, st

b.

együ

ttműk

ödés

i re

ndsz

erét

a

szol

gálta

táso

k fe

jlesz

tése

ér

deké

ben

tová

bb

kell

erős

íteni

új

sz

erep

lők

bevo

násá

val.

Az

ötle

tsze

rű,

párh

uzam

os

fejle

szté

seke

t ös

szeh

ango

lt fe

jlesz

tési

stra

tégi

a vá

ltja

fel.

Egés

zség

ügyi

Szo

lgál

tató

k A

ki

stér

ség

lako

sság

ának

ja

vuló

eg

észs

égi

álla

pota

cs

ökke

nő

egés

zség

ügyi

köl

tség

ek m

elle

tt.

Inté

zked

és: 5

.10.

Kis

térs

égi s

zoci

ális

ellá

tóre

ndsz

erén

ek fe

jlesz

tése

Az

inté

zked

és

szer

epel

teté

se

szük

sége

s. A

ki

stér

ség

szoc

iális

el

látó

rend

szer

e re

ndkí

vül

sokf

éle

minős

éget

ho

rdoz

. M

enny

iség

i sz

empo

ntbó

l a

rend

szer

nem

kép

es

keze

lni

a ki

stér

ségb

en

jele

ntke

ző

vala

men

nyi

prob

lém

át.

Dun

aújv

áros

in

tézm

ényh

álóz

atán

ak

kist

érsé

gi

szük

ségl

etek

et

is

szem

előt

t ta

rtó

fejle

szté

séve

l nö

velh

ető

az

ellá

tóre

ndsz

er

haté

kony

sága

, ki

küsz

öböl

hető

k a

forr

ást

fele

més

ztő

párh

uzam

ossá

gok,

nö

velv

e a

kist

érsé

gi id

entit

ást.

A s

zoci

ális

ellá

tóre

ndsz

er r

endk

ívül

so

k el

embő

l áll.

Eze

k m

egsz

erve

zése

, fo

lyam

atos

műk

ödte

tése

eg

y te

lepü

lése

n be

lül i

s ko

mol

y fe

lada

t. A

te

lepü

lése

k erőf

eszí

tése

i m

a m

ég

első

sorb

an

arra

irá

nyul

nak,

ho

gy

a sa

ját

prob

lém

áika

t sa

ját

erőből

old

ják

meg

. A

ki

stér

ség

szoc

iális

ka

paci

tása

inak

te

rvsz

erű

fejle

szté

séve

l, a

meg

lévő

ér

téke

k bő

víté

séve

l a

kist

érsé

gi

szoc

iális

in

tézm

ényr

ends

zer

haté

kony

sága

nö

velh

ető.

A k

isté

rség

szo

ciál

is e

llátó

ren

dsze

rét

alko

tó in

tézm

énye

k, c

ivil

szer

veze

tek,

ön

korm

ányz

atok

A k

isté

rség

szo

ciál

is b

izto

nság

ának

nö

veke

dése

. A

sz

ociá

lis

gond

okka

l kü

zdők

m

agas

abb

szín

vona

lú,

haté

kony

abb

szol

gálta

táso

khoz

jutn

ak

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

108/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.11.

Kis

térs

ég k

ultu

rális

inté

zmén

yren

dsze

réne

k fe

jlesz

tése

A k

isté

rség

– é

s az

egé

sz o

rszá

g –

alap

vető

pr

oblé

máj

a az

eg

yete

mes

em

beri

kultú

rána

k a

min

d na

gyob

b m

érté

kű

kisz

orul

ása

a m

inde

nnap

okbó

l. A

kul

túra

köz

vetítő

rend

szer

ek tö

rede

zette

k, a

társ

adal

om

kultu

rális

af

finitá

sa

csök

ken,

eg

yre

nagy

obb

mér

teke

t öl

tene

k az

ebből

ad

ódó

érté

kves

ztés

ek,

az e

gész

ségr

e és

a

társ

adal

om

egés

zség

ére

káro

s ko

mpe

nzác

iós

csel

ekvé

sek.

A

ki

stér

ség

kultu

rális

in

tézm

ényr

ends

zere

a

Dun

aújv

áros

i fe

jlesz

tése

knek

kö

szön

hető

en

képe

s ko

mol

y ér

tékk

özve

títés

re.

A

szín

házf

ejle

szté

s, az

M

MK

műk

ödte

tése

, a

kultu

rális

re

ndez

vény

ek, a

z él

énk

civi

l kul

turá

lis

moz

galm

ak

újab

b és

új

abb

tech

noló

giák

kal p

róbá

lnak

elju

tatn

i az

embe

rekh

ez a

kul

túrá

t A

kis

térs

ég

tele

pülé

sei

hagy

omán

yter

emtő

re

ndez

vény

eikk

el a

kul

túra

biz

onyo

s sz

egm

ense

iben

ko

mol

y ér

téke

ket

hord

ozna

k. A

z ér

tékk

özve

títő

szer

ep

haté

kony

ságá

nak

növe

lése

érd

ekéb

en

van

szük

ség

a ki

stér

ségi

lép

téke

kben

át

gond

olt i

ntéz

mén

yfej

lesz

tésr

e.

A

tele

pülé

si

önko

rmán

yzat

ok

költs

égve

tése

eg

yre

kise

bb

szab

ad

moz

gást

eret

eng

ed a

tes

tüle

tnek

. A

ku

ltúra

te

rüle

te

erős

en

meg

síny

lette

ez

t a s

zűkü

lő k

ölts

égve

tési

idős

zako

t. Ez

ért

szük

sége

s a

kist

érsé

g te

lepü

lése

in

műk

ödő

kultu

rális

in

tézm

énye

ket

egy

rend

szer

ként

ke

zeln

i, és

fej

lesz

tésü

ket

egym

ássa

l ös

szha

ngba

n,

egym

ást

kieg

észí

tve

real

izál

ni

a K

isté

rség

i Tá

rsul

ás

Hum

ánst

raté

giáj

a al

apjá

n.

Kis

térs

ég k

ultu

rális

inté

zmén

yei

A k

isté

rség

lak

ossá

gána

k ku

lturá

lis

gazd

agod

ása,

fejlő

dése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

109/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.12.

Sze

llem

i tők

e In

nová

ciós

Par

k lé

treh

ozás

a

Az

info

rmác

ióin

tenz

itásá

t nö

velő

es

zköz

rend

szer

lé

treho

zása

. In

form

áció

s te

chno

lógi

a és

sz

olgá

ltatá

sok

fejle

szté

se,

és

olya

n ké

pzés

i pr

ogra

mok

ind

ítása

, am

elye

k a

szel

lem

i tők

e ka

paci

tás

növe

kedé

sét

szol

gáljá

k.

A

szel

lem

i tő

ke

„műk

ödés

i” f

elté

tele

inek

, tá

rsad

alm

i in

fras

trukt

úráj

ának

lé

treho

zása

. A

„m

űköd

és”

tárg

yi,

szem

élyi

és

in

tézm

ényi

fe

ltéte

lein

ek

meg

tere

mté

se:

info

rmác

iós-

képző

élet

mód

ce

ntru

mok

lé

treho

zása

, fő

állá

sú

„kap

uem

bere

k”

alka

lmaz

ásáv

al,

a sz

elle

mi

tőke

par

k sz

akm

ai te

amjé

nek

irány

ításá

val

Az

inté

zked

és s

zere

pelte

tése

tová

bbra

is

szük

sége

A

kis

térs

ég la

koss

ága

A k

isté

rség

inn

ovat

ív k

apac

itása

inak

nö

veke

dése

, a

kist

érsé

gi

válla

lkoz

ások

, in

tézm

énye

k ve

rsen

ykép

essé

géne

k fo

kozó

dása

, po

zitív

éle

tmód

beli

válto

záso

k.

Inté

zked

és: 5

.13.

Kis

térs

égi I

nfor

mác

iós R

ends

zer

műk

ödte

tése

A

Kis

térs

égi

hum

ánerőf

orrá

s fe

jlesz

tésé

hez

szük

sége

s in

form

áció

k eg

y ré

sze

a m

ár

kife

jlesz

tett

Kis

térs

égi

Info

rmác

iós

Ren

dsze

r műk

ödte

tésé

vel r

ende

lkez

ésre

állh

at.

A

Kis

térs

égi

Info

rmác

iós

Ren

dsze

r ki

fejle

szté

séve

l és

műk

ödte

tésé

vel

kapc

sola

tosa

n a

Kis

térs

égi

Társ

ulás

dö

ntés

eit

meg

hozt

a.

A

rend

szer

műk

ödte

tése

a

hum

ánerőf

orrá

s fe

jlesz

tés

szem

pont

jábó

l re

ndkí

vül

font

os.

(pld

szo

ciál

is,

egés

zség

ügyi

, ok

tatá

si, s

tb. t

erül

etek

info

rmác

iói.

Kis

térs

égi T

ársu

lás

Kis

térs

égi M

unka

szer

veze

t Te

lepü

lési

önk

orm

ányz

atok

C

ivil

szer

veze

tek

Meg

való

suló

hu

mán

erőf

orrá

s fe

jlesz

tés

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

110/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.14.

Ifjú

sági

Irod

a ki

stér

ségi

fejle

szté

se

Az

inté

zked

és sz

erep

elte

tése

tová

bbra

is

szük

sége

s A

Dun

aújv

áros

i Ifjú

sági

Irod

a műk

ödés

ének

poz

itív

tapa

szta

lata

i al

apjá

n a

kist

érsé

gi sz

intre

val

ó te

véke

nysé

gbőv

ítés s

züks

éges

. Az

ifjús

ág p

robl

émái

nak

ism

erte

, se

gíts

égny

újtá

s a p

robl

émák

ke

zelé

sébe

n a

kist

érsé

gben

álta

lába

n m

egol

datla

n ké

rdés

. Az

ifjús

ág

szám

ára

vonz

ó pr

ogra

mok

, al

tern

atív

ák n

yújtá

sáva

l csö

kken

teni

ke

ll az

ifjú

ságo

t nap

jain

kban

re

ndkí

vül i

nten

zíve

n ér

intő

riz

ikóf

akto

rok

hatá

sát

Kis

térs

égi I

fjúsá

gi Ir

oda

Kev

eseb

b de

vian

cia,

sike

res

prog

ram

ok, t

ársa

dalm

i szo

cial

izác

ióra

ké

pes é

s kés

z ifj

úság

Inté

zked

és: 5

.16.

Uni

qa E

gész

ségp

énzt

ár D

unaf

err

tago

zatá

nak

kist

érsé

gi fe

jlesz

tése

Az

önké

ntes

kö

lcsö

nös

egés

zség

pénz

tár a

pre

venc

ió p

énzt

ára.

A

pr

even

ciót

m

inős

égi

szol

gálta

táso

kkal

sz

olgá

lja

az

önko

rmán

yzat

iság

on a

lapu

ló p

énzt

ár.

Egye

síti

az i

gény

beve

vőt

és a

vevőt

, am

i az

egé

szsé

gügy

töb

bi t

erül

etén

ne

m v

alós

ul m

eg, a

mi a

pác

iens

telje

s ki

szol

gálta

totts

ágáh

oz v

ezet

. C

sopo

rt pr

axis

ok

szer

vezé

séve

l ki

s időr

áfor

dítá

ssal

m

inős

égi

szol

gálta

tásh

oz ju

t a p

énzt

árta

g.

A m

unka

álta

tó tá

mog

atás

ával

létre

jött

Dun

afer

r re

gion

ális

Eg

észs

égpé

nztá

r U

niqa

Eg

észs

égpé

nztá

rral

va

ló

fúzi

ójáv

al

stab

il műk

ödte

tési

há

ttér

bizt

osíto

tt.

A

Pénz

tárh

oz

való

te

lepü

lési

ön

korm

ányz

ati

csat

lako

záso

kkal

a

köza

lkal

maz

otti

kör

is

rész

esül

het

a pé

nztá

r sz

olgá

ltatá

sibó

l. Ez

el

indí

tja

a ki

stér

ségi

m

unka

adók

cs

atla

kozá

si

kedv

ének

meg

növe

kedé

sét.

A p

énzt

ár

léte

és

bővü

lése

meg

hatá

rozó

hat

ássa

l bí

r az

eg

észs

égüg

yi

szol

gálta

táso

k m

inős

égfe

jlesz

tésé

re.

Egés

zség

pénz

tár t

agja

i A

pé

nztá

rtago

k eg

észs

égi

mér

hető

ál

lapo

tvál

tozá

sa, j

avul

ása.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

111/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 5

.16.

Köz

épfo

kú o

ktat

ás, s

zakk

épzé

s fej

lesz

tése

(Tér

ségi

Inte

grál

t Sza

kkép

zési

Köz

pont

, sze

rkez

et r

acio

naliz

álás

, nem

ön

korm

ányz

ati f

ennt

artá

sú in

tézm

énye

k sz

ámán

ak n

övel

ése)

A

kö

zépf

okú

okta

tás

fejlő

dési

üt

eme

elm

arad

a

kívá

nato

stól

. A

fe

jlesz

tése

k irá

nyát

álta

lába

n ne

m a

val

ós g

azda

sági

, tá

rsad

alm

i ig

énye

k al

apjá

n sz

abjá

k m

eg,

hane

m a

„kí

nála

ti” o

ldal

elk

épze

lése

i a

fejle

szté

sek

dom

inán

s ge

nerá

lói.

A p

iaci

, ke

resl

eti o

ldal

hat

ása

nehe

zen

érvé

nyes

ül.

Az

önko

rmán

yzat

i dö

ntés

elők

észí

tő

mec

hani

zmus

ai,

a té

nyle

ges

test

ület

i dö

ntés

ek

az

isko

lák

műk

ödés

ével

ka

pcso

lato

san

– pl

. ped

agóg

iai p

rogr

amok

–

nem

ké

pese

k a

piac

i ig

énye

k kö

zvet

ítésé

re,

sok

eset

ben

pusz

tán

a „k

ínál

at”

java

slat

aina

k m

egerős

ítésé

re

szor

ítkoz

ik.

Ebbe

n a

„bel

terje

s”

rend

szer

ben

olya

n ta

rtalé

kok

vann

ak,

amel

yek

kiha

szná

lásá

ról

kár

lenn

e le

mon

dani

. (pl

. TIS

ZK)

A

közé

pfok

ú ok

tatá

s in

tézm

ényr

ends

zeré

nek

fejle

szté

sét

a ke

resl

eti

olda

l ig

énye

inek

max

imál

is

figye

lem

be v

étel

ével

kel

l el

vége

zni.

Ebbe

n fe

jlesz

tési

foly

amat

ban

jele

ntős

le

hető

sége

k re

jlene

k a

civi

l sz

erve

zete

k ál

tal

műk

ödte

tett

isko

lák

rész

arán

yána

k nö

velé

sébe

n.

Az

egys

zerű

bb,

élet

szerűb

b dö

ntés

i fo

lyam

atok

, a

való

s ig

énye

k fo

gadá

sára

val

ó fo

kozo

tt ké

szsé

g és

ké

pess

ég ú

jabb

, a

közé

pfok

ú ok

tatá

si

rend

szer

ben

rejlő

le

hető

sége

k ak

tiviz

álás

át e

redm

énye

zik

A

közé

pfok

ú ok

tatá

s in

tézm

ényr

ends

zeré

nek

fejle

szté

sét

a ke

resl

eti

olda

l ig

énye

inek

max

imál

is

figye

lem

be v

étel

ével

kel

l el

vége

zni.

Ebbe

n fe

jlesz

tési

foly

amat

ban

jele

ntős

le

hető

sége

k re

jlene

k a

civi

l sz

erve

zete

k ál

tal

műk

ödte

tett

isko

lák

rész

arán

yána

k nö

velé

sébe

n.

Az

egys

zerű

bb,

élet

szerűb

b dö

ntés

i fo

lyam

atok

, a

való

s ig

énye

k fo

gadá

sára

val

ó fo

kozo

tt ké

szsé

g és

ké

pess

ég ú

jabb

, a

közé

pfok

ú ok

tatá

si

rend

szer

ben

rejlő

le

hető

sége

k ak

tiviz

álás

át e

redm

énye

zik

A

haté

kony

ok

tatá

si-k

épzé

si

tevé

keny

ségg

el

csök

ken

a to

vább

tanu

lást

ó el

eső,

a

mun

kavi

lágá

ba

beill

eszk

edni

ne

m

tudó

fia

talo

k sz

áma.

Ez

zel

csök

kenn

ek a

csa

ládo

kra

eső

anya

gi

és p

szic

hika

i ter

hek

Inté

zked

és: 5

.17.

Inté

zmén

yek

minős

égüg

yi r

ends

zerf

ejle

szté

se

A

hum

ánte

rüle

teke

n műk

ödő

inté

zmén

yekk

el k

apcs

olat

osan

két

örö

k ké

rdés

vetőd

ik f

el:

mit

szol

gálta

tnak

és

azt h

ogya

n te

szik

. A m

inős

ég fo

galm

ának

in

tenz

ív b

etör

ése

a ga

zdas

ágba

a m

agya

r ga

zdas

ág

alap

vető

át

stru

ktur

álód

ásáh

oz

veze

tett.

Ú

j ve

zető

i fil

ozóf

iák

és

telje

sítm

énye

k je

lent

ek

meg

. A

z idő

bebi

zony

ította

, ho

sszú

tá

von

ezek

a

sike

res

mag

atar

tásf

orm

ák.

A

hum

án

rend

szer

ek

inté

zmén

yeit

ez

a ki

hívá

s fo

lyam

atos

an

és

egyr

e in

tenz

íveb

ben

jele

nik

meg

.

A k

isté

rség

int

ézm

énye

inek

minős

égüg

yi

rend

szer

fejle

szté

se e

lodá

zhat

atla

n fe

lada

t. A

z in

tézm

énye

k és

fen

ntar

tóik

egy

ütte

s ak

arat

akén

t ke

ll m

egje

lení

teni

ez

t a

rend

szer

fejle

szté

si

fela

dato

t. Ez

t a

válto

zásm

ened

zsel

ési

foly

amat

ot e

l ke

ll in

díta

ni.

Szak

értő

k,

taná

csad

ók

bevo

násá

val

gerje

szte

ni k

ell

a sz

üksé

ges

szem

léle

tvál

tozá

st,

a sz

üksé

ges

rend

szer

tele

píté

si

lépé

sek

meg

terv

ezés

ét

és m

egté

telé

t, a

kere

slet

i old

al ig

énye

inek

m

egfe

lelő

foly

amat

os műk

ödés

t.

Kis

térs

ég h

umán

szol

gálta

tói

A

szol

gálta

táso

kkal

m

egel

éged

ett

igén

ybev

evők

szám

a

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

112/

149

IV. I

dege

nfor

galo

m fe

jeze

t

Kül

deté

s: A

z id

egen

forg

alom

és a

turi

sztik

a ad

otts

ágai

nak

és é

rték

eine

k ha

szno

sítá

sáva

l növ

elni

a v

áros

és t

érsé

ge v

onze

rejé

t, bő

víte

ni a

szol

gálta

tási

és f

ogla

lkoz

tatá

si

kapa

citá

sát,

javí

tani

a k

isté

rség

turi

sztik

ai a

rcul

atát

Pr

iori

táso

k 1.

A k

isté

rség

i Dun

a-pa

rt

vízi

és v

íz k

özel

i tur

izm

us

lehe

tősé

gein

ek fe

jlesz

tése

2. A

falu

si tu

rizm

us

lehe

tősé

gein

ek bőv

ítése

és

kiha

szná

lása

3. A

ker

ékpá

ros é

s lov

as

turi

zmus

nép

szerűs

ítése

, sp

eciá

lis tu

risz

tikai

term

ékek

és

infr

astr

uktú

ra fe

jlesz

tése

4. A

z üz

leti

és k

onfe

renc

ia

turi

zmus

lehe

tősé

gein

ek

kiha

szná

lása

, bőv

ítése

5. A

kis

térs

égi

ideg

enfo

rgal

mi

mar

ketin

g in

tézm

énye

síté

se

INT

ÉZ

KE

DÉ

SEK

1.

A

ki

stér

ségi

D

una-

parti

öv

ezet

kom

plex

és

egys

éges

(k

örny

ezet

ja

vító

és

in

fras

trukt

úrabőv

ítő)

ideg

enfo

rgal

mi é

s tu

riszt

ikai

fe

jlesz

tésé

nek

meg

való

sítá

si

tanu

lmán

y el

kész

ítése

. 2.

A

Dun

a m

enti

tele

pülé

sek

hatá

skör

ébe

tarto

zó

és

a m

egva

lósí

tási

tan

ulm

ányb

ól

faka

dó

beru

házá

s ki

vite

lezé

sek

műs

zaki

, ha

tósá

gi

és

mar

ketin

g sz

empo

ntú

koor

diná

lt elők

észí

tése

. 3.

A

fe

jlesz

tésb

e be

vonh

ató

sajá

t és

kü

lső

forr

ások

ös

szev

onás

a,

oper

atív

pr

ogra

m

és

proj

ekte

k ki

dolg

ozás

a, h

elyi

sze

rvez

et

létre

hozá

sa,

a ki

vite

lezé

sek

meg

kezd

ése.

1. A

„D

unaú

jvár

os é

s Té

rség

e tu

rizm

usfe

jlesz

tési

pr

ogra

m”

aktu

aliz

álás

a,

tele

pülé

senk

énti

oper

atív

pr

ogra

mok

kid

olgo

zása

. 2.

Szo

rgal

maz

ni,

elős

egíte

ni a

sz

állá

shel

yek

term

ékfe

jlesz

tésé

t, ki

egés

zítő

sz

olgá

ltatá

sok

bőví

tése

felé

orie

ntál

ni.

3. K

apcs

olód

ás

a bo

rturiz

mus

sal,

a ku

lturá

lis

turiz

mus

sal

és

egyé

b tu

rizm

usfo

rmák

kal

4. S

zakk

épzé

s erő

síté

se

1.

A

kist

érsé

gi

keré

kpár

os

és

lova

s-tú

ra

prog

ram

, va

lam

int

úthá

lóza

ti ko

ordi

náci

ó,

össz

hang

ban

a re

gion

ális

te

rvek

kel.

2.

A

tele

pülé

sek

egye

di

és

hagy

omán

yter

emtő

tu

riszt

ikai

te

rmék

eine

k és

azo

k be

ruhá

zási

pr

ojek

tjein

ek

kido

lgoz

ása.

(N

agyk

arác

sony

: M

ikul

ásfa

lva

mes

efal

u,

Bar

acs:

M

agya

rfal

u,

Mezőf

alva

Ter

mál

fürdő,

stb.

)

1.

A

térs

ég

üzle

ti és

ko

nfer

enci

a tu

rizm

usán

ak

lehe

tősé

geit

és

kapc

soló

dó

infr

astru

ktur

ális

fe

jlesz

tése

it fe

ltáró

ta

nulm

ány

elké

szíté

se.

2.

A

Dun

aújv

áros

i Ü

zlet

i K

iállí

tás

és

Vás

ár

Köz

pont

m

egva

lósí

that

óság

i ta

nulm

ányá

nak

elké

szíté

se.

1.A

ki

stér

ségi

id

egen

forg

alm

i m

arke

ting

szer

veze

t műk

ödés

i fe

ltéte

lein

ek

meg

tere

mté

se.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

113/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. A k

isté

rség

i Dun

a-pa

rt v

ízi é

s víz

köz

eli t

uriz

mus

lehe

tősé

gein

ek fe

jlesz

tése

.

Inté

zked

és: 1

.1. A

kis

térs

égi D

una-

part

i öve

zet k

ompl

ex é

s egy

sége

s (kö

rnye

zet j

avító

és i

nfra

stru

ktúr

a-bő

vítő

) tur

iszt

ikai

fejle

szté

séne

k

meg

való

síth

atós

ági t

anul

mán

y el

kész

ítése

A

meg

való

sítá

s ki

terje

szté

se

a st

atis

ztik

ai k

isté

rség

hat

áskö

rébe

ta

rtozó

Dun

a-pa

rt eg

észé

re

A

fejle

szté

s ko

mpl

ex

keze

lése

sz

akm

aila

g (te

rüle

t és

in

fras

trukt

úraf

ejle

szté

s)

és

ható

sági

lag

(kör

nyez

etvé

delm

i, ví

zjog

i) eg

ység

es,

ered

mén

yese

bb.

A s

aját

és

külső

forr

ások

és

be

fekt

etők

be

voná

sába

n pe

dig

haté

kony

abb

és v

onzó

bb

A

kist

érsé

g D

una

men

ti te

lepü

lése

k ön

korm

ányz

atai

, vá

llalk

ozás

ai

A

kist

érsé

gi

Dun

a-pa

rt id

egen

forg

alm

i és

te

rüle

tfejle

szté

si k

özép

és

hoss

zú

távú

pr

ogra

moz

ása

és

forr

ás

hozz

áren

delé

se

meg

alap

ozot

tá

válik

Inté

zked

és: 1

.2. A

Dun

a m

enti

tele

pülé

sek

hatá

skör

ébe

tart

ozó

és a

meg

való

sítá

si ta

nulm

ányb

ól fa

kadó

kiv

itele

zése

k m

arke

ting

szem

pont

ú ko

ordi

nált

elők

észí

tése

. A

ki

stér

ség

tele

pülé

sein

ek

hatá

skör

ébe

tarto

zó é

s a

Dun

a-pa

rt kö

rnye

zeti

álla

pot

és

turis

ztik

ai

terü

letfe

jlesz

tési

pro

gram

jain

ak é

s a

meg

való

sítá

st

célz

ó pr

ojek

tjein

ek

össz

efog

ása,

sza

kmai

és

mar

ketin

g ko

ordi

náci

ója.

A

sa

ját

és

külső

forr

ások

, fo

rrás

le

hető

sége

k ha

téko

ny f

elha

szná

lása

, er

edm

énye

s el

érés

e. A

meg

való

sítá

si p

riorit

ásba

n a

szak

ható

sági

, kö

zellá

tási

, pi

aci,

arcu

lati

és

álta

láno

s m

arke

ting

szem

pont

ok c

élirá

nyos

inte

grál

ása

Foko

zni

kell

a te

lepü

lése

k ön

korm

ányz

atai

kö

zötti

eg

yüttm

űköd

ést

a ki

stér

ségi

Dun

a-sz

akas

z eg

ység

es é

s eg

ymás

t erős

ítő

körn

yeze

ti ál

lapo

t ja

vító

és

tuda

tos

ideg

enfo

rgal

mi k

ezel

éséb

en

A

kist

érsé

g D

una-

parti

ön

korm

ányz

atai

A

fe

jlesz

tés

dönt

éstá

mog

atás

a,

a fo

rrás

ko

ncen

tráci

ók

haté

kony

ság

növe

kedé

se,

a pá

lyáz

ható

fo

rrás

ok

meg

szer

zésé

nek

ered

mén

yess

ége

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

114/

149

Inté

zked

és:1

.3. A

fejle

szté

sbe

bevo

nhat

ó sa

ját é

s kül

ső fo

rrás

ok ö

ssze

voná

sa, o

pera

tív p

rogr

am é

s sze

rvez

et lé

treh

ozás

a, a

kiv

itele

zése

k m

egke

zdés

e A

z 1.

2.

inté

zked

ésbe

n elők

észí

tett

proj

ekte

k ki

vite

lezé

sét,

végr

ehaj

tási

ko

ordi

náci

óját

, m

onito

rálá

sát,

vala

min

t a

foly

amat

os

forr

ás

és

vagy

onke

zelé

sét

végző

oper

atív

sz

erve

zet

létre

hozá

sa

és

a ho

sszú

tá

vú

műk

ödés

i fe

ltéte

lek

meg

tere

mté

se

A

prog

ram

na

gysá

gren

dje

és

hatá

ster

ület

e,

vala

min

t az

eg

yes

rész

proj

ekte

k ki

terje

dtsé

ge

és

szak

mai

–

ható

sági

in

tegr

itása

, a

fela

dath

alm

az

koor

diná

ciós

ig

énye

sz

üksé

gess

é te

szi

egy

önál

ló

mun

kasz

erve

zet

létre

hozá

sát

és

műk

ödte

tésé

t

A

kist

érsé

g D

una-

parti

te

lepü

lése

k ön

korm

ányz

atai

, vál

lalk

ozás

ai

Felle

ndül

a k

isté

rség

i Dun

a-pa

rt ví

zi

és v

íz k

özel

i tu

rizm

usa,

növ

eked

nek

az

ideg

enfo

rgal

mi

bevé

tele

k.

Fejlő

dnek

és

bővü

lnek

a b

eszá

llító

i és

ka

pcso

lódó

sz

olgá

ltató

i vá

llalk

ozás

ok.

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. A fa

lusi

turi

zmus

lehe

tősé

gein

ek bőv

ítése

és k

ihas

znál

ása

Inté

zked

és: 2

.1 A

„D

unaú

jvár

os é

s Tér

sége

turi

zmus

fejle

szté

si p

rogr

am”

aktu

aliz

álás

a, a

tele

pülé

senk

énti

oper

atív

pro

gram

ok

kido

lgoz

ása

A

korá

bban

ki

dolg

ozot

t fe

jlesz

tési

pr

ogra

m

szem

pont

jai,

és

a m

egye

i tu

riszt

ikai

kon

cepc

ió s

zerin

t, a

kist

érsé

g te

lepü

lése

nkén

ti op

erat

ív id

egen

forg

alm

i és

tur

izm

us f

ejle

szté

si p

rogr

amja

inak

és

az a

ktuá

lis p

roje

ktje

inek

kim

unká

lása

az

aláb

bi fő

bb c

sopo

rtosí

tásb

an:

• A

ha

gyom

ányo

k,

gasz

tronó

mia

i, he

lyi

term

észe

ti és

ku

lturá

lis

vonz

erők

tur

iszt

ikai

ter

mék

ké v

aló

fejle

szté

se.

• A

sz

állá

shel

yek

kom

fort

foko

zat

javí

tó

és

szel

ektív

kí

nála

tbőv

ítő,

vala

min

t a

kapc

soló

dó,

tele

pülé

si

körn

yeze

t sz

ínvo

nale

melő,

pr

ojek

tek

kido

lgoz

ása.

•

A k

isté

rség

tele

pülé

sei k

özöt

ti be

lső

turis

ztik

ai

term

ékek

, eg

yüttm

űköd

ési

kohé

zió

kife

jlesz

tése

•

Szük

sége

s m

egte

rem

teni

a

hely

i ad

otts

ágok

és

le

hető

sége

k ki

hasz

nálá

sáva

l a

tele

pülé

sek

egye

di

ideg

enfo

rgal

mi

vonz

erej

ét

és

turis

ztik

ai a

rcul

atát

. A tö

bb te

lepü

lést

ér

intő

, ill

etve

kis

térs

égi

(reg

ioná

lis)

szin

tű

turis

ztik

ai

term

ékek

ki

dolg

ozás

ának

eg

ység

es

és

koor

diná

lt fe

ltéte

leit,

va

lam

int

a to

vább

i fo

rrás

bevo

náso

k pá

lyáz

ati

alap

ját.

A

kist

érsé

g ön

korm

ányz

atai

, vá

llalk

ozás

ai, s

zerv

ezet

ei

A

falu

si

turiz

mus

fe

llend

ülés

e,

a ka

pcso

lódó

tu

riszt

ikai

te

rmék

ek

fejlő

dése

, a

gazd

aság

i he

lyze

t és

a

körn

yeze

ti ku

ltúra

javu

lása

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

115/

149

Inté

zked

és: 2

.2. S

zorg

alm

azni

, elő

segí

teni

a sz

állá

shel

yek

term

ékfe

jlesz

tésé

t, ki

egés

zítő

szol

gálta

táso

k bő

víté

se fe

lé o

rien

táln

i.

A

szál

lásh

elye

k m

inős

égfe

jlesz

tése

, id

egen

forg

alm

i te

rmék

ekke

l va

ló

össz

hang

ba

hozá

sa,

arcu

lati

kohé

zió

elem

ekén

t val

ó ke

zelé

se

A

szál

lásh

elye

k m

inős

égi

elté

rése

i, ig

énye

sség

i fo

koza

tai

közö

tti e

ltéré

sek,

kül

önbö

zősé

gek,

az

id

egen

forg

alm

i te

rmék

st

ílusá

tól,

„üze

neté

től”

va

ló

távo

lság

ok fe

lszá

mol

ása

a

Szál

lásh

elye

k A

z ös

szeh

ango

lt sz

állá

shel

yek

rend

szer

ével

nő

a

térs

ég

ideg

enfo

rgal

mi v

onze

reje

.

Inté

zked

és: 2

.3. K

apcs

olód

ás a

bor

turi

zmus

sal,

a ku

lturá

lis tu

rizm

ussa

l és e

gyéb

turi

zmus

form

ákka

l

Kih

aszn

álni

a

körn

yeze

tünk

ben

(pl.

meg

ye)

meg

lévő

ku

lturá

lis

érté

keke

t, az

okra

ráép

ülve

növ

elni

a

kist

érsé

g id

egen

forg

alm

i vo

nzás

i kép

essé

gét.

A

kist

érsé

günk

id

egen

forg

alm

i ér

téke

kben

nem

ann

yira

gaz

dag,

ho

gy

ne

legy

en

érde

mes

ki

hasz

náln

i m

ás,

körn

yező

té

rség

ek

érté

keit,

s

azok

ra

ráép

ülve

, az

okat

ki

egés

zítv

e ga

zdag

ítani

a

kist

érsé

günk

vo

nzer

ejét

.

Kör

nyező

kist

érsé

gek

ideg

enfo

rgal

mi é

rtékh

ordo

zói

Nő

a K

isté

rség

be

láto

gató

k sz

áma,

nő

az

id

egen

forg

alm

i üz

letá

g fo

glal

kozt

atás

i kép

essé

ge

Inté

zked

és: 2

.4. S

zakk

épzé

s erő

síté

se

A

falu

si

turiz

mus

ban

szer

epet

vá

llaló

k sz

akm

ai

felk

észü

ltség

ének

növ

elés

e

Szük

sége

s a

vend

églá

tás,

nyel

vism

eret

, st

b.

terü

leté

n m

eglé

vő

hián

yoss

ágok

fe

lszá

mol

ása

Falu

si

turiz

mus

ban

szer

epet

vá

llaló

k Ig

énye

sebb

ellá

tás

bizt

osítá

sáva

l ,

nő a

szo

lgál

tatá

s cs

omag

jó

híre

, nő

a té

rség

be lá

toga

tók

szám

a

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

116/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. A k

erék

páro

s és l

ovas

turi

zmus

nép

szerűs

ítése

, spe

ciál

is tu

risz

tikai

term

ékek

és i

nfra

stru

ktúr

a fe

jlesz

tése

.

Inté

zked

és: 3

.1. A

kis

térs

égi k

erék

páro

s és l

ovas

-túr

a pr

ogra

m, v

alam

int ú

thál

ózat

i koo

rdin

áció

, öss

zhan

gban

a r

egio

nális

terv

ekke

l

A

kist

érsé

g be

lső,

te

rmés

zet

köze

li te

rüle

tein

ek, v

alam

int a

Dun

a-pa

rt sz

abad

idős

és

id

egen

forg

alm

i fu

nkci

ó és

pr

ogra

m

kíná

latá

nak

bőví

tése

az

al

ábbi

fe

lada

tcso

porto

k vé

greh

ajtá

sáva

l: •

A k

erék

páro

s, a

vízi

és l

ovas

turis

ztik

a út

vona

lain

ak, k

apcs

olód

ási (

talá

lkoz

ási)

pont

jain

ak k

ijelö

lése

és e

gysé

ges

meg

jele

níté

se a

z id

egen

forg

alm

i pr

ogra

m é

s inf

rast

rukt

úraf

ejle

szté

si

proj

ekte

kben

. •

Alte

rnat

ív v

ízi,

spor

t, ke

rékp

áros

és

lova

s pro

gram

term

ékek

, túr

acso

mag

ok

kido

lgoz

ása.

•

A

keré

kpár

os

és

lova

s tú

ra

útvo

nal

háló

zato

k ill

eszt

ése

és m

egje

lení

tése

a

térs

ég

közl

eked

ési

infr

astru

ktúr

a fe

jlesz

tési

és k

ivite

lei t

erve

iben

Ker

ékpá

rozá

sra

csak

ki

sebb

út

szak

aszo

k al

kalm

asak

, ös

szef

üggő

ke

rékp

árút

-hál

ózat

hiá

nya.

A D

una-

part,

és

a ki

stér

ség

belső

term

észe

t kö

zeli

terü

lete

inek

turis

ztik

ai fu

nkci

ó hi

ánya

. A

ki

stér

ségi

D

una-

part

feltá

ratla

nság

a la

koss

ági

és

ideg

enfo

rgal

mi

víz

köze

li ta

rtózk

odás

ra.

A

lova

s tu

rizm

us

alac

sony

elte

rjedt

sége

A

kist

érsé

g ér

inte

tt te

lepü

lése

inek

ön

korm

ányz

atai

, .

ideg

enfo

rgal

mi

és

vend

églá

tó s

zolg

álta

tói

és b

eszá

llító

i vá

llalk

ozás

ok

A

keré

kpár

os

és

lova

s tu

rizm

us

felle

ndül

ése,

tov

ábbi

ide

genf

orga

lmi

term

ékek

bő

vülé

se,

a ki

stér

ségi

ga

zdas

ág

szol

gálta

tási

ág

azat

ának

él

énkü

lése

.

Inté

zked

és: 3

.2. A

tele

pülé

sek

egye

di é

s hag

yom

ányt

erem

tő tu

risz

tikai

term

ékei

nek

és a

zok

beru

házá

si p

roje

ktje

inek

kid

olgo

zása

Ala

pozv

a és

kih

aszn

álva

a k

isté

rség

te

lepü

lése

inek

eg

yedi

ad

otts

ágai

t és

le

hető

sége

it, o

lyan

fen

ntar

that

ó és

üzl

etile

g „ö

njár

ó”

turis

ztik

ai

term

ékek

ki

dolg

ozás

a,

amel

yek

egye

nkén

t is

kel

lő i

dege

nfor

galm

i vo

nzerőv

el é

s jö

vede

lem

term

elő

képe

sség

gel

rend

elke

znek

. Pl.:

•

Dun

aújv

áros

(„

Róm

ai

Tábo

rvár

os”,

„N

emze

t Sp

ortv

áros

a”,

„Szo

creá

l Ö

röks

ég”,

„K

once

rtvár

os”,

„T

áncv

áros

”).

• N

agyk

arác

sony

(„

Mik

ulás

falv

a”),

Bar

acs

(Mag

yarf

alu)

, M

ezőf

alva

(T

erm

álfü

rdő)

•

„Dun

a m

enti

Falu

napo

k”

(Bar

acs,

Kis

apos

tag,

R

ácal

más

, N

agyv

enyi

m,

Mezőf

alva

)

A

kist

érsé

g sp

eciá

lis,

egye

di

vonz

erőv

el

rend

elke

ző

ideg

enfo

rgal

mi

term

ékei

nek

hián

ya.

Dun

aújv

áros

róm

ai k

ori

és s

zocr

eál

építé

szet

i ör

öksé

géne

k,

„spo

rt fő

váro

s”,

kultu

rális

-műv

észe

ti ad

otts

ágán

ak

turis

ztik

ai

kiha

szná

latla

nság

a.

A

kist

érsé

gi

tele

pülé

sek

népr

ajzi

, ku

lturá

lis

érté

kein

ek,

néps

zoká

sain

ak,

élő

hagy

omán

yain

ak (f

alun

apok

, búc

súk,

sz

üret

i bá

lok,

bo

rünn

epek

, lo

vas

napo

k)

meg

léte

és

ne

m

kellő

id

egen

forg

alm

i érté

kesí

tése

.

Az

érin

tett

tele

pülé

sek

önko

rmán

yzat

ai,

válla

lkoz

ásai

, sz

erve

zete

i. A

z id

egen

forg

alm

i és

ve

ndég

látó

szo

lgál

tató

i és

bes

zállí

tói

válla

lkoz

ások

A

kist

érsé

gi

belső

és

beut

azó

turiz

mus

ának

él

énkü

lése

, a

tele

pülé

sek

bevé

tele

inek

növ

eked

ése,

a

szol

gálta

tói

és

besz

állít

ói

válla

lkoz

ások

bőv

ülés

e, fe

jlődé

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

117/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. Az

üzle

ti és

kon

fere

ncia

turi

zmus

lehe

tősé

gein

ek k

ihas

znál

ása,

bőv

ítése

.

Inté

zked

és:4

.1. A

térs

ég ü

zlet

i és k

onfe

renc

ia tu

rizm

usán

ak le

hető

sége

it és

kap

csol

ódó

infr

astr

uktu

rális

fejle

szté

seit

feltá

ró ta

nulm

ány

elké

szíté

se

Az

üzle

ti és

kon

fere

ncia

tur

izm

us

térs

égi

felté

tele

inek

fej

lesz

tése

, jo

bb

kiha

szná

lása

és

is

mer

tté

téte

le.

Kom

plex

ha

tásv

izsg

álat

ke

reté

ben

feltá

rni é

s kö

rvon

alaz

ni –

a m

eglé

vő

adot

tság

ok é

s le

hető

sége

k, v

alam

int

a vá

rhat

ó ez

irá

nyú

szol

gálta

tási

ig

ényn

övek

edés

re

alap

ozha

tó

- id

egen

forg

alm

i pr

ogra

m

és

kapc

soló

dó

infr

astru

ktúr

a-fe

jlesz

tési

pr

ojek

teke

t. N

övel

ni

a té

rség

be

érke

ző,

mag

as k

ateg

óriá

jú s

zállá

st,

szín

vona

las

és

exkl

uzív

sz

olgá

ltatá

soka

t ig

énylő,

fiz

etők

épes

ve

ndég

forg

alm

at

A té

rség

i köz

leke

dés

– in

fras

trukt

úra

és te

rüle

tfejle

szté

si –

felle

ndül

éséh

ez,

vala

min

t a D

UN

AFE

RR

tech

noló

gia

váltá

sáho

z ka

pcso

lódó

üz

leti

ideg

enfo

rgal

om v

árha

tó n

övek

edés

e.

A

meg

yei

jogú

vá

ros

gazd

aság

i, ku

lturá

lis,

okta

tási

és

sp

ort

élet

e je

lentős

kon

fere

ncia

igén

y po

tenc

iált

hord

oz m

agáb

an

Az

érin

tett

tele

pülé

sek

önko

rmán

yzat

ai,

válla

lkoz

ásai

, ok

tatá

si é

s ku

lturá

lis in

tézm

énye

i. A

z id

egen

forg

alm

i és

ve

ndég

látó

sz

olgá

ltató

i és

be

szál

lítói

vá

llalk

ozás

ok

A

kist

érsé

g tu

rizm

us

üzle

ti és

ko

nfer

enci

a sz

egm

ensé

nek

élén

külé

se,

a m

inős

égi

és

mag

as

kate

góriá

s id

egen

forg

alm

i és

ve

ndég

látó

i sz

olgá

ltatá

sok

fizetők

épes

ker

esle

t növ

eked

ése

Inté

zked

és: 4

.2. A

Dun

aújv

áros

i Üzl

eti K

iállí

tás é

s Vás

ár K

özpo

nt m

egva

lósí

that

óság

i tan

ulm

ányá

nak

elké

szíté

se

Az

üzle

ti és

ko

nfer

enci

a tu

rizm

us

lehe

tősé

geit

bőví

tő,

kom

plex

sz

olgá

ltatá

si

infr

astru

ktúr

a m

egva

lósí

tásá

nak

elők

észí

tése

. A

z id

egen

forg

alom

és

a

turiz

mus

ga

zdas

ágél

énkí

tő,

mul

tiplik

átor

ha

tásá

nak

elős

egíté

se,

a té

rség

i és

vá

rosm

arke

ting

szin

ergi

kus

műk

ödés

i fe

ltéte

léne

k m

egte

rem

tése

. A

te

rüle

tfejle

szté

si

infr

astru

ktúr

a be

ruhá

záso

k ga

zdas

ági

és

ideg

enfo

rgal

mi

együ

ttes

hasz

nosí

tása

vá

rosi

és k

istré

ségi

szin

ten.

A

kist

érsé

gi

inte

gritá

sú,

kom

plex

üz

leti

ideg

enfo

rgal

mi

infr

astru

ktúr

a hi

ánya

a

térs

égbe

n.

A

kist

érsé

gi

„bel

ső”

turiz

mus

ala

cson

y in

tenz

itása

Dun

aújv

áros

Ö

nkor

mán

yzat

a,

Dun

aújv

áros

i K

eres

kede

lmi

és

Ipar

kam

ara,

vál

lalk

ozás

ok

A

váro

s és

té

rség

e üz

leti

kom

mun

ikác

iójá

nak

élén

külé

sét

segí

tő

infr

astru

ktúr

a ki

építé

séne

k m

egal

apoz

ott

lehe

tősé

ge.

Ezál

tal

a ki

stér

ség

turiz

mus

a üz

leti-

ideg

enfo

rgal

om

szeg

men

séne

k él

énkü

lése

, a

minős

égi

és

mag

as

kate

góriá

s ve

ndég

látó

i szo

lgál

tatá

sok

iránt

i fiz

etők

épes

ke

resl

et

növe

kedé

se.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

118/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 5

. A k

isté

rség

i ide

genf

orga

lmi m

arke

ting

inté

zmén

yesí

tése

Inté

zked

és: 5

.1. A

kis

térs

égi i

dege

nfor

galm

i mar

ketin

g sz

erve

zet m

űköd

ési f

elté

tele

inek

meg

tere

mté

se

Szak

mai

koo

rdin

áció

val,

meg

szün

tetn

i a k

isté

rség

id

egen

forg

alm

i arc

ulat

i és m

arke

ting

gyen

gesé

geit.

A je

lentős

turis

ztik

ai

infr

astru

ktur

ális

ber

uház

ások

m

egva

lósí

tásá

t elő

moz

dítv

a,

meg

alap

ozni

a sz

ínvo

nala

s pro

gram

és

szol

gálta

táss

zerv

ezés

felté

tele

it:

• A

ki

stér

ségi

id

egen

forg

alm

i iro

da műk

ödés

ének

meg

indí

tása

. •

A

tele

pülé

sek

egym

ást

erős

ítő

ideg

enfo

rgal

mi

koor

diná

ciós

és

mar

ketin

g te

véke

nysé

géne

k ki

stér

ségi

szin

tű k

ibőv

ítése

. •

Ideg

enfo

rgal

mi

és

turis

ztik

ai

adat

bázi

s ki

dolg

ozás

a és

be

építé

se a

KIR

– b

e

A

kist

érsé

gi

szin

tű

ideg

enfo

rgal

mi

mar

ketin

g te

véke

nysé

g hi

ánya

. R

egio

nális

, kis

térs

égi é

s tel

epül

ési

turis

ztik

ai k

apcs

olat

ok

kiép

ítetle

nség

e. G

yeng

e id

egen

forg

alm

i és t

uris

ztik

ai a

rcul

at,

ideg

enfo

rgal

mi k

omm

unik

áció

, in

form

áció

áram

lás h

iány

a.

A M

ezőf

öld,

min

t fö

ldra

jzi-n

épra

jzi

és

ideg

enfo

rgal

mi

foga

lom

is

mer

etle

nség

e

Az

önko

rmán

yzat

ok,

inté

zmén

yek,

va

lam

int

az

ideg

enfo

rgal

mi

és

vend

églá

tó s

zolg

álta

tói

és b

eszá

llító

i vá

llalk

ozás

ok

A

térs

ég

ideg

enfo

rgal

mán

ak

felle

ndül

ése,

álta

láno

s m

egíté

lésé

nek

javu

lása

. A

ve

ndég

forg

alom

és

a

bevé

tele

k nö

veke

dése

. A

gaz

dasá

g sz

olgá

ltató

i sze

ktor

ának

felle

ndül

ése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

119/

149

V. V

idék

fejle

szté

s fej

ezet

Kül

deté

s: A

vid

ék g

azda

sági

felz

árkó

ztat

ásáv

al, s

zekt

orsz

erke

zeté

nek

kors

zerű

síté

séve

l, az

ere

dmén

yes m

űköd

és, h

aték

onys

ág fe

ltéte

lren

dsze

réne

k ki

alak

ításá

val

bizt

osítj

uk a

vid

éki l

akos

ság

egzi

szte

nciá

lis b

izto

nság

át, a

z eu

rópa

i pia

con

való

meg

fele

lés é

s meg

élés

lehe

tősé

gét.

Prio

ritá

sok

1. A

mezőg

azda

ság

ágaz

atai

nak

fejle

szté

se

2. M

ezőg

azda

ság

belső

és k

ülső

fe

ltéte

lein

ek fe

jlesz

tése

3.

A te

rmés

zet é

rték

eive

l val

ó ga

zdál

kodá

s, ag

rárb

efek

teté

sek

elős

egíté

se

4. K

ultu

rális

örö

kség

megőr

zése

Inté

zked

ések

1.

A

föld

tu

lajd

onos

i sz

erke

zeté

nek

kors

zerű

síté

se

2.

A

mezőg

azda

sági

te

rmék

vála

szté

k op

timal

izál

ása

3. A

z ag

rár

term

ékek

tár

olás

i és

tov

ább-

feld

olgo

zási

lehe

tősé

gein

ek k

iszé

lesí

tése

4.

A b

egyű

jtési

és

felv

ásár

lási

fel

téte

lek

meg

tere

mté

se

5.

Agr

ár

bedo

lgoz

ói

és

szol

gálta

tói

kisü

zem

ek le

tele

píté

séne

k az

elő

segí

tése

6.

H

agyo

mán

yos

és ős

i m

este

rség

ek,

man

ufak

túrá

k le

tele

pedé

séne

k,

vala

min

t műk

ödés

ének

segí

tése

7.

Tá

j-spe

cifik

us

term

ékek

na

gyüz

emi

term

elés

ének

segí

tése

az

EU p

iaca

ira

8.

A

kors

zerű

ha

lász

ati

rend

szer

ek

és

eszk

özök

kife

jlesz

tésé

nek

elős

egíté

se

9.Sz

akta

nács

adó

és f

alug

azdá

sz h

álóz

atok

ki

építé

se, é

s agr

ár te

lehá

zak

létre

hozá

sa

10.

Öko

term

ékek

ki

talá

lása

, te

rmel

ése,

te

rjesz

tése

11

. Eg

y fa

lu

– eg

y te

rmék

re

ndsz

er

meg

való

sítá

sa

1.

Inte

grác

ió, k

lasz

teriz

áció

ki

alak

ításá

nak

szak

mai

segí

tése

2.

A

grár

lo

gisz

tikai

kö

zpon

tok

(műs

zaki

, ke

resk

edel

mi)

létre

hozá

sa,

közr

aktá

rozá

si

felté

tele

k m

egte

rem

tése

3.

Ú

j típ

usú

agrá

rszö

vets

égek

lé

treho

zása

a

term

ékek

pi

acra

ju

tásá

nak

segí

tésé

re,

vala

min

t a

mezőg

azda

ság

term

elés

i fel

téte

lein

ek

kors

zerű

ki

alak

ításá

ra.

(pl.

gazd

akör

ök,

szak

szöv

etke

zete

k,

term

elés

i tár

sasá

gok,

stb.

) 4.

Tu

dom

ányo

s kut

atás

ok tá

mog

atás

a 5.

A

grár

okt

atás

i, vá

llalk

ozói

kép

zése

k,

prog

ram

ok in

dítá

sa

6.

Szak

taná

csad

ó és

fa

luga

zdás

z há

lóza

tok

kors

zerű

síté

se

7.

Agr

ár

tám

ogat

ási

pály

ázat

i pr

ogra

mok

ban

való

rész

véte

l sza

kmai

tá

mog

atás

a 8.

H

elyi

vá

llalk

ozás

ok

segí

tése

a

népe

sség

meg

tartá

sa é

rdek

ében

1.

Kis

térs

égi t

erm

észe

tvéd

elm

i ka

tasz

tere

zési

és b

iodi

verz

itás –

m

onito

rozó

rend

szer

kié

píté

se

2.

Hel

yi

véde

lem

al

att

álló

te

rüle

tek,

kö

rnye

zeti

érté

kek,

ill

etve

ga

zdas

ági

korlá

tozá

s al

á eső

terü

lete

k ki

jelö

lése

, (h

elyr

eállí

tása

), ke

zelé

se.

3.

Ors

zágo

s vé

dele

m a

latt

álló

ter

més

zeti

érté

kek,

te

rmés

zeti

emlé

kek,

eg

yedi

tá

jérté

kek

meg

óvás

a, fe

nnta

rtása

4.

Tá

j-,

term

észe

ti ér

téke

k m

egis

mer

ését

sz

olgá

ló

ökot

uris

ztik

ai

prog

ram

ok

tám

ogat

ása

5.

Kor

szerű

hulla

dékg

azdá

lkod

ási

form

ák

beve

zeté

se é

s tám

ogat

ása

6.

Önk

orm

ányz

atok

ös

ztön

zése

és

tá

mog

atás

a az

agr

ár te

rüle

tek

kije

lölé

sére

7.

A

grár

tá

mog

atás

i pr

ogra

mok

on

való

ré

szvé

tel,

EU

tám

ogat

ási

form

ák

elny

erés

e

8.

Mar

ketin

g és

pia

ckut

atás

fej

lesz

tése

és

tám

ogat

ása

9.

A h

elyi

vál

lalk

ozás

ok s

egíté

se é

s előt

érbe

he

lyez

ése,

a f

ogla

lkoz

tatá

s és

nép

essé

g m

egta

rtás c

éljá

ból

1.

A k

isté

rség

épí

tész

eti e

mlé

kein

ek,

műt

árgy

aina

k, műe

mlé

kein

ek,

műe

mlé

k je

llegű

épí

tmén

yein

ek

felté

rkép

ezés

e, m

egóv

ásuk

, ha

szno

sítá

si le

hető

sége

ik

kido

lgoz

ása.

2.

R

égés

zeti

lelő

hely

ek

meg

óvás

a,

véde

lme.

3.

A

ki

stér

ség

népv

isel

etei

nek,

né

pszo

kása

inak

, tá

jszó

lása

inak

fe

ltérk

épez

ése,

ku

ltúrá

jána

k m

egőr

zése

, az

er

re

létre

jött

szer

veze

tek

tám

ogat

ási

form

áina

k ki

dolg

ozás

a.

4.

Gas

ztro

nóm

iai

érde

kess

égek

té

rkép

ének

elk

észí

tése

, véd

elm

e

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

120/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. A m

ezőg

azda

sági

ága

zata

inak

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 1

.1. A

föld

tula

jdon

osi s

zerk

ezet

ének

kor

szerűs

ítése

A f

öldt

erül

etek

tul

ajdo

n vi

szon

yait

rend

ezni

ke

ll,

tere

t ad

va

a be

ruhá

záso

knak

Font

os

a tu

lajd

onos

i he

lyze

tek

rend

ezés

e,

ezen

fe

lül

olya

n fö

ldte

rüle

ti na

gysá

goka

t ke

ll m

egha

táro

zni

ami

a ko

rsze

rű

term

elés

t leh

etőv

é te

szi

önko

rmán

yzat

ok

A b

efek

tető

k és

a t

erm

elők

szá

már

a ke

dvezőb

b és

gyo

rsab

b el

járá

s

Inté

zked

és: 1

.2. A

mezőg

azda

sági

term

ékvá

lasz

ték

optim

aliz

álás

a

Oly

an t

erm

ékek

nek

a te

rmel

ésér

e és

előá

llítá

sára

ke

ll sz

orítk

ozni

, am

elye

k m

egfe

lelő

pi

acca

l re

ndel

kezn

ek

min

d a

kist

érsé

gen

belü

l, m

ind

az o

rszá

gban

, ill

etve

a

hatá

roko

n tú

l is.

Meg

kel

l hat

ároz

ni a

sz

üksé

glet

eket

és

első

sorb

an e

zekn

ek

a k

ielé

gíté

sére

kel

l tö

reke

dni.

A tú

l te

rmel

ések

et e

zzel

a m

egol

dáss

al k

i le

het k

üszö

böln

i

A t

erm

ékek

fel

esle

ges

felh

alm

ozás

a m

egszűn

ik, o

lyan

term

ékek

ker

ülne

k előá

llítá

sra,

és

term

elés

re,

mel

yekr

e sz

üksé

g va

n

agrá

r ter

melők

Tú

l ter

mel

és m

egszűn

ése,

ker

eset

len

term

ékek

eltű

nése

Inté

zked

és: 1

.3. A

z ag

rár

term

ékek

táro

lási

és t

ováb

b-fe

ldol

gozá

si le

hető

sége

inek

kis

zéle

síté

se

Oly

an tá

roló

és

rakt

ároz

ó üz

emek

nek

a lé

treho

zásá

ban

kell

gond

olko

dni

amel

yek

kikü

szöb

ölik

az

id

énys

zerű

sége

t, em

ellé

ese

tlege

sen

egy

feld

olgo

zó

kapa

citá

s is

ka

pcso

lódh

atna

, m

ely

konz

ervá

lna

tartó

síta

na

vagy

es

etle

gese

n a

term

ékhe

z va

lam

it ho

zzáa

dna

és

elad

ható

vá te

nné

Nin

cs a

kis

térs

égen

bel

ül o

lyan

üze

m

vagy

tá

roló

, am

ely

ezek

et

a fu

nkci

ókat

látn

á el

. A te

rmék

ek e

zzel

az

in

tézk

edés

sel

jobb

pi

aci

foga

dtat

ást k

apná

nak

agrá

r ter

melők

, szo

lgál

tató

k M

agas

abb

szín

vona

lú

term

ékek

előá

llítá

sa

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

121/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

. 4. A

beg

yűjt

ési é

s fel

vásá

rlás

i fel

téte

lek

meg

tere

mté

se

A

kist

érsé

gen

belü

l ni

ncs

meg

a

meg

fele

lő

felv

ásár

ló

hely

ekne

k a

kial

akítá

sa,

nem

műk

ödik

sz

erve

zette

n a

felv

ásár

lás.

Létre

kel

l ho

zni e

gy o

lyan

sze

rvez

etet

mel

y ez

t ko

ordi

nálja

, egy

úgy

neve

zett

TÉSZ

-ek

et,

mel

y a

term

elés

t és

az

ér

téke

síté

st

össz

hang

ba

hozz

a.

Az

össz

efog

ássa

l ol

yan

piac

ok

is

feltá

rhat

ók,

amel

yek

idái

g is

mer

etle

nek

volta

k az

eg

yes

term

elők

ré

széről

. ös

szef

ogva

erős

ebb

a cs

apat

Nin

cs s

zerv

ezet

t ela

dás

és te

rmel

és a

ki

stér

sége

n be

lül

agrá

r ter

melők

A

sz

erve

zets

ég

kiha

t a

kist

érsé

g él

etér

e is

sz

abál

yozo

ttabb

m

ódon

műk

ödne

k ez

ek

a fo

lyam

atok

, az

el

éged

etts

ég m

érhe

tő le

sz

Inté

zked

és: 1

. 5. A

grár

bed

olgo

zói é

s szo

lgál

tató

i kis

üzem

ek le

tele

píté

séne

k az

elő

segí

tése

Agr

ár

bedo

lgoz

ói

és

szol

gálta

tó

cége

k le

tele

píté

sét

kelle

ne

szor

galm

azni

, m

elye

k el

látjá

k a

term

elők

et

a sz

ámuk

ra

szük

sége

s te

rmék

ekke

l, ill

etve

ol

yan

szol

gálta

táso

kat

nyúj

tana

k am

ik

szük

sége

sek.

Pé

ldáu

l al

katré

szek

gy

ártá

sa k

ülön

böző

tech

noló

giák

hoz,

gé

pekh

ez st

b. S

zolg

álta

táso

kban

agr

o sz

ervi

zek

kial

akítá

sa, m

ezőg

azda

sági

gu

mis

műh

elye

k lé

tesí

tése

stb

Sajn

os a

kis

térs

égen

bel

ül n

éhán

y he

lyen

m

egol

dott

csak

a

sajá

t sz

ervi

zelé

s, és

az

se

m

meg

fele

lő

min

denh

ol,

ezér

t le

nne

szük

ség

meg

fele

lően

kép

zett

embe

rekk

el e

gy

olya

n sz

olgá

ltatá

si

lánc

ki

alak

ítása

m

ely

ezek

et

a go

ndok

at

tudj

a or

voso

lni

A

kist

érsé

gben

te

rmelők

és

sz

olgá

ltató

k A

sz

olgá

ltatá

sok

kisz

éles

ítése

, be

dolg

ozó

üzem

ek k

iala

kítá

sa

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

122/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

. 6. H

agyo

mán

yos é

s ősi

mes

ters

égek

, man

ufak

túrá

k le

tele

pedé

séne

k, v

alam

int m

űköd

ésén

ek se

gíté

se

A

hagy

omán

yos

mes

ters

égek

új

ra

fele

leve

níté

se e

zekn

ek a

let

elep

ítése

le

nne

a fő

cél

, eh

hez

köz

vetle

nül

kapc

soló

dik

az

új

mun

kahe

lyte

rem

tés

lehe

tősé

ge

is.

Főké

nt

olya

n m

este

rség

ekbe

n ke

ll go

ndol

kodn

i am

inek

a k

isté

rség

ben

eset

leg

hagy

omán

ya v

olt,

és e

zt f

el

lehe

t el

even

íteni

. Ez

en

nyom

on

kapc

soló

dni

lehe

t kü

lönb

öző

törté

nete

khez

, m

elye

k m

egte

rem

tik

egy-

egy

tele

pülé

s m

onda

köré

t is

. A

tu

riszt

ikai

kín

álat

bőv

ítése

is

lehe

t eg

y fő

cél

eze

n sz

empo

nt sz

erin

t.

A k

isté

rség

terü

leté

n al

ig le

lhetők

fel

az ő

si m

este

rség

ek n

yom

ai,

font

os

ezek

nek

a fe

léle

szté

se

ezze

l a

mun

kahe

lyek

szám

a is

kibőv

ülhe

t

válla

lkoz

ók

Oly

an m

este

rség

ek b

emut

atás

a, a

mi

egye

disé

get

ad

a te

lepü

lése

knek

, tu

riszt

ikai

látv

ányo

sság

ok

Inté

zked

és: 1

. 7. T

áj-s

peci

fikus

term

ékek

nag

yüze

mi t

erm

elés

ének

segí

tése

az

EU

pia

cair

a

A tá

j-spe

cifik

us te

rmék

ek fe

lkut

atás

a és

te

rmel

ése

a ki

stér

ségb

en,

mel

y al

apve

tően

m

egha

táro

zzák

a

term

elés

i irá

nyt,

és

ezek

et

olya

n m

inős

égi

szab

vány

okna

k m

egfe

lelő

en k

ell

előá

llíta

ni,

ami

az

EU

piac

aira

is

ve

rsen

ykép

es

term

éket

er

edm

énye

z.

Min

den

tele

pülé

snek

más

az

adot

tság

a ez

eket

ke

ll m

egta

láln

i, és

ez

al

apjá

n m

egha

táro

zni a

meg

fele

lő te

rmék

et

Oly

an fo

lyam

atok

at is

el k

ell i

ndíta

ni

a ki

stér

ségb

en

ami

már

az

EU

pi

acai

ra i

s ké

pes

olya

n te

rmék

eket

előá

llíta

ni,

ami

csat

lako

zás

után

is

vers

enyk

épes

tud

mar

adni

.

válla

lkoz

ók

Több

spe

ciál

is t

erm

ék l

étre

hozá

sa,

mel

y EU

-s sz

ínvo

nalú

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

123/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

.8. A

kor

szerű

halá

szat

i ren

dsze

rek

és e

szkö

zök

kife

jlesz

tésé

nek

elős

egíté

se

A

kist

érsé

gben

lé

vő

tele

pülé

sek

köze

l fe

le

kapc

soló

dik

a D

una

parth

oz

a te

rmés

zet

adta

lehe

tősé

geke

t sa

jnos

ne

m

kiha

szná

lva

hagy

juk

vesz

ni a

zoka

t az

érté

keke

t am

elye

t a

Dun

a te

rem

t. A

halá

szat

nak

ninc

s m

eg a

meg

fele

lő

eszk

özre

ndsz

ere

ezér

t fe

jlesz

tésr

e

szor

ul é

s sz

orga

lmaz

ni k

ell

enne

k a

lehe

tősé

gnek

a m

eglé

tét i

s az

érin

tett

tele

pülé

seke

n

Az

EU-b

an

való

er

edm

énye

s

műk

ödés

hez

ezek

re

a

tevé

keny

sége

kre

kiem

elt

tám

ogat

ások

hív

ható

k le

, ez

ért

még

mos

t m

eg k

ell

tere

mte

ni e

zeke

t a

lehe

tősé

geke

t, ho

gy

késő

bb

a

tám

ogat

ások

lehí

vhat

ók le

gyen

ek

Aki

k ez

zel

a te

véke

nysé

ggel

fogl

alko

znak

A

térs

égbe

n be

indu

ló h

alás

zat é

s er

re

épülő

feld

olgo

zás

Inté

zked

és: 1

.9. S

zakt

anác

sadó

és f

alug

azdá

sz h

álóz

atok

kié

píté

se, é

s agr

ár te

lehá

zak

létr

ehoz

ása

A

szak

taná

csad

ó há

lóza

tok

szük

ségs

zerű

sége

ne

m

cáfo

lhat

ó,

hisz

en e

gy g

azda

ságb

an n

em é

rthet

m

inde

nhez

a

term

elő

ezér

t a

szak

taná

csad

ó az

aki

a p

robl

émáj

át

orvo

soln

i tu

dja

min

den

kérd

ésbe

n,

ha

info

rmác

ió

szük

sége

s és

va

lam

ilyen

tá

mog

atás

i re

ndsz

erbe

n ré

szt a

kar v

enni

a g

azda

, fo

rdul

hat a

fa

luga

zdás

z há

lóza

thoz

, ill

etve

a

tele

ház

adtta

lehe

tősé

gekh

ez

Az

EU-b

an

való

er

edm

énye

s műk

ödés

hez

szü

kség

szerű

ezek

et a

z in

form

áció

s há

lóza

toka

t ki

építe

ni a

m

ezőg

azda

ságb

an t

erm

elők

szá

már

a is

.

Kis

térs

égbe

n ga

zdál

kodó

k Fe

jlette

bb

info

rmác

ió

áram

lás,

haté

kony

abb

gazd

álko

dás,

javu

ló

élet

minős

ég

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

124/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

.10.

Öko

term

ékek

kita

lálá

sa, t

erm

elés

e, te

rjes

ztés

e

Az

egés

zség

es é

letm

ód e

lterje

désé

vel

az

embe

rek

igén

ylik

ez

ekne

k a

term

ékek

nek

a pi

acra

ker

ülés

ét.

A

kist

érsé

gben

töb

b he

lyen

fol

yik

már

az

öko

term

ékek

term

elés

e, d

e sa

jnos

ez

még

nem

ele

gendő

a pi

aci i

gény

ek

kiel

égíté

sére

, ezé

rt sz

orga

lmaz

ni k

ell

a te

rmel

és

növe

lésé

t, és

m

inél

sz

éles

ebb

term

éksk

álát

ke

ll pr

oduk

álni

. Fő

leg

a ké

zim

unka

ig

énye

s te

rmék

ek e

lőál

lítás

ában

van

na

gy

lehe

tősé

g,

mer

t íg

y a

fogl

alko

ztat

ást i

s meg

lehe

t old

ani

Az

öko

term

ékek

re e

gyre

több

igén

y m

erül

fe

l, jó

pi

aci

lehe

tősé

gek

vann

ak

amel

yek

még

ninc

sene

k ki

hasz

nálv

a.

válla

lkoz

ók

Egés

zség

eseb

b él

etm

ód k

iala

kítá

sa,

növe

kvő

fogl

alko

ztat

ás,

hoss

zabb

m

egél

hető

éle

tkor

Inté

zked

és: 1

.11.

Egy

falu

– e

gy te

rmék

ren

dsze

r m

egva

lósí

tása

Tuda

tosa

n tö

reke

dni

kell

a m

ezőg

azda

sági

ter

mel

ésbe

n a

hely

i ad

otts

ágok

ra

(égh

ajla

t, ta

laj,

tájje

llegű

ha

gyom

ányo

k)

épülő,

ko

mpa

ratív

elő

nyök

kih

aszn

álás

ára.

M

eg k

ell t

erem

teni

az

így

kial

akíto

tt te

rmék

ek im

age-

ét a

z e

célt

szol

gáló

m

arke

ting

stru

ktúr

át.

Az

Euró

pai

piac

on

meg

jele

nő

mezőg

azda

sági

tö

meg

term

elés

el

lens

úlyo

zásá

ra c

élsz

erű

kiha

szná

lni

a m

agya

r sa

játo

sság

okbó

l ad

ódó

egye

di

term

ék

előá

llítá

si

lehe

tősé

geke

t, és

azo

kat k

ellő

mód

on

men

edzs

elve

előn

yöke

t sz

erez

ve

Euró

pába

n

Mezőg

azda

sági

term

elők

, Agr

árka

mar

a A

fa

lvak

m

egta

rtó

képe

sség

e,

élet

minős

ége

javu

l

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

125/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. Mezőg

azda

ság

belső

és k

ülső

felté

tele

inek

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 2

.1. I

nteg

ráci

ó, k

lasz

teri

záci

ó ki

alak

ításá

nak

szak

mai

segí

tése

A t

erve

zett

közö

s te

véke

nysé

gek

hatá

soss

ágáb

an,

haté

kony

ságá

ban

rejlő

lehe

tősé

gek

kiak

názá

sa

Szét

apró

zott

gazd

aság

ok,

párh

uzam

os

tevé

keny

sége

k ha

téko

nysá

ga ro

ssz

Agr

ár te

rmelők

N

agyo

bb

meg

térü

lés

real

izál

ása

az

agrá

rbef

ekte

tése

k vo

natk

ozás

ában

Inté

zked

és: 2

.2. A

grár

logi

sztik

ai k

özpo

ntok

(műs

zaki

, ker

eske

delm

i) lé

treh

ozás

a, k

özra

ktár

ozás

i fel

téte

lek

meg

tere

mté

se

Az

ered

mén

yes

term

elés

és

ér

téke

síté

se lo

gisz

tikai

(te

chni

kai,

szer

vezé

si,

stb.

) fe

ltéte

lrend

szer

ének

m

egte

rem

tése

Hat

ékon

y lo

gisz

tikai

tev

éken

ység

hi

ánya

min

t az

inp

ut,

min

d az

ou

tput

old

alon

Logi

sztik

ai

üzle

tág

szer

eplő

i, ab

ban

érde

kelte

k N

agyo

bb

meg

térü

lés

real

izál

ása

az

agrá

rbef

ekte

tése

k vo

natk

ozás

ában

Inté

zked

és: 2

.3. Ú

j típ

usú

agrá

rszö

vets

égek

létr

ehoz

ása

a te

rmék

ek p

iacr

a ju

tásá

nak

segí

tésé

re, v

alam

int a

mezőg

azda

ság

term

elés

i

felté

tele

inek

kor

szerű

kial

akítá

sára

. (pl

. gaz

dakö

rök,

szak

szöv

etke

zete

k, te

rmel

ési t

ársa

ságo

k, st

b.)

Erőf

orrá

s ko

ncen

tráci

ó ki

stér

ség

spec

ifiku

s fo

rmáj

ának

ki

fejle

szté

se, é

s alk

alm

azás

a

Szét

apró

zott

gazd

álko

dás,

kist

érsé

gi

szin

ten

egyé

nile

g be

fekt

etet

t erőf

orrá

sok

meg

térü

lési

ará

nya

ross

z

Agr

áriu

mba

n do

lgoz

ók

Meg

térü

lési

ráta

nő

Inté

zked

és: 2

.4. T

udom

ányo

s kut

atás

ok tá

mog

atás

a

Agr

ár

term

ékfe

jlesz

tés,

szol

gálta

tásf

ejle

szté

s gy

akor

latá

nak

tudo

mán

yos

meg

alap

ozás

a

Az

agrá

r K+F

kis

térs

égi h

iány

a, a

be

nne

rejlő

le

hető

sége

k ki

akná

zatla

nság

a

Kut

atás

i, fe

jlesz

tési

tevé

keny

sége

t vé

gzők

Fo

lyam

atos

fe

jlődő

te

rmék

és

sz

olgá

ltatá

s sze

rkez

et

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

126/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.5. A

grár

okt

atás

i, vá

llalk

ozói

kép

zése

k, p

rogr

amok

indí

tása

Az

agrá

r te

rüle

ten

dolg

ozók

fe

lkés

zülts

égén

ek,

válto

zásk

ezel

ési

képe

sség

eine

k fe

jlesz

tése

A

stat

ikus

ag

rár

gazd

aság

ru

galm

assá

té

tele

a

szer

eplő

k fe

lkés

zülts

égén

ek ja

vítá

sáva

l

Agr

áriu

mba

n do

lgoz

ók

A

körn

yeze

ti vá

ltozá

sokr

a ha

táso

san

reag

áló

kist

érsé

gi a

grár

ga

zdas

ág

meg

tere

mté

sét

köve

tő

piac

i sta

bilit

ássa

l jár

ó él

etm

inős

ég

növe

kedé

s

Inté

zked

és: 2

.6. S

zakt

anác

sadó

és f

alug

azdá

sz h

álóz

atok

kor

szerűs

ítése

Az

agrá

r te

rüle

ten

dolg

ozók

tá

mog

atás

a sz

akm

ai

taná

csad

ói,

szak

értő

i há

lóza

t fe

jlesz

tésé

vel,

műk

ödte

tésé

vel

A m

eglé

vő s

zakt

anác

sadó

i hál

ózat

ha

tásf

oka

nem

kie

légí

tő

Szak

értő

k, a

grár

-, m

inős

égüg

yi-,

stb.

szak

embe

rek

Mezőg

azda

ság

hatá

sfok

a nő

Inté

zked

és: 2

.7. A

grár

tám

ogat

ási p

ályá

zati

prog

ram

okba

n va

ló r

észv

étel

szak

mai

tám

ogat

ása

Pály

ázat

i út

on

a ki

stér

ségb

en

agrá

rfej

lesz

tési

cé

lú

forr

ások

nagy

ságr

endj

ének

növ

elés

e

A k

isté

rség

ben

az

agrá

rium

ban

dolg

ozók

pá

lyáz

ati

ered

mén

yess

ége

gyen

ge

Önk

orm

ányz

atok

, ta

nács

adó,

szak

értő

, ké

pző

inté

zmén

yek,

válla

lkoz

ások

Forr

ásm

egkö

tő k

épes

ség

nő

Inté

zked

és: 2

.8. H

elyi

vál

lalk

ozás

ok se

gíté

se a

nép

essé

g m

egta

rtás

a ér

deké

ben

Az

agrá

rgaz

dasá

g m

egta

rtó

erej

ének

fo

kozá

sa

és

haté

kony

tám

ogat

ó,

öszt

önző

ki

stér

ségi

szer

epvá

llalá

ssal

A

sike

res

agrá

rgaz

dák

szám

a

alac

sony

Önk

orm

ányz

atok

, ta

nács

adó,

szak

értő

, ké

pző

inté

zmén

yek,

válla

lkoz

ások

Az

agrá

rium

ban

dolg

ozók

léts

zám

arán

ya st

abili

záló

dik

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

127/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. A te

rmés

zet é

rték

eive

l val

ó ga

zdál

kodá

s, ag

rárb

efek

teté

sek

elős

egíté

se

Inté

zked

és: 3

.1. K

isté

rség

i ter

més

zetv

édel

mi k

atas

zter

ezés

i és b

iodi

verz

itás –

mon

itoro

zó r

ends

zer

kiép

ítése

Term

észe

tvéd

elm

i te

véke

nysé

g ha

téko

nysá

gána

k nö

velé

se

kals

zter

ek lé

treho

zásá

val

Term

észe

tvéd

elm

i kl

aszt

er

kist

érsé

gi h

iány

a Te

rmés

zetv

édel

embe

n te

véke

nyke

dő

inté

zmén

yek,

vá

llalk

ozás

ok, s

zolg

álta

tók

Term

észe

tvéd

elm

i ha

téko

nysá

g nő

Inté

zked

és: 3

.2. H

elyi

véd

elem

ala

tt á

lló te

rüle

tek,

kör

nyez

eti é

rték

ek, i

lletv

e ga

zdas

ági k

orlá

tozá

s alá

eső

terü

lete

k ki

jelö

lése

,

(hel

yreá

llítá

sa),

keze

lése

.

Kis

térs

ég

önko

rmán

yzat

ai

term

észe

tvéd

elm

i sz

erep

válla

lásá

nak

növe

lése

, a

kérd

és

rend

szer

es

napi

rend

re

véte

léve

l, te

rüle

tek

kije

lölé

séve

l és

min

otor

jáva

l.

Önk

orm

ányz

atok

fig

yelm

e ne

m

fóku

szál

err

e a

terü

letre

Ö

nkor

mán

yzat

ok

Hel

yi

véde

lmi

rend

szer

ki

alak

ításá

val

a vé

delm

i ha

téko

nysá

g nő

, az

érté

kmegőr

ző,

illet

ve g

yara

pító

kép

essé

g nő

Inté

zked

és: 3

.3. O

rszá

gos v

édel

em a

latt

álló

term

észe

ti ér

téke

k, te

rmés

zeti

emlé

kek,

egy

edi t

ájér

téke

k m

egóv

ása,

fenn

tart

ása

Hat

ékon

y eg

yüttm

űköd

ési

rend

szer

kié

píté

se a

hel

yi é

s az

or

szág

os e

rőfo

rrás

ok k

özöt

t

Ilyen

je

llegű

eg

yüttm

űköd

és

haté

kony

sága

nap

jain

kban

ross

z O

rszá

gos é

s hel

yi sz

erep

lők

Véd

elem

ha

téko

nysá

ga,

a ki

stér

ség

érté

kmegőr

ző,

érté

knöv

elő

képe

sség

e nő

In

tézk

edés

: 3.4

. Táj

-, te

rmés

zeti

érté

kek

meg

ism

erés

ét sz

olgá

ló ö

kotu

risz

tikai

pro

gram

ok tá

mog

atás

a

Az

aktív

tá

jvéd

elem

fe

ltéte

lrend

szer

ének

m

egte

rem

tése

, am

ely

nem

a

herm

etik

us

elzá

rás

eszk

özre

ndsz

erév

el,

hane

m

a fo

lyam

atos

tu

riszt

ikai

ér

ték

hasz

nosí

tási

cé

loka

t sz

olgá

ló

infr

astru

ktúr

a ki

alak

ításá

val

oldj

a m

eg a

meg

fele

lő v

édel

met

Cél

zott

ökot

uris

ztik

ai p

rogr

amok

ki

stér

ségi

hiá

nya

Vál

lalk

ozás

ok, s

zolg

álta

tók

Érté

kmegőr

zés

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

128/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.5. K

orsz

erű

hulla

dékg

azdá

lkod

ási f

orm

ák b

evez

etés

e és

tám

ogat

ása

A t

ájvé

dele

m h

ulla

dékk

ezel

ésse

l ös

szef

üggő

st

raté

giáj

ának

ki

alak

ítása

, meg

való

sítá

sa

Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

tá

jvéd

elem

mel

ka

pcso

lato

s ha

téko

nysá

ga ro

ssz.

Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

ban

szer

epet

vá

llaló

vál

lalk

ozás

ok, s

zolg

álta

tók

Hul

ladé

kgaz

dálk

odás

tá

jrom

boló

ha

tásm

echa

nizm

usán

ak

csök

kent

ése

Inté

zked

és: 3

.6. Ö

nkor

mán

yzat

ok ö

sztö

nzés

e és

tám

ogat

ása

az a

grár

terü

lete

k ki

jelö

lésé

re

Az

önko

rmán

yzat

okat

ösz

tönö

zni

kell,

ho

gy o

lyan

ter

ület

eket

is

jelö

ljene

k ki

, m

elye

k m

ezőg

azda

sági

tev

éken

ység

ekre

al

kalm

asak

, íg

y m

egol

dhat

ó le

hetn

e az

is

, ho

gy

egy-

egy

term

elő

ellá

tja

a te

rmék

ével

a

tele

pülé

st,

ami

neki

a

meg

élhe

tésé

t bi

ztos

ítja,

va

gy

a te

rüle

tekr

e ag

rárs

zolg

álta

tó

egys

égek

et

kelle

ne te

lepí

teni

a m

unka

hely

tere

mté

s vé

gett.

Lehe

tősé

get a

dnán

ak e

zek

a te

rüle

tek

a he

lybé

li ga

zdák

nak

és te

rmelők

nek

a m

egél

heté

sük

bizt

osítá

sára

, ill

etve

új

mun

kahe

lyek

jönn

ének

létre

önko

rmán

yzat

ok

A n

épes

ség

hely

ben

tartá

sa

Inté

zked

és: 3

.7. A

grár

tám

ogat

ási p

rogr

amok

on v

aló

rész

véte

l, E

U tá

mog

atás

i for

mák

eln

yeré

se

A

tám

ogat

ási

form

ák

kiha

szná

lása

az

ért

céls

zerű

, és

in

kább

ke

ll ki

hasz

náln

i, m

ert

egy

kis

odaf

igye

léss

el

igen

ke

dvező

felté

tele

k m

elle

tt na

gy

össz

egű

tám

ogat

ások

hí

vhat

ók

le

a vi

dék

meg

segí

tésé

re.

Ezek

en

a tá

mog

atás

okon

rés

zt v

ehet

nek

min

d a

term

elők

és

m

ind

az

önko

rmán

yzat

ok

pers

ze

külö

nböző

felté

tele

k m

elle

tt. T

ámog

atás

sal t

öbb

beru

házá

s és

elk

épze

lés

való

sulh

at

meg

, m

ind

sajá

t öne

rőbő

l

Ezek

a

tám

ogat

ások

m

inde

nki

szám

ára

hozz

áfér

hető

k, tö

bb h

aszn

os

beru

házá

s va

lósu

lhat

m

eg

az

igén

ybev

étel

sorá

n

Kis

térs

égbe

n tá

mog

atás

ra p

ályá

zók

Sike

res

pály

ázat

es

etén

a

meg

való

sulá

s

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

129/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.8. M

arke

ting

és p

iack

utat

ás fe

jlesz

tése

és t

ámog

atás

a

Font

os a

pia

cok

felk

utat

ása

és a

m

arke

ting

tevé

keny

sége

k előt

érbe

he

lyez

ése,

miv

el tu

dnun

k ke

ll m

ilyen

te

rmék

ekre

, és s

zolg

álta

táso

kra

van

szük

ségü

nk a

kis

térs

égen

bel

ül,

illet

ve a

kis

térs

ég a

dotts

ágai

t, el

adha

tósá

gát a

mar

ketin

g se

gíts

égév

el tu

djuk

kih

aszn

álni

A k

isté

rség

nép

szerűs

ítése

, és o

lyan

te

rmék

ek sz

olgá

ltatá

sok

szor

galm

azás

a, a

mire

szük

ség

van

Kis

térs

ég ö

nkor

mán

yzat

ai é

s kam

arái

N

övek

edő

fogl

alko

ztat

otts

ág

Inté

zked

és: 3

.9. A

hel

yi v

álla

lkoz

ások

segí

tése

és e

lőté

rbe

hely

ezés

e, a

fogl

alko

ztat

ás é

s nép

essé

g m

egta

rtás

cél

jábó

l

Azo

kat a

vál

lalk

ozás

okat

és

befe

ktetők

et k

ell s

egíte

ni a

kik

a ki

stér

sége

n be

lül é

lnek

, így

a

lete

lepe

dést

is a

bef

ekte

tésr

e a

kist

érsé

gen

belü

l kel

l szo

rgal

maz

ni.

A h

elyi

vál

lalk

ozók

meg

tartá

sa

font

os, m

ert h

a jó

l és a

bef

ekte

tő

akko

r a k

isté

rség

nek

sem

lehe

tnek

na

gy g

ondj

ai

A fo

glal

kozt

atás

, adó

kból

adó

dó

bevé

tele

k K

isté

rség

vál

lalk

ozás

ai, b

efek

tető

i M

unka

hely

tere

mté

s, ad

ókbó

l bev

étel

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. Kul

turá

lis ö

röks

ég m

egőr

zése

Inté

zked

és: 4

.1. A

kis

térs

ég é

píté

szet

i em

léke

inek

, műt

árgy

aina

k, műe

mlé

kein

ek, m

űem

lék

jelle

gű é

pítm

énye

inek

felté

rkép

ezés

e,

meg

óvás

uk, h

aszn

osítá

si le

hető

sége

ik k

idol

gozá

sa

A

vidé

kfej

lesz

tést

m

egal

apoz

ó ku

lturá

lis i

dent

itás

meg

tere

mté

se

az

érté

kein

k sz

ámba

véte

léve

l, el

emzé

séve

l, ke

zelé

séve

l és

ha

téko

ny k

omm

unik

áció

jáva

l.

A

lako

sság

na

gy

rész

e ni

ncs

tiszt

ában

ez

ek

érté

kek

mib

enlé

téve

l

Rég

észe

ti,

kultu

rális

, sz

akem

bere

k, in

tézm

énye

k K

isté

rség

i id

entit

ás nő,

kis

térs

ég

vonz

erej

e em

elke

dik,

ja

vul

az

imáz

s.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

130/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 4

.2. R

égés

zeti

lelő

hely

ek m

egóv

ása,

véd

elm

e

Önk

orm

ányz

ati,

inté

zmén

yi

és

civi

l erőf

orrá

sok

inte

grác

iójá

nak

meg

tere

mté

se

egy

haté

kony

abb

lelő

hely

m

egóv

ási

telje

sítm

ény

elér

ése

érde

kébe

n

Lelő

hely

ek m

egóv

ása

prob

lém

ás

Rég

észe

ti sz

akem

bere

k,

inté

zmén

yek

Érté

kmegőr

zés,

ideg

enfo

rgal

mi

vonz

erő

növe

kedé

se

Inté

zked

és: 4

.3. A

kis

térs

ég n

épvi

sele

tein

ek, n

épsz

okás

aina

k, tá

jszó

lása

inak

felté

rkép

ezés

e, k

ultú

rájá

nak

megőr

zése

, az

erre

létr

ejöt

t

szer

veze

tek

tám

ogat

ási f

orm

áina

k ki

dolg

ozás

a.

A

vidé

kfej

lesz

tést

m

egal

apoz

ó ku

lturá

lis i

dent

itás

meg

tere

mté

se

a ku

lturá

lis

érté

kein

k sz

ámba

véte

léve

l, el

emzé

séve

l, ke

zelé

séve

l és

ha

téko

ny

kom

mun

ikác

iójá

val

A

lako

sság

na

gy

rész

e ni

ncs

tiszt

ában

ez

ek

érté

kek

mib

enlé

téve

l

Nép

műv

elők

, ku

lturá

lis

szak

embe

rek

Kis

térs

égi

iden

titás

nő,

kis

térs

ég

vonz

erej

e em

elke

dik,

ja

vul

az

imáz

s

Inté

zked

és: 4

.4. G

aszt

ronó

mia

i érd

ekes

sége

k té

rkép

ének

elk

észí

tése

, véd

elm

e

A

vidé

kfej

lesz

tést

m

egal

apoz

ó id

entit

ás

meg

tere

mté

séhe

z a

gasz

tronó

mia

i ér

téke

ink

szám

bavé

tele

, el

emzé

se,

ered

mén

yei

alap

ján

a ve

ndég

látá

sban

val

ó ha

szno

sítá

sa

A

kist

érsé

g m

arká

ns

gasz

tronó

mia

i ar

cula

ta

nem

lé

tezi

k

Gas

ztro

nóm

iai

szak

embe

rek,

ve

ndég

látó

hely

ek

Turis

ztik

ai v

onze

rő nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

131/

149

VI.

Part

ners

ég fe

jeze

t

Kül

deté

s: A

kis

térs

ég k

ifele

és b

efel

e ir

ányu

ló te

véke

nysé

gét t

elje

sség

gel á

that

ó pa

rtne

rség

i vis

zony

ok é

s tev

éken

ység

ek k

iala

kítá

sa

Fő c

él: a

kis

térs

ég in

tézm

énye

sülé

séne

k és

kom

plex

fejlő

désé

t meg

alap

ozó

partn

ersé

gi v

iszo

nyok

létre

hozá

sa

Prio

ritá

sok

1. K

isté

rség

i par

tner

szer

veze

tek,

egye

sülé

sek,

létr

ehoz

ása,

fejle

szté

se

2. K

isté

rség

i par

tner

ségi

tevé

keny

sége

k

fejle

szté

se

3. A

kis

térs

ég, m

int ö

nálló

inté

zmén

y

part

ners

égi k

apcs

olat

aina

k,

tevé

keny

ségé

nek

fejle

szté

se

4. A

kis

térs

égi t

udat

erő

síté

se

Inté

zked

ések

1.

Kis

térs

égi

Mun

kaad

ói

szöv

etsé

g lé

treho

zása

2.

Kis

térs

égi

mun

kavá

llaló

i ké

pvis

elet

lé

treho

zása

3.

C

ivil

szer

veze

tek

kist

érsé

gi

szin

t sz

erve

ződé

sein

k tá

mog

atás

a 4.

K

isté

rség

i Pá

rbes

zéd

Irod

a Műk

ödte

tése

1. K

isté

rség

i Te

rvez

ési

Ren

dsze

r ki

alak

ítása

2.

A k

isté

rség

, m

int

inté

zmén

y m

unka

szer

veze

téne

k lé

treho

zása

3.

Sz

ociá

lis/fo

glal

kozt

atás

i pa

rtner

ség

tevé

keny

ség

tám

ogat

ása

4. P

roje

ktpa

rtner

ségi

tevé

keny

ség

koor

diná

lás

4.

Köz

igaz

gatá

si

koor

diná

ció,

pa

rtner

ség

fejle

szté

s

1.

Hat

áros

ki

stér

sége

kre

irány

uló

inte

rreg

ioná

lis p

artn

ersé

g fe

jlesz

tése

2.

Fe

jér

meg

yére

irá

nyul

ó pa

rtner

ség

fejle

szté

se

3.

Köz

ép-D

unán

túli

régi

óra

irány

uló

partn

ersé

g fe

jlesz

tése

4.

Tes

tvér

tele

pülé

sek

kist

érsé

geiv

el v

aló

partn

ersé

g fe

jlesz

tése

1.

Kis

térs

égi

arcu

lati

kézi

köny

v el

kész

ítése

2.

Pa

rtner

ségi

ko

mm

unik

áció

s st

raté

gia

elké

szíté

se

3.

Kis

térs

ég-tu

dat

kial

akítá

sa

és

fejle

szté

se

4. S

zelle

mi m

űhel

yek

fejle

szté

se

5.

Kis

térs

égi

stra

tégi

a al

apjá

n ki

stér

ségi

ös

szet

arto

zást

erős

ítő

kultu

rális

, sza

badi

dős,

tudo

mán

yos

rend

ezvé

nyek

szer

vezé

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

132/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. Kis

térs

égi p

artn

ersz

erve

zete

k, e

gyes

ülés

ek lé

treh

ozás

a, fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 1

.1. K

isté

rség

i Mun

kaad

ói S

zöve

tség

létr

ehoz

ása

A

térs

égi

mun

kaerő

piac

i m

ozgá

sokr

ól

való

gy

ors

info

rmál

ódás

, eg

ység

es

érde

kérv

énye

síté

s

A t

erül

eti

elvű

kép

vise

let

kist

érsé

gi

szin

tű k

iala

kítá

sa E

U k

övet

elm

ény.

A

té

rség

ben

műk

ödő

mun

kaad

ók

reál

is é

s gy

ors

képe

t ka

phat

nána

k a

térs

égi

mun

kaerőp

iacr

ól,

anna

k al

akul

ásár

ól,

haté

kony

abba

n re

agál

hatn

ának

vál

tozá

saira

A

kist

érsé

gben

műk

ödő

cége

k,

válla

lkoz

ások

A

kis

térs

égi

fogl

alko

ztat

ási/s

zoci

ális

fo

lyam

atok

ba,

dönt

ésho

zata

li m

echa

nizm

usáb

a be

vont

mun

kaad

ók

szám

a

Inté

zked

és: 1

.2. K

isté

rség

i mun

kavá

llaló

i kép

vise

let l

étre

hozá

sa

Egys

éges

ki

stér

ségi

m

unka

válla

lói

érde

kérv

énye

síté

s le

hető

ségé

nek

meg

tere

mté

se

A t

erül

eti

elvű

kép

vise

let

kist

érsé

gi

szin

tű k

iala

kítá

sa E

U k

övet

elm

ény.

A

fog

lalk

ozta

tásr

a irá

nyul

ó te

rüle

ti sz

intű

dö

ntés

ek

társ

adal

mi

elfo

gadt

atás

ához

né

lkül

özhe

tetle

n le

gitim

áló

szer

vező

dés.

kist

érsé

gben

ta

gság

gal

bíró

m

unka

válla

lói k

épvi

sele

tek

A k

isté

rség

i fo

glal

kozt

atás

i/szo

ciál

is

foly

amat

ba,

dönt

ésho

zata

li m

echa

nizm

usáb

a be

vont

m

unka

válla

lói k

épvi

sele

tek

szám

a

Inté

zked

és: 1

.3. C

ivil

szer

veze

tek

kist

érsé

gi sz

intű

szer

vező

dése

inek

tám

ogat

ása

A c

ivil

szer

veze

tek

szer

vező

dése

in

kere

sztü

l a k

isté

rség

i tud

at e

rősí

tése

, va

lam

int

vala

men

nyi

olya

n in

tézk

edés

tá

rsad

alm

i kö

zels

égbe

vi

tele

, am

ely

a ki

stér

ségg

el

kapc

sola

tos,

így

azok

elfo

gadt

atás

a is

sz

éles

körű

tá

mog

atot

tság

ra

szám

íthat

A

partn

ersé

gi

visz

onyo

k ki

alak

ításá

ban

jele

ntős

sz

erep

et

játs

zana

k a

civi

l sz

erve

zete

k, a

kik

a tá

rsad

alm

i él

et v

alam

enny

i sz

ínte

rén

jele

n va

nnak

. Á

ltalu

k sz

inte

a

kist

érsé

g ös

szla

koss

ágán

ak

jele

ntős

ré

sze

elér

hető

. Ö

ssze

hang

olt

tevé

keny

ségü

k cs

ak

foko

zná

haté

kony

ságu

kat

Kis

térs

ég

terü

leté

n do

lgoz

ó ci

vil

szer

veze

tek

A k

isté

rség

i fo

glal

kozt

atás

i/szo

ciál

is

foly

amat

okba

n.

dönt

ésho

zata

li m

echa

nizm

usáb

a be

vont

ci

vil

szer

veze

tek

szám

a

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

133/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. Kis

térs

égi p

artn

ersé

gi te

véke

nysé

gek

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 2

.1. K

isté

rség

i Ter

vezé

si R

ends

zer

kial

akítá

sa

Kis

térs

égi,

tele

pülé

si te

rvez

ési

rend

szer

koh

ézió

jána

k m

egte

rem

tése

Terv

ezés

i fol

yam

atok

egy

más

ra

épül

ése,

a te

rveg

yeze

tési

m

echa

nizm

us h

atás

ossá

ga n

em

meg

fele

lő

Kis

térs

égi ö

nkor

mán

yzat

ok,

Kis

térs

égi T

ársu

lás,

terv

ezés

sel

fogl

alko

zó m

unka

szer

veze

tek

Terv

ezés

i mun

ka h

aték

onys

ága

nő, e

gyez

teté

si fo

lyam

atba

n a

szük

sége

s egy

etér

tés k

iala

kul,

a vé

greh

ajtá

s sze

mél

yi fe

ltéte

lei

meg

tere

mtő

dnek

. In

tézk

edés

:

Inté

zked

és: 2

.2. A

kis

térs

ég, m

int i

ntéz

mén

y m

unka

szer

veze

téne

k lé

treh

ozás

a

A

közp

onti,

ré

giós

fo

rrás

ok

- a

prio

ritás

okna

k m

egfe

lelő

–

a le

hető

sége

khez

m

ért

legm

agas

abb

arán

yú

kist

érsé

gbe

törté

nő

meg

szer

zése

Eu-s

elv

árás

, de

a m

ai g

yako

rlatb

an

is e

gyre

gya

krab

ban

köve

telik

meg

eg

y-eg

y pá

lyáz

at f

elté

tele

ként

a tö

bb

tele

pülé

s eg

yütte

s fe

jlesz

tési

igén

yét.

Cél

szerű

már

m

ost

a fe

jlesz

tési

ig

énye

k,

előz

etes

fe

lmér

ése,

ko

ordi

nálá

sa

a pá

lyáz

ati

pénz

eszk

özök

oda

ítélé

se é

rdek

ében

Önk

orm

ányz

atok

, pr

ojek

tekb

en r

észt

ve

vők

A

létre

hozo

tt in

tézm

ényr

ends

zer

segí

tség

ével

m

egva

lósu

ló

fejle

szté

sek

a té

rség

ben

élők

él

etm

inős

égén

ek ja

vítá

sát s

zolg

áljá

k

Inté

zked

és: 2

.3. S

zoci

ális

/fogl

alko

ztat

ási p

artn

ersé

g te

véke

nysé

g tá

mog

atás

a

A

mun

kaerőp

iac

moz

gása

inak

az

onna

li és

zlel

ése,

a

szük

sége

s, ill

etve

fel

szab

adul

t m

unka

erő

min

él

haté

kony

abb

fogl

alko

ztat

ása,

a

mun

ka v

ilágá

ba v

aló

min

él g

yors

abb

viss

zairá

nyítá

sa

Az

érde

kegy

ezte

tés

műk

ödte

tése

ap

pará

tust

igé

nyel

, m

ely

min

d a

4 ol

dal

(önk

orm

ányz

atok

, m

unka

adók

, m

unka

válla

lók,

ci

vil

szer

veze

tek)

ér

deke

gyez

teté

si

fela

data

it ös

szeh

ango

lja é

s vég

reha

jtja

Szoc

iális

/fogl

alko

ztat

ási

partn

ersé

gi

iroda

Er

edm

énye

s vé

greh

ajto

tt ha

táro

zato

k sz

áma

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

134/

149

Inté

zked

és: 2

.4. P

roje

ktpa

rtne

rség

i tev

éken

ység

koo

rdin

álás

A

meg

való

sulá

sra

váró

pr

ojek

tek

mag

as

szin

tű,

min

él

rövi

debb

idő

alat

t tö

rténő

m

egva

lósu

lása

, a

lehe

tősé

gekh

ez m

érte

n a

legn

agyo

bb

szám

ban

Eu-s

elv

árás

, de

a m

ai g

yako

rlatb

an

is e

gyre

gya

krab

ban

köve

telik

meg

eg

y-eg

y pá

lyáz

at f

elté

tele

ként

a tö

bb

tele

pülé

s eg

yütte

s fe

jlesz

tési

igén

yét.

Cél

szerű

már

m

ost

a fe

jlesz

tési

ig

énye

k,

előz

etes

fe

lmér

ése,

ko

ordi

nálá

sa

a pá

lyáz

ati

pénz

eszk

özök

oda

ítélé

se é

rdek

ében

.

Önk

orm

ányz

atok

, pr

ojek

tekb

en r

észt

ve

vők

partn

ersé

g ki

telje

sedé

se,

bevo

nt

partn

erek

szám

ának

növ

eked

ése

Inté

zked

és: 2

.5. K

özig

azga

tási

koo

rdin

áció

, par

tner

ség

fejle

szté

s

A

Kis

térs

égi

Terü

letfe

jlesz

tési

Tá

rsul

ás

mun

kam

ódsz

erei

nek

tová

bbfe

jlesz

tése

Az

előc

satla

kozá

s és

csa

tlako

zás

után

al

apok

fe

lhas

znál

ása,

és

a

kist

érsé

g in

tézm

énye

sülé

se

új

típus

ú eg

yüttm

űköd

ést

igén

yel

az

önko

rmán

yzat

ok

egym

ás

közö

tti

mun

kájá

ban,

bi

zony

os

dönt

ések

, ha

táro

zato

k és

ren

dele

tek

össz

ehan

golt

meg

hoza

tala

vál

ik m

ajd

szük

sége

ssé.

A

térs

ég

önko

rmán

yzat

aina

k po

lgár

mes

teri

hiva

tala

i és

kép

vise

lő

test

ület

ei

Az

önko

rmán

yzat

ok

össz

ehan

golt

dönt

ésho

zata

li és

sz

abál

yozá

si

mec

hani

zmus

a a

térs

égbe

n élők

po

lgár

i jo

gain

ak

és

köte

leze

ttség

eine

k te

rüle

ti ös

szha

ngjá

t te

rem

ti m

eg,

az E

U-s

fe

jlesz

tési

esz

közö

k ha

téko

nyab

ban

hasz

nálh

atóa

k fe

l K

apcs

olód

ó pr

iori

tás:

3. A

kis

térs

ég, m

int ö

nálló

inté

zmén

y pa

rtne

rség

i kap

csol

atai

nak,

tevé

keny

ségé

nek

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 3

.1. H

atár

os k

isté

rség

ekre

irán

yuló

inte

rreg

ioná

lis p

artn

ersé

g fe

jlesz

tése

:

A s

zom

széd

os k

isté

rség

ekbe

n be

vált

jó m

ódsz

erek

és

péld

ák á

tvét

ele

és

hasz

nosí

tása

a

kist

érsé

gben

. A

sz

omsz

édos

ki

stér

sége

k eg

y ré

sze

más

m

egyé

khez

, ill

etve

ré

giók

hoz

tarto

zik,

így

a ve

lük

való

par

tner

ség

fejle

szté

se is

cél

.

Oly

an f

ajsú

lyú

fejle

szté

sek

, min

t az

M6-

os,

M8-

as

utak

va

gy

a du

naúj

váro

si

híd

meg

épül

ése

túlm

utat

a k

isté

rség

hat

árai

n, í

gy a

z ér

inte

tt ki

stér

sége

kkel

va

ló

partn

ersé

gre

töre

kvés

re

ális

es

élyt

ny

újt

a fe

jlesz

tési

cé

lok

meg

való

sulá

sáho

z

kist

érsé

gi k

épvi

sele

tek

A tö

bb té

rség

et é

rintő

fejle

szté

sek

eset

én

a he

lyi

mun

kaerő-

kere

slet

fok

ozód

ik. A

fe

jlesz

tése

khez

ka

pcso

lódó

kö

zbes

zerz

ési

pály

ázat

okon

a

térs

égek

ben

élő,

az

onos

sz

akm

ában

ér

inte

tt cé

gek,

vá

llalk

ozás

ok

közö

s fe

llépé

se h

elyb

en t

arth

atja

a m

unka

erő-

piac

i ig

énye

ket.

A

mun

kané

lkül

i rá

ta

csök

kené

séhe

z ve

zeth

et.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

135/

149

Inté

zked

és: 3

.2. F

ejér

meg

yére

irán

yuló

par

tner

ség

fejle

szté

se

A m

egye

több

i kis

térs

égéb

en b

evál

t jó

mód

szer

ek é

s pél

dák

átvé

tele

, ki

stér

ségi

has

znos

ítása

Ugy

an a

z EU

álta

l fav

oriz

ált

közi

gazg

atás

i egy

sége

k a

régi

ók,

vala

min

t a k

isté

rség

ek, a

jele

nleg

i gy

akor

lat a

haz

ai v

iszo

nyok

köz

ött

egye

lőre

még

a m

egye

rend

szer

. A

fenn

álló

inté

zmén

yesí

tett

form

ák

meg

köve

telik

a sz

oros

ka

pcso

latta

rtást

A m

egye

kis

térs

égi t

erül

etfe

jlesz

tési

tá

rsul

ásai

és m

unka

szer

veze

teik

a

meg

ye T

erül

etfe

jlesz

tése

Tan

ácsa

és

mun

kasz

erve

zete

ille

tve

kist

érsé

g m

unka

szer

veze

te

elfo

gado

tt, e

redm

énye

s meg

yei

kite

rjedé

sű p

roje

ktek

szám

a és

kö

ltség

veté

si fő

össz

ege

sike

rese

n át

vett

jó g

yako

rlato

k és

pé

ldák

szám

a

Inté

zked

és: 3

.3. K

özép

-Dun

ántú

li ré

giór

a ir

ányu

ló p

artn

ersé

g fe

jlesz

tése

A ré

gió

több

i kis

térs

égéb

en b

evál

t jó

mód

szer

ek

és

péld

ák

átvé

tele

, ki

stér

ségi

has

znos

ítása

Az

EU-s

no

rmák

hoz

igaz

odva

-

mel

y a

régi

ókká

sz

erve

ződé

s irá

nyáb

a m

utat

, s

a je

lenl

egi

korm

ányz

at is

ezt

a c

élt j

elöl

i meg

–

törv

énys

zerű

a

régi

óval

fo

lyta

tott

szor

os k

apcs

olat

tartá

s

A ré

gió

kist

érsé

gi te

rüle

tfejle

szté

si

társ

ulás

ai é

s mun

kasz

erve

zete

ik

Köz

ép-D

unán

túli

Rég

ió

Terü

letfe

jlesz

tése

Ta

nács

a és

m

unka

szer

veze

te

illet

ve

kist

érsé

g m

unka

szer

veze

te

elfo

gado

tt,

ered

mén

yes

régi

ós

kite

rjedé

sű

proj

ekte

k sz

áma

és

költs

égve

tési

fő

össz

ege

sike

rese

n át

vett

jó g

yako

rlato

k és

pél

dák

szám

a

Inté

zked

és: 3

.4.T

estv

érte

lepü

lése

k ki

stér

sége

ivel

val

ó pa

rtne

rség

fejle

szté

se

Fejle

szte

ni k

ell

a te

stvé

rtele

pülé

sek

kist

érsé

geiv

el

való

pa

rtner

ségi

vi

szon

yt. A

z EU

tagá

llam

okba

n lé

vő

test

vérte

lepü

lése

k ki

stér

sége

inek

„b

est

prac

tice”

a l

egjo

bb g

yako

rlat

péld

áina

k ad

aptá

lása

a

kial

akul

t ka

pcso

lato

kon

kere

sztü

l a

Kom

plex

Fe

jlesz

tési

Te

rv

Inté

zked

ései

nek

végr

ehaj

tása

érd

ekéb

en

A k

iala

kult

partn

ersé

g so

rán

szám

os

közö

s po

nt

kerü

lhet

a

fels

zínr

e,

amel

y tü

kréb

en a

par

tner

ségi

vis

zony

erős

ödhe

t, va

lam

int

az

elté

rő

pont

okbó

l tö

bb,

hely

ben

hasz

nosí

that

ó el

emet

is

át

vehe

t a

kist

érsé

g

tele

pülé

si ö

nkor

mán

yzat

ok

inté

zked

ések

ha

téko

nysá

ga

nő,

beve

zeté

si

időt

arta

muk

cs

ökke

n,

sike

rtele

n in

tézk

edés

ek

szám

a cs

ökke

n

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

136/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. A k

isté

rség

i tud

at e

rősí

tése

Inté

zked

és: 4

.1. K

isté

rség

i arc

ulat

i kéz

ikön

yv e

lkés

zíté

se

Kis

térs

égre

je

llem

ző

arcu

lati

jegy

ek

felk

utat

ása,

az

ok

érte

lmez

ése,

re

ndsz

erez

ése

és

gyak

orla

ti al

kalm

azás

a,

mel

yet

doku

men

tum

ban

rögz

ít a

Kis

térs

égi T

ársu

lás

Nap

jain

kban

a

Kis

térs

ég

„arc

tala

n”,

illet

ve a

Dun

aújv

áros

, m

int

„csi

nált”

, „bűn

ös”

sz

ocia

lista

vár

os k

ép k

apcs

olód

ik

rend

szer

int a

Kis

térs

éghe

z.

Kis

térs

égi é

let s

zere

plői

Jó

l m

egje

lení

thető,

eg

ység

es

Kis

térs

ég k

ép,

min

t a

Kis

térs

ég

vonz

erő

növe

lő e

szkö

ze

Inté

zked

és: 4

.2. P

artn

ersé

gi k

omm

unik

áció

s str

atég

ia e

lkés

zíté

se

A

partn

ersé

g in

tézm

ényr

ends

zeré

ben

szer

epet

kap

ó pa

rtner

ek e

gym

ás k

özöt

ti,

a re

ndsz

eren

kí

vüli

kom

mun

ikác

iós

célja

inak

, es

zköz

tárá

nak,

te

chno

lógi

áján

ak k

iala

kítá

sa.

A r

ossz

kom

mun

ikác

ió r

enge

teg

sérü

lést

ok

oz

a pa

rtner

ekne

k,

amel

y ne

gatív

an b

efol

yáso

lja a

z ér

dem

i mun

kát

Partn

ersé

g in

tézm

ényr

ends

zeré

ben

rész

t ve

vők

Partn

ersé

gi jó

-lét k

iala

kulá

sa

Inté

zked

és: 4

..3.

Kis

térs

égi t

udat

kia

lakí

tása

és f

ejle

szté

se

A

kist

érsé

g,

min

t ön

álló

eg

yedr

e vo

natk

ozó

kohé

ziós

tu

dati

elem

ek:

term

észe

ti,

törté

nelm

i, ku

lturá

lis,

gasz

tronó

mia

st

b eg

yedi

sa

játo

sság

ok

fejle

szté

se,

tele

pülé

stal

álko

zók,

fe

sztiv

álok

szer

vezé

se

A

térs

ég

kohé

ziós

er

ejét

bi

ztos

ító

tuda

ti el

em, a

terü

letm

arke

ting

alap

ja

Tele

pülé

si

önko

rmán

yzat

ok,

inté

zmén

yek

Öná

lló s

aját

os m

egje

lené

s a

több

i ki

stér

ség

visz

onyl

atáb

an

Inté

zked

és: 4

.4. S

zelle

mi m

űhel

yek

fejle

szté

se

Dun

aújv

áros

je

lentős

sz

elle

mi

pote

nciá

ljána

k m

inél

sz

éles

ebb

körű

be

voná

sa

a ki

stér

ségi

fe

jlesz

tési

fo

lyam

atok

ba,

elős

egítv

e a

térs

égen

be

lüli

felz

árkó

ztat

ás

foly

amat

ának

el

indí

tásá

t. A

már

meg

lévő

– „

HÍD

” Eg

yesü

lete

n be

lül –

műk

ödő,

kül

önbö

ző

ágaz

atok

ra

épülő

klub

rend

szer

ek

kisz

éles

ítése

, ha

téko

nnyá

té

tele

ki

stér

ségi

szin

tre

A

térs

égbe

n élők

eg

y ré

sze

nem

ka

pcso

lódi

k ci

vil

szer

veze

thez

, val

amin

t a

Dun

aújv

áros

ban

élő

jele

ntős

ér

telm

iség

i bá

zis

is

csak

a

váro

shoz

kö

tődi

k,

anna

k ér

deké

ben

fejti

ki

sz

elle

mi

hatá

sát.

Ezt

az e

rőss

égün

ket

– je

lentős

sz

elle

mi

pote

nciá

l -

ki

kell

terje

szte

ni a

kis

térs

égi c

élok

érd

ekéb

en.

Szel

lem

i műh

elye

k, „

HÍD

” Eg

yesü

let

Klu

bjai

A

sze

llem

i tők

e be

voná

s lé

tkér

dése

a

kist

érsé

g ho

sszú

távú

fejlő

désé

nek

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

137/

149

Inté

zked

és: 4

.5. K

isté

rség

i str

atég

ia a

lapj

án k

isté

rség

i öss

zeta

rtoz

ást e

rősí

tő k

ultu

rális

, sza

badi

dős,

tudo

mán

yos r

ende

zvén

yek

szer

vezé

se

Ren

dezv

énye

k ko

hézi

ós,

egym

ást

erős

ítő,

szin

ergi

kus

háló

zatá

nak

létre

hozá

sa

„Ösz

tönö

s”

rend

ezvé

nyek

a

jelle

mző

k,

az

egym

ásra

ép

ülés

le

hető

ségé

t ki

stér

ségi

lép

tékb

en n

em

hasz

nálju

k ki

.

Ren

dezv

énys

zerv

ezők

, in

tézm

énye

k,

önko

rmán

yzat

ok

Kis

térs

égi t

udat

fejlő

dése

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

138/

149

VII

. Civ

il ka

pcso

lato

k fe

jeze

t

Kül

deté

s: A

kis

térs

ég g

azda

sági

, szo

ciál

is, k

ultu

rális

, egé

szsé

gügy

i, ok

tatá

si, f

ejle

szté

si te

ljesí

tmén

yein

ek fo

kozá

sa a

civ

il sz

féra

lehe

tősé

gein

ek, t

ámog

atás

ának

fejle

szté

séve

l.

Prio

ritá

sok

1. A

civ

il sz

erve

zete

k ér

deké

rvén

yesí

tő,

dönt

és-b

efol

yáso

ló te

ljesí

tmén

yein

ek

fejle

szté

se

2. A

civ

il sz

erve

zete

k pr

ojek

t men

edzs

elő

képe

sség

ének

fejle

szté

se

3. A

civ

il sz

erve

zete

k ér

téke

inek

, te

ljesí

tmén

yein

ek k

isté

rség

i szi

ntű

hasz

nosí

tásá

nak

fejle

szté

se

Inté

zked

ések

1.

Kis

térs

égi c

ivil

konc

epci

ó el

kész

ítése

,

fejle

szté

se

2.

A

Kis

térs

égi

Társ

ulás

sz

akte

rüle

ti ci

vil

kapc

sola

ti te

rvei

nek

elké

szíté

se, f

ejle

szté

se

3.

Kis

térs

égi

fejle

szté

si

stra

tégi

a

társ

adal

mas

ítási

terv

ének

fejle

szté

se a

civ

il

szer

veze

tek

szer

epén

ek e

rősí

tésé

vel

4.

Kis

térs

égi

civi

lrefe

rens

m

egbí

zása

,

műk

ödés

i fel

téte

lein

ek b

izto

sítá

sa

5.

A c

ivil

szfé

ra f

ejle

szté

se c

ivil

terü

lette

l

fogl

alko

zó K

isté

rség

i Tá

rsul

ási

bizo

ttság

létre

hozá

sáva

l és m

űköd

teté

séve

l

1.

Kis

térs

égi c

ivilh

áz re

ndsz

er fe

jlesz

tése

2.

Önk

orm

ányz

ati

szer

epvá

llalá

s vá

llalá

sa,

növe

lése

a

civi

l sz

erve

zete

k

szak

mai

ságá

nak

fejle

szté

sébe

n

1.

Kis

térs

égi

fela

dato

k (k

ötel

ező

illet

ve

önké

nt v

álla

lt) p

ályá

zati

rend

szerű,

a

civi

l sz

féra

be

voná

sára

ép

ülő

ellá

tásá

nak

rend

szer

fejle

szté

se

2.

Kis

térs

égi

pály

ázat

i re

ndsz

er

fejle

szté

se

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

139/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. A c

ivil

szer

veze

tek

érde

kérv

énye

sítő

, dön

tés-

befo

lyás

oló

telje

sítm

énye

inek

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 1

.1. K

isté

rség

i civ

il ko

ncep

ció

elké

szíté

se, f

ejle

szté

se

A

Kis

térs

égbe

n műk

ödő

civi

l sz

erve

zete

k ha

téko

nysá

gána

k nö

velé

se,

hatá

soss

ágán

ak

fejle

szté

se

a ki

stér

ség

érté

kter

emtő

ké

pess

égén

ek

fejle

szté

se c

éljá

ból

A

Kis

térs

égbe

n sz

ámos

ci

vil

szer

veze

t te

véke

nyke

dik.

Műk

ödés

i fe

ltéte

leik

ben,

ha

téko

nysá

gukb

an,

szak

mai

ságu

kban

re

ndkí

vül

sok

minős

éget

ké

pvis

elne

k.

A

tele

pülé

si

önko

rmán

yzat

ok

tám

ogat

ó te

véke

nysé

ge

öszt

önsz

erű,

ki

stér

ségi

sz

inte

n ne

m

össz

ehan

golt,

ez

ért

a ha

téko

ny f

orrá

sfel

hasz

nálá

s ne

m

jelle

mzi

.

Önk

orm

ányz

atok

K

isté

rség

érté

kter

emtő

kép

essé

ge

nő

Inté

zked

és: 1

.2. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás s

zakt

erül

eti c

ivil

kapc

sola

ti te

rvei

nek

elké

szíté

se, f

ejle

szté

se

A K

isté

rség

i Tá

rsul

ás t

erve

zési

, te

rv

meg

való

sítá

si

telje

sítm

énye

inek

fo

kozá

sa

érde

kébe

n be

ke

ll vo

nni

a sz

akte

rüle

tenk

ént

meg

szer

vezé

sre

kerü

lt ci

vil

érté

khor

dozó

kat.

Ezze

l a

dönt

ési

mec

hani

zmus

tá

rsad

alm

asítá

sa,

szak

mai

ko

ntro

lja is

kite

ljese

dik

A

civi

l sz

erve

zete

k jo

bbár

a a

terv

ezés

i fo

lyam

atok

on

kívü

l te

véke

nyke

dnek

, ráh

atás

uk a

zokr

a cs

ekél

y

Szak

mai

civ

il sz

erve

zete

k V

égre

hajth

ató,

tá

rsad

alm

ilag

tám

ogat

ott

dönt

ések

jel

lem

zik

a K

isté

rség

et.

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

140/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 1

.3. K

isté

rség

i fej

lesz

tési

stra

tégi

a tá

rsad

alm

asítá

si te

rvén

ek fe

jlesz

tése

a c

ivil

szer

veze

tek

szer

epén

ek e

rősí

tésé

vel

Polit

ikai

túl

súly

ról

a tá

rsad

alm

i tú

lsúl

yra

kerü

l a

terv

ezés

i fo

lyam

at h

angs

úlya

Polit

ikai

lag

túld

imen

zion

ált,

soks

zor

zárt

rend

szerű

terv

ezés

i re

ndsz

erek

hat

ékon

yság

a ro

ssz.

Önk

orm

ányz

atok

V

égre

hajth

ató,

tá

rsad

alm

ilag

tám

ogat

ott d

önté

sek

Inté

zked

és: 1

.4. K

isté

rség

i civ

ilref

eren

s meg

bízá

sa, m

űköd

ési f

elté

tele

inek

biz

tosí

tása

A

meg

lévő

, jó

l műk

ödő

duna

újvá

rosi

re

ndsz

er

kite

rjesz

tése

„gaz

dátla

n”

civi

l sz

erve

zete

k je

lenl

éte,

aki

k re

ndre

kim

arad

nak

a pa

rtner

ségi

pá

rbes

zéd

foly

amat

aibó

l

Civ

il sz

erve

zete

k,

refe

rens

i m

unka

szer

veze

t H

aték

ony,

m

otiv

áló

hatá

sú

kapc

sola

t a c

ivil

szer

veze

tekk

el

Inté

zked

és: 1

.5. A

civ

il sz

féra

fejle

szté

se c

ivil

terü

lett

el fo

glal

kozó

Kis

térs

égi T

ársu

lási

biz

otts

ág lé

treh

ozás

ával

és m

űköd

teté

séve

l

A

civi

l le

hető

sége

k op

erat

ív

kiak

názá

sára

lét

re k

ell

hozn

i eg

y ol

yan

test

ület

et,

amel

yik

felm

éri,

elem

zi,

érté

keli

a ci

vil

szer

veze

tek

kist

érsé

gi

telje

sítm

énye

it,

amel

y ki

stér

ségi

fe

lada

tokb

a, f

olya

mat

okba

ter

vsze

rűen

, m

egfe

lelő

en d

okum

entá

lt (p

l. sz

erző

dés)

fo

rmáb

an b

evon

ja a

civ

il sz

erve

zete

ket.

A

kist

érsé

gi

erőf

orrá

sok

szám

bavé

tele

kor

rend

re

meg

fele

dkez

ünk

a ci

vil

szer

veze

tekb

en

felh

alm

ozód

ott

hum

án v

agyo

nról

.

Önk

orm

ányz

atok

, K

isté

rség

i Tá

rsul

ás d

önté

shoz

ó te

stül

etei

H

aték

ony,

m

otiv

áló

hatá

sú

kapc

sola

t a c

ivil

szer

veze

tekk

el

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. A c

ivil

szer

veze

tek

proj

ekt m

ened

zselő

képe

sség

ének

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 2

.1 K

isté

rség

i civ

ilház

ren

dsze

r fe

jlesz

tése

A

civi

l sz

erve

zete

k műk

ödés

i fe

ltéte

lein

ek

konc

entrá

lt,

haté

kony

meg

tere

mté

si f

orm

áját

, a

civi

lház

ak

rend

szer

ét

a K

isté

rség

te

lepü

lési

n ki

ke

ll al

akíta

ni

A

civi

l sz

erve

zete

k műk

ödés

i pr

oblé

mák

kal,

a tá

rsad

alm

i fe

lesl

eges

ség

érzé

séve

l kü

zdhe

tnek

.

Önk

orm

ányz

atok

C

ivil

szer

veze

tek

műk

ödés

i fe

ltéte

lei

javu

lnak

ér

tékt

erem

tő

telje

sítm

ényü

k nő

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

141/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.2 Ö

nkor

mán

yzat

i sze

repv

álla

lás v

álla

lása

, növ

elés

e a

civi

l sze

rvez

etek

szak

mai

ságá

nak

fejle

szté

sébe

n

A c

ivil

szer

veze

tek

műk

ödés

éhez

, sz

akm

ai

telje

sítm

énye

ik

lead

ásáh

oz s

züks

éges

kép

essé

gek,

ké

szsé

gek

meg

szer

zésé

hez

való

ön

korm

ányz

ati

hozz

ájár

ulás

ok

rend

szer

ét k

i kel

l ala

kíta

ni

Civ

il sz

ekto

r ok

tatá

si é

s ké

pzés

i ig

énye

i a

Kis

térs

égbe

n pi

aci

visz

onyo

k kö

zött

nehe

zen

kiel

égíth

etőe

k a

Önk

orm

ányz

atok

, ok

tatá

si,

képz

ési,

taná

csad

ói i

ntéz

mén

yek,

vá

llalk

ozás

ok

Civ

il sz

féra

szak

mai

sága

nő

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. A c

ivil

szer

veze

tek

érté

kein

ek, t

elje

sítm

énye

inek

kis

térs

égi s

zintű

hasz

nosí

tásá

nak

fejle

szté

se

Inté

zked

és: 3

.1. K

isté

rség

i fel

adat

ok (k

ötel

ező

illet

ve ö

nkén

t vál

lalt)

pál

yáza

ti re

ndsz

erű,

a c

ivil

szfé

ra b

evon

ásár

a ép

ülő

ellá

tásá

nak

rend

szer

fejle

szté

se

Az

önko

rmán

yzat

álta

l el

láta

ndó,

de

fo

rrás

hián

y m

iatt

nehe

zen

ellá

tott

fela

dato

k sz

iszt

emat

ikus

, te

rvez

ett

átad

ása

felk

észü

lt és

ha

téko

ny

civi

l sz

erve

zete

knek

(a

lapí

tván

yi

isko

la,

egye

süle

ti sz

ociá

lis in

tézm

ény,

stb.

)

Forr

áshi

ány

és

nem

ha

téko

ny

telje

síté

sek

álln

ak

az

önko

rmán

yzat

ok

olda

lán,

ru

galm

assá

g,

szak

mai

ság,

ha

téko

nysá

g ál

lhat

nak

a jó

l fe

lkés

zült

civi

l sz

erve

zete

k ol

dalá

n.

Ez

idái

g ez

eket

a

lehe

tősé

geke

t m

ég

indo

kolt

eset

ekbe

n se

m h

aszn

áltu

k ki

.

Önk

orm

ányz

atok

, fe

lada

t el

látá

sára

kép

es,

felk

észü

lt ci

vil

szer

veze

tek

Jobb

sz

ínvo

nalú

, ha

táso

sabb

hu

mán

sz

olgá

ltatá

sok

meg

jele

nése

a K

isté

rség

ben

Inté

zked

és: 3

.2. K

isté

rség

i pál

yáza

ti re

ndsz

er fe

jlesz

tése

A

civi

l sz

erve

zete

k sz

ámár

a,

sajá

toss

ágai

knak

m

egfe

lelő

K

isté

rség

i Pá

lyáz

ati

Ren

dsze

r ki

alak

ítása

.

Ver

seny

szerű

körü

lmén

yek

közö

tt tö

bble

t for

rásh

oz ju

that

nak

a ci

vil

szer

veze

tek.

Önk

orm

ányz

atok

, K

isté

rség

i Tá

rsul

ás

Több

let

forr

ások

, tö

bble

t ci

vil

telje

sítm

énye

k

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

142/

149

VII

I. K

isté

rség

i mar

ketin

g és

kom

mun

ikác

ió fe

jeze

t

Kül

deté

s: A

z E

U c

satla

kozá

st k

övető

lehe

tősé

gek

haté

kony

kih

aszn

álás

át, a

kis

térs

égek

köz

ötti

veze

tő sz

erep

meg

szer

zésé

t elő

kész

ítő,

bizt

osító

tevé

keny

ség

fejle

szté

se a

mar

ketin

g-, é

s a h

itele

s kom

mun

ikác

ió te

rüle

tén.

Prio

ritá

sok

1.A

Kis

térs

égi T

ársu

lás t

udat

os

kom

mun

ikác

iós t

evék

enys

égén

ek fe

jlesz

tése

2. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás d

önté

s elő

kész

ítő

rend

szer

ének

fejle

szté

se

3. K

isté

rség

i mar

ketin

gter

v

elké

szíté

se é

s meg

való

sítá

sa

Inté

zked

ések

1.

A

Kis

térs

égi

Társ

ulás

ko

mm

unik

áció

s

gyak

orla

tána

k fe

lülv

izsg

álat

a,

a

Kis

térs

égi

kom

mun

ikác

iós

stra

tégi

a

meg

alko

tása

2.

A

Kis

térs

égi

kom

mun

ikác

iós

stra

tégi

a

meg

való

sulá

sát

szol

gáló

sz

erve

zeti-

,

szem

élyi

-, műk

ödés

i fe

ltéte

lein

ek

bizt

osítá

sa

1.

A

Kis

térs

égi

Társ

ulás

dö

ntés

-elő

kész

ítő

foly

amat

aina

k fe

lülv

izsg

álat

a, fe

jlesz

tése

2.

A

dönt

ési

foly

amat

ko

mm

unik

áció

jána

k

fejle

szté

se.

3.

A

dönt

és

elők

észí

tési

fo

lyam

atba

ed

dig

szer

eplő

par

tner

ek bőv

ítése

a k

isté

rség

ek, a

kist

érsé

gi t

elep

ülés

ek,

a ci

vil

szer

veze

tek

haté

kony

bev

onás

ával

1.

Térs

égi

mar

ketin

gter

v

elké

szíté

se

2.

A

térs

égi

mar

ketin

gter

v

inté

zked

ései

nek

meg

való

sítá

sa

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

143/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

.A K

isté

rség

i Tár

sulá

s tud

atos

kom

mun

ikác

iós t

evék

enys

égén

ek fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 1

.1. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás k

omm

unik

áció

s gya

korl

atán

ak fe

lülv

izsg

álat

a, a

Kis

térs

égi k

omm

unik

áció

s str

atég

ia

meg

alko

tása

El

kell

kész

íteni

a

Kis

térs

égi

Társ

ulás

ko

mm

unik

áció

s st

raté

giáj

át,

amel

y m

egfe

lelő

m

élys

égbe

n sz

egm

entá

lja

a cé

lcso

porto

kat,

defin

iálja

a

célc

sopo

rtok

elér

éséh

ez

szük

sége

s cs

ator

náka

t, je

leke

t, al

apve

tő ü

zene

teke

t.

Nin

cs

átfo

gó

Kis

térs

égi

kom

mun

ikác

iós s

traté

gia

Kis

térs

égi

Társ

ulás

, ko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök

műk

ödte

tői

Tájé

kozo

tt,

együ

ttműk

ödő

partn

erek

Inté

zked

és: 1

.2. A

Kis

térs

égi k

omm

unik

áció

s str

atég

ia m

egva

lósu

lásá

t szo

lgál

ó sz

erve

zeti-

, sze

mél

yi-,

műk

ödés

i fel

téte

lein

ek b

izto

sítá

sa

A s

traté

gia

végr

ehaj

tásá

t irá

nyító

m

unka

szer

veze

t lé

treho

zása

, a

szük

sége

s m

egbí

záso

k, f

elad

atok

ki

adás

a

Nin

cs sz

erve

zett

kom

mun

ikác

ió

Kis

térs

égi

Társ

ulás

, ko

mm

unik

áció

s es

zköz

ök

műk

ödte

tői

Tájé

kozo

tt,

együ

ttműk

ödő

partn

erek

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. A K

isté

rség

i Tár

sulá

s dön

tés e

lőké

szítő

ren

dsze

réne

k fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 2

.1. A

Kis

térs

égi T

ársu

lás d

önté

s-elők

észí

tő fo

lyam

atai

nak

felü

lviz

sgál

ata,

fejle

szté

se

A K

isté

rség

i Tár

sulá

s dö

ntés

hozó

fo

lyam

atai

nak

átte

kint

ése

szük

sége

s.

A

dönt

ési

foly

amat

ok

nem

át

láth

atók

, a

lehe

tség

es s

zere

pek

nem

egy

érte

lműe

k.

Önk

orm

ányz

atok

, K

isté

rség

i Tá

rsul

ás

Hat

ékon

y,

szél

es

körb

en

tám

ogat

ott,

végr

ehaj

that

ó dö

ntés

ek

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

144/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 2

.2 A

dön

tési

foly

amat

kom

mun

ikác

iójá

nak

fejle

szté

se

Kom

mun

ikác

ió s

zem

pont

jábó

l m

eg

kell

hatá

rozn

i a

legf

onto

sabb

fo

lyam

atok

at

(dön

tés

elők

észí

tés,

egye

ztet

és,

dönt

és,

végr

ehaj

tás)

és

ez

ekre

ha

téko

ny

oper

atív

ko

mm

unik

áció

s ak

ciót

erve

ket

kell

kész

íteni

. Eze

k cé

lja, h

ogy

ezek

be a

fo

lyam

atok

ba m

inél

töb

b sz

erep

lőt

lehe

ssen

ha

téko

nyan

be

vonn

i az

op

timál

is d

önté

si ta

rtalo

m g

ener

álás

a ér

deké

ben

A

dönt

ési

foly

amat

ok

nem

át

láth

atók

, a

lehe

tség

es s

zere

pek

nem

egy

érte

lműe

k.

Önk

orm

ányz

atok

, K

isté

rség

i Tá

rsul

ás,

kom

mun

ikác

ióva

l ka

pcso

lato

s m

egbí

záss

al

rend

elke

zők

Hat

ékon

y,

szél

es

körb

en

tám

ogat

ott,

végr

ehaj

that

ó dö

ntés

ek m

egsz

ület

ése

Inté

zked

és: 2

.3. A

dön

tés e

lőké

szíté

si fo

lyam

atba

edd

ig sz

erep

lő p

artn

erek

bőv

ítése

a k

isté

rség

ek, a

kis

térs

égi t

elep

ülés

ek, a

civ

il sz

erve

zete

k ha

téko

ny b

evon

ásáv

al

Dön

tési

fo

lyam

at

partn

ersé

gi

szer

eplő

k sz

empo

ntjá

ból

való

fe

lülv

izsg

álat

a, a

nnak

érd

ekéb

en,

hogy

a s

zakm

aisá

g, a

tár

sada

lmi

kons

zenz

us

érde

kébe

n m

ilyen

sz

erep

lők

bevo

nása

szük

sége

s.

A

dönt

ési

foly

amat

okba

n a

szer

veze

tt tá

rsad

alom

(c

ivil

szer

veze

tek,

stb

.) tö

redé

ke j

utha

t sz

erep

hez.

Önk

orm

ányz

atok

, K

isté

rség

i Tá

rsul

ás

Szak

mai

ságu

kban

fe

jlődő

, tá

rsad

alm

i tá

mog

atot

tság

uk m

iatt

végr

ehaj

that

ó, é

s er

edm

ényt

hoz

ó dö

ntés

ek m

egje

lené

se

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. Kis

térs

égi m

arke

tingt

erv

elké

szíté

se é

s meg

való

sítá

sa

Inté

zked

és: 3

.1. T

érsé

gi m

arke

tingt

erv

elké

szíté

se

Egy

olya

n té

rség

i m

arke

tingt

erv

elké

szíté

se,

amel

y se

gíti

a ki

stér

ség

imáz

sána

k, t

udat

ossá

gána

k ja

vítá

sát,

és

hozz

ájár

ul

a m

arke

ting

eszk

özei

vel

a fe

jlesz

tési

ter

v tö

bbi

inté

zked

ésén

ek

haté

kony

abbá

té

telé

hez

A

térs

égi

mar

ketin

gesz

közö

k ha

szná

lata

hi

ányo

s, a

meg

lévő

el

emek

öss

zhan

gja

nem

meg

fele

lő

Kis

térs

égi f

ejle

szté

si a

ktor

ok

A t

érsé

gmar

ketin

g te

véke

nysé

g a

kist

érsé

gben

ter

veze

tt és

tud

atos

le

sz

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

145/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Inté

zked

és: 3

.2. T

érsé

gi m

arke

tingt

erv

inté

zked

ései

nek

meg

való

sítá

sa

A m

arke

tingt

erv

inté

zked

ései

nek

meg

való

sítá

sa

A

térs

égi

mar

ketin

gter

v ön

mag

ában

ne

m

járu

l ho

zzá

a ki

stér

ség

fejle

szté

séhe

z,

hane

m

csak

az

in

tézk

edés

ei

meg

való

sítá

sán

kere

sztü

l

Kis

térs

ég ö

nkor

mán

yzat

ai,

külső

befe

ktetők

, he

lyi

válla

lkoz

ások

, té

rség

lako

sság

a, m

édia

A té

rség

imáz

sa ja

vul,

a ki

stér

ségi

tu

dat

erős

ödik

, a

kist

érsé

g ve

rsen

ykép

essé

ge

javu

l, a

lako

sság

éle

tminős

ége

javu

l

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

146/

149

IX. F

inan

szír

ozás

feje

zet

Kül

deté

s: T

erve

zett

és t

udat

os fi

nans

zíro

zási

tevé

keny

ségg

el h

aték

onya

n tá

mog

atni

a k

isté

rség

fejlő

désé

t

Prio

ritá

sok

1. F

inan

szír

ozás

t tám

ogat

ó

inté

zmén

yren

dsze

r fe

jlesz

tése

2. B

első

erő

forr

ások

akt

ivál

ása

3. K

ülső

erő

forr

ások

bev

onás

a

4. A

fina

nszí

rozá

si fo

rrás

ok

össz

ehan

golt

bevo

nása

és

felh

aszn

álás

a

Inté

zked

ések

1. F

orrá

smen

edzs

men

t sz

akem

bere

k

képz

ésén

ek tá

mog

atás

a

2. F

inan

szíro

zást

se

gítő

sz

erve

zete

k

fejle

szté

se

1. Ö

nkor

mán

yzat

i ön

rész

válla

láso

k a

Fejle

szté

si

Terv

végr

ehaj

tásá

hoz

2.

Kis

térs

égi

Koc

káza

ti Tő

ke

keze

lés m

egva

lósí

tása

1.

Pály

ázat

figye

lés,

forr

ásku

tatá

s,

pály

ázat

-men

edzs

men

t (k

isté

rség

i

info

rmác

iós r

ends

zer)

2.

Bef

ekte

tői

kont

aktm

ened

zsm

ent

kial

akítá

sa é

s fej

lesz

tése

1.

Szer

veze

ti ka

pcso

lato

k

fejle

szté

se

a fin

ansz

írozá

s

haté

kony

ságá

nak

növe

lése

érde

kébe

n

2.

Kis

térs

égi

Fina

nszí

rozá

si

Koo

rdin

áció

s és M

onito

ring

Irod

a

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

147/

149

Inté

zked

és c

élja

In

tézk

edés

indo

klás

a C

élcs

opor

t H

atás

indi

káto

r

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 1

. Fin

ansz

íroz

ást t

ámog

ató

inté

zmén

yren

dsze

r fe

jlesz

tése

Inté

zked

és: 1

.1. P

ályá

zatm

ened

zsm

ent s

zake

mbe

rek

képz

ésén

ek tá

mog

atás

a

A k

isté

rség

ben

álljo

n re

ndel

kezé

sre

meg

fele

lő s

zám

ú és

mag

asan

kép

zett

szak

embe

r, ak

ik s

iker

es p

ályá

zato

kat

tudn

ak ö

ssze

állít

ani,

és a

pro

jekt

eket

le

is tu

dják

bon

yolít

ani

A

külső

erőf

orrá

s-be

voná

st

csak

ké

pzet

t és

inf

orm

ált

szak

embe

rekk

el

lehe

t el

érni

, ak

ik a

z EU

-s p

ályá

zati

köve

telm

énye

ket

jól

ism

erik

, és

al

kalm

azni

tudj

ák a

gya

korla

tban

Pály

ázat

íráss

al

és

prog

ram

men

edzs

elés

sel

fogl

alko

zó

szak

embe

rek

önko

rmán

yzat

okná

l, no

n-pr

ofit

szer

veze

tekn

él

és

válla

lkoz

ások

nál

Az

inté

zked

és

közv

etet

ten

hat

az

élet

minős

égre

, az

egy

re t

öbb

külső

erőf

orrá

sból

m

egva

lósí

tott

prog

ram

okon

ker

eszt

ül

Inté

zked

és: 1

.2. F

inan

szír

ozás

t seg

ítő sz

erve

zete

k fe

jlesz

tése

Oly

an

szer

veze

tek

tám

ogat

ása,

am

elye

k a

proj

ekte

k fin

ansz

írozá

sa

teré

n te

véke

nyke

dnek

, sz

akm

ai

anya

gokk

al,

info

rmác

iókk

al,

szer

veze

tfejle

szté

ssel

, es

zköz

fejle

szté

ssel

Az

EU-h

oz

való

ka

pcso

lódá

ssal

m

egny

íló

új

forr

ások

m

egsz

erzé

se

érde

kébe

n tá

mog

atni

kel

l az

okat

a

szer

veze

teke

t (v

álla

lkoz

ások

, no

n-pr

ofit

szer

veze

tek,

önk

orm

ányz

atok

), ak

ik e

zen

forr

ások

meg

szer

zésé

ben

aktív

an

rész

t ve

szne

k.

A

pály

ázat

men

edzs

elés

eg

y bő

vülő

pi

ac, a

mel

ynek

tám

ogat

ása

közv

etve

na

gy

mér

tékb

en

segí

ti a

kist

érsé

g fe

jlődé

sét

Pály

ázat

men

edzs

elés

sel

/ fo

rrás

bevo

náss

al

fogl

alko

zó

szer

veze

tek

Az

inté

zked

és

a tá

mog

atot

t sz

erve

zete

k nö

vekvő

forr

ássz

erző

ké

pess

égén

ke

resz

tül

pozi

tív

hatá

s je

lent

kezi

k a

kist

érsé

gben

: az

itt

élők

éle

tminős

ég nő

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 2

. Bel

ső e

rőfo

rrás

ok a

ktiv

álás

a

Inté

zked

és: 2

.1. Ö

nkor

mán

yzat

i önr

ész

válla

láso

k a

Fejle

szté

si T

erv

végr

ehaj

tásá

hoz

Az

önko

rmán

yzat

ok

műk

ödés

i ha

téko

nysá

gána

k nö

velé

se,

költs

ég-

veté

si s

zem

léle

téne

k át

alak

ítása

oly

m

ódon

, hog

y m

egfe

lelő

önr

ész

álljo

n re

ndel

kezé

sre

a ki

stér

ségi

Fej

lesz

tési

Te

rv m

egva

lósí

tásá

ra

Meg

fele

lő h

elyi

hoz

zájá

rulá

s, be

lső

erőf

orrá

sok

moz

gósí

tása

né

lkül

, kü

lső

pály

ázat

i fo

rrás

ok

nem

vo

nhat

ók b

e a

fejle

szté

sbe

önko

rmán

yzat

ok

A

meg

való

sult

prog

ram

okon

ke

resz

tül

nő

a ki

stér

ségb

en

élők

él

etm

inős

ége

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

148/

149

Inté

zked

és: 2

.2. K

isté

rség

i Koc

káza

ti Tők

e ke

zelé

s meg

való

sítá

sa

A k

isté

rség

i K

ocká

zati

Tőke

keze

lés,

amel

y a

kise

bb

volu

menű,

de

ki

feje

zette

n ki

stér

ségi

vá

llalk

ozás

okat

tá

mog

atná

, íg

y se

gítv

e a

KK

V-k

forr

ássz

erzé

sét

A

KK

V-k

ne

heze

n ju

tnak

fo

rrás

okho

z,

kist

érsé

günk

ben

is.

Tám

ogat

ni

kell

az

inno

vatív

, műk

ödők

épes

vá

llalk

ozás

-ötle

teke

t, am

elye

ket

az

ötle

tgaz

dák

– fo

rrás

hi

ányá

ban

– ne

m

tudn

ak

meg

való

síta

ni

Tám

ogat

ott k

isvá

llalk

ozás

ok

Műk

ödő,

ny

eres

éges

vá

llalk

ozás

ok

szám

a, ú

j mun

kahe

lyek

szám

a

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 3

. Kül

ső e

rőfo

rrás

ok b

evon

ása

Inté

zked

és: 3

.1. P

ályá

zatf

igye

lés,

forr

ásku

tatá

s, pá

lyáz

atm

ened

zsm

ent (

KIR

)

Egy

olya

n in

form

áció

s re

ndsz

er

létre

hozá

sa,

amel

y ha

téko

nyan

tud

ja

tám

ogat

ni a

pál

yázó

és

proj

ekte

ket

meg

való

sító

sz

erve

zete

ket

(vál

lalk

ozás

ok,

önko

rmán

yzat

ok,

non-

prof

it sz

féra

A

gyor

s in

form

áció

áram

lás

nagy

m

érté

kben

elős

egíte

né/ja

víta

ná

a pá

lyáz

ók

mun

kájá

t, er

edm

énye

sség

ét. A

z re

ndsz

er k

ivál

ó al

apja

lehe

t a K

isté

rség

i Inf

orm

áció

s R

ends

zer

már

el

kész

ült

Meg

való

síth

atós

ági T

anul

mán

ya

Pály

ázat

men

edzs

elés

sel

/ fo

rrás

bevo

náss

al

fogl

alko

zó

szer

veze

tek

Elny

ert

pály

ázat

i fo

rrás

ok bőv

ülés

e,

meg

való

sult

prog

ram

ok sz

áma

Inté

zked

és: 3

.2. B

efek

tető

i kon

takt

men

edzs

men

t kia

lakí

tása

és f

ejle

szté

se

A

kist

érsé

gben

be

fekt

etni

kí

vánó

k in

form

áció

val

való

el

látá

sa,

a be

fekt

etői

von

zóké

pess

ég n

övel

ése,

a

befe

ktetők

ad

min

iszt

ratív

m

unká

jána

k kö

nnyí

tése

, a

befe

ktetők

kel

való

fo

lyam

atos

ka

pcso

lat m

agas

szin

ten

tartá

sa

A

befe

ktet

ések

na

gym

érté

kben

fe

jlesz

tik a

kis

térs

ég é

letm

inős

égét

, ez

ért

a be

fekt

etők

et

kiem

elt

figye

lem

mel

kel

l kez

elni

. Min

él tö

bb

befe

ktetőt

ke

ll a

kist

érsé

gbe

csáb

ítani

, és

az

itt

be

fekt

etni

sz

ándé

kozó

k m

unká

ját

pedi

g tá

mog

atni

kel

l.

Bef

ekte

tők

Csö

kkenő

mun

kané

lkül

iség

, növ

ekvő

G

DP,

növ

ekvő

fogy

aszt

ási p

iac,

az

új

beru

házá

sok

álta

l ge

nerá

lt to

vább

i be

fekt

etés

ek, f

ejle

szté

sek

A D

UN

AÚ

JVÁ

RO

SI K

IST

ÉR

SÉG

FE

JLE

SZT

ÉSI

TE

RV

E

O

PER

AT

ÍV P

RO

GR

AM

AC

ÉL-H

ÍD P

rogr

am m

unka

szer

veze

te

149/

149

Kap

csol

ódó

prio

ritá

s: 4

. A fi

nans

zíro

zási

forr

ások

öss

zeha

ngol

t bev

onás

a és

felh

aszn

álás

a

Inté

zked

és: 4

.1. S

zerv

ezet

i kap

csol

atok

fejle

szté

se a

fina

nszí

rozá

s hat

ékon

yság

ának

növ

elés

e ér

deké

ben

A

finan

szíro

zásb

an

rész

t ve

vő

szer

veze

tek

(önk

orm

ányz

atok

, vá

llalk

ozás

ok,

non-

prof

it sz

erve

zete

k,

bank

ok,

egyé

b in

tézm

énye

k)

közö

tti

kapc

sola

tok

fejle

szté

se a

hat

ékon

yság

növ

elés

e ér

deké

ben

A

jobb

ko

mm

unik

áció

, erős

ebb

szer

veze

tköz

i ka

pcso

lato

k nö

velik

a

haté

kony

ságo

t, m

egsz

ünte

thet

ik

a pá

rhuz

amos

tevé

keny

sége

ket

Fina

nszí

rozá

sban

, pr

ogra

mm

ened

zsel

ésbe

n ré

szt

vevő

sz

erve

zete

k,

bank

ok,

Dun

aújv

áros

i Ip

ari é

s Ker

eske

delm

i Kam

ara

Új

mun

kahe

lyek

, ki

stér

ségi

G

DP

növe

kedé

s

Inté

zked

és: 4

.2. K

isté

rség

i Fin

ansz

íroz

ási K

oord

inác

iós é

s Mon

itori

ng Ir

oda

Egy

olya

n a

kist

érsé

gi

mun

kasz

erve

zete

n be

lül

műk

ödő

iroda

műk

ödte

tése

, am

ely

meg

fele

lően

ko

ordi

nálh

atja

a

kist

érsé

g fo

rrás

szer

ző te

véke

nysé

gét,

ellá

tja

a te

rv

meg

való

sítá

ssal

ka

pcso

lato

s ér

téke

lést

és

m

onito

ringo

t.

Az

iroda

lefo

lyta

that

ja a

kife

jeze

tten

a fin

ansz

írozá

ssal

ka

pcso

lato

s pr

ojek

teke

t (f

inan

szíro

zási

sz

emlé

letfo

rmál

ás, b

első

erő

forr

ások

ös

szeh

ango

lása

, stb

.)

A

szer

veze

tt fo

rrás

koor

diná

ciós

te

véke

nysé

g so

kkal

na

gyob

b ha

téko

nysá

ggal

műk

ödhe

t, m

int

a je

lenl

egi,

szét

szór

tan

szer

vező

dő

kist

érsé

gi m

unka

szer

veze

t M

inős

égi

proj

ekte

k,

növe

kvő

haté

kony

ság

Documents

Dunaújvárosi Kistérség Fejlesztési Tervemezofold.liw.hu/images/uploaded/File/dokumentumtar/fejlesztesiterv.pdf · DUNAÚJVÁROSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI TERVE VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ