-
EGYÜTT
A Szolnok Megyei Könyvtárközi Bizottság
Tájékoztatója
Szerkeszti: Szurmay Emd
1973/3.
-
Dr. Kardos Józsefné a Megyei Tanáca Hetényi Gé-za Kórháza Orvoai
Könyvtá-ránál: vezetője
Könyvtár IgazgatójaSzolnok, 1974. á p r i l i s hó.
-
Hyilván és joggal roeszaBnatják kedves olvasóink, hogy1973. évi
utolsó számunkkal ilyen Jcésőn jelentkezünk. Kég-is eat a megoldást
választjuk, mivel szeretnénk niradónkperiodicitásét megőrizni, s
mivel változatlanul bizunk afolyamatos, évi háromsaori
megjelenésben i.
Az elmondottakból következik, hogy híradónk még 1973.év máaodík
felének eseményeit, híreit tartalmazza a sztsea teljességgel.
Szokásos, állandó rovataink mindegyike sem szerepel eb-ben a
számban. Formálisnak tartottuk volna ugyanis a rova-tok
fenntartását megfelelő tartalom nélktil. Ugyanakkor na-gyobb
terjedelmet kapott a Könyvtáraink életéből c, rovat.Ide kerültek
azok a kisebb, mühely-jellegü ciikek i s , ame-lyek becsületes,
napi munka tükrözései ugyan, de különösebbújszerűséget nem
mutatnak, Hiranyagunkat olvasva némi saj-nálkoaással kell
megállapítanunk, hegy még mozaikaEerüensem tárulkozik fel benne a
megye könyvtáraiban folyó sok-HzinÜ, érdekes tevékenység. Magyon jó
lenne,.ha a sokrétűkönyvtári feladanoknak nemcaak szorgalmas
megoldói, hanemtóiségefl krónikásai is akadnánan.
Ezért is törekedtünk az Együtt szerkesztését szélesebbalapoJcra
helyezni, a szerkesztés munkájába többeket bevon-ni, s £ szerkes
zío bizottság Esszét ételével is ^obbsn érze—
keltetni a hiradó könyvtárközi je l legét .
Ismét csak remélni tudjuk, b.ogy & most megindult közös
munka gyümölcsei következő számainkban be fognak érni.
Igaz, jól benne vagyunk már az 1974-es esztendőben, s adolgok
természetes rendje szerint egyre jobban halványodnak
-
az 1973-as könyvtári év eseményei, tartozunk mégis aa elmúltév
sok nemes erőfeszítésének annyival, hogy legalább meg-emlitünlt
néhány, a hétköznapok egymásutánjában ünnepet je-lentő állomást,
öröm számunkra az Önálló központú Szolnokvároei hálózat
megteremtése. A megyei közművelődési alapfelhasználáséval kedvezőbb
tárgyi fe l té te lek közé került13 egységünk.1973. nov. 7-én kapta
meg a jászberényi Városi-Járási Könyv-t á r a Kegyei Tanács VB.
Közművelődési Diját - elsőként ahasonló jel legű intézmények közül
- .Az eddigieknél szelesebb tíii'sadaltu. alapokon, a szakszer—
-vezeti hálózatta l s az üzemi szakkönyvtárakkal
szorosanegyüttműködve rendeztük meg az Őszi Műszaki
Könyvhónapot.Elért eredményeink nem méltatlanok az Ünnepi Könyvhét
Könyv-udvari rendezvényeihez viszonyítva sem,
líult évi munkánk eredményeire épitve bizalommal fogtunk
Az Együtt uj évfolyamában e tervek valóra válásáról HZeret-nénk
minél többször beszámolni. Ehhez kérjük valamennyikedves
munkátáreunk segitaégét .
Szurmay Ernő
Diskaj Lenke fametsz
-
TÁJÉKOZÓDÁS
A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRHÁLÓZAT HELYZETE
ÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
néni rövidítéssel közölj ük azt la és a jelentés vitájának
anyagát I s .
/A saerkesitS/
I .
A könyvtárhálózat h e l y z e t e
1./ A t á r g y i , anyagi f e l t é t e l e k Összesaégében
caak azerénymértékben j a v u l t a k . A fontosabb Jellemzők:
a . / A Központi Könyvtár á l l o m á n y a jel tntŐBmértékben
gyarapodot t . Az 1970 évi 77.257 k ö t e t t e l- 1,596.237.- F t
. é r t é k k e l - szemben 1973 végén92.229 kötet van -
2,015.568.- F t . é r tékben. Az ön-á l l ó könyvtárak állománya
1970-ben 78.587, 1973-ban101, 319 k ö t e t v o l t . Az önál ló
könyvtárak könyvbe-szerzés i k e r e t e 1970—ben 153 ezer F t ,
1973—ban 181ezer P t . v o l t . A há lózat könyvállománya
üaazesaégé-ben az 1970 évi 155.844 k ö t e t r ő l 193.549 k ö t e
t r e e-melkedett 1973-ban.
b . / A k ö n y v t á r h e l y i s é g e k mintegy
25azázalékában volt bŐvitéa, felújítás,
a tárgyi-anyagi-helyiség ellátotteágot a Hűtőgépgyár-nál, az
Állami Épitőipari Vállalatnál, a Viatlgyi Igaz-gatóságnál, az
Erdőgazdaaágnál, s két olajos iizenmél.
-
A tárgyidőszakban oem mutatkozik fejlődés a törökszen—miklósi
Gabonafelváaárlónál, a törökszentmiklósi Álla-mi Gazdaságnál, a
mezőtúri Téglagyárnál, a karcagiKórházban, a szolnoki
Elektrometállnál, a MÁV Vontatá-s i Főnökségnél, a Viz- és
Csatornamüveknél. /Az utóbbiüzemekben csak szekrények vannak./
d./A Központi Könyvtár r e k t á r i alapterülete nemfejlődött
az állomány dinamikus gyarapodásának megfe-lelően. Raktározási
gondjainkon sokat aegithet a szol-noki körzeti könyvtár
létrehozása, amelyet 1974 márci-usától tervezünk.
A főfoglalkozású könyvtárosok erkölcsi, anyagi megbecsülé-se
javult.
A többi, zömében l e t é t i könyvtáros anyagi-erkölcsi
megbe-csülése /néhány kivételtől eltekintve/ nem éri el a
kivántszintet. Változatlanul magas - mintegy 60 % - az aránya
atársadalmi munifáaoknak. A minőségi Követelmények növekedése,az
anyagi felelősségvállalás miatt egyre nehezebb megfelelődolgozót
megbízni ezzel a feladattal. Qniatt a könyvtárosokmintegy
egyharmada évente cserélődik.
Gátló körülmény - főként Szolnokon - hogy tiszteletdíjasés
részfoglalkozású könyvtárosaink /azonos teljesítmény ese-tén is/
200-300 Pt-tal kevesebb havi illetményt kapnak minta tanácsi
hálózatban dolgozó könyvtárosok.
A könyvtároeok alapfokú szakmai képzettsége javult,
Atárgyidőszakban 43 könyvtáros tett alapfokú vizsgát, ezévbeaa
hajduszoboazlói továbbképzésen 40 fő vesz rését. Középfokúlevelező
oktatáson 3 könyvtáros tanul. 1974 őszétől ujabb 4személy
beiskolázását tervezzük a SZOT-iskolára.
Hetn javultak a személyi, feltételek a Kütőgépgyárban, aVizügyi
Igazgatóságnál, a Tiszíjnenti Vegyiműveknél, az Erdő-gazdaságnál,
mivel az emliiett Üzemekben főhivatású könyvtá-i-os helyett
résafoglalkozásu, i l l . tiszteletdíjáé könyvtáro-sokat
foglalkoztatnak.
-
3./ A tartalmi munka .jellemgói;a./ Az állomány gyarapodását a
mennyiaégi~iBiiiŐHégi fe j lő-
ía je l lemzi: - 1971-ben mintegy 1100 könyv 2.735 példányos,-
1972-ben " 1700 " 5.929 "- 1973-ban " 2000 " 6.3OB "összesen!
mintegy 4800 könyvl4.972 példányoa
;tuk.
Az ál ló: :ny t i gazda-
1.167-röl 1.303-ra, a társadalompolitikai könyveké
8.318-ról10.813-ra, a természettudományi munkáké 1.609-ről
2.015-re,technikai müveké 2.911-ról 3.433-ra emelkedett. /Hasonló
fe j -lődés tapasztalható az önálló könyvtáraknál la./
Az i s m e r e t t e r j e s z t ő könyvek aránya: azállományon
belül 1970-ben 32 í , 1973-ban 34 * v o l t . /Az idea-l i s arány:
35 %. A többi, vagyis 65 % szépirodalom, if júságiés
gyermekirodalom,/
b . / Az O l v a s ó K é p é r t mozgalom keretébenelőbbre
léptünk a munkahelyi művelődés, az i>odalmi nevelésterén.
Módszereink, propaganda munkánk hatékonyabban HzoZgál-
- Javult az e g y ü t t m ű k ö d é s a munkások olva-sóvá
nevelésében érdekelt szervekkel, intélményekkel -
/Ennek egyik áDcmása volt az elmúlt évi
munkáamüveitségitájkonferencia./
-- A Hemzetközi Könyvévben, 1972-fcen sokoldalúan
közremű-ködtünk 8 k ö n y v t á r i r e n d e z v é n y e
kszínvonalasabbá tételében /90 rendezvényünket 2,232 fől á t t a .
/
— Xrás02 p r o p a g a n d á n k változatosabb, igénye~sebb,
politikusabb. /Ajánló jegyzékek Vietnam, a Szovje-tunió 50 éve, a
munka és üzemszervezés témakörökben ké-szültek,
Vándorkiálutasainknak sikere volt, Ifódszertanitapasztalatainkat
két, országos jellegű kiadvány la kö-zölte./
-
- Szóbeli propagandánk is javult . A szovjet
könyveketnépsaerüeitó, K e l l a 3 ó f c ö n y v CÍJH-
mel j?eTidezett , T\T—be 1 i országos vet elkedot megyénk
csapata nyerte meg. Évről-évre több iró-olvaaó ta lá
l-kozó,vetélKedó kerül megrendezésre az üzemekben. Tar-talmilag i3
hatékony megvalósításuk elképzelhetetlen
az üsemekben jelentkező, szerteágazó igényeket - sze-mélyi
kapacitás hiányában - nem mindig tudjuk kielégí-t e n i . /
- A munkahelyi, művelődés keretében könyvtárosaink sokol-dalú
segitHéget nyújtanak a s z o c i a l i s t ab r i g á d o k
kulturális vállalánaihos, a felnőttdolgozók i ö k o l a r e n d s z
e r ü í e p o l i -t i k a i jellegű önképzéséhez.
Jórészt kiaknázatlanok azok a lehetőségek, amelyek a KISZ-
szervezetelckel, a müazaJci könyvtárakkal, a
könyvterjesztés-
Bei, a nőfelelősötckel kapcsolatos együttműködésben
rejlenek,
c./ Az olvasók száma 1973-ban - átmenetileg - visszaesett.
A megtorpanás többek kösött az alábbi körülményekkel függ
- a személyi-tárgyi feltételek elégtelensége. /Állami
Épi-tóiparí- Vállalat, TiezaaiUy, Erdőgazdaság, TOLÁH, Tisza-menti
Vegyiművek, a Vasutas és MEDOSZ könyvtárainaktöbb-
- az ellenőrzés hiáoyosaágai - a Központi Könyvtáj?
munka-társainak túlterheltsége, /a 25 le tét ellátása helyettkb 50
letét jutott egy munkatársra,/
- a fluktuáció.
-
- 9 -
- A könyvállomány minőségi gyarapítása megköveteli,hogyaz
ismeretterjesztő müvek aránya 35 JS-os, a le té t i I-ea t í -pusú
könyvtárak ellátása színvonalasabb legyen. /Sajtótermé-kek
előfizetése, kézikönyvek biztosítása nagyobb mennyiségben./Az
állomány korszerű Összetétele ugyanakkor megköveteli azállomány
apaaztását, az elavuló vagy elrongálődoit könyvekselejtezését.
- A Központi Könyvtár helyiségeinek szűkös volta, az egy-re
súlyosabb raktározási gondok rniatt még ez év tavaszán Szol-nokon
létre kell hozni a köpheti könyvtárat raktározási lehe—tőséggel
együtt.
- Az irányító munka fejlesztése megköveteli, hogy az
e-gyüttmüködéa /a SZOT állásfoglalások alapján/ konkrétabb,
cél-tuaatosabb legyen elsősorban a szakmák megyei
bizottságaival.Indokolt, hogy a IV. ötéves terv hátralévő
időszakára, vagyis2974-1975-re a Központi Könyvtár elkészítse
fejlesztési javas-latait a könyvtárakat fenntartó ezerveknek,
megyei bizottsá-goknak.
- A Központi Könyvtár munkatársai segítsék elő, hogy azüzemi
könyvtárosok az eddigieknél szorosabb munkakapcsolatotalakítsanak
ki a KISZ-szerveaetékkel, a műszaki könyvtárakkal,a nőfelelösökkel,
a könyvterjesztőkkel.
- Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a
külön-gyujtemények fejlesztésére, elsősorban a helytörténeti /a
me-gye munkásmozgalmával, üzemtörténetével foglalkozó kiadványok/és
a zenei részleg kialakítására.
b./ Ö n á l l ó k ö n y v t á r a k :
- Enyhíteni kell a helyiség gondokat a Hűtőgépgyárban,az
ságnál, a két olajos üzemnél,
- A SZOT-nonnativaknak megfelelően kell besorolni aa ÁÉV-,az
Erdőgazdaság, a vízügyiek könyvtárait, biztosítani a könyv-
-
- 10 -
c./ L e t é t i k ö n y v t á r a k :
- A fejlesztésben lemaradt Il-ea tipuflu letétek
tárgyifeltételeinek javítása - a Éjleaztéai terv alapján, a
megyeibizottságok segítségével.
- A besorolás realizálása néhány I-ea tipumi
letétnél./Cukorgyár, törökszentmiklósi Állami Gazdaság, szolnoki
Kór-ház, törökszentmiklósi MEZŐGÉP./
2./ A személyi feltételek .javítása érdekében a szakmai
megyeibizottságok- az üzemi • vál lalati • 7 rt éznienyi
szakszervezetibizottságok ~ valamint szataai-módazertani
szempontból a Köz-ponti Könyvtár - a fő figyelmet az alábbiakra
fordítsák;
- A azolnoki körzeti könyvtároai teendők ellátására főhi-vatású
munkatársat kell beállítani 1974. március 1-től*
- Néhány könyvtároa /Tisaaaüly, Martfű, VOLÁK, s a beállí-tásra
kerülő, uj Munkatársak/ középfokú vagy felsőfokú azak-
- Aa önálló könyvtárakban, főállású, szakképzett könyvtá-rosokat
kell biztosítani. Fontossági sorrendben: Hűtőgépgyár,ÁÉV, Vizügyi
Igazgatóság, Tiszementi Vegyimüvek, Erdőgazdaság.
- Az ideológiai képzéa folyamatosaágáról gondoskodni kell.
b./ N e m f ő h i v a t á s ú könyvtárosok eaetében:
- Évente egyszer megyei-alapfokú könyvtároai
tanfolyamszervezendő.
- A azakszerveseti bizottságok, a megyei bizottaágok
gon-doljanak a könyvtárosok anyagi-erkölcsi megbecsülésének
javi-tására. Ennek megfelelően emeljék a tiszteletdijak
összegétmegfelelő teljesítmény esetén, éB szakmánként - a
legjobbandolgozó - könyvtáros kitüntetéséről, jutalmazásáról
gondos-kodjanak.
3./ Tartalmi feladatok:
-
- 11 -
a./ Az SZMT Elnökségének 1971. évi határozatában rögzi-tett
tartalmi célkitűzések változatlanul aktuálisak*
Azeszmfíi—tartalmi—nevelesi feladat ok 1974*~t ol kedvezőbb
könülmenyek között valósulhatnak meg, mivel
- a SZOT Titkáraága az elmúlt évben jóváhagyta a szakszer-vezeti
könyvtárak szervezeti éa működési szabályzatát/az uj szabályzat
szervezetileg hatékonyabban fogja se-giteni a tartalmi
főfeladatokát./
- az elmúlt évben társadalmi méretekben ujabb lendületet ka-pott
az Olvasó Népért raozgaloei; /a HRP nemrég megjelent
- c SZOT egyetértésével a Müve16désügyi Miniszter kiadta
a 156/1963-aa utasitását, mely a könyvtárak szakfelügye-
letével kapcsolatos;
b./ További, sokoldalú erofeszitéere van szükség, hogy -
gáló, a szocialista eszmeiséget, a politikai-világnézett
nevelést batékonyan segítő könyvek kölcsönzési aránya. E
fő feladaton belUl figyelmet kell forditani arra, hogy
- az aktuális társadalmi feladatokra /munka és üzemszerve-
zés, a felnőttoktatás segitése, a népesedéspolitikaiba-tarozat
sselleme'beii níegfelelo könyvek népszerűsítése• stb«/gyorsan,
hatékonyan reagáljanak a könyvtárak;
közelgő iubilsumai ill— Ssolnok es Tallxnn kapcs ólat^^ban -
könyvtárainknak ki kell aknázni;
- fokozni kell a társadalmilag kieiaelt rétegek, a
szakmun-kástanulók olvasóvá nevelését.
c,,/ Bővíteni kell aa üzemi könyvtárak hatókörét. A
személyi,tárgyi.feltételek javításával párhuzamosan el kell
érni.hogja könyvtárhálózat olvasóinak esáma 1974 végére elérje a
16ezret, 1975 végére pedig haladja meg a 20 ezret*
-
A jelentééhez t e t t szóbeli kiegészítésében a KözpontiKönyvtár
vezetője elmondta, hogy az o l v a s ó i l é t -s z á m v i s s z a
e s é s é b e n az üzemi dolgozokkönyvvásárlásának emelkedése, a
szolnoki városi tanácsi há-lózat üzembe lépése i s szerepet j á t s
z o t t .
A szóbeli kiegészítés után öt elnökségi tag t e t t fel
12kérdest* A kérdések megválaszolása után 9 elnökségi tag vettrészt
a vitában. A SZOT képviseletében G ö n c z i I m r eis f e l s z ó
l a l t . Az> országos helyzet ismeretében elmondta,hogy
a Szolnok megyei, szakszervezeti könyvtárhálózax a megyék
sor-rendjében az átlagos helyet foglal ja el az állománygyarapi-t á
s , valamint a könyvtárak elhelyezési problémáinak javi tá-sa, a
különféle felwjitások, korszerűsítések tekintetében.A személyi fe l
te te l€k biz tos í tása tejoi stagnálás tapasztal—ható, a helyzet
rosszabb aE átlagosnál . A megye-bizottságok-nak, a szakszervezeti
bizottságoknak 1974-ben és 1975-bentöbb segítséget ke l l adniuk a
könyvtárhálózat fejlesztéséhez.
nak tanulság&i alapján i s / az üzemi kul turá l i s
alapokból l é -rtyegeaen többet lehetne fordí tani a könyvtárak fe
j lesztésé-re - ha a felhasználás céltudatosabb,
müvelódéspolitikailagmegalapozottabb lenne. A Központi Könyvtár
munkájáról szólvaelmondta, hogy az utóbbi években értékes változás
figyelhetőmeg, hiszen közművelődésibb nemcsak 3 szemlelet, de a
gy&kor—let i s . TapaaztalaTa szer int a feladatvállalásban
olykor arány-talanságok vannak - G jövőben nagyobb agyeimet kel l
fordíta-ni a l e t é t i cserékre. A szolnoki kSrzeti könyvtár
létrehozá-sa azíÜrséges/ indokolt - több szempontból i s .
Á r v á i I s t v á n , a SZMT vezető t i t k á r a zárszavá-ban
többek között összefoglalta a v i t a tanulságait . Megálla-p í t o
t t a , hogy Ujabb határozatra nincs szükség.
Változatlanulfő-feladat az SZlíT Elnökség 1971, évi határozatának
végrehaj-tása .A tennivalókat a határozat alapján rangsorolni k e l
l . Mi sz,ami az SZMT /a Kulturális Bizottság/,a megye-bizottságok
ha-
-
- 13 -
táskörébe tar toa ik , a mi az, amit üzemi ezinteken lehet éske
l l TQS££QiCl&ni í A- lf ml H"pp~t VG^T6ll3Jt áfl t ^ iz t
OSit^^í k d l aA t e t t intézkedéeekról 1974 végén azóbeli
tájékoztatást kel ladni az Elaökaégaek.A tárgyi-eaemélyi fe l té te
lek javi tása közben nem oaabad meg-feledkezni a tar talmilag
hatékonyabb mufikáról. Az Elnökségnem ért egyet az olvasók azámának
visszaesésével. Az olvaaókszámát ela5sorbali a f i z ika i
állományúak körében kel l emelni,fimek ej^deiceben ^z lizemekten s
zinvon&l&sabb B ̂ qVtn̂ 'j segi í és~r e van szükség.
= D é n e a P á l =
A KÖNYVTÁRAK PONTOSABB ADATAI
Év
1970
1971
1973
Könyvtárak
139
125
125
KöíiyvállcBnány
174122
173012
202258
Olvaaókszáma
14649
17028
16239
Kölcsönzöt tkötetekszáma
24S212
258243
256796
-
ÚJ KÖNYVTÁB A RÉGI ISKOLÁBAN
A felezabadulást megyénk középiskolái közül a kisújszál-lási
gimnázium érte meg a legairalmasabb állapotban. Kiégetttantermek,
iiszkcs ablakkeretei emlékeztettek még egy év múl-va is a vttndal
pus zü i-t asra^ Q háború okozta károkra # S hacsak tantermek égtek
vona ki! Be az embertelen pusztítás, a"lliz martaléka le t t az
I.emelet egyik termében a tanári könyv-tár teljes állománya B aa
ifjúsági könyvtár nagyrészt ide be-zaufolt kbnyvkészlete ie .
Hogy a veszteség mekkora volt, CBek néhány hozzávetőlegesadattal
1 ellet érzékeltetni j hí szén a leltárkönyvek is meg—Semmisültek.
Kb. 22 000 könyv és folyóirat volt ebben a könyv-tárban. Nem egy ma
már ritkaság számba menő könyv, folyóiratmellett elpusztult Arany
János Rózsa és Ibolya c. verséneka költő kézírásával készült
másolata, a Jász-Kunság történe-tére vonatkozó forrásgyűjtemény,
igen gazdag, éa szinte hi-ánytalan folyóirat gyűjtemény a múlt
század végétől 1945-ig.
Több évtizedes tudatos gyűjtőmunka hozta létre ezt a
könyv-tárat, amelynek élete, fejlődése az 1890-es években •
indult
kor Pallagi Gyulától kezdve megjelenik az iskola nevelói
kö-rében a kutató-tanár tipusa, aki a napi tanári munkánál töb-bet
akart a szaktárgyaiból, képezi magát, kutató tevékenysé-get
folytat, s vidékről is gazdagitani próbálja szaktudomá-nyát, amihez
a legújabb könyvek, folyóiratok elengedhetetle-nül szükségesek. A
régi, nem mindig pontos adatok utalnak akönyvtárgyarapitás
nehézségeire i s . De elárulják ezek a régiadatok azt i s , hogy a
változó anyagi lehetőségeken tul, a min-denkori igazgató
személyéhez mindenkor szorosan kötődött akönyvtár sorsa,
állományának gyarapodása. 1945 után szinte asemmiből kellett
könyvtárat teremteni* A tanári könyvtár ál-lománya valamikor egy
nagy osztályterem nagyságú teremben isnehezen fért el, most még egy
szekrényt is alig töltött meg,az ifjúsági köny.tár több ezres
állományából csak 200 pincé-be került könyv maradt meg.
-
íllami, társadalmi segítséggel mégis megindult a
könyvtársyarapitása, s laeaan minőségében, összetételében ia
je-lentős uj könyvtárak alakultak ki. Ahogy nőtt a könyvállo-mány,
vgy nőtték ki a könyvtárak a helyiségeket.i könyvtárak szerepéről
vallott nézetek változtak, a vál-;oztak a velük szemben támasztott
követelmények is . A könyv-;ár uj funkcióját egy ceak a könyvek
tárolására és cseréjé-•e is alig alkalmas helyiségben már nem tudta
teljesiteni,i ezen a ponton, a helyiség kérdésében adódtak
iskolánkbani legsúlyosabb problémák. Csaknem két évi tervezés,
elóké-izitéa utáa 1973 tavaszán az iskola akkori
igazgatójának,fincze Sándornak elgondolása alapján Móricz által is
megörö-citett - egykori igazgatói Irodára esett a választáB.
Az átalakítás, a bútorzat, berendezés t uj könyvek
beazer—késének költségeire dr. Kardos Józsefné akkora
könyvtárszak-'elUgyeló javaslatára a Megyei Tanács Művelődésügyi
Osztályajelentős anyagi támogatást biztosított, így a régi
felsze-relés egy részének felhasználásával 1373. szeptember
29-énnegnyititattuk az olvasó terennel is rendelkező
egyesitettIskolai kbVyvtárunkat. A megnyitó hármas évfordulóhoz
kapcao-
Lg tanára,Mórioz Zsigmond halálának 31., Pallagi Gyula, azIskola
sokoldalú, tudós igazgatója halálának 70. évforduló-ja mellett a
könyvtárnak ekkor volt egy külön évfordulója i s .)0 évvel ezelőtt,
1943. szeptemberében történt ugyanis kisér-Let arra, hogy a
debreceni, pataki kollégiumi könyvtárak min—tájára az iskolai
könyvtárat megnyissák a? égész város előtt,lozzáf érhet övé tegyék
a legszegényebb rétegek számára is, aiuo-Lyan népkönyvtárrá
alakitaák át.
Az uj helyiség mennyezetig érő poloaorain már a modern(önyvtári
szakrendazer szerint elhelyezve várják a könyvekés folyóiratok az
olvasni akaró ifjúságot. 40 személyes olva-sóterem áll
rendelkezésre azoknak, okik a könyvtárban akarnakiolgozni,
olvasni.
Összetételében is alaposan megváltozott az egyesitett könyv-tár
állománya. A régi ifjuaági könyvtárak elsődleges szerepének
-
állományának nagyrészét a kötelező olvasmányuk alkották, azegész
könyvtár iroaalom-centrikus voln. A megváltozott ne-velési-oktatási
célok uj igényt támasztanak, a növekvő tech-nikai
-természettudományoa érdeklődés a tárgykörök bővítésétigényli a
könyvtárakban i s . Elengedhetetlenné vált a kéai-könyveic
állományának gazdagítása ia.
A két könyvtár egyesitéaere tulajdonképpen már 4 éve
terv-szerűen készültünk, s az uj beszerzéseket sikerült ugy
irá-nyitaní, hogy megközelítsük az Irányelvekben javasolt
arányt.Jelenlegi könyvállományunkban a szépirodalom és
ismeretter-jesztő irodalom aránya 50-50 56,
Könyvállományunk jórészt az utolsó 30 év könyvtertaéaébőltevődik
össze. Nem dicsefcedbetünk a régi könyvtár teljes meg—
háborús eseményektől kevésbé érintett iskoláink.
Kaszinóikönyvtárak kallódó anyagából került hozzánk egy-két
érdeke-sebb, régebbi kiadvány. Előfordul, Ingy 40-50 évvel
ezelőttvégzett kisüli diákok is küldenek régi könyveket.
Hagyon kedvező lehetőséget tereinthet a könyvtár a magyarnyelv
es irodalom tanitásahoz. A sok szemléltetest igénylő
lyóiratokkal felszerelt könyvtár a legalkalmasabb, 3 talán
azismeretek gyarapítása mellett az olvasás, a könyvek
megsze-rettetése is könnyebben megy ebben a környezetben.
Évek /vagy talán évtizedek/ óta azt tekintik egy
könyvtárműködése értékmérőjének, hogy mennyi az évi kölcsönzések
szá-ma. Azt hiszem, ideje lenne lassan elgondolkoani azon, hogyezt
az értékmérőt a megváltozott körülményekhez alakítsuk,és a
könyvtárhasználók könyv tár látogat ók számát is mérjük.Különösen
az iskolai könyvtárakban lehet megfigyelni, hogylyukasórán,
tanulószobai szünetben több-kevesebb tanuló jönbe, keres egy szót,
egy adatot egy szótárben, egy lexikonbanvsSy egy folyóiratban, s
&mj-lcor megtalálta az adatot, elmegy*Ez ifl könyvtárlátogató-
eot érzésem szerint ezekből formálód—
-
Bak a könyvtárlátogatók uj típusai, a Szent-Györgyi Albertáltal
felvázolt korszerű műveltség hordozói,akik adatok be-vágása helyett
minél több dologról tudják, hogy hol leheta részadatot
megtalálni.
De megpróbáltunk még egy kötelességünknek is éLeget tenni.A
város és benne iskolánk elég gazdag irodalmi
hagyománnyalrendelkezik, néhány igen értékes, egyedi irodalmi emlék
vaniskolánk birtokában. Az ablakok közötti, könyvállvány
elhe-lyezésére nem alkalmsa Mületeken elhelyezett megvilágitha-
fényképmásolatokban a város és az iskola legjelentősebb
iro-dalmi emlékeit. Móricz 1896. decemberében i r t felvételi
ké-relme, a Forr a borban leirt koncert egy eredeti meghívója,a 10
éves találkozón való megjelenésre aláirt kötelezvényeredeti
példánya Móricz aláírásával, a mellettük fényképmá-eolatban még
további emlékek egészitik ki az állandó kiál l i-
tást .
Yalami uj indult, aminek a formáit, kereteit moat próbál-juk
változó világunkhoz alakitani. A célkitűzés talán már ki-alakultnak
mondható, de a módszer még nem formálódott ki vég-legesen. De egy
»ár biztosi Az iakolá könyvtár jövője, s i-kere nem egy emberen,
nem ceaK az iskolai könyvtároson múlik.Egy ember, egyedül neTC
tudja egy egész iskola ifjúságát ol-vasóvá nevelni. Ehhez szükség
van a szaktanárok irányító, ta-nácsadó közreműködésére i s . A
könyvtár ügye közös ügy, hiszennincs olyan tárgy, amelynek
keretében ne lenne alkalom egy-egy ügyesen alkalmazott irányító
azóra, ajánlásra az olvasókedv felkeltésére.
-
MŰHELY
AZ ISKOLÁT KÖNYVTÁRAK SZEREPE AZ OKTATÓ-
NEVELŐ MUNKA KORSZERŰSÍTÉSÉBEN
"Hon scholae, sed vitae discimua" - mondja az évszázadokalatt
eléggé elcsépelt latin közmondás. Ee változatlanul aziskola
feladata maradt, hogy a jövő emberét formálja o-lyanná, aki majd
meg tud állni az életben. Caakhogy a mai
Ma egészen másképpen kell az életre előkészíteni, mint akármég
20-30 évvel ezelőtt i s .
Az 1972 júniusi párthatározat elemezve az
oktatás-nevelésjelenlegi helyzetét és megszabva a fejlődés irányát
a kBvet-kezokben szögezi le az isicolák előtt álló" feladatokat «
"Azoktatás-nevelés tartalmának továbbfejlesztése során abbólkell
kiindulni, hogy az oktatási intézmények nem taníthatnakmeg mindent,
ami aa életben szükséges. Nem adnatnak befeje-zett műveltséget sem
az általános, aem a szakképzés kereté—ben* Az iskolának nem ugy
kell válaszolnia a tudomány gyorsfejlődésére, hogy a váltO2ó
ismeretek mind nagyobb tömegéttanitja, állandóan bóvitve
tananyagát. A tudományos techni-kai fejlődés mai szakaszában
iskoláink csak ugy felelhetnekmeg a társadalmi követelményeknek, ha
az alapvető ismeretektanítására törekszenek, ha a tanulók
gondolkodását fejleazt-ve kialakítják e továbbtanulás igényét, és
képessé teszikőket a folyamatos önművelődésre." /lll.fejezet 2.
pont./
Ezeknek a követelményeknek az iskolák csak korszerű ok-taiási és
nevelési módszerek kimunkálásával tudnak megfelel-ni . Ebben a
vonatkozásban az iskolai könyvtárakra minden ed-diginél sokrétűbb,
igényesebb, ugyanakkor rendkivíil felelős-ségteljes feladat vár. Az
iskolai könyvtár az iskola közpon-t i mühelye lesz a jövőben,
idefutnat össze sz iskolában fo-
-
lyó bonyolult oktató-nevelő munka összes szálai, "A jő ia-kola
ma: bevezetés a könyvtárba vagy a laboratóriumba" -irja
tfémetiiLáazló. Ennek kell megvalósulnia az elkövetke-
Már Plutarchos is ajánlja a szülőknek "A gyermekek neve-
léséről" i r t munkájában, hogy sokat olvastassanak
gyermeke-
ikkel a remekírók müveiből, mert azok " . . . a müveltaégnek
eszközei éa a tudásnak forrásai. Az apák - úgymond - ne fe-
met képezi, hanem egész életükre befolyásolja a gyermekek
gondolkodásmódját." Mégis a gyermekek könyvtári ellátására
irányuló táraadalmi igény csak a múlt azázad közepe táján
jelentkezik. Hozzákapcsolódik azokhoz a mozgalmakhoz,
melyek-
nek középpontjában a gyermek á l lo t t . A gyermek tes t i éa
szel-
lemi védelme, fejlődése. Ezek a törekvések a társadalmi és
gazdasági fejlődés olyan fokán jelentkezhettek, amikor a
tár-
kell törődni, éa ehhez advawinnaK a gazdasági és kulturális
A XIX. azázad kösépén kezdték szorgalmazni EurópasEerteaz
iskoláknak könyvvel való ellátását, az iakolai
könyvtáraklétesitését. Hálunk az 1868. évi 38, törvénycikk
teremtettemeg az iskolai könyvtárak intézményét. E törvény
végrehajtá-sa tárgyában kiadott Utasitás kötelességéi* teszi az
iskola-székeknek, hogy "odshassanak és elkövessenek ffiindent, hogy
az
sokból azonban az derül ki, hogy i t t tulajdonképpen
nevelőikönyvtárról van szó. Változást ezen a téren az Országos
Ta-nitóképviseleti Közgyűlésen 1Ö81—ben megalkotott es a
minisz—ténum által 1882-ben jóváhagyott irányelvek hoztak. Hadd
ik-
-
- 21 -
taaaak ide kivonatosan néhány pontot ebből a szép
dokumen-tumból:
1. Meghagyatik, hogy minden népoktatási intézetben
iBkolai,ifjúsági könyvtárak állittássanak ezért, mivel ezek
hat-hatós eszközök a népnevelés előmozdítás ára,
2. Az iskolai, ifjúsági ée népkönyvtárak céljaiknak csaltugy
felelhetnek meg, ha a tanitők a gyenuekekben már anevelés alsó
fokán felkeltik az olvasási vágyat.
3. A felkeltett olvasási vágy a tanítás minden fokán
tovább-fejlesztendő az ifjúsági könyvtár használtatáaa á l ta l
.
4. . . . . . . Az ifjúsági müvek beszerzésében folytonos
tekin-tettel kell lenni az olvasó ifjúság korára és
fejlettaé-gére.
5. Hogy az i t t jelzett irány a tanitóság által
következete-
lesz szükséges, hogy . . . . utasítást ad a tanitóknak.hogy
miként kezdjék meg az olvasásra ezúton való különös szok-
ás iskolai könyvtárt minél inkább igénybe TE gyek és a gyer-
mekekben az olvasási hajlamot minél inkább meggyökerez-
tessék.
8. Gondoskodva lesz arról, hogy lehető olcsón előállitottés
hasznos ifjúsági, kertészeti, gazdasági s ipari olva-sókönyvek
jelentessenek meg,
A magyar pedagógus kar büszke lehet ezekre a gondolatok-ra, hisz
olyan időben kerültek i&egfogalmazásra, amikor aziskclai
könyvtárak ügye mindenütt csak a kezdő lépéseket tet-te . A
középiskolák részért 1890-ben kiadctt Rendtartás ren-deli el, hogy
minden intézetben tanári felügyelet alatt állóifjúsági könyvtárt
kell berendezni, "mely az iskolai okta-tással kapcsolatos és azt
kiegeszitó olvasmányt nyújtson."
E szép kezdeményezés &k ellenere * ha regi iskolai
ertesi—tőkben kutatunk, azt láthatjuk, hogy az ifjúsági
könyvtárak:állományának gyarapodása elenyésző a tanári
könyvtárakéhozviazcnyitva.
-
E rövid t ÖrténétÍ V isSZapillantaS UÍ án f pl tf*\\p\ jfJlf fl
kér—dést, hogy mi a helyzet ma. 1945 nagy társadalmi átalakulá-sa
magával hozta az egész magyar könyvtárügy rohamos fejlő-dését.
Ahogy az elmúlt évszázadok története bizonyltja, azemberiség nagyj
ugrásszerű előrelépései: a reneszánsz, afelvilágosodás, a nagy
polgári demokratikus forradalmak, aszocialista forradalmait
kocában, az írás-olvas ás, a könyv—tár £ fejlő-dő korokban kibővül
a társadalmi bázis, uj osztályok, uj ré-tegek kerülnek be a kultúra
vérkeringésébe. Ez történt ná-lunk is, A "százhúszat verő szivek"
érlökéaei a könyvtárakfejlődésén is lemérhetők.
Mégis, DQ az iskolai- könyvtarak életet vizsgáljuk,
aztláthatjuk, hogy messze elmaradtak a közművelődési
könyvtá-raktól. Hiszem, hogy ae Irányelvek elinditják majd azokat
azerőket, melyek az iskolai könyvtárak életében uj korszakotfognak
nyitni, hisz korszerű oktatás nem képzelhető el jólfelszerelt es
korszerűen vezetett, irányitott iskolai könyv—tárak nélkül.
Igaz, hogy a könyv mellett az információszerzés Hok ujeszköze
jelent meg, ezek az irás-olvasásos közlésmódnak év-ezredekre
visszamenő kivételes helyzetét megszüntették. Két-se gt elén az is,
hogy ezek az ujabb technikai közlés módok mi—nőségileg ujat hoztak,
mennyiségileg többet nyújtottak éBnyugtának, az irás—olvasás ét t
öbfo vonatkozásban meghaladólehetőségeket biztosítottak. Rendkívül
gyorsan tudják az in-formációkat közvetíteni széles tömegeknek.
Vajon ilyenfajtaelőnyökkel meg tud-e a könyv birkózni? Yan-e
egyáltalán ér-telme a könyvtárak bővítésének, fejlesztésének?
Természete-
hogy az irás-nyomtatás os k'ú zlésmód szerepe módosult, s a
jö-vőben még tovább fog esetleg módosulni. Ez azonban nem jelen-t i
szt, hogy háttérbe szorul vagy eltűnik. Az eddigi tapasz-talatok és
elméleti meggondolások arról tanúskodnak, hogy akönyv az uj
tömegkommunikációs eszközökkel jól állja a ver-senyt. A könyv
szerepe cem csökkent, hanem emelkedett, a jö-
-
vőben pedig még tovább fog emelkedni. Társadalmunknak
sok-oldalúan képzett emberideálját caak ugy lehetséges kibonta-
koptatni-f ha az egyen a sokféle közlesiflód állandó &s
kölesönős egymásrabatásában él. I t t előkelő hely i l l e t i meg
akönyvet, ahonnét ma ia tudásunk 80 százalékát meritjltk. Óri-ási
előnye, hogy akkor lapozzuk fel, amikor szükségünk vanrá, nlnca
időhöz kötve.
Az oktató—nevelői munka szálait a könyvtáros tartja a ke-zében.
Azt hiszem, nincs olyan elméleti munka, amely a könyv-táros
szBmélyével kapcsolatos követelményeket aprólékosan e-lemezné,
viszont a könyvtárak pedagógiai funkcióját boncol-gató Írásokban
mindenütt rámutatnak ai*ra, hogy egy könyvtártársadalmi
elkötelezettBégének megfelelő működése a könyvtá-
megvan a felkészültsége, s van hite, lelkesedése, ott az
is-kolai könyvtár jól fogja támogatni az iskolát az oktató-neve-lői
munka korszerüsitésében. Igaz, hogy az iskola tanulóitnem képea
egyedül a könyvtáros elvezetni a könyvhöz, ez az e-gész nevelői
kollektíva feladata, de ö sokrétű iskolai munká-ban mindenütt benne
van a könyvtáros személye, a könyvtárosmunkája. Pontos, hogy
elméleti tudása mellett olyan emberitulajdonságokkal rendelkezzék,
hogy aa ő segítségével mind aíanárok, mind a diákok megtalálják a
könyvtárhoz vezető utat.I t t még egy gondolatot szeretnék
ideiktatni. Sajnos, az isko-lákban /még elég gyakran/ a könyvtárosi
munkát nem tartjákegyenértékűnek a tanítási órákon folyó munkával.
Gyakran hal-lani ilyen kijelentéseket: "letették könyvtárosnak!". S
ez ale igekötő valódi lejjebb kerülést jelent az iskolai
hierarchi-ában, E seemlélet megváltoztatásában nagy szerep jut mind
azigazgatóknak, mind a szakfelügyelőknek.
-
I
Ahhoz, hogy az iskolai könyvtár pedagógiai
funkciójátbetölthesse, megfelelő könyvállománnyal kell
rendelkeznie.Andai György és Kiefaludi Sándor: A szakmunkástanulók
ol-vasóvá nevelésének kézikönyvében a következőkben állapít-ják
meg, hogy mit kell egy iskolai könyvtár
állományánaktartalmaznia:
1. Alapvető müvek a pedagógia és határtudományai /első-sorban a
lélektan/, valamint a marxizmus-leninizmus köréből,
2. Az iakola profiljának megfelelő szaktárgyak
legújabbtudományos eredményeit összefoglaló müvek. Az ifjúság
szá-mára népszerű tudományos, valamint & szakisával, a szakma
prob-lémáival foglalkozó müvük, figyelembe véve minden egyes
tan-tárgy igényeit.
3. Általános éa szakirányú kézikönyvek: lexikonok, szótá-rak,
enciklopédiák, atlaazok, bibliográfiák.
4. Azok a szépirodalmi aikotások, amelyek a tantervi anyag-hoz
közvetlenül kapcsolódnak, iJletve amelyek a szaktárgyakelmélyítését
és ezzel összefüggésben a nevelési célkitűzé-seket szolgálhatják. A
kötelező és ajánlott irodalom.
5- A szemléltetéshez szüKséges könyvanyag,
6. Az általános műveltséget szolgáló, a népszerű tudomá-nyos, a
Bzakftai profilnak megfelelő,valamint az általánospedagógiai és
szakmódszertani folyóiratok.
7. Jó, ha a könyvtár állományában a használatban levő tan-
hogy a tanárok más szaktárgyak felől is tájékozódhassanak.Az
anyag elhelyezését, használatát a helyi igények szerintkell
szabályozni, /i.m.11. oldal/
Ezzel a felsorolással egyet kell értenünk. Kérdés, ha a
könyvtár állományában régi könyvek, muzeális értékű müvek ia
hoazátartóznak a könyvtár állományához, az iskola
életéhez.Megadják a könyvtár légkörét, hagyományok ápolására
nevelika tanulókat. Emellett jól felhasználhatók a korszerű
oktató-nevelő munka során.
-
- 25 -
Ez az állomány az évek során állandóan növekszik* Az ál-lományai
akitáanál mindig azt az alapvető szempontot kellfigyelembe venni,
hogy a könyvtárnak a korazei-ü pedagógiaimunkat kell t̂ Tnngnt̂ Tii
z\ f Tehát a gyarapitas T*
1 ~* rî i 5 P arányoslegyen, minden tantárgy szükségletét
kielégitae. Jónak bi-zonyul, ha a könyvtáros mellett a
tantestületben egy könyv-t á r i bizottság működik, mely
tanácsaival segiti a könyvtá-rost állományalakittai munkásában.
Ugyancsak Hasznos, ha az év eleji tantestületi gyűlésenilyen
szempontból ia megbeszélik a könyvtár elkövetkező évimunkáját. Sok
hasznos gondolat vetődik fel ilyen alkalmak-kor, másrészt a
könyvtári munka a tantestület érdeklődésé-nek középpontjába
kerül.
Ideiktatok egy általam iamert könyvtár /az elkövetkezők-ben: H.
könyvtár-modell-kvtár/ utolsó négy évi gyarapitáai
tolódás a miiszaki könyvek irányában. Ennek a könyvtárnak még-is
helyes volt a gyarapitáai elgondolása, mert az
iskolábanprofiváltozás történt, s igy ezen a téren volt a
leghiányo-sabb a kön^rállomány.
Jól mutatja a piktogram a kötelező olvasmányok
számánaknagyarányu emelkedését. A tantestületi évnyitó
értekezletenez volt a magyartanárok és az iskolavezetés kérése,
hogy akötelező olvasmányok nagy mennyiségben szerepeljenek a
könyv-állományban. A kötelező olvasmányok valóban nyitott
könyv-ként legyenek ott a magyarérákon, mert a korszerű
irodalom-tanítás legfőbb követelménye, a müközpontuság csak igy
olda-nató meg. !Palán kifogás oXnat ó a s zGpn_rodaírni ttuivek vis
zony—lag nagy száma. E csoport nagyságát az ajánlott irodalom
nö-velte meg* Az ábra megmutatja azt i s , hogy az iskolai
könyv-tár speciális szakkönyvtár, mely aa oktató-nevelő munkát
se-
g í t i .
Még néhány azót arról, hogy a könyvtárnak megfelelő kata-lógus
rendszerrel kell rendelkeznie, melyben tanárok éa tanu-lók
eligazodhatnak. Ugyancsak fontos a megfelelő helyiség,
-
- 26 -
mely legalább annyira tágas legyen, hogy egy-egy osztály
ta-nulói jól felférjenek benne, mert nagyon hasznos egy—egy ó—rát a
könyvtárban tartani. Azonkívül a könyvtárnak pontosnyitvatartási
idejének kell lennie. A csukott ajtók elri-asztják a könyvtárt
látogatni akarókat. Mégpedig azt tar-tom ideálisnak, hogy a
nyitvatartási idó mindennapos legyen.
is kettő. így a "lyukas órák" jól felhasználhatók,
szakkö-zépiskolákban pedig a gyakorlati napokon délután dolgozó
ta-nulók jól látogathatják az iskolai könyvtárat.
Ha az i t t felsorolt feltételek valamelyike is hiányzik,a
könyvtár nen töltheti be az iskola életében "a szellemiközponti
fiítes" szerepét, nem tud hivatásan&k megf©leljii jnem
támogathatja az iskolai oktató-nevelői munka korszerű-aitéeét.
-
Ezekután nézzük, hogy milyen a tanárok éa tanulók - akikmiatt
mindez a társadalmi erőfeszítés történik - viszonyaaz iskolai
könyvtárhoz. Véleményem és tapasztalatom szerinta tanári munkának
ma még nem szerves része az iskolai könyv-tár használata. Háromféle
tipuagal találkoztam, Az egyik el-ismeri, bogy igenis el kell
vezetni a tanulókat a tankönyvönkivül más könyvekhez,
folyóiratokhoz ia. "Szoktam is ajánla-ni minden órán egyéb
könyveket, cikkeket ia* Kein tudora,meny-nyire használjak ki &
tanulók a lehetőségeket" — jccndják e—
éaare, hogyan értékelik a tanulók tudását, íia nem a
legsú-lyosabban esik a latba az elbírálásnál az, ha tanuló a
tan-könyvön kivül más forrásokból ia gazdagítja tudáaát. A
másiktipus egyáltalán vitatja, hogy a tankönyvön kivül más köny-vet
ie kell a tanulók kezébe adni. Aggodalmaskodva ráncoljaa homlokát,
B túlterhelést emleget. "Örüljünk, ha tisztábanvannak a
tankönyvvel! Csak azt is tudnák! He akarjuk az egetia bemeszelni!"
Szerencsére, ez utóbbiak már kevesebben van-nak. Természetesen e
típusokon kivül minden tantestületbenvannak szép számmal
pedagógusok, akik élnek az iskolai könyv-tár adta lehetőségekkel.
De i t t sincs szó tervszerű tevékeny-ségről, le-leazsladnak
egy-egy könyvért a könyvtárba, de nemtervezik el előre, hogy
egy—egy tanitáöi egység tárgyalásá-nál milyen szakkönyveket,
azoknak melyik részletét, ábráját,képét épitik be munkájukba. Igaz,
ez a munka nagyon időigé-nyes. Kétségtelen, megvan a tanárok
túlterhelése, 9 az isigaz, hogy módszertani tekintetben teljesen
magukra vannakhagyva.
A dolgozat elején idéztem az 1882. c'vi irányelvekből, Eeekis
hangsúlyozzák, hogy a tanárnak felacbb segitséget kell kap-nia a
hogyan kérdéséten, vagyia abban, hogyan használják éshogyan
használtassák 8 tanulókkal az ifjúsági könyíár könyveit.
-
Szép feladat lenne a Szolnok megyei pedagógus munkáközösé-gek
részére egy-egy tárgy könyvtárhasználati módszertanánakkidolgozása.
Szerintem ezen a téren csak akkor lesz majdváltozás f ha felsőbb i
rányi tó szélöveink gyakorlatba i s á t -ü l t e t i k az elméleti
megfontolasokatm Az elkövetkező evek szak'felügyeletének abban i s
aegitenie ke l l a pedagógus munkát,hogy gyakorlati tanácsot ad a
könyvtárhasználat kérdésébeni s . Ma az i skola i kenyvtárak
könyvanyaga kihasználatlan,sok-kal több könyv á l l rendelkezésre,
mir.t amennyit a tanárok
A tanulók és az i sko la i könyvtár viszonya a fent vázoltképnél
sokkal vigasztalóbb. Halunk a gyerekek korán megis-merkednek a
könyvvel,Rousseau Emiljével e l lentétben, aki még12 éves korában i
s csak hírből ismeri az i r á a t , olvasást, ami gyermekeink már
óvodáB korukban könyvből felolvasott me-séket hal lgatnak. A szülői
házban i s olvaaó embereket lá thatma már a gyermek, M.könyvtár
iskolájában a tanulók 95 száza-léka f iz ika i dolgoaó gyermeke. A
könyvtárosnak arra a kérdé-sére, hogy van-e otthon saját
könyvtárad, s ha ig£n, hánykönyvből á l l , a következő választ
adta* 3 osztály 90 tanulója.
Nincs 20-30 30-40 50-100 100-on fe lü l
12 10 29 25 14
Nagyon jó szolgálatot t e l j e s í t a közművelődési
könyvtáraitgyermekrészlege az olvasásra szoktatásban. Ugyancsak
érzékel-hető az ál talános Iskola i lyen von&tkozásu
pedag'jjiai munká-j a .
A jó alapokra a középiakólákban tovább ke l l ép i teni .
Akönyvet munka es zközkent ke l l a gyeidnek ékkel has znal t a t n
i , 3el ke l l vezetni őket a szépirodalmi müvek mélyebb
értéséhez,érzéséhez i s .
-
T á j é k o z t a t á s a z I s k o l a i
k ö n y v t á r b a n
Hogy a könyvtár segíthesse az oktató—nevelői nmnka kor—
jesitenie. Az iskolában állandóan érezni kell a könyvtár
fi-zikai és szellemi jelenlétét.
A könyvtáros egyj.k elaő és visszatérő feladata, hogy aziskolába
bekerülő tanulókkal magiamérteaae a könyvtárat. Vé-gigvezeti a
tanulókat a könyvtáron, megismerteti velük akönyvek elhelyezésének
rendjét. Megmutatja a katalógusokat.H. könyvtárban as uj tagok
részére kis tájékodat ókat készíte-nek. Ez tartalmaz egy kis
térképet a könyvtár elrendezéséről,a nyítvatartáa idejéről, Kagyon
jó, ha a szaktanárok az elaoórák valamelyikét a könyvtárban
tartják, a megismertetik atanulókkal az i l lető szaktárgy
fontosabb kézikönyveit,
A könyvtárban való tájékozódást aegiti a bejáratnál elhe-lyezett
térkép is, mely mintakor, kéacbbi látogatáskor is se-gitséget
nyújt,
Kagyon jő szolgálatot tesznek a könyvtári tájékoztató
szol-gálatban az un, kiabibliográfiák. Ilyenfajta
kiabibliográfiakészUlhet például a könyvtárba érkezett uj
könyvekről.Műszaki Tanárok!ITj könyvek a könyvtárban!Easista,
Michal
Öntvények javitása hegesztéssel 2. kiad.
Műszaki Kk. 1371.Fejezetek:Az öntvényjavítás jelentősége
A szürkevae öntvények metallurgiai kötésében előforduló
prob-lémák.Jellegzetes Öntvényhibák és az üatvények előkészítése a
javi-táshozA szürkevas öntvények lánghegeaatéaeA szürkevae
öntvények forrasztása lánggal
-
- 30
MIT HOL TALÁLSZ?
Magyar szépirodköt. olv.
Orosz írod.
Fizika, kémia,biológia.
Alt. művek.
•ÍS
ic PedagógiaFilozófia,
marxizmus,leninizmus.
Vallás.
l 3 '
Q
Ifi
f
-
Segitik a tájékozódást az ajánló bibliográfiák. Ezek
<;gkülönbÖzó"bb alkalmakhoz kapcsólodnak. Leggyakrabban Q
melyek egy-egy miire hívják fel tanulók éa tanárok
figyelmét.Mozgékonyságuk a legfőbb erényük, könnyen kapcsolódnak
akülönböző tanítási egységekhez.
A guruló polcot a könyvtári aktivák nagytizpercbert tol-ják
végig a folyosón, hol uj könyvekkel, hol kötelező olvas-mányokkal,
hol uj folyóiratokkal rakják meg. A kölceönzéatia lebonyolítják a
szünetekben, mikor a könyvtár ilyen mó-don akarja a könyvet
közelvinni.
Ugyaneztaszolgálatot látja el a könyvtári vitrin folytonváltozó
tartalmával.
Bekapcsolódik e könyvtári tájékoztató szolgálat aa ieko-larádió
adásaiba ia egy-egy könyv ismertetésével vagy egyéba könyvtárat
érintő fairrel. A könyvtári hij-adó, a mindigfriss könyvtári
plakátok is a figyelemfelhívás eszközei.
Természetesen a könyvtaxi propagandának még számos máslehetősége
van. I t t caak rá akartam mutatni egy-egy példá-val, hogy a
könyvtár ackrétü munkájában ez az egyik eszközaz oktató-nevelői
munka segítésére. Már ennek a területnek
l i s , ha az osztályfőnökök segitenek s tanulói
aktivahálózatmozgatásában*
Van a könyvtári tájékoztatásnak másik oldala i s . A könyv-táros
pedagógiai munkájának fő "műfaja" az olvasókkal valókötetlen
beszélgetés. A könyvtáros fontos megfigyelésekettehet és
megfigyelései alapján fontos adatokkal szolgálhata tanulók éa
tanulócsoportok megismeréséhez. I t t is nagyonfontos, hogy a
tanárokkal, de legfőképpen az osztályfőnökök-kel szoros kapcsolatot
tartson. Jó, ha időnként a tanárok
tartását. Már szóltam arról, hogy lényegesnek tartom, hogy
a tantestületi értekezleteken megvitassák a könyvtár munká-
ját. Nagyon has znos, lia ezek a nyilvántartás ok az
értékelő
konferenciák egyii bázisai az osztályok neveltségi szintjé-
nek elbírálásához.
-
III .osztá lyos okLegközelebbiházi olvasmány
K önyvt árunkb an30 példány van
Emlékeztető lapocskák
-
"A tanulók magánolvae Hiányainak, könyvhasználatánaic szer-
Nem arról van tehát azó': hogy a tanulók egyrészt tanulnak,
nasres ZT olvasnak | illetve p&rhuzamos an t anulnak es
olvas—
zo olvasást — an^ol, hogy olvasva, könyveket forgatva
tanul—nafc." /Andsi-Kisfaludi: A szakmunkástanulók olvasóvá
nevelé-sének kézikönyve 15.o./ Tehát a könyvek a tankönyvön
kivül,
válnak. Ezzel egy csapásra megváltozik a tanitáai óra eddi-
gi szokványos menete. Az órák azemináriumszerü felépitésli-
ek lesznek, ahol bőséges alkalom kinálkozik a tanulói akti-
vitásra és a tanul ókkal való diff ernciált fcglalkozáflx*a#
A tanártól elmélyült felkészülést igényel az ilyenfajta
terveznie, hogy egy-egy anyagrész feldolgozásakcr milyen
szak-könyveket fog felhasználni. Az óravázlat elkészítésekor
pedig
részt dolgoztatja bele a tanulókkal az óra anyagába. -
Termé-szetesen első feltétele az ilyen munkának, hogy a
tanárnak
jól kell ismernie a felhasznált könyveket. Bizonyos
könyveketvagy részleteket előre elolvastat, bizonyos
könyvrészleteket
lexikonokból, kézikönyvekből. Vagyis megtanítja őket a ssel-ledi
Tsunka módszerére. Teljesen tarthatatlan peld.aul as az
tu l , A Gyereket ezzel megoldhatatlan feladat elé á l l i t ja
, és
-
A következő oldalak rajzai jól megmutatják, hogyan se-githet a
könyvtár a sok könyvre támaszkodó módszer kibon-takoztat áeátan. A
szaktanár megbeszéli a könyvtárossal,hogy & kővetkező tanitasi
egységhez szedje össze & könyv—tárban található könyveket.
Ilyenkor tulajdonképpen a könyv-táros egy kis alkalmi kiál l i táat
tervez meg. A középre kerüla következő oldal rajza, mely a
témakörhöz kapcsolódó tan-tárgyi koncentrációt mutatja meg
szemléletesen, s egyúttalel is igazit a kirakott könyvek között,
mert a könyvek cso-portosítása a rajz alapján történik. A témakör
bevezető órá-ját a tanár a könyvtárban tart ja, s közben kézbe
veszi meg-mutatja a témakörhöz kapcsolódó irodalmat. Felolvashat
belő-le részleteket, képeket, ábrákat mutathat a tanulóknak.
Atémakör tárgyalása közben aztán ezekből a müvekből ad egy-egy
csoportnak, egy-egy tanulónak feladatot* E3ckor m̂ i* akönyvek
viaazakerűinek a raktári helyükre. Az alapvető szak-könyveknek
persze több példányban meg kell lenniük a könyv-tárban. Tíéhányat
kivehetnek a tanulók otthoni tanulmányozás—ra, néhány bent marad a
könyvtárban, s a könyvtári órák a-l a t t dolgozhatnaK belőlük.
Ugyancsak a könyvtárban kell utá-na nézniük 3 lexikonokból,
kézikönyvekből feladott feladatoknak!éa_a_ témakör Összefoglaló
kérdésekre feleletet adni. Későbba tanulok is készíthetőek ilyen
"kiállításokátn, vagy bibli—ográfiát állíthatnak össze egy-egy
tanitási egységhez.
Azt Mezem, hogy az ilyenfajta módszerrel tanitott tanu-lókkal
lehet legjobban megoldani a differenciált tanítás kö-vetelményét.
Más-más feladatokat kaphatnak a jó képességűtanulóit, B megint
másokat a gyengébbek, például a szimboliz-mus fejezetben jó
képességű tanulók kaphatják azt a felada-
va alkalmazza egy Ady verare az elméleti ismereteket. Ha ép-pen
Ady léda-veraei a megtárgyalandó téma, akkor a gyengébbtanulók
Bölöni György: Az igazi Ady cimü könyvéből vagy VezérÜ"2sebet
müvéljol felolvashatnak részleteket. Felolvashatnaks nem
tanulhatnak részleteket. Aa ugyanis szerintem nagyon
-
fontos, hogy a több könyv használata ne jelentse az egykönyv
helyett több könyvből való magolást. Az órán sok min-den szóba
kerül, tehát aok olyan részlet i s , amelyre a tan-könyv nem tér ki
. Tehát a tanulók előtt szélesebb perspek-tíva nyílik. Az órán
aztán summázzák azokat az alapvető is-mereteket, melyeket s
könyvekből feltártak. így lehet a hát-rttnyos helyzetu tanulokat is
bekapcsolni az ora vérkeringé-sébe, s felszámolni indulási
lemaradásukat.
Természetesen ezt a módszert minden tárgynál lehet alkal-mazni,
A következő rajz egy műszaki téma ilyenféle feldolgo-zását
mutatja.
Ugyanabból a azakkönyvből adhatók felai&ok a
különbözőképességű tanulóknak. Téma: a motorok
tömegkiegyenlitéae.Felhasznált szakkönyv: Jurek Aurél: Belsőégésű
motorok. Alegjobbaknak való feladat! Hogyan lehet teljes
mértékbenkiegyensúlyozni az egyhengeres motor tömegerőit?
/38',feje-zet/# Könnyebb feladat: Hogyan lehet kiegyensúlyozni a
négy-hengeres motoroknál a másodrendű nyomatékot? /42.fejezet/,
Jól hasznosíthatók műszaki vagy természettudományi tár-gyaknál a
könyvek ábrái. A szaktanár a könyvtárossal megbe-szélve kinyittatja
a könyveket valamelyik ábránál vagy áb-ráknál. A tanulók megkapják
a feladatot: az ábrák megfigye-lése alapján számoljaiiaa be a
megfigyeléseikről. A könyvtáregyik asztalán megtalálják a tanulók a
megjelölt helyen ki-nyitott könyveket.
Meg lehet ennek a módszernek a fordítottját is cainálni.Jól
rajzoló gyerekek megrajzolnak a különböző könyvekből egycsomó
rajzot. Eat a könyvtárban egy asztalon elhelyezik. Azórát a
könyvtárban tartják. Feladat: a rajzokhoz megkeresnia megfelelő
szakkönyvet, e annak segitségével megfogalmaznia megfelelő elméleti
tudnivalókat.
A korszerű módszerek kimunkálása nem lehet anélkül, hogya
tanulókat ne ismertetnénk meg a könyvtárba járó"
folyóira-tokkal*
-
- 38 -
Jó eszköze ennek az un. Nyitott fo lyóirat . Többféle 1 e
lé-
gés z iskolában beszédtémái osztályfőnöki órák vitaanyaga*
A Mezőgazdasági Technika bekötött példánya egy szakmai ve-
télkedő alapjául szo lgá l t . I t t egy egésa évfolyam
legfonto-
sabb cikkeire hivta fel a könyvtár a figyelmet. Az Autó-Mo-
Nemcsak folyóírótokat, hanem egy-egy könyvet is "kinyit-hat" a
könyvtár. Például j ó l támogathatja a tanár i munkát,ha a jánlott
olvasmányok kerülnek igy az érdeklőöéa közép-
könyvtároa a könyveket. Például az emberi helytál lás müvei.A
könyvcsoport közepére kerül Aragon Balladájából néhányveraszak,
majd köre'je Solohov Bnberi sorH, Hemingway Az ö-reg halász ée a
tenger, Semprun Kagy utazáa cimli müve, t e r -mészetesen mindegyik
több példányban. A Eolohov és Hemingwaymüvet tanár i i rányi táseal
dolgozzák fel az órákon a tanulók.
jak be az osztftXybol a l a k í t o t t kisebb csoport tanulói .
Ek-kor felolvasnak egy—egy rész let t• egy rész le te t pedig
dráma—tizálva adnak e l ő . Megtörténhet ez egy könyvtárban t a r t
o t tt a u i t á s i órán vagy egy délutáni külön összejövetel
alkalmá-val . Vetélkedők formájában ia fe l lehet egy-egy akár
irodal-mi, akár szakkönyvet is dolgozni.
Ha a könyvtár régi könyvekkel, muzeális anyaggal is ren-
munka korszerüsitéaében. Rengeteg nagyszerű ábre, kép hasa-mikor
magyarórákon egy-egy kor irodalmi életéről szólva a te.-nár, a
tanulóknak kezébe adhatja az Atheneum élao évfolyamaitbeniütik
Petőfi verseivel, vagy a Honderűből felolvas t a t egy*-egy k r i t
i k á t Petőfivel kapcsolatban. Haskor Arany Koszorújátlapozzák a
tanulók és a Nyugat azámaiból olvashatják ez Adyveraeket. Vagy ki
is lehet egy-egy ilyen régi könyvet nyi tn i .
-
* % »
Eau cikkixiduM- muslincák
? l-fjusóqi Mojoíin
' - "» w ^ Jílu. U.IA.* T V * V i ii- '
ti-
Mii
q
-
i foLyOtrcitok O könyvtárban
dasOQ
1Technika
TFcHISI1KA
QLTRLQNOs
MU5ZRKI
SZEHLE
detia
-
- 41 -
Féldául biológia órán az Egy jeles vad-kert cimü 1796-bólvaló
állattan könyvet. Elég egy mondatot is felolvasni az
dolgokból k i t e l i k , igen fene á l la t , a harczot
/rereti, igenbuja, kevély és nehezen /zelidülő."'Mindjárt jó
alkaloma tantárgyi koncentrációra 1B, meg lehet fxgyeltetni
regimagyar helyesÍrásunkat, régi magyar nyelvünk azépségét,
e-rejét,
ennyi Is elég annak bizonyítására, hogy nincB a tanításiórának:
olyan mozzanata, melyhez az iskolai könyvtár ne adhat-
módszerek korszerűsítését.
idesorolhatnám meg a hazx feladatokat, dolgozatokat is ,amelyek
mindjárt érdekesebbek, ha a tanár ugy fogalmazza mega feladatokat,
hogy azok csak a könyvtár használatával old-hatók meg. A könyvtár
adhat segítséget a különböző pályáza-tok, tanulmányi, versenyek,
vet él ke dók megoldásához.
A könyvtár segiti a pedagógusok munkáját azzal is , hogya
pedagógiai szakirodalom müveire, cikkeire felhívja a fi-gyelmüket.
Beszerzi a szakfelügyelők á l ta l ajánlott, a to-vábbképzéshez
szükséges irodalmat, és esetenként ankétot,meg-beszéléseket szervez
egy cikkből vagy egy könyvből,
A társadalom ma nagyon sokat vár a pedagógusoktól. Hogy
gükon es szseni eletükön is mul 3_k* Xoi.'&zerü módszerskkel
pedigcsak azok a pedagógusok tudnak dolgozni, akik állandóan
azo-ros kapcsolatban vannak a könyvtárral, az iskolai
könyvtaros—sal, s kezös erővel munkálkofinek az uj embertípus
kialakítá-sán. A pedagógus munka, a könyvtáros-pedagógus munkája
is,nem látványos, nem könyvelhet el naponta kimutathaxó sikere-ket
, de a kitartó, B zivós munkának idővel íiegvan az eredménye.
-
- 4 8 -
ben folyó tevékenység, A könyvtárnak segítenie kell aján-lással
a politikai vitaköröket, fel kell hivni a tanulókfigyelmét a
témákkal kapcsolatos irodalomra, biztositani
A KISZ klubfoglalkozások a könyvtár segítségével válnakszinesaé,
változatossá. A könyvtár nagyobb rendezvényei iaa KISZ-azel való
együttműködésben lehetnek sikeresek. ígynagyon jó, ha a könyvtár az
évi programját a KISZ-program-mal Összehangolva dolgozza ki .
A könyvtár munkája azonban csak akkor lesz teljes, ha a
s zülőí házzal is képes 30 kapcsolat megt erejűt és ere. Az
is-
kolai könyvtár a szülők irányában elsősorban tájékoztató
mun-
kát végez. A könyvtáros a azülői értekezleten közli a
szülők-
lóknak szükségük. Ezt legjobban ugy oldhatja meg, ha minden
mán szükséges kötelező, ajánlott olvasmányokat, szakkönyve-
rü könyvvásárláshoz ia.
Ai első osztályosok szüleinek: jó bemutatni a könyvtár ál-tal
nyújtandó lehetőségeket i s .
A könyvtár nagyobb rendezvényeire meghívja a szülőket i s .
találkozók, rendhagyó i r 00. alom órák és a kiállítások, A
tanu-lók airtiv részesei ezeknek a nagyobb megmozdulásoknak. A
ki-ál l i t ás okra ők azedik össze a könyvanyagot, szemléltető
képe-ket, ők készítik a plakátokat,meghívókat, mozgósítják az
ÍB-
Szakközépiekólában nagyon hasznosak a könyvtárnak azok akiál l í
tásai, melyek a szakmai napokhoz kapcsolódnak.
-
A szakközépiskolák nagyon egyoldalú szakmai képzése mind-járt
mán területekre is ráirányitja a figyelmet. A szakmai
kiál l i tás . Már természetesen i t t bekapcsolódik a
könyvtár.
lóknak, A munkadarabok: mellé kiteezi a könyvtár
legújabbszakkönyveit. A kiállításon tanulók látják el a
felügyele-tet , az idegenveaetést.
Évfordulókhoz vagy rendhagyó irodalomórákhoz is kapcso-lódhat
kiál l i táa. A kettő ötvözete volt az 1973-as Petőfi
magyarszakoa tanárai tervezték meg. Bevezette egy IllyésGyula
Petőfi életrajzára épült irodalmi színpadi műsor, majdegy
ötfordulós Petőfi rejtvénypályázat következett. Ekkor
egy iro—olvasó ta-islkozo volt Harcinkó Andrással, mivel a
rejtvények kérdései Martinkó könyvére támaszkodtak.
Dolgozatom végére érve sck gyakorlati példával akartam
rámutatni az iskolai könyvtárak szerepére az oktató-nevelő
ki az összes lehetőségeket. Csak néhány területét érintettemaz
oktató-nevelő muckának. A jövőben az iakolai könyvtárnakés
szolgáltatásainak be kell épülnie az iskcla
funkciórendsEE-rébe."Hogy ennek a feladatnak megÉLelaeesen tul kell
lépnieaz iakolai könyvtárnak a hagyományos formán, a könyveken
ki-vül tartalmaznia kell mincienfajts tsjekoztatasi eszközt
f̂Llmrhangszalag, reproduKciő stb«/, és végső soron az iskola
in-formációs köspontjává kell válnia." /Dr, Arató Ferenc Bala-toni
beszélgetések c. előadásából/.
-
- 44 -
jával a Együtt formálják az uj embert, mert "Az élet
nemcsakutazás, sscbrásamunka i s . Az embernek nemcsak a
világban
ne még ott lappangó erőket előhívnia, és belőlük magát
minélkülönben megalkotnia*" ~ ssólnaJt Kémet László szavai
pedagó-gusukhoz és pedagógus-könyvtárosokhoz.
-
HELYISMERET
a.^td^u. .
-
mUvelfdési könyvtárak is a jelentős helytörténeti forrásanyagot
kináló
sajtótörténet! kutatások felé. k sajtobitliográfia és
repertórium el-
hívjuk a figyelmet arra, hogy 10.000-es lélekszámú helységekbea
a szá-
zadfordulót kovetSen és a két világháború között általában
megjelentközségekben is el Kezd hetjilk L̂d• ^hurzó Hagy Ern5'• A
vidéki sajtói(üskolc, 1938. 14 p./
A .jáagapáti aa.jtó története / ! . /
A Jáazapátin megjelenő elaó ae t i l ap az 1888 nyarán
induld
ban rövidesen Jászberénybe kerü l t , helyi tevékenységének i s
-mertetésére ezut-tal nem térünk k i , A községben megjelenő
kö-
ilcimi Siépirodalffli, támadalni és közgazdasági lap.
190i.JV.ll.:Társadalmi és közgazdasági hetilap. 19I9-III.22:
Politikai,
Hegjelenés helye: JászapátiIndult: 1902. XII.6. Szünetelt:
1915/HI.28.?/ - 1919.III.22.Hegjelent: hetenkéntSzerkeszti: Galamb
Zoltán. 190J.IV.il.: Tóth Andor, 190J.V.6.:
ifj.Imrik JózsefFSmunkatárs: 1919.III.22.: Dr.Kátrai
FerencKladS: Gslamb Zoltán A915. II.28-ig7/Nyomda: Galamb Zoltán,
1904: id.Inrik József, 1919.III.22.: Imrlk ás
Buaay
OrszéggjUlésl Könyvtár: 1919Párttörténeti Intézet: 1919
-
- 47 -
Közreműködők, A heti lapot kezdetben a kiadó és l a p t u l s j
-muökatáreak donos-nyomdász Galamb Zoltán szerkesztet te .
Mintegy Öt hónap múlva, miközben valószínű-leg rentábi l i s sá
vált a het i lap kiadása,
alkalmaztfi Tóth Andor szerkesztőt* Ez a választás azonban
akiadói szempontokat nézve nem volt szerencsés, mert a f i a t a
les ag i l i s uj szerkessto ~~ az ez évben megjelenő helyi
ele—lap, a Faluszája kiadója - olyan türelmetlenül és hévvel
kez-dett a helyi társadalmi viszonyok bírá latába, hogy ezzel
ép-pen a lap esetleges támogatóit, lehetséges olvasóit idegení-t e
t t e e l . E személyeskedő írások jellemzéséül idézzük a
Flety-kapadról cinrti s z a t í r á j á t , amelyben a kaszinó és a
községi e-Zöljáróság vezetőit név szer int említve i r ja le a
pletykapadegy f ik t ív elnökségi ülését;'*1
"Elnök: teljhatalmú pletykapad tulajdonosa mellén gunártojás
éraet
tanácsadó szeretne lenni Báró Antal Sándor a szimplatehetség
rend föke-
Elnök: felolvasta^ a *a jeeyzókönyvet, a rangfokozatokat. Éljen,
Éljen,az ílléa vége. Hagy örömmel, az elnököt éltetve oszlanak
széjjel nyertrendjeleikkel.
Sem csodálhatjuk, hogy Tóth Andornak mindössze öt lapszám
Imrik József t i s z t v i s e l ő l e t t , akinek a családja
1904-benmegvásárolta a kiadói jogot és a nyomdát is Galamb
Zoltántól .
A lap célja, A het i lap tulajdonképpeni programja ifj»
Im-pártálláfla r i k JózBef szerkesztése idején alakult k i ,
Imrik - a jász hagyományok és múlt kitűnő i s -merője - nagy t e
r e t szentel t a régi redemptusi jogok vissza-szerzését célul
kitűző jász p o l i t i k a i próbálkozásoknai. Ezeksikertelenségét
elsősorban azzal magyarázta, hogy a Jászság
-
ellenzéki országgyűlési képviselői éppen ellenzékiségük
miattaoha sem tudták e sajátos jogokat ée érdekeket a
mindenkorikormánynál eredményesen képviselni. Az 1905-ös
választásokidején ezért fordult szembe a het i lap hasábjain a
kerületrégi ellenzéki képviselőjével Okolicsányi Lászlóval, s t á
-mogatta a Tisza-párti szabadelvű Lénk Sándort, "aki t a
leg-tökéletesebb, Jgeoviniaztább jász program" megvalósítójánakt a
r t o t t . Lénk Sándor a választásokon megbukott, ám a lapnem vált
ezután sem az ellenzékiek szócsövévé, általában
/Okolicsányi lesz ló egyébként 1913-ban lemondott el
lenzéki-ségéről és á t l é p e t t a Tisza István vezette
munkapártba,/
Munkásmozgalmi köz- Különös érdeme az újságnak,hogylemények a
hetilapban ~ elsősorban a hirek rovatban -
folyamatosan és részletesen kom-mentálja a helyi
munkáémozgalom
- szociáldemokrata népgyülések, eztrájkok - eseményeit. Ah e t i
l a p figyelme kiter jed a járás községeiben folyó
szervez-kedésekre i s . Ezeket a tudóéitásokát olvasva
megállapíthat-juk, hogy a lap általában jól szolgálta a
szervezkedések cél-j a i t ia , többnyire tárgyilagosan ismertette
az eseményeklefolyását is« 1903-ban pl# egy Jászladányban
szervezett szo-c i a l i s t a népgyülésről, amelynek Pelczeder
flgostcn volt azelőadója, igy számolt be az újság:
szelőben• Követelik a pflp A birtok feloBllatásat, az ingyenes
törvény—
réfiie tetszett, különösen a papok elleni."
"Jászladányban ki volt tűzve a I I . népgyülés. Pestről Izrael
Jakab
birű csak zárt teremben engedélyezte a népgyillést. Izrael
tiltakozott,de Polnik Ferenc rflJegyzS rflgaszkoaott a
főszolgabírói rendelethez,hogy
-
- 49 -
bogy a beszédét legalább az ajtóban iiondhasss el, da azt se»
engedé-
népet feloszlásra szólítani, de Izrael Jakab bejelentette, hoEJ
eian
Láthatjuk e beszámolók többnyire elfogulatlanul ismertet-ték a
szocialisták törekvéseit, és alkalomadtán a helyi ha—tóaágok
törvénytelen eljárását i s .
Hasznosak voltak e beszámolók különösen aratősztrájkckidején,
mert pontosan ismertették a sztrájkolok követelése-i t , s azt Í B
, hogy aa uradalmak képviselői mennyit "ajánlot-tak" meg e
követelésekből. így értékelve a híradásokat,az
domáati a holdanként! 1/11-ed rész helyett általában a ter-
més 1/10-ét, 1/10,5-ét 3lkerült megkapni az aratóknak - a
gítették is a munkások követeléseit: a hetilap pl. a
megyeigazdák 1907. évi kongresszusán meghatározott 1/12-ed
arató-részt "szűkkeblűnek és veszedelmesnek" tart ja . Egy
helyiföldmunkás népgyüléa alkalmával,ahol Kaufmann Kálmán a
jász-apáti caoport vezetője beszélt az árviszonyokról "sokszortalán
kemény szavakkal, de tagadhatatlan erős szociális ér-zékkel", az
újság is sürgette, hogy a népgyüléaen elhangzott
- tagadhatatlanul polgári szemléletű, de sok tekintetben ma
is helytálló cikkét a szocializmus fogalmáról.
Kovatok Bár a vezércikkek között találunk jónéhány,a
kőnyomatoeokból átvett, általában moralizá-
ló fejtegetést - pl. a párbajról, a Ürályhüségről vagy ép-pen H
U . Leó pápa haláláról - , a szerkesztő jó szociálisérzékkel
nagyrészt azokat az országosan is társadalmi prob-lémákat feszegető
Írásokat emeli át lapjába , amelyek helyimegoldása is szükségszerű.
Ilyen problémakörök az elemi is-kolak államoeitása. a polgári
iskola, kisdedovss, könyvtár—
-
r.....ügy, legkülönbözőbb olvasókörök és társaskörök,
fogyasztá-si szövetkezetek stb. Érdeme az ilyen kérdéseket
fejtegetőcikkeknek, hogy szerzőjük nem mechanikusan vette át
azokata különböző forrásokból, hanem minden eaetben számot vetetta
helyi tennivalókkal, ma# azok megvalósítását továbbra iskisebb
hirek,cikkek 'során fáradhatatlanul propagálta. ígyvállalt részt a
lap a középiskola, a helyi múzeum megala-pításában, olyan
közösségek szervezésében mint egy művelő-des í. celbol alakult ászt
alt árs&ság, ipartestület vagy akára Magyarországi Munkások
Rokkant- és Hyugdijegylete helyifiókjának megalakulása.
A vezércikkek jelentős részét adták még a helyi ország-gyűlési
képviselők beszámolói, községi képviselőtestületiülésekről szóló
tudósitások, s a régi redemptus kiváltsá-gok visszanyeréséért
folytatott mozgalmak ismertetése.
A Tárca rovatban néhány ma már ismeretlen szerző mellett— a
szerkesztő avatott Ízléséről téve tanúságot —t a kor i.*"rodalmának
élvonalába tartozó alkotók Írásait olvashatjuk.E szerzők között
találjuk Ambrus Zoltánt, Benedek Eleket,Bródy Sándor^,Cholnoky
Viktort, Caehovot, Whury Zoltánt,Vámbéry Ármint, Ugyancsak a iárca
rovatban olvashatunk jóné-hány ma is gazdag forrásanyagot jelentő
helytörténeti dolgo-
A községben és a járás területén működő pártok, társadal-
Sok hiradást találunk a munkásmozgalom és a kulturális élet
kórébői. Mindez természetesen nem jelenti, hogy ne jutna
hely
re közölt "érdekes" eseményeknek! gyujtogatásokról,
orvgyil-kosságokról, vagy éppen egy lórugáaről vagy veszett
kutyárólszóló híradásoknak, A Társaság, később Csarnok rovat
társa-sági eseményekről számolt be, majd szépirodalmi írásokat,
el-sősorban műfordításokat közölt. Gyakorlati mezőgazdasági
is-meretterjesztő cikkeket olvashatunk a Közgazdaság rovatban.A
negyedik lapon hirdetések találhatók.
-
- 51 -
Értékelés A h e t i l a p , ha jelentősen korlátozott módoni e ,
tükrözte bizonyos fokig a magyar tá r sa-
dalom századforduló táján megújuld progresszív
törekvéseit,gondos közHégpolitikai tevékenységével,
közösségszervezőmunkájával s e g i t e í t e ezek megvalósítását, A
politikai, pártokküzdelmeiről tárgyilagos tájékoztatásra törekedett
. Ha azük-azavuan i s , hasonló funkciót t e l j e s í t e t t a
azociál is kérdé-sekkel és a munkásmozgalom eseményeivel
kapcsolatban. A pe-riodika olvasottságát a gondos szerkesztés
mellett növelhet-t e , hogy rendszeresen közölt hireket & járás
t e r ü l e t é r ő l i s ,
A Jászapáti és Vidéke megszűnése után négy évvel a Tanács-
ideig a Jászsági Képlappal együtt, majd annak megszűnése u-tán
egyedül támogatta a proletárdiktatúra helyi szervei t ,A het i lap
történetének erről a fejezetéről a későbbiekbenejtünk ásót .
Jegyietek: 1./ Jászapáti és Vidéke 1903. l8.sz. 2. 1.
3. O.D. 19M. 2. sa. 2. 1.J». U.o. 190if. 7. sz. 2-3. 1.5. U.o.
1908. 2. sz. 3- 1;
-
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL
ELSŐ LÉPÉSEK A TÁJÉKOZTATÁS LTJÁN
Bevallom, Irigylem kölcsönző könyvtáros munkatársamEt,hiszen az
ezernél ia több olvaeónk legelőször hozzá fordultanácsért . Őt ta r
t j ák legtöbben a KÖHYVTÁROSnak. Mi, többi-ek a könyvespolcok
mögött, a raktárban elásva, vagy az Í r ó -asztalok mellett
görnyedve végezzük mindazt az egyéb munkát,amely szintúgy
nélkülözhetetlen a könyvtár funkciójához.
Azt szokták mondani, az ember gyermekkorában lesz olva-BÓ,
később már egyre göröngyösebb az ide veaető u t . Ezérta
gyermekkönyvtáros feladata a legszebb - gondoltam -, ami-kor
ismerkedni kezdtem a könyvtár feladatköreivel . A gyer-
vezeti kis olvasóit az if júsági regények romantikus
hősineksikerein és kudarcain á t . Hogyan nyer értelmet a
szaldönyveknyomán a természet és a társadalom, szűkül egyre jobban
amisztikumot termő csodák vi lága.
n i , tanácsokat adni 10 községi könyvtárban dolgozó
munkatárs-nak, elemezni munkájukat, dicsérni sikeres
kezdeményezései-ket nagyon változatos lehet . Közben nincs az ember
egy i r ó -aaztalhoz kötve, még egy községhez sem, hieaen egy egész
já-rás könyvtári hálózatát jár ja , i r á n y i t j a . Hogy
felelősség-te l jes dolog? Az igaz, s hozzá nemcsak az
instruktortól függa siker, nem is oaaJc a könyvtárosoktól, hanem a
társadalmiéa gazdasági vezetőktől i s .
Valaki nemrég megnyugtatott: manapság a könyvtárban Bok-kal
fontosabb lesz az információ miatt a kölcsönzés. Azóta
-
- 54 -
egéüzen másként nézem a tájékoztató szolgálatot. Birodal-mán a
kéaikcnyvtár éa a segédkönyvtár. Az első kérdéaekután látnom
kellett, hogy ez nem elégaégea, ismernem kellaz egész
könyvállományt az ajánló polcon és a raktárbanegyaránt, A
aegédkönyvtár a fegyvertár, a kézikönyvtár amucicio f líem lenetek
ütőképes, na nem ti&dok bennük gyor—san tájékozódni. A
legsürgősebb tennivaló tehát a téma i l l .szak azerinti
caoportositáa, ennek megfelelő caikozás. Sközben már jönne-lc is az
olvasók- s kérdéseikkel« mint skíváncsiak klubjában ugy öntenek elt
Mikroazkópi szövet-vizegálathoz kér egy gimn^sta könyvet,
folyóiratcikket.Lenin halála évfordulójára állítsunk casae olyan
müaort,
szervezete részére. Mai magyar irodalom értékelése a fel-adata,
- közli egy a dolgozóit általánoa iakolájában tanulóközépkorú férfi
. Lesz i t t mit apritani a tejbe- gondolom,
laszhoz eegitséget nyújtó lexikonokhoz, vagy jegyezzem fela kero
adatait es a ke*1 és t , s majd keaobb a a ikerre vezetőmódszert és
a helyea választ, amelyeket hasonló eaetben új-ra fel tudok
használni.
És a kérdések záporoznak! Némelyik egészen egyszerűnek tű-nik:
Milyen hoaszu a Barátság kőolajvezeték? Melyik ^udatestvérvárosa?
Zenei irányzatok a XX. században? Mennyi apedagógusok tanulmányi
szabadsága?
Hogv tudok én mindezekre választ adni? aogv lesa belőlemegyazer
halbiológus, máskor atomfizikus, egészségügyi fel-világosítást
nyújtó védőnő, pályaválasztást irányitó psai-
thológus? Mindez nem könnyű dolog, ha figyelembe vesszük ed-digi
humán érdeklődéaemet.
Aztán már kezdtem megismerni a hozzám fordulókat i s . Van,aki
csak ugy opntán érdeklődik egy szó értelme, vagy magyar
jelentése utaüg mas olvasni ia szeretne róla. iCözben
látják,minden kérdést szívesen fogadok, növekvő bizalommal
jönnekhozzám* Az idén két és fél hónaD alatt 90 kérdéöt
jegyeztem
-
kölcsönzést is, e ezzel kb. 110 nálunk nem található, r i t -ka
könyvvel gazdagítottuk olvasóink tudását. Most az fog-lalkoi&t,
hogy felmérem a kultúrház által indított szoci-
alista brigádok vetélkedőjén hány szakmunkás 111.
szakmun-kástanuló és hogyan hasznosította a könyvtár
könyvállomá-nyát. Azt is er cl ekés volna látni , hogy a naponta i
t t buvár^kodó giionazidta tanulók eredményeik szempontjából a jók
vagyközepes tanulók közül kerülnek ki. Azt már egy kérdőív ne-hezen
déritene ki- hogyan hat az emlitett fiatalokra tana—raiknak
szaktárgyuk iránti lelkesedése, korszerű módszere,sokoldalú
szemléltetésre törekvése, aktivizáló tehetsége.
Szembetűnő az a követtanetes kutatáevágy, amely egy kis
könyvek mellé. Érdeklődésünkre csak röviditéssel válaszol-nak:
B.h.v. /biológiai házi verseny/ A verseny irányitójanem is maga a
ezaktanár, henem mindig a 3/a osztályból egyhárom tagú
versenybizottság, amely a kérdéseket hétről-hét-re öeszeállitja.
Sokat olvasnak, feladataik megoldása közbenrengeteget tanulnak.
Többen megállnak utcai vitrinünk előtt, ahol a rádió, TVjövő
heti műsorához ajánlunk könyvet. A könyvtár asztali tár-lójában
évfordulókhoz kapcsolódóan ajánlunk könyveket, uj-ságcikkeket,
képeket.
Igény van kimondatlanul is a legújabb szakkönyveinket ma-gában
foglaló ajánló könyvjegyzékre i s , Sziveeen eljuttat-nánk ezeket a
szakma irányitóihoz i l l . a téma iránt közép- ésfelsőfokon
érdeklődőkhöz. Sajnos, sokszorosító berendezésünkkezdetlegessége
miatt bizony erre alig kerülhet sor. Ujabbana munkatársak segítenek
s napilapok és újságok átnézésében,B az érdekes, közérdekű vagy
vitára alkalmas cikkek lelő-helyét, cimét mintegy ajánlásként
felirják a cimlapra. Az
= M o n o k K á r o l y n é -
N a g y J á n o s =
-
rEgy községi gyermekkönyvtár igen-igen kis sejt je a köz-
művelődésnek, de annak a 36O-38Ogyereknek, aki sziveaen já roda
akar kedvt éles bol ÁtraT* tudásvágyai k ie lég í teni , vagyéppen
az iskola ösztönzésére, az önművelésnek mégia nélkü-lözhetetlen
otthona.
Hálunk, Jáazalsóezentgyörgyön 1970-ben vál t külön a fe l -
delkezéBünkre, önállóan épitjük a katalógusainkat, s a fe l
-nőtt könyvtártól függetlenül szerzeményezünk. Hetente 32 ó-r á t
tartunk nyitva.
A gyermekkönyvtárnak 1973 év végén 380 tagja vo l t . Ea a
záltalánoa iskolába járó tanulók 77,55 í-a . Ezt az aránytnyilván
növelni leíi&tne, nézetem Bzeriut azonban a f ikt ivszámok nem
épnek sokat, ha nincs mögöttük valós érték, a k t i -
A be i r t 380 gyermek 5 437-szer j ö t t el az év folyamán
akönyvtárba és 17 798 kötet könyvet kölcsönzött. Most azon-ban nem
ia a kölcsönzésről, hanem néhány, számokkal nem mér-hető
eredményről szeretnék szólni..
Mindig a gyermekek bizaimánaK megnyerésére törekedtem. Le-gyen
bármilyen problémájuk, - pályaválasztási gond, felkészü-lés anyák
napjára, pedagógus napra, Télapó-Ünnepélyre, aján-dékcaáa,
hobby...- merjenek bejönni a könyvtárba, és ne tá-vozzanak üree
kézzel.
Az a gyerek, aki rendszeres olvasó, és nozcáasokik ahhoz,hogy
problémáira kicai könyvtárunkban is nagyrészt válásátkap, fe lnőtt
fcorában i s érdeklődő, kufetó, olvasó ember ]eaz#
-
Könyvtáruntban pénteken délután nince kölcsönzés. Ilyen-kor
valamilyen csoportos foglalkozást tartok a gyerekeknek.Ezek a
foglalkozások általában egy-niáafél óráig tartanak,1973* év
folyamán 44 csoportos foglalkozást tartottam. E-zeken 795 gyermek
vett részt.
A foglalkozások téma szerinti megoazláaa:
Mesedélutén 14 Játékdélután 4
Szakköri foglalkozás 3 Szünidei foglalkozás 75. osztályosok
találko-zója 4 Fogászati hónap rendezve-Kötelező olvasinány
Meg—beszélése 2 Ismerkedés a felnőtt könyv-
tárral /e.oszt./ 2
Pályaválasztási beszélgetés 3,
A mesédélűtánokon elsősek vesznek részt. Ilyenkor egy-két mesét
szoktam elmondani és nem elolvasni. A köny nél-kül elmondott mese
mindig nagyobb hatást gyakorol a gyer-mekre. Egy—két film vetítése
is hozzátartozik étihez a fog—
A meae kiválasztása néha problémát okoz, mert azok agyerekek,
akik óvodába jártak, igen sok Kesét ismernek, A
sokat segít e probléma megoldsEaban,A mesedélutánokon - ha lehet
- törekszem az időszerű-
ségre is, A december hatodika körüli ftglalkozáson kizáró-lag a
gyerekek szerepeltek. Mesék, versek, dalok hangzot-tak el a
Télapóról, és minden gyerek örült aa egy-két Bzemcukorka
jutalomnak.
Ilyenkor ismerkedünk az "Ablaktól a zsiráfig™
gyermek-lexikonnal, ttinden foglalkozáson megtanulunk egy-két
fo-galmat. Pl. a karácsony e lőt t i foglalkozáson a
"karácsony","ajándék", "zsebpénz" fogalmakat tanultuk meg,
A mesedélután már hagyomány a könyvtárban. Ezekre
afoglalkozásokra másodikos, harmadikos "törzstagok" ia ezi-veaen
viaszajárnak.
-
- 58 -
A szakköri foglalkozásokon a katalógiis használatával^ akézi
könyvek hasznosságával ismerkednek az irodalmi szak-körre járó
gyermekek.
Az 5' osztályosokkal minden évben tartok fcglalkczáat.
őket zökkenteni a mese világából. Beszélünk ?.z ajánlottés
kötelező olvasmányokrólT az olvasónaplóból) lexikonok—kai
ismerkedünk, szakkönyveket forgatunk, katalógusokatnézegetünk.
Az 5- osztályosoknak minden tantárgy első félévi anya-gához
készítettem ajánló bibliográfiát ia, melyet az osz-tályokban
kifüggesztettek.
A szakkönyv-forgalom nagyarányú növekedését ez a bib-liográfia
nagy mértekben elősegítette. A gyermekele sokkenyvet erre
hivatkozva kértek tőlem.
Ujabban a kötelező olvasmányok feldolgozásában is i~"gyekszem
segítségükre lenni. Megbeszéljük az olvasmányt,majd le is vetítem,
ha diafilmje vau.
Novemberben 5 foglalkozás volt a helyes
fogápolássalkapcsolatosan. Mindeniken egy védőnő tartott néhány
monda-tOB tájékoztatást, majd 2 kisfilmet láttak a gyerekek,így
játékos formában ismerkedtek meg a fogápolás szabálya-ival.
A sok foglalkozás közül a legsikeresebbnek mégis a Pot-rogya
Margit pályaválasztási tanár-felelősael együtt a"Pályaválasztási
Hetek" keretében tartott három előadástítélem. Két komoly éB egy
játékos foglalkozás volt. A já-tékos foglalkozáson bizonyítaniuk
kellett a gyerekeknek^hogy "értik" a választott szakmát, a
fodrászjelölt frizu- •rát féelilt, a cukrásznak készülő flu habot
vert, a közgaz-daságiba keszülo lányok egy rövid szakaszt: írtak
írógéppel,a kereskedő-tanulók számlát állítottak ki etb. Persze
mind-ez - főleg az értékelés - , nagy derUltség mellett folytl e
.
-
adásnak, KUlkülön a szak
és
ztókat» Mindké oporthoz hívtunk^eg olyan di&kokat vagy
dolgozó f iats iókat , akiket a pá~lyaválaaztók még az iskolából
ismertek. Ezek a f iatalokkÍBsloadást taj?íjottak vslöflztott
iskolájukrólp pályájukból^gondjaikról, örömeikről, az
elhelyezkedési lehetőségekrőlatb .
Nem számoltam még be a nagyobb rendezvények közül dr»Hirling
György sarkkutatóval t a r t o t t ta lá lkozóról, amelyen320
gyerek vett ré sz t ,
tárban t a r t o t t csoportos foglalkozásokat, melyeknek
ilyen,vagy olyan formában középpontja a könyv.
Éc pedig könyvtárosi munkámban mindig Varga Balázs sza-vait
tartom szem e l ő t t : "Elsősorban gyermekkorban dől e l ,hogy
lesz-e olvasó, ée milyen igényű olvasó lesz a felnö-vekvő f i a t a
l emberből."
-
FBÁBOSOK A TISZAFÜREDI KCNYVTÁRBAli
Gyermekkönyv tárunkbati^Tiazafüreden a l i g két éve működikegy
húsz fős bábcsoport* A folyamatos munka.* a bábozás sze—r e t e t e
TT>P fi ia eredményekkel merhető . Tavaly, — az akkor
m&g
kezdőnek számító c s o p o r t t a l — a J á r á s i K u l t u r
á l i s Szemlénelér t teljesítményünk alapján eljutottunk a megyei
bemuta-
lát tak munkához, s ennek ismét meglett az eredménye. Márci-us
21-én az Úttörők Járási Kulturális Szemléjén bábcBopor-tunk sikeres
szerepléséért arany oklevelet kapott . A zaürikülön értékel te a cs
oport javuló hang es mozgás te chnxJcs ja t^Ezek a gyerekek persze
nemcsak a versenyekért bábcznak. Csi-nálják mert örömüket l e l i k
benne. Játszanak óvodásoknak,ját-szanak a könyvtárba járó
gyerekeknek, e egymás között is s z i -veeen báboznalc.
Két év bizony kevéa idő egy ilyen csoport munkájának
öaz-ezehangolására, a jó szereplésre. Hogy mégsem k e l l e t t
res-tellkednűnk, abban a vezető és a gyerekek egymásra ta lá
lásá-nak, a természetesen a gyermekek bábjáték-az eret étén eSt
vana legnagyobb szerepe-
A tagok maguk készi t ik bábjaikat, mert külön anyagi fe-dezetük
nincs a működéshez. Ez azonban nem ia annyira lénye-ges.
Ujságpepir, rongy, keményítő mindenütt ta lá lha tó , s amia
legfcntosabb öt le ter í• ügyességért es fantáziáért gyere^keinknek
nem kel l a szomszédba menniök.
Ezek a gyerekek hozzánőttek a könyvtárhoz. Szinte minden-napos
vendégeink, akik a bábok mellett megtalálták a könyve-ket i s .
-
- Él -
S0UI0K6L ÍS * SZOLTOKI JÁRÁSBÓL
tár Igazgatóhelyettesét, dr., Csehlatrán .járást künyvt ár
igaiga tótés Polyák Miklás Járási szervezőLönyvtárost
nyugállományba vonulá-suk alkalmából dicséretben része-
- • • •
*, ;£• •Dr. Kardt
ráltócíifalvai vendégek nagy t
lomhán" cimü 40 perces Búson
A negyei könyvtár igazgatója EcseklJánosáét és Pápay LászIónét
biztaneg az lgaagatóhelyettesi teendőkellátásával, nig Bálint
István ajárási könyviárigazgatói negbi-
IStelken isnét Timpfel Ilopa aközségi könyvtáros. Neki és a
so-kat segítő testvérének Sydó Sán-
fejleszteaiiilc ltoráljbi jó eredné-
, - igy munkakörét
Saeptember 22-én a HákóczlfalvaKözségi Xönyvtár "József Attila™
"Irodalmi Köre egy kedves meghí-vást elfogadva ellátogatott
Jász-Jákóhalmárai A'vendéglátó klubtagjai bllaikén mutatták neg
közsé-gük nevezetességeit, majd «gv
itóber 22-én "reir a " keretében Fáisef Attila"-dija:
ihagyó aagyar
Íróval talál-mulói.t órás, érdekes
beszél-tudományos-fantasz-
itől indult, majd a fi-
aat izgalmas problémái után ffiégnaGy péliaképeXr61 is sió
esett,
s örök gyermeki kíváncsiság nyo-E irótól a békébe, a
Bzoeializ-JE nagy távlataiba, a£ emberi al-3tó erőbe vetett szilárd
hitérSl.
során folytftos beszéleísek azt mutt
tott egyéci fa csopor-tések, a jegyzetelé-tják, hogy a
6-7.osz-tek résiére igazi aG-
-
- 62 -
Ez év október 26-án EGYÜTTHUIÖEÉSI MEGÁLLAPODÁST kötött a
rákóczifal-
tósága és üttörScEflpata, a Szigligeti Színház igazgatÖaága és
KISZ-
1 A szer*./" Ű
EgyUttBlOiödéBl aegállapodás
a Hákócilfelva Hagyközségi Köüyrtár - MUvelídési Hál - a I I .
ES-ttáczi Ferenc Általános Iskola uttörScEapata és igazgatósága -
va-lanint a Szigligeti Színház igazgatósága és KISZ szervezete
között,
A fenti Intézmények cél.ia:- a ícÖiBÜTelódéai tevékenységük
ösezehangolaaa az adott területen,- egymás munkájának segítése,- az
általános iskola tanulóival az irodaion megszerattetése,- a végzís
tanulókban a perina ne As üoMÜvelfidés igényelek felkeltése}
figyelmük fölhivósa a szabadidő kulturált és tártaInas
eltöltésétblztesltó intélményekre.
I. A Nagyközségi. Könyvtár- lehetőséget biztosit aagyar
irodaioBL^örák és különböző szakköri órák
anyaggal,- "Rendhagyó irodafeaűrák", i f j . irű-olvasű
találkozik megszervezésében
segítséget nyújt a szaktanárnak, /irók, színészek Meghívása/
ja.
tár vendégül látja. /Tájékoztetás s könyvtár további
használatáról./
I I . Az iLltalános Iskola
- A nyolcadik osztályok réslére az év folyamán legalább két
irodalom-
órát a könyvtárban tartanak neg a pedagógusok.
-
kén ti Megjelenését a könyv tárban.
- Az uttörícsapat támogatja a könyvtár olvasótoborző «oagaimat.
/aversenyben első báron helyezést elért 6rs ju^aljtazasa a
könyvtár—
atári aktivált bevonásávalrendszeresen propagálja a Sslnház
nüsorát.
- Az ictézuények bérletvásárlási akciót szeri
re tiszteletdíjas fellépési lehetiBéget biztosítana
IV. A Szigligeti Színház
.élyek:általános iskola: CsÜnöz Hihálynékönyvtár: Hing
