2 | 10

hi!tech

Innovációs magazin

www.siemens.com/hitech

Nyitott kapukKorlátlan internetes erőforrások a Korlátlan internetes erőforrások a

sikeres innovációhozsikeres innovációhoz

Energia hullámokból,áramlásból és árapályból

A tenger tengernyi A tenger tengernyi dologra képes dologra képes

Új alkalmazások épülnek a kissé más fényre

Pontosabbbepillantásbepillantás

Energiát és zöldséget adó felhőkarcolók

Zöld nagy-városok

Egy lézer minden esetre

2|10

Egyre gyakrabban az innováció határozza meg azt, hogy egy vállalat nyereségesen tud-e növekedni és hosszú távon sikeres marad-e. Az a lényeg, hogy a megfelelő ötleteket kell megtalálni, és ezeket gyorsan kell megvalósí-tani piacképes termékek formájában. A lezárt laboratóriumi ajtók mögött folytatott titkos munka aligha hozza meg a kívánt sikert. A jövő kulcsa az együttműködési hálózatok kiépítésében rejlik. Aki bevonja a gazdasági és tudományos partnereket az innováció tel-jes folyamatába, annak esélye van arra, hogy fokozza a fejlődés ütemét és a minőséget.

Számos vállalat ma már nyilvánosan hoz-záférhetően, az Interneten hirdeti meg, hogy megoldásokat keres. Ezek a nyílt innováció-ra alapoznak: olyan modellre, amely az Inter-net-felhasználók hatalmas tömegének ötlet-gazdagságát aknázza ki – gyakran átütő sikerrel. A saját vevők is szívesen szolgálnak ötletekkel. Mindez növeli a kutatás és a fej-lesztés eredményességét, és messzemenően elejét veheti a kudarcot valló termékek fej-lesztésének.

Az innováció területén a Siemens is a nyílt megoldásokra alapoz, és évente több mint 1.000 esetben lép együttműködésre az egye-temekkel és ipari partnerekkel, valamint az Interneten is megkeresi a kutatókat. Az újon-nan létrehozott TechnoWeb szorosabbra fonja az együttműködést a munkatársak között, kamatoztatva ezzel azok nagy innovációs potenciálját. A közelmúltban indult útjára a fenntarthatósághoz kapcsolódó ötletpályázat: ez is bizonyítja a Siemens elkötelezettségét e

Editorial

Kedves Olvasó!

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimprint

hi!tech – The Innovation Magazine by Siemens Austria Publisher and media proprietor Siemens AG Austria, Siemensstraße 90, A-1210 Vienna Responsible for publishing Gerald Oberlik Communications (CC) Chief editor Elisabeth Dokaupil CC Editing Klemens Lendl, Ursula Grablechner, Claus-Dieter Gerhalter, Markus Honsig, Günther Schweitzer, Advertisement Gabriele GroulikPhoto management, Distribution Sabine Nebenführ Telephone 05 17 07-222 07 Fax 05 17 07-530 00 Graphical design Wolfgang Lackinger Lithography Repro Zwölf Member of the Associa-tion for Integrated Communication. hitech.at@siemens.comwww.siemens.com/hitechE-Book LEAFER, www.leafersystem.com

trend mellett, ami egyre bővülő zöld termékportfóliójában is visszatükröződik.

A környezet iránti elkötelezettségünk belső vállalati életünkben, telephelyeink, üzemeink mindennapjaiban is kifejezésre jut: nagy súlyt helyezünk ezek „zöld” kialakí-tására és működtetésére. Fő telephelyünkön, a zuglói Gizella utcában például már évekkel ezelőtt ennek jegyében kaptak zöld tetőt épü-leteink, és fedezzük használati vízfogyasztá-sunkat saját kútból. Erre és további környe-zettudatos megoldásainkra részletesebben is kitérek abban a beszélgetésben, amelyet szintén olvashat e kiadvány oldalain.

Tájékozódjon bővebben a nyílt innová-cióról ebben a kiadványban, és olvasson a zöld városokról, repülőterekről, újgeneráci-ós energia-alternatívákról és a röntgentech-nika jövőjéről is.

Dale A. Martina Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója

hi!techS t a r t

02 ■ 03hi!tech 02|10

Profit új termékek, eljárások, anyagok és intelligensebb kommunikáció révén

A jövő technológi-ája: legfrissebb ku-tatási eredmények osztrák iskolákból és egyetemekről

Hogyan éljünk job-ban a technológiá-val – a mindennap-okban, sportban, szabadidőben

hi!tech – A Siemens Ausztria innovációs magazinja

Cover story: Nyílt innováció . . . . . . . 04A gyors ütemű innováció meg-határozó tényező a vállalatok si-keréhez. A felsőoktatással, meg-rendelőkkel vagy szállítókkal ki-épített együttműködés a legjobb módja annak, hogy elérjük ezt a célkitűzést. Az Open Innovation segítségével az Interneten hozzá-férhető határtalan erőforrásokat is kiaknázhatjuk.

04 12 04 40

Tartalom

cover hi!biz hi!school hi!life

Biztonsággal számolunk. . . . . . . . . . . 11Az új adatközpont maximális ren-delkezésre állást és optimális öko-lógiai lábnyomot garantál

A tenger tengernyi dolog ra képes . . . . . . . 12Kiszámítható megújuló ener-giát szolgáltatnak a hullámok, az áramlatok és az árapály.

Növekvő nagyvárosok . 16Fenntartható megoldásokkal fej-lesztik Kínában a hatalmas nagy-városok infrastruktúráját.

Viharos idők . . . . . . . . . 18A biztonsági követelmények és az energiaköltségek új megoldá-sokat követelnek meg a repülő-tereken.

Napenergiát tankolni. . 25Napenergiával repülnek és autóz-nak a környezetvédelem úttörői

Pontosabb bepillantás . . . . . . . . . . 26Egy új műszaki megoldással az iz-mokat, inakat és elváltozott szö-veteket is megjeleníti a röntgen-kép.

Méterre pontosan . . . . 30A Galileo hatalmas piacot jelent az új szolgáltatásoknak és inno-vatív termékeknek.

Vissza azősrobbanáshoz . . . . . . 32A CERN részecskegyorsítójával a világ születését tervezik feltárni..

Sínen van a technika . 34Az innovatív vasúttechnika ener-giát takarít meg és fokozza a ké-nyelmet.

Éles fény . . . . . . . . . . . 36Ötvenedik születésnapját ünnepli a minden területen alkalmaz-ható lézer.

A jövő irodája . . . . . . . 39Az újszerű munkavégzés a Siemens City-ben.

A városok energiája . . 40A modern épületek egyben energiát is termelnek, sőt mezőgazdasági termelésre is alkalmasak.

Gyökeres változásokra készülhetünk . . . . . . . 44A környezeti válságok leküzdé-séhez meggyőző jövőképet kell megfogalmazni.

Előzősávban a villamos autók . . . . . . 46A villamos alapú mobilitás jövője

hi!story . . . . . . . . . . . . 4850 éves a Sinumerik ipari vezérlés

Hogyan hat a tech- nológia az embe-rekre, a társada-lomra és a környezetre

Az ötlet és a sebesség a lényeg. Azok a vál-lalatok, amelyek első-ként jelennek meg egy olyan új termékkel a piacon, amelyet a vevők lel-kesen fogadnak, győztesek lesznek a versenyben, és hosz-szú távon is sikeresek. Ennek

A világ tele van ötletekkel

érdekében számos vállalatnál éveken át kutattak és fejlesztettek saját, drága pénzen fizetett csoportokkal zárt ajtók mögött. Manapság ez már nem garantálja

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil Christina Lehner

a sikert. „Az innováció ütemének növelé-sében kulcsfontosságú a kapcsolati háló-zatok építése” – hangsúlyozza Hans Jörg Bullinger, a Fraunhofer Társaság elnö-ke. „Vizsgálatok bizonyítják, hogy Európa leggyorsabban és a legnagyobb nyereség-gel növekvő vállalatai bevonják a gazda-sági és tudományos partnereket az inno-vációs folyamat teljes egészébe.” Sokan még ennél is tovább mennek egy lépés-sel, mert nyilvánosan meghirdetik meg-oldások keresését az Interneten, és ezzel a Nyílt Innováció (Open Innovation, OI) útjára lépnek. Ezt a mechanizmust Crowd Sourcing-nak nevezik, mert a problé-ma megoldását az Internet-felhaszná-lók hatalmas tömegéhez helyezik ki. Ez

a tömeg az elmúlt évek tanúsága szerint hihetetlenül gazdag az ötletekben. Maga a jelenség az Internet-korszak előtt is ismert volt. Amerikai innováció-kutatók már 1994-ben megállapították egy tanul-mány keretében, hogy a tudományos esz-közök funkcióinak 82 százalékát a felhasz-nálók fejlesztik ki. A rádióamatőrök közös-sége is saját maga fejlesztette a használt készülékek fontos részegységeit. Az Inter-net jelentősen kibővítette a csoportban folytatott kutatás lehetőségeit.

Napjainkban egy sor platform teremt kapcsolatot a problémamegoldókkal a világhálón, és egyben kezeli a szellemi

tulajdonhoz és a feltalálók tiszteletdíjá-hoz kapcsolódó kérdéseket. A szellemi

C o v e r s t o r y

tulajdon kényes téma egy ilyen együtt-működésben, főként ha olyan műsza-ki szabadalmakról van szó, amelyekkel egy vállalat versenyelőnyre tehet szert” – hangsúlyozza Holger Ernst, a német-országi Vallendar egyetemének innová-ció-irányítási professzora. Fontos szem-pont az is, hogy kinek mekkora része van a végtermék kifejlesztésében. A szak-értők azonban hangsúlyozzák, hogy a nyílt innováció igenis működhet a meg-lévő szabadalmi jogszabályok környeze-tében, ha megfelelően meghatározzák a játékszabályokat.

Az Interneten elérhető több ezer bar-kácsolónak nem a pénz vagy a szabada-lom a fontos: diákok próbálnak meg ilyen

04 ■ 05hi!tech 02|10

hi!tech

hi!biz

hi!school

hi!life

módon kapcsolatot teremteni a lehetsé-ges későbbi munkaadókkal vagy partne-rekkel, és tapasztalatot gyűjtenek egy-egy szűkebb szakterületen. Sokaknak maga a feltalálás folyamata áll az előtérben, mert egyszerűen örömüket lelik a megoldások minél gyorsabb felkutatásában. Tanul-mányok bizonyítják, hogy a világháló közössége néhány nap alatt megold olyan műszaki problémákat, amelyek megoldá-sán a cégek gyakran több hónapig vagy évig törik a fejüket.

A Siemens is igénybe veszi a nyílt inno-váció módszerét. A fogós problémákkal olyan elektronikus ötlet-kereskedőkhöz (e-brokerekhez) fordul a cég, akik saját platformjukon teszik közzé a probléma

leírását, és díjat tűznek ki a legjobb meg-oldásra (NineSigma, yet2.com). A felvetett problémák fele oldódik meg sikerrel ilyen módon. A szakemberek világméretű háló-zatát más nagy konszernek, mint például a BASF, a Novartis vagy a Nestlé is kihasz-nálják. A főként műszaki beállítottságú, egyesült államokbeli InnoCentive Chal-

lenge platformon például mintegy 180.000 megoldás-szolgáltató várja a megkere-séseket. A platform közvetítésével vég-zett kutatások eredményei a Forrester Research tanulmánya szerint átlagosan 74 százalékos hozamot eredményeztek. Ezen a téren szintén jól ismert a széles spektru-mú svájci Atizo is.

Számtalan új ötlet származik abból,

ha együttműködési hálózatokkal lehe-tővé tesszük a vevők részvételét az inno-vációs folyamatokban. Egyúttal jelentő-sen csökken a termékek megbukásának valószínűsége is. Az úgynevezett Crowd Sourcing úttörői az IBM és a Procter & Gamble (P&G). A P&G vevői a Connect +

Develop honlapon nyújthatják be az ötle-teiket, és dolgozhatnak a vállalat részé-ről felvetett konkrét problémákon is. A pormágnesként hirdetett Swiffer portör-lő eszközök ilyen tömegötletből születtek. A P&G új fejlesztésű termékeinek már 35 százaléka származott 2004-ben kívülről érkező inputból, és ezt az arányt 50 szá-zalékra kívánják növelni. A K+F tevékeny-ség termelékenysége mintegy 60 száza-lékkal javult, és a termékek sikerességé-nek aránya kétszeresére nőtt. Ezzel párhu-zamosan a beruházásokat az árbevétel 5,8 százalékáról 3,4 százalékára sikerült csök-kenteni.

A Crowd Sourcing egy másik úttörője, az amerikai Threadless vállalat kizárólag a vevők ösztönzésére fejleszti termékeit. A Threadless közösség tagjai hetente mint-egy 1.000 ötletet nyújtanak be a T-shirt-ök tervezéshez. A legkedveltebb dizájnokat szavazásos alapon akár 20.000 dolláros díjjal is jutalmazzák.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil Siemens, P&G, Fiat, Threadless

1 A Banyan Energy technológiája a napelemekben használt szilícium felületek 90

százalékos megtakarításával kecsegtet azonos áramleadás mellett. Az újszerű modulo-

kat gyártó üzem költsége is 75 százalékkal csökken a tervek szerint. Shondip Gosh

vezérigazgató (a képen fent): „ Rendszerünkkel az öntecsek (ingot), ostyák (wafer)

és cellák megmunkálási lépéseinek helyigénye tizedére csökkenthető.“ A start-up

céget – amely egyébiránt egyike azoknak, amelyeket a Siemens támogat az Egyesült

Államokban – a Berkeley és Stanford egyetemen végzett diákok alapították, és együtt-

működik a US National Renewable Energy Laboratory laboratóriummal.

www.banyanenergy.com; www.nrel.govwww.berkeley.eduwww.stanford.edu2 Progresszív hűtéssel kb. 6,5 centiméterre sikerült

összesűríteni több mint 80 fehér fénykibocsátó diódát.

Az így készülő fényforrás lényegesen világosabb és jóval

hatékonyabb a hagyományos fényforrásoknál. „A

mikroszintű hőelvezetés különleges alkatrésze megaka-

dályozza, hogy felhevüljön a LED-csoport. Ez az alkat-

rész egy szilícium hordozó, amelyen négyzetcentiméte-

renként mintegy 60 millió függőlegesen maratott, egy-

forma pórus található“ – ismerteti Dr. Ahmed Shuja

műszaki igazgató (a képen jobbra) a Cincinatti Egye-

temen kifejlesztett megoldást.

■ www.progressivecooling.com■ www.uc.edu

Több fény és energia

1

2

06 ■ 07hi!tech 02|10

Amikor a vállalatok hálózati platformokon bevonják a vevőket is az innovációs folya-matba, akkor ez javítja a kutatás és fej-lesztés termelékenységét és a termékek sikerességét. A Crowd Sourcing segítségé-vel a gyártók gyorsabban tudják figyelem-be venni a vevők igényeit, és így gyorsan le tudják képezni a dinamikus piaci válto-zásokat. Az ilyen keretek között zajló Crowd Sourcing úttörői közé tartozik a Procter und Gamble (P&G) vagy az ameri-kai Threadless pólóing-gyártó. Az Osram ötletpályázatot írt ki az új kreatív világítási megoldásokra. A Fiat autógyár rajongói szintén egy internetes platformon vehet-nek részt formatervezési ötleteikkel a Fiat 500-as kialakításában.

■ www.pg.com■ www.pgconnectdevelop.com■ www.swiffer.com■ www.threadless.com ■ www.osram.com ■ www.led-emotionalize.com ■ www.bsh-group.com■ www.fiat500.com■ www.acecookvietnam.com

1 P&G portörlője2 Osram világítótestek3 Threadless pólóing4 Fiat 500

Ahol a vevőnek is van beleszólása

1

3

2

4

C o v e r s t o r y hi!tech

hi!biz

hi!school

hi!life

Az Osram a LED – Emotionalize your

light ötletpályázatot indított olyan kre-atív világítási megoldásokra, amelyek a felhasználónak megfizethetőek, köny-nyen kezelhetőek és könnyen bevezethe-tőek. A legjobb ötletek között szerepelt az úszó világító kagyló, amely ellazító szín-árnyalatokat biztosít a fürdőkádban, vagy a Chromatic Ball, amely gyorsulásérzé-kelők révén elforgatásra változtatja a szí-nét. „A több mint 600 beküldött ötlet java műszakilag megvalósítható volt“ – számol be Thomas Lackner, a Siemens Corporate

Technology (CT) kutatója. A Fiat autógyár rajongói szintén egy internetes platfor-mon vehettek részt formatervezési ötlete-ikkel a Fiat 500 kialakításában. Az Acecook tésztás leveseinek 4.000 rajongója vett részt a különböző ízesítések szavazásos megítélésében. „A Crowd Sourcing segít-ségével a vállalatok gyorsabban vehetik figyelembe a vevők igényeit, és így hamar le tudják képezni a dinamikus piaci válto-zásokat” – vonja meg Caroline Rudzinski, a witteni vállalatvezetési központ munka-társa az OI tevékenység pozitív mérlegét.

Emellett a vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek közötti kutatási együtt-működés is igen jó eredményt hoz. Így például a Koppenhágai Egyetem és a Ber-lini Műegyetem fizikusai a Siemensszel közösen fejlesztettek ki egy olyan eljá-rást, amellyel össze lehet hasonlítani az ipari gépek, acélművi technológiák vagy hajómotorok ökológiai mérlegét. Az új Eco-Care mátrixszal a környezetet befo-lyásoló adatok, mint például a széndi-oxid- és porkibocsátás, a víz- vagy ener-giafogyasztás alapján lehet meghatározni, hogy mennyire zöld is valójában az adott megoldás. Kizárólag a valamennyi szem-pontnak megfelelő termékek kapják meg a belső használatú Green Solution tanú-sítványt.

Az élvonalbeli egyetemekkel a Siemens stratégiai partnerséget kötött – nem csak a közös kutatás érdekében, hanem a tehet-ségfejlesztés és az együttműködési háló-

zatok fejlesztése érdekében is. A Siemens ilyen esetekben egy Center of Knowledge

Interchange (CKI) központot hoz létre az egyetem területén, és kinevez olyan mene-dzsereket, akik helyben dolgozva szóba jöhető együttműködési partnereket kutat-nak fel, workshop-okat szerveznek és a diákokat közvetítenek a Siemens ösztön-díjas programjaihoz. Jelenleg világszerte nyolc ilyen CKI központ működik Német-országban, Dániában, Kínában és az Egye-sült Államokban. A kutatási tevékenység középpontjában a megújuló energiafor-rások, a vízkezelés, a gyógyászati techni-ka és a fenntartható városfejlesztés áll. A tudósoknak a projektek azért előnyösek, mert az iparban felvetődő kérdésekhez közelálló területeken végezhetnek kuta-tásokat a tisztán elméleti elefántcsont-tor-nyok helyett.

A Siemens évente összesen több mint 1.000 együttműködést köt egyetemekkel és ipari partnerekkel. Így például az ener-gia-szolgáltatók a Siemensszel karölt-ve dolgoznak az ágazat fontos kérdésein, mint például az erőműveknél szükséges széndioxid-leválasztáson, vagy a villa-

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil Siemens, Fraunhofer IWU

KUTATÓCSOPORTOK a Siemens, valamint más vállalatok és egyetemek részéről együtt dolgoz-nak az elektromos mobilitáson (e-mobility), az autógyártás energiahatékonyságán és az ipari vezérlések optimalizálásán.

mos üzemű járműveknek a hálózatba való integrálásán. Utóbbi esetben a cél az, hogy ingadozó szélerőség esetén minél hama-rabb a hálózatra kössék a puffertárolóként szolgáló villamos autókat. A Green Carbo-

dy Technologies szövetség hatvan autó-gyártót, gépgyártót és beszállítót tömö-rít, és azt a feladatot tűzte maga elé, hogy energiát takarítson meg az autók gyártási folyamatában. Jelenleg közel annyi ener-giát igényel egy autó előállítása, ameny-nyire annak a közutakon később szüksé-ge lesz. A karosszériagyártás ebből több mint 26 százalékkal részesedik, ezért itt akár 50 százalékos energia-megtakarítást és az anyagfelhasználás jelentős csökken-tését tervezik elérni.

A Siemens Technology-to-Business Center (TTB) központjai szakmai és anya-gi támogatást kínálnak az egyetemi kuta-tási eredmények alapján működő vállala-toknak. A kaliforniai Progressive Cooling pályakezdő (startup) vállalat a Cincinna-ti Egyetem elképzelései szerint fejlesz-tett fénykibocsátó diódákból egy rendkí-vül fényes és hatékony fényforrást. A sang-haji TTB szintén foglalkozik fénykibocsá-tó diódákkal, és „outside-in” innovációs stratégiájába olyan potenciális beszállító-kat is bevon, amelyek harmadik felek tech-nológiáit is be kívánják vezetni.

A Siemens munkatársak közötti együtt-működési hálózat további erősítésére és a jelentős innovációs potenciálnak az eddi-ginél jelentősebb mértékű kiaknázására vezették be a TechnoWeb segédeszközt. „A megoldás keresése ebben az esetben hasonló, mint az elektronikus ötletke-reskedőknél” – számol be a CT kutatója, Thomas Lackner. „Valamennyi regisztrált munkatárs felvihet a platformra egy prob-lémaleírást, és mindegyik felhasználó válaszolhat a kérdésekre.” A nyílt innová-ció innovation jam módszerét is alkalmaz-ták már. Az ilyen több száz, sőt olykor több ezer résztvevőt is felvonultató nagyszabá-sú vitafórumon új ötletekre lehet találni és egyben értékelni is azokat. A Siemens

Kutatók a Neten■ www.ninesigma.com

■ www.yet2.com ■ www.innocentive.com■ www.atizo.com

Föiskolák és egyetemek■ www.fraunhofer.de■ www.whu.edu ■ www.ku.dk■ www.tu-berlin.de

A'ltalános információ■ www.openinnovation.eu ■ www.wipo.int ■ www.forrester.com■ siemens.com/urbanization■ siemens.com/energy■ siemens.com/innovation■ www.ct.siemens.com

08■ 09hi!tech 02|10

C o v e r s t o r y hi!tech

hi!biz

hi!school

hi!life

1 Nanotechnológiai anyagkutatás áll az

oroszországi Troizkban működő Techno-

logical Institute for Superhard and Novel

Carbon Materials (TISNCM) kutatásainak

előterében.

2 A Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézet

(MEPhI) kutatói új turbina-technológián

dolgoznak a kombinált (gáz-gőz) ciklusú

berendezések hatásfokának növelése érde-

kében.

www.mephi.ru

A legjobb tulajdonságok

1

2

esetében ezek alapján már ki is dolgoz-ták az első megoldási elképzeléseket, így a jövőben fokozni kívánják a nyílt innová-ciós tevékenységet. Az ötletpályázatokat ezért a Bosch Siemens Hausgeräte vállalat-nál is tervezik. Ezekre a jövőben felsőokta-tási intézmények is javaslatokat nyújthat-nának be kutatási projektekre. A Siemens együttműködését a legérdekesebb pályá-zott projekt nyerné el.Időközben kiírtak egy újabb kéthónapos, vállalaton belüli ötletpályázatot is a fenn-tarthatóság témakörében. Tudáskezelési és nyílt innovációs tevékenységével a Siemens 2010-ben a második helyen végzett a Teleos nemzetközi piackutató társaság The Euro-pean Most Admired Knowledge Enter-prises (MAKE) című tanulmánya értékelésé-ben. A Siemens 2001 óta rendre a döntő legjobbjai között szerepel. ■

hi!biz H í r e k

Aki nagyfokú bizton-ságot és rendelkezésre állást igényel adatai számára, tudnia kell azt is, hogy hol dolgozzák fel azo-kat. A korszerű számítóköz-pontok nem csupán magas

Hol és mivel számolunk?

biztonsági színvonalat kínálnak, hanem a környezetvédelmet is fontosnak tartják. A Siemens IT Solutions and Services új adat-központja a bécsi Siemens City-ben mind informatikai, mind biztonsági szempont-ból a legkorszerűbb színvonalat képviseli, és élen jár a fenntarthatóság szempontjá-ból is. „Kezdettől fogva ügyeltünk az ökoló-

giai lábnyomra is. Ennek során az informa-tikai rendszert a teljes ökológiai erőfor-rás-felhasználás alapján értékeljük” – magyarázza Josef Weisheidinger kommu-nikációs, stratégiai és innovációs vezető. „A Siemens ezzel tanúbizonyságot tesz arról, hogy komolyan veszi etikai felelősségét.”

Az új adatközponttal Ausztria megerő-síti pozícióját a Siemens konszern hat szá-mítóközpontjának világméretű hálózatá-ban, és a jövőben egyre nagyobb mérték-ben rendelkezésre áll külső megrendelők-nek is. „Bécsből szolgáljuk ki a Siemenst és a külső outsourcing ügyfeleinket is” – szá-mol be Weisheidinger úr. „Itt zajlik körül-belül 37.000 SAP-felhasználó kiszolgálása. Összesen 350 webszervert és 30.000 posta-fiókot működtetünk a legmagasabb minő-ségi színvonal biztosítása mellett.” Ehhez elengedhetetlen a redundáns villamos hálózati, WAN és Internet-csatlakozás, akár-csak az épületgépészet folyamatos műkö-dés közbeni álandó felügyelete és ellenőr-zése, valamint a többlépcsős biztonsági koncepció.

További információ■ siemens.at/it-solutions

■ A TÖBBLÉPCSŐS BIZTONSÁGI KON-CEPCIÓ és a saját biztonsági ellenőrző rend-szer garantálja a berendezések legmagasabb szintű védelmét. A hűtésről a lehető legha-tékonyabb módon, a külső levegővel és Free-Cooling rendszerekkel, valamint optimali-zált energiafelhasználású hűtőberendezé-sekkel gondoskodnak.

■ AZ ENERGIAELLÁTÁSI RENDSZER szintén többlépcsős az adatközpontban: két gyűrűs táphálózat üzemel, a transzformá-torok, a közép- és kisfeszültségű berende-zések redundánsak. Ha a hálózat kimarad, akkor akkumulátorok helyettesítik, tartós kimaradás esetén pedig hálózatkiváltó tar-talék-áramforrás is rendelkezésre áll: az adatközpontot két nagy dízel hajómotor

tudja a szükséges időn át ellátni villamos energiával.■ AZ ÖNMŰKÖDŐ GÁZZALOLTÓ REND-SZER gondoskodik arról, hogy elvonja az oxigént a kialakulófélben lévő tűztől, hogy ne lobbanhassanak fel a lángok. A tűzoltó-rendszer erre az egyik legnagyobb haté-konyságú oltógázt, a nitrogént alkalmazza. A kialakuló tűzfészkek korai felismerésére rendkívül érzékeny tűz-előjelző rendszert telepítettek.

Ez komoly ráfordítást jelent az adatfel-dolgozásban – de csak így lehet garantálni a biztonságot. ■

ADATKÖZPONTOK a bécsi Siemens City-ben.

SZEMÉLYI beléptetőrendszer egyenkénti zsilipeléssel, arcfelismerő rendszerrel ellenőrizve

SZERVEREK: redundáns kap-csolat a villamos táphálózat, a WAN és az Internet felé.

HŰTÉS ÉS KLIMATIZÁLÁS: energiatakarékosan a FreeCooling és optimalizált energiafelvételű berendezé-sek segítségével.

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIKlemens Lendl, Elisabeth Dokaupil Siemens

Interjú Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. új elnök-vezérigazgatójával az aktuális helyzetről és terveiről

Kihívás és esély

Mit jelent Önnek személyesen, hogy a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói pozí-cióját tölti be?Nagyszüleim közül hárman Magyarország-ról származnak, így aztán magyar gyökere-im vannak. Ezen kívül az 1990-es években gazdasági igazgatóként már tevékenyked-tem Magyarországon. Abban az időszakban a Siemens magyarországi sajátüzletből származó forgalma közel 300 millió euró-ra kúszott fel, akkor persze a COM-mal (telefon üzletág) együtt. E fejlődés tető-pontján távoztam, most pedig olyan időben jövök vissza, amikor sem a magyar Sie-mensnek, sem Magyarországnak nem megy valami nagyon jól. Ezt a helyzetet esélyként és kihívásként élem meg arra, hogy új utakra térjünk a pozitív fejlődés elérése érdekében.

Hogyan ítéli meg a magyarországi gaz-dasági helyzetet?Magyarország volt az első ország, amely a 2008-as év végének gazdasági válsága ide-jén készenléti hitelért fordult az IMF—hez és az EU-hoz. Az ezzel járó kemény feltéte-leket sikerült teljesíteni – ez a konjunktú-ra-élénkítés állami impulzusainak vissza-fogásával és azzal járt, hogy az államház-tartás hiánya idén 3,8 %-os szinten stabili-zálódott. Ehhez járul még az EU-alapok ugyancsak lecsökkent kihasználása: a 2004-2006 közötti majdnem 100%-ról a 2007-2013-as időszakban elért eddigi körülbelül 10%-ra. Ezek a tények közvetlen hatással vannak a Siemens üzleti lehetőségeire.

Mennyire befolyásolja a politikai hely-zet a Siemens üzleteit?A magyarok a nemrég megtartott választá-

sokon szokatlanuk magas, kétharmados többséggel szavaztak az addigi ellenzékre. Az új kormány támogatja a kis- és közepes vállalatokat, és a multinacionális vállalatok-kal szembeni viszonya inkább visszafogott-nak érzékelhető. Ebben a környezetben mindenekelőtt a magyarországi értékte-remtéssel szerezhetünk „pontokat”. A transzformátorokat, ill. turbinalapátokat gyártó két termelő vállalatunknak a regio-nális vállalatba való integrálása előnyös ebből a szempontból. Emellett a Siemens igen eredményesen működik együtt kis- és közepes vállalatokkal, mint beszállítókkal.

Hogy néz ki a magyarországi piaci pozí-ció az egyes szektorokban?Ha szektoronként tekintjük magunkat, akkor viszonylag jól állunk. Az Egészség-

ügyi Szektor az első helyen van a magyar piacon. A CEE onkológiai kompetencia-köz-pontjának öt specialistája közül hárman magyarok. Az Energia Szektor a két terme-lő üzemnek köszönhetően is vezető pozíci-óban van; jelenleg az E.ON-nak dolgozik egy nagy erőmű-projekten, amely mind idő, mind költségek tekintetében a tervek szerint halad. Ezen kívül Magyarországon 2009-ben megalakult egy szélturbinák üzembe állítására szakosodott kompeten-cia-központ is. A Building Technologies (épülettechnika) és az IA&DT (ipari auto-matizálás és hajtástechnika) divíziók jól működnek. A Mobility területen egy buda-pesti metró-nagyprojekt dominál, amely számos kihívással szembesít minket. Növe-kedési esélyt látok az I IS (ipari megoldá-sok) területén, amivel kapcsolatban már fel-vettük a beszélgetések fonalát a kelet-közép-európai (CEE) klaszter vezetésével.

Milyen jelentősége van Magyarorszá-gon a Siemens „zöld vállalat“ pozícioná-lásának?A magyarországi vállalatcsoport maga immár több mint 15 éve hitelesen képvise-li, mivel megéli a fenntarthatóságot. A kezdő lökést ebbe az irányba jómagam adtam meg első itteni tevékenységem ide-jén. Ide tartozik az épülettetők zöld kiala-kítása; a tűzoltó tóból biotóp medence lett, a használati vizet saját kútból vesszük, bevezettük a papír újrahasznosítását. Buda-pest egyébként a tavaly decemberben bemutatott Európai Zöldváros Index (Green City Index) alapján a CEE klaszter városai között a második helyen áll. Ennek egyik oka a jól kiépített nyilvános közlekedés. Itt járnak Combino villamosaink, amelyek a fékenergia visszatáplálásának köszönhető-en jelentősen kevesebb vontatási energiát fogyasztanak.

Milyen súlypontokat tart jelenleg szem előtt?A vevőközelség fontos a számomra, miként az is, hogy a munkatársak számára köny-nyen elérhető legyek. Vezetőtársaimmal együtt meglátogatom legfontosabb ügyfe-leinket. Azon is dolgozunk, hogy vonzóvá tegyük Budapestet a klaszterben. Nemrégi-ben a mi városunkban került sor a Siemens EMEA régiójának menedzsment konferen-ciájára. Nagyon remélem, hogy a Siemens Magyarország, fennállásának 120. évében, ismét megindul a fellendülés útján. ■

A REGIONÁLIS VÁLLALAT SZÉKHELYE, BUDAPEST: "Itt immár több mint 15 éve hitelesen képviselik, mivel megélik a fenntarthatóságot."

DALE A. MARTIN

10 ■ 11hi!tech 02|10

Bolygónk hetven szá-zalékát víz fedi – ez egy hatalmas potenciális energiaforrás, melyet eddig még alig csapol-tunk meg. A hullámok, áramlatok és az árapály egész lehetőség-készletet kínálnak az energiatermelésre. Sőt, még a folyótorkolatoknál, az

A tenger tengernyi

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Siemens, Marine Current Turbines Ltd.

édes- és tengervíz találkozásánál is van mit kinyerni az ozmózis révén. A tenge-rekben rendelkezésre álló energiaterme-lési potenciál hatalmas, szakértők becs-lése szerint összesen 1.100 Gigawatt lehet. A nemzetközi Energia Világtanács szerint a világ energiaigényének 15 szá-zalékát lehetne ilyen forrásból fedezni.

Egyelőre főként a tenger felett erőtel-jesen fújó szelet aknázzák ki a lakott

ilyen szélsőséges viszonyok között is üzemben maradhassanak, rendkívül ala-csony karbantartás-igényű típusokat fej-lesztettek ki – többek között az áttétel nélküli megoldásokat is.

A tenger feletti széllel ellentétben a vízben kiaknázásra váró tengeri energia egy komoly előnnyel kecsegtet: rendsze-resebben és kiszámíthatóbban áll ren-delkezésre, tehát eredendően az alapter-helés fedezésére is felhasználható. Ezért ilyen érdekesek például a tengeri áram-latok. A szakértők becslése szerint 2020-ig kétszámjegyű növekedést mutatnak a tengeri áramlási erőművek. A skót kor-mány például a következő évek során tíz tengeri erőművet tervez építeni össze-sen 1,2 gigawattos teljesítménnyel. A szakterület éllovasai és élenjáró techno-lógiájú gyártói közé tartozik az angol Marine Current Turbines vállalat, amely-ben a Siemens is résztulajdonos.

A technológia alapvetően ugyanolyan elven működik, mint a klasszikus szél-turbina, csak éppen víz alatt: a 16 méter

területektől távol felállított szélturbinák-kal. A tengerre telepített szélparkok egyre fontosabbak: Európában az offshore szélenergiában rejlő potenciált mintegy 70 Gigawattra (GW) becsülik. A dán partoktól 30 kilométerre építi a világpiac élenjáró szereplője, a Siemens a világ jelenleg legnagyobb tengeri szél-parkját.

A szélturbinák a jövőben a gyorsab-ban mélyülő partok előtt is messzebbre merészkedhetnek a viharos tengeren. A Hy-Wind úszó – pontosabban a vízben lebegő –szélkerék, amelyet a Siemens és a StatoilHydro fejlesztett ki, 120 és 700 méter közötti vízmélységben telepíthe-tő, a villamos áram pedig tenger alatti kábelen jut ki a szárazföldre. A megoldás komoly lehetőségeket tár fel, és ezt bizo-nyítják az Egyesült Államok adatai is: a parttól 50 tengeri mérföldön belül kínál-kozó potenciál meghaladja a jelenleg működő valamennyi amerikai erőmű telepített teljesítményét: több mint 900 gigawatt. Ahhoz, hogy a szélturbinák

dologra képeshosszú, 27 tonnányi kétszárnyas forgó-részt nem a szél, hanem a tengeri áram-latok hajtják. Ez optimálisan alkalmaz-kodni tud az áramlás irányához és sebes-ségéhez. Mindez rendkívül magas hatás-fokkal lehetséges: a víz energiasűrűsége 800-szorosa a levegőének, tehát azonos sebességnél 800-szor annyi áramot ter-mel, ami meggyőző érv a technológia további fejlesztéséhez. Azonban hatal-mas kihívást is jelent az anyagok és a szerkezeti kialakítás szilárdsága és igénybe vétele szempontjából, ráadásul mindezt az agresszív tengervízben . Belátható tehát, hogy az ilyen óriások szállítása és főként összeszerelése rend-kívül bonyolult lehet ilyen nehéz környe-zetben.

A SeaGen, a világ jelenlegi legna-gyobb tengeriáramlat-erőműve, amelyet a Marine Current Turbines az észak-íror-szági Strangford tengerszorosban épí-tett, 2008 novembere óta üzemel, és mintegy 1.500 háztartást lát el villamos energiával. Két hatalmas, összesen mint-

12 ■ 13hi!tech 02|10

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

A l t e r n a t í v e n e r g i á k

ENERGIA A TENGERÁRAMLATOKBÓL ugyanúgy kinyerhető, mint a szélből, csak éppen víz alatt és jóval magasabb hatásfokkal, hiszen a víz energiasűrűsége 800-szorosa a levegőének. A megoldás hátránya: rendkívül megterheli a szerkezeti anyagokat.

egy 1,2 megawattos teljesítményű tur-bina használja fel ebben az esetben az árapály okozta áramlatok hatalmas ere-jét.

A hullámok energiájának kihasználá-sán is sok éve dolgoznak a kutatók, és vannak is különböző elképzelések, attól függően, hogy a hullámok erejét a nyílt tengeren vagy a parton aknázzák ki. A hullámerőművek egyik úttörője a skót Wave Power vállalat, amely a Pelamis technológiát fejlesztette ki a tengerfel-szín fel-le mozgásának átalakítására tiszta energiává. A hullámok mozgását a tengeren fekvő, csuklókkal összekap-csolt és vizikígyókhoz (görögül: pelamis) hasanló, hosszú acélcsövek fogják fel. A mozgást a munkahengerekben mozgó hidraulikafolyadék továbbítja a csövek-be beépített turbinákba és generátorok-ba. Portugália északi partja mentén 2008 óta folytatnak egy tartóssági pró-bát három Pelamis-csővel: ezzel az ener-giatermelés hatékonyságát és kapacitá-sát akarják meghatározni, például heves hullámzás mellett.

A hullámenergia kihasználásának másik módját kutatja a Voith Hydro a Wavegen projekt keretében Skóciában: ennél a villamos áramot ott akarják elő-állítani, ahol a hullám energiája szabad szemmel is jól látható: amikor megtörik a partvonalon. A technológia a rezgő vízoszlopok (Oscillating Water Columns, OWC) elvén alapul. A hullámok a tenger

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Pelamis, Statkraft, Siemens

felé nyitott kamrába csapnak, amelyben összenyomják és egy tur-binával ellátott nyíláson kifújják a leve-gőt. A megoldás műszaki sajátossága a feltalálóról elnevezett Wells-turbina, amely mindkét irányban üzemel, tehát akkor is, ha a visszahúzódó hullám maga után szívja a kamrába a levegőt. A megoldás a kikötői mólókba is beépíthe-tő; ezt teszik például a spanyol Mutriku kikötőjében, az Atlanti-óceán partján.

Az áramtermelés egyik rendkívül elegáns módját még figyelembe sem vették a tengervízi energiatermelés jövőbeli lehetőségeinek felmérésében: az ozmózis erőművet, amely a folyadék-áthatoláson (permeáción) alapul és főként folyótorkolatokban alkalmazha-tó. A tengervízzel találkozó édesvíz a sókoncentráció kiegyenlítésére törek-szik. Ha egy csak egy irányban áteresztő membránt helyeznek a kétféle víz közé, akkor az édesvíz a tengervíz felé áram-lik, de visszafelé már nem: túlnyomás alakul ki (ezt nevezzük ozmotikus nyo-másnak), amit turbina hajtására lehet felhasználni.

A norvég Statkraft energetikai kon-szern 2009 novemberében helyezte üzembe az ozmózis-erőművek első pro-totípusát. A műszaki kihívást a víz szá-mára áteresztő, de a sót visszatartó és a lehető legvékonyabb membránfólia kifejlesztése jelenti. Minél vékonyabb a fólia, annál nagyobb mennyiségű vizet

A WAVE POWER PELAMIS RENDSZERE. A csuklókkal összekapcsolt, vizikígyóként (görögül: „pelamis”) a tengeren fekvő acélcsövek a hullámok mozgását fogják be.

AZ OZMÓZIS, MINT ENERGIAFOR-RÁS. Az édes- és tengervíz találkozásá-nál a sókoncentráció kiegyenlítődésre törekszik. Ha egy irányban áteresztő membránnal választjuk el őket, akkor túlnyomás keletkezik, amellyel turbinát lehet meghajtani.

A PROTOTÍPUS. Az első ozmózis-erő-művet a Statkraft építette a norvég Tofté-ban négyzetméterenként három wattos teljesítménnyel.

14 ■ 15hi!tech 02|10

A széndioxid újrahasznosításaBármennyire is intenzíven szorgoskodnak

a megújuló energiaforrások kiaknázásá-

nak bővítésén, a fosszilis tüzelőanyago-

kat rövid távon nem lehet kiváltani, sőt

középtávon sem mondhatunk le róluk.

Ezért kutatják azokat a módszereket,

amelyekkel a klímakárosító széndioxidot

fel lehet számolni. A földalatti tárolás egy

lehetséges átmeneti technológia, amely

csökkenti a veszélyes klímamelegedés

kockázatát.

Ideális az lenne, ha a légkörben található

széndioxid-többletet ésszerűen lehetne

hasznosítani, és így gyakorlatilag a rossz

széndioxidból jót lehetne csinálni. A

folyamat a természetből ismert: a fotos-

zintézist használják a növények arra,

hogy széndioxidból és vízből a napfény

segítségével szénhidrátot termeljenek a

saját növekedésükhöz.

A Siemens kutatói ezt a természetes

folyamatot tekintik példaképnek, és épü-

letek homlokzatain tervezik a fotoszinté-

zist végrehajtani. Olyan festékbevona-

tokon dolgoznak, amelyek a növények

fénybefogását segítő klorofillhez hasonló

nanométernyi színrészecskékből és a

napelemekben használatos szilíciumhoz

hasonlóan fényt árammá alakító titándio-

xidból állnak. Ezzel a módszerrel a szén-

dioxidból tüzelőanyagot, például meta-

nolt lehetne előállítani. Osman

Ahmed-et, a Siemens épületgépészeti

szakértőjét legfőképpen a technológiá-

ban rejlő lehetőségek nyűgözik le: „Az

Egyesült Államok épületeit érő napener-

gia csupán negyedével fel lehetne hasz-

nálni az USA széndioxid-kibocsátásának

legnagyobb részét.”

Az MIT Massachusetts Institute of Tech-

nology kutatói még részletesebben vizs-

gálják a mesterséges fotoszintézist. Ők

legfőképpen a reakció első részét, a víz

hidrogénre és oxigénre bontását próbál-

ják meg leutánozni, hogy ezzel is köze-

lebb kerüljenek számos tudós álmához:

ahhoz, hogy a vízből közvetlenül, nap-

fény hatására hidrogént állítsanak elő

külső energiabevitel és károsanyag-kibo-

csátás nélkül. Az MIT laboratóriumaiban

erre egy az emberre ártalmatlan, megfe-

lelően módosított M13 nevű vírust hasz-

nálnak: erre kötődnek rá a kényes folya-

mathoz szükséges színezőanyag, a

cinkporfirin és az irídiumoxid mint katali-

zátor. A vírusnak ezzel egyfajta vázként

szolgálnak, és nagyobb stabilitást adnak.

Az első prototípus a tervek szerint két év

múlva lesz használatra kész.

enged át, és ezért arányosan magasabb az erőmű hatásfoka. A Statkraft négyzet-méterenként három wattos teljesít-ményt ér el, a célérték pedig öt watt.

A víz az alternatív energiatermelés egy másik reménysugarát is kínálja: az algákat. Ezek az élőlények értékes bio-masszát állítanak elő, amiből biogáz vagy biodízel is kinyerhető. Ráadásul különleges képességük is van: mivel a szárazföldi növényekkel ellentétben a teljes szervezetük részt vesz a fotoszin-tézisben, ezért öt-tízszer hatékonyab-ban alakítják át a napfényt biomasszává. Az algák nem veszik el a területet az élel-miszer-termelés elől. A tengeri növé-nyek használatát azonban megnehezíti a bonyolult betakarítás, mert ez hatal-mas mennyiségű víz leeresztésével és szűrésével jár.

A Siemens kutatói egy olyan mód-szert dolgoztak ki, amely jelentősen fel-gyorsítja ezt a műveletet: magnetitet, apró vasoxid-szemcséket juttatnak az algákba. Ezért az élőlényeket mágnessel össze lehet gyűjteni a víz leeresztése nélkül is, így a betakarítás lényegesen könnyebb és hatékonyabb. Az algák, amelyekben egykoron az emberiség élelmiszer-tartalékát is látták már, hasonlóan meghatározó szerephez jut-hatnak az energiatermelésben. ■

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

További információ■ siemens.com/energy■ siemens.com/innovation

A l t e r n a t í v e n e r g i á k

Kína hatalmas léptékű városiasodási hullá-mon megy keresztül. A kínai városok népessége a következő 20 évben több mint kétszeresére, egymilli-árd emberre nőhet. Minden új városlakónak lakótérre,

Élet az óriásvárosokban

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIpictures of the future Siemens

vízre és igen sok villamos áramra van szüksége, ugyanis a bővülő középréteg televíziókra, háztartási készülékekre és autókra vágyik. Ezért tehát új közlekedé-si megoldásokra is szükség van, mivel a dugók és a légszennyezés komoly kihí-vást jelentenek.

Amikor Sanghaj, az egyik óriásváros a „Jobb város, jobb élet” jelmondattal ren-

dezi az idei világkiállítást, akkor nem csupán a saját óriásvárosoknak szánt in-novatív megoldásokról van szó, hanem a világ számos más, gyorsan növekvő met-ropoliszait is meg akarják szólítani ezek-kel. Ezek mindegyikében keresik a haté-kony infrastrukturális megoldásokat. Kí-nában 2010-ben a világkiállítás mellett a tízmilliós Guangzhou (Kuangcsou, Kan-ton) nagyvárosban, a déli Guangdong (Kuangtung) tartomány fővárosában rendezett Ázsiai Játékok jelentik az év eseményét. Kína ezzel a két várossal akarja bemutatni a világnak, hogy mi-ként fog úrrá lenni a városiasodás kihí-vásain.

Kantonban a novemberi Ázsiai Játé-kokra ötről kilencre növelik a metróvo-nalak számát, majd ez a hálózat is 17 vo-nalra bővül 2020-ig. A Siemens gyárt-

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

K í n a

mányú új metrószerelvények intelligens műszaki megoldásokkal 40 százaléknyi villamos energiát takarítanak meg. A vá-rost az 1.400 kilométerre található Jünnan tartomány vízerőművei látják el a világ leghosszabb nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) összeköttetésen, rendkívül alacsony veszteséggel odavitt villamos energiával. A széndioxid-kibo-csátástól mentesen termelt áram jelen-tős részét használja a Westtower felhő-karcoló is, amely 432 méteres magassá-gával Kína második legmagasabb épüle-te, és a fénykibocsátó diódák széles körű alkalmazásával takarékoskodik a világí-tási energiával.

Sanghaj , amely a központi részén élő 14 millió lakosával közel másfélszer ek-kora, drámai sebességgel növekedett: népessége 1990 és 2008 között szinte

megkétszereződött. A városban minden-hol érzékelhető a nagy átalakulás han-gulata. A hatalmas áramigényt többek között a Waigaokiao szénerőmű szolgál-ja ki. A világ egyik leghatékonyabb szén-erőműve Sanghaj energiaigényének 30 százalékát fedezi. Mára viszont ismét ko-moly áramszűke alakult ki. A jövő ener-giaellátása érdekében Kína is a megújuló

energiaforrásokra és ezen belül is főként a szélerőre épít: a 2020-ra installálni tervezett 100 gigawattos teljesítmény-nyel hamarosan Kína lehet a világ leg-nagyobb felvevőpiaca a szélerőművek tekintetében. Ezért a Siemens a Sanghaj melletti ipari területen, Lingang New City-ben új rotorlapát-gyárat épít, amelyből az ázsiai és csendes-óceáni

16 ■ 17hi!tech 02|10

térség más országait is ki akarják szol-gálni.

A villamosenergia-termelés mellett energiatakarékosságra is szükség van az igények hosszú távú fedezéséhez, és ez kiemelten igaz Sanghaj régebbi épülete-ire például Jangpu-ban, egy korábbi ipa-ri negyedben, amely ma a város tudás- és innovációs központja. Többek között itt található két neves egyetem, a Tongji (Tungcsi) és a Fudan központja is.

Az évente 13 millió, vidékről városok-ba költöző kínai számára épülőfélben lé-vő új városokban a tervezéstől kezdve ügyelni kell a fenntarthatóságra. A Tongji

Egyetem olyan ökováros-modelleken dol-gozik, amelyekkel a belvárosokat a lehető leginkább környezetkímélő módon lehet

KÍNA NAGYVÁROSAI nagyszabású rendezvények helyszíneként is az átalakulás hangulatát árasztják, és a fenntartható megoldásokra való törekvést tűzik zászlóikra. A közlekedési káosz kordában tartására energiatakarékos metrók épülnek, a régebbi épületeken átfogó energetikai felújítást végeznek, és alternatív energiaforrásokat is használnak.

KÍNAI PAVILON. A hagyományos épületeknél akár 25 százalékkal kevesebb energiával.

Jobb város, jobb életA világkiállításon résztvevő országok a „Better City, Better Life” mottó

jegyében mutatják be a városfejlesztés megoldásait. A rendezők össze-

sen 70 millió látogatóra számítanak több mint 200 országból és nemzet-

közi szervezettől október végéig a kiállítási területen. A Siemens „Global

Partner of Expo 2010 Shanghai China“ minőségében számos megoldást

mutat be a városi élet színvonalának javítására.

Ezen kívül sok esetben találkozunk „beépített” Siemens megoldásokkal a

világkiállításon. A Hamburg Ház a legkorszerűbb megoldásokkal épült

passzívház, és szinte semmilyen külső energiát sem igényel. A világkiállí-

tás után Sanghaj zöld jelképének szánt öt, tartósan is fennmaradó épület

is meggyőzően takarékoskodik az energiával. Ezen épületek közé tartozik

az óriási Kínai Pavilon is. Ezek az épületek a legkorszerűbb gépészeti

megoldásokkal akár 25 százalékkal is kevesebb energiát fogyasztanak a

hagyományos kialakításhoz képest, és üzemeltetésük is akár 50 százalék-

kal olcsóbb lehet. A világkiállítás a „Jobb város, jobb élet” jelmondathoz

hűen jó példával jár elől.

www.expo.cn

További információ■ siemens.com/urbanization■ siemens.com/energy■ siemens.com/buildings

kialakítani. Az energia-szolgáltatás, az épületgépészeti megoldások és a közös-ségi közlekedés mellett az első osztályú orvosi ellátás és az ivóvíz biztosítása is fontos. Az ökovároshoz szükséges eleme-ket aztán összefogják, és az egész várost kiszolgáló infrastruktúraként egyedileg igazítják a helyi igényekhez. A világ nagy-városainak képviselői a világkiállítás ke-retében ismerhetik meg ezeket a fenn-tartható óriásvárosokra vonatkozó elkép-zeléseket. ■

A légiközlekedés a gazdasági válság után ismét felszálló ág-ban van – de viharos körülmények között, amit nem csupán egy iz-landi vulkán okozott. A még mindig alacsony nö-vekedési ütem mellett a szigorodó biztonsági kö-vetelmények, az emelkedő

Felszállás a zöld jövőbe

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Airport Denver

energiaárak és a fokozott környezettuda-tosság mind-mind hatalmas kihívást jelentenek. A repülőtereknek mindezt több mint bonyolult környezetben kell teljesíteniük, mert ellentmondásos köve-telmények nek kell eleget tenni.

A modern repülőterek egyrészről hatalmas bevásárlóközponttá váltak. A frankfurti Fraport AG-nál a bevétel 60 százaléka bérleti díjakból, parkolási díjakból és bolti forgalom-részesedésből származik. Másrészről a légitársaságok a gépeket a lehető legrövidebb ideig akar-ják a földön látni, ezért tehát a repülőte-rek nem csupán a díjak összegével, hanem legfőképpen a híres MCT–vel

(Minimum Connecting Time, legrövi-debb átszállási idő) versenyeznek kemé-nyen egymással. A földön álló repülőgé-pek ugyanis nem hoznak hasznot.

A versenyben csak olyan repülőtér lehet nyertes, amely következetesen hatékonyságra törekszik kifejezetten az energia felhasználásában is, és ösztönzi a legkorszerűbb technika alkalmazását, főleg a logisztika és a biztonság terüle-tén. A lényeg az, hogy a csomagszállí-

tástól a biztonsági ellenőrzésig, az épü-letgépészettől a klimatizáláson és a vilá-gításon át az utastájékoztató rendszerig, a hatalmas parkolóházak irányítási rend-szerétől a hosszabb átszállásokat meg-

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

R e p ü l ő t e r e k

könnyítő, vezető nélküli szerelvényekig tökéletesen összehangolt folyamatokat valósítsanak meg.

A nagyságrendek szemléltetésére néhány adat: egy olyan repülőtéren, mint a frankfurti, a gazdasági válság ellenére 2009-ben több mint ötven millió utas és közel kétmillió tonna légifuvar fordult meg mintegy 463.000 légijármű-mozgással. Frankfurthoz mérhető a Den-

ver International Airport is, amelynek összetett infrastruktúrája rendkívül magas energiafogyasztást eredményez: ez 2007-ben 216 millió kilowattórát tett ki, ami több mint 4 kWó utasonként. Ez nyomós ok a repülőtér üzemeltetőjének,

18 ■ 19hi!tech 02|10

hogy elgondolkodjon a takarékossági lehetőségekről: a cél az, hogy egyszerű eszközökkel és alacsony beruházással nagyfokú energia- és széndioxid-megta-karítást érjenek el a költségek csökkenté-se mellett. A lehetséges optimalizálási megoldásokra vonatkozó tanulmánnyal a Siemenst bízták meg.

Az eredmény: A villamos energiában és földgázban jelentkező energiaigény 10, maga az áramfogyasztás 12 százalék-kal lenne csökkenthető. A környezeti, a kihasználtsági és utaskényelmi szem-pontokat szintén figyelembe vették. A leghatékonyabbnak a fűtés, hűtés, szel-lőzés, világítás és csomagszállítás terü-

DENVERI REPÜLŐTÉR, USA Az összetett infrastruktúra okozta magas energiafogyasztás jelentősen csökkent-hető. A leghatékonyabban a hűtés, a szellőzés, világítás és csomagszállítás területén lehet takarékoskodni. Az alter-natív energiatermelés szintén előnyös, és tetemesen csökkenti a széndioxid-kibocsátást.■ siemens.com/airports

■ Video Airport Denver

■ Video Airport Dubai

letén végezhető beavatkozások mutat-koznak, amely területek az energiafo-gyasztás több mint 80 százalékát adják. Ezen kívül költségesebb megoldások, mint például megújuló energia terme-lése is elképzelhető. Ezekkel azonnal és nagymértékben csökken a széndioxid-kibocsátás, de csak hosszú távon térül-nek meg gazdaságilag.

Alacsony költséggel nagy hatást lehet elérni széndioxid-érzékelőkkel és a ter-minál szellőzésének intelligens vezérlé-sével. Ez évente 425.000 dollárnyi éves energia-megtakarítást hoz – 215.000 dollárnyi beruházással. Ugyanilyen hatásos, ha a repülőtér napi 18 órában vagy még hosszabb ideig megvilágított részein magasabb energiahatékonyságú fényforrásokat, tehát takarékos izzókat és LED-eket alkalmaznak, mert így az

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Siemens

energiafelhasználás évi tizenegy millió kWó-val csökkenthető, ami mintegy 10.000 tonna széndioxidnak felel meg. Egy olyan kiterjedt épületegyüttesben, mint egy repülőtér, központi szerepe van az energiaellátásnak is. Denver esetében a tanulmány szerint 7.000 tonna széndi-oxid és 500.000 dollár energiaköltség takarítható meg, ha például biomasszát használnának a melegvíz-készítésre.

A repülőtér számos energiafo-gyasztójának összekötésével ellenőriz-hetővé válik az energiafogyasztás, beazo-nosíthatóak és korszerű műszaki megol-dásokkal kiküszöbölhetőek a gyenge pontok. A hatékony energiairányítási rendszerrel a Stuttgarti Repülőtéren akár 40 százalékos megtakarítást is el tudtak érni. A Siemens a Green Building Moni-tor segédeszközt kínálja egy repülőtér

mindenkori energiafogyasztásának megjelenítésére. Ezáltal az utasok és a repülőtér-üzemeltetők körében is tuda-tosabbá lehet tenni az energiafelhaszná-lást.

A legnagyobb energiahatékonyságot azonban új épületeknél lehet elérni. A fűtés és klimatizálás energiaigénye a megfelelő építészeti kialakítással és hőszigetelési és szellőztetési rendsze-rekkel akár 40 százalékkal is csökkent-hető. A széndioxid-kibocsátás 70 száza-lékkal vagy akár még nagyobb mérték-ben is csökken, ha az energia megújuló forrásból származik. Széndioxid-kibo-csátástól mentes repülőtereket már ma is meg lehet valósítani, és ezek a „Green Airports“ formájában az Airports Council

International (ACI) kinyilvánított célját is képezik – ez a légiközlekedés nemzetkö-zi egyesülése, Namely 176 országban több mint 1.650 repülőteret üzemeltet.

A működő repülőtér központi eleme a csomagszállítás, mind a lehetséges átszállási sebesség, mind pedig az út végén biztonsággal megérkező csomag vagy táska tekintetében. Minden elve-szett csomag nem csak az utasokat bosz-szantja alaposan, hanem sok pénzbe is kerül. 2008-ban összesen mintegy 25 millió csomag veszett el, több mint két-milliárd dollárnyi költséget okozva.

Azt, hogy mire képes a hatékony cso-magszállítás, a világ egyik legnagyobb repülőterén, Pekingben figyelhető meg. A 316 utasbejelentkezési pulttól a bőröndöket válogató és szállító 68 kilo-méteres hálózat ágazik el. Egy csomag elszállítása az egyik repülőgéptől a másikig alig 25 percbe telik, ami rekord-gyanús érték, és egy szinten mozog a világ „leggyorsabb” repülőtereivel, mint például a bécsivel vagy a dél-kore-ai incsoni repülőtérrel. A 2007 végén elkészült pekingi csomagszállító rend-szer a 2008-as olimpiai játékok alkalmá-val esett át a tűzkeresztségen. Egy

STUTTGARTI REPÜLŐTÉR. A fogyasztásmérők aktuális ada-tain alapuló folyamatos ellenőrzés és pontos vezérlés gondoskodik a lehető legjobb energiahatékonyságról.siemens.com/energy-efficiency

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

R e p ü l ő t e r e k

20 ■ 21hi!tech 02|10

A felszálláshozvezető útA levegőbe emelkedés előtt gyakran fáradságos utat kell a földön meg-tenni. Ahhoz, hogy az utasok idő-ben elérjenek az induláshoz, egyes repülőtereken személyszállító va- sutakat alkalmaznak. Ez lehet olyan vezető nélküli szállítórendszer, mint a VAL vagy egy Cable Liner, ami-lyent a Dohai Repülőtéren építenek (a katari emírségben). Az Új-Delhi-ben épülő új Airport Rail Link a beszálló utasokat már bejelentkez-teti a repülőgépre is, és olyan cso-magtárolóval rendelkezik,amely automatikusan kirakodja a csoma-gokat a repülőtéren.

Az autóval érkezőket parkolásirányító rendszerek segítik üres parkolóhely, visszatéréskor pedig az autó megtalálásában. Az autó beérkezésekor videokamera rögzíti a rendszámot a kiválasztott parkolóban.siemens.com/mobility

hasonlóan igényes és összetett rend-szert építettek 2008 végén a dubai nem-zetközi repülőtéren is.

A csomagszállító rendszereket folya-matosan továbbfejlesztik. Újdonság a konténeres és a szállítószalagos pog-gyász-szállítás kombinációja, ami a hely-takarékos válogatást párosítja a gyors és kíméletes egyedi csomagszállítással. Ez a postai csomagválogatásból ismert meg-oldás átültetését jelenti a repülőterekre. Szintén terjed az RFID és a lézeres tech-nológia párosítása. Az RFID címkékkel és hagyományos vonalkóddal ellátott cso-magok így egyaránt jól felismerhetőek. A hibrid technológia lehetővé teszi a foko-zatos átállász az RFID-re a folyamatos működés veszélyeztetése nélkül.

A biztonság szintén alapvető kérdés a világ bármely repülőterén. Az utasok ellenőrzését és a csomagok átvilágítását természetesen kiemelten kell kezelni. Az utasoknál fontos a biztonságos azonosí-tás is, és erre olyan biometrikus jellem-zőket használnak, mint az ujjlenyomat. A biometria az utasok bejelentkezésénél, a beszállásnál és a határellenőrzésnél is alkalmazható. A helyfüggő szolgáltatá-sok alkalmazásával a légitársaságok tájé-koztatást kapnak arról, hogy az adott utas éppen hol tartózkodik.

Ez azonban nem minden. A repülőtér környezetének védelme vagy a lopásvé-delem a parkolóházban ugyanilyen fon-tosságú. Ezért egyre gyakrabban kezel-nek közösen – egyetlen, teljesen integ-rált rendszerben összefogva - ("em- dash") több különböző fenyegetést. A beléptetési, videofelügyeleti, betörésvé-delmi, riasztás-kezelési és evakuálási megoldásoknak összhangban kell len-niük egymással.

Rendkívüli kihívást jelentenek min-den repülőtérnek az olyan nagyszabású rendezvények, mint például a labdarú-gó világbajnokság. A 2004-es lisszaboni Európa-bajnoksághoz hasonlóan idén Dél-Afrikában is környezet- és költség-kímélő megoldást választottak egy idő-szakos terminál formájában, ami min-dent tartalmaz, amire csak szükség van: utasbejelentkezési pultokat, biztonsági rendszereket az utasoknak és a csoma-goknak, és egy komplett csomagszállító rendszert.

És hogyan festenek majd a repülőte-rek 2030-ban? Egy tanulmány világosan

IDŐNYERESÉG. A csomagok nagysebes-ségű szállítása meghatározó a repülőtéri átszállási idő csökkentésében.

kitapintható trendeket vázolt fel: a pultok és ellenőrzési pontok előtti sorbanállás a nem feltűnő és megbízha-tó biztonsági rendszerek révén felesle-gessé válik. A repülőterek ezen kívül egyre inkább élményvilággá és hatalmas bevásárló központtá alakulnak át, és üze-meltetésük is a mainál jóval inkább fenn-tartható és környezetkímélő lesz. ■

További információ■ siemens.com/airports■ siemens.com/energy■ siemens.com/buildings■ siemens.com/automation

Express Rail LinkKuala Lumpurban

A közlekedés kézben- tartásához és az infra-struktúra finanszírozá-sához úthasználati díj kivetése a választható esz-köz. A műholdas támogatású új rendszer bevezetésévela szlovákiai SkyToll üzemel-tető társaság megbízásából a

Rugalmasabbak a műholdas rendszerek

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIILubomir Stancel Peter Hudec

legkorszerűbb technológiát alkalmazzák a ténylegesen megtett kilométerek elszá-molására. A rendszer az autópályák mel-lett a gyorsforgalmi és főutakra is kiterjed – ez kiemelten fontos tényező egy olyan tranzitországban, mint Szlovákia, és ezt bizonyítják az eddigi útdíj-felmérés ada-tai is. Szlovákiában összesen 2.400 útkilo-métert fednek le a rendszerrel. Az elek-

tronikus útdíj-beszedés a működés első négy hónapjában közel 38 millió eurónyi bevételt hozott. Szlovákia a világ egyik első országa, amely ilyen útdíj-beszedési rendszert vezetett be. A GPS és GSM rend-szereken alapuló megoldás a szlovákiai úthálózat további bővítését is minden további nélkül képes kezelni.

A műholdas útdíj-rendszerek rendkí-vül rugalmasak. Az üzemeltetők bármi-kor új szakaszokkal tudják bővíteni a díj-köteles úthálózatot, és így reagálni tud-nak a mindenkori változásokra. Egy ilyen bővítéshez nincs szükség költséges beru-házásokra. A működés első hónapjai bizonyították, hogy nagyon gyorsan lehet reagálni, és ugyanilyen egyszerűnek bizonyult a díjváltozások átvezetése is.

A mikrohullámú rendszerek, amelyeket például a Cseh Köztársaságban és Auszt-riában telepítettek, egy ilyen változáshoz több hónapos átállást igényelnek a tete-

mes költség mellett. Egy mikrohullámú rendszerben az új díjszedő kapukat a kábelezéssel együtt meg kell tervezni és építeni, és frissíteni kell az adatokat a központi informatikai rendszerben.

A szlovákiai műholdas alapú útdíj-beszedő rendszer kulcsfontosságú ele-meit képezik a járműfedélzeti egységek , melyek az útdíj számításához szükséges adatokat rögzítik, valamint a szoftver-megoldás. Mindkét alrendszert a Sie-mens fejlesztette. Az útdíj-rendszer vezérli a járművekbe telepített készülé-kek és a központi rendszer közötti bizton-ságos kommunikációt, és a GSM hálóza-ton biztosítja a szoftverfrissítést a beépí-tett egység szinte minden részegységé-hez, és ezzel lehetővé teszi az üzemeltető-nek is a készülékek kezelését.

Az első négy hónapnyi tapasztalat megerősítette, hogy a járművezetők nagyon egyszerűen tudják kezelni a

beépített készülékeket. Ezek száz helyen is beszerezhetők, a szélvédőhöz rögzíthe-tők, illetve a szivargyújtó 12 V-os tápfe-szültségéhez csatlakoztathatók. Szokvá-nyos szélvédők esetén nincs szükség külső antennára. A fedélzeti készülék beépítés után azonnal üzemkész. A díjkö-teles szakaszokon megtett utak adatait a készülék regisztrálja és továbbítja a köz-ponti rendszer felé.

A szlovákiai járműkészülékek egy mik-rohullámú modult is tartalmaznak, amely lehetővé teszi az útdíj kivetésének ellen-őrzését. Erre a célra a központi rendszer-rel kommunikáló ellenőrző kapuk és mobil egységek kombinációját alkalmaz-zák. Ezekkel ellenőrzik, hogy minden díj-fizetésre köteles jármű rendelkezik-e telepített és megfelelően beállított fedél-zeti készülékkel. Minden észlelt szabály-talanságot a jogszabályoknak megfelelő-en regisztrálnak. A közutakon az útdíj-rendőrség közreműködésével köz-vetlen ellenőrzéseket is végeznek.

Szlovákia ezzel lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen egy egységes

európai útdíj-rendszer kifejlesztésében. A járművekbe telepített Siemens készülék technológiailag felkészült az uniós tagál-lamokban bevezetett útdíj-fizetési rend-szerekkel történő együttműködésre. ■

22 ■ 23hi!tech 02|10

EGYSZERŰ BESZERELÉS. A fedélzeti készülékeket a jármű szélvé-dőjére rögzítik, áramforrás-ként a szivar-gyűjtő szolgál – és már üzem-kész is.

hi!school

cover

hi!biz

hi!life

Ú t h a s z n á l a t i d í j

Kibővített útdíj-szolgáltatásokInterjú Matej Okáli-val, a SkyToll a.s. elnök-vezérigazgatójával az útdíj-beszedés járulékos hasznáról és az európai együttmű-ködésről az útdíj beszedésében..

Az útdíj beszedésén kívül az új rend-

szer nyújt-e további előnyöket is Szlo-

vákiának?

Az állami útdíj-bevételek besze-

dése mellett a rendszer egye-

dülálló információforrás a közle-

kedés résztvevőinek magatartá-

sáról Szlovákiában. Ezek az ada-

tok optimális feltételeket bizto-

sítanak a jövő eredményes köz-

lekedésirányításához. A közúton

szállított áruk volumene fontos

mérőszáma a gazdasági fejlődésnek, ezt

pedig így naprakész adatokkal tudjuk

követni.

Mikor közlekedhetnek a szlovákiai

fuvarozók a járműbe telepített egyet-

len készülékkel keresztül-kasul

Európában?

Szlovákia rendelkezik jelenleg a legkor-

szerűbb útdíj-beszedési rendszerrel,

amely a jelenleg használatos fedélzeti

készüléknek köszönhetően már most tel-

jesíti a szomszédos országokkal való

interoperabilitás technológiai

feltételeit. Az „egy szerződés,

egy fedélzeti készülék, több

útdíj-rendszer” elven alapuló

európai útdíj-szolgáltatások

implementálásában előfutár

akarunk lenni. A SkyToll mos-

tantól bármikor meg tudja kez-

deni a tárgyalásokat az egyes

elektronikus útdíj-rendszerek üzemeltető-

ivel. Az ilyen együttműködésben azon-

ban maguknak az országoknak van meg-

határozó szerepük. A teljes értékű

interoperabilitáshoz az érvényes uniós

irányelvekkel összhangban lévő szerződé-

seket kell kötni az egyes országok között,

ezt pedig a következő évekre tervezzük.

www.skytoll.sk

Az útdíj-fizetési

rendszer részletei■ Üzemeltető: SkyToll a.s.

■ Felépítés időigénye: 12 hónap

■ 200.000 járműbe telepíthető készüléket

szállítottak

■ Április végéig 166.328 regisztrált jármű

■ 80 százalékuk 12 tonna feletti

■ A díjköteles szakaszokat naponta átlago-

san 27.416 jármű veszi igénybe

■ Az állam április végéig 38 millió eurót

szedett be útdíjakból

■ Ennek több mint 43 százaléka külföldi

fuvarozóktól származik

siemens.com/tolling

HATÉKONY ELLENŐRZÉS A Siemens új uroszkóp készüléke egyetlen felvétellel leképezi a teljes urogenitális rend-szert. A betegeknek ezért rövidebb lesz a vizsgálat, és a nagy-

felbontású síkdetektorral kisebb a sugárterhelés is.siemens.com/healthcare

ÉLES KAMERASZEMEgy eredetileg levelek válogatásá-ra kifejlesztett kamerarendszer két sávban egyszerre ismeri fel a rendszámokat akkor is, ha ellenté-tes irányba haladnak a járművek.

Es a rendszer telepítése során nem igényel különösebb beál-lítást.siemens.com/

INTELLIGENS HÁLÓZATA Gráci Műegyetem informatiku-sai a tag-ek ügyes összekapcsolá-

sán dolgoznak, amellyel megbízha-tóbbá tehetjük az internetes keresőgé-peket. A kutatók az

első eredményeket a WWW konfe-rencián mutatják be az észak-karolinai Raleigh-ben.kmi.tugraz.at

VILÁGHÁLÓS TÁMADÁSOK ELLENAz amerikai energiaügyi miniszté-rium tetemes összeget fordít a vil-lamosenergia-hálózatok internetes támadások elleni védelmére. A Siemens és partnerei, mint például a Rutgers University olyan rend-szert fejlesztettek ki, amely vezér-lőközpontokból és transzformá-tor-állomásokról működtethető.siemens.com/energy

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHírfalatok

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

KLÍMAVÁLTOZÁST KUTATÓ MŰHOLDA Cryosat 2 klímavédelmi műhold a sarkvidéki jégréteg vastagsá-gát méri a földfelszínt letapogató radarhullámokkal. A keletkező adatmennyiséget folyamatosan sugározza a Földre. A Siemens bécsi kutatói kifejlesztettek egy olyan tesztrendszert, amellyel tövi-ről hegyére átvizsgálták a műhold kommunikációs rendszerét.www.cryosat.de.www.esa.int

Christian Pressler Siemens, TU Graz, Solar Impulse, Louis Palmer

24 ■ 25hi!tech 02|10

hi!schoolH í r e k

solárenergia korszakának. Bertrand

Piccard a Solar Impulse nevű napener-giás repülőgépén dolgozik, amellyel 2012 végén a Földet is meg akarja kerül-ni. A másikuk, Louis Palmer 2007 júliusa és a 2008-as lengyelországi klíma-világ-konferencia között egy napenergia-haj-tású autóban kerülte meg a Földet.

A Nap energetikai hasznosítása egy nagy problémával jár: a Napból jövő ener-gia mennyisége az időjárástól függően erősen ingadozik, és éjjel teljesen elma-rad. – Pontosan ezzel a természetadta problémával küzd Piccard és Palmer is. Piccard Solar Impulse repülőgépénél jelenleg azt vizsgálják behatóan, hogy a repülőgép termel-e elegendő energiát a teljes éjszakára. A 63 méteres fesztá-volságú repülő lítium-polimer akkumu-

További információ

■ www.solartaxi.com■ www.solarimpulse.com■ www.zerotracer.com■ siemens.com/energy

Napot tankolnaklátorait nappal mintegy 200 négyzetmé-ternyi napelem tölti. Naplemente után a naprepülő alacsonyabbra süllyed, és az akkumulátorok energiáját használja. Az energiatárolók így is mintegy 400 kilo-gramm súlyúak, teljesítményük pedig az ötszöröse kell, hogy legyen a hagyomá-nyos autó-akkumulátorokénak.

A földfelszínen a napenergia közleke-dési alkalmazása már két éve sikeres volt. Louis Palmer napelemes Solartaxi járgánya hat négyzetméternyi napelem-mel rendelkezik, amivel akár 90 km/órás csúcssebességet vagy ennél is többet elér. Ezzel a járművel szelte át Európát, a Közel-Keletet, Indiát, Új-Zélandot és Ausz tráliát, majd Kínán keresztül Bali szigetét, mielőtt Észak-Amerikát és Afri-kát érintve visszatért Európába. Piccard-dal ellentétben azonban Palmer éjszaka nem haladt tovább, ezért nem kellett nehéz akkumulátorokat sem cipelnie. 18 hónap alatt mégis 53.400 kilométert tett meg.

Palmer most egy Föld körüli Zero-

Race versenyt tervez. A jelentkező villa-mos üzemű autókkal szemben komoly követelményeket támasztanak: a villa-mos motorokkal legalább 240 kilomé-tert kell tudni megtenni kb. 80 km/órás

BETRAND PICCARD a Solar Impulse nevű napenergiás repülőgépén dolgozik, amellyel 2012 végén a Földet is meg akarja kerülni.

LOUIS PALMER napenergiás autóban járta körbe a világot.

Az út elv zetett a Solartaxi kifejlesztéséhez

Két svájci jár az élen, amikor arról van szó, hogy napenergiával akarunk közlekedni: Bertrand Piccard és Louis Palmer. A két felfedező hisz a klímarombolás nélküli haladásban, és úttörője a

átlagsebességgel, el kell érni a napi 450 kilométeres távolságot, és a feltöltés is négy óránál rövidebb idő alatt kell, hogy megtörténjen. Ráadásul legalább egy utast is előírnak. A verseny előkészületei időközben meg is kezdődtek. A svájci Zerotracer csapat az augusztus 15-i genfi indulásig 10.000 kilométernyi próbautat tervez megtenni.

A földkörüli napautózás vezetett el végeredményben a napüzemű taxik kifejlesztéséhez, amelyeket a jövőben a városokban terveznek használni. A napüzemű taxi villamos hajtású jármű, amelynek öt méter hosszú pótkocsijára hat négyzetméternyi napelemet szerel-tek. A villamos energiát egy új kialakí-tású ZEBRA akkumulátorban tárolják (mintegy 1.000 töltési ciklusra alkal-mas, ára: 8.000 euró), így éjszaka is haladhat tovább. A pótkocsi napelemei elegendő áramot termelnek napi száz kilométer megtételéhez. ■

Fájdalom, baleset, szű-rővizsgálatok – egy röntgenfelvételből a legtöbb esetben meg-bizonyosodhatunk ar-ról, hogy hol rejlik a prob-léma, és röntgen nélkül el-képzelhetetlen a napi kórházi

Újszerű bepillantás az emberi szervezetbe

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil, pof Hansruedi Bramaz, Franz Pfeiffer, Siemens

munka. A hagyományossá vált technika azonban többre képes, mint amire ma használják. A kutatók különböző ötletek-ből kiindulva közelítenek ehhez.

Az eddig alkalmazott abszorpciós

veten való áthaladás hogyan befolyásolja a hullámszerű sugárzás hullámhegyei-nek és hullámvölgyeinek sorát – a fázist. A bekövetkező fáziseltolódás sok infor-mációt hordoz, ugyanis függ a szövet jel-legétől, amely megtöri a sugárzást. Ez a hatás azonban igen csekély, és fel kell erősíteni.

Az erre vonatkozó első megoldási ötletek több mint húsz éve születtek – a kutatók akkor különleges kristályoptikát alkalmaztak. Ez azonban csak monokro-matikus sugárzással működik, amelyet egy költséges szinkrotron sugárforrás

képes előállítani. Ahogyan a lézer is töké-letesen egy ütemben – vagyis azonos fázissal – rezgő fényt bocsát ki, úgy a

röntgenfelvételek egyik alternatívája lehet a fáziskontraszt-röntgen, amelynek segítségével a különböző lágy szövetré-szeket jól láthatóvá lehet tenni. Ebben az esetben nem csupán a szövetstruktúra és a csontok válnak láthatóvá, hanem az izmok és az inak is kontrasztosan jelen-nek meg, de látható a szövetelváltozás, mint például egy daganat is.

Ennek az az oka, hogy nem a röntgen-sugár részecskéi elnyelődésének, hanem a hullám fázisváltozásának a mérésén alapul a módszer. A tisztán abszorpciós elvű röntgen azt érzékeli, hogy egy részecske képes-e áthatolni az adott szö-veten, vagy sem. A fáziskontraszt-rönt-gen ezzel szemben azt méri, hogy a szö-

26 ■ 27hi!tech 02|10

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!schoolR ö n t g e n

EGY HAL A BIZONYÍTÉK. Franz Pfeiffer professzor (a képen balra) a svájci Paul Scherrer Intézetben kutató-ként dolgozott, amikor nekivágott a szakmai körökben lehetetlennek hitt bizonyításának: hogy hagyományos röntgen sugárforrással is lehet ellenőr-zött fázisú röntgenforrást készíteni. Pfeiffer, aki ma már a Müncheni Műegyetem Biogyógyászati Fizikai Tan-székének vezetője, a korábban haszná-latis kristályoptika helyett Talbot-Lau interferométert alkalmaz az azonos fázisban rezgő röntgensugár előállításá-ra. Az első fáziskontraszt-képei koráb-ban nem látott pontossággal ábrázoltak egy halat.

szinkrotron röntgenfénye is szinte töké-letesen szinkronizált. Ezzel szemben egy kórházban használatos röntgen sugár-forrás túl sok interferenciát produkál, mert a hullámhosszak egész spektrumát bocsátja ki, és minden irányban sugároz.

Franz Pfeiffer fizikusprofesszor, aki ma a Müncheni Műszaki Egyetem Biogyógyászati Fizikai Tanszékének vezetője, megoldást talált a problémára. Kutatásaihoz ugyan még ő is szinkrot-ront használt, azonban a kristályoptika helyett Talbot-Lau interferométert hasz-nált, amely főként az atomfizikában használatos. Első fáziskontraszt-képei egy halat mutattak be korábban nem látott részletgazdagsággal.

Talbot – Lau interferométerAz 1. rács a röntgenforrás szórt sugárzását szinkronná alakítja.

A 2. rács ismét összehozza az egyes részhullámokat. A sugárzásnak az a része, amelynek át kell hatolnia a szilíciumon, további – ezúttal ponto-san ismert – fáziseltolást kap.

A 3. rács: ennek a fázistolása arra szolgál, hogy a röntgensugarak által tartalmazott információt ki lehessen olvasni.

1. rács Tárgy

Röntgensugár-forrás

2. rács 3. rács Detektor

Pfeiffer professzor röviddel képeinek megjelenését követően kezdett együtt-működni a Siemensszel, és ez a kooperá-ció 2008-tól további partnerekkel bővült. A kutatócsoport olyan készüléket fej-leszt, amely minden további nélkül integrálható a mindennapi klinikai mun-kába, ezért nem lehet nagyobb a hagyo-mányos készülékeknél, és egy vizsgálat munkaigénye sem változhat lényegesen. A Karlsruhei Technológiai Intézetnél a Talbot-Lau interferométer rácsait, az Erlangen/Nürnbergi Egyetemen az érzé-kelőket fejlesztik tovább. A Siemens kutatói Pfeiffer professzor csapatával együtt integrálják az interferométert egy röntgenkészülékbe.

A szerkezeti elemekkel szemben is fokozott követelményeket támasztanak: mivel gyógyászati alkalmazásokhoz magasabb energiájú röntgensugárzás szükséges, ezért a rácsokat finomabban kell kialakítani, mint a Pfeiffer profesz-szornál használt rendszerben, ahol ráadásul a rácsok, a röntgenforrás és az érzékelő közötti távolság is tetszőlege-sen választható volt. Az új rendszerben mindennek kisebb helyen is kell elfér-nie, ezért a rács hézagai már csak 2,5 mikrométer szélesek lehetnek, és az érzékelőket is ennek megfelelően kell átalakítani.

A digitális fényképezőgéphez hason-

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil, pof Siemens

KÉPEK VERSENYEA számítógépes tomográfokkal (CT-vel)

a szervezet legapróbb struktúrái, mint

például a szív koszorúerei vagy a tüdő

erecskéi is láthatóvá tehetők. Mivel

azonban a röntgensugarakkal a lehető

legkisebb mértékben kívánják terhelni

a szervezetet, ezért a szükséges dózist

minél alacsonyabb értékre kívánják

leszorítani. Erre a célra hívta életre a

Siemens az „International CT Image

Contest“ versenyt. A feladat az, hogy a

Siemens Somaton-Definition-CT készü-

léket használó rendelők, intézetek és

kórházak a lehető legkisebb dózissal

érjék el a lehető legjobb képminőséget.

Ez a CT készülék két röntgensugár-

forrással és két detektorral rendelkezik,

amelyek szinkronizáltan forognak és

így a hagyományos technológiánál

szükségeshez képest fele annyi idő

alatt rögzítik a szükséges adatokat.

A pályázatra mintegy 300 látványos kli-

nikai felvétel érkezett több mint har-

minc országból, az értékelést pedig

nemzetközi hírű professzorok zsűrije

végezte. A díjazott képeket a bécsi ECR

2010 keretében állították ki. A mellkasi

felvételek győztese egy 47 éves női

betegről készült, akit mellkasi fájdalom

miatt vizsgáltak szívbetegségek, tüdő-

embólia és tüdődaganat kizárása érde-

kében. A CT-vizsgálat alapján negatív a

lelet.

A több mint 1.400 tagú Facebook

„rajongótábor“ vitázhatott is a benyúj-

tott képekről, és a felhasználók egy

külön erre létrehozott internetes honla-

pon is szavazhattak nyilvánosan a „ked-

venc képükre”.

siemens.com/healthcare

A SZÁMÍTÓGÉPES TOMOGRÁF két röntgensugár-forrással és detektorral lényegesen gyorsabben készíti el a részletesebb képeket.

lóan a röntgenkészülék felvétele is kép-pontokból épül fel, és főszabály szerint a kép minősége annál jobb, minél erősebb a röntgensugárzás és minél több a kép-pont. A sugárzás azonban megterheli a beteget, ezért a dózist a lehető legkisebb-re kell választani, és a két szempont között kell optimális megoldást találni. Így még jó ideig eltart, amíg a fáziskont-raszt-röntgen előnyeit a mindennapi kli-nikai munkában is ki lehet használni. Más fejlesztéseknél ez talán gyorsabban bekövetkezhet.

Ezért kutatják nagy erővel a röntgen-készülékek újszerű érzékelőit is. Olyan szerves fotodiódákat vizsgálnak, ame-lyek nem kristályos félvezetőből, hanem szerves műanyagból épülnek fel. A műanyagok folyadékban vannak felold-va. Olyan félvezető műanyagokról és fullerén-származékokról van szó, ame-lyek az elektrondonor és az elektron-receptor szerepét töltik be. Ezekre az anyagféleségekre ítélték oda az 1996-os és 2000-es kémiai Nobel-díjakat.

A félvezető oldatot általában a hordo-zóra öntik, pergetik vagy rétegezve viszik fel. Ennél gyorsabb és olcsóbb megoldás az oldat felpermetezése. Ezt a módszert régebben kritikusan ítélték meg, mert a feltételezések szerint a felszórt felület érdessége befolyásolja a diódák minősé-gét. A Siemens kutatói által a Szerves elek-

tronika ágazatnál porlasztással gyártott szerves fotodiódák azonban más techno-lógiákhoz viszonyítva is igen kedvező tulajdonságokat mutattak: a diódák 75 százalékos hatékonysággal alakítják a fényt villamos árammá. A sötétáramuk alacsony – tehát alacsony a besugárzás nélküli saját zajszintjük, és a legalább hat éves élettartamuk is viszonylag hosszú. A diódák ezeket a tulajdonságokat magas zárófeszültség mellett (kb. öt V-ig) sem veszítik el, miközben korábban a sötét-áram erős növekedését tapasztalták.

Az új porlasztási technológiával gyár-tott digitális röntgen-síkdetektor a képek

R ö n t g e n

További információ■ www.kit.edu■ www.unc.edu■ www.uni-erlangen.de■ www.tum.de■ siemens.com/innovation

rek sok energiát használnak, viszonylag lomhán reagálnak, és méretük sem csök-kenthető tetszőlegesen. Az orvostechni-kában ezért olyan „hideg” elektronforrá-sokat keresnek, amelyek fémcsúcsokból vagy éles peremű fémekből gyorsítják ki nagyfeszültséggel az elektronokat.

A szén nanocsövecskék ideálisak az úgynevezett térerő-emisszióra, ugyanis vezetőképességük olyan, mint a fémeké, és néhány nanométeres átmérőjük is rendkívül kicsi. Ezen kívül kevesebb, mint egymilliomod másodperc alatt is kapcsolhatóak, miközben ez egy hagyo-mányos röntgencsőnél több század másodpercig is eltart. A Siemens, a Xintek és az XinRay kutatói a nanocsövecskéket fémre hordják fel és egyenként vezérlik, hogy miniatűr elektronforrások együtte-sét alakítsák ki. A megoldás a University of North Carolina kutatóinak alapvető munkáira épül, a piaci megoldást a Sie-mensszel közösen fejlesztik.

Korunk legnagyobb teljesítményű Siemens CT készülékeiben két röntgen-cső forog másodpercenként több mint háromszor a beteg körül. Az apró rönt-genforrásokat ezzel szemben egy kör-ben fixen lehetne beépíteni és egymás után működtetni. Így másodpercenként tíz képet lehetne készíteni nagyon jó képminőséggel, és láthatóvá lehetne tenni olyan folyamatokat, mint például a daganatos szövet roncsolódását a sugár-kezelés alatt. Az új röntgen sugárforrá-sok sorozatgyártású alkalmazásáig vár-hatóan még éveknek kell eltelni. ■

28 ■ 29hi!tech 02|10

gyors kiolvasásánál a szellemképesedés tekintetében részben kedvezőbb tulaj-donságokkal is rendelkezik, mint a manapság használatos amorf szilícium érzékelő. A technológia költségei szinte függetlenek az érzékelő felületétől, míg a kristályos diódák ára a felületükkel ará-nyos.

Szintén önálló kutatási területet jelen-tenek a röntgensugár-források. A kutatás nanocsöveken alapuló kisméretű és gyors röntgenforrásokra irányul, amelyekkel a testen belül gyorsan lezajló folyamatokat (például egy kontrasztanyag terjedését) számítógépes tomográffal kiváló képmi-nőségben lehet megfigyelni. Továbbá vál-tozatlan képminőség mellett kisebb sugárterhelés éri a betegeket, mint a hagyományos készülékeknél.

A röntgensugárzás akkor keletkezik, amikor a felgyorsított elektronok egy elektródába csapódnak. Elektronforrás-ként manapság egy vákuumcsőbe szerelt izzóhuzalt használnak. Az ilyen rendsze-

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!school

GYORSABB ÉS HATÉKONYABB. A nanocsöveken (legfelül) alapuló apró rönt-gensugár-források a testünkben gyorsan lezajló folyamatokat is láthatóvá tudják tenni. Az érzékelők jóval hatékonyabb gyártása szerves műanyagok felpermete-zésével lehetséges (felül).

Sokat várnak a Galileo rendszertől. Az európai műholdas navigációs rendszer hatalmas piac megnyitásával kecsegteti az újszerű szolgáltatások és in-novatív termékek kínálóit. Szakértői becslések szerint

Méterre pontosan

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 30 ■ 31hi!tech 02|10como complete mobility ESA, Siemens

a növekedési potenciál éves szinten akár 14 százalékos is lehet – ez hozzávetőlege-sen akkora, mint a jövő iparágaiban, a bio-technológiában vagy a megújuló energiák-nál. A rendszer teljes körű működése 27 aktív és három azonnal bevethető tartalék műholddal 2013-ra várható.

A Galileo – az egyesült államokbeli GPS és az orosz GLONASS katonailag ellenőr-zött rendszerek mellett – az első civil rend-szer ezen a területen. „A Galileo eddig egyedülálló pontossággal biztosít pozíció-

és időadatokat“ – magyarázza Dieter Geiger, a Siemens alkalmazott műholdas navigációs szakértője. „Ennek érdekében minden műhold lézervisszaverő tükrökkel van felszerelve a pontos pályaadatok meg-határozása érdekében, továbbá precíziós hidrogénmézer atomórákkal .“ A Galileo rendszerrel a műholdak magasabb száma miatt nagyobb az adatok rendelkezésre állása és pontossága, és ez a minőség jelen-tős javulását eredményezi. Míg a GPS jelek-kel a pozíció-adatok csak tíz méteres pon-tossággal határozhatóak meg, addig a Galileo adatai már a mindenki számára elérhető elérhető ún. nyílt szolgáltatások (open services)keretében is méteres pon-

tosságot biztosítanak. Járulékos földi esz-közökkel és előfizethető díjköteles szolgál-tatásokkal centiméteres pontosságot lehet elérni.

A fokozott megbízhatóságra is gondot fordítanak, így például kombinált vevőké-szülékekkel a jövőben a Galileo adatai mel-lett GPS és GLONASS adatokat is fel lehet

GALILEO MŰHOLD. A logisztikai küldemények nyo-mon követésében ugyanolyan előnyös a Galileo új pon-tossági szintje, mint a műholdas útdíj-rendszereknél, ahol elérhető lesz a méteres pontosságú elszámolás. Az együttműködő biztonsági rendszerek lehetővé teszik a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt.

www.galileo-navigationssystem.com

Új szolgáltatások■ Open Service – (Nyílt szolgáltatás) –

ingyenes, szabadon hozzáférhető szolgál-

tatás közúti időszinkronizálásra, helymeg-

határozásra, navigációra és sebességmé-

résre, négy méteres pontossággal.

■ Commercial Service – (Kereskedelemi

szolgáltatás) – nagyobb pozíció-pontossá-

gú, díjköteles szolgáltatás szakmai fel-

használóknak: földmérőknek, flottakeze-

lőknek, közlekedési szolgáltatóknak vagy

ipari berendezések vezérlésére.

■ Safety of Life – (életbiztonság) – kriti-

kus, tanúsított biztonsági alkalmazásokra

a légiközlekedésben és a hajózásban,

valamint a vasúti forgalomban; integritás-

jellel adatsérülés esetére.

■ Public Regulated Service – szabályo-

zott közszolgáltatás) rendőrségi, partvé-

delmi vagy titkosszolgálati feladatokra

fenntartva; válsághelyzetek kezelésére is;

nagyfokú pontossággal.

■ Search and Rescue – (keresés és men-

tés) – kereső- és mentőszolgálat vészjel-

adók helyzetének valós idejű meghatáro-

zására. Ez az első szolgáltatás, amely

lehetővé teszi a mentőközpont válaszát is

a vészjeladó felé.

dolgozni. Ez a műholdak olyan hálózatát jelenti, amelynek jeleit gyakorlatilag a vilá-gon mindenhol nagy jelsűrűség mellett lehet fogni – még toronyházak között és a magashegyi völgyekben is teljes vételi lefe-dettséget lehet elérni. A rendszerek között egyedülálló módon a Galileo integritási jeleket is sugároz, amelyek révén ellenőriz-hető az adatok hitelessége és sértetlensége.

A mobilitáshoz kapcsolódó új szolgálta-tások kiemelkedő hasznát látják a Galileo rendszernek, és ebből csak egy területet jelentenek a pontosabb autós navigációs rendszerek. A mobilitás és a logisztika kezelése összességében egyszerűbbé és biztonságosabbá válik, az útdíj-rendszerek járművekbe épített vevői méteres pontos-ságú elszámolást tesznek lehetővé. Elérhe-tővé válnak olyan új alkalmazások is, mint

az előre tekintő közlekedésirányítás, a jár-művek és az infrastruktúra közötti kom-munikáción alapuló együttműködő bizton-sági rendszerek, vagy akár az áruk és jár-művek mozgásának inter modális nyomonkövetése és ellenőrzése.

A műholdas nyomkövetés hatékonysá-gát a közelmúltban bizonyította a Siemens egy – az Egyesült Államok postahivatalá-nak megbízásából készített – GPS alapú levélkövetési projektben. Ennek keretében egy GPS egységgel, akkumulátorral és mozgásérzékelővel ellátott ún. GPS logger levelet indítottak – az ezáltal pontosan végigkövethető – útjára. A loggeres tech-nológia kitűnően alkalmas veszélyes anya-gok útjának pontos követésére is – sőt a Galileo sajátosságainak, mint az integritá-si jelnek és a garantált átvitelnek köszön-

hetően ez még jogi értelemben is bizonyí-ték- értékkel bír.

Az új lehetőségeket a Siemens többek között az aacheni RWTH műszaki főiskolá-val és a Német Légi és Űrközlekedési Köz-pont (DLR) szakértőivel közösen teszteli. A „Galileo above“ német fejlesztési projekt keretében tesztközpontokat hoznak létre a kötöttpályás, közúti, hajózási és légiforgal-mi alkalmazásokra. A Galileo segítségével új funkciókkal rendelkező, innovatív és nagyobb teljesítményű, több közlekedési móduson is átívelő megoldásokat lehet lét-rehozni. ■

További információ■ siemens.com/mobility■ www.dlr.de■ www.rwth-aachen.de

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!schoolM ű h o l d a s n a v i g á c i ó

Sikerült – most először – újrateremteni az ős-robbanás utáni állapo-tokat? Elméletileg leg-alábbis igen. A világ leg-nagyobb részecskegyorsító-jában, a genfi CERN atom-kutató központban, közel fénysebességgel ütköztetnek

A világ keletkezésének megismerése

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIChristian Pressler CERN, CERN / Laurent Guiraud, siemens

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!school C E R N

egymással protonokat. „Ez egy megindító pillanat“ – mondta el a CERN technológiai igazgatója, Steve Myers az első sikeres ütközéseket követően. „Olyan, mintha két tűt lőnénk egymásra az Atlanti-óceán két oldaláról, hogy félúton egymásba ütköz-zenek.”

A tudósok örülnek annak, hogy végre lendületbe jön a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Large Hadron Colli-

der (LHC). Az LHC egy 27 kilométer hosz-szú körpályán épült a Genfi-tó és a francia Jura-hegység között 50 és 150 méter közötti mélységben.

Ebbe vezetnek be két ellentétes irány-ba haladó protonnyalábot, hogy a több érzékelő kamrában egymás útját keresz-tezzék. A tudósok számítása szerint

szecske, amely tömeget kölcsönöz min-den létező anyagnak.

A CERN legtöbb fizikusának meggyő-ződése szerint létezik a Higgs bozon. A most folyó kísérletsorozat időszűkében zajlik, ugyanis az LHC első működési cik-lusa 2012-ben véget ér, majd egy éven át átépítik, mielőtt 2013-ban ismét üzembe állna, hogy nagyobb tempóban folytatód-janak a kísérletek: az utóbbi hónapokban 3,5 teraelektronvolt (TeV) energiával röp-ködtek a protonsugarak a gyűrűs alagút-ban, míg a következő 18-24 hónap alatt az LHC folyamatosan 7 TeV-tal üzemel majd, mielőtt a részecskegyorsítót 14 TeV-ra bővítenék. Magát az ősrobbanást persze Genfben sem lehet megismételni, mert a végtelenség túl nagy sűrűséggel, túl magas hőmérsékleten és túl apró méret-ben vette kezdetét. „A folyamatot azon-ban meg tudjuk fordítani, és a lehető leg-közelebb kerülhetünk az ősrobbanáshoz” – mondja a CERN igazgatója, Rolf-Dieter Heuer. ■

másodpercenként 600 millió ütközésre kerül sor. A „világ legnagyobb gépezetét” nem kevesebb, mint 130 ellenőrző rend-szer vezérli és felügyeli Siemens automa-tizálás-technikai elemek segítségével.

A CERN-nél dolgozó Steve Barnett amerikai fizikus arra számít, hogy nyáron megjelenhetnek a sikeres kísérleteken alapuló első tudományos vizsgálati ered-mények. Ez hatalmas feladat, ha figye-lembe vesszük, hogy a kísérletekből szár-mazó adatmennyiség hat másodpercen-ként 4,5 gigabájt (egy DVD-nyi adat). A fontos tartalom kiszűrése ebből a hatal-mas adathalmazból komoly kihívást jelent embernek és gépnek egyaránt.

A részecskegyorsító feladata, hogy megválaszolja az emberiség alapvető kér-déseit: Hogyan alakult ki a világegyetem? Hogyan kerülhetett sor az ősrobbanásra? Ennek megválaszolására akarják a tudó-sok kísérleti úton ellenőrizni világegyete-münk standard modelljét. Genfben szor-gosan kutatnak egy váratlan hírnevet szerzett részecske, a Higgs bozon után. Azt az elméletet, amely szerint ez a bul-várlap-képes „isteni részecske” nevet viselő elemi részecske a kulcsa minden anyag létezésének, immáron negyven éve dolgozta ki Peter Higgs skót fizikus. Higgs azt állította, hogy létezik egy olyan ősré-

További információ■ siemens.com/simatic■ siemens.com/ad■ www.etm.at

32 ■33hi!tech 02|10

ÜTKÖZTETÉS. A tudósok részecskéknek a világ legnagyobb részecske-gyorsítójá-ban történő összeütközése alapján remélik ellenőrizni a világegyetem kialakulására vonatkozó elméleteik helyességét. Ez hatalmas feladat, ha belegondolunk abba, hogy működés közben hat másodpercen-ként keletkezik 4,5 gigabájtnyi adat. Az első vizsgálati szakasz 2012-ig tart, majd fejlesztik a gyorsítót, hogy még közelebb tapogatódzhas-sunk az ősrobbanásnál uralkodott viszonyokhoz.

Kordában tartott technikaA protonsugarak vezetésére 9.600 mág-

nest telepítettek a részecskegyorsítóba,

többek között több mint 1.200 darab,

14,2 méter hosszú szupravezető dipólus

mágnest is. A szupravezető állapot eléré-

séhez a mágneseket héliummal, folyé-

kony nitrogénnel és folyékony héliummal

hűtik akár -271,3 Celsius fokra. A világ

leghosszabb hűtőszekrénye hatalmas

kihívást jelent az automatizálási berende-

zésekre nézve: a 16 vezérlőegység

egyenként mintegy 250 szabályozási kört

vezérel a mágnesek követlen közelében

elhelyezett 15.000 sugárzástűrő érzékelő

és működtető elem adatai alapján.

Az LHC négy fő érzékelő egysége közül a

46 méter hosszú, 25 méter átmérőjű és

7.000 tonnás tömegű „Atlas” a legna-

gyobb a maga nemében: az egyik felada-

ta többek között a Higgs bozon felkutatá-

sa. A kényes berendezéseket a Siemens

ipari automatizálási rendszerei vezérlik és

ellenőrzik. Az energia-betáplálást köz-

pontilag be- és kikapcsoló több száz

vezérlés biztosítja valamennyi kritikus

rendszer magas üzembiztonságát.

Az LHC-ben alkalmazott Simatic terepi

elemeket a részecskegyorsító közvetlen

közelében tesztelték, és még protonokkal

is bombázták. Azokra az üzemállapotok-

ra, amelyekben túl veszélyes lenne az

alagútban tartózkodni, külön

szervizkocsit terveztek, amely teljesen

automatizált működése során elvégzi az

ellenőrzéseket és a méréseket, valamint

megáll, ha akadállyal találkozik. Az LHC

vezérlő rendszereinek java részét az ETM

(a Siemens egyik leányvállalata) folya-

mat-vizualizáló és vezérlőrendszere

ellenőrzi.

Minden egyes kiló szá-mít, mikor a vonatok hosszú életük során sok-sok ezer kilométert tesznek meg. Ilyen távol-ságon hatalmas energiát le-het megtakarítani könnyű-szerkezetes megoldásokkal. Ez kíméli a környezetet és az

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig ÖBB, Siemens

üzemeltetők költségvetését. Tekintettel arra a hatalmas terhelésre, amely a sze-relvényeket menet közben éri, és mivel igen magas biztonsági követelményeket kell teljesíteni, nem könnyű feladat a súlycsökkentés. A Gráci Műegyetem Könnyűszerkezetek Intézete már jó ideje foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. „Mi voltunk az elsők, akik már 25 éve szerke-

séhez. Az eredményeket természetesen próbapadokon végzett valós tesztekkel ellenőrzik, és ezek eredményeit vissza-csatolják a számításokba.

A gráci Könnyűszerkezetek Intézeté-ben ma már az elvárt geometriától való eltéréseket, a felületi és magában az anyagban rejlő egyenetlenségeket – az úgynevezett geometriai, illetve fémszer-kezeti „rovátkákat” – is figyelembe tudják venni a számításokban. „Ezzel a modellel tovább lehet csökkenteni a biztonsági távolságot a szabványok kötelező előírá-sai és a tényleges terhelések között, még akkor is, ha a nagyon óvatos oldalon maradunk” – fejtette ki Moser úr. „Az anyagban megengedett feszültség maga-sabb lehet, így a lemezvastagság is csök-kenthető.” A mérnökök célja az, hogy a nagy szilárdságú anyagokat is alkalmaz-va felére csökkentsék az akár több tonnás futóművek tömegét. Egy szerelvény

zeti szilárdsági számításokat végeztünk kötöttpályás járművekre. Azóta fokozato-san finomítjuk és fejlesztjük ezt az esz-köztárat“ – mondja Christian Moser, az intézet helyettes vezetője. Grác városa az intézet munkájának és olyan nagy gyá-raknak, mint a Siemens Mobility globális futóműgyártó kompetencia-központja köszönheti, hogy a világ egyik élenjáró fejlesztési központja lett az innovatív vasúttechnika területén.

Az intézetben konkrétan például futó-művek szilárdsági elemzésével foglalkoz-nak. Ez egy összetett feladat, amelyhez számos mennyiséget kell figyelembe venni a feszültségértéktől a terhelési cik-lusokon át a különböző anyag- és hegesztésivarrat-minőségekig. A fő sza-bály az, hogy minél pontosabbak és rész-letesebbek a számítások, annál kevesebb tartalékot kell betervezni a kötelező szab-ványok és előírások biztonságos teljesíté-

Sínen van a technika

ÚTON A RAILJET.Sebesség és kényelem intelligens

futómű-megoldásokkal.

területére is” – véli Michael Schmeja, a kutatóközpont vasúti szakmaközi vezető-je. A kutatók jelenleg olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a kerék és a sín közöt-ti kapcsolat, a hangterjedés és az akuszti-ka, vagy a kerék és a sín körüli áramlási jelenségek vizsgálata. A virtuális jármű-veken folytatott munka különlegessége, hogy „a pálya és a jármű teljes rendszerét szimuláljuk, így két világot egyesítünk. Csak a teljes rendszer vizsgálata teszi lehetővé az átfogó optimalizálást” – kör-vonalazza Schmeja úr a jármű és az inf-rastruktúra közös pontján folyó izgalmas és rendkívül összetett munkát.

Egészen pontosan szimulációs model-

lek fejlesztéséről van szó, amelyek leké-pezik egy kötöttpályás jármű dinamikus viselkedését; a kerék és a sín érintkezési felületének leírásáról, vagy a pályageo-metria leképezéséről és figyelembe véte-léről. Így akarják például feltárni a sínko-

34 ■ 35hi!tech 02|10

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!school

össztömegéhez viszonyítva ez ugyan kicsi, de mégis döntő jelentőségű megta-karítás: az autókhoz hasonlóan egy vasúti szerelvénynél is fontos, hogy a lehető leg-kisebbre csökkentsük a rugózatlan töme-gek (tengelyek) és a primer rugózású tömegek (például a futóműkeret) súlyát, hogy magasabb sebességgel haladhas-sunk, közben pedig kényelmesebb legyen az utazás, és kíméljük az anyagot is. A kisebb anyagfelhasználás végeredmény-ben természetesen azt is jelenti, hogy maga a gyártás is költséghatékonyabb.

Az anyag kímélése áll a középpontban a Gráci Műegyetem Virtual Vehicle kutató-központjának munkájában is. A központ ugyan elsősorban az autóiparnak dolgo-zik, azonban fokozatosan építi fel kötött-pályás kompetenciáját is, így ma már ez adja a kutatási tevékenység mintegy 20 százalékát. „Az autóipari fejlesztések vir-tuális eszköztára jól adaptálható a vasút

További információ■ siemens.com/mobility■ www.tugraz.at■ www.oebb.at

pást, amely Európa-szerte évente több száz millió eurónyi költséget jelent. A kerék és a sín közötti, alig hüvelykujjkö-römnyi érintkezési felületen fellépő hatalmas feszültség rendkívüli terhelést jelent a síneknek. „Vizsgáljuk a kiváltó okokat, és azt is, hogy mit lehet ezek ellen tenni” – magyarázza Schmeja úr. Az új ismeretek alapján lehet az aktív nyomve-zetés integrtációja révén, vagyis a függő-leges tengelyben kormányzott kerekek bevezetésével jobban kézben tartani ezt a jelenséget. ■

FUTÓMŰGYÁRTÁS. A vonatok és autók esetében fontos, hogy minél kisebb-re csökkentsük a rugózatlan tömegek, – mint például a tengelyek – illetve a primer rugózású tömegek – mint például a futóműkeret – súlyát, hogy gyor-sabban és kényelmesebben haladhassunk, hogy kíméljük az anyagot, és hogy költséghatékonyabb lehessen a gyártás. Ezen dolgozik a Gráci Műegyetem.

V a s ú t t e c h n i k a

A lézerek fémalkatré-szeket vágnak és he-gesztenek az autó- és repülőgép-iparban, mégpedig gyorsabban és pontosabban minden más eszköznél. Szintén lézerek ol-vassák le a vonalkódot a bolti

Éles fény

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig TU Wien, Picturedesk, NIF

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!school L é z e r t e c h n i k a

kasszánál, szétroncsolják a daganato-kat, és kijavítják a szem szaruhártyáját. Lézer található a DVD-lejátszókban, a lézernyomtatókban, a lézeres traffipa-xokban, az üvegszálas adatátviteli rend-szerekben. A lézer idén lesz ötven éves. Kevés olyan fejlesztés akad, amely ilyen gyökeresen megváltoztatta mindennap-jainkat.

A lézer irányított, nyalábba fogott fénye a természetben gyakorlatilag nem fordul elő. A lézer az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, kb. a fényerősítés sugárzás gerjesztett kibocsátásával kifejezés mozaikszava egy kvantumfizikai jelen-ség leírására.

Amikor egy atom elektronjait maga-sabb energiaszintre emelik – például fényrészecskékkel történő besugárzás-sal – akkor azok egy fotont bocsátanak ki, hogy visszakerüljenek a szokásos ala-csonyabb energiaszintre. Ez véletlensze-rűen és spontán módon történik, így a jelenséget spontán emissziónak nevez-zük. Ha a már gerjesztett állapotú elekt-ront egy további fényrészecske is eltalál-ja, akkor már két fotont kell kisugároz-nia, hogy visszakerüljön az eredeti ener-giaszintre – ezt már stimulált, avagy ger-jesztett emissziónak nevezzük. Ez a két foton azonos hullámhosszal, irányított-sággal és fázissal rendelkezik. Egy lézer leegyszerűsítve nem más, mint egy fény-

részecske-sokszorozó a két végén egy-egy tükörrel, amelyek ide-oda verik visz-sza a fényrészecskéket, így azok újra és újra találkoznak a gerjesztett elektro-nokkal. Az egyik tükör féligáteresztő, és kivezeti a lézersugarat. Lézerfény ger-jesztésére alkalmasak a gázok, mint a hélium ill. neon vagy a széndioxid, a szi-lárdtestek (rubin, zafír) vagy a félvezetők (dióda alapú lézerek).

2001-ben Bécsben sikerült először előállítani egy femtomásodpercnél (egy billiárdomod azaz 1015 másodpercnél) rövidebb időtartamú fényfelvillanást. A világcsúcs ma 100 attomásodperc (az attomásodperc a másodperc egy trilliárdomod, 1018 része ), amelyet a müncheni Max Planck Kvantumoptikai

Intézet ért el. Ez a vívmány merőben új

ÚTON A MAGFÚZIÓ FELÉ. A világ legnagyobb és legerősebb lézerét most helyezik üzembe a kaliforniai National Ignition Facility létesítményben.

36 ■ 37hi!tech 02|10

AZ ULTRARÖVID EGYBEN ULTRAIN-TENZÍV IS. Bécsben hoztak létre először

egy billiárdomod másodpercnyi fényfelvil-lanást. Ma már ennek az ezredrészénél tar-

tanak. Ez teremti meg az ultraintenzív impulzusok lehetőségét, amelyekkel elek-

tronokat is lehet gyorsítani.

lehetőségeket tár fel az alapkutatásban, mert például megfigyelhetővé teszi az elektronok mozgását egy atomon belül.

A világ legnagyobb és legerősebb lézerét napjainkban helyezik üzembe Kaliforniában. A Lawrence Livermore National Laboratory National Ignition

Facility (NIF) nevű létesítménye egy óriá-si beruházás, amely egyetlen csapásra képes lenne megoldani az emberiség energia-problémáit ellenőrzött magfúzi-

óval, a hidrogénatomok héliummá egye-sülésével. A 3,5 milliárd dollárba kerülő létesítményben 192 lézersugarat akar-nak egy ceruzahegyezőnyi méretű tokra lőni, amelyben egy gombostűfejnyi kap-szula rejlik, benne fagyott hidrogénnel. Ettől a Napban is tomboló reakcióhoz hasonló – nagyon rövid és nagyon apró – tűz lobbanhat fel, amely 100 millió bar nyomást és 100 millió fok Celsius hőmér-sékletet állít elő, ami a magfúzió feltéte-le. A lézerek fényét többször átvezetik a több ezernyi tükörből és lencséből álló hatalmas erősítőkön, hogy végül 1,5

megajoule energiával találja el a célt, a másodperc tört részére 500 terawatt tel-jesítményt biztosítva – ez több, mint az Egyesült Államok összes erőművének teljes teljesítménye. Az első próbák – még fúziós alapanyag nélkül és az elér-hető teljesítmény csupán 40 százaléká-val – sikeresnek bizonyultak, és elérték a 3,3 millió fokos hőmérsékletet. Az ipar-vállalatok érdeklődéssel követik a kuta-tást, ugyanis olyan technológiákról van szó, amelyek más területen is hatalmas előrelépést jelenthetnek: ilyen például a rendkívül hőálló anyagok fejlesztése, amelyeket a Siemens is igényel turbina-lapátok előállításához.

A lézer egy megoldás a problémát keresőknek – kételkedett egykoron a felfedező a fejlesztés hasznosságában. Ötven évvel később pozitív mérleget vonhatunk meg: a lézer megoldásnak bizonyult számos problémára. ■

A mézertől a lézerig■ 1916 1916–ban fogalmazta meg

Albert Einstein a lézer működési

elvét. Az ötlet megvalósítása még

évtizedeket vett igénybe.

■ 1954 Bemutatják a lézer egyik

elődjét, a mikrohullámokat alkalma-

zó mézert.

■ 1960–ban mutatja be Theodore

Maiman, az amerikai Hughes

Research Laboratories munkatársa az

első lézert: egy villanófényekkel ger-

jesztett rubinlézert.

■ 1962 Az első félvezető alapú lézer

bemutatása. Húsz évbe telik, míg

aztán tarol a piacon.

Zöld lámpaAz Osram fejlesztette ki a közvetlenül

igazi zöld fényt kibocsátó indium-

gallium-nitrid lézerdiódát. Korábban

csak kerülő úton, frekvencia-kétsze-

rezéssel mint köztes lépéssel tudtak

ilyen spektrumú lézert készíteni. A

direkt lézerek előnye, hogy könnyeb-

ben vezérelhetőek, kisebb méretben

építhetők meg, jobban ellenállnak a

hőmérsékleti ingadozásoknak, és

egyszerűbben modulálhatóak.

Az 50 nm-es bemutató eszköz kime-

nő teljesítménye is ígéretes egy kis-

méretű és olcsó zöld lézer kifejleszté-

séhez, amelyet a gyógyászatban és

az iparban ugyanúgy lehet hasznosí-

tani, mint hordozható kivetítők fény-

forrásaként.

osram.com

További információ■ siemens.com/innovation■ siemens.com/energy

GONDOLA HELYETT SÍNENHárom perc alatt Tronchetto-ból Velencébe: A lagú-navárosban üzembe helyezték a kötéllel

vontatott Cable Liner szerelvénye-ket. A Doppelmayr és a Siemens közös fejlesztésű járműve gumike-rekeken, ezért halkan és energiata-karékosan gördül Velencében.siemens.com/is

BENZINTAKARÉKOSA Siemens és a BMW bemutatott egy olyan rendszert,

amely WLAN adatkapcsolaton továbbítja az adatokat a közlekedési lámpák és a járművek között. Ha a motor leállítását és indítását vezérlő automata ismeri a lámpa kapcsolási idejét, akkor tovább csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. siemens.com/mobility

LED-EK A ZSEBKIVETŐKHÖZFénykibocsátó diódákkal olyan kis-

méretű kivetí-tőket is lehet készíteni, ame-lyek képátlója

meghaladhatja az egy métert is. A 3M zsebben elférő kivetítői apró, csupán ötször hat milliméteres Osram csipekkel működnek. www.3m.com

UTAZÁS AZ EMBERI TESTBEA kamera lenyelése lehet a gyomor-vizsgálat legkellemesebb módja. A Siemens és az Olympus a kamera joystick-es és mágneses mezős

vezérlésén dolgo-zik: a lenyelt kap-szula minden irányban mozgat-ható, így sokkal

több információt gyűjt be. siemens.com/healthcare

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHírfalatok

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A PARABOLATÜKRÖS SZOLÁR-TERMÁL (NAPHŐ-) ERŐMŰVEK hatásfokát a Siemens új fejlesztésű vevő- (befogó-)csöveivel lehet fokozni. Az új megoldásnál a napener-gia akár 96 százalékát is elnyelő különleges bevona-tot alkalmaznak. Egy 50 MW-os erőmű így évente akár 6.500 MWó-val is növelni tudja a termelését. siemens.com/solar

Klemens Lendl, Ursula Grablechner Siemens, 3M

38 ■ 39hi!tech 02|10

hi!life

Rugalmasabban, haté-konyabban, több kom-munikációval és na-gyobb kreativitással – így fogunk dolgozni a jövőben, hogy megfeleljünk az egyre összetettebb gazdasági élet növekvő követelményeinek.

A jövő irodája

Ehhez nyújtanak segítséget a vonzó irodai környezet, az új munkavégzési elképzelé-sek és a korszerű technológiák. A Siemens új központi bécsi központjában, a Siemens City-ben már meg is valósították ezeket az elképzeléseket. A modern munkavégzés a csoportmunka, a megbeszélések, a kon-centrált kreatív munka és a rutinfeladatok

folyamatos váltakozását követeli meg. Aki-nek délelőtt egy bonyolult szerződésterve-zetet kell kidolgoznia, az szívesen végzi ezt egy kisebb, egymunkahelyes szobában. Délután viszont annál jobban örül a kollé-gák társaságának a közös irodában, a keve-sebb összpontosítást igénylő rutinfelada-tok elvégzése közben. Másnap pedig cso-portmunka várja a projektirodán, amelyet kifejezetten az adott beruházás időtarta-mára bocsátanak rendelkezésre.

Az otthoni munkavégzés sem jelent már gondot, és ezért egyre vonzóbb a munkáltatónak és a munkavállalóknak is: a munkáltatónak értékes erőforrásokat takarít meg, a munkavállaló pedig kötetle-nebbül tudja beosztani az idejét, és keve-sebb időt veszít a közlekedéssel.

A mobil munkavégzés alapkövetelmé-nye a színvonalas és újszerű informatikai

További információ■ siemens.at/siemenscity

környezet. Az RTC valós idejű együttműkö-dési szolgáltatások révén közösen, meg-osztva használhatóak az információk, programok és virtuális konferenciák a mindennapokban. A hozzáférést az irodá-ban a vezeték alapú vagy vezeték nélküli hálózat biztosítja, az irodán kívül pedig helyi WLAN hotspotok, ill. a 3G és a GPRS hálózatok virtuális magánhálózati (VPN) összeköttetései használatával. Az egysége-sített, közösen használt eszközök, mint például hordozható számítógépek, fejbe-szélős és webkamerás szoftveres telefo-nok, valamint az egységesített folyamatok gondoskodnak a mobilitás zökkenőmen-tes és rugalmas megvalósulásáról

A Siemens új munkavégzési formáit a következő évek során világszerte széles körben bevezetik a Siemens Office pro-jekttel.

SIEMENS CITY. Modern, a munkavégzés új

formáihoz igazodó építészet.

H í r e k

Az új Las vegas-i City-Center nagy, csillogó, vi-lágos – ahogyan csak el-várnánk. Meglepő azon-ban, hogy környezetkímélő. A szállodákból, kaszinók-ból és bevásárlóközpontból álló épületegyüttes elnyerte

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Coop Himmelb(l)au, Crystals CityCenter, Siemens

a LEED tanúsítvány arany fokozatát. A LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) a zöld épületek amerikai minősítő rendszere, amely az épületek energiahaté-konyságát és fenntarthatóságát értékeli. A 1,5 millió négyzetméteres alapterületű CityCenter, amelyet Siemens épületgépé-szettel és Osram világítástechnikával sze-reltek fel, kimagasló érdemjegyeket kapott a minősítésben.

„Az energiahatékonyság nem áll ellen-tétben az építészeti szépséggel” – szögezte le Daniel Libeskind sztárépítész, aki a CityCenter csillogó ékkövét, a „Crystals” bevásárló mennyországot tervezte. Ugyan-ezt a kijelentést erősíti meg például a Coop

Himmelb(l)au építésziroda a Bécs számára tervezett harminc emeletes és 128 méter magas „Town Town“ irodaépület-torony-házzal. Ez az épület több energiát termel, mint amennyit felhasznál: az épülethéj tel-jes felületére napelemes bevonatot vittek fel, és egy reteszformájú egység egy turbi-nát rejt, amely villamos áramot állít elő a szélerőből.

Miközben egy hasonló adottságú iroda-épület általános esetben évente 2.000-4.000 MWó áramot fogyaszt, addig az új irodaépület akár 2.000 MWó többletenergi-át is termel, és több mint ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg. „A

cover

hi!biz

hi!school

hi!life Z ö l d v á r o s o k

A városok energiája

IRODATORONY Coop Himmelb(l)au-tólTöbb energiát termel, mint fogyaszt napelem-bevonatával és egy szélturbinával.

Town Town nem passzívház, hanem aktív-ház”, mondja Wolf D. Prix, a Coop Himmelb(l)au vezetője. A torony minden ízében a lehető legnagyobb energiahaté-konyságra törekszik. Ehhez még a szélvi-szonyokat is elemezték és modellezték ahhoz, hogy a geometriát és az épület héját tökéletesen a külső feltételekhez igazítsák.

Wolf Prix kollégái, mint például David

Fisher olasz építész még ennél is tovább mennek egy lépéssel, és olyan nyolcvan emeletes felhőkarcolókon dolgoznak, ame-lyek szintjei saját tengelyük körül elfordul-nak a nap- és szélenergia még jobb kihasz-nálása érdekében. A külső feltételekhez alkalmazkodás a jövőben talán az energia-hatékony építési mód kiemelkedő ismerte-tőjegyei közé tartozik majd.

Jelenleg még bizonytalan, hogy a Coop

Himmelb(l)au Town Town projektjét ebben a formában ténylegesen megvalósítják-e, de egy rangos díjat már mindenképpen elnyert: a MIPIM idei fenntarthatósági díját, az Architectural Review Future Pro-ject Award-ot. „Ezekkel a díjakkal a jó építé-szet példájaként tudunk bemutatni terve-ket, de azt is szemléltethetjük, hogy az épü-letek hogyan lehetnek hasznosak a társa-dalomnak“ – számol be a főszerkesztő, Kieran Long.

Ez a jövőben egyre fontosabb lesz, hiszen változatlanul szeretnek felhőkarco-lókat építeni. Mivel a világ nagyvárosai tovább nőnek, már a helyhiány is kikény-szeríti a magasabbra építést. A világ ener-giafogyasztásának 75 és a széndioxid-kibo-csátás 80 százalékát már ma is a városok okozzák, ennek nagy része pedig az épüle-teknek tudható be. A világméretű klímavé-delmi erőfeszítések sikere a nagyváro-sokon múlik. Ebben a tekintetben olyan városok számítanak példaképnek, mint Koppenhága, Európa legzöldebb városa a European Green City Index alapján.

Vagy Szingapúr, amely ötmillió lakosá-val, Hamburgnál kisebb területével rendkí-vül sűrűn lakott, mégis Ázsia egyik legzöl-debb városa: a népesség 1986 óta hetven százalékkal nőtt. A városban évek óta fenn-tartható megoldásokra fektetik a hang-súlyt. A városvezetés reményei szerint a Cleantech ágazat 2015-ig mintegy 1,5 mil-liárd eurós forgalmat és 18.000 munkahe-lyet biztosít. „A zöld technológiák fejleszté-sének és gyártásának egyik központi hely-színe akarunk lenni a világon” – hangsú-lyozza Manohar Khiatani, egy „zöld” ipari parkot építő JTC Corporation elnök-vezér-igazgatója. Ebben a létesítményben hozta létre a Siemens a „City of the Future“ köz-pontot. Szingapúr városa tehát jó helyszíne lehet annak, hogy első ízben valósítsák

40 ■ 41hi!tech 02|10

DAS IST DER BILDTEXT-TITEL. Mit dem neuen Gerät lassen sich Krankheiten in einem sehr frühen Stadium Mit dem neuen Gerät lassen sich Krankheiten in einem sehr frühen.

Milyen energiatakarékos megoldásokat

alkalmaznak a CityCenter-nél?

Az épületgépészeti megoldásokkal és korsze-

rű világítási rendszerekkel nagyon sok energi-

át lehet megtakarítani. Az energiatermelést

egy nagy hatásfokú erőmű

biztosítja. A vízzel szintén

takarékoskodnak.

Mennyire fontos a fennt-

artható építés?

Az energiahatékonyság javítá-

sa nem mond ellent az építé-

szeti szépségnek. Egy nagy-

szerű és ráadásul fenntartha-

tó épület esztétikáját ne az a

kijelentés határozza meg,

hogy energia megtakarítására

szolgál. A nagyszerű építészet

mindig az emberi álmok és

remények kifejezésre juttatá-

sa lesz, a műszaki megoldá-

sok pedig segíthetnek minket

a cél jobb elérésében.

Milyen Ön szerint egy

élhető város?

Egy nyitott, demokratikus város; egy olyan

város, amelynek alakításában a lakosai részt

vesznek. Izgalmas kell, hogy legyen. Egy

városban izgalmas feszültséget kell kelteni a

műszaki megoldásokkal, a politikával, az épü-

letekkel – az alkotószellemet és az újítások

szellemét kell megteremteni.

Nekem személy szerint több város kombiná-

ciója tetszene: egy csipetnyi Berlin a maga

kreatív hangulatával, egy rész New York

Queens és Brooklyn városrészekkel, egy sze-

letnyi az elegáns Milánóból, Kiotó rendezett-

ségével és São Paulo összevisszaságával.

A CityCenter Las Vegasban

DANIEL LIBESKIND A világy egyikleghíresebbépítésze. Sok éven át tanítottépítészet-elmé-letet a Harvard,Yale és Univer-sity of Londonegyetemeken.

meg nagy léptékben a felhőkarcolók merő-ben új fajtáját: a Vertical Farms, a „függőle-ges farmok” többszintes üvegházak, ame-lyek közvetlenül a városban fedezik a lako-sok élelmiszer-igényét. Tanya a felhőkarco-lóban? Emeletről emeletre egymásra hal-mozott hidrokultúra búzával, zabbal vagy kukoricával, boldog, szabadon kapirgáló tyúkokkal és tarka zöldséggel?

Dickson Despommier, a New York-i Columbia Egyetem parazitológusa az új gondolkodás előfutárai közé tartozik. A többszintes, szavaival élve „függőleges” mezőgazdaság mellett a globális népesség-bővülést és a klímavédelmet hozza fel fő érvként. 2050-ben előreláthatólag több mint kilenc milliárd ember él a Földön, túl-nyomórészt városokban. Ehhez közel egy-milliárd hektárnyi mezőgazdasági termőte-rület kell – ez Brazília területének felel meg. Másrészről a toronyba épülő tanyák kétféle-képpen küzdenének a klímaváltozás ellen, magyarázta Despommier: „Az egész évben

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMarkus Honsig Type O2 / Oliver Foster, Daniel Callebaut, Siemens

Egy harmincemeletes felhőkarcoló, fényáteresztő homlokza-tok, minden emeleten búzát, zabot vagy kukoricát termelő hidrokultúrák, bármilyen zöldséget termelni képes polcok, tarka virágágyások, szabadon kapirgáló tyúkok, valamint hal- és garnélatenyésztő medencék. A hőt és a fényt napele-mek, földhő, szél- vagy vízerő biztosítja, a trágyázásról a csatornarendszer és a kisállatok alma gondoskodik.Ilyennek képzeli a „függőleges farmot” Dickson Despommier, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa. A farm több ezer embert hivatott ellátni friss termékekkel, így egyfajta hatalmas tanya lesz a sűrűn lakott terület kellős közepén. A terv szervesen illeszkedik a modern zöld városépítészet hullámába. A felhőkarcolók a város zöld tüdejének részét képeznék, és a napi élelmiszer-mennyiség hosszadalmas szállítása helyett szinte helyben lehetne azokat megtermelni.

■ www.odesign.com.au/Vertical-Farming.html ■ nysunworks.org

Tanya a belvárosban

1 hidrokultúra 2 nagy léptékű gabonatermesztés 3 fényvisszaverő szint 4 a különböző üzemmódokat támogató, stratégiai helyen található szellőzés 5 gyümölcsöskert 6 fényalagút az épület minél nagyobb részének természetes bevilágításához 7 termőterület – különböző helyeken kialakítható 8 víztározó 9 és 10 kávézó, étterem 10 bejárat 11 raktárak 12 vízturbinák 13 szélturbinák 14 termőterület a tetőn.

Mezőgazdaság függőlegesben

42 ■ 43hi!tech 02|10

helyben termelt élelmiszerek hatalmas szállítási és hűtési költséget, valamint szén-dioxid-kibocsátást takarítanának meg. Ezen kívül a mezőgazdasági termőterületet át lehetne engedni a természetnek, ami hatal-mas széndioxid-nyelőként működne”. Ter-mészetesen a termőföld és a belváros telek-árai nagyon különbözőek. Despommier szerint azonban „egy harmincemeletes épületben, ami New Yorkban egy 0,6 négy-zetkilométeres háztömböt foglal el, ugyan-annyi növényt lehet termelni, mint egy tíz négyzetkilométeres farmon.“ A megvála-szolatlan kérdések közé tartozik az is, hogy miként lehet elegendő fényt biztosítani minden növénynek egy tanya-felhőkarcoló-ban.

Az építészek szintén lelkesedéssel fogad-ták az ötletet. Közéjük tartozik az ausztrál Oliver Foster, aki egy tizenkét szintes farmot tervezett: a kerek épület mindegyik szintje körülbelül hat méter magas, hogy több napfényt biztosítson, és a megfelelő fényvi-szonyokat szolgálják a fehér, a fényt jól visszaverő falak és fénykibocsátó diódák is. Az első függőleges farm tényleges felépíté-séig talán még eltelik néhány év.

SZINGAPÚR évek óta nagy hangsúlyt fektet a fenntartható megoldások fejlesz-tésére. A Cleantech ágazatban 2015-ben már mintegy 1,5 mil-liárd eurós árbevétel-re és 18.000 munka-helyre számítanak. A Siemens is itt hozta létre a „City of the Future“ központot.

■ siemens.com/cityofthefuture

Z ö l d v á r o s o k

További információ■ ww.usgbc.org■ siemens.com/buildings■ www.columbia.edu■ siemens.com/urbanization

Despommier egy másik, egyszerűbben megvalósítható ötlete, hogy a tetőkre épít-senek üvegházakat. Ezzel a megoldással New York városát teljes egészében el lehet-ne látni élelmiszerrel, véli a jövő tervezője. Az üvegházak alapvető előnye, hogy gya-korlatilag bármilyen növényt lehet bárhol és bármikor termeszteni, amit már az ari-zonai sivatagban, vagy akár a Déli-sarkon is bizonyítottak. Mindemellett egy ilyen meg-oldás kevesebb vizet és területet igényel. A New York-i Hudson Riveren már használat-ba állt egy úszó üvegház, amelyben zöldsé-get és gyümölcsöt termelnek.

A városok széndioxid-mérlegének hely-reállítása érdekében kézenfekvő lépéseket kell megtenni: elsősorban az energiafo-

gyasztást kell csökkenteni, „mert az áram-fogyasztás csökkentése a legnagyobb ener-giaforrásunk”, véli az amerikai Amery

Lovins. Lovins az alternatív Nobel-díj birto-kosa, és már az 1980-as években hozzáfo-gott az energiából önellátó házak tervezé-séhez. Másodsorban: „A jövő a decentrali-zált villamos hálózaté és a megújuló ener-giaforrásoké: ezek tisztábbak, olcsóbbak, masszívabbak és kisebb pénzügyi kockáza-tot jelentenek. 2007-ben az Egyesült Álla-mokban az új szélerőművek összesített tel-jesítménye nagyobb volt, mint a korábbi öt évben üzembe helyezett szénerőműveké, és ez az irányzat világviszonylatban is igaz. 2008-ban a világ többet fektetett megújuló energiaforrásokba, mint fosszilis tüzelő-anyagokba.”

A megújuló energiaforrások alkalmazá-sára éppen a városok alkalmasak rendkívü-li módon, és ez egyaránt igaz a kisebb tele-pülésekre és a nagyvárosokra is. A lakások energetikai összekapcsolásával ugyanis olyan rendszereket lehet létrehozni, ame-lyek jobban képesek a megújuló energia-források természetes ingadozásainak, a csúcsáramok és a csúcsteljesítmények kiegyensúlyozására.

„Az áramfogyasztás statisztikai ingado-zása már körülbelül száz lakástól kezdődő-en igen csekély, és az energia-szolgáltatás igen jól tervezhetővé válik“ – mondja Günther Brauner, a Bécsi Műegyetem Villa-mos Berendezések és Energiagazdálkodás Intézeté és az ADRES (autonóm decentrális

megújuló energiarendszerek) interdiszcipli-náris kutatási projekt vezetője. A Bécs mel-letti Aspern repülőtérnél tervezik felépíteni ilyen elvek szerint 2025-ig az első aktív energiatermelésű települést. ■

cover

hi!biz

hi!school

hi!life

»Azok a viselkedési minták, amelyek ed-dig növekedést és fej-lődést hoztak szá-munkra, a jövőben már nem tudják ezt biztosítani. Ehelyett a következő húsz évben nagyobb horderejű

Gyökeres változásokrakészülhetünk

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIpof Christina Lehner

Dialogue párbeszédsorozatban, amelyet a Max Planck Társaság és a Siemens az Economist Intelligence Unit-tal karöltve rendezett. Dennis Meadows vezérszó-nok, „A növekedés határai” című könyv társszerzője hangsúlyozta, hogy „egy más rendszerre kell átállnunk”.

A pódiumbeszélgetések keretében világos követeléseket fogalmaztak meg a politikával, a gazdasággal és a tudo-mánnyal szemben. A politikának példá-ul minden kezdeményezést az üvegház-hatású gázkibocsátás csökkentésének mércéjével kell mérnie, közben pedig meg kell győznie a választókat az ala-csonyabb széndioxid-kibocsátás előnye-iről, valamint finanszíroznia kell a szük-séges alapkutatást.

A gazdaság felelőssége az, hogy szo-rosabban működjön együtt a kutatással a találmányok és az innováció szerves összefonódásának biztosítására – ennek az igénynek komoly sikerrel felel meg a Siemens, éppen és főleg a zöld technoló-giákkal. „A víz és az energiahatékonyság vonatkozásában önkéntelenül is a Sie-mens kínálatára gondolok” – mondta el Paul Pelosi jr., a San Francisco Environ-

ment Commission elnöke és a Future Dia-

logue résztvevője: „A Siemens számos technológiája, mint például a Smart Grid lehetővé teszi a nagyobb mértékű

változásokat fogunk megélni, mint az egész múlt században.“ Ilyen mondatok váltottak ki heves vitákat a Future

44■ 45hi!tech 02|10

hi!touch

hi!biz

hi!life

hi!schoolF u t u r e D i a l o g u e

NICHOLAS HERBERT STERN: A

„Stern jelentés“ szerzője nem

hisz abban, hogy csökken-

teni kéne az életszínvonalat, hanem az ener-

gia hatéko-nyabb felhasz-

nálását és a beruházási dön-tések átgondo-lását javasolja.

decentralizálást. Ezáltal különböző ener-giaforrásokat tudunk használni, és segít-hetünk az önkormányzatoknak a saját, kifejezetten az egyedi igényeiknek meg-felelő megoldások fejlesztésében.” Azon-ban nem csak a gazdaságban és a politi-kában merülnek fel új feladatok: a kuta-tóknak több ösztönzést kell adni a közvé-leménnyel folytatott hatékony kommu-nikációra. Ennek során nem csupán az alapkutatást kell szem előtt tartani, hanem az alkalmazásokhoz kapcsolódó megoldásokat is. Peter Gruss, a Max Planck Társaság elnöke hangsúlyozta: „Az elefántcsonttoronyban zajló tudo-mány a múlté.”

Az innováció társadalmi jelentőségé-nek nyomatékosításához rendkívül fon-tos, hogy meggyőző jövőképet dolgoz-zunk ki – ugyanis csak ez tudja biztosí-tani a széles körű támogatást a közvéle-ményben. Az Apolló-program egy egész nemzedék képzelőerejének adott szár-nyakat. Mi lehet egy Apolló-program-hoz mérhető a XXI. században? A Siemens elnök-vezérigazgatója, Peter Löscher a Desertec sivatagi erőműpro-jektet, a villamos alapú mobilitást (e-mobilitást) és a hozzá szükséges inf-rastruktúrát, az intelligens villamos hálózatokat, vagy az egyéni egészség-ügyi ellátást hozta fel példaként. „A leg-

fontosabb az, hogy hosszú távon meg-bízható feltételrendszert teremtsünk, amiben dolgozni lehet” – hangsúlyozta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nagyobb energia-hatékonyság piaci eszközökkel való ösztönzése aligha lesz elegendő a kihívások leküzdéséhez.

„A kormányzatok befolyásolják a pia-cot, és megszabják a peremfeltételeket” – fejtette ki Joschka Fischer, Németor-szág korábbi külügyminisztere. „Aki megváltoztatja a peremfeltételeket pél-dául azáltal, hogy világpiaci árat tesz lehetővé a széndioxid-kibocsátásra, az gyökeresen meg tudja változtatni a piaci szereplők magatartását is bizonyos

áruk és szolgáltatások fogyasztása és az energiafelhasználás tekintetében.“ Dennis Meadows ezt azzal egészítette ki, hogy a mindennapi élet számos apró döntését kell befolyásolni ahhoz, hogy lehetővé tegyük a széles körű változáso-kat: „A fenntarthatóság kevésbé a hasz-nált termékek, hanem sokkal inkább hozzáállásunk kérdése.” Sem a gyártók, sem a tudomány vagy a politika nem képes egyedüli megoldást kínálni a problémák megoldására. Csakis mind-ezen területek együttműködése kecseg-tet sikerrel, ha meg akarunk felelni az emberiség előtt álló kihívásoknak.

Lord Nicholas Herbert Stern, aki „Stern-jelentésével” világhírre tett szert, nem gondolja úgy, hogy a széndi-oxid-kibocsátás jelentős csökkentéséhez le kellene faragni életszínvonalunkból. „Más alapokon kell döntenünk a beruhá-zásainkról, és hatékonyabban kell fel-használnunk az energiát” – vélte. „Főként arról van szó, hogy úgy alakítsuk át gaz-dasági rendünket, hogy az zöldebb, dinamikusabb és az innovációra fogéko-nyabb legyen, és nagyobb teret engedjen az életformák sokféleségnek.“ ■

További információ■ siemens.com/sustainability■ www.mpg.de

Milyen infrastruktúra lesz szükséges a villamos autók közlekedéséhez, és ezt hogyan építsük ki? Erről számol be az Austrian Mobile Power (vezető osztrák vállalatok

közös e-mobilitási platformja) két ügyvezetője, Wolfgang Pell mérnök a Verbund

áramszolgáltató és Roman Bartha mérnök a Siemens részéről

Előzősávban a villamos autók

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIElisabeth Dokaupil Albert Klebel

Az utóbbi időben nagyon felkapták a vil-

lamos autókat. Mi ennek az oka?

Bartha: A villamos alapú mobilitás (e-mobilitás) összeegyeztethetővé teszi az egyéni mobilitást a klímavédelem-mel. Ausztriában kiemelten vonzó ez a kérdés, hiszen eddig jócskán elmarad-tunk CO2-kibocsátási vállalásunk teljesí-tésétől. Ahhoz viszont, hogy elérhessük az elvárt klímavédelmi hatásokat, meg-újuló forrásból kell termelni az energiát a villamos autókhoz.Pell: Az Ausztriában termelt áram, ame-lyet a Verbund szolgáltat, 91 százalék-ban megújuló forrásból származik.

Ennek köszönhetően tudja teljes mér-tékben kibontakoztatni a hatását orszá-gunkban a villamos mobilitás. Ezen kívül a villamos üzemű autók hatéko-nyabban használják fel az energiát: egy dízelautó az üzemanyag energiájának csupán mintegy 25 százalékát tudja hasznosítani, míg az e-autó az áram energiájának mintegy 80 százalékát fel tudja használni.

Ki finanszírozza a szükséges infrastruktú-

ra-beruházásokat?

Pell: Fontos szerepe van ebben az Aus-trian Mobile Power (AMP)-nek, az e-mo-

WOLFGANG PELL, ROMAN BARTHA: „A villamos autók révén összeegyeztethővé válik az egyéni mobilitás a klímavédelemmel.“

bilitás egyesületének. Az egyesület mamár 20 tagot fog össze az infrastruktu-rális technológiát fejlesztő, energiaszol-gáltató és kutató vállalatok köréből, közöttük olyanokat, mint a Siemens, a Magna, az áramszolgáltató Verbund, sőt a Rewe kereskedelmi lánc.Bartha: Az AMP partnerei 2020-ig több mint 50 millió eurót fektetnek be az e-mobilitás bevezetésébe Ausztriában. Ezeket a forrásokat a sorozatgyártásra érett e-autók bevezetésének ösztönzésé-re, a feltöltő kutak biztosítására és a használók igényeinek megfelelő mobili-tási szolgáltatások fejlesztésére fordítják.

Az e-mobilitás mely kihívásaival foglalko-

zik jelenleg az AMP?

Pell: Az AMP az úgynevezett Charge Everywhere rendszerre, a bárhol feltölt-hető járművekre alapoz. Nem számo-lunk a hagyományos értelemben vett áramfeltöltő helyekkel: helyette a csat-lakozó aljzatból minden háztartásban hozzáférhető erősárammal töltjük fel a járműveket, ami ráadásul kommuniká-ciós kapcsolatot is biztosít. Minden egyes jármű egy egyedi és azonosítható fogyasztó. Ezzel a megoldással otthon, a garázsban, az irodában vagy bevásárlás közben az áruházban lehet „tankolni”.Bartha: A Siemens részvételének fő pontjai: a villamos hálózatok intelligen-ciájának növelése, hajtástechnika, for-galomirányítás. Az elszámolás szintén

meg kell szervezni, és ezen dolgozik az AMP egyik új tagja, a Telekom Austria.

Mi a feladata a kommunikációra szakoso-

dott vállalatnak?

Bartha: A kommunikációs szolgáltatók kiegészítő szolgáltatásokat kínálhatnak a villamos autókkal közlekedőknek, pél-dául kiszámíthatja a hatótávolság vége előtt elérhető töltőállomások helyét, a torlódásokat és a forgalomirányítással karöltve a zöldhullámhoz optimális sebességet – mindez pedig kiemelten

46 ■ 47hi!tech 02|10

fontos a villamos üzemű autóknál az akkumulátorok optimális kihasználása érdekében Pell: Ehhez járul még a tájékoztatás a közösségi közlekedési állomások melletti szabad parkolóhelyekről és a villamosok, buszok indulási időpontjáról. A mobili-tás jövőjéhez ugyanis az a fontos, hogy minden utazáshoz az adott szakasz meg-tételéhez leginkább alkalmas közlekedé-si eszközt használjuk. A jövőben a mobi-litás-szolgáltatók fognak minket környe-zetkímélő módon, gyorsan és biztonsá-gosan elkalauzolni A-ból B-be.

Miért ruháznak be az energiaszolgáltatók

az e-mobilitásba?

Pell: Természetesen arról van szó, hogy értékesítsék a villamos áramot, ez azon-

ban még messze nem minden. A feltölté-sek megfelelő kezelésével ugyanis opti-málisan lehet kihasználni a megújuló energiaforrásokat, mint például a szél-erőt és a napenergiát. Elképzelhető az is, hogy az autók akkumulátorait puffertárolóként használjuk a villamos-energia-hálózatban. Ezen kívül a töltés során adatokat is lehet cserélni, ami egy-részről az autónak fontos: az akkumulá-tor töltési foka és hőmérséklete mellett a kisebb ellenőrzéseket és frissítéseket is el lehet végezni. Ezzel segítheti a tulajdo-

További információ■ www.austrian-mobile-power.at■ verbund.at■ siemens.com/energy

nost a felhasználási adatok összegzése az optimális akkumulátorok és szerződéses partnerek kiválasztásában.

Az országhatárokon kívül is működik a bár-

hol feltölthető villamos autók rendszere?

Bartha: A villamos mobilitás ausztriai modellrégióival együttműködve már ter-vezünk egy együttműködési ikerprojek-tet Bécs és Pozsony között. A határmenti térségek, mint például Tirol és Bajoror-szág vagy Karintia és Marburg térsége szintén alkalmas a határokon átívelő e-mobilitás létrehozására. Ez alapvetően nemzetközi kérdés; az AMP tagjai is nemzetközi vállalatok, így világszerte előmozdítják az e-mobilitás ügyét.

Mikor lesz természetes, hogy e-autókkal

közlekedünk útjainkon?

Bartha: Az év elejétől már lényegesen több e-autót kínálnak, azonban ezeket először vállalati járműflottákban hasz-nálják. A Siemens már be is szerezte az első e-autókat. Az infrastruktúra 2011 közepétől jelentős fejlődésen megy keresztül, de az autók ára a magánem-berek számára még mindig meglehető-sen magas lesz. Ennek fejében a folyó használati költség csak negyede lesz egy benzinüzemű autóénak, vagy akár még ennél is kevesebb. Nem kell fizetni a fogyasztásalapú osztrák regisztrációs díjat és biztosítási adót, és a klima:aktiv nevű osztrák állami klímavédelmi prog-ramból 5000 eurós támogatás is jár, ha megújuló forrásból származó áramot használnak. 2018 és 2020 között érjük el az e-autók igazi áttörését; addigra lesznek könnyebbek, tartósabbak és olcsóbbak az akkumulátorok. A 2020-ra előre jelzett mintegy 210.000 e-autót vélhetően könnyedén elérjük. ■

“2018 és 2020 között érjük el a villamos üzemű autók piaci áttörését. Addig fokozatosan tartósabb és olcsóbb lesz az akkumulátor.”DI ROMAN BARTHA mérnök, az AMP ügyvezetője

E - a u t ó k

cover

hi!biz

hi!school

hi!life

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 48hi!tech 02|10Ursula Grablechner Siemens

cover

hi!biz

hi!school

hi!life T ö r t é n e l e m

folyamatos fejlesztése révén egyre maga-sabb termelékenységet kínálnak, miközben rugalmasságuk is nő. Az első ilyen vezérlése-ket Ausztriában a hetvenes évek elején tele-pítették a Siemens megrendelőinél. A rend-szerek első nemzedékei diszkrét elektroni-kai alkatrészekből épültek fel. Később a vezérlések szakosodott változatait, mint pél-dául a Sinumerik System 200 vagy System 300 rendszereket fejlesztették ki az esztergálási, marási, köszörülési és nibbelési technológiákhoz, és lehetővé vált az elektro-hidraulikus hajtások vezérlése is.

1973-ban jelenik meg a Sinumerik 500 C, az első CNC (Computerized Numerical Control) vezérlés. Csúcstechnológiai megol-dásként használata kezdetben esztergálásra és marásra korlátozódik , azonban az olcsó mikroprocesszorok megjelenésével ez az évek során megváltozik, ami forradalmasít-ja a CNC technológiát. Az 1976-ban bemuta-tott Sinumerik System 7 az első, amely mik-roprocesszorral rendelkezik, és lehetővé teszi a DNC hálózatok kialakítását. Alig néhány évvel később, már 1979-ben megva-lósul a Sinumerik System 8, az első, többcsa-tornás működésre képes CNC integrált, programozható logikai vezérléssel (SPS-sel), amely ugyanúgy alkalmazható esztergáló és maró megmunkálásokra, mint fúró- és nibbelő gépekben.

Az első IBM PC 1981-es megjelenésekor mutatja be a Siemens a Sinumerik System 3-

50 éves a Sinumerik1960-ban jelent meg a piacon a Sinumerik, az első ipari használatra alkalmas NC (numeri-kus vezérlésű) rendszer. Az automatizált gyártási folya-matok a hard- és szoftverek

mal azt a CNC-t, amely a System 8 és a Primo között helyezkedik el. Kiemelkedő sajátossá-ga a grafikus funkciókkal rendelkező, az adott alkalmazáshoz illeszthető felhasználói programozói felület. A Siemens 1984-ben új termékcsaládot vezet be System 800 néven és ezzel együtt a nyitott rendszerű kialakí-

tást, amely meghatározó marad a CNC-vezérlések későbbi nemzedékeiben is.

1996-ben vezetik be az integrált bizton-ságtechnikai funkciókat a Sinumerik Safety

Integrated formájában. A gépgyártók és -fel-használók termelékenységének további növelése érdekében a Siemens az új évezred küszöbén új korszakot nyitott az Internet-alapú állapot-felügyelettel (condition moni-toring) és a gépszimuláció, valamint a virtu-ális prototipizálás mechatronikai támogatá-sával. 2008-ra a Siemens lefedte a teljes CAD/CAM/CNC folyamatláncot.

Napjainkban az elektronikai hálózatok összekapcsolják a modern gyártóüzemek valamennyi részlegét, és a lehető legna-gyobb mértékben biztosítják az adatcserét – a fejlesztéstől és tervezéstől a CNC- vezérelt gépekig vezető út minden lépésében. ■

■ siemens.com/sinumerik

MEGJELENIK A CNC. Az első CNC (Computerized Numerical Control) vezérléseket a Sie-mens Ausztria a hetvenes évek elején telepítette. A képen a stockeraui Heid esztergaműhely egyik berendezése látható 1975-ből, amely mind a mai napig üzemel Romániában.

Sinumerik S-sel felszerelt fúró- és marógép