Egyszerû, rövid választ igénylõ feladatok (45 pont)

Egyszerû, rövid választ igénylõ feladatok (45 pont)

1. FELADATA forrásrészlet alapján döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (elérhetõ 4 pont)

„Mariust már régen kínozta a vágy a konzulság után. Ennek elnyeréséhez csak családjának régisége hiány-zott. Minden más jó tulajdonsággal bõségesen rendelkezett: szorgalommal, becsületességgel, nagy haditudománnyal, lelke a háborúban nagyra törõ, a békében szerény volt, szenvedély és kapzsiság nem voltrá hatással, csak a dicsõségre tört. Különben Arpinumban született, ott töltötte gyermekkorát is, amikorpedig a katonáskodásra alkalmas kort elérte, a hadi szolgálatban, nem pedig a görög ékesszólásban vagy vá-rosi piperkõcködésben gyakorolta magát. Így aztán jó tulajdonságaival romlatlan férfiúvá serdült. Mikora katonai tribunusságra pályázott, az összes tribusok szavazatát elnyerte, bár a többség nem is ismerte õtszemélyesen, de tudott tetteirõl. Így sorra nyerte el a többi hivatalt is. Cselekedeteit úgy intézte, hogymindig nagyobbra tartották érdemesnek annál a hivatalnál, amelyet betöltött. Eddig azonban nem mertez az ember a konzulságra pályázni.

Miután Marius mégis elnyerte a konzulságot, katonákat toborzott, de nem az õsi szokás szerint a va-gyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt, sok teljesen vagyontalant is. Egyesek vé-leménye szerint a népszerûséget hajhászta ezzel. Ugyanis ez a társadalmi osztály tette õt híressé és nagy-gyá. A hatalomra törõ embernek éppen a legszegényebbek jöttek kapóra, mert hiszen ezeknek nincsengondjuk jószágukra, mivel semmivel sem rendelkeznek, és mindent becsületesnek tartanak, ami hasznothoz nekik…”

(Sallustius: A Jugurtha elleni háború)

Igaz-hamis állításokÁllapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! (1-1 pont)

1. Sallustius Mariussal kapcsolatban objektív kép felvázolására törekszik. ……

2. Sallustius Mariusról idealizált képet fest, csak jó tulajdonságait emeli ki. ……

3. A forrás alapján Mariust a mûvészeteket kedvelõ, jó katonának tarthatjuk. ……

4. Sallustius szerint Marius a régi erkölcsök és szokások védelmezõje volt. ……

4 pont

D F T - B U D A P E S T , w w w . d f t . h u , i n f o @ d f t . h u ; ( 0 6 - 1 ) 4 7 3 - 0 7 6 9 11

E G Y E N E S Ú T A Z E G Y E T E M R E 1 . F E L A D A T S O R

2. FELADATVálaszoljon a X. századi etnikai viszonyokat bemutató térképhez kapcsolódó kérdésekre! (elérhetõ 4 pont)

a) Ábrázolja-e a fenti etnikai térkép a népsûrûséget? Válaszát indokolja!

b) Miért szükséges egy etnikai térképen a népsûrûség ábrázolása?

1 pont

2 pont

12 E G É S Z É V E S É S I N T E N Z Í V É R E T T S É G I V I Z S G A - E L Õ K É S Z Í T Õ É V F O L Y A M O K

1 . F E L A D A T S O R E G Y E N E S Ú T A Z E G Y E T E M R E

c) Milyen eszközt alkalmaz a térkép a pontosabb kép megrajzolása érdekében?

3. FELADATAz ábra és a forrás segítségével válaszoljon a feltett kérdésekre! (3 pont)

AZ OKLEVÉLKIADÁS FEJLÕDÉSE 1173 ÉS 1290 KÖZÖTT

III. Béla idején 24 év alatt 50 oklevél

II. András idején 30 év alatt 350

IV. Béla idején 35 év alatt 1150

IV. (Kun) László idején 18 év alatt 1350

Minthogy az emberi természet gyarlósága következtében, s az idõ elõrehaladásával a letûnt dolgok emlé-kezetét könnyen elragadja a feledés, illõ az írás erejével megerõsíteni azt, amiben a szerzõdõ felek egymásközött megállapodtak. Hogy ez az írás segítségével és alkalmas férfiak tanúbizonyságával sérthetetlenülés szilárdan megmaradjon, azért én, Béla, Magyarország dicsõ királya megfontoltan és királyi méltóságom-nak jövõjérõl is gondoskodva – nehogy bármilyen, az én személyem elõtt megtárgyalt és megvitatott ügyfeledésbe merüljön – szükségesnek tartottam, hogy minden, az én felséges személyem jelenlétében elõadottdolog az írás bizonyságával erõsíttessék meg…

(III. Béla 1181. évi oklevelébõl)

a) Milyen körben rendelte el az írásbeliség bevezetését Béla király?

1 pont

1 pont



b) Miért tartotta szükségesnek az uralkodó e lépést?

4. FELADATVálaszoljon a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! (elérhetõ 6 pont)

„Mi, Musztafa pasa!Tekintetes és nagyságos fejedelem, köszönetünk és magunk ajánlásának utána, ennek elõtte való leve-leinkben is jelentettük vala mi is nagyságodnak, hogy a nagyságod kívánsága szerint mi mindenfelé meg-parancsoltuk az bégeknek, hogy a frigy ellen semmit ne merjenek indítani, kik ugyan nem is merneksemmit az ellen indítani. De a ti birtokotok alatt valók, fõképpen az egriek ugyan azt mondják, hogy õknem tudják, ha vagyon e frigy avagy nincsen.

E hónapnak 12-ik napján Nagy-szegöd felé vagyon egy kastély, kinek Szent-Királyi a neve, a Beslyaga jó volt valami egynéhány lóval és valami falun megszáll enni, azonban az egriek reá ütnek, huszad-magával többel vitték el s kit ugyanottan levágtak, szerszámukat, lovukat mind elvitték.

Ugyanezen hónap 15-ik napján ezen egriek Pest körül leselködtenek, valami egy szegény ispahia jóvolt mintegy nyolcad magával immár, hogy Pest városának egyik kapuját Hatvani kapunak hívják, ahogyerre volt, reá rohannak, kit szablyára hánynak bennük, s kit az lovakkal elvittek.

Ismég ím nemrégen, mikor a nagyságod embere Horvát Péter itt vala, a tataiak a szigetségbe beorozkodtanak, éjjel a Budához nem messze egy éles hajót elsüllyesztettenek, mely hajón egynéhányezerforint ára marha volt.

Ottan hamar ismét az egriek is azon szigetségben, Szõllõsnek hívnak egy falut, valami hajókkal jön-nek volt, az egyik hátramaradt volt, melyre reá ütöttek s elsüllyesztették, a népet kit levágtak bennük,s kit elvittek és számtalan marhát, pénzt vittek el s ki a vízben veszett.

A hatalmas császár városán, Tolnán alól ott is egy hajót ezenképpen elsüllyesztettenek, kitõl egyné-hányezer forint kár lett.

A tatai kapitány birtoka alatt valók pedig a sok ragadozástól, tolvajlástól, szegény kergetéstõl megnem szûnnek, mikor intjük, hogy mivelünk jó szomszédsággal éljen, és a hatalmas császár jószágait neprédáltassa, arra azt írja, hogy ne adjunk tanácsot neki, tudja õ miben bocsáttatott el, kibõl mi követ-kezzék meggondolhatjátok…”

a) Mire utal a levelek régies magyar nyelve?

1 pont

2 pont



b) Mit panaszol Musztafa pasa?

c) Milyen okai voltak a levélben szereplõ jelenségnek?

d) Milyen fontos, a korszak egésze szempontjából jelentõs hatása volt a fenti jelenségnek?

5. FELADATÁllamjogifogalom-meghatározásokat adunk meg. Melyek ezek a fogalmak? (elérhetõ 5 pont)

a) A korlátlan királyi hatalmon nyugvó kormányzati rendszer a kora újkori (XVI–XVII. századi)Európában. Az uralkodó a tõle függõ hivatalnoki hálózatra, az állandó hadseregre és bírói szerve-zetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyûlés mellõzésével.

1 pont

2 pont

2 pont

1 pont



b) Olyan államforma, ahol a király hatalma a parlament által elfogadott törvényeken nyugszik: ahadsereg, a pénzügyek, a kormány ellenõrzésének joga a parlament kezében van.

c) Az államon belül önállósággal rendelkezõ terület, közösség, szervezet. Törvények, adományleve-lek szabályozzák az önállóság mértékét, korlátait. A kifejezés nem feltétlenül kötõdik területhez.

d) Államszövetség. Politikai és gazdasági célok érdekében létrehozott egység; jellemzõje a közösügyek együttes intézése, de a tagok belügyeikre vonatkozóan önállóan döntenek. A XVI. századtólSvájc államformája volt ilyen.

e) Független, állam esetén más hatalmaktól való teljes függetlenséget jelent. (Az állami független-ség nemzetközi jogi kifejezése.)

6. FELADATA forrás alapján válaszoljon a kérdésekre! (elérhetõ 5 pont)

„Legkegyelmesebb Uram!Bármennyire is szeretném elkerülni, hogy Felségednek ezekben a napokban terhére legyek, mégis köte-lességemnek érzem, hogy a következõket, lehetõleg röviden, a legalázatosabban elõadjam.

Csak kihallgatásom után volt alkalmam Berchtold gróffal beszélni, és tudomást szerezni arról a szán-dékáról, hogy a szarajevói rémtett alkalmát megragadja a Szerbiával való leszámolásra.

1 pont

1 pont

1 pont

1 pont



Nem titkoltam el Berchtold gróf elõtt, hogy ezt végzetes hibának tartanám, és semmi esetre sem vál-lalnám a felelõsséget. Ez ideig nincsenek kielégítõ támpontjaink arra, hogy Szerbiát felelõsségre vonhassuk,és a szerb kormánynak esetleges megnyugtató felvilágosításai dacára provokáljuk a háborút ezzel az ál-lammal. Az elképzelhetõ legrosszabb locus standink (helyzet) volna, az egész világ elõtt úgy állnánk itt,mint békezavarók, és egy nagy háborút szítanánk a legkedvezõtlenebb körülmények között.

A mostani Balkán helyzete mellett kisebb gondom is nagyobb volna annál, hogy alkalmas casus bellit(háborús ok) találjak. Ha egyszer eljön a rajtaütés ideje, a legkülönbözõbb kérdésekbõl lehet a háborútfelgöngyölíteni. Elõbb azonban mindenesetre olyan diplomáciai konstellációt kell összehozni, amely azerõviszonyokat ránk nézve kevésbé kedvezõtlenül osztja el.”

(Tisza István levele Ferenc Józsefhez, 1914. július 1.)

a) Milyen háborús okra utal Tisza a levelében?

b) Hogyan viszonyul a háború kérdéséhez a magyar miniszterelnök?

c) Milyen érveket sorol fel a fenti megállapítás indoklására Tisza?

3 pont

1 pont

1 pont




„Rendkívüli ülésre hívtam össze a kongresszust, mert komoly, nagyon komoly politikai döntéseket kell hoz-nunk, mégpedig azonnal, és nem lenne helyes, sem alkotmányunk értelmében megengedhetõ, hogy ma-gamra vegyem a cselekvés felelõsségét.

Február 3-án Önök elé terjesztettem a német császári kormánynak azt a rendkívüli bejelentését, hogyfebruár elsõ napjától kezdõdõen félre akar állítani minden jogból vagy emberiességbõl fakadó korláto-zást, és arra akarja felhasználni tengeralattjáróit, hogy elsüllyesszen minden hajót, amely közeledni próbálNagy-Britannia és Írország kikötõihez, Európa nyugati partjaihoz, akár a Földközi-tengeren Németországellenségei által ellenõrzött kikötõkhöz…

A kereskedelem ellen irányuló jelenlegi német tengeralattjáró-háború – az emberiség ellen vívottháború.

Ez háború az összes nemzetek ellen. Amerikai hajókat süllyesztettek el. Amerikai életeket vettek el olymódon, hogy amikor megtudtuk, mélységesen felháborított bennünket, de hasonló módon pusztítottákés süllyesztették el más semleges és baráti nemzetek hajóit is, a rajtuk levõ emberekkel együtt…

Csak egy olyan választásunk van, amire képtelenek vagyunk: nem fogjuk az engedékenység és türelemútját választani, nem fogjuk tûrni, hogy nemzetünk és népünk legszentebb jogait megsértsék és semmibevegyék. Az igazságtalanságok, amelyek ellen most csatasorba állunk, nem közönséges igazságtalanságok;az emberi életet gyökereiben támadják meg.

Mélységesen áthatva ennek a lépésnek ünnepélyes, sõt tragikus jellegétõl és attól a súlyos felelõsségtõl,amellyel jár, de habozás nélkül teljesítve azt, amit alkotmányos kötelességemnek tartok, indítványozom,hogy a kongresszus a német császári kormány legutóbbi magaviseletét úgy minõsítse, hogy az a valóságbannem kevesebb, mint háború az Egyesült Államok kormánya és népei ellen; hogy formálisan elfogadja azta hadviselõ állapotot, amely rákényszeríttetett; és hogy tegyen azonnal lépéseket nemcsak az ország mégerõteljesebb védelmi állapotba helyezésére, hanem minden hatalmát és erõforrásait alkalmazva arra tö-rekedjék, hogy a Német Birodalom kormányát rákényszerítse a háború befejezésére…

(Wilson elnök kongresszusi beszéde, 1917. április 2.)

a) Mivel indokolja az elnök az Egyesült Államok hadba lépését?

b) Milyen háborús célt fogalmaz meg? Mi a szándéka ezzel a megfogalmazással?

2 pont

2 pont



c) Az Egyesült Államok mikor került már hasonló helyzetbe, amikor fel sem merült a háborúba lépésgondolata?


„Magyarok!A Vörös Hadsereg csapatai az ellenség üldözése közben magyar földre léptek.

Amikor a Vörös Hadsereg magyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét el-foglalja, vagy hogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendjét.

A szovjet csapatok bevonulását Magyarország területére kizárólag az a katonai szükségszerûség tetteelkerülhetetlenné, hogy a német csapatok és a Németországgal szövetséges Magyarország hadereje tovább-ra is ellenállnak.

A Vörös Hadsereg teljesíti legfelsõbb hadvezetõségének azt a parancsát, hogy az ellenséges csapatokatazok teljes megveréséig és fegyverletételéig üldözze.

A hitlerista rablók és magyar bérenceik rémítgetnek benneteket a Vörös Hadsereg bevonulásávalMagyarországba. Semmi okotok sincs a félelemre! A Vörös Hadsereg nem mint hódító jön Magyaror-szágra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta iga alól.

A Vörös Hadseregnek nincs más célja, mint az, hogy összezúzza az ellenséges német hadsereget, ésmegsemmisítse Hitler-Németország uralmát az általa leigázott országokban.

A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország mai társadalmi rendjén változtatni, ésa maguk rendjét meghonosítani az általuk elfoglalt területeken.

A polgárok magántulajdona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok védelme alatt áll.A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, amelyek a Vörös Hadsereg bevonulásáig

mûködtek, helyükön maradnak.Polgárok!A Vörös Hadsereg Parancsnoksága felszólít benneteket, hogy õrizzétek meg nyugalmatokat, tartsatok

rendet, és teljesítsétek pontosan a szovjet katonai hatóságok által a háborús viszonyok figyelembevéte-lével kibocsátott rendeleteket.

Maradjatok helyeteken, és folytassátok békés munkátokat!Gondoskodjatok az ipari, kereskedelmi, községi és egyéb üzemek, valamint a hatóságok zavartalan

mûködésérõl!Munkások és iparosok! Bátran folytathatjátok munkátokat a gyárakban és mûhelyekben!Kereskedõk és vállalkozók! Intézzétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül!Tisztviselõk! Biztosítsátok valamennyi hivatal és igazgatási ág zavartalan mûködését!A lelkészek és hívõk akadálytalanul végezhetik vallásos szertartásaikat.Magyarok!Hitler-Németország elvesztette a háborút. A német fasiszta hadsereg helyzete reménytelen, az össze-

omlás elõtt áll.

1 pont



Segítsétek mindenben a Vörös Hadsereget! Siettetitek ezzel a német fasiszta hadsereg összeomlását.Ezzel pedig közeledik az az óra, amikor a háború magyar földön véget ér, és a német rablókat végképpenkiûzik országunkból.

(A Vörös Hadsereg felhívása Magyarország népéhez, 1944 szeptembere)

a) Milyen alapvetõ célok vezették a dokumentum szerzõit?

b) Milyen kép él feltételezésük szerint a magyar lakosságban a szovjetekrõl és a Vörös Hadseregrõl?

c) Az elhangzott ígéretekbõl mi nem valósult meg, s mi teljesült?

9. FELADATVálaszoljon az adatsorokhoz kapcsolódó kérdésekre! (elérhetõ 6 pont)

Kanada általános választásainak 2004-es eredményei:Pártok: liberálisok, konzervatívok, NDP (szociáldemokrata jellegû párt), Québeci Blokk (a Québec tar-tományban élõ francia kanadaiak pártja), zöldek (környezetvédõk)Parlament: 308 mandátum

2 pont

3 pont

2 pont



A) Egyfordulós, egyéni körzetes (jelenlegi) rendszer eredményei:Liberálisok: 135 mandátumKonzervatívok: 99 mandátumQuébeci Blokk: 54 mandátumNDP: 19 mandátumEgyéb (egyéni, párton kívüli): 1 mandátum

B) Egyfordulós, csak listás, ötszázalékos küszöbbel rendelkezõ rendszer eredményei (elképzelt):Szavazott 13 749 071 fõ; egy mandátum kb. 44 ezer szavazat, de a küszöb miatt az 5% feletti pártok ered-ményeit 41 ezerrel kell osztani)Liberálisok: 4 948 008 szavazat – 121 mandátumKonzervatívok: 3 992 203 szavazat – 96 mandátumQuébeci Blokk: 1669 978 szavazat – 40 mandátumNDP: 2 114 475 szavazat – 51 mandátumZöldek: 580 322 szavazat – 0 mandátumEgyéb: 0 mandátum

C) Egyfordulós, küszöb nélküli listás rendszer eredményei (elképzelt):Liberálisok: 114 mandátumKonzervatívok: 93 mandátumQuébeci Blokk: 38 mandátumNDP: 49 mandátumZöldek: 14 mandátum

a) Melyik rendszer kedvez a regionális jellegû pártoknak? Válaszát indokolja!

b) Melyik választási rendszer kedvezõtlen a speciális érdekeket képviselõ kis pártoknak? Válaszátindokolja!

4 pont

2 pont



II. Szöveges feladatok

Olvassa el figyelmesen!

A következõ feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia.Az alábbi szabályok alapján kell választania:Kidolgozandó:– egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat,– kettõ, a magyar történelemre vonatkozó:– egy rövid és egy hosszú,– különbözõ korszakokra vonatkozó feladat.

Kizárólag a helyesen kiválasztott feladatok értékelhetõk!

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat, majd karikázza be az alábbi táblázatban a választott feladatoksorszámát!

Korszakok, témák A feladatok típusa

rövid hosszú

Egyetemes történelem 1. Levantei kereskedelem 10.2. Ludendorff emlékirata 11.

Magyar történelem 3. Városok a török idõkben 12.4. A jobbágyköltözés kérdése 13.5. Nemzetiségi kérdés 14.6. A magyar nyelv ügye 15.7. Ferenc József kiáltványa 16.8. Személyi kultusz 17.

Ellenõrizze választása helyességét!A feladatok megoldásához Történelem Atlasz és Helyesírási tanácsadó szótár használható!A „rövid” kifejtés 70 –90 szavas (kb. 10 soros),a „hosszú” pedig 130 –150 szavas (kb. 20–25 soros) válaszokat igényel.Az alábbi feladatok közül oldjon meg hármat, melyet kiválasztott!



10. FELADAT (LEVANTEI KERESKEDELEM)A térképvázlat és az atlasz segítségével mutassa be Velence és Genova gazdaságát, és elemezze a két városállamviszonyát! (elérhetõ 12 pont)

11. FELADAT (LUDENDORFF EMLÉKIRATA)Elemezze, hogyan látta Ludendorff a német hadsereg összeomlását 1918. augusztus 8-án! (elérhetõ 12 pont)

„…Augusztus 8-án kora reggel angolok és franciák Albert és Moreuil között indítottak rohamot nem nagytúlerõvel. Sûrû köd ült a földeken, és ezt még mesterségesen fokozták; a rohamban erõs tankosztagokvettek részt. Az ellenség a Somme és a Luce patak között mélyen áttörte az arcvonalunkat. Ott álló had-osztályaink hagyták magukat állásaikból kivetni… Csapatainkat, amelyek Moreuilnél még vitézül foly-tatták a védekezést, felgöngyölték…

Már augusztus 8-án a kora délelõtti órákban teljes képet nyertem a helyzetrõl, amely igen sötét volt……Magamhoz hívattam a hadosztályparancsnokokat és a frontszolgálatos tiszteket Avesnes-be, hogy

részleteiben megbeszéljem velük az eseményeket. Beszámoltak ragyogó hõstettekrõl, de beszámoltak olyancselekedetekrõl is, amelyeket, nyíltan meg kell mondanom, nem tartottam lehetségesnek a német hadse-regben: katonáim megadták magukat egyes ellenséges lovasoknak, zárt egységek letették a fegyvert egytank elõtt. A visszavonuló csapatok egy friss hadosztálynak, amely bátran indult rohamra, azt kiáltottákoda: »sztrájktörõk« és »meghosszabbítjátok a háborút«. Ezek a szavak még késõbb is megismétlõdtek. Sokegységben a tiszteknek már nem volt befolyásuk, csak úsztak az árral… Augusztus 8-a világossá tette har-ci erõnk hanyatlását… A háborút be kell fejezni.”

(Ludendorff emlékiratából)



12. FELADAT (VÁROSOK A TÖRÖK IDÕKBEN)A forrásrészlet alapján mutassa be a hódoltsági magyar városok helyzetét! (elérhetõ 12 pont)

„Kiszállván a hajóból, nem tudom, hogy mit kellene elõbb megnézni s mit késõbb. A városkapu mellettlátok egy hosszú, boltíves épületet, négyszögletes kövekbõl rakva s megtudom, hogy Mátyás király nagyköltséggel épült istállója az. Csodálattal néztem a másik épületet is, az elõzõ szomszédját, mely tömegévelés hosszával nem maradt el mögötte, sõt: a város felé esõ részén magasabb és szebb is volt. Látom, hogyjönnek-mennek az emberek, állatok, az út kõvel burkolt s néhány kanyarral a falakig vezet. Odaérünk akapuhoz, melynek nevét nem tudom, alighanem a pesti ágyúk tüzétõl sérült meg, vesszõfonadékkal és dön-gölt földdel van teli, hogy a kocsik ne járhassanak be rajta, így csak gyalogos vagy lovasembernek voltmegfelelõ. Mindenfelé belek, dögök, piszok, ganéj, mocsok. Bemegyek Budára, »Üdvözlégy Buda« – mond-tam. »Te, ki valamikor a magyarok királyi városa voltál, most fájdalmuk és betegségük oka vagy, s mára bejáratodnál is látszik, hogy mocsokkal és sárral kell barátkoznod.« Ballagok felfelé az úton a hegyre:jobbfelé pillantok: itt-ott, egy-egy üzlet a piactéren, boltok. Lacikonyhák, kifõzések, borbélymûhelyek. Fel-emelem a fejemet, megnézem a házakat; vagy csak szegényesen fedettek, vagy éppen fedél sincs rajtuk,az ablakok beverve sárral, téglával, szalmával berakottak. Mintha Trója Pergamosát látnám magam elõtt,úgy nézem a legkeserûbb érzéssel ezeket a formájukból kivetkõztetett, penésszel, füsttel, szennyel meg-becstelenített épületeket…

Összetalálkozom egy magyar keresztény pappal. Tudakozódom tõle az itt lakó keresztények helyzeté-rõl, sorsáról. Röviden ennyit mond: »Nyomorúság, szolgaság!« Panaszolja, hogy a templomot nemrég el-vették a keresztényektõl. Dologház lett belõle. »Hol az iskola?« »Itt« – mondja s rámutat öt kis gyerekre.»A többi?« »Bizony nincs több.«

(Bocatius János leírása, 1605)

13. FELADAT (JOBBÁGYKÖLTÖZÉS)A források és saját ismeretei alapján elemezze, hogyan alakult a jobbágyköltözés a XVI. század eleje és a XVII.század eleje között! (elérhetõ 21 pont)

32. cikkelyAmi pedig a jobbágyok költözését illeti, ámbár az ország rendei és karai azok költözését az utóbbi nagy-

szombati országgyûlésen (1547) bizonyos módozatok mellett és föltételek alatt szabaddá tették; mindazon-által, mivel tudva van, hogy a jobbágyok már ez alatt a rövid idõ alatt is nagy engedetlenséget tanúsítottakuraik iránt s fellázadtak;

1.§. Ennélfogva, úgy ebbõl az okból, mint más jó tekinteteknél fogva határozták, hogy ez a költözésez idõ szerint a jövõ közönséges országgyûlésig szûnjék meg, és a jobbágyok ne távozhassanak uraik fekvõjószágairól máshová, hanemha az alább következõ módon.

2.§. Hogy azonban ez által az uraknak és országlakosoknak vagy más birtokos embereknek a szeren-csétlen jobbágyokon való zsarnokoskodásra hatalmat ne adjanak, határozták: hogy a jobbágyokat az õszabadságaikban meg kell tartani és az igazság, tisztesség és tûrhetõség határain túl nem szabad õket meg-adóztatni, sanyargatni vagy javaiktól megfosztani.

3.§. És hogy ezt annál könnyebben el lehessen kerülni, jónak látják a jobbágyok fizetésére nézve a kö-vetkezõ módnak a megtartását. (következik a jobbágyi szolgáltatások szabályozása)

(Az 1548. évi törvényekbõl)



13. cikkelyMinthogy a jobbágyok szabadságolása körül igen sok visszaélés szokott elõfordulni, ennek okáért meg-

állapították:1.§. Hogy azok a vármegyék, amelyek a jobbágyok szabadságolásának eddig a gyakorlatában voltak,

azok abban ez utánra is megmaradjanak.2.§. Amely vármegyék pedig azt gyakorolni akarnák, azoknak szabadságukban álljon, hogy a jobbágyok

szabadságolására nézve külön végzést alkothassanak.

(II. Mátyás koronázás utáni törvényei, 1608)

14. FELADAT (A NEMZETISÉGI KÉRDÉS)Elemezze, hogyan látta a dualizmus kori nemzetiségi kérdés helyzetét Mocsáry Lajos! (elérhetõ 12 pont)

„A képviselõházban február 8-án történt felszólalásom következtében, míg egy részrõl rám támadt a ma-gyar lapok bántalmazásainak zápora, a nemzetiségek részérõl egész sorozatát kaptam az üdvözleteknek…Újvidékrõl ezt írták: »Fogadja az újvidéki szerbek köszönetnyilvánítását utolsó beszéde alkalmából. HogySzabovljevics, Tisza, Szilágyi, Apponyi beszéde után a magyarországi nemzetiségek végleg kétségbe nemestek, Önt illeti elsõsorban a hála. Az imádott haza üdvéért adja Isten, hogy szavai más alkalommalszebb visszhangra találjanak az országgyûlésen, mert egyedül a létesülendõ teljes nemzeti egyenlõség bé-kítheti ki az összes nemzetiségeket közös hazánk üdvére és javára…

…a nemzetiségek körében sem létezik oly hangulat, mely komoly akadálya lehetne az egymás meg-értésének és kibékülésnek…

… ha nem állapodik meg a sovinisztikus áramlat, ha kormányzat és törvényhozás magát általa so-dortatni engedi, akkor új katasztrófának megyünk elébe okvetlenül, melyet elõidézhet egy magára anemzeti kérdés is, de a melynek veszedelme mindenesetre ott lesz párhuzamosan minden más katasztró-fánál, mely hazánkat érheti…

A nemzetiségek rá tudnak mutatni, hogy nincs egyetlen pontja az 1868-iki nemzetiségi törvénynek,mely száz meg ezer esetben meg ne sértetett vagy ki játszatott volna, úgy hogy szerintõk nem is bírnakvalami nagy jelentõséggel azok a fenyegetõdzések, hogy ha nem jól viselik magukat, el fog töröltetni.«”

15. FELADAT (A MAGYAR NYELV ÜGYE)Táblázatban közöljük a magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásait. Elemezze röviden e küzdelem fõbbsajátosságait! (elérhetõ 21 pont)

A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai1791. évi 16. tc.

A gimnáziumokban és egyetemeken magyar nyelvi tanszék szervezése.1792. évi 7. tc.

A magyar nyelv tantárgy a magyarországi iskolákban.1805. évi 4. tc.

Az országgyûlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvû szerkesztése; a Helytartótanács a ma-



gyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek.1825. évi. 11. tc.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása.1830. évi 8. tc.

A Helytartótanács és a bíróságok nyelve magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya a magyar nyelv tu-dásához kötött – három évi haladékkal.

1836. évi 1. tc.A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is ma-gyarul vezethetik.

1840. évi 6. tc.Az országgyûlés feliratai, a megyék nyelve magyar; három év határidõvel minden anyakönyv magyar;lelkész csak az lehet, aki tud magyarul.

16. FELADAT (FERENC JÓZSEF KIÁLTVÁNYA)Elemezze a forrásrészlet alapján, milyen okok miatt léptek a Monarchia vezetõi a háború útjára!(elérhetõ 12 pont)

Népeimhez!Leghõbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelmébõl még hátralevõ éveimet a béke mûvének szentelhessem,és népeimet a háború áldozataitól és terheitõl megóvhassam…

Nem teljesült be az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tû-rését és békeszeretetét, és be fogja szavát váltani.

Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Hazám ellen érzett gyûlölet. Mindig leplezetlenebbüllép elõtérbe az a törekvés, amely Ausztria–Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területekelszakítására irányul. A határon bûnös áramlat csap át, amely a Monarchia délkeleti részén az államirend alapjainak megingatására, a népnek, amelyrõl olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóházés a haza iránti hûségtõl való eltántorítására és a felnövekvõ ifjúság félrevezetésére és az õrület és a haza-árulás bûnös tetteire való fölizgatására irányul.

Ezt a tûrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni,ha sértetlenül fönn akarjuk tartani Monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatá-soktól meg akarjuk óvni annak állami, gazdasági és katonai fejlõdését…

Fegyveres erõvel kell tehát államaim számára a belsõ nyugalom és állandó külsõ béke nélkülözhetet-len biztosítékait megszereznem.

Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Monarchia elõtti fe-lelõsségnek.

Mindent megfontoltam és meggondoltam.…Bízom Ausztria–Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a

Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a gyõzelmet.

(Ferenc József kiáltványa népeihez, Ischl, 1914. július 28.)



17. FELADAT (A SZEMÉLYI KULTUSZ)A forrásrészlet alapján elemezze a személyi kultusz jelenségét és a szerzõ álláspontját! (elérhetõ 21 pont)

„…A pártvezetõbõl – három-négy év kellett csak hozzá – »bölcs« lett, aki nemcsak interpretálja, hanem»továbbfejleszti« a marxizmus-leninizmus elméletét, akinek a neve, ha nyilvánosság elõtt említették, vas-tapsot váltott ki, olyat, hogy az emberek keze belefájdult. A vastapsot rendszerint szervezett csoportokkezdték … és csak nagyon kevés olyan embert lehetett látni, akinek a keze mozdulatlan maradt. Az országtele volt az õ portréival, ha a fiatal katonákat megkérdezték: – Ki a köztársaság elnöke? –, rendszerinttévesen azt válaszolták: – Rákosi! – Ki a kormány elnöke? – Rákosi! – Ki a párt fõtitkára? – Rákosi! …

Úgy emelkedett ki a közösségbõl, ahogy még senki, úgyhogy a végén teljesen egyedül maradt. Azthiszem, barátai nem voltak (lehet, hogy soha nem voltak)…

A törvénysértõ perek idején Rákosi nagy gondot fordított arra, hogy minél több embert közvetettbûnrészesévé tegyen. A párt egész Központi Vezetõségével ezt csinálta, amikor elhitette velük a Rajk el-leni koholt vádak »megalapozottságát«…

1953-ban, Sztálin halála után, valószínûleg még a Központi Vezetõség júniusi plénuma elõtt, egyszerazt mondtam Farkas Mihálynak: »Rákosi kegyetlen ember.« Azt válaszolta: »Igen, kegyetlen…«

1962-ben alkalmam volt Gerõvel beszélni. Megkérdeztem: »Nem tudtad volna te lefogni Rákosi ke-zét?« »Nem – válaszolta –, Rákosi megszállottja volt ezeknek a dolgoknak.«”

(Nógrádi Sándornak, a honvédelmi miniszter,Farkas Mihály helyettesének visszaemlékezésébõl, 1966)



1. KÖZÉPSZINT – MEGOLDÓKULCSEgyszerû, rövid választ igénylõ feladatok (45 pont)

1. FELADAT1. Hamis (1 pont)2. Igaz (1 pont)3. Hamis (1 pont)4. Hamis (1 pont)

2. FELADATa) Igen, (1 pont)

ábrázolja a lakatlan és a ritkán lakott területeket. (1 pont)b) Hogy következtetni tudjunk az egyes etnikumok egymáshoz viszonyított arányára. (1 pont)c) Ábrázolja a vegyesen lakott területeket. (1 pont)

3. FELADATa) A király elõtt tárgyalt ügyekben (1 pont)b) A feledékenység miatt, (1 pont)

a szakszerûség végett (1 pont)

4. FELADATa) A török pasák magyar íródeákokat tartottak. (1 pont)b) A végváriak zaklatásait. (1 pont)c) A magyar végváriak elsajátították a portyázó harcmodort, (1 pont)

a portyákkal egészítették ki a szegényes zsoldot. (1 pont)d) A török nem érezhette magát soha biztonságban a hódoltságban / nem tudott a török szervesen beren-

dezkedni, (1 pont)a hódoltság a portyáknak is köszönhetõen nem olvadt bele az Oszmán Birodalom rendszerébe. (1 pont)

5. FELADATa) abszolutizmus. (1 pont)b) alkotmányos monarchia. (1 pont)c) autonómia. (1 pont)d) konföderáció. (1 pont)e) szuverén. (1 pont)

6. FELADATa) Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolására, (1 pont)b) elutasítja/ellenzi, (1 pont)c) nem biztos, hogy Szerbia felelõs, (1 pont)

mi vállalnánk a háborús felelõsséget, (1 pont)kedvezõtlenek az erõviszonyok. (1 pont)


E G Y E N E S Ú T A Z E G Y E T E M R E M E G O L D Á S I Ú T M U T A T Ó

7. FELADATa) A német tengeralattjáró-háborúval, (1 pont)

amely korlátozza a szabad kereskedelmet. (1 pont)b) A németek rákényszerítése a háború abbahagyására, (1 pont)

annak hangsúlyozása, hogy az USA csak védekezik, igazságos háborút folytat. (1 pont)c) 1914-ben az antant blokádját tudomásul vették. (1 pont)

8. FELADATa) A magyar lakosság megnyugtatása/a szovjetekkel szembeni ellenérzés oldása, (1 pont)

minél jobban biztosítani a Vörös Hadsereg számára az ellátást, (1 pont)b) veszélybe kerül a magántulajdon, (1 pont)

veszélybe kerül a vallásgyakorlás, (1 pont)rákényszerítik az országra saját rendszerüket, (1 pont)

c) szinte semmi sem, hiszen pl. a saját rendszerüket kényszerítették az országra, hatalmi szférájukba von-ták stb., (1 pont)a náci iga alól valóban felszabadították az országot. (1 pont)

9. FELADATa) A tisztán egyéni körzetes rendszer, (1 pont)

egy térségben többségben vannak, így szavazataik ebben a rendszerben érvényesülnek döntõen (1 pont)

b) a küszöbös rendszer alkalmazása, (1 pont)egyéni, (1 pont)mert kis táboruk miatt alácsúszhatnak a küszöbnek, (1 pont)és az egyéni esetén nem érvényesülnek szétszórva élõ táboruk szavazatai (1 pont)

II. Szöveges feladatok

10. FELADATA feladat megértéséért, ha:

a vizsgázó válaszában elsõsorban a két városállam gazdaságát mutatja be, és elemzi viszonyukat.(1 pont)

Kompetenciák 1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyûjtése, következtetések megfogalmazása1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezõk megkülönböztetése, mérlegelése

A vizsgázó megállapítja, hogy mindkét városállam a levantei kereskedelembõl élt, vagyis elsõsorbankeleti fûszereket és luxuscikkeket közvetített Európába. Ezekért fõleg nemesfémmel, részben ipar-cikkekkel fizetett. Az atlaszról leolvasható, hogy a keresztes háborúk idején nyert tért e két város a területen. A vázlat-ról látható, hogy szinte teljes mértékben kezükbe kaparintották a levantei kereskedelmet, támaszpon-tok egész sorát építették ki.A két város között konkurenciaharc alakult ki, ez háborúk sorához vezetett, amely Velence gyõzel-mével ért véget, így Velence szerezte meg az értékesebb útvonalakat és szigeteket.A vizsgázó saját ismeretei és az atlasz alapján szól a IV. keresztes hadjáratról, s ebben Velence, majdGenova szerepérõl.


M E G O L D Á S I Ú T M U T A T Ó E G Y E N E S Ú T A Z E G Y E T E M R E

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a politika- és gazdaságtörténet jellemzõ fogalmait (pl. távolsági kereskedelem, városállamstb.) helyesen használja saját szövegében.(10 pont)

Megszerkesztettség, nyelvhelyességVilágosság, nyelvhelyesség, helyesírás. (1 pont)


a vizsgázó válaszában elsõsorban azt elemzi, hogyan látta Ludendorff a német hadsereg összeomlását.(1 pont)


A vizsgázó megállapítja, hogy Ludendorff beszámolója a német hadsereg összeomlásának napjáról, a„német hadsereg fekete napjáról” ad hírt.A szerzõ szövege alapján az összeomlásnak három okát lehet kimutatni: az antant új haditechnikátvetett be (tank), az antant túlereje már kibontakozott, a német hadsereg kimerült, s így fegyelme, harc-készsége összeomlott. A vizsgázó megállapíthatja, hogy ezek az okok valósak, a legjelentõsebb talánaz utolsó.A vizsgázó megállapítja, hogy a szerzõ a vereséget is megrendülve veszi tudomásul, de ennél sokkaljobban megrendíti, hogy a német hadsereg fegyelme felbomlott.

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a gazdaság- és társadalomtörténet jellemzõ fogalmait (pl. sztrájktörõ, antant stb.) helye-sen használja saját szövegében.(10 pont)



a vizsgázó válaszában elsõsorban a forrásrészlet alapján elemzi a hódoltsági városok helyzetét.(1 pont)


A vizsgázó megállapítja, hogy Buda városa a török alatt hanyatlott, s csak árnyéka egykori önmagának.A diák felsorolja a romlás jellemzõit: épületek pusztulása, szenny és piszok, gazdaság pangása, az egy-kori magyar lakosság pusztulása.Megállapítja, hogy a régi szabad királyi városok a török alatt több okból hanyatlanak. Megszûnt avárosi önkormányzatuk, az egykori polgárok elmenekültek, s helyükre többnyire katonák települtek,hiszen ezek a városok a török számára elsõsorban katonai támaszpontok, várak, ami pusztulásukat mégfelgyorsítja.



A vizsgázó saját ismeretei alapján enyhít a negatív képen: említést tesz a hosszú háborúról, Buda kétostromáról, ami részben indokolja a képet; szól az alföldi khász városok eltérõ helyzetérõl; a töröképítkezésekrõl (fürdõk, dzsámik, minaretek).

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a gazdaság- és társadalomtörténet jellemzõ fogalmait (pl. hódoltság, polgárjog, városi ön-kormányzat stb.) helyesen használja saját szövegében.(10 pont)



a vizsgázó válaszában a források és saját ismeretei alapján a megadott korszak jobbágyköltözésénekkérdését elemzi. (4 pont)


A vizsgázó megállapítja a források és az 1514-es törvények alapján, hogy a korszakban alapvetõ tö-rekvésként jelent meg a magyar rendek részérõl a röghözkötés bevezetése, mely természetszerûen el-sõsorban a köznemesség törekvése volt.Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy 1514-et, a röghözkötés kimondását követõen a rendelkezésneknem tudtak érvényt szerezni országos szinten. Majd a korszak végén a helyzethez igazodva a kérdésta vármegyék hatáskörébe utalták.A törekvés oka egyértelmû, egyrészt a jobbágyok költözése a nagyobb birtokokra, másrészt a kiala-kuló nemesi árutermelés következtében a szolgáltatások fokozódása. A háborús viszonyok azonban nem tették lehetõvé a röghözkötés országos bevezetését.

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a gazdaság- és társadalomtörténet jellemzõ fogalmait (pl. röghözkötés, szabad költözés stb.)helyesen használja saját szövegében.(12 pont)


14. FELADAT (A NEMZETISÉGI KÉRDÉS)A feladat megértéséért, ha:

a vizsgázó válaszában elemzi Mocsáry értékelését a dualizmuskori nemzetiségi kérdésrõl. (1 pont)Kompetenciák 1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyûjtése, következtetések megfogalmazása1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezõk megkülönböztetése, mérlegelése

A vizsgázó megállapítja, hogy Mocsáry Lajos a nemzetiségekkel kötendõ megbékélés híve volt, s né-zeteit az országgyûlésen is hangoztatta, melyeket azonban a magyar vezetõréteg elutasított. Mocsárya nemzetiségi vezetõk rokonszenvét úgy értelmezte, hogy hajlandóság van bennük a megegyezésre. Azonban szövegébõl is kiderül, hogy a nemzetiségi vezetõréteg a 68-as liberális nemzetiségi törvényt ke-vésnek tartotta (kollektív jogokat követeltek), a magyar vezetõréteg pedig szabotálta annak végrehajtását.



Mocsáry a kérdést azért is fontosnak vélte, mert tartott attól, hogy a helyzet katasztrófába torkollik– mint 1848-ban –, illetve attól, hogy a kérdés robban, ha az ország egyéb kérdésekben kerül veszé-lyes helyzetbe (pl. háború).

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a politikatörténet jellemzõ fogalmait (pl. kollektív jogok, liberalizmus stb.) helyesen hasz-nálja saját szövegében.(10 pont)


15. FELADAT (A MAGYAR NYELV ÜGYE)A feladat megértéséért, ha:

a vizsgázó válaszában elsõsorban a magyar államnyelvért folytatott küzdelem sajátosságait elemzi.(4 pont)


A vizsgázó megállapítja, hogy a magyar államnyelvért hosszú, kitartó küzdelmet folytatott a magyarnemesség. A küzdelem a felvilágosodás és a nemzeti eszme megjelenésekor kezdõdött még a rendigondolkodás korában, szerény eredményekkel, majd gyorsult a reformkorban, kifejezve a nemzetierõk gyarapodását.A küzdelem eredménye országgyûlési törvényekben jelent meg, így a harc elsõsorban az országgyûlé-seken zajlott. A fokozatosan elért eredmények arra vallanak, hogy a kérdést az udvar szelepnek szánta,s az ebben a kérdésben tett engedmények kompenzálták a más területeken tapasztalható kudarcot. Ugyanakkor a diák saját ismereteire támaszkodva megállapítja, hogy a magyar nyelv ügye volt szinteaz egyetlen, melyben a magyar nemesség még a reformkorban elérte célját, ami annak köszönhetõ,hogy ebben a kérdésben már szinte teljes volt az egyetértés.A diák szól arról is, hogy a magyar államnyelvként jelent meg, ugyanakkor a szintén nemzeti fejlõ-désükért harcoló nemzetiségi vezetõrétegek sérelmezték ezt, mert veszélyt láttak benne saját törek-véseikkel szemben.

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a politikatörténet jellemzõ fogalmait (pl. államnyelv, nemzeti ébredés stb.) helyesen hasz-nálja saját szövegében.(12 pont)


16. FELADAT (FERENC JÓZSEF KIÁLTVÁNYA)A feladat megértéséért, ha:

a vizsgázó válaszában elsõsorban a forrás alapján elemzi a háborúhoz vezetõ okokat. (1 pont)Kompetenciák 1.1. Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyûjtése, következtetések megfogalmazása1.7. Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása4.4. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezõk megkülönböztetése, mérlegelése



A vizsgázó megállapítja, hogy a kiáltványban az uralkodó a kényszerítõ tényezõkre helyezi a hang-súlyt, s ezzel a felelõsséget is a szerb irredentákra hárítja.Megfogalmazza, ha meg akarják õrizni a Monarchia épségét, akkor fegyveresen kell fellépni. A válaszebben az összefüggésben jórészt indokolt, hiszen a szerbek egyre agresszívabban léptek fel a részbenszerbek lakta balkáni és magyarországi területekért.Az uralkodó ugyanakkor nem szól a kérdés nemzetközi összefüggéseirõl (keleti kérdés), hiszen akkormeg kellene említeni a Monarchia hatalmi törekvéseit is. Szintén nem szól az engedményekkel együtt járó megbékélés lehetõségérõl sem.

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a politikatörténet jellemzõ fogalmait (pl. keleti kérdés, háborús ok stb.) helyesen hasz-nálja saját szövegében.(10 pont)


17. FELADAT (A SZEMÉLYI KULTUSZ)A feladat megértéséért, ha:

a vizsgázó válaszában elsõsorban a forrásrészlet alapján elemzi a személyi kultusz jellemzõit és a szerzõálláspontját. (4 pont)


A vizsgázó a forrás alapján megállapítja, hogy a személyi kultusz egy politikai vezetõ elvtelen dicsõíté-se: a személyi kultusz tárgyát tévedhetetlennek tartják, személyét túlzott tömjénezés övezi, arcképétbálványozzák. A személyi kultusszal övezett vezér szinte korlátlan hatalommal rendelkezik, ezért nem riad vissza

a törvénytelenségektõl, s még a közvetlen vezetést is sakkban tartja.A szerzõ pontosan leírja ezeket a jelenségeket, ugyanakkor jellemzésében két helyen erõsen megje-lenik személyes meghatározottsága. Egyrészt, mint a rendszer egyik vezetõje – a négyes vezetés egyiké-nek, Farkas Mihálynak a helyettese – kívülállóként mutatja be a jelenséget. Másrészt, mint a kommu-nista rendszer elkötelezettje a jelenséget teljes mértékben Rákosi Mátyás személyes hibáira vezetivissza, mintegy elhárítva azon vádat, hogy a jelenség a kommunista diktatúra egyik velejárója lehet.

2.1. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használataA vizsgázó a gazdaság- és társadalomtörténet jellemzõ fogalmait (pl. személyi kultusz, diktatúra stb.)helyesen használja saját szövegében.(12 pont)




Documents

Egyszerû, rövid választ igénylõ feladatok (45 pont)