5/6/2018 Egy Amway előadás margójára - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/egy-amway-eloadas-margojara 1/4

 

Egy Amway előadás margójára

A terem zsúfolásig megtelt. Mindenfeléünneplőruhás emberek. S talán valóban ünne pelnek is. Hogy mit? Életük régen várt kiteljesedését. Ténylegimpozánsak, szemet kápráztatóak a távlatok, melyek azelőadó - akcentusával együtt is - magával ragadószónoklatán átderengenek. Valóságos evangélium,amit itt hallunk: örömhír. Hisz vége a nélkülözéseksanyarú korszakának, előttünk a megígért Kánaán,mely csakis arra vár, hogy szép sorjában bebocsás-

son bennünket. Nincs tévedés, útlevelet ígérnek a kézzel fogható,érzékeinkkel tapintható ígéretek földjére. "Itt vanAmerika" Sőt egyszerre többféle értelemben is. Samit ígér (nem csalás, nem ámítás!): pénzügyi

kompaszokban - a pénz istene által ihletett bibliákban - kimutatható, nyomonkövethető, szagolható és ízlelhető, gyors és biztos felfutás...

... és láss csodát: még értened sem kell az üzlethez, csak vállad fel e mindennél kön-nyebb keresztet! Légy próféta! Légy az Amway-evangélium megszállott szószólója, s atöbbit ráadásul - mintegy grátisz - megkapod. Mindazt, amit úgy neveznek:az üzleti élet fortélyai. Mit elődeid csak úgy ismertek, mint születetttehetséget, vagy mint egy izzadságos élet hozományát, azt most te ingyen

megkapod...... még csak nem is szeretetből, hisz ha csupán szeretetükre

hagyatkozhatnál, akkor - mint maguk is bevallják - ugyancsak lenne okoda kétségbeesésre. Kevéssé hihető ugyanis, hogy az USA néhány vezetőmilliomosa puszta altruizmusból rád testálná legtitkosabb praktik áit. Nem,ők ilyet a világ minden kincséért sem tennének... illetve, hogy csakis azért.Súlyos dollár-milliókért...

... Nagyon is nyilvánvaló piszkos, anyagi haszonvágyból tesznek téged a bizalma-sukká. Máris egészen másképp hangzik a dolog. Mert ez a bolt úgy van kifundálva(nagyon ravasz!), hogy ha te tehetősödsz, ők is tollasodnak - általad.

Ez egyfajta tőkekiáramlás, csakhogy sokkalta burkoltabb, finomabb,ravaszabb, láthatatlanabb, mint amit ezidáig megszoktunk. Így pedigmondhatják nyugodtan (persze nem minden farizeusság nélkül): mért akülföldi cégek gazdagodjanak a magyar vásárlóerőn, ha magyarvállalkozók is kiaknázhatják azt? És valóban, ez az az üzlet, amin mindenkicsak gyarapszik. Akár egy termesz-kolónia (e hasonlat legjobb éslegrossza bb értelmében).

Nincsenek importőr cégek, nincsenek szállítási vállalkozók,nincsenek reklámok, melyek hírét keltenék az irdatlan mennyiségűterméknek és szolgáltatásnak. Nincsenek alkalmazottak, akik szolid bérértközreműködnek termékeik és szolgáltatásaik fogyasztóig kígyózó maratoni útjának 

egyengetésében (vagy épp göröngyösítésében). S hiányzik e hosszú-hosszú lánc mindeneleme mögött ott tollászkodó bürokrata slepp...

5/6/2018 Egy Amway előadás margójára - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/egy-amway-eloadas-margojara 2/4

 

... vagyis nincs egyetlen pót-fogaskerék sem, semmi de semmi, ami ezt az olajozottműködést megakaszthatná, s közben a haszon túlnyomó többségétlefölözné. Csak gyártó cégek vannak (részben az Amway égisze alatt,részben pedig azon kívül), aztán pedig föltűnik egy rugalmas szállításimechanizmus, mely már-már hovatovább egész bolygónkra kiterjed...

... és aztán vannak legelsősorban is e termesz-állam polgárai, akikmunkájukkal e művet életben tartják. Ők egy személyben eladói ésfogyasztói is a termékek és szolgáltatások széles skálájának. Ők azok, akikeljuttatják családjuk, rokonaik, barátaik ismerőseik háztartásába azAmway jó hírét, hogy újabb s újabb piacokra leljenek általa. És nyer agyártó, és nyer a fogyasztó, és mondá a cég legfőbb ura, hogy: Ye!

Az egész majdnem annyira magasrendű, mint az őskorutánozhatatlanul pofonegyszerű cserekereskedelme lehetett, s mindez ittés most, e primitív XX. század végén, és egy még ismeretlen XXI. századelőszobájában. S csaknem elcsábít minket is a lelkesült eufória.

Aztán valami mégis fölrezzen: felüsződünk és körülkémlelünk. Hiszenez mintha egy egészen más világ lenne, mint amit ezidáig magunk körülmegszoktunk. S a régi valahogy mégis érthetőbb volt. Ott tudtuk, hadolgozunk, vagy legalábbis valami olyasféle státuszban megtartanakbennünket, amit a közfelfogás munkának tulajdonít, akkor azért kaphatunkhavonta egy jól kidekázott összeget. Tudtuk azt is, hogy ha lent voltunk, ahivatali szamárlétra alján, hogy azért keresünk keveset, hogy a létra felsőfokain lebzselőknek több jusson, mert ez itt így szokás. S tudtuk, ha fentvoltunk, hogy azért keresünk többet, mint az átlag, mert azok odalent, nem kapnak annyit,mint amennyit munkájuk alapján - még a legszigorúbb közgazdasági számítások alapján is -megérdemelnének, mert ez itt így szokás.

De ez most valami új dolog, hogy odafönn, a piramis magasabb szintjein azértkeressenek többet, mert én itt lenn többet keresek. Az is valami egészenúj (talán csak a feudális nagybirtok-rendszer hűbérurainak megélhetésiforrásaihoz hasonlítható), hogy akár több hónapos távollétem,munkakiesésem alatt se apadjon el a jövedelmem, noha senki olyan alkal-mazottam sincsen, aki saját érdekeit háttérbe szorítva helyettemdolgozna, hogy aztán én meg helyette keressek. S hogy mindezt mégörökölni is lehessen (akár a hitbizományt), sőt, hogy ez ne csak egy szűktársadalmi elit privilégiuma lehessen!

Nem, ez már sok! Szinte hihetetlen! ...és a dolog mégis valahogy ígyműködik. Persze, persze, amíg a világ világ, és amíg egy piramis áll,

mindig lesz alja és teteje. S e két szint egymástól mindig is meglehetőstávolságra lesz. A legalul lévők pedig csakis addig reménykedhetnek aföljebb kerülésben, amíg lesz még bárki, akit"beszervezhetnek" - természetesen maguk alá.

De mégis, óhatatlanul felötlik bennünk a gyanú: hol marad azegyensúly mindenkor oly pontosan működő törvénye, melyreeddig legjobb és legrosszabb pillanatainkban is egyforma

 bizonyossággal számíthattunk? Beteg talán? Ne aggódjunk! Üzeni, hogy jól van. Él és virul. Csak egy kissé bújócskázik velünk.

Mert hogy is van ez? Még az üzleti világban is, sőt, ott csak igazán, alapvető

törvény a "valamit valamiért". Kenyeret és tejet a boltban csakisfizetőeszközért. Azt pedig csakis olyas valamiért kapunk, amit magunkmagunkból, vagy legalábbis tulajdonaink közül e fétisért

5/6/2018 Egy Amway előadás margójára - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/egy-amway-eloadas-margojara 3/4

 

cserébe föláldozunk. Legyen az szellemi energiáink bevetésével,megszerzett szaktudásunk mozgósításával előállított használati- vagyműtárgy, ötlet vagy módszer, mely a gazdaság bármely ágában aztánhasznosítható és kamatoztatható. Vagy egyszerűen csak puszta fizikaienergiáink nak e gazdaság működésben tartásának szolgálatába való

állítása.Egy biztos: anatómiai vagy mentális szépségünk mineműségéért,

önértékelésünk fokáért, vagy egyszerűen materiális egzisztenciánk jutalma képpen a közgazdaság tudománya egyetlen árva, kilyuggatott petákotis röstellene ránk áldozni.

Légy résen! Állj a hajód kormánykerekénél és parancsnoki hídjánegyszerre! Éles szem, fürge kéz, osztatlan figyelem, pontosmegkülönböztető képesség, "hogy folyhass, mint a víz és biztos lehess,mint az ég!"*1, erre van ma mindennél nagyobb - irtóztató - szükségünk.Különben elvesztél. "Olyan napok, évek, évtizedek következnek, amelyekmalmai gyorsan őrölnek. Összezúznak minden emberi támasztékot..."**

Ezek a napok, évek, évtizedek ma itt vannak. Minden zúg, forrong, átalakul. Ha nem vagyhajód kormány kerekénél és parancsnoki hídján, menthetetlenül elvesztél, zátonyra futsz,léket kapsz, elsüllyedsz. Minden pillanatban újra meg újra meg kell találnod a helyedet.Minden pillanatban újra meg újra át kell magadban értékelned a világról kialakultelképzeléseidet. Enélkül a legszigorúbb egzisztenciális értelemben máris ahalál fia vagy. Most nincs idő arra, hogy mondjuk másfél, két, vagy két ésfél évig csak az anyagiakra összpontosítsak, s aztán majd összeszedjem magam aszilánkokból, a dirib-darabokból, és elkezdjek majd újra élni a szó eredeti, szótári értelmében.Aki a szakadék fölötti kötélhídon pénzügyi statisztikákkal foglalatoskodik, soha nem éri el a

túlpartot.S amit az Amway életszemlélete, vállalkozásistratégiája megkíván tőlük, az első rápillantásra semkevesebb, mint életünk súlypontjának teljes ésminden szempontból következetes áthelyezése.Ebben a hétköznapi szemmel nézve is elég különösértékrendben a csúcson, mint egy istenség, trónol a(pénzben is mérhető) siker. Ez pedig egy különösenmohó istenség. A régiek Mammonnak hívták, s nemgyőztek eléggé óva inteni tőle bennünket. Nemkevésbé féltékeny, akár az ótestamentumi. Nem

akar tőlünk semmit, semmit, ami a miénk, sőt,mindennel elhalmoz, amit csak megkívánunk. Nemakar tőlünk semmit, ami a miénk, csak sajátmagunkat, szőröstül-bőröstül, a legapróbb idegrezdüléseinket is beleértve.Mi szolgáljuk őt, miközben úgy tűnik, mintha ő szolgálna minket.

Úgy járunk ezzel az üzlettel, akár az egyszer i szegény ember, aki miközben avásárról jövet azon siránkozott, mily keserű is az élete, hogy megint csakbecsapták, s megint csak nem lesz miből eltartsa nyomorgó családját,mindezen tépelődések közepette egyszerre csak elébe toppan az ördög, sígy szólt hozzá:

- Hé, te szegény ember! Egyességet ajánlok neked. Teljesítem minden kívánságodat. A1* Idézet Weöres Sándortól.** Idézet Szepes Máriától.

5/6/2018 Egy Amway előadás margójára - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/egy-amway-eloadas-margojara 4/4

 

Föld leggazdagabb, leghatalmasabb emberévé teszlek. Nem lesz olyan óhajod, akár kimon-dott, akár kimondatlan, mely teljesítetlen maradna. S én mindezért cserébe csak egy egészen

 pici apróságot kérek: azt, ami csak most kerül a birtokodba, annyira frissen, hogy még te ma-gad sem tudsz róla, hogy a tiéd.

A szegény ember pedig nagy örömmel le is paktált az ördöggel, hisz

egyszerű ember révén, ámbátor sokmindent tudott, az ördögöt biza nemismerte. Mert ha ismerte volna, bizony azt is tudta volna róla, hogy annak is megvanám a magához való esze, hogyan is lehetne különben az, aminek az egész világtiszteli... Márpedig mindebből az is egyenesen következik, hogy amióta a világvilág, azzal még a legádázabb ellenségei sem vádolhatták meg soha, hogy bárkinek is olyanüzletet ajánlott volna, amin rajta veszett, vagy nem nyert éppenséggel sokkalta többet, mintamennyit az egyezkedéskor ráígért.

Szóval, mint mondom, a szegény ember mindezt nem tudhatta, de még a felesége sem.Így aztán volt is nagy öröm, mikor hazaért, s elújságolta neki, hogy miféle jó bótot csinált azördöggel. S egésze addig el is tartott e nagy öröm, míg pár hét múlva váratlanul ki nem derült,hogy várandós az asszony...

Budapest, 1994. január 29-én. Szabó Zoltán