A különbözõség filozófiája, poétikája

és politikája

Kelet-nyugati átjárók 1.

Tanulmányok

Szerkesztették:

Fenyvesi Kristóf, Kasznár Veronika Katalin, Orbán Jolán

Jelenkor Kiadó

Pécs, 2011

Megjelent a Hungarofest támogatásával.

© A szerzõk, 2011Szerkesztés © Fenyvesi Kristóf, Orbán Jolán, Kasznár

Veronika Katalin, 2011Hungarian translation © Bényei Tamás, Boros János, Fenyvesi

Kristóf, Orbán Jolán, 2011

Kiadja a Jelenkor Kiadó Kft.Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje

Szedés �� ��������

A borító Seval ªener Az athéni iskola címû festményének felhasználásával készültMegjelent 19 ív terjedelemben, New Baskerville betûvel szedve

Nyomta a Molnár Nyomda és Kiadó Kft.ISBN 978-963-676-495-1

Fenyvesi Kristóf – Orbán Jolán

Elõszó

Kelet-nyugati átjárók a különbözõség-tanulmányok felé

A különbözõség filozófiája, poétikája és politikája címû kötet a Kelet-nyu-gati Átjáró (2007–2010) program keretében indított Találkozó a BalkánKapujában nemzetközi interdiszciplináris konferenciasorozat kiadvá-nyainak elsõ darabja.

A konferenciasorozat részeként négy konferenciát szerveztünk: A kul-turális különbözõség poétikája és politikája (2007), A különbözõség kihívásai:esélyegyenlõség, kultúra, etnikum, társadalmi nem (2008), Kulturális különbözõ-ség és identifikáció – vallás, nemzet, ideológia (2009), A kulturális különbözõségesélyei – a vendégszeretet etikája, poétikája és politikája (2010). Ezeken a kon-ferenciákon a világ több mint húsz országából érkezõ százharminc meg-hívott elõadó vett részt. Az elhangzott elõadások, a velük párhuzamosanzajló rendezvények, így a Balkán Világzenei Fesztivál koncertjei, a köztéribeszélgetések, az irodalmi felolvasások, a képzõmûvészeti kiállítások, afilmbemutatók és a hozzájuk kapcsolódó diszkussziók arra tettek kísérle-tet, hogy irodalmi, mûvészeti, kulturális térként, a különbözõ diskurzu-sok, diszciplínák, mûvészeti ágak interakciójának tereként értelmezzékújra Közép- és Délkelet-Európa, valamint a Balkán viszonyát. A konfe-rencia elõadásai három szempontból közelítettek ehhez a kérdéshez.Egyrészt a különbözõséget filozófiai, politikai, poétikai, kulturális, iro-dalmi, mûvészeti, szociológiai és történeti kérdésként vizsgálták. Más-részt mindezt a Kelet-Nyugat viszonyát újraértelmezõ diskurzusok – aposztkolonializmus, a neokolonializmus, az önkolonializmus, a regiona-lizmus, a globalizáció – kontextusába helyezték. Harmadrészt konkrétirodalmi szövegek, képzõmûvészeti és filmmûvészeti alkotások elemzésé-vel mutattak rá a különbözõséget színre vivõ írás-, olvasás- és alkotásmó-dok retorikai és poétikai eljárásaira.

5

A Kelet-nyugati átjárók címen megjelenõ kötetek a konferencián el-hangzott vagy a konferenciára küldött tanulmányok és esszék tematikusszempontok alapján szerkesztett változatai.

A konferenciasorozat kiemelt eseményei voltak az In memoriamJacques Derrida elõadások.1 Ezekre olyan filozófusokat és irodalmárokatkértünk fel, akiknek a munkássága egyaránt kapcsolódik Derrida filozó-fiájához és az adott konferencia témájához. 2007 és 2010 között Ri-chard J. Bernstein (New School for Social Research, New York, USA,2007), Gayatri Chakravorty Spivak (Columbia University, New York,2008), Maurizio Ferraris (Università degli Studi di Torino, Olaszország,2009) és Gary Shapiro (University of Richmond, USA, 2010) voltak arendezvény témaadó külföldi elõadói. A kulturális különbözõség, a ne-mi különbözõség, a közös felelõsség, az igazságosság, a kozmopolitiz-mus, a szuverenitás, a mondializáció, a vendégszeretet és az eljövendõdemokrácia olyan fogalmak, amelyek Derrida gondolkodásában is fon-tos szerepet játszottak. A konferencia elõadásai, a válaszelõadások és adiszkussziók nagyon jól mutatták, hogy ezek a kifejezések és az általamûvelt dekonstrukció (mint filozófiai, irodalmi, politikai tevékenység)nagymértékben hozzájárulhatnak a diszciplináris és mûfaji határok át-lépéséhez, sõt a Kelet és a Nyugat, Nyugat-Európa és a Balkán közöttiideológiai és politikai határok dekonstrukciójához is.

Jacques Derrida a különbözõség filozófusaként 1982-ben Prágábanszemélyesen is megtapasztalhatta a kelet-európai diktatúrák besúgói-nak, határõreinek és vámosainak szigorát. A kilencvenes évek elején lát-hatta a volt Jugoszlávia államai között dúló háborúnak a kollégáit és a

6

1 Az In memoriam Jacques Derrida elõadásokat a Kelet-nyugati Átjáró programsorozat el-indulását megelõzõen, 2005-ben indítottuk a Pécsi Tudományegyetem Modern Iro-dalomtörténeti és Irodalomelméleti valamint Filozófiai Tanszékének szervezésébenJacques Derrida emlékezetére, aki 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Díszdoktora.2005-ben Jean-Luc Nancy (Université Marc Block, Strasbourg, 2005), 2006-banGeoffrey Bennington (Emory University, USA, 2006) volt a rendezvény meghívottelõadója. Jean-Luc Nancy „IPSO FACTO COGITANS AC DEMENS” címû elõadása, vala-mint Bacsó Béla „Megjegyzések A szubjektum és az öngondozás témájához”, Weiss Já-nos „Derridától Frankig és vissza. (Jean-Luc Nancy egyik tézisébõl kiindulva)” és BagiZsolt „Különös ész, általános kétely” címû válaszelõadásai a Világosság folyóirat2007./1. számában jelentek meg, Geoffrey Bennington „Alapok” címû elõadása pediga Replika folyóirat 2008./61-es számában.

barátait érintõ traumatikus következményeit is. Megkülönböztetett fi-gyelemmel követte a közép-kelet-európai és balkáni változásokat, azEurópai Unió indentitáselvre alapozott kulturális politikáját, valamintazt a világpolitikai helyzetet, amely a délszláv háború, az Öböl-háborúés a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követõen Európát és azAmerikai Egyesült Államokat új politikai stratégiák kidolgozására kész-tette.

Derrida írásai közül három olyan szövegrészt emelünk ki, amelyek akonferencián elhangzott In memoriam Jacques Derrida elõadásokat és ma-gát a konferenciasorozatot ihlették. „A dekonstrukció igazságosság” –jelenti ki Derrida 1989 októberében New Yorkban, Richard J. Bern-stein és Heller Ágnes jelenlétében a Deconstruction and the Possibility ofJustice (A dekonstrukció és az igazságosság lehetõsége) címû konferencián aDu droit à la justice (Az igazságossághoz való jog – A jogtól az igazságosságig)címû elõadásban.2 Ebben a mondatban, ebben a szövegben és ebben aKelet-Európa számára meghatározó történelmi pillanatban fogalmazzameg elõször ennyire egyértelmûen és világosan a dekonstrukció etiká-ját, az emlékezet iránti felelõsséget, az igazságossághoz való jogot mintaz eljövendõ demokrácia feltételét. „Nincs kultúra vagy kulturális iden-titás az önmagával különbözés nélkül (différence avec soi)” – hangsúlyoz-za 1990-ben Torinóban, Gianni Vattimo, Maurice Aymard, Vladimir K.Bukovsky, Heller Ágnes, José Saramago, Fernando Savater, VittorioStrada és Maurizio Ferraris jelenlétében Az európai kulturális identitás cí-mû konferencián tartott De l’autre cap (A másik fõrõl) címû elõadásában.Ekkor az európai kultúra alapvonásaként fogalmazza újra a különbözõ-ség elvét.3 Nyomatékosítja, hogy a kultúra eredendõen többes, éppenezért e többes felõl, a különbözõség felõl kell elgondolnunk a kultúrát.Szerinte „nincs önmagunkhoz való viszony, nincs identifikáció kultúranélkül, de saját kultúra sincs a másik kultúrája nélkül, a kettõs birtokvi-szony és az önmagától különbözés (différence à soi) kultúrája nélkül.4 Akettõs birtokviszony grammatikája azt is jelzi, hogy a kultúrának sohanem egy eredete van. A kultúra történetében a monogenealógia mindig

7

2 Jacques Derrida, Force de loi, Párizs, Galilée, 35.3 Jacques Derrida, L’Autre cap, Párizs, Minuit, 1991, 16–17.4 Id. mû, 16-17.

misztifikáció marad”.5 A filozófia és a kritikai gondolkodás feladata emisztifikáció megkérdõjelezése, és a kultúrán belüli különbözõségek,valamint a különbözõ kultúrák egymáshoz való viszonyának a vizsgála-ta. „Egy olyan Európáról álmodok, melyet az egyetemes vendégszeretetvagy a vendégszeretet és a menedékjog új törvényei a huszonegyedikszázad Noé bárkájává alakítanak” – hangoztatja 2004. június 8-ánStrasbourgban, a Filozófusok parlamentjének ülésén, Le souverain bien – oul’Europe en mal de souveraineté (A szuverén jó – avagy a szuverenitás lázábanégõ Európa) címû utolsó nyilvános franciaországi elõadásában. Derridakijelentései erõs kijelentések, álmai merész álmok, de nem megvalósít-hatatlanok, amennyiben elfogadjuk, hogy demokratának lenni annyi,mint tudatában lenni annak, hogy soha nem eléggé igazságos társada-lomban élünk, és tenni azért, hogy az eljövendõ demokrácia (la démocra-

tie à venir) igazságosabb legyen.Ennek szellemében indítottuk el a konferenciasorozatot, és ennek

tudatában szeretnénk folytatni a diszciplínák közötti tudományos mun-kát. Eddigi kutatásaink és tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy aKelet-Közép- és Dél-Európában élõk tudományos, irodalmi, mûvészimunkáját és mindennapjait alakító tényezõk, fogalmak, intézményekkritikai újraértelmezésének szándéka idõrõl-idõre megfogalmazódikugyan, de még nem kezdõdött el. Az újraértelmezés önálló erõfeszítése-ket igénylõ munka, kockázatos tevékenység, amely soha nem odázhatóel döntõ veszteségek nélkül, és még kevésbé helyettesíthetõ kész model-lek, minták átvételével. A földrajzi határok átrendezõdése és – az Euró-pai Unió terjeszkedésével – politikai átértelmezése mellett a társadalmi,kulturális és tudományos gyakorlatoknak is számolniuk kell az átrende-zõdés és átértékelés kihívásaival. Míg az úgynevezett „posztmodern ál-lapot” a nagyelbeszélések, monolitikus tradíciók válságával szembesí-tett, addig a kelet-közép- és délkelet-európai térséget meghatározó„posztkommunista”, „posztháborús”, „posztgenocid állapotot” vizsgál-va az átmeneti elbeszélésekre, valamint a hiány, a helyettesítés, az áthe-lyezõdés, az áttétel, a szakadás és a törés társadalmi-kulturális alakzatai-nak „körültekintõ, lassú, differenciált, rétegzett” (Derrida) vizsgálatára

8

5 Id. mû, 16-17.

helyezõdik a hangsúly. Az átmenetiség alakzatai között a krízis és az in-nováció formációi egyaránt jelen vannak, ezért egyre nagyobb az igényaz átmenetiség kultúrájának jelenségeit számba vevõ társadalmi, kultu-rális, tudományos és kritikai reflexióra.

Napjainkban, amikor növekvõ globális érdeklõdés mutatkozik a Ke-let- és a Közép-Európa-tanulmányok, valamint a Balkán-stúdiumokiránt, és amikor a használatban lévõ politikai nemzetfogalmak alig né-hány száz éves koncepcióinak alapjait erõteljes kritikák érik, akkor a tér-ség – fõként továbbra is a nemzeti intézmények által kontrollált – humán-tudományaira is számos új feladat vár. A tudományos igényû kritikai ref-lexió megfogalmazása különös jelentõséggel bír a populista retorikák, azújnacionalista irányzatok, az újrasszizmus és más extrémizmusok elõre-törése, valamint az antiemigráns és kisebbségellenes politikákat érvénye-sítõ, a társadalmi nyilvánosság kereteit szûkítõ európai kormányintézke-dések, bírósági döntések, pszeudomilitáris mozgalmak szervezõdése ide-jén. Mindazonáltal a filozófia, az irodalomtudomány, a kultúratudományaz elsõk között járulhat hozzá a reflektálatlanság és a veszélyes bezáródásjegyeit hordozó kultúrareprezentációk felnyitásához.

Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk az olyan nemzetközi tenden-ciákra is, mint amilyen az Európai Unió „Egység a sokféleségben” jelmon-datában is tükrözõdõ kulturális decentralizáció és a regionális öntuda-tok reneszánsza. Ezek a különbözõségek és az azonosulás összjátékábanmegképzõdõ értékeket állítják a középpontba. Minden eddiginél na-gyobb nemzetközi igény mutatkozik ugyanis az eltérõ kulturális tapasz-talatok, a társadalmi, kulturális különbözõségek széles körben értel-mezhetõ megfogalmazására. Arra, hogy a lokális jelenségek, a helyitöbblet nemzetközi kontextusban is versenyképessé, de legalábbis hoz-záférhetõvé váljon.

Mindezeket a szempontokat mérlegelve állítottuk a különbözõség fo-galmát és társadalmi-mûvészeti-kulturális alakváltozatainak vizsgálatáta konferenciasorozat fókuszába. Bízunk benne, hogy a SzarajevótólNew Yorkon át Kiotóig a világ minden tájáról Pécsre látogató gondol-

9

kodók és mûvészek térségünkre és sokrétû kérdéseinkre fordított fi-gyelme nem marad észrevétlen. Rendezvényeinkkel talán sikerül felkel-tenünk az érdeklõdést egymás tapasztalatai és önnön tapasztalatainkkülönbözõsége iránt, valamint megtennünk az elsõ lépéseket a „külön-bözõség-tanulmányok” egy lokális tervezetének elõkészítése felé.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton is kifejezzük köszönetünket mindazoknak, akik a kezdetektõlfogva támogatták, munkájukkal, javaslataikkal segítették a rendezvénylétrejöttét és évenkénti megrendezését.

Köszönet illeti a Pécs2010 Európa Kulturális Fõvárosa program ki-dolgozóit, köztük Takáts Józsefet és Koszits Attilát; irányítóit, minde-nek elõtt Méhes Mártont, Szalay Tamást, Mészáros Andrást, Ruzsa Csa-bát, Simon Ágnest, Gerner Andrást; a Kelet-Nyugati Átjárót kiemelt je-lentõségû eseményként megrendezõ Pécsi Kulturális Központ vezetõit,Laknerné Brückler Andreát, Rózsa Zoltánt, Somlyay Jolánt, LajtaiZsoltnét; a Balkán Világzenei Fesztivál vezetõ szervezõjét, Spolár Atti-lát; a konferencia lebonyolításában résztvevõ Kollár Gabriellát, GergelyÉvát, Dékányné Kónya Bernadettet és Vizin Antalt; a konferencia abszt-raktfüzeteit tervezõ Bodó Andrást és Lokodi Ákost; a rendezvény kom-munikációs és marketing vezetõit, Fenyvesi Bélát, Kajor Balázst, Mol-nár Pétert, Keszler Erikát és Ferencz Adriennt; a Pécsi Kulturális Köz-pont titkárságának vezetõjét, Kovács Ibolyát; valamint a rendezvénytechnikai lebonyolításában tevékenykedõ Koncsek Lászlót, Lovas Ró-bertet, Guth Lászlót, Barkóczi Dávidot, Dobos Pétert, Wavra Károlyt,Czérna Istvánnét, Herczeg Lászlót és Csillag Istvánnét; az egyes esemé-nyek fotódokumentációját elkészítõ Tóth Lászlót és Horváth Norbertet.

Köszönet illeti továbbá mindazon partnerintézmények, civil szerveze-tek vezetõit és munkatársait, kiadók és folyóiratok szerkesztõit, akik azévek során a segítségünkre voltak a rendezvények megvalósításában,eredményeink publikálásában. Köszönjük a támogatást a Pécsi Tudo-

10

mányegyetem vezetõinek, a PTE Bölcsészettudományi Kara vezetõinek,a Pécsi Akadémiai Bizottság vezetõségének; a Francia Intézet igazgatójá-nak, François Laquieze-nek; Franciaország pécsi tiszteletbeli konzul-asszonyának, Catherine Feidtnek; az MTA Filozófiai Kutatóintézet igaz-gatójának és a PTE BTK Filozófia Doktori Iskola vezetõjének, Boros Já-nosnak; a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetõjének,Thomka Beátának; a pécsi Mûvészetek és Irodalom Háza igazgatójának,Kõhalmi Andreának és szervezõjének, Kis Tamásnak; a Civil KözösségekHáza igazgatójának, Vincze Csillának és szervezõjének, Hajnal Zsoltnak;a Sensus Kutatócsoport minden tagjának; a Mediátor Egyesület vezetõjé-nek, Szuhay Mártonnak és az egyesület minden tagjának; a Magyar Rá-dió szerkesztõjének, Sipos Júliának; a Periszkóp Rádió vezetõjének, Ko-vács Balázsnak; a Közelítés Mûvészeti Egyesület vezetõinek, DoboviczkiAttilának és Varga Ritának; az EU-JAPAN Fest fõtitkárának, ShujiKoginak és munkatársának, Saori Hakodának; valamint az alábbi fõszer-kesztõknek és szerkesztõknek: P. Müller Péter (Echo Kritikai Szemle),Karádi Éva (Magyar Lettre Internationale), Ágoston Zoltán (Jelenkor Fo-lyóirat), Géczi János (Literatura na Œwiecie), Bókay Antal és Sándorfi Edi-na (Filológiai Közlöny), Bíró Eszter (Replika), Mészáros Sándor és Szil-ágyi Zsófia (Kalligram Folyóirat), V. Gilbert Edit (periféria és centrum),Samu János Vilmos, Beke Ottó, Török Erna (DNS), Rainer J. Hanshe(Hyperion Journal, The Agonist Journal).

Köszönet illeti a programunk keretében megrendezett kiállításokonrésztvevõ mûvészeket Hetesi Ildikót (Camouflaged Message, kurátor:Fenyvesi Kristóf, 2007), Haász Katalint, Korodi Lucát, Radák Esztert(Szerintünk a világ! Kurátor: Sárvári Zita, 2008), Medve Andrást, Baksa-Soós Krisztinát, Horváth László Xavért, Pátzay Máriát, Farkas Ádámot,Veszely Ferencet (ANNO 1968, kurátor: Horváth László Xavér, 2009),Török Ernát (A DNS fluoreszkáló teste, 2010). S köszönet illeti mindazo-kat, akik a kiállításokat megnyitották: Havasréti Józsefet, Fabényi Júliátés Kisfaludy Andrást.

A programunkban helyet kapó filmbemutatókért és az azokat követõbeszélgetésekért köszönettel tartozunk Zsigmond Dezsõ és Tolnai Sza-

11

bolcs filmrendezõknek, Durst Györgynek, Tarnay Lászlónak, Pólya Ta-másnak, Márkus Áronnak és Bogdán Máriának.

Köszönjük mindazoknak az íróknak, költõknek, szerkesztõknek ésfordítóknak, akik felolvásaikkal és irodalmi témájú beszélgetések kere-tében gazdagították programunkat: Mitja Èandernek, Aleš Stegernek,Igor Brleknek, Aleš Debeljaknak, Erika Johnson Debeljaknak, BalázsAttilának, Németh Gábornak, Gállos Orsolyának, Orcsik Rolandnak,Rudas Jutkának, Ivana Sajkonak, Lovas Ildikónak, Nenad Popoviænak,Tóth Krisztinának, Daša Drndiænek, Szabó T. Annának, RadoslavPetkoviænak, Dragomán Györgynek, Horváth Viktornak, RuxandraCesereanunak és Tolnai Ottónak. Köszönjük Koszta Gabriellának a fel-olvasásokon való közremûködést.

Külön köszönjük Seval ªener festõmûvésznek, hogy miniatúráit kö-tetsorozatunk borítójához felajánlotta.

2011. október, Pécs – Jyväskylä

A kötet szerzõi

Bernstein, Carol L.: az angol irodalom és az összehasonlító irodalomel-mélet professzor emeritája, Bryn Mawr College (USA)

Bernstein, Richard J.: filozófus, a New School of Social Research (USA)professzora

Berszán István: irodalmár, a kolozsvári Babeº-Bolyai TudományegyetemMagyar Irodalomtudományi Tanszékének tanszékvezetõ oktatója

Bényei Tamás: egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Angol IrodalmiTanszék

Biczó Gábor: filozófus, Miskolci Egyetem, Kulturális és Vizuális Antro-pológiai Intézet

Boros János: filozófus, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Filozó-fia Tanszék és MTA Filozófiai Kutatóintézet

Debeljak, Aleš: költõ, esszéista, a kultúratudományok professzora aLjubljanai Egyetemen

Debeljak, Erica Johnson: író, esszéista, Szlovénia-USADupcsik Csaba: szociológus, MTA Szociológiai KutatóintézetFenyvesi Kristóf: a Jyväskyläi Tudományegyetem Mûvészet és Kultúra-

tudományok Intézetének kutatója, nemzetközi tudományos és mûvé-szeti konferenciák szervezõje, a Kelet-nyugati Átjáró program elindí-tója és vezetõje

Heller Ágnes: filozófus, akadémikus, a New School of Social Research(USA) és Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritája.

Kálmán C. György: irodalmár, MTA Irodalomtudományi Intézet, Iro-dalomelméleti Osztály

Kipling, Joseph Rudyard: 1865-1936, irodalmi Nobel-díjas angol író ésköltõ

Hasanoviæ-Kolutácz Andrea: predoktor, Pécsi Tudományegyetem Föld-tudományok Doktori Iskola

299

M. Császár Zsuzsa: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézeténekegyetemi docense, a Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Köz-pontjának igazgatóhelyettese

Orbán Jolán: irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalom-történeti és Irodalomelméleti tanszékének oktatója, a Kelet-nyugatiÁtjáró program szakmai vezetõje

Orcsik Roland: irodalmár, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológi-ai Intézetének tanársegédje

Pap Norbert: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, PolitikaiFöldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének tanszékvezetõ, egyetemidocense

Popoviæ, Nenad: filozófus, esszéista, a zágrábi Durieux könyvkiadó társ-tulajdonosa

Rautavuoma, Veera: a Jyväskyläi Tudományegyetem Hungarológia Dok-tori Iskolájának doktorandusza, szabadúszó fordító, a Közép-Finnor-szági Tolmácsközpont magyar tolmácsa

Thomka Beáta: irodalmár, a Pécsi Tudományegyetem Modern Iroda-lomtörténeti és Irodalomelméleti tanszékének tanára és az Iroda-lomtudományi Doktori Iskola vezetõje

Vajda Mihály: professzor emeritusz, Debreceni Egyetem, Filozófia In-tézet

Végh Andor: a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, PolitikaiFöldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének tanársegédje

Tartalomjegyzék

I. A KÜLÖNBÖZÕSÉG FILOZÓFIÁJA

Richard J. Bernstein: A meg nem történt beszélgetés(Derrida / Gadamer) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Vajda Mihály: Hogyan magyarázzuk azt a tényt,hogy sohasem jött létre beszélgetés? . . . . . . . . . . . . 43

Heller Ágnes: A birodalmak és a demokrácia esélyeia modernitásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

Boros János: Nemzet és posztnacionális konstelláció . . . . . . . 65Aleš Debeljak: A „több mint egy” nyomában:

a kozmopolitizmus személyes látomása . . . . . . . . . . . 75

II. A KÜLÖNBÖZÕSÉG POÉTIKÁJA

Carol L. Bernstein: Írók határok nélkül: Semprun, Pamukés a kulturális identitás mint écriture . . . . . . . . . . . . 87

Bényei Tamás: A gyarmati találkozás pszichopatológiája . . . . . 99Erica Johnson Debeljak: A világ bõre . . . . . . . . . . . . . 117Thomka Beáta: A kulturális azonosság poétikája. . . . . . . . . 131Orcsik Roland: Domonkos István nyelvváltása:

a fordítás mint létezésmetafora . . . . . . . . . . . . . . 149Kálmán C. György: Vonzódás a Balkánhoz – elõtte és utána . . . . 169Berszán István: Hegység, amely emberi nevet visel . . . . . . . . 177Veera Rautavuoma: Az interkulturális pozíció mint örökbefogadás . 203

III. A KÜLÖNBÖZÕSÉG POLITIKÁJA

Dupcsik Csaba: Folyamatosságok és változásoka magyarországi Balkán-képekben . . . . . . . . . . . . . 219

Biczó Gábor: A kontaktzóna „paradigma” módszertani és elméletijelentõsége a modern kultúrakutatásban . . . . . . . . . . 233

Pap Norbert–Végh Andor: A Balkán nagytér-szerkezeti helye –a kontaktzónák jelentõsége . . . . . . . . . . . . . . . . 243

M. Császár Zsuzsanna – Hasanoviæ-Kolutácz Andrea: A Balkánmint tér és mint fogalom geográfus szemmel . . . . . . . . 267

Nenad Popoviæ: Európa rémálma: a Balkán . . . . . . . . . . 285

IV. FÜGGELÉK

Rudyard Kipling: A Fortyogó Kút Ösvénye . . . . . . . . . . . 293

A KÖTET SZERZÕI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299A KÖTETBEN KÖZÖLT TANULMÁNYOK EREDETI MEGJELENÉSE . . . . . 301